Történelem | Középiskola » A kora középkor gazdasága, tétel

Alapadatok

Év, oldalszám:2021, 3 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:99

Feltöltve:2021. március 13.

Méret:832 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

1.Előzmények A középkor a Nyugat-Római Birodalom bukása után kezdődik. (Kru476) Nyugat Európa városainak fejlődése és a távolsági kereskedelem hanyatlásnak indult. Oka: a germán népek támadása, mivel ők nem igényelték ezek fenntartását ➜ válság. A korszakban a hatalom alapját a földbirtok képezte, ezért a frank törzsfő, Klodvig a Loire-tól (francia folyó) a Rajnáig terjedő országot hozott létre ➜ F ​ rank Birodalom​ . Ez bizonyult az első tartósan kiépített á ​llam​ nak. Kialakult a c​olonus rendszer​ : ami azt jelenti, hogy a l​atifundiumokat​(=bérelhető nagybirtokok Rómában) szabad bérlők művelték meg. Új társadalmi rétegek jöttek létre: a f​öldbirtokosok​ , akik föld tulajdonnal rendelkeztek, a földet a parasztokkal műveltetik, befogadja a munkanélkülieket és szolgálatért cserébe átadja nekik a földet. 2. Új találmányok: eszközök Az ökör helyett lovat kezdetek el igavonásra

használni. nehézeke​(vasból): keményebb talaj szántására, mert a faeke csak a lazábbat tudta szügyhám​ : a nyakhám helyett van és az állat szügyére teszik, ezátal nem fullad meg és nagyobb erő kifejtésére képes patkó​ : védi a lovak lábát a kemény talajon, még a honfoglaló magyarok terjesztették el A népesség eltartása miatt a primitív erdőégetést és a legelőváltó gazdálkodást felváltotta a 2 és 3 nyomásos gazdálkodás. 3. A föld megművelése 1. legelőváltó​ : 8-10 évig egy terület maximális kihasználása. 2. kétnyomásos gazdálkodás​ : a vetésre alkalmas földet 2 részre osztották, mindkettőt felszántották, de csak az egyik részét vetették be, a másikat pihenni hagyták (=ugar). A két területet évente cserélik. 50% szántó + 50% ugar 3. háromnyomásos gazdálkodás​: itt a földet 3 részre osztották, az egyikbe őszi, a másikba tavaszi gabornát vetettek és a harmadik részt ugaron hagyták. A

földművelésnek ez a módja növelte a gabonatermést. A fejlődés következményei: - a kölest felváltotta a búza, rozs, árpa -nőtt a termésátlag -többet termeltek a saját és a földesura szükségleténél -a földesurak a jobbágyaiktól pénzadót szedtek - a piacok mellett kialakultak a középkori városok Tehát az életkörülmények javultak, a népességszám növekedett, megjelent a helyi kereskedelem. ➨D ​EMOGRÁFIAI ROBBANÁS 3.Társadalom A társadalmat 3 rend alkotta: hierarchikusan a) imádkozók (oratores)= papok b) harcosok (bellatores) = földesurak c) dolgozók (laboratores) = földművesek A hatalom alapja a földbirtok volt. Az előkelők a római nagybirtokosokból és a germán törzsfőkből alakultak. Az új királyok területük nagy részét híveik között osztották szét ➜​beneficium​(=jótétemény) vagyis adománybirtok. A megajándékozottak a birtokért cserébe hűbéri esküt tettek és fegyveres szolgálattal tartoztak

uraiknak. A fegyveres szolgálathoz kötött, de már örökölhető földet (=feudum) h ​ űbérbirtok​ nak nevezzük. Adományozóját h ​ űbérúr​ nak(=senior), míg tulajdonosát h ​ űbéres​ nek (=vazallus). “ Vazallusom vazallusa, nem az én vazallusom.” A király által adományozott földterületekből azok urai szintén szolgálat fejében földet adtak át ➜h ​ űbéri lánc​ , alá-fölé rendeltségi viszony alapján. Ez a középkori Nyugat-Európára jellemző társadalmi-gazdasági rendszer a F ​ EUDALIZMUS. Jobbágyság:A földet művelők, korábbi rabszolgák, colonusok, lesüllyedt germán parasztok. Ők csak használatra kapják a földet a földesurától a szolgáltatásokért cserébe, de ezt örökíthette. Szolgáltatások: terményadó ➜ pénzadó ingyenmunka ➜robot ajándék: egyházi ünnepeken tized: az egyháznak, állami adó Uradalom részei: földesúr vára + területe (majorság)+jobbágytelek: ház,udvar,kert+közös

használatú terület: legelő,erdő 4. Befejezés: A VI-VII. századra kialakult társadalmi, gazdasági függő viszony, ami a föld birtoklásán alapszik, feudalizmusnak nevezzük, ami egészen a XVIII-XIX.századig meghatározza Európa működését