Pszichológia | Tanulmányok, esszék » Dr. Zsombók Terézia - A percepció és a figyelem zavarai

A percepció és a figyelem zavarai SE – Klinikai Pszichológiai Tanszék és Szakambulancia Klinikai szakpszichológus képzés - I. évfolyam Budapest, 2012. szeptember 25 Dr. Zsombók Terézia SE - Neurológiai Klinika Anatómiai alapok a tankönyvekben fellelhetők (Tringer László: Pszichiátria tankönyve, Füredi János: A pszichiátria magyar kézikönyve c., Ronald Comer: A lélek betegségei c. könyvből hozzáolvasni) Pszichopatológia a pszichiátriai diagnosztika „lelke” 3 fő szintje: • szimptomatológia (tünettan)- előadásunk témája • szindromatológia (tünetegyüttes) • etiológiai (milyen betegség áll?: org.? pszichés? mkettő? Diagnózis + differenciáldiagnózis korrekt diagnózis korrekt kezelés piros= előadásunk témája Pszichés működések fő területei (Nyírő Gy. (1961), Magyar I (1998)) • Kogníció * : tudati működések és figyelem, érzékelés = észlelés, észrevevés, emlékezés, gondolkodás •

Affektivitás: ösztönök, érzelem, hangulat, indulat • Magatartás: indíték, akarat, pszichomotilitás, kommunikáció • Globális jellegű működések: intellektus, személyiség, beállítódás *egymástól elválaszthatatlanok Bevezetéshez Ember: „biológiai - társadalmi lény” környezetében a biológiai és a szociális térben fennmaradásának záloga az alkalmazkodás, ennek előfeltétele a megismerési funkciók (kogníció) épsége: amelyek az érzékelés, - észlelés/észrevevés, - az információ feldolgozása, - az ismeretek további átalakítása: a gondolkodás, az emlékezés, a fantázia funkciókhoz köthetők. Ép megismeréshez valamennyi előbb felvázolt folyamat épsége szükséges. Bármelyik egység zavara
a megismerés torzul
minőségi változás jön létre pl. kognicióban
alkalmazkodási zavar !
. és a testi-lelki betegség
megsemmisülés Érzékelés – „ a periférián zajlik” Inger

ingerületperifériáról befut az agyba elsődleges és másodlagos szenzoros kérgi területekre majd az egész agyban szétterül Ingerület hatásai az agyban pl. a látásnál • Szétárad az egész agyban.nemcsak a látókérgi részekre ! Mindenféle ingerületre ez igaz! Észlelés/észrevevés–a központi idegrendszerben zajlik: érzet(ismeret)keletkezik majd a képzet(emlék) Percepció: észlelés + érzékelés • Az idegrendszer (periféria + agy) egésze szükséges a valóság egészleges percepciójához. A limbikus rendszer minden pszichés működésben résztvesz. Figyelem - illúzió Perifériás idegrendszer + Központi idegrendszer(agy) összefoglaló ábra Differenciáldiagnózis – korrekt diagnózishoz vezet A szimpthóma = észlelt tünet/tünetek eredete mi lehet? • ennek eldöntéséhez pszichiáter segítségét kell kérni • a pszichológiai tesztek (pl. Ro) is segítségül hívhatók • eddigi orvosi és

pszichológiai dokumentációk bekérése (számítógépes nyilvántartásban visszamenőleg lehet keresni adatokat a vizsgált személyről.) • heteroanamnézis * Külső ok: - toxicus eredet (alk., drog, gyógyszer)? - organikus = testi eredet? (idegrendszeri?, belgyógyászati? (pl. pajzsmirigy, vese?) * Pszichés eredet? - endogén? - pl. elmebetegségek pl sch, PMD - reaktív pszichogén? - pl. szorongás, hangulati életzavara? Ingerfelfogás zavarai (FJ-NA-TP) 3 fő formája: első kérdésünk: org.? pszichés ? mkettő ? eredetű • érzéktorzulások: - mennyiségi (hyper-/ hypo-.) - minőségi:makropszia/mikropszia/porropsia:távolinak színlátás változása:drog,epi.:pirosat lát-tűz időfelgyorsulás: parieto-occip. határ lézió • észlelés produktív„plussz”: illúzió - hallucináció • észlelés kiesési jellegű (a-gnóziák)Lásd tankönyvben arc: prosopagnosia, betű: alexia, írás: agrafia, zene:amusia, tárgy:astereognosia, eszköz:apraxia

sajáttesten:autotopagnosia (bal-jobb/ujj agnózia) acalculia – apraxia – anosognosia (kognitív zavarok) A valóság átélésének egészleges zavarai
minőségi változás formái (TL):pl. pszichózisban 1. • • • 2. • • • GLOBÁLIS PROTHOPATHIAS alakváltozás: leggyakrabban sch.-ban tévely-(Wahn)állapot idején, ennek klinikai képe: vitális szorongás, kiszámíthatatlanság, pszichomotoros nyugtalanság, „világvége hangulat” a külvilág és az én-határok elmosódnak az érzetek és képzetek összeolvadnak a belső történéseket is külső történésként éli meg SÚLYOS forma: kóros érzéseit/észrevevéseit tartja valóságnak és betegségtudata nincs, pl. sch, paranoid kórképek, fáradság, drog, depresszió derealizáció - gyakran depersonalizációval jár mikropszia / makropszia / metamorfopszia porropszia: megszűnnek a távolságok 3. ENYHÉBB formák (TL): betegségbelátás van és a valóság érzékelése még ép, a

beteg megéli a változásokat („bizonytalan észleléseiben”). Pl paranoid– /schizophréniás megbetegedés kezdetén /- remisszió idején • aszimbólia: a percepciók jelentését nem tudja megfejteni pl. pszichózis, organikus betegség (szenzoros aphasiához hasonló) • anosognózia: pl. a betegség tudomásul nem vétele org.: a béna oldalát nem érzékeli beteg „ nem tartja bénultnak” : (Neglect szindróma, subdomináns félteke parietális léziója okozza) • időélmény zavarok: - időfelgyorsulás /- lelassulása sch., org: pl migrén: Alice csodaországban c könyv - a személy-és idő együttes zavara: „nem tudja a múltat lezárni, de jövőképe sincs„ pl. neurotikus kórképek - tájékozatlan (térben-időben): pl. Korszakov szindróma (corpus mamillare), megjegyző emlékezet zavara okozza - „Dejá vu” - „Jamais vu” (temporalis izgalmi tünet, pl. epilepszia, sch) Figyelem (ARAS + specifikus-RAS=SRAS) Az ARAS-rendszer meghatározó

a tudatéberség figyelem kialakításában (lásd a tankönyvben) Végtelen sok információ éri az agyat egyidőben és folyamatosan is. Az információkat a figyelem segítségével strukturálja, azaz rangsorolja, ami az eligazodást segíti. A lényeges - lényegtelen elkülönítése bizonyos hibaszázalékkal történik, mely a pillanatnyi belső állapotunktól (pl. motiváció, fáradtság, stb.) és a külvilágtól is függ (egyéb ingerek egyidejű hatásai).amelyek befolyásolják a figyelmet. Az ingerület szétterjed az agyban Figyelem jellemzői: vigilitás, tenacitás, egyidejű befogadóképessége (koncentráció) (TL) Figyelem működése reflektorhoz hasonlít formái: •szándékos/aktív - akarattalan • fókuszált figyelem (domináns félteke): fókusz szűk, nagyobb rész homályban van • relaxált, ellazult állapot: több tárgy kerül megvilágításra, de kisebb intenzitással - „felszínesen” (subdomináns félteke: vigilancia) •

aktív, szándékos figyelem (MOTIVÁCIÓ szerepe): az ingerek tudatos szelekcióját végzi a kiválasztott célnak megfelelően, a „specifikus - RAS” facilitálja a figyelem tárgyára a figyelmet • passzív, önkéntelen figyelem:„orientációs reflex”- kutya A figyelem (f) két fő jellemzője: • vigilitás (a f-ébersége): valószínűsége, hogy az inger eljut a tudatig hypervigil normovigil hypovigil • tenacitás (a f-feszültsége): milyen intenzitással és tartósan ragadja meg a témát („mennyire tapad meg a témán”) hypertenacitás normotenax hypotenacitás A figyelem zavarai -1. hypervigil: „túléber”: a jelentéktelen ingerekre is figyel, „szórt figyelem” pl.: mániás, kábítószerek, sch /affektív pszichózis hypovigil: nehezen kelthető fel a figyelme: „nehézkes” a felfogása-nak tűnik pl.: fáradtság, nyugtatók, sch, depresszió, oligophrénia, neurotikus kórképek hypertenacitás: ”megszállottság”, mint

normál variáció. Természetes körülmények között a paranoidoknál: pl. téveseszméi kötik le tartósan figyelmét hypotenacitás:”felszínesség”, pl. monoton munkavégzés, org és/vagy szenvedélybetegség tartós következménye A figyelem (f) zavarai- 2. • szórakozottság, szétszórtság: enyhe zavarok koncentrációkészség ↓ a hyper-/hypovigilitás miatt ok: pl. fáradtság, „nem érdekli” • megosztott figyelem képessége: idős korban és frontális lebenybetegségekben csökken („kioltó effektus”) • gyógyításban: figyelemfókuszálás és relaxáció jelentősége: megküzdési stratégiaként használhatók, oksági összefüggések megfigyelése, stb. • Sch. figyelem zavarai: f-koncentráció, szelektívfigyelem, figyelemmegosztás, fenntartott figyelem (ok: információ szűrés zavart) és az automatikus figyelem (orientációs reflex) is a szociális funkciók és készségek elsajátítása elmarad. Tájékozódás

(orientáció) és zavarai (dezorientáció).”nem tartozik szorosan az előadásomhoz” Dezorientáció: tudati működés és ítéletalkotás zavara is van! Két fő aspektusa: autopszichésen: önmagára vonatkozó tájékozottság • saját személyes adatait nem tudja
gyakran konfabulál pl. org, oligoph, sch !: de ez utóbbit másképp hívjuk • saját testen gnosztikus zavar: testséma/testvázlat zavar 1. testérzékelés zavarai tapintási-, vestibuláris,- kinesztéziás érzékelési zavar 2. látás érzékelési zavar: „testkép zavar”, org pl. Neglect szindróma) allopszichésen: külvilágra vonatkozó tájékozottság - emlékezés szerepe • térben • időben • idegen személyekkel kapcsolatosan pl.: sch, org: demenciák Érzékelés és zavarai -1. Érzékelés mennyiségi zavarai: • érzékenység csökken, azaz az ingerküszöb emelkedik: pl. fáradtság, depresszió, sch (katatón), nyugtatók • érzékenység fokozódik, azaz az

ingerküszöb csökken: pl. mánia, pszichotróp szerek, kávé, hisztéria, kifáradás, paranoid Érzékelés minőségi zavarai: az észlelt jelek hibás feldolgozás következtében téves értelmezést nyernek • hypochondria - szomatizációs betegségek, pánik (pl. ok a szorongás!) • coenaesthesia - bizarr, furcsa testérzés fiziológiai magyarázat nélkül (pl. ok a gondolkodászavar) • depersonalizáció, derealizáció, illúzió, hallucináció pl. ok kábítószerek, sch. Drogokról: kiszámíthatatlan! Már 1x-i abuzus is beindíthat irreverzibilis szomato-/ pszichés változásokat (Prof. Bagdy Gy- állatkísérletekben is igazolták) 2. Érzékelés tartalmi zavarai az érzékcsalódások, melyek a valósággal való adekvát kapcsolat zavarára utalnak. Fajtái: * hamis az észlelet jó érzékelés mellett: pl. illúzió * hamis az észlelet érzékelés nélkül: pl. hallucináció Illúzió fajtái: • érzékelés a valóságból indul, észlelet hamis

pl. az érzelmek hatására sötétben az árnyék támadó jellegű lehet (pl. ha félek az elalvás - ébredés fázisaiban) • hypnózis: szuggesztiók hatására előidézett érzékelés vagy annak negálja • org., pl kábítószer: látási- , hallási-, szaglási-, test-érzési komplex illúziókat okozhat Hallucináció: érzet keletkezik tárgyi érzékelés nélkül, vagy hamis észlelet van észlelés nélkül Fajtái: • valódi hallucináció: a valóság teljes élményét adja • pseudo-hallucináció: a beteg sem tartja teljes mértékben valósnak élményeit (pl. A fülén keresztül hallja-e a hangot?- kérdezünk ilyenkor). ”Als ob”: ”Mintha hallana./mintha látna valamit” a válasz kezdete. Pl szorongásos zavarokban vagy elalvás előtt a fiziológiás a hypnagóg hallucináció • extracampin: az érzékcsalódás forrását a beteg bizarr, különleges helyre lokalizálja, pl.: hasából hallja szomszédja hangját, pl. sch Hallucinációk

komplexitás szerint is eltérnek: • elemiek: pl. felvillanások, cikk-cakk alakú jelek, zörej, beszédhangok, melyeknek jelentőséget tulajdonít és zavarják (org. ok: az elsődleges kérgi mezők izgalma okozza,pl keringési zavar,epilepszia, migrén. Pszichózisban is lehetséges ) • összetett: pl. szcénikus /vízió, jelenetszerű, párbeszéd /folyamatos emberi beszéd (org. ok: pl asszociációs kérgi mezők izgalma, epilepszia, pszichózisokban is) Hallucinációk érzésszervi mezők szerinti felosztása: • látási (vizuális): org.: toxicus: pl alkoholos delírium (tűz, piros foltok) occipitális lebeny izgalmi tünet: stroke, migrén (szikralátás,torz) • hallási (akusztikus): beszéd / beszélgetés: - párbeszéd-hallucináció más néven „hallucinózis” org.: pl alkoholos: ”ő róla beszélnek fenyegetően” - parancsadás neki, hozzá szólnak, fenyegetőek: sch., tox, org • szaglási (olfaktoros): sch. / paranoid kórképek, org:

pl. epi izgjelenség: temporalis lebeny „rohadt káposzta” • ízlelési (gusztatoros): sch, mérgeztetéses téveszmék, de org. is • tapintási (haptikus): org.: pl alkohol (bogarak másznak) bőrférgesség-téboly (monoszimptomás): kivakarja a bőrét • kóros szervérzések (coenaesthesiák): sch, Az aura a migrénesek ¼-ét érinti, 90%ban vizuális Vizuális aura? Pszichotikus állapot? Kóros érzékelésre utaló jelek a klinikus számára: • spontán beszámol kóros élményeiről • csak rákérdezéskor derül fény • viselkedésjegyei alapján gyanú van arra, hogy érzékcsalódásai vannak (magában beszél, mutogat, mozdulatokat tesz (integet, „beint”, nehezen vonható !
kontaktusba, ok nélkül nevetgél /mosolyog, stb.) • kettős könyvelés: pl. sch: tudja részben, hogy élményei nem hétköznapiak, ezért érzékcsalódásait elhallgatja, azaz disszimulál - de viselkedésjegyei, tekintete elárulja. (tartós/depot

hatású, intramuscularisan adható injekció az igazi megoldás (betegségtudat,- belátás gyakran csak részleges) Köszönöm a figyelmet - melyet az emóció, a motiváció, a tematika, az előadó és még sok egyéb befolyásolt most, a percepciót - melyet a külső tárgyi-személyi adottságokon kívül belső pszichés erők is segítették és remélem BEÁLLITÓDÁSUK folytán emlékezetzavar sem jön létre a hallottakkal kapcsolatban !