Történelem | Középiskola » Bagyinszky Marianna - Történelem közép- és emelt szintű érettségi tételek, tételvázlatok

Alapadatok

Év, oldalszám:2020, 269 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:1045

Feltöltve:2021. január 07.

Méret:28 MB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

11111 Anonymus 2023. június 10.
  OK
11111 Luca Harmat 2021. október 03.
  Szuper!

Tartalmi kivonat

Bagyinszky Marianna Történelem közép- és emelt szintű érettségi tételek, tételvázlatok 1 Bagyinszky Marianna 2010, 2021 Lektorálta: Ádámné Szőnyi Zsuzsanna 2 I Tartalom I Tartalom . 3 II Történelem érettségi 2017-től. 6 III Közép-és emeltszintű érettségi témakörök 2017-től . 7 IV Név, évszám, fogalom- minimum követelmények . 13 V Kidolgozott érettségi témakörök, tételek . 28 V.1 Egyetemes történelem . 28 V.11 Ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői . 28 V.12 Ókori Izrael és Fönícia. 31 V.13 Athéni demokrácia . 33 V.14 Ókori görög és római hitvilág. Görög filozófia kimagasló képviselői Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei. 36 V.15 A köztársaság válsága az ókori Római Birodalomban . 41 V.16 Iulius Caesar egyeduralmi kísérlete és Augusztus principátusa . 45 V.17 A kereszténység kialakulása és elterjedése . 48 V.18 A Bizánci és a Frank

Birodalom. 53 V.19 A keresztény világ kettéválása. Szerzetesrendek a középkorban 55 V.110 Feudális gazdasági és társadalmi rend jellemzői . 58 V.111 Az iszlám vallás kialakulása, főbb tanításai és az arab hódítás. 61 V.112 Középkori város és a céhes ipar. 64 V.113 Rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban . 67 V.114 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése . 70 V.115 A középkor művelődése. Román, gótikus és reneszánsz stílus 72 V.116 Nagy földrajzi felfedezések és következményei . 77 V.117 Reformáció és ellenreformáció . 81 V.118 Angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása . 85 V.119 Francia abszolutizmus kialakulása . 87 V.120 Nagyhatalmi küzdelmek a 17. és 18 században 89 V.121 USA kialakulása és alkotmánya . 94 V.122 A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői . 97 V.123 A francia forradalom és bukása . 100 V.124 Ipari forradalom.

104 V.125 A napóleoni háborúk Európája . 107 V.126 Szent Szövetség Európája . 109 3 V.127 A 19. század első felének uralkodó eszméi 111 V.128 A német egység és a balkáni nemzetállamok kialakulása . 113 V.129 Az ipari forradalom újabb hulláma és hatásai . 115 V.130 Szövetségi rendszerek kialakulása . 118 V.131 Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század elejétől az első világháborúig 120 V.132 Első világháború . 126 V.133 Az első világháborút lezáró békerendszer (párizsi, trianoni békeszerződés) . 130 V.134 Világgazdasági válság és kiutak keresése . 135 V.135 Fasizmus az Olasz Királyságban . 137 V.136 Nemzetiszocializmus kiépítése Németországban . 139 V.137 Kommunista diktatúra Szovjetunióban . 142 V.138 II. világháború előzményei, kitörése és jellemzői A holokauszt 144 V.139 ENSZ . 150 V.140 Gyarmati rendszer felbomlása . 152 V.141 A hidegháború kialakulása (1947-53) .

156 V.142 A hidegháború évei (1953-63) . 158 V.143 Kétpólusú világrend megszűnése: Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése, Németország újraegyesítése. 160 V.144 V.2 Európai Unió . 162 Magyar történelem . 167 V.21 A magyar nép őstörténete, vándorlása, honfoglalás és a kalandozások kora . 167 V.22 Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége (Középkori magyar állam megteremtése) . 170 V.23 Szent László és Könyves Kálmán uralkodása . 172 V.24 Aranybulla. 174 V.25 Tatárjárás (1241-42) . 175 V.26 Magyar Királyság az Anjou-korban (vagy Mo. gazdasága, társadalma a XIV-XV században) . 177 V.27 Hunyadi János törökellenes hadjáratai . 181 V.28 Hunyadi Mátyás kül- és belpolitikája. 183 V.29 Mohácsi csata előzményei, okai, hazánk három részre szakadása . 186 V.210 Várháborúk és a három országrész berendezkedése . 188 V.211 Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete

Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon . 192 V.212 Zrínyi Miklós (1620-1664). 194 4 V.213 A törökök kiűzése . 195 V.214 A Rákóczi-szabadságharc . 197 V.215 Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon a XVIII. században 200 V.216 Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. század végéig 204 V.217 Reformkor (1830-48) . 207 V.218 Polgári forradalom Magyarországon és az áprilisi törvények . 212 V.219 Az 1848/49-es szabadságharc . 214 V.220 A kiegyezés előzményei és tartalma. 219 V.221 Dualizmus kori gazdaságpolitika. 223 V.222 Dualizmus kori társadalom . 226 V.223 Dualizmus kori nemzetiségi kérdés . 228 V.224 Életmód alakulása és Budapest a századfordulón. 230 V.225 Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfőbb lépései Magyarországon . 231 V.226 Horthy-korszak társadalma és életmódja. 234 V.227 Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” a

Horthy-korszakban . 236 V.228 Magyarország háborúba sodródása és részvétele a Szovjetunió elleni harcokba . 238 V.229 Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. Holokauszt 241 V.230 A Rákosi-diktatúra kiépülése és jellemzői (1945-56), szűkebb értelemben (1948-1956) 243 V.231 Az 1956-os forradalom és szabadságharc jellemzői és főbb eseményei. 246 V.232 A Kádár-korszak (1956-1989) . 250 V.233 Parlamenti demokrácia Magyarországon - Rendszerváltozás Magyarországon . 254 V.234 Parlamentarizmus és önkormányzatiság a mai Magyarországon . 257 V.3 VI Társadalomismeret . 263 V.31 Pénzügyi és gazdasági kultúra . 263 V.32 Munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek . 266 Felhasznált irodalom . 269 VI.4 Szakirodalom 269 VI.5 Ábrák jegyzéke 269 5 II Történelem érettségi 2017-től I, Típusai: középszint és emelt szint 1, Középszintű felépítése: történelem atlasz és

helyesírási szótár szóbelin és írásbelin használható. a, Írásbeli: - 180 perc alatt kb. 24 oldalas feladatlapot kell kitölteni - középszintű témakörökből áll, mely kb. 75-80 téma a 4 év alatt tanult tananyagok közül - összesen: 100 pont. Két részből áll: - egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatokból: 50 pont - szöveges kifejtő feladatok (esszé): 50 pont, 1 rövid (12-16 sor) és 1 hosszú (2632 sor) esszét kell választani a 4 megadottból. b, Szóbeli: 50 pont - 20 tétel/témakör, minden tételhez kapsz 6 forrásból (ábra, kép, szöveg stb.) álló segédanyagot, 4-5 percig önállóan kell felelni. Max 15 percig tart a feleltetés 2, Emelt szintű felépítése: a, Írásbeli: - 240 perc alatt, kb. 40 oldalas feladatlapot kell kitölteni - középszintű és emelt szintű témakörökre épít (kb. 150 téma) - összesen: 100 pont. Két részből áll: - egyszerű, rövid válaszokat igénylő feladatokból: 50 pont. 100 perc áll

rendelkezésre. Történelem atlasz nem használható - szöveges kifejtendő feladatok: 50 pont. 140 perc áll rendelkezése 1 rövid, 1 hosszú és 1 komplex esszét kell választani a 6 megadottból. Történelem atlasz, helyesírási szótár használható b, Szóbeli: 50 pont - 30 tétel/témakör közép és emelt szint anyagából (1 tétel olykor 50 oldal is lehet a tankönyvekből). Minden tételhez kapsz forrásokból (ábra, kép, szöveg stb) álló segédanyagot. Történelem atlasz, helyesírási szótár használható Max 20 percig tart a feleltetés. II. Pontszám összesen: 100 (írásbeli) + 50 (szóbeli) = 150 pont Középszint 150-120=5 119-90=4 89-60=3 59-38=2 Érettségi feladatlapok letölthetők: https://www.oktatashu/kozneveles/erettsegi/feladatsorok 6 III Közép-és emeltszintű érettségi témakörök 2017-től 1. Az ókor és kultúrája TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint 1.1 Poliszok az ókori Hellászban Emelt szint Az athéni demokrácia

működése a Kr.e 5 században. 1.2 Társadalmi és politikai küzdelmek az Julius Caesar egyeduralmi kísérlete. ókori Rómában Octavianus hatalomra jutása és a principátus Augustus idején. A görög-római hitvilág. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei. A zsidó vallás fő jellemzői. A kereszténység kialakulása és főbb tanításai. 1.3 Az európai kultúra alapjai Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői. A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész). A kereszténység államvallássá válása. 2. A középkor TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint A hűbériség és a jobbágyság jellemzői. 2.1 Nyugat-Európa a A Frank Birodalom történetének főbb Az uradalom és a mezőgazdasági kora középkorban állomásai. technika. 2.2 A középkori egyház A nyugati és a keleti kereszténység főbb A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői. jellemzői (pl. bencések, kolduló Hitélet és

vallások (pl. keresztény, rendek). zsidó) - együttműködés és konfliktusok. 2.3 Az érett középkor Nyugat- és KözépA középkori város és a céhes ipar. Európában 2.4 Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom 2.5 A középkor kultúrája Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A román és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra. A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban. Az Oszmán Birodalom kialakulása és főbb jellemzői. Művelődés és írásbeliség a középkorban. 7 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint 3.1 A magyar nép története az államalapításig 3.2 Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora A magyar nép eredete, vándorlása és a A honfoglaló magyarság életmódja. honfoglalás. Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV.

Béla idején 3.3 Az Anjouk és A középkori magyar állam Luxemburgi Zsigmond megerősödése I. Károly idején kora Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája. 3.4 A Hunyadiak Emelt szint Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején. Az Aranybulla. I. (Nagy) Lajos törvényei és az Anjoukori társadalom Zsigmond király külpolitikája. Hunyadi János törökellenes harcai. 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (14921789) TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint 4.1 A földrajzi felfedezések és következményei 4.2 Reformáció és katolikus megújulás A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői. Emelt szint A 16-17. századi gyarmatosítás és a világgazdaság kialakulása. A lutheri és kálvini reformáció. A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői. 4.3 Alkotmányosság és Az alkotmányos monarchia jellemzői A francia abszolutizmus XIV. Lajos abszolutizmus a 17-18.

Angliában. korában. században 4.4 A felvilágosodás kora 4.5 Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században (harmincéves háború, spanyol örökösödési háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború). 8 5. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint 5.1 Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése Emelt szint A mohácsi vész és az ország három részre szakadása. A három országrész berendezkedése. A várháborúk (1541-1568). 5.2 Az Erdélyi Erdély sajátos etnikai és vallási Fejedelemség virágkora helyzete. Bethlen Gábor fejedelemsége. 5.3 A török kiűzése és A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb a Rákóczieseményei és eredményei. szabadságharc Zrínyi Miklós tevékenysége és a

török kiűzése Magyarországról. 5.4 Magyarország a 18 Demográfiai és etnikai változások a 18 századi Habsburg században. Birodalomban Mária Terézia és II. József reformjai 5.5 Művelődés, egyházak, iskolák Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon. 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914) TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint 6.1 A francia Az Emberi és polgári jogok forradalom eszméi és nyilatkozatának alapkérdései. a napóleoni háborúk 6.2 A 19 század A korszak főbb eszmeáramlatainak eszméi és a (liberalizmus, nacionalizmus, nemzetállami konzervativizmus és szocializmus) törekvések Európában jellemzői. Emelt szint A napóleoni háborúk fordulópontjai. A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán. Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása. 6.3 Gyarmati függés és Gyarmatok és gyarmattartók a 19. harc a világ A

szövetségi rendszerek kialakulása. század közepétől az első világháborúig. újrafelosztásáért 6.4 Az ipari forradalom hullámai és hatásai Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei. Az ipari forradalmak társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők helyzete) 9 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (17901914) TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint A nemzeti eszme a reformkorban. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. A reformkor fő kérdései, Széchenyi és Kossuth reformprogramja. 7.1 A reformkor A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei. 7.2 Forradalom és szabadságharc Népek, nemzetiségek (pl.: németek, zsidók, szlávok) szerepe a forradalom és szabadságharc eseményeiben. A polgári állam kiépülése Magyarországon

(közigazgatás, közegészségügy, iskolahálózat). 7.3 A kiegyezés és a A kiegyezéshez vezető út dualizmus A kiegyezés tartalma és értékelése. Gazdasági változások a dualizmus korában. A magyar polgárosodás társadalmi, Budapest világvárossá fejlődése. 7.4 Társadalmi és gazdasági jellegzetességei, sajátosságai. Társadalmi és életmódbeli változások gazdasági változások Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, a dualizmus korában. a dualizmus korában németek) szerepe a modernizációban. Egyenlőség és emancipáció. Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában. 8. A világháborúk kora (1914-1945) TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint 8.1 Az első világháború és következményei 8.2 Gazdaság, társadalom és életmód 8.3 A fasizmus és a nemzetiszocializmus 8.4 A kommunista diktatúra 8.5 A második világháború Emelt szint Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege). Az első

világháborút lezáró békerendszer. Életmód és mindennapok a 20. század első felében. A világgazdasági válság és a New Deal. A náci Németország legfőbb jellemzői. Az olasz fasizmus jellemzői A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban. A világháború előzményei, kitörése és A második világháború főbb hadi és jellemzői. diplomáciai eseményei. A holokauszt. 10 9. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 9.1 Az első világháború A trianoni békediktátum és és következményei következményei. Magyarországon Magyarország az első világháborúban. Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. A magyar külpolitika a két világháború A válság és hatása: a belpolitikai élet között. változásai az 1930-as években. A politikai rendszer főbb jellemzői.

Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések. 9.2 A Horthykorszak Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” Magyarországon. 9.3 Művelődési viszonyok és társadalom Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. Magyarország német megszállása és nyilas hatalomátvétel. A holokauszt Magyarországon. 9.4 Magyarország a második világháborúban A klebelsbergi oktatás- és kultúrpolitika. Magyarország a náci birodalom árnyékában. a A területi revízió lépései. Kállay Miklós miniszterelnöksége. 10. A jelenkor (1945-től napjainkig) TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint 10.1 A kétpólusú világ kialakulása 10.2 A „harmadik világ” 10.3 A kétpólusú világrend megszűnése Emelt szint A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi Nemzetközi konfliktusok a hidegháború jellemzői, a

hidegháborús szembenállás idején (berlini válság, Korea, Kuba, jellemzői. Vietnam). Az ENSZ létrejötte, működése. A gyarmati rendszer felbomlása Indiában. A Kínai Népköztársaság létrejötte. A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli állam. A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése; Németország újraegyesítése. 10.4 Az európai integráció Az Európai Unió alapelvei, intézményei Az európai integráció főbb állomásai és működése. (bővülés és mélyülés). 10.5 A globális világ A globális világgazdaság ellentmondásai. A tömegkultúra új jelenségei 11 sajátosságai napjainkban. 11. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 11.1 A kommunista Az egypárti diktatúra működése, a diktatúra kiépítése és gazdasági élet és a mindennapok a Rákosi-korszak jellegzetességei a Rákosi-korban. Magyarország szovjetizálása

(19451949). 11.2 Az 1956-os forradalom és szabadságharc A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései. 11.3 A Kádárkorszak Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei; a megtorlás. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, változások és az ellenzéki életmód és mindennapok. mozgalmak. 11.4 A rendszerváltozás A rendszerváltozás főbb eseményei és a piacgazdaságra való A piacgazdaságra való áttérés és áttérés következményei. 11.5 Demográfiai folyamatok és a A határon túli magyarság 1945-től. határon túli magyarság A közjogi rendszer átalakítása (1990-2011). Demográfiai változások Magyarországon 1945-től. 12. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint 12.1 Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás Emelt szint A magyarországi romák története és

Társadalmi rétegződés és társadalmi helyzetének főbb jellemzői egyenlőtlenségek. napjainkban. Nemzetiségek Magyarországon. A szociális ellátórendszer fő elemei. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az állampolgári jogok, kötelességek. 12.2 Az aktív és felelős A politikai intézményrendszer fő elemei állampolgárság alapjai (országgyűlés, kormány, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok, az Alaptörvény). A választási rendszer fő elemei. 12.3 Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz kapcsolódó ismeretek A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák, banki ügyletek). A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése. Az állam gazdasági szerepvállalása. A pénzpiac működése. A vállalkozási formák, a vállalkozás alapítása és működtetése. 12 IV Név,

évszám, fogalom- minimum követelmények 9. évfolyam Tematikai egység Fogalmak, adatok Az őskor és az ókori Kelet Fogalmak: régészet, homo sapiens, őskőkor, újkőkor, zsákmányoló életmód, mágia, bronzkor, vaskor, nemzetség, despotizmus, városállam, öntözéses földművelés, buddhizmus, brahmanizmus, egyistenhit, zsidó vallás. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, Salamon, I. Dareiosz, Mózes, Buddha, Konfuciusz. Topográfia: „termékeny félhold”, Mezopotámia, Egyiptom, Palesztina, Perzsia, India, Kína, Babilon, Jeruzsálem. Kronológia: Kr. e 8000 körül (az újkőkor kezdete), Kr e 3000 körül (az első államok kialakulása), Kr. e XVIII század (Hammurapi uralkodása), Kr. e X század (a zsidó állam fénykora) Fogalmak: őskor, ókor, régészet, szerszámkészítés, öntözéses földművelés, Krisztus előtt, Krisztus után, évtized, évszázad, emberöltő, fáraó, piramis, hieroglifa, ékírás, betűírás, múmia, Biblia,

Ószövetség,héber Biblia, zsidó vallás. Személyek: Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon. Topográfia: ókori Kelet, Egyiptom, Nílus, Jeruzsálem, Mezopotámia, Kína. Évszámok: Kr. e 3000 körül (az Egyiptomi Birodalom egyesítése) Tematikai egység Az ókori Hellász Fogalmak: polisz, mitológia, arisztokrácia, démosz, türannisz, népgyűlés, esküdtbíróság, demagógia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Személyek: Szolón, Kleiszthenész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor, a legfontosabb görög istenek. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. Fogalmak, Kronológia: Kr. e 776 (az első feljegyzett olimpiai játékok), Kr e V adatok század közepe (Periklész kora), Kr. e 336-323 (Nagy Sándor uralkodása) Fogalmak: mítosz, városállam, olimpia, népgyűlés, Akropolisz, rabszolga. Személyek: Zeusz, Periklész. Topográfia:

Balkán-félsziget, Olümposz, Athén, Spárta, Perzsa Birodalom, Marathón. Évszámok: Kr. e 776 (az első feljegyzett olimpia játékok), Kr e 490 (a marathóni csata), Kr. e V század közepe (Athén fénykora) 13 Tematikai egység Az ókori Róma Fogalmak: patrícius, plebejus, consul, senatus, dictator, néptribunus, rabszolga, provincia, triumvirátus, principatus, limes, dominatus, diaszpóra, apostol, Biblia, egyház, püspök, zsinat, barbár, népvándorlás. Személyek: Hannibal, a Gracchus-testvérek, Marius, Sulla, Caesar, Antonius, Augustus, Názáreti Jézus, Péter apostol, Pál apostol, Constantinus, Attila. Topográfia: Róma, Karthágó, Actium, Pannónia, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. Kronológia: Kr. e 753 (Róma hagyomány szerinti alapítása), Kr e 510 (a köztársaság létrejötte), Kr. e 264-146 (a pun háborúk), Kr e 44 (Caesar Fogalmak, halála), Kr. e 31 (az actiumi csata), Kr u 70 (Jeruzsálem lerombolása), 313 adatok (a milánói

ediktum), 325 (a niceai zsinat), 395 (a Római Birodalom felosztása), 476 (a Nyugatrómai Birodalom bukása). Fogalmak: légió, rabszolga, provincia, jeruzsálemi szentély, Újszövetség, diaszpóra, népvándorlás. Személyek: Romulus, Hannibál, Julius Caesar, Augustus, Jézus, Mária, József, Attila. Topográfia: Itáliai-félsziget, Róma, Karthágó, Szicília, Római Birodalom, Pannónia, Aquincum, Júdea, Betlehem Jeruzsálem. Évszámok: Kr. e 753 (Róma alapítása) Tematikai egység A középkor Fogalmak: ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, kódex, feudalizmus, hűbériség, jobbágy, robot, majorság, uradalom, önellátás, nyomásos gazdálkodás, iszlám, Korán, kalifa, invesztitúra, inkvizíció, eretnekség, antijudaizmus, kolduló rend, rendi monarchia, városi önkormányzat, hospes, céh, levantei kereskedelem, Hanza, skolasztika, egyetem, lovag, román stílus, gótika, reneszánsz, humanizmus, szultán,

szpáhi, janicsár. Személyek: Karolingok, Nagy Károly, Justinianus, Mohamed próféta, Aquinói Szent Tamás, VII. Gergely, Gutenberg Topográfia: Egyházi (Pápai) Állam, Bizánci Birodalom, Mekka, Németrómai Birodalom, Szentföld, Velence, Firenze. Kronológia: 622 (Mohamed futása, a muszlim időszámítás kezdete), 732 (a Fogalmak, frankok győzelme az arabok felett), 800 (Nagy Károly császárrá adatok koronázása), 843 (a verduni szerződés), 1054 (az egyházszakadás), 1215 (a Magna Charta kiadása), 1453 (Konstantinápoly elfoglalása). Fogalmak: középkor, uradalom, hűbérúr, hűbéres, vár, jobbágy, robot, majorság, iszlám, pápa, szerzetes, eretnek, vallási intolerancia, zsidóüldözés, kolostor, kódex, lovag, középkori város, céh, járvány, távolsági kereskedelem, könyvnyomtatás. Személyek: Nagy Károly, Mohamed, Szent Benedek, Gutenberg. Topográfia: Bizánci Császárság, Frank Birodalom, Mekka, Arab Birodalom, Német-római Császárság.

Évszámok: 622 (Mohamed „futása”), 800 (Nagy Károly császár), XV. század (könyvnyomtatás). 14 Tematikai egység A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Fogalmak: nyelvrokonság, őstörténet, őshaza, törzsszövetség, kettős fejedelemség, honfoglalás, kalandozás, királyi vármegye, ispán, nádor, egyházmegye, királyi tanács, tized, szerviens, várjobbágy, vajda, Szent Korona, Aranybulla, nemesi vármegye, székely, szász, kun, bandérium, aranyforint, regálé, harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, báró, köznemes, kilenced, ősiség, perszonálunió, végvári rendszer, rendi országgyűlés, rendkívüli hadiadó, füstpénz, fekete sereg, corvina. Személyek: Árpád, Géza fejedelem, I. (Szent) István, Koppány, I (Szent) László, Könyves Kálmán, Anonymus, II. András, IV Béla, I Károly, I (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás. Topográfia: Magna Hungaria,

Kazár Birodalom, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom, Székesfehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Muhi, Buda, Visegrád, Nándorfehérvár. Kronológia: 895 táján (honfoglalás), 955 (augsburgi csata), 972–997 (Géza fejedelemsége), 997/1000–1038 (I. /Szent/ István), 1077–1095 (I /Szent/ László), 1095–1116 (Könyves Kálmán), 1205-1235 (II. András), 1222 (az Aranybulla kiadása), 1235–70 (IV. Béla), 1241-42 (tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása), 1308-42 (I. Károly), 1342-82 (I /Nagy/ Lajos), 1351 Fogalmak, (I. /Nagy/ Lajos törvényei), 1387–1437 (Luxemburgi Zsigmond), 1444 (a adatok várnai csata), 1456 (a nándorfehérvári diadal), 1458-90 (I. /Hunyadi/ Mátyás). Fogalmak: hun, finnugor, félnomád életmód, törzs, nemzetség, nagycsalád, fejedelem, táltos, honfoglalás, kalandozás, Szent Korona, vármegye, tized, ispán, tatár, kun. Személyek: Attila, Álmos, Árpád, Géza fejedelem,

Szent István, Gellért püspök, Szent László, Könyves Kálmán, IV. Béla, Szent Margit Topográfia: Urál, Etelköz, Vereckei-hágó, Kárpát-medence, Erdély, Esztergom, Pannonhalma, Székesfehérvár, Buda, Muhi. Évszámok: IX. század (Etelköz), 895-900 (honfoglalás), 997-(1000)-1038 (I. /Szent/ István uralkodása), 1077 (I /Szent/ László trónra lépése), 12411242 (tatárjárás), 1301 (az Árpád-ház kihalása) Fogalmak: aranyforint, nádor, nemes, ősiség és kilenced törvénye, kormányzó, végvár. Személyek: I. Károly, I (Nagy) Lajos, Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, I. Szulejmán Topográfia: Nándorfehérvár, Visegrád, Mohács. Évszámok: 1308 (I. Károly trónra lépése), 1456 (Nándorfehérvár), 14581490 (Hunyadi Mátyás uralkodása), 1526 (a mohácsi vereség) 15 10. évfolyam Tematikai egység A világ és Európa a kora újkorban Fogalmak: ültetvény, tőke, kapitalizmus, világkereskedelem, abszolutizmus,

reformáció, protestáns, evangélikus, református, ellenreformáció, jezsuita, barokk, manufaktúra, vetésforgó, anglikán, puritán, Jognyilatkozat, alkotmányos monarchia, merkantilizmus. Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Spinoza, I. Erzsébet, Cromwell, XIV Lajos, I (Nagy) Péter. Topográfia: Németalföld, London, Versailles, Szentpétervár. Kronológia: 1492 (Amerika felfedezése), 1517 (Luther fellépése, a Fogalmak, reformáció kezdete), 1618–48 (a harmincéves háború), 1642-49 (az angol adatok polgárháború), 1689 (a Jognyilatkozat kiadása). Fogalmak: újkor, felfedező, gyarmat, manufaktúra, reformáció, protestáns, jezsuita, katolikus megújulás, felvilágosodás, alkotmány. Személyek: Kolumbusz, Luther, Kálvin, Cromwell, XIV. Lajos, Rousseau, Washington. Topográfia: Amerika, Versailles, London, Szentpétervár. Évszámok: 1492 (Kolumbusz Amerikában), 1517 (Luther fellépése), 1776 (az

amerikai Függetlenségi nyilatkozat). Tematikai egység Magyarország a kora újkorban Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, vitézlő rend, unitárius, kuruc, trónfosztás. Személyek: II. Lajos, Szapolyai János, I Ferdinánd, I Szulejmán, Dobó István, Zrínyi Miklós, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc Topográfia: Mohács, Kőszeg, Buda, Hódoltság, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Ónod, Nagyszombat, Bécs. Kronológia: 1526 (a mohácsi csata), 1541 (Buda török elfoglalása, az ország tényleges három részre szakadása), 1552 (Eger sikertelen török ostroma), 1566 (Szigetvár eleste), 1591–1606 (a tizenötéves háború), Fogalmak, adatok 1664 (Zrínyi Miklós téli hadjárata, a vasvári béke), 1686 (Buda visszafoglalása), 1699 (a karlócai béke), 1703-11 (a Rákócziszabadságharc), 1707 (az ónodi országgyűlés), 1711 (a szatmári

béke). Fogalmak: végvár, hódoltság, szultán, szpáhi, janicsár, kuruc, labanc, hajdú, úrbér, jobbágyrendelet, zsellér, betelepítés, türelmi rendelet. Személyek: Dobó István, Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós, II. Rákóczi Ferenc, Mária Terézia, II József Topográfia: Pozsony, Bécs, Erdélyi Fejedelemség, Eger, Gyulafehérvár, Debrecen. Évszámok: 1541 (Buda török kézen), 1552 (a „nagy várháborúk” éve), 1686 (Buda visszavívása), 1703-1711 (a Rákóczi-szabadságharc), 17401780 (Mária Terézia). 16 Tematikai egység Felvilágosodás, forradalmak és a polgárosodás kora Fogalmak: felvilágosodás, racionalizmus, a hatalmi ágak megosztása, természetjog, társadalmi szerződés, népszuverenitás, szabad verseny, felvilágosult abszolutizmus, Emberi és polgári jogok nyilatkozata, ökumenikus gondolkodás, alkotmány, jakobinus, terror, nacionalizmus, emancipáció, antiszemitizmus, liberalizmus, konzervativizmus,

szocializmus, Szent Szövetség, urbanizáció. Személyek: Spinoza, Montesquieu, Voltaire, Rousseau, Adam Smith, II. (Nagy) Frigyes, Washington, XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx. Topográfia: Párizs, Poroszország, Szilézia, Lengyelország, gyarmatok Fogalmak, Észak-Amerikában, Waterloo. adatok Kronológia: 1776. július 4 (az amerikai Függetlenségi nyilatkozat kiadása, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte), 1789. július 14 (a Bastille ostroma, a francia forradalom kitörése), 1793-1794 (a jakobinus diktatúra), 1804-1814/15 (Napóleon császársága), 1848 (forradalmak Európában). Fogalmak: népfelség elve, jakobinus, polgári nemzet, ipari forradalom, tőkés, bérmunkás, kapitalizmus, Személyek: XVI. Lajos, Robespierre, Napóleon, Watt Topográfia: Párizs, Waterloo. Évszámok: 1789 (a francia forradalom kezdete), 1815 (a waterlooi csata). Tematikai egység Fogalmak, adatok Az újjáépítés kora Magyarországon

Fogalmak: betelepítés, betelepülés, Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, felsőtábla, alsótábla, vámrendelet, úrbéri rendelet, Ratio Educationis, türelmi rendelet, jobbágyrendelet. Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II József, Kazinczy Ferenc Topográfia: Határőrvidék, Bácska, Bánát. Kronológia: 1723 (Pragmatica Sanctio), 1740-80 (Mária Terézia), 17801790 (II. József) Reformkor, forradalom és szabadságharc Magyarországon Fogalmak: reform, polgári átalakulás, liberális nemesség, centralista, cenzúra, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védővám, márciusi ifjak, nemzetőrség, áprilisi törvények, felelős kormány, sajtószabadság, népképviselet, cenzusos választójog, jobbágyfelszabadítás, emancipáció, tavaszi hadjárat, Függetlenségi nyilatkozat, nemzetiségi törvény. Személyek: Széchenyi István, Wesselényi Miklós, Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc, Kossuth Lajos,

Metternich, Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Petőfi Sándor, Jellasics, Görgei Artúr, Ferenc József, Windischgrätz, Bem József. Topográfia: Pest-Buda, Vaskapu, Pákozd, Isaszeg, Debrecen, Világos. Kronológia: 1830 (Széchenyi István: Hitel című művének megjelenése, a reformkor kezdete), 1832–36 (rendi országgyűlés), 1844 (a magyar nyelv államnyelvvé nyilvánítása), 1848. március 15 (forradalom Pesten), 1848 április 11. (az áprilisi törvények), 1848 szeptember 29 (a pákozdi csata), Tematikai egység Fogalmak, adatok 17 1849. április 6 (az isaszegi csata), 1849 április 14 (a függetlenség kimondása), 1849. május 21 (Buda felszabadítása), 1849 augusztus 13 (a világosi fegyverletétel). Fogalmak: rendi országgyűlés, alsótábla, felsőtábla, reformkor, közteherviselés, cenzúra, sajtószabadság, választójog, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, honvédség, trónfosztás, nemzetiségi törvény. Személyek: Széchenyi István,

Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Petőfi Sándor, Batthyány Lajos, Jellasics, Görgei Artúr, Bem József. Topográfia: Debrecen, Isaszeg, Buda, Világos, Arad. Évszámok: 1830 (a Hitel megjelenése, a reformkor kezdete), 1832-1836 (reformországgyűlés), 1848. március 15 (forradalom Pest-Budán), 1849 április 14. (a Függetlenségi nyilatkozat), 1849 október 6 (az aradi vértanúk és Batthyány Lajos kivégzése). 18 11. évfolyam Tematikai egység A nemzetállamok és a birodalmi politika kora Fogalmak: monopólium, futószalagos termelés, polgári állam, középosztály, városiasodás, emancipáció, politikai antiszemitizmus, cionizmus, szakszervezet, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, egyenlőtlen fejlődés, nagyhatalom, hármas szövetség, antant, keleti kérdés. Személyek: III. Napóleon, Garibaldi, Bismarck, II Vilmos, Lincoln, Rotschildok, Herzl Tivadar, Viktória királynő, XIII. Leó Topográfia: Piemont,

Olaszország, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Elzász-Lotaringia, Balkán. Kronológia: 1853–56 (a krími háború), 1859 (a solferinói ütközet), 1861Fogalmak, 65 (az Egyesült Államok polgárháborúja), 1866 (a königgrätzi csata), 1871 adatok (a Német Császárság létrejötte), 1882 (a hármas szövetség megalakulása), 1907 (a hármas antant létrejötte). Fogalmak: polgárháború, nemzetállam, szabad verseny, monopólium, szociáldemokrácia, tömegkultúra. Személyek: I. Vilmos császár, Bismarck, Lincoln, Edison, Marx Topográfia: Olaszország, Németország, Egyesült Államok. Évszámok: 1859 (csata Solferinónál), 1861-1865 (polgárháború az Egyesült Államokban), 1871 (a Német Császárság létrejötte). A kiegyezéshez vezető út és a dualizmus kora Magyarországon Fogalmak: emigráció, passzív ellenállás, Húsvéti cikk, kiegyezés, dualista monarchia, közös ügy, gazdasági kiegyezés, Dunai Konföderáció, nemzetiségi törvény,

horvát-magyar kiegyezés, Szabadelvű Párt, Szociáldemokrata Párt, választójog, torlódó társadalom, úri középosztály, dzsentri, kivándorlás, asszimiláció, zsidó emancipáció, állami anyakönyvezés, polgári házasság, népoktatás, millennium. Személyek: Haynau, Alexander Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Eötvös József, Löw Emánuel, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Wekerle Sándor, Tisza István, Puskás Tivadar, Kandó Kálmán, Ganz Ábrahám. Topográfia: Arad, Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest, Bécs, Fiume, Bosznia-Hercegovina. Fogalmak, adatok Kronológia: 1849. október 6 (az aradi vértanúk kivégzése), 1865 (Deák Ferenc Húsvéti cikke), 1867 (a kiegyezés, Ferenc József megkoronázása), 1868 (a nemzetiségi és népiskolai törvény, a horvátmagyar kiegyezés), 1875-90 (Tisza Kálmán miniszterelnöksége), 1873 (Budapest létrejötte), 1896 (a millennium), 1905 (a Szabadelvű Párt választási veresége, belpolitikai válság). Fogalmak:

passzív ellenállás, kiegyezés, közös ügyek, dualizmus, millennium, agrárország, emigráció, amnesztia, vallási egyenjogúság. Személyek: Deák Ferenc, I. Ferenc József, gróf Andrássy Gyula, báró Eötvös József, Kandó Kálmán, Bánki Donát. Topográfia: Osztrák-Magyar Monarchia, Budapest. Évszámok: 1867 (a kiegyezés), 1896 (a millenniumi ünnepségek). Tematikai egység 19 Tematikai egység Fogalmak, adatok Az első világháború és következményei Fogalmak: villámháború – állóháború/állásháború, központi hatalmak, frontvonal, hátország, antant, jóvátétel, Népszövetség, revízió, reváns, bolsevik, szovjet, kommunizmus, őszirózsás forradalom, Kommunisták Magyarországi Pártja (KMP), egypártrendszer, proletárdiktatúra, egyházellenesség, vallásellenesség, ellenforradalom, kormányzó, vörösterror, fehérterror. Személyek: Lenin, Trockij, Wilson, Clemenceau, IV. Károly, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Garami

Ernő, Kun Béla, Apponyi Albert, Horthy Miklós. Topográfia: Szarajevó, Doberdó, Szentpétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, a balti államok, Lengyelország, a trianoni Magyarország. Kronológia: 1914-18 (az első világháború), 1914. június 28 (a szarajevói merénylet) 1914. július 28 (az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, a világháború kirobbanása), 1917 (a februári forradalom és a bolsevikok hatalomátvétele Oroszországban), 1918. október 31 (az őszirózsás forradalom győzelme), 1918. november 3 (a padovai fegyverszünet), 1919 (a békekonferencia kezdete, a versailles-i béke), 1919. március 21 – augusztus 1 (a proletárdiktatúra időszaka), 1920 június 4. (a trianoni békediktátum aláírása) Fogalmak: villámháború, állásháború/állóháború, bolsevik, szovjet, hátország, kétfrontos háború. Személyek: II. Vilmos, Lenin, Wilson, II Miklós Topográfia: Szerbia, Szarajevó, Pétervár,

Oroszország. Évszámok: 1914. július 28 (a világháború kirobbanása), 1914-1918 (az első világháború), 1917 (az oroszországi forradalom és a bolsevik hatalomátvétel). Tematikai egység Európa és a világ a két világháború között Fogalmak: általános választójog, tömegpárt, fasizmus, korporatív állam, kisantant, Dawes-terv, pártállam, államosítás, kollektivizálás, tervutasításos rendszer, GULAG, személyi kultusz, koncepciós per, tőzsde, túltermelési válság, New Deal, totális diktatúra, tömeg propaganda, nemzetiszocializmus, fajelmélet, zsidóüldözés, Führer, SS, Berlin-Rómatengely, Anschluss, tekintélyelvű állam, erőszakmentes ellenállás, magaskultúra (elitkultúra), tömegkultúra. Személyek: Mussolini, Sztálin, Roosevelt, Keynes, Hitler, Goebbels, Gandhi. Topográfia: Kelet-Közép-Európa, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, Fogalmak, Berlin, weimari köztársaság, Moszkva, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szudétaadatok

vidék. Kronológia: 1922 (fasiszta hatalomátvétel Olaszországban, a Szovjetunió létrehozása), 1924 (a Dawes-terv), 1925 (a locarnói egyezmény), 19291933 (a világgazdasági válság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése), 1936 (Berlin–Róma- tengely), 1938 (Anschluss, a müncheni konferencia). Fogalmak: békediktátum, kommunizmus, GULAG, személyi kultusz, fasizmus, nemzetiszocializmus, kisantant, proletárdiktatúra, tőzsde, részvény, gazdasági válság. Személyek: Clemenceau, Sztálin, Roosevelt, Mussolini, Hitler. 20 Topográfia: Szovjetunió, New York. Évszámok: 1918. november 11 (az első világháború vége), 1922 (a Szovjetunió megalakulása), 1929-1933 (a nagy gazdasági világválság), 1933 (Hitler hatalomra kerülése). Tematikai egység Fogalmak, adatok Magyarország a két világháború között Fogalmak: konszolidáció, antiszemitizmus, numerus clausus, földreform, népszövetségi kölcsön, pengő, Magyar Nemzeti Bank, revízió,

irredentizmus, kultúrfölény, társadalombiztosítás, agrárolló, népi mozgalom, nyilas mozgalom, nyílt és titkos szavazás, zsidótörvény, győri program, első bécsi döntés. Személyek: Teleki Pál, Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Gömbös Gyula, Imrédy Béla, Szent-Györgyi Albert. Topográfia: Felvidék, Kárpátalja. Kronológia: 1920 (a numerus clausus, földreform) 1921-31 (Bethlen István miniszterelnöksége), 1927 (a pengő bevezetése), 1932-1936 (Gömbös Gyula miniszterelnöksége), 1938. november 2 (az első bécsi döntés), 1939. március (Kárpátalja visszacsatolása) Fogalmak: őszirózsás forradalom, tanácsköztársaság, vörösterror, fehérterror, kormányzó, politikai antiszemitizmus, numerus clausus, konszolidáció, revízió, zsidótörvény. Személyek: Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Bethlen István, Teleki Pál. Topográfia: Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia. Évszámok: 1918. október vége (az őszirózsás

forradalom), 1919 március (a magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltása), 1920. március (Horthy kormányzóvá választása), 1920. június 4 (Trianon), 1938 (az első bécsi döntés), 1940 (a második bécsi döntés). Tematikai egység A második világháború Fogalmak: háromhatalmi egyezmény, tengelyhatalmak, koncentrációs tábor, megsemmisítő tábor, népirtás, emberirtás, holokauszt, soá, porrajmos, genocídium, partizán, totális háború, furcsa háború, hadigazdaság, Vörös Hadsereg, antifasiszta koalíció, fegyveres semlegesség, második bécsi döntés, „hintapolitika”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, kiugrási kísérlet, malenkij robot. Személyek: Hitler, Churchill, Sztálin, Roosevelt, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Wallenberg. Topográfia: Leningrád, Pearl Harbor, Midway, El-Alamein, Sztálingrád, Fogalmak, Kurszk, Auschwitz, Jalta, Potsdam,

Hirosima, Normandia, Újvidék, adatok Kamenyec-Podolszki, Voronyezs, Don-kanyar, Délvidék és Észak-Erdély. Kronológia: 1939. augusztus 23 (a szovjet-német megnemtámadási egyezmény), 1939. szeptember 1 (Németország megtámadja Lengyelországot, kitör a második világháború), 1941. június 22 (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1942 (a Midway-szigeteknél lezajlott ütközet, az el-alameini csata), 1943 (véget ér a sztálingrádi csata, a kurszki csata), 1944. június 6 (megkezdődik a szövetségesek normandiai partraszállása), 1945. február (a jaltai konferencia), 1945 május 9 (az európai háború befejeződése), 1945. augusztus 6 (atomtámadás Hirosima 21 ellen), 1945. szeptember 2 (Japán fegyverletételével véget ér a második világháború). 1940. augusztus 30 (a második bécsi döntés), 1941 április (magyar támadás Jugoszlávia ellen), 1941. június 26 (Kassa bombázása), 1942– 1944 tavasza (Kállay Miklós miniszterelnöksége),

1943. január (a doni katasztrófa), 1944. március 19 (a németek megszállják Magyarországot), 1944. október 15-16 (Horthy Miklós sikertelen kiugrási kísérlete, nyilas hatalomátvétel), 1944. december 21 (Debrecenben összeül az Ideiglenes Nemzetgyűlés), 1945. április (Magyarország felszabadítása a náci uralom alól, a szovjet megszállás kezdete, a háború vége Magyarországon). Fogalmak: tengelyhatalmak, furcsa háború, hadigazdaság, totális háború, zsidóüldözés, holokauszt, roma/cigány népirtás, gettó, deportálás, partizán. Személyek: Churchill, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc. Topográfia: Lengyelország, Sztálingrád, Don-kanyar, Normandia, Auschwitz, Berlin, Jalta, Hirosima. Évszámok: 1939. szeptember 1 (a második világháború kirobbanása), 1941. június 22 (Németország megtámadja a Szovjetuniót), 1941 június 27. (Magyarország hadba lépése), 1941 december 7 (Pearl Harbor, az Egyesült Államok hadba lépése), 1943. január (a

doni katasztrófa), 1943 február eleje (a sztálingrádi csata vége), 1944. március 19 (Magyarország német megszállása), 1944. június 6 (a normandiai partraszállás,), 1944 október 15-16. (Horthy kiugrási kísérlete, Szálasi hatalomátvétele), 1945 április (a háború vége Magyarországon), 1945. május 9 (Európában befejeződik a háború), 1945. szeptember 2 (Japán kapitulációja) 22 12. évfolyam Tematikai egység Fogalmak, adatok Hidegháborús konfliktusok és a kétpólusú világ kiépülése Fogalmak: Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), szuperhatalom, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, kétpólusú világ, NATO, Varsói Szerződés, KGST, Európai Gazdasági Közösség (Közös Piac), berlini fal, harmadik világ, el nem kötelezettek mozgalma, újantiszemitizmus. Személyek: Sztálin, Mao Ce-tung, Truman, Adenauer, Hruscsov, Kennedy, Ben Gurion. Topográfia: NSZK, NDK, Izrael, Kuba, Korea, Vietnam. Kronológia: 1945 (az ENSZ

létrejötte), 1947 (a Truman-elv, a párizsi béke, India függetlensége), 1948 (Izrael létrejötte), 1949 (az NSZK, az NDK, a NATO, a KGST, a Kínai Népköztársaság létrejötte, a szovjet atombomba), 1950–1953 (a koreai háború), 1956 (az SZKP XX. kongresszusa, a szuezi válság), 1957 (a római szerződések), 1959 (a kubai forradalom), 1961 (a berlini fal építése, Gagarin űrrepülése), 1962 (a kubai rakétaválság), 19621965 (a második vatikáni zsinat). Fogalmak: hidegháború, vasfüggöny, jóléti állam, piacgazdaság, szuperhatalom. Személyek: Truman, Marshall, Hruscsov. Topográfia: Szovjetunió, NSZK, NDK, Kína, Észak- és Dél-Korea, Északés Dél-Vietnam, Kuba, Közel-Kelet, Izrael, Palesztina. Évszámok: 1946 (a fultoni beszéd), 1947 (a párizsi békék), 1948 (Izrael Állam megalakulása), 1949 (a NATO, az NDK és az NSZK megalakulása), 1953 (Sztálin halála), 1955 (a Varsói Szerződés), 1961 (Jurij Gagarin űrrepülése, a berlini fal

felhúzása). Tematikai egység Magyarország 1945–1956 között Fogalmak: Szövetséges Ellenőrző Bizottság, földosztás, Független Kisgazdapárt, Nemzeti Parasztpárt, Magyar Kommunista Párt, Szociáldemokrata Párt, háborús bűnös, népbíróság, kitelepítés, lakosságcsere, Magyar Dolgozók Pártja (MDP), államosítás, népköztársaság, internálás, osztályharc, ÁVH, besúgó hálózat, ügynök, egypártrendszer, pártállam, reakciós, koncepciós perek, kulák, szövetkezet, beszolgáltatás, iparosítás, kétkeresős családmodell, Aranycsapat, Petőfi Kör, MEFESZ, intervenció. Személyek: Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Fogalmak, Kéthly Anna, Esterházy János, Márton Áron, Rákosi Mátyás, Rajk László, adatok Kádár János, Nagy Imre, Maléter Pál, Bibó István. Topográfia: Recsk, Hortobágy, Sztálinváros (Dunaújváros), az 1956-os forradalom főbb fővárosi helyszínei, Mosonmagyaróvár. Kronológia:

1945. március (földosztás), 1946 (a forint bevezetése), 1947 február 10. (a párizsi béke), 1947 (kékcédulás választások), 1948 (a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulása, a nyílt kommunista diktatúra kezdete, az iskolák államosítása), 1949 (a kommunista alkotmány, a Mindszenty- és a Rajk-per), 1950 (a szerzetesrendek feloszlatása, a tanácsrendszer létrejötte), 1953–55 (Nagy Imre első miniszterelnöksége), 23 1956. október 23 (a forradalom kirobbanása), 1956 október 28 (a forradalom győzelme), 1956. november 4 (szovjet támadás indul Magyarország ellen). Fogalmak: népbíróságok, államosítás, internálás, pártállam, ÁVH, kitelepítések, tervgazdaság, kollektivizálás, szövetkezet, tömegpropaganda, Személyek: Tildy Zoltán, Rákosi Mátyás, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Mindszenty József, Nagy Imre, Kádár János. Topográfia: Debrecen, Recsk, Hortobágy. Évszámok: 1945. november (választások Magyarországon), 1946 (a második

köztársaság és az új forint), 1947 (a kékcédulás választások, a párizsi béke), 1956. október 23 (a forradalom kitörése), 1956 november 4. (a forradalom leverésének kezdete) Tematikai egység A két világrendszer versengése, a szovjet tömb felbomlása Fogalmak, adatok Fogalmak: fegyverkezési verseny, enyhülési politika, szociális piacgazdaság, ökumené, harmadik világ, beat korszak, hippimozgalom, olajválság, iszlám fundamentalizmus, terrorizmus, Cartha ’77 mozgalom, prágai tavasz, diáklázadások, szolidaritás, Európai Unió, PC, mobiltelefon. Személyek: Tito, De Gaulle, Brezsnyev, Ceaușescu, Willy Brandt, Thatcher, Reagan, Gorbacsov, Helmuth Kohl, Lech Wałęsa, Václav Havel, II. János Pál. Topográfia: Berlin, Helsinki, Prága, Gdańsk, Csernobil, Temesvár. Kronológia: 1964-1973 (a vietnami háború), 1967 (a „hatnapos háború”), 1968 (a prágai tavasz, a Brezsnyev-doktrína, párizsi diáklázadások), 1969 (az első Holdra

szállás), 1975 (a helsinki értekezlet), 1989 (a kelet-középeurópai rendszerváltások, a berlini fal lebontása), 1991 (a Szovjetunió szétesése, a délszláv válság és az öbölháború kirobbanása). Fogalmak: tervgazdaság, piacgazdaság, beat-korszak, olajárrobbanás, atomkatasztrófa, mamutcégek, nemzetközi pénzvilág, csúcstechnológia. Személyek: Brezsnyev, Kennedy, Reagan, Gorbacsov, II. János Pál Topográfia: Ukrajna, Észtország, Lettország, Litvánia, Csehország, Szlovákia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Németország, Prága, Csernobil. Évszámok: 1962 (a kubai rakétaválság), 1968 (a „prágai tavasz”, nyugati diáklázadások), 1989 (a berlini fal lebontása), 1991 (a Varsói Szerződés és a KGST felszámolása, a Szovjetunió felbomlása), 1991-1999 (a délszláv háború), 1991-2004 (Jugoszlávia felbomlása), 1993 (Csehszlovákia szétválása, Csehország és Szlovákia létrejötte), 1999 (Jugoszlávia NATO bombázása).

Tematikai egység Fogalmak, adatok A Kádár-korszak Fogalmak: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), disszidens, amnesztia, új gazdasági mechanizmus, háztáji, második gazdaság, „három T”, lakótelep, televízió, Rubik-kocka, ellenzéki mozgalmak, szamizdat, besúgó, ügynök, monori találkozó, lakiteleki találkozó, ellenzéki kerekasztal, spontán privatizáció, falurombolás, MDF, SZDSZ, Fidesz, MSZMP, FKgP, KDNP, MSZP, többpártrendszer, gyülekezési jog, pluralizmus, jogállam, nemzeti kerekasztal, sarkalatos törvények, Alkotmánybíróság. 24 Személyek: Kádár János, Nagy Imre, Pozsgay Imre, Tőkés László, Antall József, Göncz Árpád, Sólyom László, Teller Ede. Topográfia: Salgótarján, Százhalombatta, Monor, Lakitelek, BősNagymaros. Kronológia: 1958 (Nagy Imre kivégzése), 1963 (részleges amnesztia), 1968 (az új gazdasági mechanizmus bevezetése), 1971 (magyar-vatikáni megállapodás, Mindszenty József elhagyja

Magyarországot), 1978 (az Egyesült Államok visszaadja a Szent Koronát), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1980 (Farkas Bertalan a világűrben), 1989. június 16. (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése), 1989 október 23 (a harmadik Magyar Köztársaság kikiáltása), 1989 (társasági és egyesülési törvény), 1990 (szabad országgyűlési és önkormányzati választások), 1991 (a szovjet csapatok kivonása Magyarországról). Fogalmak: munkásőrség, konszolidáció, népfelkelés, puha diktatúra, amnesztia, háztáji, pártállam, szamizdat, demokratikus ellenzék. Személyek: Kádár János. Topográfia: Salgótarján, Százhalombatta, Bős-Nagymaros, Monor, Lakitelek. Évszámok: 1958 (Nagy Imre és vádlottársainak kivégzése), 1968 (az új gazdasági mechanizmus), 1985 (a monori találkozó), 1987 (a lakiteleki találkozó), 1989 (Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése, a harmadik köztársaság kikiáltása).

Tematikai egység Fogalmak, adatok Az egységesülő Európa, a globalizáció kiteljesedése Fogalmak: globalizáció, multikulturalizmus, nemzetközi terrorizmus, vallási fanatizmus, xenofóbia, fogyasztói társadalom, adósságspirál, globális felmelegedés, ökológiai katasztrófa, fenntarthatóság, környezetvédelem, fiatalodó és öregedő társadalom, migráció, foglalkozási szerkezet, diszkrimináció, integráció, euró, internet, tömegkommunikáció. Személyek: George Bush, Borisz Jelcin, Bill Clinton, Tony Blair, George W. Bush Topográfia: az EU tagállamai. Kronológia: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1993 (Csehország és Szlovákia szétválása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 1999 (a NATO bombázza Szerbiát), 2001 (terrortámadás az Egyesült Államok ellen), 2002 (az euró bevezetése), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EUhoz, köztük Magyarország is). Fogalmak: multikulturalizmus, terrorizmus, migráció,

integráció, euró, internet, tömegkommunikáció. Topográfia: az EU tagállamai. Évszámok: 1992 (a maastrichti szerződés aláírása), 1995 (a schengeni egyezmény életbe lépése), 2002 (az euró bevezetése), 2001. szeptember 11. (terrortámadások az Egyesült Államokban), 2004 (tíz új tagállam csatlakozik az EU-hoz, közöttük Magyarország is). 25 A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon Fogalmak: privatizáció, kárpótlás, migráció, mobilitás, foglalkozási szerkezet, munkanélküliség, diszkrimináció, szegregáció, kirekesztés, fajgyűlölet, anti-cionizmus, integráció, népszavazás, ombudsman, autonómia, magyar igazolvány, kettős állampolgárság. Személyek: Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc, Medgyessy Péter. Topográfia: a határon túli magyarlakta területek. Kronológia: 1996 (a magyar honfoglalás millecentenáriuma), 1999 (Magyarország a NATO tagjává válik), 2000 (a magyar államalapítás

millenniuma), 2004 Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz). Fogalmak: privatizáció, rendszerváltás/rendszerváltozás, pluralizmus, demokratikus intézményrendszer, jogállam. Személyek: Antall József, Göncz Árpád, Horn Gyula, Orbán Viktor, Mádl Ferenc. Topográfia: Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Várvidék (Burgenland). Évszámok: 1990 (szabad, többpárti választások Magyarországon), 1991 (a szovjet csapatok távozása hazánkból), 1999 (csatlakozás a NATO-hoz), 2004 (Magyarország EU-tag lett). Tematikai egység Fogalmak, adatok Tematikai egység Társadalmi ismeretek Kulcsfogalmak Család, társadalom, szocializáció, kultúra, etnikum, nemzet, nemzetiség. Szubkultúra, kortárscsoport, helyi társadalom, civil társadalom, kisebbség, többség, érdekképviselet, érdekegyeztetés, identitás, hátrányos helyzet, felelősségvállalás, szolidaritás, önkéntesség. Fogalmak Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, alapvető emberi

jog, gyermeki jog, hivatal, egyenlőség, társadalmi különbség, társadalmi egyenlőtlenség, előítélet, kirekesztés, gyűlöletkeltés, gyűlölet, bűncselekmény. Tematikai egység Állampolgári ismeretek Kulcsfogalmak Állam, állampolgár, politika, intézmény. Állampolgári jog, állampolgári kötelesség, politikai intézményrendszer, választás, választási rendszer, unió, országgyűlés, helyhatóság, politikai részvétel, közvetett demokrácia, közvetlen demokrácia, önkormányzat, Fogalmak párt, parlamenti küszöb, alapvető jogok biztosa, Állami Számvevőszék, hatalmi ág, érdekképviselet, állampolgári jogok, állampolgári kötelességek, közjó, politikai intézmény, média, közélet, nyilvánosság. Tematikai egység Pénzügyi és gazdasági kultúra Kulcsfogalmak Állam, gazdaság, piac, pénz. Költségvetés, adó, járulék, vállalkozás, személyi jövedelemadó, áfa, juttatások, társadalombiztosítás, nyugdíjjárulék,

költségvetési intézmény, költségvetési egyenleg, deficit, pénzpiac, monetáris politika, jegybank, bankrendszer, kereskedelemi bank, megtakarítás, forrás, tőzsde, értékpapír, rt, kft, kkt, bt, egyéni vállalkozás, szövetkezet, korlátlan felelősség, Fogalmak korlátolt felelősség, egyetemleges felelősség, biztosítótársaság, lízingtársaságok, pénzügyi közvetítő rendszer. Piacgazdaság, háztartás, vállalat, belföld, külföld, pénzintézet, pénzügyi közvetítő, bankjegy, pénzhelyettesítő, költségvetés, bevétel, kiadás, egyenleg, megtakarítás, betét, kötvény, befektetési jegy, hitelfelvétel, 26 kamat, árfolyam, infláció. Tematikai egység Munkavállalás Állás, adó, biztosítás, szerződés, munkaerőpiac, munkaadó, munkavállaló, foglalkoztatás, munkaviszony, önéletrajz, motivációs levél, munkajog, munkaszerződés, munkaidő, munkabér, adózás, adóbevallás, személyi jövedelemadó,

egészségbiztosítás, társadalombiztosítás, munkanélküliség, munkanélküli ellátás, álláskeresési támogatás. Fogalmak Háztartás, költségvetés, bevétel, kiadás, társadalmi juttatás, tulajdonból származó jövedelem, örökség, nyeremény, vagyon, létszükségleti kiadás, nem létszükségleti kiadás, beruházás, egyenleg, megtakarítás, befektetés, hitel, kamat, bank, bankszámla, bankkártya, banki művelet, lakossági folyószámla. 27 V Kidolgozott érettségi témakörök, tételek V.1 Egyetemes történelem V.11 Ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői I, Mezopotámia műveltsége: Tigris és az Eufrátesz folyók között jön létre. - Kr.e 18 sz Hammurapi babiloni király törvényoszlopa (igazságos ítéletek gyűjteménye) - fejlett az írás és a matematika  a raktári rendszer nyilvántartása miatt. A templomokban lévő iskolában tanították meg az alapműveleteket „tábla háza”. Ékírással

írtak az agyagtáblára. - könyvtárak nagy száma  irodalmi mű: Gilgames eposz. - nem csak tízes számrendszerrel számoltak, mint mi, hanem vegyesen, tízes, tizenkettes, illetve hatvanas  emléke 24 óra (2x12, 1 óra 60 perc (5x12) stb. - magas csillagászati ismeretek: 7 bolygót ismertek, mozgásukat ki tudták számolni - fejlett orvostudomány. - sokistenhit (politeizmus) jellemző  pl: Istar (szerelem), Marduk. II, Perzsa vallás: Zarathustra a perzsa vallás megteremtője: vallási dualizmus = jó rossz (Ahura Mazda Ahrima) III, Ókori Egyiptom kultúrája Afrika északkeleti részén található. A Nílus délről északra a Földközi-tengerbe folyik folyásirány miatt nevezik az északi részt Alsó-, a déli részt pedig Felső-Egyiptomnak: Kr.e 2950: Alsó-és Felső Egyiptomot egyesíti Ménész fáraó (I dinasztia) 1, Írása: hieroglifa = „szent véset” - fogalomjelekből, szótagjelekből és betűkből áll - kevesen tudták

elsajátítani - papiruszlapokra és tekercsekre írtak - 19. század elején fejtették meg 2, Vallása: - sok istent tiszteltek (politeizmus). Rét (Amon), a Napot mindenhol tisztelték Istenhármasuk: Ozirisz (alvilág ura) – Ízisz (felesége) – Hórusz (fiuk) - Thot (írás, bölcsesség), Anubisz (balzsamozás, holtak oltalmazója) - a legtöbb istent emberalakban, de állatfejjel ábrázolták - (IV. Amenhotep (Kre a 14 sz) fáraó vallási reformot vezetett be  betiltotta Amon és a többi isten kultuszát. Egyetlen isten, Aton (napkorong) tiszteletét hagyta jóvá  felvette az Ehnaton nevet  halála után újra tisztelhették a többi istent. 28 a fáraók a hatalmukat szimbolizáló gúla alakú sírépítményeket, piramisokat építtettek: többségük az Óbirodalomban épült, legnagyobb Hufu (Kheposz) fáraóé (Királyok völgye)- mesteremberek és parasztemberek építették. A fáraó testét mumifikálták  a múmiát először ládába,

később emberformájú fakoporsókba, majd kőkoporsóba (szarkofágba) helyezték  a túlvilági léthez a testet is meg kell őrizni. 3, Tudomány, oktatás: - központjai: templomok - fejlett a matematika, csillagászat (év 365 nap), orvostudománygyógyító tankönyveik (i.e 3600 éve) recepteket ajánlottak különböző betegségekre (Eberspapirusz) - IV, Ókori India Indus-völgyi bronzkori civilizáció (Kr.e 2500), a mai Pakisztán területén jött létre: - írásrendszerüket nem sikerült megfejteni - városaik (Harappa, Mohendzsó-dáró)- sakktáblaszerűen épültek Kr.e 1500 körül megjelennek az árják (nemesember) = harci szekerekkel rendelkező indoeurópai törzsek: - kialakul a kasztrendszer: 4 csoportra, kasztra (brahman, ksatrija, vaisja, súdra) osztják a társadalmat  a társadalmi csoportokba születés alapján kerültek. Az érinthetetlenek (páriák) a társadalmon kívül álltak. - a lakosság törzsszövetségben, falvakban,

mezőgazdaságból élt - Kr.e 3 sz-ban szervezte egységes birodalommá Asóka király 29 Vallásai: 1, brahmanizmus: - világot átfogó törvény szerint kell élni - hittek a lélekvándorlásban (reinkarnáció)  cselekedeteink hatnak a következő életünkre. - Istenhármasságuk: Brahma (teremtés), Visnu (fenntartás) és Siva (pusztítás) isteni elve irányítja a világ körforgását. 2, buddhizmus: Kr.e 6 sz Buddha=Sziddhártha Gautamáa (megvilágosodás=bodhi) nevéhez köthető - az emberi szenvedésnek 3 forrása van: érzékiség, élet vágya, tudatlanság. - a megszabaduláshoz az ún. „nemes nyolcrétű ösvény” vezet: a helyes szemlélet, a helyes gondolkodás, a helyes beszéd, a helyes cselekvés, a helyes élet, a helyes törekvés, a helyes vizsgálódás, a helyes elmélyedés. - szenvedéseinket a vágyaink okozzák, ezek tartják fent a lélekvándorlás (reinkarnáció) láncolatát, vágyaink lemondásával eljuthatunk a Nirvanába

(boldogság), és kiszakadunk az újjászületés körforgásából. V. Ókori Kína - Sárga- folyó mentén a neolitikum idején öntözéses rizstermesztéssel foglalkoztak - a lakók 90%-a han nyelven beszél (kínai). (Nagy távolságok és a nyelv fejlődése miatt nem értik egymást a lakosok.)  közös nyelv helyett a közös írás jelenti Kína egységét - Kr.e 1 sz létrejön a Selyemút  Közép-Ázsiát köti össze a Római Birodalommalselymet, teát, fűszert, porcelánt vittek a Távol-Keletről Európába. - Kr.e 3 sz-ban Csin Si Huang-ti egyesíti a birodalmat  despotikus hatalmat épít ki, kínai nagy falat elkezdi építeni a hunok ellen Vallásai: - konfucianizmus: Kung Fu-ce (Konfucius) Kr.e 6 sz-ban  a múlt és az ősök tiszteletét hangsúlyozta - taoizmus: Lao-ce, a tao= a világegyetemet működtető világtörvény létezését hirdette - buddhizmus 30 V.12 Ókori Izrael és Fönícia I, Ókori Izrael 1, Zsidó állam létrejötte A

zsidó törzsek valószínűleg Észak-Mezopotámiából érkezetek Kánaánba, majd Egyiptomba települtekKr.e a 13 sz-ban települtek vissza Kánaánba a kivándorlást (exodust) Mózes története beszéli el: - a 12 törzs kezdetben nem alkotott egységes államot - egyistenhit (monoteizmus)Jahve, Jehova kultusza - Kr.e 10 sz zsidó állam virágkoraDávid, Salamon uralkodása Dávid egyesítette a törzseket Júdea vezetésével, fővárosuk Jeruzsálem templomban helyezte el a frigyládát (Tízparancsolat) - Salamon halálával 2 részre szakadt az állam: Izrael és Júdea Izraelt az asszírok, Júdeát a babiloniak pusztították el babiloni fogságfogságból visszatérők újraépítették Salamon templomát. 2, Zsidó vallás: Monoteista (egyistenhit), Jahve tisztelete (létező, létrehozó, örökkévaló) jellemző Isten először a zsidó, kiválasztott néppel kötött szövetséget. a, Szent könyvük: héber Biblia (Ószövetség,

Ótestamentum) - Kr.e 2 században jön létre - héber és arámi nyelvű - megbocsátó Isten  törvényei az ember erkölcsös életet segítik - Tízparancsolat: egyetemes emberi erkölcsi elvek - a zsidók szent iratait tartalmazza: Mózes 5 könyve: (Teremtés, Kivonulás, Léviták, Számok, Második Törvénykönyv) = Tóra; próféták könyve; végül más iratok (pl. Énekek Éneke) b, Vallási előírások: - disznóhúst, pikkelytelen halakat nem ehetnek - heti pihenőnap a szombat (sabbat) - ünnepeik több napig tartottak: Pészah (tavasz, kivonulás), decemberi a Hanuka (fény ünnepe) 31 II, Ókori Fönícia Földközi-tenger keleti partvidékén a bronzkorban fejlett civilizáció alakult ki: - tengeri kereskedelem virágzik (iránytűt nem ismerik, a part mentén hajóznak) gazdag kereskedő-városállamai (Türosz, Szidón, Büblosz) - betűírás létrehozása (22 mássalhangzóból áll) - Kr.e 8 sz asszírok meghódítják 32 V.13 Athéni

demokrácia A gyarmatosítás hatására meggazdagodott egy olyan réteg a poliszokban (városállam), mely nem arisztokratákból, hanem közemberekből állt  politikai jogokat is követeltek (beleszólást a polisz irányításába). A királyság megszűnésével Athénban arisztokratikus köztársaság jön létre:  arkhónok (először egy, majd három, végül kilenc fő) rendelkeztek a legfőbb hatalommal, (kezdetben életük végéig, majd 10 évre, később évente választották őket.) Az arkhóni tisztséget csak arisztokraták tölthették be A legfőbb bírói testületet, az Areioszpagosz tanácsát is az egykori arkhónok alkották.  nem biztosított politikai jogokat a démosznak  arisztokrácia Drakón (i.e 621-594) Ellentéteket csökkentsék  Drakón (magyarul Sárkány) Kr.e 621-ben a szokásjogot írásba foglalja  szigorukról váltak hírhedtté (innen ered a drákói szigor kifejezés), mindenkire nézve egyformán kötelezőek voltak,

és az arisztokrata bírák nem értelmezhették önkényesen  ezek a törvények továbbra is az arisztokratáknak kedveztek, emellett mindenképpen előrelépést jelentett a démosz számára. Szolón (Kr.e 594) Lovas harcmodorral szemben megnőtt a szerepe a démosz soraiból toborzott nehézfegyveres gyalogosoknak (hoplitáknak) és a flottának növelte a démosz szerepét. - Szolón eltörölte az adósrabszolgaságot, elengedte az adósságokat, a parasztok számára a föld megtartását eredményezte  teherlerázásnak nevezték. - a politikai jogok alapja a vagyon (cenzus) lett a származás helyett  a lakosságot vagyoni helyzete alapján csoportokra osztotta (meghatározta, milyen katonai és hivatalnoki szerepet tölthetnek be). - növelte a népgyűlés hatáskörét, amelyen bárki részt vehetett - népbíróság tagjai közé is bekerülhettek szegények - intézkedésével megteremtette a demokráciát, a népuralom alapját  A demokrácia olyan

politikai berendezkedés, amelyben az államhatalom nem az uralkodó, vagy egy kiváltságos réteg kezében van, hanem a nép kezében. - csak az athéni születésű férfiak vehettek részt a politikai életben, betelepülő idegenek (metoikoszok) nem. Szolónt Peiszisztratosz követte (Kr.e 560-527) Szolón reformjait követően sem enyhültek az ellentétek  az arisztokraták túl soknak, a démosz vezetői kevésnek tartották az engedményeket. A démosz és az arisztokrácia között egyensúlyi helyzet alakult ki: - az arisztokrácia birtokolta a földet és a politikai hatalom egy részét - gazdaság, az ipar és a kereskedelem viszont a démosz kezében volt Egyes arisztokraták, akiknek érdekük volt a kézművesség és a kereskedelem fejlődése, a démoszra támaszkodva erőszakos úton ragadták magukhoz a hatalmat  türanniszt (zsarnokuralom) hoznak létre, élén a türannosz (zsarnokuralkodó) állt.  Peiszisztratosz szerezte meg a hatalmat: -

Peiszisztratosz elsősorban a szegényebb rétegekre támaszkodott - az ellenálló arisztokraták földjeit kiosztotta a földnélkülieknek - nagyszabású építkezésekbe kezdett  kedvezett a démosznak - kereskedelmi kapcsolatokat erősíti más poliszokkal, jó minőségű pénzt veretett, gazdaság fejlődött  démosz megerősödött 33 A démosz politikai hatalmat is akart fejlődése érdekében  a türannisz ezt nem engedte  Peiszisztratosz utódai (fiai: Hippiasz és Hipparkhosz 527-510) alatt kiéleződtek az ellentétek  az athéniak i.e 510-ben elűzték a türannoszokat Kleiszthenész (Kr.e 508) - szorgalmazta a zsarnokság kizárását. - új elv a területi egység volt: a lakosság korábbi származási, majd vagyoni alapon történő besorolása helyett ezek váltak a tisztségek betöltésének, a katonáskodásnak és a közigazgatásnak az alapjává  megszűnt a szabad polgárok közötti jogi különbség. - A legfőbb hatalom a

népgyűlés (eklészia) lett, melyen minden teljes jogú athéni állampolgár részt vehetett  népgyűlés hozta a törvényeket, döntött a háborúról, békéről  amikor a népgyűlés nem ülésezett, az ötszázak tanácsa döntött. - az arkhónok tanácsa, az Areioszpagosz tanács is megmaradt, feladata a tisztviselők ellenőrzésére szűkült. - a katonai vezetőket (sztratégoszokat) választották, ők az athéni állam tényleges irányítói lettek. - a zsarnokság újjáéledését a cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetésével kívánta megakadályozni: ha valakiről a polgárok úgy gondolták, hogy zsarnokságra tör, cserépszavazással 10 évre száműzhették Athénból. Periklész A Kr.e V század a virágkora az athéni demokráciának, ekkor volt Periklész 15 éven át sztratégosz. - a demokrácia továbbra is csak a szabad jogállású athéni férfi polgárnak biztosított politikai jogokat. - bevezették a napidíjat, így a szegényebbek

is megengedhették maguknak a közéleti szereplést. - a hivatalokat sorsolással töltötték be  a legfontosabb hivatalokat azonban továbbra is az arisztokrácia töltötte be - a törvényeket a népgyűlés hozta: minden polgár részt vehetett benne, szavazati joga volt, többségi elv érvényesült a szavazásban - a polgárok nem fizettek adót, csak a felszabadított rabszolgák és a polgárjoggal nem rendelkező szabadok (metoikoszok) 34 - fejlődött a fazekasság, hajóépítés, fémipar, építészet és a kereskedelem  nőtt a rabszolgamunka is. 35 V.14 Ókori görög és római hitvilág. Görög filozófia kimagasló képviselői Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei I, Antik görög kultúra, vallás és filozófia - nagy volt a csecsemőhalandóság  nevet csak 10 napos korukban adtak (fiú született olajkoszorút, ha lány, gyapjút tettek ki az ajtóra) - 7-8 éves korukig nevelkedtek otthon a fiúk, a lányok addig, amíg

férjhez nem mentek - állami iskolarendszer csak Spártában volt  a gazdagabbak gyerekei iskolába jártak, tanítókat fogadtak melléjük - agora, vagy a tornacsarnok egyik termében oktattak: írást, olvasást, számolást, geometriát, csillagászatot, zenét, táncot, homéroszi eposzt tanulták. - a testnevelés alapvető volt a fiúknál  a városokban több tornacsarnok (gümnaszion) volt: birkózás, ökölvívás, gerelyhajítás stb. Lányok csak Spártában sportoltak 1, Vallás - emberalakúnak (antropomorf) képzelték el az isteneiket - sokistenhívők (politeizmus) - isteneik az Olümposz hegyén laktak - halhatatlanok voltak, ambróziát (nektár) ettek - mindegyiküknek volt egy vagy több képessége, gyengeségekkel rendelkeztek Isteneik: 1, Zeusz (főisten) szerelmes típus 2, Héra (Zeusz felesége) házastársi hűség, féltékeny típus 3, Pallasz Athéné (bölcsesség, mesterségek) férfiak számára megközelíthetetlen 4, Apollón (művészetek,

tudományok) járványokat is küldött 5, Artemisz (vadászat) 6, Poszeidón (tengerek) földrengést keltett 7, Aphrodité (szerelem) 8, Héphaisztosz (kovács) Aphrodité a felesége, megcsalta őt, sánta 9, Hádész (alvilág) stb. - isteneknek áldoztak (állatot) az állami ünnepeken  papok állami tisztviselők voltak  papság, egyház nem létezett 36 Aszklépiosznak, a gyógyító istennek számos szentélye volt, melyek kórházként működtek  gyógyító álmok (híres orvosuk: Hippokratész, Galénosz) - Apollón és Zeusz jósdáiban tanácsot kértek és kaphattak az istenektől  Delphoi - isteneiknek áldozatokat, színházi előadásokat, sportversenyeket is tartottak peloponnészoszi Olümpiában Zeusz tiszteletére Kr.e 776-ban volt az első feljegyzett olimpia futószámok, öttusa, birkózás, ökölvívás, négyes fogatok stb. 2, Építészet: Akropolisz –Athénban található, ahol - Parthenon –Pallasz Athéné temploma - Niké

temploma áll Oszlop típusok: - dór - ión - korinthoszi Görög színház: - domboldalba vájt félköríves építmények, kiváló akusztikával - a nézők a félkörív lépcsőin ültek - a színészek maszkban játszottak, a női szerepeket is férfiak játszották - 3, Antik görög történetírók és filozófia a, Történetírók: - Hérodotosz: Görög-perzsa háborúk - Thuküdidész: Peloponnészoszi háború b, Filozófia (bölcsesség szeretete) Filozófiai irányzatok: 1, szofisták: az embert vizsgálták, vitatkozás művészetét tanították 37 2, sztoikusok: erényes viselkedésre törekvők, cinizmus jellemzi, filozófia 3 részből áll: etika, fizika, logika. 3, szkeptikusok: kritikusan vizsgálja, hogy az érzékek által közvetített valóság és a tekintélyelvű tudás mennyiben feleltethető meg a valóságnak, illetve ismerheti-e bárki a tökéletes igazságot 4, epikureusok: jó tetteknek jutalom, a rossz tetteknek fájdalom a következménye

5, újplatonisták: a természeti világ felett egy magasabb rendű szellemi erő áll Szókratész: az erény tanítható, nem értett egyet a szofistákkal, mert szerinte a rosszról is be akarják bizonyítani, hogy jó - Platón: Szókratész tanítványa, az igazi erények tökéletes államban tudnak csak megvalósulni „Az állam” című utopisztikus munkája - Arisztotelész: Platón tanítványa, bírálja, önálló iskolát alapított a Lükeion nevezetű ligetben c, egyéb: - matematikus: Thalész, Püthagorasz - csillagász: Szószigenész - fizikus: Arkhimédész - II, Antik római kultúra, vallás 1, Római család: - a római család élén az apa áll  eladhatta fiát rabszolgának, leányok apjuk gyámsága alatt álltak férjhez menetelükig. - a családba a feleség, gyerek mellett a rabszolgáik és a clienseik is beletartoztak - patríciuscsaládok nemzetségbe (gens) szerveződtek (kb. 300 felnőtt férfitagból és ezer cliensből állt), melyhez

cliensek tartoztak (= patríciust gazdaságilag és politikailag támogatja, ezért annak oltalma alatt álló polgár) - 3 nevük volt a római polgároknak: egyéni, nemzetségbeli, családi (gyakran egyéni tulajdonságokra utalnak). Leányok apjuk nemzetségnevének nőnemű alakját kapták meg (ha több leány volt: prima, secunda, tertia) - mancipáció: ha valaki vásárolt valamit, akkor vált a tulajdonává, ha rátette a kezét. - emancipáció: ha a családtag kikerült apja fennhatósága alól emancipálódott. - lakomákat tartottak  evés-ivás, társalgás, borozás, táblás játékok (malom, kockázás) 38 2, Róma városa: - a jómódúak villákban, a szegényebbek emeletes bérházakban éltek. - vízvezetékekkel szállították a vizet a városba a házakba nem vezették be, közkutakról korsóban vitték a rabszolgák a házakba. - nagyobb városokban csatornát építettek  Cloaca Maxima (Kr.e 500) - Circus Maximus = kocsiversenypálya (4 klub

versenyzett: kékek, zöldek, vörösek, fehérek) - Colosseum (amfiteátrum, 75-80-ig épült): kb. 70 ezer néző fért el benne, gladiátor- és állatviadalokat tartottak benne. - Pantheon: „összes Istenek temploma” (Agrippa építette Kr.e 27), újkorban temetkezési hely. - Forum Romanum: Róma piaca és vallási központja. - könyvesboltok, könyvtárak, színházak, fürdők - római pénz: kezdetben cserekereskedelem volt, Kr.e 3 sz-ban jelenik meg a pénz (pl: sestertius) 3, Vallás - kalandos történet nélküli istenek, halhatatlanok, sokistenhit, képességük van - etruszk és görög hatás érte  római isteneknek görög megfelelőjük van: 1, Iuppiter-Zeusz: főisten 2, Iuno-Héra: főisten felesége 3, Minerva-Pallasz Athéné: bölcsesség, tudomány 4, Mars-Arész: hadisten 5, Venus-Aphrodité: szerelem 6, Diana-Artemisz: vadászat 39 7, Mercurius (Merkúr)-Hermész: hírnök 8, Neptun-Poszeidon: tenger, vihar - az állam egységét Iuppiter

szentélye biztosította a Capitolium dombján - bajelhárító áldozatokat mutattak be nekik - etruszkoktól átvették a jóslást (állatok belső szervei, madarak röpte) Sybilla könyvek - állami kultuszokat a pontifexek vezették  vezetőjük a pontifex maximus  később a római pápa kapja meg ezt a tisztséget - Vesta-szentélyekben voltak a szűz papnők, akik a város szent lángját őrizték 40 V.15 A köztársaság válsága az ókori Római Birodalomban Az ókori Róma fokozatosan terjeszkedett: - először Itália középső részét hódította meg az ún. latin népektől (Kre6-5sz), majd az északi részét az etruszkoktól (Kr.e 5-4 század), majd a dél-itáliai görög gyarmatvárosokat foglalta el. - a pun háborúk során megszerezte Szicíliát, Szardíniát. Karthagó legyőzésével kiterjesztette uralmát Észak-Afrikára. Róma a Földközi-tenger medencéjének vezető hatalma lett. I, Társadalmi következmények: - nobilitas

(újnemesség): a patríciusok és a tehetős plebejusok házasságából, leszármazottaiból kialakult az új uralkodó réteg. A hódító háborúk következtében földbirtokai nőttek, latifundiumok (szórtan elhelyezkedő birtoktestekből álló, rabszolgatartó nagyüzemek) alakultak ki. Ezeken árutermelés folyt (szőlőt, olajbogyót, zöldségeket, gyümölcsöt termesztettek). - A szenátorok hadvezérként és a provinciák helytartóiként nagy jövedelmekre tettek szert. A szenatusban igyekeztek megakadályozni az új emberek bekerülését - A pun háborúk idején alakult ki a lovagrend, mely pénz- és ingatlanügyekkel, kereskedelemmel foglalkozó vagyonos réteg volt. Érdekeik védelmében kereskedőtársaságokat hoztak létre, uralták a tengeri kereskedelmet. Egyes tartományokban megszerezték az adóbeszedés jogát: adóbérlő társaságaik öt évre előre befizették az államkincstárba az előírt adót, majd a gyakorlatban a maguk hasznára ennek

többszörösét hajtották be a lakosságtól. Róma törvényei értelmében a kereskedelemmel, adóbérlettel foglalkozók nem vállalhattak hivatalt. - A kisbirtokos parasztság létszámában és anyagi erejében csökkent. Sokan katonaként harcoltak, meghaltak, megrokkantak. A férfiak távollétében az otthonmaradt családtagok kevésbé hatékonyan tudták megművelni a földeket, kevesebb volt a termés. A háborús pusztítások is sújtották őket Az olcsón termelő latifundiumok miatt és az olcsó import gabona miatt nem voltak versenyképesek a piacokon. Sok parasztcsalád tönkrement, elveszítette földjét, közülük sokan Rómába költöztek, hogy ott keressenek megélhetést, így alakult ki egy új társadalmi réteg: az antik proletariatus. Rómában a paraszti réteg válsága nemcsak társadalmi, hanem katonai probléma is volt, Rómában ugyanis csak a földdel rendelkezők vállalhattak katonai szolgálatot. - antik proletariatus: műhelyekben dolgoztak

vagy alkalmi munkát végeztek. Egy részük az ingyenélő tömeget gyarapította, melyet napi kedvezményekkel bárki, bármilyen politikai cél érdekében felhasználhatott, olykor szavazataikat is áruba bocsátották, mindez politikai bizonytalanságot okozott. - A rabszolgák száma rendkívüli mértékben megnőtt, ezzel párhuzamosan csökkent az értékük, viszont nőtt a lázadás veszélye. Beszélő szerszámként kezelték őket A városi házakban alkalmazottak sorsa volt a legjobb, alkalmazták őket vidéki birtokokon mezőgazdasági munkára, ill. bányákban (élettartamuk: 5-6 év volt a megpróbáltatások miatt). Speciális csoportjuk a gladiátorok, akiket látványosság céljából külön kiképeztek gladiátoriskolákban. II, A köztársaság válságának megoldási kísérletei 1, A tönkrement kisbirtokos parasztság sorsát kívánták rendezni a Gracchus-testvérek reformjai. Céljuk: földhöz juttatni a parasztságot, régi állapotuk

helyreállítása 41 - - Kr.e 133-ban Tiberius Gracchus néptribunus (a nép körzeti elöljárója, személye szent és sérthetetlen) a Licinius-Sextius-féle földtörvényt felújította, mely korlátozta a közföldekből bérelhető földterület nagyságát. A latifundiumok (500 jugerum, azaz 230 hold feletti földjei) visszakerültek volna az állam kezébe, melyet parasztoknak osztottak volna ki kisbirtok formájában. Reformjai a senatori rend ellenállásába ütköztek, utcai harcokban 300 hívével együtt ezért megölik Tiberius Gracchust. Öccse, Caius Gracchus Kr.e 123-122-ben folytatja a földreformot: földnélküliek egy részét Africa provinciában akarta letelepíteni, továbbá olcsó gabonát akart biztosítani a szegényeknek. Javaslata zavargást váltott ki, Caius öngyilkos lett A reformjavaslatokat ugyan nem hajtották teljes mértékben végre, mégis kb. 60 ezren jutottak földhöz. A politikai küzdelmek egyre erőszakosabbá váltak, mely a

polgárháború előzményét jelentette. Két egymással leszámolni akaró politikai erő jött létre: - a senatori rendet képviselő optimaták: ők a köztársasági hagyományokhoz ragaszkodtak - lovagrendhez kapcsolódó néppárt: a nép védelmezőjeként léptek fel. 2, Marius hadseregreformja A parasztság tönkremenetelét nem sikerült megállítani. Miután a római hadsereg zömét az önmagukat felfegyverző parasztok adták, így csökkent a hadra foghatók száma. A katonák szellemisége sem volt a régi, a földjüket féltő parasztok már nem harcoltak olyan odaadással. A hadsereg válsága Észak-Afrikában vált nyilvánvalóvá, amikor a római légiók egy kisebb ellenfelet sem tudtak legyőzni. A néppárti Mariust bízták meg a hadjárat vezetésével, aki győzött Észak-Afrikában, melyet a hadsereg átalakításának köszönhette: - parasztok helyett katonáit a vagyontalan római polgárok soraiból, zsoldért toborozta a hadseregbe - a 16 éves

szolgálati idő után leszerelhettek, és veteránként földet kaptak. - szervezeti és harcászati újításokat is meghonosított (rendszeres kiképzés, egységes fegyverzet, mozgékonyabbá tette a légiót) Reformjait, úgy tudta végrehajtani, hogy többször megválasztották konzullá. E jelenség már jól mutatta, hogy a köztársasági intézményrendszer már nem volt megfelelő: az évenként váltakozó hivatalnokok nem tudták igazgatni a birodalommá vált Rómát. Ugyanakkor a vezértől függő zsoldoshadsereg, melyet a politikai hatalmi harcokban a felek egymás ellen bevetettek, veszélyeztette a köztársaság berendezkedését. 42 III, Sulla diktatúrája - Kr.e 91-89 között az itáliai szövetségesek megszerezték a római polgárjogot, mellyel Itália egységessé vált. A belső ellentétek azonban nem csitultak A senatus, ezért a senatori párt vezérét, Sullát Kis-Ázsiába küldte. Alig hagyta el Rómát, a néppártiak leváltatták, és Mariust

nevezték ki helyette. Sulla azonban nem mondott le a hadseregéről, s a zsoldosaival Róma ellen vonult. Kirobbant a polgárháború A várost elfoglaló Sulla vérfürdőt rendezett a néppártiak között és korlátozta a néptribunusok jogait. Sulla ismét Kis-Ázsiába ment, addig Marius a senatori párt tagjait gyilkoltatta. Sulla békét kötött Keleten, hazatérve lecsapott ellenfeleire: - korlátlan diktátorrá választatta magát a senatussal. - ellenfeleit feketelistára tette (proscriptio): akinek a neve ezen szerepelt, azt bárki feljelenthette, vagy megölhette büntetlenül. Az áldozat vagyonából a feljelentő részesedést kapott, a többi az államé lett. Mindez a politikai harc lezülléséhez vezetett - az elkobzott földekre veteránjait telepítette. - a senatus számát 300-ról 600-ra emelte, és a testületet saját híveivel töltötte meg. Sulla a köztársaság és a senatori rend védelmében gyakorolt diktatúrát, a köztársaság azonban nem

szilárdult meg. IV. Spartacus felkelése (Kre 73-71) - az ókor legjelentősebb rabszolgafelkelése egy gladiátorlázadással kezdődött. Vezetője, Spartacus, a capuai gladiátoriskolából tört ki társaival. - a rómaiak kezdetben nem vették komolyan a lázadást. Spartacus először észak felé, majd délnek fordult csapataival. (Térkép!) Crassus és Pompeius légióitól végül Brundisium közelében döntő vereséget szenvedtek, többségüket keresztre feszítették. - a rabszolgák ezek után azonban libertinusokká válhattak (libertinus = pénzen kiválthatja magát a rabszolgaságból, lehet tulajdona, házasodhat, örökíthet). A felkelést leverő hadvezérek befolyása erősödött, ami a köztársaság helyzetét tovább gyöngítette. V, Egyeduralom kialakulása: - Kr. e 60-ban megalakult az I triumvirátus Caesar, Pompeius és Crassus részvételével, mely Caesar és Pompeius polgárháborújával és Caesar katonai, egyeduralmával ért véget.

Kisajátított minden fontos köztársasági címet (consul, dictator, néptribunus, imperator, pontifex maximus=főpap). Mivel túl gyorsan építette 43 - le a köztársasági intézményeket, zsarnoki uralma miatt Kr.e 44-ben a köztársaságpártiak meggyilkolják. Kr.e 43-ban Caesar hívei megalakítják a II triumvirátust, Octavianus, Antonius és Lepidus részvételével. A köztük lévő hatalmi harc szintén polgárháborúba torkollik: Kr.e 31-ben Octavianus legyőzi Actiumnál Antoniust és szövetségesét, Cleopatrát Octavianus megvalósítja a köztársasági formákkal leplezett egyeduralmat, a principátus rendszerét, lényegében a császárságot. Kialakul a császári hivatali rendszer. 44 V.16 Iulius Caesar egyeduralmi kísérlete és Augusztus principátusa I, Iulius Caesar Pompeius és Crassus (Spartacus-féle rabszolgafelkelést leveri) gazdag római politikusok, csalódnak a szenátusbanCaesarral szövetségre lépnek - Kr.e 60-ban

létrejön az 1 triumvirátus (3 férfi szövetsége) - Caesar consul lett, majd proconsulként Galliába vonul - Crassus keleten indított hadjáratot, ahol Kr.e 53-ban meghal - Pompeius féltékeny lett Caesar sikereire szenátussal követelték, szerelje le a hadseregét és magánemberként vonuljon Rómába Kr.e 49-ben Caesar átlépi a Rubicon folyót, és elfoglalja Rómát („Kocka el van vetve.” - Kr.e 48-ban Pharszalosznál Pompeiusz vereséget szenvedEgyiptomba menekül, ahol megölik. Egyiptomban VII Kleopatra kerül hatalomra Caesar visszatér Rómába (látva, hogy a köztársaság már nem alkalmas a világbirodalom irányítására): - élethossziglani dictator, néptribunus, hadsereg vezetője (imperator) - pontifex maximus (főpap)naptárreform Julianus- naptár - földet, gabonát osztott a szegényeknek, részleges adósságelengedés, ingyen cirkuszt tartott - aranypénzt veretett (dénárius) Kr.e 44 márc 15-én megölik Brutus vezetésével

(„Te is fiam, Brutus?”) - 45 Caesar a halála után minden polgárra 300 sestertiust hagyott. Brutuséknak nincs valódi politikai programjuk a köztársaság visszaállítását, diktatúra felszámolását akarták a nép az összeesküvők ellen fordult. - Kr.e 43-ban létrejön a 2 triumvirátus: Antonius, Lepidus és Octavianus (Caesar fogadott fia). - Kr.e 42-ben Philippinél legyőzik Caesar gyilkosaitBrutus és Cassius öngyilkos lesza győztesek megosztoztak a hatalmon Antonius kapta a keleti provinciákat, Octavianus Rómát és a nyugati provinciákat, Lepidus az afrikai provinciákat- Lepidust idővel háttérbe szorították. II, Augustus (Octavianus) uralma (Kr.e 27- Kru 14) Antoniusnak Kleopátrától 3 gyermeke születettEgyiptom számára területeket hódít megOctavianus ezért Róma elárulásával vádolja. - Kr.e 31-ben Actiumnál győz OctavianusAntonius és Kleopátra öngyilkos lesz - Kr.e 30-ban Octavianus kezébe került

Róma összes hadserege, Egyiptom Róma provinciája lesz politikai ellenfelei meghaltak, bujkáltak, vagy behódoltak. - egyeduralmat építi ki, de a köztársaság törvényeit, intézményeit és hivatalait tiszteletben tartja nem nevezi ki magát dictatorrá. - mindenki tudta, hogy katonai diktatúrával tartja fent a hatalmáteljátszott egy színjátékot: minden hatalmat felajánlott a senátusnak és a római népnek ezt az új rendszert nevezzük principatus-nak (princeps senatus=senatus első embere tisztségéről kapta a nevét)Augustus a köztársaság vezetője és nem császára lett. - kerüli a hódító háborúkat, a birodalom határainak védelme lesz fontospax Romana (Augusta) = római (augustusi) béke időszaka (béke oltárának megépítése) - támogatja az irodalmatHoratius, Vergilius versei 46 47 V.17 A kereszténység kialakulása és elterjedése Palesztina (korábban Júdea, Izrael) hosszú ideig a hellenisztikus

birodalmak része volt, majd római fennhatóság alá került, melyben a királyok megtarthatták a hatalmukat, ha együttműködtek a rómaiakkal. A zsidók követhették egyistenhívő vallásukat: - farizeusok (írástudók): ragaszkodtak az ősi hitelvekhez, vallási külsőségekhez. Szerintük a jeruzsálemi templomhoz és a papsághoz kötődő kultusznál fontosabb a kis közösségek vallásgyakorlata a zsinagógákban (gyülekezetek házában), ahol felkészült tanítók (rabbik) magyarázzák az Ószövetség előírásait és vezetik a szertartásokat. zárt csoport, Kumrán-magaslat - esszénusok: barlangjaiban éltek vagyonközösségben, szigorú szabályok szerint. Az „új szövetség közösségének” nevezték magukat. Azt vallották, hogy az ember lelkéért a Jó és a Rossz (a Világosság és a Sötétség) szelleme küzd. Lemondással, bűnök elleni harccal a Jó diadaláért, a megváltásért tevékenykedtek. A zsidók körében régóta várták a

megváltót, aki megszabadítja az országot az elnyomóitól. Az idegen uralmak elől sokan elköltöztek Palesztinából. A diaszpórában (szétszóratás) élő zsidó közösségek részben eltávolodtak a zsidó hagyományoktól, hatott rájuk a hellenizmus: - nem volt egyértelmű számukra, hogy az üdvözülés csak egy népnek adatik meg. - a Biblia görög fordításának hatására a hellenisztikus világ megismerte az egyetlen, mindenható istenről szóló tanítást. A zsidóság között született meg a világtörténelem legnagyobb hatású vallása: a kereszténység. I, Igehirdetők léptek fel: 1, Keresztelő János: aki a Megváltó közeli eljöveteléről tanított, bűnbánatra tanította a népet: - a megtisztulást jelképezte, hogy követőit megmártotta a Jordán- folyó vizében (keresztelés). - sokan követték, ezért Heródes zsidó király (Kr.e 37- Kre 4 arab származású) kivégeztette, Heródes nevéhez fűződik a betlehemi gyermekgyilkosság.

2, Názáreti Jézus: János jövendölte a Megváltót, Jézus a megváltást hirdette. - Jézus tanítványaival, az apostolokkal vándortanítóként, csodadoktorként járta Júdea városait. Állította, hogy csupán értelmezi és tartalommal tölti meg a zsidó vallási előírásokat, de nem változtatja meg. Hirdette a közelgő végítéletet, amikor Isten eldönti, hogy elnyerjük-e az örök életet, vagy kárhozatra jutunk. Vallotta, hogy nem azért üdvözülünk, mert részt veszünk a szertartásokon, és betartjuk a különböző tilalmakat, hanem azért, mert Istenhez méltó életet élünk (ez nem tetszett a zsidó főpapoknak). Bűnbánat révén azonban el lehet nyerni a bűnbocsánatot, üdvözülni lehet, a mennybe kerülhetünk. Tanításának a lényege a szeretet Isten és embertársaink iránt. Ostorozta a vagyonszerzést, a kapzsiságot, a gyűlöletet, az erőszakot, a bosszút, hiszen megbocsátás nélkül nincs szeretet. 48 - életével, földi

tevékenységével példát mutatott. Gyorsan szaporodott a híveinek a száma. Júdea helytartója, Pontius Pilatus a zsidó főpapok kérésére kivégeztette, keresztre feszítette. Jézus halálával tanításai nem haltak el, hívei őt tekintették a Megváltónak (héberül Megváltónak és királyként felkentnek, görögül Khrisztosz, innen származik a Krisztus kifejezés) és várták a második eljövetelét. II, A kereszténység elterjedése: Jézus hívei kezdetben zsidók voltak, azonban tanai az egész hellenisztikus világban elterjedtek, és kilépett a zsidóság köréből, hiszen az emberek régóta vártak a megbocsátásra. 1, Péter apostol: - 1. sz-ban Jeruzsálemben, Jézus tanítványaiból Péter apostol vezetésével kis közösség jött létre  keresztényeknek (Krisztus-hívőknek) nevezték őket. 2, Pál apostol - hirdette, hogy a megváltás már Krisztus kereszthalálával megtörtént, ezért aki hisz Jézusban, az üdvözül. - hirdette

Pál, hogy Isten nemcsak a zsidóké, és a népek mindannyian testvérek a megváltásban. - Jézus nemcsak ember, hanem Isten fia, sőt valójában azonos Istennel. Sorsunkkal Isten próbára teszi hitünket, ezért azt el kell fogadnunk, ahogyan a világ rendjét is - a vagyonközösségben élést felváltotta a szegények gyámolításának gondolata. III, A kereszténység jellemzői: - monoteista vallás, de az egyetlen Istent három személyben képzeli el: az Atya (teremtő Isten), a Fiú (Jézus Krisztus) és a Szentlélek (a prófétákon és az apostolokon keresztül megszólaló Isten) alakjában. (szentháromság tana) - a zsidóság számára az új tan nem hozta el népük szabadságát, nem ismerték el Jézust Megváltónak, tovább reménykedtek a Messiás eljövetelében. 70-ben a rómaiak lerombolták másodszor a jeruzsálemi templomot, napjainkban csak a nyugati fal egy része látható (Siratófal), azóta sem építenek a zsidók templomot, csak zsinagógát,

melyek nem templomok, hanem gyülekezeti helyek. - A keresztény egyház felépítése: 5 patriarhátust (Róma, Konstantinápoly, Alexandria, Jeruzsálem, Antiochia) hoztak létre, élén a pátriárka (püspök). A segítőkből, a presbiterekből (idősebbek) alakult ki a papság  létrejött az egyház belső felépítése, a hierarchia (szent uralom) a magasabb tisztségűek feltétlen tiszteletén alapult. - a papság által végzett szertartások (keresztelés, áldozás, úrvacsora) állandósultak, kialakultak a keresztény ünnepek. Egyes provinciák püspökei összejöveteleket (zsinatokat) tartottak, ahol a hit kérdéseiről, a szent iratok értelmezéséről tanácskoztak. Egy terület legnagyobb városának (métropolisz) püspöke vált a tartomány egyházi vezetőjévé (metropolita). - amíg az állam érdekeit nem sértette az új vallás, addig nem szállt szembe vele. Mivel a keresztények csak saját istenüket tisztelték, megtagadták a császárok

istenítését, és hitüket terjesztették, ezért fellépett ellenük, megkezdődtek a keresztényüldözések (kereszthalál, mártírhalál), mellyel nem érte el a célját, hiszen a III. századra a lakosság nagy része kereszténnyé vált 49 IV. Biblia: a kereszténység szent könyve, mely 2 részből áll: 1, Ószövetség (Isten először a zsidó, kiválasztott néppel kötött szövetséget): többségében héber, némely része arámi nyelven (Dániel könyvének egyes részei) íródott. A zsidók szent iratait tartalmazza: - de ide tartozik Mózes 5 könyve (Teremtés, Kivonulás, Léviták, Számok, Második Törvénykönyv, ezek zsidó elnevezése a Tóra). - a próféták könyvei. - végül más iratok (pl. Énekek Éneke) 2, Újszövetség (Isten Jézuson keresztül az egész emberiséggel kötött új szövetséget), a keresztények szent könyve, görög nyelven íródott, részei: - evangéliumok (evangélium= örömhír), melyek közül az egyház

négyet (Márk, Máté, Lukács és János írásait) hitelesnek ismert el, ezek Jézus életéről és tanításairól szólnak, melyet Jézus halála után jegyeztek fel. - Lukács által írt „Az apostolok cselekedetei”, amely a korai egyház történetét meséli el, főszereplője Pál apostol. - Apostolok levelei: keresztény közösségekhez és személyiségekhez írt 21 levél (ebből 13-at a hagyomány szerint Pál írt). - Jelenések könyve, egy apokaliptikus mű. 50 V. A kereszténység államvallássá válása 1, Diocletianus keresztényüldözése  Keleten több ezer keresztényt öltek meg 2, Constantinus császár Nyugaton - 313-ban kiadja a milánói edictumot  megszünteti a keresztényüldözést, a keresztény vallást a többivel egyenrangúvá tette - Keleten épít egy fővárost Constantinopolis=Konstantinápoly, napjainkban Isztambul Róma szerepét Milánó, majd Ravenna vette át. felismerte, hogy a vallásüldözés nem

meggyengítette, hanem megerősítette a kereszténységet - pihenőnappá teszi a vasárnapot - 325-ben nicaeai zsinat: elfogadták a szentháromság tanát eretnek, aki nem fogadja el. 3, Nagy Theodosius császár - 391-ben államvallássá tette a kereszténységet  bezáratta a pogány szentélyeket (Zeusz-szentélye és vele az olimpiai játékok megszűntek, 1896-ban lesz újra) - 51 - 395-ben Nagy Theodosius császár 2 fia között felosztja a Római Birodalmat 2 részre szakad: Keleti- (Bizánci) és Nyugatrómai Birodalom  a germán népek elözönlik a birodalmat. (A gótok 410-ben elfoglalják Rómát, 455-ben a vandálok A Brit-szigeteken angolok és szászok jelentek meg). 52 V.18 A Bizánci és a Frank Birodalom I, Germán királyságok (5-6. sz) - 476-ban bekövetkezett a Nyugatrómai Birodalom bukása  középkor kezdete, 3 kultúrkör alakul ki: latin szertartású keresztény, bizánci ortodox (görögkeleti), iszlám - a népvándorlás

kori népek saját államot hoztak létre az 5-6. sz-ban: 1, briteket legyőzik az angolok és a szászok  7 önálló királyságot hoznak létre 2, Itáliából  Keleti Gót Királyság 3, Galliából Frank és Burgundi Királyság 4, Hispániából  Nyugati Gót Királyság, Szvéb Királyság 5, Észak-Afrikából, Korzikából, Szardíniából  Vandál Királyság II, Keletrómai/ Bizánci Birodalom (5-6. sz) - az uralkodó a „rómaiak császára” nevet viselte - a germán népek kevésbé törnek be, a hunoknak azonban adót fizettek  a virágzó városhálózat megmarad Justinianus császár (527-565) - hadjáratok  legyőzi a vandálokat, keleti gótokat, Hispániába is eljut - Kárpát-medence felől avarok, bolgárok, Közel-Keletről arabok támadják a birodalmat III, Frank Birodalom 1, Klodvig (482-511) megalapítja a Meroving-dinasztia - felvette a római katolikus vallást 2, Martell Károly (majordomus) - új típusú hadsereg 

nehézlovasság, a szabad frank harcosoknak birtokokat adott - 732-ben Poitiers-i csatában legyőzi az arabokat 3, Kis Pippin - Martell Károly fia, elűzi az utolsó Meroving uralkodót (751)  létrehozza a Karolingdinasztiát - katonai segítségért cserébe elismeri a római egyház a királyságát (754-ben létrejön a Pápai Állam) 53 4, Nagy Károly (768-814) - Kis Pippin fia - hadjáratok  Elbáig és a Dunáig foglal területeket - 800-ban a római pápa császárrá koronázza Rómában - a birodalom központja Aachen lett - hivatalszervezetet, kancelláriát hozott létre - műveltség terjesztése  az antik kultúrát újraélesztette, a szerzetesek feladata az ókori szerzők munkáinak lemásolása  Karoling-reneszánsz, 7 szabad művészetet gyűjtik össze (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, geometria, asztronómia, musica)  ezt később a középkori kolostori oktatás veszi át - birodalmat grófságokra osztja, élén a gróf:

királyi jogkörök nagy részével rendelkezik, adók 1/3-át megkapja, királyi küldöttek ellenőrzik - a birodalom határain őrgrófságok jöttek létre - 843-ban a verduni szerződésben 3 fia között felosztja a birodalmat: keleti, nyugati, itáliai részek. 54 V.19 A keresztény világ kettéválása. Szerzetesrendek a középkorban I, A keresztény egyház központjai - a kereszténység a 4. sz végére államvallássá vált (Nagy Konstantin, milánói ediktum:313, Theodosius császár törvénye: 391) a Római Birodalomban, majd a germán királyságokban. - 5 központja (Róma, Konstantinápoly, Jeruzsálem, Alexandria, Antiochia) élén a püspökök (pátriárkák) álltak - Róma püspöke lesz a pápa  756-ban a frankok segítségével létrejön az Egyházi Állam - Konstantinápolyban a császár beleszólhatott teológiai kérdésekbe is - Jeruzsálemet, Antiochiát elfoglalják az arabok. II, A szerzetesség kialakulása - 3-4. sz-ban Egyiptomban

elterjed a remete- (világtól való elfordulással, testi vágyakról való lemondással lehet Istennek tetsző életet élni) és a szerzetesi mozgalom (szegénység, tisztaság, engedelmesség) - 529-ben Szent Benedek monostort hozott létre Monte Cassinoban  regula=szabályzat a kolostor szervezetét és a szerzetesek mindennapjait (közös ima, munka, étkezés stb.) határozta meg „Imádkozzál és dolgozzál!” (Ora et labora!)  55 - hittérítésben és az írásbeliség megőrzésében fontos szerepük van  ókori szövegeket másolnak = kódexmásolók III, Kereszténység válsága, egyházszakadás - korrupt, alkalmatlan pápák, világias, erkölcstelen életmód, egyházi méltóságok megvásárlása (szimónia)  - cluny-i reform (Cluny kolostor)  a pápai hatalom megerősítése a világival szemben, egyház megtisztítása, erkölcsös életmód =papi nőtlenség (cölibátus) - Róma  Konstantinápoly= dogmatikai viták  keleten latin

helyett görög szertartásrend, a pápa főségét, valamint a purgatórium (tisztítótűz) létezését nem ismerik el  - 1054-ben egyházszakadás  keleti, ortodox (görögkeleti) és nyugati, római katolikus egyház - újabb szerzetesrendek jönnek létre a bencések mellett 1, ciszterci 2, Domonkos-rend (Szent Domonkos) 3, ferencesek (Assisi Szent Ferenc) 56 57 V.110 Feudális gazdasági és társadalmi rend jellemzői I, A kora középkor gazdasága: A Nyugatrómai Birodalomban a IV. században megindult a gazdasági hanyatlás, melyet a népvándorlások pusztításai, járványok elmélyítettek: - elpusztultak a városok, visszaesett az árutermelés. - a Nyugatrómai Birodalom önálló birtokokra esett szét. - a földeket talajváltó rendszerben (legelőváltó), vagyis kimerülésükig művelték, 46 év után új földeket fogtak termőre  alacsony hozamot tudtak elérni, kevés ember eltartását biztosította. A VIII. századtól

Nyugat-Európában újabb technikai újításokat vettek át: - kialakult a kétnyomásos gazdálkodás  a termőföld felét bevetették (gabona: búza, rozs), a másik felét pihentették, ugarnak hagyták. - a X. században háromnyomásos gazdálkodás jött létre: csökkent az ugar területe, a termőföld 1/3-a volt ugar, 1/3 rész őszi búza, 1/3 rész tavaszi búza volt, melyek évente cserélődtek. változást hozott a földművelésben a csoroszlyás, kormánylemezes, nehéz fordítóeke, mely mélyen feltörte a földet. - előrelépést jelentett a borona is, mely a végső talajlazítást segítette elő. - nehézeke csak a fogatolás új módszerével, a szügyhámmal működött, mely révén a hámot az állatok nyakáról a szügyére tették át. Fejlődött a mezőgazdaság  a népességszám nő, megjelent a helyi kereskedelem a távolsági kereskedelem (levantei) mellett. - Létrejönnek az uradalmak: olyan gazdasági és katonai önellátó

nagybirtokok, melyek a közigazgatás, bíráskodás és a védelem feladatait is ellátták. központja a vár volt. a lakók többsége földműves volt, akik az uradalom birtokosa által használt földet (allódium) művelték meg, terményük egy részének beszolgáltatásával, 58 illetve munkajáradékkal (robottal) tartoztak a beszolgáltatott termények tartották el az uradalom birtokosát és kíséretét. uradalmakon éltek a kézművesek (kovács, varga, asztalos, ács stb.) is, akik elsősorban a szerszámok készítését és javítását végezték. a termelt felesleget a piacokon adták el, egyes helyeken a pénzgazdálkodás is megszűnt, helyette cserekereskedelem alakult ki. II, Feudális társadalom: 1, Hűbéri rendszer: A földbirtok jelentette a hatalmat. Önellátás szintjén kevés fölösleget termeltek, melyet el lehetett volna adni, ezért a földesúr pénzjövedelme kevés volt, hogy hadsereget, hivatalszervezetet fenntartson: - ezért

különböző szolgáltatásokért (főleg katonai) földbirtokot adományozott, ez a hűbérbirtok a hűbérbirtok kezdetben a megadományozott halálával, vagy abban az esetben, ha nem teljesítette kötelezettségeit, visszakerült az adományozóhoz (benefícium), később ez örökölhetővé vált, ez a feudum. - a birtok adományozóját hűbérúrnak (seniornak, vagy dominusnak), a megadományozottat pedig hűbéresnek (vazallusnak) nevezzük. Az adományozást a hűbéri eskü pecsételte meg, mely során kölcsönösen fogadalmat tettek a hűségre és kötelességeik teljesítésére. Az eskü betartását segítette a korszak keresztény felfogása, de esküszegések mégis előfordultak. A királytól a kishűbéresekig épült ki a hűbéri lánc, így kialakult egy sajátos hűbéri lánc, melyben a király volt a legfőbb hűbérúr. 59 - - hűbérurak és hűbéreseik alkották a társadalom új rétegét: a lovagságot vagy nemességet. (Ebbe a rétegbe

olvadtak bele a római nagybirtokosok, germán törzsfőnökök és azok fegyveres kísérete is.) az állam a hűbéri láncon keresztül működött: a király akaratát hűbéresei hajtották végre a saját hűbéreseik segítségével. „Vazallusom vazallusa nem az én vazallusom.” „Hűbéresem hűbérese nem az én hűbéresem” 2, Jobbágyság kialakulása: - a földet megművelők rétege 3 csoportból jött létre: korábbi rabszolgák, colonusok, függésbe került szabad parasztok, akik katonai szolgálattal is tartoztak a királynak. Háború esetén maguknak kellett gondoskodniuk felszerelésükről, ellátásukról. Miután nem tudtak új, drága fegyverzetet előteremteni, és földjeiket is meg akarták védeni, személyüket és földjeiket is egy hűbérúr oltalma alá helyezték. Így állandósult a kölcsönös szolgálatra és függésre épülő feudális rendszer. - csak használója, nem birtokosa volt a földnek, ám használati jogát örökíthette.

- a jobbágytelek nagyságának arányában volt köteles szolgáltatásokat adni a föld tulajdonosának: munkajáradék (robot), terményjáradék, később pénzjáradék - használhatta a birtok közös használatban lévő területeit: legeltethetett a közös legelőn, fát gyűjthetett a közös erdőből és vadászhatott ott; a közös tóban pedig halászhatott. - szabad költözködési jogot kapott Feudalizmus: földesúri földtulajdonon alapuló gazdasági-társadalmi rendszer. NyugatEurópában a 6-8 században, míg Kelet-Európában a 9-11 században alakult ki Két alapvető osztálya a feudális nemesség és a jobbágyság. 60 V.111 Az iszlám vallás kialakulása, főbb tanításai és az arab hódítás A Keletrómai Birodalom évszázadokon keresztül harcolt az Új-perzsa Birodalommal. Az Arab-félsziget nomád állattartó törzsei nem hoztak létre egységes államot az ókorban, a kereskedelmi utak miatt sokszor háborúztak egymással. Sokistenhit

jellemezte őket, miközben a Mekka városában őrzött meteoritkő (Kába-kő, melynek az arabok isteni erőt tulajdonítottak) miatt vallási központtá vált. Az arabok törzsi széttagoltságát Mohamed (570-632) szüntette meg. - az iszlám hit szerint a mekkai kereskedő, Mohamed látomásait az egyetlen Isten, Allah sugallta. Mohamed Allah igazságait és utasításait közvetítette utolsó prófétaként az emberiségnek (kinyilatkoztatás). Mohamed ostorozta a kapzsi kereskedőket, az uzsorát, és isteni parancsként hirdette az elesettek gyámolítását. - 622-ben először Mekka polgárait próbálta megtéríteni tanításaival, azonban a vagyonosabbak elűzték, ez az esemény a hidzsra (kivonulás), amely az iszlám időszámítás kezdete lett. A Medinába átköltöző próféta az ottani törzseket maga mellé állította, majd fegyveres erővel tért vissza Mekkába megegyezett velük, vallási előírássá tette a Kába-kő tiszteletét és a mekkai

zarándoklatot. A Mohamed szavait, utasításait tartalmazó Koránt (iszlám szent könyvét) már életében elkezdték írni, és a halála utáni években fejezték be. Iszlám hit (teljes meghódolás, engedelmesség Istennek) - az iszlám hit belenyugvást jelent Allah akaratába. - sok gondolatot átvett a zsidó, illetve a keresztény vallásból. - egység gondolata: az egy istenben való hit közössége fontosabb a vérségi kötelékeknél, ezért a törzsi ellentéteket be kell szüntetni. - szigorú monoteizmust hirdetett, elvetette a pogány bálványimádást. - Mohamed nem ismerte el Jézus Krisztus isteni személyiségét (így a krisztusi megváltást sem), de Jézust Allah egyik prófétájának tartotta. Elfogadta Ábrahámtól kezdve a próféták sorát, ugyanakkor az iszlám szerint a próféták közül Mohamed az utolsó és az ő tanítása az igaz tanítás. - vallotta, hogy az isteni kinyilatkoztatás eltorzult a zsidók és keresztények értelmezésében.

Mohamed tanait követve a hívő eljuthat Allah Paradicsomába, mivel Allah az idők végezetén ítéletet tart: jutalmaz és büntet. - az iszlám 5 alappillére: - iszlámnak az öt alappilléren kívül számos előírása van: disznóhús- és az alkoholfogyasztás tilalma és erkölcsi utasítások (például az igazságosság, becsületesség stb.) A legfőbb utasítás az Allahnak tetsző életmód kialakítása, amely a 61 - hagyomány (Mohamednek a Koránt magyarázó szavai, illetve cselekedetei) és a közmegegyezés (különféle jogi iskolák utasításai) alapján történhet. iszlám világban nem alakult ki egyházi hierarchia, nincsen világi jog, a bírók (kádik) a Korán alapján ítélkeztek. Az iszlám jogot a Korán és a hagyomány alapján a vallási tudósok dolgozták ki. Az iszlám összeolvadt az államhatalommal is: Mohamed utódai, a kalifák egy személyben vallási és állami vezetők. Arab hódítás - A 7. században az új vallásban

egyesülő arab törzsek terjeszkedő hadjáratokba kezdtek. A fő ideológia a dzsihád lett (erőfeszítés, erkölcsi, morális követés, de értelmezik szent háború, fegyveres harcként), amely a Korán szavai szerint csak akkor lehet fegyveres küzdelem, ha az iszlámot megtámadják, egyébként a hit terjesztése csak békés úton történhet. A harcosokat lelkesítette, hogy a dzsihád során elesettek azonnal a Paradicsomba kerülnek. Mohamed halála után a hatalom a kalifák (utód, helyettes) kezébe került, a nagy hódítások az ő nevükhöz fűződtek. - meghódították Szíriát (Damaszkusz bevétele, 636), Palesztinát (Jeruzsálem elfoglalása, 638), Egyiptomot és Perzsiát, majd elfoglalják Észak-Afrikát és KözépÁzsiát. A meghódított területeken a lakosság tömegesen áttért az iszlámra, míg a hitüket tartó keresztényekre egyre nagyobb nyomás nehezedett. - 711-ben az arab csapatok elérték a Gibraltári-szorost, és nemsokára elérték

Hispániát, keleten pedig az Indus folyót is átlépték. - 732-ben Poitiers-nél a Frank Birodalom Martell Károly vezetésével megállította a nyugat-európai államokat is fenyegető arab hódítást. - a 8. században az arab terjeszkedés átmenetileg megtorpant, és a meghódított területeken az iszlám ekkor fejtette ki kulturális hatását. A kalifák despotikus uralkodókká váltak, akik megközelíthetetlenek voltak hatalmas palotáikban. Az arab katonai vezető réteg földbirtokos arisztokráciává alakult Elvben a kalifák minden föld birtokosai lettek. A szolgálati birtok rendszere biztosította a központi hatalom erejét. 62 Évszázadok során az arab műveltség magas színvonalat képviselt: - továbbélt benne az antikvitás, sőt a természettudományok egyre nagyobb fejlődésnek indultak. - míg Európában az általános művelődés hanyatlott, addig az arab civilizációban törekedtek az írni-olvasni tudás fenntartására, és

többszázezres állományú könyvtárak létesültek. - Hispániában kialakul a mór kultúra (Córdoba: kordován csizma, Damaszkusz: damaszkuszi acél, Sevilla) Szunnita és a síita irányzat Az iszlám világon belül a vallásszakadásnak kezdetben politikai okai voltakAli kalifa hatalmát megkérdőjelezte a szíriai helytartó és támadást indított ellene, mely Ali vereségével végződött: - a győztes szíriai helytartó pedig megalapította a prófétai hagyományra (szunna) támaszkodó Omajád-dinasztiát (661), mely a kalifák irányítását fogadta el  szunnita irányzat - az ellenpártot (síita, Ali pártja) Ali fia, Husszein vezette tovább, azonban híveivel lemészárolták őket. A síita mozgalom soha nem fogadta el a kalifátus hatalmát, hanem Ali leszármazottját tekintették vezérnek. 63 V.112 Középkori város és a céhes ipar 1, Városok újjászületése A kora középkorban (8-10. sz) megindult a gazdaság fejlődése, új

gazdasági módszerek és technikai találmányok következtében: - két-háromnyomásos földművelés - nehézeke - szügyhám - borona Hospesek (vendégmunkások) segítették e technikák elterjedését. Az éghajlat melegebbé vált, erdőirtások, mocsárlecsapolások  nő a földterület és a termés mennyisége  a kontinens népessége 38 millióról 75 millióra nőtt. Az ókori városok a népvándorlás során elpusztultak. A királyi és az egyházi központok körül sokan letelepedtek, de nem rendelkeztek önállósággal  távolsági kereskedők a kézművesekkel, a földesuraktól függetlenül működő közösségeket, kommunákat alapítottak személyük és áruik védelmére. 2, Városi jogok és kiváltságok: Olyan kiváltságok megszerzését jelentette, amelyek függetlenítették a városlakókat a feudális rendszer kötöttségeitől.  a városok jogilag is elkülönültek környezetüktől, polgárai szabadon választották bíráikat,

plébánosukat  egy összegben adóztak a hűbérúrnak (földesúr, király).  gazdasági kiváltság: heti piactartás, évente többszöri vásártartás, árumegállító jog  a városi polgár nem volt nemes, de jobbágy sem. Városi polgárjogban az a személy részesült, aki meghatározott időt (1 év és 1 nap) eltöltött a városban. („A városi levegő szabaddá tesz.”) Szabad jogállású polgárok szabadon rendelkezhettek a tulajdonukkal (eladhatták, örökíthették), mindennapjaikat a városuk jogrendje szabályozta.  a város élén a bíró, vagy polgármester állt, akit a városi tanács választott. Eleinte a tanácsban csak a leggazdagabbak, a patríciusok, azaz a kereskedők képviselhették magukat, majd a házzal és műhellyel rendelkező iparosmesterek. A városlakók többségét a városi politikából kizárt szegények, a plebs alkották, akik alkalmi munkából éltek, számukat pedig a falvakból érkező jobbágyság gyarapította. A

polgárság különböző rétegei között gyakori volt a politikai küzdelem  kézművesek, plebejusok  patríciusokkal. 3,A városoknak 3 típusa alakult ki: 1. szabad királyi városok: önálló igazgatással, igazságszolgáltatással, szabad plébánosválasztással, árumegállító és vásártartási joggal rendelkeztek, egy összegben adóztak a királynak. Kőfallal vették körül Lakóik kézműiparral és kereskedelemmel foglalkoztak. A kézművesek céhekbe tömörültek 2. bányavárosok: jogilag a szabad királyi városokkal azonos helyzetben voltak, lakóik főleg bányászattal foglalkoztak. 3. mezővárosok: a városok zömét alkották, földesúri joghatóság alatt álltak, jogilag nem voltak városok, lakóik jobbágyoknak számítottak. Egy összegben fizettek 64 adót, és mezőgazdasági jellegűek voltak, kis részük foglalkozott iparral és kereskedelemmel. Céhek: a kézművesek szakmánként érdekvédelmi szervezeteket, céheket hoztak

létre. - teljes jogú tagjai a mesterek voltak. A mesterré válás hosszú folyamat eredménye volt  évekig inasként, majd legényként dolgozott a mester műhelyében, ahol ha kitanulta a szakmát, hosszú vándorútra ment, és elsajátította idegen városok mestereinek tudását. A mestervizsgát remekmunka elkészítéséhez kötötték - termékeit a város és közvetlen környezete vásárolta meg  korlátozni kellett a megtermelhető áru mennyiségét, hogy minden mester meg tudjon élni. Igyekeztek a céhen belüli versenyt kiküszöbölni, ezért szabályozták a munkaidőt, árat, munkafolyamatot, emellett betartották a szigorú minőségi előírásokat. A céhen kívüli iparűzőket, az ún. kontárokat üldözték - fontos szerepet töltöttek be a városok életében: őriztek egy-egy városfalszakaszt, fenntartották a rendet, ünnepeken céhenként vonultak fel, gondoskodtak az elhunyt céhtagok családjáról. Élet a városban: a városokat védelmi

céllal falakkal vették körbe. a falak mellett emeletes házakat építettek, melyek között keskeny sikátorok voltak. Ekkor még nem alkalmaztak csatornázást, így az állatok és az emberek szennye az utcán folyt, ezért a járványok hamar megjelentek a városokban. A XI. századtól a városok száma Nyugat- Európában és Itáliában gyorsan nőtt, majd a XIII. századra Közép- Európában is megjelentek és elszaporodtak a városok, melyek méretüket tekintve közepesek voltak  átlagos lakosságszám 4000-5000 fő volt. A távolsági kereskedelembe is bekapcsolódó, árumegállító joggal rendelkező nagyvárosokban 10000-15000 fő is élt. Nyugat- Európában a városok egyenletesen helyezkedtek el Kereskedelem: 1, helyi kereskedelem: szorosan kapcsolódott a termelőkhöz, az árut a kézművesek és a parasztok maguk árulták a helyi piacokon vagy műhelyeikben. Arany- és ezüstpénzért vásárolták a termékeket, de a cserekereskedelem is megfigyelhető

volt. 65 2, távolsági kereskedelmet bonyolítottak le legfőképpen, mely nagy kockázattal járt, de magas haszonnal is. A szárazföldi szállítás kezdetleges volt, ezért inkább a vízi szállítást választották az áruk eljuttatására. A zarándokutak segítették az útvonalak kiépítését - levantei kereskedelem: Velence és Genova uralták. Európát Ázsiával (elsősorban a Közel-Kelettel) összekötő útvonal, melyen keleti fűszereket és luxuscikkeket (selyem, tömjén) szállítottak a Földközi-tengerenarannyal fizettek Európából kiáramlott a nemesfém. - Hanza kereskedelem: Balti-tenger térségében alapították a kereskedővárosok 1161-ben. Északi és keleti vidékekről nyersanyagokat és élelmiszert vittek nyugatra, melyekért cserébe a Német-római Birodalom és Flandria városaiból iparcikkeket szállítottak. Az Angliából szállított gyapjúnak is megnő a jelentősége, mely a flandriai textilipar fő nyersanyagává vált. -

két tengeri útvonalat (Levante, Hanza) a szárazföldi kereskedelem kötötte össze. Kezdetben az útvonal kikerülte az Alpokat, és az áruk Champagne vásárain cseréltek gazdát, később Augsburg és Bécs piacai is bekapcsolódtak. Legjelentősebb városok Bologna, Firenze, Velence, Genova, Prága, Milánó, Köln, Párizs, Granada, London, Sevilla stb. Az európai zsidóság helyzete - városokban külön utcákban, városnegyedekben éltek elkülönülésükkel vallásukat és kultúrájukat őrizték - előítéletek velük szemben: 12. sz-tól vérvádak (rituális gyilkosságot követnek el szertartásaikhoz)  ezek alaptalan rágalmak - kereszténység  antijudaista nézetek elterjedése  zsinati határozatok tiltják a zsidókkal való házasodást, eltérő ruhaviseletre kötelezik őket (kör alakú sárga folt, csúcsos kalap viselete stb.); földeket nem vásárolhattak kereskedelemben és a pénzügyi életben tevékenykednek. 66 V.113 Rendi

állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban I, Rendiség kialakulása - a középkorban a királyi hatalmat isteni eredetűnek tartották, még ha korlátlan jogkörrel nem is rendelkezett a hűbéri rendszerben erős a nemesség befolyása - 12. századtól központosítják hatalmukat a királyok adóbevétel, közigazgatási rendszer, hadsereg kiépítése - kialakul a városi polgárság - rendek létrejötte: Ny-Európában az azonos jogokkal, kiváltságokkal rendelkező, gazdasági helyzetű, érdekeikért a rendi gyűléseken stb. közösen fellépő társadalmi csoport. Pl: nemesség (főnemesség=bárók, köznemesség), polgárság, egyház - rendi képviseleten alapuló parlamentarizmus (parlamentum=megbeszélés) jön létre. „Ami mindenkit érint, azt mindenkinek jóvá kell hagynia”  ennek ellentmond, hogy a jobbágyokat kizárják a politikai életből II, Rendiség Angliában - 13. század elején először itt alakul ki a

rendiség - 1215-ben a bárók fellépnek a királyi önkény ellen, kiadják a Magna Charta Libertatumot (Nagy Szabadságlevél)  a bárók beleszólhatnak a politikába az adók megszavazása révén, ellenállási záradék=felléphetnek az uralkodó döntésével szemben, ha nem tartja be a megállapodást. 67 1265-ben Simon de Monfort vezetésével felkelés a király ellen, melyhez a köznemesség és a polgárság is csatlakozott, győznek rendi ogy. összehívása, mely kétkamarás 1, Felsőház=Lordok Háza: főpapok, főnemesség (bárók) 2, Alsóház= Követek Háza: megyénként 2-2 lovag, város 2-2 polgár (képviseleti rendszer) - III, Rendiség a Francia Királyságban - királyi hatalom IV. (Szép) Fülöp (1285-1314) alatt megerősödik  Pápai Állammal 1302-ben összehívják a rendi gyűlést  egykamarás, melyben 1. rend=papok 2. rend=nemesek, 3. rend=polgárok Külön üléseztek és testületenként szavaztak 68 IV, Német-római

Birodalom - a császári hatalom meggyengül - invesztitúraharc után trónviszályok - a 13. században a Habsburg-dinasztia szerezte meg a császári címet (kezdetben svájci birtokokkal rendelkezett, később megszerzi Stájerországot, Ausztriát) velük szemben lép fel a Luxemburgi-dinasztia. - 1356-ban Luxemburgi IV. Károly kiadja a német Aranybullát  rögzítette a 7 választófejedelem császárválasztási jogát a rendi képviselet tartományi szinten jött létre - Luxemburgi IV. Károly, Vencel fia a német és cseh trónt, Zsigmond (1387-1437) pedig Nagy Lajos lánya, Mária által a magyar trónt kapja meg. 69 V.114 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése A XIII. században a mongol terjeszkedés elől iszlám vallású, nomád török törzsek éreztek Kis-Ázsia nyugati részére. A harcos nép államát Oszmán vezér szervezte meg a XIII. század végén Megkülönböztetésül a környező török népektől oszmán-törököknek nevezték magukat.

Gyors terjeszkedésüket elősegítette a Bizánci Birodalom hanyatlása Oszmán utódai, a szultánok despotikus hatalmat (korlátlan egyeduralmat) építettek ki  nyugati és keleti irányban egyaránt terjeszkedtek. Megszerezték Kis-Ázsia nyugati vidékeit, és a balkáni államok egymás közötti ellentétét kihasználva megvetették a lábukat Európában is. I, Oszmán-Török Birodalom felépítése  a muszlim birodalom ereje az államszervezeten nyugodott központosított hatalom, minden erőforrását a hadsereg szolgálatába tudta állítani.  elvben a birodalom egész területe a szultán tulajdonát képezte. A földek egy részét a szultán saját kezelésében tartotta (hász birtokok). A földek nagy részét a szultán azonban a könnyűlovas katonáinak, a szpáhiknak adta katonai szolgálat fejében, így a szpáhik feltétlen hívei lettek az uralkodónak. Birtokukat a szultán bármikor visszavehette.  a török haderő elit alakulatát a

janicsárok adták  a gyalogos alakulatot jórészt átnevelt, muszlimmá vált keresztény gyerekekből szervezték, állandóan katonai közösségekben éltek, kemény kiképzést és jó fegyverzetet kaptak.  szpáhi birtokok nyilvántartását, a janicsárok zsoldjainak előteremtését a fejlett hivatalnokszervezet biztosította. Adószedők (defterdárok) tízévenként az egész birodalom területén felmérték a fellelhető jövedelmeket, mely alapjául szolgáltak az adóösszeírásoknak.  a birodalom területét tartományokra (vilajet) osztották. A vilajet élén a beglerbég (vagy pasa) állt.  a szultánok feltétlen hatalmát szolgálta, hogy vezető tisztségviselővé emeltek sokszor rabszolgákat. A jórészt idegen származású embereket azután bármikor félreállíthatták. A kegyvesztettek a szultán felszólítására gyakran önként vetettek véget életüknek, amikor megkapták a „selyemzsinórt”. Az iszlám országokban nem volt külön

világi törvénykezés, a bírák (kádik) a Korán alapján ítélkeztek. A szultán a birodalom vallási vezetője (kalifa) is volt. 70 II, Az Oszmán Birodalom külpolitikája Az államszervezet csak akkor működött jól, ha a hódítások folyamatosak voltak. Az új területek kifosztása, adóztatása tartotta el a hadsereget és a hivatalszervezetet. - 1389-ben I. Murád szultán (1359-1389) Rigómezőnél legyőzte a szerbeket, mely győzelem után az oszmán támadások Magyarországot is elérték. - 1396-ban Nikápolynál I. Bajezid szultán hadaitól vereséget szenved Zsigmond magyar király. - 1453-ban II. Mohamed (1451-1481) hadai elfoglalják Konstantinápolyt és fővárossá tette. (mai Isztambul) - Bosznia, Szerbia és Havasalföld török hűbéresévé vált, így közvetlen szomszédságba került a birodalom a Magyar Királysággal  a magyarokat az erős végvári vonaluk védte 1521-ig a török támadásoktól. - 1521. augusztus 29-én I Szulejmán

elfoglalja Nándorfehérvárt - 1526. augusztus 29-én a mohácsi csatában I Szulejmán legyőzi II (Jagelló) Lajos magyar király hadseregét. - 1541. augusztus 29-én I Szulejmán csellel elfoglalja Budát, melynek következtében Magyarország három részre szakad. Az ország középső, törökök által megszáll területet Hódoltságnak nevezzük. - a XVI. század elején elfoglalják az oszmánok Szíriát, Irakot, Egyiptomot és Észak-Afrikát. 71 V.115 A középkor művelődése. Román, gótikus és reneszánsz stílus I, Egyetemek létrejötte - az egyház szerepe meghatározó az oktatásban a kultúra központjai a kolostorok, városi székesegyházak iskolái lettek - kódexmásolás segítségével az antik műveltség egy része fennmaradt - az alapvető műveltséget a 7 szabad művészet elsajátítása jelentette (grammatika, retorika, dialektika, aritmetika, asztronómia, geometria, zene) - - 12. századtól megindult a városok fejlődése

egyetemek (universitas) kialakulása= tanárok, diákok világi hatalomtól független közössége önálló önkormányzattal joghatósággal és törvényszékkel rendelkeztek, az egyetem élén a rektor, a karok élén a dékán állt. 4 kar volt: bölcsész (7 szabad művészetet tanulja)jogi és orvositeológia (egyházi doktor) 72 - a tananyagot tekintélytisztelet jellemezte: Bibliát, egyházi zsinatokat, antik kor szerzőit, korai egyházatyák műveit értelmezték. 12. században Észak-Itáliában (Bologna, Padova), majd Angliában (Oxford, Cambridge), Franciaországban (Párizs), a 14. századtól Közép-Európában (Prága, Pécs) II, Skolasztika (schola=iskola) - korszak filozófiai irányzata, az iskolában elsajátítható tananyagot is jelentette  hit (teológia) és a tudás (filozófia) viszonyát vizsgálta - Arisztotelész munkáit vizsgálta, Aquinói Szent Tamás volt a fő képviselője III, Eretnekmozgalmak - fényűző egyházzal szemben

mozgalmak jönnek létre (valdensek, albigens=, kathar, bogumil)evangéliumi szegénységet hirdettek, elvetették a pápa hatalmát eretnekek  - inkvizíció (1215-felkutatás, nyomozás) a vádlottnak magának kellett bizonyítani ártatlanságát, kínzások (kínpad, vastűz, spanyolcsizma) 73 IV, Lovagi kultúra 9-10. században létrejön a társadalom új rétege a lovagság = nemesség: - új harcmodor nehézlovasság megjelenése (a nemesség tudta előteremteni rá az anyagi hátteret) - lovagi tornák - nemesi gyerekek 7-8 éves korukban hűbérúrhoz kerültek apródnak, 14-18 évesen fegyverhordozókká váltak, 18-21 éves korukra lovaggá avatták őket - lovagi értékrend: mértékletes, állhatatos, hűséges, erkölcsös, bőkezű, becsületes, bátor, nők és gyengék védelmezője trubadúr költészet - hét lovagi készség: lovaglás, úszás, vívás, íjászat, vadászat, sakk, verselés V, Román és gótikus stílus 1, 11-12. században

terjed el a román stílus: - építészetére jellemző: kicsi, lőrésszerű ablakok, vastag falak, keresztboltozat, bélletes kapu, félnyeregtetős mellékhajó, nyeregtetős fő- és kereszthajó, oldaltornyok. - magyarországi román kori emlékek: lebényi, zsámbéki, jáki templom. - Külföldi: Pisai ferde-torony 2, 74 12-15. század között terjed el a gótikus stílus: - gótikus katedrálisok jellemzői: vékony falak, nagy ablakok, ajtók, támívek, támpillérek, csúcsíves keresztboltozat és ablakok, színes üvegű rózsaablakok, kápolnakoszorús szentély, fő-, mellék és kereszthajó, gádorfal, huszár- és fiatorony V, Reneszánsz és humanizmus (14-16. sz) Észak- Itália (Velence, Firenze, Genova, Milánó) a kereskedelem révén megerősödött - gazdag polgárok (családok) irányították a városokat, pl: Milánó-Visconti, Sforza, Firenze-Mediciegyeduralmat építenek ki (signoria); Velence élén a dózse állt (200 fős szenátus, 100

fős nagytanács, Tízek tanácsa, bíróság segítette munkáját) - állandó ellentét közöttük - hol a pápát, hol a német-római császárt (ghibellin) támogatták - építkezésekbe kezdtek, művészetet pártolták 75 Reneszánsz: - az antikvitás öröksége fennmaradt Itáliában, a skolasztika nem érvényesült itt - világi örömök felé fordulnak, érzelmek kimondása (Boccaccio, Petrarca) - új korstílus, a reneszánsz megjelenése=újjászületés antik görög-római kultúra megújítása - megjelent az emberközpontú=humanista szemléletmód vagyonos polgárok, értelmiségiek gondolkodásmódja elsősorban - korabeli művészek (Leonardo, Raffaello, Michelangelo, Donatello stb.) - a reneszánsz központja: Firenze - Isten és a világ helyett az ember és a természet kapcsolatát vizsgálták - nem voltak vallásellenesek - elterjedését segítette a könyvnyomtatás elterjedése Johannes Gutenberg 1450 - magyarországi emlékek: budai,

visegrádi palota, sárospataki vár, - Külföldi emlékek: a firenzei dóm 76 V.116 Nagy földrajzi felfedezések és következményei Alig két évszázad alatt átalakult az európai gazdaság és társadalom. A középkor végére a tudomány és változó világfelfogás (reneszánsz és humanizmus) már a hitéletet is megkérdőjelezte. Európa a kora újkorban kiterjeszti hatalmát szinte minden kontinensre I, A földrajzi felfedezések előzményei, okai: a XV. században fejlődésnek induló nyugat-európai gazdaság nagy mennyiségben igényelte a nemesfémből vert pénzérméket. A keletről érkező luxusárucikkek fogyasztása nőtt, ezeket pénzérmével fizették ki, így a kelet kiszivattyúzta a nemesfémet Európából. A magyarországi és csehországi nemesfémbányák kezdtek kimerülni. 1453-ban a törökök elfoglalták Konstantinápolyt, a törökök által kivetett adók miatt nőttek a levantei kereskedelem költségei, ezért új kereskedelmi

útvonalakat kerestek. a reneszánsz és humanizmus új világképet teremtett. Fejlődött a tudományos élet, és a Földet ismét gömb alakúnak tartották Toscanelli (1474) firenzei csillagász által készített térkép alapján. a levantei és Hanza kereskedelem közötti összeköttetés létrehozása megteremtette az óceáni hajózás előfeltételeit. Új hajótípusok jelentek meg, a jól kormányozható, magas oldalfalú, nagy vitorlájú hajók (karavella, karakk) mellett, a tájékozódást új eszközök (tájoló stb.) is segítették Bővültek a hajózási ismeretek egyre nőtt a messzire eljutó hajósok száma. Tengerész Henrik tengerészeti iskolát alapított. demográfiai változás Európában: népességrobbanás következtében élelmiszer- és nyersanyaghiány lép fel, mely éhínséghez vezet. II, Portugál és spanyol felfedezők: 1, A portugál hajósok már a XV. században egyre messzebbre merészkedtek Afrika partjainál (az arany és fűszerek

megszerzésének reményében). - 1487-ben Bartolomeo Diaz elérte Afrika legdélebbi pontját, a Jóreménység- fokát. - 1498-ban Vasco de Gama Afrika megkerülésével eljutott Indiába. A portugálok kereskedelmi telepeket hoztak létre először Indiában, majd Kínában is. Óriási jövedelemre tettek szert a levantei kereskedelem megkerülésével, mert az araboktól 77 magukhoz ragadták a fűszerkereskedelem hasznát. A keleti luxuscikkekért Indiában és Kínában továbbra is nemesfémmel fizettek. 2, A spanyol királynő támogatásával indult el a mesés kelet felé a genovai származású Kolombusz Kristóf, aki 1492-ben elérte Amerika előterét, a Bahama-szigeteket, majd Kubát, és a közép- amerikai partvidéket is. Kolombusz szerint 3 dologra van szükség ahhoz, hogy túléljenek egy hosszú tengeri utat: aloé verára, citromra és rumra. A kontinensnek nevet adó Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy egy új kontinenst értek el. A haszon reményében sokan

útra keltek. - 1519-21 Magellán tett először kísérletet a Föld körülhajózására, aki a fűszerszigethez keresett rövidebb utat. A kapitányt a Fülöp-szigeteken megölték a bennszülöttek. III, Indián kultúrák meghódítása Az amerikai kontinens lakossága a mongolid rasszhoz tartozó indián volt, kik különböző szintű kultúrákat hoztak létre a kontinensen: - közülük emelkedett ki a maja, inka és az azték kultúra, akiket prekolumbián, azaz Kolumbusz előtti civilizációnak neveztek. - intenzív földművelést folytattak: kukoricát, babot, paradicsomot, paprikát, burgonyát, tököt, kakaót, gyapotot, dohányt, dinnyét stb. termesztettek - despotikus államokat hoztak létre. - piramisokat építettek, fejlett volt a matematika, csillagászat, építészet. 1, maja kultúra: a közép-amerikai Yukatán-félszigeten éltek. Kultúrájuk az európaiak érkezésekor már lehanyatlott. 2, aztékok a XV. században hozták létre a Közép-Amerika

nagy részére kiterjedő birodalmukat. Fővárosuk: Tenochtitlán A despotikus állam a meghódított népektől emberadót követelt a tömegesen bemutatott áldozati szertartásaihoz. 3, inkák: államukat a Nap fiaként tisztelt inka vezette. Fővárosuk: Machu Picchu A kontinenst elsőként birtokba vevő spanyol hódítók a konkvisztádorok kis csapatokban is hamar elfoglalták az őslakosok földjeit, és elpusztították, gyarmatosították az indián kultúrát:  Cortez 500 katonával az aztékokat  Pizzaro 150 emberrel az inkákat igázta le 78 Amerika felfedezésével indult el a gyarmatosítás, ahol rengeteg volt a nemesfém, és a megművelhető föld (ültetvény), mely Ázsiával ellentétben birtokba vehető volt. Bányákat és ültetvényeket hoztak létre: - spanyolok Közép-és Dél-Amerikában - portugálok Dél-Amerikában. - Észak-Amerika keleti partvidékén angol, majd holland telepesek, Szent-Lőrinc folyó mentén franciák jelentek meg. A

kegyetlen bánásmód és az Európából vitt betegségek vezettek az indián törzsek tömeges pusztulásához, ezért a munkaerőt Afrikából elhurcolt feketékkel oldották meg. Az újkori rabszolga-kereskedelem a 19. századig tartott IV, A földrajzi felfedezések következményei: 1, Európai gazdaság átalakulása - manufaktúra kialakulása: Az Újvilágból beáramló nagy mennyiségű arany és ezüst  pénz leértékelődése, demográfiai növekedés  - az élelmiszerek iránti kereslet nő mg.-i termékek ára nő. Pénz értékének a romlása árforradalomhoz vezetett, ezért a mezőgazdasági termékek ára jobban nőtt, mint az iparcikkeké. - szükséges élelmiszert Kelet-Közép-Európából szerezték be, fokozták a termelést. NyugatEurópában, pedig átálltak az olcsó iparcikk előállítására. (kontinentális munkamegosztás) - céhes keretek között nem lehetett az egyre növekvő fogyasztói igényeket kielégíteni. Kialakult a kihelyezési

és a felvásárlási rendszer, mely során a falusi háziiparban a tőkés vállalkozó biztosította a nyersanyagot és a munkaeszközt, majd elszállította a félkész terméket. Később kialakultak a manufaktúrák, ez egy olyan tőkés üzemforma, ahol a pénzét befektető vállalkozó (tulajdonos) biztosította a termeléshez az anyagi eszközöket, megszervezte az eladást, és fizette a terméket előállító bérmunkásokat. A munkafolyamatokat részekre bontották, nagy mennyiségben olcsó termékeket tudtak előállítani. - közös földek bekerítése  földjüket elveszítik a parasztok  bérmunkásokká válnak. 79 2, Világkereskedelem kialakulása: - Keletről fűszereket, selymet, gabonát hoztak Európába, melyért nemesfémmel fizettek. - Amerikából dohányt, kukoricát, paradicsomot, paprikát, krumplit, kakaót, vaníliát, dinnyét vittek Európába, amiért cserébe ipari termékeket szállítottak. - Afrikába alkoholt, iparcikkeket vittek a

rabszolgákért cserébe. Így alakult ki a világkereskedelem. - új kikötők jönnek létre, pl: Lisszabon, Amszterdam, London. - tőzsdék megjelenése. - levantei kereskedelem (Nyugat-Európát kötötte össze a Közel-Kelettel és Ázsiával, ahová nyersanyagot, fémet, fegyvert stb. szállítottak, cserébe luxustermékeket, pl: fűszer, selyem stb.) kaptak- ez lassú hanyatlásnak indult, helyette a Hanza kereskedelem forgalma fellendült, mely Kelet-Európából élelmiszereket és nyersanyagokat szállított a nyugati iparcikkekért cserébe. - létrejönnek a kereskedőtársaságok, melyeket a nagypolgárok alapítanak pl. Kelet-indiai Társaság (1600). 80 V.117 Reformáció és ellenreformáció A katolikus egyház számos válságot élt át. Különböző mozgalmak jöttek létre az egyházi hitélet tisztaságának megerősítésére (cluny reform, Gergely-reform, koldulórendek). A konstanzi zsinaton sikerült felszámolni az egyházszakadást, de a komolyabb

egyházi reformokat elvetették. A reneszánsz humanizmusa filozófiai támadást intézett a középkori teológia, a skolasztika ellen. A XV. század végére a reneszánsz pápai udvar a pompa, a fényűzés és a világi élvezetek egyik központjává vált. X Leó pápa a római Szent Péter- székesegyház építési költségeit búcsúcédulák árusításával kívánta fedezni. A hívek számára a tisztítótűz elkerülése érdekében korábban is árultak búcsú-, vagyis bűnbocsátó cédulákat. A XVI század elején nyilvánvalóvá vált, hogy a cédulákat csupán az anyagi haszonszerzés miatt árulják. Mindezek növelték az embereknek a pápasággal és az egyházzal szembeni elégedetlenségét. Protestáns egyházi irányzatok 1, Luther Márton és egyháza (lutheránus, ágostai evangélikus egyház) Luther Márton Ágoston-rendi szerzetes római zarándoklata során meggyőződött a pápai udvar anyagiasságáról és erkölcsi válságáról. A

wittenbergi egyetemen tanított, régóta foglalkoztatta a bűnbánat, a bűnbocsánat, illetve az üdvözülés kérdése. - 1517. október 31-én Wittenbergben kiadta a 95 pontból álló téziseit, mely az egyház megújítását szolgálta. (Valószínűleg legenda, hogy a kinyomtatott téziseit a wittenbergi vár kapujára tűzte ki.) Luther egyes katolikus tantételek megreformálását szerette volna, és nem akart új hitet hirdetni. Az egyház azonban elutasította, 1520-ban a pápa kiközösítette, V. Habsburg Károly német-római császár is birodalmi átokkal sújtotta. Ennek következtében jött létre a Luther nevéhez kötődő új felekezet, az evangélikus (lutheránus) egyház. - Luther reformtörekvéseiben a bibliai alapokra támaszkodott, ezért lefordította németre a Bibliát. Szerinte az ember egyedül Isten kegyelméből, a hit által üdvözölhet, melyhez nincs szükség egyházi közreműködésre. - elvetette az egyház gazdagságát. - tagadta a pápa

különleges hatalmát, és a szerzetesrendek szükségességét. - növelni kívánta a világiak és csökkenteni az egyháziak szerepét a hitéletben, ezért pártolta a két szín alatti áldozást. A katolikusok 7 szentségétől (keresztség, bérmálás, oltáriszentség, bűnbocsánat, egyházi rend, házasság, utolsó kenet) csak kettőt: a keresztséget és az úrvacsorát tartotta meg. - elvetette a cölibátust, a szentek és az ereklyék tiszteletét és tisztítótűz létezését - a templomaikban a képes ábrázolás csak kismértékben megengedhető. A német-római császárral szembenálló, Luther nézeteit pártoló fejedelmek tiltakoztak, azaz protestáltak (innen származik a protestáns elnevezés), s a reformátor mögé álltak. Bölcs Frigyes szász választófejedelem Wartburg várában oltalma alá vette a Bibliát fordító Luthert. Az új tanok gyors terjedését segítette a könyvnyomtatás elterjedése Az evangélikus vallás Skandináviában,

Ausztriában válik meghatározóvá és Csehország, valamint Magyarország németajkú lakossága körében. A német-római császár és a német-római protestáns fejedelmek között kitört a vallásháború, mely végén megkötötték 1555-ben az augsburgi vallásbékét. Az egyezség értelmében a fejedelmek szabadon választhattak vallást és az alattvalóiknak is követniük kellett őket (cuius regio, eius religio = akié a föld, azé a vallás). 81 2, Kálvini reformáció (református egyház) A reformáció másik jelentős irányzatának létrehozása Kálvin János nevéhez fűződik. Francia volt, de a katolikusok bírálata miatt Svájcba menekült. Tanait „A keresztény vallás tanítása” című művében dolgozta ki. Az új vallási közösség (felekezet), a reformátusok hittételeit és szervezeti felépítését Genf városának prédikátoraként alakította ki. - Kálvin, Lutherhez hasonlóan, a Biblia tanításaihoz nyúlt vissza, de

jelentősen eltért a katolikus hagyományoktól. A fő kérdés számára is az üdvözölés Kálvin szerint ez nem a hit kérdése, mert Isten előre kiválasztotta (predesztinálta), hogy ki jut üdvösségre, s ki kárhozatra. Ez az eleve elrendelés, vagy predesztináció tana - elvetette a cölibátust, szentek és ereklyék tiszteletét, az egyházi fényűzést. A kálvinista templomokat egyszerű belső jellemzi, -„olcsó egyház”; tiltották a festményeket is). - a dolgos életet megbecsülte és nem tiltotta a munkával szerzett pénz kölcsönzése után a tisztes kamat szedését (az uzsorát elítélte). - a kálvini (református) egyház nem épített ki hierarchiát. Minden közösség önállóan tevékenykedett. Demokratikus egyházszervezetet épített ki A lelkészek munkáját a világi egyházfelügyelők = presbiterek ellenőrizték, az általuk alkotott tanács = konzisztórium a híveket felügyelte. - Kálvin elfogadta, hogy az uralkodók hatalma

Istentől származik, de jogosnak tartotta, hogy a nép (országgyűlés által), a zsarnokká vált uralkodót leválthatta. = zsarnökölés tana Kálvin az ellenőrzött hatalmat támogatta és a nép zsarnokságát is elítélte. A kálvinizmus Hollandiában, Svájcban, Németalföldön, Magyarországon, Skóciában, Angliában (puritánok) és Franciaországban (hugenották) terjedt el. 3, Anabaptisták (újrakeresztelők) - felnőttkori keresztség hívei voltak. - képviselője: Münzer Tamás. 4, Antitrinitáriusok, unitáriusok (Szentháromság-tagadók) Egy spanyol orvos, Servet (Szervét) Mihály őskeresztény hagyományokat keresve egy egyszerűbb egyistenhithez tért vissza. - elvetette a Szentháromságot, azaz Krisztus isteni természetét és a Szentlélek létezését. A szentháromság-tagadókat antitrinitáriusoknak, vagy unitáriusoknak nevezik. 82 - ezen elveket, mind a katolikusok és mind a protestáns felekezetek bírálták. Kálvin Genfben

kivégeztette Szervét Mihályt. Lengyelországban és Erdélyben jelennek meg, utóbbiban egyházzá szerveződnek. Ellenreformáció-katolikus megújulás A katolikus egyház harcolt a reformáció ellen, de hozzálátott az egyház megújításához is. A harcot és a reformot együttesen jelentő mozgalmat ellenreformációnak, vagy katolikus megújulásnak nevezzük. Az ellenreformációt a pápaság mellett a katolikus nagyhatalmak (Habsburg Birodalom, Franciaország) támogatták. A megújulás fóruma a tridenti zsinat volt (1545-1563), melyen felléptek a reformáció által is bírált visszásságok ellen: - betiltották a búcsúcédulák árusítását - vallási élethez méltó erkölcsi normákat szabtak a papoknak és a főpapoknak (cölibátus, papi ruhaviselet, prédikációk rendje) - a reformációt követve iskolákat és nyomdákat hoztak létre - ismét tisztázták a hitéletet - a pápák hatalmát nem csorbították, megtartották a szentek tiszteletét, és

megerősítették a szerzetesi mozgalmat. Loyolai Szent Ignác megalapította a jezsuita rendet 1540-ben, amely fő feladatának a katolicizmus védelmét tekintette. 83 tagjaitól katonai fegyelmet követelő, erősen központosított rend jellemzi, élén a generális állt. - nagy hangsúlyt fektettek az oktatásra, és magas színvonalú iskolákat hoztak létre. A jezsuiták hatására számos király, főnemes és egyszerű ember tért át a katolikus hitre, azaz katolizált. A pápaság ismét életre hívta az inkvizíciót 1542-ben, amely a katolikus országokban lépett fel az új tanok hirdetőivel szemben. Létrehozták a tiltott könyvek jegyzékét = index, melyek olvasása egyházi büntetést vonhatott maga után. A katolikus megújulás megállította a reformáció terjedését, mely következtében Franciaországban, Csehországban, Ausztriában és részben Magyarországon ismét a katolikus vallás lett a meghatározó. Az ellenreformáció jeles magyar

képviselője Pázmány Péter esztergomi érsek, aki a nagyszombati egyetemet alapította 1635-ben. - Barokk (17. század) A katolicizmus megújulásával együtt született meg az új korstílus, a barokk a monumentális méretekkel az ember kiszolgáltatottságát és az építtető hatalmát jelenítette meg. Célja a hívek elkápráztatása volt - jellemzői: mozgalmasság, monumentalizmus, túldíszítettség, látványosság, illuzionizmus, fény-árnyék hatás, boltozatok, csavart oszlopok, tükrök, csillárok alkalmazása - építészet mellett a festészetben, szobrászatban, zenében is megjelenik - szobrászat: Bernini: St. Teréz extázisa - festészet: Velazquez: Bréda átadása, Rembrandt: Éjjeli őrjárat - építészet: fertődi Eszterházy-kastély, gödöllői Grassalkovich-kastély, Versailles-i palota, római Szent Péter bazilika 84 V.118 Angol polgárháború és a parlamentáris monarchia kialakulása I, Az angol polgárháború (1642-1648) I.

(Tudor) Erzsébet (1558-1603) nem házasodott meg  utódjául a kivégzett Stuart Mária fiát, I. Jakabot, a skótok királyát jelölte ki  1603-ban perszonálunió (két vagy több ország közös uralkodója) jött létre Skócia és Anglia között. a királyi udvar pénzzavarral küszködött  újabb adófajtákat vezetett be  az uralkodó és a parlament viszonya megromlott, mert visszautasította az adónöveléseket  a király rendeletekkel kormányzott, és ritkábban hívta össze a parlamentet. vallási ellentét: katolikusok, anglikánok és a puritánok között I. (Stuart) Károly (1625-1649) uralkodása alatt kiéleződnek az ellentétek:  1628-ban a parlament elfogadtatja vele a Jogok kérvényét.  Skóciában felkelés  angol királyi csapatok vereséget szenvedtek, a skótok Észak-Angliába is betörtek.  1640 tavaszán a király újra összehívja a parlamentet, hogy pénzt kérjen  nem tudtak megegyezni, ezért feloszlatta a

parlamentet = „rövid parlament”  1640 őszén újra összehívja a parlamentet, mely 1648-ig működik = „hosszú parlament”  a királyi hatalom korlátozását már nem hajlandó elfogadni  felkelés  az uralkodó elmenekült.  királyi haderő (gavallérok)  parlamentet támogató csapatok 1642-ben kitör a polgárháború. A királyi haderő a nagybirtokosokra támaszkodott, míg a parlamenti erő a gentry (vállalkozó nemességre) és a yeoman (módosabb parasztságra) rétegre. A puritánok nem voltak egységesek, négy irányzata alakult ki  a királyi csapatok kezdetben sikeresek, azonban Oliver Cromwell (parlamenti képviselő) fanatikus kálvinista önkéntes serege (vasbordájú szentek) legyőzi őket  a király fogságba került, majd a parlament 1649-ben kivégeztette I. Károlyt 85 Oliver Cromwell (1649-1658) köztársaság – katonai diktatúra (protektorátus) Angliában köztársaság jött létre, Cromwell vette át az

ország irányítását, melyet puritán elvek alapján akart átalakítani.  felszámolta a puritán táboron belüli széthúzást, kiszorította a presbiteriánusokat „csonka parlament” (1648-1653) végrehajtotta a kálvinista fordulatot, törvényekben szabályozta a hétköznapokat (színházak bezárása, kutya – és kakasviadalok betiltása, táncmulatságok eltörlése, házasságtörők és paráználkodók kivégzése, káromkodók és átkozódók büntetése).  1651-ben bevezetik a hajózási törvényt az angol kereskedelem védelme érdekében: Angliába csak angol hajók, vagy a saját országuk termékeit szállító hajók szállíthattak árut.  vérbe fojtotta a katolikus írek felkelését, legyőzte a skótokat és a hollandokat.  1653-tól az ország fővédnökeként (Lord Protector) diktatórikus eszközökkel irányította Angliát, rendeletekkel kormányzott, az országot katonai körzetekre osztották. A hatalmát vallási fanatikusokból

álló hadserege és a „Szentek parlamentje” biztosította. Az alkotmányos monarchia kialakulása Cromwell halála után visszahívják a Stuartokat  restauráció időszaka. II Stuart Károly (1660-1685) és II. Stuart Jakab (1685-1688) megszüntették a puritánok diktatúráját, azonban szembekerültek a parlamenttel franciabarát politikájuk és a jezsuiták megjelenése miatt.  1665-ben a pestisjárvány következtében 100 ezer londoni hal meg  1666-ban a londoni tűzvész a város négyötödét pusztította el.  1688-ban a parlamenti erők Orániai Vilmost (a holland szabadságharc vezetőjének dédunokáját) hívják meg a trónra  II. Jakab elmenekült az országból  1689-ben megkoronázzák Orániai Vilmost (1689-1702). Elfogadja a Jognyilatkozatot, egy új államforma: az alkotmányos monarchia jön létre: - korlátozták a királyi hatalmat, „a király uralkodik, de nem kormányoz” - választásokon a győztes párt vezetőjét a király

miniszterelnöknek kérte fel, a megalakuló kormány a végrehajtó hatalmat gyakorolta. - a törvényhozói hatalom a parlament kezébe került: felsőházába (Lordok Háza) az arisztokraták és az anglikán egyház képviselői, az alsóházba a képviselők választások útján kerültek be - a bíráskodás független lett - a polgári szabadságjogok mellett biztosította a vállalkozás szabadságát - magas vagyoni cenzus  kevés embernek volt szavazati joga Az ország belpolitikai élete stabilizálódott. A képviselők körében általános volt a nyílt korrupció, vesztegetés és a hivatalok osztogatása. Két nagy párt alakult ki Angliában: - tory = konzervatív - whig = liberális 86 V.119 Francia abszolutizmus kialakulása A 16. században (1562 és 1598 között) vallásháború tört ki Franciaországban: - katolikus  protestánsok (kálvinisták=hugenották) - katolikus királyok  protestáns Bourbonok  IV. (Bourbon) Henrik kerül

hatalomra. (Szent Bertalan éjszakája: 1572 augusztus 23-24 Bourbon Henrik és Valois Margit esküvője hugenották lemészárlása) IV. Bourbon Henrik (1589-1610) - katolizál, hogy uralmát elfogadják - „Párizs megér egy misét” - engedélyezi a protestánsok szabad vallásgyakorlatát (nantes-i ediktum, 1598) XIII. Bourbon Lajos (1610-1643) - központi hatalom megerősítése  abszolutizmus: kincstári bevételekből központi hivatalnokszervezet, erős hadsereg kiépítése. - rendeletekkel kormányzott, a rendi országgyűlést nem hívta össze (1614 után). - minisztere: Richelieu bíboros  egységes államigazgatást hozott létre, vidéken a királyi megbízottak (intendánsok) képviselték a királyi hatalmat. XIV. Bourbon „Napkirály” Lajos (1643-1715) - kezdetben első minisztere, Mazarin irányított. - „Az állam én vagyok.” - rendi felkelés tört ki Fronde-ban (1648-1653) leverik. - Colbert pénzügyi főellenőr bevezeti a merkantilista

gazdaságpolitikát: 1, kereskedelem fellendítése, nemesfémek kiáramlásának megakadályozása 2, védővámokkal kiszorították a külföldi árut 3, fokozták az agrárkivitelt 4, flottát építtettek, mely bekapcsolódott a világkereskedelembe 87 - 5, manufaktúrák létrehozása 6, belső úthálózat fejlesztése, folyók szabályozása Colbert tanácsai ellenére XIV. Lajos pazarló életmódot élt Versailles-i palota 88 V.120 Nagyhatalmi küzdelmek a 17. és 18 században I, 30 éves háború (1618-48) Ellenreformáció  katonai szövetségek létrejötte 1, Protestáns Unió (Dánia, Svédország, Hollandia, Csehország, Erdélyi Fejedelemség, északnémet fejedelmek) 2, Katolikus Liga (Franciaország, osztrák-spanyol Habsburgok, Pápai Állam, délnémet fejedelmek) - Protestáns Unió  Katolikus Liga  rendi, politikai és vallási ellentét  helyszíne: Német-római Császárság. 89 - zsoldoshadseregek helyett

állandó=reguláris hadseregek harcoltak (egységes uniformis (egyenruha), fegyverzet, kiképzés, kaszárnyák). 1618-ben a cseh rendek fellázadtak II. Ferdinánd német-római császár ellen (az uralkodó követeit kihajították az ablakon = 2. defenesztráció)  kitör a 30 éves háború. - az Erdélyi Fejedelemség belép a háborúba protestánsok oldalán. - 1620-ban (fehérhegyi csata) legyőzik a Habsburgok a cseheket  északnémet fejedelemségeket támadják meg  dánok és svédek (II. Gusztáv Adolf) sietnek megvédésükre (győznek 1632, Lützen). - a spanyolok megtámadják Hollandiát. - Franciaország (Richelieu bíboros) támogatja titokban a protestáns államokat, Magyar Királyságban a Habsburg-ellenes kurucmozgalmakat  megtámadja a Habsburgokat. Habsburgok békére kényszerülnek 1648 vesztfáliai béke, mely kimondja: 1. XIV Lajos Rajnánál (Elzászban) területeket szerez 2, Német-római Birodalom széttagoltságát rögzíti, 300

fejedelemségre esett szét  császári cím névlegessé vált 3, Hollandia és Svájc függetlenségét elismerték 4, vallásszabadság - 90 II, Spanyol örökösödési háború (1701-1714) - 1700-ban a spanyol király (II. Károly) halálával kihalt a spanyol Habsburg-ág  a trónra az osztrák Habsburgok mellett XIV. Lajos is igényt tartott, unokáját, Anjou Fülöpöt jelölte országegyesítő szándékkal „Nincsenek többé Pireneusok.” - 1701-ben kitör a spanyol örökösödési háború  XIV. Lajos, bajorok, magyar Rákóczi-szabadságharc  Anglia, Hollandia, Habsburgok, német fejedelemségek stb. - kezdetben francia sikerek, majd Höchstadtnál vereség  védekezésre kényszerülnek, államcsőd 1714-ben (utrechti) békét kötnek: 1, XIV. Lajos unokája lett a spanyol király, nem egyesíthette országát Franciaországgal 2, osztrák Habsburgok megkapják Spanyol-Németalföldet, Lombardiát, Nápolyt 3, Anglia Gibraltárt foglalja el

(megszerezte a rabszolga-kereskedelem monopóliumának jogát) III, Felvilágosult abszolutista államok kialakulása A 18. század 2 felében nyugat-európai (centrum: NagyBritannia, Hollandia, Franciaország)  periféria (Habsburg Birodalom, Oroszország, Poroszország) országai között egyre jobban nőtt a különbség  periféria országok uralkodói reformok bevezetésével igyekeztek felzárkózni  felvilágosult abszolutizmus: - rendeleti úton, felülről vezették be, felvilágosodás eszméjére hivatkozva modernizálnak - rendi érdekeket nem veszik figyelembe, a feudális rendszert nem számolják fel - nagyhatalmi szerep megőrzése fontos - adók emelésével hatékonyabb államot és erősebb hadsereget hoztak létre 1. Poroszország felemelkedése: 91 vesztfáliai béke (1648) óta a hajdani Német-római Császárság 300 kisebb hercegségre, fejedelemségre esett szét, a császári cím névlegessé vált. - Poroszország emelkedik ki a

Hohenzollern- dinasztia uralkodása idején a, I. Frigyes Vilmos „káplárkirály” - szigorú pénzügyi politika - pénz nagy részét a hadsereg fejlesztésére fordította b, II. Frigyes Vilmos (1740-1786) - a hadsereg fejlesztését folytatja - háborúival kétszeresére növelte az állam területét - ipart, mezőgazdaságot fejlesztette (merkantilista gazdaságpolitika, manufaktúrák) 2, Habsburg Birodalom a, spanyol örökösödési háború (1701-14): területeket szerez (Lombardia, Dél-Itália, Osztrák-Németalföld), viszont Nápolyt, Szicíliát elveszíti  Magyarországon teret nyer - b, kitör az osztrák örökösödési háború (1740-1748): - III. Károly (1711-1740) leánya, Mária Terézia hatalomra jutását szerette volna  nőági örökösödési jog elfogadtatása (Pragmatica Sanctio, 1723) - osztrákok  Franciaország a bajorokat támogatta, Spanyolország Habsburgok itáliai tartományát akarta, Poroszország elfoglalta Sziléziát 92

Mária Terézia a magyar országgyűléstől kapott segítséget. Nagy-Britannia a kontinentális egyensúly fenntartása miatt a Habsburgokat támogatta  az erőviszonyok kiegyenlítődnek. c, 7 éves háború (1756-63) - az osztrákok a poroszoktól vissza akarják szerezni Sziléziát, oroszok, franciák támogatják. - az angolok a poroszok mellé állnak, oroszok kilépnek  békét kötnek a felek, Szilézia a poroszoké marad Mária Terézia felvilágosult abszolutizmust hoz létre. - 93 V.121 USA kialakulása és alkotmánya A XVI. században Észak-Amerika déli részét (Florida, Texas, Kalifornia) spanyolok gyarmatosították. Az Atlanti- partvidéken angolok, hollandok, svédek, franciák jelentek meg. Franciák a Szent Lőrinc-folyó mentén (Montreal), Nagy-tavak és a Mississippi környékén alapítottak a telepesek településeket. Az őslakos indiánokat kiszorították a vadászterületeikről  egy részüket harcok során megölték, másokat a

fehérek által behurcolt betegségek pusztították el, pl.: himlő Első angol telepesek vallási okokból (protestáns) hagyták el a hazájukat. a gyarmatok élén a király által kinevezett kormányzó állt, angol közigazgatási és adózási rendszert vették át. Az elitet nem a születési arisztokraták, hanem nagybirtokosok, nagypolgárok jelentették. a telepesek önálló, az angol koronától csak lazán függő közösségeket, gyarmatokat hoztak létre (13 gyarmat volt). északi gyarmatokon farmergazdálkodás (gabona) jött létre, fejlődött az ipar (hajóépítés, textilipar), pl. New York, Boston, a tengeri kereskedelem (rum, rabszolga) jelentősége nőtt. a déli gyarmatokon a farmok mellett ültetvényeket (dohány, gyapot, rizs, cukornád) hoztak létre, melyeket fekete rabszolgákkal művelték meg  terményeit főleg Európába szállították. a gyarmatok lakossága néhány évtized alatt megtízszereződött; a 18. századra a lakosság száma 2,5

millióra, a rabszolgák száma 400 ezer főre nőtt. a fehér férfiak teljes jogú brit állampolgároknak tekintették magukat, míg London elutasította az egyenjogúságot és gyarmati alattvalóként kezelte őket. A britek nem avatkoztak be a gyarmatok belső ügyeibe („üdvös elhanyagolás”), csak a külügyet és a hadügyet felügyelte. Azonban a hétéves háborúban (1756-1763) a brit csapatok legyőzték a franciákat Észak-Amerikában, így Kanada is angol gyarmat lett, Mississippi térségét, pedig a spanyolokhoz csatolták London a háború költségeit a gyarmatokkal akarta kifizettetni, ez ellenállást váltott ki. 94 - a brit parlament adókat, vámokat vetett ki. a brit és az amerikai kereskedők versenye kiéleződött a piacokért  amerikai kereskedőket a Brit Birodalom piacairól kizárták I, Amerikai függetlenségi háború (1775-1783)  a gyarmatok összefogtak, megtagadták az adók, a vámok fizetését, bojkottálták az angol

áruk vásárlását. Gyarmati gyűlések kimondták: „képviselet nélkül nincs adózás” elvét. (Ha nem küldhetnek képviselőket a londoni parlamentbe, nem fizetnek adót.)  a britek nem engedtek, 1770-ben Bostonban belelőttek a tiltakozó tömegbe.  britek a Kelet-indiai Társaságnak a tea kereskedelmére monopóliumot tettek  1773-ban Bostonban indiánnak öltözve a tengerbe szórták egy hajó tearakományát az amerikaiak (bostoni teadélután)  a britek blokád alá vették Boston kikötőjét, korlátozták a gyarmat önállóságát.  1774-ben a gyarmatok képviselői Philadelphiában kongresszust tartottak  britek lépéseit törvénytelennek minősítették  kitört a függetlenségi háború 1775-ben  1776. július 4-én a gyarmatok összehívták a Kontinentális Kongresszust, mely elfogadta Thomas Jefferson Függetlenségi Nyilatkozatát függetlenség kinyilvánítása, az emberi szabadságjogok, képviseleti kormányzat kimondása

(népfelség elve, új társadalmi szerződés, természetes jogok kinyilvánítása)  nem jelentette a feketék egyenjogúsítását, de a felvilágosodás gondolatai jelentek meg benne. Kezdetben laza államok szövetségeként (konföderáció) működött, s a tagállamokat a törvényhozó Kongresszust kevés joggal ruházták fel; végrehajtói és igazságszolgáltatói hatalmat nem is hoztak létre.  George Washington főparancsnok vezette a gyarmati erőket, melyek az indiánok elleni haditaktikát követték: lesből, szétszórt alakzatban támadtak a brit erők lassan felmorzsolódtak, az amerikaiak győzelmet arattak a brit hadsereg felett 1781-ben Yorktownban  1783-ban a Versailles-ban megkötött béke kimondta a 13 amerikai brit gyarmat, vagyis az Egyesült Államok függetlenségét. 95 II, Egyesült Államok államszervezete és alkotmánya Központi hatalom hiánya  állam belső működésének zavaraihoz vezetett  1787-ben Philadelphiában

kidolgozták a mai napig létező alkotmányt az „alapító honatyák” egy erős központi kormányt hoznak létre a tagállamok a belső szabadságnak megőrzésével, a 3 hatalmi ág egymást ellenőrizte: 1, törvényhozó hatalom a Kongresszus, mely kétkamarás, képviselőházból és a szenátusból áll.1 Adó- és a vámok kivetésével foglalkozik 2, a végrehajtó hatalmat az elnök képviselte, széleskörű hatalmat kapott (hadsereg főparancsnoka, kormányt kinevezi, irányítja a külügyet stb.) 3, az igazságszolgáltatást a Legfelsőbb Bíróság képviselte. 4, a független bíróság élére az elnök által kinevezett és a Szenátus által megerősített Legfelsőbb Bíróság került, a testület tagjai élethossziglan töltötték be a tisztségeket. - közös lett a pénz (dollár), a hadügyek és a külügyek. - biztosították az alapvető szabadságjogokat (vallás-, szólás- és sajtószabadság). - ez az alkotmány- elsőként a világon-

megvalósította az állam és az egyház teljes szétválasztását. Az első elnök George Washington (1789-1797) lett  a választók közvetlenül az elnökjelölt személyére szavaztak, de az elnököt a tagállamok elektorai2 választják meg elrendelte egy új főváros, Washington kiépítését (2. elnök, John Adams) már beköltözhetett az Elnök Házába =Fehér Házba. Az amerikai nemzet- és identitástudat (himnusz, nemzeti jelképek) a következő évtizedekben jött létre. 1 Képviselőház a tagállamok lakosságuk számarányának megfelelően választottak képviselőket, a Szenátusba, pedig minden állam két küldöttet delegálhatott. 2 Elektorok számát a tagállamok lélekszáma adja meg, és az elektorok kötelesek úgy szavazni, ahogy államuk választópolgárainak többsége szavazott.) 96 V.122 A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői I, Felvilágosodás eszmeisége - 16-17. századi új természettudományi ismeretek

 a középkori egyházi gondolkodásmódot megkérdőjelezik  új filozófiai irányzatok: racionalizmus (emberi ész, értelem) és az empirizmus (tapasztalati ismeretek) jelennek meg  Felvilágosodás: 18. században Angliából indult, majd Franciaországban és Európaszerte elterjedt 1, emberi ész mindenhatósága 2, vallási türelem  a fanatizmust, az egyház hatalmát elítélték. Deista (Isten által teremtett világ tudományosan leírható törvényekkel rendelkezik, Isten a mindennapi életbe nem avatkozik bele) és az ateista (istentagadó) felfogás terjed el. 3, fennálló társadalmi rendszer megváltoztatása  alkotmányos állam, jogi egyenlőség  John Locke: Társadalmi szerződés  a tulajdon védelme érdekében az egyén önként lemond a természetes jogairól, cserébe az állampolgári szabadságjogokat ad. 97 4, Három hatalmi ág szétválasztása: törvényhozói, (országgyűlés) végrehajtói (kormány), bírói. Születési

előjogokat elvetik, jogi egyenlőség, politikai képviselet választott képviselők által történik  Montesquieu: „Törvények szelleméről” II, A felvilágosodás filozófusai 1, Enciklopédisták: - a bajok forrása a tudatlanság  a felvilágosodás gondolkodói a kor tudását akarták összefoglalni  30 kötetes Enciklopédia, szócikkekben foglalja össze - 150 szerző, pl: Diderot, d’Alambert, Grimm stb. indexre kerül (az egyház nem fogadta el, tiltott műnek számított) 2, Voltaire: - bírálta a dogmákat, katolikus egyházat - Isten létét elfogadta („Ha Isten nem volna, ki kellene találni.”) 3, Montesquieu (lásd.: korábban) 4, Rousseau: - bírálta az új civilizációt  csak látszólagos eredményeket hoztak, az ember ismét alávetett helyzetbe kerül  születési jogok helyett a vagyon (cenzus) lesz a mérce  ez torzítja az ember erkölcseit - a „természetes állapotban” egyenlőség volt, ennek a felbomlása a bajok

okozója - népfelség elve (népszuverenitás): a hatalom birtokosa a nép, mely a nem megfelelő kormányzatot leválthatja. A döntésekben mindenki részt vesz, és a többség akaratát el kell fogadniuk (közvetlen demokrácia), a három hatalmi ágat nem kell szétválasztani, a közjó biztosítása a cél. 98 A felvilágosodás eljutott minden társadalmi réteghez  irodalmi szalonok, olvasókörök, egyesületek, társaságok, akadémiák jöttek létre. 99 V.123 A francia forradalom és bukása I, Abszolutizmus válsága Az abszolutizmus nem teljesen önkényes a döntéseket az uralkodó által kinevezett miniszteri kabinet hozta meg, a rendeleteket a parlament fogadta el. 1, XV. Lajos (1715-1774) - Napkirály dédunokája - a gazdasági és a kulturális élet virágzik bővül a piac, nő a népesség, infrastruktúra (útépítés, folyószabályozás) fejlődik - minden nemzetközi háborúba beavatkoznak nő az államadósság szeretői: Madame

Pompadour („Őfelsége alsószoknyája”) és Dubarry „Politikai küzdelmek nem a csatatéren, hanem az ágyban dőlnek el.”, „Utánunk az özönvíz.” 2, XVI. Lajos (1774-1792) - támogatta a gazdaság fejlődését - nagy az államadóság  pénzügyi reformokat sürget (közteherviselés, luxuskiadások csökkentése) - felesége, Marie Antoinette (Mária Terézia leánya) „Madame Deficit” - 1780-as években rossz termésű évek  gabona- és takarmányhiány a szegények elégedetlenek  a király 1789-ben összehívja a rendi országgyűlést - a feudális szolgáltatásokat már korábban eltörölték, ugyanakkor a parasztság pénzjáradékot fizetett a földesúrnak, polgárosodás lassan fejlődött (városi polgárok ragaszkodnak kiváltságaikhoz, nemesi rangot szereznek (taláros nemesség)  kard nemessége (születése alapján nemes), katonáskodnak - 100 II, A forradalom kirobbanása és szakaszai - a felvilágosodás hívei

alkotmányos monarchiát szeretnének, a radikálisok gazdasági és társadalmi egyenlőséget (Sieyes abbé röpirata)  városi szegények (sansculotte) körében terjednek el. - a rendi országgyűlésen a 3. rend újra alkotmányt követel uralkodó katonai fellépése - 1789. július 14-én felfegyverkezett párizsi tömeg elfoglalja a Bastille erődítményét  „Szabadság, egyenlőség, testvériség.” forradalmi hullám az országban  városi tanácsok, nemzetőrség jön létre  az arisztokraták külföldre menekülnek A, Alkotmányos monarchia (1789-1792) - a rendi országgyűlés Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakult  eltörölték a kiváltságokat (születési előjogok, adómentesség, egyházi tized), új alkotmány bevezetése  Emberi és polgári jogok nyilatkozata kimondta: 1, törvény előtti egyenlőséget 2, magántulajdon védelmét 3, szabadságjogok (szólás- és véleménynyilvánítás, vallásszabadság, ártatlanság

védelme) - a nemzetgyűlés csökkentette az egyház befolyását és a királyi jogkört király, vallásos emberek  1791-ben új alkotmány - XVI. Lajosék megpróbálnak megszökni Párizsból  felismerik és visszakísérik „monarchia halottas menete”  királyellenes tüntetések a nemzetőrség a tömegbe lőtt  a forradalom egysége megbomlott csökkent az alkotmányos monarchia híveinek száma - a külpolitikai helyzet radikalizálódik  Habsburg Birodalom, Poroszország fellép Franciaországgal szemben (pillnitzi nyilatkozat) 1792-ben hadat üzennek a franciák, valamint és őrizetbe vették XVI. Lajost és feleségét B, Jakobinus diktatúra (1793-94) - 1792-ben a Nemzeti Konvent lett az új törvényhozó szerv kikiáltotta a köztársaságot - 1792. szept Párizs felé nyomuló poroszokat Valmy-i csatában megállítják a franciák  Belgiumig nyomulnak előre Anglia, Spanyolország a poroszokat támogatja 101 - gazdasági

problémák, szociális bizonytalanság  a Nemzeti Konvent 2 pártra oszlik: 1, Gironde: egyéni szabadságjogok és tulajdon védelme 2, Hegypárt (jakobinusok): radikálisok, jogi- és vagyoni egyenlőséget akarnak, vezetőjük: Robespierre, Danton, Marat - 1793 januárjában kivégzik a jakobinusok XVI. Lajost és feleségét  a jakobinusok átveszik a hatalmat, diktatúrát építenek ki  1789 eszmeiségét felszámolják  szabadságjogok felfüggesztése, általános hadkötelezettség és terror bevezetése  parasztfelkelés (vendée-i)  leverik a jakobinusok, később egymással számolnak le  Dantont és társait kivégzik 1794 júliusában (thermidor) 1795-ben a Nemzeti Konvent leállítja a terrort  a végrehajtó hatalom egy öttagú testület, a Direktórium kezébe került - 102 103 V.124 Ipari forradalom Ipari forradalom: - 1780-as években Angliában, majd egész Nyugat-Európában, illetve a 19. század elején Észak-Amerikában

kibontakozó gazdasági fellendülés, melyben korszakalkotó iparszervezési és technikai újítások születtek, illetve folytonossá vált a technikai-tudományos ismeretek, a gazdaság bővülése és Európa átalakulása - átalakította a társadalmat, a környezetet és a mindennapi életet.(közlekedés átalakulása, nagyváros kialakulása, életminőség javulása) - az első ipari forradalom a 19. század közepén lezárult, melyet a 19 század 2 felében az újabb (2). ipari forradalom követte (napjainkig ipari forradalmak zajlanak) Az ipari forradalom kezdete: XVI-XVII. században kialakultak a tőkés viszonyok XVIII. században a közös földeket bekerítettéka földek döntő többsége a bérmunkát alkalmazó nagybirtokosoké lett, akik a földeket trágyázták, vetésforgót alkalmaztak a háromnyomásos földművelés helyett  az ugar területére takarmánynövényeket (zabot, lucernát) ültettek, így az állatoknak télre is tudtak takarmányt

biztosítani. elterjedt a fajtanemesítés és az istállózó állattartás, mely a családokat egész évre ellátta hús- és tejtermékkel. Megjelentek az új kapásnövények (burgonya, kukorica), mely további élelemforrást biztosított több élelmiszer  nő a népesség  fejlődik a textilipar a további fejlesztések megkövetelték a tagosítást (parcellák szétszórtságának megszüntetését), a szántók egy tagban való kiadását. a mezőgazdasági népesség egy része elvesztette addigi megélhetését  urbanizáció, városokba költöztek és bérmunkát vállaltak. Nagy-Britannia kedvező feltételei: - földrajzi helyzete (szigetország), - jelentős gyarmatbirodalommal rendelkezett. - szén- és vasércben gazdag 104 - folyók szabályozása, a csatornahálózat kiépítése a belső szállítás költségeit csökkentette, míg a növekvő gyarmatbirodalmuk a kivitelt lendítette fel szabadalmi törvény: a tudományos-technikai

találmányok védettséget élveztek és 14 évig kizárólagos jogon értékesíthették találmányukat. a beruházásokhoz szükséges tőkét jól működő hitelszervezet biztosította. (Angol Bank-1694) a gazdaságban érvényesül a szabad verseny  elvetette az állami beavatkozást.3 A XVII. században az iparban a céhek helyett a bérmunkásokat foglalkoztató központosított üzemek, a manufaktúrák jelentek meg. Nő a mezőgazdasági termelés népesség száma nő  a textilipar technikai fejlesztése: - fonógép-Hargreaves (1769) és a szövőszék Cartwright (1785). Az újításokat a mesteremberek találták ki, akik maguk is az iparágban dolgoztak. Mélyebben megtalálható szénrétegeket csak a felszín alatti vizek kiszivattyúzásával érték el  a víz kiemelésére a XVIII. század elejétől gőzzel hajtott szivattyúkat alkalmaztak. - 1769-ben a gőzgépet feltalálja James Watt, melyet a textiliparban használtak először. Ipari

alkalmazásánál már a gőzgép fúrókat, fűrészeket, esztergákat hajtott. - Stephenson feltalálja a gőzmozdonyt (1814), 1825-ben első vasútvonal kiépítése. A vasút a gazdaság húzóágazata lett, minden iparágra fejlesztően hatott. - 1807: Robert Fulton lapátkerekes gőzhajót épít  1819-ben szeli át először az Atlanti-óceánt a világkereskedelem és a flotta fejlődik. (A hajócsavar feltalálásával az egyre erősebb gőzgépekkel hajtott hajók háttérbe szorították a vitorlásokat). - szilárd burkolatú úthálózat és a vasút megjelenésével a szárazföldi áruszállítás felgyorsult. - találmányok, a technikai változások nagy mennyiségű nyers és kovácsoltvasat igényeltek  a vastermeléshez faszénre volt szükség  erdők kiirtása  kokszosítás. Nagy-Britannia nyersvas termelésben az élre került Demográfiai robbanás Mezőgazdasági és az ipari fejlődés  Angliában a népességszám nő demográfiai

robbanás:  okai: az életkörülmények (élelmezés, lakás), higiéniai viszonyok javulása, orvostudomány fejlődése (oltások). Nőtt az átlagéletkor (27-ről 42-re) A XIX századi demográfiai robbanás a halálozási arány csökkenésével indult meg, a népességnövekedés lelassulásával zárult csökkent a születések és a gyermekhalandóság száma.  demográfiai robbanás, valamint a mezőgazdasági népesség elvándorlása népmozgást (migrációt) indított el falvakból a városokba, kisebb városokból a nagyobbakba = urbanizáció, városiasodás. Emellett a lakosság nagy része kivándorolt Amerikába. Nyugat-Európából Kelet-Európába terjedt el. 3 Modern közgazdaságtan alapítója, Adam Smith a szabad kereskedelem híveként a „láthatatlan kéz” szerepét hirdette a gazdaságban, mely szerint a keresletre és a kínálatra ható erők elrendezik a piacot, bármilyen külső beavatkozás megakasztja a fejlődést. 105

Urbanizáció, városiasodás Évtizedek alatt százezres, milliós városok jöttek létre, melyek új életformát és életkörülményeket hoztak létre. - a tömegtermelés lehetővé tette az olcsó pamutruhák megvásárlását, és a kialakuló polgári viselet elterjedését  a polgári középosztály új életmódot alakított ki. - lakások százezreit kellett hirtelen felépíteni, csatornázni, ivóvízzel ellátni és a szemétszállítást megoldani  a szegények nyomornegyedekbe kényszerültek. - létrejönnek kereskedelmi, üzleti, ipari negyedek. Vagyoni helyzetének megfelelően a lakosság is elkülönült (szegráció) a leggazdagabbak villanegyedekben és bérpalotákban, a középrétegek kertvárosokban, míg a munkások zsúfolt bérházakban éltek. - megjelenik egy új probléma: a környezetszennyezés. Anglia legnagyobb iparvidékeit „fekete vidéknek” nevezték. - a munkások rossz körülmények között, napi 14-16 órát dolgoztak,

alacsony fizetést és szigorú büntetést kaptak. Női és a gyerekmunka (13 év alatti) rendszeressé vált. Baleset- és betegbiztosítás, illetve munkanélküli segély nem létezett. Angliában gépromboló és a munkások érdekének védelmében, munkásmozgalom, chartista mozgalom indult el, mely az általános választójogot akarta bevezetni. 106 V.125 A napóleoni háborúk Európája I, Egyeduralom kiépítése - Napóleon a jakobinus diktatúra alatt lett dandártábornok, a Direktórium idején Észak-Itáliában, Egyiptomban vezetett hadjáratot  - 1799-ben hazatérve államcsínyt hajtott végre- „kis káplán”  egyeduralmat épít ki konzulátus rendszere, melyben első konzul lesz: a társadalomnak rendet, nyugalmat kínált „szabadság, testvériség, egyenlőség” helyett nemzeti nagyságot és dicsőséget ígért  francia birodalmi tudat  hódító háborúkat indít (400 ezer fős sereg) megszüntette a vallásellenes

intézkedéseket, kiegyezett a pápával polgári társadalom létrehozása  polgári törvénykönyv (Code Civil)  törvény előtti egyenlőség, egyéni szabadságjogok biztosítása 1804-ben császárrá választják 1805-ben austerlitzi ütközet: „3 császár csatája”, vereséget szenvednek az oroszok és a Habsburgok a franciáktól Trafalgárnál Nelson brit admirális legyőzi a franciákat 107 - - meghirdeti a kontinentális zárlatot  tiltja a brit szigetekkel a kereskedelmi kapcsolatot 1806-ben feloszlik a Német-római CsászárságNapóleon nagy részét elfoglalja a franciák elfoglalják Spanyolországot, Portugáliát, Svédországot a Habsburgokat ismét legyőzik (1809-ben, a győri csata után a magyarok nem állnak Napóleon mellé)  I. Ferenc a lányát, Mária Lujzát Napóleonhoz adta Lengyel Varsói hercegséget létrehozta létrehozza a „Francia Nagy Császárságot”  nemzeti ellenállás a francia megszállókkal szemben

II, A császárság bukása - a meghódított területeken és Franciaországban korlátozza a sajtószabadságot, titkosrendőrség, besúgóhálózat működött - az oroszok elutasítják a kontinentális zárlatot  hadjárat az oroszok ellen 1812ben: a borogyinói csatában győznek a franciák, Moszkvát is elfoglalják  oroszok a felégetett föld taktikáját alkalmazzák  franciák veresége - 1813-ban lipcsei „népek csatája” : a franciák vereséget szenvednek  Elba szigetére száműzik Napóleont, helyére a Bourbonokat visszahívják a trónra - 1815-ben visszatér Napóleon „száznapos uralma”, Waterloo-i csatában vereséget szenved a brit Wellingtontól és a porosz haderőktől  Szent Ilona- szigetére űzik (1821-ben halt meg). 108 V.126 Szent Szövetség Európája I, Bécsi kongresszus (1814-1815) - a napóleoni háborúk után- a törököket kivéve- minden európai ország részt vesz a konferencián - Franciaország (XVIII. Lajos),

Oroszország (I Sándor), Habsburg Birodalom (I Ferenc), Porosz Királyság (III. Frigyes Vilmos)  kiéleződnek az ellentétek - cél: dinasztiák tekintélyének visszaállítása, 1789 szellemiségének eltörlése. - Lengyelországot nem állítják vissza (Kongresszusi Lengyelország), a német területek és Itália széttagolt marad  olasz Szárd Királyság, Habsburgoké lesz Velence, Lombardia. - oroszoké lesz Finnország és Besszarábia - létrejön a Németalföldi Királyág (Belgium, Hollandia) - Nagy-Britannia gyarmatbirodalmát elismerik, elfoglalja Máltát, Ceylont II, Szent Szövetség létrejötte - az abszolutista dinasztiák hatalmát erősítette meg (Nagy-Britannia nem tagja) - célja: radikális eszmék, társadalmi változások megakadályozása, restauráció, legitimizáció, szolidaritás, intervenció. - a cenzúrát megszigorítják, egyesületek feloszlatása, titkosrendőrség, besúgóhálózat kiépítése - fő irányító: Metternich

(Habsburg kancellár) 109 III, 1820-as és 30-as évek forradalmi hullámai 1, 1820-as évek - 1821: Itáliában az osztrákok - 1823: Spanyolországban franciák - 1825: orosz dekabrista (december) mozgalmat II. Miklós cár veri le - 1821-29: sikeres görög felkelés 2, 1830-as évek - 1830 Franciaországban forradalom  a Bourbon dinasztia hatalma megszűnik  Lajos Fülöp került hatalomra (1830-48), alkotmányos monarchia, „polgártárs király”, Napóleon kultusz megjelenése, „Franciaország unatkozik” - 1830: Belgium függetlenné válik - 1830-31: Kongresszusi Lengyelországban forradalom tört ki  az oroszok legyőzik a lengyeleket  sokan Magyarországra menekülnek (Josef Bem, Jan Dembinski). 110 V.127 A 19. század első felének uralkodó eszméi Felvilágosodás, francia forradalom: „Szabadság, egyenlőség, testvériség,”, polgárosodás, ipari forradalom  az európai közgondolkodásban új eszmék jelennek meg  a Szent

Szövetség fellép ellenük 1, Liberalizmus (szabadelvűség, szabadságot kedvelő) - szabadságeszme megvalósítása - polgári állam létrehozása alkotmányosság, 3 hatalmi ág szétválasztása, egyéni szabadságjogok (szólás-, sajtó-, gyülekezés-, vallás-, véleménynyilvánítás szabadsága) - közvetlen demokrácia helyett népképviseleti demokrácia - általános választójog, a cenzusos (vagyoni) helyett - törvény előtti egyenlőség - közteherviselés - szabad verseny =állami beavatkozás nélküli gazdaság 2, Konzervativizmus: - a conservare: ’megőrizni’ szóból ered - fő képviselője: Edmund Burke  szerves fejlődés, „fontolva haladás” - mérsékelt politikai átalakulás, a túl gyors változás erőszakhoz vezet - múlt, hagyományok, tekintély, intézmények tisztelete jellemzi - ókonzervatív irányzata régi, elavult rendszert védelmezi és vissza akarja állítani Szent Szövetség-Metternich vezetésével -

liberalizmus ellen lépnek fel 3, Nacionalizmus: - natio=nemzet szóból származik - napóleoni háborúk alatt, majd a bécsi kongresszus és a Szent Szövetséggel szemben jött létre (etnikai határokat nem veszik figyelembe)  függetlenségi mozgalmak  olaszoknál G. Mazzini, G Garibaldi - a nemzet fogalmába, nemcsak a kiváltságos réteg tartozik, hanem minden polgár - közös nyelv, kultúra, történelem jellemzi - a nemzeti összetartozás kifejezésére szimbólumokat használ: zászló, himnusz, címer 111 4, Szocializmus: - sociare= társul szóból származik - az ipari forradalom következtében jön létre - individualizmus (egyéni érdek) elvetése, vagyoni és jogi egyenlőségen alapuló társadalom - magántulajdon, piac- és pénzforgalom megszüntetése, javak közös elosztása - irányzatai: a, utópisztikus szocialisták  idealizált állam b, szociáldemokrata c, anarchista d, vallási (keresztényszocializmus) e, Karl Marx és Friedrich

Engels kommunizmus (marxizmus): osztályharc a burzsoá (gazdagok) és a proletárok (munkások) között, proletárdiktatúra bevezetése, ateista (istentagadó), közös tulajdon, nincs államhatalom. 112 V.128 A német egység és a balkáni nemzetállamok kialakulása I, „Kisnémet” egység létrejötte - 1849 után kiéleződött a porosz-osztrák ellentét; Poroszország elveti a Habsburgok által támogatott nagynémet egységet. - I.Vilmos (1861-1888) trónra kerülésével és Otto von Bismarck „vaskancellár” miniszterelnökségével, előtérbe került a katonai erőpolitika - hadseregfejlesztés (általános hadkötelezettség, hátultöltős puskák stb.) „Vassal és vérrel” 1, Porosz-osztrák háború: - a poroszok III. Napóleont semlegességre bírják, az Olasz Királysággal szövetségre léptek, Nagy-Britannia a Habsburgok meggyengülését látva elfogadta a kisnémet egységet. - 1866-ban kitört háború a poroszok és az osztrákok

között  Königgrätz mellett az osztrákok vereséget szenvednek, a porosz haderő Bécsig nyomulhatott volna  az osztrákok elfogadják a porosz védnökség alatt álló Északnémet Szövetség létrejöttét, Velencét átadják az olaszoknak. (prágai béke) 2, A franciák nem kaptak területeket  kitör a porosz-francia háború 1870-ben. - a poroszok Sedannál bekerítik a francia haderőt, III. Napóleont elfogják, ezzel megszűnik a Francia Császárság. - a franciák Rómából hazahívják a helyőrséget – II. Viktor Emánuel bevonul és a pápa tiltakozása ellenére Róma lett az Olasz Királyság fővárosa (1871) - a poroszok Párizsig törtek előre - a délnémet államok csatlakoznak az Északnémet Szövetséghez. - 1871. január 18-án Versailles-ban kikiáltják a Német Császárságot - a franciák elveszítik Elzász-Lotaringiát, hadisarc (5 milliárd frank) fizetésére kötelezik – fő törekvésük, a revans=visszavágás lett. 113 3,

Német Császárság: - alkotmányban porosz túlsúly - a birodalmi kancellár egyben miniszterelnök is, csak a császárnak tartozik felelősséggel, a birodalmi gyűlésnek nem - külpolitikai cél: franciák elszigetelése - 1873-ben létrejön a „három császár szövetsége”: Német Császárság, OsztrákMagyar Monarchia, Oroszország. (I Vilmos, Ferenc József, II Sándor) II, A balkáni nemzetállamok kialakulása a 19. században A Balkán-félszigeten meggyengült az Oszmán Birodalom  nacionalista törekvések. - krími háború (1853-56) után Havasalföld és Moldva egyesüléséből létrejön Románia (1862), önállóvá válik Szerbia. - az Osztrák-Magyar Monarchia és a cári Oroszország verseng a területekért. - 1878: a berlini kongresszuson rendezik a „balkáni, keleti” kérdést: Szerbia, Montenegró, Románia önálló lesz. Bosznia-Hercegovina az OMM védnöksége alá kerül. A bolgárok az Oszmán Birodalmon belül autonómiát kapnak,

önálló államuk nem lehetett. 114 V.129 Az ipari forradalom újabb hulláma és hatásai A porosz-francia háború lezárását követő évtizedekben, egészen az első világháború kitöréséig (1871-1914) megszűntek a fegyveres konfliktusok, ezt az időszakot a kortársak „boldog békeidőnek” nevezték, melyben megfigyelhető: a tudományos ismeretek bővülése, technológiai fejlesztések jelentősen megváltoztatták az életkörülményeket. A fejlesztések egyre szorosabban kötődtek a tudományos eredményekhez (elektrotechnika (elektromosság, hő-és energiatan), vegyészet (szerves és szervetlen kémia), biológia (kórokozók felismerése)), amelyek új eljárások, új energiahordozók és erőforrások (elektromosság, kőolaj), új erőgépek és anyagok alkalmazását tették lehetővé. a fejlődés motorja a nehézipar (vasipar, gépgyártás, vegyipar) lett. Az alapvető energiaforrást még mindig a szén jelentette, és alapanyagként

elsősorban a vasat használták, azonban a nagyolvasztó megjelenése lehetővé tette a tömeges acéltermelést, mely felváltotta a vasat. A hengerelési technika fejlődésével előállított jó minőségű acéltermékek a gépgyártás számos ágazatát fellendítették (hajóépítés, hadiipar, erőgépek) A gőzgépekből hatalmas teljesítményeket hoztak ki: a vasutak 100 km/órás sebességgel haladtak, a gőzhajók, pedig néhány nap alatt átszelték az óceánokat. a dinamit feltalálása a bányászatot, a vegyipart és a hadiipart lendítette fel. iparban és a bankvilágban felhalmozódott tőke az újítások ipari alkalmazását teszi lehetővé. Ezt az időszakot a történészek egy része második ipari forradalomnak nevezi, azonban sokan hangsúlyozzák, hogy a szakaszok nem váltak el egymástól és a folyamat a 18. század második felében (1780-Anglia) meginduló iparosodás folytatása volt. Feltalálók és találmányok Elektromos ipar - Ernst

Werner von Siemens, 1867: az elektromosság jelenségének fizikai megismerése és a dinamó kifejlesztése az elektromos áram energiaforrásként való felhasználását eredményezte. Az elektromos energia előállítása vízi- és szénerőművekben, a nagyfeszültségű áram kialakítása és továbbítása transzformátorok és távvezetékek segítségével újabb találmányok révén valósult meg, Jedlik Ányos (dinamó, villamosmotor) Déri Miksa, Bláthy Ottó és Zipernowsky Károly (transzformátor) segítségével. (Michael Faraday elektromágneses indukció törvényén alapult) - Thomas Alva Edison, 1879: szénszálas izzólámpa. Létrehozza az Edison Manufacturing Company és az Edison Trust (filmvállalat) vállalatot. - Kandó Kálmán vasúti villanymozdonya és a villamosok feltalálása a városi közlekedést megváltoztatta. Gépjárműgyártás: kialakulásához szintén különböző találmányok láncolata vezetett. - a korszak új energiaforrása a

kőolaj, melynek erőgépe a robbanómotor (négyütemű, belső égésű motor, az úgynevezett Otto-motor, 1876) benzines üzem változata alapozta meg. A századforduló utolsó évtizedeiben tucatnyi autógyár létesült, Mercedes-Benz, Renault, Ford. Csonka János-Bánki Donát nevéhez fűződik karburátor, négyütemű motor. 115 az új iparág húzóágazatként működött, az automobilokhoz a vegyipar nemcsak a tüzelőanyagot (kőolaj) állította elő, hanem számos új alapanyagot is készített, mint üveg, gumi, alumínium. A futószalag-termelés alkalmazása lehetővé tette a sorozatgyártást, ami Detroitban a Ford-cégnél jelent meg, ahol Galamb József találmányát, a Ford T-modellt kezdték olcsón gyártani. - 1900-ban Ferdinand von Zeppelin léghajó, 1903-ban a Wright-testvérek által a repülőgép jelenik meg. Kommunikáció, filmgyártás: - 1876-ban Alexander Graham Bell feltalálja a telefont, a telefonközpontot (telefonhírmondó) pedig

Puskás Tivadar. - a vezeték nélküli kommunikáció alapjait a drót nélküli távíró kifejlesztésével érték el (szikratávíró, Guglielmo Marconi?-Tesla), amelyek rádióhullámai az Atlanti-óceánt is átívelték 1901-ben. - a lemezjátszó elődje, az 1877-ben Edison által feltalált fonográf, hangfelvételeket rögzített és az 1895-ben Auguste és Louis Lumiére által feltalált mozgóképeket (először némafilmeket) a megnyíló filmszínházakban (mozikban) vetítették. Egyéb találmányok, elmélete - Nicola Tesla: távirányító, telefon-kihangosító, váltakozó áram, ózonfejlesztő generátor és sterilizáló, napenergia- erőmű, energia vezeték nélküli továbbítása, sugárfegyver, akkumulátor nélküli elektromos autó, teleportálás - Jedlik Ányos: szódavíz, galvánelemek - Röntgen: röntgensugár - Pierre és Marie Curie: polónium és rádium - Rutherford: rádióaktivitás elmélete, első atommodell - műtrágya, cséplőgép,

hernyótalpas traktor - Mendel: génelmélet - Darwin: evolúciós elmélet - A tömegtermelés megindulásával a fogyasztás is nő. Az új találmányok megvalósítása jelentős anyagi erőforrást igényelt, ezért számos tőkekoncentrációval rendelkező nagyvállalat jött létre, melyek több vállalkozást olvasztottak magukba, vagy a bankok is betársultak a vállalatokba, a pénzügyi és az ipari tőke összeolvadását finánctőkének nevezünk. A nagyvállalatok, ha szövetségre léptek egymással, monopóliumokat hoztak létre, melyek uralták a termelést és a piacot, korlátozhatták a szabad versenyt. Fajtái: - kartell: csak a piacot osztották fel és az árakat egyeztették, azonos ágazatok között jön létre. - tröszt: vállatok teljesen összeolvadtak, azonos ágazatok közt jön létre. - konszern: azonos tulajdonosi csoport különböző ágazatok között. A monopóliumok idővel kevésbé kötődtek a nemzeti piachoz, ott fektettek be, ahol

kedvezőbb feltételek kínálkoztak (olcsó nyersanyag, olcsó munkaerő, piac), ezért jelentős szerepet játszottak a tőkekivitelben. A kialakuló monopolkapitalizmusban a vállalkozások alaptőkéje 116 részvényekben (értékpapírokban) feküdt, a részvények tulajdonosai a vállalat nyereségéből a névértéknek megfelelő osztalékot kaptak. A 19. század végére a tőkés centrum térsége kiszélesedett, az Egyesült Államok és Németország gazdasága gyorsabban növekedett a brit gazdaságnál. Felgyorsult a tőkekivitel, a vállalkozások elsősorban kedvező befektetési lehetőségeket kerestek a most iparosodó országokban, pl.: Osztrák-Magyar Monarchia, Oroszország, Olaszország, ahol olcsó a munkaerő, adókedvezmény, kamatgarancia-vállalás. A gyenge belső feltételek miatt a periférián lévő országok fejlődésének ütemét a külföldi befektetések határozták meg. Először szűk exportszektorok lendültek fel (élelmiszeripar,

nyersanyag-feldolgozás), majd a századfordulón a nagyipar ágazatai (nehézipar, vegyipar, autóipar). 117 V.130 Szövetségi rendszerek kialakulása A Német Császárság (1871) létrejötte után Bismarck a francia revanstól (visszavágástól) tartva Franciaország elszigetelésére törekedett Német Császárság köré szerveződő szövetségi rendszert hozott létre: - 1873-ban létrejött a három császár szövetsége: az Orosz Birodalom (II. Sándor), az Osztrák-Magyar Monarchia (I Ferenc József) és a Német Császárság (I. Vilmos) között A balkáni konfliktust (keleti kérdés) lezáró berlini kongresszuson (1878) Bismarck tudomásul vette a „három császár szövetségének” a fellazulását, az oroszok helyett inkább a Monarchiát választotta, így jött létre: - 1879-ben a kettős szövetség, mely már katonai szövetség létrehozását eredményezte a Német Császárság és a Monarchia között. Bismarck és Andrássy Gyula gróf

írta alá a szerződést. A Német Császárság számára a szövetség támaszt jelentett a franciákkal szemben, a Monarchiának pedig az oroszokkal szemben. Olaszország észak-afrikai gyarmatosítási szándékát a franciák megakadályozták Tunézia elfoglalásával, ezért a rossz olasz-osztrák viszonyt háttérbe szorítva csatlakozott a kettős szövetséghez, így jött létre: - 1882-ben a hármas szövetség, Olaszország, az OMM és a Német Császárság részvételével. A szövetséget Bismarck tartotta egyben, mert Olaszország igényt tartott Dél-Tirolra, az osztrákok egyik tartományára és az Adria-tenger dalmát kikötővárosaira. - 1883-ban csatlakozott a szövetséghez Románia is. A román körökben ekkor fogalmazódott meg a területi igény Erdélyre. Az 1880-as években a nagyhatalmak gyarmatosító politikába kezdtek (imperializmus). A világ egyik vezető gazdasági hatalmává vált Német Császárság világhatalmi terveket 118 fogalmazott

meg. A váltás II Vilmos (1888-1918) trónra lépésével kezdődött, aki menesztette Bismarckot. II Vilmos és az orosz uralkodó között feszült viszony alakult ki Franciaország azonnal érzékelte a változást, és nyitott az oroszok felé, így jött létre: - 1893-ban az orosz-francia katonai szerződés, mely által bekövetkezett, amitől Bismarck mindig is félt, egy újabb háborúban a Német Császárság kétfrontos háborúra készülhetett. Nagy-Britannia számára a gazdasági nagyhatalommá váló Német Császárság veszélyessé vált. A megindított német flottafejlesztés és a Berlin-Bagdad vasútvonal tervének a meghirdetése, valamint Nagy-Britannia két érdekszférájának a Szuezi-csatorna és a Perzsaöböl térségének fenyegetettsége miatt feladják a „fényes elszigeteltség” politikáját, és a több évszázados szembenállással szakítva nyitottak a franciák felé, így jött létre: - 1904-ben a „szívélyes megállapodás” =

entente cordiale. Az angol-francia szövetséget antantnak nevezték el. A meggyengült Franciaország elismerte a britek vezető szerepét a gyarmati versengésben, így a britek felhagytak a németek támogatásával. A britek közeledtek a franciákkal szövetségben álló Oroszországhoz. Az angol-orosz ellentét enyhült. II Miklós orosz cár az orosz-japán háborúban (1905) elszenvedett vereség után belátta, hogy meg kell egyeznie a britekkel, így jött létre: - 1907-ben az angol-orosz szövetség, mely során meghatározták a befolyási övezetüket (oroszok-Afganisztán, angolok-Perzsia). Ezzel a szerződéssel jött létre a hármas szövetséggel szembeni hármas antant. A szerződést titokban tartották, a teljes szövegét az utókor csak az első világháború után ismerhette meg. Európa két egymással több síkon is szembenálló szövetségre oszlott, amely egy nagy háborús konfliktus kirobbanásával fenyegetett. Az Egyesült Államok kívül maradt a

szövetségi rendszereken. 119 V.131 Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század elejétől az első világháborúig I, Gyarmatosítás a 19. század első felében 1, Latin-Amerika - spanyolok és portugálok (Brazília) gyarmatosították - spanyolok csak régi katolikusok kivándorlását engedélyezték (zsidók, protestánsok nem) - katolikus egyház (jezsuita) hittérítése - indián lakosság helyett afrikai rabszolgákat dolgoztatnak az ültetvényeken, bányákban  rabszolga kereskedelem - etnikumok keveredése  mulattok (fehér+ néger), meszticek (fehér+ indián); kreolok: Amerikában született spanyolok és leszármazottai kezében volt a hatalom  felvilágosodás hívei - anyaországgal meggyengül a kapcsolat, miután Napóleont elfoglalta Spanyolországot (1808) Simon Bolivar függetlenségi mozgalma, USA (Monroe-elv:”Amerikai az amerikaiaké”) és Nagy-Britannia támogatja Latin-Amerika függetlenné vált (181025) - a rabszolgaságot

eltörlik, de a merev társadalmi rendszer megmarad 2, Kína - császári dinasztiák váltják egymást, mongol dinasztia is hatalomra kerül - Ming-din. (1368-1644)  kínai hajók Indiába és Afrikába is eljutnak, 15. századtól azonban bezárkózó politika - árasztásos rizstermesztés - Csing-din. (1644-1912) mandzsuk alapítják  Kína virágzása - európai ker.-ők csak Kanton kikötőjét használhatták Brit Kelet-indiai társaság indiai ópiumot csempész be  első ópiumháború (1839120 42), brit flotta győz  hadisarc fizetése, kikötők megnyitása  Hongkong 1997-ig britekhez tartozik 3, India - hinduizmus, iszlám, szikh=tanítvány (iszlám+ hindu keveréke) és a buddhizmus között vallási ellentét - India a portugálok, majd a mongolok, majd a britek, franciák és a hollandok gyarmatosítják a fűszernövények, bors, tea stb. miatt - britek 1600-ban létrehozzák a Kelet-indiai Társaságot, franciákat kiszorítja az országból

helyi háziipar tönkremegy, gyapottermelésre kényszerítik a lakosságot  rizstermelés csökken  éhínség 4, Ausztrália „ötödik kontinens” - 1770-ben a britek James Cook kapitány vezetésével gyarmatosítják, kezdetben elítélt bűnözőket telepítettek ide, fegyenctelepeket hoznak létre - 1788-ban jön létre Sydney (Lord Sydney belügyminiszter) 121 II, Gyarmatbirodalmak kialakulása Brit birodalom kialakulása Napóleoni háborúk idején megszállta Máltát, Ceylont, Fokvárost, majd Indiát. Indiában: - Kelet-indiai Társaság intézkedései  gyapottermesztésre átállított mg. nem bírta ellátni élelmiszerrel az indiai lakosságot  éhínség. Tönkrement a falusi kézműipar - 1857-ben szipoj felkelés  britek eltiporják  britek feloszlatják a Kelet-indiai Társaságot, India a brit állam koronagyarmata, „ékköve” (közvetlenül a brit állam irányítása alá kerül) lett  India fejlesztése, vasúthálózatot

építenek ki. - 1877-ben Viktória királynőt császárnővé koronázzák - A brit gyarmatbirodalom idővel kulturálisan is összekapcsolódott  angol nyelv és intézményrendszer honosodott meg (Ausztráliában, Új-Zélandon, Kanadában)  erős flotta biztosította a hatalmat. Nagyhatalmak gyarmati vetélkedése = imperalizmus Európai hatalmak felosztották egymás között az addig meg nem szállt afrikai és ázsiai területeket  britek és franciák élen jártak a gyarmatosításban, Németország és USA késve kapcsolódott be. 1, Afrika felosztása: - rabszolga-kereskedelem a 19. század elején megszűnt - modern fegyverekkel legyőzik az őslakosságot - Észak-Afrikában, az Oszmán Birodalom vazallusállamai nem tudtak függetlenné válni  gyarmatosítók védnöksége (protektorátusa) alá kerültek. - britek a kontinenst északról délre átszelő vasútvonalat (Kairótól Fokvárosig) akartak építeni  Egyiptomot katonai védnökség alá

vonták, behatolnak Szudánba, majd DélAfrikába  holland gyarmatosítók leszármazottaival a búrokkal  búr háború (1899-1902) - németek jelentek meg Kelet-Afrikában  összefüggő brit gyarmatbirodalom terve meghiúsult - franciák nyugatról törtek előre a Szaharán keresztül  britek megállították őket a Nílusnál - britek Egyiptomot, franciák Algériát, Tunéziát, belgák Kongót, olaszok Szomáliát, Eritreát foglalták el. 122 2, Nagyhatalmak vetélkedése Ázsiában - Oroszország a krími háború veresége után keleti irányba terjeszkedett  Perzsia és Afganisztán határáig  britekkel (Afganisztánt nem sikerül elfoglalniuk - britek  kínaiak (Csing-din. meggyengül) 1 és 2 ópiumháború (5 kikötő megnyitása, Hongkong átadása-1997-ig brit kézben) - franciák Indokínát, USA és Németország a csendes-óceáni szigetvilágon osztozott - oroszok elfoglalják Vlagyivosztokot  megindul a vetélkedés

Kínáért - orosz  japán  Mandzsúria megszerzéséért - 1899-ben USA meghirdeti Kínában a „nyitott” kapuk elvét = szabad kereskedelem félgyarmati sorba kerülő kínaiak felkelést robbantottak ki (boxer lázadás) - modernizálódó Japán (sógun (1867-ig) szamuráj) Meidzsi császár reformja. Koreát foglalja el 123 3, „Amerika az amerikaiaké” Polgárháború után (1861-65) USA a világ vezető ipari nagyhatalma lett: - bevándorlók olcsó munkaerőt biztosítottak, az ország kimeríthetetlen nyersanyag-forrással rendelkezett (1867-ben oroszoktól megvette Alaszkát, kiderült, aranyban, földgázban, kőolajban gazdag) - feltalálók találmányai - óceántól óceánig tartó vasúthálózat kiépítése (indiánok rezervátumokba kényszerítik) - aktív külpolitika.: csendes-óceáni szigeteken kikötőket létesít; Latin-Amerikát pénzügyi-gazdasági védnökség alá helyezi spanyolokat kiűzik; Karib-tenger,

Közép-Amerika (furkósbot, dollárdiplomácia) feletti uralom; Panama-csatorna megépítése - flottafejlesztés 124 125 V.132 Első világháború A XX. század elején Európában két, egymással szemben álló szövetségi rendszer jött létre: - antant: Franciaországot, Oroszországot és Angliát tömörítette. (1893, 1904,1907) - hármas szövetség: Németországot, Osztrák-Magyar Monarchiát, valamint Olaszországot és Romániát tömörítette. (1879, 1882, 1883) I, A két katonai szövetség közötti hatalmi ellentétek okai: - a franciákat évtizedek óta fűtötte a reváns, visszavágás vágya a németekkel szemben (1871 miatt), vissza akarták szerezni Elzász- Lotaringiát. - Németország részt követelt a gyarmatokból, melyet az ezeket uraló franciák és angolok nem engedtek. Francia-német konfliktus az észak-afrikai Marokkó feletti védnökség (protektorátus) megszerzésekor mélyült el.4 - a franciák az olaszokkal (III. Viktor

Emánuel) titkos megállapodást kötöttek Róma semlegességet vállalt egy francia-német háború esetén (1902)  az olasz külpolitika megkezdte a hármas szövetség fellazítását, melyről a németek sokáig nem tudtak. - II. Vilmos sikeresebb diplomáciai tevékenységet folytatott az Oszmán Birodalomban, mint az angolok  Berlin közel-keleti előretörése.5 II, A „nagy háború” kitörése: - a XIX. század utolsó harmadában Európa legtöbb országában bevezetik az általános hadkötelezettséget (2-3 éves katonai szolgálat)  növelték a hadseregeik létszámát és korszerűsítették a fegyverzetet (ismétlőfegyverek, puskák lőtávolsága elérte a 2000 métert, a géppuskák percenként többszáz lövésre voltak képesek). A vezérkarok mindenhol támadó hadműveleteket terveztek, a hadgyakorlaton a szuronyrohamokat erőltették. - a német hadvezetés a kétfrontos háborúra készült, előbb Franciaországot akarta lerohanni, majd

Oroszország ellen fordulni  kidolgozták a villámháborús tervet, az úgynevezett Schlieffen-tervet: erődökkel védett francia határ helyett a semleges Belgiumon keresztül akarta lerohanni a franciákat. Közel 1 millió fős hadsereg pár hét alatt Párizsig tört volna előre, a főváros elfoglalása után bekerítette volna a francia csapatokat. Az átkaroló hadműveletre 40-40 napot szántak, ezután a győztes csapatokat vonattal a keleti frontra szállították volna. A Schlieffen-terv azonban nem vette figyelembe Nagy-Britannia reakcióját és az orosz csapatok lassú mozgósítására számított. - Szerbia megerősödése és Bosznia-Hercegovina önállósodási törekvése, a délszlávoknál megjelenő jugoszláv eszmeiség, a szerbek, a horvátok és a szlovénok egy államba tömörítését tűzte ki célul, ez azonban az Osztrák-Magyar Monarchia létét veszélyeztette  katonai fellépés Oroszország beavatkozásához vezetne. - a háború

kirobbanásának ürügye „lőporos hordónak” nevezett Balkánon 1914. június 28-i szarajevói merénylet  egy boszniai szerb diák, Gavrilo Princip A britek az antantegyezmény szerint Marokkót francia érdekszférának tekintették. II Vilmos azonban kétszer is kinyilvánította igényét a stratégiailag kedvező fekvésű országra. Marokkói látogatásával (első marokkói válság-1905), német hadihajó odaküldésével (második marokkói válság-1911, „párducugrás”) kérdőjelezte meg a francia befolyást. London kiállt a francia védnökség mellett, Németország meghátrált, és kárpótlásul közép-afrikai területeket kapott, azonban II. Vilmos a marokkói válság megoldását diplomáciai kudarcnak tekintette. 5 Oszmán Birodalom gyengülését mutatta, hogy az olaszok elfoglalták Líbiát (olasz-török háború, 1911-12), majd a birodalom további területeket veszített az első balkáni háborúban (1912-13). 4 126 meggyilkolta az

Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és feleségét (Ferenc Ferdinándot és Chotek Zsófiát). - Tisza István magyar miniszterelnök kezdetben ellenezte a háború kirobbanását, mert nem tartotta megfelelőnek a katonai felkészültséget, valamint tartott a román támadástól. A német katonai vezérkar a katonai fellépést támogatta, diplomácia úton biztosította Románia semlegességét, végül meggyőzték Tisza Istvánt.  az Osztrák-Magyar Monarchia ultimátumot adott át Szerbiának, melyet elutasítottak  1914. július 28-án hadat üzent az OMM Szerbiának  a nagyhatalmak is hadba léptek  kitört az első világháború, melyet örömmel fogadtak az országok lakosai. III, Az első világháború eseményei: 1914. évi események - augusztusában megkezdődtek a mozgósítások, csapatösszevonások, stb. - a német hadsereg fő ereje a semleges Belgiumon keresztül támadt a francia területek felé (a Schlieffen-terv szerint)  az

offenzívát a brit csapatok csak lassítani tudták, így a németek szeptember elejére megközelítették Párizst  a fővárostól keletre az antantcsapatok meghátrálásra kényszerítették a németeket, a tervezett átkaroló hadművelet nem valósult meg. (Marne-i csata, Ypern-i csata)  a német tábornok Moltke, idegösszeroppanást kapott és lemondott.) - a keleti fronton az oroszok gyorsan mozgósították a csapataikat, és betörtek Németországba, azonban Hindenburg tábornok vezetésével a németek visszaverik a támadást. (Tannenberg, Mazúri-tavak) Az orosz csapatok eközben Galíciába is benyomultak. - déli fronton= balkáni, szerb fronton, az OMM hadereje nem tudta Szerbiát elfoglalni  vártnál korábban meginduló orosz támadás déli frontról át kellett csoportosítani az erőket, ezért megszűnt délen az erőfölény. Az első hónapok mindkét fél számára nagy vérveszteséget okoztak; a megnövekedett tűzerő a csapatokat

védekezésre, földbe mélyített lövészárkok kialakítására kényszerítette:  a mozgó hadviselés 1914 őszére állóháborúvá változott, mindenhol összefüggő frontvonal alakult ki.  a lövészárokrendszer idővel mélységében is kibővült, azaz az első vonal mögött újabb és újabb állásokat hoztak létre. 127   frontvonalak a korabeli fegyverekkel áttörhetetlenek voltak, a támadó erők az előretörés után elvéreztek a következő árokrendszernél. a vezérkarok továbbra is a tömegrohamokat erőltették, azonban a védők ellenállását növelték az új sorozatlövő fegyverek és tüzérségi eszközök. (A támadókra, amikor megkezdték az előrenyomulást a „senki földjén” tűzáradat zúdult) A frontvonalak áttörésére új fegyvereket, haditechnikákat alkalmaztak: - a németek vetik be először a harci gázokat (1915: belgiumi Ypern közelében klórgáz), védekezésre pedig a gázmaszkot. - új közelharci

eszközök: akna, kézigránát, lángszóró, géppuska, gyorstüzelő ágyú. - a britek kifejlesztik és 1916-tól alkalmazzák a harckocsit (az angol fedőneve: tank): kezdetben csak 6-8 km/h sebességgel haladt. - léghajókat felváltják a repülőgépek, melyeket kezdetben felderítésre használták, majd sor kerül a légi harcra is. - Páncélvonat megjelenése. - tengeralattjárók használata - a vezérkarok egy idő után, az úgynevezett felőrlő harcokat kezdeményeztek, melynek célja az ellenség erőforrásának felőrlése volt. - hírközlés fellendülése - hadigazdálkodás létrehozása: a hadban álló országok az egész nemzetgazdaságukat a háború szolgálatába állították  a gyengébb gazdaságok idővel kimerültek. 1915. és 1916 évi események: az áttörési kísérletekkel párhuzamosan mindkét fél a szövetségi rendszerének a kibővítésére törekedett. 1915 - a központi hatalmak 1915-ben előbb az Oszmán Birodalmat, majd

Bulgáriát vonták be a háborúba (újabb frontvonalak keletkeztek: közel-keleti és mezopotámiai)  Szerbia megszállására (szerb csapatok maradványait az antanthajók Korfu szigetére menekítették). - az antanthoz Japán is csatlakozott  csendes-óceáni német gyarmatokat foglalta el, az európai harcokba nem avatkozott bele. - Olaszország háborúba lépett, DE „hűtlen szövetséges”- ként  újabb frontot nyitott az OMM-el szemben (Piave folyó, Isonzó folyó, Doberdói fennsík). 1916 - a nyugati fronton az erődökkel védett Verdun városánál (ahol először használnak lángszórót) próbálták a németek a franciákat kivéreztetni, válaszul a britek a Sommefolyónál indítottak felőrlő offenzívát (először vetnek be harckocsit), mely során milliós veszteséget okoztak egymásnak. - Románia belépése 1916-ban sem hozott nagyobb sikereket, hadseregük a saját országukból is kiszorult. Az antant Olaszországnak Dél-Tirolt és a dalmát

tengerpartot, míg Romániának Erdélyt és a Tiszántúl nagy részét ajánlotta fel. Az antant flottája a háború kezdetétől elzárta a világkereskedelemtől a központi hatalmakat  ezzel súlyos ellátási gondokat okozva  a németek megpróbálták a blokádot megtörni, így került sor a háború legjelentősebb tengeri csatájára, a jütlandi csatára (Dánia partjainál), mely döntetlennel végződött. Nagy-Britannia és Franciaország ellátását a gyarmatok és a semleges országokkal való kereskedelem biztosította. Az USA használta ki legjobban a gazdasági lehetőségeket, hadianyagot szállított Londonnak és Párizsnak, jelentős kölcsönökkel támogatta az antantot  a német hadvezetés tengeralattjárók bevetésével próbálta az antant 128 kereskedelmét szétzilálni (Lusitania elsüllyesztése), majd több amerikai hajót is elsüllyesztettek. 1917. évi események: - 1917-ben a németek meghirdették a korlátlan

tengeralattjáró-háborút, amely szerint bármilyen felségjelzésű hajót elsüllyeszthetnek a tengeralattjárók  USA hadba lépése. - Görögország az antant oldalán lép be - Oroszországban forradalom dönti meg a cári hatalmat6 - a központi hatalmak kimerültek  infláció és életszínvonal-romlás 1918. évi események:  Oroszország (Breszt-Litovszki béke) és Románia kilépett a háborúból  a német hadvezetés úgy vélte, hogy Oroszország kiválása után kivonhatja a csapatokat a keleti frontról és végső csapást mérhet az antantra a nyugati fronton az amerikai erők megérkezése előtt.  a német hadvezetés csapatokat csoportosított át Franciaországba  áttörték az antant frontját  az offenzíva idővel kifulladt és súlyos veszteségeket szenvedtek. (Havonta 200 ezer amerikai katona érkezett Európába, miközben a német hadsereg már a 18 éves korosztályt mozgósította a veszteségeinek pótlására. Az utánpótlás

is akadozott, egyre nyilvánvalóbb lett az antant technikai fölénye.)  1918-ban már tömegesen vetik be a harckocsikat és repülőgépeket.  a német hadsereg folyamatosan hátrált, reménykedtek a wilsoni pontok alapján egy méltányos fegyverszünetben.  1918 szeptemberében az antant áttörte a balkáni frontvonalat, Bulgária fegyverszünetet kért, az Oszmán Birodalom letette a fegyvert. Francia-szerb csapatok Magyarország déli határáig törtek előre.  1918 októberében forradalmak a Monarchia városaiban  nemzeti tanácsok, önálló nemzetállamok létrehozását jelentették be.  1918. november 3-án az OMM Padovában fegyverszünetet kötött  Németországban megdöntik a császár uralmát, kikiáltják a köztársaságot, melynek az élére a kancellár került. 1918 november 11-én, Compiegné-ben fegyverszünetet kötöttek az antanttal. 6 A hatalomra kerülők folytatták a háborút, azonban az ország meggyengült

(Kerenszkij-offenzíva Galíciában). 129 V.133 Az első világháborút lezáró békerendszer (párizsi, trianoni békeszerződés) 1915-től több kísérlet volt az elhúzódó háború lezárására, sikertelenül közvetítő tárgyalások (dán, pápai, amerikai) szintén nem hoztak eredményt. - IV. Károly 1917 elején fordult az antanthoz- sikertelenül - Thomas Wilson amerikai elnök 1918-ban egy 14 pontból álló békejavaslatot dolgozott ki, ami a szabad kereskedelmet és a nemzeti önrendelkezés elvét tartalmazta, javasolta a Nemzetek Szövetségének létrehozását (Népszövetség)  a győztes hatalmak nem fogadták el, a központi hatalmak viszont a wilsoni elvekre próbáltak építeni. Wilson abban bízott, hogy egy igazságos békével elkerülhetők az újabb háborúk. 1919. január 18-án7versailles-i békekonferencia: - a franciák (Georges Clemanceau)=”Tigris” és az angolok (Lloyd George) akarata érvényesült, az USA nem volt érdekelt

a térségben, az olaszok (Vittorio E. Orlando), pedig nem tudták akaratukat érvényesíteni - a franciák Németországot akarták alkalmatlanná tenni a visszavágásra, míg a briteket a gyarmati kérdések motiválták. - a határmódosítások oka a népek önrendelkezési joga volt: az antant nemzetállamokat akart létrehozni. Valójában a határokat gazdasági és katonai szempontok is befolyásolták. - Szovjet-Oroszországot és a veszteseket csak az okmány aláírására hívták meg. - létrejött Wilson javaslatára a Népszövetség, célja: a világbéke őrzése  tagjai a győztesek voltak, az USA nem vesz részt  a vesztes államokat csak később vették fel. Kimondták, hogy a vesztes államok felelősek a háborúért: 1, elvesztették gyarmataikat 2, új határokat jelöltek ki nekik 3, jóvátétel fizetésére kötelezték (irreális elképzelés, 150 milliárd dollár jóvátétel kifizetését várták el a vesztesektől) 4, megszüntették a

hadkötelezettséget, korlátozták a hadsereg létszámát, fegyverzetét. 7 1871. január 19-én Versailles-ban kiáltják ki a poroszok a Német Császárság létrejöttét 130 Békeszerződések: 1. Németországgal kötött versailles-i béke (1919 június 28) - jelentős, de nem alapvető területi veszteséget szenvedett - megtiltották az általános hadkötelezettséget, modern fegyvernemek rendszerben tartását. - jelentős hadisarcot, jóvátételt róttak ki. - Elzász-Lotaringiát visszakapta Franciaország. Keleti tartományait az új Lengyelországhoz csatolták. - a Saar-vidék 15 évre francia igazgatás alá került, a Rajna-vidék pedig fegyvermentes övezet lett (rajnai demilitarizált övezet). - elvették a gyarmatait (hivatalosan a Népszövetség, valójában Franciaország, Nagy-Britannia és Japán felügyelete alá helyezték, melyeket mandátumterületeknek neveztek.) Németországot megalázták, de Európa egyik legerősebb hatalma maradt 

sértőnek találták a béke pontjait  visszavágás (revans) 2. Ausztriával kötött saint-germain-i béke (1919 szeptember 20): - Ausztriát a német nyelvű alpesi tartományokból hozták létre, megtiltják, hogy az állam hivatalos nevében szerepeljen a német szó. - Ausztria egyesülését megtiltották Németországgal (Anschluss), pedig a lakosság német nyelvű volt. - államformája köztársaság maradt, a békerendelkezés megakadályozta a Habsburgok restaurációját. 3. Bulgáriával kötött neully-i béke (1919 november 27): Égei-tenger partvidékét Görögországhoz csatolta. 4. Oszmán Birodalommal kötött sevres-i béke (1920 augusztus 10): - az arab területeket felosztotta Anglia (Irak, Jordánia, Palesztina) és Franciaország (Szíria, Libanon) között, protektorátusuk (védnökségük) alá helyezték. Az anatóliai területekből Görögországnak, Olaszországnak adtak, és létrehozták a független Örményországot. (1915-17 között kb 1-1,5

millió örményt öltek meg). - Törökországban felkelés tört ki Musztafa Kemál pasa vezetésével, és elfoglalták a kommunista oroszokkal Örményországot. - a szultán (VI. Mehmed) hívei és a nacionalisták között polgárháború alakult ki, mert a nacionalisták nem fogadták el az antant békefeltételeit. A nacionalisták élén Kemál modernizálta az országot, és fegyveresen szállt szembe az antantcsapatokkal. Az olaszok meghátráltak, a görögöket pedig véres háborúban győzték le. - 1923-ban Lausanne-ben új békét kötöttek az antanttal, melyben Törökország megőrizte Anatóliát Kemal pasa nemzetállamot akart létrehozni, így lakosságcsere történt Görögország és Törökország között: 1,3 millió görög és 400 ezer török költözött el a szülőhelyéről. 1923-ban létrejön a török nemzetállam, és kikiáltják a köztársaságot, az állam vezetője Musztafa Kemál lett. 5. Magyarországgal kötött trianoni

békeszerződés: 1920 június 4 - az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után Magyarországnak nem volt külügyminisztériuma, sem diplomáciai hálózata - az országot akkor hívták meg a békekonferenciára, amikor alá kellett írnia a békeszerződést Apponyi Albert, Bethlen István és Teleki Pál grófok vezette 131 - - békedelegáció próbálta felhívni a nemzetközi figyelmet az országot ért méltánytalanságokra. (Apponyi szónoklata, Teleki vörös térképe)  megvitatták a magyar jegyzéket, azonban a franciák azt javasolták, hogy ne változtassanak a korábbi döntésen, míg a brit kormányfő, Lloyd George és az olaszok az újratárgyalást támogatták, azonban a hatalmi érdekek miatt az eredeti elképzelések mellett maradtak. Franciaország az új államokat támogatta, hogy ezzel a lekötelezettjeivé váljanak, mivel Franciaország engedett a gyarmati követeléseiből Anglia javára, ezért cserébe engedett a közép-európai

kérdésekben a franciáknak. A magyarok ígéretet kaptak kisebb határmódosításokra, mely végül nem valósult meg. Egyetlen esetben került sor népszavazásra, az Ausztriának ítélt Sopron és közvetlen környéke esetében, amiért megkapta a „leghűségesebb város” (Civitas fidelissima) címet. A magyar küldöttség 1920 június 4-én írta alá a békeszerződést a Nagy-Trianon kastélyban: a történelmi Magyarország elvesztette területének több mint kétharmadát (71,4%) és népességének közel kétharmadát (63,5%). 10 millió főt számláló magyarságból 3,2 millió fő került a szomszédos államokhoz. Az új határok közé került Magyarország nemzetállammá vált, lakóinak 92%-a magyar volt. A békeszerződés gazdasági következményei  nyersanyagforrások, vasúthálózat, folyók felső szakaszainak jelentős része másik országhoz került. A mezőgazdasági területek (Bánát, Csallóköz) elcsatolásával a malomipar

kihasználatlan maradt. Nagyvárosok vesztették el a vonzáskörzetüket, váltak határ menti, fejlődésképtelen területté. Az egységes birodalmi piac szétesett, megszűnt a piac, a tőke és a munkaerő szabad áramlása. 132 a békeszerződés megtiltotta az általános hadkötelezettséget, maximálták 35 ezer főben a hadsereg létszámát, korlátozták a hadsereg fegyverzetét, megtiltották a modern fegyverek gyártását és vásárlását. - jóvátétel kifizetésére kötelezték az országot, végül csak a töredékét fizették ki  Jugoszláviának öt éven át napi 800 tonna szenet és emellett élő állatot szállítottunk, megszálló román csapatok jóvátétel címen vagyontárgyakat vittek el. - az elcsatolt területekről kb. 400 ezer fő átköltözött Magyarországra, többnyire értelmiségiek, mely növelte a körükben a munkanélküliek számát  a menekülteket ideiglenesen a vagonlakásokban vagy barakklakásokban helyezték el. A

trianoni békét egyetlen politikai erő sem fogadta el  a béke felülvizsgálatát, revízióját akarták  civil szervezetek jöttek létre, melyek a béke ellen agitáltak és az irredentizmust hirdették (MOVE, Magyar Területvédő Liga)  a revízióban nem volt egység  többnyire a békés revíziót támogatták a fegyveres helyett; voltak, akik az egész történelmi Magyarország visszaállítását, mások csak az etnikai határok figyelembevételét akarták. - Párizs környéki békék új államok jöttek létre, legtöbb esetben figyelmen kívül hagyták az etnikai viszonyokat. - Oroszországból kivált Finnország és a balti államok (Észtország, Lettország, Litvánia). - Oroszország, Németország és a Monarchia területeiből létrehozták Lengyelországot. Nyugati határain belül jelentős számú német kisebbség élt, emellett Danzigot „szabad várossá” nyilvánították, mely által az ország bekapcsolódott a balti-tengeri

kereskedelembe „danzigi korridor” kettévágta Németországot. - Ausztria cseh tartományaiból és az OMM felvidéki területeiből létrejött Csehszlovákia, a Szudéta-vidéken közel 3 millió német élt, ezt a területet Csehszlovákiához csatolták. - Románia az OMM rovására Erdély, Bánát, Kelet-Tiszántúl megszerzésével és az orosz polgárháború kihasználásával megszállta Besszarábiát, mely következtében a területe kétszeresére nőtt. - létrejött- részben az OMM területeiből- a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (későbbi Jugoszlávia). 133 Az új államok csak névleg voltak nemzetállamok, valójában nagy számban éltek területükön az addigi nemzetek tagjai (magyarok, németek, oroszok). Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság eleve soknemzetiségű volt. A Párizs környéki békékWilson elnök nyomására- kisebbségvédelmi intézkedéseket tartalmaztak Elítélték a nemzetiségi alapon történő

hátrányos megkülönböztetést, - előírták a szabad nyelvhasználatot - a kisebbségeknek joguk volt a Népszövetséghez fordulni panaszaikkal. 134 V.134 Világgazdasági válság és kiutak keresése I, A világgazdasági válság okai I. világháború után gazdasági válság: infláció, munkanélküliség Európában az USA veszi át a vezető szerepet, a pénzügyi központ Londonból New Yorkba kerül - az államok protekcionista (bezárkózó) gazdaságpolitikát folytattak, törvényekkel és adókkal beavatkoztak a gazdasági és a társadalmi viszonyokba  ez túltermelést eredményezett, mert a termékeiket külföldön nem tudták eladni, a gyarmatok gazdasági fejlődésével pedig csökkent az itt elhelyezhető áruk mennyisége. - 1923 és 1929 között a Dawes- terv következtében  USA és Európa gazdasága visszatért a háború előtti fejlődési szintre. A New Yorki-i tőzsdén a részvények ára 20 hónap alatt megduplázódott  a

részvények túlértékeltté váltak, áruk elszakadt a valóságtól, nem állt mögöttük valós fedezet gazdasági buborék. Az amerikai buborék akkor pukkant ki, amikor a Szovjetunió nagy mennyiségű gabonát dobott a világpiacra, ezért a gabona ára hirtelen lezuhant, tönkretéve az amerikai farmereket. - az 1929-ben kialakuló nagy gazdasági világválság részben túltermelési válság volt, részben tőzsdei és hitelválság, mely meggyengítette a mezőgazdaságot és az ipart, ugyanakkor megerősödött a tercier, vagyis a harmadik (szolgáltató) szektor. A New Yorki-i tőzsde összeomlása 1929 október 24-én, „fekete csütörtökön” kezdődött, melyet a „fekete hétfő és kedd” (28- 29-e) követett, az összeomlása láncreakciót indított el  a betétesek azonnal ki akarták venni a megtakarításaikat a bankból, vagyis a tőzsdei pánikot bankpánik követte. A bankok erre nem voltak felkészülve, ennyi készpénzt nem is tartottak, 10

ezer kisebbnagyobb bank vált fizetésképtelenné. A bankrendszer összeomlása megbénította a termelést és a kereskedelmet is  a fizetésképtelenné váló üzemek ezért csökkentették vagy leállították a termelést, elbocsátották alkalmazottaikat csökkent a vásárlóerő, a piac beszűkült az amerikai piac bezárulása miatt Európában is túltermelési válság alakult ki. Körbetartozások miatt 1931-re leállt a nemzetközi hitelezés, és összeomlottak az európai bankrendszerek. II, A világgazdasági válság hatásai: - a kis parasztgazdaságok a világ minden részén eladósodtak, az agrárországok tönkrementek. Európában 20 millió ember vált munkanélkülivé, kerültek utcára, éheztek, haltak éhen. - Németországban 6 millióan váltak munkanélkülivé az iparban és a mezőgazdaságban. (Miközben az eladhatatlan raktárkészleteket a tengerbe szórták; például a gabonát stb.) 135 - - A középrétegek biztonságát

megrendítették az események, miközben a felsőbb rétegek életszínvonala alig változott. protekcionizmus: a szűkülő piacot a hazai termelőknek akarták megőrizni, ezzel megakadályozva az exportot  a válság ezért a legnagyobb exporttal rendelkező országokat sújtotta (USA, Németország) és az 1-1 termékre specializálódott országokat (Magyarország- búza, Argentína- marhahús) romlott a gyarmatosítók és a gyarmatok viszonya, mert Anglia és Franciaország a gyarmatok rovására részesítette előnyben a hazai ipart. a tömegdemokrácia felerősítette az állami beavatkozást követelő hangokat. megerősödtek a szélsőjobb- és a szélsőbaloldali eszmék demagóg ígéreteikkel. III, Világgazdasági válság megoldási lehetőségei: 1) a kormányok csökkentették az állami költségvetést, elbocsátások, megvonták a támogatásokat és vámokkal védték az ország piacait, mely tovább rontotta a helyzetet a korábbi ágazati válság

helyett világgazdaságii válság alakult ki új megoldás kell. 2) John Keynes elmélete: állami beavatkozást javasolt, a szabad verseny elvét feladva, ne csökkentsék a termelést, hanem indítsák be  az állam megrendelőként lép fel olyan területeken, melyek termékei nem terhelik a piacot: infrastruktúra, hadipar, szolgáltatások, energiatermelés, így bővülne a piac, megindulna a termelés, új munkahelyek létesülnének. Mesterséges infláció (az állam pénzt bocsát ki, hogy fedezze költségeit). 3) a válság a USA-t is érintette  új elnök a demokratapárti Roosevelt (1932), meghirdeti a New Dealt (új irány): - állami beavatkozást hirdetett - zárolta a bankbetéteket, a dollár árfolyamát elszakította az aranyalaptól - inflációt gerjesztett, ami olcsóbbá tette az állami beruházásokat - korlátozta a versengést a tisztességes versenyről szóló törvénnyel - autópályákat építtetett - vetésterületeket csökkentő

farmereknek az állam fizetett, így közpénzből modernizálták a gazdaságokat. - szociális intézkedésekkel növelte a fogyasztást: bérminimum bevezetése, szakszervezetek engedélyezése, gyermekmunka megtiltása, társadalombiztosítás bevezetése, közmunkaprogram elindítása. Roosevelt nem tudta elképzeléseit teljes mértékben megvalósítani, mert rendelkezései egy részét az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította. New Deal  enyhült a válság. Az, hogy az állam beavatkozzon-e a gazdaságba, a mai napig vitatott kérdés 136 V.135 Fasizmus az Olasz Királyságban I, Benito Mussolini hatalomra kerülése - Olaszország a győztesek oldalán fejezte be a háborút  kevés területet kap, „ellopott győzelemnek” tartják  hiperinfláció, gazdasági válság  északon az emberek gyárakat, délen nagybirtokokat foglalják el. - létrejön egy szélsőjobboldali szervezet (Olasz Harci Szövetség)  „feketeingesek”,

élükön Mussolini  1921-ben létrejön a Nemzeti Fasiszta Párt8 - 1922-ben Mussolinivel Nápolyból Rómába vonulnak (Marcia su Roma=menetelés Rómába)  III. Viktor Emánuel király kinevezi miniszterelnöknek Mussolinit - 1924-ben Mussolini tömegpártot hozott létre, felszámolta a demokratikus parlamentarizmust felhatalmazást kapott, hogy törvényerejű rendeletekkel irányítson  duce-nek (vezér) nevezik  személyi kultusz (vezérkultusz) jött létre II, A fasiszta diktatúra jellemzői - 1926-ban betiltották az ellenzéki pártokat, bevezették a cenzúrát; parlament helyett korporációkat hoztak létre (egyes szakmák képviselő testülete, foglalkozási alapon képviselik a lakosság érdekeit)  korporatív, hivatásrendi állam 8 1919-ben megjelent a futurista Filippo Tommaso Marinetti Fasiszta Kiáltványa (10 évvel korábbi Futurista Kiáltvány az alapja) szociális, nemzeti értékek tradicionális társadalomkép, ugyanakkor a

gazdaságot modernizálni akarták, a kommunistákat ellenségnek tartották, elvetették a liberális demokráciát, nem egyházellenesek. 137 - - - 1929-ben lateráni egyezmény Mussolini a Róma belvárosában található Vatikánt önálló államnak és a katolicizmust önálló vallásnak ismerte el, papok politikai tevékenységet nem folytathattak „totális állam”  az élet mindent területét ellenőrzi, irányítja példakép: ókori Római Birodalom földközi-tengeri nagyhatalom akar lenni hadseregfejlesztés, aktív külpolitika jellemzi fejleszti a gazdaságot, szociális intézkedések történnek (40 órás munkahét, munkanélküli segély, öregségi-rokkantsági nyugdíj) ifjúsági szervezetek (balilla) létrehozása  ideológiai nevelés, tömegsport, államilag ellenőrzött szórakozás 138 V.136 Nemzetiszocializmus kiépítése Németországban I, Hitler hatalomra kerülése A világháború után, a weimari köztársaság

idején a háborúból hazaért fiatalok: - nem kaptak munkát, vagy ha mégis, azt a hadseregben megszerzett pozíciójukhoz képest megalázónak érezték. - gyűlölték a civil világot  amelyekben sokan tisztességtelenül gazdagodtak meg, míg ők a fronton harcoltak. - csatlakoztak a szélsőjobboldali szervezetekhez NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt)  nemzetiszocialista (náci, szocializmus+ nacionalizmus) egy volt a számos szélsőjobboldali szervezet közül. - 1923-ban a bajor fővárosban, Münchenben puccsot kíséreltek meg  sörcsarnokban elfogták a bajor kormány tagjait, megpróbálták a hatalom megszerzését (sörpuccs)  vezetőjüket, Adolf Hitlert (véres zászló szentelése) és résztvevőit letartóztatják és börtönbe zárják. Hitler börtönbüntetése alatt írta meg, a Mein Kampf (Harcom) című könyvét: ideológiáját szociális és nemzeti demagógia jellemezte  a munkásoknak munkát és a nagytőke megfékezését,

a tőkéseknek a kommunisták és a szakszervezetek korlátozását, a parasztoknak földet ígért. Harcot hirdetett a németeket ért háborús sérelmek orvoslásáért, a kisebbségben élő németek védelmezőjeként lépett fel. fajelmélet: a németséget felsőbbrendű, árja fajnak tartotta, míg a többi népet alsóbbrendűnek. A náci fajelmélet a germán mitológiát és a középkori fajelméletet ötvözte, szociáldarwinista elméleteket vallotta, azaz a legéletképesebb faj marad életben. A fajelmélet elsősorban a zsidóság ellen irányult, akiket minden rossz okozójaként állított be, megjelentek a rasszista, antiszemita gondolatok  modern német vallásnak tekintették. keleti irányú terjeszkedés: a német népnek újabb területekre van szüksége, ez a „keleti élettér” (Lebensraum) elmélete. A németeket akarja egy államba egyesíteni. A marxizmus, bolsevizmus és a liberalizmus ellen fellép. A náci párt a konszolidáció éveiben

(Dawes-terv, Young-terv) nem tudott jelentős párttá válni, de kiépítette pártapparátusát, erőszak- és propagandaszervezeteit - Hitler a hagyományos propagandaeszközök (plakátok és a sajtó) mellett az új technikákat (rádió és a film) is használta. - gyakran repülőgéppel utazott, így egy nap alatt több helyszínen is felléphetett. - beszédeiben tudatosan alkalmazta a tömeglélektan módszereit a tömeg befolyásolására. - erőszakszervezetük: az SA (félkatonai szervezet), párt barnainges rohamosztagai, amelyek az utcán látványos felvonulásokkal és erőszakos akciókkal léptek fel. 139 Világgazdasági válság (1929-1933)nyomor és kilátástalanság  a párt taglétszáma folyamatosan nőtt, és választási eredményei javultak. Nőtt a kommunisták befolyása is Szélsőséges erőkkel szemben a polgári pártok és a szociáldemokraták nem tudtak egységesen fellépni: - 1932-ben a szavazók 37,8%-a náci pártokra, 14,3%-a pedig

a kommunistákra szavazott  a kommunista veszélytől jobban tartottak, ezért hajlottak a Hitlerrel való együttműködésre, úgy gondolták Hitlert kézben tudják tartani, - 1933. január 30-án Hindenburg köztársasági elnök kinevezte miniszterelnökké (kormányfővé, kancellárrá) Hitlert, aki alkotmányosan került a koalíciós kormány élére. A demokrácia játékszabályait kihasználva felszámolja az alkotmányosságot:  új választásokat írt ki, melyből kizáratta a kommunistákat (a Birodalmi Gyűlés épületének, Reichstagnak felgyújtására hivatkozva).  megszavaztatta a felhatalmazási törvényt  a parlament felhatalmazta őt a törvények alkotására, vagyis saját kezében egyesítette a végrehajtó és a törvényhozó hatalmat, ezért rendeletekkel tudott kormányozni, korlátozva a polgári szabadságjogokat.  törvény született a náci párt és az állam egységéről, így létrejött a náci pártállam. Az ellenzék szerepe

megszűnt, és a későbbi választásokon sem indulhatott képviselőik jelentős részét koncentrációs táborokba (Dachau, Buchenwald) záratta. II, Nemzetiszocialista diktatúra jellemzői: - Hitler felszámolta az alkotmányos rendszer intézményeit. (Megszüntette a szakszervezeteket, diákszervezeteket, egyleteket. Minden hatalom a náci párt, a Führer kezében összpontosult. Egyedül az egyházak élték túl a totális pártállam kiépítését, de tevékenységüket jelentősen korlátozták. - Hitler totális hatalmát még két csoport veszélyeztette: a hadsereg, illetve a párt és Ernst Röhm irányítása alatt álló SA (rohamosztag)  Hitler az SS-re (fegyveres védőosztag) és a Gestapóra (politikai titkosrendőrség) támaszkodva leszámolt az SA-val (hosszú kések éjszakája, 1934. június 29-30) - 1934-ben meghalt Hindenburg, aki megállíthatta volna  nem választanak új köztársasági elnököt, Hitler a kormányfői és az államfői

hatalmat összevonta, az állam teljhatalmú ura lett. - antiszemitizmus  a nácik szerint a zsidók alsóbbrendűnek számítottak, ami feljogosította őket a zsidóság elenni fellépésre. Faji törvényeket hoztak (nürnbergi törvények, 1935), melyben a zsidóknak minősülő németeket megfosztották állampolgárságuktól, megtiltották a közhivatalokban való alkalmazásukat, zsidók és nem zsidók közötti házasságot, nemi kapcsolatot. (1938-ban állami kezdeményezésre országos méretű pogromra került sor: 1938. november 9-10 kristályéjszaka). - a tömeg megnyerésére és befolyásolására törekedtek  rendszeresek voltak a tömegdemonstrációk, a gyűlések. - társadalom átnevelése, ideológiájuk terjesztése gyerekektől az öregekig mindenkit náci jellegű szervezetekbe kényszerítettek. Nagy hangsúlyt 140 fektettek a testnevelésre, céljuk a biológiailag tökéletes emberekből álló társadalom létrehozása volt. A fiúk a

Hitlerjugend nevű ifjúsági szervezetbe kerültek. - a sajtó mellett a művészeteket is a náci propaganda szolgálatába állították. - Hitler tudta, hogy a gazdaság helyreállítása nélkül nem tudja hatalmát megszilárdítani  nem szüntette meg a magántulajdont, de növelték a gazdaságban az állami beavatkozást  egyrészt az állam megrendelőként lépett fel pl.: autópályák építése, másrészt szociális engedményekre szorították a tőkét (társadalombiztosítás, fizetett szabadság). Mindez a termelés növekedéséhez és a munkanélküliség gyors visszaszorulásához vezetett. - újból beindítja a fegyverkezést Németország kilábalt a gazdasági világválságból, mely növelte a tömegek körében Hitler népszerűségét. 141 V.137 Kommunista diktatúra Szovjetunióban Az oroszországi polgárháború 1922-re fejeződött be a kommunisták győzelmével. Létrejött a soknemzetiségű, soknyelvű, föderatív Szovjetunió

Moszkvából egyetlen párt, Szovjetunió Kommunista Pártja irányította. -1924-ben, Lenin halála után megindult a versengés a párt vezetéséért Trockij és Sztálin között. Sztálin az 1920-as évek végére fokozatosan kiszorította a hatalomból Trockijt Sztálin intézkedései: (grúz származású Ioszeb Dzsugasvili, oroszul Joszif Visszarionovics Sztálin) - az állampárt főtitkáraként nemcsak a kommunista pártnak, hanem a SZU-nak is az egyszemélyi vezetője, diktátora lett. - hatalmát fizetett pártbürokrácia szolgálta, melyet pártfőtitkárként személyesen irányított, és le is cserélhetett, valamint az állami terrort működtető politikai rendőrséggel tartotta fent. A SZU-t erős nagyhatalommá akarja tenni: - az 1920-as évek végén megkezdték a földek és az állatállomány kollektivizálását (közös tulajdonba vételét). Kampányt hirdettek az „önzőnek” nevezett parasztság (kulákok) ellen. A parasztok jelentős része

inkább levágta az állatait, minthogy beszolgáltassa a közösbe, ennek következtében a juh- és szarvasmarha állomány a felére csökkent. Megszűnt a magángazdaság, helyette nagy állami gazdaságok, a kolhozok, szovhozok jöttek létre, melyek jóval szegényebbek voltak, mint a korábbi magángazdaságok  az államosítással szembeszállókat a rendszer politikai ellenségének 142 - - - - nyilvánították és kényszermunkatáborba vitték. 1932-33-ban az államosítás és a rossz terméshozamok következtében éhínség alakult azokon a területeken, ahol csak mezőgazdaságból éltek (pl. Ukrajna)  az állam erre ismét szigorúbban lépett fel, mely tovább rontott a helyzeten  az embertelen gazdaságpolitika következtében kb. tízmillió fő halt éhen a gazdasági folyamatokat központi hivatal irányította, amely bevezette a tervgazdaságot  az állam előre megtervezte, hogy kinek miből mennyit kell termelnie  nem voltak figyelemmel

sem valós szükségletekre, sem a termelés lehetőségeire. A parasztoktól irreálisan sok gabona beszolgáltatását várták el, ezért vetőmagra sem jutott a következő évre, a tervet alulteljesítők tömegesen kerültek kényszermunkatáborokba. a szovjet propaganda munkaversenyt hirdetett, hogy a munkások teljesítsék túl az előírt tervet, a munkaverseny résztvevőit sztahanovistáknak9 nevezték. a begyűjtött gabonát a SZU eladta a nemzetközi piacokon, és ebből szerezte meg az iparosításhoz szükséges tőkét  amerikai mérnökök segítségével épült vízerőmű a Dnyeper mentén. A Donyec-medence szén- és vasérckészlete lehetővé tette a nehézipar fejlesztését, melyet elősegített az olcsó munkaerő, a kényszermunkások megléte és a nők munkába állása. A gazdasági termelés látványosan nőtt, az ország elindult az erőltetett iparosítás révén a nyugati fejlett államok után és a balkáni országok szintjére zárkózott

fel. a növekvő ipari termelés a hadsereg fegyverzetének fejlesztését is lehetővé tette. A lakosság helyzetének romlása politikai elégedetlenséghez vezetett: - az 1934. évi kongresszus új Központi Bizottságot választott, ahol a legnépszerűbb jelölt Kirov volt, akit még ebben az évben megölt egy „merénylő”. Sztálin Kirov halálának az ürügyén koncepciós pert rendezett, melyben leszámolt politikai ellenfeleivel. Nagy politikai tisztogatási hullám során kivégezték a Központi Bizottság tagjainak többségét, a Vörös Hadsereg vezetőit. - 1937-ben indult el az egyház- és vallásellenes propaganda, mely során a papság nagy részét megölték, a templomokat bezáratták, vagyonukat elkobozták és állami célra hasznosították. - GULAG (Javító-munkatáborok Igazgatósága): kényszermunkatáborok hálózatának elnevezése, a társadalom megfélemlítésének eszközévé és milliók halálának színhelyévé vált, a kemény fizikai

munka, nehéz környezeti viszonyok, kegyetlen bánásmód miatt. - a SZU az erőltetett iparosítás nyomán modernizálódott, pl: a falvakba bevezették az áramot  az ipari termelés nagy részét a fegyverkezésre vagy presztízs beruházásokra fordították. A propaganda azt ígérte, hogy lehagyják a fejlett Nyugatot. 9 Sztahanovról kapta a nevét, aki fiatal bányászként azzal hívta fel a figyelmet, hogy az előírt szénmennyiség sokszorosát termelte ki 143 V.138 II. világháború előzményei, kitörése és jellemzői A holokauszt A II. világháború előzményei: - 1935-ben Németország bevezette az általános hadkötelezettséget. - 1936-ban Németország és Japán kommunistaellenes együttműködést kötött, az Antikomintern Paktumot, 1 évvel később Olaszország is csatlakozott válaszul arra, hogy a szovjetek meghirdették az antifasiszta összefogást. - 1936 márciusában Hitler fegyveres erőket küldött a demilitarizált

Rajnavidékre a nagyhatalmak nem reagáltak Hitler az összes német egy birodalomban való egyesítését tűzte ki célul, és megkezdte a német flotta építését. - 1936 őszén létrejön a Berlin-Róma tengely (Hitler és Mussolini megállapodtak), melyhez 1940-ben Tokió is csatlakozott, így alakult ki a Berlin-Róma-Tokiótengely (háromhatalmi egyezmény) - 1938. március 12-én a német haderő megszállta Ausztriát, és Bécsben hivatalosan kihirdették Ausztria és Németo. egyesülését=Anschlusst - 1938 szeptemberében a müncheni konferencián Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország beleegyezett a Csehszlovákiához tartozó Szudéta-vidék (3 millió német élt itt) Németországhoz történő visszacsatolásába. A II. világháború kirobbanása és főbb hadműveletei: - 1939 márciusában szlovák nacionalisták Hitler támogatásával kikiáltották az önálló Szlovákiát  cseh területeit a német hadsereg szállta meg, és Cseh-Morva

Protektorátus néven a Harmadik Birodalomhoz csatolták  egyértelművé vált, hogy Neville Chamberlain angol miniszterelnök megbékélési politikája megbukott. Nagy-Britannia elmaradt a fegyverkezési versenyben (általános hadkötelezettséget is ekkor vezetik csak be), Franciaország védekező háborúra készült a francia-német szakasz mentén, ahol kiépült az 1930-as években a Maginot-vonal. - 1939 tavaszán-nyarán Hitler Lengyelországtól Danzig átadását és a danzigi folyosó megnyitását követelte  az angolok és a franciák Lengyelország függetlenségét meg akarták védeni  a SZU-val nem sikerült szövetséget létrehozniuk, részben azért, mert a lengyelek nem engedték a területükre a szovjet csapatokat. - 1939. augusztus 23-án a két ellentétes ideológiát valló diktatúra, megköti a Molotov-Ribbentrop-paktumot (szovjet és a német külügyminiszter kötik meg), a német-szovjet megnemtámadási egyezményt titkos részében

felosztották egymás között Európa keleti felét (Lengyelország, Balti államok, Finnország déli része, Besszarábia). - 1939. szeptember 1-jén megindult a német hadsereg támadása Lengyelország ellen, kitört a II. világháború Szeptember 3-án Franciaország és Nagy Britannia hadat üzent a németeknek stratégiai hibát követtek el, nem indítottak támadást a nyugati fronton, és kialakul a „furcsa háború”. - A II. világháború kirobbanását a közvélemény már nem fogadta lelkesedéssel, mint az I. világháborút A SZU szeptember 17-én támadta meg Lengyelországot, amely a kétfrontos háborúban vereséget szenvedett. A lengyel kormány Romániába menekült, Magyarországon több mint százezren kerestek menedéket. Lengyelországot a győztesek felosztották, a keleti területeket a szovjetek kapták meg, a megmaradt területrészen német fennhatóságú Krakkói Főkormányzóságot hozták létre. A lengyelek másodrendű polgárok lettek,

144 - - munkatáborokba hurcolták őket, a zsidókat gettókba gyűjtötték össze, majd koncentrációs táborokba szállították. A szovjetek is tömegesen végezték ki a lengyeleket (katyni mészárlás). 1939-40-ben a SZU elfoglalta Finnországot.  a győzelem ellenére megmutatkozott a Vörös Hadsereg gyengesége, a sztálini terror (csisztka) idején megtizedelt vezérkar helyett tapasztalatlan tisztek vezényeltek, a győzelem ellenére súlyos veszteségeket szenvedtek. 1940-ben a SZU a Balti államokban (Lett- és Észtország, valamint Litvánia) kommunistákat juttat hatalomra, akik kérték a SZU-ba felvételüket (1988-89-ig szovjet fennhatóság alá kerültek). Románia Besszarábiát és Észak-Bukovinát átadja egy ultimátum következtében a szovjeteknek. Hitler a Skandináv-félsziget nyugati részének biztosítására törekedett, hogy elkerülje az északi-tengeri blokádot, ezáltal biztosítva a német flotta északi-tengeri kijutását. - 1940

áprilisában elfoglalja a német hadsereg Dániát és Norvégiát, a britek nem tudták megakadályozni. Ekkor lett brit miniszterelnök Winston Churchill, aki a Hitler elleni fellépést támogatta. - 1940 májusában kezdődött a nagy nyugati hadjárat, mely során a németek megtámadják a semleges Belgiumot, Luxemburgot és Hollandiát. A német haderő a fő csapást az Ardenneken keresztül mérte, a szövetségeseket váratlanul érte a támadás, és a német harckocsik kettévágták a haderejüket. A németek észak felé, a La Manche csatorna irányába szorították a belga-francia határszakaszon rekedt szövetséges csapatokat, míg a francia hadsereg jelentős része a Maginoterődrendszerbe húzódott. A szövetségesek veresége teljes volt, a brit hadsereget (330 ezer főt) a Dinamo hadművelet során nagy nehézségek árán sikerült kimenteni Dunkerque kikötőjéből, felszerelésüket megszerezték a németek. A magára maradt francia hadsereg összeomlott,

Párizst ellenállás nélkül elfoglalták a németek. 1940 június 22-én a 6 hét alatt vereséget szenvedett franciák fegyverszünetet kötöttek. Az ország északi részét megszállták a németek, DélFranciaország (Vichy központtal - Petain marsall vezetésével) önálló maradt, valójában a kormányzat együttműködött a németekkel. A Szabad Franciaország 145 kormányát Charles de Gaulle tábornok vezette, aki a fegyverszünet után Londonba menekülve hirdette meg az ellenállást. - 1940 nyarán Németország megtámadta Nagy-Britanniát  az angliai légi csata négy hónapig tartott. A védelmet az új technikai találmány: a radarberendezés segítette, mellyel meg tudták állapítani a támadó alakzat erejét és irányát. Az angol légierő legyőzése nem sikerült, a veszteségek láttán Hitler 1940. október végén leállította a britek elleni hadműveleteket. A német diplomácia ezután egy széles koalíció kialakítását tervezte: -

1940 szeptemberében aláírják a háromhatalmi egyezményt, amelyet Németország, Olaszország és Japán írt alá, ezzel létrejött a Berlin-Róma-Tokió- tengely. A Szovjetunió az eredménytelen tárgyalások következtében nem csatlakozott az egyezményhez. A német vezérkar megkezdte a SZU elleni támadás, vagyis a Barbarossa- hadművelet kidolgozását. - 1940 elején Mussolini megirigyelte Hitler sikereit, ezért megtámadta Görögországot, Líbiát, Etiópiát és az angol kézben lévő Egyiptomot (afrikai front), azonban vereséget szenvedtek. Hitler Erwin Rommel (sivatagi róka) tábornokot küldte a német páncélos csapatokkal Afrikába a SZU elleni támadáshoz biztosítani akarták a Balkánt. Románia és Bulgária csatlakozott a háromhatalmi egyezményhez, Jugoszláviában viszont németellenes puccs tört ki, melynek következtében a német-olasz-magyar-bolgár csapatok lerohanják, majd elfoglalják Görögországot is (balkáni villámháború). -

Csak 1941. június 22-én indult meg a balkáni háború miatt a SZU elleni hadjárat, a Barbarossa- hadművelet, melynek célja Leningrád, Moszkva és Kijev, később Sztálingrád elfoglalása volt, ezért 3 irányból támadtak. A villámháborús tervbe a románokat, finneket, olaszokat és a magyarokat is belevonták. A Szovjetuniót felkészületlenül érte a német támadás, csak napokkal később hirdette meg a honvédő háborút. Leningrádot 900 napig blokád alá vették a németek és szövetségeseik. A Vörös Hadsereg szörnyű veszteségeket szenvedett, milliós erők kerültek hadifogságba, a fegyverzet jelentős része megsemmisült. A szovjetek ellenállása fokozódott, tizenegymillió hadkötelezettet mozgósítottak, a front elől az Urálon túlra telepítették a hadiüzemek nagy részét. Technikai újítás: T-34-es tank, katyusa=rakétavető. A német hadsereg előretörését az őszi és a téli időjárás nehezítette, ennek ellenére 1941

decemberében megközelítették Moszkvát, azonban a szovjetek megállították őket moszkvai csata megtörte a „legyőzhetetlen” német hadsereg mítoszát. A mozgóháború befejeződésével a keleti fronton a csapatok beásták magukat a lövészárokrendszerbe. - 1941. aug: Nagy-Britannia kölcsönös együttműködési szerződést kötött Moszkvával. Churchill angol miniszterelnök és Roosevelt amerikai elnök (az amerikaiak az angolokat gazdaságilag támogatták a háború elejétől) megfogalmazzák az Atlanti Chartát, amelyben elutasították a háromhatalmi egyezmény „új világrendjét”, biztosítani akarták a népek önrendelkezési jogát, melyet a Szovjetunió is aláírt. - 1941. december 7-én a japánok megtámadták az USA flottáját a Hawaiiszigeteken lévő hadikikötőben Pearl Harbornál A japánok 1937 óta terjeszkedni kezdtek a francia és holland gyarmatokon (Indokína és Indonézia), a japán „ázsiai” élettér kialakítása

azonban a Roosevelt-kormányzat ellenállásába ütközött. Az USA belépett a háborúba, az európai háború így világháborúvá vált A japánok a Midway-szigetekig nyomultak előre, azonban 1942 júniusában vereséget szenvedtek az USA-tól, amelynek hadiiparra átállított gazdasága 146 folyamatosan ellátta a flottát és a légierőt. Fokozatosan szorították vissza a japánokat a Csendes-óceáni régióban, ez volt a Békaugrás- hadművelet. Atlanti csata: a második világháború atlanti-óceáni hadszínterén vívott ütközetsorozatot jelenti, mely a világháború alatt folyt a német haditengerészet tengeralattjárói és felszíni flottája10, valamint az Egyesült Királyság, Kanada és USA között. - a brit flotta először tengeri blokádot alakított ki, mely nem volt hatékony a németek ellen. - Hitler korlátlan tengeralattjáró-háborút hirdetett meg, mely kezdetben sikereket hozott, a „tenger szürke farkasai” súlyos veszteséget

okoztak a briteknek. - a szövetségesek a radarok segítségével elpusztítják a német tengeralattjárókat. - 1942 októberében az afrikai fronton fordulat következett be, a Szuezi-csatorna felé előretörő német-olasz haderő vereséget szenvedett El-Alameinnél, a németek egy felőrlő ütközetben meghátrálásra kényszerültek. Bernard Montgomery brit tábornok csapatai üldözőbe vették őket, miközben Dwight D. Eisenhower amerikai tábornok vezetésével szövetséges csapatok szálltak partra ÉszaknyugatAfrikábana tengelyhatalmak hadserege két tűz közé került, 1943 tavaszán Tunéziában legyőzték őket. - - 10 1942-ben a német hadsereg újra támadt a keleti fronton a szovjet csapatok ellen. A német páncélosok Paulus tábornok vezetésével délről a Kaukázusig törtek előre, a 6. német hadsereg pedig a Volga-parti Sztálingrád ostromába kezdett Csujkov vezetésével a szovjet ellentámadás bekerítette a városban harcoló német

hadseregetHitler megtiltotta a bekerítésből való kitörést, a 6. német hadsereg felmorzsolódott a harcokban és 1943 februárjában letette a fegyvert. 1943 június-júliusában a német hadsereg újra támadott (Citadella- hadművelet) a keleti fronton, azonban vereséget szenvedett a júliusi kurszki páncéloscsatában a Zsukov tábornok („Mészáros”) vezette szovjet erőktől. Eközben az angolok megindították támadásukat Olaszország ellen (csigaoffenzíva) szicíliai partraszállás, győzelmek a király letartóztatta Mussolinit és fegyverszünetet kért. Tengeri flotta: csatahajók, repülőgép- hordozó, nehéz és könnyű cirkáló, romboló, tengeralattjáró, tartályhajó. 147 A németek azonban kiszabadították Mussolinit, és megszállták ÉszakOlaszországot a brit és amerikai támadás 1943 végén megakadt és állóháború alakult ki Monte Cassinónál a szövetségesek a Balkánon nem tudnak újabb frontot nyitni. A

szövetségesek megállapodtak abban, hogy Németországtól csak feltétel nélküli megadást fogadnak el. (1943 júliusában a casablancai konferencián) - 1943 őszén kerül sor a teheráni konferenciára,; Churchill, Roosevelt és Sztálin részvételével. Sztálin ragaszkodott az általa megszállt lengyel területekhez és elutasította a britek közép-európai elképzeléseit, mely szerint Bajorországot, Ausztriát és Magyarországot egy közös államszövetségbe tömörítették volna. A szovjetek a háborús sikerek nyomán jogot formáltak arra, hogy meghatározzák a térség jövőjét. Döntenek a 2 front megnyitásáról: a Balkán helyett Normandiában - a szovjetek a keleti fronton ellentámadásba lendültek, és 1944 tavaszára elérték Románia határait. A szövetségesek naponta bombázták Németországot, mely stratégiai pontok mellett a városok ellen is irányultak. A náci diktatúra meghirdeti a totális háborút. - 1944. június 6: normandiai

partraszállás (Overlord- hadművelet) Eisenhower tábornok (későbbi amerikai elnök) irányításával, mely német vereséggel zárult, és felszabadították Franciaországot. - 1944 aug.: varsói felkelés a szovjetek nem segítenek, a németek megtorolják, 200 ezer embert végeznek ki. Románia átáll a szövetségesek oldalára - 1944 decemberében ardenneki offenzíva, mely során a német páncélos haderő felmorzsolódik. A Hitler elleni Stauffenberg-merénylet sikertelen. Hitler hirdeti a végső győzelmet, amit a csodafegyvereket ígérő propagandával támasztottak alá. A német hadsereg jelentős technikai-technológiai fejlesztéseket ért el: sugárhajtóműves vadászgépek, ballisztikus rakéták, robotrepülőgépek. Abban is reménykedtek, hogy felbomlik a „nagy szövetség” és az angolszász erők melléjük állnak. - 1945 februárjában került sor a jaltai konferenciára. A „három nagy”, Sztálin, Churchill, Roosevelt az alábbiakról

döntött: 1, a Szovjetunió megtarthatta az 1939-es területi nyereségét, Németországot 4 megszállási övezetre osztják (nyugati részen az amerikaiak, a britek és a franciák osztoztak, a keleti rész szovjet megszállás alá kerül) 2, kimondták, hogy mindenhol szabad választásokat tarthatnak, és demokratikus berendezkedést alakíthatnak ki 3, a SZU beavatkozhat a Japán elleni harcokba. 4, az ENSZ működési alapelveiről 5, a háborús bűnösök felelősségre vonásáról és a jóvátétel kifizetéséről. - 1945-ben a német hadsereg felmorzsolódott a kétfrontos háborúban és a szovjetek előretörtek Közép-Európában, eljutottak Berlinig, az angolszász csapatok átkeltek a Rajnán  a németek meghirdették az utolsó emberig tartó harcot és egyre fiatalabb korosztályokat mozgósítottak. - 1945. április 25-én a Vörös Hadsereg elfoglalja Berlint - 1945 áprilisában kivégezték Olaszországban Mussolinit. - 1945. április 30-án Hitler és

felesége öngyilkosságot követett el a földalatti bunkerban. - 1945. május 9-én az európai háború véget ért - 1945. július-augusztusban került sor a potsdami konferenciára Sztálin-Truman (amerikai elnök) - Clement Attlee (brit miniszterelnök). Megerősítették a jaltai konferenciai megállapodást, megegyeztek a háborús bűnösök felelősségre 148 - vonásáról, illetve a közép-európai németek kitelepítéséről. A SZU hadat üzent Japánnak, mely szintén az utolsó „emberig való harcot” hirdette meg. (kamikaze=isteni szél, öngyilkos repülő pilóták) 1945. augusztus 6-án Hirosimára, majd augusztus 8-án Nagaszakira dobtak le egy atombombát. 1945. szeptember 2-án Japán kapitulált és véget ért a második világháború A világháború borzalmai: - 50-75 millió ember halt meg, nagy részük polgári lakos. - hatalmas mértékű az anyagi javak pusztulása, kifosztása. pl: műemlékek, műkincsek stb - Lebensborn: 11 ezer

poligámiában született, vagy egyedülálló anya gyermekét nevelték fel. 200 ezer lengyel gyereket raboltak el, hogy náci ideológia szerint neveljék fel őket. Holokauszt= héberül soá=égő áldozat, teljes pusztulás, vészkorszak: a II. világháború során elsősorban a zsidók ellen elkövetett népirtást nevezzük így. A zsidókat ért pogromok: - a háború kitörése után a zsidókat gettókba (lezárt és fallal körülvett városnegyedek voltak, sárga csillagot kellett a lakosoknak viselniük), majd koncentrációs táborokba (lágerekbe) hurcolták. - SS különleges alakulatok (Einsatzgruppe=bevetési csoportok) felkutatták és kivégezték a zsidókat a tömeges kivégzések a katonák mentális állapotára negatívan hatottak. - ezt nem találták hatékonynak a németek, ezért kidolgozták a wannsee-i konferencián (Reinhard Heidrich vezetésével) az Endlösung = végső megoldást. Emellett döntöttek, miszerint a koncentrációs táborok egy

részét haláltáborokká alakították át, ahol gázkamrákban ölték meg az áldozatokat, a holttesteket a krematóriumokban égették el, a táborok zöme Lengyelországban létesült (Auschwitz, Chmelno, Belzec, Treblinka stb.) A többi tábor munkatáborként működött tovább, pl. Dachau, Buchenwald, Mauthausen stb.) Auschwitzban különválasztották a munkaképeseket a munkaképtelenektől, az utóbbiakat megölték, az előbbieket munkatáborokba szállították és halálra dolgoztatták. A zsidó áldozatok számát 5,1 és 5,9 millió főre becsülik. - A cigány áldozatok száma 50 ezer és másfélmillió fő közé tehető. Cigány népirtás = porrajmos. Németország 1982-ben ismerte el hivatalosan, hogy a nácik a cigányságot is üldözték. Az áldozatok között voltak még homoszexuálisok, Jehova tanúi, kommunisták, partizánok, elmebetegek. McArthur: „Meghalt a vénember (Roosevelt), aki sohasem mondott igazat, ha a hazugság is jó volt.”

Churchill: „Úgy látszik nem a megfelelő disznó fejét vágtuk le.” 149 V.139 ENSZ Roosevelt és Churchill az Atlanti Chartában (1941 augusztus) kötelezték el magukat a nemzetközi rend mellett, melyhez Sztálin is csatlakozott: - szabadságjogok biztosítása - népek önrendelkezési jogának visszaállítása - általános háború tilalma - olyan világszervezet létrehozása volt, amely képes a nemzetközi békét és biztonságot megőrizni, ha szükséges kényszerítő eszközökkel 2. világháború után az emberi jogok tiszteletben tartását tekintetik a békerendszer alappillérének A Népszövetség helyett új nemzetközi szervezetnek kell erről gondoskodni. I, Az ENSZ felépítése és működése: 1945 nyarán alakult meg San Franciscóban, az alapító okiratot ötven ország képviselői írták alá. Napjainkban 193 tagállama van. (a Vatikán és néhány állam nem csatlakozott) 1, Legfőbb testülete a Biztonsági Tanács (BT), amely 5

állandó tagból áll (USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína képviselőiből), valamint 6 cserélődő ország képviselőiből állt. Az 5 állandó tagállam vétójoggal rendelkezett, így a szervezet döntései csak a győztes nagyhatalmak egyetértésével léphettek érvénybe. (a nem állandó tagállamok létszáma 1965-ben 10-re nőtt) Legfőbb feladata a béke megőrzése, azonban gazdasági szankciókkal, végső esetben fegyverrel is felléphet olyan államokkal szemben, amelyek erőszakkal fenyegetőznek, erőszakot alkalmaznak egy másik országgal szemben. 2, Közgyűlés, ahol a tagállamok egy-egy szavazattal rendelkeztek, azonban a határozataik, csak ajánlásértékűek voltak a Biztonsági Tanács számára. 3, Titkárság: élén a főtitkár állt, akit 5 évre választottak. BT határozatainak végrehajtásáról a titkárság gondoskodott. BT, Titkárság, Közgyűlés székhelye: New York. 4, Nemzetközi Bíróság: legfőbb

igazságszolgáltatási szerve. Székhelye: Hága 5, Gazdasági és Szociális Tanács: állandóság és a jólét megteremtése a célja. 6, Gyámsági Tanács: gyámság alatt álló területek lakosságának politikai, gazdasági, szociális előrehaladásával, valamint a nevelésügy fejlesztésével foglalkozik. 150 II, Az ENSZ védnöksége alatt számos szakirányú szervezetet hoztak létre: 1, IMF-Nemzetközi Valutaalap. Székhelye: Washington 2, FAO: élelmezésügyi és mezőgazdaság. Székhelye: Róma 2,UNESCO-nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezet. Székhelye: Párizs 3, UNICEF-gyermekvédelem. Székhelye: New York 4, WHO-egészségügyi világszervezet. Székhelye: Genf III, ENSZ jellemzői: - a mai napig nem rendelkezik állandó saját haderővel, a főleg békefenntartásra bevetett ENSZ- katonákat a BT határozatai alapján az egyes tagállamok állítják ki. - az ENSZ költségeihez a tagállamok pénzügyi erejükhöz mérten járulnak

hozzá. - az egyéni és az emberi jogok védelme mellett áll ki, melynek követése nem kötelező érvényű, hanem arra szolgált, hogy mintája legyen az egyes tagállamok belső jogfejlődésének. 151 V.140 Gyarmati rendszer felbomlása A 2. világháború után felgyorsult dekolonizáció = gyarmati rendszer felszámolása A két vh. között néhány állam már kivívta a függetlenségét (Egyiptom, Irak, Szíria), azonban 1945 után válnak függetlenné a gyarmatok. Okai: - britek és a franciák befolyása csökken a gyarmataikon 2. vh után  gazdasági, pénzügyi kimerülés. holland Indonéziában, a francia Indokínában, fegyveres ellenálló nemzeti mozgalmak jöttek létre  kommunista eszmék terjednek USA (Atlanti Charta elvei) és SZU gazdaságilag válik érdekeltté. új függési módok: 1, domínium: független államok, amelyeket csak a király személye kötött össze (brit gyarmatok esetében perszonáluniót jelent). 2, mandátumterület:

társ.-i, pol-i jellegű megbízás, felügyelet 152 I, India függetlensége 1920-as években Mohandász Karamcsand Gandhi (Mahatma=nagy lélek) erőszakmentes polgári ellenállást hirdetett. - független India megteremtése a célja  britek bebörtönözték - Gandhi  „sómenet” Egység megőrzését akadályozta  kiújultak a hindu-muzulmán ellentétek: - Muzulmán Liga önálló Pakisztán létrehozása mellett állt ki - britek 2,5 millió indiai katonát mozgósítottak - britek a muzulmán és hindu területek szétválasztásával, akarták megoldani a problémát 1947-ben Delhiben kikiáltják India függetlenségét, első miniszterelnök Jawahrlal Nehru lett. Az új államokban: - a véres vallási konfliktusok, etnikai tisztogatások, tömegmészárlások kezdődtek 12 millió ember hagyja el otthonát - Gandhit megöli egy vallási fanatikus - kitör a háború India és Pakisztán között, Kasmír tartományáért, felosztják egymás között 

napjainkig feszültség. 1998 óta atomfegyverrel rendelkeznek II, Kína Kínában a 2. vh között és után polgárháború dúlt: - nacionalista jellegű Csang Kaj-sek vezette Kuomintang (Nemzeti Párt)  Mao Cetung vezette kommunista erők között. - USA, Kínának fontos szerepet szánt  BT vétójoggal rendelkező állandó tagja lesz. - Koumintangot, USA  Kínai Kommunista Pártot, SZU támogatta. - 1949-ben a Koumintang vereséget szenvedett, Tajvan szigetére menekülnek (USA 1971-ig, őket tekinti Kína vezetőinek)  Mao Ce-tung kikiáltja a Kínai Népköztársaságot  sztálinista diktatúrát vezet be (kollektivizálás, téeszesítés, tervutasításos gazdálkodás)  éhínség. III, Korea 153 - - - 1945-ben a Japán uralom alól USA és SZU szabadította fel, a 38. szélességi kör mentén meghatározott demarkációs vonalnál. Északon a kommunisták, délen USA barát tekintélyelvű diktatúra került hatalomra. Miután kivonult SZU

és USA katonai csapatai  Észak és Dél-Korea fegyverkezni kezdett. 1950-ben Kim Ir Szen, Észak-Korea kommunista diktátora fegyveres erővel akarta egyesíteni a félszigetet.  koreai háború (1950-1953)  Truman-elv érvényesül, USA saját + ENSZ katonákat küld Dél-Koreának segítségül.  SZU+ Kína katonai segítséget nyújt Észak-Koreának  nem vezetett a 3. vh-hoz, hanem hidegháborús szembenállás alakult ki. 1953-ban fegyverszünetet kötöttek, az egykori demarkációs vonal mentén, békeszerződést, azóta sem kötöttek. IV, Vietnám (Indokína) - hasonló helyzet alakult ki, mint Koreában. Japánok ellen harcoló kommunista partizánerők, Ho Si Minh vezetésével kikiáltották a Vietnámi Demokratikus Köztársaságot az északi területeken. Elutasítják a franciák újragyarmatosító törekvését.  - 1946 és 1954 között francia-vietnámi háború, franciák vereséget szenvednek. - SZU, Észak-Vietnámot, USA+ franciák

DélVietnámot támogatták hidegháborús konfliktus. - első indokínai (vietnámi) háború békeszerződéssel ért véget, mely Vietnámot kettéosztotta a 17. szélességi fok mentén. V. Palesztina 154 Nagy-Britannia az első vh. előtt ígéretet tett egy „zsidó nemzeti otthon” megteremtésére  zsidók telepednek le Palesztinában (brit mandátumterület)  arabokkal  betelepülés korlátozása. 2. vh után, USA nyomására letelepítik a holokauszt túlélőket Cionista szervezetek a britek ellen is fellépnek.  mandátumterület nem tartható fent - 1947-ben az ENSZ, egy önálló zsidó és egy önálló arab állam mellett áll ki, nk-i fennhatóság alá rendelte Jeruzsálemet.  elszabadult az erőszak - 1948-ban létrejön az Izrael Állam. Miniszterelnöke: Dávid Ben Gurion lett  környező arab államok (Egyiptom, Jordánia, Szíria, Libanon, Irak) megtámadják. - első arab-izraeli háborúban (1948-49) Izrael győz több

százezer palesztin menekül el. USA Izraelt  SZU az arab országokat támogatja hidegháborús konfliktus 155 V.141 A hidegháború kialakulása (1947-53) Truman-elv és a Marshall-segély A második világháború után megváltozott a nagyhatalmak helyzete is, mivel sem NagyBritannia, sem Franciaország nem tudta a háború előtti pozícióját visszaállítani, pénzügyi és gazdasági válság alakult ki náluk. A II világháború folyamán kiderült, hogy két szuperhatalom: az USA és a Szovjetunió fogja a háború utáni világpolitikát meghatározni, mely a kétpólusú, vagy bipoláris világ kialakulásához vezetett. - 1947-ben a Szovjetunió és az USA diplomáciai kapcsolatai megromlottak. A nyugati országok biztonságuk érdekében maguk is akarták, hogy az USA katonai ereje jelen maradjon Európában, és biztosítsa az erőegyensúlyt a SZU-val szemben. Akkor vált egyértelművé, amikor Törökországban és Görögországban a Szovjetunió ki

akarta terjeszteni a befolyását. - Az izonacionalizmus (elzárkózás) politikájához ezért nem tér vissza Truman elnök, és 1947-ben meghirdeti a feltartóztatás politikáját. A Truman-elv alapján a görög polgári kormány pénzügyi támogatást kapott az USA-tól és a görög hadsereg 1949-re legyőzte a kommunista partizáncsapatokat. A II. világháború után Európában a pénzügyi, gazdasági válság súlyos szociális problémákat is (munkanélküliség, áruhiány, jegyrendszer) okozott. Az európai országok gazdasági kiszolgáltatottságát az USA a Marshall-segély bevezetésével akarta megszüntetni: - 1947 júniusában George Marshall külügyminiszter hirdette meg - Európa újjáépítéséhez és a piacgazdaságok fellendítéséhez 13,5 milliárd dollárt adott, hiszen az USA-nak is gazdasági érdeke volt partnereinek talpra állítása. - az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet irányította a segély elosztását. A segélyprogram

segítségével gyors gazdasági növekedés indult meg, és 1950-re Nyugat-Európa gazdasági teljesítménye meghaladta a háború előtti szintet. A Szovjetunió a tervutasításos gazdaságával, az elzárkózó diktatórikus rendszerével nem tudott és nem is akart beilleszkedni a nemzetközi szabadkereskedelmi rendszerbe. Kelet-közép-európai térség szovjetizálása Molotov szovjet külügyminiszter részt vett a tárgyalásokon, de a Marshall-segély elfogadása a sztálinista gazdaságpolitika megtagadását jelentette volna, ezért elutasították, de erre kötelezték a befolyásuk alatt álló, vagy kerülő szovjetizálódó közép-európai államokat is. - 1949-ben új gazdasági szervezetbe tömörítette Moszkva a befolyása alatt lévő államokat, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába (KGST), mely a piacgazdasági viszonyok kizárását jelentette. - a „szovjetizálás” nagyjából mindegyik országban azonos módon zajlott le. Először egy

szovjetbarát kormányt neveztek ki, azonban a kulcspozíciók kommunista miniszterek kezébe kerültek. Radikális földreformokkal 156 - felszámolták a nagybirtokrendszert. A közigazgatásban elbocsátják a polgári pártok embereit, helyükre kommunista párttagok kerültek. „Demokratikus” választásokat tartottak, melyek során számos csalás és visszaélés árán megszerezték a hatalmat. A szétzilált többpártrendszert a munkáspártok egységének a kimondása pecsételte meg, mely során a kommunista párt magába olvasztotta a megtisztított szociáldemokrata pártot. Titkosszolgálatot alakítottak ki, és mindenféle törvénytelen eszközzel (koholt vádak, koncepciós perek) kiszorították az ellenzéki pártokat, majd a koalíciós partnerek politikusait. 1948-ra Moszkva nem tűrt meg semmilyen önálló politikai irányvonalat, a szovjet társadalmi és politikai berendezkedés szigorú átvételét követelte meg. 1947 szeptemberében szovjet

kezdeményezésre magalakult a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform), ennek segítségével igyekezett Moszkva kontrollálni a kelet-közép-európai kommunista pártokat. A hidegháború kialakulása Az egyoldalú szovjet lépések Kelet-Közép-Európában, a Truman-doktrína és a Marshall-segély moszkvai elutasítása felszínre hozta az ellentéteket. A Kominform megalakulásakor megfogalmazódott a „két tábor”- elmélet, amely szerint „két világ áll szemben egymással: a Moszkva vezette szocialista világ, a Washington vezette kaptalista világgal. - 1947-től a világtörténelem a hidegháború korszakába lépett, mely katonaipolitikai és ideológiai szembenállás az USA és Szovjetunió között. A kétpólusúvá vált világ konfliktusa nem vált 3. világháborúvá (mindkét fél lehetségesnek tartotta), de ellentétük világszerte számos helyi háborút, polgárháborút eredményezett. A „feszültség és az enyhülés”

volt megfigyelhető a hidegháború évtizedeiben, mely részben a katonai-erőviszonyok változásával, részben a két oldal változó gazdasági helyzetével függött össze. - 1949-től rendelkezett Szovjetunió atomtöltettel, ettől kezdve a fegyverkezési verseny nukleáris fegyverkezés. - a II. világháború után az európai gazdasági újjáépítés a német gazdaságra is vonatkozott, melyet a Szovjetunió elutasított. A nyugati szövetségesek gazdaságilag egyesítették az általuk megszállt zónáikat, majd új német fizetőeszközt vezettek be. A Szovjetunió 1948-ban ezért blokád alá vonta Nyugat-Berlint, válaszul az USA légi szállítmányokkal látta el a városrészt. A légihíd miatt a szovjetek feloldották a blokádot, azonban Németország 2 részre szakadt. 1949-ben megalakult a Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK), míg a szovjet zónában létrejött a Német Demokratikus Köztársaság (NDK). - az USA a „feltartóztatás”

politikáját folytatva 1949-ben létrehozta az Északatlanti Szerződést (NATO), mely védelmet jelentett Nyugat-Európa számára, egységes katonai tömbbe szervezte az aláíró országokat, akik közös védelemre törekedtek. 157 V.142 A hidegháború évei (1953-63) 1953-ban meghalt Sztálin, az új pártfőtitkár Hruscsov lett, aki a két tábor „békés egymás mellett élését” hirdette  Kezdetét vette az enyhülés korszaka, mely következtében a hidegháborús feszültség csökkent. Hruscsov számára nyilvánvaló volt, hogy a sztálinista politika nem folytatható, ezért: - 1955-ben szovjet és a nyugati csapatok kivonultak Ausztria megszállási zónáiból, a nagyhatalmak garantálták Ausztria semlegességét, azaz egyik katonai tömbhöz sem csatlakozhatott. - rendezte Jugoszláviával a kapcsolatot, önállóan építhette tovább Tito a kommunizmusát. - korlátozta a diktatúrát: pl.: Gulag-rendszer felszámolása, lakosság

életszínvonalának javítása. - 1956-ban az SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja) XX. kongresszusán beszédében feltárta a sztálinizmus bűneit, a beszédet nem hozták nyilvánosságra. 1955-ben a SZU létrehozta a Varsói Szerződést, mellyel formálisan moszkvai főparancsnokság alá vonták a kelet-közép-európai országok hadseregeit  az NSZK létrehozta saját hadseregét a Bundeswehrt, és a NATO tagja lett. A SZU és az ellenőrzése alatt álló kelet-közép-európai országokat az erőltetett fegyverkezés gazdaságilag teljesen kimerítette társadalmi feszültségeket eredményezett, felkelések törtek ki: - 1953-ban Kelet-Berlinben - 1956-ban a lengyelországi Poznanban - 1956. október 23-án Magyarországon, melyeket katonai intervencióval tiport le; mindebből kiderült, hogy a szovjet érdekszféra megőrzésében Hruscsov Sztálinhoz hasonló elveket vallott. Az 1950-es évek végén és az 1960-as években a rakétatechnológia terén a SZU

előnyre tett szert: - 1957-ben feljuttatta az első műholdat a világűrbe (megkezdődött az űrrepülés kora), mellyel kiegyenlítődtek az erőviszonyok, mivel az interkontinentális rakéták segítségével a SZU is képessé vált atomtámadásokat indítani az USA ellen. - az úgynevezett Szputnyik-sokk megváltoztatta a helyzetet, Moszkva a mindkét oldalon túlértékelt helyzetet igyekezett kihasználni. A kialakuló fegyverkezési verseny hatalmas összegeket emésztett fel. Szuezi válság (1956) Egyiptomban az első arab-izraeli konfliktusban elszenvedett veresége aláásta a monarchia helyzetét. 1952-ben a hatalom az angol befolyás alatt álló király helyett Nasszer ezredes kezébe került, aki 1956-ban államosította a Szuezi-csatornát működtető francia-angol érdekeltségű társaságot.  1956-ban Egyiptom ellen Izraelt bevonva brit és a francia 158 csapatok támadtak (2. arab-izraeli konfliktus) A SZU atomfegyverrel fenyegetőzött, azonban az USA

sem támogatta a brit-francia csapatokat. (Mindez elterelte a figyelmet Magyarországról, így a SZU leverte a szabadságharcot.) Berlini válság (1953) Németország és Berlin is két részre szakadt. - 1949-ben megalakult a Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK), míg a szovjet zónában létrejött a Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Kelet-Berlin NDK fővárosa lett. SZU célja: NDK létének elfogadtatása és a nyugat-berlini szövetséges hatalmak (nyugati) katonai jelenlétének felszámolása volt, azonban a NATO visszautasította ezt. - 1953-ban felkelés robbant ki a szovjet megszállók ellen. 1949-től 1961-ig 2,5 millióan hagyták el a szocialista államot és mentek nyugat felé, ezért - 1961-ben először szögesdróttal zárták el a 2 városrészt egymástól, majd falrendszert építettek fel. A „berlini fal” a hidegháború szimbóluma lett, és nagy felháborodást váltott ki nyugaton. Hruscsov atomháborúval fenyegetőzött, hogy

Berlin ügyét a SZU számára kedvezően tudják megoldani. Kubai rakétaválság (1962) - 1959-ben Kubában megdöntötték az addigi Washington-barát, korrupt önkényuralmi rezsimet. A kubai forradalmárok vezére Fidel Castro, ekkor még nem volt kommunista, de elfogadta a SZU támogatását az USA-val szemben. Kennedy, a USA elnöke támogatta a Castro ellen fellépőket. - Az USA Törökországba telepített rakétákat, mely a SZU számára fenyegetést jelentett, ezért 1962-ben a SZU elérte, hogy Kuba stratégiai támaszpontként szolgáljon, atomtöltettel felszerelt rakétákat telepítettek Kubába. Kennedy bejelentette, hogy bármely Kubából induló támadást a SZU elleni általános csapással fog megtorolni. Hogy megakadályozza a további fegyverek Kubába szállítását, haditengerészeti blokád alá vonta a szigetet. Ultimátumot adott: ha nem vonják ki a rakétákat Kubából, preventív csapást mérnek az ottani szovjet támaszpontokra. 13 napig húzódtak

a tárgyalások, a 2 katonai tömb hadereje harckészültségben állt, a közvélemény rettegve várta a III. világháborút - Hruscsov végül engedett, cserébe Kennedy ígéretet tett a Törökországban lévő amerikai rakéták leszerelésére. A SZU leszerelte a rakétáit Kubában, az USA garantálta, hogy nem támadja meg Kubát. 159 V.143 Kétpólusú világrend megszűnése: Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése, Németország újraegyesítése I, Németország egyesülése - több ezer keletnémet állampolgár próbált Magyarországon keresztül Ausztriába jutni  Németh Miklós miniszterelnök megnyitja a határt. - 1989. november 9-én a tüntetők lebontják a berlini falat Németországot (NSZK+NDK) 1990. október 3-án újraegyesítik Helmuth Kohl NSZK kancellárjának kérésére, a nyugati hatalmak támogatásával. II, SZU széthullása - nemzetiségi ellentétek  1991-ben Litvánia bejelentette kiválását az SZU-ból  Gorbacsov nem

fogadta el, tartva a többi tagország függetlenségi törekvésétől  - 15 tagköztársasággal, SZU demokratizálásáról egyeztetÉszto., Letto, Litvánia, Moldávia, Grúzia és Örményo. nem vett részt, független állammá kívántak válni  9 tagállamban népszavazás  államfő személye, külpolitika és a honvédelem legyen közös  megállapodás államcsíny miatt nem valósult meg Gorbacsovot megfosztották a hatalmától - puccsistákban a közvélemény a diktatúra visszatérését látták  tiltakozók élére Boris Jelcin állt  puccs elbukott  Jelcin szerezte meg a hatalmat - 1991. december 7-én megszűnt SZU  létrejön FÁK (Független Államok Közössége), melyhez a balti államok és Grúzia kivételével minden volt tagköztársaság csatlakozott. II, Egypólusú világ kialakulása - 1990-91-ben a nyugati országok már SZU stabilizálására törekedtek  politikai és gazdasági támogatást adtak Gorbacsovnak (SZU

szétesésének következményeitől féltek) - 1991-ben megszűnt a KGST és a Varsói Szerződés, SZU felbomlik  megszűnik a 2 pólusú világrend  USA lesz az egyedüli szuperhatalom - Kínában Mao Ce-tung halálával (1976) gazdasági változások  tervutasításos gazdasággal szakítanak, kommunista belpolitikai élet megmarad  gazdaság fejlődik  1989-ben diákok tüntetése  katonai fellépés ellene. 160 III, Jugoszláv (délszláv háború 1991-2001) Soknemzetiségű állam élén Tito állt 35 évig  SZU engedélyével „különutas” kommunista rendszert épített ki. 1980-ban halála után a Szerb Kommunisták Szövetsége, a szerb nacionalista Szlobodan Milosevicet választották meg: 1, tömeggyűléseket tartott a szerbeket ért sérelmekről és a szerb hegemónia megvalósítását ígérte Jugoszláviában 2, 1989-ben Vajdaság és az albán többségű Koszovó autonómiáját felszámolta 1990-ben parlamenti választások  -

1991-ben Szlovénia és Horváto. kikiáltotta a függetlenségét  szerbek és a Jugoszláv Néphadsereg elfoglalták Horváto. középső és keleti területeit, elűzve a nem szerb lakosságot. (50 ezer vajdasági magyar menekül Mo-ra) - Macedónia és Bosznia-Hercegovina is kikiáltott a függetlenségét  muzulmán, horvát és szerb lakosságú Boszniában etnikai háború (tömeges nemi erőszakot követtek el, 200 ezer ember halt meg, srebenicai mészárlás-Mladic) - 1995-ben a NATO légi támadásai a boszniai szerb állások ellen  Horváto.-ban és Boszniában a szerbek vereséget szenvedtek. (Több százezer szerb menekült el Szerbiába ezen országokból, délszláv háborúk során kb. 1 millió ember hagyta el a lakóhelyét.) - 1998-ban a Szerbiához tartozó főleg albánok lakta Koszovóban is harcok robbantak ki. NATO légi offenzívát indított Belgrád ellen  szerbek kivonultak Koszovóból. - 2000-ben tüntetések  megdöntötték Milosevic

hatalmát és kiadták a hágai bíróságnak  tárgyalás előtt 2006-ban meghalt. - 2006-ban Montenegró, 2008-ban Koszovó is kinyilvánította a függetlenségét. 161 V.144 Európai Unió I, Előzmények Az európai országok integrációja évszázados álom volt sok gondolkodó részéről. A két világháború között Aristide Briand francia külügyminiszter karolta fel a Páneurópai Unió tervét. A terv a II világháborút követően érett lehetőséggé 1946-ban fogalmazta meg Winston Churchill a francia-német kibékülésen alapuló Európai Egyesült Államok gondolatát. Az integrációra való törekvéseknek alapvetően politikai oka volt: - a hidegháborús időszak, Európa kettéosztottsága és az európai államok félelme a Szovjetuniótól, félelem egy újabb világháborútól. - a háborút követő gazdasági elmaradottság. az 1940-es évektől az európai integráció egyszerre indult meg mind politikai, mind gazdasági téren: - 1948-ban a

hágai Európa-kongresszuson felhívást adtak ki a demokratikus Európa megteremtésére. Ellentét alakult ki, hogy a) föderatív módon, azaz szorosabb, egy nemzetek feletti egységet alakítsanak ki, vagy b) konföderatív módon, azaz a nemzetállamok szuverenitását megőrző lazább államszövetség jöjjön létre. - a politikai együttműködést szolgálta az 1949-ben 10 állam részvételével létrejött Európai Tanács, mely kormányközi megállapodások alapján működött és nem vált nemzetek feletti szervezetté. - ezzel párhuzamosan alakult meg a Marshall-tervet elfogadó országok közös tevékenységére alapuló Európai Gazdasági Együttműködési Szervezet, mely az Unió elődjének tekinthető. - 1951-ben alakult meg (Robert Schuman francia külügyminiszter javaslatára) az Európai Szén- és Acélközösség (Montánunió). A szervezet célja a német és francia szén és acél közös piacának létrehozása volt, melyhez más országok is

csatlakozhattak. - 1957-ben Rómában jött létre, 6 nyugat-európai állam részvételével (Franciaország, NSZK, Olaszország, Benelux államok) az Európai Gazdasági Közösség (EGK), mely szerint közös gazdasági térséggé alakultak át. Leépítették a vámokat, ugyanakkor a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgását biztosította. II, A közös Piactól az Európai Unióig, az EU bővítése Az 1960-as években tovább erősödött a francia-német együttműködés. Adenauer német kancellár és De Gaulle francia elnök fölvázolták a gazdasági és pénzügyi unió terveit. - 1973-ban Dánia, Írország, Egyesült Királyság - 1981-ben Görögország - 1986-ban Portugália és Spanyolország is EGK tag lett. 1992-ben a maastrichti szerződéssel létrejött az Európai Unió. A szerződésben a tagállamok elkötelezték magukat a teljes gazdasági és pénzügyi unió megteremtése és 162 összehangolása mellett, döntöttek az uniós

állampolgárság bevezetéséről és az Európai Parlament jogkörének növeléséről. 1995-ben a schengeni egyezmény megszüntette az uniós tagállamok közötti országhatárokat, és rendelkezett a külső határok védelméről, biztosítva ezáltal a személyek szabad mozgását. - 2002. január 1-jén az akkori 15 tagállamból 12-ben a mindennapi forgalomban is bevezették az egységes valutát: az eurót. (Nagy-Britannia, Dánia és Svédország megőrizte nemzetközi valutáját.) - 1995-ben csatlakozott az Unióhoz Finnország, Ausztria, Svédország, és megkezdődtek a tárgyalások a volt szocialista országokkal. A bővüléssel szükségessé vált az intézményrendszer átalakítása is, ezért 2000-ben aláírták Nizzában az intézményi átalakításokról szóló egyezményt. A korábbi konszenzusos döntéshozatali rendszert számos területen a többségi elv váltotta fel, és rögzítették az Unión belüli országok súlyát a döntéshozatalban. -

2003-ban Athénban került sor a legnagyobb bővítésre, majd 2004. május 1-jén hivatalosan a 15 országhoz csatlakozott 10 új tagállam, köztük Magyarország is. (Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Málta, Szlovénia, Szlovákia, Litvánia). - 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária is. - 2009-ben hatályba lépett a Lisszaboni Szerződés, mely az unió működését szabályozó egységes alapszerződés. 163 III, Az Európai Unió működése és felépítése: - az Európai Unió nem laza államszövetség, hanem egy alkotmányosan működő európai szövetségi állam, tagállamainak együttműködése szorosabb a nemzetközi szervezeteknél megszokottnál (vita, hogy föderációnak, vagy konföderációnak tekinthető-e). - a csatlakozott államok szuverenitásuk egy részét az Unióra ruházták, de továbbra is önálló nemzetállamokként lépnek fel. Keverednek benne a nemzeti és a nemzetek feletti intézmények. - az

Unióban egyszerre érvényesülnek a közösségi intézmények által alkotott és a nemzeti kormányok és parlamentek által hozott döntések, jogszabályok. 164 Fő szervei: 1, Európai Tanács: a tagállamok kormányfőiből, államfőiből, a tanács elnökéből, a külügyi főképviselőkből és a Bizottság elnökéből áll. - politikai döntéshozó szerv, stratégiai kérdésekben dönt és meghatározza az Unió által követendő általános politikai irányvonalat. - évente legalább kétszer ülésezik. - elnöki tisztségét a tagállamok félévenként váltva töltik be. 2, Európai Unió Tanácsa: a tagállamok kormányainak a képviselőiből áll. 3, Európai Bizottság: tagjai a tagállamok által delegált biztosok, a mindenkori elnök irányításával dolgoznak. - a bizottság tagjai között a feladatokat szakterületenként felosztották. - az Unió kormányaként működik, de jogköre korlátozott, leginkább döntéselőkészítő, jogszabályt

kezdeményező feladatokat végez és csak kis mértékben látja el a végrehajtói jogkörből adódó feladatköröket. Székhelyük: Brüsszel. 4, Európai Parlament: melynek képviselőit a tagállamok választópolgárai választják közvetlenül, ötévente. Szavazati joggal az európai állampolgárok rendelkeznek, akik lakóhelyüknek megfelelően bármely EU tagállamban leadhatják a szavazatukat az adott országban állított pártlisták valamelyikére. - megválasztja és ellenőrzi a Bizottságot, megjeleníti az EU polgárok igényeit, érdekeit, jóváhagyása kell a Tanács határozataihoz. - a parlamentbe a tagállamok megfelelő arányban küldhetnek képviselőket (Magyarország 24-et, 2009-től 22-őt), akik a parlamenten belül pártfrakciókhoz csatlakozhatnak. - részt vesz a jogalkotásban és a döntéshozatalban, ugyanakkor konzultatív ellenőrző testületként működik. - székhelye: Strasbourg 5, Európai Bíróság: minden tagország 1-1 bírót

delegál. - a bíróság a közösségi jog betartására, egységes alkalmazására és érvényesítésére ügyel és az államok, vállalatok, magánszemélyek beadványait vizsgálja. - székhelye: Luxemburg - emellett létezik az Emberi Jogok Európa Bírósága is, mely nem része az Uniónak. 6, Európai Számvevőszékbe minden tagállam 1-1 főt delegálhat. Feladata az EU költségvetésének ellenőrzése. Székhelye: Luxemburg 165 IV. További feladatok, problémák - az elmaradott területek fejlesztése, amely központi forrásból valósulhat meg. - gond a mezőgazdasági támogatások kérdése. - a központi intézmények további sorsa, hogyan lehetnek hatékonyabbak a bürokrácia számának növelése nélkül. - további bővítések kérdése. 166 V.2 Magyar történelem V.21 A magyar nép őstörténete, vándorlása, honfoglalás és a kalandozások kora I, Őstörténelmünk forrásai 1, Mondák és krónikák: - a mondák isteneket, emberfeletti

hősöket, régi híres népeket tartanak a magyarok őseinek  Magóg király, szkíták, hunok - bizánci és nyugati történetírók: töröknek, vagy hunnak tartották a magyarokat - magyar krónikaírók: a, Anonymus (13.sz): Gesta Hungarorumszkíta eredetűek, Magógtól származnak Atilla hunjai, Attila, pedig Árpád ősapja volt. b, Kézai Simon: a magyarok hunok (13. század) 2, Nyelvészet: - finnugor származás: 704 szó (testrészek, első 6 szám, táplálkozás stb.) - török rokonság: 250 szó (földművelés, fémművesség) 3, Régészet=archeológia 4, Embertan=antropológia - DNS- vizsgálatok: kelet-európai eredetűek vagyunk, az ázsiai származás nem támasztható alá - a sumer, etruszk eredet sem bizonyítható: sumér írás ékírás, etruszk föníciai és görög eredetű betűírás II, Magyarok eredete és vándorlásai - Kr.e 8 században-ban vált le a magyar nyelv az obi-ugoroktól, nomád állattartó életmódot éltek 167 - 6.

században a Volga és az Urál közötti területre költöztek, egy részük északra vándorolt a mai Baskíria területére=Magna Hungaria (Julianus barát itt találkozik velük a 13. században) - a 7. században-ban a Don és a Dnyeper közti Levédiába települtek, csatlakoztak a Kazár Birodalomhoz itt jött létre a 7 magyar törzs. (7 törzsfőnök neve: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm. Törzsek neve: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Jenő, Tarján, Kér, Keszi) A törzsszövetség élén 2 fejedelem állt kettős fejedelemség: 1, Kende=kündü: szakrális fejedelem 2, Gyula: katonai vezető 9. században a Dnyeper és a Dnyeszter közötti területet foglalták el= ez a terület Etelköz, ahol a kazár törzsek (kabarok) is csatlakoztak hozzájuk itt került sor a vérszerződésre (Álmos és Megyer lett a vezető) - 168 III, Honfoglalás előzménye és menete - Bizánci, arab és nyugati forrásokból ismerjük a honfoglalás menetét

(Bölcs Leó, Ibn Ruszta, Gardézi) - 9. században Etelközből portyázó hajáratokat indítottak a magyarok a Kárpátmedencébe Álmos vezetésével - 894-ben a morva fejedelem, Szvatopluk kért segítséget a frankok ellen - bizánci császár a Bolgár Birodalommal szemben bolgárok a besenyőkkel szövetkeztek és hátba támadták a magyarokat súlyos veszteségek. Szvatopluk meghalKárpát-medence elfoglalásáról döntenek. - Duna-Garam vonaláig foglalják el a Kárpát-medencét, Erdélyt is. - 899-900 Észak-Itáliába törnek be, visszafelé elfoglalják a Dunántúlt - a Morva Fejedelemség magyarok támadásai miatt felbomlik - 907-ben a Keleti-Frank Királyság támadást indít, a magyarok legyőzik őket Pozsonynál II, Kalandozások (899-970) - Árpád halála után a 8 törzs széttelepült a Kárpát-medencében (kb. 500 ezer fő), legyőzött népek száma kb. 200 ezer - kalandozások célja: zsákmányszerzés, területek megadóztatása -

kihasználva a belső viszályokatFrank, Bizánci Birodalom támadtak - nomád harcmodor (színlelt megfutamodás, elrejtett erők oldaltámadása, cselek) és jó fegyverzet (reflexíj) - 933-ban Merseburgnál, 955-ben Augsburgnál vereséget szenvednek a magyarokkalandozások vége 169 V.22 Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége (Középkori magyar állam megteremtése) A kalandozások lezárása után a magyarság válaszút elé került:  megőrzik nomád életmódjukat és a többi nomád nép sorsára jutnak, ami szétszóródásukat és a pusztulásukat jelentette volna.  csatlakoznak a feudális, keresztény Európához, és megszervezik a keresztény magyar királyságot Magyar nomád törzsszövetség élén két fejedelem állt: 1, kündü, vagy kende (nap): kultikus-szellemi hatalom birtokosa 2, gyula (hold): tényleges hatalmú katonai vezető A vezetés Árpád és utódai kezébe került, a hatalmat a nemzetség

legidősebb férfitagja örökölte (szeniorátus), így lett fejedelem 972-ben Árpád dédunokája, Géza. I. Géza fejedelem (972-997) - törzsfők hatalmát megtöri. - erdélyi Gyula lányát, Saroltát vette feleségül, megszerezve a keleti országrészek támogatását. - 973-ban követeket küldött a Német-római Birodalomba, I. (Nagy) Ottóhoz, akitől hittérítőket kért népének, majd lemondott a Lajtán túli magyar területről. - fia, Vajk (megkeresztelése után Szent István) feleségül vette a bajor Gizella hercegnőt, így az Árpádok rokonságba kerültek a császári uralkodócsaláddal. Gizellával magyar földre érkező lovagok tovább erősítették a fejedelmi hatalmat. I. Szent István (997-1000-1001 (fejedelem), 1000-1001-1038 (király) Géza halálakor már az ország nagy része az Árpádok kezében volt. Koppány, István nagybátyja hatalmi igényekkel lépett fel István ellen. Koppány, István legyőzte idegen lovagok segítségével, így a

hatalom megszilárdult. Erdélyből kiszorította Gyulát, majd Temes és Maros vidékének birtokosát, Ajtonyt győzte le, ezzel egész Kárpát-medence urává vált. 1, Egyházszervezete - 1000 karácsonyán, vagy 1001. január 1-jén, Istvánt Esztergomban megkoronázták, az ország a keresztény királyságok közösségébe lépett. - a mélyen vallásos István a trón biztosítása után hozzákezdett a nyugati típusú latin egyházszervezet kialakításához, egyházmegyéket (püspökségeket) hozott létre (Veszprém, Győr, Csanád stb.) - az egyházat földadományokkal erősítette meg. Előírta a tized fizetéséta termés 1/10 részét a püspökségek szedték be. - minden 10 falunak templomot kellett építenie. Kötelezte a pogány lakosságot a keresztény vallásgyakorlatokra (böjtök, gyónás, vasárnapi misén való részvétel). - az esztergomi és a kalocsai püspökséget a király érsekséggé emeltea magyar egyházszervezet függetlenné vált a

német birodalmitól, élén az esztergomi érsek állt. - sorra jönnek létre a bencés kolostorok (Pannonhalma, Pécsvárad). - létrejönnek a püspöki székesegyházak mellett működő káptalanok, melynek tagjai a kanonokok, kik a püspökök munkáját segítették, az oklevélkiadásban pedig hiteleshelyként működtek. 170 2, Vármegyerendszere - királyi várak a hozzá tartozó földterülettel alkották a várispánságokat, élükön az ispánnal; itt éltek a katonáskodó várjobbágyok és szolgaállapotú várnépek is. A várispánságok látták el a királyi udvartartást is. - nemzetségi-vérségi alapon működő hatalmi berendezkedés helyett a király területi alapú közigazgatási egységeket hozott létre, a vármegyéket, melyek a királyi várak körül alakultak ki, élükön a megyésispánnal vármegye: olyan területi egység, mely a királyi birtokok mellett magába foglalja az egyházi és a magánföldesúri birtokokat, nem volt külön

apparátusa, működését a királyi birtokok szervezete biztosította. Az ispánok és megyeispánok személyesítették meg a király hatalmát: bíráskodtak, kezelték a király jövedelmét, katonai vezetők voltak, részt vettek a főpapok mellett a király munkáját segítő királyi tanácsban, élén a nádor állt. - a királyi hadsereg alapját a királyi várak fegyveresei jelentették (várjobbágyok, várnépek), akiket az ispánjuk vezetett a királyi hadba. Rajtuk kívül a vármegyék területén éltek a királynak közvetlenül alárendelt szabad birtokosok, vitézek=szerviensek. Német-római Birodalomban újabb dinasztia került a császári trónra, ezért kiújultak a harcokfelégetett föld taktikájával sikerült visszavernie őket (1030). Fia, a trónörökös Imre herceg vadkanvadászaton meghalt (1031) nővére gyermekét, a Velencében élő Orseolo Pétert jelölte utódjának. Unokatestvérét, Vazult megvakíttatta, alkalmatlanná téve az

uralkodásra. Vazul fiai András, Béla, és Levente elmenekültek az országbólkezdetét vette a XI. századi trónviszályok korszaka. 171 V.23 Szent László és Könyves Kálmán uralkodása I. (Szent) László (1077-1095) „lovagkirály” - István halála után Orseolo Péter (1038-41, 1044-46) kerül hatalomra, belső trónviszályok, német támadások, 1046-ban Vata-féle pogány felkelés  I. András (1046-60) és I. Béla (1060-63) verte le - I. László kezdeményezte I István, Gellért püspök és Imre herceg szentté avatását (1083); szigorú törvényeket hozottmagántulajdon védelme érdekében, ha valaki 1 tyúk áránál (10 dénárnál) többet lopott, azt halálra ítélték - visszaverte a nomád népek támadását - 1091-ben elfoglalja a pápai hűbérnek számító Horvátországot  élére a 12. századtól horvát-szlavón bán kerül Könyves Kálmán (1095-1116) - papi pályára szánták nagyon művelt - a szigorú

törvények enyhülnek aki 1 tinó (20 dénár) áránál többet lopott, az kapott halálos ítéletet  istenítélettel tisztázhatták a vádlottak magukat - László és Kálmán idegen népeket telepített az országba - Kálmán a szabadokat katonaállításra, a nagybirtokosokat páncélos vitéz felfegyverzésére kötelezte - 1105-ben elfoglalta a dalmáciai városokat (Zára, Trau)  hatalmi ellentét Velencével és a Bizánci Birodalommal. - magyar egyház megerősítése újabb püspökségek jönnek létre (Zágráb, Nyitra) és kiépül a középszintű egyházi szervezet (főesperesi intézmény, káptalani testületek), egyházi vagyont védik, papság erkölcseit felügyelik, kötelezővé vált a papi nőtlenség (cölibátus) - ”Boszorkányok márpedig nincsenek.” 172 173 V.24 Aranybulla II. András (1205-1235) - III. Béla halála után, Imre örökölte a trónt, azonban Béla öccse, András szerezte meg - eladományozta a királyi

birtokokat - költséges hadjáratokat vezetett (Halics, Szentföld) növeli az adókat - felesége, Gertrúd (merániai) rokonai kapnak jelentősebb pozíciókatidegenek térnyerése elégedetlenséget vált ki Bánk Bán-féle felkelés (1213), Gertrúdot megölik - a nagybirtokos báró réteg megerősödik, szabadok nagy része lesüllyed az alávetett réteg közé - király alá tartozó vitézek=szervienesek (birtokkal rendelkező közszabadok) és a várjobbágyok helyzete megrendül, bárók fennhatósága alá kerülhetnek fellépnek a király ellen - 1222-ben a király kiadja az Aranybullát kiváltságos réteg helyzetét megerősítette új berendezkedés politikája 1, szerviensek jogait megerősíti (adómentesség, személyi szabadság, hadviselés, végrendelkezés) 2, báróknak megígéri, hogy a birtokadományozást leállítja, háttérbe szorítja a külföldieket 3, ellenállási záradék (főurak felléphetnek a király ellen) - a király nem

változtat a politikáján belpolitikai válság alakul ki - 1231-ben újra megerősítik az Aranybullát az egyház fellépése miatt (tizedet pénzben szedhetik, az esztergomi érsek kiközösítheti a királyt) 174 V.25 Tatárjárás (1241-42) II. András halála után fia, IV Béla (1235-1270) került a trónra:  elrendelte az apja által eladományozott birtokok visszavételét.  III. Béla kori állapotok visszaállítására törekedett, a királyi intézkedései miatt sokan elpártoltak tőle. Tatárjárás  az 1230-as évek végén Julianus barát ad hírt a tatár veszedelemről. A tatárok elől menekülő kun törzsek közül egy nagyobb törzs, Kötöny vezetésével az AlDunához érkezett és bebocsátást kért az országba. IV Béla engedélyezte a letelepedésüket az Alföldre. A nomád életmódot élő kunok azonban nem vették figyelembe a letelepült magyarok birtokhatárait, mindennapossá váltak a fosztogatások, erőszakoskodások. A kunok

hadereje erősítette a királyi hadsereget, azonban csökkentette IV. Béla elfogadottságát a főurak körében  a tatárok elleni felkészülés nem kezdődött meg. Kijev eleste után (1240), Batu kán tatár (mongol) serege 3 irányból támadta Közép-Európát. A fősereg Batu kán vezetésével (60 ezer fő) Magyarország felé indult. 1241 márciusában a betörő tatárok legyőzték a nádori hadakat a Vereckei-hágónál, pár nap múlva Vácig törtek előre. A fosztogatások híre pánikot keltett az országban, sokan a kun lovasokat vélték felfedezni a támadók között. A hírek tömeghisztériához vezettek, ezért Pest alatt Kötönyt és kíséretét lemészárolták, a kunok (40 ezer fő) ezért elhagyták az országot.  a királyi haderő (25 ezer fő) a Sajó folyóig szorította vissza a tatár elővédet, de a döntő ütközetben vereséget szenvedtek 1241. április 11-én Muhi közelében, mely során a magyar hadsereg nagy része megsemmisült, a

bekerítésből IV. Béla is csak nehezen tudott kitörni. (életét vesztette a nádor, 2 érsek, számos világi és egyházi főember). A győztes tatárok a Dunáig törtek előre 175 Tatárjárás következményei: A király próbált segítséget kérni a keresztény Európától: - a pápát és német császárt az egymás elleni invesztitúraharc kötötte le. - osztrák herceg (Babenberg Frigyes) kihasználta az ország szorult helyzetét és megszállt három nyugati vármegyét. Közben a másik 2 tatár hadoszlop is megérkezett a Kárpát-medencébe, az egyik délről Erdélybe tört be, a másik Morvaország felől zúdult a Felvidékre: - várispánsági központok (földvárak) is gyorsan elestek, a támadóknak csak néhány kővár (Pozsony, Nyitra, Komárom) tudott ellenállni. - a tatárok gyorsan berendezkedtek az országban, 1242 elején a befagyott Dunán is átkeltek, a Dunántúlt is feldúlták. - egy tatár csapat IV. Béla elfogására indult, aki

először Ausztriába, majd Dalmáciába, Trau (Trogir) váráig menekült. - győzelmük után a tatárok 1-2 hónappal váratlanul elhagyták az országot, kutatók szerint az oka, hogy Batu kán az Ögödej nagykán halála utáni kánválasztásra tért vissza. - a tatár pusztítás jelentős volt, körülbelül a honfoglalás kori magyar népességet veszítette el az ország. IV. Béla megváltoztatja a politikáját:  újabb tatár támadásra akart felkészülni  birtokadományozásba kezdett, és a főuraknak engedélyezte a kővárak építését.  a városfejlődést támogatta, a fallal körülvett városoknak nyugati mintájú jogokat biztosított. Ekkor kezdődött meg a budai vár építése (1247) és számos város kialakulása az országban (Szeged, Kassa, Nagyszombat).  magyarokon kívül német, olasz és francia telepeseket (hospeseket) hívott, engedélyezte a zsidók letelepedését is, akik szabadon gyakorolhatták vallásukat, és zsinagógát

építhettek Budán.  visszahívta a kunokat, akiket az Alföldön telepített le, biztosítékként a fia, V. István elvette a kun fejedelem lányát.  a tatárok elől menekülő jászoknak is engedélyezte a letelepedésüket az országban.  a tatárjárás hatására az ország etnikai összetétele jelentősen megváltozott, főleg a peremterületeken. A nomád törzsek néhány generáció alatt beolvadtak a magyarságba. A tatárjárás főleg az ország középső részét érintette, ahol nagyobb volt a népesség pusztulása, ezért a hegyvidékről a népesség betelepedett az Alföldre. A Felvidék északi részére különböző szláv népek (morvák, csehek, lengyelek), Erdély déli területeire román népesség költözött be. 176 V.26 Magyar Királyság az Anjou-korban (vagy Mo. gazdasága, társadalma a XIV.-XV században) I. (Anjou) Károly Róbert (1308-1342) Az Árpád-ház kihalását követően újra kezdetét vették a trónharcok. A pápa

által is támogatott Anjou-házhoz tartozó I. Károly került ki győztesen a trónharcokból (1301, 1308, 1310- koronázásainak ideje). A tartományúri hatalom felszámolásában érdekelt főpapokra és a nemességre támaszkodott, országos tisztségekért cserébe néhány kiskirály elismerte a hatalmát:  Aba Amádé, Borsa Kopasz, Csák Ugrin  Csák Máté, Kőszegi Henrik Károly Róbert csak fokozatosan tudta uralmát megszilárdítani. A főpapságra, nemességre és a városi polgárság egy részére támaszkodott. A legerősebb tartományurakat nem háborgatta, viszont akiket lehetett, kijátszott egymás ellen. - 1312-ben a szász polgárokkal összefogva a rozgonyi csatában legyőzte az Abákat, így fokozatosan kiterjesztette hatalmát az országra a kiskirályokkal szemben. - Később a Kőszegieket, majd Borsa Kopasz hatalmát törte meg. - Csák Máté földjét csak annak halála után szerezte meg (1321) A tartományurak leverésével megnövekedett a

királyi birtokállomány, mely segítségével hozzá hű bárói réteget hozott létre (Garaiak, Laczfiak). Gazdasági reformjai I. Károly idején a királyi udvar és a hadsereg költségei megkövetelték a jövedelmek növelését. A regálékból11 származó bevételek növelését az ország gazdasági fejlődése és ásványkincsekben való gazdagsága (arany, ezüst, só) tette lehetővé. 1) a király a nemesfémbányászat fellendítésére bányászokat telepített az országba. A földesúri birtokokon is engedélyezte az ércbányák nyitását, így érdekeltté téve a földbirtokosokat is. A földesurak így a bányáikból megkapták a bányászok által 11 Királyi felségjog alapján szedett jövedelem. 177 2) 3) 4) 5) fizetett bányabér, az urbura (a kitermelt fém tizede) harmadát. A bányabér kétharmada továbbra is a királyt illette. legnagyobb hasznot a királyi nemesfém- monopólium biztosította. Nemesfémmel csak a király

kereskedhetett. A kitermelt nemesfémet ezért nyers állapotban be kellett szolgáltatni a királyi kamarához, ahol vert pénzt adtak érte cserébe. A pénzérmékkel azonban jóval kevesebb nemesfémet adtak vissza (40-50%), ez volt a kamara haszna. Bányaközpontok: Selmecbánya, Besztercebánya, Körmöcbánya Mo. Európa fő aranytermelőjévé vált  a király értékálló aranypénzt veretett az értékálló aranypénz (aranyforint) verésével megszűnt a kamara haszna, ezért ennek pótlására kivetette a kapuadót, melyet a jobbágyok portánként (kapunként) fizettek (18 dénár). A pénzben fizetendő adó bevezetésével lehetővé tette, hogy a jobbágyok is kereskedjenek a piacon. távolsági kereskedelemből származó jövedelem volt a harmincadvám. 1335-ben zajlott a visegrádi királytalálkozó: cseh Luxemburgi János és a lengyel Lokietek Kázmér királlyal megegyeztek az árumegállító joggal rendelkező Bécset elkerülő kereskedelmi útvonal

megnyitásáról, azonban ez nem igazán valósult meg. Fia, Lajos örökli a lengyel trónt Kázmér halála után Az árutermeléssel és a pénzgazdálkodás fejlődésével a városok megerősödtek. Megjelentek a céhek. A városoknak 3 típusa alakul ki IV Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos és Zsigmond idején: 4. szabad királyi városok: kiváltságuk az önálló igazgatás, saját igazságszolgáltatás, szabad plébánosválasztás, egyösszegű adózás, árumegállító és piactartási jog. Kőfallal vették körül. Lakóik jelentős része kézműiparral és kereskedelemmel foglalkozott. A kézművesek céhekbe tömörültek Pl: Buda, Pozsony, Sopron, Nagyszombat, Kassa, Bártfa, Eperjes stb. Az uralkodók támogatták a német területekről érkező kereskedelemmel és pénzgazdálkodással foglalkozó zsidók letelepedését  zsidó negyedek. (IV Béla óta királyi vádelem alatt álltak) 5. bányavárosok: jogilag a szabad királyi városokkal azonos

helyzetben voltak, azonban lakóik főleg bányászattal foglalkoztak. (pl Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya) 6. mezővárosok: a városok zömét a kőfallal körül nem vett mezőgazdasági, földesúri joghatóság alatt álló mezővárosok alkották. Jogilag nem voltak városok, lakóik jobbágyoknak számítottak. Egyösszegben fizettek adót, és mezőgazdasági jellegűek voltak, kis részük foglalkozott iparral és kereskedelemmel. Pl Debrecen 178 I. (Anjou) Nagy Lajos (1342-1382) I. Károlyt a trónon fia, Lajos követte A királyi kincstár kiürült Lajos háborúi miatt (Nápoly, Velence, Balkán, Havasalföld)bandérium=zászlóalj: címeres zászló alatt hadba vonuló alakulat kialakulása. III Kázmér halálával Lajosra szállt a lengyel trón, így a két ország között perszonálunió jött létre. Lajos 1351-ben országgyűlést hívott össze: - megújították a nemesség Aranybullában megfogalmazott szabadságjogait (adómentesség,

háza sértetlen, törvényes ítélet nélkül nem fogható el stb.) Elvették a szabad öröklés jogát. Lajos által törvényesített ősiség védte a nemesi birtok egységét  fiúági kihalás esetén a birtok a háramlási jog révén a királyra szállt vissza. - kimondták az ”egy és ugyanazon nemesi szabadság” elvét, mely értelmében egyenlő lett volna a báró és nemes. - egységesítette a jobbágyok földesúri szolgáltatását, a földesúrnak kilencedet (kilencedik tized) kellett fizetni. Jobbágyok a királynak még fizették a rendkívüli hadiadót, kapuadót, az egyháznak a tizedet és a földesúrnak robottal és ajándékkal tartoztak létrejön a jogilag egységes jobbágyság, mely vagyonilag differenciálódott, 1397-től szabad költözködési joggal rendelkezett. Népesség növekedése  telekaprózódás: fél-, vagy negyedtelkesek mellett megjelenik a zsellérkedés folyamata  zsellér, olyan jobbágy, aki 1/8 telekkel

rendelkezett, vagy csak belső telekkel és külsővel nem. Ezek a törvények évszázadokra meghatározták a magyar jog fejlődését. 179 Innen csak, akkor kell, ha a témakör címe, Magyarország. gazdasága, társadalma a XIV-XV. században!!! Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) - I. Nagy Lajos halála után leánya, Mária (1382-87) került hatalomra, helyette édesanyja, Erzsébet uralkodott, aki Mária férjét, Zsigmondot is háttérbe szorította a nőuralom nem tetszett a báróknaka nápolyi Anjou Kis Károlyt (1385-86) nevezik ki uralkodónakmegölik L. Zsigmond kerül hatalomra - támogatta a városok fejlődését, kiváltságokat adott (árumegállító jog, vásártartási jog), mértékrendszer egységesítésre tett kísérletet. A városok követeit a királyi gyűlésre is elhívta. (1405) - háttérbe szorítja a bárókat új bárói réteg támogatja (Garai Miklós, Cillei Hermann, Stibor, Ozorai Pipo)földeket, címeket adományoz nekik -

Mária halála után feleségül veszi Cillei Borbálát lányukat Habsburg Alberthez adta - keveset tartózkodik a Magyar Királyságban 1410-től német, 1419-ben cseh, 1433-ban német-római császár - végvári vonalat megerősíti keresztes hadakat hívott fegyelmezetlenek- 1396ban Nikápolynál vereség (az Oszmán Birodalom meggyengül a tatárok miatt; 1402-ben ankarai vereség) - bárói és a királyi haderő a magyar hadsereg részei telekkatonaság bevezetése (1397) „x” számú jobbágytelek után lovas íjászt kellett kiállítani a birtokosoknak - török ellen, balkáni ütközőzóna, déli végvári rendszer (Adriától Erdélyig tart) kiépítése (törökök elfoglalják Galambóc várát-1428) - 1414-18 konstanzi zsinat, huszita hadjáratok - uralkodása utolsó éveiben pénzrontáshoz folyamadott adóterhek növekedése 1437-ben Budai Nagy Antal-féle erdélyi parasztfelkelés, melyet levernek a nemesek  kápolnai unió (Erdély 3

politikai nemzete szövetséget köt: magyar vármegyék nemessége, szász városok, székelyek székei) - Váradon temették el Szent László sírja mellett IV. Hunyadi Mátyás (1458-1490) Mátyás tétel belpolitikája! 180 V.27 Hunyadi János törökellenes hadjáratai Hunyadi János - kiváló katona, Luxemburgi Zsigmond és I. Ulászló (1440-44) vitéze - művelt, Vitéz Jánossal barátkozott - Havasalföldről származott, apjának adományozta Zsigmond az erdélyi Hunyad várát, innen származik a Hunyadi családnév - Habsburg Alberttól János országos méltóságot kapott. (erdélyi vajda, temesi ispán, nándorfehérvári főkapitány) - Vaskaput és Szörényvárt kapja meg, hogy a délről támadó török támadásokat visszaverje. Egész vagyonát a török támadások visszaverésére fordította ki akarta űzni őket egész Európából - zsoldos hadserege huszita harcmodort használt (szekérvár), huszita zsoldosokat is fogadott a hadseregébe -

hadvezetését támadásra alapozta. A harci állásuk alapja a változtatni tudó zárt alakulatok, a különböző fegyvernemek összehangolt működése, az ellenséges arcvonal átkarolásának módszerét alkalmazta, melyet a nyugati harcművészetből vett át. Kül-és belpolitikája: - Habsburg Albert (1437-39) fiát, V. Lászlót (1444-57) (Garai-Cillei) nem minden báró fogadta el uralkodónak a rendek a lengyel királyt, Jagelló Ulászlót választották királlyá Hunyadi János (szörényi bán) és Újlaki Miklós (macsói bán) támogattaV. Lászlót és a Szent Koronát édesanyja Bécsbe menekítette - 1442-ben Havasalföldön győz a törökök ellen a pápa keresztes hadjáratot hirdetett  1443-44 hosszú (téli) hadjárat, 35 ezer fővel Brankovics György szerb fejedelem támogatásával indul meg Szerbiába betörnek, Drinápolynál győzelem tél miatt visszafordulnak török béke I. Ulászló újra támad, tapasztalatlan katona, a

janicsárfalat rohamozzák meg 1444-ben várnai vereség, I. Ulászló meghal - Hunyadi János lett a kormányzó (1446-52) V. László nagykorúsításáig GaraiCillei bárói ligával (Intézkedései: kormányzói jogkört szélesíti, elfoglalt birtokok visszaadása, bárókat lemondatja a hivatalukról, hogy a rendek döntsenek a tisztségek betöltéséről, ligák szövetségét érvényteleníti, királyi jövedelmeket beszedi.) - 1448-ban 2. rigómezei csata ismét vereséget szenvedünk a töröktől védekezés a támadás helyett - 1453-ban a török elfoglalja Bizáncot, Konstantinápolyt - 1456-ban II. Mohamed 100 ezer fővel Nándorfehérvárt ostromolja, Magyarország kulcsvárát Szilágyi Mihály védte, néhány ezer fővel itáliai Kapisztrán János keresztes haderőt toborzott és támadást indítottak. Hunyadiék 10 ezer fővel bejutottak a várba, majd kitörtek törökök vereséget szenvedtek pestisben meghal Hunyadi és Kapisztrán

is  déli harangszó a győzelemért - Hunyadi Jánosnak és Szilágyi Erzsébetnek 2 fia született: László és Mátyás László fogságba ejti V. Lászlót, Cillei Ulrikot megölik Budán Lászlót kivégzi, Mátyást fogságba veti, Prágába is magával viszi belviszály1457-ben meghal V. László 181 182 V.28 Hunyadi Mátyás kül- és belpolitikája Hunyadi János halála után kiújult az ellentét az V. László mögött álló bárói liga (Garaiak, Cilleiek) és a Hunyadiak között. Az uralkodó nem akarta megerősíteni Hunyadi János, a „törökverő” fiát, Hunyadi Lászlót apja méltóságaiban Hunyadiak Nándorfehérvár várában megölték a király bizalmasát, Cillei Ulrikot. A király ugyan büntetlenséget ígért a Hunyadiaknak, de Buda várában elfogta a két Hunyadi fiút, Lászlót lefejeztette, Mátyást fogságban tartotta. V László Prágába ment, vitte magával Mátyást is, azonban váratlanul meghalt.  - 1458

januárjában, a Hunyadi liga élén álló Szilágyi Mihály (Hunyadi János sógora) elérte, hogy a rendi országgyűlés. királlyá válassza Hunyadi Mátyást Hunyadi Mátyás (1458-1490) Mátyás több nyelven beszélt, Vitéz János volt a nevelője. Trónra jutása után félreállította Szilágyi Mihályt, akit az országgyűlés öt évre választott mellé kormányzónak, és visszaverte III. (Habsburg) Frigyes és az őt támogató bárók támadását. Ellenfeleit adományokkal nyerte meg, a Szent Korona azonban Frigyes kezében maradt. 1, Belpolitikai intézkedései: - a Hunyadi ligának és a köznemesség támogatásának köszönhette trónját, ezért kezdetben a rendekkel egyetértésben kormányzott, és folytatnia kellett apja törökellenes politikáját. Megkezdődtek a déli végvárrendszer elleni török támadások, azonban a kiegyenlített erőviszonyok miatt se a török, se Mátyás nem kockáztatta meg a döntő ütközetet. Mátyás megelégedett

azzal, hogy visszavegye Jajca várát. Boszniát pedig kettéosztották: északi részén magyar, a délin török végvárrendszer épült ki. - 1463-ban Mátyás, hogy teljes jogú uralkodó legyen, kiváltotta III. Frigyestől a Szent Koronát, 80 ezer forintért és Sopront is visszakapta. Megkoronázása után, egyre kevésbé vette figyelembe a nemesség érdekeit  az országgyűlésen a saját akaratát kényszerítette a rendekre. - a rendi hivatalok szerepének csökkentésére, az egyedül tőle függő hivatalok erősítésére törekedett. A királyi tanács korlátozása érdekében egyesítette a titkos és a főkancelláriát, s élére a bizalmasát helyezte. A bíróságokon növelte a szakképzett ítélőmesterek számát. A bárói méltóságnak számító főkincstartói tisztséget megszüntette, helyére köznemesi és polgári származású kincstartókat nevezett ki, akiket közvetlenül irányított. Mátyás reformjai nem változtatták meg a rendi

kormányzás rendszerét, de a tisztségviselők szorosabban függtek a király személyétől. Mátyás is alkalmazta Zsigmond módszerét, hogy a bárói családok kihalásával a koronára visszaszálló birtokok eladományozásával új, személyéhez hű bárói réteget próbált létrehozni (Kinizsi Pál, Báthoryak, Szapolyaik). Királyi (regálé) jövedelmeit növelte: - a jobbágyok adói nőttek. Mátyás a kapuadó helyett bevezette a füstpénztjobbágyportáknál kisebb egységet jelentő jobbágyi háztartásonként (kéményenként) szedte az adót. - legnagyobb bevételét a rendszeresen beszedett rendkívüli hadiadó (1 forint telkenként) jelentette, melyet az országgyűlés szavazott meg. - koronavám (korábbi harmincadvám) bevezetése: városoktól beszedett, a sókereskedelemből, a pénzverésből származott. - a kincstár jövedelme a Zsigmond-kori 200 ezer forintról, 500 ezer forintra, a rendkívüli hadiadó beszedése esetén 750 ezer forintra

növekedett. 183 - jövedelmének emelkedésével hozta létre a zsoldos haderejét a „fekete sereget”, mely valószínűleg Mátyás halála után kapta a nevét. 15-20 ezer főt igyekezett állandóan fegyverben tartani, mely hatalmas költséget jelentett (egy nehézlovas 3 aranyba, egy gyalogos 2 aranyba került havonta), ezért jövedelmének nagy részét a fekete sereg emésztette fel. A hadsereg teljes mértékben az uralkodó irányítása alatt állt. A fekete sereg magját az egykori husziták alkották, akiket Mátyás a zsoldjába fogadott. Katonáit és vezéreit (Haugwitz, Magyar Balázs, Kinizsi Pál) csehek, németek és magyarok alkották. A hadsereg modernnek számított, mivel jelentős gyalogsága is volt. Kulturális intézkedései: - korának művelt uralkodói közé tartozott. Jelentős gótikus építkezéseket indított el Budán. - dinasztiát szeretett volna alapítani, ezért régi európai uralkodóházzal akart rokonságba kerülni, mellyel

feledtetni akarta, hogy nem voltak királyi ősei  nápolyi király leányát, Beatrixot vette el feleségül 1476-ban, akinek nagy szerepe volt a magyar királyi udvarban a reneszánsz műveltség és életvitel meghonosodásában. Reneszánsz építkezésekre került sor a budai és a visegrádi palotákban: az épületeket márvánnyal burkolták, szobrokkal díszítették. A magyar urak többsége viszont ellenszenvet érzett a kifinomult udvar iránt, mert Beatrix érkezése után megszűnt az uralkodó és alattvalói kapcsolatának közvetlensége. - 2000-2500 kötetes könyvtárat gyűjtött össze míves, kézzel írt könyveket díszes kötésük után corvináknak nevezték. - udvarába hívott számos olasz humanistát, Galeotto Marziót, Antonio Bonfinit. 2, Külpolitikai intézkedései: - török ellen csak védekezett, nem akart költséges háborúba bonyolódni  végvári rendszert megerősítette: a várakat felújították, a katonák rendszeresen megkapták

zsoldjukat. - 1468-ban az uralkodó a török elleni hadjárat helyett a cseh trón megszerzéséért indított háborút, változó eredménnyel. Erre ürügyet az adott, hogy a cseh király, Podjebrád György, huszita kelyhes volt. 1469-ben Mátyást a katolikus és német lakosságú Morvaországban és Sziléziában a rendek cseh királlyá választották. A zömében csehek lakta Csehország viszont Podjebrád halála után Jagelló Ulászlót ültette a trónra, akivel 1479-ben békét kötöttMátyás és Ulászló kölcsönösen 184 - - - - - elismerték egymás királyságát és megosztották az országot, Mátyásé lett Morvaország, Szilézia; Ulászlóé Csehország. III. (Habsburg) Frigyes nem ismerte el Mátyás uralmát ezeken a területeken, ezért Mátyás megtámadta Ausztriát. 1485-ben a fekete sereg elfoglalta Bécset  Mátyás kísérletet tett, hogy megszerezze a német-római császári címet, azonban a német rendek megrettentek a

sikereitől, így Frigyes mögé álltak, s annak fiát, Miksát választották császárrá. költséges nyugati háborúk és a rendek háttérbe szorítása hívei szembefordultak veleVitéz János és Janus Pannonius is ellene szervezkedett. Jagelló Kázmért hívták meg a magyar trónra. Mátyás az összeesküvők vezetőinek egy részét adományokkal megnyerte, majd a mozgalmat elfojtotta 1471-ben. a magyar nemesség a cseh, osztrák háborúknál fontosabbnak tartotta a török elleni háborúkat. Török betörés a király hadat indított a Délvidéken elfoglalta 1476-ban Szabács várát. 1479-ben az Erdélyre törő török hadat Kenyérmezőnél Báthori István erdélyi vajda és Kinizsi Pál verte vissza. Az uralkodó azonban, hogy a nyugati hódításait folytatni tudja, a törökkel békére törekedett, így 1483ban 5 éves békét kötött a szultánnal. 1463-ban Mátyás még elfogadta, hogy halála után, ha nem lesz utódja, a trón Frigyesé, vagy

utódjáé lesz. Beatrixszal kötött házassága gyermektelen maradt, emiatt a bécsi polgárleánytól született fia, Corvin János (törvénytelen) számára igyekezett biztosítani a trónt. Mátyás az ország leghatalmasabb birtokosává tette Fia utódlását szolgálták a nádori törvények, mely szerint a nádort a király helyettesévé tette, királyválasztáskor neki juttatta az első szavazatot. 1490-ben, Mátyás halálával azonban hívei nem álltak fia mellé, és a magyar nemesség Mátyáshoz hasonló erős uralkodót nem akart, ezért a cseh király, Jagelló Ulászló került a trónra. 185 V.29 Mohácsi csata előzményei, okai, hazánk három részre szakadása II. Lajos (1516-1526) A tízévesen trónra lépő II. Lajos helyett kezdetben egy rendi tanács irányított  pénzügyi válságba sodródott az ország. Az Oszmán Birodalom a fegyverszünet ellenére rendszeresen portyázik a déli határon, I. Szulejmán (1520-1566) trónra lépése

után (1521-ben) megindította hadait a déli végvárvonal ellen. - 1521. augusztus 29-én Nándorfehérvár elesik  az oszmán haderő képessé vált mélyen előrenyomulni az ország belsejébe  elfoglalták a végvárvonalat. A védelmet Tomori Pál kalocsai érsek irányította. II Lajos a kor európai konfliktusai (itáliai háború, Luther fellépése) miatt nem számíthatott törökellenes támadás esetén, sem a Habsburgok, sem a Habsburg-ellenes szövetségbe tömörülő cognaci liga (Franciaország, a Pápai Állam) támogatására. - 1526-ban újra megindult a szultáni hadsereg. A magyar haderő lassan gyülekezett, a mozgósító parancsot csak akkor küldték szét, amikor a törökök már a határnál álltak. Szapolyai János erdélyi serege (kb 15 ezer fő) a távolság miatt nem tudott II. Lajos segítségére sietni. Az oszmánok júliusban betörtek az országba, megkezdték az átkelést Eszéknél a Dráván. - II. Lajos vezette királyi sereg

nehézkesen indult, elmulasztotta az átkelés megakadályozását, így a Dunántúlon kényszerült csatára. - 1526. augusztus 29-én a 25 ezer főnyi magyar sereg Mohácsnál próbálta megállítani a kb. 60 ezer fős török sereget. A Tomori Pál vezette nehézlovasság rátámadt a csatamezőn megjelenő szpáhikra, a sikeren felbuzdulva folytatták előrenyomulásukat, ezért belefutottak az időközben felsorakozó janicsárok és a török tüzérség (ágyú- és kézifegyver) sortüzébe, mely során a főurak jelentős része életét vesztette. II Lajos is meghalt, a Csele-patakba fulladt menekülés közben. Kettős királyválasztás és Buda eleste A mohácsi csata után az oszmán haderő bevonult Budára. A törökök az ősz közeledtével elhagyták az országot, de útközben elpusztították a Duna-Tisza közét, és több tízezer foglyot hurcoltak magukkal. - 1526 végén a főurak egy része Szapolyai Jánost (I. János 1526-1540), a másik csoportjuk és az

özvegy királyné emberei Habsburg Ferdinándot (I. Ferdinánd 1526-1564) választották királynak. - Szapolyai szövetségeseket keresett a Habsburgok ellen, ezért követeket küldött Szulejmánhoz, a támogatásért cserébe felajánlotta az ország vazallusságát (1528) az Oszmán Birodalomnak, amelynek távlati célja Bécs elfoglalása volt, így kapóra jött Szapolyai kérelme. - 1529-ben a törökök Bécs ellen sikertelen hadjáratot vezettek, viszont Budát visszaadta Szapolyainak. - 1532-ben a török újabb, Bécs elleni támadása Kőszeg váránál megakadt Jurisics Miklós várkapitány vezetésével ellenálltak a török rohamoknak  emiatt és a császári csapatok közelsége miatt visszavonultak a törökök  a döntő 186 összecsapás elmaradt, így a kortársak számára egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az ország a két nagyhatalom ütközőzónájává vált. A helyzetet felismerve a két király kompromisszumot kötött, és megkötötték

1538-ban a váradi békét: Szapolyai halála esetén a királyságot Ferdinánd kapja meg. 1540-ben azonban megszületett János Zsigmond, Szapolyai fia (később I. János néven az első erdélyi fejedelem lett), megeskette a híveit, hogy trónra juttatják. Fráter György váradi püspök próbálja mindezt megvalósítani, miközben a törökhöz fordul segítségért. - 1541-ben Ferdinánd Budát akarja elfoglalni. Az oszmán haderő Buda alatt táborozott le. A szultán néhány nap múlva látogatásra hívta a Szapolyai-híveket, majd a vendéglátás alatt csapatai csellel elfoglalták Budát, 1541. augusztus 29-én A szultán megkímélte a fogságba került János Zsigmond és Jagelló Izabella életét  a Tiszától keletre lévő országrész kormányzását átadta nekik, és a csecsemő királyt vazallusának ismerte el. Buda azonban a török kezén maradt  az ország három részre szakadt  Magyar Királyság, Török Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség.

187 V.210 Várháborúk és a három országrész berendezkedése I, Fráter György hintapolitikája - Fráter György az ország egyesítésére törekedett  az oszmánok erejét ismerve elfogadta a vazallusságot, a Habsburgok nem tudtak segíteni a nyugati vallásháborúk miatt  hintapolitikát folytatott: mindkét féllel tartja a kapcsolatot. - az oszmánok előretörnek  Fráter behívta Ferdinánd csapatait, János Zsigmondot lemondatja kevés katona érkezik  Fráter megijed, újra felveszi a kapcsolatot a törökkel  1551-ben megölik a keleti országrész Ferdinándhoz került. II, Várháborúk - 1552-ben az oszmánok Temesközt, Tiszántúlt és a nógrádi várakat akarják elfoglalni  Temesvár, Szolnok, Drégely elfoglalása  Eger (Felvidék kapuja) Dobó István vezetésével ellenállt (1552). (Gárdonyi Géza: Egri csillagok) - 1566-ban I. Szulejmán, a horvát bán, Zrínyi Miklós által védett Szigetvárt támadja meg, kisebb

sereg pedig Gyulát Zrínyi és védői kitörnek a várból, hősi halált halnak. (Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem című eposzában állít dédapjának és a vár védőinek emléket)- I. Szulejmán időközben meghal - 1568-ban drinápolyi béke  törökök és a Habsburgok között - a háború alatt szökött jobbágyokból, földjét vesztett kisnemesekből létrejön a vitézlő rend (zsoldjukról, ellátásukról Bécs gondoskodott  „se pénz, se posztó” (Tinódi Lantos Sebestyén költeményei) - a határok mentén összecsapások  végvári vitézek  törökök - technikai újítás: körbástya helyett  olasz (óolasz)-, fülesbástya (újolasz) 188 A) Török Hódoltság (Oszmán Birodalom) - a területeket vilajetekre (budai, temesvári, kanizsai, egri stb.) osztották fel élén a beglerbég, pasa állt - a vilajeteket szandzsákokra osztották, élén a bég - a birtokoknak két típusa volt: szultáni birtok (khász), mely a

Duna-Tisza közén volt, a többi terület volt a szpáhi birtok - - török adószedők (defterdárok) összeírták az adózó népességet, és ellenőrizték az adó beszedését. Kettős adóztatás: területek egykori magyar főurai is megadóztatták a jobbágyokat a török mellett. a törökök az iszlám berendezkedést akarják bevezetni  kádik (bírók) jelennek meg a településeken  végül visszavonták a bírókat, felhagy az iszlamizálással. török kori emlékek: pécsi dzsámi (mecset), egri minaret 189 B) Magyar Királyság - Buda elfoglalása után Pozsonyba kerülnek az ország intézményei (országgyűlés, hivatalok) - az udvar és a rendek között hatalmi egyensúly jön létre  rendi dualizmus - Bécs felügyelete alá került a pénzügy (Udvari Kamara), a hadügy (Udvari Haditanács) és a külügy (Haditanács, Titkos Tanács), ugyanakkor a belpolitikai élet (vármegye, országgyűlés) szabadon működhetett. - az országgyűlés 2

kamarás volt: főrendi- és alsótábla - Bécs központosító intézkedése sértette a magyar rendi jogokat  ugyanakkor belátták, hogy a török elleni védekezéshez szükség van a Habsburgokra (a Magyar Királyság bevételei a katonai kiadások 30%-át fedezték) C) Erdélyi Fejedelemség a) János Zsigmond (1556-1571) - Fráter György meggyilkolása  I. Ferdinánd uralma alá került Erdély  a rendek visszahívják János Zsigmondot. - megerősödik az Erdélyi Fejedelemség (Erdély, Partium)  élén fejedelem - a fejedelem hatalma földbirtokain és regálejövedelmein alapult. - az erdélyi rendi országgyűlésnek kisebb a hatalma  a fejedelem jobban tudott központosítani. - az országgyűlésen a 3 politikai nemzet: magyar vármegyék nemessége, szász városok polgára, székely székek küldöttei vettek részt (1437-ben kápolnai unió). - Az Oszmán Birodalom vazallusaként adót fizetett  a külpolitikába beleszól a török, a

belpolitikába nem. - 1570-ben a speyeri egyezményben János Zsigmond lemondott a magyar királyi címről, cserébe a Habsburgok elfogadták a fejedelemség létezését. b) Báthory István (1571-1586) - a lengyel nemesség királlyá választotta  Krakkóba teszi át a székhelyét  segítségükkel egyesíteni akarta a szétszakadt országot  az oroszok lengyelek elleni támadása meghiúsítja. 190 191 V.211 Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon I, A reformáció elterjedése a széttagolt Magyar Királyságban - evangélikusok: szabad királyi városok német nyelvű polgárai, felvidéki és erdélyi szász városok - reformátusok: ország középső területei, Debrecenben református kollégiumot alapítanak (kálvinista Róma)  Méliusz Juhász Péter - katolikusok részben a nyugati Bécshez közeli területek lakói - az etnikumok vallási megoszlása: 1, magyarok: református,

katolikus, unitárius 2, szlovákok, németek (szászok): evangélikus 3, horvátok, székelyek: katolikusok 4, szerbek és románok: ortodox - anyanyelvi kultúra ápolása, nyomdák alapítása, protestáns iskolahálózat kiépítése  a katolicizmus háttérbe szorul - Károli Gáspár: magyar nyelvű Biblia (vizsolyi Biblia, 1590) 1568-ban Erdélyben tordai országgyűlés  kimondja a négy bevett vallás szabadságát 1, római katolikus: székelyek, magyarok 2, református: magyarok 3, evangélikus: németek=szászok 4, unitárius: magyarok (Dávid Ferenc a vezetője) - a románok görögkeleti (ortodox) vallásúak voltak, mely nem tartozott a bevett felekezetek közé. II. Iskoláztatás, oktatás, felekezeti (vallási) sokszínűség - állandó háború alapfokú oktatás kiépítése nem sikerül reformáció, ellenreformáció  írni-olvasni tudók számának növelése a cél - tanítóképzés nem volt, a helyi iskolamesterek alacsony képzettséggel

rendelkeztek (lelkészek, rokkant katonák, kicsapott diákok tanítottak) imákat, énekeket tanítottak 192 - - megjelennek a felekezeti gimnáziumok  felvételi  latinul tanítottak 1, katolikus: Győr, Nagyszombat 2, evangélikus: Pozsony, Sopron, Lőcse 3, református: Pápa, Sárospatak, Debrecen a felsőfokú képzés külföldi tanulmányokat jelentett  Bécs, Padova, Krakkó, Bologna (Nagyszombat 1635) III, Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon A Habsburgok számára a 17. században a törökellenes harc háttérbe szorul az ellenreformáció (katolikus megújulás) megindulása miatt  fő képviselője a Magyar Királyságban Pázmány Péter esztergomi érsek. - erőszakmentes ellenreformációt hirdetett - reformációt gúnyoló írásai jelentek meg - a magyar főurak katolizálására törekedett - az oktatás fejlesztését támogatja  papnevelő szemináriumokat létesített, nagyszombati egyetemet megalapította (1635) 193

V.212 - - - - Zrínyi Miklós (1620-1664) horvát bán, a kor meghatározó politikusa, a szigetvári hős dédunokája költő, hadvezér  Művei: Szigeti veszedelem, Tábori kis tracta, Török áfium ellen való orvosság törökellenes harcra buzdított érdemeit a Habsburgok (bécsi udvar) is elismerték  a császári hadsereg első magyar tábornoka lesz 1663-ban háború indul az oszmánok ellen  a török elfoglalta Érsekújvárt, Pozsonyt fenyegették  Zrínyi a Dunántúlon védekezett 1664-ben téli hadjárata  oszmán területre benyomul, felégette a török utánpótlását segítő eszéki hidat  a török elpusztítja Új-Zrínyivárat, majd Bécs ellen indulnak  Szentgotthárdnál a császáriak megállították, tovább nem támadnak  vasvári béke az országrészek török uralom alóli felszabadításának még nem voltak meg a feltételei. 1664-ben Csáktornyán (Zrínyi-birtokon) a főnemesek az ország sorsáról tárgyalnak

 Zrínyi vadászbalesetben váratlanul meghal. magyar főurak összeesküvése I. Lipót (1657-1705) ellen  a Magyar Királyságot oszmán fennhatóság alá helyezték volna  leverik a felkelést a Habsburgok  kivégzik Zrínyi Pétert, Frangepán és Nádasdy Ferencet, I. Rákóczi Ferenc váltságdíj ellenében kerülte el. felkelés  I. Lipót nyílt abszolutizmust vezetett be a Magyar Királyságban  rendi jogok háttérbe szorítása, kormányzóság felállítása, adónövelés, protestánsok üldözése (templomok bezárása, lelkészek gályarabsága), végvári vitézek elbocsátása (Erdélybe menekülnek)  kurucmozgalom megjelenése 194 V.213 A törökök kiűzése I, Thököly Imre - a kurucmozgalom vezetője Thököly Imre (1678-82) lett a Habsburg-ellenes felkeléseket XIV. Lajos francia király támogatta - felső-magyarországi hadjáratai során vette el Zrínyi Ilonát (kivégzett Zrínyi Péter lányát, I. Rákóczi Ferenc

özvegyét) - 1682-ben elfoglalja Kassát  Felső-magyarországi Fejedelemséget létrehozza  oszmánok vazallusa lett  az ország 4 részre szakadt  I. Lipót feladja az abszolutizmusát  összehívja az országgyűlést (1681), újra nádort választottak - a magyar vezetőréteg ketté szakadt  a kurucok elutasítják az egyezkedést, megvetették a Habsburg-barát magyar nemességet = labancokat II, A török uralom alóli felszabadulás - 1683-ban a török elindul Bécs elfoglalására, mert Thököly sikereiből azt hitték, hogy a Habsburgok meggyengültek egyesült keresztény seregek (Lotharingiai Károly birodalmi német herceg, Sobieski János lengyel király csapatai) legyőzik a törököketa pápa (XI. Ince) a török kiűzésére szólít fel - 1684-ben létrejön a Szent Liga, melyhez a Habsburgok, német fejedelmek, Velence, Lengyelország, Oroszország csatlakozott  a kurucok viszont a Habsburgok ellen léptek fel  ez lassította az

ország felszabadítását. - 1685-ben elfoglalta a Szent Liga Érsekújvárt  Thököly államába benyomulnak  Munkács várát Zrínyi Ilona védte - 1686-ban 2,5 hónapi ostrom után felszabadítják Budát a 145 éves török uralom alól (60 ezer német, 15 ezer magyar, modern ostromtechnika: várat megközelítő árokés sáncrendszer, ágyúk, aknák, mozsarak, Abdurrahman védte a várat) - a Szent Liga Dunántúlon, Duna-Tisza közén, Mohácsnál (2. mohácsi, Nagyharsány), Erdélyben ért el sikereket - 1688-ban Nándorfehérvárt elfoglalják, Szerbiában előretörnek - Habsburgok győzelmei  XIV. Lajos háborút indít a rajnai területen  a Habsburgoknak át kell csoportosítaniuk a haderejüket  a felszabadító háborúk elhúzódnak 195 - 1697-ben a zentai csatában Savoyai Jenő vezetésével legyőzik a törököt - 1699-ben megkötik a karlócai békét  az ország területe végleg felszabadult (Rákóczi-szabadságharc előzményei) 1.

a magyar rendek lemondanak a szabad királyválasztás jogáról, eltörlik az ellenállási záradékot 2. az Erdélyi Fejedelemség I Lipót (1657-1705) irányítása alá kerül, tiszteletben tartva korábbi törvényeit 3, létrejön az Újszerzeményi Bizottság: a töröktől visszafoglalt területen a nemesi családoknak oklevéllel kellett bizonyítani a birtokhoz való tulajdonjogukat, 10%os fegyverváltsággal válthatta ki 4, az Udvar földadományokkal jutalmazta tisztjeit 5, a háború költségeit a jobbágyságra hárították 6, erőszakos ellenreformáció 196 V.214 A Rákóczi-szabadságharc I, Előzmények: - 1699: karlócai béke a törökök és Habsburgok között Magyarország Temesköz kivételével felszabadult, Erdély is Habsburg fennhatóság alá került, nem egyesítették a Magyar Királysággal, I. Lipót lett Erdély fejedelme (Diploma Leopoldinum, 1691). Idővel a fejedelemséget az erdélyi főnemesek közül kinevezett kormányzó

(gubernátor) irányította a király nevében. - a magyar rendek a török kiűzéséért cserébe lemondtak a szabad királyválasztási jogukról és az Aranybulla ellenállási záradékáról. - I. Lipót rendeleti úton történő, abszolutisztikus kormányzása és a protestánsok üldözése kiváltotta a magyar nemesség ellenszenvét. - az udvar létrehozza az Újszerzeményi Bizottságot: a magyar birtokosok csak akkor kaphatták vissza a töröktől visszafoglalt földjeiket, ha a bizottság előtt hiteles okmányokkal igazolták földtulajdonukat, és kifizették a fegyverváltsági díjat, mely a birtok értékének 10%-át jelentette. - a török háború befejeztével a kurucokat és végvári katonákat elküldték, a katonákat jobbágyi sorba kívánták taszítani. - megemelték az adókat, mely elsősorban a jobbágyságot érintette. Az ország egész lakossága szembekerült a dinasztiával. II, Kitörése és menete: II. Rákóczi Ferenc főnemesi családból

származott Édesanyja: Zrínyi Ilona, nevelőapja: Thököly Imre. Elszakítják a császáriak a családjától, így egy csehországi jezsuita kolostorban nevelkedett, így csak ifjúként térhetett vissza országrésznyi birtokaira. - 1697-es tokaj- hegyaljai kuruc felkeléskor Bécsbe menekült, majd a lázadás leverése után hazatért. Bercsényi Miklóssal szervezkedni kezdett a Habsburgok ellen  XIV. Lajos francia király támogatja Szándékuk kiderült, így Rákóczit bebörtönözték, majd Lengyelországba szökött. - spanyol örökösödési háború (1701-1714) a császári hadsereg jelentős részét kivonták az országból  (franciák előretörését azonban az osztrák-angol haderő megállította Höchstadtnél-1704)  ismét növelni tudták hazánkban a császári haderő létszámát  ez okozta a szabadságharc kudarcát 1709-től - 1703-ban Rákóczi Esze Tamás kérésére a Tisza-vidéki, zömében parasztokból álló felkelők élére

állt. Szüksége volt a nemesség támogatására, ezért a felkelés célja a rendi sérelmek orvoslása, a katonának álló jobbágynak pedig hajdúszabadságot ígér  a kuruc hadak elfoglalták a Felvidéket és Tiszántúlt is. 197 Kuruc hadsereg jellemzői: létszáma 1705- és 1708 környékén 75000 fő volt. magját a török kor kurucai adták, helyt álltak portyákban, rajtaütéseken (portyázó harcmodor), de nem voltak képesek nagyobb csaták megvívására, ahol már szükség lett volna összehangolt hadmozdulatokra, fegyelemre  a magyar katonaság harci értéke kisebb volt, mint a reguláris császári csapatoké. Rákóczi igyekezett a fegyelem erősítésével, tisztképzéssel és a felszerelés erősítésével javítani a helyzeten, alapvető változást azonban nem sikerült elérnie. XIV. Lajos pénzsegélyeiből Rákóczi zsoldot fizetett, fegyvert vett, francia tisztek részt vettek a kuruc katonaság kiképzésében. A szabadságharc idején

számbeli fölényben lévő kuruc hadak ellenőrizték az ország jelentős részét  ugyanakkor a nagyobb várak többsége mindvégig császári kézen maradt  a várakba szorult császári katonaság így szinte szabadon átcsoportosíthatta az erőit, ezért a hadi helyzet bizonytalan volt, Erdély és Dunántúl többször is gazdát cserélt. A szabadságharcot nem támogatták a horvátok, a rácok és a szászok. II. Rákóczi Ferenc elképzelései:  minimális követelés: rendi sérelmek orvoslása és az önálló Erdélyi Fejedelemség visszaállítása  maximális követelés: független Magyar Királyság létrejötte, ahol a Habsburgoktól való elszakadás után a rendi országgyűlés egy másik dinasztiából választ királyt. 1704-ben erdélyi fejedelemmé választják Rákóczit. Szécsényben 1705-ben tartottak először országgyűlést a rendek. Rendi szövetséget kötöttek (konföderáció) és vezérlő fejedelemmé választották Rákóczit.

Ellenőrzésére és támogatására létrehozták a szenátust, felállították a kancelláriát és a Gazdasági Tanácsot, mely a hadsereg ellátását segítette. A pénzügyi helyzetet igazán nem tudták megoldani, mert nem vetettek ki adót, a kibocsátott érmék (libertások) jórészt rézből készültek, így kevés volt az értékük. Az évtized 2. felére a nemesség az új uralkodóval, I Józseffel (1705-1711) meg akart egyezni. - 1707-ben az ónodi országgyűlésen kimondták a Habsburg–ház (dinasztia) trónfosztását, mellyel azt remélte, hogy sikerül megakadályoznia a rendek és az - 198 udvar kiegyezését  a trónfosztás nem hozta meg a várt eredményt, XIV. Lajos beszüntette a pénzsegélyeit  adót vetettek ki, melyet a nemességnek is fizetnie kellett (közteherviselés)  ez a nemesség tiltakozását 12 váltotta ki, nagy részük eltávolodik a kuruc mozgalomtól. III, A szabadságharc veresége - a kuruc erők Trencsénnél

vereséget szenvedtek 1708-ban a jóval kisebb létszámú császári erőktől  a kuruc katonák szétszéledtek, mert nem harcoltak tovább az egyre kilátástalanabbá váló ügyért. - a fejedelem a sárospataki országgyűlésen (1708) próbálta a jobbágyságot mozgósítani. Ígéretet tett a szabadságharc mellett végig kitartó jobbágyoknak, hogy felszabadítja őket és kiváltságot kapnak. A háború szenvedései és a bevezetett adók miatt a jobbágyság is egyre inkább kedvét vesztette. - a császári haderő létszámát folyamatosan növelték, míg a kurucoké csökkent. - pestisjárvány tört ki. - újabb vereségek következtében a felkelő hadak Északkelet-Magyarországra szorultak vissza. - Rákóczi Varsóban I. Péter cárral szerződést kötött, de tényleges segítséget nem kapott  az orosz cár a kuruc mozgalmat a svédek elleni háborújába kívánta felhasználni, a Habsburgokkal nem akart tényleges konfliktust. - Rákóczi

lengyelországi tartózkodása alatt Károlyi Sándor kuruc tábornok átvette a tárgyalások irányítását a császáriakkal  császárhű magyar főurat neveztek ki, Pálffy Jánost, a császári haderő élére. - a Károlyi Sándor 13 által 1711-ben Szatmárban aláírt békeszerződés számos kuruc követelést teljesített: 1, az uralkodó biztosítja a rendi jogokat, szabad vallásgyakorlatot 2, az Újszerzeményi Bizottságot megszüntették 3, a szabadságharcban való részvételért senkit nem vontak felelősségre, ha elismerte a Habsburg uralkodót (amnesztia) 4, Magyar Királyság és Erdély alkotmányát tiszteletben tartották 5, a rendeknek le kellett mondani a szabad királyválasztásról és az ellenállási záradékról. Rákóczi elutasította a szatmári békét, nem kért kegyelmet, így földjeit is elvesztette, először Franciaországban, majd a törökországi Rodostóban élt emigrációban  minden nemzetközi konfliktust felhasznált a

szabadságharc ügyének újjáélesztésére, próbálkozásai nem jártak sikerrel, de kitartása szerepet játszott abban, hogy a Habsburgok a szatmári béke pontjait lényegében betartották. Rákóczi hamvait Kassán temették el 1906ban. 12 Turóc megyei követek tiltakoztak, mire a jelen lévő kuruc tisztek nyilvánosan felkoncolták őket. Az utókor sokáig árulónak tekintette Károlyi Sándort, hiszen a fejedelem háta mögött tette le a fegyvert. Napjainkban a történészek megállapították, hogy Károlyi a szatmári békével megmentette a magyar rendiséget a teljes bukástól, a kurucmozgalom katonailag nem győzhetett volna. A kompromisszumos béke viszont lehetőséget teremtett Magyar Királyság újjáépítésére. Rákóczi-szabadságharc legfőbb eredménye, Magyar Királyságban fennmaradhatott a rendi dualizmus 13 199 V.215 Felvilágosult abszolutizmus Magyarországon a XVIII. században A Habsburg Birodalom a török kiűzése és a spanyol

örökösödési (1701-14) háború következtében közép-európai nagyhatalommá vált. III. Károly (1711-1740) Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke (1711) engedményeket tett - rendi országgyűlés működhetett, megmaradt a vármegyék önállósága, a nemesi jogok érvényben maradtak, a szabadságharcban résztvevők amnesztiát kaptak. - ugyanakkor a rendi ellenállási jog megszűnt, nem lehetett magyar királyt választani, nincs magyar hadsereg, a magyar ezredeket a császári csapatokhoz sorolták  Udvari Haditanács felügyelte Uralkodása alatt megkezdődött az ország újjáépítése, a gazdaság helyreállítása. Soknemzetiségű, eltérő kultúrájú és fejlettségű, rendi jogokkal rendelkező országokat központosította: - a pénzügyet az Udvari Kamara és a külügyeket is Bécs irányította - 1723-ban Pozsonyban Helytartótanács létrehozása: törvények, rendeletek végrehajtását felügyelte, élén a nádor állt. - fiú

örököse nem született, lányát, Mária Teréziát akarta trónra juttatni 172223-as országgyűlésen a magyar rendek elfogadták a nőági örökösödést (Pragmatica Sanctio= örök érvényű szerződés), melynek fejében a magyar nemesek ismét megerősítették a rendi jogaikat és Magyarország különállását a birodalmon belül. Kimondta a közös védelmet, a két birodalom csak együttesen öröklődik „oszthatatlan és elválaszthatatlan”, közös az uralkodó. (rendi dualizmus) - Erdélyt és Határőrvidéket külön irányítják. Mária Terézia (1740-1780) Trónra lépésekor kitört az osztrák örökösödési háború (1740-1748). II Frigyes seregei elfoglalták Sziléziát, a bajorok Felső-Ausztriát és Csehországot támadták meg  a magyar rendek megszavazták a háborúhoz szükséges újoncokat és adót. A hétéves háborúban (1756-1763) nem sikerült a poroszoktól visszafoglalni Sziléziát. 200 Pénzügyi, gazdasági és hadügyi

reformokat vezet be (Kaunitz kancellár segítségével) (1765 után nem hívta össze a magyar országgyűlést, és rendeletekkel irányította az országot.) 1, Mária Terézia törekedett arra, hogy a magyar arisztokráciát és nemességet érzelmileg is a dinasztiához kösse: - hangsúlyozta, hogy magyar királynő, többször járt Magyarországon. - hazahozatta Dalmáciából a Szent Jobbot - magyar nemesifjak nevelésére alapította a bécsi Theresianumot és a magyar nemesi testőrséget. 2, Állandó hadsereg fejlesztése állami bevételek emelése. Csehországban és Ausztriában a kiváltságos rétegek adóztak, a magyar rendek az országgyűlésen (1751) ezt elutasították 1754-es vámrendelet bevezetése: - merkantil jellegű védvámot húzott a birodalom köré, mely védte az országot a külföldi áruk versenyétől, ugyanakkor az ország és az örökös tartományok közötti vámok meghagyásával osztrák és cseh ipari termékek olcsóbban jöttek

be, viszont a magyar ipari árucikkeket drágábban és a mezőgazdasági termékek olcsóbban mentek ki hazánkból. 3, mezőgazdasági kivitel emelkedése a nemesek a majorsági földjeiket a közös földek és a jobbágyok rovására növelték a robot terhek növekedtek 1767-es úrbéri rendelet: - maximálta a jobbágyi szolgáltatásokat (urbárium=földesúr-jobbágy közötti szerződésre utal) - meghatározta a jobbágytelkek nagyságát és a telekhez tartozó terheket egész telek után heti egy nap igás robot, vagy két nap gyalogrobotot engedélyezett. 201 4, Mária Terézia katolikusként ellenezte a vallási toleranciát: - a katolikus egyház belső életét szabályozták, pl: egyházi vagyon megadóztatása, az egyházi ünnepek számának csökkentése, kínvallatás megszüntetése, eretnekség bűnének eltörlése, boszorkányüldözések leállítása (1768). 5, közegészségügyi intézkedése: - az ország hatósági orvosokkal és

szülőnőkkel (bábákkal) való ellátása, a vármegyéket többször felszólította a képzett orvosok alkalmazására. Nagyszombati egyetemen orvosi kart alapított. - a holttestek 2 napnál tovább nem maradhattak temetetlenek, mélyebbre kell temetni és a temetőt kerítéssel kell védeni. 6, tanügyi rendelete a Ratio Educationis (tanügyi rendelkezés) 1777-ben. A pápa által feloszlatott jezsuita rend vagyonából jelentős összeget csoportosított át az oktatás fejlesztésébe. - egységes iskolarendszert akartak létrehozni, államilag előírt tantervet vezettek be, cél: államhoz hű és hasznos polgárok nevelése. - előtérbe került a földrajz és a történelem oktatása. - az oktatás jórészt az egyház kezében maradt, de érvényesült az állami ellenőrzés. - kísérletet tett a tankötelezettség bevezetésére (6 és 12 évesek számára) II. József (1780-1790) Felvilágosodás híveként, reformtervekkel ostromolta a kormányzatot, mellyel

Mária Terézia sem értett egyet. 1765-ben német-római császárrá koronázzák Magyarország királyává nem koronáztatta meg magát, ezért kalapos királynak nevezték  nem kellett esküt tennie a rendi jogok tiszteletben tartására, hiszen a nemesi előjogok felszámolására törekedett. Tíz év alatt 6200 rendeletet hozott, mely megoldhatatlan volt az államapparátus számára türelmetlenség jellemezte, az alattvalóknak szinte a mindennapi életét is szabályozni akarta. Támogatóit jozefinistáknak nevezzük, pl Széchenyi Ferenc, Kazinczy Ferenc, Hajnóczy József. - feloszlatta a szerzetesrendeket (1782, a tanító és a betegápoló rendek kivételével). Vagyonukból vallásalapot hozott létre, melyből növelte a plébániák számát és növelte a plébánosok jövedelmét. A papságot alárendelte az államnak  a pápa ezért Bécsbe látogatott (fordított Canossa-járás, 1782), de az uralkodó visszautasította 202 az egyházfő

kéréseit. Hívők is szembefordultak vele (fakoporsós temetkezés helyett az olcsóbbat írta elő, a holttestet vászonba kellet csavarni) - türelmi rendeletével (1781) korlátokkal ugyan, de szabad vallásgyakorlatot biztosított az evangélikusok, a kálvinisták és a görögkeletiek (ortodoxok) számára. E vallásúak is minden állami hivatalt betölthettek. - megszüntette a halálbüntetést. - 1785-ben a jobbágyrendelete: megszüntette a röghöz kötést, azaz mindenki számára biztosította a szabad költözködés jogát, eltörölte a jobbágynevet, házasságkötéshez jogot kaptak, szabadon örökíthették vagyonukat, a szabadon költöző parasztok mesterséget tanulhattak. A jobbágyrendelet nem jelentett jobbágyfelszabadítást. - az egységes birodalom eszméje és az ésszerűség vezette, amikor az 1784-es nyelvrendeletében a német nyelvet tette a hivatalos államnyelvvé a latin helyett. Nem a mindennapi életben, csak a közigazgatásban akarta

bevezetni a német nyelvet  magyar nemesség felháborodását váltotta ki  magyarságtudat erősödése: a magyar nyelvhasználat, a magyar ruha, a magyar tánc elterjedése. - a nemesi vármegyéket fel akarta számolni az országot tíz igazgatási területre osztotta, melyek élére királyi biztosokat nevezett ki (1785). A nemesség megadóztatására elrendelte a népszámlálást és birtokösszeírást (1784, 1786), amely ellen már hevesen tiltakoztak. A Habsburg Birodalom háborút indított az Oszmán Birodalom ellen. A válságot a francia forradalom tetőzte be. József számára nyilvánvalóvá vált, hogy lezárult a felvilágosult abszolutizmus időszaka. A török háborúban megbetegedő császár, hogy mentse birodalmát, 1790-ben halála előtt minden rendelkezését visszavonta (kivéve a türelmi és a jobbágy rendeletét, illetve az alsópapságra vonatkozóakat). II. Lipót (1790-1792) - a török háború elhúzódott, a poroszok is mozgolódtak

Lengyelország felosztása miatt, a francia forradalom radikalizálódott. - egyik irányzat követelését sem teljesíthette  a földesurak ellen hangolta a jobbágyokat és szította a nemzetiségi ellentéteteket. - 1790-1791-ben összehívta az országgyűlést, felajánlotta a nemességnek a rendi dualizmus Mária Terézia-kori visszaállítását (nádort választanak, Szent Koronát hazaszállítják)  a dinasztia lemondott a rendeleti kormányzásról, a rendek pedig a függetlenségi törekvésükről. I. Ferenc (1792-1835) - „nem változtatni”- elv - a franciák hadüzenetet küldtek - 1794: Martinovics Ignácz összeesküvése, 2 szervezetet hozott létre (Reformátorok Titkos és a Szabadság és Egyenlőség Társasága)  magyar jakobinusok 1795-ben Martinovicsot és társait kivégzik. - 1809-ben Napóleon seregei Magyarországon  nemesi felkelést hirdetett  a magyarok a Habsburgok mellé állnak, Győrnél vereséget szenvednek  háborús

konjunktúra, devalváció=pénz leértékelése. 203 V.216 Demográfiai változások Magyarországon a XVIII. század végéig A török kor háborúi után az ország romokban hevert  Hódoltság vidékén és a végvári vonal mentén a települések többsége a népességgel együtt elpusztult, egykori szántók helyét legelők vagy az elvadult természet foglalta el. A XVII században hidegebbre forduló időjárás (kis jégkorszak) tovább növelte a károkat: árvizek, mocsarak. Hadjáratok, járványok, éhínségek következtében tömegesen pusztultak el az emberek. Mátyás korabeli 3,5 millióra becsült népesség két évszázad alatt alig növekedett, miközben más európai (nyugati) országok országainak lakossága 50-60%-kal emelkedett. A demográfiai mélypont 1711-ben volt, a XVIII században mindennaposak voltak a járványok (pestis, vérhas, kolera, himlő), de már elkezdődött a védekezés ellenük  vesztegzár, fertőtlenítés, himlő

(Angliából átvett védőoltással szűnt meg). A század végére a lakosság megkétszereződött, elérte a 10 millió főt, ehhez hozzájárult a bevándorlás is. Mária Terézia merkantilista gazdaságpolitikája (belső piac védelme, a nemesfémek országba áramlásának támogatása, kiáramlásának megakadályozása) segítette a gazdaság fejlődését: - új földművelési technikák, hagyományos gabona(búza, rozs), takarmánynövények (árpa, zab) mellett megjelentek a kapásnövények (burgonya, kukorica, dohány) - a rideg állattartás mellett megjelenik az istállózó állattartás. - az önellátó falusi háziipar mellett céhek működtek, majd megjelentek a manufaktúrák. - a bányászat támogatásával, a nemesfém- és sóbányászat mellett fellendült a rézés a vasérctermelés. Bevándorlás, népességmozgás módjai: 1. szervezett betelepítés: a Habsburg udvar és a nagybirtokosok ösztönzésére, akik a Habsburg Birodalmon kívül élő

katolikus németeket (svábokat) hívták be. A svábok számára jelentős kedvezményeket (állami adó elengedése) biztosították, sőt a Bánátban felszerelt házak, és igás állatok várták a betelepülőket. A svábok szétszórtan telepedtek le. Így jöttek létre Buda, Békés, Bakony, Baranya, Tolna nagy sváb tömbjei. 2. öntevékenyen: csábítóan hatottak a határ menti népekre is a lakatlan területek A Felvidékre lengyelek, a Kárpátaljára ruszinok, Havasalföldről és Moldvából románok, az Oszmán Birodalomból az ország déli területeire szerbek, Erdélybe, görögök és örmények érkeztek. Franciák, olaszok és spanyolok is érkeztek az ország déli területeire. 3. A belső vándorlást (migrációt) is a szabad földek elfoglalása indította meg. A hegyvidékek magyar, román, szlovák, ruszin lakossága megindult az ország belső része felé, ahol a föld adottságai kedvezőbbek voltak. Bevándorlás következtében megváltoztak az

ország etnikai viszonyai, magyar lakosainak a száma a XV. századi 80%-ról 42-40%-ra 204 (relatív többség) esett vissza. Magyarország soknemzetiségű (multikulturális) állam lett, kevert nemzetiségű területekkel. pl: Gyula, Békéscsaba, Bátaszék stb A belső vándorlás folyamán a peremterületek magyarsága az ország központja felé húzódott, ezért az ország középső területein a magyarság megőrizte számbeli fölényét. Nemzetiségiek, népességek A magyarországi nemzetiségek (a horvátokat kivéve) nem rendelkeztek nemességgel, ezért csonka társadalmat alkottaka vezető réteg szerepét papságuk, polgárságuk, értelmiségük töltötte be, ezért az ország vezetésében kevés szerepük volt. Az egyház szerepe meghatározó volt a nemzetiségek életében. 1. Szlovákok (tótok) többségben a Felvidéken éltek, zömében jobbágyként A szlovák nemesség a magyar nemesség részének tekintette magát. Ország középső területeire

telepednek le, pl: Békés, Pest megye. Kisszámú kispolgári réteggel rendelkezett. Üvegesek, drótosok voltak Katolikus és evangélikus vallásúak 2. Ruszinok (kárpátukránok) Kárpátalja hegyvidékein éltek Jobbágyok voltak, csak a görögkeleti papságuk alkotott vékony értelmiségi réteget. 3. Románok (oláh): a XVIII században többségbe kerültek Erdélyben Vezető rétegét a görögkeleti és a görög katolikus papság képviselte. Szászföldre betelepülő románság kis része kereskedő, többségük jobbágy volt. 4. Szerbek (rácok): délen, a Határőrvidéken, az Udvari Haditanács vezetése alatt álltak, így függetlenek voltak a magyar vezető rétegtől, mentesültek a jobbágyi szolgáltatások és az adófizetés alól, egyfajta szabad katona-parasztként éltek. Zömük jobbágy volt, kisebb részük kereskedő. Erős volt a szerb görögkeleti (ortodox) egyház, amely még I. Lipóttól nyert kiváltságokat: saját maguk választottak

egyházi vezetőt, egyházi kongresszust tarthattak elősegítette a nemzeti fejlődésüket. 5. Németség 3 társadalmilag elkülönülő csoportból állt - paraszti társadalmat alkotó és szétszórtan élő katolikus svábok - városok német polgársága - evangélikus szepességi és erdélyi szászok, megőrizték középkori kiváltságokat, így saját önigazgatással rendelkeztek. 6. Horvátok: megőrizték középkori kiváltságaikat, nemességgel rendelkezett DNY, Dráva-Adria között éltek. 7. XIV században indiai eredetű cigányok (romák) vándorolnak be, lélekszámuk a XVIII. században még alacsony volt Vándorló életet éltek, kovácsmesterek, teknővájók, lókereskedők, vályogvetők voltak. Mária Terézia erőszakos eszközökkel kísérletet tett a letelepítésükre. 8. A zsidóság már a középkorban is jelen volt hazánkban Jelentős közösség élt Budán, amely elpusztult az 1686-os ostrom idején. A XVIII században módos kereskedők

az örökös tartományokból, Galíciából szegényebb rétegek érkeztek, 205 melynek következtében nő a számarányuk. Kereskedelemmel, pénzügyekkel foglalkoztak. A Magyar Királyság társadalma: - a 18. századi társadalom rendi tagozódása nem változott az elmúlt évszázadhoz képest - a lakosság többsége mezőgazdaságból élt 1, Nemesség: vagyoni differenciálódása felgyorsult - arisztokrácia: az ország irányításában vesznek részt, nagybirtokosok (10000 hold felettiek): magas színvonalú majorságokat működtettek, felsőházban kiváltságuk miatt részt vehettek. - középbirtokos nemesség: 1000-10000 hold közötti földterülettel rendelkeztek, vármegyéket irányították és döntő szerepet játszottak az országgyűlésben. - kisnemes: vármegyei közéletben vettek részt, egy részük a tanulásban látta a felemelkedés lehetőségét, másik részüket a kormánypolitika használta fel. pl: szavazatukért megvesztegette őket.

egytelkes (kuralista nemes), hétszilvafás nemes birtoktalan, nemesi oklevéllel rendelkezők, (armalista, bocskoros, kurta nemes) 2, Polgárság: - szabad királyi, bánya- és a mezővárosok lakossága alkotja. 3, Kiváltságos népek: szászok, jászok, kunok, székelyek (egyösszegben adóztak, katonai szolgálat fejében adómentesek) 4, Jobbágyság: - 1514-ben kimondták a röghöz kötést, azaz a jobbágyok szabad költözködési jogát megvonták, ennek ellenére adóssága kifizetése után szabadon költözködhetett. XVIII. század közepétől ismét röghöz kötés - jogi és anyagi helyzetüket befolyásolta lakóhelyük elhelyezkedése, azaz mely nagybirtokos fennhatósága alatt éltek. - úrbéres terhek növekedése, vagyonilag differenciálódnak 206 V.217 Reformkor (1830-48) Reformkornak a magyar történelem 1830 (esetleg 1825) és 1848 közti korszakát nevezzük, amikor a rendi társadalom- és államszervezet polgári átalakítására tettek

kísérletet. Fő képviselői: Széchenyi István (1791-1860) és Wesselényi Miklós (1796-1850) voltak. A Habsburg Birodalom politikája nem változott:  kettős vámhatár miatt gazdasági különbség alakult ki Magyarország és a birodalomrészek között, melyek ipara gyorsabban fejlődött, mint a magyar ipar.  II. József politikájanemzeti eszme megerősödése, nyelvújítási mozgalmak (Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, Katona József), Kölcsey Ferenc: Himnusz  köznemesség és a honoráciorok (nem nemes származású értelmiségiek) a reformok képviselői  1812-től I. Ferenc (1792-1835) áttér a rendeleti kormányzásra, az országgyűlést csak 1825-ben hívja össze, elutasítja a reformokat. 1825-1827-es országgyűlés (diéta): - Központ: Pozsony, az országgyűlést 3 évente össze kell hívni. - kétkamarás: alsó- és felsőtáblából (házból) áll, élén a nádor állt a felsőház a törvényjavaslatot a királynak küldte, aki

vagy visszaküldte, vagy elfogadta (szentesítette). Alsóházban: megyei, szabad királyi városok követei, a felsőházban: egyházi és világi főrendek tagjai kerültek. - 1825-ben még nem fogadtak el reformokat, de az 1830-as országgyűlésen igen, ezért innen számolják a reformkor kezdetét. - Széchenyi István gróf felajánlotta egyévi jövedelmét egy magyar nyelvet fejlesztő tudóstársaság támogatására MTA (Magyar Tudományos Akadémia) 207 Széchenyi István: Bécsben született, főnemesi család sarja, idegen környezetben nevelkedett. Fejlődésnek mintaként Angliát tekintette. Felmenői Festetics György a Georgikon, Széchenyi Ferenc a Nemzeti Múzeum alapítója. Serdülőként részt vett a napóleoni háborúkban, de hamar megcsömörlött a katonai élettől. Wesselényi Miklós erdélyi főnemessel együtt bejárták Nyugat-Európát. Széchenyi a nemzeti eszméhez, hagyományokhoz, míg Wesselényi a nyugati eszméhez, a liberalizmushoz

húzott. Mindketten felismerték, hogy az elavult feudális gazdasági és társadalmi rendszer helyett az országnak reformokra, polgári átalakulásra van szüksége. - 1830-ban megjelenik Széchenyi István programadó műve, a Hitel, melyben gazdasági oldalról mutatja be a reformok szükségességét az ősiség törvénye megakadályozza a nemességet a hitelfelvételben, mert birtoka nem lehetett fedezet az elidegeníthetetlenség miatt, azaz nem adhatta el a földjét, nem szolgálhatott fedezetül a hitel felvételekora király háramlási jogát el kell törölni, a jobbágyságot és szolgáltatásait (robot, kilenced) is, mert nem eredményezi a termelékeny gazdálkodást. - lassú fejlődés híve, nem kívánt konfliktusba kerülni a bécsi kormányzattal, remélte támogatásukat. - a reformokat az arisztokráciával és nem a köznemességgel akarta megvalósítani - Világ (1831) és a Stádium (1833) foglalta össze politikai programját a kiváltságok

felszámolásával egy polgári nemzetet képzelt el. - angol mintára kaszinót alapított Pesten (1827) - meghonosította a lóversenyt - fejlesztette a közlekedést: támogatta a gőzhajózást, a folyók szabályozását (Tisza), Vaskapu szabályozását, vasút kiépítését (Pest-Vác Pest-Szolnok 1846-47), hidak építését (1842-Lánchíd, Adam Clark skót mérnök) - szabad verseny megteremtése a gazdaságban (céhek, monopóliumok eltörlése) - iparfejlesztést is célul tűzte ki (Óbudai Hajógyár, Ganz Ábrahám vasöntödéje, Hengermalom) - törvény előtti egyenlőség - részleges közteherviselés (nemesek is adóznak) - magyar legyen az államnyelv Wesselényi Miklós: - 1833-ban jelent meg Balítéletekről című munkája - reformokat támogatta, vállalta a kormányzattal való szembekerülést is. - programja: kötelező örökváltság hirdetése, közteherviselés bevezetése, szabadságjogok (törvény előtti egyenlőség, sajtószabadság,

hivatalviselés jogának kiterjesztése) - köznemességre támaszkodott - a reformok megvalósítását országgyűlési törvényekkel akarta elérni. - reformok hívei, az 1830-as évektől inkább Wesselényi, majd a programját képviselő Kölcsey, Deák, Kossuth mögött álltak 208 Széchenyivel szembencéljuk: polgári átalakulás, nemzeti öntudat, nemzeti nyelv és kultúra megerősítése Reformkori országgyűlések és politikai irányzatok 1, 1832-36-os országgyűlés: - előzménye: 1830-ban kolerajárványFelvidéken jobbágyfelkelés (1831) - érdekegyesítés programja: a nemesség a jobbágyság érdekeit felkarolja. - önkéntes örökváltság programja: a jobbágyok a földesúrral önkéntesen kötött megállapodás alapján megválthatták volna úrbéri szolgáltatásaikatúrbéres földek a jobbágyok tulajdonába kerültek volna (polgári tulajdon), a nemesek a megváltásból származó összegből bérmunkásokat alkalmazhattak, és

fejleszthették volna birtokaikata feliratot az uralkodó, I. Ferenc (1792-1835) elutasította - a közvéleményt Kossuth Lajos, ifjú ügyvéd, a cenzúra megkerülésével szerkesztett lapja, az Országgyűlési Tudósítások által tájékoztatta (véleményformáló publicisztikát alakított ki). A bécsi kormányzat- V. Ferdinánd (1835-1848) és Metternich kancelláraz országgyűlési ifjakat letartóztatják (Lovassy Lászlót, Wesselényit, Kossuthot) a magyar nemesség a reformerek mellé áll. 2, 1839-40-es országgyűlés: - a Deák Ferenc vezette ellenzék meghátrálásra kényszerítette a bécsi kormányzatota foglyok amnesztiát, kegyelmet kaptak és számos fejlesztő törvényt elfogadtak. - megszavazták az önkéntes örökváltságot, bár nem hozott változást, mivel 1848-ig a jobbágyok 1%-a tudta megváltani a szolgáltatásait. 3, Politikai erők a, Fontolva haladók (újkonzervatívok): Dessewffy József, a Hitel ellen röpiratot készítő

arisztokrata, nem vetette el a reformokat, ugyanakkor a rendi jogokat akarta megszilárdítani. - óvatos reformokat javasoltak. Lapjuk: Világ - felkarolták a magyar nyelv ügyét - támogatták az önkéntes örökváltságot b, Liberális nemesség: az 1840-es évek végére a liberális Kossuth Lajos vált az ellenzék vezetőjévé. A kormányzat elérte, hogy Kossuth kapjon megbízást a Pesti Hírlap nyomtatására Landerer Lajostól (1841), mely a polgárosodásért és a nemzeti haladásért vívott harc szócsöve lett. - alapgondolatuk az érdekegyeztetés volt (nemesség felkarolja a jobbágyok érdekeit is). - felvetették a kötelező örökváltságot az állam fizette volna a jobbágyok helyett a megváltást a birtokosnak - egységes polgári nemzet megteremtése: közteherviselés, népképviselet cenzusos választójog által. - gazdasági önrendelkezés, követelték az Ausztria és Magyarország közti vámhatár megszüntetését. c, Centralisták: Eötvös

József, Szalay László, Trefort Ágoston voltak a fő képviselői - népképviseleten alapuló, erős, centralizált polgári állam hívei voltak. - a központosított francia államot tekintették mintának. - elvetették a rendi jellegű vármegyei önkormányzatot. 209 Az 1840-es években Széchenyi Kossuth között. Széchenyi bírálta Kossuth lapját, a Kelet népe című könyvébenegyetért Kossuth elveivel, ugyanakkor elutasította az érzelmekre ható politikáját, mely szerinte forradalomhoz vezetheta közvélemény Kossuth mellé áll, Széchenyi elszigetelődött. 4, 1843-44-es országgyűlés: - a magyar államnyelvvé vált 1844-ben. (hivatalos közélet, a közép- és felsőoktatás, az államigazgatás és az igazságszolgáltatás nyelve lett a magyar) a tiltakozó horvátoknak még 6 évig engedték a latin nyelv használatát. - a védvámokért indított követelést elutasította a kormányzat az ellenzék a magyar áruk védelmében

létrehozta a Védegyletet, akiknek tagjai megfogadták, hogy azokból a termékekből, amelyekből a magyarok is előállítanak, hat éven át csak hazait vásárolnak. - zsidók szabad betelepedésre, szabad gyáralapításra és iparűzésre kaptak engedélyt. A reformerek térnyerését látva Metternich a kemény kéz politikájához nyúlt: - Kossuthot menesztette a Pesti Hírlaptól - együttműködött az újkonzervatívokkal, akik politikai vezető állásokhoz jutottak - vármegyék élére kormánybiztosokat (adminisztrátorokat) küldött. A politikai helyzetet tovább élezték a galíciai nemesi felkelés hírei (lengyel nemesség fellázadt Bécs ellen) 1, újkonzervatívok: gyors változások és az udvarral való szembekerülés következményeire figyelmeztettek. Létrehozták a Konzervatív Pártot 1846-ban 2, liberálisok: Kossuth, Deák Ferenc, Teleki László vezetésével létrehozták 1847-ben a Nemzeti Kör, melyből létrejön az Ellenzéki Párt.

Ellenzéki Nyilatkozat pontjai: - kötelező örökváltság állami kártalanítással - népképviseleti országgyűlés és annak felelős kormány - polgári szabadságjogok - törvény előtti egyenlőség - közteherviselés - kiváltságok felszámolása - adminisztrátori rendszer elvetése - alkotmány a birodalom ausztriai felének 210 3,"Fiatal Magyarország", radikális csoport: tagjai birtoktalan nemesek és polgári értelmiségiek (Petőfi, Jókai, Vasvári, Degré stb.)lassú reformok helyett radikális változásokat, önkéntes helyett kötelező örökváltságot akartak. 5, 1847-48-as országgyűlés: utolsó rendi országgyűlés - 1847-48-as országgyűlésen eltörölték az ősiség törvényét, bevezették a részleges közteherviselést - Kossuth Lajost Pest megye követévé választották. Lásd: Polgári forradalom Mo.-on és az áprilisi törvények 211 V.218 Polgári forradalom Magyarországon és az áprilisi törvények

Polgári forradalom Előzmények: - 1847-48-as országgyűlésen eltörölték az ősiség törvényét, és bevezették a részleges közteherviselést, de további reformokra nem volt kilátás. Kossuth Lajost Pest megye követévé választották. - Európában éhínség, forradalmi hullám és a párizsi forradalom (1848 február) hírére Kossuth azonnali reformokat tartalmazó felirati javaslatot nyújtott be (kötelező örökváltság, jogegyenlőség, népképviselet, szabad földtulajdon, alkotmányosság Magyarországnak és Ausztriának is). A felsőtábla és a kormányzat először nem fogadta el, de a bécsi forradalom (1848. március 13), Metternich menesztése és a pesti mozgolódások hírére a felsőtábla is megszavazta a javaslatot 1848. március 14-én. Forradalom: - a bécsi forradalom hírére Pesten 1848. március 15-én a „Fiatal Magyarország”, később „márciusi ifjak” megmozdulást szervezett, mely forradalommá alakult és harc nélkül

győzött egyetemisták, városi lakosság, a József-napi vásárra érkezők is mellé álltak. - Landerer nyomdájában kinyomtatták a követeléseiket tartalmazó 12 pontot, és Petőfi Sándor mozgósító versét, a Nemzeti dalt. A 12 pont tartalmazta: felelős kormányt népképviseleti országgyűlést jogegyenlőséget közteherviselést jobbágyfelszabadítást független igazságszolgáltatást nemzeti függetlenségi követeléseket: nemzetőrség felállítását, nemzeti bank alapítását, Erdéllyel való egyesülést forradalmi követeléseket: cenzúra eltörlése (sajtószabadság), politikai foglyok elengedése - délután csatlakozott Pest vezetése, és a Helytartótanács. A rend fenntartására létrehozták a Közcsendi Bizottmányt, ahol a márciusi ifjak a város vezetését átadták a városi elöljáróságnak és a liberális nemességnek. - este a Nemzeti Színházban a Bánk bánt játszották. 212 Az V. Ferdinánd helyett döntő

államkonferencia nem akarta elfogadni a javaslatokat, melyeket István nádor közvetített, de egyik fél sem engedett. A nádor az uralkodótól felhatalmazást kért az ügyek intézésére, így - 1848. március 17-én kinevezte Batthyány Lajost magyar miniszterelnökké. Batthyány Lajos koalíciós kormányt állított össze. Legtöbb tagja ellenzéki liberális volt: Kossuth Lajos (pénzügyminiszter), Szemere Bertalan (belügy), Deák Ferenc (igazságügyi) és Klauzál Gábor (földművelés és iparügy). Tagja volt a centralista Eötvös József (vallás- és közoktatásügyi), konzervatív- liberális Széchenyi István (közmunkaügy), a párton kívüli Mészáros Lázár (hadügy). A konzervatívokat Eszterházy Pál (király körüli miniszter) képviselte. Az április elején megalakuló magyar kormányban a magyar politikai élet valamennyi irányzata képviselte magát. Áprilisi törvények: - az új kormány feladata az ellenzéki követelések törvénybe

foglalása volt, amit az országgyűlés elfogadott 1848. április 11-én, és amit a király is szentesítettáprilisi törvényekkel született meg a polgári, alkotmányos királyság. - a végrehajtó hatalom a felelős magyar kormány kezébe került, melyet a király nevezett ki, de az a törvényhozásnak volt felelős. A törvényhozásban a rendi gyűlést népképviseleti országgyűlés váltotta fel cenzusos (vagyon, műveltség) választójog alapján. - az áprilisi törvények felszámolták a feudális és rendi jellegű kiváltságokat, felszabadították a jobbágyokat a jobbágyok úrbéres földjeik tulajdonosaivá váltak, az állam pedig kötelezettséget vállalt a földesurak kárpótlására. Eltörölték az úrbéri szolgáltatásokat: a tizedet és az úriszéket is. - kimondták Magyarország és Erdély egyesülését. - kimondták az arányos közteherviselést (adózás, katonáskodás, közmunka stb.) - kötelezővé tették a közös területek

felosztását (erdő, legelő). - kimondták a sajtószabadságot. - az Ausztriához fűződő viszonyt nem szabályozták egyértelműen, lényegében közelített a perszonálunióhoz. Magyarországot csak a közös uralkodó kötötte össze a birodalom másik felével. Nem volt tisztázva a hadügy, külügy, pénzügy kérdése, melyet királyi felségjognak tekintett Bécs. Végül közös maradt a hadügy, külügy, de nem gondoskodtak közös intézményrendszerről. A pénzügyet és vámügyet nem tekintették továbbra közösnek. A magyar vezető réteg nem akart elszakadni a birodalomtól, de alkotmányos keretek között a birodalmi érdekeket nem lehetett képviselni. - Nemzetőrség (önkéntes polgári fegyveres erő) felállításáról rendelkezik. - jogegyenlőséget kínáltak a nemzetiségeknek, de autonómiát nem. 213 V.219 Az 1848/49-es szabadságharc I, Előzmények A Batthyány-kormány kiállt az ország alkotmányos önállósága mellett: -

ugyanakkor a Pragmatica Sanctio elve alapján továbbra is az Ausztriával való együttműködést szorgalmazta. - saját fegyveres erő kiépítése és pénzjegyek kibocsátása az április törvények alapjánMivel az örökös tartományokban szolgáló magyar alakulatok hazahozatala késett, az országban állomásozó idegen ajkú sorezredekben pedig nem lehetett megbízni, ezért a magyar kormány májusban elrendelte egy 10 ezer főből álló reguláris haderő felállítását, melyet nemzetőröknek, majd honvédeknek neveztek. Kossuth pénzügyminisztersége idején megkezdődött a magyar feliratú bankjegyek kiadása, majd nagyobb címletű papírpénzt is kibocsátottak (Kossuth-bankó). A jobbágyfelszabadítással nem oldódtak meg a majorsági zsellérek anyagi gondjai, a nemzetiségi területeken, illetve Erdélyben és Horvátországban késett a jobbágyfelszabadítás, ezért a kormánynak a nemzetiségi mozgalmakkal 1848 nyarán már számolnia kellett: - a

nemzetiségi lakosság lelkesedéssel fogadta 1848 rájuk kiterjedő eredményeit, azonban megfogalmazódott a kollektív szabadságjogok iránti igény. 1848 májusában a szlovákok, a szerbek, és a románok önálló nemzeti gyűléseket tartottak. A magyar kormány biztosította az egyéni szabadságjogokat, de elzárkóztak a kollektív politikai jogok, a területi autonómia megadásától. A nemzetiségek vezetői a bécsi kormánynál találtak támaszt. - a szerbek önálló szerb tartomány, a Vajdaság létrehozását követelték, amit Kossuth elutasított, majd júniustól fegyveres felkelésbe fogtak. A szerbek a császári kormányzat támogatásával fellázadtak a magyar kormány ellen és 1848 júniusában rátörtek a Délvidék vegyes lakosságú falvaira. - a horvátok kezdettől fogva szembefordultak a Batthyány-kormánnyal és a Magyarországgal való egyenjogúságot követelték. Az uralkodó, V Ferdinánd a pesti forradalom után az udvarhű Josip

Jellačičot nevezte ki horvát bánná a júliusi pesti országgyűlésen ezért a diéta elfogadta Kossuth újoncmegajánlási és hiteltámogatási kérését. V. Ferdinánd elrendelte az önálló had- és pénzügyminisztérium megszüntetését 1848 augusztus 31-én. A Batthyány- kormány helyzete megrendült: Eszterházy Pál lemondott, Széchenyi idegösszeomlással a döblingi elmeintézetbe került. II, Szabadságharc: a szabadságharc a forradalom eredményeit visszavonni akaró udvar és az azokat védelmező magyar kormány fegyveres konfliktusa volt, ami a nemzetiségek lázadásával kezdődött. - Jellačič csapatai átlépték a Drávát 1848. szeptember 11-én az országgyűlés a harc felvétele mellett döntött.  Kossuth javaslatára létrehozták a honvédelmi harcot irányító Országos Honvédelmi Bizottmányt (OHB). - Jellačič csapatai a Balaton déli partjánál raboltak, fosztogattak, ami népfelkelést váltott ki. A népfelkelők elvágták a

kapcsolatot Horvátországgal A magyar ezredek hátráltak, több tiszt elhagyta a sereget, mert nem kívánt harcolni V. Ferdinánd ellen István nádor lemondott tisztségéről. 214 - - - - A magyar sereg élén álló Móga János 1848. szeptember 29-én Pákozdnál felvette a harcot Jellačič-csal és győzött. Jellačič háromnapi fegyverszünetet kért, mely alatt visszavonult Bécs felé. Móga követte Jellačič-ot, de az osztrák határnál megállt. Az OHB elnöke, Kossuth már későn utasította Mógát a bécsi forradalom támogatására. A Jellačič oldalvédjét adó horvát hadtestet, melyet Roth vezetett, a magyar csapatok néhány nap múlva bekerítették és megadásra kényszerítették, ozorai diadal, melyben kitűnt Görgei. 1848. október 6-án újabb forradalom tört ki Bécsben, ezt azonban Windischgrӓtz csapatai leverték, majd az osztrák területre lépő Móga által vezetett magyar hadsereget 1848. október 30-án Schwechatnál

legyőzte Kossuth Görgei Artúrt nevezte ki a fel-dunai hadtest főparancsnokává. mindezek hatására az udvar törvénytelennek nyilvánította a magyar forradalmat és 1848. december 2-án az udvar lemondatta V Ferdinándot, és helyére Ferenc Józsefet (1848-1916) ültették a trónra, aki vissza akarta állítani a dinasztia tekintélyét. Decemberben általános támadást indított az udvar Magyarország ellen. A Windischgrӓtz vezette császári főerő (50000 katona) a Duna mentén Pest irányába tört előre. A magyar főerők élére Kossuth Görgei Artúrt állította, aki visszavonult a túlerő ellen és harc nélkül feladta a fővárost. (1849 január 4-én), de megőrizve hadseregét és a főváros épségét. Kossuth, aki győzelmeket várt, egyre bizalmatlanabbul figyelte Görgeit, hogy a harc folytatódjon. A kormányzatot Debrecenbe, a hadipart Nagyváradra telepítették át. Felvidéki hadjárat: Görgey Pest kiürítése után Vácon át a Felvidék

felé fordult, hogy elvonja Windischgrӓtz főerőit Debrecen megtámadásától. A fel-dunai hadsereg belső válságot élt át. Sokan elhagyták a sereget Görgey, hogy megtartsa tisztjeit, Vácott kiáltványt adott ki 1849. január 5-én, melyben hangsúlyozta, hogy a harc törvényes, s elhatárolta seregét minden, az áprilisi törvényeken túlmutató radikális lépéstől. Hadseregét ütőképes reguláris hadsereggé kovácsolta. 1849 elejére a magyar erőket a Tisza vonalához összpontosították. Görgey csapatai Guyon Richard vezetésével áttörték a Branyiszkói-hágót 1849. február 5-én és kijutott a Hernád völgyébe így Görgey 215 - - - - - délnek fordulva egyesülhetett a Debrecen előterében, a Tiszánál gyülekező magyar erőkkel, melynek Klapka György volt a vezetője. Az Erdélyben állomásozó császári haderő nyíltan szembefordult a magyar kormánnyal 1848 októberében. A román parasztok és határőrök rátörtek a magyar

kastélyokra és falvakra. Erdélyben kezdetben a császári csapatok és román felkelők győztek. Kossuth Józef Bem, lengyel tábornokot állította az erdélyi magyar sereg élére, aki a székelyek és Gábor Áron ágyúinak segítségével 1849 márciusára kiverte az osztrákokat és a segítségükre siető orosz csapatokat Erdélyből. a magyar kormány új hadsereget szervezett Klapka György tábornok vezetésével. A főerőkhöz rendelték Damjanich Jánost (50000 katonával). Görgey, Klapka, Damjanich komoly erőt koncentráltak Windischgrӓtzel szemben Debrecen előtt. Kossuth nem bízott Görgeyben, helyette Henryk Dembinskit, a lengyel emigráció vezetőjét nevezte ki fővezérré, aki támadást indított, de részben az ő fővezéri hibái miatt Kápolnánál vereséget szenvedtek 1849. február 26-27-én Kossuth leváltatta Dembinskit is, a tisztikar nyomására Görgeyt nevezi ki ismét fővezérré Windischgrӓtz azt jelentette az udvarnak, hogy szétverte a

magyar sereget kiadta a Magyarországot tartományi rangra süllyesztő és az uralkodónak teljhatalmat adó olmützi alkotmányt 1849. március 4-én Tavaszi hadjárat: Görgey bekerítő hadműveletet indított Windischgrӓtz ellen, és több csatában is győzelmet aratott, Hatvan, Tápióbicske, Isaszegnél 1849. április 2., 4, 6  Windischgrӓtzet az udvar leváltatta A magyar haderő a Pest mellett állomásozó osztrák főerőket akarta bekeríteni, győznek, de a császári főerő nyugat felé kihátrált a harapófogóból. az olmützi alkotmány és a tavaszi győzelmek hatására a magyar országgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását (detronizáció), és Magyarországot független államnak nyilvánította 1849. április 14-én a debreceni református 216 - - Nagytemplomban, melytől nemzetközi támogatást remélt. A függetlenség nem javított az ország külpolitikai helyzetén, a szabadságharcot sem a franciák, sem az angolok nem

támogatták, az itáliai forradalmak elbuktak, a német egység kérdése nem oldódott meg, a poroszok szintén levertek minden liberális mozgalmat. Átmeneti megoldásként Kossuthot kormányzóelnökké választották A végrehajtó hatalom élére Kossuth Szemere Bertalant helyezte. 1849. május 21-én a sikerült visszafoglalni Budát a császári erőktől Bem Erdélyt, más seregek a Délvidéket szabadították fel, így az ország kilenctized része a magyar kormány ellenőrzése alá került. a magyar győzelmek hatására, beismerve a birodalom gyengeségét és a Szent Szövetség szerződéseire hivatkozva Ferenc József segítséget kért I. Miklós orosz cártól, aki 200 ezer fős hadsereget küldött Paszkievics vezetésével. 1849 tavaszán mind a magyar, mind a nemzetiségi vezetők körében felmerült a közeledés gondolata, azonban a magyar kormány a területi autonómia megadásától elzárkózott. 1849 július 28-án a Szegedre költözött országgyűlés

nemzetiségi határozatot adott ki, mely széleskörű nyelvhasználatot biztosított a közigazgatásban és az oktatásban, s a nemzetiségiek egyházi ügyeiket is önállóan intézhették. Elismerték a nemzetiségi közösségek létét és kultúrájuk szabad fejlődését Ugyanakkor alapként fogadta el a magyar államnyelvet, s elvben tartalmazta a területi autonómiát. Elfogadták ezzel egy időben a zsidóság egyenjogúsítását (emancipációját). III, A szabadságharc bukása A magyar haditerv a császári erők (170 ezer fő) gyors legyőzése volt, még az orosz erők (200 ezer fő) bevonulása előtt, mely által engedményeket szerezhetnek az uralkodótól. A magyar haderő, honvédség 160 ezer fő. A több irányból érkező támadás megosztotta a magyar katonai vezetőket. - Görgey Komáromnál akarta összevonni a seregeket, melyet először elfogadott az OHB, később Kossuth javaslatára Szegedet jelölték ki. Görgey látszatra elfogadta a haditervet,

de Komáromnál csak támadást indított, emiatt késve indult Szeged felé, Vácnál már az előretörő orosz erőkön kellett átvágnia magát, így jutva el Arad térségébe. - Bem seregei az oroszokkal vívott csatában felmorzsolódtak és Segesvárnál megsemmisültek 1849. július 29-én (Petőfi ebben a csatában halt meg) - Dembinski lett ismét a fővezér, aki Szegedet harc nélkül feladta, majd csatát vesztett Haynau főerejével szemben. Ezután az utasítások ellenére nem Arad felé indult, hogy egyesüljön Görgey seregével, hanem Temesvár felé indult, ahol 1849. augusztus 9-én csatát veszített. - Kossuth az események hatására lemondott, majd Bemmel, Perczellel emigrált és a hatalmat Görgeynek adta át - az egyetlen harcképes serege Görgeynek maradt (30 ezer fő), aki a túlerővel szemben 1849. augusztus 13-án Világosnál az oroszok előtt letette a fegyvert. 217 IV, Megtorlás: - Haynau 1849. október 6-án Aradon kivégeztetett 13

tábornokot, Pesten pedig Batthyányt. - bebörtönzések, kivégzések következtek, a honvédeket kényszersorozták a császári seregbe. - Haynaut nemzetközi nyomásra 1850-ben menesztették, és 1851-ben visszavonták az olmützi alkotmányt. 218 V.220 A kiegyezés előzményei és tartalma 1, A kiegyezés megszületésének okai: Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után, az 1850-es években a birodalmi kormányzat Magyarország a Habsburg Birodalomba történő teljes beolvasztására és németesítésre törekedett. Az 1851-1859 közti korszakot az osztrák belügyminiszter nevéről Bach-korszaknak (új-, vagy neoabszolutizmus) nevezik: - új közigazgatást vezettek be: Magyarországot, Erdélyt, Horvátországot, a Szerb Vajdaságot, valamint a Temesi Bánságot külön tartományként kezelték. A megmaradt területet 5 kerületre osztották fel. A megyék és a városok önkormányzatát eltörölték. A hivatalnoki kar egy részét Ausztriából

hozták Magyarországra, akiket főleg nemzetiségi területeken alkalmaztak. A hivatalnokoknak kötelezővé tették a magyaros viseletet, akiket ezért a közvélemény Bach-huszároknak gúnyolt. - - - - - megkezdték a polgári állam kialakítását: bevezették az osztrák polgári törvénykönyvet, egységesítették az oktatást (8 osztályos gimnázium, érettségi vizsga), mértékrendszereket. a modernizáció a lakosság akaratának ellenére, osztrák nyomásra kezdődött meg  államapparátus  állampolgárok  nem alakult ki a polgári államokra jellemző állampolgári tudat. 1853, úrbéri pátens: jobbágyfelszabadítás és a nemesség kártalanítása az áprilisi törvények alapján történt  a kárpótlás azonban elhúzódott, nehezítve a modernizációt. A kártalanítást a szabadságharcot vezető nemesség állampapírokban kapta meg, sokan anyagi csődbe jutottak. A földbirtokosok, és a parasztság is elégedetlen volt. A

majorság a földbirtokosok tulajdonában maradt: a zsellérek nem lettek tulajdonosok. a gazdasági fellendülés folytatódott, segítve a birodalmi piac, tőkeáramlás, vasútépítés és a tőkés mezőgazdaság kialakulását, bár az önkényuralom gátolta a fejlődést. osztrák adórendszert vezetnek be  a magas adóterhek a lakosság minden rétegét sújtották. Magyarország és Ausztria közti vámhatár megszüntetése (1850) az egységes birodalmi piac kialakulását szolgálta. 219 A magyar vezető réteg az udvarhű arisztokrácia kivételével elutasította az újabszolutizmust és szembeszállt vele. Fegyveres ellenállásra azonban nem volt esély, ezért a birtokos köznemesség zöme a passzív ellenállást választotta. Deák Ferenc által vezetett passzív ellenállás hívei: - nem működtek együtt a kormánnyal, nem vállaltak hivatalt, nem fizettek adót. - kiindulópontjuknak az áprilisi törvényeket tartották. - az emigrációhoz hasonlóan

számítottak egy fegyveres konfliktusra, de nem követték a Kossuth által sürgetett forradalmi utat. - nem értettek egyet a Habsburg Birodalom felbomlasztásával  a független Magyarország kevésbé tudna ellenállni a pánszláv törekvésekkel szemben, az OsztrákMagyar Monarchiában meg tudná a magyarság vezető szerepét őrizni a Kárpátmedencében. Az ellenállás sajátos formája volt az emigráció, az emigránsok akiknek többsége a harc újrakezdésén dolgozott. Vezető: Kossuth Lajos, Klapka György, Teleki László Kossuth előadó körútján az USA-ban és Nagy-Britanniában kiállt a mozgalom liberális és demokratikus elkötelezettsége mellett. 2, A kiegyezés előzményei, a Bach-rendszer bukása A forradalmak leverése után Ausztria nagyhatalmi külpolitikát folytatott: - meg akarta tartani itáliai területeit, és egyesíteni akarta Németországot (nagynémet egység) Az 1850-es évek eseményei kudarcokat hoztak: - a krími háborúban

(1853-56) elvesztették egyetlen jelentős szövetségesüket, Oroszországot. - az olasz egységtörekvésekkel szemben, 1859-ben a solferinói ütközetben vereséget szenvedtek a francia-piemonti hadseregtől. Az emigráció Párizsban ellenkormányt hoz létre (Magyar Nemzeti Igazgatóság). Kossuth személyesen is találkozott III Napóleonnal, ráadásul Kossuth vezetésével megkezdték az itáliai magyar légió szervezését. III Napóleon a győzelem után gyorsan békét kötött az osztrákokkal Több száz magyar honvédkatona (Türr István) csatlakozott Garibaldi seregéhez. A külpolitikai kudarcok és a pénzügyi csőd megrendítették az önkényuralmi rendszert  Ferenc József menesztette Bachot (1859) - Széchenyi István a döblingi elmegyógyintézetben tartózkodott gyógykezelésen, amikor kiadta 1859-ben névtelenül, a gúnyos hangvételű Rückblick című röpiratát  a bécsi titkosrendőrség ezután többször házkutatást tartott nála, végül

1860-ben öngyilkosságot követett el  az országban kibontakozó tömegmozgalom hatására a bécsi udvar meghátrál  - Ferenc József a konzervatív arisztokrácia (vezetőjük Apponyi György) felé nyitott  új miniszterelnök Schmerling. 1860 októberében kiadják az októberi diplomát, mely korlátozza az alkotmányosságot és az 1848 előtti állapotokat állította vissza. (Helytartótanács, Kancellária visszaállítása, felszámolta a Bach-rendszer közigazgatási rendszerét.)  az 1861-ben összehívott magyar országgyűlés viszont ragaszkodott az 1848. áprilisi törvényekhez - Ferenc József ezért a centralizációt akaró, liberális osztrák-német polgárság felé fordult. Kiadja 1861-ben a februári pátenst, mely erősítette a birodalmi központosítást és az alkotmányos vonásokat (közös törvényhozás, kormány, helyreállították a magyar államnyelvet, országgyűlési választásokat tartottak).  a magyar képviselők

elutasították ezt a pátenst is, a vita az elutasítás módjában volt: 1, Deák feliratban (Felirati Párt): Ferenc Józsefet királynak elismerik, perszonáluniót akarnak. 220 2, Teleki László (Határozati Párt) határozatban, a király hatalmát el nem ismerve akarta ezt megtenni. Teleki öngyilkos lesz Deák javaslata győzött 3, Schmerling (provizórium, átmeneti) korszak (1861-1865): - az elutasítást tartalmazó feliratra az uralkodó feloszlatta az országgyűlést, és felfüggesztette az alkotmányos intézmények működését (vármegyék), átmenetileg visszaállt az abszolutizmus  nem tértek vissza az 1850-es évek erőszakos politikájához. - Ausztria külpolitikai kudarcai, Deákék a passzív ellenállást nem tudják sokáig folytatni.  Ferenc József belátta, hogy a birodalom csak Magyarországgal kiegyezve maradhat nagyhatalom  a konzervatívok javasolták Apponyi Józseffel, hogy a külügy, hadügy, pénzügy legyenek közösek, melyeket

két független törvényhozás által kiküldött delegációra bíznák. - 1865-ben Deák a konzervatívok javaslatait beépítve, kiadja a Húsvéti cikkét, melyben a magyar alkotmányosságért cserébe elfogadhatónak tartották a közös hadés külügyet. Az uralkodó menesztette Schmerlinget és összehívták az országgyűlést. 4, Kiegyezés és tartalma 1866-ban porosz-osztrák háború  a magyarok nem használják ki  Ferenc József elhatározta magát a megegyezésre. (Visszaállították a megyei önkormányzatokat, hatályba léptek az 1848-as törvények.) 1867-ben a Pragmatica Sanctiot figyelembe véve létrejött a kiegyezés: 1, Ferenc Józsefet megkoronázták, Magyarország miniszterelnöke az emigrációból hazatérő Andrássy Gyula lett. 2, létrejön az Osztrák-Magyar-Monarchia, (OMM), amely kétközpontú alkotmányos monarchia, azaz dualista állam 3, Ausztriát és Magyarországot a közös uralkodó mellett a közös ügyek (a hadügy-, a

külügy- és a pénzügyminisztérium) kötötte össze, melyeket a közös minisztériumok végezték, melynek alkotmányos felügyeletére egy 60-60 fős delegációt, bizottságot küldtek. A közös ügyek fedezésében Ausztria részesedése (kvótája) 70%, Magyarországé 30% volt. 4, mindkét ország a közös ügyeken kívül önálló, kétkamarás törvényhozással és saját felelős kormánnyal rendelkezett. Az országgyűlést cenzusos választójog alapján választották. A két ország belpolitikáját (közigazgatás, igazságszolgáltatás, oktatás stb) egymástól függetlenül irányíthatta. 5, jelentős maradt az uralkodó befolyása: hadsereg vezetése, legfőbb hadúrként az uralkodó kezében maradt (német vezényleti nyelv, birodalmi hadsereg, nemzetek feletti), előszentesítési joggal rendelkezett (a törvényjavaslatok előzetese megismerésének és elvetésének a joga). 6, Magyarországot és Erdélyt ismét egyesítették. 221 7, a

gazdasági megállapodást 10 évente újra kellett tárgyalni: belpolitikailag önálló két ország gazdasági egységet, közös vámterületet képezett, közös valutával, a tőke és a munkaerő szabad áramlásával. A kiegyezésnek a nemzetiségiek nem örültek  a horvátok követeket sem küldtek a koronázásra, a szlávok a birodalom föderalizálását sürgették, a csehek a magyarokhoz hasonló jogokat követeltek. A magyarok azonban az „egy politikai nemzet”- elvét vallották  a nemzetiségieknek a kollektív jogok és az autonómia megadása az ország szétszakításához vezetne. Kossuth elutasította a kiegyezést, a Kasszandra-levelében („utolsó-szó”) adott hangot véleményének: - a nemzetiségi problémák megoldására egy Dunai Szövetség (konföderáció) létrehozását javasolta, mely szerint a Habsburg Birodalom szétbomlása után Magyarországnak államszövetségre kellene lépnie Horvátországgal, Erdéllyel, Szerbiával és

Romániával. A konföderáció közös ügyeit egy szövetségi hatóság, kormány intézte volna és a tagállamok a belső önállóságukat megőrizték volna. 222 V.221 Dualizmus kori gazdaságpolitika Az 1867-es kiegyezési törvény a két ország (Ausztria és Magyarország) gazdasági kapcsolatát is rendezte: - tízévente újra kellett tárgyalni - gazdasági egységet jelentett a két ország között, közös vámterülettel, közös valutával, a tőke és a munkaerő szabad áramlásával. - a kormányok hatáskörében hagyták a gazdasági fejlesztéseket (közlekedés, adószabályozás stb.) A kiegyezésnek köszönhetően a magyar gazdaság fejlődött  az ország hátrányain igyekeztek javítani (tőkeszegénység, képzetlen munkaerő, belső szállítókapacitás gyengesége):  az állam támogatta az infrastrukturális beruházásokat (vasútépítés, híd-, és útépítés, folyószabályozás).  az 1868. évi népiskolai törvény az

alapműveltség szintjét növelte Az osztrák területről érkező szakembereket idővel a hazai szakoktatásból kikerülők váltották fel.  állami ipartámogatás (adó-, és illetékmentesség, vámkedvezmény) elősegítette az iparosodást.  külföldi tőke segítette a vállalkozások bővülését, a hazai tőke pedig fenntartotta a beruházásokat. I, Mezőgazdaság Az ország meghatározó gazdasági ágazata a mezőgazdaság volt, a lakosság 2/3-a élt belőle. Jelentős volt a gabonatermesztés  a magyar búza azonban az amerikai verseny miatt kiszorult a külső piacokról  OMM belső piaca elegendő vásárlóerőt biztosított. termőterületek bővülése (folyamszabályozás, erdőirtás, legelőfeltörés következtében), fajtanemesítések, fejlettebb módszerek bevezetése (talajjavítás, műtrágya) és a gépesítés (cséplőgép) nőtt a termésátlag a tőkés nagybirtokokáttértek a külterjes gabonatermesztésről a belterjes

kultúrák alkalmazására (zöldég- és gyümölcstermesztés, istállózó állattartás), kapásnövények (kukorica, burgonya) és az ipari növények (pl.: cukorrépa) termesztésére. 223 A társadalmi-szociális feszültségek ugyanakkor nem csökkentek, a gazdálkodók több mint fele fejlődésre alkalmatlan, kis területű „nadrágszíj-parcellával” rendelkezett. II, Ipar 1872-ben megszüntetik a céheket  ennek ellenére a kisipar súlya a dualizmusban jelentős maradt a nagyvállalatok mellett. Az ipar fejlődéséhez hozzájárult az állam ipartámogató politikája, az olcsó munkaerő, a hazai tőke és a nagy mennyiségben beáramló külföldi tőke.  A mezőgazdaságban felhalmozott tőkét az élelmiszeriparba, főleg a malomiparba és a nehéziparba fektették  látványosan fejlődtek, pl: malomipari vállatok jöttek létre  Budapest a világ egyik legjelentősebb malomipari központjává vált.  a vasútépítés felgyorsult az állami

kedvezményekkel támogatott külföldi befektetők által  1868-ban magánvállalkozásoktól átvéve, Baross Gábor közlekedési miniszter vezetésével létrejön a Magyar Állami Vasutak (MÁV)  az állami vasútpolitika csökkentette az áruszállítás és a személyszállítás költségeit, a MÁV sikeres társasággá vált.  a gőzgépek elterjedése, a vasútépítés, a szénbányászat, a vaskohászat és a gépgyártás fellendülését eredményezte, mely következtében nehézipari központok jöttek létre (Ózd, Salgótarján, Vajdahunyad, Budapest stb.) Néhány nagyvállalat, pl.: Ganz és a MÁV gépgyára (MÁVAG) világszínvonalú termékeket állított elő.  az állami beruházások hatására meginduló építkezések több százezer idénymunkásnak, az úgynevezett kubikusoknak biztosította a megélhetést. Felgyorsult az ipar fejlődése az 1890-es években, Magyarországon az első és a második ipari forradalom egybeolvadt és kedvező

hatásai együtt jelentkeztek.  az élelmiszeripar és a gépipar alkalmazta a korszak újításait és a korszak technikai és technológiai élvonalába került  ipari központok iparvidékké fejlődtek  új iparágak a vegyipar és a villamosipar előretörtek.  számos újítás és találmány Magyarországon született meg: a transzformátor (Déri Miksa, Bláthy Ottó, Zipernowski Károly), a villamos-mozdony (Kandó Kálmán), a karburátor (Bánki Donát és Csonka János), dinamó (Jedlik Ányos) és a telefonközpont (Puskás Tivadar). Csonka János első magyar fejlesztésű gépkocsija is ekkor került piacra.  Adorján László- az első magyar repülőgép megalkotója.  az olcsó munkaerő révén virágzásnak indult a könnyűipar és a textilipar is. 224 III. Kereskedelem - a kiegyezéssel visszanyerte az ország a pénzügyi önállóságát  kezdetben a pénzügyi helyzete ingatag volt, az állami bevételek nem fedezték a kiadásokat, a

hiányt kölcsönök felvételével pótolták. - korszerű hitelszervezet kiépülése  számos nagybank jött létre (pl.: Magyar Állami Hitelbank, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank) nagyrészt külföldi tőke közreműködésével. - a nagybankok behatoltak az iparba, így a legeredményesebb vállalatok részvénytársaságokká alakultak. 225 V.222 Dualizmus kori társadalom Budapest fejlesztése mellett a vidéki városoké elmaradt (kivétel Temesvár, Szabadka, Szeged, Kolozsvár). A vidéki települések többsége alig különbözött a XIX század eleji állapotától. A lakosság háromnegyede még falvakban élt Az urbanizáció üteme elmaradt a nyugat-európai átlagtól. Kettősség jellemezte a dualizmus kori időszakot, egyrészt folytatódott a városiasodás, másrészt a kedvező mezőgazdasági lehetőségek miatt sokan a tanyavilágba költöztek. A jobbágyfelszabadítás (1848) megszüntette a feudális viszonyokat, de a hagyományos társadalom

értékvilága, hierarchiája fennmaradt. Az iparosodás, az urbanizáció, a polgári állam létrejötte során kialakultak a polgári, kapitalista társadalmi rétegek, melyek a hagyományos, feudális társadalmi rétegek mellett együtt jelentek meg, ezért úgynevezett torlódott társadalom jött létre. A társadalom alá- és fölérendeltségét több tényező is (nemzetiség, vallás, foglalkozás) nehezen átjárhatóvá tette. Az agrártársadalom társadalmi rétegei: magyarországi társadalom kétharmada a mezőgazdaságból élt. 1, Nemesség: vagyonilag differenciálódott Az „úri birtokosok” az agrárnépesség fél százalékát adták, azonban a földterületek egynegyedét birtokolták. - nagybirtokos arisztokrácia: (1000 hold felettiek), ország irányításában vesznek részt, földbirtokaikon pedig magas színvonalú majorságokat működtettek. Az ország vezetőit és diplomáciai testületek tagjait tették ki. - történelmi, „úri”

középosztály: 100-1000 hold közötti földterülettel rendelkeztek. A jobbágyfelszabadítás után a jobbágyi munkaerő és eszközállományának elvesztése, majd a kárpótlás elmaradása miatt tönkrement. Nagy részét a dzsentrik (angol szó = vállalkozó nemességre utal) tették ki, a kifejezés kezdetben a birtokait tőkés beruházásokkal fejlesztő nemességre vonatkozott, idővel az elszegényedett nemesekre használták. A dzsentrik a megyei önkormányzatoknál, illetve az állami apparátusban helyezkedtek el. Az úri középosztályhoz tartoztak még a köztisztviselők és az értelmiségiek is, akiknek a felmenői nagyrészt a nemességből kerültek ki. 2, Parasztság: birtoknagyság alapján differenciálódott. 226 - - gazdagparasztság (50-200 hold) és a középparasztság (10-50 hold): gyakran külső munkaerőt, cselédeket és bérmunkásokat alkalmazott, ennek ellenére kisebb társadalmi tekintéllyel bírt, mint egy vagyontalan városi

polgár. kis-, szegény-, törpebirtokos parasztság (1-10 hold): több millió főből álló társadalmi réteg, a zsellérek leszármazottai, rendszeres bérmunka vállalására kényszerültek. földnélküli agrárproletárok: cselédek, bérmunkások (napszámosok, summások, kubikosok). cselédek (béresek): hosszú időre, sokszor egész életükre leszerződtek az uradalmakba, ahol családjukkal éltek, kora hajnaltól késő estig szerény jövedelemért dolgoztak, kiszolgáltatva a földbirtokosnak és a munkát irányító gazdatisztnek. napszámosok: az adott birtokossal hétről hétre szerződést kötöttek. summások: kisebb csapatokba szerveződve járták az uradalmakat és nagyobb munkák idején szerződtek le idénymunkára, több hónapot jelentett. pl: aratás, cséplés kubikosok: mezőgazdasági bérmunkából és középítkezéseken (vasút, folyamszabályozás), vagy városi építkezéseken vállat földmunkából (kubikolásból) tartották fent magukat,

azonban a nagy középítkezések befejezésével, az 1890-es évektől romlott a helyzetük. A földnélküli agrárproletárok a csökkenő munkalehetőségek miatt tüntettek, sztrájkoltak, melyeket csendőri alakulatokkal vertek le. (Viharsarok-Békés megye) - agrárszocialista eszmék hívei: birtokrendszer felszámolását, földosztást akartak. - létrejön az Országos Függetlenségi és 48-as Gazdapárt, a párt vezetője Nagyatádi Szabó István. - a földkérdés a dualizmus egyik megoldatlan problémája lett. A századfordulón az életkörülmények és a munkalehetőségek nem javultak, megindult az agrárnépesség kivándorlása az USA-ba (2 millió ember). Ipari, polgári társadalom rétegei: 1, Nagypolgárság: polgári társadalom élén, a bankokat, nagy iparvállalatokat birtokló és irányító „pénzarisztokrácia” állt, mely hasonlóan zárt társadalmi csoportot alkotott, mint a nagybirtokos arisztokrácia, hasonló életmódot éltek,

kastélyokban, belvárosi palotákban laktak, követték szokásaikat  házasságkötések révén megindult a 2 társadalmi csoport összeolvadása. Többségük német és zsidó származású volt, azonban 1-2 generáció alatt asszimilálódtak a magyarságba. Származásuk miatt a politikába csak közvetett módon szóltak bele. 2, Polgári középosztály: értelmiségi pályákon (jogász, tanár, orvos, mérnök) helyezkedtek el „úri középosztályhoz” igyekeztek hasonlítani. 3, Kispolgárság: a mezővárosok egykori lakosai a kispolgárság sorait gyarapították. Életszínvonaluk és képzettségük elmaradt a középosztálytól, azonban biztos jövedelemmel rendelkeztek. Állami kisalkalmazottak, csendőrök, vasutasok, postások stb 4, Munkásság: az ipari fejlődés hatására, tízezres csoportból 1 millió fő lett a számuk a századfordulón. Kezdetben külföldről érkeztek szakmunkások, az oktatási reformoknak köszönhetően azonban nőtt a

hazai szakemberek száma, illetve az agrárnépességből is nagy számban helyezkedtek el az iparban. A budapesti iparkoncentráció miatt a munkásság egyharmada a fővárosban élt. - szakmunkások: jó bérezésben részesültek - betanított, vagy segédmunkások: bérük alacsony volt. A női munkaerő alkalmazása csak lassan terjedt el, főleg a textil- és az élelmiszeriparban helyezkedtek el, vagy a nagyvárosokban cselédnek álltak, lassan megjelennek az értelmiségi pályákon. 227 V.223 Dualizmus kori nemzetiségi kérdés A dualizmus kori nemzetiségpolitika megítélése mai napig vitatott. A nem magyar történészek a korszakban állami elnyomásra, erőszakos asszimilációra teszik a hangsúlyt. A magyar történészek árnyaltabban ítélik meg a kérdést A demográfiai adatok szerint az ország lakossága a dualizmus alatt folyamatosan nőtt. Az utolsó nagyobb kolerajárvány (1873) után hatékony állami közegészségügyi lépések történtek

(védőoltások, higiéniai viszonyok javítása), ezért a várható élettartam megnőtt (férfiaknál 41 év, nőknél 43 év). A szegényebb rétegeknél magas maradt a csecsemő- és gyermekhalandóság. A házasodási szokások alig változtak az elmúlt évszázadokhoz képest, ugyanakkor a családok már kevesebb gyermeket vállaltak. Az etnikai adatok szerint megállt, majd fokozatosan nőni kezdett a magyarság számaránya a népesség egészén belül, így a századfordulón a magyarok abszolút (relatív) többségbe kerültek. Ennek okai:  gazdasági fejlődés, főleg magyarok által lakott belső területen érvényesült, a nemzetiségiek által lakott peremterületek fejlesztése csak a századfordulón kezdődött meg.  a kivándorlás elsősorban más etnikumokat érintett. pl: szlovákok  az asszimiláció felgyorsulása a hazai németek és zsidók körében. Az etnikai beolvadás legnagyobb mértékben Budapesten és a vidéki nagyvárosokban (Kassa,

Pozsony, Szabadka, Kolozsvár, Nagyvárad) történt, ahol jelentős többségbe került a magyarság, miközben a környező falvak népessége nem magyar ajkúnak vallotta magát. Az Osztrák-Magyar Monarchiában a liberális politikusok a nemzetiségi kérdés megoldására törekedtek:  1868: horvát-magyar kiegyezés.  1868-ban elfogadják az Eötvös József által szorgalmazott nemzetiségi törvényt, amely biztosította a szabad nyelvhasználati, oktatási és egyéni jogokat, de elutasította a nemzetiségiek által követelt kollektív jogokat. A törvény kimondta, hogy a nemzetiségiek a közigazgatás, az oktatás, illetve a bíráskodás alsó- és középfokú szintjén, szabadon használhatják a nyelvüket. Szabadon alapíthattak kulturális egyesületeket, gazdasági társaságokat, illetve az egyházi autonómiák is megmaradtak  ugyanakkor az európai államokban a kisebbségek (ír kérdés, Orosz Birodalomban) erőszakos beolvasztására törekedtek.

Liberális elvek a gyakorlatban kevésbé érvényesültek:  a politikusokat türelmetlen nacionalizmus jellemzi az egységes nemzetállam megteremtése érdekében.  az 1868-as nemzetiségi törvény számos rendelkezését nem hajtották végre.  az erőszakos magyarosítás nem vált hivatalos eszmévé, azonban adminisztratív úton igyekeztek a nemzetiségi oktatást meggyengíteni. Fokozatosan bevezették a magyar nyelv tanítását a nemzetiségi iskolákban, miután a népszámlálások során kiderült, hogy a hazai nemzetiségiek 75% (6 millió fő) nem tud magyarul. 1879-ben előírják magyar nyelv tantárgyi oktatását az elemi iskolákban, majd 1907-es 228 törvény (Lex Apponyi) szerint 4 év után minimális magyar nyelvtudást várt el. Visszaszorították a nemzetiségi középiskolákat és megakadályozták a nemzetiségiek világi felsőoktatási intézményrendszerének a kialakulását. A kiegyezés után a nemzetiségi mozgalmak passzív

ellenállást tanúsítottak, majd a századfordulón megélénkült a tevékenységük: - megyei szintű területi autonómia kiépítését, majd a birodalom föderalizálását sürgették, illetve a magyarokéhoz hasonló jogokat követeltek - az oktatási törvényeket elítélték a nemzetiségi vezetők, élénk magyarellenes kampányt fejtettek ki - megjelent az erdélyi román értelmiségiek körében a Román Királysággal történő egyesülés gondolata, a szlovákoknál a pánszlávizmus eszméje. Cigányság a dualizmus korában: a dualizmus korában született róluk tudományos igényű, átfogó statisztika, mely 275 ezer főben határozta meg a számukat. a 14. században kezdődött meg a betelepedésük a Magyar Királyság területére Nyelvi és társadalmi szempontból heterogén csoportokat alkottak, az évszázadok során vándorló életformát folytattak, megtartva saját szervezetüket és szokásaikat. a dualizmus kori felmérés szerint 96%-uk ekkorra

már letelepedett, a vándorló életforma szinte eltűnt. Háziipari tevékenységből éltek (kovács, lakatos, vályogvető, lókereskedő, teknővájó), melyet a gyáripar kezdett háttérbe szorítani, mely következtében megszűnt az igény a cigány háziipari termékekre, mely hozzájárult a tömeges elszegényedésükhöz. A népesség zöme Erdélyben élt 229 V.224 Életmód alakulása és Budapest a századfordulón I. Budapest fejlődése és a millennium  1873-ban Buda, Pest és Óbuda egyesítésével jött létre Budapest, lakónak száma 1 millió fő lett a XX. század elején  Európa legnagyobb városai közé emelkedett  Bécs utolérése érdekében az ország erőforrásainak jelentős részét Budapestre koncentrálták  kedvezett a város közlekedési-földrajzi helyzete, amelyet a Budapest központú vasúthálózat is megerősített.  létrehozták a Fővárosi Közmunkák Tanácsát  segítségével arányosan és tervszerűen

fejlődött a város (sugárutak, körutak). Budapest belső övezete eklektikus stílusban épült. Eltérő funkciójú városrészek, üzleti, igazgatási, lakónegyedek, ipari körzetek, kertvárosok stb. jönnek létre Az impozáns középületek, pályaudvarok, bérpaloták és a Duna hídjai (Lánchíd-1849, Margit híd (1876), Ferenc József, ma Szabadság híd-1896), Erzsébet híd-1903) révén a főváros modern nagyvárossá vált.  az államnak nem maradt ereje az ország más régióinak fejlesztésére. Részbeni kidolgozás, folytatni kell!! 230 V.225 Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfőbb lépései Magyarországon Az őszirózsás forradalom (1918. október 31), a tanácsköztársaság (1919) és az ellenforradalomhoz köthető fehér terror (1920) után anarchikus állapotok uralkodtak Magyarországon. A politikusok célja a legitim (törvényes) hatalmi viszonyok megteremtése volt, ezért a törvényhozó testület, az egykamarás

nemzetgyűlés megválasztására került sor. - 1920. január végén megtartották a képviselőválasztást Választójoggal ekkor már az ország lakosságának 40%-a rendelkezett (24 éven felüliek 70%-a). A nők is szavazati jogot kaptak  a lakosság számára egyenlő, titkos és kötelező választójogot biztosítottak. A választásokat a Nagyatádi Szabó István vezette Kisgazdapárt nyerte meg, a második a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) lett, melyek együtt koalíciós kormányt hoztak létre, a miniszterelnök Teleki Pál lett. A Szociáldemokrata Párt (SZDP) a fehérterror elleni tiltakozásul nem vett részt a választásokon. Az új rendszer „ellenforradalminak” nevezte magát, mert elutasította az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság időszakát, és az ekkor hozott törvényeket semmisnek nyilvánították, ezért az ország államformája ismét királyság (király nélküli királyság) lett: - az antant nem engedélyezte

a Habsburg-ház restaurációját, ezért az ideiglenesen megválasztott kormányzó került az államfői hivatalba. 1920 március 1-jén a Nemzeti Hadsereg fővezérét, a Monarchia egykori admirálisát és a britek által is támogatott Horthy Miklóst választották az ország államfőjének, hivatalosan a királyt helyettesítő kormányzó lett (1945-ig). - - - 1921-ben a trón visszaszerzésére két visszatérési kísérlete volt IV. Károlynak, azonban az antant és a környező országok katonai beavatkozással fenyegetőztek, ezért a magyar kormány a második kísérletet már fegyveres erővel akadályozta meg, és a nemzetgyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását. 1920. június 4-én aláírták a trianoni békeszerződést, mellyel helyreállt az állam szuverenitása, és véglegesítették az ország határait. a Nemzeti Hadsereget beolvasztották a honvédségbe, a fehérterrorban részt vett különítményeket felszámolták. a szegényparasztok

körében korlátozott mértékű földosztásra került sor, mely a családi igényeket kielégíthette, azonban farmergazdálkodásra alkalmas parasztbirtokok kialakítására nem volt alkalmas.  a Nagyatádi-féle földreformjavaslat nem valósult meg, a nagybirtokrendszer továbbra is fennmaradt az országban 1920-ban a numerus clausus (zárt szám) bevezetése: a törvény különbséget tett az egyetemi felvételiknél az állampolgárok között politikai, vallási és származási alapon, mely alapvetően a zsidóságot sújtotta. (1928-ban módosítják) 231 Az ellenforradalmi rendszer konszolidációs intézkedései: 1, Politikai konszolidáció: - 1921-ben a királypárti Teleki Pál lemondott, helyette Bethlen István gróf lett a miniszterelnök. Korlátozott alkotmányos rendszer kiépítésére törekedett - 1921-ben megkötik a Bethlen-Peyer paktumot, melyet Bethlen István és a szociáldemokrata Peyer Károly kötött, ezzel a kormány kiegyezett a

szociáldemokratákkal. A szociáldemokraták vállalták, hogy nem szerveznek tömegsztrájkokat, nem kifogásolják az államformát, csak a munkásság körében hirdetik nézeteiket, cserébe a kormány nem akadályozza működésüket. - Bethlen a két koalíciós pártból létrehozta az új kormánypártot, az Egységes Pártot. - kormányrendeletekkel szűkítette a választói jogot, hogy kevesebben szavazhassanak azok közül, akik radikális programok támogatói voltak. 1922 és 1938 között csak 10 törvényhatósági városban és Budapesten maradt titkos, a vidéki szavazóknak nyíltan kellett szavazniuk, így biztosította a kormánypárt győzelmét a választásokon és háttérbe szorította az ellenzéki pártokat. (Nyílt szavazásokra ekkor Európában már sehol nem volt példa.) A kormánypárt a vezetéséből is kiszorította a radikális földreformot és radikális antiszemitizmust képviselő politikusokat. - 1927-től visszaállítja a felsőházat,

ezért újra kétkamarás lesz az országgyűlés. 2, Gazdasági konszolidáció: - a háború utáni hiperinfláció, a jóvátételi fizetési kötelezettség, az utódállamokból érkező menekültáradat, az új országhatárok miatti nyersanyag-, tőke és piacvesztés a gazdaság összeomlásával járt. Az 1924-ben megkapott népszövetségi kölcsön (250 millió aranykorona) és az adók megemelése stabilizálták az államháztartást, melyben nagy szerepe volt a kormánytól függetlenül működő Magyar Nemzeti Bank létrehozásának, mely garanciát jelentett arra, hogy a kormány nem fogja a gazdaságot fedezet nélkül pénznyomtatással élénkíteni, megállt a korona elértéktelenedése, lehetővé vált 1927ben új pénzeszköz, a pengő bevezetése. - a túlméretezetté vált élelmiszeripar, vasipar és gépgyártás helyett a fejletlenebb könnyűipart fejlesztik, a gazdaság másik húzóágazata az építőipar lett. Az ipari szektor fejlődött, azonban a

mezőgazdaság stagnált, melynek oka a felvevőpiacok megszűnése, gabonaárak csökkenése, a korszerűtlen, kis termelékenységű gazdálkodás volt. A nagybirtokon főleg gabonát termeltek, a munka- és gépigényesebb kerti növények helyett. - 1925-re a magyar gazdaságnak sikerült a háború előtti fejlődési szintre visszatérnie. Elterjedtek a modern technikai eszközök: telefon, rádió, automobil 232 Fejlődött a gép- és villamossági ipar, a rádiócsöveket és volfrámszálas izzókat előállító gyárak (Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. és a Ganz-gépgyár) világszínvonalú termékeket állítottak elő. A képzett munkaerő-utánpótlást az oktatáspolitika is elősegítette, nőtt a lakosság iskolázottsága. Az országok első világháború utáni bezárkózó, protekcionista gazdaságpolitikája azonban nehezítette a nemzetközi kereskedelem kibontakozását. 3, Kulturális konszolidáció Keresztény és nemzeti értékrend

visszaállítása  nem jelent valódi keresztény újjászületést, mert az emberek eltávolodtak a keresztény életmódtól (Prohászka Ottó püspök). Horthy 1920-ban létrehozza a Vitézi Rendet: földet és címet adtak katonai érdemekért. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter: - „kultúrfölény”, neonacionalizmus programja  Magyarországnak kulturális és tudományos teljesítményével kell fölényét megmutatnia a szomszédos országokkal szemben és felzárkóznia hozzájuk  az állami bevételek 10%-ával a kultúrát támogatják - 1926: népiskolai törvény - levente-, vagy cserkészmozgalom: 12-21 év közötti fiúknak kötelező a rendszeres testedzés - 8 évfolyamos középiskolák szakosodhatnak humán vagy természettudományos irányba - ösztöndíjak, magyar intézetek létrehozása külföldön Hóman Bálint kultuszminiszter: - központosított nemzeti nevelés - 1940-ben 6 helyett 8 osztályos lett az elemi iskola 4, Külpolitikai

célok: - a trianoni békeszerződés revíziója, az elveszített területek visszaszerzése volt. Bethlen István a békés revízió híve volt. Revízió típusai: etnikai, optimális, teljes (integrális), Dunai Konföderáció. A külügyminisztérium jelentős összeget fordított a nyugati országokban a revízió ügyének a népszerűsítésére. A revíziós törekvéseinkkel szemben létrejön 1920-21-ben a kisantant: Csehszlovákia, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság részvételével (1938-ban szűnik meg). - a Bethlen-kormány vállalta a teljesítési politikát, majd belépett a Népszövetségbe (1923ban veszik fel.) - 1927-ben örökbarátsági megállapodást kötöttek a Benito Mussolini vezette Olaszországgal, aki támogatta a magyar revízió ügyét. Mindkét ország területi követelésekkel lépett fel Jugoszláviával szemben. 233 V.226 Horthy-korszak társadalma és életmódja A két világháború között is fennmaradt

Magyarországon a torlódott társadalom: az agrár és a polgári társadalom egymás mellett élt  a polgárosodás felemás módon folytatódott. A társadalmi rétegek a vagyoni különbségek miatt alig érintkeztek egymással, ha mégis, akkor már a köszönéssel és a megszólítással egyértelművé tették hovatartozásukat. I, A Horthy-kori társadalom 1, Arisztokrácia: a legnagyobb presztízsű társadalmi csoport, néhány száz család alkotta. - ide tartoztak a Habsburg-család Magyarországon élő tagjai, akik főhercegi rangot viseltek, hercegi, grófi, bárói családok. - az ország legnagyobb birtokosai és a leggazdagabb emberei (ezer hold feletti), a világháború és a gazdasági válság hatására csökkent a földterületük, voltak, akik elvesztették birtokukat és jómódú középosztálybeliként éltek. - elzárkóztak a többi társadalmi rétegtől, rangon aluli házasságot ritkán kötöttek. - vidéki kastélyaikban, fővárosi palotákban

éltek. - saját klubjaik voltak, rendezvényeikre csak rokoni és baráti körből invitáltak társaságot. 2, Nagytőkések=nagypolgárság, néhány száz család alkotta. - a második leggazdagabb csoport, nem voltak arisztokraták. Pl: Weiss, Hatvany-Deutsch, Dreher, Kornfeld, Richter (sikeres vállalkozók voltak). - családok 2., vagy 3 generációja élt az országban, asszimilálódtak - gazdasági vezető szerepüket megőrizték, - városi palotákban, villákban laktak. 3, Úri (keresztény) középosztály: 100-1000 hold közötti földterülettel rendelkeztek. - a nemesi származás jelentősége megszűnik, magasabb rangú hivatalnokok, katonatisztek, orvosok, mérnökök, tanárok és egyéb értelmiségiek alkották. Horthy Miklós is e körbe tartozott. - többszobás városi lakásokban, villákban vagy családi házakban éltek. N+1 szabály: egy lakásban eggyel több szoba kell, mint ahányan ott laktak. Személyzetet is tartottak, ekkor terjed el a polgári

lakásokban a cselédszoba. - az elcsatolt területekről sokan menekültek az országba, itt már a korábbi életmódjukat nem tudták tartani. Jelen volt a lecsúszás veszélye - antiszemita gondolkodás jellemzi 4, Kispolgárság - önálló vállalkozást vezető kisiparosok és kiskereskedők, továbbá az egyes állami hivatalnokok (postás, rendőr, csendőr, hivatalsegéd, a kalauz) tartoztak ide. - havi fix. 200 pengőt kerestek, mely szerény keresetnek számított Tisztes szegénységben éltek. - városi bérlakásokban, garzonokban, szerényebb családi házakban éltek. Kantinokban és kisvendéglőkben étkeztek. - törekedtek a magasabb osztályokba való bekerülésre, nem volt ritka a lecsúszás sem, ezért körükben magas volt az öngyilkosság száma. 234 5, Parasztság: birtoknagyság alapján differenciálódott. - gazdagparasztság (50-200 hold) és a középparasztság (10-50 hold): külső munkaerőt, cselédeket és bérmunkásokat alkalmazott, ennek

ellenére kisebb társadalmi tekintéllyel bírt, mint egy vagyontalan városi polgár. - kis-, szegény-, törpebirtokos parasztság (1-10 hold): rendszeres bérmunka vállalására kényszerültek. - földnélküli agrárproletárok: cselédek, bérmunkások (napszámosok, summások, kubikosok)  nyomorban élnek - nem volt mindegy ki hol élt, mezővárosban, faluban, vagy tanyán, az sem volt mellékes hogy a falu közepén vagy a falu szélén. - 1920. évi Nagyatádi-féle földreform nem oldotta meg a szegényebbek helyzetét  városokba vándoroltak. - fő táplálékuk: kenyér, hagyma, zsír, szalonna, kolbász, paprika. Többfogásos ételt csak a módosabbak ettek, húst pedig csak vasárnap. 6, Munkásság: - szakmunkások: jó bérezésben részesültek, kispolgári nívón éltek, a betanított, vagy segédmunkások bére alacsony volt. - elsősorban városokban éltek, létszámuk, foglalkoztatottságuk nőtt a Horthy-korban. - lakáskörülményeik is változatos:

ágybérlet (többen laknak egy albérletben), munkásszálló, lakótelepi lakás, nyomortelepeken lévő barakklakás. - 40 ezren éltek tartós nyomorban. III, Vallási és nemzetiségi viszonyok: a trianoni határokkal létrejön a magyar nemzetállam. - az egyetlen jelentős nemzetiség maradt a félmillió fős német (sváb). - a lakosság 1%-át tették ki a szlovák anyanyelvűek. - a cigányság lélekszáma 100000 főt tett ki, felhagytak vándorló életmódjukkal, letelepedtek, mely lehetőséget biztosított a mélyszegénységből való kitörésre. - a vallás közösségi kérdés volt, átszőtte az emberek mindennapjait. IV, Állami intézkedések: Az első világháború és a határváltoztatások  hadirokkantak, hadiözvegyek, és árvák, menekültek, munkanélküliek száma nőtt  - Népjóléti Minisztérium létrejötte. - tb=kötelező beteg- és balesetbiztosítás bevezetése, mely rokkantsági, öregségi, özvegységi és árvasági ellátással

egészült ki. - nyugdíjkorhatár 65 év. - 1928-ban létrejön az Országos Társadalombiztosító Intézet (TB) - javul az orvosi ellátás színvonala, mely következtében nő az átlagéletkor. V, A korszak társadalmát bemutató filmek: - Hyppolit, a lakáj (1939), Hannibál tanár úr (1956), Indul a bakterház (1979), Rokonok (2006). 235 V.227 Az antiszemitizmus megjelenési formái és a „zsidókérdés” a Horthykorszakban A Horthy-korszakban tovább erősödött az antiszemitizmus, mely a zsidóságot a többségi társadalomtól elkülönülő nemzeti vagy faji csoportnak tartotta, kulturálisan vagy genetikailag öröklődő, kártékony tulajdonságokkal. A zsidóságot azonosították:  kapitalizmussal: gazdasági vállalkozásokban, polgári és értelmiségi pályákon nagy létszámban jelentek meg.  kommunizmussal (bolsevizmussal), mert nagy létszámban vettek részt benne A dualizmus kori asszimilációs politika megváltozott, az első

világháború után a zsidóság beolvadását már veszélyesnek ítélték, mert szerintük lerombolhatják a magyar kultúrát és nemzettudatot. 1920-ban bevezetik gróf Teleki Pál (1920-21) első miniszterelnöksége alatt: - az úgynevezett numerus clausus-törvényt, politikai, vallási-származási és nemi alapon meghatározták az egyetemre jelentkezők számát. A zsidókat és a lányokat korlátozott számban vették fel. Az 1920-as években enyhült az antiszemitizmus a Bethlen-kormány (1921-31) gazdasági konszolidációjának köszönhetően, ennek következtében és nemzetközi nyomásra 1928-ban módosította a numerus clausus-t. I, Belpolitikai élet az 1930-as években Az első világháború és a gazdasági világválság (1929-33), Hitler és Sztálin megerősödése  radikális jobb- és baloldal megerősödik, ismét elterjed az antiszemitizmus - a munkások érdekeit a MSZDP képviseli. Elterjedt a kommunista agitáció üldözik - 1930: a Független

Kisgazdapárt a parasztság érdekeit képviselte  földreformot hirdet - radikális jobboldal  létrejön Gömbös Gyula (1932-36) vezetésével a Fajvédő Párt, Bajcsy-Zsilinszky Endre vezetésével pedig a Nemzeti Radikális Párt, és a német mintára szerveződő magyar nemzetiszocialista mozgalmak=nyilaskeresztesek, nyilasok (jelképükről, a zöld nyilaskeresztről kapták a nevüket). Átvették a németektől a horogkeresztet, a karlendítéses köszönést, az NSDAP programját és az SA mintájára rohamosztagot szerveztek. Azt ígérték, hogy a gazdasági válságot a zsidók vagyonának elvételével és szétosztásával fogják megoldani. A magyar nemzetiszocialista mozgalom több egymással vetélkedő pártból állt. A legismertebb vezetője Szálasi Ferenc volt, aki megkísérelt önálló ideológiát alkotni: 1) a nemzetiszocializmus magyar változatát hungarizmusnak nevezték, mely a nacionalista, a szocialista, a keresztény és az antiszemita

nézeteket ötvözte. 2) a zsidónak minősített magyarok vagyon nélküli kivándoroltatását képzelte el, Európán kívül alapítsanak államot. 3) a hungarista állam szerinte olyan népszerű lesz, hogy a Kárpát-medence népei önként újraalakítják Nagy-Magyarországot (Hungária Egyesült Földek) Szálasit bebörtönzik. II, A kormánypolitika jobbratolódása Kormánypárton belül két irányzat alakul ki hogyan akadályozzák meg a radikális jobboldal előretörését; az egyik oldal engedményeket akart adni, a másik háttérbe szorítani. 236 1, Darányi Kálmán (1936-38) lett a miniszterelnök, aki megpróbált a két irányzat elvárásai között egyensúlyozni.  1938-ban első zsidótörvény: izraelita vallásúak az értelmiségi szakmákban legfeljebb az állások 20%-át tölthetik be. Imrédy Béla miniszterelnöksége idején került elfogadásra.  meghirdeti a győri programot: fegyverkezési program, miszerint 1 milliárd pengőt

szánnak a hadsereg fejlesztésére. 2, Nyilasokkal kiegyezni akaró Darányit Horthy lemondatja, és helyette Imrédy Bélát (1938-39) nevezte ki miniszterelnöknek: - fellépett a nyilasokkal szemben. - szociális intézkedéseit a főváros a zsidóság adóiból finanszírozta. - kezdeményezte az első zsidótörvény szigorítását. - megkísérelte növelni a miniszterelnök jogkörét a parlamenttel és az államfővel szemben  Horthy lemondásra szólította fel Imrédyt (kiderült, hogy a távolabbi felmenői között is volt zsidó). 3, Teleki Pál lesz a miniszterelnök (1939-41): - szintén keményen fellépett a nyilaskeresztes mozgalom ellen. - 1939-ben elfogadják a második zsidótörvényt, mely nemcsak az izraelita vallásúakra, hanem a kikeresztelkedettekre is vonatkozott, tehát nemcsak vallási, hanem faji alapon tett különbséget, a közszolgálatból elbocsátották a zsidókat. Az ipari-kereskedelmi életben 12%-ban, az értelmiségi munkakörben

6%-ban maximálta a zsidók számarányát. Az első és a második zsidótörvény 90 ezer személyt fosztott meg állásától. 4, Bárdossy László (1941-42) miniszterelnöksége: - 3. zsidótörvény: mindenkit zsidónak minősített, akinek két nagyszülője izraelita hitfelekezet tagjaként született, megtiltotta, a vegyes házasságokat, zsidó és nem zsidó között. 237 V.228 Magyarország háborúba sodródása és részvétele a Szovjetunió elleni harcokba Gömbös Gyula (1932-36) halála után Darányi Kálmán (1936-38) lett a miniszterelnök:  1938-ban a kormány olyan törvényt kezdeményezett, hogy az izraelita vallásúak az értelmiségi szakmákban legfeljebb az állások 20%-át tölthetik be ez volt az első zsidótörvény, ami Imrédy Béla miniszterelnöksége idején került elfogadásra.  meghirdeti a győri programot: fegyverkezési program, 1 milliárd pengőt szánnak a hadsereg fejlesztésére.  a nyilasokkal kiegyezni akaró

Darányit Horthy lemondatja, és helyette Imrédyt nevezte ki. Imrédy Béla (1938-1939) miniszterelnöksége - fellépett a nyilasokkal szemben és kezdeményezte az első zsidótörvény szigorítását. - 1938. március 12-én, a német haderő megszállta Ausztriát Ausztria és Németország egyesülése=Anschluss Magyarország szomszédos lett a Harmadik Birodalommal. - 1938 szeptemberében, a müncheni konferencián Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország belegyezett a Csehszlovákiához tartozó Szudéta-vidék (3 millió német élt itt) Németországhoz történő visszacsatolásába. Magyarországot és a megmaradt Csehszlovákiát arra kötelezték, hogy tárgyaljanak a magyar kisebbség ügyéről, mely nem vezetett eredményre, ezért döntőbírósághoz fordult. - 1938. november 2-án meghozzák az első bécsi döntést, melynek értelmében Magyarország visszakapta a Felvidék és Kárpátalja déli, döntő részben magyarok lakta területeit. A

Bécsben összeülő konferencián csak Németország és Olaszország vett részt, Franciaország és Nagy-Britannia érdektelenségre hivatkozva távol maradt. - megkísérelte növelni a miniszterelnök jogkörét a parlamenttel és az államfővel szemben  Horthy ezt nem nézte jó szemmel, a parlamentben pedig a kormánypárt leszavazta a saját miniszterelnökét. Horthy lemondásra szólította fel Imrédyt, mert kiderült, hogy a távolabbi felmenői között is volt zsidó. Teleki Pál miniszterelnök (1939-41): a revíziós politika folytatása mellett döntött, ápolni kívánta az angol kapcsolatokat, azonban a Hitlernek szabad kezet adó nyugati politikára nem lehetett számítani, ezért - 1939-ben az ország csatlakozott az antikomintern paktumhoz, és kilépett a Népszövetségből. Teleki szerint Németország nem győzhet a II világháborúban, így a magyaroknak menetelniük kell velük, de nem szabad belépni a háborúba. - 1939 március: Hitler elfoglalta

Csehországot, és támogatásával létrejött Szlovákia. A magyar kormány ekkor Kárpátalja visszacsatolása mellett döntött, s a magyar csapatok bevonultak a döntő többségében ruszinok lakta országrészbe. Teleki elképzelésével ellentétben nem adtak önkormányzatot, így a lakosságot nem sikerült megnyerni. - 1939. szeptember 1-jén a németek lerohanják LengyelországotTeleki meghirdette a fegyveres semlegesség politikáját, „nem hadviselő félnek” 238 - - - - nyilvánította magát. A németek bosszúságára nem engedélyezte a Lengyelország ellen támadó német csapatok átvonulását Magyarországon, és megnyitotta a határt a lengyel menekültek előtt. keményen fellépett a nyilaskeresztes mozgalom ellen. 1939-ben elfogadják a második zsidótörvényt, mely nemcsak az izraelita vallásúakra, hanem a kikeresztelkedettekre is vonatkozott, tehát nemcsak vallási, hanem faji alapon tett különbséget, a közszolgálatból

elbocsátották a zsidókat. Az ipari-kereskedelmi életben 12%-ban, az értelmiségi munkakörben 6%-ban maximálta a zsidók számarányát. Az első és a második zsidótörvény 90 ezer személyt fosztott meg állásától. 1940 nyarán a németek megszállják Franciaországot. Románia és Jugoszlávia nem számíthat többé a szövetségesek támogatására. A románok a szovjet, bolgár és magyar területi követelésekkel találják szemben magukat. Besszarábiát átadják a szovjeteknek az ultimátum következtében. a németek el akarják kerülni a román-magyar háborút, ezért 1940. augusztus 30-án sor kerül a második bécsi döntésre, mely során Erdély magyarok által lakta részeit visszakaptuk. 1940 novemberében Magyarország csatlakozik a háromhatalmi egyezményhez, azonban nem akartak a tengelyhatalmak csatlósává válni, ezért az angolbarát Jugoszláviával örökbarátsági szerződést kötött. 1941 tavaszán a németek meg akarják támadni

Jugoszláviát, amihez Hitler kérte a magyarok segítségét. Teleki Pál 1941 április 3án öngyilkos lett Bárdossy László miniszterelnök (1941-42): A magyar belpolitikai helyzet romlott; a szélsőjobboldal megerősödött a német győzelmek miatt. - 1941. április 11-én, Horvátország függetlenné válása után a Magyar Honvédség átlépte a jugoszláv határt, és elfoglalta a Délvidéket (Bácska, Muravidék, Baranyai háromszög). (Újvidéki „hideg napok”, mészárlás) Nagy-Britannia megszakította a diplomáciai kapcsolatokat hazánkkal. - Németország 1941. június 22-én megtámadta a SZU-t Románia a kezdetektől részt vett a hadjáratban, ezért a németbarát magyar katonai vezetés szerette volna, ha részt veszünk benne. Werth Henrik, a vezérkari főnök a győztes szovjetellenes német hadjárat időtartalmát 6 hétre becsülte, Bárdossy azonban kockázatosnak tartotta. - 1941. június 26-án került sor Kassa bombázásra (körülményei máig

tisztázatlanok), melyet a magyar vezérkar szovjet támadásként értékelt, erre hivatkozva Magyarország másnap megtámadta a SZU-t, Dálnoki Miklós Béla altábornagy vezetésével (50.000 fő), és ezzel belépett a háborúba A harcokban bevetették a 239 - - legjobban felszerelt gyorshadtestet 14 , ami hamar elvesztette ütőképességét, ezért a magyar haderő megszálló feladatokat látott el. 1941 decemberében Nagy-Britannia hadat üzent hazánknak, az USA háborúba lépése után, német nyomásra Bárdossy hadat üzent az USA-nak, így hazánk teljesen Németország katonai szövetségesévé vált. Bárdossyt Horthy leváltatta és helyére Kállay Miklós került. a 3. zsidótörvény elfogadása: mindenkit zsidónak minősített, akinek két nagyszülője izraelita hitfelekezet tagjaként született, megtiltotta a vegyes házasságokat zsidó és nem zsidó között. Kállay Miklós miniszterelnök (1942-44) A német vereségek következtében megjelentek

a németellenes gondolatok. - 1942-ben újabb magyar sereget küldtek a frontra. A 2 magyar hadsereg (200 ezer fő) Sztálingrádnál, a Don-kanyarban foglalt állást. A védelmi vonal túl hosszú volt, és a magyar hadsereg felszereltségében is elmaradt a szovjet seregtől. 1943 januárjában a szovjet erők áttörték a frontot, elsöpörve ezzel a magyar, olasz, román erőket. A magyar hadvezetés, Jány Gusztáv parancsai értelmetlen áldozatokat követeltek, és tovább súlyosbították a helyzetet. A 2 magyar hadsereg több tízezer embert veszített, fegyverzete elpusztult, ezért újraszervezésre haza kellett szállítani. A doni katasztrófa világossá tette, hogy Magyarország érdeke a háborúból való kilépés. Kállay hintapolitikába kezdett: a német szövetség mellett titokban felvette a kapcsolatot Angliával kizárólag a feltétel nélküli megadást fogadták el, különbéke megkötését nem tették lehetővé. Kállay azonban a kiugrással addig

akart várni, amíg a szövetségesek elérik a magyar határt. Hitler tudomást szerzett erről, ezért a németek megszállták Magyarországot 1944. március 19-én 14 Nagy létszámú harckocsival és teherautóval rendelkezett, az alakulatok élén huszárszázadok és kerékpáros zászlóaljak végeztek felderítést. 240 V.229 Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. Holokauszt. Kállay Miklós miniszterelnöksége (1942-44) - hintapolitikába kezdett: a német szövetség mellett titokban felvette a kapcsolatot Angliával a szövetségesek csak a feltétel nélküli megadást fogadták el, különbéke megkötését nem tették lehetővé. Kállay azonban a kiugrással addig akart várni, amíg a szövetségesek elérik a magyar határt. Hitler tudomást szerzett erről, ezért elhatározta, hogy csapataival megszállja Magyarországot: - 1944. március 15-én ezért Horthyt találkozóra hívta a Salzburg melletti Klessheim

vadászkastélyába, ahol közölte Horthyval, hogy meg fogja szállni az országot, (Margaréta-terv), és kérte ehhez Horthy előzetes jóváhagyásátellenkező esetben fegyverrel támadja meg Magyarországot, mely stratégiailag fontos volt, a Balkáni-front biztosítása érdekében, mivel a magyar haderő már Galíciában harcolt a Vörös Hadsereggel szemben, átállása veszélyeztette volna a német érdekeket. Horthy először elutasította, majd tudomásul vette az ország katonai gyengesége miatt. - 1944. március 19-én a németek csapatok bevonultak Magyarországra az önállóságát vesztett országban Horthy megőrizte kormányzói befolyása egy részét, ugyanakkor lehetővé tette a németeknek a magyar államapparátus és hadsereg felhasználását. Az amerikai légierő a német magszállást követően megkezdte a katonai, hadiipari és a közlekedési célpontok bombázását. Sztójay Döme miniszterelnöksége (1944): nácibarát - a kormány

együttműködött a német hadsereggel és a Gestapóval, Edmund Veesenmayer lett a teljhatalmú magyarországi megbízottmegkezdődött a németellenes politikusok letartóztatása (Kállay, Bethlen stb.) - a zsidókat a sárga csillag viselésére kényszerítették, majd gettókba gyűjtötték őket, 1944 májusában pedig megindult a vidéki zsidók deportálása, munka-, majd koncentrációs táborokban való megsemmisítésüka népirtás időszakát holokausztnak, magyarul vészkorszaknak nevezzük. A vidéki zsidóság háromnegyedét, 450 ezer embert szállították koncentrációs táborba, főleg Auschwitzba a kormányzó július elején leállította a deportálásokat, mellyel 200-250 ezer budapesti zsidó elhurcolását akadályozta meg. - betiltották az ellenzéki lapokat, valamint a baloldali németellenes pártokat. Lakatos Géza miniszterelnök (1944): - 1944 aug.: Horthy, Sztójayt lemondatja, és Lakatos Géza tábornokot nevezte ki miniszterelnöknek. -

1944 aug.: a román átállást követően megvolt a lehetőség a kiugrásra, mivel a Vörös Hadsereg a román erőkkel kiegészülve betört a Kárpát-medencébe, és a magyar csapatokat a német csapatok ellen lehetett volna fordítani. Horthy nehezen szánta rá magát, elfogadta október 11-én a szovjet fegyverszüneti feltételeket, melyet csak 1944. október 15-én jelentett be a rádióban, és a hadsereg nem kapott egyértelmű parancsot, nehezen akartak átállni a Vörös Hadsereghez. Az SS- tisztek elrabolták a kormányzó fiát, Horthy Miklóst és a város parancsnokát, az ő életükkel zsarolták. - Debrecen mellett megkezdődött a legnagyobb páncéloscsata. 241 Szálasi Ferenc miniszterelnök (1944-45): - Horthy sikertelen kiugrási kísérlete után a nácik hatalomra juttatták hatalomra - célkitűzései: háborúban való totális részvétel, hungarista állam koncepciójának megvalósítása a nyilasok hatalma alatt az ország hadszíntérré

vált és a háború végéig harcolt a nácik oldalán. - a nyilasok hozzáláttak a budapesti zsidóság kiirtásához sok embert a Dunába lőttek, a német munkaszolgálatra rendelt zsidókat túlnyomórészt gyalogosan, „erőltetett menet”-ben hajtották a nyugati határszélekre. Magyar zsidókat mentette a svéd Raoul Wallenberg, a svájci Carl Lutz és a spanyol diplomatának magát kiadó Giorgio Perlasca. Zsidó gyerekek megmentésére egész hálózatot épített ki Sztehlo Gábor evangélikus lelkész. - az erőddé nyilvánított Budapestet két hónapos ostrommal foglalták el a szovjetek (1944 december- 1945 február) a visszavonuló német hadsereg Székesfehérvárnál sikertelen ellentámadást kísérelt meg (Tavaszi ébredés). A Vörös Hadsereg 1945 áprilisára szabadította fel az országot a náci uralom alól. - hazánk közel 900.000 embert veszített el a háborúban, akiknek a fele az elhurcolt zsidóság volt; kb. 350 ezer volt az elesett

katonák száma Kb 600 ezren estek szovjet hadifogságba, az angolszász erőknek 300 ezren adták meg magukat. - nem maradtak ép hidak, közlekedési eszközök, az ország romba dőlt, a nemzeti vagyon 40%-a pusztult el. 242 V.230 A Rákosi-diktatúra kiépülése és jellemzői (1945-56), szűkebb értelemben (1948-1956) Előzmények: - 1948-ban kommunista programmal és vezetéssel megalakul a MDP (Magyar Dolgozók Pártja), mely felszámolta a többpártrendszert és nyílt kommunista diktatúrát vezetett be. (Ezt nevezzük a fordulat évének) - 1949-ben az MDP vezetése a pártokat beolvasztja a Magyar Függetlenségi Népfrontba, mely az egypárti választáson megszerezte a szavazatok 96%-át. Megvalósult az állam és a párt összefonódása, ezzel Magyarországon létrejön a proletárdiktatúra. Új alkotmányt fogadtak el, mely rögzítette hazánk államformáját: népköztársaság. A köztársasági elnök szerepét az Elnöki Tanács vette át, azonban a

tényleges hatalom az MDP vezetése kezében volt. Az MDP élén Rákosi Mátyás állt, vezetőtársai Gerő Ernő (gazdaságpolitika), Farkas Mihály (hadseregfejlesztés), Révai József (művelődésügy) voltak, de mellettük fontos szerepet játszott Rajk László és Kádár János is. Moszkva képviselői azonban velük szemben is bizalmatlanok voltak. Szovjet titkosszolgálat működött Magyarországon. A diktatúra jellemzői: Politikai: - államosítás: magántulajdon, a piacgazdaság felszámolása. Felgyorsítják a gazdaság államosítását: 1947-ben a bankokat, 1948-ban a 100-nál több munkást foglalkoztató üzemeket, 1949-ben a 10 munkásnál nagyobb üzemeket. 1948-ban az egyházi iskolák államosítása, csak néhány intézmény maradhatott az egyházak kezén. - - - feloszlatják a szerzetesrendeket. Háttérbe szorítják a vallásos életet, egyházi ünnepeket betiltják, vagy átnevezik. Az izraelita hitközségek felének működését beszüntetik.

1949-ben a katolikus egyház megtörése érdekében életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték Mindszenty Józsefet (esztergomi érseket). a kultúra állami ellenőrzés alá kerül. 1946-tól feloszlatják a civilszervezeteket, helyettük kommunista ifjúságmozgalmak jönnek létre: kisdobos (6-10 év között), úttörőmozgalom (10-14 éves korig), a többi korosztálynak a Dolgozók Ifjúsági Szövetsége (DISZ), későbbi KISZ. Az iskolákban az alapképzés 8 év, a középiskolai képzés 4 éves lett, kötelezővé vált az orosz tanulás. Az iskolai oktatást áthatotta a kommunista ideológia. állami terrort alkalmaz. Az ÁVO-t függetlenítették- ez lett az ÁVH (Államvédelmi Hatóság). Vezetője: Péter Gábor, aki Rákosi Mátyástól 243 közvetlenül kapta az utasításokat. A „fekete autó” bárkiért eljöhetett („csengőfrász”), elvitte őket az Andrássy út 60-ba, később a Fő utcára. Az ÁVH a hírszerzés és a kémelhárítás

feladatain túl a társadalom megfélemlítésének legfontosabb eszköze lett. Koholt vádak alapján bárkit feljelenthettek, letartózhattak és bírósági ítélet nélkül is bebörtönözhettek. 1950 és 1953 között 650 ezer ember ellen indult bírósági eljárás. A felnőtt népesség 20%-áról gyűjtöttek adatokat, mint rendszerellenes elemekről. Előfordult, hogy „rendszerellenes” családokat vidékre költöztettek, ahol embertelen körülmények között mezőgazdasági munkával kellett eltartani magukat. Hátrahagyott vagyonukra az állam tette rá a kezét Internálótáborokat (Kistarcsa, Tiszalök stb.) és büntetőtáborokat (Recsk) hoztak létre. A magyar „GULAG” létezését igyekeztek titokban tartani A terror az 1950-es évek elején nemcsak a rendszerrel szembenállókra terjedt ki, hanem a párt tagjaira is. Rajk László kivégezték 1949-ben, letartóztatták Szakasits Árpádot, Losonczy Gézát, Kádár Jánost, akit a SZU-ba küldenek.

Százezreket állítanak bíróság elé. Gazdasági: - a KGST megalakulása után a keleti tömb gazdasági önellátását tűzték ki célként, a KGST-n kívüli a gazdasági kapcsolatok leépítését várták el Magyarországtól is. A Marshall-segélyt elutasítják. Bevezetik a tervgazdálkodást és 1950-ben elindítják az első 5 éves tervet, melyben nem az ország gazdasági lehetőségeihez, hanem a politikailag kitűzött célokhoz igazították az elvárást, és állandóan változtak a tervszámok. Egyoldalúan a nehézipart fejlesztették: ”Vas és acél országa”. Az erőltetett iparosításban ugyanakkor szükség volt a külföldi nyersanyagra és gépekre, melynek következtében hazánkban magas maradt az import az exporttal szemben. - munkaerővel való gazdálkodás tervezése: a munkaerőt igyekezett fejlesztendő ágazatokhoz és üzemekhez terelni, akár kényszerítő eszközökkel is. Ez sokszor a szabad állásváltoztatás tilalmát vagy a tilalmat

megszegő büntetését jelentette. A munka hatékonyságát teljesítménybérrel és a teljesítendő normák emelésével igyekeztek fokozni. Példaképek lettek a sztahanovisták, akik a normát száz vagy ezer százalékra is teljesítették. A munkahelyeken is pártszervezeteket hoztak létre, melyek 1989-ig fennmaradtak. - a saját földjén gazdálkodó birtokos parasztság bizonyos önállósággal rendelkezett. Az önálló paraszti gazdálkodás felszámolásával, a téeszesítéssel, 244 akart a hatalom fellépni ellenük. Először az állami tulajdonú földek kerültek a szövetkezetekbe, azonban amikor 1949-ben a földdel rendelkező parasztok földjeit is a tsz-be akarták kényszeríteni, ellenállásába ütközött, melyet megtorolt a hatalom. Az egyéni gazdálkodókat kötelező beszolgáltatással sújtották (terményés állatbeadás, baromfi- és tojásbeadás, tej- zsírbeadás) A módosabb, kuláknak nevezett parasztoknak üldöztetésben volt részük.

Az agrárpolitika katasztrofális eredménye miatt ismét be kellett vezetni a jegyrendszert. 1952-re a termelés visszaesett, az emberek életszínvonala pedig csökkent. A magángazdaságok jobb termelési eredményt értek el, mint az államiak, ezért az állam növelte a beszolgáltatásokat, az úgynevezett padlássöprést az ÁVH bevetésével hajtották végre, mely a teljes terményfelesleg, azaz a következő évi vetőmag elvételét jelentette. Rendszeressé váltak ezért a sztrájkok, megtagadták az emberek a beszolgáltatást. Társadalmi - átalakították a közigazgatás rendszerét, 1950-ben a korábbi közigazgatás helyén létrehozták a községi, városi, járási, megyei tanácsokat. A helyi tanácsok a legegyszerűbb kérdésekben is csak a központi, országos szervek döntését hajthatják végre. - a párt hatalmának közvetítését szolgálták a szakszervezetek, melyek elveszítették korábbi feladatukat, azaz a munkások valódi érdekvédelmét

már nem képviselték. - a kommunisták hatalma sokak számára nyitott a társadalomban felemelkedési lehetőséget, sokan viszont elhagyták az országot, emigráltak. A rendszer új képzett emberekből álló réteget akart létrehozni, ezt szolgálta a NÉKOSZ mozgalom (Népi Kollégiumok Országos Szövetsége), mely a társadalom alsó rétegéből származó tehetséges fiataljainak beiskolázását tűzte ki célul. A pártvezetést zavarta a mozgalom önállósága, ezért 1949-ben feloszlatják a NÉKOSZ-t, és helyette megteremtették a szakérettségi lehetőségét, mely során „népi” származású személyek gyorsított tanfolyamon leérettségizhettek, majd mehettek egyetemre. A bejutásnál előnyt élveztek a „munkás-paraszt” származásúakkal szemben. Az „új értelmiség” mellett azonban megmaradnak a „régi szakemberek”, akik szaktudására továbbra is szükség volt. - nőtt a munkavállalók száma, kb. 600 ezerrel A rendszer propagálta a

nők munkavállalását, azonban a női szerepekről nem változtak az elképzelések, és a nőknek a hagyományos háztartási, családanyai szerepet a napi 8 órás munka mellett kellett ellátni. A nők körében csökkent a gyermekvállalási kedv, ezért Rákosi kérésére 1953-ban Ratkó Anna egészségügyi miniszter betiltotta az abortuszt. (1945-ig bűncselekménynek számított, de kimondatlanul felfüggesztették a végrehajtását). (Ratkó- gyerekek) - személyi kultusz kialakítása: Sztálinnak és Rákosi Mátyásnak, mint tévedhetetlen vezéreknek a felmagasztalása, dicsőítése. A két vezért dicsőítő alkotásokat kellett készíteni. A tömegtájékoztatást (sajtó, rádió) teljesen alárendelték a kommunista propagandának. - a rendszer millióknak ígért jobb életet, de ezt nem valósították meg, így a diktatúra támogatóinak a köre szűkült. 245 V.231 Az 1956-os forradalom és szabadságharc jellemzői és főbb eseményei Előzmények:

- 1953-ban meghalt Sztálin, az új pártfőtitkár Hruscsov lett  kezdetét vette az enyhülés korszaka, melynek következtében a hidegháborús feszültség csökkent. - 1953-ban Nagy Imrét kinevezik miniszterelnöknek, aki enyhít a kommunista diktatúrán. (Kollektivizálás fékezése, enyhítette a beszolgáltatási rendszert, nehézipari beruházások átcsoportosítása, életszínvonal javítása: bérek növelése, enyhül a viszony az egyházzal, széles körű amnesztiát ad stb.) Rákosit és társait Moszkvában felelősségre vonják politikájuk miatt. A hazatérő Rákosi, mint első titkár (pártfőtitkár), ellenzi Nagy Imre új politikáját. 1955-ben leváltják Nagy Imrét a miniszterelnöki pozícióból, helyére Hegedüs András került. A Nagy Imréhez kötődő értelmiségiek ezért létrehozzák a pártellenzéki köröket, amelyek nyíltan bírálták Rákosi politikáját és a rendszer bűneit. - 1956-ban a SZKP (Szovjetunió Kommunista Pártja)

XX. kongresszusán Hruscsov beszédében feltárta a sztálinizmus bűneit, a beszédet nem hozták nyilvánosságra. - 1956-ban a Petőfi Körben, amely a DISZ-nek (Dolgozók Ifjúsági Szövetsége) volt a fóruma, sorra rendeztek vitákat, főleg diákokból álló hallgatóság előtt. Hatására vidéken is, főleg egyetemi városokban számos vitafórum jött létre. - 1956 júliusában a szovjet vezetés belátta, hogy Rákosi helyzete tarthatatlan, ezért a feleségével együtt a SZU-ba vitték. A MDP (Magyar Dolgozók Pártja) első titkára Gerő Ernő lett. - 1956. október 6-án Rajk László és társait a rehabilitálásuk után újratemetik, melyen nagy tömeg vesz részt. Az újratemetés után az egyetemi és az értelmiségi körökben egyre határozottabb politikai változásokra vonatkozó követeléseket fogalmaztak meg. A szegedi egyetemisták létrehoztak egy, a kommunista szervezetektől függetlenül működő mozgalmat: a Magyar Egyetemi és Főiskolai

Egyesületek Szövetségét (MEFESZ), amelyhez a többi egyetem is csatlakozott. Mindeközben Lengyelországban hasonló belpolitikai válság alakult ki, mint Magyarországon, a sztálinista politikusokat háttérbe szorítják, majd Hruscsov engedélyével Nagy Imréhez hasonló vezetőt választanak. - 1956. október 22-én a MEFESZ 16 pontban foglalja össze a programját, másnapra a lengyel eseményekkel szolidáris tüntetést hirdettek meg. A Politikai Bizottság engedélyezte, Nagy Imre viszont ellenezte a tüntetést. - 246 Forradalom és szabadságharc: - 1956. október 23-án a budapesti tömeg Gerő Ernő távozását, a Rákosi- rendszer vezetőinek felelősségre vonását és szabad sajtót követelt. A tüntetés első állomásán, a Bem téren a magyar zászlóból kivágták a szovjet mintára alkotott állami címert, a lyukas zászló lett a forradalom legismertebb szimbóluma. A legnagyobb tüntetésekre este a Parlament előtti Kossuth téren, a Magyar

Rádió Bródy Sándor utcai épülete előtt és a Városligetnél, a Sztálin-szobor körül került sor. A Parlament előtt a tömeg Nagy Imrét követelte a kormányba. A Magyar Rádió előtt a tömeg követelései beolvasását akarta elérni, azonban helyette Gerő Ernő beszédét közvetítették. Az őrség a tüntetőkre lőtt, mellyel megkezdődött az épület hajnalig tartó ostroma. Az állami propaganda eszközének elfoglalása a forradalom 2. szimbolikus eseménye volt. Ugyanebben az időben ledöntik a Sztálin-szobrot, ez a forradalom 3. szimbolikus eseménye Vidéken: Miskolcon, Debrecenben, Mosonmagyaróváron stb. is tüntetésekre került sor (belelőttek a tömegbe). Moszkvát nem érték váratlanul az események, még ezen a napon elindultak a magyarországi szovjet alakulatok Budapest felé. 247 Az MDP vezetése: 1. statáriumot, azaz rögtönítélő bíráskodást és kijárási tilalmat hirdetett, arra számított, hogy a szovjet csapatok gyorsan

leverik a felkelést. 2. bejelentették, hogy Nagy Imre lesz a miniszterelnök (okt 24-én nevezik ki ismét) Mindez már a tüntetőknek és a társadalom nagy részének kevés volt, és szembeszálltak a szovjet támadókkal. A Corvin mozinál, a Tompa utcában, az Astoriánál, később a Széna téren alakultak ki az ellenállás központjai. (Pesti srácok, Molotov-koktél, gerillataktikát alkalmaztak, ÁVH-sokat meglincselik) - 1956. október 24-én és 25-én a magyar vezetés azt sugallta, hogy a fegyveres megmozdulásokat leverték, ezért 25-ére feloldották a statáriumot. Ezen a napon a Kossuth téren összegyűlt tömegre sortüzet lőttek ki. (kb 200 halott)  országos sztrájk alakul ki, a nagyobb üzemekben munkástanácsokat hoznak létre, melyek követelése megegyezett a felkelőkével, az általuk elfoglalt nyomdákban röpcédulákat, újságokat adtak ki. - 1956. október 28-án Nagy Imre bejelentette új programját a rádióban, mely a szovjetek

engedményének maximuma volt. A Kommunista Párt továbbra is megőrzi vezető szerepét, a Varsói Szerződésből nem léphet ki Magyarország: 1, elismerte a felkelés jogszerűségét, ezáltal a Rákosi-rendszer hibáit. 2, fegyverszünetet hirdetett, bejelentette, hogy tárgyalni fognak a szovjet csapatok budapesti kivonulásáról 3, ÁVH (Államvédelmi Hatóság) feloszlatása 4, újra sajtószabadság lép életbe 5, koncepciós perek elítéltjeinek kiszabadítása (pl.: Mindszenty József hercegprímást) A felkelőknek mindez kevés volt, addig nem akarták letenni a fegyvert, amíg a szovjet csapatok el nem hagyják az országot. - 1956. október 30-án ezért Nagy Imre elismerte a többi pártot is, koalíciós kormányt hoztak létre, amelyből hiányoztak Rákosi hívei. November elején az MDP-t feloszlatták Kádár János vezetésével, és létrehozták a Magyar Szocialista Munkáspártot (MSZMP), melynek az első titkára (pártfőtitkára) lett. A Köztársaság

téren a pártbizottság székházát megostromolják a felkelők. 248 - 1956. október 31-én létrejön a kormányhoz hű forradalmi, fegyveres erő Mindeközben Moszkvában döntöttek a forradalom fegyveres leveréséről. Az USA-t váratlanul érte a magyar forradalom, nem volt elképzelésük arról, mit kell tenni abban az esetben, ha egy szovjet ellenőrzés alatt lévő országban forradalom tör ki. A szuezi válság15 el is terelte a figyelmet a magyar forradalomról. A Magyar Írószövetség kiáltványt ad ki, melyben kérte nyugati hatalmak támogatását. - 1956. november 3-ára a szovjetek katonailag előkészítették a támadást Magyarország ellen. (Egyeztettek Kínával és néhány keleti tömbben lévő országgal, Tito hozzájárulását is elnyerték.) Nagy Imre értesülve a szovjet támadásról, kilépett a Varsói Szerződésből és semlegesnek nyilvánította az országot, melyet az ENSZ és a nagyhatalmak tudomására hozott. Kádár Jánost

Moszkvába szállították, tudomására hozva, hogy a forradalom leverése után a pártvezetés őt akarja az új kormány élére. Kádár, aki támogatta a forradalmat és Nagy Imre kormányának egyik minisztere volt, belegyezett. Mindeközben a szovjetek Nagy Imrével megtévesztésként a szovjet csapatok kivonásáról tárgyaltak. Letartóztatták Maléter Pál honvédelmi minisztert. - 1956. november 4-én hajnalban a szovjetek támadást indítanak Nagy Imre bejelenti a rádióban, majd a jugoszláv követségre menekültek munkatársaival. 15 Egyiptomban az első arab-izraeli konfliktusban elszenvedett veresége aláásta a monarchia helyzetét. 1952ben a hatalom az angol befolyás alatt álló király helyett, Nasszer ezredes kezébe került a hatalom, aki 1956-ban államosította a Szuezi-csatornát működtető francia-angol érdekeltségű társaságot, melyben gazdasági érdekük veszélyeztetést látták a kőolajszállítmányok sebezhetősége miatt. Egyiptom

ellen Izraelt bevonva brit és a francia csapatok támadtak 1956-ban. (2 arab-izraeli konfliktus) SZU atomfegyverrel fenyegetőzött, azonban az USA sem támogatta a brit-francia csapatokat. Mindez elterelte a figyelmet Magyarországról, így a SZU leverte a szabadságharcot. 249 V.232 A Kádár-korszak (1956-1989) I, Kádár János hatalomra jutása, 1956-os megtorlások 1956. november 7-én a szovjetek támogatásával Kádár János a Forradalmi MunkásParaszt Kormány (MSZMP) nevében átvette a hatalmat: - az értelmiségi csoportok és a munkástanácsok ellenállnak, az ország nem volt hajlandó az együttműködésre (az MSZMP-t régi ÁVH-sok és az MDP volt tagjai támogatták) - november 22-én Nagy Imre és társai elhagyják a jugoszláv nagykövetséget, garantálták számukra, hogy nem indul eljárás ellenük  Kádár tudtával a szovjetek elrabolták és Romániába szállították őket. - november végétől Kádár keménykezű politikába kezdett 

megtorlás és megfélemlítés. - december elején ellenforradalomnak minősítette az MSZMP az 1956-os eseményeket. (Hamis vádak  3 évtizedig az események lejáratása volt a céljuk) - a társadalom ellenállását a szovjet csapatok, az új karhatalmistákból (régi ÁVHsokból és állásukat vesztett funkcionáriusokból, pártszervezetnél tisztséget, hivatalt viselő) álló,- közismert nevükön- „pufajkásokra” és a munkásőrségre támaszkodva töri le.  terrorizálják a lakosságot  a békés tüntetéseket sortűzzel verték szét, statárium meghirdetése, ismét megkezdődtek az internálások  200 ezer ember hagyta el az országot és menekült külföldre. 1957-től megkezdődtek a forradalom részvevőinek perei: - 1958. június 16-án Nagy Imrét, Maléter Pált, Gimes Miklóst és Szilágyi Józsefet kivégezték, társaik börtönbüntetést kaptak. - Rákosi visszatérését Magyarországra megakadályozza, követőit pedig fokozatosan

kiszorította a hatalomból  Péter Gábort és Farkas Mihályt elítélték. - 228 személyt végeztek ki és 26 ezer embert marasztaltak el. (Az első kivégzésekre 1956 decemberében került sor és 1961 augusztusában volt az utolsó.) - az 1960-as évek elején egyházi személyeket tartóztatnak le  az egyházat ki akarták szorítani a fiatalok neveléséből. - a Kádár-kormány kezdetben külpolitikailag elszigetelődött. Az ENSZ Közgyűlése napirenden tartotta a „magyar kérdést”, megállapította, hogy jogtalanul tiporták el a forradalmat. A SZU mindent megtett, hogy az ügy a Biztonsági Tanács elé ne kerüljön. 1963-ban az ’56-os elítéltek zömét szabadon bocsátották, cserébe elismerte az ENSZ a Kádár-kormányt. II, Konszolidáció politikai jellemzői: - „Élni, és élni hagyni”, „Aki nincs ellenünk, az velünk van”, politikával 2 évtizedre megteremtették a hatalom és a társadalom konfliktus nélküli együttműködését 

nyílt ellenszegülést nem tűrték, ugyanakkor nem várták el, hogy mindenki támogassa a rendszert. - az 1949-es alkotmány alapján működött a rendszer, változatlan ideológia, egypártrendszer, cenzúra stb. Új címer, a Kádár- (szocialista) címer bevezetése A forradalomból okulva, óvakodtak a személyi kultusz bevezetésétől. Lapjuk: Népszabadság. - egyre kevésbé avatkoztak bele az emberek magánszférájába  az emberek életszínvonalának növelése a cél, kárpótlásként a politikai szabadságjogok korlátozásáért. „Aki dolgozik, az boldogul” Párttagság nélkül azonban bizonyos szint fölé nem lehetett emelkedni. 250 a közösségi cselekvés bármely formáját tiltották  kiölte a közösségi cselekvésre irányuló hajlandóságot, hatása napjainkban is érezhető. - szólásszabadság hiánya  politikai és sajtónyilvánosság helyett irodalmi művekben lehetett vitákat folytatni  Aczél György a „3 T” = tiltás,

tűrés és támogatás elvét alkalmazta  a szellemi életet ellenőrzik, ugyanakkor nőtt a szellemi élet mozgástere. A kultúrában és a tudományos életben sok ügynök tevékenykedett  ügynökké kényszer hatására, szakmai előrelépés miatt, vagy a rendszer iránti hűségből váltak. Feladatuk nemcsak az információ összegyűjtése és továbbadása volt, hanem dezinformációval és pletykákkal befolyásolták a környezetüket. - meghatározó szerepük volt a középréteghez tartozó, úgyenevezett kádereknek (párthoz hű személyek), több tízezren voltak  számos egzisztenciális előnnyel rendelkeztek, pl. kedvezményesen juthattak lakáshoz stb A káderré válásnak a politika megbízhatóság mellett a szakértelem is a feltétele lett nőtt közöttük a diplomások aránya. A rendszer élén a káderek és a nómenklatúra (vezető tisztségeket viselők) felett álltak a pártvezetők, a hatalmi elit, akiket a közvélemény 4K-nak

nevezett el  K-vonalú telefonnal rendelkeztek, korlátlanul utazhattak külföldre, a Kútvölgyi Kórházban kezelték őket, a Kerepesi úti temetőben temették el őket. - rendezte az ország a kapcsolatát az NSZK-val, Ausztriával, Egyesült Államokkal, Vatikánnal  az USA 1978-ban visszaadja a Szent Koronát, Mindszenty Józsefet kegyelemben részesítik. Az egypárti diktatúra az 1960-as évektől kiépülő kádári változatát „gulyás- vagy fridzsiderkommunizmusnak” nevezték  a lakosság jelentős része megpróbált a fennálló hatalommal együtt élni, elfogadni a rájuk kényszerített szovjet rendszert. - III, A gazdaság jellemzői: - növelték az ipari munkások bérét, eltörölték a kötelező terménybeszolgáltatást, a nehézipar egyoldalú fejlesztését megszüntették, engedték a parasztság szabad gazdálkodását  ugyanakkor a cél a mezőgazdaság teljes kollektivizálása maradt. - a mezőgazdaságból kívánták fedezni az

iparosításhoz szükséges munkaerőt. 1959 és 1961 között tartott a mezőgazdaság „teljes” kollektivizálása  a szovjet modell teljes másolására nem került sor, engedélyezték a háztáji gazdaságokat (baromfitartás, sertéstenyésztés, zöldség- és gyümölcstermesztés). A TSZ-ek (téeszek) biztosították az ország számára az élelmiszerellátást. A mezőgazdaság kollektivizálásának eredménye: tömegével vándorolt a munkaerő a városokba, iparba, nőtt a szolgáltató ágazati és a szellemi dolgozók aránya, csökkent a fizikai 251 - - - dolgozók aránya. Megkezdődött a vidék polgárosodása, folytatódott az urbanizáció. az 1960-as években jelentős szerepe volt a nehéziparnak (61%), csökkent az élelmiszeripar és a könnyűipar szerepe. A korszak sikerágazata a mezőgazdaság  oka: gépesítés, műtrágyázás, új növényfajták, iparszerű növénytermesztés (kukorica, cukorrépa, napraforgó stb.) az 1960-as években

nyilvánvaló vált, hogy az intenzív gazdasági fejlődés a tervgazdálkodással nem valósítható meg  áruhiány, a hazai műszaki fejlesztések kevésnek bizonyulnak  az ipar rászorult a Nyugatról vásárolt használati jogokra, technológiai licencekre, alkatrészekre. a szovjetek engedélyével 1968-ban bevezették az „új gazdasági mechanizmus”-t. Ezzel a piacgazdaság elemeit akarták bevezetni a gazdaságba  önálló vállalati kezdeményezések, valós árak és valós bérek kialakítására lehetőség  ugyanakkor az alapelv a tervgazdálkodás maradt, teljes foglalkoztatás („kapukon belüli munkanélküliség, közveszélyes munkakerülők”), sok terméknél megmaradt a kötött ár, visszafogták a nagyobb személyi jövedelmeket.  a szovjet pártvezetés 1974-ben leállította, mert a pártállam felszámolásához vezetne. A gazdasági reformok leállítása  gazdasági, társadalmi konfliktusokhoz vezetett, melyet az 1973-as

olajválság tovább mélyített  a magyar gazdaság nem volt képes a szerkezetváltásra; új tudásigényes, innovatív ágazatokba nem tud olyan mértékben befektetni, mint a nyugati államok: - a pártvezetés a gazdasági válságot nyugati kölcsönökből akarta elkerülni  ragaszkodott az életszínvonal megtartásához, a felvett hitelt erre fordították a gazdaság fejlesztése helyett  eladósodási spirál: a régebbi adósságok törlesztésére újabb kölcsönöket vesznek fel a Világbanktól, egyre rosszabb feltételekkel  az ország gyorsan eladósodott  infláció  egyre több ember szegényedett el és fordultak el a rendszertől. - az 1980-as években kialakul a kettős gazdaság, egyre többen vállalnak maszek munkát. 252 III, Életmód és mindennapok: - a Kádár-korszakban megszűnt a napi nélkülözés! (A jövedelmi viszonyok kiegyenlítődtek.) Gazdasági reformok  a lakosság fogyasztása, életszínvonal nőtt (rádió, tv,

autó, megjelenése, élelmiszerellátás javulása stb.) - az oktatás területén általános lett az óvoda, emelkedett a középiskolákban és felsőoktatásban tanulók aránya. - nyugati írók, filmek, fogyasztási cikkek beengedése az országba, utazás viszonylagos szabadsága külföldre. - 1949-ben a falvakban a lakóházak nagy része alapozás nélküli, vályog-, vagy vertfalú ház volt, minden 10. háznak volt csak fürdőszobája, a fűtést szénnel, vagy fával oldották meg, a lakosok önellátóak voltak. Az 1960-as években változott csak meg a falusi életmód  hagyományos parasztházak helyett „kockaházak” jöttek létre, megjelent a fürdőszoba, a kemencét felváltotta a cserépkályha, a konyhákba pedig villany- vagy gáztűzhelyeket szereltek be, világításhoz olajmécses és petróleumlámpa helyett villanyt kezdtek használni, a hagyományos népviseleti elemek teljesen eltűntek. - a városokban az 1960-70-es években országszerte

félmillió távfűtéses panellakás épült. A városi családi házakban megjelent a gázfűtés Beépített szekrények és az elemes szekrénysorok a városokban és a falvakban egyaránt elterjedtek  a városi lakótelepek mellett megmaradtak a régi építésű épületállományok, magánépítkezések következtében nőtt a kertvárosi családi házak száma. - az 1960-as évekig a városokban a gyalogos és villamos közlekedés dominált, távolabbra vonaton utaztak. Kiépül a Volán-buszjáratok hálózata A közlekedés, (autóbusz, személygépkocsi, teherautók) fejlődésnek indult, azonban a nemzetközi szinttől elmaradt. 1957-ben 500 gépkocsit importáltak Magyarországra, a 60-as években már 20 ezer autót. Új autóhoz csak többéves várakozás után lehetett hozzájutni. Ekkor került sor a 2-es és a 3-as metróvonal kiépítésére, az M7 autópálya átadására (1975). A hírközlés, telefonhálózat továbbra is elmaradott volt. - a fogyasztói

szokásokat a kiépülő ABC-k hálózata is átalakította, korábban az árut az eladótól kellett kérni, most önkiszolgáló rendszerben jutottak a termékekhez. A gasztronómiában is változások történtek, az egyoldalú, bőséges táplálkozás miatt túlsúlyos volt a lakosság. Az 1970-es évektől általánossá vált a sör fogyasztása, a korábban jellemző bor és tömény szeszesitalok mellett. A Bambi mellett elterjedtek a nyugati üdítőitalok, pl. Coca-Cola - öltözködésben változások  a korábbi polgári életforma ruhadarabjainak elutasítása, általánossá válik a farmer, pulóver, miniszoknya. A 60-as években kötelező volt a nyakkendő viselete. - népszerű TV műsorok: Ki mit tud? Táncdalfesztivál. 253 V.233 Parlamenti demokrácia Magyarországon - Rendszerváltozás Magyarországon I, Az ellenzéki mozgalmak megjelenése: Kádár-korszak válsága  illegális ellenzéki csoportok megjelenése: - véleményüket a szamizdat:

(orosz eredetű szó, jelentése saját kiadás) a hatalom engedélye és cenzúrája nélkül kiadott kiadványokban fogalmazták meg - emberi és polgári jogok tiszteletben tartását követelték. - ellenzéki csoportok: 1. demokratikus ellenzék: folyóiratuk: „Beszélő”, a polgári-liberális viszonyok megteremtését akarták. Képviselőjük: Kis János, Kőszeg Ferenc, Petri György 2. népi-nemzeti írók: hagyományos paraszti világ felbomlását bírálták, felléptek a határon túli magyarok érdekében, a népességfogyásra hívták fel a figyelmet. Képviselőjük: Csoóri Sándor, Fekete Gyula, Lezsák Sándor. 3. „radikális” közgazdászok: a szocialista rendszer gazdasági hibáira hívták fel a figyelmet. - szűk értelmiségi csoport a tagjai - 1985: monori találkozó: elemezték a kialakult gazdasági-szociális válságot  egységes ellenzéki mozgalom nem jön létre. - a fennálló politikai hatalom nem mer erőszakosan fellépni ellenük. II,

A Kádár-rendszer válságának nyílttá válása - 1985-ben a SZU-ban Gorbacsov meghirdeti a peresztrojkát és a glasznosztyt  Kádár elzárkózott a reformoktól, meglévő gazdasági és politikai keretek között akart gazdasági fejlődést elérni. - az 1985-ös pártkongresszus elfogadja határozatait, de a várt gazdaságii fejlődés elmaradt  tovább nőtt az ország eladósodása (a gazdaságot az állami gazdaságirányítás leépítésével lehetett volna fejleszteni). - Kádár az 1980-as évek második felétől fokozatosan elveszíti a hatalmát. - szocialista rendszer csődje  átalakul a gazdasági intézményrendszer  létrehozzák a kétszintű bankrendszert, állami bankok mellett kereskedelmi bankok jönnek létre. - privatizáció: magánosítás elindítása, ennek révén a tőkét korszerűbb technológiát alkalmazó külföldi partnereket vonnak be, amitől a veszteséges állami vállalatok nyereséges céggé alakítását remélték. III,

A politikai rendszer átalakulása 1987-től az ellenzéki csoportok politikai pártokká vagy civilszervezetekké váltak: - népi írókból létrejön az MDF (Lezsák Sándor-Lakiteleken) - 1988-ban létrejön az SZDSZ (Szabad Demokraták Szövetsége) és a Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége) - a nyugati országoktól anyagi támogatást kapnak. - egyéb kérdésekben is fellépnek: Ceauşescu-rendszer faluromboló politikája, a Bős-Nagymaros vízierőmű ellen. 1988-ban Kádár Jánost leváltják, helyére Grósz Károly került, aki elutasította a reformokat  Moszkva és a magyar ellenzék tiltakozott. Németh Miklós lett a miniszterelnök, aki támogatta a békés átmenetet. - 1989-ben Pozsgay Imre az MSZMP politikusa 1956-ot „népfelkelésnek” nevezte, visszavonták, hogy ellenforradalom lett volna. Új pártok jönnek létre: FKGP (Független Kisgazdapárt), KDNP (Kereszténydemokrata Néppárt). 254 - - - - 1988-ban az ellenzéki szervezetek és

pártok Ellenzéki Kerekasztalba (EKA) tömörültek, és tárgyalásokat kezdtek az MSZMP-vel. 1989. március 15-e megünneplése 1989. június 16-án Nagy Imre és társainak újratemetése 1989. szeptember közepén megállapodást kötöttek: alkotmányt módosítják, az új törvényeket az országgyűlés fogadja el, a tényleges döntést a Nemzeti Kerekasztal fogadja el. 1989. október 23-án kikiáltják a köztársaságot 1990 tavaszán megtartják az első szabad választásokat  MDF (Magyar Demokrata Fórum) nyer, 2. az SZDSZ Antall József vezetésével MDF-FKGPKDNP jobbközép koalíciós kormány jött létre MSZMP-ből létrejön az MSZP az SZDSZ-es Göncz Árpádot nevezték ki köztársasági elnöknek. Sólyom László az Alkotmánybíróság elnöke lett. parlamenti váltógazdaság alakult ki: egy balközép és egy jobbközép politikai erő váltotta egymást 1 vagy 2 parlamenti ciklusonként. (1994-ben az MDF veresége után helyét a FIDESZ vette át,

liberális irányból a konzervatív felé mozdult el.) Megjelenik a MIÉP (Magyar Igazság és Élet Pártja), szélsőjobboldali párt. IV. Magyar kormányok a rendszerváltozás után 1, Antall-kormány (1990-1994), Boros-kormány - a rendszerváltás gazdasági árát akarta mérsékelni, demokratikus független Magyarországot megteremteni. - 1990 után munkanélküliség, erősödő infláció, GDP 18%-os csökkenése  a pénzügyi csődöt akarta elkerülni, társadalmi béke fenntartása, külföldi tőke, versenyképtelen hazai vállalatok leépítése, helyettük újabb vállalkozások - Varsói Szerződésből, KGST-ből való kilépés  EU, NATO-tagság gondolata, visegrádi találkozók - 1990 őszén: társadalmi mozgalmak  taxisblokád (65%-al nőtt benzinárak miatt) - MDF-ben belső konfliktus alakult ki 2, Horn-kormány (1994-1998) - 1994-ben a győztes MSZP az SZDSZ-szel kötött koalíciót (szavazói egy részét a balratolódásuk miatt elvesztette.)

Miniszterelnök: Horn Gyula - a párt célja: gazdasági stabilizáció1995: „Bokros-csomag” bevezetése csökkentették a reálbért, inflációs politika, tandíj és a fogászati díj bevezetése, 255 privatizáció felgyorsítása (teljes energiaszektor) társadalmii elégedetlenség, politikai korrupció (Tocsik-ügy), közbiztonság romlása (Aranykéz utcai robbantás). 3, Első Orbán-kormány (1998-2002) - az 1998-as választásokon a Fidesz (jobbközép) nyer, FKGP-vel hozott létre koalíciót. - nem riadt vissza a politikai konfliktusoktól (ellenzék „egészpályás letámadásnak”) - „Polgári Magyarország” ideológiáját hirdette. - az életszínvonal javulása nem volt egyenletes, a GDP-növekedése, az infláció és a munkanélküliség csökkentése ellenére  a 2002-es választásokon a „jóléti rendszerváltást” hirdető baloldali-liberális MSZP nyert Medgyessy Péter vezetésével, 2004-es lemondása után Gyurcsány Ferenc

követte. 256 V.234 Parlamentarizmus és önkormányzatiság a mai Magyarországon I, Emberi és állampolgári jogok: Emberi jogok: élethez való jog, létbiztonsághoz való jog, szabadsághoz, azon belül az önrendelkezéshez való jog, állampolgári jogok stb. - 1948-ban az ENSZ Közgyűlése elfogadta az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. - 1950-ben az Európa Tanács elfogadta az Emberi jogok európai egyezményét. Ennek végrehajtására létrehozták az Emberi Jogok Európai Bizottságát (1954), majd az Emberi Jogok Európai Bíróságát (1959). - 1966-ban az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Polgári és politikai jogok és Gazdasági, szociális és kulturális nemzetközi egyezségokmányát. - 1980-ban született meg az Európa Tanácsban a kínzás és embertelen vagy megalázó büntetések, vagy bánásmód megelőzéséről szóló, illetve a gyermekek jogairól szóló egyezmény. Az állampolgári jogok annyiban választhatók külön az emberi

jogoktól, hogy míg az állampolgári jogokból egy adott ország polgárai részesülnek, addig az emberi jogok egyetemesek. - az állampolgár valamely állam tagja, akit az állam jogokkal és kötelességekkel ruház fel. - az állampolgárság az adott állam és személy közötti sajátos jogviszonyt jelenti. - más állam polgárai a külföldiek, az állampolgárság nélküliek a hontalanok. - az adott ország állampolgára kétféleképpen lehet valaki: vér szerinti jogon (ha a szülők az adott állam polgárai). Amennyiben a szülők különböző államok polgárai, a gyermek mindkét szülő állampolgárságát megszerzi. Másrészt terület szerint, ami azt jelenti, hogy az állam területén született egyén megkapja az állampolgárságot. - kettős állampolgárság: egy személy két (vagy több) államnak is a polgára lehet. (Ausztriában és Szlovéniában nem lehet). Hazánkban 2011-től a törvények lehetővé teszik a határon túli magyarok számára az

egyszerűsített honosítási eljárást, mely során az a személy, aki igazolni tudja magyar származását, vagy valószínűsíteni tudja magyarországi származását megkaphatja a magyar állampolgárságot. - 2004 óta uniós polgárok is vagyunk, azaz szabadon mozoghatunk és tartózkodhatunk a tagországokban, sőt letelepedhetünk és munkát is vállalhatunk ott, szavazhatunk az európai parlamenti és önkormányzati választásokon. Hazánkban 2012. január 1-jén lépett hatályba az Alaptörvény Szabadság és felelősség című fejezete, mely 31 cikkben sorolja fel az alapvető jogokat, mely szerint a magyar állampolgár jogosult: - igénybe venni a különféle állami szolgáltatásokat: egészségügyi, oktatási, művelődési intézményeket, melyet az adófizető polgárok kötelezően befizetendő járulékaiból tartanak fenn. Az alapfokú és középfokú oktatás mindenki számára ingyenes, míg a felsőoktatás a képességei alapján mindenki számára

hozzáférhető. - a külföldre utazásra. 257 háboríthatatlanul tartózkodhat hazájában. részt vehet a közügyek gyakorlásában, ami azt is jelenti, hogy 18 év felett választó és választható. - a nemzetiségiek joga továbbá: az anyanyelv használata, a saját kultúrához és az anyanyelvi oktatáshoz, valamint a helyi és országos önkormányzathoz való jog. Állampolgári kötelességek: - törvények és jogszabályok betartása - adó fizetése - honvédelmi kötelezettség, mely lehet fegyveres (katonai szolgálatot teljesítő), fegyver nélküli állapot (rendkívüli állapot esetén), és a polgár szolgálat (pl.: katasztrófavédelmi feladatok ellátása). - szülőkről való gondoskodás kötelezettsége. - épített és a természeti környezet védelme. - II, Demokrácia: görög „démosz”= (nép) és „krátosz” (=uralom) szóból ered, így népuralmat, a közhatalom gyakorlását jelenti. Két fajtája van: 1) közvetlen (részvételi):

népszavazás (országos, helyi, ügydöntő, véleménynyilvánító) 2) közvetett (képviseleti): a nép az által választott képviselők révén gyakorolja a hatalmat. - tiszteletben tartja az alkotmányban foglalt emberi jogokat és polgári szabadságjogokat. - a kormányzati hatalomért szabadon versengő többpártrendszerek a jellemzőek. - általános és titkos választásokon dől el a hatalom, az ellenzék is szabadon működhet. - az érdekképviseletek szabadon működve befolyásolhatják a kormányzati döntéseket. - a társadalmi nyilvánosság független a kormányzattól. - érvényesül a hatalommegosztás rendje a három fő hatalmi ág (törvényhozói, végrehajtói és az igazságszolgáltatás (bírói)) között. III, A demokratikus világban kétféle kormányzati rendszer jött létre: 1) Elnöki: a törvényhozást és az elnököt a nép választja. Az elnök nevezi ki a kormányt, amely elsősorban neki felelős. Az elnök és a törvényhozás

(kongresszus) egymástól független hatalmi tényező. A francia „félelnöki” rendszerben az elnököt szintén külön választják, a kormányt is ő nevezi ki, mégis a parlamentnek felelős, ehhez hasonló az orosz elnöki rendszer is, 2) Parlamentáris: csak a törvényhozást választja a nép, és a törvényhozásban többséget szerző párt által megjelölt miniszterelnök (kormányfő) alakít kormányt. A kormány elsősorban a törvényhozásnak felelős. Az államfőnek (király vagy köztársasági elnök) reprezentációs és egyeztető szerepe van. A német kancellári típusú kormányzásban a kormány feje, a miniszterelnök (kancellár) különlegesen erős, nehezen mozdítható el. IV, A rendszerváltás után (1989) hazánkban jogállam jött létre, amelyben jogi garanciák biztosítják az államhatalom ellenőrzését és az emberi jogok érvényesülését. Hazánkban az állampolgárok felhatalmazásán nyugvó parlamentáris kormányzati rendszer

alakult ki: - a legfontosabb közhivatalokat választás útján töltik be. - az állampolgárok választhatnak a hatalmi pozícióért küzdő pártok között. - a jogállam biztosítja az egyéni szabadságjogokat, melyek közül komoly szerepe van a szólás- és sajtószabadságnak. a, Választási rendszer jellemzői Választójog: az állampolgári jogok egyike, politikai alapjog, a közügyekben való részvétel joga: - az aktív választójog a választás lehetőségét jelenti, a passzív választójog pedig a választhatóságot. - a modern választójog a népképviselet elvén alapul. Jellemzője, hogy általános, azaz minden nagykorú állampolgár gyakorolhatja; egyenlő, azaz minden szavazat ugyanannyit ér; titkos, tehát a szavazat nem nyilvános. - korhatárhoz kötött: ez általában 18 éves kor, a nagykorúság kezdete. - kizárni valakit a választójogból csak elmebetegség és jogerős bírósági ítélet esetén lehet. 258 Típusai: 1) először a

többségi választási rendszer alakult ki, melyben egyéni jelöltek indulnak, akiknek a választópolgárok szavazatainak a többségét kell megszerezni. 2) arányos választási rendszer: nem egyéni jelöltekre, hanem pártlistákra szavaznak. Ez lehet kötött lista, amikor a választó a zárt listák közül választ; és a szabad lista, amelyben a választó a listán szereplő jelöltek sorrendjét is meghatározza. 3) vegyes választási rendszer, melyben az előző kettőt alkalmazzák. A magyar választási rendszer vegyes, ami azt jelenti, hogy a többségi és az arányos rendszerek elemeit egyaránt tartalmazza. A demokráciában az állampolgárok kinyilváníthatják véleményüket: az országgyűlési és önkormányzati választásokon. 1, országgyűlési választások: - hazánkban az egyéni és listás választások sajátosságait ötvöző vegyes választási rendszer van érvényben. - a polgárok külön szavazhatnak a pártok listájára és az egyéni

jelöltekre. - a 2011-es választójogi törvény az országgyűlési képviselők számát 386-ról 199-re csökkentette. Ebből 106-ot egyéni választókerületben többségi elven, 93-at pedig az országos listára (kötött lista) leadott szavazatok révén választanak. Országos listát az a párt állíthat, amely minimum kilenc megyében és Budapesten, legalább 27 választási körzetben állít jelöltet. Ehhez előtte választókerületenként ezer ajánlószelvényt kell gyűjtenie A választás egyfordulós. - a választók egy választókerületi jelöltre és egy pártlistára szavazhatnak. Pártlistán csak az a párt juthat képviselői helyhez, mandátumhoz, amely eléri az 5%-os parlamenti küszöböt. - a választójegyzékbe nemzetiségiként felvett választók, a pártlista helyett nemzetiségi listára szavaznak. - a többség bizalmát élvező párt vagy pártkoalíció alakíthat kormányt. A kormány zavartalan működésének feltétele a mandátumok

legalább 51%-ának megszerzése. 2, önkormányzati (helyhatósági) választások: - 2014-ig négyévenként, ezt követően 5 évenként zajlanak, egyfordulósak, egyszerű többségi elven alapul. 259 - - - a magyar önkormányzati rendszer kétszintű: a települési önkormányzatok felett a területi önkormányzatok állnak. az önkormányzati választásokon a vidéki választópolgárok polgármestert, helyi és megyei képviselőket, illetve a Budapesten élők főpolgármestert, kerületi polgármestert és képviselőket választanak. az önkormányzati képviselők választása a települések nagyságától és típusától eltérő lehet. A 10000-nél kevesebb lakosú városokban csak egyéni listákon szavazhatnak, mely azt jelenti, hogy a választóknak annyi szavazatuk van, ahány képviselőből áll a testület. Azok a jelöltek lesznek a képviselőtestület tagjai, akik a legtöbb szavazatot kapják. A 10000-nél népesebb településeken, valamint a

megyei jogú városokban és Budapest kerületeiben vegyes választási rendszert alkalmaznak. Egyéni képviselőjelöltekre lehet szavazni, és az egyszerű többségi elv érvényesül. A megyei közgyűlési választásokon a megyében lakó választópolgárok szavaznak, kivéve a megyei jogú városban élőket. A fővárosi közgyűlés tagjait a fővárosban élők listás szavazással választják. minden településen egységes az önkormányzat vezetőjének, a polgármesternek a megválasztása, rá az állampolgárok közvetlenül szavazhatnak. b, Az államszervezet felépítése, működése 1, Országgyűlés: - a törvényhozó hatalom megtestesítője törvényeket alkot és ellenőrzi a végrehajtó hatalom (kormány) tevékenységét. - itt fogadják el a kormány által beterjesztett költségvetést. - a magyar országgyűlés egykamarás - működését a házszabály határozza meg, elnökét egyszerű többséggel maga választja. - a választások után a

parlamentbe került pártok képviselőiből alakul ki a kormányoldal és az ellenzék. - a parlamenti munka az országgyűlés plenáris ülésén, a különböző bizottságokban és a parlamenti pártok frakcióiban folyik. Az országgyűlésnek alárendelve működik: - Állami Számvevőszék: az országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. - Költségvetési Tanács: feladata az állami költségvetés ellenőrzése, vétójoggal rendelkezik. - Ombudsman (panaszokat vizsgáló tisztviselő): emberi és szabadságjogokkal kapcsolatos visszásságokat vizsgálja. 2, Kormány, minisztériumok: - a kormány tagjai a miniszterek és az államtitkárok - a minisztériumok feladatkörökre szerveződnek (pénzügy, külügy, belügy stb.) A minisztériumok száma és szerkezete kormányonként változhat. 3, Köztársasági elnök: - a nemzet egységét jelképező, formális hatalommal rendelkező köztársasági elnököt a parlament választja, 5 évre. - a

köztársasági elnök, ha nem ért egyet a parlament döntésével, egyszer visszaküldheti újratárgyalásra, de másodszorra már köteles aláírni. - kezdeményezheti a tervezetek és elfogadott törvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát is. 4, Miniszterelnök: a választásokon győztes párt vagy koalíció jelöltjét a köztársasági elnök javasolja, és a parlament választja meg a miniszterelnököt. 5, Alkotmánybíróság=alaptörvény őre - a törvényhozó és végrehajtó hatalom munkájának ellenőrzését végző legfontosabb testület az 1990-től működő Alkotmánybíróság. - feladata a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálata, az alkotmányos rend és az Alkotmányban biztosított alapjogok védelme. - az alkotmánybíróság a „rendes” (polgári és büntető) bíróságoktól is függetlenül működik, döntéseit nem lehet felülbírálni, kötelező érvényűek. - 15 fős, jogász tagjait az országgyűlés választja

kétharmados többséggel, 9 évre. 260 6, Bíróság, az ügyészség és a rendvédelmi szervek (rendőrség, büntetés-végrehajtás, katasztrófavédelem, polgári nemzetbiztonsági szolgálatok) feladata az állampolgárok jogainak a védelme. - a magyar bíróságok függetlenek, és erre több garanciájuk van. - a bírói szervezet tagjait a köztársasági elnök nevezi ki, a Legfelsőbb Bíróság elnökét az országgyűlés választja. c, Önkormányzati rendszer Magyarországon a falvak, városok, a főváros és kerületei és a megyék rendelkeznek önkormányzattal. A helyi önkormányzatok (városok, falvak) mellett a nagyobb feladatok elvégzésére szervezték meg a területi önkormányzatokat (főváros és megyék). 1, Az önkormányzat legfőbb szerve a közvetlenül választott képviselőtestület: - a képviselőtestület ellenőrzi a polgármesteri hivatal tevékenységét - helyi rendeleteket alkot - kinevezi az önkormányzati intézmények vezetőit

- megvitatja és megszavazza az önkormányzati költségvetést. 2, Az önkormányzati képviselők az ügyköröknek megfelelő bizottságokat hoznak létre, melyek előkészítik a döntéseket a testület számára. 3, Az önkormányzat választott vezetője, a polgármester irányítja a települést 4, A polgármester munkáját segíti, és a törvényességre ügyel a képviselő testület által megbízott jegyző. 5, A polgármesteri hivatalban a köztisztviselők és közalkalmazottak végzik a munkát. A hivatal a polgárok ügyeit intézi, regisztrálja adataikat. Az önkormányzatok feladatai: - a törvényben előírt oktatási és egészségügyi intézmények fenntartása - úthálózat, közművek karbantartása - szociális segélyezés - nyilvántartások vezetése, engedélyek kiadása d, Szakszervezetek, kamarák és civil szervezetek 1, A szakszervezetek a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit védik a munkaadókkal szemben. A pártokkal

ellentétben a munkahelyeken szerveződnek Ha szükséges, munkabeszüntetéshez, sztrájkhoz folyamodnak. 261 2, A kamarákban egyes szakmák, hivatások dolgozói, vállalkozói egyesülnek. Olyan érdekképviseleti szervezetek, amelyben a munkavállalók vagy vállalkozók más szakmától elkülönülve, egymástól függetlenül végzik tevékenységüket (taxisok, orvosok, ügyvédek stb.) 3, A polgárok az egyesülési jog alapján különböző szervezeteket hozhatnak létre, ezek a civil szervezetek, melyek segítik az egyént munkájában, közösségé kovácsolják az embereket. Többségében nem állami jellegű önkéntes és önszabályozással működő nonprofit önszerveződések. 262 V.3 Társadalomismeret V.31 Pénzügyi és gazdasági kultúra I, Pénz, bankrendszer, pénzügyi szolgáltatások: 1, pénz: általános csereeszköz, amely azonnal felhasználható bármely termék vagy szolgáltatás megvásárlására, adósság megfizetésére. A pénz a

gazdaságban betöltött funkciói: - értékmérő: egyes termékek árát pénzben határozzák meg - forgalmi eszköz: az áruforgalmat pénz segítségével bonyolítják - fizetési eszköz: az áru és a pénz mozgása elszakadhat egymástól, az áruval egyidejűleg, előtte vagy később is történhet az érték kiegyenlítése - felhalmozási eszköz: a vagyontartás eszköze, tartalékolható, felhalmozható későbbi felhasználásra - világpénz. 2, bankrendszer: egy adott ország pénzügyi intézményeinek összessége. A bankok szerepét, feladatait, a gazdálkodó szervezetekkel fenntartott kapcsolataikat figyelembe véve megkülönböztetünk egyszintű és kétszintű bankrendszert. - egyszintű: a központi bank (jegybank) kizárólagosan lát el bizonyos feladatokat, ún. monopóliumokkal rendelkezik. Pl bankjegykibocsátás, hitelnyújtás, valuta- és devizagazdálkodás és a fizetési forgalom lebonyolítása. A jegybank közvetlen kapcsolatban van a

gazdálkodó szervezetekkel, részükre bankszámlát vezet, lebonyolítja a fizetési forgalmukat, illetve hitelt nyújt számukra. - kétszintű: 1, központi bank: nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó egységekkel, hanem a bankrendszer második szintjén elhelyezkedő pénzügyi intézmények tevékenységét szabályozza, melyek különféle pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak a vállalkozások és a háztartások számára. A mai magyar bankrendszer kétszintű bankrendszer élén a központi bank, a Magyar Nemzeti Bank áll, mely a mindenkori kormányzat bankjaként biztosítja a kormányzat pénzigényét, gondoskodik a bankjegykibocsátásról, a pénz értékállóságának megőrzéséről. 2, pénzügyi intézmények, a hitelintézetek (bank, szövetkezet), ill. egyéb pénzügyi vállalkozások (lízingtársaság, biztosítók, pénzügyi közvetítők). Pénzügyi szolgáltatásaik: - betétgyűjtés - pénzkölcsön nyújtása (hitel, lízing) -

pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása - készpénz-helyettesítő fizetési eszközök kibocsátása (csekk, bankkártya) - kereskedelmi tevékenység valutával, csekkel - kezesség és bankgarancia vállalása - letéti szolgáltatás - vagyonkezelés - készpénzfizetés II, Háztartás és hitel: 1, háztartás: a családi erőforrásokkal való gazdálkodást jelenti. A család rendelkezésére álló erőforrások: - idő - együtt élők munkamegosztása, együttműködése, képesség a munkavégzésre - pénz 263 - vagyon A háztartások pénzgazdálkodást folytatnak, javaikat a pénz, mint forgalmi eszköz segítségével szerzik meg. A szükségleteket a jövedelmekből finanszírozzák A pénzmozgások időbeli különbségeit a hitel és a megtakarítások egyenlítik ki. III, Állam, államháztartás, adók és járulékok: 1, monetáris politika: a pénz- és a tőkepiacon, a pénz és hitel iránti kereslet és kínálat egyensúlyának megteremtését, a

gazdaság stabilitásának megőrzését tekinti elsődleges feladatának. 2, államháztartás: egyrészt egy pénzügyi alap, másrészt egy intézményrendszer, amely lehetővé teszi az állampolgárok számára gazd-i funkcióinak érvényesítését. 3, központi költségvetés: az államháztartás átfogó alrendszere: - mérleg, amely a közbevételeket és közkiadásokat állítja szembe egymással - pénzügyi terv, mert teljesüléséről a parlamentnek kell beszámolni - törvény, amelyet a parlament fogad el. 4, adó: magánszemélyek vagy cégek által rendszeres vagy esetleges anyagi kötelező juttatás a felettes hatalomnak. A járulékoktól, illetékektől az különbözteti meg, hogy az adóért az adófizető csak társadalmi szinten jogosult ellenszolgáltatásra, közvetlenül nem. Az adórendszer jellemzője: - az adó alanya (munkavállaló, háztartás) - adó tárgya (jövedelem, tevékenység, tőke). Az állam bevételei Magyarországon: 1. általános

forgalmi adó (áfa): olyan adó, ami minden áru és szolgáltatás árában benne van (ez jelenleg 27%, gyógyszerek 5%, egyes élelmiszerek 18%). Egy termék vagy szolgáltatás nettó ára az áfa nélküli ár, bruttó ára az áfával növelt nettó ár. 2. személyi jövedelemadó (szja): minden jövedelem után 15% adót kell fizetni Ez csökkenthető (pl. gyerekek száma, egyes tartós betegségek) 3. társasági adó: a cégek nyereségük 9%-át kötelesek adóként befizetni IV, Vállalkozások és az üzleti terv: 1, vállalkozó: az a személy, aki önállóan, saját kockázatára, jövedelemszerzés céljából valamilyen gazdasági tevékenységet folytat. Az üzleti vállalkozás jellemzői: - piacorientált 264 - kockázatvállalás - profitorientáció Az üzleti vállalkozások igen eltérő mértékben, változatos szerkezeti és tulajdonosi formákban, különböző kockázati tőkével működnek. A vállalkozások tevékenységi körük, tulajdonformájuk,

illetve a társasági forma szerint csoportosíthatók. 2, üzleti terv: egy évre, ill. általában középtávra szóló, a cég tulajdonosai számára készített írásbeli összefoglaló, amely bemutatja a vállalkozás helyzetét, rendszerezi annak céljait, a célok megvalósításához szükséges anyagi, tárgyi, személyi feltételeit (+ fejlesztési irányok, bevételek, kiadások, nyereség). A jó üzleti terve egyértelmű, jól szerkesztett, rugalmas és alternatívákat kínál. Az üzleti terv szerkezete: - vezetői összefoglaló - vállalkozás általános bemutatása - termékek és szolgáltatások bemutatása - marketingterv - működési terv - vezetőség és a szerkezeti felépítés bemutatása - pénzügyi terv - mellékletek: vezetők szakmai életrajza, konkurenciaelemzés, nyereségelemzés. 265 V.32 Munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek I, Munkaerőpiac és foglalkoztatás: A javak előállításához úgynevezett termelési

tényezőkre van szükség: - természeti tényezők (föld minősége, termeszthető növények, tenyészthető állatok, éghajlati adottságok stb.) - tőke - munka(erő) - vállalkozók A háztartások szükséglet-kielégítési szintje attól függ, hogy az előzőek közül milyen tényezőnek van a birtokában és azt hogyan értékesíti a piacon. Mivel a háztartások nagy többsége kizárólag a családtagok munkaerejével rendelkezik, ezért a munkavállalás alapvetően meghatározza a családok életkörülményeit. A vállalkozó szempontjából: a termelési folyamatok működtetésének, illetve a szolgáltatások biztosításának személyi és tárgyi feltételei és azok költségvonzata az üzleti terv és a hosszú távú gazdaságos működés alapja. A munkaerőpiac (vagy munkapiac) a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége. A munkaerő adásvétele azonban nem egyszerű piaci adásvételi üzlet, mert:  az „áru” (munkaerő) egy

élő személyhez kötődik, annak sajátosságait viseli magán.  a munkafolyamatban derül ki, hogy az „áru” funkcionálisan megfelelő-e az adott feladatra.  az „áru” teljesítményét fizikai és érzelmi tényezők is befolyásolják (életkor, képzettség, munkatapasztalat stb.)  a munkaerőnek pihenésre, regenerációra, szabadidőre van szüksége.  a munkabért a munkaerő felhasználást követően fizetik meg utólag, és az az adásvételt követően is módosítható.  a munkabér egy piaci ár, amely alku tárgya lehet a munkaadó és a munkavállaló között, hiszen a munkaadó és a munkavállaló piaci helyzete nem azonos, ezért az állam a társadalmilag függő, vagy a gyengébb helyzetű védelme érdekében törvényt, rendeletet hoz létre, pl. a létminimumhoz igazodva szabályozza a minimálbér nagyságát. (szakszervezetek, érdekvédelmi szervezeteket, kollektív szerződés létrehozása) II, Munkaviszony, munkaadó,

munkavállaló: 1, A munkaviszony gazdasági és jogi kapcsolat a munkáltató (munkaadó) és a munkavállaló között: - gazdasági kapcsolat, mert a munkavállaló egy adott tevékenység elvégzéséért a munkavállalóval kötött megállapodás szerinti munkabért kap. - jogi kapcsolat, mert a mind a munkáltatót, mind a munkavállalót jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. Ennek szabályozása a Munka törvénykönyvében található meg, 2, A munkaidő: az előírt munkakezdéstől a munkavégzés befejezéséig tartó időtartam. A munkaidő 8 óra, azonban a munkaszerződés alapján lehet 8 óránál kevesebb vagy több is (napi 4 óránál kevesebb, vagy 12 óránál több nem lehet). 3, A munkarend: a munkaidőnek egyes napokra történő eloszlása. - többféle munkaidő-beosztás lehetséges: normál, többműszakos, éjszakai stb. - a munkavállalókat esetenként rendkívüli munkavégzésre is kötelezheti a munkáltatója (túlmunka, készenlét,

pihenő-, vagy munkaszüneti napon végzett munka) 4, A munkavállaló regenerációja érdekében a jogszabályok a pihenőidőt is szabályozzák. 266 - fajtái: munkaközi szünet, munkanapok közötti és munkahetek közötti pihenőidő, munkaszüneti nap, rendes szabadság (alap- és pótszabadság), betegszabadság stb. III. Álláskereséstől a munkaszerződésig: - önismeret: mit szeretnék, mi a végzettségem, mire van lehetőségem. - munkaerő-piaci helyzet felmérése. - álláshirdetések böngészése, internetes és személyes tájékozódás: érdeklődés, képzettség, munkatapasztalat, jártasság, értékrend. - önéletrajz készítése - motivációs levél készítése az adott munkahelynek megfelelően: szakmai tapasztalatok, motiváció indoklása, figyelemfelkeltés, reklám magunkról. - állásinterjú: felkészülés (önmagunkról, a munkával és munkáltatóval kapcsolatban), öltözködés, pontosság, érdeklődés, kérdéseim. -

munkaszerződés Önéletrajz felépítése: 1, személyes adatok: név, elérhetőség (lakcím, mobil, e-mail), állampolgárság, családi állapot, fénykép. 2, szakmai tapasztalat: fordított időrendben, azaz a legutolsó van legfelül. 3, tanulmányok: fordított időrendben, azaz a legutolsó van legfelül. 4, egyéb jártasságok: jogosítvány, számítógépes ismeretek, nyelvismeret stb. 5, személyes kompetenciák: kommunikáció, csapatjátékos, vagy önállóságra való igény, stb. 6, érdeklődési kör, hobbi: csak akkor, ha a megpályázott állással összefüggésbe hozható. 7, keltezés, aláírás Motivációs levél célja:  összefoglalni a releváns szakmai tapasztalatokat  ismertetni a motivációt az adott munkával kapcsolatban  felkelteni a figyelmet  személyiségünkből ízelítőt adni Egyéb tartalmi és formai elemek: - Miért az adott szakmát választottam? - Mit szeretnék a jövőben? Rugalmasak vagyunk-e a szakmai

specializációban? - Miért ide pályáztunk? - Minden elérhetőségünk legyen rajta, hogy könnyen elérhetőek legyünk. - Kontakt személy megnevezése, akinek írtuk a levelet. - Referenciaszemélyek megnevezése. - Őszinteség IV. Munkahely, munkanélküliség A munkahelynek: - fontos szerepe van az életünkben az itt keresett munkabérrel elégítjük ki a szükségleteinket, tudunk javakat vásárolni. - a munkába járás időbeosztása szabályozza életünket, egyfajta keretet ad a hétköznapoknak. - a munkahely társas kapcsolatokat kínál. 267 Munkanélküliség: - aki elveszíti a munkáját nemcsak anyagilag kerül nehéz helyzetbe, hanem a tétlenség, feleslegesség, bezártság érzése is eluralkodhat rajta. - énképünknek fontos részét képezi a foglalkozás, a munkahely, annak elvesztése demoralizál (öngyilkosság, válás, drogfogyasztás stb.) - a munkanélküli segély elnevezést, a 2012-ben életbe lépett új munka törvénykönyve

átnevezte, ma már „álláskeresési járadékként” lehet igényelni. III. Mobilitás és migráció: 1, Mobilitás: - a társadalmat alkotó rétegek közötti mozgást nevezzük mobilitásnak. - beszélhetünk nemzedékek közötti és nemzedékeken belüli mobilitásról, (az előbbi, ha egy segédmunkás fia elvégzi az egyetemet és orvossá válik, az utóbbi, ha valaki életpályája során lép át egyik rétegből a másikba a képzettségének emelkedése vagy házasságkötés által (pl. ápolónő házasságot köt az orvossal) - a társadalmi rétegeket a foglalkozás jellege alapján: értelmiségi. irodai, szakmunkás, betanított és segédmunkás, nyugdíjas rétegekbe soroljuk. 2, Migráció: az eltérő munkalehetőségek jelentős belső vándorlást indíthatnak meg az országon és a kontinensen belül vagy kontinenseken át. 268 VI Felhasznált irodalom VI.4 Szakirodalom 1. OFI Történelem 9. Eszterházy Károly Egyetem Debrecen, 2016 232 2. OFI

Történelem 10. Eszterházy Károly Egyetem Debrecen, 2016 224 3. OFI Történelem 11. Eszterházy Károly Egyetem Debrecen, 2016 256 4. OFI Történelem 12. Eszterházy Károly Egyetem Debrecen, 2017 224 5. Száray Miklós: Történelem 9. Eszterházy Károly Egyetem Debrecen, 2013 234 6. Száray Miklós: Történelem 10. Eszterházy Károly Egyetem Debrecen, 2014 252 7. Száray Miklós: Történelem 11. Eszterházy Károly Egyetem Debrecen, 2016 296 8. Boronkai Szabolcs - Kaposi József - Katona András -Száray Miklós: Történelem 12. Eszterházy Károly Egyetem. Debrecen, 2018 276 VI.5 Ábrák jegyzéke A felhasznált irodalom könyveinek ábrái, illetve az internet 269