Gazdasági Ismeretek | Pénzügy » Pénzügy tételek, 2000

Pénzügy tételsor - 2000 I. A pénz fogalma, történeti kialakulása, funkciói. A pénzteremtés mechanizmusa. A pénzmultiplikátor A pénz az általános egyenértékes szerepet tartósan betöltő csereeszköz. A pénz kezdetben áru, később papír, vagy fémdarab, napjainkban pedig bankszámlán megjelenő könyvelési tétel. A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő eszközeként szolgál és széles körben elfogadott. 4 időszakra bontható:  árupénz időszak  nemesfém időszak, arany ezüst  pénzhelyettesítő időszak,  modern pénz, a hitelpénz időszaka. Árupénz: Kialakultak az ún. különleges áruk, melyet bármilyen más téremékre lehetett cserélni és ellenértékként mindig elfogadják. A nemesfém rendszerben a pézegységek súlymértékek voltak, később ez elvált egymástól. A pénzegység arany- vagy ezüsttartalma súlymértékben kifejezve a pénzrendszer érvényes pénzlába. A pénzláb meghatározása

önkéntesen, tetszőleges mérték szerint, hagyományos mértékez igazodva történt. A nemesfémpénz időszakán belül megkülönböztetünk: Bimetallizmus korszakot: arany-ezüst együtt töltötte be a pénz funkcióit. Később az ezüst az aranyhoz képest elértéktelenedik. Inkább ezüsttel fizetnek és aranyat felhalmozzák. Grasham törvény kimondja, hogy a rossz pénz kiszorítja a jó pénzt Gresem Monometallizmus korszakot: egyetlen nemesfém tölti be a pénz funkcióját. A pénzhelyettesítők: bankjegyek Kibányászott nemesfém nem tudott lépést tartani a megnövekedett kereslettel, így relatív pénzhiány lépett fel. A pénz fizetés során történő tulajdonosváltozását fordulatnak, a fordulatok számát pedig a pénz forgási sebességének nevezzük. Váltó nem pénz, hanem fizetési igéret, korlátozott elcserélhetőség tulajdonsággal rendelkezik. A legmegbízhatóbb válto a Bankok által kibocsátott volt (lejárat nélküli, meghatározott

címletben került kibocsátásra) ezt bankári váltót nevezzük kalsszikus banjegynek. Pénzhelyettesítőknek (papírpénzek) előnye, hogy a 10-es számrendszer alkalmazásával könnyen oszthatók és az állam bocsátotta ki. 2 Körenszi A currency elmélet képviselői szerint csak annyi pénzhelyettesítőt szabad forgalomba hozni, amennyi a mögötte álló aranyfedezet. Ezt az elméletet törvényesítette meg a Peel Törvény A Banking elmélet képviselői szerint a pénzhelyettesítők kibocsátását nem a meglévő aranyfedezethez hanem árufedezethez kell kötni. Az aranya domentizálását a dollár aranyra való átváltási lehetőségének megszűnése A modern pénz (számlapénz, hitelpénz) olyan bankkal szembeni kötelezettség, amely képes betölteni a pénz funkcióit. A hitelpénz-rendszerben a pénzt a központi bank, üzleti jellegű bank teremtik. A pénz lehet jegybankpénz és üzleti bank pénz. Megjelenítését tekintve készpénz és

számlapénz A készpénzt a jegybank bocsátja ki, üzleti típusú bankok készpénzt nem teremthetnek. A számlapénz lehet jegybankpénz és üzleti bankpénz is. Számlapénz: betétet jelent. A forgalommentes betétszámlákat nem tekintjük valós pénznek, hanem pénzre szóló követelésnek (kvázi pénz) Szűken értelmezett pénzt (tranzakciós pénz M1) készpénz és le nem kötött látra szóló betét. tágabb értelmezett pénzt (kvázi pénzt M2) a szűken értelmezett pénzen kívül a (határidős) lekötött betéteket is magában foglalja. legtágabb értelmezett pénz (M3) a tágabban értelmezett pénzen kívül magában foglalja a kincstárjegy, biztosítási kötvények, hosszú lejáratú takarékbetéteket is. A pénzteremtés mechanizmusa: Pénzteremtés módjai: hitelnyújtás (bank számlát nyit az ügyfél számára) és külföldi fizetőeszköz (valuta) bank által történő megvásárlása. A pénz megsemmisülése: hiteltörlesztés és a

külföldi fizetőeszközök eladása. A modern pénz mozgása körforgás jellegű. A kétszintű bankrendszert a kötelező jegybanki tartalék határozza meg. Az üzelti bankok kötelesek betétjük, forrásaik meghatározott hányadát jegybanknál betétként elhelyezni a piaci kamatlábnál alacsonyabban. Ezeket a b etéteket jegybanki tartaléknak, ezen betétekhez viszonyított arányát pedig tartalékrátának nevezzük. A tartalékráta mindenkori mértékét a jegybank határozza meg. A kötelező tartalékráta előírásán, a ráta változtatásán a jegybank képes szabályozni az üzleti bankok által teremthető bankszámlapénz mennyiségét. 1/t t=tartalékráta A tömegpénz növekedésének mértékét kifejező 1/t hányadosát pénzmultiplikátornak nevezzük. A jegybankpénz-tömeg változása az üzleti bank-pénz azonos irányú, de megsokszorozódott nagyságú változásával jár együtt. 3 A pénz funkciói:  értékmérő, 1 liter tej 100 Ft 

forgalmi eszköz,(az áruk árát készpénzzel egyenlítjük ki)  fizetési eszköz(eladó-vevő közötti hitelviszony jön létre)  felhalmozási (kincsképző) eszköz (fel nem használt, el nem költött jövedelem) összességében világpénz funkciónak nevezzük. A pénz, mint fizetési eszköz az áruforgalmat közvetíti, ilyenkor az árumozgás és a pénzmozgás időben elválik egymástól. Minél gyorsabban forog a pénz, annál kevesebb kell a forgalomhoz és fordítva. A pénz forgási sebessége = pénzforgalom/Pénztömeg viszonyát fejezi ki. pénzforgalom Pénz forgási sebessége = --------------------pénztömeg A pénz forgási sebességének n övekedése pénzteremtéssel, csökkenése pedig pénzkivonással egyenértékű, ha egyéb tényezők nem változnak. 4 II. A pénzügyi rendszer felépítése, a pénzügyi politika elemei. A fiskális és a monetáris politika célja, eszközrendszere. A pénzügyi rendszer, a pénzeszköz forgalomba

hozatalát azok ideiglenes és végleges átcsoportosítását, elosztását, újraelosztását, a pénz és tőkepiaic mozgásokat, valamint a nemzetközi pénzfolyamatokat foglalja magában. A pénzügyi rendszer főbb elemei:  állami költségvetés (fiskális szféra) központosított jöveledelem elosztását, újraelosztását jelenti)  a pénz- és hitelrendszer (monetáris szféra) meglévő pénzeszköz kezelés, átcsoportosítása, pótlólagos pénzmennyiség kibocsátását végzi)  a nemzetközi pénzügyek (deviza ügyeletek) elszámolások, valuta és deviza árfolyamokkal foglalkozik.) A pénzügyi rendszer összetevői azok az intézmények, szervezetek, amelyek megvalósítják az állam pénzügyi politikáját a pénzügyekre vonatkozó jogszabályok, törvényes rendeletek irányítása mellett. Pénzügyi irányítás szereplői:  országgyűlés, kormány, Pénzügyminisztérium, Magyar Nemzeti Bank. A pénzügyi feladatok végrehajtásának

intézményei:  bankrendszer tagjai, APEH, ÁSZ,VPOP,önkormányzatok,gazdálkodó minisztériumok. szervezetek, pénzügyi politika A pénzügyi politika a gazdaságpolitika szerves része. Olyan állami intézkedések összessége, amelyeknek fő célja az áru és pénzmennyiség makroszintű összehangolása. A pénzügyi politika elemei:  költségvetés (fiskális) politika  monetáris politikát  külgazdasági (deviza) politika. Fiskális politika (költségvetési) dönt  vállalkozói, lakosság közötti pénzügyi átcsoportosításról  központi beruházások finanszírozási módjáról  közös fogyasztás nagyságának növekedéséről és finanszírozásáról  térségek közötti jövedelem-átcsoportosításról. Fiskális politika rendszere magában foglalja mindazon előírások, döntések összegét, melyek az állam pénzügyi kötelezettségvállalásaival, illetve beavatkozásaival vannak összefüggésben. 5 A költségvetési

politika (fiskális) a pénzügyi politika szerves része, viszonylagos önállósággal bír (adók, támogatások), saját intézményrendszerrel (adóhivatalok), saját célrendszerrel (közös fogyasztás biztosítása) rendelkezik. A költségvetési politika szolgálhat stabilizációs, allokációs (elosztási) célokat. Stabilizáció célja: gazdasági visszaesés megelőzése, infláció elkerülése. Elosztás (allokáció): bérek, profitok, kamatok átcsoportosítását. Fiskális politika: állami elvonások (adók, vámok, illetékek) társadalmi közös szükségletek kielégítésére nyújtott juttatásokon (oktatás, államigazgatás, kultúra) keresztül fejti ki hatását. Két eszközrendszere van:  automatikus eszköz (társasági adó, sávosan progresszív személyi jövedelem adó)  diszkrecionális (eseti) eszközök (szociális juttatások növelése, közmunkák szélesebb körű alkalmazása) Az automatikus eszközök automatikus módon képesek a

gazdasági egyensúly helyreállítására, így a költségvetési politika stabilizációs céljainak elérését segítik elő. Automatikusan változik a költségvetés bevételi, kiadási oldal. Személyi jövedelemadónál minél magasabb jövedelmet ér el a magánszemély, annál több adót kell fizetnie. A diszkrecionális eszközök eseti beavatkozásokat jelent, amelyeket az automatikus eszközök megléte mellett kell alkalmanként felhasználni, hatásuk hosszabb időszakot vesz igénybe. Monetáris politika A pénz és a tőkepiacon a pénz- és hitel iránti kereslet-kínálat egyensúlyának megteremtését, a gazdaság stabilitásának megőrzését tekinti elsődleges feladatnak. Feladatának meghatározását az MNB,irányítását a Jegybanktanács végzi. Monetáris politika követelménye, hogy segítse elő a gazdaságpolitika legfőbb céljainak megvalósulását. A monetáris politika hatása a fiskális politikával együtt érvényesül. A monetarizmus

törvényességek, módszerek, eszközök összessége, melyek a nemzetgazdaság pénzszükséglet mennyiségének határozásával foglalkozik. A gazdaságban jelenlévő összes pénzmennyiséget pénztömegnek is szokták nevezni. A pénz kínálatát, befolyásolja a jegybankpénz mennyisége, valamint a multiplikátor értéke. A monetáris politika rugalmassága, gyors reagálása a változásokra, gazdasági folyamatok pontos ismeretétől, hatékonysága pedig a monetáris eszköztár fejlettségétől függ. Monetáris beavatkozás:  direkt eszközök 6  indirekt eszközök Direkt eszköz: Durva beavatkozás: a jegybank meghatározza az üzleti bankok által kihelyezhető hitelek összes volumenét, azok konkrét kamatlábát. Indirekt eszköz: finom beavatkozás: tartalékolási előírás, refinanszírozás, kamatszabályozás, értékpapír (nyiltpiaci) műveletek, árfolyampolitikában való hatékony részvétel, erkölcsi ráhatás. Kötelező tartalék: a

jegybank előírja az üzleti bankoknak,hogy a náluk elhelyezett betétek mekkora hányadát kell a jegybanknál tartalékként elhelyezniük.(tartalék ráta) ezzel szűkíteni lehet az üzleti bankok által kihelyezhető hitelek volumenét. Refinanszírozás a jegybank különböző lejáratú hitelekkel látja el az üzleti bankokat azzal, hogy a forrásokat kihelyezhessék a gazdasági szereplők részére, ezeket nevezzük refinanszírozási hiteleknek. Ha nő a jegybank által a refinanszírozási hitelek volumene, akkor az üzleti bankok hitel kihelyezési lehetősége is nő. Ha a bankok egymástól elegendő hitel tudnak felvenni, akkor kevesebb szükség van a jegybank refinanszírozási hiteleire, így azok szerepe a monetáris szabályozásban lecsökken. Nyíltpiac (értékpapír) értékpapír-műveletek körében nagy mennyiségű értékpapír, állampapír adás vétele zajlik a jegybank és a hitelintézetek között. Itt kell megemlíteni a repoműveleteket is A

repokat más néven visszavásárlási megállapodásoknak nevezik. A jegybank megvásárolja a hitelintézetektől az állami kibocsátású értékpapírokat, azonban azonnal megállapodnak arról, hogy a hitelintézet a meghatározott időpontban visszavásárolja azokat. A repo hitelek kamatlábát a jegybank határozza meg. Hazánkban jelenleg csak aktív repokra van lehetőség. Viszontleszámítolás, rediszkontálás, értékpapírok, váltók eladását jelenti a hitelintézetek részéről a jegybank felé. Árfolyampolitika: kötött devizagazdálkodású országokban tölt be fontos pénzügy-politika szerepet. Erkölcsi ráhatás központi bank próbálja meggyőzni a hitelintézeteket a monetáris politikán belüli kívánatos és szükségszerű intézkedésekről. Ha a monetáris szabályozás eszközrendszere segítségével a pénzkínálat növelés a cél, akkor expanzív pénzpolitikáról (expanzió) beszélünk.(lehetőség nyílik kötelező tartalékráta,

viszontelszámítolási kamatláb emelésre) Ha a pénzkínálat szűkülése a cél restriktív pénzpolitikáról (restrikció) beszélünk. (felhasználásával expanzív pénzpolitika alkalmazására kerül sor Pénzkereslet  tranzakciós: (gazdasági ügyek, üzleti kapcsolatok normális, határidőben történő pénzügyi bonyolításához szükséges)  óvatossági: (bevételeink, kiadásaink nem mindig esnek egyidőbe, hogy ezt a kedvezőtlen hatást kivédhessük, óvatossági szempontból tartalékolunk.) 7  spekulációs: (pénztulajdonosok spekulációs célú felhalmozódnak) itt kell megemlíteni a reálkamatot. jövőbeni befektetéseik érdekében A reálkamat (reálkamatláb) a n évleges (monetáris) kamatláb és az inflációs ráta hányadosa. Ha alacsony, akkor növeli a spekulációs pénzkeresletet, mivel több más befektetési lehetőség van, ami magasabb hozamot hoz. Ha magas, az csökkenti a spekulációs pénzkeresletet Névleges

kamatláb = Reálkamatláb Inflációs ráta 8 III. A pénz időértékének értelmezése. A jelenérték és a jövőbeli érték fogalma Kamat, kamatos kamat és diszkontszámítás. Annuitás, örökjáradék A pénz időmértékét a kamatlábbal fejezzük ki. A modern pénzügyeknek két alapelve van:  Egységnyi mai pénz értékesebb, mint egységnyi jövőbeni esedékes pénz.  Egységi biztos pénz értékesebb, mint egységnyi kockázatos pénz. A jövőbeni érték azt mutatja meg, hogy a ma befektetett egységnyi pénzösszeg mekkora összegre növekszik egy előre maghatározott időtartam végére a számításba vett kamatláb alapján. képlete: Ö K = ----- * R k= éves kamat 100 ö = elhelyezett pénzösszeg r = kamatláb A kamatláb segítségével fejezzük ki a fizetett, kapott kamat nagyságát, azt az időszakot amelyre a kamatláb vonatkozik kamatlábidőnek nevezzük. (a kamatidő általában 1 év, de lehet 90, 180 nap is) képlete: kamat összege *

100 kamatláb = ---------------------------betét összege Ha a pénzlekötés időtartama meghaladja a kamatlábidőt, akkor a jelenlegi pénzünk jövőbeli értéke nemcsak a kamatláb nagyságától, hanem pénz jövőbeli értékének egyszerű, vagy kamatos kamatozású számításától is függ. Kamatos kamat képlete: FV = ö * (1+r)n FV = jövőbeli érték ö = kezdő pénzösszeg r = éves kamatláb n = az évek száma (1 + r)n = kamattényezőnek is nevezzük. Annál nagyobb ugyanakkora összegű jelenlegi pénz jövőbeni értéke, minél magasabb a kamatláb, és minél hosszabb a pénzösszeg lekötési ideje. A jelenlegi pénz jövőbeni értékét befolyásolja, hogy milyen gyakorisággal történik a kamatfizetése. A jelenlegi pénz jövőben értékét meghatározzák:  a jelenlegi pénzösszeg nagysága  a pénzlekötés időtartama 9  a kamatláb  a kamatszámítás módja  a kamatfizetés gyakorisága. A jövőbeni pénz jelenlegi értékét

úgy kapjuk meg, hogy a jövőbeni pénzösszeget egy kamatrátával diszkontáljuk. Diszkontálás: kamatszámítás ellentétes művelete. jövőbeni pénzek átszámítása jelenlegi pénzre Képlete: 1 PV = Ö * -----1/(1+r)n diszkontálásnak nevezzük. (1 + r)n Az „n” év múlva esedékes pénzbevétel jelenértékén azt a pénzösszeget érjük, amely ma rendelkezésünkre állna „n” év alatt olyan összegre növekedne, mint a jövőbeni ugyanezen idő alatt esedékes összeg. Jelenértéket általában PV (present Volue) jelölik A jövőbeli bevétel mai értékét befolyásolják  jövőbeli pénzösszeg nagysága  diszkontráta mértéke  bevétel jelentkezésének időpontja. A jelenérték annál nagyobb, minél nagyobb a jövőbeni pénzeszköz, minél kisebb a diszkontáláskor alkalmazott kamatláb, minél kevesebb idő telik el a jelenlegidőpont és a jövőbeni pénzbevétel időpontja között. A diszkontráta és az idő növekedésével csökken

a diszkontfaktor értéke, mely a jövőben esedékes összeg mai értékét csökkenti. A diszkontfaktor értékét táblázat segítségével lehet meghatározni. Különböző időpontbeli pénzek egy közös forrásból származó jövedelmek együttes jelenlegi értéket a jövedelmek tőkeértékének is nevezzük. Olyan pénzáramlásokat, amelyekben az egyes évek jövedelmei pénzkiadásai azonos nagyságúak, annuitásnak nevezzük. Olyan annuitást amelynek nincs lejárata örökjárdadéknak nevezzük. (pl ha egy magánszemély magán-nyugdíjpénztárba lép be és kíváncsi hogy bizonyos befizetés mellett mekkora járadékra tehet szert. Ha azonos összegű pénzáramlások időben korlátozottak (pl. magánszemély élete végéig részesül belőle) akkor életjáradékról beszélünk. 10 IV. A pénzügyi intézményrendszer felépítése, működési mechanizmusa, a jegybank funkciói. Az Állami Pénz- és Tőkepiac Felügyelet. A betét- és a

befektetésvédelem intézményei (OBA, BEVA). A bankműködés alapfogalma A bankrendszer alatt az ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályozónak az összességét értjük. A bankrendszer lehet  egyszintű (a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó szervezetekkel /számlát vezet, hitelez/. A többi bank /fejlesztési, külkereskedelmi/ meghatározott funkciót végeznek, szakbanknak nevezzük) A központi bank tölti be az összes bankfunkciót, ezt monobankrendszernek nevezzük.  kétszintű (nem áll közvetlen kapcsolatba a gazdálkodó szervekkel, a második szinten álló bankkal üzleti, kereskedelmi, hitelbanknak nevezzük.) 1987-től létezik a kétszintű bankrendszer A HPT (hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló) törvény a bankrendszer második szintjén található pénzintézeteket pénzügyi intézményeknek nevezi, mely lehet  hitelintézetek és a  pénzügyi vállalkozások. Kettő között a

különbség, a hitelintézetek bizonyos szolgáltatásokat végezhet, míg a pénzügyi vállalkozások nem. Pénzügyi szolgáltatást csak pénzügyi intézmények végezhetnek A hitelintézeteken belül: beszélünk  bankokról, (valamennyi pénzügyi szolgáltatás végezésére engedélyt kaptak alapításához 2 md Ft jegyzett tőke szükséges  szakosított hitelintézetekről ( nem kaptak engedélyt valamennyi pénzügyi szolgáltatás végzésére) alaptőke igényük alacsonyabb a bankokétöl.  szövetkezeti hitelintézetekről /takarék, hitelszövetkezetek/ még korlátozottabban végeznek pénzügyi szolgáltatás mint a szakosított hitelintézetek. alapítási tőkeigény 100 m Ft, 1997-től új szakosított hitelintézmény a a lakástakarékpénztár, (1md Ft jegyzett tőkével lehet alapítani. alaptevékenysége a lakáselőtakarékossági szerződés szerinti betétgyűjtés, hitelnyújtás.) a jelzáloghitelintézet (3 md Ft jegyzett tőkével lehet

alapítani. alaptevékenysége ingatlanon alapított jelzálogjog fedezet mellett nyújtott jelzáloghitelezés, kölcsön forrásul szolgáló jelzáloglevlek forgalomba hozatala.) Pénzügyi vállalkozások: betét és pénzforgalmi szolgáltatásokat nem végez. Végez viszont kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat (pénzváltás) alapításához 20 m Ft jegyezett tőke szükséges. A bankok és a szakosított hitelintézetek kizárólag részvénytársaságként RT, a többi pénzügyi intézmény részvénytársaságként, és szövetkezetként működhet. A hitelintézetek és a pénzügyi 11 vállalkozások működéséhez szükséges engedélyt az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelettől lehet beszerezni. Jegybank: A jegybank minden országban található akár egyszintű, akár kétszintű bankrendszerrel rendelkezik. A készintű bankrendszer nem áll már közvetlen kapcsolatban a jegybankkal, hazánkban a központi bankot a MNB-nek nevezik. 1924-ban jött

létre Rt formában egyszemélyes tulajdonosa a Magyar Állam (képviselője a pénzügyminiszter). MNB szervei: (elnök, alelnök áll az élén)  közgyűlés  jegybanktanács  igazgatóság  felügyelő bizottság. A jegybank legfontosabb feladata a pénzkibocsátást és a monetáris politika megvalósítása, melynek végrehajtásához megfelelő monetáris eszköztárat biztosít. Kizárólagos feladata a készpénzkibocsátás, melyet bankjegy-emissziónak nevezzük. A bankjegy-emmisszió a számlapénz készpénzé alakulása, illetve a külföldi pénz belföldivé válását jelenti. Demittálásnak nevezzük a készpénz számlapénzzé alakulását, illetve a belföldi fizetőeszköz külföldi fizetőeszközre váltják át. ÁPTF Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet A pénzügyi intézményrendszer felügyeletét hazánkban az Állami Pénz és Tőkepiaci Felügyelet látja el. A Kormány felügyelete alatt működik (országos hatáskörű

közigazgatási szerv) Feladatai:  engedély-kérelmek elbírálása  adatszolgáltatási kötelezettségeinek teljesítésének ellenőrzése  észlelet szabálytalanságok megszüntetése, bírságok kivetése révén is. Az APTF helyszíni ellenőrzéseket is végez. Többféle intézkedéseket tehet ellenőrzés során:  intézkedési terv kidolgozását kérheti a hitelintézettől  javasolhatják a hitelintézeti vezetők visszahívását  megtilthatnak határozott időre egyes tevékenységeket  felfüggeszthetik a hitelintézetek kifizetéseit  felügyeleti bírság fizetésére kötelezheti a hitelintézetet. Bírságból származó bevételek 80 %-át az OBA-ba valamint a BEVA-ba kell befizetni. A fennmaradó 20%-át fordíthatja: bankszakemberek képzésére, betétesek és ügyfelek tájékoztatására. 12 OBA Országos Befektetési Alap Betétbiztosítási intézmények 1993-ban kelt életre, a bankcsődök miatt. Ide tartoznak a

hitelintézetek. Az Alap által nyújtott biztosítás csak a n évre szóló betétekre terjed ki. Az OBA a k ártalanításra jogosult személy részére befagyott betét tőke és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb egymillió Ft összeghatárig fizeti ki kártalanításként. Ennek emelése az Európai Unióhoz való csatlakozással meg fog történni, mivel az Uniós országokban a betétbiztosítási keretösszeg öt millió Ft-nak felel meg. Az OBA olyan jogi személy, amely társasági adó, helyi adó, illeték megfizetésére nem kötelezhető. Ellenőrzését az ÁSZ végzi. Az Alaphoz csatlakozó hitelintézet a jegyzett tőke fél %-át köteles egyszeri csatlakozási díjként befizetni, és évente az előző év végén fennálló betétállomány két ezrelékét kell folyamatosan megfizetnie. BEVA 1997-ben jött létre Befektető-védelmi Alap Önálló jogi személy, saját vagyona, bevételei és jövedelme után

társasági adó, helyi adó, illeték fizetésére nem kötelezhető. Ide köteles tartozni minden olyan befektetési szolgáltató, amely kereskedelmi tevékenységet, portfólió kezelést, értékpapír letéti őrzést, értékpapír számlavezetést, ügyfélszámlavezetést végez. 1 millió Ft összeghatárig vállal garanciát. Bankműködés alapfogalmai: A hitelintézetek saját tőkéjének összegét szavatoló tőkének nevezzük. összetevői: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék, általános tartalék, értékelési tartalék, mérleg szerinti eredmény, alárendelt kölcsöntőke. Az alárendelt kölcsöntőkét, az értékelési tartalékot járulékos tőkeelemnek nevezzük, míg a saját tőke többi összetevőjét alapvető tőkeelemnek hívjuk. Alárendelt kölcsöntőke minden olyan kölcsön, melyről a nyújtó fél egyetértését adja, hogy a nyújtott kölcsön bevonható a pénzügyi intézmény adósságának rendezésére. Ennek futamideje

meg kell hogy haladja az 5 évet. Általános tartalék: általános tartalékot kell képezniük a hitelintézeteknek az adózott eredményük terhére az osztalék, részesedés kifizetése előtt. A tőkemegfelelés tulajdonképpen a hitelintézet fizetőképességére utaló kifejezés, a tőkemegfeleltetés mutató a szavatoló tőke (számláló) és a korrigált mérleg főösszeg (nevező) arányát fejez ki. A hitelintézeteknek legalább 8 %-os tőkemegfelelési mutatót kell folyamatosan fenntartaniuk. Tőkemegfeleltetési mutató = szavatoló tőke 13 korráigált mérleg főösszeg 14 V. A pénzügyi szolgáltatások csoportosítása, típusai. A vállalkozások pénzforgalmának szabályai. Fizetési módok A fizetések pénzügyi biztosítékai Pénzügyi szolgáltatási típusok: betétek gyűjtése, pénzkölcsön nyújtása, pénzügyi lízing, pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, kezesség és bankgarancia vállalása, befektetési alap

letétkezelése, széfszolgáltatás, letéti szolgáltatás, valutával (deviza) való kereskedelmi tevékenység, önkéntes kölcsön biztosító pénztár részére vagyonkezelés, váltóval való kereskedelem. Pénzügyi szolgáltatás:  aktív bankműveletek (pénzügyi intézménynek követeléseik keletkeznek. pénzkölcsön nyújtása)  passzív bankműveletek (a bankok idegen tőkét szereznek maguknak, kötelezettségeik növekednek, betétgyűjtési tevékenység)  semleges (indifferens) bankműveletek (kötelezettségeik, követeléseik nem keletkeznek, hanem a szolgáltatásért díjbevételhez jutnak, pénzforgalmi szolgáltatás széfügyelet). A fizetési forgalom (pénzforgalom) a fizetést teljesítők és a fizetést elfogadók közötti pénzmozgást jelenti. A pénzforgalomnak két formája van:  készpénzforgalom  számlapénzforgalom Bankszámlák típusai:  elszámolási számla  folyószámla  határidős betétszámla 

hitelszámla  értékpapír-letéti számla  devizaszámla Az elszámlási számla a bank-ügyfél közötti fizetési forgalom lebonyolítására szolgál. Nem ad módot hitelezésre. Elszámolási számla ún látra szóló betétnek minősül Ezen a számlán lévő betét nincs lekötve, a bank ezt a pénzösszeget nem tudja hosszú távra kikölcsönözni, ezért alacsony betéti kamatot fizet. A folyószámla az elszámolási számla egy továbbfejlesztett változata. Előnyei: hitel igénybevétel, a mindekori forrásszükségletnek felel meg, kamatot csak a ténylegesen igénybevett kölcsönösszeg után kell fizetni, igénybevétel lehetősége hosszú távú. Határidős betétszámla: Magasabb kamatot érhet el az elszámolási számlánál, ha a pénzeszközeit határidős betétszámlán helyezi el, vagy oda vezeti át az elszámolási számlájáról. Bankon belüli bankszámlák között pénzmozgást az átvezetés révén érvényesítik. 15

Hitelszámla:(kölcsönszámla) a hitelek(kölcsönök) nyilvántartására szolgáló számlafajta. Szerződés alapján a Bank pénzösszeget bocsát az ügyfél rendelkezésére, melyet a futamidő végén egy összegben fizet vissza. Értékpapír-letéti számla az ügyfelek bank által őrzött értékpapírjainak könyvelésére, nyilvántartására szolgál. A dematerializált értékpapír elektronikus úton rögzített, továbbított adat, értékpapírszámlán tartanak nyilván, melyet letéti igazolással tudjuk igazolni tulajdonjogukat. Devizaszámla deviza külföldi és deviza belföldi hitelintézetnél egyaránt nyithat számlát konvertibilis pénznemben, csak névre szólóak lehetnek. A devizák devizában kamatoznak. Bankszámlaszerződés:az ügyfél kérésére jön létre, melyet a bank visszaigazol. Előfeltétele, ügyfél cégnyilvántartási kérelmének cégbírósági benyújtása. A pénzforgalmi bankszámla megnyitásáról értesíteni kell 15 napon

belül az APEH illetékes szervét. A bankszámlaszerződés határozatlan időre szól, felmondása felmondási időhöz kötött. A szerződésben pontosan rögzítik a számlatulajdonos, számlavezető bank számlakezeléssel kapcsolatos jogait és kötelezettségeit. A bank közli az ügyféllel a pénzforgalmi jelzőszámot (számla azonosításra szolgál) mely 24 számjegyből áll. (első nyolc a bank, második az ügyfél a harmadik nyolc pedig a számlabirtokos alszámláját azonosítja.) A számla feletti rendelkezési jogot az aláírás bejelentő kartonon jelenti be , kit jogosít fel a számla feletti rendelkezésre, ez visszavonásig érvényes. Bankszámlaszerződés a vezetéssel kapcsolatos díjtételek nagyságát is tartalmazza. A megbízásokat a b ank érkezési sorrendben teljesíti Elsőbbséget élveznek a végrehajtható bírósági végzésen, államigazgatási határozatokon nyugvó fizetési kötelezettségek. Fizetési határidők be nem tartása estén

a k edvezményezett késedelmi kamatot követelhet a kötelezettől. Fizetési módok típusai: készpénzfizetés, átutalás, beszedés, csoportos átutalás, csoportos beszedés, csekk, okmányos meghitelezés, bankkártya. A váltó alapvetően nem fizetési eszköz, halasztási fizetési ígéret, hiteleszköz. Átutalás, beszedés, okmányos meghitelezés, csekk együttesen készpénz nélküli fizetési módnak nevezzük. A bankkártyával történő fizetés: készpénzkímélő fizetésnek nevezzük. Készpénzfizetés, házipénztár lakosság körében elterjedt, de vállalkozási gyakorlatban is előfordul. (kis összegű beszerzés, bérfizetések során). A készpénzfizetés bonyolítása érdekében a vállalkozásoknak házipénztárat (működési szabályait a Pénzkezelési szabályzat rögzíti), a bankoknak pedig pénztárszolgálatot kell létesíteni. A pénztár az a t erületileg elhatárolt hely, ahol a g azdálkodó szervezet készpénzforgalmát

lebonyolítják. A pénztáros kezeli a gazdálkodó szervezet készpénzállományát A pénztáros csak szabályszerűen kiállított érvényesített, utalványozott kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a pénztárból pénzt. Naponta pénztárzárlatot kell végeznie, melyet egyeztetni kell a nyilvántartással hiányt/többlet okát még azon a napon fel kell deríteni. 16 A házipénztárban a n api pénztárzárlat után a t artható készpénzösszeg (a másnapi pénztárnyitásig) felső határát házipénztári keretnek nevezzük. Átutalás:készpénz nélküli fizetési mód. A fizetést mindig a vevő, a kötelezett kezdeményezi Előnye: bármilyen jogcímű fizetést ki lehet egyenlíteni, nincs összeghatárhoz kötve, akkor is lehet alkalmazni, ha nincsenek a felek külön fizetési módban megállapodva, technikai bonyolítása egyszerű. Beszedés határidős és azonnali beszedés. A fizetést mindig a szállító (kedvezményezett) kezdeményezi.

Határidős beszedés: a bank csak akkor teljesít, ha az adós nem emel kifogást. kifogás emelésére 8 napon belül van lehetősége az adósnak. Vállalkozások közötti fizetésnél nem találkozhatunk vele Azonnali beszedés: nincs lehetőség kifogás emelésére, a bank azonnal megterheli a számlát. A fizetési mód alkalmazását jogszabály írja elő, ha a kötelezett felhatalmazó levelet intéz a bankhoz, megnevezve az azonnali beszedési megbízás benyújtására szerződés alapján jogosult. A kötelezett csak a jogosultat köteles beszedés tényéről értesíteni. Csoportos átutalás, beszedés 1997-től vehető igénybe, mely lehet: Nagy- és kis gazdálkodó szervezeteket szolgálja, kisösszegű fizetéseket hajt végre. A csoportos átutalás egy kötetben juttathatják el saját számlavezető bankjukhoz a megbízásokat. (munkabér, nyugdíj, lakossági folyószámla) nagyszámban, rendszeresen tételként alacsony összeget utal. Csoportos

beszedés:rendszeresen nagy számban, alacsony összegeket szed be. (áram, víz, telefon, csatorna) Lakossági bankszámla terhére beszedés csak ebben a formában kezdeményezhető. Okmányos meghitelezés (akkreditív): 1993-től belföldön is használható 300 ezer Ft-ot meghaladó összeg fizetése esetén. Csekk: Fizetési kötelezettséget testesít meg. Előfeltétele, hogy a bank ügyfele részére csekk nyomtatványokat bocsásson rendelkezésre. A csekk azonnali fizetésre szóló bankra szóló fizetési megbízás. Beszélhetünk bemutatóra szóló, rendeletre szóló és névre szóló ( rektapapírnak rektacsekknek is nevezik), melynek átruházását a polgári jog engedményezésre vonatkozó előírása szabályozza. Beváltási módja:  készpénzcsekk (a bank az összeget kp-ban kifizeti),  elszámolási csekk (bankszámlán írják jóvá, kp kifizetésre nem jogosít),  keresztezett csekk (két párhuzamos vonal) (saját ügyfelének,

pénzintézetének, egy banknak fizethet ki). A készpénzcsekk átalakítható elszámolási csekké (ezt a kifejezést az előlapon történő feltüntetéssel), de fordítva nem. 17 Utazási csekk:bank, utazási iroda bocsát ki, fix címletű értékpapír. (külföldre utazó személy a kibocsátó bankbank összeget elhelyez, ennek erejéig csekket kap, átvételkor aláírja, külföldi bankban a beváltáskor aláír és a két azonos aláírás jelenti a visszaélések szembeni biztonságot.) Eurocsekk: hasonlít az utazási csekkhez, különbsége, hogy egy bankcsoport bocsátja ki. A fedezetlen csekkek kibocsátását a törvény szigorúan bünteti. Bankkártya:1989-től bocsátották ki. Készpénzkímélő fizetési módok egyike, át nem ruházható Bankkártyához kapcsolódó debit (terhelési) kártyák vannak forgalomban, de próbálkoznak credit kártyák forgalmazásával is. A vállalati pénzforgalmi számán alapuló corporate business kártyákat is

forgalmaznak. Birtokosai a számlatulajdonos, vállalkozás, cég munkatársai. Bankkártya segítségével a k ártyabirtokos csak a t ényleges vásárlások és az igénybe vett szolgáltatások ellenértékét rendezheti, továbbá készpénzt vehet fel a bankjegykiadó automatából. Hitelkártyák azok, amelyekkel meghatározott keretösszegig hitelhez lehet jutni. Titkos kóddal (PIN kód) vannak ellátva. Legnépszerűbb az Europay és VIS védjegyű bankkártyák Telebank:vállalati ügyfelek részére találták ki. Telefonkészüléken, számítógépen azonosítani kell az ügyfélnek magát, személyi kódja segítségével és lehetőség van a szolgáltatásokra igénybevételére. Egyetlen fizetési mód sem jelent abszolút biztonságot. A biztonság érdekében a szállító (kedvezményezett) kérheti a pénzügyi biztosíték kötését. Ilyen pénzügyi biztosíték pl.  bankgarancia, garancia díj ellenében vállalják a bankok (feltételeit garancialevélben

fektetik le, a feltüntetett időpontig érvényes a bank kezességvállalását addig tarja fent. Garancia lehet: feltétel nélküli /a bank azt vizsgálja, a kötelezett valóban nem fizet-e ha nem akkor a bank fizet helyette/, okmányos /meghatározzák az okmányokat amiket be kell mutatni/,harmadik változat (akkor fizet a bank, ha a kötelezett felszólításra határidőn belül nem emel kifogást)  fedezetigazolás, a bank igazolja, hogy a kötelezett a feltüntetett pénzeszközzel rendelkezik, elkülönítette és másra nem használja, meghatározott időpontig érvényes  kezességvállalás, kezes vállalja, hogy a kötelezett nem fizetése estén helyette fizet. Egyszerű (sortartási kifogásra van lehetőség, először a kötelezettől próbálják a követelést érvényesíteni) Készfizető kezesség létezik (kezesnek akkor is fizetnie kell, ha a követelés a kötelezettől is behajtható lenne).  zálogjog, jelzálog és kézizálog (biztosításra

szolgáló vagyontárgy értékesítésével szerezhet kielégítést)  óvadék (olyan kézizálog, amely csak a pénz, takarékbetét, értékpapír lehet) A hitelintézetek hitelei kihelyezését biztosítékok meglétéhez kötik. 18 Ilyen biztosíték:  dologi biztosíték (adós vagyontárgyat ajánl fel óvadék, jelzálogjog)  személyi biztosíték  egyéb biztosíték (fedezetigazolás) Jelzálog esetében a zálog tárgya általában ingatlan, bár jelenleg már ingóságon is lehet jelzálogjogot alapítani. Kézizálognál a zálog tárgya mindig ingóság, esetleg követelés. Óvadék nagy előnye, hogy a behajtásához nem kell bírósági végrehajtást kezdeményezni. 19 VI. A váltó fogalma, típusai. A váltó törvényes kellékei Váltóügyletek (átruházás, leszámítolás, viszontleszámítolás) A váltó olyan forgatható értékpapír, amely egy későbbi időpontra vonatkozó fizetési ígéretet, vagy fizetési felszólítást

testesít meg. Két szereplője van az alapügylet vevője (kiállító) alapügylet szállítója (rendelvényesnek) saját váltónak nevezzük. A kiállító saját nevében vállal fizetési ígéretet. Tehát saját váltó = kiállító, rendelvényes Létezik olyan is amikor nem saját nevében tesz fizetési ígéretet, hanem felszólít egy harmadik személyt (címzettet) hogy fizessen. A címzettnek az alapügylet vevőjével szemben kötelezettsége keletkezik, akkor ezt idegen váltónak nevezzük. Ebben az esetben az alapügylet vevőjét nem kiállítónak hanem kibocsátónak nevezzük. Tehát idegen váltó = kibocsátó, rendelvényes, címzett Az idegen váltót amíg a felszólító nem fogadta el intézvénynek, elfogadása után elfogadványnak is nevezzük. Saját váltó könnyebben kezelhető, használata egyszerűbb. A magyarországi váltóforgalom mintegy 95 %-a a saját váltó alkalmazásával zajlik. Az idegen váltó előnyei: csökkenti a forgalom

készpénz-szükségletét, a bennük foglalt követelés behajthatósága a biztos, nemzetközileg egységes szabályozása megoldott, határidős követelés, amely esedékesség előtt is pénzzé tehető. A váltó kiállításának ,kibocsátásának hátterében speciális hiteljogviszony áll. Az ilyen speciális hitelviszonyt kereskedelmi, vagy áruhitelnek nevezzük. A váltó törvényes kellékeinek nevezzük amikor az okirat szigorúan előírt tartalmi elemeket tartalmaz. A saját váltónak 7, az idegen váltónak 8 törvényes kelléke van  Saját váltó szövege így kezdődik: Fizetek ezen váltó alapján XY-nak Idegen váltó szövege így kezdődik: Fizessen ezen váltó alapján XY-nak  Az esedékesség időpontja, amikor ki kell fizetni az összeget.Pl 19990123, vagy ez után 38 nap múlva, vagy ha bemutatóra szól bármikor kérheti a váltóbirtokos a kifizetést, pl bemutatástól számított 15, 30 napon belül.  A váltó összegének

feltüntetése számokkal és betűkkel egyaránt. A váltó összege tartalmazza a kamatot is. Bemutatóra szóló váltó esetén alapügylet ellenértéke és a %-os kamatláb is fel van tüntetve.  fizetés helye általában a váltóadós számláját vezető bankfiók kerül feltüntetésre. Ha fizetési helyként a váltóadós bankfiókja van feltüntetve, ezt bankra telepített váltónak szokták nevezni.  Rendelvényes megnevezése, székhelye (első birtokos)  A kiállító cégszerű aláírása (kibocsátó)  A kiállítás időpontja.  Idegen váltó esetén a fizetésre kötelezett (címzett) neve is szerepel a váltón. Ha valaki váltót fogad el, akkor a váltót elteheti. Esedékesség előtt beviszi a váltót egy azonnali beszedési megbízással a saját számlavezető bankjához. Eljuttatják a váltón feltüntetett bankfiókhoz, aki átvételi elismervénnyel 20 fog igazolni. Azonnali inkasszó alapján adós számlájáról leemeli a

váltó szereplő összeget és váltót benyújtó váltóbirtokos számláján jóváírják. Átruházza. Megpróbálja a váltót maga is fizetési eszközként használni Váltóval való fizetés estén átruházó nyilatkozatot (forgatványt) kell rávezetni. A korábbi tulajdonosnak cégszerű alá kell írnia a nyilatkozatot. Más néven a váltó forgatásának nevezzük. Aki a váltót továbbadja (forgató) új birtokos pedig a (forgatványos) lesz. Üres forgatvány alkalmazása esetén a forgatványos nincs a forgatvány szövegében feltüntetve ez a hely üresen marad. Teljes forgatványnál forgatványos megnevezése is szerepel. Az az igazán értékes váltó, amelyet minél többször forgattak, amelyen minél több átruházói nyilatkozat, minél több aláírás szerepel. Váltó leszámítolása. A váltót hitelintézetnek eladja A váltónak a bank által történő megvásárlását a váltó leszámítolásnak nevezzük. A leszámítoláskor levonásra

kerülő kamat = váltó összege*napok számaleszámítolási kamatláb 360*100 napok száma a leszámítolástól az esedékességig hátralévő napokat jelenti. A leszámítolási kamatlábat a bankok határozzák meg, mely kisebb a piaci hitelkamatlábaknál. Azt a műveletet, amikor a központi bank vásárolja meg a hitelintézetek által korábban leszámítolt váltót a váltó viszontleszámítolásának nevezzük. Viszontleszámítoláskor a j egybank nem névértéken vásárolja a v áltót, hanem esedékességig hátralévő időtartamra eső kamatot levonja a névértékből. A viszontleszámítolási kamatláb alacsonyabb mint a leszámítoláskor alkalmazott kamatláb. A viszontleszámítolás a jegybank részéről történő monetáris szabályozás egyik lehetséges eszköze. Növeli a váltó értékét, a jó hírnevű bank, valamely forgatóért kezességet vállal. Először a bankra forgatják, majd a bank ruházza át a következő váltóbirtokosra. Ezt a

váltót avalizált (aval) váltónak nevezzük. Hamisnak tekintjük azt a váltót, amelyen a szereplő aláírások valamelyike nem valódi Ennek ellenére a hamisított rész kivételével a váltó érvényes. A váltó funkciói:  Fizetési eszköz (pénzhelyettesítőként funkcionál)  Hiteleszköz (a váltó életre hívása mögött egy kereskedelmi ügylet húzódik)  Biztosíték (szívesen fogadják a bankok a váltót biztosítékként)  Befektetési eszköz (a bank számára a váltó rövid lejáratú betétnek minősül) Kevésbé elterjedt, de megfigyelhető a körváltók alkalmazása. (Cégek egymásnak váltóval fizetnek, majd beszámítolással nettó módon rendezik az egymással szembeni kötelezettségeiket.) betét összege*lekötési időtartam(nap)éves betéti kamatláb 21 Betéti kamat = ----------------------------------------------------------------------------365*100 22 VII. A lízing, a faktorálás a forfetírozás fogalmainak

értelmezése. Csoportosításának szempontjai A lízing fő jellemzője a finanszírozás, így szorosan kapcsolódik a bankok hitelügyleteihez. A lízingszerződést a hitelszerződéstől alapvetően az különíti meg, hogy a tulajdonjog minden lízingszerződésnek a tétele. A lízing valójában áruban nyújtott hitelként is értelmezhető Első szabályozás 1992-ben történt. Két alaptípusa van:  pénzügyi lízing (csak bejegyzett pénzügyi vállalkozás végezhet, tevékenysége nem terjed ki az operatív lízingre)  operatív lízing Pénzügyi lízing olyan ügylet, amikor a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt tárgyat, vagy immateriális eszközt. A beszerzett eszközt használatra átadja a lízingbe vevőnek, melyet a lízingbe vevő könyveiben aktivizálják. A megrongálást, elvesztést, lopást kockázatát a lízingbe vevő viseli, nála kerül elszámolásra az értékcsökkenési leírás is. Lízingidőszak végén

megvásárolhatja az eszközt, illetve megjelölhet harmadik felet vásárlóként. (vevőkijelölési jog) Lízing díj áll kötelezettség törlesztéséből, fennálló összege utáni kamat összegéből. A lízing kamata nem ÁFA köteles. A lízingbe vevőnek egy összegben kell befizetnie a vételár teljes ÁFA-ját. Elveszítette a pénzügyi lízing előnyét a banki hitelekkel szemben Operatív lízing meglévő, beszerzett, lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, szerződésben rögzített időtartamra lízingbevevő használatába adja. Az operatív lízing közel áll a kölcsönző tevékenységéhez. A lízingbevevő a lízing időtartama alatt viseli az eszközzel kapcsolatos költségeket, lízing végén köteles a lízingbeadónak visszaszolgáltatni. Az opartív lízing esetén a lízingelt eszközt a lízingbeadó t artja nyilván a könyvviteli elszámolásaiban s ő számolja el az értékcsökkentési leírást is. A lízing

speciális fajtái:  Visszlízing (a vállalkozás v alamilyen t árgyi eszközét eladja egy lízingtársaságnak, majd azt azonnal lízingbe is veszi.) Minden pé nzügyi lízing visszlízing Tulajdonjogát visszaszerzi a lízing végén.  Szervízlízing (szervízszolgáltatással bővített lízing konstrukció) drágább mint a többi lízingügylet (vállalja az eszköz karbantartását, javításával kapcsolatos szerviz tevékenységet) Lízingügylet csoportosítása: szereplői száma alapján:  Közvetett lízingről, (3 szereplője van, szállító, lízingtársaság, lízingbe vevő)  Közvetlen lízingről (csak 2 szereplője van olcsóbb a közvetett lízingnél) Lízingelt vagyontárgy alapján:  Tőkejavak (termelőeszközök lízingje) Mobil: gépkocsi, gépek, berendezések, 23 Immobil: ingatlanok  Fogyasztási javak (magánszemély veszi igénybe, fogyasztási cikk megszerzésének finanszírozására)  Személyi lízing (magasan kalifikált

szakemberek /tanácsadók, számítástechnikai szakemberek/ Lizing iránya szerint:  Belföldi lízing (lízingtársaságnak, lízingbevevőnek belföldinek kell lennie, szállító lehet külföldi)  Import lízing (szállító, lízingtársaság külföldi míg a lízingbevevő belföldi, lízing díját devizában fizet. Ide kapcsolódik az al-lízing amikor lízingbe adó belföldi lízingtársaság)  Tranzitlízing (lízingügylet szereplői más-más országbeli vállalkozás)  Exportlízing (szállító és lízingtársaság belföldi, lízingbe vevő külföldi) Lízingügylet kockázatos ügylet. Kockázat csökkentése érdekében kiegészítő biztosítékokat kérhetnek pl.  Készfizető kezesség,  Bankgarancia,  Értékpapír letét. A lízingszorzó olyan arányszám, amely megmutatja, mennyivel drágább a lízingelés mint az adott eszköz azonnali megvásárlása. Faktorálás követelést megvásárlást jelent. A faktoring ügylet a rövid

lejáratú követelések refinanszírozásának egyik módja. Három funkciója van:  Faktoráló hitelizetet a követelést megvásárlásával a követelést megelőzi, megfinanszírozza. (finanszírozási funkció)  Faktortársaság magára vállalja a követelésekkel kapcsolatos nyilvántartás, előjegyzést adós felszólítását, hátralék behajtását. Rendszeres információt is nyújt ügyfelének (alapfunkció)  A faktorcég átvállalja a k öveteléssel kapcsolatos hitelveszteségi kockázatot is. (Kockázatátvállaló funkció) Faktoring ügylet eladó és faktorálást végző pénzintézet közötti megállapodás megkötésével kezdődik. Előnye az ügyfél hamarabb jut likvid pénzeszközhöz nem terhelik nyilvántartási és behajtási feladatok. Hátránya hiteleket terhelő költségeknél magasabb költség Megállapodás tartalmazza:  Leszámítolási kamat mértékét.  követelés pontos megnevezését, névértékét  Eladó-vevővel

szembeni jogos követelését igazoló okmányokat.  Eladónak késedelmi kamatra vonatkozó megállapodását  Eladó kijelentését, hogy a faktor cégnek felajánlott követelés a vevő részéről nem vitatott  Olyan záradékot, eladó vállalja, ha kötelezett megtagadja a f izetést, az összeget számlájáról soron kívül azonnali inkasszóval leemeli. 24 Keretmegállapodás esetén a faktorálás tartós, rendszeres együttműködést jelent az eladó és a fektortársaság között. Kockázatátvállalás lehetőségei faktorálás során:  Teljes kockázatmentesség (pénzintézet kiköti a visszkereseti jogát ha a vevő a lejárat után bizonyos napig nem fizet, visszkereseti jog fenntartásával történő faktorálásnak nevezzük)  Részleges kockázatvállalás: (pénzintézet-szállító közösen vállalják a vevő nem fizetése miatti kockázatot)  Önálló kockázatvállalás: (faktortársaság egyedül vállalja a veszteséget.

Visszkereseti jog fenntartása nélküli faktorálásnak nevezzük.) Faktorügylet szereplői: szállító (exportőr), vevő (importőr), faktor. Faktorálás érdekesebb típusai: Csendes faktorálás: követelés eladását jelenti előlegnyújtás, kockázatvállalás nélkül. Nyílt faktorálás: ellentéte a csendes faktorálásnak, a faktorálásról a kötelezettet is értesíti. Servicing: nem történik követelés, eladás, vásárlás csupán a szállító érdeklődik a faktorcégnél leendő partnere fizetőképességéről. Országhatárt átlépő faktoring ügyletek (nemzetközi faktoring): ez es etben az exportkövetelések faktorálása történik. Negyedik szereplője az import faktor Az import faktor az importőr ország területén működő faktorintézet. Forfetírozás A váltóleszámítolás és a f aktorálás rövid l ejáratú k övetelések megvásárlására, hitelezésére szolgál, addig a forfetírozás segítségével közép- és hosszú lejáratú

nagy összegű követelést vásárolják meg, a lejáratot jóval megelőzően. A forfetírozás alapkövetelménye a gyorsaság és az egyszerűség okmányolás, elsősorban a váltók leszámítolásának nyújt tág teret. A forfetírozás egy későbbi időpontban esedékes többnyire beruházási javak szállításából, származó kötevelés (főleg export) megvásárlása, pénzintézet részéről visszkereset nélküli összes kockázat átvállalása mellett. Kockázata nagyobb mint a rövid lejáratúaké. A nagyobb kockázat m érséklése céljából alkalmazható a szindikált forfetírozás. 25 VIII. A hitelek fogalma, csoportosítása. Hitelezési alapfogalmak A hitelezési eljárás szakaszai Elektronikus bankműveletek A hitel pénzeszközök ideiglenes átengedése meghatározott időre, kamatfizetés ellenében. Formái: bankhitel, kereskedelmi hitel A kereskedelmi hitel halasztott fizetés, vagy előleg, (áruhitel) Jogi értelmezésben a kölcsön

tényleges pénzfolyósítást jelent, míg hitel pénz rendelkezésre tartását jelenti. Hitelként rendelkezésre tartott, de kölcsönként igénybe nem vett pénzeszköz után néhány %-os rendelkezésre tartási jutalékot kell fizetni. A kamat a kölcsön ára, vagy másképpen fogalmazva a kölcsönpénz használati díja. A hitelkeret igénybe vehető egyszeri igénybevételi lehetőség biztosítás mellett. A hitelkeret rulírozó igénybevételi lehetőség biztosítása mellett is folyósítható (több alkalommal vehet fel kölcsönt). A rulírozó hitelkeretet feltöltődő hitelkeretnek is szokták nevezni Kamatot alakító legfontosabb tényező:  nemzetgazdaság egészének teljesítménye (keletkező forrástöblet egy részét banki betétként jelenik meg, ekkor a hitelkamatok alacsonyak. Ha a g azdaság teljesítménye alacsony, forráshiány lép fel, betétek csökkennek, a kamatok emelkednek.)  infláció mértéke (növekvő inflációt kis időbeli

eltolódással követi a betéti kamatok, az pedig a hitelkamatok emelkedése.  központi intézkedések (kamatlábat befolyásolják, MNB refinanszírozási hitelkamatlábának változása,  bankok üzleti magatartása (banki hitelkamatlábak alakulását döntően befolyásolja a bank a források után fizetendő betéti kamatok nagysága, bank kamatrése (kamatmarge) iránti igény. Kamatrés = hitelek betétek átlagkamatainak különbsége. A kamatfizetés gyakorisága módosítja az éves kamatlábat. Tényleges éves kamatláb (effektív kamatláb) Képlete: r r EFFEKTÍV = (1 + 1/m)m EFFEKTÍV = tényleges kamatláb m = kamatfizetés gyakorisága Irányadó kamatlábnak nevezzük azt a k amatlábat, melyet a leghitelképesebb ügyfeleiknek számítanak fel. Ilyen pl Európában a LIBOR, Hazánkban a BUBOR A BUBOR a h azai bankközi pénzpiacon az egyes bankok egymás közötti rövid lejáratú hitelnyújtásai során alkalmazott átlagos kamatlábnak tekinthető. 

hitel célja és futamideje (a pénzfolyósítástól az utolsó törlesztő részlet visszafizetéséig terjedő időtartam. Hitelfedezet (biztosíték): vagyoni érték, mely pénzzé téve hitel visszafizetésére alkalmas, ha az adós fizetésképtelenné válik. Három csoportja van: dologi (zálogjog, óvadék), személyi (kezesség, bankgarancia), egyéb biztosíték (engedményezés /követelés-átruházás/, Egy vállalkozás csak akkor jut hitelhez, ha saját erővel is rendelkezik, melyet a bank %-os arányban állapít meg. A hitelfelvevő-Bank megállapodhat türelmi időben 26 Türelmi idő = az adós a hiteltőkét még nem törleszti, viszont a kamatot ezen időszak alatt is fizetnie kell, csak hosszúlejáratú hiteleknél lehetséges fél évtől 3 évig terjed. A hitel átütemezését hitelprolongációnak nevezzük. Hitelek csoportosítása  klasszikus felosztás: lehet pénzhitel (folyószámlahitel, leszámítolási hitel, lombard hitel /rövid lejáratú

kölcsön, mely fedezete ingó vagyontárgyon szerzett zálogjog/, fogyasztási hitel /magánszemélyek részére rövid-középtávú lejárat mellett, biztosíték munkabér engedményezés, kezesség vállalás/), kötelezettségvállalási hitel (elfogadványhitel, megengedi a bank, hogy váltóket intézvényezzen egy bizonyos összegig. kauciós hitel, a bank az ügyfél jövőbeni kötelezettségeiért áll jót.) Kötelezettségvállalási hitelek jellemzője, hogy pénzmozgás nélkül történik a hitelezés.  cél szerinti csoportosítás: beruházási hitelek, forgóeszköz hitelek, fejlesztési hitelek (alkalmas beruházás és forgóeszköz finanszírozására is)  lejárat szerinti felosztás: eseti hitel, (átmeneti forgóeszköz-növekedés finanszírozására) ezen belül likviditási hitel (átmeneti pénzzavar kiküszöbölésére max 30 nap), áthidalási hitel (2 nap a futamidő, sürgős fizetési problémák, munkabér), középhosszú-hosszú lejáratú

hitel: 1 évnél hosszabb futamidő, beruházásokhoz, fejlesztésekhez. Akcepthitel: a bank nem pénzt bocsát ügyefelének, hanem váltót Hitelfelvétel célja: Lejárat szerint: Hitelezési folyamat szakaszai  hitelkérelem benyújtása a bankhoz  banki vizsgálat. elbírálása a hitelkérelmen  hitelszerződés megkötés, vagy elutasítás  kölcsön folyósítása  hitel figyelése  hitel visszafizetése A hitelkérelemhez csatolni kell az üzleti tervet. Hitelbírálat felelősségteljes feladat. Hitelképesség megítélésének szempontjai:  objektív (mutatószámok képzése, a beszámoló adattartalmára támaszkodik. Ezt követően kerül sor a kölcsön folyósítására, hitel monitoring, hitelfigyelés időszaka)  szubjektív (nehezen számszerűsíthető, az elbíráló személy szubjektumától függ)  A hitelfigyelés (monitoring) időszaka a kölcsön folyósításától az utolsó törlesztő részlet megfigyeléséig terjed, a bank

folyamatosan nyomon követi a hitel felhasználását. 27 Hitelgarancia intézmények  Hitelgarancia részvénytársaság (belföldinek minősülő magánszemély, többségi tulajdonban lévő társaság, szövetkezet készfizető kezességet vállal, mértéke tőkeösszeg+kamat+járulék 80 %-áig terjed.)  Agrár Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (PHARE segély felhasználásával az FM-Bank részvételével jött lére. Hitelfedezeti garanciát nyújt 28 IX. Értékpapírok forgalma, csoportosításuk, szempontjaik. Az értékpapírokba történő befektetések szempontjai Az értékpapír „értékes papír” rövid változata. Az érték fogalma alatt valamilyen vagyoni értékre vonatkozó követelést megtestesítő forgalomképes okiratot értünk. Az értékpapír közgazdasági lényege a különböző időpontbeli pénzek cseréjének az eszköze. Sajátossága, hogy a bennük foglalt jog csak az értékpapír fizikai megléte mellett

érvényesíthető. Dematerializált értékpapír, elektronikus nyilvántartott, automatikusan leköthető. úton rögzített, továbbított értékpapír, számlán Csoportosítjuk őket: Értékpapírban foglalt jog alapján:  pénzkövetelést megtestesítő (állampapírok, államkötvény, kincstárjegy, a bankok pénztárjegyeket, letéti jegyeket)  tulajdonosi jogot megtestesítő (részvények)  áruval kapcsolatos jogot megtestesítő (közraktárjegy, mezőgazdasági finanszírozási területén, tárolt termékek) Kibocsátók szerint:  állam  pénzintézetek  vállalkozások  önkormányzatok által kibocsátott értékpapírokról beszélünk. A részvénytársaságok részvényeket hoznak forgalomban, míg kötvényt más tulajdoni formájú vállalkozások is kezdeményezhetik. Önkormányzatok kötvény típusú értékpapírt bocsátanak ki Értékpapír hozama alapján:  fix kamatozású (futamidő lejártakor pontosan tudjuk a kamatot)

 változó kamatozású (változó a kamatláb, mindenkori jegybanki alapkamat +2 %) attól függ a kamatláb változása, hogy mennyi idő múlva kerül visszaváltásra az értékpapír ez köznyelven sávos kamatozású,)  változó hozamú (nem kamatot jelenti, hanem osztalékot, ilyen a részvény  nem kamatozó értékpapírokat különböztetünk meg. (pl csekk) Értékpapír futamideje szerint:  rövid, (1 évnél rövidebb)  középhosszú (1-3 év futamidejű)  hosszú (3 évnél hosszabb)  lejárat nélküli értékpapírokat különböztetünk meg. (pl részvény) Értékpapír átruházhatósága alapján:  bemutatóra (az élvezi aki tulajdonában van az értékpapír mindegy hogy került hozzá) 29  névre szóló értékpapír (rektapapír) különböztetünk meg. (átruházási nyilatkozat rávezetésével lehetséges az értékpapíron, ezt cedálásnak nevezzük. Befektetésnél figyelembe veendő szempontok:  biztonság

(legbiztonságosabb az állampapírok, az állam vállal érte garanciát, legkevésbé biztonságos a gazdasági szerveztek által kibocsátott értékpapír, Bankok által kibocsátott biztonságát növeli az OBA)  szabad pénzeszköz időbeli megoszlása (mérlegelni kell, hogy mennyi ideig áll rendelkezésre a szabad pénzeszköz, ez meghatározza az értékpapír lejáratát)  hozam (kamatcsökkenés várható, akkor a fix hosszú lejárató befektetés a jobb.)  lekötés (automatikus újra lekötés, lejárat után automatikusan újra lekötik, ha az ügyfél másként nem rendelkezik)  a másodlagos piac megléte (lejárat előtt a kibocsátó nem hajlandó visszaváltani akkor kell mérlegelni létezik e másodlagos piac ilyen pl. az értéktőzsde) 30 X. A kötvény, részvény összehasonlítása. A kötvénnyel és a részvénnyel kapcsolatos hozam, árfolyamszámítások. A duration értelmezése A kötvény klasszikus formájában hosszú lejáratú, fix

kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Előnye:  szerzett tőke előre meghatározott (fix kamatozásúnál)  a szerzett tőke költsége alacsonyabb a részvények kibocsátásánál  a kötvénytulajdonos nem szólhat bele a cég ügyeibe  a kötvény után fizetett kamat adóalapot csökkentő tétel  kötvénykibocsátás révén felvett kölcsön a kötvény idő előtti visszafizetésének jogával a pénzügyi szerkezet rugalmassá válik. Hazánkban forgalomban lévő kötvények egy része a klasszikus formától eltérően csak 1-3 éves futamidejű, kamatuk nem mindig fix, hanem változó. Kamatláb mértékét a kibocsátó határozza meg. Kötvénykibocsátása 1983-tól lehetséges Magyarországon. 1988. január 1-től kibocsátott kötvényekre megszűnt az állami garancia, visszafizetést csak a kibocsátó vállalt felelősséget. Nyilvánvalóvá vált, hogy az infláció 2 számjeggyel kell számolni hosszú időre. Az

értékpapíron szereplő előnyomott érték a névérték, az értékpapír piacon kialakult érték az árfolyamérték. Ha a névérték egybe esik a piaci árfolyammal, akkor az értékpapír parin áll. Ha az árfolyam a névérték alá esik, akkor pari alá, Ha az árfolyam a névérték fölé emelkedik, akkor pari fölé kifejezést használjuk. Kötvény árfolyama: A kötvény árfolyamértékét a belőle származó jövőbeni pénzáramok diszkontálásával számítjuk ki. Pénzáramok:  meghatározott időpontokban fizetett kamat  részleteiben vagy egy összegben visszafizetésre kerülő névérték. fix kamatozású kötvények árfolyamát befolyásolja:  a piaci kamatláb növekedésével a kötvény leértékelődik, piaci kamatláb csökkenésével a kötvény pedig nő. A kötvény árfolyam kamatrugalmassága azt fejezi ki, hogy ha a piaci kamatlábak 1 % -kal nőnek, milyen irányba és mekkora mértékben változik meg az adott kötvény

árfolyamértéke. Képlete: A1 A 1 = kötvény jelenlegi árfolyama 31 A0 1 E = ---------------r1 r0 -1 A 0 = kötvény névértéke r 1 = aktuális piaci kamatláb r 0 = kötvény fix kamatlába E= elaszticitás. kötvény árfolyamának kamatrugalmassága E értéke minél alacsonyabb, annál alacsonyabb a kötvény kockázata is. Az alacsonyabb névleges kamatozású kötvények árfolyamának kamatérzékenysége nagyobb, mint a magasabb névleges kamatozású kötvényeké. Duration olyan mutató, amely a kötvény hátralévő átlagos futamideje (lejárata). A mutató kifejezi, hogy a befektetőnek átlagosan mennyi időt kell várnia ahhoz, hogy a kötvény vásárlására fordított pénze megtérüljön. Hosszú lejáratú kötvények átlagos futamideje hosszabb, magasabb kamatláb viszont csökkenti az átlagos futamidőt. A kötvények különleges típusai:  bemutatóra és névre szóló kötvény (névváltozását a kötvénykönyvbe is be kell jegyezni.)

 átváltható kötvény (fix kamatozású, határidőn belül választhat: megtartja a kötvényt és a törlesztéskor a pénzét visszakapja, vagy beváltja névértéken a vállalkozás részvényeire)  kamatszelvény nélküli (zéró kuponú) kibocsátó nem fizet, nem kap kamatot nincs adózható jövedelme. névérték alatt határozzák meg, de visszafizetés időszak végén egy összegben történik, így árfolyamnyereséget hoz.  változó kamatozású kötvény (a rögzített kamaton felül kisebb mértékű arányban részesednek a vállalkozás adózott eredményéből)  lebegő kamatozású kötvény (leggyakrabban az állampapírok mindenkori hozamához kötik, kamatprémiummal megfejelve)  bóvli kötvény (nagy kockázatot hordozó értékpapír normál piaci kamatnál lényegesen magasabb hozammal) Részvény A részvény vállalkozások alapításakor, alaptőkéjük emelésekor kibocsátott értékpapír. A részvény névértéke az alaptőke

bizonyos hányadát képviseli. A részvény névértékének és számának szorzata adja a részvénytársaság alaptőkéjét. A részvények kibocsátása történhet névértéke és névérték felett. A részvény lejárat nélküli változó hozamú értékpapír. A részvények után osztalékot kapnak, melyet az Rt adózott eredményéből fizetheti. Az Rt felszámolásakor a részvényes igényt tarthat likvidációs árbevételi hányadra. A részvényesnek elővételi joga van A részvényes csak a befizetett tőke erejéig felelős a társaság kötelezettségeiért. Részvények speciális típusai:  bemutatóra és névre szóló részvények (névre szóló részvénykönyvben tartják nyilván)  törzsrészvények (azonos tagsági jogokat biztosít)  elsőbbségi részvények 32     osztalékelsőbbségi részvények (előnyt élvez, nekik biztosít a társaság elsőbbséget az osztalékfizetésnél, esetleges felszámolásnál. Az

elsőbbségi részvények tulajdonosai korlátozottak a szavazati jogaik. szavazatelsőbbségi részvények (szavazati jog terén biztosít elsőbbséget) aranyrészvények (határozatokat szavazatelsőbbségi részvény tulajdonos egyetértésével lehet hozni.) átváltható elsőbbségi részvények (átlehet váltani közönséges részvényre) kamatozó részvény (meghatározott mértékű kamatra jogosít, nincs osztalékfizetés) amortizálódó részvény (névre szóló részvényalapítvány, egyesület tulajdonába megy át) dolgozói részvény (alaptőkén felüli vagyonból bocsáthat ki 10 % erejéig. névre szóló vállalkozás dolgozói jut hozzá csak közöttük lehet átruházni.) 33 XI. Állampapír szerepe, típusaik, jellemzése. Állampapírpiaci indexek Befektetési jegyek és közraktárjegy. Egyéb értékpapír Állampapírnak nevezzük az állam által kibocsátott, az állam adósságát megtestesítő értékpapírt, amelyben az állam

adósságtörlesztésre és kamatfizetésre, járadék fizetésére vállal kötelezettséget. Diszkont kincstárjegyek, kamatozó kincstárjegyek és államkötvényeket bocsát ki a pénzügyminiszter a Magyar Államkincstár Államadósság Kezelő Központja útján. Az államkötvények az állam hosszú lejáratú 2,3,5,7,10 év futamidejű adósságát testesítik meg. Változó kamatozású, bemutatóra szólnak. Kamatfizetés gyakorisága államkötvények esetében általában fél év, de van éves gyakorisággal. 1996 óta aukció (minden páratlan hét csütörtök) és jegyzés (minden hónapban egy hétig tart) útján kerül értékesítésre. Az államkötvények bevezetésre kerülnek a Budapesti Értéktőzsdén. A kincstárjegy egy évesnél, vagy annál rövidebb futamidejű rövid lejáratú adósságállományát testesíti meg az államnak. Kibocsátásáról a költségvetési törvény rendelkezik Típusai:  kamatozó kincstárjegy (bemutatóra szóló fix

kamatozású átruházható értékpapír 1 é v a futamideje, lejárat után fizeti a kamatot)  diszkont kincstárjegy(bemutatóra szóló, átruházható 3,6,12 hónapos kamatot nem fizet, hanem a névértéknél alacsonyabb diszkont áron kerülnek forgalomba, lejáratkor pedig a n évértéket fizetik vissza)  kincstári takarékjegy(postán is hozzáférhető, bemutatóra szóló, átruházható, csak belföldi magánszemély vásárolhatja meg, egy éves és kétéves futamideje van, kamatot fizet, futamidő közben történő visszaváltáskor az érvényes kamat egész hónapra történő időarányos része illeti meg a befektetőt. Az állampapírok kibocsátásuk kezdetétől a legkedveltebb magas kamatuk és alacsony kockázatuk miatt. 1992-től a Budapesti Értéktőzsde rendszeresen közöl állampapírra vonatkozó indexet melynek a neve DWIX index. A rövidtávú kamatok mozgását elemzi, portfólió-menedzserek, pénzügyi elemzők, banki likviditás-menedzserek

referenciaként használják. A MAX index, ez a Magyar Államkötvény Index. Előre meghatározott reprezentatív csoport napi értékét tükrözi. A MAX index „kosárban” 1 év feletti hátralévő futamidejű, fix kamatozású államkötvények vannak. Az indexkosár havonta egyszer változik kikerülnek belőle azok a kötvények, mely hátralévő futamideje egy év alá csökken és újak kerülnek a helyére. Értékpapír kevésbé ismert csoportja a befektetési jegy. Befektetési alapok célja a kisbefektetők számára elérhetővé enni a tőkepiacot. Két típusa van:  Zárt végű befektetési alap (meghatározott időtartamra 3 vagy annál több időtartamra jön létre az alapok induló tőkéje élettartama alatt nem csökkenhet. A zárt végő befektetési jegyeket tőzsdére be kell vezetni.) 34  Nyilt végű befektetési alap (határozatlan időtartamra jönnek létre, tőkéjük az élettartama alatt folyamatosan változik. Napi árfolyamon lehet

hozzájutni és napi árfolyamon lehet visszaváltani.) Az alapkezelő tevékenységét a letétkezelő bank, független könyvvizsgáló és az Állami Pénz és Tőkepicai Felügyelet is ellenőrzi. A nettó eszközérték alatt a befektetési alap vagyonának az alapot terhelő kötelezettségekkel csökkentett részét értjük. Minden befektetési alapnak rendelkeznie kell letétkezelővel, mely a nettó eszközérték meghatározását is végzi. A letétkezelő őrzi, nyilvántartja a befektetési alap által vásárolt értékpapírokat, és vezeti pénzforgalmi számláját. Befektetési alapok típusai:  értékpapíralapok Befektetések rövid távra: pénzpiaci, állampapír alapok (gyorsan hozzáférhető, és az inflációval szemben megőrzi értékét) Befektetések középtávra: kötvény, vegyes alapok (6 hónapot meghaladó időszakra tervez a megtakarítás elhelyezését) Vegyes alapok a k ötvény mellett kisebb-nagyobb részvénybefektetéssel rendelkezik

árfolyama ingadozik. Befektetések hosszú távra: részvény alapok (teljesítményének mérésére létrehozták a RAX indexet, mely felülvizsgálatára minden hónap utolsó napján kerül sor.)  ingatlanalapok: ingatlan építésével, vásárlásával, értékesítésével, hasznosításával foglalkozik, egyetlen ingatlan értéke sem érheti el az alap vagyonának 15 %-át. Mindkét típusú befektetési jegy befektetési adóhitel formájában adókedvezményre jogosít. Kárpótlási jegy: kibocsátója a Országos Kárpótlási Hivatal, sajátos értékpapír ká rpótolja az államosítás során elszenvedetteket. Bemutatóra szóló értékpapír, állammal szemben követelést testesít meg. Ideiglenes szereplője az értékpapírpiacnak Közraktárjegy: A mezőgazdasági vállalkozók tárolási gondját enyhíti (gabona tárolására alkalmas) A közraktárban elhelyezett áru ellenében a közraktár ún. köz raktárjegyet állít ki Az áruról letéti könyvet

kell kiállítania. Két részből áll: árujegy (áru feletti tulajdonjogot bizonyítja) zálogjegy (a közraktárban elhelyezett áru ellenében felvett kölcsön, járulékai mértékéig zálogjogot biztosít). Együtt is alkalmazhatók és külön-külön is. A tulajdonos akkor rendelkezik szabadon a közraktárban elhelyezett áruval, ha a kölcsönt visszafizette, melyet a két jegy együttes birtoklása igazolja). Közraktári kölcsön esetén a közraktár az adóstól zálogjegyet bekérni. Az árujegy birtokosa érdekelt az áru kiváltásában, mert a közraktári jegy ellenében kapott kölcsön kisebb az áru értékénél. Záloglevél (jelzáloglevél) Olyan változó, vagy állandó kamatozású értékpapír, mely értékesítéséből befolyt pénzekből kihelyezett kölcsönök fedezetét ingatlanok jelzálogjogi lekötése alkotja. Bemutatóra névre szóló és átruházható. Az állampapírok után a legkisebb kockázatú értékpapír, zártkörű

kibocsátásra került 35 eddig csak sor. A jelzáloglevélben történő befektetés biztonsága érdekében a kibocsátás során szigorú fedezeti szabályokat kell betartani. A fedezet lehet  rendes fedezet (fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosíték értékének 60 %-áig  pótfedezet (a jelzálog-hitelintézet működésének 3. évétől a fedezeten belül a rendes fedezet arányának el kell érnie a 80 %-ot. Letéti jegy: hitelintézet bocsát ki, forrásaik bővítésére., lejárata változó Pénztárjegy: rövid lejáratú fizetési kötelezvény, értékpapírhoz közel áll, betétkönyvek helyett alkalmazzák, előre megállapított kamata van, kibocsátástól-visszaváltásig érvényes. 36 XII. Pénzügyi piacok fogalma, csoportosítása. Az értékpapírpiacok értelmezése típusai Azokat a Pénzügyi piacokat, amelyek pénzügyi eszközök rövid lejáratra (egy évnél rövidebb) cserélnek gazdát, pénzpiacoknak, amelyek hosszabb lejáratra,

tőkepiacoknak nevezzük. Pénzpiac jellemzői:  azok az egyének, intézmények találkoznak akiknek átmenetileg felesleges pénzeszközzel rendelkeznek, illetve átmenetileg több pénzre van szükségük.  üzleti, kormányzat szféra likviditásukat biztosítja  funkciója a cégek forgótőke szükségletének finanszírozása, költségvetés bevételi, kiadásai közötti szinkronhiány áthidalása  a megjelenő kölcsönök, értékpapírok nagy összegűek, ezért nagybani piacoknak is nevezik. Tőkepiac jellemzői:  vállalkozás, költségvetés, hosszú lejáratú befektetéseinek finanszírozását teszi lehetővé.  bármilyen nagyságú pénz adás-vétele lehetséges, tehát nagybanki és kicsinybeni kereskedelem folyik. A pénzügyi piacokon az értékpapírokat megkülönböztetünk:  névértékben,  lejáratban,  likviditásban  kockázatban A pénz iránti kereslet-kínálat megfeleltetése kétféleképpen lehet.  közvetlen

finanszírozás (megtakarító, megtakarítás megfelel egymásnak, ilyen a kötvénykibocsátás)  közvetett finanszírozás (megtakarításokat közbenső intézménynek kell összegyűjteni, nagyságrend, lejárat, likviditás, kockázat átalakításával kell továbbadni a felhasználóhoz) A pénzpiacon eszköztára:  rövid lejáratú betét, hitel  rövid lejáratú állami értékpapír  váltók  egyéb rövid lejáratú értékpapírok (csekk) A tőkepiac eszköztára:  hosszú lejáratú betétek, hitelek  kötvények  részvények  záloglevelek  egyéb hosszú lejáratú értékpapírok. 37 Nemzetközi pénzügyi piacot europiacnak, ezen belül a nemzetközi pénzpiacot eurodollár piacnak , a nemzetközi tőkepiacot pedig eurokötvény piacának nevezzük. Központja London, valutanem dollár. Pénzügyi piacot érintően beszélünk még:  nyilt, zárt piacról (nyilt piac, nyilvános kibocsátás mindenki számára hozzáférhető,

zárt piac zárt kibocsátás, egy-egy befektetői kört érint) A zárt kibocsátás engedélyezése egyszerűbb, mint a nyilté.) Nyilt kibocsátásról akkor beszélünk ha a befektetők száma meghaladja a 35 %-ot Nyílt piac két tipikus formája: tőzsdei forgalmazás, tőzsdén kívüli forgalmazás.  elsődleges és másodlagos piacról: Elsődleges piacokon a pénzügyi eszközök kibocsátása első értékesítése történik, ezek új értékpapírok. Másodlagos piacokon a korábban kibocsátott értékpapírok forgalmazása folyik.  azonnali, határidős piacról: azonnali piac, azonnali teljesítésre vonatkozik a szerződéskötés egybeesik a teljesítés időpontjával, a határidős: jelenben kötött szerződés a jövőbeni időpontban teljesítendő szállításban állapodnak meg. Értékpapír piacok: értékpapírpiacnak nevezzük az értékpapírok iránti kereslet-kínálat találkozási helyét. Az értékpapírpiac szerves része a pénzpiac és

tőkepiacnak, de nem fedi le teljesen. Értékpapírokat csoportosítjuk:  típusa alapján: részvénypiac, kötvénypiac  kibocsátója alapján állampapírpiac, vállalati értékpapírpiac  elsődleges, másodlagos értékpapírpiac  koncentráltsági foka alapján: központosított (értéktőzsde), nem központosított értékpapír (tőzsdén kívüli kereskedés) nem központosított értékpiacon belül: OTC piacról és harmadik piacról beszélünk. OTC piac = nem szabályos értékpapírpiacot jelent. a tőzsdén nem jegyezett kereskedelem folyik bank-brókercég között. Harmadik piac = tőzsdén jegyzett értékpapírokkal kereskednek tőzsdén kívül nem szervezett formában. A tőzsde a legkoncentráltabb értékpapírpiac. 38 XIII. Tőzsde alapfogalmak, tőzsdei ügyletek típusai. Határidős ügyeletek jellemzői Opciós ügyeletek, Hivatalos és nem hivatalos részvényindexek. A tőzsde ahol a kereskedelem meghatározott szokványok és keretek

között működik. A tőzsde nem profitorientált, de önfenntartó intézmény. Osztályozzuk őket: Jogállásuk szerint:  európai (kontinentális) tőzsde (közjogi jellegű felügyeletét az állam látja el.  angol-amerikati típusú tőzsde (magánjogi alapon működik, részvénytársaság formában) Forgalmazott áruk jellege szerint:  árutőzsdéről általános árutőzsde speciális árutőzsde (meghatározott árucsoporttal kereskedik pl. gabona)  értéktőzsdéről (értékpapír koncentrált piaca, feladata: ad ás-vétel lebonyolítás, árfolyam meghatározása) Budapesti Áru- és Értéktőzsdét 1864-ben alapították és 1948-ig működött, majd 1990-ben nyitották meg újra Budapesti Értéktőzsde néven (BÉT) Ha a tőzsdén általános árfolyam emelkedés zajlik, ezt hausse-nek (hossz), ha zuhanás ezt baisse (bessz)-nek nevezzük. A tőzsdei ügyletkötéseket tőzsdeügynökök hajtják végre, aki lehet hivatalos ügynök (bróker), aki

saját nevében és s zámlájára nem köthet ügyletet, csak ü gyfelei megbízásából, vagy a szabad ügynök (dealer), aki saját számlájára is köthet ügyletet. Tőzsdei megbízás szólhat: Időszakra, időpontra. Tőzsdei kereskedésnek két típusa van:  Nyílt kikiáltás (ilyenkor kézjellel és hangos szóval kötik az ügyleteket)  Kétoldalú jegyzés (összegyűjtik az ajánlatokat és kiválasztják a legkedvezőbb ajánlatot) A tőzsdén alkalmazott szabványosított szerződésmintát kontraktusnak nevezzük. A részvényindex rövidítése a BUX, melynek meghatározásához index kosár szükséges. Az index kosár egy elméleti piaci p ortfoliót k épvisel, melyben a társaság részvényeinek a s úlya nem haladhatja meg a 1 5 %-ot. A BUX az index kosárban lévő részvénytársaságok piaci értékének változásait tükrözi. Minden tőzsdén létezik nem hivatalos index (pl. HTX ez a b écsi creditanstaltz investment bank számolja, 10 részvényt

tartalmaz, mozgása többé-kevésbé azonos a BUX-éval. Hazánkban nemzetközi tőzsdeindexeket is számítanak. Az itt kidolgozott CESI 5 közép-európai tőzsde árfolyammozgását mutatja. A tőzsdén lebonyolódó ügyleteket : 39  azonnali (prompt) teljesítésa az ügyletkötés után rövid időn belül megtörténik.  határidős (termin) jelenlegi szerződésben kialakított feltételek mellett, jövőbeni teljesítésre vonatkozó megállapodás születik (forward és futures ügyletek) valamint opciós (jogszerzési ügyletek). Határidős ügyletekkel kapcsolatos fontos fogalom a pozíció. Nyitott pozíciónak tekintjük, ha valakinek ár, árfolyam, kamatláb változásnak kitett eszköze, forrása van. Nyitott pozíció lehet: rövid (short) vételi szándékuk van, hosszú (long) eladásra szánt eszköz. Forward ügylet bankok távközlési eszköz segítségével kötik az ügyleteket egymás között, tehát banki ügylet. Rugalmasabb A Szerződő felek

közvetlenül egymással kereskednek Futures ü gyletek: előre meghatározott mennyiségű, minőségű áru meghatározott napon történő átadása-átvétel, előre megállapodott áron, tehát tőzsdei ügylet. A szerződő felek ügynökök közbeiktatásával kötik az ügyleteket. Opciós ügyletek: vásárlója csak jogot szerez, kötelezettségvállalás nélkül.  vételi (call) opció (vásárlója az általa fizetett opciós díj ellenében arra szerez jo got, hogy meghatározott árut előre megállapított /kötési/ árfolyamon megvásároljon, vagy meghatározott jövőbeni napon /európai opció/, meghatározott időtartamon belül /amerikai opció) megvásárolja) Vételi opció eladója: díj ellenében kötelezettséget vállal az áru kötési árfolyamon való eladására. A vételi opció vevőjének vesztesége az opciós díjban van maximalizálva.  eladási (put) opció (vásárlója díj ellenében arra szerez jogot, hogy lejáratkor, kötési

árfolyamon eladhatja az opció tárgyát képező árut az opció kiírójának. Vevője akkor fog élni eladási jogával, ha a tőzsdei azonnali árfolyam alacsonyabb lesz mint a kötési árfolyam. A vételi opció kiírója köteles vásárolni a kötési árfolyamon.  Határidős piacok szereplői (kockázatviselés szempontjából)  fedezeti ügyletkötők (hedgerek) /arra törekszik, hogy a nyitott poziciókat, valamilyen határidős ellenügylet segítségével zárják/  spekulánsok (traderek) /nagyobb kockázatot vállalnak, nagyobb haszon reményében, lehet árfolyam emelkedésre számító /hausse-spekuláns/, á rfolyamcsökkenésre számító /baissespekuláns/  arbitrazsőrök (kamatláb, árfolyam eltérését kihasználva igyekszik k ockázatmentes nyereségre szert tenni. Ilyen a földrajzilag elkülönült piacok között jön létre Határidős ügyletek révén a fedezeti ügyletkötő csökkenteni igyekszik a kockázatát, a spekuláns hajlandó

nagyobb kockázatot vállalni a nagyobb ha szon reményében, míg az arbitrazsőr kockázatmentes nyereség elérésére törekszik. Arbitrázs-ügyletek olyan ügyletek, amelyek különböző (földrajzilag eltérő) piacokon mutatkozó ár, árfolyam, kamat különbségek kihasználva érnek el relatív kockázatmentes nyereséget. 40 XIV. A likviditás fogalma, alanyi és tárgyi értelmezése. A dinamikus likviditási mérleg és a cash flow A fizetőképességet likviditásnak nevezzük. Likviditás a gazdasági élet szereplőjének olyan állapota, amikor vásárlásait fizetési kötelezettségét határidőre ki tudja egyenlíteni. A likviditás statikus jellemző Ha a vállalkozás fizetőképességét dinamikusan kívánjuk vizsgálni, akkor diszponibilitás vizsgálatokat kell elvégezni, ha hosszú távú fizetőképességét vizsgáljuk akkor diszponibilitásnak (banki gyakorlatban szolvenciának) nevezzük. Likviditás fokozatai: likviditás felettiség, optimális

likviditás, likviditás alattiság, fizetési fennakadások, fizetőképtelenség. Az alanyi l ikviditás (relatív lik viditásnak is nevezik) a számviteli beszámolóból képezhető mutatószámok segítségével vizsgáljuk, hogy a vállalkozás rendelkezik-e annyi mobil, vagy könnyen mobilizálható eszközértékkel, amennyi az esedékes kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Likviditási mutató általános formája: Likvid eszköz Rövid lejáratú kötelezettségek Likvid eszköznek tekintjük az egy éven belül pénzzé tehető eszközöket. Főbb típusai:  pénzeszközök  követelések  készletek A számlálóban valamennyi l ikvid eszköz figyelembe vesszük, akkor a harmadfokú likviditás mutatójának nevezzük. Hazai bankok a harmadfokú mutatót 1,3 körüli értéknek tekintik ideálisnak) Ha a készlet torzító hatását ki akarjuk szűrni, ilyenkor a számlálóban a készletek már nem szerepelnek, ezt másodfokú likviditás

mutatónak nevezzük. Ha a követelések esetében torzító hatásokat is ki akarjuk szűrni, akkor a számlálóban már csak a pénzeszközöket szerepeltetjük. Pl Pénzeszköz Rövid lejáratú kötelezettség ezt gyors rátának, vagy elsőfokú likviditás mutatónak nevezzük, itt az 1,0 körüli érték rendkívül kedvezőnek mondható. Időtartam mutató: (azt vizsgálja, hogy a likvid eszközök elegendőek e avállalkozások rendszeres kiadásainak fedezésére.) képlet: Pénzeszközök+Likvid értékpapírok+vevők Napi átlagos működési kiadások Likviditási mutatók előnye: pontosan meghatározható, a t árgyi eszköz szerinti értéke eltérhet a tényleges piaci értéktől. Hátránya: rövid idő alatt elavulhatnak A beszámoló zárásának időpontja nem optimális. Éves szinten vizsgálják a likviditást, mely lehet hogy fennáll a likvidhelyzet, de 41 éven belül rövidebb időre lehet fizetési gond. Ennek vizsgálatára szolgál a tárgyi

likviditás elemzése. Tárgyi likviditást abszolút likviditásnak is nevezzük. Az eszközökkel összefüggésben vizsgálja, hogy azok azonnali fizetési kötelezettségek teljesítéséhez alkalmas formában állnak e rendelkezésre, mennyi idő szükséges a fizetőeszközzé alakításukhoz. A kötelezettségeket esedékességük szerint csoportosítjuk, melyben szembeállítjuk a készpénzzé tehető eszközcsoportok értékét, ugyanazon időtartamon belül esedékessé váló kötelezettségek összegével, az így összeállított likviditási mérleg általában 5 fokozatú, de ettől eltérő is lehet. Amennyiben minden egyes időtáv vonatkozásában összhang figyelhető meg az eszközök értéke és a kötelezettségek értéke között, a vállalkozás tárgyi értelemben likvidnek tekinthető. Dinamikus likviditási mérleg A dinamikus likviditási mérleg összeállításához a statikus mérleg adatai mellett szükség van a gazdálkodási terv ismeretére is.

CASH-FLOW Pénzbevételek, kiadások pozitív egyenlegét értjük. Ennek kimutatására két módszer van:  direkt módszer (értékesítés bevételéből levonják az üzleti célokat szolgáló kiadásokat)  indirekt módszer (kimutatják az adózott eredményt, módosítják azokkal a tételekkel, amelyek eredmény nagyságát befolyásolják, de nem járnak pénzmozgással.) Cash flow kimutatási értékelése:  pénzeszköz forrásain belül, folyamatos működésből származó rész lehetőleg 80 % fölött legyen.  Pénzeszközök felhasználásán belül a tárgyi eszközök beszerzésére, hosszú t ávú befektetésre fordított összeg 60 % legyen.  Folyamatos működésből származó pénzeszköz múlják felül az osztalékként fizetett összeget, különben a vállalkozó feléli saját likviditását. Tesztjellegű vizsgálathoz, a közelítő cash-flov értéket szokták meghatározni. Közelítő cash flow = mérleg szerinti

eredmény+tárgybevételi értékcsökkenési leírás. A közelítő cash flow ér tékét valamilyen vetítési alaphoz (értékesítés nettó árbevételéhez) szokták viszonyítani. Nagyobb likviditás azt jelenti, hogy nő a cég döntési szabadsága. A magas likviditás fenntartása jelentős többletköltséggel jár. (magas készletszint növeli a raktározás, tárolás költségét) Nemcsak a magas likviditási szint fenntartásának vannak költségei, hanem a likviditás hiányának is. Tehát e gy vállalkozás növeli forgóeszközeinek állományát, a kkor a likviditás költségei is növekszik, ugyanakkor csökken a likviditás hiányának a költsége. Optimális likviditás akkor áll elő, ha a magas likviditás, és a likviditási hiány költségek együttes összege a legalacsonyabb. Fizetőképesség helyreállítása (likviditás alatti)  Készpénzben történő értékesítések növelés 42  Bankhitel felvétele  Értékpapírok kibocsátás

 Kintlévőségek behajtása  Tárgyi eszköz készlet értékesítése,  Elfekvő készletek értékesítése,  Saját tőke növelése  Váltók leszámítoltatása  Értékpapírok értékesítése  Beruházások visszafogása  Követelés fizetési határidő előtti értékesítése (faktorálás)  Visszlízing  Likviditás felettiség esetén:  Átmenti pénzbefektetések eszközlése  Beruházási tevékenység élénkítése  Hitelek visszafizetése  Készpénzes beszerzések fokozása 43 XV. Nemzetközi pénzügyek alapfogalmai, valuta, deviza, konvertibilis valuta, árfolyamok. A hazai valuta leértékelésének hatásai A valuta, valamely ország törvényes fizetési eszköze egy másik ország fizetési forgalmában. A valuta tulajdonképpen készpénz. A deviza külföldi fizetési eszközre vonatkozó követelés, vagy kötelezettség. Devizának minősül: külföldi fizetési eszközre kiállított váltó, külföldi

fizetőeszköznek bankszámlán történő elhelyezéséből származó követelés (devizaszámla). A devizagazdálkodás azon módszerek, intézkedések, összessége, amelyek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzrendszere a nemzetközi pénzügyi rendszerhez, illetve másik nemzetgazdaság pénzrendszeréhez kapcsolódik. A devizák és valuták átváltásához közvetítőre van szükség. A külföldi valuták és devizák keresletének-kínálatának összessége a valuta- és devizapiac. Ha a váltás szabadon korlátozás nélkül történik, akkor konvertibilis devizákról beszélünk. Konvertibilitás lehet:  külső (devizakülföldire vonatkozik)  belső konvertibilitás (deviza belföldire, cég esetén belföldi székhely, magánszemélynél magyar személyi igazolvány mellett lehet)  Jegybanki szintű konvertibilitás, (ha az átválthatóság csak a jegybankra vonatkozó lehetőség)  De facto konvertibilitás (valuta,

deviza átválthatósághoz engedély szükséges, de engedélyeket kötöttség nélkül megadják)  De jure konvertibilitás (engedély nélküli átválthatósági forma) Az IMF (Nemzetközi Valuta Alap) akkor tekint egy devizát konvertibilisnek, ha a fizetési mérlegnek legalább a folyó műveleteire fennáll a szabad átválthatóság, ennek pedig a forint eleget tesz. Azt a konvertibilis valutát, amely a világgazdaságban a világpénz szerepét betölti, kulcsvalutának nevezik (pl. USD) Nemzetközi kereskedelmi forgalomban játszanak fontos szerepet a kereskedelmi valuták (pl. DEM) Azokat a valutákat amelyeket elsősorban a jegybankok használnak fel tartalék-képzésük során tartalék valutáknak nevezzük (pl. CHF) Az egyes valuták, devizák egymáshoz viszonyított értékét (árát) valuta, deviza árfolyamnak nevezzük. Az árfolyam közzétételét árfolyamjegyzésnek nevezzük Két fajtája van:  közvetlen (direkt) árfolyamjegyzés: külföldi valuta

állandó, a hazai a változó tényező (pl. 1 DEM = . HUF)  közvetett (indirekt) árfolyamjegyzés: hazai valuta az állandó, a külföldi a változó (pl. 1 HUF = . PTS) 44 Az árfolyamoknak három alapvető típusa van:  rugalmas (flexibilis): (az árfolyamokat alapvetően a piaci kereslet-kínálat befolyásolja)  rögzített (fix): (az árfolyam körül egy szűk sávban ingadozik, de ha ebből kimozdul, akkor az országok mesterségesen támasztott kereslettel-kínálattal igyekeznek az állapotot helyreállítani, ezt devizapiaci intervenciónak nevezzük.  kötött árfolyam: (az árfolyam nem piaci, hanem hatósági úton rögzítik) Rögzített és kötött árfolyamok estében az árfolyam fel, leértékeléséről, flexibilis árfolyamok esetén pedig fel, leértékelődésről beszélünk. Árfolyam változását megkülönböztetjük:reál (ha az árfolyam változása megegyezik az országok közötti inflációs ráták különbségével) és nominál

árfolyam változást (az árfolyam változása kisebb az országok közötti inflációs ráták különbségénél) Valuta, deviza árfolyamok további típusai:  vételi, eladási árfolyam: (vételi: az az ár, amennyiért a p énzintézet hajlandó megvásárolni a valutát, eladási: az az árfolyam, amennyiért hajlandó eladni. Az eladási árfolyam nagyobb a vételi árfolyamnál. Két árfolyam közötti különbség a marge-nek (árfolyam különbözetnek) nevezzük. A vételi eladási árfolyam egyszerű számtani átlagát középárfolyamnak nevezzük. A valuták vételi eladási árfolyama között mindig nagyobb a marge, mint a devizák esetében. A pénzintézetek gazdálkodó szervezetek különböző valutákat, devizákat kölcsönösen átvállalnak, ezt keresztárfolyamnak nevezzük. Ennek meghatározásához kiválasztanak egy valutát, (devizát) majd annak alapján meghatározzák az egyes valuták, devizák közötti arányokat. Az MNB már csak

középárfolyamokat tesz közzé A jegybankok által közzétett árfolyamot központi árfolyamnak szokták nevezni. Az MNB jelenleg csúszó leértékelést alkalmaz, hogy a hazai fizetőeszközt a többi konvertibilis valutához képest előre meghatározott ütemben folyamatosan értékelik le.  Valutakosár: A külföldi pénznemek magyar forintra, illetve forintnak külföldi pénznemre történő átszámítása során alkalmazott valutakosárban 1999. január 1-től 70 %-ban euró és 30 %ban pedig amerikai dollár szerepel  Effektív árfolyam: egy olyan árfolyamindex, amely egy valutának több más valutával szembeni átlagos árfolyamváltozását fejezi ki. A hazai valuta leértékelésének hatására az export volumene általában nő, ugyanakkor az import visszaszorulására lehet számítani. Az export növekedésének az oka, hogy ugyanezért a külföldi valutamennyiségért több forintot lehet kapni, mint leértékelés előtt. Viszont egységnyi

külföldi fizetőeszköz megvásárlásához több forintra lesz szükség, ezért az import drágul. Importfüggő országban azonban az import drágulásának óhatatlanul infláció növelő hatása is van. 45 XVI. Fizetési módok a külkereskedelemben S.WIFT Nemzetközi pénzügyi intézmények Az euro jellemzői. A nemzetközi fizetéseknél szerepet játszó banok a S.WIFT A bankok közötti levelezői kapcsolat kétoldalú jogviszony, amelyben az egymásnak adott bankári megbízásokat kölcsönösen teljesítik. A levelező kapcsolat feltétele folyószámla nyitását jelenti, amelynek elnevezése nostro és loro számla. Nostro számla az adott pénzintézet minden egyéb banknál nyitott devizaszámlájára, a loro számla pedig minden más pénzintézetnek az adott banknál nyitott devizaszámlája. A modern bankközi kapcsolattartás lehetőségét a S.WIFT (nemzetközi bankközi pénzügyi távközlési Társaság, melynek 1983 óta tagja hazánk) teremti meg.

Külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok:  átutalás: (legegyszerűbb fizetési mód, nyitott fizetésnek is szokták nevezni.)  beszedvények (inkasszó): sima beszedvény: a szállító az árut okmányokkal együtt elküldi egyidejűleg a vevő részére, és csak ezután kezdeményezi a beszedést. okmányos beszedvény: a szállító az árut nem közvetlenül a vevőnek juttatja el, hanem egy szállítmányozó cég külföldi raktárába adja fel. Az okmányokat és beszedési megbízással együtt pedig a bankjához juttatja el és innen kerül a vevő bankjához. Ha a szállító úgy rendelkezik, hogy a vevő az okmányokat akkor kapja meg ha már fizetett, akkor vinkulált beszedvénnyel állunk szemben.  akkreditív: (okmányos meghitelezés) készpénz nélküli fizetési mód, bankszámlák közötti átírás egyik változata. A vevő fizetési igéretét egy bank saját fizetési kötelezettség vállalásával egészíti ki. Az akkreditív gyakran

hitelnyújtással kapcsolódik összeg. Akkreditív ügylet létrejöttéhez szükséges: • vevő akkreditív nyitási megbízást ad bankjának, • a nyitó bank meghatározott feltételek teljesülése esetén a fizetést igéri, • az exportőr, az akkreditív kedvezményezettje. Az akkreditív néhány fontos típusa:  visszavonhatatlan akkreditív: a nyitó bank vissza nem vonható fizetési ígéretet tartalmaz.  visszavonható akkreditív: a fizetési kötelezettségvállalás, akkreditív egyes részleteit is megváltoztathatók, visszavonhatók.  feltöltődő (revolváló) akkreditív: az igénybevétel után automatikusan újra feltöltődik egy meghatározott keretösszeg erejéig. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Hazánk 1982 ót a tagja a Nemzetközi Valutaalapnak. A tagállamok hozzájárulnak a Valutaalap alaptőkéjéhez, ezt a hozzájárulást kvótának nevezzük. 46 Világbank létrehozása a Nemzetközi Valutaalap létrehozására egyidejűleg

került sor. Célja a fejlődő országos gazdaságainak korszerűsítése, fejlesztése. Rt formában működik, részvényes csak IMF tag lehet A világban által folyósított hitelek visszafizetésére a kormány garanciát vállal. A Világban csoport áll:  Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD)  Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC)  Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA)  Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID)  Nemzetközi Beruházás Biztosítási Ügynökség (MIGA) Európa Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) Európa Bank-nak is nevezik, egyetlen olyan intézmény, amely tevékenységét a k elet-európai országokra specializálja. Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) Rt formában működik székhelye Bázelben van. ügyfelei jegybankok, üzleti bank is lehet Ügyfelek a BIS-nél betétet helyeznek el és hiteleket vehetnek fel. MNB is részvényese a BIS-nek Európai Monetáris Unió 1998-ban az

Európai Bizottság 14 EU tagállam monetáris unióra való alkalmasságot állapított meg. 1998-ban megalapították az Európai Központi Bankot (ECB) és a Központi Bankok Európai Rendszerét (ESCB), melynek 1999. megkezdték működésüket 1998-ban az utolsó napon megállapították az euro értékét az egyes valutákhoz képest. Bankjegy formájában az euro csak 2001. j anuárjától jelenik meg addig csak számlapénzként funkcionál. Papír és fémpénz lecserélése fél évig tartó kétdevizás időszak alatt zajlik majd le A MNB hivatalos árfolyamot jegyez az euróra. 47 XVII. Biztosítási fogalmak, a biztosítások csoportosításának szempontjai. A biztosítási díjak struktúrája. A jövőbeni események bekövetkezésének lehetőségét veszélynek nevezzük. Ha az előre nem látható esemény gazdasági hátránnyal, vagyoni veszteséggel jár, akkor kárról beszélünk. Veszélyt előidéző okok:  természeti okok (földrengés, árvíz) 

gazdasági okok (árfolyam veszteség)  társadalmi okok (bűncselekmény) A negatív következményekkel fenyegető események bekövetkezésének esélye a kockázat. Két típusa van:  kárkockázatot (veszélyeztetett akaratától, döntésétől független, kedvezőtlen hatású)  spekulatív kockázat (kockáztató idézi elő, kedvező és kedvezőtlen is lehet a számára) Védekezés a kockázattal szemben:  kármegelőzés  tartalékolás (természetben és pénz formájában, pénz formájában lehet egyéni és intézményes formában (pl. biztosítás) történik A biztosítás tehát pénzalap képzés, mely biztosítási díjból tevődik össze. Veszélyközösség, hasonló kockázatnak kitett egyének csoportját nevezzük. A kockázat csak akkor biztosítható, ha becsülhető meghatározható. A biztosításnál mindig pontosan meg kell határozni, hogy mi a biztosítási érték és mi a biztosító által vállalandó szolgáltatás értéke, vagyis

a biztosítási összeg. Biztosítás típusai: személyi, elemi károk elleni, szállítmányozási, gépjármű, hitelbiztosítás Személyi biztosítás:  életbiztosítás, (élettartam bizonytalanságából adódó kockázatnak a biztosító által történő átvállalása)  balesetbiztosítás (külső erőbehatásra, hirtelen a sérült akaratától függetlenül testi rongálódás megy végbe a biztosítottnál)  betegbiztosítás (állampolgár egészségügyi ellátásának a társadalombiztosítás és az önkéntes biztosítópénztárak melletti harmadik oszlopát jelenti) Elemi károk elleni biztosítás természet által okozott károk ellen keresnek védelmet pl. tűz-, fagykár biztosítás. Szállítmánybiztosítás: legősibb biztosítási ágazat. kiterjed a t engeri, belvízi, szárazföldi és egyéb szállítmánybiztosításra. Gépjárműbiztosítás: felelősségbiztosítás, törésbiztosítás, gépjárműben lévők balesetbiztosítása. 48

Felelősségbiztosítás:  tulajdonosi felelősség-biztosítás,  termékfelelősségi biztosítás  szakmai felelősségbiztosítás (orvosi műhiba ellen, könyvvizsgálók tévedései ellen) Hitelbiztosítás: áruhitel, részletfizetési, bankhitel és exporthitelezési biztosításokat tartalmaz. Biztosítási díjak összetevői:  netto díj, (netto kockázati díjból (pl. károk fedezésének forrása) és biztonsági pótlékból (pl biztosító által vállalt kockázat fedezete, ha a vártól eltérő lenne a káralakulás) áll)  költségpótlék (biztosító intézet ráfordításainak a fedezetére szolgál)  nyereségpótlék (a biztosító kalkulált nyereségének a fedezete) 49 XVIII. Az államháztartás fogalma, alrendszerei. A központi költségvetés és a helyi önkormányzatok költségvetése. A decentralizált pénzalapok Azt a tevékenységet, amellyel az állam a bevételeit beszedi és összegyűjti az állami költségvetésbe mint

pénzalapba, majd azt felhasználja kiadásai teljesítésére államháztartásnak nevezzük. Az államnak vannak tisztán gazdasági jellegű funkciói:  allokációs funkció: erőforrások megszervezésével és felhasználásával biztosítja a közösségi fogyasztást.  elosztási funkció: korrigálni igyekszik a piaci viszonyok hatásaiból származó jövedelmi és vagyoni aránytalanságokat,  stabilizációs funkció: célja a gazdasági növekedés feltételeinek biztosítása. Az államháztartás alrendszerei:  központi állami költségvetés  helyi önkormányzatok költségvetése  elkülönített állami pénzalapok  a kötelező társadalombiztosítás rendszere A központi állami költségvetés alrendszere: Az állami költségvetés az állam központi pénzalapja, az egész országot érinti, csak közösen kielégíthető társadalmi feladatok ellátásához szükséges pénzügyi alap. A központi költségvetéshez tartozik az

Országgyűlés, központi államigazgatási szervek, s általuk irányított költségvetési szervek. A központi kormányzati költségvetés alkotja az államháztartás központi szintjét. A költségvetés meghatározott időtartamra (rendszerint egy évre) szól Vonatkozhat naptári évre, de gazdasági évre is. A központi költségvetés az állam várható bevételeinek és kiadásainak szembeállítását jelenti. Bevételeinek és kiadásainak a különbözetet a költségvetési egyenleg, mely mutathat bevételi többletet (szufficit), kiadási többletet (deficit). A deficit elfogadható szintjét a GDP 3 %-át meg nem haladó mértéket tekinti mérsékelt deficitnek. A költségvetés deficit finanszírozásának módja:  lakosság és gazdálkodó szervek által nyújtott hitelek  külföldről felvett hitelek. A deficit belföldi finanszírozása történhet:  az államháztartás rendszerén belül (tb. megvásárolja a finanszír szolgáló

értékpapírt)  jegybanki hitelnyújtás  pénzügyi intézmények által nyújtott hitellel,  a vállalkozások és a lakosság által nyújtott hitellel. A jegybanki forrásokat csak nagyon korlátozott mértékben, s csak a költségvetés likviditási helyzetének fenntartása érdekében lehet igénybe venni. 50 A központi költségvetés tervezésének menetét az államháztartási törvény állapítja meg. A Pénzügyminisztériumnak a tárgyév május 31-ig irányelveit, fő keretszámait kell a kormány elé terjeszteni. A kormány június 30-ig tájékoztatja az Országgyűlést A kormány szeptember 30-ig köteles benyújtani a következő évi költségvetési törvénytervezetet az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés törvényben hagyja jóvá legkésőbb december 31-ig. Ha az előírt határidő nem teljesíti, akkor ún. ex-lex (törvényen kívüli) állapot áll elő A költségvetés összeállításának szemléletmódja: kiadási oldal:

igényalapú tervezés, bevételi oldal: erőforrás alapú tervezés. Leggyakrabban a kettő kombinációját alkalmazzák, vagyis reális bevételekkel és szükségszerű kiadásokkal kell számolni. A költségvetés tervezése és beszámolás során külön tervezik, mutatják ki a r endes, illetve a rendkívüli bevételeket és kiadásokat. Központi költségvetés főbb bevételei és kiadásai: bevételek:  adók és adójellegű  nem adójellegű (illeték, díjak)  tőkebevétel  nemzetközi kapcsolatokból származó bevétel. kiadások  adósságszolgálat és kamattérítés  államháztartás többi alrendszerének támogatása  központi költségvetés szervek támogatása  gazdálkodó szervek támogatása  nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból származó kiadások. A helyi önkormányzatok: önálló gazdálkodó szervezet. Vagyoni körébe tartozik az önkormányzat törzsvagyona, vállalkozó vagyona. Az önkormányzat

költségvetésébe a helyi szervek, s általuk irányított intézmények tartoznak. A központi költségvetés kiadási oldala és a helyi önkormányzati költségvetés bevételi oldal kapcsolódik egymáshoz. Önkormányzat bevételi jogcíme: központi támogatás  normatív támogatás (egy főre, egy ellátottra Ft-ban meghatározott támogatás)  címzett támogatás (nagy költségigényű feladatok finanszírozását segíti, Teljes összegének parlamenti jóváhagyása után egyedi pályázatok útján nyerhető el.)  kiegészítő állami támogatás (elmaradt település,régi megsegítésére szolgál) átengedett megosztott bevételek személyi jövedelemadó, gépjárműadó saját bevételek helyi adókat (építmény, telekadó) Kötvénykibocsátásból, hitelfelvételből származó bevételek. Az önkormányzat kiadásai:  intézményeinek működési kiadásai: bölcsödék, óvodák fenntartása  településüzemeltetési kiadások

(közvilágításra fordított kiadás) 51  felhalmozási kiadások (tárgyi eszköz megóvása) A helyi önkormányzatok költségvetését a képviselőtestület önkormányzati rendelet formájában fogadja el. A helyi önkormányzatok költségvetését tartalmazza a hozzá tartozó költségvetési szervek bevételeit és kiadásait. A központi költségvetés, a helyi önkormányzatok költségvetése együttes deficitjét államadósságnak nevezzük. Ide tartozik az állami kezességvállalás, garanciavállalás miatt keletkezett hiteltartozás, elkülönített pénzalapok hitelei, állami vállalatoktól átvállalt hiteltartozás. Elkülönített (decentralizált) állami pénzalap: Előre meghatározott konkrét célokra elkülönített pénzalapokat hoz létre. Az elkülönített állami pénzalap az állam által kiemelt fontosságú feladatok megvalósítását elősegítő pénzalap, bevételei között van az állami költségvetésből kapott források,

vállalkozó befizetés, illetve lakossági források. Ilyen pl. a Munkaerőpiaci Alap Az elkülönített pénzalapot csak törvénnyel lehet létrehozni, s bevételeit csak az alap címzett céljainak megvalósításához lehet felhasználni. Az elkülönített pénzalapok vagyonát kincstári vagyonnak nevezzük. Társadalombiztosítási Alap: Egy elkülönített állami pénzalap, amely kitüntetett helyet foglal el a államháztartáson belül. Két alapot foglal magában: Nyugdíjbiztosítási és az Egészségbiztosítási Alapot. Főbb bevételei:befizetett járulék, tőkejellegű bevételek szolgáltatásai: öregségi, rokkantsági nyugdíj, egészségügyi ellátás, táppénz, anyasági segély, gyermekgondozási segély Pénztár lehet: Nyugdíjpénztár, Egészségpénztár, Önsegélyező pénztár. Magyar Államkincstár A pénzügyminiszter szakmai törvényességi és költségvetési felügyelete alatt álló önálló jogi személyiséggel rendelkező önállóan

gazdálkodó költségvetési szerv. Feladatai: ügyfeleinek pénzforgalmi szolgáltatás nyújt, bankszámlát vezet, kezeli az államadósságot, nyilvántartja az állam által a központi költségvetés terhére vállalt kezességeket, hiteleket 52 XIX. Pénzügyi tervezés fogalma. Forgalmi és állományi szemléletű pénzügyi tervezés A pénzügyi tervek szerepe a vállalkozások gazdálkodásában. Folyamatos likviditási terv összeállítása Tervezés során több lehetőségből lehet választani, saját döntésnek fogható fel. A tervezés időben megelőzi a cselekvést, nem von maga után azonnali végrehajtást. A tervezési problémák nem bonthatók szét egymástól jól elkülöníthető egymástól független részekre. Egységes döntési folyamat, egymásra épülő sorozatként fogható fel. A tervezet nem elegendő egyszer elkészíteni, majd a megvalósításukhoz hozzálátni, hanem folyamatosan karbantartási aktualizálni is kell őket. A tervek

rendszeres ellenőrzését monitoring rendszernek nevezzük. Pénzügyi tervek csoportosítása:  rövid távú pénzügyi tervezés (nem haladja meg a 12 hóna pot, likviditási tervet készít a vállalkozás fizetőképességének fenntartása érdekében)  hosszú távú (hosszabb 3-5 év, de 10 év sőt még hosszabb is lehet, nagyobb beruházásokat projektek jövőbeni működési előreljézést takarja) A vállalkozások pénzügyi tervezésének szemléletmódja:  állományi tervezés más néven státusz tervezés (vizsgálja, hogy fog alakulni a vállalkozás pénzügyi helyzete, állapotvizsgálatot jelent.  forgalmi tervezés (meghatározott időtartam alatt pénzügyi helyzetet vizsgálja bevételi-kiadási adatokat állítja egymással szemben) alappéldája a likviditási terv A két szemlélet egymást kiegészíti, kölcsönhatás van közöttük. A tervezés állományi adatait a forgalmi tervszámok meghatározzák, Állományi és forgalmi adatok

közötti összefüggés a mérleg egyezőséggel is felírható. nyitó állomány+növelő forgalom=csökkentő forgalom+záró állomány Állományi szemléletű tervezés: A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató mérleg terv (státusz terv). Évente 5 időpontban január 1 és minden negyedév utolsó napjára készítik el. Mivel ezeket az időpontokra felállított mérlegtervezet státuszoknak nevezik, ezért kapta az állományi tervezés a státusz tervezés elnevezést. Az állományi szemléletű tervezés annak a megtervezését jelenti, hogy egy adott időpontban meglévő eszközállománynak mi lesz a finanszírozási forrása. Forrás felesleg ritkán adódik, de forráshiány többször Meg kell vizsgálni, hogy mely eszközcsoporton belül található relatív eszköz felesleg. A készletállomány csökkentése jelentheti a forgási sebesség növelését is. A forráshiány új források bevonását vonja maga után Ilyenkor mérlegelni kell, hogy az új

tőkeszerkezet nyújtotta előnyök és a források költsége hogyan viszonyul egymáshoz. Bevételei: Befektetett eszközök, forgóeszközök, (készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök) Kiadásai: saját tőke (jegyzett tőke, tartalék tőke, eredménytartalék, méleg szerinti eredmény) céltartalékok, kötelezettségek hosszú, rövid lejáratú kötelezettség) finanszírozásba vonható adózott eredmény 53 Forgalmi szemléletű tervezés: a bevételek, kiadásokat állítja szembe nem az eszközöket-forrásokat. A forgalmi finanszírozási terv (cash flow terv) összeállítása negyedéves és évi összesítésben a bevételeket tervezzük meg. Mind a bevételi mind a kiadási tervnek az alapja a vállalkozás által az adott gazdálkodási időszakra elkészített termelési és értékesítési terv. Egyes időszak összes bevételének-kiadásának egyenlegét a pénzforgalmi egyenlege mutatja. A negatív előjelű egyenleg (kiadási többlet) a

pótlólagos pénzigényt míg a pozitív előjelű egyenleg (bevételi többlet) az adott időszak pénztöbbletét jelenti. Folyamatos likviditási terv: A folyamatos likviditási terv a munkanapok várható bevételeiből és kiadásaiból gördülő tervezési módszerrel elkészített havi likviditási terv. A bevételek között kiemelt hangsúlyt kap az árbevétel alakulása, fizetési módok bontásban. Fontosabb működési kiadások munkabér, adó, tb fizetési kötelezettség. A meghatározott várható napi összes bevétel és összes kiadás módosítják a napi nyitó pénzállományt, meghatározva az ún. n yers egyenleget A nyers egyenleg megegyezik az elszámolási számla hitelműveletek nélküli egyenlegének és a házipénztár egyenlegének együttes összegével. Ezt követi az egyenleg korrekció Cash flow terv összeállítása:  göngyölített egyenlegeinek értéke minden hónapban pozitív, kiugróan magas + és – értékek nem szerepelnek benne,

ez optimálisnak tekinthető.  ha a göngyölített egyenlegében szerepel – érték is, akkor korrigálásra van szükség.  ha indokolatlanul magas, + értéket mutat. Hazánkban egyre nagyobb szerepet kap a cash flow tervezés, angolszász országokban ezt cachmanagementként emlegetik. Hosszabb időtávú pénzügyi prognózis készítése: Nem nélkülözhetők hozzá a számítógépes pénzügyi prognosztizáló rendszerek, képesek előrevetíteni akár 15 évre is a vállalkozó várható pénzügyi és gazdasági helyzetének alakulását, értékelik a vállalkozást. Grafikusan is megjeleníthető, könnyen meghatározható az éves hiteligény, pénzfelesleg. 54 XX. Vállalkozás finanszírozási alapfogalmak. A vállalkozások tőkeszerkezetének értelmezése Finanszírozási alapelvek. Finanszírozási stratégiák A vállalkozások vagyona mindazon eszközök összessége, amelyek a gazdasági tevékenység végzéséhez szükségesek. A legrugalmasabb

eszköz a készpénz A vagyon rugalmassági mutató = rugalmas vagyonelemek/rugalmatlan vagyonelemek illetve, vagyonrugalmasság = forgóeszköz vagyon/tartós befektetések Az egyes eszközök, vagyonelemek rugalmassága nagymértékben befolyásolja a v állalkozás rugalmasságát, tehát azt, hogy a vállalkozás vagyonvesztés nélkül hogyan képes alkalmazkodni a folyamatosan változó piaci körülményekhez. Azt a f olyamatot, amelynek révén a termelésbe fektetett pénzből újra pénzforma jön létre, a forgóeszközök körforgásának nevezzük. Egy körforgás időtartama a fordulat. Finanszírozás fogalma Finanszírozás = pénzellátás. Konkrétabban valamely gazdasági művelet, tevékenység, funkció, kiadás pénzügyi fedezetéről való gondoskodást, illetve a pénzügyi fedezet rendelkezésre bocsátását jelenti. Eszköz csoportosítása finanszírozási szempontból  tartós eszközök (befektetett forgóeszköz)  átmeneti eszközök (a tartós

forgóeszközök közé be nem sorolható hányadát tartalmazza) Tartós forgóeszköznek tekintjük a forgóeszközök állományának azt a részét, amelyre a folyamatos termelés mellett állandóan szükség van. Az átmeneti forgóeszköz állomány olyan eszköznövekedés következménye, amely bizonyos idő elteltével mint igény megszűnik így állandó finanszírozási forrást sem igényel. Vállalkozásfinanszírozás formái:  belsőfinanszírozás forgalmi bevételekből, tartalékból történő finanszírozás, tárgyévi nyereség visszatartása  külső finanszírozás hitelekből, részesedés finanszírozás A forgalmi bevételekből történő finanszírozás a folyamatos működéshez szükséges pénzkiadások fedezetének az árbevételen keresztül történő realizálódását jelenti. A vállalkozás árbevételen keresztül olyan forráshoz juthat, amellyel szemben nem merült fel tényleges kiadás. Tartalékból történő finanszírozás Az

eredmény visszaforgatása révén megvalósuló finanszírozás A visszatartott nyereségből történő finanszírozást önfinanszírozásnak nevezzük. 55 A belülről származó (belső) finanszírozás és az önfinanszírozás tehát nem szinonímák, hanem az önfinanszírozás szűkebb fogalma. Mértéke függ:  vállalkozás nyereségétől,  nyereség adóztatásának módjától  adókedvezményektől, nyereség után számított adót csökkentheti  osztalék (részesedés) politikától. A külső finanszírozáson belül a részesedés finanszírozás azt jelenti, hogy a vállalkozásban újabb tulajdonosokat, befektetőket vonnak be, akik pótlólagosan tőkét juttatnak a cégnek. Ha a külső finanszírozás ily módon, saját tőke szerzésével történik, akkor a vállalkozás lejárat nélküli tőkéhez jut. A lejárat nélküli külső tőkének is van tőkeköltsége Idegen tőke lehet rövid, közép és hosszú lejáratú A rövid lejáratú

idegen források a vállalkozói tevékenység folytatásához szükséges, éven belüli lejáratú forrást jelentenek, mely származhat: vevők előrefizetéseiből, szállítók által nyújtott hitelekből, tartós passzívákból, rövid lejáratra felvett hitelekből, kölcsönökből. A tartós források közé tartozó saját tőke a hosszú lejáratú hitelek több éven keresztül folyamatosan vannak jelen a termelési folyamatban. Az eszközök megtérülésének és az őket finanszírozó források lejáratának összhangjában kell lenni. Ezt illeszkedés elvének nevezzük Tőkeelemek költségei  hitelek köre  belülről származó források A hitelek költsége a teljes hiteldíjjal egyezik meg, a kamatokon felül tartalmazza az egyéb járulékos költségeket is. A belülről származó tőke költsége tehát az az elmaradó haszon, amelyik azért veszik el, mert a termelésben való lekötés miatt más célra felhasználni nem lehet. Össztőke hozamának

meghatározása Jövedelmezőség (rentabilitás) viszonyszám, a gazdálkodás eredményét viszonyítja különböző vagyonelemekhez. Az össztőke hozam (hozadék) általában %-os formában kifejezett jövedelmezőségét értjük, amely megléte mellett az idegen tőke kamatköltségének megfizetése és a saját tőke osztalék iránti igénye egyaránt biztosítható. Össztőke hozadék = (saját tőke összege/össztőke összege) saját tőke elvárt hozadéka + (idegen tőke összege/össztőke összege) idegen tőke költség. Az össztőke hozadék nagyobb, mint az idegen tőke költsége, akkor a saját tőkére jutó hozadék nagyobb lesz az össztőke hozadékánál. Ha kisebb mint az idegen tőke költsége, akkor a saját tőkére jutó hozadék kisebb lesz az össztőke hozadékánál. Az össztőkehozadék tehát mindig saját tőkére jutó hozadék és az idegen tőke hozadéka között helyezkedik el. Minél kisebb az idegen tőke részaránya, annál nagyobb a

cég pénzügyi önállósága. A tőkeszerkezet megváltozásával a vállalkozás piaci értékét nem lehet megváltoztatni. A vállalkozás nettó 56 eszközértékén a vállalkozás eszközeinek a kötelezettségekkel csökkentett piaci árát értjük. Nő a tőkeáttétel, annál nagyobb lesz a saját tőkére jutó hozam értéke. A hitel kamatlábak alacsonyak, úgy kijelenthető, hogy van egy olyan optimális tőkeösszetétel, amelynél a tőke súlyozott átlagköltsége minimális lesz. Vállalkozásfinanszírozás alapelvei: A finanszírozási döntéseket felfoghatjuk úgy is, mint különböző tőkefajták közötti választást, mely lehet  rentabilitás elve (tőkefajtákat kell választani, amelyek együttes tőkeköltsége a legalacsonyabb)  normativitás elve (a bank csak akkor juttatja idegen forráshoz a vállalkozást, ha azok az ügyfélminősítés alapján megbízhatónak bizonyulnak.  rugalmasság elve (átmeneti eszközigényt, forrásokkal,

tartós eszközigényt pedig tartós forrásokkal célszerű finanszírozni.)  önállóság elve  likviditás elve (arra keresi a választ, hogy a hitelt igénybe vevő milyen forrásokból fogja tudni a hitelt kiegyenlíteni.) Finanszírozási stratégiák:  szolíd (illeszkedési terv érvényesül, az aranyszabály betartására épül  agresszív (óvatos stratégia)nem csak tartós eszköz, hanem átmeneti eszköz egy részét is tartós forrásokkal finanszírozzák. Legnagyobb várható jövedelem itt mutatkozik Jelentős kockátatot hordoz, de olcsóbb a konzervatívnál.  konzervatív (átmeneti eszközökön túl a tartós eszközök egy részét is átmeneti forrásokból finanszírozzák) kisebb jövedelem itt mutatkozik. 57 XXI. A forgóeszköz finanszírozás sajátosságai. A nettó forgótőke értelmezése Relatív forgóeszközcsökkentés A beruházások finanszírozása A forgóeszközök finanszírozási szabálya: rövid lejáratú

eszközöket rövid lejáratú idegen forrásokkal kell finanszírozni. A forgóeszközök finanszírozására szolgáló pénzforrásokat nevezik folyó finanszírozási vagy más szóval üzletfinanszírozási forrásoknak is. A netto forgótőke finanszírozással kapcsolatos szabály: a nettó forgótőkét saját, vagy hosszú lejáratú idegen tőkével kell finanszírozni. A netto forgótőke a forgóeszközök és a folyó finanszírozási források különbözete vagyis a netto forgótőke a forgóeszközök azon értékösszege, amely nem rövid lejáratú kötelezettségekkel van finanszírozva. Nettó forgótőke = Hosszú lejáratú idegen tőke (tartós befektetések- saját tőke) Negatív előjelű nettó forgótőke (azt jelenti, hogy a forgóeszközök állományát meghaladja a rövid lejáratú kötelezettségek összege, a befektetések egy része is átmeneti forrásokkal van finanszírozva, ez az állapot az agresszív finanszírozási stratégiának felel meg,

mely meglehetősen kockázatos. A nettó forgótőke értéke 0 az még nem jelenti egyértelműen, hogy a vállalkozás szolid finanszírozási stratégiát folytat. Forgóeszköz csökkentés két lehetséges módja: abszolút forgóeszköz csökkentés (gazdálkodási időszak forgóeszköz-állományának értéke a megelőző időszakhoz képest kisebb értéket képvisel.)ú ralatív forgóeszköz csökkentés (a vállalkozások forgóeszközei az ér tékesítési bevételhez viszonyítva kisebbek, mint a bázis időszakban voltak. A forgási sebesség javulásaként viszonylagos forgóeszköz csökkenés következik be. Forgási sebesség forgási mutatókat alkalmaz, mely lehet fordulatok száma (megmutatja, hogy az értékesítési forgalom hányszorosa a termelésben lekötött forgóeszköz állomány értékének, képle: értékesítési árbevétel/átlagos készletérték). A forgási idő napokban (átlagos időtartamot fejez ki, mely alatt a forgóeszközök egy

teljes körforgást elvégeznek, képle: forgási idő napokban = az időszak napjainak száma/fordulatok száma). Beruházások finanszírozása A beruházási tevékenység során olyan eszközöket vonunk be a termelésbe, amelyek tartósan meghatározzák a vállalkozás termelési szerkezetét. Beruházásnak nevezzük a termelő és nem termelő tárgyi eszközök létesítését, állományuk, teljesítőképességük bővítését az elhasználódott tárgyi eszközök pótlását, cseréjét. A beruházási döntéseknél gondoskodni kell annak pénzigényéről, finanszírozási forrásáról is. A legtöbb vállalkozásnál a s aját szabad pénzeszközök csak a pótláshoz, a kisebb korszerűsítésekhez, bővítésekhez biztosított fedezetet, a jelentősebb volumenű beruházásokhoz általában a saját forrásokat külső forrásokkal kell kiegészíteni. A beruházás finanszírozása kapcsán 58 elterjedt fogalom a zártkörű hitelek fogalma (olyan hosszú

lejáratú hitel, amelyekkel meghatározott beruházási terveket finanszíroznak és adósságszolgálati kötelezettségek teljesítésének lehetőségei kapcsolódnak a projekt pénzáramaihoz, ezt projektfinanszírozásnak nevezzük. Kockázati tőkejuttatás (a bank nem hitelt nyújt a vállalkozásnak, hanem tulajdonrészt szereznek a vállalkozásban.) Beruházási támogatások (vissza nem térítendő beruházási támogatások ingyenes forrásnak tekinthető. A befektetés tágabban értelmezhető mint a beruházás. Beruházási döntések sajátosságai:  megvalósított létesítmények általában hosszú élettartamúak  tárgyi eszközök mobilitása korlátozott.  létrehozott eszközökhöz, működéséhez speciális költségek kapcsolódnak,  mezőgazdasági termelésben a paramétereinek előrejelzése különösen nehéz. A pénz időértékét objektív és szubjektív tényezők befolyásolják. objektív  jelenlegi alternatív befektetések

jövedelmezősége,  befektetett tőke mobilizálhatósága  kockázat mértéke  infláció szubjektív  jelenlegi és jövőbeni szükséglet erősségét  jövőbeni bizonytalanság személyes megítélése  kockázat vállalásához való hozzáállást. A kamatláb összemérhetővé teszi a különböző időpontokban felmerülő pénzértékeket, másrészt a befektetett tőkére vonatkozóan meghatározza annak minimális jövedelmezőségi követelményét (hozadékát). A gazdasági mennyiségek összemérésekor az ún. kalkulatív kamatlábat alkalmazzuk, mely nagyságát a p énz iránti kereslet-kínálat, elvárt minimális hozam, befektetés kockázata, inflációs ráta, árszínvonal változás befolyásolja. Gazdasági mennyiség időbeli súlyozása során alapvetően két számítási eljárást alkalmazunk. Jelenlegi értékből jövőbeni érték meghatározása kamatos kamat számítás elvén, jövőbeli értékből jelenlegi érték

meghatározása diszkontálás révén. Beruházás-gazdaságossági számítás mutatók:  tőke visszatérülést (a költségek között elszámolt értékcsökkenési leírás biztosítja)  tőkehozadék (egyszeri befektetéssel elérhető bevétel diszkontált értékének és a költségek diszkontált értékének a különbözete.) 59  tőke megtérülés (élettartam alatti hozadék legalább akkora legyen, mint amekkora összeget más, alternatív befektetéssel ugyanakkora idő alatt el lehet érni.) Önmagában egy beruházás-gazdaságossági mutató kevés a helyes döntés meghozatalához. A beruházási változatok gazdaságosság szerinti rangsorában, amelynek kivitelezésére a források is biztosítottak a gazdaságosság pénzügyileg realizálható szintjének nevezzük. A beruházásokkal kapcsolatos ráfordításokat csoportosítjuk  egyszeri (beruházás létesítésével kapcsolatosan merül fel)  folyamatos ráfordítások (működés

során) A beruházás-gazdaságossági mutatókat aszerint, hogy figyelembe veszik-e a pénz időértékét, vagy sem két típusba sorolhatjuk  statikus  dinamikus beruházás-gazdaságossági mutatók 60 XXII. Statikus és dinamikus beruházások-gazdaságossági kalkulációk összhasonlítása. A nettó jelenérték és a hozam költség aránymutató értelmezése Statikus beruházás-gazdálkodási számítási módszer nem veszi figyelembe az időtényezőt, nem képes arra, hogy figyelembe vegye a beruházások élettartama alatt keletkező jövedelmek időbeliségét. A statikus számítások azzal az előnnyel rendelkeznek, hogy a dinamikus mutatókhoz képest, gyorsan számíthatók, amennyiben egy beruházás életképtelen, tehát nem térül meg statikus számítás esetén, azon felesleges elvégezni az időigényes dinamikus számítások sorozatát úgy sem lesz életképes. A statikus mutatók csoportjába tartozik a befektetés megtérülési idejének

mutatója, mely kifejezi a beruházásba fektetett tőke mennyi idő alatt térül meg a beruházással előállítható éves jövedelemből. képlete: Megtérülési idő = beruházott össszeg/éves jövedelem. Ha a megtérülési idő rövidebb, mint az eszköz tervezett használati ideje, a megtérülési időn túli működés során a vállalkozás többletjövedelmet állít elő. A beruházási változatok közül a legkedvezőbb, mivel ekkor csökken a befektetés kockázata. A másik csoport a fejlesztés jövedelmezőségének mutatója, mely kifejezi a beruházás várható hozamát elosztjuk a beruházás ráfordításaival. A mutató %-os formában is kifejezhető Alapvető eljárás, hogy az adott ráfordítással minél nagyobb eredményt érjük el, tehát az a beruzházási változat tekinthető a legjobbnak, amelynek a jövedelmezőségi mutató értéke a legmagasabb. A harmadik mutató a termékegységre jutó fejlesztési költség, képlete: Ek + Fk , Egységnyi

termékre eső fejlesztési költség = ----------------T E k = egyszeri ráfordítások összege F k = folyamatos ráfordítások összege T = beruházás élettartama alatt előállított termékmennyiség naturális mértékegységben kifejezve. Akkor a legkedvezőbb, ha az egységnyi termékre a legkevesebb ráfordítás jut. A nyereség összehasonlító módszer alapja, hogy meghatározva az egyes változatok közötti nyereségkülönbözeteket, rangsorolja azokat. A dinamikus mutatók (azonos kockázatú, egymást kölcsönösen kizáró változatok szelektálására használjuk) 61 Eszközei  nettó jelenérték  belső megtérülési ráta (IRR) meghatározása  megtérülési idős számítása  jövedelmezőségi index, vagy profitindex (PI) meghatározása  hozam-költség aránymutatók (BCR 1 és BCR 2 ) Nettó jelenérték (NPV) a tőkebefektetés révén keletkező jövedelmek diszkontált értéke és az egyszeri ráfordítások diszkontált

értéke közötti különbözetet érjük. A mutató felhasználható a beruházási változatok életképességének megítélésére, negatív előjelű NPV-vel rendelkező változatok nem életképesek. Felhasználható még az egymást kölcsönösen kizáró azonos időhosszúságú befektetések közötti döntéshozatal során is hiszen az a vállalkozás a legkedvezőbb, amelyiknek az NPV-je a legmagasabb. A mutató kiszámításakor figyelembe veszik  kamatláb,  élettartam  várható kockázat  árbevétel reális tervezése Minél magasabb kamatlábbal számolnak, annál inkább leértékelődnek a későbbi években jelentkező nyereségek. 62 XXIII. A jövedelmezőségi index és a belső kamatláb értelmezése. a kockázat számbavétele a beruházás-gazdaságossági kalkulációknál. Belső kamatláb az a diszkontráta, amely a beruházás egyszeri ráfordításának diszkontált értéke és a befektetéssel elérhető hozadékok diszkontált

értéke kiegyenlíti egymást, azaz a beruházás nettó jelenérték éppen 0. Belső kamatlába megmutatja, hogy mekkora az a kalkulatív kamatláb, amely mellett a beruházás egyszeri és a működés folyamatos költségei a bevételekből éppen egyszer térülnek meg az élettartam alatt. A beruházást akkor érdemes megvalósítani, ha annak belső kamatlába meghaladja a számítások során alkalmazott kalkulatív kamatláb nagyságát. A számítás bonyolult, számítógépes iterációval végezhető el könnyen. Dinamikus megtérülési időnek két számítási eljárása mérlegelhető.  első megtérülés évét,  átlagos megtérülési idő Az a beruházási változat a legkedvezőbb ebből a szempontból, amelynek a megtérülési ideje a legrövidebb. Ennek előnye, hogy az adósságszolgálati kötelezettség jól tervezhető Jövedelmezőségi index (profit index) A jövedelmezőségi index alapján történő beruházási döntés esetén az a

beruházási változatot részesítjük előnyben, amelynek a jövedelmezőségi indexe minél nagyobb az egyhez képest. Amennyiben a jövedelmezőségi index értéke 1, akkor a nettó jelenértéke biztosan 0 lesz. Egyhez viszonyítva minél nagyobb a jövedelmezőségi index, annál nagyobb lesz a beruházás nettó jelenértéke. Hozamköltség aránymutatók (BCR) A beruházási változatot teljes élettartama alatt keletkező bevételek és a maradványérték diszkontált összegéből a beruházás egyszeri és működés folyamatos ráfordításainak diszkontált összeg megtérül-e illetve hányszor térül meg. Képlete: a bevételek diszkontált értékeinek összege + a maradványérték diszkontált össz. BCR 1 = --------------------------------------------------------------------------------------------az egyszeri diszkontált értéke + a folyamatos ráford. jelenértékeinek összege BCR 2 kifejezi a b eruházás teljes élettartama alatt képződő eredmény

diszkontált összegéből a beruházás diszkontált egyszeri ráfordításai megtérülnek-e, illetve hányszor térülnek meg. képlet: bevételek - folyamatos ráfordítások) diszkontált értéke BCR 2 = ------------------------------------------------------------------------az egyszeri ráfordítások jelenértéke Ha ezen mutatókkal kívánjuk választani az egymást kölcsönösen kizáró beruházási változatok között, akkor azt a változatot fogjuk preferálni, amelynek a BCR mutatói egynél minél magasabb pozitív értéket vesznek fel. A BCR mutatók értéke csak akkor haladhatja meg az 1-et, ha a 63 beruházási változat nettó jelenértéke pozitív, hiszen ebben az esetben mutatható ki a beruházáson nyereség. A BCR 2 mutató formailag is megegyezik a jövedelmezőségi index mutatójával. A beruházás-gazdaságossági kalkulációja  projekt terv készítése,  érzékenységvizsgálatokra A projekt tervek elkészítése a s zemélyi

számítógépek segítségével viszonylag könnyen végrehajtható. A projekt terv tipikus megjelenési formája a hálóterv (idődimenzió nélkül mutatja az elvégzendő tevékenységeket, közöttük meglévő logikai kapcsolatokat) és a ganttdiagram (idő függvényében ábrázolja a t evékenységet, leolvasható róla a r észtevékenység kezdeti és befejezési időpontjai). Érzékenységvizsgálatok segítségével a b eruházási változat stabilitása, illetve kockázatossága határozható meg. Az érzékenységvizsgálatok célja annak megállapítása, hogy a tervezés pontatlansága, a bekövetkező változások milyen mértékben befolyásolják a beruházásgazdaságossági számítások eredményeit. Beruházásrugalmasság alatt azt érjük, hogy kedvezőtlen környezeti hatásokat mennyire képes azokat „elviselni”, mi az a t artomány, amin belül nem válik veszteségessé azaz a b eruházásba fektetett tőke megtérülése biztosítható. Előnye,

hogy meghatározható a tervezés hibatűrése 64