Jogi ismeretek | Polgári jog » Damu Krisztina - Polgári jog

Polgári jog II. Személyi jog Fejezetek: I. rész: I. Alapvetés II. Az ember, mint jogalany III. Az ember polgári jogi védelme (személyiségi jog) IV. A személyiség védelmének különleges esetei V. A személyiségvédelem polgári jogi eszközei II. rész: I. Bevezetés II. Magánjogi jogi személyek III. Közjogi jogi személyek IV. A Ptk-n kívüli jogi személyek I. rész I. Fejezet ALAPVETÉS 1. Személy-személyiség fogalma Személy: az adott jogrendszerben kik lehetnek a polgári jogviszony alanyai, vagyis kiknek van jogképességük. A polgári jogképességgel és jogalanyisággal felruházott emberi személyt és jogi személyt. Személyiség: az emberi személynek, jogi személynek az értéke, mely a polgári jog személyiségvédelemnek a tárgya. A Ptk “Személyekhez fűződő jogok” védelme körében az emberi személynek az egyedülálló értékjellegét védi (= személyiségvédelem). A polgári jogban a “személy” fogalom jelenti az

“objektumot” (a jogalanyt), a “személyiség” fogalom az “individuumot” (a jog által védett értéket). 2: A jogalanyiság története A jogalanyiság 3 fajtája: teljes, korlátozott, a jogalanyiság teljes hiánya. A mai magyar jogban az ember jogalanyisága teljes = az ember születésétől a haláláig elvileg bármely polgári jogviszonynak alanya lehet. - A minden emberre kiterjedő jogalanyiság hosszú történeti fejlődés eredménye: ókori társd-ban ∅, feud. társd-ban csak az arisztokráciának volt jogalanyisága, polgári jogban √, teljes - A jogi személy jogképessége, jogalanyisága is történelmi fejlődés eredménye: bár a jogi személy kül, alakulatai a római jogban és a középkori jogokban is megvannak, a jogi személy egységes fogalma az újabb jogfejlődés eredménye. A jogi személyek jogalanyisága az emberhez képest korlátozott, mert jogképességük azokra a jogokra, kötelezettségekre terjed ki, melyek nem csupán az

emberhez kötődnek (pl. nincs életjoguk) A szocialista jog az államot a személyek külön fajtájának tekintette, ma az államot jogi személynek tekintjük. 3. Jogképesség – cselekvőképesség – belátási képesség – szerzőképesség – vétőképesség Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 1 ♦ Jogképesség: az embernek és a jogi személynek az a képessége, hogy polgári jogviszony alanya lehet, azaz jogai és kötelezettségei lehetnek. (Jogalanyiság: a személy elismerése, a jogképesség a személy képessége, hogy jogviszonyok alanya legyen.) Absztrakt fogalom, további feltételek is kellenek (pl. vagyon adásvételi szerződésnél) ♦ Cselekvőképesség: az embernek az a képessége, amelynek alapján saját akarat-elhatározásából, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Bár az emberi személy képessége, a jogügyletek körében jelentkezik, és lényegét tekintve

szerződőképességet jelent (személyi, dologi, kötelmi, öröklési ügyletek). Ez szűkebb kategória mint az előző, mert csk-e nem minden embernek lehet. ♦ Belátási képesség: a nagykorú emberi személy elmebeli állapota olyan, hogy képes az ügyei vitelére. A belátási képességet elmebeli állapot, szellemi fogyatékosság vagy kóros szenvedély korlátozhatja, amennyiben fennállnak a bíróság a személyt korlátozottan cselekvőképesnek vagy cselekvőképtelenné nyilváníthatja. ♦ Szerzőképesség: a jogképesség biz. esetekben korlátozva is lehet, vagyis előfordulhat, hogy biz vagyontárgyakat, biz. módon nem szerezhet meg az emberi személy = nincs szerzőképessége ♦ Vétőképesség: a kártérítési jog kategóriája, vagyis a kárt okozó személy szellemi fejlettsége olyan szinten van, hogy az általa okozott kárért személyében felelőssé tehető. A vétőképtelen személy károkozásáért ált-ban a gondozója felel.

Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 2 II. Fejezet AZ EMBER, MINT JOGALANY 1. Jogképesség [Ptk 8 § (1) bek] 1) Általános alapvetés A 8. § elvi jelleggel mondja ki a Alkotmányból kiindulva, hogy “az embernek jogképessége a magyar jogban általános, egyenlő és feltétlen”. - A jogképesség általánossága: minden élő ember jogképes a születéstől a halálig. - A jogképesség egyenlősége: a jogképesség terjedelme szempontjából sem lehetnek különbségek az emberek között. (Nem csak az életkorra, nemre, fajra, nemzetiségre, hanem a fel nem sorolt vonatkozásokba is érvényesülnie kell.) ↓ - A jogképesség feltétlensége: minden embert megillet a jogképesség, függetlenül pl. vagyoni, születési helyzetétől, vagyis a jogképesség feltételhez nem köthető! Nem: a polgári jogviszony alanya akár férfi, akár nő lehet, a tv. nem ismer különbséget, ugyanakkor más jogágakban szerepe is lehet pl.

tb-jogban várandósági pótlék, élettársak csak különneműek lehetnek. Faj: a biológia az emberi fajt egyetlen fajnak tekinti, amely legfeljebb fajtákra osztható. Nemzetiség: a MK-ban semmilyen jelentőséggel nem bír, semmiféle előnyt vagy hátrányt nem jelent, a nemzetiségi kérdés adott állam esetében ugyanakkor komoly közjogi konfliktusok forrása lehet. Felekezet: teljesen közömbös, hogy a az ember hívő vagy nem, tartozik-e felekezethez vagy sem. 2) A jogképesség korlátozásának tilalma A jogképességről lemondani nem lehet, mivel az nem alanyi jog, hanem a személy állapota, jogi lehetősége, az ilyen jellegű szerződés vagy akaratnyilatkozat semmis. (A Kánon jog szerint egyes szerzetesrendeknél a szerzetbe történő belépésnél érvényes az olyan fajta fogadalom, mely szerint a szerzetes bármit szerez, az a szerzetesrendé. A korábbi jog még elfogadta, de ma már ez nem megengedett, hiszen a jogképesség korlátozását jelenti.) Az

ember csorbíthatatlan jogképessége alapján teljes szabadsággal dönt arról, hogy személyi és vagyoni jogait érvényesíti-e a gyakorlatban. 3) A jogképesség kezdete [Ptk. 9 §] A jogképesség kezdete szempontjából fontos tényező az ember születése. Az élve született ember jogképes, és minden születéstől függő jogot és kötelezettséget megszerez. Az újszülöttnek nem kell életképesnek lennie, tehát bármilyen hiányossággal születik, ez a jogképesség szempontjából közömbös. Annak eldöntése, hogy a szülés mikor van befejezve, orvosi szakkkérdés, a születés időpontját a születési anyakönyvi kivonat bizonyítja. A jogképesség megilleti a méhmagzatot is, akinek jogképességét a fogamzás időpontjától (a születéstől visszafele számított 300 napon belül) ismeri el a magyar jog. A méhmagzatot az a szülő képviseli, aki élveszületése esetében képviseletre jogosítva van, érdekellentét esetén a gyámhivatal

gondnokot rendel ki. A jogállamokban “pro life” mozgalmak a méhmagzat életjogának, a “pro choice” mozgalmak pedig a nő önrendelkezési jogénak adnak elsőbbséget. A jogállamok tvhozásai ált-ban a 2 nézet közötti kompromisszumot képviselik, ennek alapján minden jogállamban korlátozott abortuszengedélyezési rendszer létezik. Ennek alapján léteznek indikációs korlátozások (tv-ben meghat ok) és időbeli korlátozások (biz. időpontig lehet megszakítani) A még meg sem fogant születendő ember nem lehet jogalany hatályos jogunk szerint: 4) A jogképesség megszűnése [Ptk. 22 §] Főszabály, hogy a jogképesség a halállal szűnik meg, melyet a halotti anyakönyvi kivonat bizonyít (mellyel szemben ellenbizonyítás lehetséges). A halál időpontjának pontos megállapításával nyílik meg az öröklés, a jogutódlás. Ez a magállapítás orvosi szakkérdés, mely azóta vitatott, mióta az orvostud. lehetővé tette a megállt légzés és

szívműködés újraindítását A halál időpontját több feltétel együttes jelenléte kívánja meg: Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 3 a) környezetre való minden reagálás megszűnése, b) az izomzat teljes atoniája (ernyedtsége), c) a spontán légzés hiánya, d) az artériás vérnyomás lezuhanása, amint nem tartják fenn mesterségesen, e) abszolút egyenes vonalú stimulálás ellenére is változatlan EEG lelet. A magyar jog szerint az aktív és a passzív eutanázia tilos, bűncselekmény. A halott eltemetése csak a halál megállapítása után 48 órával megengedett. A polgári jog nem ismeri a közös veszélyben elpusztulás esetén a halálozási sorrend vélelmét. 5) Holtnak nyilvánítás és halál tényének bírói megállapítása [Ptk. 23-25 §] ⇒ Holtnak nyilvánítás: minden jogrendszer a hosszabb ideje eltűnt személy esetében vélelmet állít fel arra, hogy az eltűnt személy meghalt, így nem

tekinthető élőnek. A holtnak nyilvánított embert a bírósági eljárás során hozott bírósági határozatban megjelölt időponttól halottnak kell tekinteni. Holtnak lehet nyilvánítani azt, akinek az eltűnésétől számítva 5 év eltelt úgy, hogy életben létéhez bármi adat volna. A bíróság a halál napját hivatalból is folytatott bizonyítási eljárás után mérlegeléssel állapítja meg. Ha az eltűnés különleges szerencsétlenség vagy hadiesemények következtében történik, a bíróság egyik fő feladata azt tisztázni, hogy volt-e az események színhelyén az eltűnt. Ha a bíróság a mérlegelés alapján nem tudja megállapítani az eltűnés pontos időpontját, akkor a 24. § alapján dönt, így a halál időpontja az eltűnést követő 15 nap Holtnak nyilvánítás jogkövetkezménye, hogy az ellenkező bizonyításáig a holtnak nyilvánított személyt halottnak kell tekinteni. A bírósági határozat így megdönthető vélelmet

állít fel Mivel a megdönthető vélelem több, együttes jogi tény fennállásához kötődik, a jogi tény megváltozásával a következő helyzetek alakulhatnak ki: a) bebizonyosodik, hogy holtnak nyilvánított személy a megjelölt időpontnál korábban vagy később tűnt el a bíróság módosítja határozatát; b) az eltűntnek nyilvánított a megjelölt időpontnál később tűnt el, és a feltételek nem állnak fent (pl. nem telt el 5 év) a bíróság hatályon kívül helyezi határozatát; c) az eltűntnek nyilvánított személy előkerül a bíróság határozata hatálytalan (külön határozat nélkül is). A b) és c) esetben a beállott jogkövetkezmények semmisek, a legfontosabb kivétel, hogy ha a holtnak nyilv. személy jóhiszemű volt házastársa újabb házasságot köt, ez érvényes mindkét esetben. ⇒ A halál tényének bírósági megállapítása: során teljes bizonysággal megállapítható, hogy az embert meghalt, csak az

anyakönyvezés valamilyen ok miatt elmaradt, ezt pótolja a bírósági határozat. Vonatkozó jogszabály: 2/1978. (III 9) IM rendelettel módosított 1/1960 (IV 13) IM rendelet 2. Cselekvőképesség [Ptk 11-12 §] 1) Cselekvőképesek A cselekvőképesség (önjogúság) megfelelő érettséget jelent, azt, hogy az embert életkora, testi és szellemi fogyatékossága nem gátolja a szabad akaratelhatározásban, a szabad választásban. A csk-nek aktív és passzív oldala van. - Aktív oldal: a cselekvőképes személy szabadon tehet jognyilatkozatot, vagyis szerződőképes. - Passzív oldal: a személy szabadon lehet jognyilatkozatok címzettje, önállóan elfogadhat neki címzett jognyilatkozatot. Cselekvőképesek korfokozat szerint: nagykorúak (18. életév), kiskorúak A csk. korlátozásának tilalma fennáll, az erre irányuló egyoldalú nyilatkozat vagy szerződés semmis Általános szabály, hogy minden ember cselekvőképes, kivéve, ha a cselekvőképességét a

tv. kizárja vagy korlátozza. 2) Korlátozottan cselekvőképesek Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 4 a) Köre Elsősorban a 14-18 év közötti kiskorúak, kivéve, ha cselekvőképtelenek vagy ha jogszerűen (gyámhivatali engedéllyel) házasságot kötöttek. (A 14 életévétől a kiskorú cselekményeiért büntethető.) 2 kivétel: (1) engedéllyel házasságot kötött személy, (2) a bíróság a kiskorút cselekvőképtelen gondokság alá helyezte. Korlátozottan cselekvőképesek azok a nagykorúak is, akiket jogerős bírói ítélettel ilyen hatályú gondokság alá helyeztek. 3 féle elmeállapot, mely megalapozhatja a bíróság gondokság alá helyező döntését: elmebeli állapot, szellemi fogyatkozás, kóros szenvedély. • elmebaj: tartós elmebetegség, elmebeli fejletlenség vagy aggkori elmebeli visszafejlődés; • elmebeli fejletlenség: szellemi fogyatkozás, tartósan fennálló állapot, ahol javulás nem, vagy kis

mértékben várható; • kóros szenvedély: pl. kóros alkoholizmus, kábítószer-függőség A kóros elmebetegség önmagában még nem eredményezi a cselekvőképesség változását, ehhez még az is szükséges, hogy a bíróság jogerős határozattal gondnokság alá helyezze a személyt. (A bizonyítás eredményeként az orvosi és a jogi vélemény eltérhet egymástól.) Pert indíthat a gondokság alá helyezendő házastársa, egyeneságbeli rokona, a gyámhivatal és az ügyész. Gondnokká elsősorban az együttélő házastársat kell kirendelni. Alapvetően a gyámság szabályait kell alkalmazni A cselekvőképességet érintő gondnokságot a bíróság megszünteti, ha elrendelésének oka már nem áll fenn. A megszüntetés iránti per megindítására jogosultak egyrészt ugyanazok akik megindíthatják az eljárást, másrészt a gondokság alatt álló maga s a gondnok. Korlátozottan cselekvőképes személynek minden esetben törvényes képviselője

van, kiskorú esetében a szülők együttesen vagy a szülő, szülők hiányában a gyám, gondnokság alá helyezettnél a gondnok. A tv-es képviselő hatásköre kettős: 1. beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával kiegészíti képviseltjének fogyatékos cselekvőképességét, 2. önmaga tehet mindenfajta jognyilatkozatot a képviselt nevében, kivéve azt, mely a k cs személy saját nyilatkozatát kívánja meg, ill. mely a munkával szerzett keresményére vonatkozik b) A korlátozottan cselekvőképesek jognyilatkozatainak érvényessége [Ptk. 14 §] Jognyilatkozatait ált-ban törvényes képviselője teszi meg. 4 kivétel: azok a nyilatkozatok, 1/ melyeket a korl. csel önmaga is megtehet, ill egyedül ő tehet meg, 2/ melyeket a korl. csel önmaga tesz meg, de ehhez szükséges a törvényes képviselője beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása, 3/ melyek érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása is szükséges (19. §) 4/ melyek gyámhivatali

jóváhagyással is érvénytelenek (20. §) ad 1/ A korl. csel személy részéről önállóan is megtehető jognyilatkozatok: (1) Személyes jellegű jognyilatkozatok : • csak közvégrendeleti formában végrendelkezhet; • személyhez fűződő jogai védelmében önállóan is felléphet; • bár korl. csel személy önmagát ált-ban nem képviselheti, cselekvőképest személyt viszont képviselhet! (2) Mindennapos, szokásos, kisebb jelentőségű szerződések szokásos szükségletek, életszükségleti ügyletek (élelmiszer-, ruhavásárlás) (3) Rendelkezés a munkával szerzett keresménnyel akár alkalmi, akár állandó munkát vállalhat, munkaszerződést köthet; keresménye vagyonán belül alvagyon, melyre az ált-tól eltérő szabályok vonatkoznak: “keresménye erejéig kötelezettséget vállal”, kiterjed ez a keresményből vásárolt vagyontárgyakra is; (4) Előnyös szerződések megkötése e szerződések teherrel nem járó, az ő számára

ingyenes szerződések (pl. ajándékozás, haszonkölcsön); de semmiképpen sem lehet a korl. cselekvőképesnek felajánlott teljesítés elfogadása (a terhes kötelezettségek miatt). ad 2/ Visszterhes jognyilatkozatok, melyhez a törvényes képviselő utólagos jóváhagyása vagy belelegyezése szükséges: Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 5 Lehetséges, hogy a függő jogi helyzet ideje alatt a korl. cs személy cselekvőképessé válik, ilyenkor természetesen maga dönt függő jognyilatkozatáról. 3) Cselekvőképtelenek [Ptk. 15 §] a) Köre A cselekvőképtelenség bekövetkezhet életkori okból és elmeállapot miatt (ezen belül további 3 ok). ⇒ 14. életévüket be nem töltött kiskorúak (régen 12 év): polgári jogi felelősséggel nem tartozik cselekedeteiért; ⇒ elmeállapot miatti cselekvőképtelenek 3 fajtája [Ptk. 16-17 §]: - Cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezés: azon nagykorú személy

helyezhető, akinek belátási képessége állandó jelleggel, teljesen hiányzik. Időszaki és fokozati különbsége van a korl. cs-t eredményező gondnokságtól, egyúttal nem lehet cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezni “kórós szenvedély” miatt. A bíróságot a szakvélemény esetleges jogi minősítése nem köti. A személyben nincs meg az akarat szabad elhatározására való képesség - Kiskorú cselekvőképességét kizáró gondnokság alá helyezése: megegyezik az előzővel, de a korl. csel kiskorút helyez a bíróság gondnokság alá - Cselekvőképtelen állapot: mindenféleképpen átmeneti (pl. súlyos alkoholos befolyásoltság, kábítószer fogyasztása. b) A cselekvőképtelenek jognyilatkozatai [Ptk. 18 §] A tv. főszabályként mondja ki, hogy a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében törvényes képviselője jár el, de 2 kivétel van: a mindennapi forgalmi életben 4 feltétel együttes jelenlétével: 1/

közvetlenül kell kötni és teljesíteni a szerződést, 2/ tömegesen előforduló szerződések köre, 3/ csekély értékű szerződések, 4/ a szerződések különösebb megfontolást ne igényelnek; az adott körülmények között kell elbírálni, hogy a gondnokság alá nem helyezett cselekvőképtelen személy jognyilatkozata cselekvőképesség esetén is indokolt lett-e volna – adott személy, adott, konkrét nyilatkozata esetében; a cselekvőképtelenség miatti érvénytelenség orvosolható, amennyiben a törvényes képviselő helybenhagyja a cselekvőképtelen semmis nyilatkozatát. 4) Közös szabályok a cselekvőképtelenekre és a korlátozottan cselekvőképtelenekre [Ptk. 19 §] a) Gyámhivatali jóváhagyással érvényes jognyilatkozatok köre 1/ Tartás: amennyiben a korl. csel vagy a cs tartására vonatkozik a jognyilatkozat kettős jóváhagyás szükséges, a törvényes képviselő mellett szükséges a gyámhivatal jóváhagyó nyilatkozata is. Ez

az eset nem akkor fordul elő, mikor a törvényes képviselő köteles eltartani a képviseltet. Ha szívességből nyújtja a tartást, ahhoz nem kell gyámhivatali hozzájárulás, de ha bármi ilyen jogvita támad, a megbízás nélküli ügyvitel szabályait kell alkalmazni. 2/ Öröklési jogviszony: A törvényes képviselő nyilatkozatához a gyámhivatal jóváhagyása is kell. 3/ Egyes vagyoni ügyletek: gyámhivatal jóváhagyása szükséges /149/1997. (IX 10) Korm rend/ - a gyermek tulajdonában lévő ingatlan tulajdoni hányad elidegenítésére, megterhelésére vagy közös tulajdon megszüntetésére, értékhatártól függetlenül; - a gyermek által kötött tartási vagy életjáradéki szerződésre; - a gyermek lakásbérleti szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjére; - a gyermek személyi tulajdon szokásos tárgyait meghaladó mértékű ingó és készpénz vagyonát érintő jogügyleteire, stb. A bíróság

vagy közjegyzői határozattal elbírált nyilatkozatok esetén nem szükséges a gyámhivatali jóváhagyás (pl. hagyatéki eljárás) b) A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen feltétlenül érvénytelen nyilatkozatai [Ptk. 20. §] Ha esetleg mégis bekövetkezne a gyámhivatali jóváhagyás, a jognyilatkozatot ez sem tenné érvényessé. E csoportba tartozókra az ingyenesség a jellemző, pl ajándékozás, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélküli kötelezettségvállalás (kezesség), jogokról ellenérték nélküli lemondás. 3 fajta kivétel: - munkával szerzet keresményével szabadon rendelkezhet, arra kötelezettséget is vállalhat; Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 6 - szokásos mértékű ajándékozás; közcélra felajánlott vagyonra, ill. külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása. 5) Fogyatékos cselekvőképesség miatti relatív semmisség [Ptk.

21§] Relatív semmiség: egyrészt csak az egyik fél érdekében lehet hivatkozni a semmisségre, másrészt ha a szerződés a teljes cselekvőképességgel nem rendelkező személy érdekeinek megfelel, akkor érvényes. Aki ilyen személlyel köt szerződést, utóbb nem támadhatja meg sikeresen a cselekvőképesség hiányára hivatkozva. Megtévesztés: a nagykorúság színlelése, ebben az esetben a szerződő fél a szerződés teljesítésére is kötelezhető. 3. Ügyeinek vitelében akadályozott személy képviselete [Ptk 224 §] Erre von. szabályokat a Ptk nem a cselekvőképesség körében, hanem a kötelmi joghoz tartozó képviselet szabályainak körében helyezte el Alapvetően 2 esetbe kerülhet sor a gondokrendelésre: ha a fél ismeretlen helyen van vagy ismert helyen van ugyan, de visszatérésében gátolva van (pl. gyógykezelés, szabadságvesztés) 2 fontos különbség: ♦ ez a gondnokság nem érinti a cselekvőképességet, ♦ nem a bíróság,

hanem a gyámhivatal rendeli el. 4. Eseti gondnokság [Ptk 225 §] Szabályait szintén a kötelmi jog körében találjuk meg. Az eseti gondnok nem általános vagyonkezelő, hanem egyedileg meghat. ügyben jogosult a képviseletre. 2 csoportja: • a korl. csel vagy csel személy szülője, gyámja, gondnoka az adott ügyben nem járhat el (pl érdekellentét miatt, méhmagzat védelme); • a távollévő cselekvőképes személyt valamilyen ügyben érdekeinek megvédése érdekében gondnoknak kell képviselnie. 5. Az ember lakóhelye, mint jogi tény [Ptké 50 §] A Ptk. nem szól róla, ugyanakkor más helyein találhatunk olyan szabályokat, melyek a lakóhely jelentőségét mutatják (pl. szerződések teljesítésének helye 278 §, magánlakáshoz való jog 82 §) Ptk. Magyarázata: lakásnak minősül minden olyan helyiség, amely – akár tartósan, akár ideiglenes, továbbá bármilyen jogcímen – emberek tartózkodási helyének funkcióját tölti be. Ehhez nem

szükséges a lakás ingatlanjellege sem (pl. lakókocsi, sátor, hálókocsi) Ezzel szemben a régi jogunk szerint: lakóhely az a helyiség, ahol valaki az állandó ott maradás szándékával letelepedett, vagyis ahonnan ügyeit igazgatja (Szladits). Lakás: alapvetően állandó vagy ideiglenes tartózkodás helyéül szolgál, Lakóhely: ahol a személy állandó jelleggel letelepedett. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 7 III. Fejezet AZ EMBER POLGÁRI JOGI VÉDELME (SZEMÉLYISÉGI JOG) 1. A személyiségi jogok elvi alapja, története és fogalma Az emberi személyiség meghatározása nemcsak tudományáganként, hanem világnézetenként és történelmi koronként is változik. A polgári jog szerint a személyiség jogok összetettek, egyrészt védek az ember szellemi értékeit, szubjektumát (pl. méltóság, becsület) és védik az emberi személynek az anyagi világban megjelenő testi lényegét is (pl. testi épség védelme)

A jogok létezésének lépcsői: ⇒ A személyiségi jogok szubjektív része, hogy az ember mit tart saját személyiségi jogának, ez nem tartozik a külső. érzékelhető világhoz ⇒ Kérdés az, hogy az adott társd. mit ismer el védendőnek a jogalkotás és a jogszolg szintjén Így az emberi társd-aknak 2 csoportja létezik: monolitikus, diktatórikus társd., ahol az egyént feltétel nélkül alárendelik a társd-nak, és demokratikus, polarizált társd., ahol az emberi személyiség szabadságán, függetlenségén van a hangsúly. A személyiség értéke az, ami a jog védelmét élvezi ⇒ A személyiségi jogok a legszorosabb kapcsolatban vannak az emberi jogokkal, ezért előfordulhat, hogy az egyes államok emberi jogokból eredő személyiségvédelme lehet tágabb, de lehet szűkebb is, mint a nemzetközi egyezményekben meghat. jogok (ENSZ 1948 Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, 1968. Polgári és Politikai Jogok nemzetközi Egyezségokmánya; 2

nemzetközi bírósági fórum: Emberi Jogok Európai Bizottsága, Emberi Jogok Európai Bírósága; Mo-on az Alkotmány XII. fejezete) A Ptk rendelkezéseit a kiinduló alapokkal összhangban kell alkalmazni, értelmezni. ⇒ A személyiségi jogok védelme jelentős eltéréseket mutat más polgári jogterületektől. Mivel az alapvető polgári jogi védelmi eszközök e területen kevéssé alkalmazhatók a személyiségi jog sajátos védelmi rendszert alakított ki, az erkölcsi jellegű szankciókat és nem a vagyoni kár intézményét. ⇒ A mai személyiségi jog gyökerét a természetjogi szemléletben kell keresni, ahol az isteni eredetű erkölcsi szabályokat igyekeztek egy ált. érvényű emberi joggá alakítani Az egyházi jogszolgáltatás és a szankcionálás a XVIII-XIX. sz-tól visszahúzódik, így kialakult az a szemlélet, hogy a személyiséget az erkölcsi védelem helyett a jog eszközével kell védeni. Ez máig is fennmaradt, az erkölcsi jellegű,

objektív feltételű szankciók köre. (képviselők: Hobbes, Locke; Mo-on Magyar Törvényjavaslatok, 1928. Mtj) ⇒ 1945. után a személyiségi jog hosszú időre megállt A totális pártállamok lényegileg ellentétesek voltak mind az emberi jogok, mind a személyiségi jogok ny-eu-i gyakorlatával. Bár az 1959-es Ptk tartalmazott néhány személyiségvédelmi rendelkezést, ezek a gyakorlatban nem jelenek meg, s az 1977-es módosítással jelentősen bővült e jogok köre. ⇒ A rendszerváltozás megteremtette azt a lehetőséget, hogy személyiségvédelmi jogunk felzárkózzon a jogállamok gyakorlatához. Személyiségi jogok: az ember értékét, szellemi és fizikai egységét, szabadságát védik az emberi jogokból és az Alkotmányból kiindulva sajátos polgári jogi védelmi eszközökkel (erkölcsi védelem és nem vagyoni kártérítés). 2. A személyiséghez fűződő jogok általános védelme [Ptk 75 §] „A személyhez fűződő jogokat mindenki

köteles tiszteletben tartani.” – generálklauzula, vagyis a tvhozó szükségesnek tart egy ált. védelmet nyújtani mindenfajta személyiségi jogsérelemmel szemben A jogok abszolút szerkezete = a személyiségi jog jogosultságával szemben minden természetes és jogi személy kötelezett. Relatív szerkezetű jogviszony jogsértő magatartás esetén alakul ki a jogsértő és a sérelmet szenvedett fél között. A személyiségi jog „anyajoga” olyan szubszidiárius alapjog, melyet mind az AB, mind az egyes bíróságok felhívhatnak az egyén autonómiájának védelmére, ha az adott tényállásra a nevesített személyiségi jogok nem alkalmazhatók. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 8 A személyiségi jogok köre alapvetően az emberi személyeket illeti meg (de ez nem zárja ki a jogi személyeket sem). A jogok korlátozásának körében felmerül a jogokkal való rendelkezés kérdése: a sértett beleegyezése, a jog

jogosultjának hozzájárulása a magatartáshoz kizárja a jogellenességet (pl. műtétbe való beleegyezés). A hozzájárulás megadása nem sérthet vagy veszélyeztet társd-i érdeket Személyhez fűződő jogokat korlátozó szerződés vagy jognyilatkozat semmis. 3. A személyiségi jogok sérelmének különös esetei [Ptk 76 §] A kiemelt jogok 2 csoportba sorolhatók: a) megkülönböztetés tilalmával kapcs. jogok, b) más kiemelten fontos személyiségi jogok. ad a) Nem, faj, nemzetiség, felekezet [kettős gyökerű: Alk. 56 §, Ptk 8 § (2) bek]: − nem szerinti megkülönböztetés tilalma = a munkajogban, a családjogban kerül előtérbe, nemzetközi egyezmény alapja: 1979. NY „A nőkkel szembeni megkülönböztetés minden formájának leszámolásáról”, melyet az 1982. évi 10 tvr hirdetett ki; − faj szerint megkül. tilalma = alapvetően büntetőjogi eszközökkel valósul meg; − nemzetiség szerinti megkül. tilalma = büntetőjog szavatolja,

különösen az anyanyelv használata, anyanyelven való oktatás; − felekezet szerinti megkül. tilalma és lelkiismereti szabadság = a hívők részére hátrányos megkülönbözetés tiltása, 1990:IV. tv, nemcsak a hitélet, hanem a kulturális, nevelési, oktatási, eü-i tevékenységük is jelentős. Személyes szabadság jogellenes korlátozásának tilalma = minden embernek joga van a szabad cselekvéshez, a szabad mozgáshoz, a tartózkodási hely, lakóhely (1989:XXVIII. tv, 1998:XII tv), a munka szabad megválasztásához, a gondolatközlésre, véleménynyilvánítás és bírálat szabadságához. Testi épség, egészség megsértésének tilalma = összefügg az élethez való joggal (méhmagzat védelme), az orvosi tevékenységgel (1997:CLIV. tv), veszélyesebb sportággal 4. Névvédelem [Ptk 77 §] A névben testesül meg a személyiség a tárd. előtt Minden személyt a saját nevéhez való kizárólagos jog illeti meg, ezért másokat jogtalan

használatából kirekeszthet. A korábbi társd-akban a névhasználatot kizárólag a szokás, és nem a jog rendezte. A kötelező névhasználat, a névváltozás tilalma a kapitalizmus terméke, ezt megkövetelte a vagyonbiztonság a forgalom biztonsága. A névviselés elválasztja, megkülönbözteti az emberi személyeket, ugyanakkor összeköt is, a név: − alkalmas arra, hogy a név viselőjét azonosítsa, − megkülönbözteti, elválasztja az egyént a társd. többi tagjától, − családhoz tartozást jelez. A magyar névhasználati jog nem teszi lehetővé a rangra utalást, egyedül a doktori fokozatra való utalás lehetséges, emellett kizárólag családi jogi toldatok szerepelhetnek. A magyar névviselés részletes szabályait anyakönyvi jogszabályok (1982. évi 17 tvr) és családjogi jogszabályok (Csjt.) szabályozzák A magyar állampolgárok nevét hitelesen az anyakönyv tartalmazza, nekik családi és utónevük van. Ha a gyermek nincs

anyakönyvezhető apja, főszabályként anyja nevét viseli, az anya azonban kérheti képzelt apa nevének bejegyzését. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 9 A szülők az utónév megállapításában lényegében teljes szabadságot élveznek, de − csak a gyermek nemének megfelelő nevet választhatnak, − csak a Magyar Utónévkönyv-be felvett nevet választhatnak, − csak két utónevet választhatnak. Örökbefogadott gyermek az örökbefogadó nevét viseli. A név megváltozására a családi állapot megváltozásával és kivételesen hatósági engedély alapján kerülhet sor. A Csjt 26. § (1) bekezdése szerint a feleség a házasságkötés után választása szerint: − férj teljes neve + maga teljes neve, − férje családi neve + maga teljes neve, − férje családi neve + saját utóneve, − maga teljes neve. Erről a mennyasszony a házasságkötés időpontjáig köteles nyilatkozni. A nő a házasság

megszűnésekor és érvénytelenné nyilvánításakor is eldöntheti, milyen nevet kíván viselni, egyetlen kötöttséggel: nem viselheti volt férje nevét „-né”. toldalékkal A volt férj nem tiltakozhat eredményesen volt felesége névváltoztatási elhatározásával szemben. A bíróság a volt feleséget csak egyetlen esetben tilthatja el a volt férj családi nevének „-né” toldatos viselésétől, ha a volt feleséget szándékos bcs. miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélték A névviselés kötelesség is. hatósági eljárásban, igazolványban mindenkinek azt a nevet kell viselnie, amely anyakönyv szerint őt megilleti. Ha valaki, az őt megillető név viselésétől el akar tartani, névváltoztatási kérelmével a belügyminiszterhez fordulhat. A tud-os, irodalmi, művészeti vagy egyébként közszerepléssel járó tevékenységet felvett névvel is lehet folytatni. A névfelvételnek egyetlen korlátja van: mások jogait és

törvényes érdekeit sem sértheti (nem fordulhat elő névazonosság), csak megkülönböztető toldással vagy elhagyással használhatja a nevet. A szerzői jog részletes szabályokat állapít meg a felvett név használatáról: az igényt a Szerzői Jogvédő Hivatalhoz kell bejelenteni. A SZJH a felvett nevekről nyilvántartást vezet Több művész közös név alatt is szerepelhet, ehhez engedélyre nincs szükség. Nem gyakorlati problémaként, de jelentkezhet az álnevek, fedőnevek, ragadványnevek, csúfnevek és becenevek esetén is jogsérelem és jogvédelem. A tv. csak példálózó felsorolást ad a jogsérelmek körében, csak azt határozza meg, mi számít különösen a névviselési jog sérelmének: ha valaki jogtalanul más nevét használja vagy jogatalanul máséhoz hasonló nevet visel. 5. A jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme [Ptk 76 §, 78 §] 1) Fogalommeghatározás Hírnév: társd-i, közéleti, gazd-i ismertséget

jelent, mely lehet kedvező és kedvezőtlen. A tv csak a kedvező hírnevet, a jó hírnevet védi. (A leginkább objektív fogalom) Becsület: az egyéni értékek elismerését jelenti a társd. részéről (Szubjektívabb fogalom) Emberi méltóság: minden embert megillető emberi alapjog. (1 mindenki tartozik olyan életvitelt kialakítani, amely méltó az emberhez, 2. minden emberi és jogi személy köteles tartózkodni az olyan magatartástól, amely mást gátol az emberhez méltó magatartásban.) Sérelme megvalósulhat valamely nem, népcsoport, faj, felekezet, nemzetiség kisebbrendűségét hirdető és kifejező magatartással. Mindez a büntetőjog és a szabálysértési jog bünteti. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 10 2) A jó hírnév védelme A tv. csak példálózó, csak azt határozza meg, hogy „különösen” mi jelenti a jó hírnév sérelmét A jogsértés megállapításának a köv. feltételei vannak: a)

valamilyen a személyt sértő közlés (megvalósulhat szóban, írásban, képek útján, jelekkel, mozdulatokkal, és lehet közvetlen és közvetett = híresztelés); b) a tényállás kifejezése (kifejezhető nyíltan vagy burkoltan, s elhallgatás útján); c) annak objektív valótlansága (nem lehet közérdekre hivatkozni, nincs jelentősége a sajtótájékoztatás vélt vagy valós érdekeinek, megvalósulhat valós tények hamis színben való feltüntetésével); d) ezzel a személy hátrányos értékelése (nem szükséges bizonyítani, hogy a közlés hatására ténylegesen változott-e a személy társd-i megítélése). 2 területen különös súllyal jelenhet meg a jó hírnév sérelme: • az egészségi állapot valótlan megítélése (pl. elmebetegség), • hamis munkáltatói vélemény (pl. valótlan tényt állít) 3) A becsület védelme A becsület védelme a személyiség téves érékelése ellen véd. (Becsületsértő lehet a közlés, ha

aránytalanul túlzó, indokolatlanul bántó, megalázó, lekicsinylő.) A becsületsértő megnyilvánulások tipikus esetei a személyiség értékének meg nem felelő értékelő, bíráló, véleményt mondó közlések, akár írásban, akár szóban. A becsület védelme az embert magatartásától függően illet meg, az emberi méltóság védelme viszont minden embert megillet, egyedi értékétől függetlenül. 6. Sajtó-helyreigazítás [Ptk 79 §] Egy nyílt, demokratikus társd-ban a sajtó és a véleménynyilvánítás szabadsága alapavető és politikai jog. Ennek megfelelően a sajtónak kettős követelménynek kell megfelelnie: a sajtó és véleménynyilvánítás szabadsága mellett gondosan őrizkednie kell a személyiségi jogok megsértésétől = a sajtó komplex (sajtótörvény 1986:II. tv, Pp 342-346 §) A legfontosabb szakaszok: a sajtó feladata a hiteles, pontos, gyors tájékoztatás, a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bcs-t, vagy

erre való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt és nem járhat mások személyiségéhez fűződő jogainak sérelmével, a sajtó tájékoztatást adhat az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társd-i szervezetek és az egyesületek, valamint ezek bizottságai nyilvános üléséről, a bíróságok nyilvános tárgyalásairól, az újságíró a kapott felvilágosítást, megállapításait kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel köteles közzétenni, a tényeket az eseményeket a maguk teljességében köteles ismertetni, az újságíró köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó személynek – kérelmére – bemutatni, stb. 3 fajta határidő létezik: a) a közlemény megjelenésétől illetve közvetítéstől számított 30 napon belül lehet írásban kérni a sajtószervtől, ez a határidő jogvesztő jellegű, elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs, továbbá egy esetleges későbbi perben csak az

írásban megjelölt tényállások helyreigazítását lehet kérni; b) a sajtószerv a helyreigazítási kérelem beérkezését követően az alábbi határidőknek köteles eleget tenni: − napilap esetén az igény kézhezvételétől számított 8 napon belül, − folyóirat, filmhíradó esetén a következő számban, − rádió, televízió esetén 8 napon belül a sérelmes közléssel azonos napszakban. c) A sajtószerv a helyreigazítás közlését megtagadhatja, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható. Ha a sajtószerv a határidőben kötelezettségének nem tett eleget, a sérelmet szenvedett fél keresetet indíthat a szerkesztőség ellen, a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 napon alatt. A bíróságnak egyrészt valóságos személyiségi jogsérelem esetén védelmet kell nyújtani a sérelmet szenvedett félnek, másrészt garantálni kell a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságát. A közömbös

Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 11 résztelek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot helyreigazításnak. Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint a társd-i, pol-i, tud-os és művészeti vita önmagában nem lehet sajtó helyreigazítás alapja. (PK 12 szám) Hazánkban nagy az igény büntetőügyekben való tudósításokra, így nagyobb a „veszély” is. Amennyiben a sajtószerv vagy a bíróság megalapozottnak tartja a helyreigazítási igényt helyreigazító közlemény közzététele szükséges (határidő kitűzésével). A bíróság marasztaló ítéletének 3 elemet kell tartalmazni: a helyreigazító közlemény szövegét, a közzététel módját és idejét. 7. A képmás és a hangfelvétel védelme [Ptk 80 §] A képmás és a hangfelvétel maradandóan azonosítja, egyéniesíti az emberi személy külső megjelenését. A képmás lehet rajz, vázlat, festmény, fénykép, film

és videofelvétel, televíziós bemutatás. A hangfelvétel bármiféle hangrögzítő és további eszköz (pl hanglemez, mágnesszalag) A tv. először egy ált szabályt állít fel, miszerint a személyhez fűződő jogok megsértésének tekint a képmással és a hangfelvétellel való bármiféle visszaélést, melynek számos formája lehet, így a képmás és a hangfelvétel visszaélésszerű készítése, felhasználása vagy nyilvánosságra hozatal. 1) A képmás és a hangfelvétel nyilvánosságra hozatala Főszabály szerint ehhez az érintett személy hozzájárulása szükséges. Ez a jog kettős tartalmat biztosít az érintett személynek: ∗ a személy maga eldöntheti mely képmását, hangfelvételét hozza ő maga nyilvánosságra, azzal a feltétellel, hogy a nyilvánosságra hozatal nem sérthet közérdeket és mások jogait, érdekeit; ∗ az érintett személy hozzájárulása szükséges a róla készült képmás és hangfelvétel más általi

nyilvánosságra hozatalához. A hozzájárulás történhet írásban, szóban, ráutaló magatartással. A hozzájárulás kettős eleme: szükséges magának a felvételnek a készítéséhez, majd az elészült felvétel nyilvánosságra hozatalához. Nem szükséges hozzájárulás a nyilvános közszereplésen készült fénykép, hangfelvétel közzétételéhez. pl a közéleti embernek nyilvános fellépése, hallgatóság, egy tüntetés résztvevője vagy a járókelő (tömegfelvételek). Azonban e körben is jogsértő lehet a kiemelés, összevágás, torzító ábrázolás. A hivatásos fényképész köteles az elkészült képeket és negatívokat is kiadni a megrendelőnek. A megrendelő hozzájárulása nélkül nem teheti ki a kirakatba, nem is sokszorosíthatja. 2) Az eltűnt vagy bcs-t elkövető személyről készült képmás vagy hangfelvétel Ehhez 3 feltétel szükséges: a) nyomós közérdek vagy méltánylást érdemlő magánérdek, b) a hatóság

engedélye (pl. felkutatást elrendelő hatóság), c) büntetőeljárás esetén súlyos bcs. elkövetése A nyilvános bírósági tárgyalásokon bárki részt vehet, azonban a kép- és hangfelvétel nem sértheti a tárgyalás menetét, így először a tanács dönt, készíthető-e felvétel. Ugyanakkor a tanács elnöke köteles védeni az eljárásban érintett személyek jogait, ezért köteles beszerezni az érintett személyek hozzájárulását. 8. Titokvédelem [Ptk 81 §] 1) A titok fogalma, titokszféra Titok: az emberek szűk köre előtt ismert adott személyre vonatkozó tények, adatok, következtetések, melyeknek egy zárt körből való kikerülése sérti az adott személy érdekét. (A titok az adott személynek teljesen a tudati-akarati szférájába tartozik.) A közösség által nem észlelhető, s maga a személy sem akarja, hogy közismert legyen. Titokszféra: a személynek nemcsak a jogszabályokban megjelölt titokfajták felett lehet rendelkeznie,

gyakorlatilag az egyes ember egész életét titokba lehet burkolni. Nagy veszélyt jelent rá a nyílt társd- Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 12 ak sajtója. Lényegében a rendszerváltozás után indult meg egy határozott fejlődés e területen (AB adatvédelmi döntése) – Alk. 59 § (1) bek, Ptk 81 § 2) Titokfajták a) Ptk-ban nevesített titokfajták 1/ Levéltitok: a levél közvetítő eszköz meghat. személyek között (nem levél a nyílt levél, a névtelen levél), lehet írásban vagy bármilyen más műszaki eszköz útján. A levél közös irat, a feladó és a címzett együttesen tekinthetők a titok urának. A posta tevékenysége szolgáltatás, mely leginkább megbízásnak minősíthető, de semmiképp sem tekintető hatósági tevékenységnek. A postát titoktartási kötelezettség terheli, és csak meghat eljárás során bonthatja fel a küldeményt, ez kiterjed a távközlési titokra is. 2/ Magántitok: a csak

kevesek által ismert tény vagy körülmény, melynek titokkén való megőrzésében a titok urának méltányolandó érdeke fűződik. Fajtái: hivatásbeli titok (orvosi titok, ügyvédi titok), adótitok és banktitok. b) A Ptk-ban nem nevesített titokfajták (1) Orvosi titok: (Eütv. 1997:CLIV tv) Ókor - Hippokratészi eskü Az adatok 3 csoportja: • orvosi adatok, • a megbetegedés körülményei, • egyéb adatok (pl. családi, munkahelyi körülmények) Az orvosnak alapvetően negatív kötelezettsége van, hiszen a betegről adatot csak a beteggel vagy hozzátartozójával közölhet. A titoktartási kötelezettség az alól az érintett felmentést adhat, a jogszabályok is adnak, pl. kifejezett közlési kötelezettség van fertőzés esetén A gyógykezelést végző csoportok, intézmények = beavatottak köre. (2) Ügyvédi titoktartás: (1998:XIX. tv) A megbízás keretében az ügyvéd tudomására jutott minden tény és adat. A titoktartás köre kiterjed az

ügyvédnél őrzött iratokra, az ügyvédjelöltekre, az ügyvéd alkalmazottaira is. (3) Adótitok: (1990:XCI. tv) Az adóhatóság alkalmazottja, szakértője, s minden más személy, aki az adatszolgáltatás, nyilvántartás, ellenőrzés, adómegállapítás, összességében az adóhatósági eljárásban adótitokhoz juta, köteles azt megőrizni, titoktartási kötelezettség terheli. (4) A tanú titoktartása (1973:I. tv, 1998:XIX tv) Ezen felül a büntetőeljárásban nem lehet tanúként kihallgatni a védőt arra nézve, amiről mint védő szerzett tudomást, illetve megtagadhatja a tanúvallomást, aki hivatásbeli titoktartásra kötelezett, s ez alól nem kapott felmentést. (5) Gyónási titok: (Egyházi tvkönyv) Eddig nem jelentkezett polgári jogi kérdésként. A gyónási titok megőrzéséről a katolikus egyház belső szabályai szónak. (6) Az államtitok, szolgálati titok, üzleti titok, banktitok, üzemi titok 9. A magánlakás védelme [Ptk 82 §] A

terület összefüggésben van a tulajdonjog és a birtok védelmével. A magánlakás védelme mindig valamilyen ingatlan tulajdoni vagy birtokviszonyhoz kapcsolódik. A magánlakást is komplexen védi a jog. A magánlakáshoz való jog nemcsak tulajdonon alapulhat, hanem bérleten, szívességi lakáshasználaton, albérleten, stb. Ez a jog nemcsak állandó, hanem ideiglenes lakáshasználaton is alapulhat. A jog nem kötődik a lakás ingatlanjellegéhez, így a védelem kiterjed a lakókocsira, a hálókocsira, a sátorra, a tartózkodási helyiségre is. A jog védelme nem illeti meg azt a személyt, aki jogellenesen vett birtokba egy lakást vagy helyiséget (pl. önkényes lakásfoglaló) A jog megsértését jelenti az, ha a lakó vagy a lakással rendelkező személy akarata ellenére valaki bemegy a lakásba vagy a lakásban marad, másrészt, hogy valaki megakadályoz mást abban, hogy a lakásába bemenjen. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann

13 A jog korlátozható nyomós közérdekből, pl. házkutatás, járványügyi zárlat 10. Az adatvédelem [Ptk 83 §] 1) Az adatvédelem ált. kérdései Nemzeti adatvédelmi törvények, egyezmények sora jött létre az 1970-es évektől. Alk 59 §, AB 2/1990. II 18 és 15/1991 IV 13 határozata, 1992:LXIII tv, 1993:XCII tv 2) Az adatvédelem alapelvei és rendje (1992:LXIII. tv) − Információs önrendelkezési jog = a személy maga rendelkezik személyes adatainak sorsáról, azaz személyes adatot felvenni, használni csak az érintett személy beleegyezésével lehet. − Célhoz kötöttség elve = a személyes adatot feldolgozni csak pontosan meghat. és jogszerű célra szabad a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. − „Készletre” való adatfeldolgozás tilalmának elve = az alkotmányellenes a határozott cél nélküli, bármely adatot előre meg nem határozható felhasználási kör részére való „készletre” való

feldolgozás. − Az adatokhoz való hozzájutás zártkörűsége = a felvett adatokhoz csak arra jogosult szervnek vagy személynek lehet hozzájutni. Az adattovábbításra, adatkezelések összekapcsolódására csak akkor kerülhet sor, ha az adatkezelés és nyilvántartás törvényi feltételei a címzettnél is megvannak. Alapfogalmak: − személyes adat: a meghat. személlyel összefüggésbe hozható adat, az adatból az érintettre levonható következtetés; − különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai hovatartozásra, a politikai véleményre, pártállásra, a vallásos vagy más meggyőződésre, a büntetett előéletre, az egészségi állapotra, a káros szenvedélyre, a szexuális életre von. adat; − adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok felvétele és tárolása, feldolgozása, hamisítása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, az adatok megváltoztatása; − közérdekű adat: az

állami vagy helyi önk-i feladatot ellátó szerv kezelésében lévő adat, mely nem esik a személyes adat és a különleges adat fogalmába; − adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy helyreállításuk nem lehetséges. Az érintett személy jogai nyilvántartott adatairól: tájékoztatás személyi adatai kezeléséről, a személyes adatok helyesbítése, biz. esetekben törlése, az adatvédelmi nyilvántartásba bárki betekinthet, feljegyzést készíthet és kivonatot kérhet. Az érintett jogainak megsértésével bírósághoz fordulhat. Az adatkezelő a másoknak okozott kárt köteles megtéríteni. Az adatvédelmi biztos személyét az OGY választja, jogköre széles, s bárki hozzáfordulhat jogsérelemmel. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 14 IV. Fejezet A SZEMÉLYISÉG VÉDELMÉNEK KÜLÖNLEGES ESETEI Ezen esetek különleges jellemzője, hogy a jogterületek már rendkívül fontos kérdéseket

érintenek, csak jelzésszerűen szerepelnek a Ptk. személyiségvédelmi rendelkezései között, részletes szabályozásuk más törvényekben jelenik meg (pl. beteg ember, alkotó ember személyiségvédelme) 3 kérdéskör: − személyiségvédelem a születés előtt − személyiségvédelem a hall időpontjában és a kegyeleti jog − a beteg ember személyiségvédelme 1. Személyiségvédelem a születés előtt A méhmagzat személyiségének, életének védelme szorosan összefügg az abortuszlegalizáció kérdésével. Az orvostud szerint az emberi élet a fogamzással kezdődik és ez a halálig változatlan Valamennyi nagy világvallás a tört. folyamán állandóan elutasította a magzati élt kioltását Az abortusz legalizáció kérdése csak a zsidó jogban és a kánon jogban fordult elő kizárólag az anya életveszélye esetén. A méhmagzatnak valamennyi jogrendszer a fogamzástól kezdve jogi védelmet adott, s a méhmagzat meghat. status és vagyoni

jogok várományosa volt Alapvetően 2 fajta megoldás létezik: − indikációs korlátozás: a terhesség megszakításhoz törvényben meghat. „ok”-ra van szükség, pl az anya életveszélyeztetése, ha a terhesség bcs. következménye, stb − határidő szabályozás: egy-egy meghat. időpontig (ált-ban 10-12 hétig) az anya szabadon dönt a terhesség megszakításáról, ezután csak súlyos eü-i indikáció esetén szakítják meg a terhességet (több ‘lebeszélésen” kell részt venni). A jogelméleti alap 2 formája: − pro life szemlélet = hagyományos természetjogi szemlélet, − pro chice szemlélet = anya önrendelkezési joga Mo-on a 64/1991. (XII 17) AB határozat alkotmányellenesnek minősítette a korábbi jogszabályalkotási folyamatot, megsemmisítette a hatályos abortusz szabályokat. A testület szerint a jogi emberfogalom kiterjeszthető a születés előtti állapotra is. A magzati élet védelméről szóló 1992:LXXIX. tv indikációs

rendszert vezetett be, mely szerint terhesség megszakításának oka lehet: ∗ az anya életveszély, ∗ az anyánál fennálló egészségkárosodás veszélye, ∗ ‘etikai ok” (bcs.), ∗ a magzatnál fennálló genetikai károsodás veszélye, ∗ az anya válsághelyzete. A tv. számos dologról nem beszél, íg ypl a magzat jogi státusáról, az emberi élet kezdetéről sem Ugyanakkor számos tisztázatlanság, vitatható elem is van („abortusztörvény”-ről van szó, mi a súlyos válsághelyzet, stb.) Európai testületi döntések: 1988 Európai Parlament – „Egyértelmű, hogy az élethez való jog a fogantatás pillanatában kezdődik.”; 1987 Európai Néppártok – „A születendő élet hatékony védelme alapvetően fontos egy emberi Eu. számára” Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 15 2. Személyiségvédelem a halál időpontjában és a kegyeleti jog [Ptk 85 § (3) bek] A jogképesség megszűnéséből

következik, hogy a halott embernek személyiség jogai sem lehetnek. A halállal kapcsolatban felmerülő kérdések 2 csoportja: • a halál előtt és közvetlenül utána felmerülő polgári jogi és orvosi jogi kérdések, • az eltűnt személy holttestével, sírhelyével, emlékének megsértésével kapcs. polgári jogi kérdések, melyeket összefoglalóan kegyeleti jog. 1) Az élet védelme a halál időszakában Az orvostud. szerint a halál folyamat Korábban a szív és a tüdő megszűnését tekintették a halál ismérvének (klinikai halál), az utóbbi évtizedekben azonban lehetővé vált a megszűnt szív és tüdőműködés rövid időn belüli újraindítása (reanimáció). Ezért az ember halálát az agyműködés végleges ás helyrehozhatatlan leállása jelenti (agyhalál). Az orvostud. fejlődése azonban nagyon komoly személyiségvédelmi kérdéseket okoz, pl: a) az eutanázia kérdése: − az aktív és passzív eutanázia a magyar jog szerint

tilos, bcs.; − ugyanakkor az életműködés mesterséges fenntartása önmagában ne tekinthető emberi életnek, ekkor a fő kérdés mindig az: van-e remény az agyműködés fenntartására? b) a holttestből történő szervkivétel kérdése: „az élet szolgálata az élet után” valóban nemes gondolat, azonban feltétlenül szükség van jogi biztosítékokra. A jogi problémát ugyanis az jelenti, hogy a szerv és szövetkivételre általában a klinikai halál és az agyhalál időpontja között kerül sor, vagyis: − halottból vagy élőből vettek-e ki szervezet? − mi a véleménye a hozzátartozóknak, illetve magának az elhunytnak a szerv és szövetkivételről? 2) A holttesttel való „rebdelkezés” kérdése A holttest holt anyag, ennek ellenére nem lehet „dologként” minősíteni, mely felett valaki rendelkezhetne. A holttest uratlan dologként nem vehető birtokba, nem válhat vagyoni forgalom tárgyává, nem lehet eladni. megvásárolni A

holttest az elhunytnak a személyiségét hordozta, élő ember volt, akihez hozzátartozói, barátai, ismerősei érzelmekkel, emlékekkel kapcsolódnak. Ezért a holttestek sajátos jogi helyzetét kell kialakítani. A holttest halál utáni sorsáról elsősorban az elhunytnak kellene nyilatkoznia még életében, ilyen nyilatkozat hiányában a hozzátartozókat illetné meg a nyilatkozattétel joga. Nem lennének figyelmen kívül hagyhatók a holtesttel kapcs. vallási érzések sem Sajnos a boncolásra és a halottból történő szerv és szövetkivételre von. hatályos orvosi jogi szabályok kizárólag az orvostud. szempontjai szolgálják A kegyeleti jogokról a 11/1970. (IV 17) ÉVM-EüM együttes rendelet rendelkezik A jogszabály az elhunyt személy eltemetésére való jogokra és kötelezettségekre egy rokonsági foktól függő sorrendet állít fel. 3) A halott emlékének védelme Mindez 2 vonatkozásba merül fel: A halott személy sírhelye feletti rendelkezés:

e jogok gyakorlására ált-ban a kegyeleti jogosult és kötelezett, elsősorban az a személy, aki eltemette az elhunytat. A Ptk bíróság előtti képviseleti jogot az elhunyt hozzátartozójának és annak a személynek ad, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A kegyeleti jog megsértéséből eredő viták alapvetően a sírhelyekkel kapcsolatosak. (A sírhelyhasználat kérdésében több személy kegyeleti joga összeütközhet.) A bírói gyakorlat egységes abban, hogy ilyen vitáknál a Ptk-nak a személyiségvédelmi rendelkezéseit alkalmazza a kegyeleti jog körében, nem pedig az esetlegesen szóba jöhető birtok és tulajdonvédelmi szabályokat. A személyiségi jogok közül tovább él a titok és adatvédelmi, a névvédelem, a hírnév, a becsület, az emberi méltóság védelme, a kép- és hangvédelem, az elhunyt személy által alkotott szellemi alkotásokkal kapcs. személyiségi jogok védelme Készítette: Damu Krisztina Forrás:

http://www.extrahu/lattmann 16 3. A beteg ember személyiségvédelme 1) Általános alapvetés = az orvos-beteg polgári jogviszonyának problematikája, az orvosi munka specialitásainál adódó személyiségvédelmi vonatkozások. 2) A beteg ember általános személyiségi jogai A gyógyítás célja az ember szolgálata, a gyógyító-megelőző tevékenység középpontja mindig a kezelt beteg vagy a betegségnek kitett személy: Az embert az orvosi jogviszony alanya, jogosítottja, nem pedig az orvosi működés tárgya. A beteg gyógyítását az orvostud. elfogadott szabályai és módszerei és a hatályos jog keretei között kell végezni. Mivel minden gyógymódnak kockázatai vannak, erről a beteget tájékoztatni kell. s a beteg csak a tájékoztatáson alapuló beleegyezés után viselheti a beavatkozás kockázatát. A beteget megilleti a gyógykezelés szabadsága és a szabad orvosválasztás. Az orvosnak beszámolási kötelezettsége van a betegség

alakulásáról, tájékoztatni kell a gyógyuláshoz szükséges magatartásról (tájékoztatási kötelezettség). A beteg külön beleegyezése szükséges a műtéthez, a kockázatos műszeres beavatkozáshoz. A beteget megilleti a titok- és adatvédelem. 3) Az orvosi tevékenység néhány különösen problematikus területe 1/ az elmebetegek gyógyítása, 2/ a szerv- és szövetátültetések körében alapvetően érintik a donorok egészséghez való jogát, 3/ alkoholisták, kábítószert élvezők gyógyítása, 4/ az orvosbiológiai kísérletek, 5/ a közeü-i, járványügyi intézkedések, 6/ a művi megtermékenyítés esetén bizonytalan lehet a családi status, 7/ a terhesség megszakításnál jelentkező gondok, 8/ gyermekek gyógykezelése esetén problematikus lehet a beleegyezés kérdése. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 17 V. Fejezet A SZEMÉLYISÉGVÉDELEM POLGÁRI JOGI ESZKÖZEI [Ptk. 84 §] 1. Alapvetés Az

eszközök sajátosságai: a) a jogvédelmi rendszer vegyes: vannak olyan védelmi eszközök, melyek erkölcsi-jogi természetűek, vannak tisztán jogi, vagyonjogi védelmi eszközök és alkalmazható közérdekű célra fordítható bírság is a kártérítés mellett; b) a jogvédelmi eszközök együttesen is alkalmazhatók: pl. nincs akadálya párhuzamos büntetőjogi és szabálysértési védelemnek sem; c) a polgári jogi védelmi eszközök vagy „objektív feltételű szankciók” vagy „szubjektív szankciók”. Az objektív feltételű szankcióknak nem feltétele, hogy a jogsértő magatartás felróható (vétkes) legyen, elegendő a jogsértés objektív fennállása. A szubjektív feltételű szankciók alkalmazhatóságának feltétele, hogy a jogsértés felróható legyen a jogsértő részéről. d) a jogvédelmi eszközök elsődlegesen helyreállító, másodlagosan megelőző jellegűek. 2. Az emberi személyiség objektív védelmi eszközei 1) A

jogsértés tényének bírósági megállapítása [Ptk. 84 § (1) bek a) pont] A jogsértés tényének megállapítása bírói ítélettel történhet. E jogvédelmi eszköz alkalmazására elsősorban a hírnév, a becsület, az emberi méltóság védelme körében kerülhet sor. Ezen szankció elégtétel adását is jelenti a bíróság részéről. 2) A jogsértés abbahagyására és a jogsértéstől való eltiltásra kötelezés [Ptk. 84 § (1) bek b) pont] Ezt az igényt az ismétlődő, folyamatos jogsértéseknél lehet érvényesíteni (pl. személyes szabadságot korlátozó jogellenes magatartások vagy képmással, hangfelvétellel való visszaélés esetén). Gyakran más jogvédelmi eszközzel együtt is használható (pl. jogsértő tárgy megsemmisítésére kötelezés) 3) Elégtétel adására kötelezés [Ptk. 84 § (1) bek e) pont] A sérelmet okozó részéről a jogsértés elismerését jelenti, megfelelő nyilvánosság előtt. A nyilvánosságra hozatal

történhet nyilatkozattal vagy más megfelelő módon. Nincs akadálya annak, hogy az elégtételt adó nyilatkozatot sajtótermékben tegye közzé. Nincs akadálya, hogy a bíróság álatl adott elégtételadás és a jogsértő által adott elégtételadás együttes alkalmazásának sem. (≈ helyreigazítási intézmény) 4) A sérelmes helyzet megszüntetésére, helyreállítására, megsemmisítésére kötelezés [Ptk. 84 § (1) bek. d) pont] Folyamatos jogsértés esetén vehető igénybe (pl. név jogtalan használata, téves adata számítógépen) A jogsértést megelőző helyzet helyreállítása vagy a jogsértő személyes kötelezettsége, vagy a jogsértő költségén történik. A megsemmisítésre kötelezésre inkább a szellemi alkotások körében kerülhet sor 3. Az emberi személyiség védelmének szubjektív feltételű védelmi eszköze: kártérítésre kötelezés [Ptk. 84 § (1) bek e) pont] A személyhez fűződő jogában megsértett személy

kártérítést is követelhet a polgári jogi felelősség ált. szabályai szerint. A sérelmet szenvedő félnek lehet vagyoni kára és nem vagyoni kára (kötelmi jog ált. része) 4. A bírság, mint rendhagyó polgári jogi szankció [Ptk 84 § (2) bek] Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 18 H a kártérítés címén megítélhető összeg ne áll arányban a jogsértő magatartás felróhatóságával a bíróság közérdekű célra fordítandó bírságot is kiszabhat. A bírság nagyságát a bíróság mérlegelési jogkörében állapítja meg. 5. A személyhez fűződő jogok érvényesítése [Ptk 85 §] A személyhez fűződő jogokat személyesen lehet érvényesíteni, de ez nem zárja ki, hogy a személyiségvédelmi perben jogi képviselő is eljárjon a fél érdekében. A Ptk. ezen főszabály alól azonban kivételeket is megállapít a cselekvőképtelen, az ismeretlen helyen tartózkodó és az elhunyt személlyel

kapcsolatban. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 19 II. RÉSZ A JOGI SZEMÉLY I. Fejezet BEVEZETÉS 1. A jogi személy kialakulásának története ⇒ A római jogban a mai értelemben vett „jogi személy” fogalommal nem találkozunk. A római jog ismerte a jogalanyisággal felruházott személyegyesületeket (universitas, corpus, collegium) és a posztklasszikus korban a kegyes célra (pia causa) rendelt vagyontömegeket, alapítványokat. A közjog területén megjelenik a császári kincstár (fiscus) magánjogi jogalanyisága, majd a köztestületek (városok, községek) magánjogi jogalanyisága is kezd kialakulni. A rómao jogban mindvégig csak előzményei találhatók a jogi személyeknek. A középkori jogtud. már határozottan megkülönböztette a személyegyesületeket (ennek fő típusa a testület volt) és a vagyontestületeket (fő formája az alapítvány). ⇒ A középkori magyar jogban Hármaskönyvben a

személyegyesületeknek már külön vagyonjogi személyisége van (pl. a káptalanok vagy a város személyisége) A városi jogokban a céhek testületi jellege érvényesül, a XVIII. sz-ban már szóltak a kegyes alapítványoktól Kelemen Imre és Frank Ignác a természetes személyekkel szemben már ismerik a „personae morales” fogalmát, Ökröss és Suhayda már jogi személyekről szólnak. és először a magyar jogtud-ban Wenczel Gusztáv sorolja fel az emberen kívüli jogalanyokat (1863). ⇒ A természetjogi iskola és a felvilágosodás ellenségesen viselkedett a középkori testületi szervezkedésekkel és a kezdetleges jogi személy fogalmakkal szemben. A Code Civil egyáltalán nem szól a jogi személyekről, a központi államhatalom veszélyesnek tartotta az egyesülési és alapítványlétesítési szabadság kimondását (liberális egyesületi joga Franciaor-nak 1901 óta van). A német-osztrák jog területén a tvhozás sokkal hamarabb kidolgozta a

jogi személy fogalmát, ennek fő oka a római jog recepciójában van (Fleise jogtudós 1807). Az Optk a BGB és a ZGB is teljes mértékben elismerte a testületalapítás és az alapítványlétesítés szabadságát. ⇒ A XX. sz-ban az Mtj 43 §-a szerint: „Minden érvényesen létrejött egyesület és alapítvány jogképes. Jogképes továbbá az államkincstár, a törvényhatóság, a város és egyéb község, továbbá minden lyan jogi alakulat vagy intézmény, melynek a fennálló törvények értelmében önállóan lehetnek magánjogai és kötelezettségei.” A Ptk-ban mindvégis sikerült megőrizni a jogi személy fogalmát. A jogi személyek fő típusát hosszú időn keresztül az állami vállalatok és a szövetkezet jelentette, ezek jogképessége azonban hosszú ideig csak „relatív” volt, azaz célhoz kötött. A szocialista jog az alapítványrendelési és egyesülési szabadságot nem ismerte. Először az 1987 évi 11 tvr tette lehetővé ismét

alapítványok működését, majd a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI tv alapján lehetett jogi személyiségű társaságokat alapítani, és végül az egyesülési szabadságot az 1989. évi II tv mondta ki. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 20 2. A jogi személy elméletek Jogi személy: egy mesterséges jogi konstrukció. Moór Gyula: „a jogi személy képviselőinek cselekedeteit, a cselekvését nem e képviselőknek, hanem a jogi személynek számítják be”. A jogi személyre von. elméletek 3 csoportja (Moór Gyula): a) A realitás elméletek: a jogi személyeket reális „valaminek” tekintik, és a természetes személyekből indulnak ki. A jogi személyt is mint organizmust, „nagy embernek” fogják fel Alcsoportjai: 1/ Gierke össz-személyiség elmélete valóságos fizikai és pszichológia léttel bíró „valaminek” tekinti a jogi személyt. Szerinte olyan társd-i alakulat, melynek teste és

kollektív lelke van A leghatalmasabb jogi személy az állam. Kritikája: senki sem látott reálisan ilyen „össz-testet”, az egység létezik ugyan, de ez nem testi-lelki egység, hanem szellemi. 2/ Zittelmann szerint: a jogi személyek mögött lelki egység áll, mégpedig egységes akarat. Az akarat realitása a jogalanyiság hordozója a jogi személyeknél. 3/ Binder szerint: a jogi személy nem testi vagy lelki realitás, hanem erkölcsi realitás. Kritikája: az erkölcsöt realitásnak veszi, holott az követelményeknek a foglalata. 4/ Saleilles elmélete a jogi organizációban látja a jogi személy lényegét. „Intézményes elmélete” szerint jogi intézménynek a jogi hatalom gyakorlására megszervezett jogi organizációnak tekinti a jogi személyeket. b) A fikciós elméletek: nincs valóságos jogalany, a jog alkot meg fikcióval egy jogalanyt, és úgy veszi mintha az természetes személy lenne. (Ahol nincs semmi realitás a jog úgy veszi a dolgot,

mintha lenne.) 1) Savigny és Puchta szerint: a jogi személy pusztán a jog alkotása, amelyet a hiányzó természetes személy pótlására teremtett meg. 2) Austin szerint: „jogi személy teremtése semmiből való teremtés”, Unger szerint: „alany nélküli önálló vagyonokról van szó”. c) A jogi személy konstrukcióját tagadó elméletek: a jogi személy jogait és kötelezettségeit szétbontják emberek jogaira és kötelezettségeire. (1) Windscheid-féle elmélet: alanytalan jogot ismer el a jogi személy esetében, kritikája: a jog nem létezhet jogalany nélkül, vagyis alanytalan jog nincs. (2) Brinds célvagyon elmélete: a jogalany helyére a vagyon célja lép. (3) Szászy-Schwarcz Gusztáv célvagyon elmélet továbbfejlesztője szerint: nemcsak a jogi személyeknél, hanem a természetes személyeknél is felesleges jogalanyiságról beszélni. A természetes és jogi személyeknek egyaránt céljai vannak, melyeknek ők a képviselői. (4) Kelsen

jogpozitivista szemlélete: tagadja az alanyi jogot, ezáltal a jogalanyok létét is, szerint csak tárgyi jog létezik, ezért a jogi személy nem egyéb, mint a rá vonatkozó szabályoknak a csoportja. Kritikája: a természetes személy nem egyéb, mint a tárgyi jog része, vagyis részjogrend? 3. A jogi személy fogalma és fajtái a magyar jogban [Ptk 28 §] A mai magyar jog a jogi személyeket léténél, jogképességénél döntő pontnak az állami elismertséget tekinti. A jogi személyeket nyilvántartásba kell venni (cégnyilvántartás ill megyei bíróságok nyilvántartása), s ez a nyilvántartás konstitutív hatályú. A nyilvántartásba vétel nem feltétlen kötelezettség, az elismerés akkor történik meg, ha feladataik szükségessé teszik, hogy vagyoni jogaik és kötelezettségeik legyenek. A jogi személyekre nézve nincs típuskényszer, vagyis a Ptk. felsorol számos jogi személyt, de léteznek Pk-n kívül is jogi személyek (pl. egyházak, pol-i

pártok) Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 21 A jogi személy legfontosabb ismérvei: 1/ az alapítótól vagy az alapítóktól való függetlenség = az alapító fő szabályként nem felel a jogi személy tartozásaiért; 2/ a jogi személy valamilyen mértékben megjelenik a gazd-i forgalomban; 3/ a jogi személy tartós működése; 4/ a jogi személy állandó szervezettel rendelkezik (ügyintéző, képviseleti szervek); 5/ a jogi személynek céljai is vannak (pol-i, társd-i, gazd-i); 6/ a jogi személynek elkülönített vagyonnal kell rendelkeznie, mellyel önálló vagyoni felelősséggel bír (ami nem feltétlenül jelent egyedüli felelősséget). A jogi személyek jogképessége abszolút: a jogi személy megszerezheti mindazokat a jogokat és terhelhetik mindazok a kötelezettségek, melyek nem csupán az emberekhez fűződhetnek. A Ptk 1977es módosításáig a jogi személyek jogképessége relatív volt (vagyis a jogi személy

csak céljaival kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket szerezhetett). Természetesen a jogi személyek abszolút jogképessége nem jelenti, hogy a jogi személy képviselője ne tartozna munkajogi felelősséggel. A jogképesség legfontosabb következménye, hogy a jogi személlyel szerződő fél nem köteles vizsgálni a jogi személy jogképességét, tevékenységi körét. A jogi személynek vagyoni és nem vagyoni jogai lehetnek, szerzőképességi korlátozásokkal együtt, pl. régen az egyházakra von holtkézi tv-ek, ma ingatlanszerzési korlátok) A jogi személy jogképességéből következik felelőssége, mely fennáll a szerződéskötési és teljesítési folyamatban, a szerződésen kívül okozott károkért. A felelősség soha nem az elöljáró képviselőt vagy alkalmazottat terheli, hanem a jogi személyt. A jogi személy fajtái: 1) – a magánjogi jogi személyek: magánjogi jogügyletből (pl. szerződésből) jönnek létre a magánautonómia

alapján; – a közjogi jogi személyek: közfunkciók ellátására jöttek létre és a vagyoni forgalomban nem közhatalmi kényszerrel vesznek részt (állam, önk-ok, pol-i pártok, egyházak); 2) – személyösszességek (universitas personarum, pl. egyesület); – vagyonközösségek (universitas gonorum, pl. alapítvány), valójában a jogi személyek a leggyakrabban személy és vagyonegyesítő jogi személyek (pl. gazdálkodó szervezetek) 4. A jogi személy létrejötte, megszűnése és képviselete A szervezeti egység jogalanyisága, a jogi személy felelőssége [Ptk. 29-30§] A jogi személy megszűnésének csak a legáltalánosabb szabályait állapítja meg a Ptk. szakasza A részletes szabályokat az egyes jogi személyekre von. külön szabályok tartalmazzák A jogi személyt létrehozhatja okirat (szerződés, egyoldalú jognyilatkozat: alapítványrendelés, végrendelet), alapító határozat (egyesületnél, szövetkezetnél) vagy jogszabály (önk.,

minisztérium) A jogi személy létrejöttének min. kellékei: rendelkezni kell a jogi személy nevéről, tevékenységéről, székhelyéről és képviselőjéről. − A jogi személy képviselőjének feltüntetése ált-ban az okiraton alapuló jogi személyeknél szükséges: ki és milyen körbe járhat el a jogi személy nevében. − Az alapító határozaton ill. jogszabályon alapuló jogi személyek esetében alapvetően jogszabály rendelkezik a képviselő személyéről (pl. elnök, igazgató) Az aláírásra való jogosultság kérdése: • főszabály: aláírásra egy személyben a képviselő jogosult; • ha nem a képviselő ír alá, és az adott jogügyletre kötelező az írásbeli alak két, képviseleti joggal felruházott személy aláírása szükséges; • a bankszámla feletti rendelkezéshez mindig két személy nyilatkozata szükséges, a jogszabály azonban eltérhet egyes esetekben a Ptk. képviseleti szabályaitól Számos esetben a jogszabály a

jogi személy létrejöttét nyilvántartásba vételhez köti. A bejegyzett körülmények változása kívülálló irányában csak akkor hatásos, ha ezt a nyilvántartásba bevezették (jóhiszemű és rosszhiszemű 3. személyek) Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 22 Főszabályként a jogi személy szervezeti egysége nem jogi személy. Ennek célszerűségi okai vannak: forgalmi szempontokból, nyilvántartási okból. Jogszabály felhatalmazása alapján, jogszabály, alapító határozat vagy maga az alapító okirat rendelkezhet úgy, hogy a szervezeti egység jogi személy. Másrészt a jogi személyek belső viszonyaiban a szervezeti egység önállóságának (pl. külön elszámolás) semmi akadálya nincs. A rendeltetésszerű működés körét a jogi személy SZMSZ-éből kiindulva döntik el a bíróságok jogvita esetén, Ptk. 220 § = a jogi személy spec képviseleti formája, melyre vélelmezett képviseletet állít fel a Ptk.

A feltételek a következők: a) az áru adásvételével vagy egyéb szolg. nyújtásával foglalkozó jogi személy alkalmazottja vagy tagja tegye a jognyilatkozatot (tehát a nem alkalmazotti, tagi minőségben ott tartózkodó személy nem tehet jognyilatkozatot); b) a jognyilatkozatoknak az ügyfélforgalom előtt nyitva álló helyiségben kell elhangoznia; c) a jognyilatkozatnak az üzlet körébe eső jognyilatkozatnak kell lennie (magánüzlet-kötés ne esik e körbe); d) nincs képviseleti joga annak az alkalmazottnak, akinél az egyértelmű megállapítható (pl. portás) A Ptk. meglehetősen szűk szavúan szól a jogi személyek felelősségéről, van olyan személyfajta, ahol szó van róla és van ahol nincs. Mindössze a Ptk 348-350 §-ai szólnak az alkalmazott, szövetkezeti tag, képviselő és megbízott károkozásáról. Beszélhetünk gazd-i társaságok egyesületek, pol-i pártok, alapítványok. az állam magánjogi felelősségéről A jogi személy

ált-ban felelős azért a kárért, amelyet intézőszerve, képviselője, tagja, tevékenységi köréből kívülálló 3. személynek okoz Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 23 II. Fejezet MAGÁNJOGI JOGI SZEMÉLYEK 1. Az alapítvány [Ptk 74/A-G §] 1) Az alapítvány fogalma Alapítvány: jogi személyiséggel felruházott célszervezet, amelyben egy önállósított vagyon tartós, közérdekű célt szolgál. 1945 után az alapítvány száműzésének fő oka az volt, hogy a pártállam egyrészt nem ismerte el az elkülönült magánvagyonok létezését, másrészt elképzelhetetlen volt, hogy „tartós közérdekű célt” az államon kívül bárki más is megvalósíthasson. Az 1987. évi 11 tvr hívta éltre és iktatta be az alapítványt a Ptk szabályai közé, majd az 1993 évi XCII. tv szólt róla 2) Alapítvány alapítása [Ptk. 74/A §] Az alapítvány alapítója magánszemély, jogi személy és 1994. január 1-től jogi

személyiséggel rendelkező gt. (bt közkereseti társaság) lehet Az alapításnak több feltétele van: a) az alapítvány céljának tartós, közérdekű célnak kell lennie (régi jogban: pia causa)2 elemmel: − az alkalmi, azonnali célra rendelt alapítvány nem hozható létre, a tartósság követelménye azonban nem abszolút (néhány évre szóló is lehet); − a közérdekű cél fogalma viszont tágan értelmezhető: minden megengedett cél voltaképpen közérdekű is. b) az alapítvány keletkezéséhez egyoldalú jogügyletre van szükség, melyben ki kell jelenteni az alapítási szándékot, a célt és el kell különíteni a vagyont. Az alapító okiratot az alapítvány székhelye szerinti megyei (fővárosi) bírósághoz kell megküldeni, amely nem peres eljárásban nyilvántartásba veszi. A bejegyzéshez kérelemre van szükség, melynek melléklete az alapító okirat Amennyiben ezen alapító okirat a törvényes feltételeknek megfelel, a

nyilvántartásba vétel nem tagadható meg. A LB Közig. Kollégiuma KK 2 sz állásfoglalása (BH 1980/8) részletesen felsorolja a nyilvántartásba vétel körülményeit (az alapítvány neve, célja, vagyona). Amennyiben az alapító okirat a feltételeknek nem felel meg, hiánypótlásra vissza kell adni, ismételt hiánypótlás benyújtás esetén a bíróság a nyilvántartásba vételt megtagadhatja. A bejegyzést elrendelő vagy megtagadó határozat fellebbezéssel támadható a nem peres eljárás szabályai szerint. 2. Az alapító okirat [Ptk 74/B §] A Ptk. az alapító okirat kötelező és fakultatív feltételeiről is szól, pl: − a kezelő szerv létszáma, személyi összetétele, − az alapítvány által nyújtott támogatások feltételei, − a díjátadások ideje, módja, körülményei, − az alapítványhoz való csatlakozás lehetősége (nyílt alapítvány), − az alapítvány megszűnésének ideje, stb. Az alapítvány létrehozása az

alapító okirat mellett végrendeletben is történhet. Az alapítvány lehet nyílt vagy zárt alapítvány. A Ptk. nem szól részletesen az alapítványi vagyon természetéről (ez a gyakorlatba ált-ban készpénzvagyont jelent, de lehetnek jogok és járadékszerű szolgáltatások is). Az alapítványi vagyon felhasználásáról szintén szabadon dönt az alapító (leggyakrabban bankszámlaszerződést kötnek és a tőke éves kamata jelenti az alapítvány céljának megvalósítására szolgáló összeget). Nincs azonban akadálya olyan alapítványrendelésnek sem, mely feléli saját tőkéjét. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 24 Az alapítvány gazdálkodására az egyesületi gazdálkodás szabályai kell alkalmazni. Ennek lényege az önálló gazdálkodás és önálló vagyoni felelősség. Az alapítvány elsődlegesen gazd-i tev folytatását nem végezheti. 1) Az alapítvány kezelő szervezete [Ptk. 74/C §] Az alapító

meghatározta akaratával az alapítvány célját, ettől eltérni nem lehet, így a létrejött szervezetnek a fő célja a vagyon kezelése és képviselete. Az alapítványrendeléskor az alapító külön szervezetet hoz létre, de előfordulhat az is, hogy a kezelést külső szervezetre (jogi személyre) bízza. Az alapítvány kezelő szervét a gyakorlatban kuratóriumnak hívjuk. A kezelő szerv működésének rendjét az alapító határozza meg szabadon az alapító okiratban. A működés részletes szabályait az SZMSZ-ben kell részletezni. Az alapító a kezelő szerv kijelölését visszavonhatja, ha az alapítvány célját veszélyezteti, s más szervet jelölhet ki kezelőként. 2) Alapítványrendelés végrendeleti úton [Ptk. 74/D §] Természetesen végrendelet esetében a hiánypótlás formailag kizárt, ezért kell a törvénynek nem megfelelő végrendeleti úton alapítványrendelést közérdekű meghagyásnak tekinteni. Végrendeleti úton tett

alapítványrendelésnél az alapítvány örökösnek tekinthető, amelynek érdekeit a hagyatéki eljárásban kell képviselni kell. Természetesen a végrendeleti úton tett alapítványrendelés visszavonható (a végrendelet visszavonására von. szabályok) Az örökhagyó örökösei értelemszerűen nem jogosultak az alapítvány visszavonására, viszont a végrendeletet megtámadhatják, s adott esetben a kötelesrész megilleti őket. 3) Az alapítvány megszűnése [Ptk. 74/E §] Az alapítvány értelemszerűen megszűnik az alapítványi cél megvalósulásával, az alapító jogügyletben meghat. idő elteltével vagy feltétel bekövetkeztével = ezek az alapító jogügyletben rejlenek Az alapító okiraton kívüli 2 ok: ♦ az ügyész keresete alapján a bíróság szünteti meg az alapítványt, ha a cél megvalósítása lehetetlenné vált, ♦ a bíróság hivatalból szünteti meg az alapítványt, ha a kezelő szerv (szervezet) az alapítvány célját

veszélyezteti, ennek azonban további feltétele, hogy a megszűnést bírósági felhívásnak kell megelőznie. Az alapítványok egyesítése folytán az alapító gyakorlatilag nem szünteti meg saját akaratával az alapítványt, a tvhozó ezúton ad némi lehetőséget a megszüntetésre. Az egyesítés feltételei: − az alapítványok céljai összhangban legyenek, − az alapítók közös kérelme az egyesítésre, − új (módosított) alapító okirat benyújtása. A Ptk. nem szól az alapítvány vagyonának kimerüléséről A megszűnt alapítvány vagyona nem juttatható vissza az alapítónak, ezt a bíróság más hasonló célú alapítvány támogatására köteles fordítani. 4) Az alapítványok törvényességi felügyelete [Ptk. 74/F §] Jelenlegi jogunkban az ügyészség törvényességi felügyeletet gyakorol az alapítvány felett. A felügyelet az alapítvány működését is vizsgálhatja, bár jelenlegi jogunk szerint nem kell a vagyonkezelésről

senkinek, semmilyen beszámolót nyújtani. Az ügyész a bírósághoz fordulhat az alapítvány működésének törvényességének helyreállítására. Ennek eredménytelensége esetén az alapítvány megszüntethető. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 25 5) Az alapítvány különös esetei 1. Közalapítványok jellemzője: csak állami szervek, önk-ok hozzák létre valamilyen közfeladat megvalósítására. A közalapítványt kezelő szerv alapítónak való éves beszámolási kötelezettsége van. A közalapítvány – szemben az alapítvánnyal – fokozottabb mértékben áll az alapító felügyelete alatt. 2. Egyházi alapítványok: vallási, erkölcsi célt szolgálnak Az alapítónak a közalapítványhoz hasonló befolyást kell engedni az alapítvány működése körében. Működésüket jelenleg külön jogszabály ne rendezi. 3. Egyesület [Ptk 61-64§] 1) Az egyesület fogalma, az egyesülési jog Elsődlegesen nem

gazd-i célra, hanem „humán” célokra jön létre. Tevékenységük alapvetően a kultúra, tudomány, eü., szociális munka, környezetvédelem és a sport területére esik Az egyesülés fogalmi elemei: 1/ önkéntes szervezet: melyet a tagok szabad elhatározással létrehozott alapszabállyal hoznak létre, az egyesületbe a tagok szabadon lépnek be és lépnek ki. A „kényszeregyesülések” jogszabály alapján vagy közig-i határozattal jönnek létre (pl. vízgazdálkodási társulat) nem tekinthetők egyesületnek; 2/ önkormányzattal rendelkezik: az egyesület szabadon alakítja ki belső szervezetét és szabadon választja meg tisztségviselőit; 3/ nyilvántartott tagsággal kell rendelkeznie: „tömegmozgalom” vagy „asztaltársaság” nem tekinthető egyesületnek; 4/ céljának kell lennie: a cél elérésére kell szerveznie tagságát. Az egyesület nem irányulhat jogellenes célra és nem lehet elsődlegesen gazd-i célra; Egyesülési szabadság =

a legalapvetőbb emberi jogok közé tartozik (Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, Alkotmány). A pártállamok időszakában nem érvényesült, bár léteztek egyesületek , ezek azonban csak engedélyezett, államilag szervezett egyesületek voltak. A pártállam által kiemelt szervezeti forma a társd-i szervezet. Az 1989:II tv változtatott a helyzeten Az alapvető szervezetnek a társd-i szervezetet tekinti, a fogalomban benne van a pol-i párt, a szakszervezet, az érdekképviseleti szerv, a tömegmozgalom és az egyesülés. 2) Az egyesület létrejötte és megszűnése [Ptk. 62 §] Az egyesület létrejöttének 2 szakasza: 1. lépcsőként: ∗ legalább 10 alapító tag a szervezet megalakítását kimondja, ∗ alapszabályát megállapítsa, ∗ ügyintéző, képviselő szerveit megválassza. Mindezek jogi aktusokat az egyesület alakuló közgyűlésén kell végrehajtani (melyet szervezés előz meg). Az egyesület alapszabályában rendelkezni

kell a szervezet nevéről, céljáról, székhelyéről és szervezetéről vagy még a tagok jogairól-kötelezettségeiről, a tagsági viszony keletkezéséről, stb. 2. lépcsőként: Nyilvántartásba kell venni a megyei (fővárosi) bíróságnak. A bejelentést az egyesület képviselőinek kell végrehajtania, a bejelentésnek nincsen határideje. A jogi személyiség elnyerése a bejegyzéstől függ, ex nunc hatállyal. Az egyesület elsősorban saját tagjainak akaratából szűnhet meg. A megszűnés módja 2 féle lehet: − jogutód nélkül feloszlik, − egyesül más egyesülettel. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 26 Az egyesülés működése felett az ügyész törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha az ügyész keresetet nyújt be az egyesület törvénysértő működése miatt, a bíróság felfüggesztheti az egyesület működését és felügyelőbiztost rendelhet ki. illetve feloszlathatja az egyesületet A bíróság

az ügyész kereset alapján akkor is megállapíthatja az egyesület megszűnését, ha legalább 1 éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan 10 alá csökkent. 3) Az egyesület szervezete, a tagok jogai és kötelezettségei A személyegyesüléseknek alapvetően 3 féle működési megnyilvánulása van: közösségi akarat kinyilvánítása (döntés) annak végrehajtási szakasza (ügyviteli ügyintézés) és a tagoknak a képviselete külső személyekkel szemben. 1. A legfelső döntéshozó szervet közgyűlésnek hívják (bár ezt a tv nem említi) A közgyűlésen áltnam a megjelentek többsége dönt, azonban az alapszabály előírhatja a határozatképesség határát, minősített többséget, kivételesen egyhangú határozatot. A határozatot az alapszabálynak megfelelően szabályszerűen kell megalkotni. A tvellenes határozat bíróság előtt megtámadható A Kgy-nek kizárólagos (a tv. állapítja meg) és fakultatív (az alapszabály általi

kérdések) jogköre van. Így a Kgy hatásköre tartozik: az alapszabály megalkotása, módosítása; az éves ktgvetés elfogadása; az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása; az egyesület felosztása, egyesülése; stb. 2. Az ügyvivő szervek feladata: a KGY határozatainak végrehajtása és a folyamatos működés fenntartása (Választmány, Elnökség, Ellenőrző Bizottság, stb.) E faladatokról csak az alapszabály rendelkezik (a megbízás szabályai az irányadók). 3. Az egyesületi képviseletről is csak az alapszabály szól A képviseleti szervet a Kgy választja, a képviselő lehet egyes személy (elnök) vagy testület (elnökség), jogköréről szintén a Kgy. dönt 4. Az egyesület tagja részt vehet a szervezet tevékenységében és rendezvényein, választhat és választható az egyesület szerveibe; jogait és kötelezettségeit az alapszabály tartalmazza. 5. Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel (mert jogi személyiség)

A tagok saját vagyonukkal semmi körülmények között nem felelnek a tartozásokért. A tag vagyonilag mindössze az alapszabályban meghat. mértékű tagdíj fizetésére köteles, ezen felül persze önkéntes adományokat is adhat. Az egyesület jogi személyiségéből adódóan akár a tag, akár a külső személy végrendelkezhet az egyesület javára. 4. A szövetkezet [Ptk 38 §] 1) Alapkérdés ⇒ A régi ker-i tv. a ker-i társaságok közé sorolta a szövetkezetet (így a magánjog nem foglakozott vele); ⇒ a szocialista mg. központi, kiemelt szervezeti formaként kezelte a szövetkezetet (kényszeregyesülés = nem a tagság akarata érvényesült; kollektivizálás; óriás szervezetek = nagyüzemi mg-i termelés; nem azonos a szovjet kolhozzal, hiszen a föld formálisan nem került állami tulajdonba, hanem háztáji gazdaság jött létre; viszonylagos változatosság, rugalmasság jellemezte); ⇒ 1875. évi Kereskedelmi Tv szólt a szövetkezetről

először „önsegélyező egylet”: önfenntartás és önsegélyezés a kölcsönösség alapján; ⇒ 1889. évi XXII tv gazd-i és hitelszövetkezetek szólt; ⇒ 1947. évi XI tv = önálló szövetkezeti tv, mely alapján az önállóságot a „minta-alapszabályzatok” bénították, míg a kötelező termékszolgáltatás és a szállítási szerződés kötési kötelezettség a külső kapcsolatokban vezetett be egy direkt irányítást; ⇒ a Ptk. szólt újra róluk, az 1967 évi IV tv a Szövetkezetekről illetve az ágazati szövetkezeti jogszabályok jelentették az elszakadást a kolhoz típusú szövetkezetekkel (mg-i termelőszövetkezetekről szóló 1971. évi III tv és a lakásszövetkezetekről szóló 1977 évi 12 tvr.); ⇒ 1992. évi I tv a szövetkezetről, Ptk 38-51 §-ainak módosítása Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 27 A legfontosabb szövetkezeti alapelvek: − a szövetkezés szabadsága, − a vagyoni

hozzájárulás és a személyes közreműködés kötelezettsége, − a demokratikus önk., − a tagok érdekeinek szolgálata. 2) A szövetkezetekre vonatkozó magánjogi kiindulópontok A szövetkezetekre való részletes tudnivalókat az agrárjog tudománya dolgozta ki. Az 1992 évi II tv átmeneti szabályai: − a szövetkezeti vagyont tagokra (illetve volt tagokra és örököseikre) nevesíteni kellett, − a szövetkezet átalakulhatott (szétválhatott, egyesülhetett, rt-vé, kft-vé alakulhatott), − a mg-i és ipari szövetkezeteknél a tagok egyénileg és csoportosan kiválhattak, ezzel megszűnt a szövetkezeti vagyon oszthatatlanságának több évtizedes alaptétele. Az új tv. egységes szabályozást ad miden szövetkezeti formára, egyedül a lakásszövetkezetre van külön szabályozás (92-111. §), ezen kívül kisebb eltérések vannak magában a tv-ben a takarék, a hitel és biztosítási szövetkezetekre. Az új szabályozással a szövetkezet nem

került be a gazd-i társaságok közé (mint a régi magyar jogban). A mai magyar jogban önálló jogi személy 3) A szövetkezet létrejötte, működése A szövetkezet alapításához legalább 5 tag szükséges, akik alakuló kgy-en nyilvánítják ki szövetkezetalapítási akaratukat. A legfontosabb szabályokat az alapszabály tartalmazza, mely közokirat formában vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban jöhet létre. A szövetkezetet be kell jegyezni a cégjegyzékbe, és a szövetkezet felett a tvességi felügyeletet a cégbíróság gyakorolja. A szövetkezetnek külföldiek is tagjai lehetnek, csakúgy mint a jogi személyek (akiknek száma nem haladhatja meg a természetes személyek számát). A szövetkezeti önk. és a nyitott tagság elve alapfeltétel Az alapszabály és az önki- szabályzatok a tv diszpozitív rendelkezéseitől eltérhetnek. A tag vagyoni hozzájárulásával és személyes közreműködésével vesz részt a szövetkezet

működésében. A megalakult szövetkezet vagyonának nincs alsó határa, a közös vagyon köréről a Kgy-en kell dönteni. A vagyonba alapvetően a részjegytőke, az üzletrésztőke, az eredménytartalék, a feloszthatatlan vagyon és a szabad vagyoni eszközök tartoznak. A szövetkezet tartozásaiért teljes vagyonával felel, a tag viszont saját vagyonával, munkájával ne felel. A szövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés, de nagy létszámú szövetkezeteknél küldöttgyűlés vagy részközgyűlés is létrehozható. A szövetkezet napi irányítási feladatait legalább 3 személyből álló igazgatóság látja el, 50 fő alatti taglétszámnál ügyvezető igazgatói tisztséget is létrehozhatnak. A szövetkezet tv-es képviselője az igazgatóság elnöke, az ügyvezető elnöke, az ügyvezető igazgató vagy a képviselettel felruházott igazgatósági tag. A szövetkezetekben is működik felügyelő-bizottság A szövetkezetek egymással egyesülhetnek,

szétválhatnak, átalakulhatnak, vagy jogutód nélkül megszűnhetnek illetve megszűnnek, ha a tagok száma 50 alá csökken, illetve ha a bíróság felszámoslái eljárásban megszünteti (ilyenkor a cégjegyzékből törölni kell). 5. Jogi személyiségű gazd-i társaságok [Ptk 52§] 1) Gazdasági társaságok alapvető kérdései A gazd-i társaságok (régen ker-i társaságok) egyes fajtái jogi személyek, alapvető szabályaikat a Ptk. tartalmazza. A gt-ok a piacgazdaságnak meghat szervezetei, elkülönült jogáguk van, a kereskedelmi jog. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 28 Elsőként az 1840. évi XVIII törvénycikk foglakozott velük Az 1875 évi Kereskedelmi Tv szerint 4 féle társaság létezett: közkereseti társaság, betéti társaság, részvénytársaság ás szövetkezet, majd ezekhez csatlakozott az 1930. évi V tc által szabályozott korlátolt felelősségű társaság Teljes jogalanyisága csak a

szövetkezetnek, az rt-nek és a kft-nek volt. 1945 után a gt-ok léte feleslegessé vált a központosított tervgazdaságban, kizárólag az állami vállalatok és a szövetkezetek maradtak fenn. Az 1968-as gazd-i reformkísérletet követően lehetőség nyílt önálló jogi személyként létező gazd-i társulások létrehozására, melyek közül a vállalat, a betéti társulás és az egyesülés az 1977. évi módosítás során bekerült a Ptk. jogi személy fejezetébe Az áttörést az 1988. évi VI tv hozta meg A Gt társasági formakényszert alkalmaz = csak a tv-ben meghat. társasági formákat lehet kialakítani A 6 társasági forma közül 4 jogi személy: egyesülés, közös vállalat, kft., rt, míg a közkereseti társaságnak és a bt-nek nincs jogi személyisége Az 1997. évi CXLIV tv újraszabályozta a társasági jogot: a formakényszer fennmaradt, de a jogi személy gt-ok száma 3-ra csökkent (az egyesülés nem gt.!) 2) Egyes jogi személyiségű

társaságok [Ptk. 53 §] 1/ Közös vállalat [Ptk. 53 § (2) bek] A közös vállalat jelentősége (az egyesüléshez hasonlóan) szintén csökken, többségük már átalakult rtvé vagy kft-vé. A Gt hatálybalépése előtt viszont a gazdálkodó szervezetek fontos gazd-i együttműködési formája volt. A közös vállalat és az egyesülés között fontos különbség, hogy a közös vállalat alapvetően gazd-i célra jön létre, így célja nyereség elérése. Ha a vállalati vagyon nem fedezi a tartozásokat, a tagok kezesként felelnek vagyoni hozzájárulásuk arányában a közös vállalat tartozásaiért. A vállalat döntéseit az igazgatótanács, az igazgató hozza, ellenőrző szerve a felügyelő-bizottság. [Gt 106-120 §] 2/ A korlátolt felelősségű társaság [Ptk. 53 § (3) bek] A kft. a legrégebbi társasági forma Mo-on, melynél nem létezik a tagok mögöttes felelőssége A kft meghat. összegű törzsbetétekből álló törzstőkével alakul A

törzstőke legkisebb összege 3 millió forint, amelynek egy részét kell készpénzben szolgáltatni, a maradék összeg, az apport lehet (pl. szellemi vagyon, ingatlan, vagyonértékű jog). A pénzbetétek összege alapításkor nem lehet kevesebb a törzstőke 30 %-ánál és 500 ezer Ft-nál. A tagok jogait és vagyoni hányadát az üzletrész testesíti meg, melynek nagyságát a tagok törzsbetétei határozzák meg. A törzsbetét nem értékpapír, 3 személyre csak akkor lehet átruházni, ha a tagok nem élnek elővételi jogukkal, ezért a kft. tipikus formája a kislétszámú családias jellegű gazd-i vállalkozásoknak. A kft sajátos formája az egyszemélyes társaság", mely jellegéből adódóan nem társasági szerződéssel, hanem alapító okirattal jön létre. [Gt 121-174 §] 3/ A részvénytársaság [Ptk. 53 § (4) bek] Az rt. (szemben a kft-vel) a nagy alaptőkéjű, nagy taglétszámú gazd-i társaság jellemző formája Az rt. tagja a

részvényes, kötelezettsége a részvény névértékének befizetésére terjed ki felelőssége a részvény értékére korlátozott. A részvény az értékpapír tipikus formája, megtestesíti az részvényes vagyon/osztalék jogosultság és tagsági jogait (1996. évi CXI tv) A részvénynek kül fajtái vannak (bemutatóra vagy névre szóló részvény, elsőbbségi részvény, dolgozói részvény, kamatozó részvény, saját részvény). Az rt-t nyilvánosan vagy zárt körűen lehet alapítani: − nyilvános alapítás esetén: alapítási tervezet kibocsátásval, részvényjegyzéssel éa alakuló közgyűléssel történik; − zártkörű alapítás esetén: az alapítóknak az rt. alaptőkéjét biztosító összes részvényt át kell venniük (vagyis az rt-nek nem lehet olyan alapítója, aki nem válik a társaság részvényesévé ilyenkor alapító okiratban állapítják meg az rt. alapvető szabályait, ebből következik, hogy itt hiányzik az alakuló

közgyűlés). Az rt. legfőbb szerve a részvényesek összességéből álló közgyűlés, ahol szótöbbségggel döntenek, a tagok szavazati jogaik a részvények névértékéhez igazodik. Az rt végrehajtó, irányító szerve az igazgatóság, ellenőrző szerve a felügyelő bizottság vagy könyvvizsgáló. 3) Gazdasági társaságok alapítása, képviselete és megszűnése [Ptk. 54-56 §] Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 29 Az alapítási eljárás főbb szakaszai: a) a felek akarategységének létrejötte, b) a megegyezés okiratba foglalása, c) cégbírósági bejegyezés. ad a): A társulni kívánok előzetes tárgyalásaik során döntik el a gt. legfontosabb kérdéseit (= társulási szabadság); e szakaszban még nem alakulnak ki sem a felek között, sem a külső személyekkel jogviszonyok, bár előfordulhat, hogy a felek előkészületi cselekményeket tesznek, pl. magánszemélyként hitelfelvétel. ad b): Ha a felek a

legfontosabb kérdésekben megegyeztek, megegyezésüket okiratba foglalják, mely: − társasági szerződés (egyesülés, közös vállalat, többszemélyes kft), − alapszabály (rt.), − alapító okirat (egyszemélyes társaság). Az okiratot valamennyi tagnak alá kell írnia, s az okiratot ügyvédnek vagy jogtanácsosnak kell ellenjegyeznie. A Ptk. 54 § (2) bek a társasági szerződés minimális érvényessségi kellékeit határozza meg, melyeknek kötelezően szereplniük kell a szerződésben. A szerződés tartalmát – a jogszabályi keretek között – a felekszabadon állapíthatják meg, a diszpozitív szabályoktól eltérhetnek. ad c): A jogi személyt konstitutív (alakító) hatállyal a cégbírósági bejegyzés hozza létre. A társaság az ellenjegyzés után előtársaságként megkezdheti működését. A szerződést 30 napon belül kell bejelenteni a cégbíróságnak. A bejegyzést csak jogszabálysértés esetén kell megtagadni A gt. képviselői

szervezeti képviselők vagy meghatalmazottak lehetnek Az írásbeli képviseletet a gt. esetén cégjegyzésnek hívjuk, melynek során a cég nevéhez (bélyegzőjéhez) kapcsolódik a képviselő aláírása. A képviseletre jogosult nevét és címét be kell jelenteni a cégbíróságnak, mely ezt a tényt közzéteszi. A vezető tisztségviselők egyedül írnak alá, azaz a cégjegyzési joguk önálló, a munkavállalók képviseleti joga pedig együttes. A gt. megszűnhet jogutóddal vagy jogutód nélkül A gt megszűnhet külső okokból (pl a bíróság a felszámolási eljárás során megszünteti) vagy a tagok akaratából (megszüntető szerződése a tagoknak). A gt fizetőképtelensége esetén (csőd) a bíróság az 1991 évi IL tv szerinti felszámolási eljárásban megszünteti. Ha a gt nem felszámolás során szűnik meg, végelszámolást kell tartani 6. Egyesülés [Ptk 74/H §] Az egyesülésnek már nemcsak jogi személyek lehetnek a tagjai, hanem

természetes személyek is. Az egyesülésnek nem lehet önálló nyereségre törekednie, célja a tagok működésének összehangolása (koordinatív tevékenység), a tagok részére végzett kül. szolgáltatások (piackutatás, információszerzés), illetve a tagok szakmai érdekképviselete. A tagok korláttalnul és egyetemlegesen a saját vagyonukkal felelnek. A tevékenység összehangolása és a szakmai érdekképviselet nem leplezhet kartell-megállapodást (pl. piacfelosztást, tisztességtelen ármegállapítást), vagyis nem ütközhet az 1996. évi LVII tv szabályaiba [Gt. 272-287 §] 7. Állami vállalat [Ptk 31-32 §] Az állami vállalatok a szocialista gazd-nak alapvető intézményei voltak, mint uralkodó gazd-i jogi személy típus gazdálkodtak az állami tulajdonnal; az 1977. évi VI tv szabályai vonatkoznak rájuk Az állami vállalatok mindvégig nagyméretű, nehézkes, felelősség nélküli, utasításra gazdálkodó, áltban nem versenyképes

gazdálkodó szervek voltak. Az állami vállalatok léte összeegyeztethetetlen a piacgazdasággal. Az 1988. évi I tv után születtek meg a privatizációs törvények (1992 évi LIII tv, 1992 LIV tv) A "vadprivatizációs folyamatok", melyek során az állami tulajdonba lévő vállalatok vagyonáról sokszor mélyen áron alul, minden ellenőrzés nélkül vitték át a gt-kbe, 1989-90-ben még a rendszerváltozás előtt. Az állami vállalatok jelentős része került önk-i tulajdonba = önk-i közüzem kategóriája (1991. évi LXV tv, 1991 évi XXXIII tv) Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 30 Az állami vállalat gazdálkodó szervezet, nyereségre törekszik. Az állami vállalat vagyonának tulajdonosa a Magyar Állam, viszont a vállalat a rábízott vagyonnal önállóan gazdálkodik és kötelezettségeként a teljes vagyonnal felel. (A vagyont meghaladó tartozásokért az állam nem felel) Az állami vállalat képviselője

az igazgató, aki gyakran átruházza képviseleti jogát. Az állam vállalatot be kell jegyezni a cégnyilvántartásba. Az 1984. évi 22 tvr alapján 3 vállalattípus létezik: a) az önk-i állami vállalat vezetését vállalati tanács (VT) látja le, mely a dolgozók képviselőiből és a vállalatvezetés képviselőiből áll. A VT hozza meg a legfontosabb stratégiai döntéseket, kinevezi az igazgatót = közepes nagyságú állami vállalat; b) az önigazgatási típusú állami vállalat vezetését a vállalat dolgozóinak közgyűlése vagy küldöttgyűlése látja el (a hatásköri és vállalatvezetési szabályok sok hasonlóságot mutatnak az önki vállalattal) = kisebb szervezetek; c) az államigazgatási felügyelet alatt álló szervezetet az igazgató vezeti = közüzemi vállalatok. A Ptk. 34 §-ában szabályozott tröszt, a 35 §-ban szabályozott egyéb állami gazdálkodó szervek, a 74 §-ban meghatározott leányvállalatok mára már megszűntek. A

ptk. részletesen szabályozza az egyes jogi személyek vállalatát: alapvetően nem gazd-i jogi célú személynek is módot kell adnia arra, hogy kiegészítő jelleggel gazd-i tev-t folytassanak. Ezen vállaltok 3 típusa: − önk-ok, − szövetkezetek országos érdekképviseleti szervei, − társd-i szervezetek, egyesületek. Ezen szerveket az 1992. évi LV tv alapján 1996 december 31-ig kellett átalakítani gt-vé Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 31 III. Fejezet KÖZJOGI JOGI SZEMÉLYEK 1. Bevezetés A Ptk. nem ismeri a megkülönböztetést magánjogi jogi személyek és közjogi jogi személyek között! A Ptk. korábbi rendszerében az állam és az állam által alkotott jogi személyek sok tekintetben privilegizált helyzetben voltak. ⇒ Magánjogi jogi személyek esetében: a létrejövetel, a résztvevők száma, a jogi személy, stb. létrehozó egyének szuverén döntési és érdekkörébe tartoznak. Ezeknek a

szervezeteknek természetesen vannak közjogi vonatkozásai, kapcsolatai, működésüknél viszont uralkodó a magánjogi tartalom. ⇒ Közjogi jogi személyek: közérdekű célra szerveződnek, ahol alapvetően hatalmi helyzetben vannak, kényszerítő eszközökkel vannak felruházva. Azonban e személyek számos esetben részt vesznek magánjogi jogalanyként a gazd-i forgalomban. ( állam, költségvetési szervek, állami vállalat, közalapítvány, kht, köztestület) A Ptk. számos közjogi személyt nem sorolt még be rendszerébe pl önk-ok, egyházak, pol-i pártok 2. Az állam [Ptk 28 §] Régi jogunkban az állam magánjogi képviseletét a királyi fiscus látta el (eredetileg a magánjogi jogviszonyokban, de mindez kiszélesedett és a saját nevében lépett fel, az állam magánjogi megtestesítőjeként). Az 1868. évi törvénnyel a Kincstári Jogügyi Igazgatóság alapvetően az állam perbeli képviseletét látta el, egyben megtestesítette az állam

polgári jogalanyiságát, polgári felelősségét. Jogügyleteket az állam nevében az illetékes miniszter tehetett. Az állam ker-i vállalatai (pl államvasutak, posta) külön cégnév alatt kerültek bejegyzésre a cégnyilvántartásban, ahol „cégbirtokosnak” az állam volt megjelölve. 1945 után megszűnt a KJI, az állam polgári jogi szerepe az elméletben és a gyakorlatban is minimálisra csökkent. A vagyontömeg mozgósítása azonban direkt, felelősség nélküli utasításokkal történt, alá-fölérendeltségei viszonyok alapján. Az új 28. § (1) bekezdés szerint a szabályozás lényegi szempontjai: ♦ az állam jogképes és jogi személy, ♦ az államot nem illetik meg többletjogok, ♦ az állam felelős a polgári jogviszonyokban az általa okozott károkért, szerződésszegésért, ♦ az államot a polgári jogviszonyokban a pénzügyminiszter képviseli (azonban ezt a jogát más állami szerv útján is gyakorolhatja). 3. A költségvetési

szerv [Ptk 36-37 §] A ktgvetési szervek részletes szabályait az 1992. évi XXXVIII tv tartalmazza Költségvetési szerv: az államháztartás részét képező olyan jogi személy, amely a társd. közös szükségleteinek kielégítését szolgáló, jogszabályban meghat. állami feladatokat alaptevékenységként végzi (pl. minisztériumok, bíróságok, ügyészségek, állami oktatási intézmények) A ktgvetési szerv típusai: a) központi ktgvetési szerv, b) helyi önk. ktgvetési szerve, c) elkülönített állami pénzalapok (pl. Országos Játékalap) Ktgvetési szervet az OGY, a Kormány, a miniszter (csak a pénzügymin. egyetértésével) és a helyi önk alapíthatnak. Ha a szervet nem jogszabály hozza létre, az alapítónak alapító okiratot kell készítenie A ktgvetési szervek bevételeinek többsége állami vagy önk-i ktgvetésből ered. A ktgvetési szervet polgári jogi ügyletekben a vezetője képviseli, aki ezen jogosultságát átruházhatja a

szerv dolgozójára. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 32 A ktgvetési szerv felelősségi szabálya a gyakorlatban ne élő szabály = mögöttes felelősség. A ktgvetési szervet nem kell a cégjegyzékbe bejegyezni, ezek a szervek a PM által vezetett nyilvántartásba való bejegyzéssel jönnek létre, illetve innen való törléssel szűnnek meg. 4. A Közhasznú társaság [Ptk 57-60 §] (A tvalkotó nem az 1997. évi CXLIV tv-ben helyezte el) A kht nem törekszik nyereségre, az esetleges nyereség nem osztható fel a tagok között = non profit társaság. Mögöttes jogként a kft-re von. spec szabályokat kell működésére alkalmazni Közhasznú tevékenység: szociális, oktatási, kulturális, eü-i, tud-os, környezetvédelmi feladatok. Üzletszerű gazd-i tevékenységet kiegészítő jelleggel folytathat, az ebből származó nyereség ebből a tevékenységből nem osztható fel. A főszabályokat a Gt. és a Ptk

társaságalapítási szabályai, a spec szabályokat a Ptk 58 §-a tartalmazza. Alapító mindenki lehet pl.: − magyar vagy külföldi személy − magyar vagy külföldi jogi személy (egyesület, alapítvány), − jogi személyiséggel nem rendelkező gt. (közkereseti társaság, bt) A kht. tagjait nyilvános felhívással is lehet gyűjteni Többféle módon jöhet létre: ∗ új kht alapításával, ∗ már működő kft. társasági szerződéseinek módosításával, jogutód ∗ működő „egyes jogi személyek vállalatai” átalakulásával jogutód kht.– kft különbsége: 1) a kht. nem folytathat üzletszerű gazd-i tev-t, 2) a nyereség nem osztható fel, 3) tagjait nyilvános felhívással is toborozhatja, 4) szerződés kötése a társd-i szükséglet kielégítéséért felelős szervvel (a szerződések nyilvánosak!), 5) felügyelő-bizottság létrehozása és könyvvizsgáló választása kötelező. A kht. gt-gá egyáltalán nem alakulhat át, gt-gal

nem egyesülhet és gt-okká sem válhat szét Ha kht jogutód nélkül szűnik meg (pl. végelszámolással), akkor a társaság tagjai részére csak törzsbetétjük adható ki és a fennmaradt egyéb vagyont a társasági szerződésben szabályozott módon közhasznú célra kell fordítani. Megszűnésének egyéb esetei azonosak a kft. megszűnési eseteivel 5. A köztestület [Ptk 65 §] Miután 1945 után megszűntek a köztestületek a intézményét csak az 1993. évi XCIII tv emelte be ismét a jogi személyek közé. A köztestületi eszme alapja, hogy számos közfeladat alacsonyabb szinten, az érdekeltek önigazgatásával hatékonyabban oldható meg, mint állami szerveknél (szubszidiaritás elve). A köztestület jellemzői: 1/ közfeladatok ellátása, esetenként hatósági jogkörrel, 2/ önk., 3/ saját vagyon (nem állami tulajdon) és önálló felelősség, 4/ felépítésében egyesületi jelleg, 5/ közjogi tv. hozza létre az egyes jogi személyeket A

legfontosabb köztesület a MTA (1994. évi XL tv) és a gazd-i kamarák (1994 évi XVI tv alapján 3 fajtája: ipari és kereskedelmi, agrár és kézműves kamara). A szakmai kamarák közül egyedül az ügyvédi kamarák tudták megőrizni létüket, önkormányzatukat. Köztestület a hegyközség és a tőzsde is. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 33 6. A közalapítvány [Ptk 74/G §] Létrehozója az OGY, a Kormány, a helyi önk KT-e lehet, közfeladat ellátására. Azonban a közalapítványokra közhatalmi jogosítványok nem ruházhatók át, így alapvetően szervezési, szolgáltatási, finanszírozási feladatot lát el. A közalapítvány létrehozására nem kell tv., megállapíthatja az alapítók határozata is A közalapítványt is nyilvántartásba kell venni, gazdálkodásuk törvényességét és célszerűségét az ÁSZ ellenőrzi. A gazdálkodás legfontosabb adatait nyilvántartásba kell hozni. A közalapítvány

csak nyílt alapítványként működhet, melyhez bárki csatlakozhat. Megszüntetését – eltérően az alapítványtól – az alapító kérheti a bíróságtól. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 34 IV. Fejezet A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVÖN KÍVÜLI JOGI SZEMÉLYEK 1. Egyházak ⇒ Állami egyházjog: az állami jogszabályok, melyek alapvetően az állam és az egyházak egymáshoz való viszonyát szabályozzák, illetve a hit, a lelkiismeret és a világnézet szempontjaiból az alapvető jogi normák. ⇒ Egyházi saját jog: az adott egyház illetékes szervei adnak ki és adott esetben szankcionálnak. • egyház: valamilyen keresztény felekezethez tartozók szervezett csoportja, • vallási közösség: a nem keresztény vallások követőinek csoportja Az egyházat a székhelye szerint illetékes megyei bíróság (Fővárosi Bíróság) nyilvántartásba veszi. Az egyházak 1945 után „állami gyámság” alatt álltak, miden

tevékenységüket az Állami Egyházügyi Hivatal befolyásolta. Az 1990. évi IV tv megváltoztatta a korábbi helyzetet: az egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége jogi személy, melynek 3 fajtája van: a) maga az adott egyház, mint egész, bírósági nyilvántartásba vétellel (esztergomi érsek), b) az adott egyház önálló képviseleti szervvel rendelkező szervezeti egysége alapszabály alapján, nyilvántartásba vétel nélkül (plébánia), c) az adott egyház önálló szervezete bírósági nyilvántartásba vétellel (szerzetesrend). Alkotmányos alapelv az állam és az egyház elválasztása. Az egyes egyházakat azonos jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, tehát egyenjogúak. Az egyházak széleskörű oktató-nevelő, kulturális, eü-i, szociáis, gyermek- és ijúságvédelmi tevékenységet végezhetnek a tv. alapján, az állami intézetekban hitoktatást és biz esetekben istentiszteletet is tarthatnak. Az

egyházak tevékenységének anyagi alapja: 1/ az egyházak nevelési-oktatási, eü-i, szocális, gyermek- és ifjúságvédelmi tev-t ált-ban azonos módon támogatja az állam a költségvetésből, mint a hasonló állami intézményeket; 2/ az OGY évente az egyházak támogatására a ktgvetésből meghat. összegű támogatást ad; 3/ az egyház a saját szabályaiban meghat. módon a hívektől adományt gyűjthet, hozzájárulást szedhet, ill. az egyházi szolgáltatásokért díjat szedhet; 4/ az egyház a társd-i szervezetekhez hasonlóan vállakozási tev-t folytathat, gt-t hozhat létre (pl. könyvkiadás, kegytárgy készítés-, értékesítés). Az egyházak vagyonszerzédésnek korlátja nincs! 2. Helyi önkormányzatok A helyi önk-ok közjogi jogi személyként való elsimerése vitathatatlan. Régi, 1945 előtti jogunkban a "törvényhatóságok és községek" önálló jogalanyisága egyértelmű volt. 1945 után a tanácsok működésük majd

minden tekintetében alárendelten működtek. Bár az 1971 évi I. tv elismerte a tanács, végrehajtó bizottság és a szakigazgatási szerv jogi személyiségét, ennek különösebb gyakorlati jelentősége nem volt. A tanácsok egyébként is igazgatási feladatot láttak el A vagyoni forgalomban az általuk alapított szervezetek útján vettek részt, azok helyzete az állami vállalatékhoz volt hasonló. Az Ötv. szerint a helyi önk-ok közjogi jogi személyek A jogi személyiségből adódó feladat- és hatáskörök a KT-et illetik meg, melyet a polgármester képvisel. A tv jelentős vagyont helyezett át az állami tulajdonból önk-i tulajdonba (pl. ingatlanok, erdők, oktatási, eü-i intézmények, stb) Az önk vagyonával szabadon rendelkezik, kivéve a törzsvagyont, mely forgalomképtelen vagy korlátozottan forgalomképes. Az önk bevételei saját bevételek lehetnek ill a központi adókból átengedett részek = Az önk-ok jogalanyisága teljes körű!

Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 35 3. Politikai pártok Mo-on az 1989. évi II tv alapján jött létre újra a többpártrendszer, melyet az 1948-49-ben erőszakos úton számoltak fel. Az MSZMP az ország egyik legnagyobb személyi körrel rendelkező, hatalmas vagyonnal és ktgvetésseé bíró szervezet volt, mely társdi szervezetként jogi személynek minősült (ennek ellenére minderről egyetlen jogszabály sem rendelkezett). Az tv. a pártokat belehelyezte az áttekinthető szervezettel, képviselettel rendelkező, felelősséggel gazdálkodó, ált. törvényes ellenőrzés alatt álló többi jogi személy közé A pártok a társd-i szervezetek egyik fajtái, hazánkban külön párttörvény nincs, csak a pártok működését és gazdálkodását szabályozza az 1989. XXXIII tv, melynek egyetlen – de rendkívül fontos – elve: a pártok munkahelyen (szolgálati helyen, tanintézetben) szervezetet nem hozhatnak létre és nem

működhetnek. A tv viszont részletesen szól a pártok vagyonáról és gazdálkodásáról A párt vagyona: 1) a tagok által fizetett tagdíjakból, 2) a központi ktgvetési támogatásból, 3) az állam által ingyenesen átadott ingatlanokból, 4) a párt gazdálkodó tevékenyéségből, 5) egyéb forrásokból (pl. végrendelet, pártvállalat nyeresége), tevődik össze. A pártok kiadványokat jelentethetnek meg, de csak pol-i tev-ek megismertetése céljából. A párt vállalatot és egyszemélyes kft-t hozhat létre, de más gt-ben részesedést nem szerezhet. A pártok gazdálkodását belső szabályzatok szerint egyrészt a tagság, másrészt az ÁSZ ellenőrzi. 4. Átmeneti jogi személyek, "csonka" jogi személyek Átmeneti jogi személyek: az átalakuló és megszűnő jogi személyek, illetve érvénytelenül létrejött jogi személyek. A jogi személyek megalakulása egy hosszabb folyamat: 1) szakaszban: az alapítók szervező munkát végeznek

(polgári jogi elemek pl.: szerződési ajánlatok, előzetes megállapodások); 2) szakasz: a jogi személy tényleges megalakulásától a bíróság bejegyzéséig, ami ált-ban konstitutív jellegű / amennyiben a bíróság megtagadja a jogi személy bejegyzését, felmerül az átmeneti időben tett jognyilatkozatokért való felelős kérdése; Megszűnés esetén a tagok elhatározzák a megszűnést, esetleg egyesülnek más jogi személyekkel. kivételesen az ügyész kezdeményezi a megszüntetést. Mindezekben az esetekben a bírósági törlésig szintén egy átmeneti állapot áll fenn. Csonka jogi személyek: a jogi személyiség számos jellemzőjével rendelkeznek, de a tvhozó valamilyen oknál fogva nem adja meg nekik a jogi személy statuszt. Ált-ban a kötelmi jogi kapcsolatok (szerződés) alapján léteznek. Pl társasház, polgári jogi társaság, bt, közkereseti társaság 5. A jogi személyek személyiságvédelme [Ptk 75 § (2) bek] A Ptk. szakasz

kivételesen a jogi személyek személyiségvédelmét is lehetővé teszi (Értelemszerűen nem beszéhetünk a testi épség, becsület és emberi méltóság, a védelméről, a kép, hang, stb. védelméről sem.) A jogi személyek személyiségvédelme meglehetősen kialakulatlan, inkább deklaratív, a bírói gyakorlatban nem alkalmazott szabályokkal találkozunk. A jogi személyek sajátos személyi és vagyoni érdekeinek védelme inkább a szerzői jog és az iparvédeleme területén érvényesül (szabadalmi, védjegyjog, versenyjog, stb.) Szellemi alkotásra jogi személy nem képes, csak az ember! Sajátos helyzetének kettős oka: részben a személyiségvédelem hazánkban ált. fejletlensége, részben az a tény, hogy a jogi személyek túlnyomó többsége állami alapítású volt, s ezek polgári jogon kívüli eszközökkel védték érdekeiket, jogaikat. Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 36 1) A név védelme [Ptk. 77 § (3)

bek] Az újjonnan keletkező hasonló működési körben és azonos területen tevékenykedő jogi személy neve ha összetéveszthető, nyilvánvalóan sérti a már létező jogi személy érdekeit. A névjogot sértő jogi sze,ély cégjegyzési kérelmét el kell utasítani (ker-i név, cégnév védelme). Ugyanakkor ez nem csak a gazd-i életben fordulhat elő, hanem minden jogi személy esetén fennállhat a névjog sérelme (egyházak, pártok, alapítványok). Komoly problémát jelent a művészegyüttesek névviselésének kérdése, az együttes átalakulása, megszűnése, stb. 2) A jó hírnév védelme, sajtó-helyreigazítási eljárás [Ptk. 78 § ] A jó hírnév sérelme különösen sajtó útján elkövetett cselekményelben valósulhat meg (azonban a jogi személyek ritkán indítanak sajtóhelyreigazítási eljárást. 3) A titokvédelem, adatvédelem [Ptk. 81 §, 658 §] Az üzemi és üzleti titok sérelme (együttesen gazd-i titok) a tisztességtelen

versennyel van szoros kapcs-ban. A jogi személyek titokvédelme 2 irányban is bővebb a Ptk-ban meghat. kereteknél: A titokvédelem nyilvánvalóan nemcsak az üzleti és üzemi titokvédelem által érintett gazdálkodó szervezetekre terjed ki, hanem minden jogi személyre (pl. pol-i pártok, alapítványok, egyesületek) Megilleti a jogi személyeket a levéltitok, a banktitok. Jogszabályaink (a Ptk is) teljesen nyiltví hagyja a jogi személyek adatvédelmét, jogaikat, védelmüket más jogi személyek számítógépes adatfeldolgozásával szemben. 4) A jogi személy helyiségének polgári jogi védelme [Ptk. 82 §] A magánlakáshoz való jog védelméről azonos megítélés alá esi a jogi személy céljaira szolgáló helyiségek védelme. A jogi személy is jogosult meghatározni, hogy ki, milyen feltételekkel léphet be helyiségeibe, illetve hogyan, meddig tartózkodhat ott. A jogosulatlan használattal, ill ott tartózkodással szemben polgári jogi eszközök is

igénybe vehetők. 5) A jogi személy személyiségvédelmének eszközei [Ptk. 84 §] A Ptk. és a jogirod a polgári jogi eszközök nem korlátozza az emberi személyek számára Ebből következik, hogy a jogis személyek részére a Ptk-ban meghat. valamennyi jogvédelmi eszköz rendelkezésre áll a polgári peres eljárásban. ♣ Készítette: Damu Krisztina Forrás: http://www.extrahu/lattmann 37