Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Az ókori állam és jog

Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév 2. MEZOPOTÁMIAI ÁLLAMOK 2 3. MEZOPOTÁMIAI JOGALKOTÁS TERMÉKEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL HAMMURAPI TVKÖNYVÉRE 5 4. AZ ÓKORI ZSIDÓ ÁLLAM ÉS JOG 8 5. A GÖRÖG ÁLLAM 12 6. A GÖRÖG JOG INTÉZMÉNYEI 14 1 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév 2. MEZOPOTÁMIAI ÁLLAMOK Kezdetek Történet-földrajzi tényezők csak az i.e10 000 körül tették lehetővé az emberi társadalom komolyabb előrelépését Ekkorra tehető az utolsó jégkorszak megszűnte, ezzel együtt az emberiség létszámának látványos gyarapodása. Régészet által igazolható legrégibb kultúra jelenleg a mezopotámiai. Indulása idő előtti 6000 körüli évekre tehető (Régészeti kutatások által feltárt legrégibb emberi csontmaradványok nem feltétlenül a nagy ősi kultúrák területéről

kerülnek elő pl.: Fro, D-Afrika, Kárpátmedence) Mezopotámiai államok Történet-földrajzi környezet Tipikus nagy folyó völgyi kultúrák közé tartozik. Két folyó Kaukázusban ered, és a Perzsa-öbölbe ömlik Történeti idők elején bekövetkezett földmozgás eredményeként az öböl környéke jelentősen megsüllyedt, nagy területek kerültek víz alá (ún. Vízözön mítikus legendája). Majd a két folyó által hozott hordalék ismét feltöltötte a medencét − Tigris és Eufrátesz közti részt máig is arabul szigetnek=Dzsezire nevezik. A két folyó sajátossága, hogy közép tájon kanyarulataik olyan közel kerülnek egymáshoz, hogy akár le is zárhatóak. Ókoriak felismerték ezt és falépítményeket emeltek, melyek a babiloni államot védték az északi irányból ill. kelet felől a hegyekből támadó nomád népekkel szemben (“méd fal”) Ilyen falak épültek még az asszíroknál és egyiptomiaknál is. − Kb. a fallal egy vonalban

húzódott egy időjárási határ is  É-Mez.: - inkább csapadékosabb, sztyeppésebb terület  D-Mez.: - vízzel jobban ellátott, mg-i művelésre korán alkalmassá vált terület − Csapadékviszonyokbeli eltérés korán felvetette a kisebb vízhozamú lassúbb folyású Eufrátesznél a csatornázás szükségességét a víz megtartására. Viszont az Eufrátesz lassúsága miatt a nagy hordalék hamar lerakódott és eltömte a csatornákat. − Csatornázás káros hatása: - déli medence forró nyaraiban felgyorsul a vízpárolgás, ami a talaj rohamos elszikesedéséhez vezetett. − !!! Szikesedés és az ehhez kapcsolódó termőföld terület cseréje, földművelők mozgatása, csatornázás folyamatos megszervezése, védőfalak építése mind olyan közösségi feladatok voltak melyek megszervezésétől függött a közösség léte, és ez magával hozta az államszervezet korai időkben való kialakulását.!!! − A mezopotámiai világ a városokra

épült, ahonnan kijártak a lakók földet művelni. Ez egy életmódbeli ellentmondás : a tömegesen városlakó nép hatalmas földbirtokok műveléséből él. − A maihoz hasonló termésátlagokat is produkáltak, ez nagy népesség eltartására adott módot.  D-Mez.: - gabona, köles, és bőven árpa  É-Mez.: - megterem a búza és a szőlő is Ezekből következően az állattenyésztés csak kiegészítő szerepet játszott. Kezdetben a nyájakban csak kecske, juh és szamár volt A ló háziasítása viszonylag kései, elsősorban az asszírok megjelenésével válnak jelentőssé. Addig szamárcsődöröket használták a babiloniak, ez is közrejátszik abban, hogy az asszírok megjelenéséig nem jellemzőek a területi hódításokban megnyilvánuló háborúk. − Mezopotámiai társadalom − − − Többfajta népcsoport is élt e területen. Sumerek, utánuk sémi népek (akkádok, amoriták), később a kassuk és qutuk csoportjai, utolsó évezredben a

nabateusokat kell említeni. Északi részek népeiből a domináns asszírok mellett fontosak a hurrita, arámi és méd csoportok. -!!! A két domináns, hosszabb ideig államot is alkotó társadalom a babiloni és az asszír. A babiloni alapvetően a földművelésen alapult és zömében városi típusú településen élő lakosokat tömörített. Az asszír inkább a nomadizálásból kinőtt, főként hódításra és folyamatos zsákmányolásra berendezkedett, komoly lovastechnikával rendelkező militáns társadalom volt.!!! 2 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév BABILON − A társadalom szerkezetét alapvetően a földművelő életmód határozta meg. A társadalmat a földtulajdon és földhasználati viszonyokkal lehet jellemezni. 1; 1 - Először a földművelő közösség rendelkezett a termőfölddel, tagoknak legfeljebb tartós használati jog. Kiemelkedik a templom, mint

önálló földtulaj, ill kisebb mértékben a király v palota 2; 2 - Óbabiloni-kor : Meghatározó lesz az állam szerepe a földhasználatban. A kisajátított, elszegényedés miatt állami tul.-ba került, vagy elkobzott birtokokat az állam kiosztja, katonai, rendőri, hivatalnoki munka fejében + szentélyektől is vesznek el, ezért templomi földek jelentősége csökken. Viszont számos szabad ember a Mez-ban szokásos kölcsönzési szokások következtében kedvezőtlen időjárás esetén elveszti földjét, igy növekszik a mg.-i bérmunkások köre. Ekkor már jellemző az adósrabszolgaság is, de Hamm-tvnyei szerint csak 3 évig tarthat A szabad ember szegénysége esetén családtagjait is eladhatta rabszolgának 3 évre. Az állami beavatkozás pozitívuma, hogy a társ-i elégedetlenséget az uralkodók ún. Missarum rendeletekkel próbálták levezetni = a földek feletti adósságokat az állam eltörölte, De sohasem terjedt ki a rendelet a normális

kereskedelemből származó adósságra. 3; 3 - I. e 12 sz-tól az ún kassu korban : A templomi birtokok teljesen jelentőségüket vesztik Az ur kegyes adományaira, felajánlásokra vannak utalva. Jelentősen megnő a magánbirtokok koncentrációja Kialakulnak a mamut uradalmak. Az állam hozzáállása is megváltozik A korábban az ur által isteni feladatnak tartott segítségek (szegények segélyezése, adósságok eltörlése) a gyakorlatban megszűnnek. A nagy fölbirtokokat külön kiváltsággal ún “kudurru”-val ruházták fel (ami hasonlít a kk.-i immunitási joghoz) = a király kudurruval megadományozott birtok védelmét ígéri, ill. a birtokról addig az államnak járó adót, katonai szolgáltatást stb már a kudurru jogosultja gyűjtheti be. Bevezetik a telekkönyvet, ami a földhasználati viszonyokat hitelesen rögzíti, ám egyúttal konzerválja azokat. 4; 4 - Új-babiloni kor : 6. sz-tól új fejlemények Óriási mértékben megnő a

földbirtokkoncentráció Legnagyobb birtokos a palota és a templom, mint főtulajok továbbadják örök használatra területeiket a nagybirtokosoknak örökös földjáradék fejében Ezek is továbbadják a tényleges földművelőknek. Így egy sajátos hierarchikus rend alakul ki Ez a földművelők szintjén egységesedést eredményez. Mg-i bérmunkás és a földet művelő rabszolga között kiegyenlítődés jön létre = sirqu, a közös név is mutatja. Személyi státusától függetlenül sirqu volt mindenki, aki földműveléssel foglalkozott, és a használat fejében járadékot fizetett a használatba adó részére. Velük estek egyenlő elbírálás alá a pásztorok, a tömeges állattenyésztéssel foglalkozók. Nagyobb földtulajok nagy nyájakat vásároltak fel, amiket hasznosításra tovább adtak. A pásztorok csak használói voltak ezeknek Ez nagy hasonlóságot mutat a sirqu státussal. Ezt erősíti, hogy a településeknek nincs közös legelőjük,

kénytelenek más földjén legeltetni a pásztorok a nyájat. ASSZÍRIA − Későbbi kialakulás + militáns jelleg miatt nem mutatnak fel olyan differenciált társadalmat. Egyik jele, hogy az asszír korban végig megmarad a király szinte mindennapi főpapi funkciója. Ezért nem is alakul ki nagy létszámú elkülönült papság, mint Babilóniában. 1; Első időben mivel az asszirok hóditóként kerültek Észak-Mez.-ba a királyi főtulajdonjog érvényesült szemben Babilonnal. Ténylegesen egyes nagybirtokosoké a föld Asszíriában, akik a király főtisztviselőiből, katonai vezetőiből kerültek ki = rube (hatalmasok). A földművelők két csoportba tartoztak - mg-i bérmunkások, félszabad parasztok (jórészt foglyokból = hupsu) 2; Ún. újasszír kor: lényeges területi gyarapodás, ám az É-Mez-i területek elnéptelenedtek Így a termelés bővítésének csak extenzív módjára volt lehetőség = újabb területeket fogni művelés alá.

Népességhiány miatt hódításokban egyre inkább tudatosan megkímélt népeket hadifogolyként, hupsuként tömegesen telepitették át földművelésre. Ezek fogoly voltuk miatt földhöz kötötték, belőlük alakult ki a személyi függésben lévő ún. telkes parasztok rétege Jogilag a földbirtokos tulajdonát képezték. Ily módon rabszolgák, bár a termelésben aktívan részt vettek A föld főtulajdonjoga továbbra is a királyt illette meg. A hagyományos rube mellé egy új réteg is felzárkózik ez pedig a kereskedőké A zsákmányoló hadjáratok nem kedveztek a kereskedelemnek. A meglévő kereskedő réteg az uzsora kölcsön következtében azonban jelentősen meggazdagszik. Ezt a pénzt a pangó kereskedelem miatt kénytelenek fölbirtokba fektetni Személyi státus − Eredetileg a legfontosabb válaszóvonal a szabad ember és a rabszolga között húzódott. A babiloni társ Tagjai jogi státusukat tekintve 1. Awelum - szabad ember, 2 Muskenum -

félszabad, szogáltatásra kötelezett, 3 Wardum - rabszolga 1; Awelum : jogilag minden önálló földbirtokos, a mg.-i földbérlő is + jelentős földbirtokosok, királyi hivatalnokok, papok, udvartartás tagjai, király, az önálló vagyonnal működő iparosok és kereskedők is. Külön kategória létezett a szabadok csoportján belül a régi kiváltságos városok polgárai számára = kidinnutu (akik a kidinnu oltalma alatt állottak). Kidinnutu jogosítványai : 3 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév peres eljárásbeli kiváltáságok (bebörtönzési tilalom, bírságolási tilalom) általános közmunkák és terhek alóli mentesség (teherhordás) személyi méltóságuk védelme. Mindig csak helyben született polgárt illetett meg a jogosítvány!!! 2; 2 - Muskenum : ún. félszabad státusú emberek Mg-i munkás mellett, hasonlókkal lehet találkozni az iparosok körében is. Egy

részük saját vagyonnal rendelkezik, önálló működésre képes, de a palota vagy templom szolgálatára kényszerülnek. Hasonlóakat találni a kereskedők közt is, ami abból fakad, hogy a palota eredetileg Babilonban a nagy elosztó rendszerek közé tartozott. A felgyülemlő, elraktározott mennyiséget elosztotta, vagy azokon hozatott be cserekereskedelem útján helyben be nem szerezhető termékeket. A kereskedelem állami monopólium volt, amit egyesek kiváltságként kaptak = tamgaru. A megszerzett kiváltságot aztán ezek pénzért továbbadták alvállakozásba kiskereskedőknek = sumgallu, akiknek önálló vagyon hiányában e privilegizált kereskedők adtak jó kamatra hitelt. Külön kategória a muskenumokon belül a fegyveresek. Külső eredetükre utal, hogy saját földjük nem lévén, számukra az állam ad földet. Hammurapi nevéhez köthető az ún telkes katonaság megteremtése, akik földhasználatuk fejében katonáskodási kötelezettséggel

tartoztak. Szolgálati idejük havi 10 nap vagy évi 4 hónap A felnőtt fiú örökölhette a szolgálatot és a földet is. 3; 3 - Wardum : legalsó kategória, a szolgák ill. rabszolgák Az ó-babiloni korban ugrik meg látványosan a rabszolga létszám. De sohasem használták olyan tömeges méretekben a termelésre mint pl Egyiptomban Rabszolgaságnak itt patriarchális formája volt, ebből következően a rsz. státusa itt nem olyan jogfosztott : lehetett saját vagyonuk is, de személyük bérbe adható volt. Vagyonuk és leszármazottaik felett csak korlátozott joggal rendelkeztek Viszont a bírósági eljárásban perképességgel bírtak. Az ó-babiloni korban megindul a rsz önfelszabadítása v megváltása Szabad állapotuk annyiban korlátozott, hogy korábbi rsztartóját életük végéig eltartani kötelesek. Külön csoportot alkotnak az asszír területek hadifoglyai. Őket paraszt v telkes kifejezéssel illették Ezek a személyek a királytól v

földtulajdonostól kapott földhöz kötöttek voltak. Őket a földdel együtt lehetett adni-venni Szolgáltatási kötelezettségük a termés 1/3-a volt. Az új-babiloni korban az állam területe már magába foglalja egész Mezopotámiát. A jogi státust tekintve is egységesedés következik be a földhasználatnál. Az egységes paraszti réteg = sirqu létrejöttével eltünőben van a muskenum jogi kategóriája Új-Babilonban már csak kétféle jogi kategória létezik. Az emberek szabadok ezért nemes rendűeknek azaz mar bani-nak hivták őket. A sirqu és a rabszolga rétegen kivül mindenki ide tartozott Velük szemben csak a nem nemes rendűek azaz a la mar banutu, a főként sirqu csoportokat tömörítő kategóriája létezett. Ezeket idegennek ill polgárjog nélkülinek tekintették    − Az állam Mezopotámiában A királyi hatalom − − − − − − − A királyi hatalmat isteni eredetűnek tekintették. A Hammurapi korig a királyt

istennek “Dingir” nezezték A király istenségét legjobban a “malemmu” kifejezés jelzi, amely “félelmet keltő ragyogás”-t jelent. A templomi szertartások is kifejezik az isten és a király különleges kapcsolatát, de ebben lényeges különbség van az asszír és a babioni ur. között Babilonban csak évente egyszer látogat el a király a Marduk templomába, míg az Asszír ur háború kivételével naponta áldoz az isteneknek, ill. vezeti a templomi szertartásokat Ezért van hogy Babilonban elkülönül egymástól a városokban palota és templom, míg Asszíriában építészeti egységet alkotnak. Régen az uralkodót minden újévkor újrakoronázták Asszír szokás szerint a főtisztviselőknek ilyenkor hatalmuk véget ért, esetleges újabb kinevezésükig hatalmukat nem gyakorolhatták. A trónutódlás békeidőben örökléssel történt. Hagyományát két dolog is jelzi : 1 - szokássá vált minél több ismert őst felsorolni a király

címében, 2 - egy idő után már kiskorú trónörökös következését is elfogadták. Ismerték ugyanakkor a mindenféle öröklési jog nélkül, az alkalmasság okán trónra kerülő királyt is. Különösen az asszír területeken Istenné váló földi uralkodó tényleges kormányzati funkciói : hadsereg vezetése, szegények védelmezése, társadalmi jólét és rend biztosítása, jogalkotás, külfölddel való kapcsolattartás. Ezek közül kiemelkedik a szegények védelmezése és a jólét és rend fenntartása. Ezek szorosan összefüggnek Babilóniában az állam raktározó és újraelosztó szerepével. Ezt az árucsere kezdetleges volta, az állami kereskedelmi monopólium ill a pénzforgalom hiánya is alátámasztja. Ennek keretében rendelkeznek az uralkodók a vetőmag kiosztásáról ill a szegényebbek érdekében sajátos árszabályozó feladatot is ellátnak. E funkciókból következik a szegényebbek érdekében rendeletekkel való közbeavatkozás

pl: az adósságokat eltörlő missarum rendeletek. De ide kapcsolódik a sérelmet szenvedettek védelme miatt a kp-i jogalkotás A tényleges kormányzat vitelére széles hivatalnokréteg alakult ki. Külön kormányzati épületben működtek = bith-riduti, a hivatalnokok háza, azaz az állam kp.-i adminisztrációs hivatali épülete A hivatalnok sereg élén a királyhelyettesként funkcionáló vezir állt. Ők a királylisták felsorolásaiban is megjelennek Asszíriában viszonylag későn jelentkezik, s a tisztet többnyire a trónörökös látja el. 4 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév 3. MEZOPOTÁMIAI JOGALKOTÁS TERMÉKEI, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL HAMMURAPI TVKÖNYVÉRE Hammurapit megelőző törvények − Mezopotámiában uralkodói kötelességnek számított a gyengék védelmezése. Erre vezetik vissza az árszabályozásokat és az ún. missarum rendeleteket is 1; I.e 2430 k

keletkezhetett En-temena felirata, aki Lagas állam uralkodója volt Missarum rendeletek klasszikus előképe. Elrendelte a gabonatartozások elengedését és az adósságok eltörlését 2; I.e 23 Sz-ban Uru-inim-gina : leváltja az adófelügyelőket, az elődök visszaéléseiből okulva, ill restituálja a templomi vagyont. Védelmi szabályokat is felállít a vagyon védelmére, pl a lopás szigorű büntetése 3; I.e 19-18 sz-ból származó Ur-nammu tvnyei Törvényei első részében házassági joggal kapcsolatos szabályokat hozott ill. a nők védelmére vonatkozó szabályokat Házasságtörést, a nő megerőszakolását, sőt a hirbehozást is szigorúan büntette, ha alaptalan volt. A jegyajándék kétszeresét kellett annak a családnak fizetnie aki máshoz adta a menyasszonyt. Szigorú büntetéseket rendel el a vagyon megkárosítóira, és a hamis tanúkra is Ebben a korban már számos rabszolga van, és komoly büntetést helyez kilátásba szökés esetén. Itt

már áttérnek a tálio elvről a kompozícionális büntetésre, azaz az elkövetett cselekményért azzal nagyjából azonos vagyoni hátrányt kellett elszenvednie a károkozónak. 4; Lipit-Istár tvnyei i.e 1930 k Kibocsátásának fő oka az adósrabszolgaság felszaporodása és az ettől való felszabadítás volt, tehát missarum rendeletnek is minősíthető. A 3 társ kategória erre az időre már kialakult Ám ezek a tvk csak a szabadokról és a rabszolgákról rendelkeznek. A rsz szökését szigorúan büntetik és a segítő is szigorú szankcióval számolhat. Ezek a tvk szintén sokat foglalkoznak a házassággal Az eljegyzést is védelemben részesítik Az eljegyzést felbontót az eljegyzési ajándék kétszeresének visszafizetésével bünteti. Ekkorra kialakultnak mondható a monogám házasság, de bizonyos esetekben lehetőséget biztosítanak más feleség vételére is. Elsősorban az asszony betegsége, meddősége esetén, de ilyenkor sem lehet

elbocsátani a korábbi feleséget, hanem az megfelelő tartásra jogosult. Szintén a kor sajátja, hogy a rabszolganőtől való fiakat szabaddá tehette apjuk. Ám az tiltva van hogy a szabaditott fiúk közösen örököljenek a tvnyes házasságból származó fiakkal. A tv az aktív termelést támogatja Az elhagyott területet használatba vevő 3 év után megszerzi a tulajdonjogot azaz itt egy korai elbirtoklási szabályról van szó. Normál viszonyok között a haszonbérlő köteles gondos művelést kifejteni, mert ellenkező esetben kártérítéssel tartozik. Szigorú a tv. büntetőjogi vonatkozásokban Halálbüntetést az erőszakos lopások, rablás esetén rendeli el Az egyszerűbb lopások csak pénzbüntetéssel szankcionáltak. 5; I.e18 sz-ban születtek újabb tvk, az Esnunna-i birodalomban Eddigi sumér helyett ezek akkád nyelven íródtak Már a társ. mindhárom jogilag kategorizált rétegével egyaránt foglalkoznak Teljesen ismeretlen lesz a hagyományos

világban elfogadott vérbosszú és testi büntetés, minden szankciót ezentúl ezüst pénzben a siqlum-ban mérnek. Részeletesen szabályozzák a tvk. a gazdasági viszonyokat Foglalkoznak az árszabályozással, megjelennek az aprólékos kártérítési szabályok, ill. az állatok károkozásáért való felelősség Rabszolgaság fontosságának növekedését mutatja a rengeteg rsztörvény. A rszk önállósodásának jele, hogy uruk engedélyével már elhagyhatják a várost Aki nem a tulajdonostól vásárolt rszt., azt büntették Bizonyos viszonylatokban tárgyként szerepeltek, a rsz megverése, megsebesítése esetén egyszerű vagyoni büntetést szabtak ki. Az anyagi helyzet romlására utalhat, hogy a szükségből eladott ingatlanra visszavásárlási joga marad fenn az eladónak. Csak a szerződésbe foglalt házasságot ismeri el törvényesnek, ami fontos újítás. Házasságtörés esetén csak a házasságtörő nőt, a feleséget rendeli büntetni,

mégpedig halállal. A tv nem deklarálja a válást, de ha a férj politikai okokból elhagyja az országot, visszatérése esetén nincs joga korábbi asszonyához. 5 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév Hammurapi törvénykönyve − Hammurapi érdeme a dél-mezopotámiai városállamok egyesítése, amivel megalkotta az Ó-babiloni Birodalmat (17921750). Országának kp-ját Babilonban építi ki, hivatalos nyelvvé az akkádot teszi Törvényoszlopát - két méter magas diorit oszlopot - Susában találták meg a század elején. H törvénykönyve nem a szó szoros értelmében vett kódex, hanem jogesetek gyűjteménye. A birodalom minden templomában felállították Az ur-nak ezzel az volt a szándéka, hogy a jogkeresőt minél jobban eligazítsa vitás ügyében. A mű két nagyobb részre osztható:  az első főleg közjogi jellegű, amely az 1-41 szakaszokat tartalmazza,  a másik

rész 42-282 szakaszok vegyesen vagyoni, házassági, és büntetőjogi szabályokkal foglalkoznak. Első rész − − − Az első részben az awelum, muskenum, wardum közti különbségtétel a fontos. Ez egyértelműen látszik a testi sértés v emberölés esetén kiszabható díjakból. Teljes vérdíjat csak az awelum után kellett fizetni, muskenum esetén ennek felét, wardum esetén csak a fentiek töredékét. Hammurapi számos esetben visszatér a táliós szankciókra Egyrészt a társ-ban tapasztalható jogbiztonság hiánya igényelte ezt, másrészt bizonyos anyagi romlás is bekövetkezett a lakosság körében, igy nincs értelme a behajthatatlan siqlumban kiszabott büntetési tételeknek. Az anyagi helyzet rosszabbodásával függhet össze, hogy rablás esetén a rabló megszökésekor a sértett, ha tanusítani tudja kárát, akkor a város ahol a kár érte köteles megtéríteni a vagyontárgyat. Rablógyilkosság esetén ha ismeretlen marad az elkövető a

közösségnek egy manum ezüstöt kell fizetnie a hozzátartozónak A háborús helyzetek okozhatták egy új muskenum réteg a telkes katonaság kialakulását. Eredetileg ezek idegenek, vagy foglyok a király által telekre ültetve. Hammurapi tv-e háromféle helyzetben szabályozza a telkes katona státusát a- háborús helyzetben b- hadifogságban c- béke idején 1; a - Katonai behívó esetén a telkes katona köteles volt személyesen megjelenni, maga helyett senkit nem küldhetett, különben halállal büntették. Ilyenkor birtoka sem öröklődött tovább Ha a parancsnok erőszakosan bánt volna a katonákkal az uralkodó rendelkezései megvédték őket feljebbvalójukkal szemben akit halállal is büntethettek. 2; b - Ha hadifogságból megszökött birtokát visszakaphatta, akkor is ha azon már más ült. Előfordult, hogy az uralkodó v a templom külkereskedelmi megbízottja = tamkarum kiváltotta őket a hadifogságból. Ha otthoni vagyonából nem tudta ezt az

összeget kiegyenlíteni a volt hadifogoly, akkor a közösség temploma v. a palota kincstára tartozott megfizetni a tamkárumnak. Mindössze akkor engedték meg a távollévő katona feleségének, hogy elhagyja férje házát, ha abban nem volt elegendő élelem. Ilyenkor ha újra férjhezment, s bár fiai is születtek, amennyiben korábbi férje visszatért a fogságból köteles volt hozzá csatlakozni. Ha bizonyítottan volt elegendő élelem a hadifogoly házában, s felesége mégis más házába költözik, akkor a nőt vízbefullasztották. 3; c - Béke időben a királytól kapott örökbirtokán gazdálkodott a katona. A birtokot sem elidegeníteni, sem zálogbaadni nem lehetett. A katona halála esetén kiskorú fiúörököse számára az özvegy köteles volt megőrizni a birtokot, amiből őt egyharmad használati jog illetett meg. Ha valaki a katonai birtokát egy évre elhagyta, azt már többé nem kaphatta vissza. Idegen személy három évi használat után az

ilyen birtokot magáénak tekinthette A második rész − − a - Törvényei egyfajta missarum rendelkezést is tartalmaznak. Újítása az időben korlátozott adósrabszolgaság volt Több rendelkezést is tartalmaz a hitelezéssel kapcsolatban. Olyan lehetőség is volt, hogy embert adjanak zálogba, valószínűleg rabszolgát, akinek ha baja történt v. meghalt a hitelezőnek komoly kártérítést kellett fizetnie a tulajnak Rögzítik a kölcsönadás feltételeit és a kamat mértékét is. Pénzkölcsön esetén a kamatláb 20% lehetett Gabonakölcsön esetében ez már a 33%-ot is elérte. Éhínség idején akár 50%-ot is elérhetett a kamat Már rendelkezik a gazdasági társulásokról is Közösen adott pénzt a nyereség v. veszteség esetén is arányosan kellett megosztani Szintén ide tartozik a letét ill a bérlet szabályozása A letét tárgy arany, ezült v. más érték legyen, ill csak akkor érvényes a letéti szerződés, ha arról írásban

megállapodtak Ha tanuk és szerződés nélkült történik keresetnek helye nincs. Bérlet esetén nemcsak a bérbeadó, hanem a bérlő jogait is védi a tulajdonos túlkapásaival szemben. Ha a bérleti idő lejárta előtt szólítják fel a bérlőt a távozásra, akkor a bérbeadó elveszti a bérleti díjat Különösen széles a szolgáltatások körének a rendezése, a szolgáltatás milyenségének meghatározása. A legtöbbször idézett az orvos ill. az építőmester felelőssége A mezopotámiai világ legfontosabb gazdálkodási területe a mezőgazdaság Nemcsak a munkások bérét szabályozza H. hanem itt kerül sor az állatokkal okozott kár megtérítésére v a pásztorok által a nyájban ejtett hiány v. pusztulás pótlása A nagyobb magánhasználatú birtokok kialakulásával párhuzamosan nő a nyájak száma is A földbitokos ugyanúgy bérbe adják pásztoroknak, mint mg.i bérmunkásnak használatra a földet b - Büntetőjog terén H. különösen

szigorú Ismérve a talio differenciált alkalmazása A fokozatok jellemzője, hogy az a jogi státushoz köződik. Ha awelum a sértett, akkor a bűnöst ugyanúgy kell büntetni, mint amilyen sérelmet ő szenvedett el Ha ugyanezt a dolgot egy muskenum sérelmére követték el már csak egy manum ezüst a büntetés, mig szolga esetén a szolga értékének a fele. További jellemző a felelősségnek akár a bűnös családjára való kiterjesztése is Ez főleg az awelumok között érvényesül, a többinél pénzbüntetés van. Büntetőjogi szabályok mellett egy sor rendészeti szabályt is alkotott H Számosak 6 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) − 2000 – ’01 Tanév, második félév ezek a kocsmák kapcsán, mivel a politikai conspiratiok színhelye a kocsma lehetett. Ha a kocsmáros összeesküvésről szerez tudomást, és azt nem jelenti, ill. az összeesküvőket nem kíséri a palotába, akkor büntetése halál

Sajátos státusú személyek voltak a papnők. Ha egy ilyen papnő kocsmát nyit, vagy csak odajár, úgy meg kellett égetni c - Család és öröklési jog. Házasságnak már H is csak azt tekinti, amiről szerződés van A házasság formája ekkor már a monogámia. A házasságtörést szigorúan büntették Oka a házasságból született gyermekek törvényességének vélelme, ill védelme. Ha házasságtörésen értek egy párt, akkor azokat azonnal vízbefojtották, de a nőnek a férje megkegyelmezhetett Ha csak gyanusították a feleséget, amennyiben ezt saját férje tette, elegendő volt az istenekre megesküdnie és ezzel tisztázta magát. Ha más vádolta a férje kedvéért vízbe kellett merülnie, tehát ún ordáliával menthette csak magát A nemi erőszakot is szigorúan büntették (halál). A házasság felbontása ismeretes volt Az asszony meddősége, betegsége esetén volt rá lehetőség, ilyenkor továbbra is fennállt a férj tartási

kötelezettsége. Volt lehetőség a feleség által történő házasságfelbontásra is Ha az asszony meggyűlöli az urát, hatóság előtt tisztázhatta magát, amennyiben bebizonyosodott, hogy jó feleség és anya, férje pedig eljárván “megkevesbítette” joga van házassági ajándékának visszavételére, és az atyai házba való visszaköltözésre. Ha viszont a feleség csalta az urát úgy őt vízbe kellett vetni. Ha megölte férjét karóbahúzták Vérfertőzés esetén a büntetés száműzetés volt. Ismerték az örökbefogadás intézményét is Ha a szabad ember valakit örökbe fogadva felnevelt azután már a gyermek iránt semmiféle igényper nem volt indítható. Kézműveseknek is lehetővé tették saját tanítványaik örökbefogadását Szigorúan büntették a dajkákat, ha a gyermek kezeik között meghalva azt más gyerekre cserélték ki. Ilyenkor büntetésük mellük levágása volt. Öröklés : Az apa törvényes gyermekei közül, ha

valamelyiket jobban kedvelte még életében egy vagyonrészt külön ráírathatott. Halála után a kedvezményezett gyermek a maradék vagyonban is közösen osztozott a többi fiútestvérével. Ha az apa a balkézről származó gyermeket még életében elismerte, akkor ezek a rabnőtől született fiak együtt örököltek a törvényes fiakkal, akiknek viszont fennmarad választási joga. Ha nem ismerte el őket életében az apa, akkor halála után anyjukkal együtt felszabadultak. Jogalkotás Hammurapi után − − Babilóniában Hammurapi utódai a nyomok szerint az ő gyüjteményét használták. Csak az új-babiloni korban van jele egy nagyobb léptékű jogalkotásnak. H utódai nagyobb összegzések helyett inkább kisebb rendeletekkel kormányoztak A missarum mellett megjelentek a szimdatumok = kormányrendeletek, amik főleg a közig. Területeken jelentek meg Assziria jogalkotása kevésbé nevezetes. 1; Legkorábbi töredékek i.e 2000 tájáról valók,

Kánisban kerültek elő, a település bírósági szervezetére, ill peres eljárásra vonatkozóan tartalmaznak rendelkezéseket. Gyakran “óasszír törvények”-nek is nevezik őket 2; Nevezetesebbek az ún. “középasszír törvények” Assurban találták meg őket, közülük az A és B tábla a legjelentősebb. Az “A” táblát az asszír nők tükörének is nevezik Rendelkezései már a monogám házasság védelmében születtek. Szigorú büntetéseket tartalmaz az erőszakos nemi közösüléssel ill a házasságtöréssel kapcsolatban Ezekért legtöbbször halálbüntetés járt. Más megítélés alá esik, ha “alkoholos befolyásoltság” alatt hált férfiú férjes nővel Ilyenkor a parázna büntetését kellett elszenvedniük, viszont a férfi ha nem tudta, hogy férjes nővel volt dolga ártatlannak minősült, a feleség büntetése pedig a férjére tartozott. A “B” tábla elsősorban öröklési jogi kérdéseket rendez. A legidősebb fiú

megkülönböztetett helyzetben volt, neki az örökségből két rész járt 3; Ismeretesek még a középasszír korból olyan utasítás gyűjtemények, amelyek a palota és a hárem életével foglalkoznak. 7 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév 4. AZ ÓKORI ZSIDÓ ÁLLAM ÉS JOG A honfoglalás kora − − − − − Az első monoteista nép. A hagyomány szerint a Mez-ban élő Ábrahám patriarcha tért át ie 1800-1700 k az egyistenhitre A zsidókat a patriarchák korában pontosabban hébereknek nevezzük. A törzsi viszonyok között élő nomád életmódot folytató zsidók Ábrahám vezetésével kezdték meg vándorlásukat, hogy eljussanak Kánaánba. A mez-i Ur városából kiindulva jutott el Ábrahám törzse a Földközi-tenger délkeleti medencéjében fekvő Kánaánba (későbbi Palesztina, majd Izrael). A honfoglalás azonban nem történik meg, tovább folytatják útjukat

Egyiptom felé. A zsidók egy része Ábrahám vezetésével a Júdeai sivatagban lévú Beér-Sebában telepedett le, míg Jákob és családja egy éhínség elől tovább vándorolva Egyiptomban telepedett le. József a bibliai elbeszélés szerint magas közjogi méltóságra emelkedett, s az ő hívására telepedtek be a zsidók. A zsidók autonómiája azonban hamarosan megszűnt, és rabszolgasorba süllyedtek. A megszabadulni vágyó zsidók az ie XIII században, II Ramszesz uralkodása idején valószínűleg több hullámban hagyták el Egyiptomot. A kiszabadultak az ősi haza meghódításáért újabb honfoglaló harcokra kényszerültek Az évtizedekig tartó Sinai-félszigeti vándorlás jogtörténeti eredménye, hogy első ízben kapott írott törvényeket a zsidóság. Tízparancsolat = Dekalógus Istentől származó jogi normák gyűjteménye. Nemcsak vallási-világnézeti előírásokat tartalmaztak, de büntetőjogi, családjogi értékeket is. Nem csak a

zsidóság, hanem utóbb a zsidó-keresztény civilizáció számára is jogi, morális zsinórmértékül szolgáltak. Nem tekinthető tvkönyvnek, mert nem törekszik teljességre Elvárásokat, követelményeket rögzít. Az írott jog, a Törvény tehát isteni eredetű A Tízparancsolat a természetjog egyik első megnyilvánulásának tekinthető. A hagyomány szerint 40 évig tartó pusztai vándorlás után a nép Józsua vezetésével, fegyveres harcok árán foglalta el Kánaánt. A honfoglalás ezzel ért véget i.eXII században A törzsszövetség szakasza. A Bírák kora Az első királyság A történet − − − − Kánaánt 12 zsidó törzs foglalta el. Letelepedés törzsi alapon történt E törzsek laza szövetséget kötöttek egymással A törzsi elnevezések a letelepedéssel területi megjelöléssé is váltak. Még nem beszélhetünk államról, ezért nincs kp-i kormányzat és közigazgatási szervezet sem. A törzsi alapokon nyugvó társadalom

szervezete patriarchális volt (család, nemzetség, törzs) A vitás kérdéseket a nemzetségfők döntötték el, kiket a nemzetség férfitagjai maguk közül választották vezetővé. A törzsek élén álló személy a törzsfő, tisztségét kezdetben elsőszülöttség, utóbb választás útján töltötte be. A szövetség gyülekezési helye egyúttal a szakrális élet kp.-ja is volt Itt őrizték a frigyládát, benne a Tízparancsolat kettős táblájával A helyi szentélyek szakrális jelentőségéből következett a papság, a kohaniták és a léviták, a papság áldozatbemutató szolgálatát segítő törzs különleges társadalmi helyzete. A léviták csakis az istenszolgálattal foglalkoztak, ellátásukról a többi törzsnek kellett gondoskodnia. Ekkor a papság világi hatalommal még nem rendelkezett A kialakuló papi rend élén a főpap állt, kinek tisztsége örökletes volt. A törzsek nagytekintélyű politikai vezetőket választottak maguknak,

őket hívták Bíráknak, ezért ezt a korszakot a Bírák korának nevezték. Hatalmuk azonban csak saját törzsük vezetéséig terjedt A törzsek társ-i életében nagy szerepet töltöttek be a zökénimek = vének. A törzsszövetségi rendszer mintegy két évszázadon keresztül maradt fenn. A törzsi rendszer egyik gyengesége a hatalom nem folytonos jellegéből fakadt. A zsidók biztonságát veszélyeztető filiszteus hódítók elleni harc élére i.e 1050 k Sámuel főpap és bíró került Sámuelt a nép prófétának tekintette, az isteni akarat földi hirdetőjének. A hódítók elleni küzdelem katonai vezetője a közrangú sorból kiemelkedett Saul volt, akit Sámuel javaslatára i.e 1030-ban királlyá kiáltottak ki Uralkodása javarészt védekező háborúkban merült ki. Továbbra sem alakult ki a központi közigazgatás apparátusa. Utóda Dávid előbb Júda majd az egész nép uralkodója lett Hosszó uralma idején (1010-970) Dávid foglalta el és

tette Jeruzsálemet a birodalom székhelyévé. A szövetségládát Jeruzsálembe szállították és kultuszhelyet építettek a számára. 8 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév Közigazgatás − − − − Az állami közigazgatást Dávid emelte magasabbrendű kormányzati szervezetté. Katonai, világi és vallási tisztségek voltak a források szerint. A katonai tisztviselők közé a dávidi állam sorkatonasága parancsnoka, a hadsereg főparancsnoka, ill a nemcsak zsidókból álló testőrcsapatok vezetője tartozott. Világi tisztviselő pl a király jegyzője, titkára Vallási volt a főpap Az állami kiadások fedezete részint a meghódított népek hűbéradójából, részint belső forrásokból állt elő. Az adóztatás a népszámlálás keretében valósult meg, amikor a lakosságnak fejenkénti pénzadománya = sékel szolgált a statisztika alapjául.

Igazságszolgáltatás terén Dávid fő törekvése a vérbosszú visszaszorítása volt. A zsidó királyság fénykora Salamon uralkodása idejére (i.e970-930) esett Fejlődésnek indult az ipar és a kereskedelem A főváros Jeruzsálem uralkodása idején épült ki. Salamon építette fel az első Szentélyt Salamon beruházásai nagy adóterhelést jelentettek a lakosság számára. Állami építkezésekhez gyakran vették igénybe a robotmunkát Az adóigazgatás terén S országát 12 közigazgatási egységre osztotta és mindegyik élére egyedül a kp.-i hatalomnak felelős helytartót nevezett ki A törzsszövetségi rendszer megroppanása Salamon idején következett be. A törzsek politikai függetlensége megszűnt kerületekbe szervezésükkel. A kp-i hatalom adózási és katonáskodási kötelezettséget rótt rájuk, ami lázadáshoz vezetett Salamon halálát követően két részre szakadt a királyság. A felbomláshoz nagyban hozzájárult, hogy a törzsi

függetlenségi törekvéseket nem lehetett összeegyeztetni a királyság központosító politikájával. Az ország északi- és középső területein letelepedett 10 törzs megalapította az Izraeli királyságot, a két déli törzsből alakult ki Júda királysága. A kettős királyság kora. A babiloni fogság − − − − − − Két évszázadig fennálló kettős királyság időszaka a hanyatlás kora volt. Egyik oka, hogy a két királyság évtizedekig elhúzódó harcokat vívott egymás ellen. Ez külső ellenségeiknek kedvezett E felismerés vezetett a két királyság kiegyezéséhez Néhány jelentős különbség volt köztük. Pl: A júdai királyságban egyetlen uralkodóházból, Dávid házából kerültek ki az uralkodók, mig Izraelben a királyság élén kilenc dinasztia tagjai követték egymást. Az izraeli királyság több törzset magába olvasztó politikai, katonai struktúrája és világnézeti bázisa pedig törékenyebbnek bizonyult. A

bizonytalan időkben a Szamária központú északi királyság területén fokozódott a próféták tevékenysége pl Illés próféta. A vallási és morális értékekhez való visszatérést sürgető próféták váltak a széles néptömegek igazi vezetőivé. A külső ellenség, az asszírok nyomása alatt i.e 722-ben végül is összeroppant az Izraeli királyság A lakosság egy részét fogságba hurcolták A területből pedig Szamária néven asszír kormányzó fennhatósága alá tartozó tartományt szerveztek. A Jeruzsálem központú déli királyság szilárdabb alapokon nyugodott. Az északi területről beszivárgó bálvány kultusz azonban ott is népszerűvé vált, ami ellen az i.e 8 század első felébe Ézsajás próféta folytatott küzdelmet A pogány kultusz átvétele ideológiailag a külső hódítókat erősítette. Annak érdekében, hogy elkerüljék az északi királyság sorsát, Júda az ie 8század folyamán az asszír birodalom hűbérállama

lett. Átmeneti kül-és belpolitikai konszolidálása, az ország szuverenitásának visszanyerése Jósiás trónralépte után valósult meg i.e 630 Néhány évtized elteltével a külső ellenséget már nem az asszírok jelentették, hanem az őket legyőző újbabiloni királyság. Nemcsak az asszírokat, hanem az egyiptomiakat is megsemmisítették. A babiloni seregek előtt meghódoltak a déli királyság vezetői. Júda utolsó királya hűbéres lett, amíg fel nem lázadt adófizetési kötelezettsége ellen Ekkor a babiloni seregek sorra elfoglalták Júda városait, majd Jeruzsálamet is i.e586-ban A várost elpusztították a babiloni seregek, a lakosság jelentős részét pedig Babilonba hurcolták. A babiloni fogság fél évszázadig tartott, a perzsák támadása nyomán összeomlott a birodalom és a zsidókat hazaengedték Júdába. Ekkor kezdődött a két évszázados perzsa uralom Palesztínában Júda elvesztette szuverenitását, de közigazgatási

autonómiát élvezett. A perzsa uralom kora − − − Az új honalapítók az egyik legfontosabb feladatnak a második Szentély felépítését tekintették. A korábbihoz képest jóval kisebb területen kialakuló Júda önkormányzata perzsa fennhatóság alatt működött. Király helyett a zsidó vallás képviselője, a főpap állt a nép élén. A szellemi hanyatlást jelzi a héber nyelv helyett az arameust vették át, és a héber használata a vallási életre korlátozódott. A vallási Törvény tiszteletét is vissza kellett állitani Ie Vszázadban Babilonból érkezett Ezra és Nehemiás nevéhez fűződik a restauráció. Ezra érkezett elsőként. Legfőbb problémát az idegen vallási szokások átvételében látta Nehezményezte, hogy a zsidók az ott élő más vallást követő szamaritánusokkal családi kapcsolatokat létesítettek. Elejét vette a további nemzeti, vallási asszimilációnak. A zsidó nép megmaradásának legfőbb garanciáját a

vallástörvény megőrzésében, ill a családi és házasélet megszorításában látta. A gazdasági, politikai és társ.-i konflitktusok enyhítése Nehemiás feladata volt Megerősítette Jeruzsálem falait, majd Ezra népgyűlést hívott össze, ahol felolvasta és értelmezte a Tórát. Ezra a Tórát a kialakuló társadalom alkotmányává tette Júda tehát teokratikus alapokon szerveződött újjá, egy vallási kódexet világi tvkönyv rangjára emeltek. 9 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév A görög uralom időszaka − − − − A mintegy kétszáz évig tartó görög uralom időszaka Nagy Sándor hódításával kezdődött. Jeruzsálem ie 332-ben önként hódolt be. NS érintetlenül hagyta a zsidó önkormányzatot Kormányzót nevezett ki a tartomány élére, és adófizetésre kötelezte a lakosságot. N.S halálát követően Palesztina a Ptolemaioszok kezére jutott

Nem változtattak a kialakult önkormányzaton A legfőbb vallási és politikai vezető továbbra is a főpap maradt, s a fizetendő hűbéradó behajtásáért is felelősséggel tartozott. Tisztségét élethossziglan töltötte be. A cím örökletes volt Munkáját a vének tanácsa = gerúzia segítette A vének tanácsa tagjait a városi nemzetségek képviselői is alkották. A Ptolemaioszoktól i.e 198 k ragadták el Palesztinát a Szeleukidák III Antiokhosz intézkedései kedveztek a tartománynak : lehetővé tette, hogy a harcok során fogságba esett zsidók hazatérhessenek. Jeruzsálemnek 3 évi adómentességet adott, és minden további illetéket harmadával csökkentett. Megerősítette a zsidók korábbi előjogait, miszerint zaklatás nélkül élhetnek saját tvnyeik és vallási előírásaik szerint. A zsidó önkormányzat nagyfokú csorbulása IV. Antiokhosz idején következett be Rendeleti úton megszüntette a mózesi tvkt, elsősorban a szombat

megtartását és az Ábrahám szövetségébe való felvételt = circumcisio A görög sokistenhitet tette kötelezővé. A zsidó vallási kultusz védelmében ie 166-ban indított partizán háború függetlenségi harccá nőtt A Juda Makkábi vezette zsidó harcosok visszafoglalták a jeruzsálemi Szentélyt és újraavatták. Simon vezetésével kiűzték a jeruzsálemi fellegvár szír helyőrségét. Jeruzsálemben népgyűlést tartottak, ahol Simont főpappá és népvezérré = etnarchává, nászivá választották. A zsidó állam ekkor ie 140-ben nyerte vissza politikai függetlenségét Hasmoneusok királysága. Júdea, római provincia Jeruzsálem pusztulása − − − − − A hasmoneus királyok nyolc évtizedes uralmát gyakori háborúk jellemezték. Az ország élén álló király egyúttal főpapi tisztséget is betöltötte. A kormányzást az uralkodó mellett a 70 főből álló Szinhedrion = Nagy Törvényszék végezte, melynek tagjait a király

nevezte ki. Ez törvényalkotó testület is volt Harmadik fő funkciója az igazságszolgáltatás volt, a legfőbb ítélőszék szerepét is betöltötte. Fejlődésnek lendült a gazdasági élet, melynek legfőbb ága azonban a földművelés maradt. Társ gerincét a kisbirtokos réteg jelentette. Fejlődésnek indult a kisipar és a háziipar A kikötővárosok meghódításával újból fellendült a tengeri kereskedelem Kialakult a hivatali és a katonai nemesség, s megerősödtek a nagybirtokos, ill. kereskedő rétegek A hellenizmus hatása ekkor is kimutatható, pl. ie 103-tól Alexander Jannáj trónralépése óta felveszik az uralkodók a baszileusz címet. Halála után a belviszály polgárháborús helyzetet teremtett A szembenálló felek Róma segítségéhez fordultak. A beavatkozás révén Róma kiterjesztette közvetlen hatalmát Szíria és közvetett hatalmát Júda felett Az ország ie 63-ban már csak elméletben volt szuverén, II. Hürkánosz idején Az

ő uralma már csak Róma védnöksége révén valósulhatott meg. Az utolsó zsidó uralkodót Archelaust ie 6-ban megfosztották koronájától Az ország Júdea néven a Római Birodalom provinciája lett. A római uralom fenntartotta a zsidó önkormányzat intézményeit A Szinhedrion szerepe és tekintélye sem csorbult. I.u 66-ban felkelés robbant ki Nero császár Vespasianust küldte leverésére A főparancsnokságot Vespasianus császárrá koronázása után Titus vette át. Az ellenállás kp-ja Jeruzsálem volt A felkelés vezetői, a zelóták = buzgók célja Júdea teljes felszabadítása volt. Jeruzsálemi vezetők Simon bar Kochba és Giszkalai János voltak Iu 70-ben a római seregek elfoglalták és lerombolták Jeruzsálemet. A második Szentély is megsemmisült, a hagyomány szerint az első Szentéllyel megegyező napon. A szétszóratás = diaszpóra, galuth időszaka ekkor kezdődött A zsidó jog − − − − Az ókori zsidó felfogás szerint a jog

Istentől ered, tehát a jog felsőbb értékeket és normákat közvetít az embernek. Zsidók mindennapjait a mózesi tvk. szabályozták, amelyek 613 parancsolatot és tilalmat tartalmaztak Legfőbb, isteni legitimitással rendelkező jogforrás a mózesi Tóra volt, mely liturgikus és civil törvényeket egyaránt közöl. A Tóra lezárása utáni legfontosabb jogforrás a misna volt, amely az i.u 2 században, Juda Hanaszi működése idején zárult le. Ő szerkesztette és kodifikálta a felgyülemlett joganyagot, felöleli a zsidó állam és társ életének minden jogi vonatkozását Szerepelnek benne a rítusjog elemei és liturgikus előírások. Foglalkozik a magánjog és a büntetőjog kérdéseivel, még a mgban követendő jogi normákról is rendelkezik A szerzők az egyes felmerülő jogi problémákat megvítatták és igyekeztek rá alkalmazható vallástörvényt megállapítani. A vallástv. = halácha (kötelező út), amelyen járni kell, v pedig egyáltalán

nem szabad járni A tv = din két nagy területet, a civiljogot és a büntetőjogot öleli fel. A misnából egy további jogforrás, a gemárá (befejezés) származik A törvénytudósok új megállapításra juthattak a misnában szereplő jogi tételeket további boncolás alá vették. A misnában szereplő jogtételeket megvitató, azt lezáró diszkussziót nevezték tehát gemárának. A misna + gemárá = Talmud, amely foglalkozik az anyagi és alaki magánjoggal, ill. büntetőjoggal A magánszemélyek közjogi állását illetően a Tóra 3 kategóriát ismert. Teljes jogú zsidó - jövevény - idegen Teljes jogú, az a férfi, aki Ábrahám népétől származik, tehát 8 napos korában felvették Ábrahám szövetségébe. Jövevény az, aki egy ideig az országban él, és ott valakinek a fizikai v. erkölcsi oltalmát élvezte Idegennek az államban megforduló külföldieket tartották 10 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel)

− − − − − 2000 – ’01 Tanév, második félév A családjog egyik legfontosabb intézménye a házasság volt. A patriarchák kora óta szerződéskötésnek, nem pedig nővásárlásnak tekintették. A szerződésbe = ketuba foglalt anyagi juttatásokat nem vételárnak, hanem nászajándéknak, hozománynak = móhár tekintették. A zsidó jog ismerte a válást A férj adhatott válólevelet = get feleségének, kivételesen az asszony is elhagyhatta férjét. Öröklési jogot illetően a mózesi tvhozásig csak az első hitves fiai örökölhettek, kivéve ha az apa örökbefogadta “melléknejeitől” származó gyerekeit. Mózesi törvénykezés valamennyi fiú öröklését biztosította Büntetőjog egyik alapelve a ius talionis volt. A büntetés célja a megtorlás, nem a javítás volt Elmarasztaló ítélet általában a megkövezés volt. Ez vonatkozott a házasságtörőkre és a vallás ellen vétkezőkre is Enyhébb esetekben testi fenyítés v

pénzbírság alkalmazására kerülhetett sor. Önbíráskodást már a mózesi kort megelőző jogszokás is tilalmazta, igaz a patriarchák korában a családfők még önhatalmúlag ítélkeztek a felmerülő peres ügyekben. A Birák korától kezdődően minden város kapujánál választott bíróság itélkezett A tvszék = béth din (tv. háza) Bonyolultabb ügyekben papokból és laikusokból állt A királyság korában az ur fenntartotta magának az ítélkezés jogát a nagyobb kérdésekben. A hellenista kor legfőbb ítélkezési fóruma a Szinhedrion volt Ügyköre : adó- és vámügyek, bálványimádók, főpapok ügyei. Az igazságszolgáltatás ideje a reggeli, v délelőtti órákra esett Az eljárás szóbeli és sommás volt, és magánvádra indult. A vádlott ártatlanságát esküvel bizonyíthatta Egyszerűbb ügyekben a per megkezdésének napján kellett ítéletet hozni. Felmentő ítélethez elegendő volt az egyszeri szótöbbség, halálos ítélethez

a szavazatok felénél kettővel többre volt szükség. A diaszpórában élő zsidóság közt a zsidó vallási és civiljog tovább élt és fejlődött. 11 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév 5. A GÖRÖG ÁLLAM Az államszervezet fejlődése − − − A homéroszi korban még élt a törzsi szervezet = phülé, amely a mükénéi kort jellemezte. A törzs nemzetségekből = genosz állt. Ezeket a közös őstől származó család közösségek alkották A genoszhoz tartozók vezető szerepet vittek a társ-ban Homérosz nevezi őket “arisztoi”-nak, ami legjobbat jelent. A törzsi királyság felbomlása után is megtartják vezető szerepüket. A nemzetség feje a nemzetségfő, aki a nemzetség tagjai felett, a törzsi uralkodó pedig az egész törzs felett közhatalmi feladatokat lát el. A törzsi király = baszileosz a törzsnek főbírája, nemzetségek közti vitás ügyekben jár

el A törzsi ur segíti hatalma gyakorlásában a genosz vezetőiből álló tanács és a népgyűlés. Athén - i.e 9sz-ban lett polisszá Az arisztokratikus archoni intézmény váltotta fel a baszileoszi méltóságot ie 8 sz-ban Előbb egy volt, majd később már 9. A tanács helyébe pedig az archonságot viseltek közül szerveződött areioszpagosz lépett, feladata : főbiróság, állami ellenőrzés, tisztségviselők felelősségre vonása. A ngy jelentősége lehanyatlott  I.e 7sz-ban kiéleződő ellentétek miatt a nemesek = eupatridák engedményekre kényszerültek Ie 621-ben megbízták Drakón archont a szokásjog felülvizsgálatával és írásba foglalásával. Így korlátozták a szokásjog önkényes magyarázatának lehetőségét.  Szolón archon - i.e 594, jelentős államszervezeti reformot hajtott végre A lakosságot vagyoni cenzus szerint csoportosította (500mérősök, 300-500, 200-300. és az alattiak) A politikai jogok gyakorlását, valamint

a kötelességeket, mint a katonáskodást és az adófizetést a cenzustól tette függővé. ( 500 mérősök - lehettek archonok, 300-500 - többi tisztviselő, 200-300 - buléba választhatók, 200 alatt - ngy.-en + népbíróságon szavazhatott)  Heliaia felállítása a másik jelentős reformja Szolónnak. Megkapta a kiemelkedő jelentőségű büntető ügyekben való döntés jogát, s a tisztviselők felelősségre vonását.  Peiszisztratosz és fiainak öt évtizedes türannisza újabb reformot igényelt. E reform Kleiszthenész nevéhez fűződik i.e506-ban A vérségi alapon történő vidéki igazgatást felszámolta és helyébe a területi elv szerinti közigazgatást vezette be. A tíz helyi egység 50-50 választott képviselőjéből alakult meg az Ötszázak tanácsa, amely a ngy után a polisz legfontosabb hatalmi szerve volt. A cserépszavazás = osztrakiszmosz a türannisz visszaállítása elleni védekezés volt Kleiszthenész reformjában később

azonban a dem. hanyatlása idején a demagógok által kihasznált káros intézmény lett.  - I.e 5sz első felében két politikai csoportosulás volt : az agrár-konzervatív, és a kereskedő-demokrata Küzdelmükből a demokraták kerültek ki győztesen. Ephialtész, reformjaival szűkítette az areioszpagosz hatáskörét Végleges formát öltött a törvénytelenség elleni közvád = graphé paranomon, amely megakadályozta, hogy a népgyűlésen a demokráciát veszélyeztető tvjavaslatot terjesszenek elő. Az ilyen javaslattevőket a heliaia vonta felelősségre.  Periklész korában teljesedett ki a demokrácia Athénban. Az állami tisztségeket, kivéve a legmagasabbakat fizetetté tette, s ezáltal lehetővé vált, hogy a szegényebb szabadok is vállaljanak ilyen feladatokat. Államszervezet a kifejlett dem. idején − I.e 5sz-ban működő athéni állam szervezetét Arisztotelész Atheneion Politeia (Athéni Állam) c műve mutatja be 1; Első helyen a

ngy. = ekklézia volt Részt vehetett benne minden 20 évét betöltött teljes jogú athéni állampolgár Periklésztől a szegények napidíjban részesültek. A ngy-t a tanács = bulé hívta össze legalább havi egy alkalommal A rendes üléseken kívül szükség esetén rendkívülieket is hívtak össze. A szavazás kézfelemeléssel történt, de jelentősebb ügyekben titkosan határoztak. A jogalkotás, esetenként a bíráskodás, ill egyes esetekre érvényesülő intézkedések egyaránt hatáskörébe tartoztak. A ngy választotta azokat a tisztviselőket, akiknél nem került sor sorsolásra, pl hadvezérek. Ellenőrizte a tisztviselők működését, felfüggesztette és bűnösnek nyilváníthatta őket A ngy fogadta el a tanács által előkészített tvjavaslatot és hozott ún. néphatározatokat 2; Az ötszázak tanácsa = bulé. Minden phüléből 50 ember jutott be Teljes létszámban ritkán ülésezett, hanem havonként felváltva egy-egy phülé küldöttei

intézték az ügyeket. A tanács készítette elő a ngy határozatait, és felelős volt annak végrehajtásáért. Fenntartotta a diplomáciai kapcsolatot, szerződéseket is kötött 3; Az arkhonok testülete ekkor már jóval szűkebb körben tevékenykedett. A kilenc arkhon közül az első, a “névadó” arkhon az 5.sz-ban a családi és örökösödési perekben jár el A második, az arkhon baszileosz, a király régi főpapi funkcióját gyakorolta. A harmadik az arkhon polemarkhosz az athéni haderő parancsnoka volt, de az 5sz-ban már csak a metoikoszok ügyeiben itélkezett. A többi hat arkhon = thezmothétész a régi tvk revíziójánál, bírósági eljárásban őrizte meg régi hatalmának maradványát. 4; Areioszpagosz, a volt arkhonok testülete, az athéni dem. fénykorában már csak a vallás elleni bűncselekmények, ilyennek tekinthető gyilkossági ügyekben ítélkezett. Pl: szülőgyilkosság 5; Népbiróság = heliaia 6000 tagból állt, akiket

évente sorsoltak ki, a 30. évüket betöltött polgárok közül A kisorsolt “ülnökök” miután letették hivatali esküjüket, sorsolás útján nagy létszámú tanácsokba osztották be őket. A laikus 12 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) − − − − − − 2000 – ’01 Tanév, második félév bíróságokat hivatásos szónokok = rhétorok beszédei erősen befolyásolták. Jogi szakszerűséget az biztosította, hogy előzetesen arkhon határozta meg a jogcímet, amely alapján a per indítható volt. 6; Tíz sztratégosz testülete a hadsereg és a hajóhad irányítását intézte. Ezeket a ngy-en karfelemeléssel választották Többször újra lehetett őket választani, nem tartoztak évi számadással. Aki viszont vereséget szenvedett azt a ngy elítélte. A sztratégoszok nem kaptak fizetést, csak vagyonos ember vállalkozhatott erre a méltóságra Volt a rendkívüli esetekben választott “teljes

hatalmú sztratégosz”, az állam korlátlan ura. Ezt a tisztséget töltötte be Periklész 15 évig A tisztviselők ellenőrzése. Hivatalba lépésekor a bíróság, a tanács, a kisebb hatóságok tagjainak esküt kellett tenniük A tisztség ált. egy évig tartott, de működése idején is fel lehetett függeszteni a havonként tartott gyűléseken Hivatali idő lejártával számot kellett adnia a tisztviselőnek. Az athéni alkotmánynak a leghatékonyabb védelme a grafé paranomon, a törvénytelenség vádja volt, amelyet Ephialtész vezetett be. A bírósági szervezet körében legfontosabb a heliaia. Az eljárás alapja az az elv, hogy a közösség tagjai számára a közösség szolgáltat igazságot. A laikusoknak nem csupán a bizonyítékokként értékelt tényeket kellett mérlegelés tárgyává tenni, hanem a minősítést is meg kellett adniuk, amely enyhébb v. súlyosabb büntetést is erdményezhetett A heliaia bíróság előtti eljárásnál sokszor az

ügyes szónóknak jutott a siker, és az előítélet is szóhoz juthatott. A heliaia sikerét a gondos arkhoni előkészítés, és a nagy létszámú testület megvesztegethetetlensége jelentette. Az arkhonok tevékenysége a peres eljárásban különösen a ngy. bíráskodása elé utalt ún graphé paranomon esetében jelentős. A graphé a tisztviselők tvellenes eljárása esetén lépett életbe Az ilyen ügyekben a cserépszavazást alkalmazták Vannak továbbá olyan közvádak is, melyek ugyancsak az arkhon thesmothetész hatáskörébe tartoznak, de nem graphé p. esetek. Pl: a polgjog bitorlása, vesztegetés, az állam adósainak jegyzékébe való hamis bejegyzés, adólajstromból való törlés elmulasztása, házasságtörés. Ő feladatuk továbbá kereskedelmi és bányaperekben való keresetindítás, ők érvényesítik a más államokkal való megállapodások végrehajtását is. Egyéb tisztségviselők : akik a börtönök felügyeletét látták el, az

ítéleteket hajtják végre, kezelik az eljárás során elkobzott vagyon jegyzékét. Ismerték az ügyészi funkciót, öt férfit sorsolással választanak, aki képviseli a vádat kisebb bcs esetén Az alsó fokú bíráskodás szervei. Pl: a negyventagú demosz-bíróságba mindegyik phüléből négy állampolgárt sorsolnak Tíz drahmáig terjedő ügyekben döntenek. A nagyobb pertárgy értékű ügyeket a heliaia-hoz közvetítették A heliaia eljárása : bizottság megalakítása után szólítják az ügyeket, szám szerint négyet egy napra. Peres felek esküt tesznek, hogy csak a tárgyról fognak beszélni. Vízórák vannak felszerelve, mérik a vád és a védelemre szánt időt 5000 dr feletti ügyben a vád-10, a védelem-3 mértéket kap. Államszervezet a hellenisztikus korban − − − − Hellenizmus a Balkán-fsz.-en nem számolta fel a helyi érdekekre alapított poliszokat, sőt, Nagy Sándor mintegy 70 poliszt hozott létre Keleten. Ezek azonban már

nem független városállamok voltak, csak több-kevesebb önrendelkezési joggal bíró városok. A város önkormányzatának fenntartása mellett élükre a kp-i igazgatás a katonai és gazd-i igazgatást végző tisztségviselőket állította. Nem számolta fel teljesen a despotizmus államszervezetét sem a hódítás. A meghódított területeken tovább is felhasználták a régi állami intézményeket. Pl: a perzsa birodalom szatrapia rendszerét, amelynek révén a perzsa szatrapák valóságos kiskirályokká váltak Sándor csak korlátozott katonai hatalmat adott nekik Pü-i és gazd-i funkciókat pedig az egyes körzetekbe kihelyezett tisztségviselőkre bizta. Ezek a merőben elütő jellegű területek szinte csak perszonális unióban éltek Sándor uralma alatt. A decentralizációs törekvések már életében megmutatkoztak, végül a diadochoszok = Sándor utódai nem hatalmas, de tartós poliszegyesüléseket szerveztek = szünokiszmosz. A hellenisztikus

államokban a bíráskodás is kp.-i irányitás alá tartozott Létezett a királyi tvszék, és királyi döntőbírák intézték az egyes városok közötti vitás ügyeket is. 13 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév 6. A GÖRÖG JOG INTÉZMÉNYEI A görög jog forrásai - A jogforrások közül kezdetben a szokásjog volt a legjelentősebb. Írásbafoglalása Drakon arkhonsága alatt történt meg ie 621 Az athéni demokrácia kifejlődésével a törvény = nomosz lett az elsőrendű jogforrás. A tvalkotásnál a cél a ngy szerepkörének mérséklése, a döntések jobb szakmai előkészítése volt. A tvjavaslatot a tanács dolgozta ki, és terjesztette a ngy elé A ngy megtárgyalta a javaslatokat, majd a heliaia spec. tanácsa = nomothétész (tvhozó tanács, amely 600 tagú) megvitatta a javaslatot, és elfogadása esetén született meg a tv. amit a heliaia nem hagyott jóvá, alacsonyabb

szintű jogforrás maradt : ngy.-i határozat. - Hellenisztikus birodalomban nagy jelentősége volt a tvhozásnak, a nép között azonban továbbra is a helyi szokásjog maradt hatályban. A bírói gyakorlat A precedensek a görög demokráciában nem köteleztek, a bíróságok nem is hivatkozhattak rájuk De a hasonló döntések a hivatalbeli vélemény formálására kihatottak. Magánjogi intézmények - (személyek, család, öröklés, kötelmi jog) − − − − − − − − Csak a felnőtt férfi állampolgár rendelkezett a köz- és magánjog teljességével. A befogadott idegenek élvezték ugyan a jog védelmét, de polititkai jogokkal nem rendelkeztek, és magánjogilag sem voltak egyenjogúak. A tengeri kereskedelem arra késztette Athént, hogy az idegen kereskedőknek különleges bíróságok előtt perlési lehetőséget biztosítson, ez a kereskedelmi bíróság Pireuszban ítélkezett. Más ügyekben a városi bíróság előtt ismerős polgár járt

el ügyükben = proxenosz A nők helyzete a poliszokban eltérő volt. Athénban alá voltak rendelve a ház urának, aki “kyriosz”-uk, uruk volt, és rendelekezett örökrészük felett. Az oikosz tagság feltételei Athénban csupán a törvényes fiúgyermekekre korlátozódtak. Oikosz fogalmán házat értettek, és az állampolgár családját jelentette. Az oikosz tagság fiú leszármazó hiányában “epiklerosz”-ra szállt Az a férfi, akinek nem volt fia, örökbe fogadhatott egyet. Fiú leszármazó hiányában örökösnek ismerték el néhány poliszban a “nothosz”-t, aki az ágyas gyermeke volt. A házasságkötés inkább a családok, mint házastársak dolga volt. Athén megkövekelte a menyasszonynak az apa által való ünnepélyes “házasságba adását”. A férj a feleségének és annak vagyonának kyriosza lett, amelybe beletartozott a hozomány = proix. Ha a házasság a feleség halála miatt szűnt meg, a hozományhoz való jog a fiaira szállt,

de az özvegy férj haláláig megtarthatta. Más esetben a férj v örököse köteles volt a hozományt visszaszolgáltatni a feleség családjának Gyámság : apa nélkül maradt kiskorú (Athénban 18 évig) vagyonát gyám kezelte, a legközelebbi agnát fiági rokon, ha csak az apa nem nevezett ki mást még életében. A gyám időleges kyriosza lett a kiskorú vagyonának és el is kellett őt tartania Működését az arkhon tartotta szemmel, és bármelyi állampolgár jogosult volt panaszt tenni a hanyag gyámmal szemben. A megbízás lejártával a gyám köteles volt a vagyont kiadni a gyámoltnak. Öröklés : az oikosz fenntartásának követelménye befolyásolta az öröklési jogot. A tves fiúgyermekek minden más személyt kizártak a részesedésből. Az epiklérosz az öröklés jogát fiaira örökíthette A klérosz idegenre szállását megakadályozta, hogy a leány v. özvegy a legközelebbi agnát rokon felesége lett Tulajdonjog : elméleti felépítését

és bírósági védelmét tekintve a görög jog primitív maradt. A jogcím a tárgyhoz való általános kapcsolatot jelentette. A szerződések fontos szerepet játszottak a városállamok gazd-i életében A görög jogban az egyszerű megegyezéssel létrejött megállapodások nem rendelkeztek kötelező erővel. Minden szerződéshez “valós alapra” volt szükség, amely magában foglalta az ellenszolgál-tatást azért a kárért, amelyért az adós felel abban az esetben, ha kötelezettségét nem képes teljesíteni. A szerződések rendszerét a hellenisztikus korszak alakítja ki a görög jogban, alapjait azonban a klasszikusok fektették le Egyik legősibb ügylet a bérlet = misztozisz, tárgya legtöbb esetben a föld volt. Az arrha = foglalónak a többszörösét volt kénytelen visszatéríteni, ha nem teljesített a kötelezett. Az arrha a hitelszerződés egy formája volt Rugalmassága miatt megfelelt az üzleti élet szükségleteinek. A tengeri kölcsön

nyújtásának egyik formája volt, hogy egy összeget biztosítékként letétbe helyeztek egy hajó, v rakománya ellenében a sikeres utazás végéig, amikor visszaadták. Kezesség a görög jogban mind személyi, mind tárgyi formájában ismert volt. Személyes formájában a biztosító jótállást vállalt a vádlott bíróság előtt történő megjelenéséért v. az adós teljesítéséért Tárgyi kezesség a zálog Az adós birtokolhatta a biztosítékot, de a késedelem beálltával a hitelező zálogként lefoglalhatta. Büntetőjogi intézmények − − − Különbséget kell tenni a bűncselekmények két formája között : magánjogias jellegű és közjogias jellegű crimen. Athénban a demokratikus időszakban a kriminális magatartás olyan közösségi probléma volt, amely minden állpolgárt feljogositott vádemelésre. A kiszabható büntetések : halál, száműzés, rabszolgának átadás, ill a pénzbüntetés Mgnjogi deliktumok körében

legáltalánosabb cselekmény : a blabé = károkozás a másik személy tulajdonában. Szándékos blabé esetén a kár kétszeresét kellett megtéríteni. Más deliktumok : más birtokára történő erőszakos behatolás, jogos foglalás megakadályozása. A hybrisz = erőszakos magatartás amellett, hogy bűncselekménynek számított, két mgnjogias deliktumot is jelentett : testi sértést és szóbeli sértést. A szankció pénzbüntetés volt 14 Egyetemes állam- és jogtörténet Az ókori állam és jog (2-6. Tétel) 2000 – ’01 Tanév, második félév A kereskedelmi jog − A hellenizmus kora a kereskedelem nagyarányú fejlődését hozta. Rodosz a tengeri kereskedelemben kiemelkedő szerephez jutott. A rodosziak küzdelmet folytattak a kalózokkal, s ők tartották fenn a rendet a tengeri útvonalakon is A rodosziak dolgozták ki azt a tengeri kódexet, amellyel a Digesta külön fejezetben foglalkozik. A nemzetközi jog − − − − A polisz teljes

jogú polgárának csak az számitott, akinek apja és anyja a város polgára volt. A polgárok lajstromából törölték azokat, akik arra méltatlanná váltak pl: tolvajok, férfi prostituáltak. Az idegen eredetileg ellenség volt. A kereskedők az idegen városban vendégbarátot (proxenosz) szereztek, aki szállást adott nekik, és ügyeikben eljárt. További lépésként megadták a polgárjogot egyes idegeneknek, sőt nemzetközi szerződés alapján egy másik város teljes polgárságának is. Megtartották polgárjogukat az egyes gyarmatokra kitelepülő görögök is A hitel és hajózás szükségessé tette nemzetközi szerződések megkötését. Szabályozták egyes városok polgárainak jogi helyzetét a másik városban és kifejlesztették a nemzetközi magánjog elemeit is. Görög földön alakult ki a háború és béke joga is. Korán kialakult a hadüzenet formája külön követ útján Ezt követte a fegyverszünet. A békeszerződést vallásos formák

között, bizonyos időre kötötték és nyilvános helyen helyezték el Az egész görögséget egyesítő ünnepi játékok ált. fegyvernyugvással jártak 15