Kereskedelem | Felsőoktatás » Külkereskedelmi technika I.

Alapadatok

Év, oldalszám:2005, 42 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:182

Feltöltve:2006. november 02.

Méret:352 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Külkereskedelemi technika I. 1 Külkereskedelmi technika I. Ajánlatok-ajánlatkérések Ügyletelőkészítés-szerződéskötésre irányuló nyilatkozattal, ajánlattal kezdődik. Eladási ajánlat exportőr, vételi ajánlat importőr kezdeményezi. Vételi szándék ajánlatkéréssel Ellenajánlat: eltérő tartalmú rendelés eladó eltérő tartalmú ajánlata, szóban ,írásban alku. Az ajánlat fajtái: nyilatkozat komoly eladási v. vételi szándékot jelez, jogi kötelezettségvállalást céloz, szerződés feltételeit tartalmazza, címzett beleegyező válaszával a szerződés létre jöhet. Ajánlati kötöttség 3 változata: Kötelezettség nélküli ajánlat; kötelező ajánlat lejárati idő megjelölésével; kötelező aj. kötöttségi időtartamra utalás nélkül Figyelemfelkeltés, tájékoztatás, óvatosan kell kezelni. Szóbanállási (lejárati) határidővel, ajánlattól nem léphet vissza. Szóbanállási hatidő nélkül: másik félnek

ésszerű időn belül válaszolnia kell az ajánlatra, ajánlat visszavonása az ajánlat megérkezéséig. Kötöttségi idő elteltével automatikusan megszűnik. Ajánlat elutasításával, módosított elfogadásával is (új, ellenajánlat). Személyes ajánlatra jelenlét során kell válaszolni Kötelező nyilatkozat a felkínált feltételekkel (opció) áru a vevő rendelkezésére áll. Néhány óra-több hét Fél jogosítja a másikat, feltételek közül egyiknek v. másiknak szabad választás szerint kérje (opciós jog) Esetei: többlet-árumennyiség, szerződésben meghatározott mennyiség, többet kíván-e átvenni. Opciót kérhet az eladó is (mennyiségre).Szerződés időtartamának meghosszabbítására, feltételek alapján kell-e v. később megállapítandó feltk Az ajánlati kötöttség a Bécsi Egyezményben: nemzetközi adásvételre vonatkozó BE. "szerződéskötésre irányuló javaslat akkor minősül ajánlatnak, ha kellően

meghatározott, és jelzi az ajánlattevőnek azt a szándékát, hogy elfogadása esetén magát kötelezettségben állónak tekinti.; Az ajánlat akkor válik hatályossá, amikor megérkezik a címzetthez. Még a visszavonhatatlan (VH) ajánlatot is vissza lehet vonni, ha az erről szóló nyilatkozat az ajánlatot megelőzően v. azzal egyidőben érkezik meg a címzetthez.; Az ajánlat mindaddig visszavonható, amíg a szerződést nem kötötték meg, feltéve, hogy az elfogadó nyilatkozat elküldését megelőzően érkezik meg a címzetthez. Nem lehet visszavonni: meghatározott határidő megállapításával, akár más módon, utal arra, hogy VH. Címzett bízhatott abban, hogy az ajánlat VH és a cí mzett az ajánlatban bízva járt el Hatályát veszti, visszautasítása az ajánlattevőhöz megérkezik. Elfogadás: nyilatkozata v elfogadásra utaló magatartás. Elfogadás hatályos: amikor az elfogadás közlése az ajánlattevőhöz megérkezik.

Külkereskedelemi technika I. 2 Külkereskedelemi technika I. 3 Az ajánlat és az ajánlatkérés megjelenési formái: Ajánlatot keresk. levél formájában, kötelező ajánlat spec. forma a pro forma számla (ismétlődő ügyletkötéseknél) Általános ajánlatok, egyszerre több vevőhöz, kötelezettség nélkül, árjegyzék, katalógus, hirdetés. Célravezető, egyedi, címzettnek szóló ajánlat. Problémák: ajánlat nyelve! Szokásos keresk. nyelv Angol, francia, spanyol K-Euróbában német, Ke-Eu orosz. Idegen nyelvű műszaki leírások helyessége Ajánlatkérésre késve válaszol. Ajánlatkéréseket válasz nélkül hagyni nem szabad Ajánlat elküldéséhez, amelyen az ajánlatkérés beérkezett. Az ajánlati tevékenység részfeladatai: érdemes-e foglalkozni a felmerült üzleti lehetőséggel?; ajánlatkérés komoly-e; van-e objektív akadálya az ajánlat elfogadásának külföldön (versenytárgyalások); A kért feltételeket lehet-e

teljesíteni (minőség, műszaki előírások, idő, szállítás, pü-i felt); van-e reális esély az üzlet elnyerésére? Alapos piaci infokat kíván. Bankinformáció, büróinformáció, külföldi képviseletek véleménye, személyes benyomások, ajánlattevő milyensége. Az ajánlat tartalma: szerződés minden lényeges feltételét tartalmaznia kell, infok áruról, üzleti felt.k Áru minősége, mennyisége, ár, milyen árumennyiségre vonatkozik, valuta. Egységár, átalányár (pausálár) ajánlott teljes mennyiség ára, irányár hosszabb időre érvényes, tájékoztató jellegű Bázisár (alapminőségre), átlagár (átlagos minőségre). Fuvarparitás megjelölése (további költségek és kockázatok); fizetés módja, ideje, fizetési okmányok; szállítási határidő; csomagolás és kikészítés (adjusztálás); műszaki vevőszolgálati tevékenység, járulékos eladói szolgáltatások (garancia, jótállás), irányadó jog. Ajánlatkérés piaci

ismereteket kíván. Legfontosabb szállítók, sok cégnek küldött ajánlatkérés - mintha megnőtt volna a termék iránt a kereslet, árakat felhajtja. Az ajánlatok versenyeztetése min. 3 ajánlattal Összehasonlítás bonyolult és időigényes Feltételek számszerűsítése, Képet ad, milyen megoldásokat alkalmaznak a versenytársak. Műszaki szempontú ár- összehasonlítás szakértelmet igényel. Ajánlatok széles sávban szóródnak, eltérő költségek, műszaki megoldások, üzleti neve. Gép kis sorozatban készül, egyedi termékek; ajánlatok műszakilag nem egyformák, szállítási terjedelem. Ajánlati formai követelmények nincsenek Kötelezettség nélkül, különleges forma: versenytárgyalási kiírás, beírásos árverés. Ajánlatkérő limitárat ad meg, vásárlási kötelezettsége van. Külkereskedelemi technika I. 4 Alkukapcsolatok eladó és vevő között Ellenajánlat, komoly vásárlási szándék, feltételeinek

módosítására alku. Levélváltás, személyesen is. Alku tárgya: ajánlati ár, fuvarparitás, fizetési feltételek, csomagolás, szállítási határidő, nyereséget csökkenthetik. Eredményesség feltétele felkészültség, konkurenciaviszonyok ismerete, dokumentálás, eladó, vevő is. Eltér tömegáruk v márkás termékek esetén. Vevő adott ár mellett több járulékos szolgáltatást kapjon, kedvezőbb fizetési kondíció. Személytelen, árra irányul: tőzsdecikkek, árveréseken . Ajánlatok értékelése, a versenyképesség kérdései a KK-ben Összes feltétel összehasonlítása; hitelben történő vásárlás költségei, kamat, azonnali fizetésért kapható árengedmény (skontó). Árdokumentációs forrás a számla, lebonyolított ügyletből Tőzsdei árjegyzés is. Másodrendű források a kötelező ajánlatok és szerződések Harmadrendű források katalógusárak, informatív árai, ügynökök információi. Kiértékelésnél

figyelemmel: minőségre, mennyiségre, ár, valutanem, fuvarparitás, fizetési mód, árengedmény, szállítási határidő, értékesítési, beszerzési csatorna, csomagolás, biztosítás. Angolszász szándéklevél (letter of intent) kötelező ajánlat; tengerentúli ismeretlen kereskedő ajánlatát megerősítheti a confirming house igazolása. 1980. április 11 Bécsi Egyezmény 4 fő része 1987. 80 törvényerejű rendelet Fogalmak a szerződéshez  Diszpozitív jogszabályok iránymutató alkalmazásra rendelkezések  kogens jogszabályok alkalmazásra köteles jogszabályok CISG a Bécsi Egyezmény angol rövidítése nem köteles jogszabályok, Külkereskedelemi technika I. 5 A külkereskedelmi szerződés alapvető fejezetei:  a szerződő felek megnevezése  a szerződés tárgyának megnevezése  a minőség meghatározása  a paritás meghatározása (a költség és a kockázat átszálláshelye)  szállítási határidők 

csomagolás és jelölése  műszaki dokumentáció  ár  fizetési mód  feladási rendelkezések és szállítási értesítések  szankciók  választott jog és bírósági illetékesség (jogvita esetén), választott bíróság A választott bíróság lényege és jelentősége jellemzői:  joghatóság  általában egy adott ország kereskedelmi kamarája mellett működik A szerződésben, amennyiben nem városi bíróságot jelölünk meg illetékesnek, akkor meg kell jelölni, melyik ország választott bíróságát választjuk.  a külföldi választott bírósági döntések elismerése a New York-i egyezmény alapján történik Előnyei  az eljárások lényegesen egyszerűbbek, mint az állami bíróságok igénybevételével  gyorsabb határozatot eredményez (általában maximum 6 hónap 3 év)  egyfokú: fellebbezésre csak különleges esetben van lehetőség. Ebben az esetben is felülvizsgálati kérelem alapján, ha súlyos

jogsértés vélelmezhető.  nem történhet üzleti titoksértés a tárgyaláson, mert csak az érdekeltek lehetnek jelen  szakemberek, szakjogászok vesznek részt a testületben; részt vehetnek, de nem kötelező az állami bíróság bírói is  a döntés az államok többségében azonnal végrehajtható Külkereskedelemi technika I. 6 Záradék  árfolyam záradék  áruminőség ellenőrzése, átvétele  garanciális idő kikötése  a szerződéstől való elállás és következményei  a Vis Maior esetek (a szerződő felektől független, objektív események akadályozzák a szerződés teljesítését)  reexport tilalom előírása  hatósági záradék kikötése ( az áruforgalom egy része engedély köteles. A szerződő partnerek, ha megegyeznek az adásvétel feltételeiben, célszerű az engedélykérelmet a szerződés megköthető) a szerződés akkor lép életbe, ha az engedélyt a hatóság kiadja Külkereskedelmi

szerződés fajtái  árura vonatkozó adásvételi  csere  bérleti  haszonbérleti  bizományosi  vállalkozói szerződés, képviseleti, ügynöki szerződés  anyagi értékeket képviselő jog átruházására, hasznosítására, bizományba vételére  árunak külföldi által végzendő fuvarozására, szállítmányozására vonatkozó szerződés  termelési vagy kereskedelmi együttműködésre (kooperációra), szakosodásra vonatkozó szerződés  munkások és szakértők rendelkezésre bocsátására vonatkozó szerződés  piacszervezési szerződés  piackutatási, reklám és propaganda szerződés Külkereskedelemi technika I. 7 Mutassa be a szerződés késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit! 1. A vevő részéről jelentkező leggyakoribb reklamációk: - kevesebb áru érkezik - az áru csomagolása - sérült az áru, hibás az áru - az eladó nem adja át az előírt okmányokat - az eladó egyáltalán nem

szállít - nem kerül megnyitásra időben az előleg visszafizetési, illetve teljesítési garancia - késedelmes szállítás 2. Az eladási reklamációk: - A leszállított áru (szerződés szerinti) nem kerül átvételre (nyitva szállítás, inkasszó). - A vevő nem tesz meg mindent annak érdekében, hogy az eladó szerződésszerűen teljesíteni tudjon. - Az akkreditív vagy vételár garancia nem nyílik meg időben; az előleg illetve ellenérték átutalás késik; az inkasszóra benyújtott okmányok kifizetését a vevő megtagadja. A fizetés nem az előírt devizában történik - Késedelmes szállítás (pl. FCA paritás) Késedelmes teljesítés: az eladó adott határidőre nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit. Külkereskedelemi technika I. 8 A szerződésszegés jogi következményei, ha késedelmes teljesítés valósul meg: 1. A jogosult követelheti a teljesítést és a kötelezett köteles teljesíteni Az áru nem érkezett

meg, felhívja az eladót, hogy mára nem érkezett meg az áru. a) Amennyiben megvalósul az utólagos teljesítés és ebből a vevőnek kára nem származott, akkor az ügy lezárva. b) Ha a szerződésben a késedelemre kötbért kötöttek ki, akkor a kötbért meg kell fizetnie a vevő számára. (Kötbért akkor kell fizetni, ha a késedelmes teljesítésnek anyagi következményei vannak, vagy anyagi következményektől független, lehet követelni a szerződés alapján) 2. A késedelmes teljesítés esetén a vevő elállhat a szerződéstől a.) ha bizonyítja az érdekmúlást b.) nem kell bizonyítani az érdekmúlást: - fix határidős szerződés esetén - ha a póthatáridő eredménytelenül telt el 3. Kártérítést követelhet a vevő a kötbéren túl is, ha a késedelem a kötelezettnek felróható és a kedvezményezett számára igazolható módon vesztesége keletkezett. Valamennyi reklamációra érvényes, hogy a szerződés lerendezése történhet: -

megegyezéssel (peren kívül) - peres úton Értelemszerűen megszűnik a szállítási késedelem, ha az eladó teljesít, ha halasztást kap, ha végleg megtagadja a t eljesítést. Természetesen a k ötbér és kártérítési igények ilyenkor is követelhetők. Külkereskedelemi technika I. Az Incoterms olyan kész, a 9 világkereskedelemben alkalmazható kidolgozott feladatgyűjtemény, amelynek valamely "paritására" hivatkozva mind az eladó, mind pedig a vevő biztos lehet abban, hogy felelősségüket egyértelműen meghatározták. Nincs szükség tehát arra, hogy a felek minden alkalommal részletekbe menően rögzítsék kötelezettségeiket, elegendő a megfelelő paritás kiválasztása és abban való megállapodás. Segítségével csökkenthető a bizonytalanság, a költséges jogviták keletkezésének esélye. Az Incoterms megalkotója a párizsi központú ICC (International Chamber of Commerce – Nemzetközi Kereskedelmi Kamara), amely

137 ország több ezer üzleti szereplőjét, cégeit tömöríti és 80 éves működésre tekinthet vissza. 1996 óta magyarországi szervezetek is részt vesznek ebben a munkában, ekkor jött létre az ICC Hungary, az első ICC nemzeti bizottság régiónkban. A nemzetközi szokásokat egy nemzetközi szervezet írásban rögzíti a szokásból szokvány lesz. Ha ezt ratifikálják nemzetközi szerződés jön létre, ami a nemzetközi jog alapja. Az INCOTERMS paritásokat az ICC (Nemzetközi Kereskedelmi Kamara) alkotta meg 1936.ban A szokványok csoportosítása a) Helyi szokványok: pl.: tőzsdei szokványok, kikötői szokványok kereskedőházak szokványai, bankszokványok, biztosítási szokványok.  Ezek szabályozzák egy adott ágazat, térség, szervezet működési mechanizmusait.  Az üzleti, ügyleti feltételeket  A szerződéskötés módját, formáját (tőzsdei kontraktusokat) b) Nemzetközi szokványok legtöbbje az ICC-hez kapcsolódik. Pl:

Nemzetközi fizetésekre vonatkozó szokványok, szerződéses garanciák egységes szabályai, a költség és kockázatviseléssel foglalkozó szokványcsoportok. 1936., 1953, 1980 -as, vagy 1990-es Incoterms paritások, a paritás mellé mindig oda kell írni, hogy melyik évit használjuk. Általában az utolsó feltételrendszert, klauzulát használják Incoterms 2000. Külkereskedelemi technika I. 10 Ezen belül a paritás: Azt a földrajzi metszéspontot (vagy pontokat) jelenti, ahol a költség és a kockázat átszáll az eladóról a vevőre. Lehet egy földrajzi pont, ahol átszáll a k öltség és a kockázat ez az egy pontos paritás, de átszállhat 2 különböző helyen is. Az egyik ponton a költség, a másikon a kockázatviselés száll át, két pontos paritás. Az Incoterms paritásban foglalt költségek mindig az eladóra vonatkoznak, ami költség nincs az Incoterms paritásba foglalva az, pedig a vevőre vonatkozik. Az INCOTERMS célja:  Ha az

eladó és a vevő nem tudja pontosan definiálni a költség és kockázat átszállási helyeket.  A szerződő felek nem ismerik egymás kereskedelmi szokásait  Ha a szerződő felek el akarják kerülni a fordításokból adódó eltérő értelmezéseket. A paritásoknak alapvetően 4 kérdésben van jelentőségük:  Kockázat megosztás  Költség megosztás  Árképzés  Vámérték képzés Az Incoterms 1990. 13 db klauzulát tartalmaz Azon klauzulák, ahol a költség és kockázat egy helyen száll át, egy pontosak, ezek az E; F; és D családok. Ahol két különböző ponton száll át az eladóról a vevőre a költség és kockázat, ez a C paritás. E csoport: EXW= Ex work: az eladónak semmilyen költséget nem kell viselnie, ami a fuvarozást illeti. A vevő az üzemből szállítja az árut F csoport: FCA: vevő által megjelölt fuvareszközre felpakolni az árut költségmentesen. FAS: költségmentesen a hajó oldalához partra rakják az

árut FOB: hajó korláton átemelve, a hajófedélzetre rakva. A FOB árak kialakításánál is szerepel olyan paritás mellett megkötött adásvételi szerződés, ahol az adott kikötőbe elviszik elhajózásra átadni az árut. (a főfuvarozást a vevő fizeti) FI: pl.: FOB FI: az eladó nem csak azt vállalja, hogy a hajó fedélzetére berakja az árut, hanem még bent el is rendezi. FOB W: biztosításánál az eladó biztosítást köt a háborús kockázatokra is. Külkereskedelemi technika I. 11 FCA: költségmentesen a fuvarozónak. Belföldi vízi úton történő szállításnál, ha a berakás az eladó telepén történik, akkor teljesít az eladó, amikor berakta az árut a vevő által rendelkezésre bocsátott szállítóhajóba, vagy amikor az árut a belföldi vízi fuvarozónak átadta. Tengeri szállításnál az eladó akkor teljesít, amikor a megrakott konténert a tengeri fuvarozó átvette, illetve amikor a konténer belépett a konténerterminál

területére. Ha az áru nem tesz ki egy teljes konténert az átadás akkor történik, amikor az árut a tengeri fuvaroztatónak átadta. Fuvarlevél, vagy szállítmányozói átvételi elismervény valamelyik fajtája. FAS: költségmentesen a hajó oldalához. Az eladó akkor teljesít, amikor az árut a megjelölt elhajózási kikötőbe, a rakparton a hajó oldalához, vagy egy átrakódereglyére helyezték. FOB: költségmentesen a hajófedélzetére. A költség- és kockázatviselés az eladóról a vevőre akkor száll át, amikor az áru áthalad a hajókorlát felett. Az eladónak az árut a meghatározott időben, a kikötői szokásoknak megfelelően kell átadnia az elhajózási kikötőben, a vevő által megnevezett hajófedélzetén. Hajóraklevél, B/L. C csoport: Az eladót terheli a főfuvarozási költség is. Két pontos paritás Az eladó fizeti a fuvarköltséget a megjelölt helyig. A kockázat a megadott főfuvarozást végző járműbe történő

berakodáskor átszáll az eladóról a vevőre, a költség pedig csak a megjelölt, végső fuvarozási helyen száll át. CFR, CIF végig a rendeltetési helyig biztosítja a fuvarköltséget. CPT, CIP a megjelölt helyig biztosítja a fuvarköltséget. CFR: költség és fuvardíj. az eladó a megnevezett rendeltetési kikötőig viseli a fuvardíjat, költségeket, de a kárveszély kockázata az elhajózási kikötőben száll át az eladóról a vevőre, amikor az áru áthalad a hajó korlátja fölött. CIF: költség, biztosítás és fuvardíj. A CFR-hez hasonló tengeri (belvízi) kétpontos klauzula, az elhajózási kikötőben a hajó korlátja fölött száll át a kockázatviselés az eladóról a vevőre, az eladó viseli a költségeket a rendeltetési kikötőig és a biztosítási díjat. (ezzel az eladói többletkötelezettség-vállalással különbözik a CFR-től) Hajóraklevél és biztosítási kötvény. CPT: fizetve .-ig Két pontos klauzula, több

fuvarozási mód összekapcsolását igénylő szállítás esetén alkalmazzák. A megjelölt rendeltetési helyig az eladó viseli a költségeket , a kockázat az áru fuvarozónak történő átadásával száll át a vevőre. Külkereskedelemi technika I. 12 Szállítmányozói átvételi elismervény. Tengeri fuvarozásnál, amikor a hajó korlátjának nincs gyakorlati jelentősége, illetve a vevő nem akarja az árut "útközben" eladni, igen elterjedt a CPT, illetve a CIP klauzula. CIP: fuvarozás és biztosítás fizetve .-ig Ugyanolyan két pontos klauzula, mint a CPT, a CIFhez hasonlóan azzal a kiegészítéssel, hogy az eladó köteles az úton lévő árut a rendeltetési helyig biztosítani, szintén bármelyik fuvarozási módnál alkalmazni lehet. I betűs paritások: az eladó a vevő javára köt biztosítást, drágább az eladó számára. D csoport: Egy pontos paritás DAF: a megadott határig szállítva az eladó viseli a költségeket DES:

vízi szállításnál a kikötőben átadja a hajófedélzetén a vevőnek. Ha a hajóról kiemelik az árut vámolni kell. DEQ: itt már a rakparton van, a vámolást elvégzi a VH. DDU: szárazföldi, a megjelölt helyig el kell szállítani az árut és ott a vámolást elvégeztetni, a vámfizetés a vevőt terheli. DDP: Az eladó gondoskodik a megadott helyig az áru elszállításáról, ott elvégezteti a vámkezelést, és a vámterheket megfizeti. DES: hajóról szállítva. Egy pontos tengeri klauzula Az eladó akkor teljesíti átadási kötelezettségét, amikor a rendeltetési kikötőben az árut a hajófedélzeten, importvámolás nélkül a vevő rendelkezésére bocsátotta. Minden költséget és kockázatot az eladó visel az áru rendeltetési kikötőig való eljuttatásával. Hajóraklevél. DEQ: rakparton átadva (vám fizetve). Tengeri (belvízi) egy pontos klauzula Az eladónak az árut a megjelölt rendeltetési kikötőben a rakparton importra elvámoltatva

kell átadnia a vevőnek. Az áru rakpartra rakásáig felmerült összes kockázatot és költséget (beleértve az adókat, vámokat, egyéb díjakat) az eladó viseli Külkereskedelemi technika I. 13 Incoterms 2000 A mostanáig használt Incoterms 1990-et az Incoterms 2000 váltja fel, amely két éves munka eredménye és világméretű konszenzus eredményének nevezhető. Az új változat pontosítja, szakszerűen és érthetőbben fogalmazza meg az eladó és a vevő kötelezettségeit. A felépítés, azaz a paritások E, F, C és D csoportokba sorolása megmaradt Ez logikus felsorolása a szóban forgó 13 paritásnak, amely – leegyszerűsítve – kiindul az Ex Works paritástól, ahol az exportőr saját telephelyén adja át az árut, folytatódik az F-csoporttal (FCA, FAS, FOB), ahol az eladó a fuvarozónak való átadásig gondoskodik az áru továbbításáról, majd a C-csoporttal (CFR, CIF, CPT, CIP), ahol az eladó már a fuvarozási szerződést is megköti

(de a kockázat a vevőé marad), és végül zárul a D-.csoporttal (DAF, DES, DDU, DDP), amelynek értelmében az eladónak viselnie kell az árunak a r endeltetési országba történő eljuttatása kockázatát és költségeit. Az Incoterms 2000 több fontos változást tartalmaz, de mindenekelőtt legnagyobb érdeme, hogy a fogalmakat, valamint az eladó feladata volt, most a vevő kötelezettsége lett. Logikus, hogy annak kell intézni a vámkezeltetést, akinek a felek közül a vámkezeltetés helyéhez esik közel a telephelye. Tehát az eladó az exportvámkezeltetésért lehet felelős, a vevő, azaz az importőr pedig az importvámkezeltetésért. Ezt a logikát követi a jelenlegi változat: azaz az FAS paritásnál az exportvámkezeltetést az eladónak kell végeznie. A DEQ paritásnál az importvámkezeltetés a vevő feladata lett, ami szintén az ellenkezője annak, ami korábban volt. Ugyancsak változtak a be- és kirakodás kötelezettségei az FCA paritás alatt

Eszerint, ha az átadás megnevezett helye az eladó telephelye, az eladónak kell az árút a vevő által kiállított fuvarozóeszközre berakni. Azonban, ha az átadás helye nem az eladó telephelye, akkor az eladó fuvareszközén történik az átadás, a fuvarozóeszközből nem kirakva. Az Incoterms az eladó és a vevő közötti szerződés (és nem csak a szállítás) feltételeit egyértelműsíti. Amellett, hogy megszabja, mely pontig viseli az eladó, és mely ponttól a vevő az árú szállításának költségét és kockázatát, tételesen (10 ismérv szerint) felsorolja azt is, mi az eladó és mi a vevő dolga pl. az engedélyek megszerzésénél A fuvarozási szerződés megkötésekor, mikor és miről kell a partnert értesíteni, és milyen okmányokat kell beszerezni. Külkereskedelemi technika I. 14 Ebből következik, hogy természetesen szükség van másokkal (pl. szállítmányozóval, biztosítóval, bankkal, stb.) történő szerződéskötésre

is Az Incoterms 2000 “szokvány”, így használata természetesen nem kötelező. Az ICC Hungary végzi a magyarországi terjesztést, és készül már az angol-magyar változat is, várhatóan jövő és áprilisában-májusában jelenik meg. Kapható az Incoterms 2000 útmutató is, amelyben konkrét példákon keresztül ismerkedhetnek meg a szakemberek mindazokkal a tudnivalókkal, a melyekre mintegy tíz éves távlatban naponta szükségük lesz. Melléklet Külkereskedelemi technika I. 15 Incoterms 2000 E-csoport Indulás EXW (Ex Works) F-csoport Üzemből (. a megnevezett helység) A fő fuvarozás nincs fizetve FCA (Free Carrier) Költségmentesen a fuvarozónak ( a megnevezett helység FAS (Free Alongside Ship) FOB (Free on Board) C-csoport Költségmentesen a hajó oldalához (a megjelölt elhajózási kikötő Költségmentesen a hajó fedélzetére ( a megjelölt elhajózási kikötő A fő fuvarozás fizetve CFR (Cost and Freight) Költség és

fuvardíj (a megnevezett rendeltetési kikötő) CIF (Cost, Insurance Költség, biztosítás és fuvardíj (a megnevezett rendeltetési kikötő) and Freight) CPT (Carriage Paid To) Fuvarozás fizetve -ig ( a megjelölt rendeltetési hely) D-csoport CIP (Carriage and Fuvarozás és biztosítás fizetve -ig ( a megjelölt Insurance Paid To) rendeltetési hely) Érkezés DAF (Delivered At Határra szállítva ( a megjelölt helység) Frontier) DES (Delivered Ex Ship) Hajóról szállítva (a megjelölt rendeltetési kikötő) DEQ (Delivered Ex Rakparton átadva ( a megjelölt rendeltetési kikötő) Qual) DDU (Delivered, Duty Vámfizetés nélkül leszállítva ( a megnevezett Unpaid) rendeltetési hely) DDP (Delivered Duty Vámfizetéssel leszállítva ( a megnevezett Paid) rendeltetési hely) Külkereskedelemi technika I. 16 Fuvarparitás jelzések az 1990-től érvényes INCOTERMS szokvány szerint Elnevezés mód Jelölés Tartalom Ex Works EXW

Költség és kockázat gyártól (bányától, stb.) a vevőt terheli (import esetén a vámértéket növeli) Free on FCA truck/rail (*FOT, Költség, kockázat az induló közúti/vasúti kocsiba való felrakástól a vevőt terheli (vámérték növelő tényező) Fuvarozási mód minden minden FOR) FOB Airport (FCA (*FOA) Free Carrier FCA (*FCR) Free FAS Alongside Költség, kockázat az induló repülőtéren való áruátadástól a vevőt terheli (vámérték növelő tényező) Költség, kockázat a megadott földrajzi ponton az árúnak a fuvarozó részére történő átadása után a vevőt terheli (vámérték növelő tényező) Költség, kockázat az elhajózási kikötő rakpartjától a vevőt terheli (vámérték növelő tényező) minden minden tengeri Ship Free On FOB Költség, kockázat az elhajózási kikötőben a hajóba rakástól a vevőt terheli (vámérték növelő tényező) tengeri CFR Költség érkezésig az eladót,

kockázat az indulástól a vevőt terheli (kockázati költség vámérték növelő) tengeri CIF Költség és biztosítás az érkezési helyig az eladót, egyéb kockázat a vevőt terheli (nem vámérték növelő) tengeri Board Cost and Freight Cost, Insurance, Freight Free Carriage Paid to Free Carriage CPT (*DCP) CIP and Insurance Költség a megnevezett rendeltetési helyig az eladót, kockázat az első fuvarozónak való átadástól a vevőt terheli (kockázati költség vámérték növelő tényező) Költség és biztosítás a nevezett rendeltetési helyig az eladót, kockázat az első fuvarozónak való átadástól a vevőt terheli (nem vámérték növelő tényező) minden minden Paid To Delivered At Frontier DAF Költség és kockázat a nevezett országhatárig az eladót terheli (ha az a magyar határ, nem növeli a vámértéket) minden Külkereskedelemi technika I. Delivered ex Ship DEX (*EXS) Delivered DEQ (*EXQ) Delivered DDU Duty

Unpaid Költség és kockázat érkezési kikötőig az eladót terheli (a tengeri kikötőtől a magyar határig vámérték növelő) Költség és kockázat érkezési kikötő rakpartjáig az eladót terheli (a tengeri kikötőtől a magyar határig vámérték növelő) 17 tengeri tengeri Költség, kockázat vámfizetés nélkül a nevezett rendeltetési állomásig az eladót terheli (magyarországi rendeltetési hely esetén nem minden növeli a vámértéket) Delivered Duty Paid DDP Költség és kockázat a nevezett rendeltetési helyig az eladót terheli (magyarországi rendeltetési hely minden esetén nem növeli a vámértéket) Kockázat és kockázat menedzsment a külkereskedelemben 15.1 Bizonytalanság és kockázat Korlátozott információk, céltól való eltérés lehetősége. Veszteség elkerülése 15.2 A nemzetközi piac különleges kockázatai - 15.21 Ügyleti szintű kockázatok Árukockázat: minőség; fuvarozási kockázat: tárolás,

fuvarozás. Kereskedelemi v gazdasági kockázat: késve fizetés, fizetésképtelenség, rosszhiszeműség. Árkockázat: költség, árviszonyok, infláció. Árfolyamkockázat Politikai kockázat Természeti kockázat. - 15.22 Üzletpolitikai kockázatok Vállalati szint. Piaci kockázat: termékek eladhatósága Felelősségi kockázat: termék káros hatásai. Likviditási kockázat: vállalkozás fizetőképessége Kamatkockázat: hitelkamatok változása. Országkockázat: célpiac politikai stabilitása, hitelképessége Árkockázat ügyleti, árfolyamkockzat üzletpolitikai szintű. Külkereskedelemi technika I. 18 15.3 Kockázati stratégiák - 15.31 A kockázat megelőzése Preventív biztosítás, partner kiválasztása, informálódás. Nagyobb kockázat, nagyobb nyereség. - 15.32 A kockázat csökkentése Stratégiák: kockázatmegosztás: redukálás, több külön ügyletre osztás. kockázatáthárítás: elosztás a gazdi alanyok között, partner,

állam, biztosító (biztosítás, garanciák, határidős ügyletek). Kockázatkompenzáció: kombinálás, pl hedge fedezeti ügylet; árfolyamkockázat több valutára osztás. 15.4 Az ügyleti szintű kockázatok csökkentésének eszközei - 15.41 Árukockázat Minőség a szerződésben meghatározzák. Nyersanyagok, csomagolás, raktározás, minőségi átvétel joga; garanciális hányad: kifizetést a minőségi átvételtől függ. Exportőr: egyértelmű jótállási, reklamációs idő. - 15.42 Fuvarozási kockázat Fuvareszközök megválasztása, csomagolás, szállítmánybiztosítás. - 15.43 Kereskedelmi kockázat Preventív biztosítás, óvadék, garancia, előleg, kötbér, hitelbiztosítás, faktorálás, bizalmi kéz késedelmi kamat. - 15.44 Árkockázat Gépek, berendezése mozgó ára. Fedezeti ügyletek, állami exporthitel-biztosító intézetek. - 15.45 Árfolyamkockázat Célszerű exporthiteleknél többféle, erős valuta alkalmazása. Értékállósági

záradékok: valutazáradék, valutakosár-záradék. Határidős devizaügyletek Tárgyalásos klauzula, egyezkedési kötelezettség, exporthitel-biztosítás. - 15.46 Politikai kockázat Partnerország megválasztása, állami exporthitel-garancia, diverzifikált piacok, kockázat megosztás. - 15.47 Természeti csapások kockázata Minél több, tőkeerős külföldi partner, biztosítás Külkereskedelemi technika I. 19 Fizetési módok a külkereskedelemben: a fizetés ideje és a fizetés módja szerint. Fizetés ideje 1) Előre fizetés: Az áru szállítása előtt fizetnek.  Bizonytalan a partner a szállító számára  A vevő hozzá akar járulni a szállítási szerződéshez. Speciális termék szállításáról szól a szerződés.  Megelőlegezés: a gyártás finanszírozásához hozzájárul. 2) Szállítással egyidejűleg: 30 vagy 60 napon belüli fizetés Fizetési mód 1. Nyitva szállítás 1.1 Mellékelik az okmányokat az áruhoz és a vevő

áru feletti rendelkezési jogát nem korlátozzák. 1.2 A fizetést a vevő kezdeményezi (átutalásos fizetési mód) 2. Okmányos fizetési módok 2.1 Inkasszó (a belföldi inkasszós rendszertől különbözik) 2.11 Sima 2.12 Vinkulált 2.2 Akkreditív 3) Utólagos: 60 napon túl menő fizetés⇒céghitel valósul meg. (hitelben történő áru eladás) Nincs szükség MNB engedélyre. Külkereskedelemi technika I. 20 A fizetési mód megválasztása előtt a következőket kell elemezni: Milyen az üzleti kapcsolat az eladó és a vevő között:  Partnerek tőke ereje/likvidítása milyen  Partnerek versenyképessége a piacon  Partnerek bonitása milyen Az áru jellege:  Romlandó vagy nem romlandó áruról van szó  Beruházási jellegű áruról van szó vagy nem (Off-set, visszavásárlásos)  Bérmunka jellegű áru (garanciát jelent nem kell okmányos fizetési módot választani) Adott piac, részpiac fizetési szokásai befolyásolják a

fizetési módot. Központi állami előírások Nemzetközi fizetési módok költség tényezői A CSEKK  A csekk pénzt megtestesítő értékpapír, amelyen a csekk kibocsátója meghatározott formaságok betartásával arra utasítja bankját, hogy a csekkben megnevezett összeget fizesse ki a csekk birtokosának.  Kézpénzt helyettesítő fizetési eszköz  „A csekk – pénzpapír, a váltó – hitelpapír.”  A csekk kiállításával a fizetés csak megkezdődik.  Amikor a bank beváltja a csekket, csak akkor történik meg a szerződés szerinti fizetés.  A kibocsátó köteles fedezetről gondoskodni, s ha ezt elmulasztja kártérítési kötelezettséggel tartozik, sőt esetleg büntetőjogilag is felelősségre vonható.  Genfi Csekkegyezmények – 1931- Magyarország 1965-ben csatlakozott. Külkereskedelemi technika I. A csekk kibocsátásának előfeltételei  A csekk kibocsátásának alapja a csekkszerződés.  Az aláírással

egyidejűleg a kibocsátó gondoskodik a fedezetről.  A kibocsátó aláírásmintát ad a banknak.  A csekkszerződés létrejöttekor a kibocsátó a banktól csekkfüzetet kap.  A csekk a kibocsátó írásos utasítása bankjához, hogy a csekkszámla-követelése terhére egy meghatározott összeget a csekken megnevezett személynek, vagy a csekk bemutatójának fizessen ki. A csekk ügylet résztvevői  A kibocsátó – aki az adásvételi ügylet esetén a vevő.  A kibocsátó a csekkszerződés alapján a banknál levő követelése terhére kibocsátja a csekket.  A címzett – a fizetésre kötelezett pénzintézet.  A kedvezményezett – akinek a javára a címzett a csekken szereplő összeget kifizeti.  A csekk kezese – aki aláírásával és nyilatkozattal kezességet vállal a csekk összegének a kifizetéséért.  A csekk átruházók – egyetemleges felelősség A csekk törvényességi kellékei  A „csekk” elnevezése az

okirat szövegében, az okirat kiállításának nyelvén.  Határozott pénzösszeg kifizetésére szóló feltétlen meghagyás.  A fizetésre kötelezett (címzett) neve.  A fizetési hely megjelölése,  A csekk kiállításának napja és helye.  A csekk kibocsátójának az aláírása. 21 Külkereskedelemi technika I. 22 A csekk érvényes akkor is, ha:  A fizetési hely hiányzik (a címzett telephelye).  A kiállítás helye nincs feltüntetve (a kibocsátó neve mellett megjelölt hely).  A csekk tekintetében nincs elfogadás, az ilyen nyilatkozatot nem írottnak kell tekinteni.  Ha nem szerepel rajta a kedvezményezett (bemutatóra szóló).  Ha a csekken a fizetendő összeg számmal és betűvel is szerepel, eltérés esetén a betűvel kiírt összeg a mérvadó.  A kibocsátó felelős a fizetésért és nem a címzett.  A csekk megtekintéskor fizetendő. A csekk lejárata  8 napon belül, ha ugyanabban az országban

fizetendő, ahol kibocsátották  20 napon belül, ha ugyanazon a földrészen fizetendő, ahol kibocsátották  70 napon belül, ha a kibocsátás és a fizetés helye különböző földrészeken van A csekk átruházása  A csekk ipso iure forgatható értékpapír.  A csekk csak akkor névre szóló, ha a kibocsátó a csekk forgatását negatív rendeleti (rekta) záradékkal kifejezetten megtiltja.  A bemutatóra szóló csekk átruházása a csekk fizikai átadásával történik.  A megnevezett személyre, kifejezett „rendeletére” vagy anélkül átruházása forgatással történik.  A megnevezett személyre, „nem rendeletre” átruházásához engedményezői nyilatkozat szükséges.  A fizetés pénzneme a fizetés helyén használatos pénznem, de „effektivitási záradékkal” kikötheti a kiállítás pénznemét. Külkereskedelemi technika I. 23 A bank megtagadhatja a kifizetést, ha  A csekktörvényben előírt törvényes

kellékek hiányosak.  Az aláírás hamis.  A csekkre nincs fedezet.  A csekket a lejárati határidőn túl mutatták be.  A csekkbirtokos megtérítési igénye a bemutatásra előírt határidő lejártától számított hat hónap alatt évül el. Csekktípusok  Elszámoló csekk – készpénzben történő fizetés megtiltva.  Keresztezett csekk – angolszász országokban, az ilyen csekket beváltásra mindig csak bank mutatja be a címzett banknál.  Láttamozott csekk – a címzett bank igazolja, hogy a csekk aláírása eredeti, s hogy fedezet is van rá.  Utazási csekk – szigorú előírás, hogy a kedvezményezett a csekket kétszer írja alá.  Bankcsekk – a bank által bankra címzett csekk.  Csekk-kártya, hitelkártya A külkereskedelemben kettő alap probléma van, amelyekre folyamatosan tekintettel kell lennie. 1. Finanszírozási 2. Kockázat Főként a kockázat kérdése jelenik meg. A külkereskedelemben a

kereskedők/vállalkozók olyan helyzetbe kerülhetnek, hogy a partner iránti bizalom hiányában lemondanak egy-egy üzletről. Vagy elvállalják ugyan az üzletet, de ez kedvezőtlenül érintheti a likviditásukat, a pénzügyi stabilitásukat, esetleg csődbe is viheti őket. Ezt a kétséget egy olyan bizalmi személy tudja feloldani, aki hajlandó az üzletfél kötelezettségeiért felelősséget vállalni. A kötelezettségért felelősséget vállalóknak egy egész struktúrája, szerkezete (van) létezik. Egyéni kezességvállalók, kezességvállaló vállalkozások Erre a bizalmi szerepre a tőke erejénél fogva a bankok a legalkalmasabbak. Külkereskedelemi technika I. 24 A bankkezesség, bankgarancia lényege, fogalma, azonosságuk és különbségük: Bankkezesség: járulékos jogügylet. Lényege: a megbízója kötelezettségeiért vállal felelősséget. A járulékos jogügylet kifejezés a kezességnél azért szerepel, mert ezt a kifejezésre juttatja

azt, hogy a banknak joga van a megbízója kereskedelmi szerződését áttekinteni, és csak akkor köteles helytállni a megbízója helyett, ha megbízója szerződésszerűen járt el. Bankgarancia: A bank vállalja a felelősséget a megbízója kötelezettségeiért. Alapvetően független a kereskedelmi kapcsolatban lévők közötti szerződéstől. A bankgaranciánál általában a szerződésben az szerepel, hogy adott időpontig a megbízó nem fizet, akkor helyette a bank fizet, és alapvetően nem vizsgálja a szerződésszerűséget. A bankgarancia erősebb, keményebb kötelezettségvállalás a bank részéről. 1. Lehívásos garancia: ha nincs teljesítés, azonnal lehívják a garanciát 2. Szerződéses garanciák közelítenek a kezességhez, a banki garanciaszerződésben, a bank helytállási kötelezettsége feltételeként a kereskedelmi szerződés néhány paramétere átvételre kerül. Szerződéses garanciák típusai: 1. Tender garancia: a pályázó

megbízásából egy bank vagy pénzintézet felelősségvállalása arra az esetre, ha a versenytárgyalás nyertese nem köti meg a szerződést a verseny kiírójával. 2. Teljesítési garancia: a bank felelősségvállalása arra vonatkozóan, hogy a garanciával rögzített összeget a kedvezményezettnek kifizeti, amennyiben megbízója hibásan teljesít vagy nem teljesít. 3. Visszafizetési garancia: a bank felelősséget vállal arra, hogy megfizet minden, a vevő által átutalt összeget a garanciaösszeg erejéig, ha az eladó nem teljesít vagy hibásan teljesít. Külkereskedelemi technika I. 25 Bankgarancia  A bank önálló fizetési kötelezettségvállalása harmadik személy teljesítéséért.  Az alapügylettől független jogügylet.  A bank saját kötelezettségének feltételei szerint fizet.  A garanciát nyújtó bank visszavonhatatlan kötelezettségvállalása.  A bankgarancia lejárata.  Vételár-garancia.  Akkreditívnyitást

ígérő garancia  Előlegvisszafizetési garancia.  Vételár-visszafizetési garancia.  Az eladó kockázatát a bankgaranciát nyújtó bank jelenti. Bankkezesség  Az alapügylettől függő, járulékos kötelezettségvállalás  A bank élhet az alapügylet adósának a kifogásaival.  A bank fizetési kötelezettsége, csak arra az esetre áll fenn, ha utóbb kiderül, hogy az adós jogtalanul tagadná meg a fizetést.  Egyszerű kezesség – előbb a főkötelezetthez kell fordulni.  Kézfizető vagy egyetemleges kezesség – sortartás nélkül tetszés szerint fordulhat fizetésért akár az adóshoz, akár a kezeshez.  Váltóbeváltásért nyújtott bankkezesség – nem egyenlő a váltóavallal – nem a váltón, hanem külön kezességi levélben vállalja a váltó beváltását. Külkereskedelemi technika I. 26 A váltóval történő fizetés szerepe a külkereskedelemben. A váltó fogalma, fajtái. A váltóügylet szereplői,

törvényes kellékei A váltó igénybevétele, átruházása. A váltó a kereskedelemben fontos szerepet játszó értékpapírfajta, rövid lejáratú hitel eszköz és fizetési eszköz is egyben. A váltó elterjedésének egyik oka, hogy a hitelezési kockázatot mérsékli. A váltó éppen az előnyeivel együtt a modern gazdaságban kedvelt pénzügyi konstrukció. Fogalma: Szigorú alakisághoz kötött fizetési felszólítás vagy fizetési ígéretet tartalmazó forgatható értékpapír. A váltó által megtestesített pénzkövetelés behajthatóságát a váltójog szigora biztosítja. Jogszabályok: Genf 1930. Váltó Egyezmény Mo 1965 évi I tv Kibocsátó: a váltó kiállítója (aki vagy a maga nevében ígér fizetést, vagy másik személyt szólít fel fizetésre), attól függően, hogy saját váltóról vagy idegen váltóról van szó. Kedvezményezett (rendelvényes): az a személy, akinek a részére vagy rendeletére a fizetést teljesíteni kell.

Címzett (csak idegen váltónál létezik), másképpen intézvényezett: a kibocsátó által a váltón fizetésre kötelezett személy. Idegen váltó: az idegen váltó kibocsátója felszólítja az intézvényezettet, hogy a megjelölt összeget adott időpontban és helyen a rendelvényesnek, vagy annak rendeletére fizesse ki. A kiállított idegen váltót be kell mutatni az intézvényezettnek, aki aláírásával igazolja, hogy a fizetési felszólítást elfogadta. Az intézvényezett aláírásával válik az addig intézvénynek (draft) nevezett idegen váltó elfogadvánnyá. Ekkor válik a címzett kötelezetté Az idegen váltó speciális formája a saját rendeletre szóló idegen váltó. Átruházó (forgató): az a váltó tulajdonos, aki váltó követelését forgatás útján átruházza, azaz a váltóval egy harmadik személynek fizet. A váltó első átruházója a kedvezményezett Új váltó kedvezményezett (forgatmányos). Aval-váltó kezesség:

váltókezes, aki a v áltón külön záradékban kezességet vállal a k ibocsátóért, az elfogadóért, vagy az átruházóért. A kezes aláírásával ellátott váltót aval váltónak, vagy avalizált váltónak nevezik. Külkereskedelemi technika I. 27 A váltó törvényes kellékei:  A váltó szó a kiállítás nyelvén  Határozott pénzösszeg kifizetésére szóló ígéret, vagy felszólítás  A fizetésre kötelezett (címzett) csak idegen váltónál  A fizetés esedékessége  A fizetés helye  Akinek a részére vagy rendeletére kell fizetni (kedvezményezett)  Kiállítás helye, kelte  A kibocsátó aláírása A váltó igénybevétele, átruházása, váltó követelés érvényesítése A váltó átruházással pénzhelyettesítőként használható. A váltót igénybe lehet venni lejárat előtt és után. Lejárat előtt: a bank leszámítolja a váltót. A hitel kamat csökkentésével kifizetett váltó a leszámítolt

váltó. Ha a váltó lejártakor a kötelezett nem fizet, akkor váltó per keletkezhet. A váltó per megindításához óvásra van szükség. Dokumentumon, okmányon igazolja a közjegyző, hogy a kötelezett megtagadta a váltó kifizetését. A váltó  Egyoldalú és jogcímmentes pénztartozást megtestesítő, forgatható értékpapír  Alkalmas lenne a ma oly jellemző körbetartozások kezelésére  Saját váltó: kiállítója kötelező fizetési ígéretet tesz arra, hogy a feltüntetett összeget a megjelölt helyen és időben megfizeti.  Idegen váltó: olyan értékpapír, amelyben a kibocsátó egy másik személyt (magánszemélyt vagy céget) szólít fel arra, hogy a feltüntetett kedvezményezett részére a megjelölt időpontban fizesse meg a váltón feltüntetett összeget.  Saját rendeletre szóló idegen váltó  Intézvény Külkereskedelemi technika I. 28 A váltó törvényes kellékei:  A váltó elnevezése az okirat

szövegében  A fizetésre kötelezett neve (saját váltónál a kiállító, idegen váltónál a címzett)  A fizetésre kötelezett aláírása (ha valaki váltót ír alá olyan személy képviseletében, akinek a képviseletére nem jogosult, akkor saját maga válik a váltó kifizetésére kötelezetté  A fizetési esedékesség megjelölése (ennek hiányában a váltó megtekintésre szól)  A fizetési hely megjelölése (ennek hiányában a kiállítás helye egyben a fizetés helye)  Annak a neve, aki felé (vagy akinek rendeletére) a fizetést teljesíteni kell (kedvezményezett)  A váltó kiállításának napjának és helyének a megjelölése (hely megjelölésének hiányában úgy kell tekinteni, hogy a kiállító telephelyén állították ki) A dátum megjelölése azért fontos, mert a váltót max. egy évre lehet kiállítani  Az esedékesség, fizetési és kiállítási hely hiányozhat, ezen hiányokon túl nem tekinthető az okirat

váltónak  Forgatható, és a forgatást csak negatív rendeleti záradékkal lehet kizárni.  A betűvel írt összeg érvényes eltérés esetén.  Recta váltó: melyet a kedvezményezett nem forgathat tovább  A forgatás során a váltó akkor válik „bemutatóra” szólóvá, amikor a kedvezményezettje üres forgatást alkalmaz  Üres forgatás: az eredeti kedvezményezett nem jelöli meg jogutódját.  Teljes forgatás: az eredeti kedvezményezett megjelöli jogutódját.  A váltóadósok kötelezettsége a váltóbirtokossal szemben egyetemleges.  A megtekintésre szóló váltót a kiállítás napjától számított 1 éven belül bármikor lehet fizetésre bemutatni.  A határozott napra szólót, az esedékesség napján illetve azt követő 2 napon belül.  Az óvás: annak közokirattal történő igazolása, hogy a váltót elfogadásra, illetve fizetésre bemutatták, de azt a kötelezett vagy nem fogadta el, vagy nem fizette ki

(közjegyzőnél az esedékesség napját követő 2 napon belül)  A váltó leszámítolása Külkereskedelemi technika I. 29 Mit ért okmányos meghitelezésen? Ismertesse annak különleges változatait (egyet részletesen is)! Hogyan történik az akkreditív megnyitása? Az okmányos meghitelezés egy bank írásos nyilatkozata arról, hogy ha a kedvezményezett az akkreditív szerződésben meghatározott feltételekkel megegyezően az okmányokat bemutatja, akkor számára fizetést teljesít. Az akkreditívre vonatkozó nemzetközi szokványokat az ICC rögzítette UPC500-ban. Banki fizetési ígéret A fizetést az eladó kezdeményezi. Az okmányokat az illetékes banknak benyújtja Az áru szállítását követően a vevőnek nincs szerepe az áru ellenértékének a rendezésében. A vevő áru feletti rendelkezési joga nincs korlátozva. A banknak aktív szerepe és nagy felelőssége van a fizetés lebonyolításában. Mozzanatai:  Adásvételi szerződés

megkötése  Akkreditív megnyitása:  Szerződéskötés  Az áru ellenértékének elhelyezése a banknál  A vevő bankja tájékoztatja az eladó bankját  Az eladó bankja értesíti az eladót, hogy a vevő az akkreditívet megnyitotta  Szállítási szerződés teljesítése  Az eladó átadja az okmányokat a bankjának, hogy a szállítást teljesítette  Az eladó bankja elküldi az okmányokat a vevő bankjának.  A vevő bankja átutalja az összeget az eladó bankjának  Az eladó bankja értesíti az eladót Típusai: a) Visszavonható vagy visszavonhatatlan: A nemzetközi szokvány alapján, ha nem írjuk rá, hogy visszavonhatatlan, akkor is hat hónapig nem lehet visszavonni. Külkereskedelemi technika I. 30 b) Igazolt vagy megerősített: Az eladó fölkérheti a bankját, hogy szálljon be megerősítő bankként az ügyletbe. Átvállalja a nyitó bank fizetését, ő végzi el az okmányok ellenőrzését. c) Feltöltő

(revolving): Az eladó és a vevő olyan adásvételi szerződést köt, amelyben a teljesítés több ütemben, hosszabb időintervallumban történik, akkor a vevő az adásvételi szerződésből adódó kötelezettségét úgy teljesíti, hogy meghatározott időközönként, illetve szállítások előtt feltölti az akkreditívet. Egyszerre nem helyezi el a banknál a teljes ellenértéket. A bank ettől függetlenül fizetést ígér d) Back to back: Elsősorban reexport ügyleteknél alkalmazzák, olyan esetekben, amikor az ügylet bizalmi jellegénél fogva nem áll módjukban un t ranszferálható (átruházható) akkreditívet kérni a vevőitől. Ilyenkor a vevő megbízásából a reexportőr javára nyitott akkreditív alapján a bank megnyit egy másik akkreditívet az eladó javára. e) Átruházható (transzferálható): az eladó maga helyett új kedvezményezettet jelölhet meg az átruházásban. A viszonteladók számára lehet fontos f) Osztott: Lényege több

kedvezményezett van egyszerre. Ügynöki közreműködés esetén van jelentősége. g) Negociáló: Az akkreditív megnyitása, megkötése halasztott fizetéssel történik. Ha az eladó teljesít a bank 90 nap múlva halasztott fizetéssel teljesít. Be lehet kapcsolni egy megelőlegező bankot, az eladó eladja az okmányokat ennek a banknak. A bank pénzt ad az okmányokért, majd azokat esedékességük napján benyújtja a nyitó bankhoz. Ez az eladónak annyiban jó, hogy nem kell várnia a p énzére, de mivel azonnal kifizetik a pénzt a negociáló bank leszámítolja az akkreditíven szereplő összeget. A negociáló bank biztosítéka, ha az eladó visszkeresetet jelöl meg. Ami akkor lép életbe, ha a határidő lejártával a negociáló bank benyújtja az okmányokat a nyitó banknak, ha nem kapná meg a pénzét a nyitó banktól visszkeresettel élhet. (pinceváltó: a c ímzettet nem jelölik meg, idegenváltót bocsátanak ki. A váltó lejártakor a

kötelezettség visszaszáll a kibocsátóra) h) Rembours: A nyitó bank akkreditívben tett ígérete úgy szól, hogy a rá intézvényezett váltót elfogadja, illetve ha a váltó címzettje a vevő, akkor szavatol a váltó elfogadtatásáért. i) Lokál: (klasszikus barternél) A vevő országának deviza nemében fizet a nyitó bank, amennyiben meghiúsul a szállítási szerződés. Külkereskedelemi technika I. 31 j) Készenléti: Bankgaranciát vagy bankkezességet helyettesít olyan országokban, ahol a banktörvény tiltja a bankoknak, hogy idegen kötelezettségekért felelősséget vállaljanak. k) Omnibus: az angol bankok használatában kialakult forma. Az eladó a javára megnyitott akkreditív összegét igénybe veheti az áru feladása előtt. A bank ezt az összeget az áru feletti zálogjog elismerése ellenében fizeti ki. l) Red claused: A nyitó bank záradékban nyilatkozik arról, hogy a kijelölt bank előleget fizethet az akkreditív

kedvezményezettjének. m) Packing: A bank előleg fizetése saját kockázatára, a nyitó bank tudta nélkül történik. n) Kereskedelmi hitellevél Résztvevői:  Vevő  Vevő bankja általában a nyitó bank: értesíti az eladó bankját az akkreditív megnyitásáról  Eladó bankja általában az avizáló bank: értesíti a k edvezményezettet az akkreditív megnyitásáról, felhívja a figyelmet az akkreditív, illetve az általa továbbítandó okmányok esetleges hiányosságaira.  Igazoló bank általában a vevő bankja: megerősíti az akkreditívben tett fizetési ígéretet, és a maga nevében is fizetést ígér.  Fizető bank: a nyitó banknak ki kell jelölnie azt a bankot, amely a megfelelő módon teljesít. A teljesítő bank megnevezésének hiányában értelemszerűen maga a nyitó bank a teljesítő.  Negociáló bank: a nyitó bank az eladó bankját felkérheti negociálásra is, azaz feljogosítja, hogy fizesse ki a nyitó bankra vagy

a vevőre címzett, látra vagy határidőre szóló intézvényeket. A negociálás másik esete, amikor a negociáló bank az eladó közvetlen felkérésére, saját költségére és kockázatára veszi meg az okmányokat. Az okmányok összegéből levonja a fizetés napja és az akkreditív lejárta közötti időszakra jutó kamatokat.  Eladó Külkereskedelemi technika I. 32 Az akkreditív szokásos feltételei:  Megbízó neve és címe  Kedvezményezett neve és címe  Visszavonható vagy visszavonhatatlan megjelölés  Összeg, devizanem  Az áru megnevezése  Részszállítás engedélyezése, ütemezése  Lejárat  Szállítási határidő  Átruházhatóság, oszthatóság engedélyezése  Igénybevétel módja  Teljesítő bank megnevezése Okmányos meghitelezés (akkreditív)  A bank – a vevő megbízásából – kötelező ígéretet tesz az eladónak arra, hogy amennyiben az eladó az előírt határidőn belül az

előírt – szerződésszerű áruszállítást igazoló – okmányokat benyújtja és ezek mindenben megegyeznek az akkreditív feltételeivel, úgy vagy saját maga fizet, vagy váltót elfogad.  Előnyök - hátrányok  Nemzetközi Kereskedelmi Kamara 1933-ban „Régles” címen  1994. január 1-jétől UCP 500 szokvány  Visszavonható és visszavonhatatlan akkreditív (külön megjelölés nélkül visszavonhatatlan)  Résztvevők: a vevő: akkreditív nyitási megbízást ad bankjának és a fedezetről is gondoskodik. - Nyitó bank: az eladónak levél formájában kötelező ígéretet tesz, megnyitja az akkreditívet. - Eladó: az akkreditív kedvezményezettje. - Avizáló vagy értesítő bank: feladata az okmánytovábbítás, ellenőrzés - Igazoló vagy megerősítő bank: a maga nevében is kötelezettséget vállal mindannak teljesítéséért, amit a nyitóbank ígért. Külkereskedelemi technika I. 33 - Teljesítő (lebonyolító) bank: az

akkreditívnek meg kell jelölni a fizető bankot, az elfogadó bankot, a negocionáló bankot (a váltó megvásárlására vállalkozik) - Jogviszonyok: az akkreditív önálló jogügylet - A vevő és a nyitóbank jogviszonya - A nyitóbank és az eladó közötti jogviszony - A nyitóbank és a bekapcsolt bankok közötti jogviszony. Az akkreditív feltételei: - a megbízó neve és telephelye - A kedvezményezett megnevezése - Az akkreditív visszavonhatósága - Az akkreditív lejárata (az okmánybenyújtás határideje) - A szállítási határidő - Az áru mennyiségének meghatározása - A meghitelezés összege (+-10 %) - Az egységár - A fizetés pénzneme - Résszállítás engedélyezése (tiltani lehet) - Átruházhatóság (külön engedély) - Benyújtandó okmányok Akkreditív változatok: Kereskedelmi hitellevél, L/C: - a kibocsátó bank arra kötelezi magát, hogy az előírt okmányok időben történő bemutatása esetén az

okmányok bármely jóhiszemű birtokosának kifizeti a hitellevélben szereplő összeget - Az L/C-t a nyitóbank közvetlenül a kedvezményezettnek küldi el. Az akkreditívtől eltérő különbségek: - Bármelyik harmadik jóhiszemű tulajdonosnak kifizeti, az akkreditívet csak a kedvezményezett veheti igénybe. - A hitellevelet mindig kíséri váltó, az akkreditívet kísérheti. Külkereskedelemi technika I. - 34 A kibocsátó bank a reá címzett intézvény (draft) elfogadására és kifizetésére is kötelezi magát. Feltöltődő (rulírozó) meghitelezés: - a revolving akkreditív egyszeri igénybevétel után automatikusan feltöltődik. - Nagy értékű résszállításoknál alkalmazzák. - A nyitóbank a teljes áruértékért ígér fizetést. - A vevőnek csak a résszállítások erejéig kell feltöltenie az akkreditívet. - Váltó is kapcsolódhat az akkreditívhez. Back to back credit (almeghitelezés): - A reexportőr tevékenységét

hivatott finanszírozni - Két egymáshoz kapcsolódó akkreditív. - A közvetítő javára nyitott akkreditív alapján bankjával új akkreditívet nyíttat. - A két akkreditív jogilag önálló. - Tartalék (készenléti) akkreditív - Omnibusz meghitelezés - Lokálakkreditív - Akcept akkreditív (rembours credit) - Halasztott fizetésű akkreditív - Packink credit és a red claused meghitelezés - Cleanakkreditív - Prevenciós (előzetes értesítésű) akkreditív Előnyei a vevő oldaláról:  A szerződésszerű teljesítést az okmányokon keresztül a bankok kontroláják  Az áru feletti rendelkezés joga nincs korlátozva. Előnyei az eladó oldaláról:  Az áruszállítást követően a vevőnek nincs szerepe a fizetésben.  Az akkreditívnél az eladó nem kezd hozzá a szállításhoz, amíg a vevő meg nem nyitja az akkreditívet. Külkereskedelemi technika I. 35 Bekapcsolt bankok:  Megerősítő  Negociáló

Benyújtott okmányok felülvizsgálatára kötelezett a nyitó bank vagy az általa kijelölt igazoló, fizető és negociáló bank. Okmányvizsgálat szempontjai:  Megegyeznek-e az akkreditív előírásaival  Egymással összhangban vannak-e  Megfelelnek-e a nemzetközi UCP szokványnak? Leggyakoribb eltérések:  Lejárt az L/C  Záradékolt a B/L  Késve benyújtott hajózási okmány  A számla összege eltér az L/C összegétől  Eltérő áruleírás a számlán és az L/C-n  Okmányok közötti eltérés  Aláírás nélküli okmányok  Váltóhiba A bank a következőket teszi okmányeltérés esetén:  Felkéri a kedvezményezettet a helyesbítésre  Értesíti a megbízót, és az akkreditív módosítására kér megbízást  Visszkereset fenntartása mellett fizet  Inkasszóra továbbítja az okmányokat  Fizetés nélkül visszaküldi az okmányokat. Az inkasszó csak akkor valósítható meg, ha levelező kapcsolatban

lévő bankok között bonyolítjuk le. Külkereskedelemi technika I. 36 Sima bankbeszedvény Úgy küldi el az eladó a vevő számára az árut, hogy a kereskedelmi okmányokat is mellékeli. Nincs korlátozva az áru feletti rendelkezési jog. Az eladó kezdeményezi a fizetést Felszólítja a bankját, hogy a vevő bankjától szedje be az ellenértéket. Direkt bankbeszedvény Gyakorlatban ritkán valósul meg. Az áru, a kereskedelmi okmányok a bankhoz megy (címzett 2). Nem a címzett a fizetésre kötelezett A bank rendelkezik az áru felett is Ha megérkeztek a bank kiértesíti az importőrt a fizetésről. Amint az importőr fizetett megkapja az árut A fizikai címzett a speditőr. Indirekt bankbeszedvény Sem az árut, sem a ker okmányokat nem kapja meg a vevő. A speditőr (címzett 1) fizikailag megkapja az árut, a bank megkaphatja a ker okmányokat és a megbízást. A banknak van áru feletti rendelkezési joga. A bank értesíti a vevőt, ha intézkedik az

áru ellenértékéről, megkaphatja a rendelkezési jogot. Miután a vevő rendezte az áru ellenértékét, a bank értesíti a speditőrt, és a vevő megkaphatja az árut. Ellenérték rendezés:  D/P azonnali fizetés, átutalással  D/A halasztott fizetés: a m egbízással együtt az eladó idegen váltót ad a bankjának, amit a vevőnek alá kell írni. Ha aláírja megkapja a ker okmányokat és az áru feletti rendelkezés jogát. Ilyenkor életbe lép a g arancia, hogy ha lejár a váltó a vevő fizetni fog. Az eladó szabadon fizethet a váltóval vagy leszámítoltathatja. Speditőr beszedvény Az eladó az árut nem szállítja a vevőnek. Az előző banki feladatok közül a speditőr megkapja az árut, a k er okmányokat, és az áru feletti rendelkezési jogot. A speditőr felkéri a vevőt, intézkedjen az ellenérték rendezéséről. A vevő értesíti a speditőrt, hogy ilyen és ilyen módon rendezte az ellenértéket, a speditőr felszabadítja az árut,

és az áru feletti rendelkezési jogot átadja. Külkereskedelemi technika I. 37 Okmányos beszedvény/okmányos inkasszó  Itt az exportőr bízza meg bankját azzal, hogy az áru ellenértékét a külföldi vevőtől kereskedelmi okmányok ellenében szedje be.  Előnyök – hátrányok.  A vevő fizetési kötelezettsége kizárólag az adásvételi szerződésből fakad (sima okmányos inkasszó) Vinkulált okmányos inkasszó: itt a vevő az áruhoz csak fizetés után juthat hozzá. - Kockázatok (eladó – vevő) - Speditőr inkasszó - Indirekt bankbeszedvény - Direkt bankbeszedvény - Látra szóló beszedési megbízás: D/P - Halasztott fizetésű D/A: váltó formájában tett ígéret. A hitel természetét alapvetően meghatározza a hitel visszafizetésének kockázata, vagyis a hitelnyújtás biztonsága. Eszerint különbséget teszünk:  Fedezett hitel  Nyílt hitel Fedezett hitelügylet: Az eladó vagy a vállalkozó kerülhet

olyan helyzetbe, hogy csak korlátozottan tud saját vállalati forrásai terhére beruházni, fejleszteni, vagy céghitelt nyújtani. Céghitel: A vállalkozó csak céghitelt nyújthat. Árut szállít, de fizetni csak később kell A hitel lehet fedezett vagy fedezetlen. Fedezeti eszközök:  Váltó  Zálogjog  Értékpapír  Bankgarancia  Akkreditív Külkereskedelemi technika I. 38 Nyílt hitelügylet: Abban az esetben, ha az eladó a külkereskedelmi áruforgalomban céghitelt nyújt és ennél a konstrukciónál nem alkalmazzuk a fedezett eszközöket, nyílt hitelről beszélünk. A fizetőképes kereslet nem teszi lehetővé az értékesítést, vagy a versenyhelyzet megkívánja, hogy hitelnyújtással oldják meg az értékesítést. Az értékesítésnek egy láncolata jön létre, ezekben a láncolatokban nem tudjuk kialakítani ezeket a fedezeteket. Kockázat mérsékelők:  Rövidtávú: faktorálás  Hosszútávú: forfetirozás:

beruházások kapcsán 3-4 év. Faktorálás: 1 éves időszakon belül megtörténik az elszámolás. A közvetítő kereskedő (faktor) kezességvállalása a megbízóval szemben azért, hogy az általa közvetített ügylet adósa fizetni fog. Amennyiben az adós nem fizet, a közvetítő kereskedő tesz eleget a fizetési kötelezettségnek. Faktor: pénzügyi szervezet, külkereskedelemben közvetítő kereskedő. Mozzanatai:  Az eladó felkéri a faktort a kívánt piacok megjelölésével kössön vele faktori szerződést.  A belföldi faktor felkéri a külföldi faktort a piaci szereplők megjelölésével, hogy vállalja el a közvetítést.  Céghitel  Az áruszállítást követően a faktor azonnal fizet.  Leszámítolással pénzhez juttatja az eladót. Visszkereset nélkül (nem kérheti vissza a pénzét a faktor, ha a vevő nem fizet)  Leszámítolás visszkeresettel. (visszakérheti a pénzét) Funkciói, tevékenysége:  Szolgáltatást

nyújthat  Nyilvántartásokat vezethet  Számlákat vezet  Jelzi a számlák esedékességét  Adósok felszólítása összegek behajtása  Delcredere felelősségvállalás: fizetésképtelenségből fakadó kockázat átvállalása. Ezért a faktort díj illeti meg (delcredere jutalék). Külkereskedelemi technika I. 39 Faktor működése: Ha a faktor a szállítást finanszírozza, lényegében megvásárolja a követelést az eladótól, aki így az ellenérték döntő hányadát közvetlenül a szállítás után megkaphatja. Az UNIDROIT a faktorálás egységes szabályzata. Faktorszerződés lehet: a) Lejárati: A faktor előre meghatározott lejárati napon fizet a megbízónak, függetlenül attól, hogy a vevő fizetett-e vagy sem, feltéve, hogy az esetleges “nem fizetés” a vevő fizetésképtelensége miatt állt elő. Vagyis csak a hitelnyújtás gazdasági kockázata ellen nyújt védelmet, és nem vonatkozik arra, ha a vevő országában

bekövetkezett politikai változások következtében hiúsult meg a fizetés. b) Finanszírozási: A faktor a szállítások számláit előre kifizeti, illetve megelőlegezi. A kamat CIBOR alapon kerül megállapításra, amit kiegészít a kamat prémium. A megbízó általában keresztszerződést köt a faktorbankkal vagy intézettel, és a meghatározott időn belüli export szállítások számláit a faktor a keretösszeg erejéig felülgarantálja, illetve kifizeti.  Visszkeresetes  Visszkereset nélküli Faktor díjazása:  Szolgáltatások díja  Delcredere jutalék  Finanszírozásért fizetett kamat Külkereskedelemi technika I. 40 6. Az adásvételi ár 6.1 Az ár kialakítása Az adásvételi árak kialakításának első lépése a költségek számbavétele. A külkereskedelmi adásvétel költségei az ún. áruforgalmi költségekben fejeződnek ki Az áruforgalmi költség az exportáru értékesítése, vagy az importáru beszerzése során az

áruval, a p iaccal és a forgalmazási tevékenységet ellátó vállalat működésével kapcsolatban felmerülő eszközfelhasználások és élőmunka-ráfordítások pénzben kifejezett értéke. A költségek megállapítására különféle kalkulációs eljárások állnak rendelkezésre. Az áru ára az árképzés során alakul ki. Az ajánlati ár alsó és felső határa rendszerint adott: nem lehet kisebb, mint a kalkulált önköltség, és nem lehet magasabb, mint a hasonló termékek piaci ára. Az áru árát az előbbi határokon belül a következő szempontok figyelembe vételével állapítják meg: • az áru minősége, • a szállítási határidő, • üzleti kondíciók (fizetési kockázatok, csomagolás, járulékos szolgáltatások, valutanem), • az eladó üzleti hírneve, • az exportőr piaci céljai (tervezett nyereség), • a vevőkör üzleti hírneve, • az importvám nagysága (eladási ár + vám legyen versenyképes a

belföldi árral), • árengedmények. A külkereskedelmi gyakorlat az egyes árufélék sajátosságainak megfelelően speciális árképzési módokat alakított ki. A nyersanyagok egy része tőzsdecikk, így árukat a pillanatnyi kereslet és kínálat határozza meg. Bizonyos nyersanyagok árának megállapítását nemzetközi szervezetek tartják kézben (pl. az olajét az OPEC, stb), de jelentős a nemzetközi áruegyezmények (lásd korábban) árképző szerepe is. A fogyasztási cikkek árának alakulását leginkább az értékesítési út megválasztása befolyásolja: az értékesítési út helyes megválasztásával változatlan külföldi fogyasztói ár esetén is változhat a az exportőr eladási ára. Külkereskedelemi technika I. 41 A bonyolult gépek, komplett berendezések árának kialakításánál a nemzetközi árak összevetésén alapuló árképzés műszaki összehasonlításokkal indul. A műszaki paramétereket számszerűsítik,

súlyozzák, majd a konkurens termékek azonos paramétereivel összehasonlítva az eltéréseket árban is kifejezik. Komplett berendezéseknél a kalkuláció kiegészül olyan elemekkel is, mint pl. a tervezés, üzembe helyezés, szerelés, stb költségei Végül nagy szerepe van a megfelelő árak kialakításában a konkurens árak ismeretének. Ezek forrásai lehetnek: • a konkurens eladó által vevője számára kiállított számla, • tőzsdei árjegyzés, • aukciókon kialakult árak, • kereskedelmi kirendeltségek, képviselők tájékoztatói, árlisták, • kereskedelmi utazók beszámolói, • újságcikkek, stb. 6.2 Az ár rögzítése az adásvételi szerződésben A termék jellege és a szállítási határidő függvényében az árat két módon rögzíthetik az adásvételi szerződésben. A szerződéses ár lehet: • fixár • mozgó- vagy csúszóár. A fixáras ügyletkötések lényege az, hogy az eladó és a vevő által közösen

kialakított szerződéses ár megegyezik azzal az árral, amelyet a vevő ténylegesen fizetni fog az eladónak. Raktárról történő eladások, rövid szállítási határidős ügyletek, fogyasztási cikkekre vonatkozó szerződések ára általában fixár. Számos terméknél a szerződéskötéskor még nem ismert a szállítandó termék tényleges minősége, viszont mind az eladó mind a vevő érdeke azt kívánja, hogy a vevő az áru tényleges értéke szerint fizessen. A minőség függvényében mozgó árra példát elsősorban a bányatermékek és a mezőgazdasági termékek körében találunk. Külkereskedelemi technika I. 42 Változhat az áru ára a konjunktúra függvényében is. Ennek alkalmazása főként nagyberendezések adásvételénél szokásos. A nagyberendezések gyártása hosszú ideig tarthat, s ez növeli a felek árkockázatát. A szerződő felek ilyen esetekben általában megállapodnak abban, hogy az árat hausse-baisse klauzulával

rögzítik, a fontosabb nyersanyagok, munkabérek stb. mindkét irányú árváltozását figyelembe veszik A konjunktúra függvényében mozgó ár szerződéses rögzítése megkívánja, hogy a vevő és az eladó megállapodjon: • a szerződéses árakat alakító tényezőkben, • a szerződéses árakat alakító tényezők súlyában, • a tényleges elszámolás időpontjában, • az elszámolóár kiszámításához mértékadó piaci árakban. Ugyancsak a nagyberendezések kereskedelmében egyre jobban terjednek a költségtérítéses szerződések. Az ár a megállapodás értelmében fix összegű, vagy az elvégzett munkával arányos részből és az igazolt költségekből áll. Az is előfordul, hogy az előzetes költségvetéshez képest mutatkozó többleten, illetve megtakarításon az eladó és a vevő osztozik. A napi piaci árak áringadozását egyenlíti ki a skálaáras szerződés. Itt a megállapodás szerint a tényleges adásvételi ár

meghatározott időszak árainak átlagaként alakul ki