Betekintés: Orbán Annamária - A fenntartható fejlődés elve és stratégiája az EU-ban

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés ORBÁN ANNAM ÁRIA: A FENNTARTHATÓ FEJLODÉS ELVE ÉS STRATÉGIÁJA AZ EURÓPAI UNIÓBAN Ös s ze foglaló A tanulmány az EU környezetpolitikájának a fejlodésével foglalkozik, különös tekintettel az EU VI. Környezetvédelmi Akcióprogramjában foglaltakra A 2001 májusában közzé adott Bizottsági Közlemény a következo címmel jelent meg: "Fenntartható Európa egy Jobb Világ Érdekében: Az Európai Unió Stratégiája a Fenntartható Fejlodésért". A program sikeres megvalósításának a záloga egyrészt a fenntartható fejlodés minden egyes dimenziójának évenkénti áttekintése, amit az Európai Tanács (ET) mindegyik tavaszi fordulóján meg is tesznek. Az áttekintést segítendo, a Bizottság jelentéseket készít, melyben a fobb teljesítménymutatókra fog támaszkodni. Az EU-ban nagyon fontos lépésnek tekintik, hogy az EU egész jogalkotási folyamata gyökeres változáson menjen

keresztül, a horizontális, ágazati szemléleten túlmutató illetve átívelo, a különbözo politikai területeket átfogó gondolkodás jegyében. Ezért mind az ET-nek, mind a Bizottságnak és a Parlamentnek felül kell vizsgálnia eddigi munkamódszerét, egymáshoz való viszonyát. A tanulmány áttekinti az intézményrendszer fejlodésének fontosabb állomásait, a bovítés várható hatásait is figyelembe véve. 1 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés ORBÁN ANNAM ÁRIA A FENNTARTHATÓ FEJLODÉS ELVE ÉS STRATÉGIÁJA AZ EURÓPAI UNIÓBAN A TANULMÁNY A "HELYI KÖZÖSSÉGEK ÉS REGIONÁLIS KOOPERÁCIÓ A FENNTARTHATÓ FEJLODÉSÉRT MAGYARORSZÁGON AZ EU CSATLAKOZÁS ELOTT" C. KUTATÁSI PROJEKT KERETÉBEN KÉSZÜLT BUDAPEST - SZOM BATHELY 2002 OKTÓBER - 2003 JANUÁR 2 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés 1. A fenntartható fejlodés fogalmának fejlodése 1983-ban alakult meg az ENSZ fotitkára felkérésére

az un. "Környezet és Fejlodés Világbizottság", melynek Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnök asszony volt a vezetoje, és ezért Brundtland Bizottságnak is neveztek. Ok 1983-87 között egy olyan nagyszabású, átfogó és jelentos változásokat sürgeto jelentést készítettek el, amely " Közös Jövonk" illetve "Brundtland Jelentés" néven lett ismert. Ahogy Brundtland asszony fogalmazott a bizottság elott álló feladatról: "Mivel nincs kezükben az alapveto problémák megoldásának kulcsa, nincs más lehetoség, mint szüntelenül keresni aztSzembe kell nézni a jövovel, az eljövendo generációk érdekeit védelmeznünk kell. Teljességgel nyilvánvaló volt: változtatásra van szükségünk"1 És ez a változtatási szándék magára a gondolkodásmódra is érvényes volt, amit a következo két idézet mutat a legjobban. "Amikor 1982-ben megtárgyaltuk bizottságunk muködésének feltételeit,

voltak akik csak a környezetvédelmi tevékenységre akarták korlátozni. Ez nagy hiba lett volna Nincs az emberi cselekvésektol, törekvésektol és szükségletektol elvonatkozatott környezetvédelem, és ha emberi vonatkozásaitól elkülönítve kísérelnénk meg a környezet megvédését, maga a környezet szó is naiv politikai mellékzöngét kapna" Az elso nyilvánvaló szándék tehát az egyoldalú, csakis a környezetvédelemre koncentráló megközelítés elhagyása, és a problémakör kiszélesítése. "Talán a legsürgetobb feladatunk, hogy a sokoldalúsághoz való visszatérésre bátorítsuk a nemzeteket. A második világháború után az újjáépítésre való törekvés volt a tényleges mozgatója háború utáni nemzetközi gazdasági rendszerünk megteremtésének. Olyan kihívást jelent a harmonikus fejlodés útjait megtalálni, amely valóban parancsoló lendületet kell, hogy adjon a sokoldalú megoldások kutatásához és egy

újjáalakított nemzetközi gazdasági együttmuködési rendszer megalkotásához. Ezek a kihívások áthágják a nemzeti szuverenitásból fakadó megosztottság, a gazdasági nyereségre szukített stratégiák és az elkülönített tudományágak korlátait." A második és egyben a mi szempontunkból fontosabb szempont, a problémakör sokoldalú megközelítése, a globális, nemzetállamok "fölötti" illetve közötti gondolkodásmód és egyben cselekvés a harmonikus fejlodés érdekében. És így jutottunk el végül magához a harmonikus fejlodéshez, ami nem más, mint a fenntartató fejlodés korábbi megfogalmazása (illetve magyar fordítása). Tehát 1987-ben a fent említett "Brundtland Report" vagy "Közös Jövonk Jelentés"-ben hangzott el eloször a harmonikus vagy fenntartható fejlodés fogalma: vagyis "olyan fejlodési forma, amely a jelen 1 A "Brundtland" idézetek forrása, Kiss 2002. 3

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés szükségleteinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövo generációit saját szükségleteinek kielégítésének lehetoségétol."2 Az elv tehát két lényeges eleme, hogy az alapveto szükségletek kielégítésének elsodlegességet kell biztosítani, de olyan technológiai és társadalmi korlátozások mellett, melyek segítségével a jövo generációi is képesek lesznek erre. Ahogy a "Jelentés" is folytatja: " Ezért a gazdasági és társadalmi haladást a harmonikus fejlesztés jegyében kell megvalósítani minden fejlodo és fejlett, piacorientált vagy központi irányítás alatt álló országban. Az értelmezések ugyan eltérok lesznek, de bizonyos általános vonásaik is vannak, és a harmonikus fejlodés alapelvébol eredo közös megegyezésbol kell kiindulni és abból, hogy a megvalósítás lehetosége tág keretek között változik. A fejlodés magában foglalja a gazdaság

és társdalom progresszív megváltoztatását De a fizikai fenntarthatóság nem biztosítható másképp, csak ha a fejlesztési politika figyelmet fordít például arra, hogy meg kell változatni a természetes eroforrások felhasználási módját, a költségek és juttatások elosztását." További két fontos szempontot kell alaposabban szemügyre vennünk. A "Jelentés" szerint tehát a fenntartható fejlodés elve a közös, ami egyben egyfajta nemzetközi megegyezés is, de éppen elvi formájából fakadóan maga a megvalósítás már különbözo lesz az egyes országokban, régiókban vagy akár helyi kis közösségekben. Tehát ami az elv elonye, az egyben a hátránya is, vagyis a fenntartható fejlodést sokféleképpen lehet értelmezni, amibol késobb - természetesen - konfliktusok keletkezhetnek (illetve keletkeztek is, ahogy azt majd látjuk). A második szempont, hogy mind a gazdaság, mind a társadalom gondolkodási és szemléletmódjának

meg kell változni. Ez pedig talán a leglényegesebb eleme az egész fenntartható fejlodés elméletnek, mivel gyökereiben kell az uralkodó fejlodési irányzatot és politikát megváltoztatni. Mivel a mai fogyasztói társadalmak szemléletében az ember uralkodik a természet felett, ezáltal szembekerül vele és a harmonikus együttélés ember és a természet között nem valósul meg. A harmónia az emberi társadalmak korábbi fejlodési periódusait jellemezte illetve ma már csak elvétve létezo "primitív" (pl. a brazíliai oserdoben élo indián , vagy az afrikai busman) társadalmi csoportokban figyelheto meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy "vissza az oserdobe" és éljünk olyan színvonalon és módon, mint ezek a népcsoportok, hanem csak annyit, hogy a XXI. század embere is vegye tudomásul, hogy nem uralkodója, hanem társa a többi élolénynek és része az ot körülvevo 2 Ezen a megfogalmzáson kívül számos más változat

is ismert, mint pl.: "Nem becsapni gyermekeinket és unokáinkat" vagy "Törodni azzal, mi fog utánunk történni stb." 4 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés globális ökoszisztémának. Vagyis bármilyen tette, legyen az jó vagy rossz, "externális hatással" van az egész környezetére. A mai fejlodési séma és uralkodó gazdaságpolitika szerint az emberi jólét elérésének fo eszköze a gazdasági növekedés. Ezt jól mutatja a még mindig általánosan elfogadott GDP vagy GNP3 mutatók használata a közgazdaságtanban. Az egyoldalúan materiális szemléletet tükrözo, csakis az anyagi javakra és szolgáltatásokra szukülo gazdasági növekedés mutatója nem felel meg a fenntartható fejlodés követelményeinek. Természetesen erre a hiányosságra már a korábban említett alternatív (vagy ökológiai) közgazdászok is rámutattak, és igyekeztek más, az emberi, társadalmi és környezeti dimenziókat

jobban figyelme vevo fejlodési mutatókat megalkotni.4 Ezek a mutatók azonban annak ellenére, hogy pontosabb indikátorai a gazdasági és társadalmi fejlodésnek, mivel nagyon összetettek és módszertanilag is vitatottak, még nem terjedtek el. De visszatérve a társadalmi jólét = gazdasági jólét egyenloséghez, azt mondhatnánk, hogy ez egy nagyon egyszeru és az emberek nagy többsége számára igaznak tuno képlet. A mai emberek jólétüket leginkább materiális javak és szolgáltatások meglétében és annak birtoklásában mérik, és nem veszik észre, hogy ezzel a szemlélettel a környezet és maga a társadalom eszközévé válik a további gazdasági növekedésnek, és egyben tovább erosíti az elobb már kifejtett "uralkodói" hozzáállást is. Ami még ennél is riasztóbb: a gazdasági és politikai döntéshozók az bevezetésben már említett és társadalmi csapdához vezeto, rövidtávú racionális gondolkodás miatt nem vesznek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


tudomást arról, hogy a gazdasági növekedés a természet eltartó képességének függvénye és hosszabb távon gondolkodva, ez a "haszonelvuség" globális mértéku "katasztrófához" vezet. Tehát a kérdés az, hogyan is lehet ebbol a globális társadalmi csapdából kikerülni. A fenntartható fejlodés megvalósítása csakis gyökeresen új, rendszerszemléletu, a problémákat horizontálisan megközelíto, a rövidtávú prioritásokat mellozo, hosszú távon gondolkodó és integrált, összehangolt cselekvést feltételezo - a legszélesebb értelemben vett - politikával képzelheto el. Tehát nem csupán a szuken értelmezett gazdaságpolitikában, hanem a társadalom - a helyi kis közösségektol az egyes nemzeteken át egészen a nagy "nemzetközösségekig" - minden szféráját érinto és átszövo politikai döntésekben. A "fenntartható fejlodés" elve - amely ma már szakmai körökben a "demokrácia",

"szabadság" vagy "igazságos elosztás" fogalmai között kerül említésre - ily módon nem pusztán a társadalom, a gazdaság és a környezet harmonikus egységét hirdeti, hanem egy 3 Gross Domestic Product illetve Gross National Product, vagyis Bruttó Hazai Termék és Bruttó Nemzeti Termék. 4 Például a Daly és Cobb féle ISEW Index of Sustainable Economic Welfare. 5 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés radikálisan új szemléletmódot. A fenntartható fejlodés tehát a következo feltételeket foglalja magába5 : • az emberek alapveto szükségleteinek kielégítése • az eroforrások eltarthatóképesség szerinti használata és az eroforrásokból származó hasznok igazságos elosztása • az egyenlo lehetoségek és a folytonos szociális jólét biztosítása • holisztikus gondolkodásmód, az ágazatok közötti integráció • a környezetminoség biztosítása. De ezen kritériumok elérése

érdekében alapveto változásokra, változtatásokra van szükség, elsosorban az emberek szemléletében és tudatában, valamint a szabályozásban és intézményi keretekben. Ezek közül a legfontosabbak a következok6 : • Az emberi társadalom formálásában lényegesen nagyobb figyelmet kell szentelni azoknak az erkölcsi és etikai normáknak, melyek alapvetoen meghatározzák az egyes emberek, társadalmak és környezetük között fennálló viszonyrendszert. Az egész társadalom feladata egy új etikai rendszer felállítása, amely egyrészt nem képzelheto el az egyes emberek értékrendjének megváltozása, másrészt az o tevoleges részvételük nélkül. • Az oktatásban, politikai közgondolkodásban fel kell ismerni azt az alapveto tényt, hogy az ember a természet része és jövoje szempontjából meghatározó a környezet minosége, az eroforrások minosége, vagyis az emberiség harmonikus illeszkedése környezetéhez. • Helyre kell

állítani a társadalmi jólét elsobbségét a gazdasági növekedéssel szemben, mivel az emberi fejlodés célja a folytonos szociális jólét biztosítása kell, hogy legyen, melyben a gazdaság csak az eszköz, a környezet pedig feltétel. Éppen ezért a megfelelo környezet-minoség biztosítása érdekében olyan jogi szabályozórendszert kell létrehozni, amely tiltja, és hosszabb távon felszámolja azokat a tevékenységeket, amelyek negatív externális hatása a környezet visszafordíthatatlan károsodásához vezet. Továbbá olyan gazdasági szabályozórendszert kell bevezetni, amely a természeti eroforrások értékének 5 Gyulai, 2002 alapján. 6 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés elismerésén alapul. Ehhez kapcsolódóan ki kell alakítani, és széles körben alkalmazni kell olyan mutatókat, melyek alkalmasak a fenntartható fejlodés nyomon követésére. • A fogyasztói és termeloi mintázatokat egy

rendszerben kell kezelni. A gazdaságban a szektorok felett átívelo intézményrendszert és a szektorok integrálását elosegíto holisztikus szemléletu jogi és közgazdasági szabályozórendszert kell alkalmazni. • A globalizációs és centralizációs törekvésekkel szemben elsobbséget kell adni a helyi közösségeknek, a szubszidiaritás gyakorlásán keresztül biztosítani kell ezek önmeghatározási lehetoségét. Ehhez kapcsolódóan, a helyi - természeti és humán eroforrások hasznosítása szempontjából. A helyi kulcskérdés a gazdálkodás fenntartható a eroforrás-gazdálkodás közösség és környezete viszonyrendszerében valósul meg, szervesen illeszkedik a közösség életéhez, lehetové teszi a szerves kultúra folyamatosságát, a közösség együttmuködését, a helyi környezeti értékek megbecsülését. 2. A fenntartható fejlodés "intézményesülése"? Ezen áttekintés után visszatérünk a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kiindulópontunkhoz, miszerint a környezeti problémákat és azok hatásait már elég korán felismerték nemzetközi politikai szinten, de magának a fenntartható fejlodés fogalmának beépülése a legnagyobb nemzetközi u.n szupranacionális szervezetek, többek között az ENSZ, az OECD, a Világbank vagy az Európai Unió "köztudatába" még némi idot vett igénybe. Pontosabban fogalmazva, maga az eszme a 90-es évek elejétol már megjelent ezekben a szervezetekben, de mint látni fogjuk, az intézményesülési folyamat elég lassú volt illetve a fenntartható fejlodés önálló intézményének megszületése még várat magára. Az ENSZ 1992-ben rendezte meg "Környezet és Fejlodés ENSZ Konferencia" 7 címmel az elso olyan konferenciáját, amely a fenntarthatóság kérdésével foglalkozott. Az un Riói Csúcson már a további fejlodés szempontjából olyan fontos dokumentumokat fogadtak el, mint a fenntartható fejlodés alapelveit rögzíto

"Riói Nyilatkozatot" 8 és a fenntartható fejlodés 6 Gyulai, 2002 alapján. United Nations Conference on Environment and Development, UNCED 8 Rio Declaration on Environment and Development 7 7 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés átfogó programját tartalmazó "Feladatok a XXI. századra"9 címu dokumentumokat Ez utóbbi dokumentum10 már tartalmazza az elv melletti intézményes elkötelezettséget is, miszerint egy u.n Fenntartható Fejlodés Bizottság11 felállítását szorgalmazza, mely a Rióban megkezdett folyamat szerves folytatásaként 1993-ban meg is alakult és évente ülésezett is. Azonban ez a Bizottság csak a kormányközi együttmuködés erosítését, koordinálását, az Agenda 21 elvei bevezetésének megfigyelését célozta meg elsosorban, és nem rendelkezett semmiféle döntéshozatali vagy végrehajtói szupranacionális hatalommal. Ennek ellenére mégis elmondható, hogy fontos lépés volt az

intézményesülés folyamatában, mivel egyrészt vitahelyet biztosított a véleményformáló kormányzatok és érdekeltek részére, másrészt folyamatosan "ébren" illetve napirenden tartotta a fenntartható fejlodés kérdését. Itt jegyeznénk meg, hogy még ugyanebben az évben, egy kormányhatározat után, hazánkban is megalakult egy Környezetvédelmi hasonló, hazai Minisztérium szinten muködo keretén belül. Fenntartható Ennek akkori Fejlodés Bizottság elnöke maga a a Környezetvédelmi Miniszter volt és tagjai a kormányzati tárcák és országos hatásköru szervezetek delegáltjai voltak. További fontos lépésnek tekintheto, és egyben az elv gyakorlati megvalósításának egyik záloga, hogy az ENSZ Agenda 21-ben12 található felhívás alapján, megkezdodött a világ különbözo részein a helyi közösségek szintjére átültetett, "Helyi feladatok a XXI. századra13 " programjainak kialakítása is. Ennek

egyik megnyilvánulása volt az 1994-ben, Aalborgban rendezett konferencia, ahol lefektették az "Európai Városok Chartája a Fenntartható Fejlododésért" program alapjait, amely "Aalborg Charter" néven vált ismertté. Szintén a helyi kezdeményezések erosítésére és összefogására, megalakult a Helyi Környezetvédelmi Kezdeményezések Nemzetközi Tanácsa14 is, amely a késobbiekben jelentos szerepet játszott például a Johannesburgi konferencia elokészítésében is. Majd 1996-ban újra megrendezték az "Európai Fenntartható Városok Konferenciáját" Lisszabonban illetve 1997-ben a "Rió+5", az ENSZ Közgyulésének rendkívüli ülésszakát is. Az intézményesülési folyamat Európában ezután gyorsult fel igazán, annak ellenére, hogy az EU több korábbi programja, többek között a Negyedik és Ötödik Környezetvédelmi 9 Agenda 21 Pontosabban a 38. fejezet 11 Commission on Sustainable Development,

CSD 12 A 28. Fejezetben 13 Local Agenda 21 14 International Council for Local Environmental Initiatives, ICLEI 10 8 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés Akcióprogramok15 (EAP) vagy a Local Agenda 21 (LA 21) stratégiái már mind kinyilvánították elkötelezettségüket a fenntartható fejlodés iránt. Azonban az is tény, hogy az 1994-99 közötti Strukturális Alapok programozásánál még nem került kelloképpen elotérbe a környezet védelme. Sajnálatos módon, sok helyen egymással összeegyeztethetetlen intézkedések, nem eléggé világos és nem eléggé hatékony programok születtek. Az 1999-es helsinki EU Környezetvédelmi Tanács ülésének nyilatkozata szerint, az EU-ban még mindig második helyen szerepelt a környezet védelme a növekedési szempontok mögött és félo, hogy a "business as usual" fejlodési séma érvényesül majd a jövoben is. Sot mi több, az EU bovítés új problémákat vet fel, amelyek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


újfajta megközelítést igényelnek az EU szabályozásban, például már a Hatodik EAP16 tervezésében is. Egyrészt kezelni kell a csatlakozni kívánó Kelet-Európai országok sajátos környezetvédelmi problémáit, másrészt el kellene kerülni a Nyugat-Európai országokban a túlzott gazdasági növekedés következtében visszafordíthatatlan - környezeti állapotot. 17 eloállt - sajnos több helyen már Továbbá egységesíteni illetve közelíteni kellene a Strukturális Alapok programjait az EU más hasonló jellegu programjaihoz, mint például az ESDP (European Spacial Development Perspectives), u.n Egységes Regionális Programok (Single Regional Program) keretében. Nagyon fontos momentumnak számít azonban az 1998-as Aarhusi Egyezmény is, amelyet az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának, az "Európai Környezetért" folyamat 4. Miniszteri szintu konferenciáján fogadtak el, "Egyezmény a környezeti ügyekben az

információhoz való hozzáférésrol, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történo részvételérol és az igazságszolgáltatáshoz való jogi biztosításáról" címen. Ez az egyezmény teret nyit a társadalmi részvétel elmélyítésének a regionális fejlesztésekben a partnerség, a nyilvánosság elvének alkalmazássásával, a civil szervetek és maguk az érintettek, az egyes állampolgárok bevonásával a döntés-elokészítési folyamatokba. Majd az 1999-es helsinki döntés értelmében az Európai Bizottság elkészítette az EU Fenntartható Fejlodés Stratégiáját, melyet 2001-ben, Göteborgban az Európai Tanács el is fogadott. A stratégia az EU hosszú távú célkituzéseit fogalmazza meg, figyelembe véve a gazdasági fejlodésre, társadalmi jólétre és környezetvédelemre vonatkozó, összefüggo elvárásokat és feladatokat. Ehhez azonban a Tanács a belso politikák jobb összehangolását és konkrét szakterületi stratégiák

kidolgozását javasolta. A göteborgi EU stratégia egyben a 15 Fourth and Fifth Environmental Action Programme, EAP Sixth Environmental Action Program 17 Roberts, P., Colwell, A 2001 Moving the Environment to Centre Stage: a New Approach to Planning and Development at European and Regional Levels, In: Local Environment, No. 4 16 9 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés 2002-es, a Riói Csúcs tíz éves évfordulójára rendezett ENSZ Johannesburgi Fenntartható Fejlodés Világkonferenciájának18 egyik alapdokumentuma lett. Így tehát eljutottunk egészen napjainkig, amikor is tanúi lehettünk a legújabb nemzetközi szintu csúcstalálkozónak, amely 191 ország19 , kormányzati és nem kormányzati szervek , a civil és magánszektor valamint az akadémiai szféra részvételével nem kisebb célt tuzött maga elé, mint hogy áttekintést adjon a fenntartható fejlodés tíz éves múltjáról, az eddig elért eredményekrol - vagy inkább

hiányosságokról! -, valamint hogy újabb lökést és megerosítést adjon a további fejlodésnek. A Johannesburgi találkozó két alapdokumentuma a "Johannesburgi Nyilatkozat"20 és "Végrehajtási Terv"21 . Míg az elobbi inkább egy politikai akaratnyilvánítás és elkötelezettség az "emberiség bölcsojének" megorzésére, az utóbbi a korábbi Agenda 21-hez hasonlóan - pontosabban annak újabb megerosítése -, egy végrehajtási, tehát gyakorlati megvalósítási tervezet, ajánlat, a hosszas tárgyalási és egyeztetési folyamat eredménye. A nagy hordereju és óriási "beruházással" megrendezett Johannesburgi konferenciának természetesen nem egyértelmu a megítélése már azonnal a konferencia zárónapjai után sem. Többen azt "vetették a szemére", hogy a konferenciát csak azért rendezték meg a tízéves évfordulón, mert így volt "betervezve az ENSZ "naplójába", ahelyett, hogy

természetes kezdeményezések és inspiráció eredménye lett volna.22 Azonban a "nagyobb volt a füstje, mint a lángja" kritika csak részben igaz, mert elég sok, konkrét megvalósítási célt kituzo részegyezmény is megszületett. Ilyen például a II fejezetben "Szegénység elleni harc" - - az a célkituzés, miszerint 2015-re felére akarják csökkenteni azoknak az embereknek a számát, akiknek a napi jövedelme az 1 USD-t sem éri el illetve azoknak is, akiknek jelenleg nincs hozzáférési lehetosége biztonságos és tiszta ivóvízhez. Az EU például itt hirdette meg a "Vizet az Életnek", vagy az USA 970 millió dolláros hasonló programját. "Harcot" hirdettek meg az ILO "Munkához való jog" nyilatkozatával egyetértésben a szegények munkához való segítésére, a gyermekmunka visszaszorítására, a szegénynegyedek felszámolására stb. Mindez - a szociális elkötelezettségen túl - azért

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fontos, mert a fenntartható fejlodés sem képzelheto el a világ népességének jelentos részét kitevo szegénység felszámolása nélkül. Sokan éppen a szegénységet, a szegényeket tartják a környezet igazi "ellenségének", mert rövidtávú megélhetésért pusztítják az oserdot, a vadon élo és kipusztulóban lévo állatokat stb., csak éppen azt nem veszik észre, hogy ezek a 18 World Summit on Sustainable Development (WSSD), 26 August-4 September 2002, Johannesburg, South Africa 19 Összesen 21.340 fo 20 Johannesburg Declaration on Sustainable Development 21 Plan of Implementation 10 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés szegények sokszor csak "végrehajtók", az utolsó láncszem egy átláthatatlan és hosszú fogyasztási folyamatban, amelynek a végén, mint végso felhasználók általában a gazdag és fejlett társadalmak állnak. A számok magukért beszélnek A világ népességének 20%-a birtokolja a

jövedelmek több mint 82 %-át, míg a maradék 18 %-on "osztozik" a többi 80%. Tehát a Johannesburgi dokumentum az 1992-es Rióinál azáltal is több, hogy elotérbe helyezte a szegénység elleni küzdelmet, mivel annak sokrétu kihatása van mind az emberi társadalom fejlodésére, mind a környezetvédelemre. Nagyon fontos továbbá, hogy a globalizáció, mint új világjelenség - és ennek kapcsolata és hatása a fenntartható fejodésre -, amely tíz évvel ezelott még nem volt ismert, szintén napirendre került. Vagy az, hogy a Johannesburgi konferencián olyan új "stakeholderek", mint például külön szekcióban a civil szervezetek, helyi önkormányzatok, nok, fiatalok, tudósok és nem utolsósorban az üzleti élet szerepeloi vettek részt, akik korábban nem "jutottak szóhoz". Ez utóbbiak bevonása a közös gondolkodásba azért nagyon fontos momentum és egy újabb fejlodési lépcsofok, mert a konferencia utáni

idoszak egyik nagy kihívása a vállalatok - és leginkább a multinacionális vállatok - felelossége és elszámoltathatósága lesz a környezetvédelem területén. Mégis, mint végso következtetést, azt mondhatjuk, hogy a Johannesburgi konferencia sem tölthette be egy olyan intézmény helyét, amely kézben tartaná a fenntartható fejlodés "ügyét", koordinálná a több száz egymással párhuzamos, vagy éppen egymásnak ellentmondó környezetvédelmi illetve a fenntartható fejlodéssel szorosan összefüggo, szociális, gazdasági avagy kereskedelmi szerzodést, illetve részt venne ezek elokészítésében és ellenorizné majdani végrehajtásukat is. Ilyen intézmény egyelore még nem létezik, habár nagyon sokan támogatnák egy Környezeti Világszervezet (World Environmental Organization) létrehozását a Bretton Woods-i intézmények, mint a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) mintájára.

Természetesen az egy fontos elméleti kérdés - amely e dolgozat kereteit meghaladja -, hogy egyáltalán szükség van-e ilyen szupranacionális döntéshozó és végrehajtó szervezetre, avagy a probléma más, alternatív módon, pl. eros helyi és nemzetközi civil szervezetek, mozgalmak és tanácsadó szervezetek révén - sokkal hatékonyabban megoldható. Ez utóbbi feltételezés egyik megnyilvánulási formája és egyben empirikus megerosítése az Internet használatának eddig soha nem tapasztalt elterjedése a kommunikációban és a civil mozgalmi együttmuködésben. Mind az információáramlás, mind a mozgósítás olyan hihetetlenül felgyorsult és oly mértékben vált egyszeruvé 22 napjainkra, hogy a horizontális, alulról jövo kezdeményezéseket felölelo Erre találunk hivatkozást például az Earth Negotiations Bulletin, Vol.22 No51-ben is 11 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés társadalmi kapcsolathálókon

alapuló civil szervezodések egyre erosebbekké válhatnak, így komplementer, avagy alternatív megoldásaként léphetnek fel a hierarchikus és hatalmi, felülrol jövo kezdeményezésekkel szemben. 3. Az Európai Unió környezetvédelmi politikája 3.1 A környezetvédelmi politika fejlodése Az elozoekben egyrészt megpróbáltam a fenntartható fejlodés fogalmát tisztázni és fejlodését bemutatni, másrészt röviden áttekinteni hogyan ágyazódott be a politikai közgondolkodásba és hogyan öltött – legalábbis különbözo megegyezések és dekrétumok formájában intézményi keretet nemzetközi szinten. Annak ellenére, hogy korábban már röviden szó esett az Európai Unió szerepvállalásáról a fent említett intézményesülési folyamatban, ahhoz, hogy pontosabb képet alkothassunk arról, milyen feltételekhez, törvényi szabályozásokhoz és intézményekhez kell majd Magyarországnak alkalmazkodnia a csatlakozás után, részletesebben

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


át kell tekintenünk az EU idevonatkozó politikáját. Eloször tehát az EU környezetpolitikáját, annak szerepét, fejlodését és intézményeit, majd ezután az EU fenntartható fejlodési stratégiáját mutatom be, mint olyan külso adottságokat - vagy másképpen: kívülrol meghatározott játékszabályokat -, melyek alapvetoen meghatározzák a csatlakozni kívánó országok „játékterét”. Ezen elméleti kutatás továbbá rávilágíthat olyan ellentmondásokra, hiányosságokra is a fent említett törvényi (normatív) keretekben, melyek zavart okozhatnak mind az újonnan belépo ország saját szabályozási rendszerében, mind a fenntartható fejlodés elvének megvalósításában. Elöljáróban megemlíteném, hogy nehéz meghatározni, mit is nevezzünk az Európai Unió környezetvédelmi politikájának. A legtöbb dokumentum vagy könyv, amely akár az EUval általában, vagy konkrétan annak környezetvédelmi politikájával foglalkozik, nem

határozza meg pontosan mit is ért alatta, hanem rögtön a tárgyra tér (Grant et al. 2000) Egyik magyarázat az lehet, hogy túlságosan is egyértelmu - vagyis az Európai Unió fizikai környezetének védelmét jelenti -, tehát nem érdemes túl sok szót fecsérelni a meghatározásra. A másik magyarázat azonban ésszerubbnek hangzik: túlságosan is tág a fogalom, nagyon sok minden beleértendo, az elozo részben már kifejtett környezeti externália és közjószág jellemzok miatt. Mindazonáltal tény, hogy az Európai Uniónak van környezetvédelmi politikája, intézményrendszere, még ha az nem is fogható meg egységes egészként, hanem inkább stratégiák, akcióprogramok és különbözo intézményi formák aggregátumaként. 12 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés Kezdetben, az 1957-es Római Szerzodésben még nem volt szó a környezet védelmérol, miután ez a szerzodés egyértelmuen a háború utáni talpraállást, valamint a

gazdasági fejlodést célozta meg, mely utóbbi cél mindmáig az elso helyen áll. Késobb azonban egyértelmuvé vált a környezet fokozatos szennyezodése és ezt az Európai Közösségnek is tudomásul kellett vennie. Az egyik elso megnyilvánulás egy 1967-ben kiadott csomagolási irányelv volt - a veszélyes anyagok feltuntetési kötelezettségével -, amely még inkább kereskedelmi, mint környezetvédelmi szempontokat tükrözött. (Grant et al 2000) Ugyanez mondható el az 1972-ben Párizsban tartott államfoi csúcsértekezletrol is, ahol annak ellenére, hogy a Közösség egyre súlyosbodó környezetvédelmi problémáit már néven nevezték, még mindig a gazdasági szempontok - elsosorban az EK versenyképességének csökkenése – játszották a fo szerepet. Az Európai Unió fejlodését áttekintve, egészen napjainkig elmondható, hogy a környezet és annak védelme nem önmagában bírt jelentoséggel, hanem a gazdaságra és a szabad kereskedelemre

gyakorolt externális hatása miatt volt fontos. Az 1972 és 1992 között eltelt két évtizedben mindvégig nagy nyomás nehezedett a Közösség döntéshozóira: hogyan is oldják fel a környezetvédelem és gazdasági fejlodés kibékíthetetlennek tuno ellentmondását. (Baker 1997) Mindezek ellenére az 1972-es csúcstalálkozó meghatározó volt: itt határozták el egy Környezet- és Fogyasztóvédelmi Szolgálat felállítását, melyet a DG (Directorate General) III.-hoz, az iparpolitikáért felelos igazgatósághoz rendeltek, majd 1973-ban megfogalmazták az Elso Környezetvédelmi Akcióprogramot (EAP)23 is, melyet 1977-ben követett a Második, 1982-ben pedig a Harmadik EAP. Míg az elso két EAP még – úgymond – olyan klasszikus környezetvédelmi célokat tuzött ki, mint a környezetszennyezés csökkentése, a természeti kincsek védelme stb., addig a harmadik EAP már egy lépéssel elobbre járt, és a környezetvédelmi szempontok más Közösségi

politikákba történo beépítését tuzte ki céljául. Mindazonáltal, a 70-es évek súlyos gazdasági problémái, valamint azon tény miatt, hogy a Római Egyezmény nem szentelt külön fejezetet a környezetvédelemnek, más fejezetek általános szabályai - mint pl. a 100 és a 235 cikkely - voltak az irányadóak Az EK környezetvédelemi politikája – annak ellenére, hogy 150 különféle szabályozás lépett életbe nem fejlodött olyan ütemben, mint például az agrárpolitika, egészen az 1986-os Egységes Európai Okmány (SEA)24 életbelépéséig. A SEA új alapokra helyezte a környezetvédelmi politikát, saját jogán elismerte és nem rendelte alá többé a gazdasági integráció prioritásának. Számos új rendelkezés és intézményi 23 Environmental Action Program, a továbbiakban EAP. 13 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés változás lépett életbe, mint például a „szennyezo fizet” elve, vagy az utólagos védelem

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


helyett az elovigyázatosság elvének bevezetése. Elmondható, hogy az EK-ban az 1989-91 közötti idoszakban több rendelkezést hoztak, mint a megelozo húsz évben összesen.(Grant et al 2000) Ez a környezetvédelmi „boom” az 1987-92 közötti Negyedik EAP célkituzéseiben is tükrözodött, amely nem kis részben a hollandok eltökéltségén és az írek kezdeményezoképességén múlott. Az 1980-as évek végén a holland környezetvédelmi politika már erosen a környezetvédelemi szempontok figyelembevétele mellett állt ki és az EK-ban is ezt hirdette az integráció elvének hangsúlyozásával. Az 1990-es Dublini EK miniszteri csúcson pedig megszületett az. un „környezetvédelmi imperatívusz”, miszerint a környezetvédelmi szempontokat is be kell építeni más szektorok, pl. a közlekedés, infrastruktúra rendelkezéseibe. alapideológiája még az (Liberatore „ökológiai 1997) modernizáció” Mindazonáltal, volt, amely a

azt negyedik hirdette, EAP hogy a környezetvédelem nem ellentétes, nem versenyzik a gazdasági növekedéssel, hanem éppen ellenkezoleg, annak elofeltétele, és ezért kiegészítik egymást. A fo probléma ezzel a megközelítéssel megint az, hogy nem önmagában a környezetvédelem a fontos, hanem mint a gazdasági versenyképesség elofeltétele, habár továbbra is logikus a Közösség általános gazdasági - „raison d’etre” - szempontjából. (Baker 1997) Igazi kitörést ebbol az „ördögi körbol” – legalábbis deklaráció szintjén - eloször az 1992-es Maastrichti Európai Uniós Szerzodés jelentett, amikor is az EU megpróbálta újraértelmezni és egyben új alapokra helyezni a környezetvédelem és az Unió gazdaságpolitikájának viszonyát, most már a fenntartható fejlodés jegyében. Nem kis mértékben a nemzetközi események, mindenekelott az 1992-es Riói Csúcs és ennek határozatai következtében. Az elvi

elszántság a gyakorlati megvalósítás szintjén is tükrözodött, az 1992-97 között életbeléptetett Ötödik EAP keretében, melynek elnevezése is önmagáért beszél: Ötödik Akcióprogram a Környezetért és a Fenntartható Fejlodésért. Az imént említett külso hatás mellett természetesen belso hatások is felgyorsították az eseményeket. Egyrészt 1992-ben jelent meg az EU Környezeti Állapotáról szóló jelentés25 , mely nem volt túl kedvezo, másrészt az EU legmagasabb fórumain is elismerték, hogy a bovülo és egyben mélyülo Európai integrációval az EU akkori környezetpolitikája nem elégséges a várható nehézségek leküzdésére. 24 25 Single European Act, a továbbiakban SEA. Report on the State of the Environment. 14 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés Tehát mind a Maastrichti Szerzodés, mind pedig az Ötödik EAP egészen új dimenzióban tuntette fel a környezetvédelem és a gazdasági fejlodés

kapcsolatát, hangoztatva, hogy az elobbi hivatott optimális feltételeket biztosítani a jelen és jövo generációinak társadalmi és gazdasági jólétéhez. Azonban már itt érdemes megemlíteni - utalva a korábbi fejezetben már taglalt fogalmi zavarokra -, hogy a Maastrichti Szerzodés három különbözo változatát említi a fenntartható fejlodés fogalmának: "fenntartható haladás26 ", "fenntartható növekedés27 " és "fenntartható fejlodés28 ". Vagy ami még inkább feltuno, a megfogalmazás szerint a fenntartható fejlodés koncepciója inkább a fejlodo országokra, míg a fenntartható növekedés az EU-ra értendo. Egyes szerzok kétlik, hogy a "pongyola" illetve többes fogalmazás a véletlen muve lenne, miután a Szerzodés megkötése hosszú és alapos elokészítés és tárgyalási sorozat eredménye volt. Továbbá egy kudarcba fulladt kísérletrol is beszámolnak, miszerint a fenntartható növekedést

szerették volna visszaállítani az eredeti fenntartható fejlodés terminusra az 1991-es luxemburgi elnökség idején.(Verhove et al 1992, idézi Baker 1997:93). Éppen ezért, a fogalmi tisztázatlanság két okból is elonyös lehet az EU bürokrácia számára. Egyrészt politikai mozgásteret ad a késobbi környezetvédelmi viták során az EU-n belül, másrészt nyitva hagyja a kiskaput a Bruntland Report-ban megfogalmazott célok gyakorlati megvalósításában. Ami az elobbit illeti, a növekedés sokkal szukebb, inkább gazdasági növekedést sugalló terminus, míg akár a haladás, akár a fejlodés fogalma tágabb teret biztosít a környezetvédelmi és a szociális szempontok figyelembevételéhez.(Baker 1997) Az Ötödik EAP egy – a korábbi fejezetben már említett fenntartható fejlodési létra alacsonyabb fokán álló – gyengébb modellt választott ki az EU követendo útjának, ahol a hármas prioritás így fest: • életminoség fenntartása • a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


természeti kincsekhez való folyamatos hozzáférés fenntartása • a hosszú távú káros környezeti hatások elkerülése. Sajnálatos módon azonban olyan ellentmondásokat is tartalmazott, mint például a túlzó és pazarló fogyasztás csökkentése a gazdaság termelékenységének növelése mellett. A Program még kísérletet sem tett arra, hogy szembesítse az EU aránytalanul magas fogyasztási részesedését a Föld nyersanyagiból, vagy hogy említést tegyen az elosztási problémákról. További hiányossága volt, hogy a fenntartható fejlodés ideájának beépítése az EU általános 26 Sustainable progress. Sustainable growth. 28 Sustainable development. 27 15 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés politikájába és az Ötödik EAP idohorizontja, nem fedte egymást, miután az elobbi egy hosszú távú elkötelezettség, míg az utóbbi csupán 5 évre szólt. Maga az Európai Bizottság is elismerte, hogy a Program megfogalmazása

sok helyen homályos, hiányoznak a konkrét célok és az ezekhez rendelheto szabályok, törvények, melyek késobb számon kérhetok. (Baker 1997) Ami pedig a konkrét célkituzéseket illeti, mint például a környezetvédelmi szempontok beépítése más szektorok tervezési, szabályozási döntéseibe, az eredmények elég ellentmondásosnak tunnek. A szállítmányozást tekintve például, ezen szempontok igencsak marginális szerepet játszottak a "Trans-European Network for Transport" projekt tervezésénél vagy a az energia szektort is érinto "CO2/energy tax" javaslat is radikális változáson ment át a hosszas egyezkedések során, és ennek következtében csak ajánlás maradt a tagországok számára.(Liberatore 1997) Mindez azonban már átvezet következo témánkhoz, a környezetvédelmi politika "kicsúcsosodásához", vagyis az EU "fenntartható fejlodési stratégiájának" megszületéséhez. Mielott azonban

eljutnánk ide, megpróbálom összegyujteni azokat a szabályozási, intézményi és nem utolsósorban emberi tényezoket, amelyek általában segítik, illetve hátráltatják a környezetpolitika, pontosabban most már a fenntartható fejlodés ideájának érvényesülését az Európai Unióban. 3.2 Az EU környezetpolitikáját befolyásoló tényezok Miért különbözik a környezetpolitika más EU politikáktól?29 Eloször is, az EU környezetvédelmi politikája sokkal fiatalabb és éppen ezért kevésbé eros és kiépített pozíciókkal, politikai kapcsolatrendszerrel és adminisztrációval rendelkezik az EU egészén belül, mint a többi politika. Például annak ellenére, hogy mind a SEA, mind a Maastrichti Szerzodés eloírja a környezetvédelmi szempontok beépítését más szektorok politikai döntéseibe, a deklaráció önmagában kevésnek bizonyult. Az egyes EU intézmények bemutatásánál részletesebben szólunk majd róla, de elozetesen is meg kell

említeni, hogy a környezetpolitikai intézmények a leginkább alulfizettettek és a legkisebb létszámúak, ami szintén jelzi relatív gyengeségüket. A második - és az elozovel szorosan összekapcsolódó - tényezo, hogy a deklarációk ellenére, a környezetvédelem még mindig csak másodlagos szempont az EU politikai döntéshozatali hierarchiájában, bármilyen EU politikai vitáról is legyen szó. Az Európai Bizottság egyetlen elnöke sem teszi meg például azt, hogy ne legyen tekintettel akár az agrár, 16 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés akár a szociális politikai lobby érdekeire, ezzel szemben még olyan aktív elnök, mint Jacques Delors idején sem volt elso helyen a környezetvédelem. Relatív gyengeségét tükrözi az is, hogy bármilyen környezetvédelmi döntésrol legyen szó, a hosszas viták és a többi EU érdekeltséggel való egyezkedési folyamat miatt a törvények életbeléptetetése minimum két évbe kerül.

Szakértok szerint, egy környezetvédelmi direktíva megszületése a következo négy szakaszból áll: 1. A probléma megfogalmazása 2 Szakértokkel való konzultáció a problémáról és a lehetséges megoldásokról 3. A direktíva nyers megfogalmazása és az egyeztetési tárgyalások elkezdése 4. Harc a direktíva életbeléptetéséért(Jordan et al 1999 idézi Grant et al. 2000:14) Hiányosságnak tuntetik fel továbbá, hogy sokszor a környezetpolitika túlzottan szakszeru, sok a technikai megfogalmazás és kevés a többi politikai területtel való közös érintkezés. Példaként említik az autógyártás esetét, ahol a környezetkímélobb autók gyártása és üzemanyag használata még nem elengedo. Szélesebb látókörben kellene gondolkodni, és a vizsgálódást ki kellene terjeszteni az autós kultúrára és a fogyasztási szokásokra, annak esetleges befolyásolására. (Grant et al 2000:14) A harmadik ok, amiért a környezetpolitika más mint a

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


többi, az eros "politikai érzékenysége", illetve az Unió polgárainak fogékonysága a környezeti problémák iránt. A tengerparti strandok szennyezodése, a savas esok vagy a környezetszennyezo iparvidékek, autók sokszor és sokak figyelmét irányítja az Európai Unió környezetvédelmi problémáira, habár ez eléggé ingadozó tendenciát mutat. Az un Eurobarometer felmérések szerint 1986 és 1992 között arra a kérdésre, hogy a környezet védelme és a szennyezés elleni harc sürgos és azonnal intézkedéséket követel, a támogató válaszok aránya 72 %-ról 85%-ra nott. Azonban az is figyelmet érdemel, hogy arra a kérdésre, mi az elsodleges cél, a környezet védelme vagy a gazdasági fejlodés, csak 18 % gondolta úgy, hogy az elobbi. Sot mi több, az 1995-ös felmérés szerint, az un. "zöldadók" támogatottsága 73%-ról 44%-ra csökkent, amikor kiderült, hogy bevezetése esetleg komoly visszaesést jelenthet a gazdasági

növekedésben. (Grant et al 2000:14, 27) A negyedik, de egyben az egyik legfontosabb különbség, azon országok száma, akik elkötelezettek a környezetvédelem iránt és felelosnek érzik magukat azért, hogy az EU politikájában az érvényesüljön is. Míg más politikai területen, például a Közös Agrárpolitikában30 (CAP) általában az összes tagország valamilyen formában és erosséggel érdekelt és próbálja is érdekeit érvényesíteni, addig a környezetpolitikában konzisztensen és kitartóan csak az un "Hármasfogat", Németország, Hollandia és Dánia, a bovítés után még 29 30 Grant et al. 2000 alapján Common Agricultural Policy. 17 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés Svédország "viseli szívén" az ügyet. Bizonyított, hogy ezen országok belülrol motiváltak, miután hazai környezetvédelmi politikájukat szeretnék érvényesíteni EU szinten is. Az is tetten érheto azonban, hogy a

belso politikai harcok és pozíciónyerések illetve vesztések következtében, ez a motiváció változó erosségu lehet, illetve bizonyos esetekben igencsak kiszámíthatatlannak bizonyult, mint például a "Vörös-Zöld" koalíciós kormány idején Németországban. (Liefferink and Andersen 1998, idézi Grant et al 2000:16) Továbbá, még a "zöld" tagországok együttmuködése sem nevezheto folyamatosnak vagy állandónak, miután minden egyes direktívát vagy törvényt újratárgyalnak az Európai Bizottság illetékes szervei, az akkori nemzeti érdekeknek megfeleloen. Ahogy az egyik Bizottsági tisztviselo lakonikusan megfogalmazta: "Még a környezetvédelmi szempontból felvilágosodott tagállamok is azt mondják: Bizottság, nem a Te feladatod eldönteni, mire költsük a pénzünket." (Grant et al 2000:17) Az utolsó jellegzetesség - amely valójában a többire is érvényes -, hogy a környezetvédelmi politikai döntéshozók

és végrehajtók kezében nincs olyan eros eszköz, mint például környezeti adók kivetése, miután ennek életbeléptetéséhez az EU rendelkezései szerint egyhangú szavazás szükséges. Továbbá az esetleges környezetvédelmi adók kivetését nagyban befolyásolja az üzleti lobby, hangoztatva, hogy az – mint azt az idézett Eurobarometer jelentés is sejteti - lassítja a fejlodést. Vagyis a gazdaság "zöldítése" csak akkor éri meg, ha az elmulasztott nyereség ("opportunity cost") nem túl magas a gazdasági szereplok számára. A környezeti szempontok integrációjának megvalósítása Ahogy arról korábban már szó volt mind a Maastrichti Szerzodés, mind az Ötödik EAP célkituzése az volt, hogy figyelembe vegye és integrálja a környezeti szempontokat más EU szektorok gazdaságpolitikai döntéshozatala során. Arra is utaltam már röviden, hogy ez sok helyütt csak deklaráció szintjén történt meg, konkrét

megvalósítása nehézségekbe ütközött vagy egyáltalán nem valósult meg. Most nézzük meg milyen dimenziók mentén lehet egyáltalán az integráció elvérol beszélni. Alapvetoen hat ilyen dimenziót különböztethetünk meg31 : • A szektorok dimenziója, vagyis meghatározni azokat a gazdasági szektorokat, melyek érintettek lehetnek. 31 Liberatore 1997 alapján 18 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés • Általános környezetvédelmi problémák - mint például az ózonpajzs vagy a klímaváltozás dimenziója. • Ido és tér dimenziója, mikor a problémák konkrét helyhez és idohöz köthetok, illetve egyes régiók, térségek vagy akár embercsoportok erosebben érintettek vagy érzékenyek a problémára. • Szervezeti dimenzió, vagyis a környezetvédelmi ügyekért felelos illetve ahhoz kapcsolódó intézmények rendszere, kapcsolatai. • A megvalósítási eszközök dimenziója. • Elosztási és etikai

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


dimenzió, vagyis a környezetpolitikai szempontok beépítése, integrálása. Egyes országoknak, régióknak, érdekcsoportoknak stb változó mértékben fontos illetve eltéro erosségu az érdekeltsége annak megvalósításában és a terhek viselésében. Most e hat dimenzió közül részletesebben a szervezeti dimenziót vizsgálom meg, vagyis röviden áttekintem, milyen szerepet játszik a környezetvédelem az egyes EU intézmények muködésében. EU intézmények a környezetpolitikában32 a. Az Európai Bizottság és szervezeti egységei Mikor az Európai Bizottságról33 esik szó, általában nem a Biztosokat és azok kollégiumát értik alatta, hanem a Bizottság különbözo háttérintézményeit, mint például az u.n DirectorateGenerale, röviden DG-ket A Környezetvédelmi Ügyekért felelos szervezet a DG XI34 , amely elég ellentmondásos kapcsolatban van a Bizottság többi szervével, részben az EU Bizottság bürokráciáját jellemzo alapveto

problémák és visszaélések miatt. Ez utóbbiakra egy 1999-es, független szakértokbol álló bizottság is felhívta a figyelmet, minek következtében lényeges változtatások - többek között személycserék - történtek a Bizottságon belül a volt olasz miniszterelnök, Romano Prodi elnök vezényletével. (Page 1997, idézi Grant et al 2000:17) Mindazonáltal, az EU adminisztráció lényegesen különbözik más kormányzati bürokráciáktól két szempontból is, s ezek döntoen befolyásolják muködését. Egyrészt, az EU 32 33 Grant et al.2000 alapján European Commission. 19 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés bürokrácia egy túlságosan is széttöredezett, multikulturális, több nemzetbol álló és többnyelvu közeg, amely lassítja az adminisztrációs folyamatot és egyben nehezíti Másrészt - és az elozovel összefüggésben - a döntéshozatalt is. nincs egy olyan koordinációs, illetve politikai hatalommal

bíró szerve az EU-nak, amely egységbe tudná kovácsolni a különbözo EU szervek, tagállamok és érdekcsoportok érdekeit. Egyes szerzok megjegyzik, hogy bizonyos környezetvédelmi intézkedések - mint ahogy azt már korábban magam is említettem - csak annak köszönheto, hogy bizonyos tagországok kiálltak mellette, illetve, hogy a DG XI-n belül, valamelyik tisztviselo kitartóan küzdött az adott ügyért. Bizonyítható, hogy az Európai Tanács által végül elfogadott direktíva anyagának 80%-a az adott - alsóbb szintu - Bizottsági tisztviselo által elkészített javaslatból származik (Hull 1993:31, idézi Grant et al. 2000:19) Vagyis empirikus tény, hogy az EU döntéshozatali folyamatában is nagyon fontos szerepe van és lehet a jövoben is az egyénnek, egyes embereknek, akiknek elszántságán, kitartásán akár egy egész direktíva sorsa múlik. Azonban összességében véve, a Környezetvédelmi DG - mint ahogy már a tanulmány elején is

említettem - a gyenge szervezetek közé tartozik, amely elképzeléseit, érveit nem tudja kelloképpen érvényre juttatni az EU apparátusán belül. Ennek - több kutató (Cini 1997, Page 1997 idézi Grant et al. 2000:20-21) szerint is - többféle oka lehet Többek között megemlítik, hogy a DG XI viszonylag késon jött létre, kevés emberrel dolgozik és nagyon alulfinanszírozott. Az is hátrányára válik, hogy az EU adminisztráció szemében, ok elsosorban környezetvédok és csak másodsorban EU bürokraták, ami a korai idok szakemberhiányára vezetheto vissza. Ide tartozik az is, hogy túlságosan technokratának vélik oket, akik nem képesek belehelyezni politikai érvrendszerüket az EU más egységeinek, illetve egészének rendszerébe. Marginalizálódásuknak, illetve annak, hogy messze kerültek az EU politikai foáramától, az említett szerzok több jelét is említik, saját, személyes tapasztalatuk alapján. Többször elofordult - a DG XI

tisztviseloinek elbeszélése szerint -, hogy más DG-k emberei, mint például az ipari és gazdasági ügyekért felelos tisztviselok - akik sokkal erosebb lobbival rendelkeztek a háttérben - megpróbálták aláásni a DG XI által készített környezetvédelemi javaslatokat.(Sbragia 1996 idézi Grant et al 2000:22) Még abban az esetben is, ha sikerült szövetségre lépni más DG-kel, a különbözo érdekeltségi viszonyok miatt, a szövetség igencsak törékenynek bizonyult. Mint például a klímaváltozás és energia adó ügye kapcsán létrejött DG XI és DG XVII - energia DG - szövetségben, ahol az elobbi az 34 Habár a un. Prodi Bizottság a római számozást megszuntette és azóta csak cím alapján különböztetik meg a különbözo DG-ket. 20 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés üvegházhatás csökkentésében, míg az utóbbi a hatékonyabb energiafelhasználásban volt érdekelt. (Skjaerseth 1994 idézi Grant et al 2000:23)

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


Ami az emberi, személyes tényezot illeti az Európai Bizottság és intézményei muködésében, nagyon jó példa Di Meana Biztos szerepe abban, hogy 1989-ben sikerült a DG XI keményebb állásfoglalását érvényre juttatni a kipufogógáz kibocsátás meghatározásában. Azonban távozásával 1992-95 között ur támadt a vezetésben, amit utána nem tudott igazán karizmatikus és eros befolyással rendelkezo tisztségviselo betölteni. Ennek egyik oka strukturális, - a korábban már említett - DG XI relatív gyengesége az EU adminisztráción belül. Másrészt, de ezzel összefüggésben, presztízsértéke is kisebb Egyes megfigyelok szerint, az EU Bizottságban csak hét fontos tisztség van, és ezek között nem szerepel a Környezetvédelmi Biztos. (The Economist, 27 March 1999, idézi Grant et al 2000:26) Feltehetoleg nem minden ok nélkül, 1995-tol és 1999-tol no töltötte be ezt a pozíciót, némiképp kiegyenlítve a nemek arányát a Bizottságban.

Azonban az elso noi biztos - a dán Ritt Bjerregaard - nem örvendett túl nagy népszeruségnek, "Jég Lady"-nek is "becézték", ellentétben utódjával - a svéd Margot Walströmmel -, aki többször is nagy hatással volt mind kollégáira, mind az EU belpolitika alakulására annak ellenére, hogy nem környezetvédelmi szakérto. (Grant et al 2000:27) b. Az Európai Tanács Az Európai Tanács35 , vagy más néven a Miniszterek Tanácsa, a tagországok kormányfoinek fóruma, amely formálisan csak a Maastrichti Szerzodéssel kapcsolódott az EU bürokráciához, és nem tévesztendo össze az Európai Unió Tanácsával36 . A politikai arénában és EU döntéshozó hierarchiában megelozi az összes többi intézményt, még a Bizottság és az Európai Parlament is sokszor kevés ahhoz, hogy szembeszálljon az Európai Tanács (késobbiekben csak a Tanács) minosített többségu döntésével szemben. Sok esetben egy környezetvédelmi direktíva

végleges tartalma alig emlékeztet a DG XI illetve a Bizottság által javasoltakra, miután hosszas egyeztetés után a "legkisebb közös többszörös" maradt csak meg belole. (Golub 1996, idézi Grant et al. 2000:29) Éppen ebben rejlik a környezetpolitika strukturális gyengesége is, miután az olyan nagy hordereju kérdésékkel szemben, mint most a bovítés, a költségvetés vagy a közös agrárpolitika, nem veheti fel a versenyt, és háttérbe szorul a prioritási rangsorban. Ezt mutatja az is, hogy a legtöbb környezetpolitikai döntés egy "szinttel 35 36 European Council or The Council of Ministers. Council of European Union. 21 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés lejjebb", a környezetvédelmi miniszterek tanácsában születik meg, illetve elokészítése az u.n Állandó Képviselok Bizottságában37 - több külsos szakérto bevonásával - történik. Ez utóbbi jellemvonása miatt mondható el, hogy a

környezetpolitika még mindig technikai tudást és szakértelmet feltételezo terület, ahová az egyes tagországok által delegált szakemberek munkája igencsak nélkülözhetetlen. Ismét az emberi tényezot tekintve, a hat hónaponként rotált elnökségi tisztség a Tanácsban, bizony elég kevés idonek számít ahhoz, hogy még egy elkötelezett Elnök is véghezvihessen valami érdemlegeset. Azonban észreveheto, hogy a korábban már említett eredeti " Zöld Hármasfogat" - Németország, Belgium, Hollandia - illetve az újonnan belépo új hármasfogat - Svédország, Finnország, Ausztria - országaiból kikerülo elnökök idején egyes környezetpolitikai direktívák elfogadásának "sikermutatója" szignifikánsan jobb, mint a többi tagország esetében. (Andersen és Rasmussan 1998, idézi Grant et al 2000:29) Mégis, ami összefoglalásként elmondható, az az, hogy a Tanács végso döntése egy hosszas, tagországok közötti politikai

egyezkedési és alkufolyamat eredménye, minek után a Bizottság illetve a környezetvédelmi ügyekért felelos intézmények bármilyen "zöldítési" kísérlete egyre jobban elhalványul. Az új, fenntartható fejlodési irányelvek bevonásával, ez némiképp változhat, de továbbra is kérdéses marad. c. Az Európai Parlament Az Európai Parlament38 annak ellenére, hogy az EU belpolitikai rendszerében nem tölt be olyan fontos szerepet, mind a Tanács vagy akár a Bizottság, fokozatosan elotérbe került, már ami a környezetpolitikát illeti. Általánosan is érvényes, hogy a korábbi konzultatív funkciója az 1986-os SEA után kibovült. Eloször az un kooperációs eljárással39 , majd az 1992-es Maastrichti Szerzodés után a közös döntési eljárással40 . Az EU döntéshozatali hierarchiájában ezzel némileg elobbre lépett, miután az utóbbi azt jelenti, hogy a Parlament jogosult bármely törvénytervezet másodszori átolvasására,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


megvitatására. Ez különösen igaz a környezetvédelmi törvénytervezetekre, ahol mindinkább a közös döntéshozatali eljárás - a döntés felelosségének megosztásával - került elotérbe a Tanács és a Parlament részvételével. Abban az esetben, ha a két intézmény között ellentét van 37 Committee of Permanent Representatives (Coreper). European Parliament 39 Cooperation procedure. 40 Co-decision procedure. 38 22 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés és nem tudnak egy tervezeten megegyezni, akkor az u.n Egyeztetési Bizottság41 lép közbe és próbál kompromisszumos javaslatot eloterjeszteni. Ám az eroviszonyokat jól tükrözi, hogy a végso szót mégis a Tanács mondja ki, míg a Parlament csak nehezíteni tudja a végso döntés megszületését, de nincs vétójoga. Korábban már említettem, hogy a Parlament sok esetben gyengének bizonyult ebben a küzdelemben, és eros politikai nyomásnak engedve, fejet hajtott a Tanács

"végso" akarata elott. Az EP összeállítását - és ezzel némileg irányultságát is - befolyásolta a "Zöldek" megjelenése a 80-as évek közepétol. Igaz, hogy a legkisebb EP csoportosulások közé tartozik, de hangját annál jobban hallatja, nem kizárólag "zöld" ügyekben. Mégis azt mondhatjuk, hogy jelenlétük nem ad semmiféle garanciát arra, hogy a környezeti szempontok mindig érvényesülni fognak az EU döntésiben, már csak azért sem, mert a Zöld frakció eléggé megosztott, a német dominancia miatt az eroviszonyok elég egyoldalúak. A környezeti szempontok érvényesítését tovább nehezíti az is, hogy a "Zöldek" állandó dilemmában vannak, hogyan is képviseljék az alternatív, decentralizált érdekeket egy nagyon erosen bürokratizált és hierarchikus politikai rendszerben. Egyes szerzok (Liefferink - Andersen 1998, Golub 1996) még azt is hozzáteszik, hogy paradox módon a Parlament politikai

erejének növekedésével "zöld" befolyása csökkenni látszik, miután eroteljesebben ki van téve az üzleti lobbiknak, melyek az érdekeikkel ellentétes intézkedéseket kello idoben és hatékonysággal tudják befolyásolni. Vagyis a "legzöldebb európai döntéshozatali intézmény a gyakorlatban a leggyengébbnek bizonyult". (Grant et al 2000:37) d. Az Európai Bíróság Az Európai Bíróságot42 , mint a három fo EU politika intézménytol független, önálló jogi intézményt szokták említeni, melynek fo feladata az EU jogszabályok betartatása és viták esetén értelmezése. Mindazonáltal, a Bíróság fontos szerepet játszott - játszik - e három intézmény mellett abban, hogyan alakult, milyen irányt vett az EU környezetpolitikája, miután olyan eros kényszeríto eszközökkel is bír, mint esetleges büntetések kiszabása. Ezen túlmenoen, az egyes vitás esetekben hozott döntései precedens értékuek a jövoben, ezért

nagyban befolyásolhatják az EU tagállamok, valamint a Bizottság és a Tanács viselkedését a környezetvédelemmel kapcsolatban. Két tanulságos esetben például (Grant et al 2000:38-39) - a "Dán üvegek" és a 41 42 Conciliation Committee. European Court of Justice 23 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés "Vallon hulladék" ügyekben - a Bíróság a környezetvédelmi szempontokat helyezte elotérbe a gazdasági, illetve a szabadkereskedelmi szempontokkal szemben. e. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség43 (EEA) 1994-ben kezdte meg munkáját, mint az Unió jogilag független, környezetvédelmi információs központja, azzal a céllal, hogy információkat gyujt és egyben oszt is szét a tagállamokban, illetve között. Mint ahogy azt saját "küldetésükben" megfogalmazzák, az EEA feladata egyrészt megbízható és használható adatok és információk idoben

való szolgáltatása a politikai döntéshozók és egyben a széles értelemben vett EU közönség számára, másrészt a környezetpolitika fejlesztése, továbbá elveinek bevezetésében való közremuködés az Unióban és az egyes tagállamokban. (Grant et al. 2000:32) Megalakulása a "zöldek" 1980-as évekbeli politikai térnyeréséhez kapcsolható, amikor is a zöld honatyák az USA Környezetvédelmi Ügynöksége44 mintájára, egy uniós ügynökséget szerettek volna felállítani. Azonban az amerikai végrehajtó intézmény mintája nem fért volna be az EU-s keretekbe, ezért Jacques Delors támogatásával egy szerényebb intézmény alakult meg. Azonban elmondható, hogy párhuzamosan azzal a fejlodési iránnyal, miszerint a politikai döntések elokészítése és meghozatala egyre információigényesebb, az EEA szerepvállalása is egyre inkább politikai színezetet kap. Sot mi több, olyan javaslatok is elhangzottak, hogy hatáskörét terjesszék

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


ki, illetve alakítsák át "Európai Fenntarthatósági Ügynökség"-gé, pontosabban mint független intézmény ellenorizze az összes Bizottsági DG tevékenységét, hogy azok megfelelnek-e az EU környezetpolitikájának. (Klatte 1999, idézi (Grant et al. 2000:33) Azonban mind az EEA, mind pedig az EU-hoz csatlakozni kívánó országok45 (AC) számára nagy változást jelent az u.n környezetvédelmi állapot (SoE) jelentések46 - mint az EEA egyik kiemelt feladata - jövobeli helyzete és szerepe47 . A nem is oly távoli jövoben a 25 tagországot tömöríto EU egyre kiterjedtebb területet, egyre nagyobb számú lakosságot, egyre több gazdasági, politikai, szociális és - különösen az EEA szempontjából is fontos környezetvédelmi problémát jelent. 43 European Environment Agency. US Environmental Protection Agency. 45 Accession Country. 46 State-of-the-environment Report, röviden SoE report. 47 Kristensen-Denisov 2002 alapján. 44 24 Orbán

Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés Ami magát az EEA jelentést illeti, többek között olyan problémák merülnek fel, hogy milyen földrajzi bontásban - országonként, régiónként avagy környezeti probléma, mint pl. tiszta ivóvíz alapján - szerepeljenek az adatok, vagy hogyan lehet majd a különbözo gazdasági és társadalmi színvonallal rendelkezo tagországokat illetve környezeti állapotukat egységesen jellemezni. Továbbá alapveto különbségek vannak a már EU tagországok és a leendo tagországok környezeti problémái között. Míg az elobbiekben a természeti kincsek intenzív kiaknázása és a túlzó energiafogyasztás, valamint a közlekedési szektor gyors növekedése és a mezogazdasági termelés egyre intenzívebbé válása okozza a fo gondokat, addig a csatlakozó országokban a gazdaságtalanul és pazarlóan muködo energia és termelési ágazatok jelentenek mindenekelott problémát. Éppen ezért elképzelheto

például, hogy másfajta SoE indikátorok és jelentések készülnek majd az "idosebb" és a "fiatalabb" tagállamokban. Az egy lehetséges kimenet azonban, hogy a csatlakozni kívánók környezeti állapota sok szempontból jelenleg még jobb - például gazdag természeti kincsek, biodiverzitás stb. - állapotban van a csatlakozás elott, mint lehet majd a csatlakozás után. Például nagy a veszélye annak, hogy az EU Közös Agrárpolitikájának (CAP) következtében a csatlakozó országok mezogazdasági termelése az EU modell - intenzív mezogazdasági termelés, fokozott vegyszerhasználat stb. - szerint alakul, és ezzel káros hatással lesz az imént említett környezeti állapotra. Habár maguk az EEA szakértok is bizonytalanok még abban, hogyan lehet jól mérni, illetve milyen indikátorok segítségével tudják kimutatni például a biodiverzitás csökkenését. A mérleg másik oldalán azonban egy olyan fejlodési modell is állhat, ahol

a EU "idosebb" tagországaiban a megreformált CAP hatására egyre inkább átállnak az egészséges mezogazdasági termékek termelésére és egyes - ma még intenzív mezogazdasági termelés alatt álló - földterületeken átállnak az extenzív termelésre.( Kristensen-Denisov 2002:11) 4. Az EU Fenntartható Fejlodési Stratégiája Az elokészületek Eloször is meg kell említenünk az 1998-as Cardiffi Csúcstalálkozót, amely azért volt fontos lépés a fenntartható fejlodés stratégiája szempontjából, mert elsoként fektette le a környezeti szempontok beépítését - integrálását - az egyes ágazati politikákba. Eloször három EU szakpolitikába, az energia-, a közlekedési és mezogazdasági ágazatokba, majd a Bécsi és 25 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés Kölni csúcsok után további öt további stratégia kidolgozását írták elo, az ipar, a belso piac és fejlodés, a gazdaságpolitika, a

külpolitika és a halászat területén.(Schmuck 2002:25) Az u.n Cardiffi folyamat újabb állomása az 1999-es Amszterdami Szerzodés, amely a Maastrichti Szerzodésben már lefektetett fenntartható fejlodési alapelvet igyekezett még jobban megerosíteni, környezetvédelmi amikor is a következoket mondja ki a 6. cikkelyben: "A követelményeket - különösen a fenntartható fejlodés elomozdítására tekintettel - be kell illeszteni a () közösségi politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába."(Gordos-Bartha 2002:24) A szavakat tettek is követték, miszerint megszületett az EU hatodik Környezetvédelmi Akcióprogramja (EAP), - "Környezet 2010: a jövonk" címmel -, amely 2000-2010 között próbál egy hosszú távú környezetpolitikai stratégiát felállítani, különös tekintettel a bovülo Európai Unió kihívásaira48 . Az új program négy fo területet határoz meg, ahol jelentos elorelépést

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kell tenniük a tagországoknak: • klímaváltozás • természet és biodiverzitás • környezet és egészség • természeti kincsek és hulladék. A fenti területeken meghatározott fobb célkituzések elérésének érdekében azonban a következo változtatásokra van szükség az EU környezetpolitikájában: • biztosítani az EU eddigi környezetvédelmi rendelkezéseinek betartatását • a környezeti szempontok beépítése minden érintett szakpolitikába • a környezeti problémák azonosítása végett szoros együttmuködés az üzleti szférával és a fogyasztókkal • jobb és könnyebben hozzáférheto környezeti információk biztosítása az EU állampolgárok részére • környezettudatosabb hozzáállás, viselkedés kialakítása a földhasználat terén. További politikai lépés volt a Bizottság 2000 februárjában kiadott közleménye, "Az új Európa kialakítása" címmel, amely 2000-2005 közötti stratégiai

célokat fogalmazott meg a jobb életminoséggel, globális felelosséggel, az új szociális és gazdasági renddel kapcsolatban. Ezt követoen a Lisszaboni Csúcson az EU fo döntéshozói olyan stratégiát fogalmaztak meg, amely még csak két fo kérdésre, a szociális és gazdasági fejlodésre koncentrált, 48 Kristensen-Denisov 2002 alapján 26 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés deklarációjukban ez állt: "Az Uniónak a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudáslapú gazdaságává kell válnia, képesnek kell lennie a fenntartható gazdasági növekedésre49 , több és jobb munkalehetoséggel és nagyobb társadalmi kohézióval." (Schmuck 2002:26) Mind a Bizottság közleményét, mind a Lisszaboni Csúcson elhangzottakat számos környezetvédelmi fórumon követte vita, többek között az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB)50 stockholmi, vagy a Környezetvédelmi Tanácsok Európai Szövetségének illetve a

Föld Barátai göteborgi rendezvényén, ahol többek között azt nehezményezték, hogy a környezeti szempontok nem elég hangsúlyosak. Például az EEB azt hangsúlyozta a fenntartható fejlodés három pillérével kapcsolatban, hogy a környezetvédelmi pillér a természet eltartó képességét jelenti, amire a társadalom épül, a társadalmi pillér az emberi tevékenységek céljait jelentik, míg a gazdasági pillér ezek megvalósításának eszköze. (Schmuck 2002:26) Így jutottunk el az Európai Tanács 2001 júniusában tartott göteborgi Csúcstalálkozójáig, ahol is e hiányzó harmadik dimenzió, a környezetvédelem is beépült a korábbi lisszaboni stratégiai elvekbe, s született meg az EU Fenntartható Fejlodési Stratégiája. Itt jegyezném meg, hogy a stratégia elokészítésében számos magyar környezetvédo szervezet - elsosorban a nemzetközi szervezeteken keresztül - is bekapcsolódott. Mielott azonban rátérnék a stratégia

részletes bemutatására, a fobb kritikai észrevételeket elozetesen meg kell említenem, mert ezek szoros összefüggésben vannak a korábbi alfejezetben már taglalt általános problémákkal. A fo kritikai érv, amely - elsosorban - a környezetvédok részérol érte a dokumentumot: a korábban megvitatott és az Európai Bizottságnak benyújtott tervezethez képest a végso változat már sokkal általánosabb megfogalmazással élt, hiányoztak a konkrétumok és az egész súlytalanná vált. Többek között kimaradt a javaslatokban még szereplo európai energiaadó, vagy a környezetbarát termékek és szolgáltatások állami támogatása, vagy a Közös Mezogazdasági Politika (CAP) megreformálására irányuló konkrét lépések stb. (Schmuck 2002:26) A stratégia51 49 A szövegben található fenntartható növekedés fogalma megerosíti a korábbi alfejezetben már tárgyalt fogalmi zavart az EU dokumentumok szövegezésében, amely feltehetoen nem minden ok

nélküli. 50 European Environmental Bureau (EEB) CEC,2001: A Sustainable Europe for a Better World: A European Union Strategy for Sustainable Development. Communication for the Commission COM(2001) 264 final, Commission of the European 51 27 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés A 2001 májusában közzé adott Bizottsági Közlemény a következo címmel jelent meg: "Fenntartható Európa egy Jobb Világ Érdekében: Az Európai Unió Stratégiája a Fenntartható Fejlodésért". A dokument négy részbol áll: I.A fenntartható Európa felé II. A fenntartható fejlodés megvalósítása: Kituzött céljaink elérése III. Hosszú távú célkituzések és célok kidolgozása: A cselekvési prioritások meghatározása IV. A stratégia megvalósítása és az elorehaladás értékelése: Lépések Göteborg után I. A fenntartható Európa felé Az elso fejezet általában a fenntartható fejlodés fogalmának meghatározásával, a fenntartható

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fejlodést fenyegeto legfontosabb veszélyek taglalásával - mint a globális felmelegedés, szegénység, népesség elöregedése stb. - és a konkrét politikai cselekvést sürgeto felhívással kezdodik. Maga a Bizottság jelenti ki, hogy52 : • Sürgosen cselekedni kell, mert eljött az ideje hogy az EU is szembesüljön a fenntartható fejlodés kihívásaival. • A politikákat igazságosan és egyensúlyra törekvo módon kell megváltozatni, bonyolult kompromisszumok árán, de mégsem úgy, hogy szuk részérdekek érvényesüljenek a társadalom egészének jólétével szemben. • Új megközelítés szükséges az Uniós politikák kialakításában, mivel a hosszú távú elképzelések és tervezés hiányában, valamint a különbözo területek összehangolása nélkül túl gyakran fordul elo, hogy a politika egyik területén a célkituzések elérése érdekében folytatott tevékenység akadályozza egy másik területen az elorejutást. •

Mindenkinek és minden szinten cselekednie kell. Annak ellenére, hogy a közhivataloknak kulcsszerepe van a világos, hosszú távú és átfogó keretek biztosításában, végso soron az egyes polgárok és vállalkozók valósítják meg a Communities, Brussels illetve annak magyar változata, a magyar Fenntartható Fejlodés Bizottság kiadványa alapján 52 Nem szó szerinti idézés, csak a lényeg kiemelése 28 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés fogyasztási és beruházási szokásoknak a fenntartható fejlodés eléréséhez szükséges változásait. • A fenntartható fejlodés globális kihívás, ezért az EU egy felelos partner szeretne lenni a konkrét cselekvési programokban globális szinten. Mindenekelott azonban az EU-nak saját háza táját kell rendbe raknia, mert csak akkor tölthet be hiteles nemzetközi vezeto szerepet ebben a folyamatban. Ezután következik maga a három részes stratégia, amely elso része átfogó javaslat

és ajánlás az EU politikák hatékonyságának növelése és a fenntartható fejlodés megvalósítása érdekében. II. A fenntartható fejlodés megvalósítása: Kituzött céljainak elérése A fenntartható fejlodés eléréséhez változások szükségesek a politikák kialakításában és a megvalósítás módjában az EU szintjén és a tagállamokban. Ehhez a következo fobb célokat tuzik ki: 1. Erosíteni kell a különbözo EU politikák összhangját, 2. Megfelelo árakat kell kialakítani, ami jelzésértéku az egyének és a vállalkozások számára, 3. Tudományos és technológia befektetetéseket kell alkalmazni a jövo érdekében, 4. Javítani kell a kommunikációt, mozgósítani kell a polgárokat és a vállalkozókat, 5. Figyelembe kell venni a bovítést és a globális dimenziót Az elsonél fo szempont, hogy a fenntartható fejlodésnek az összes ágazat és politika központi célkituzéséve kell válnia. Valamint bármilyen EU-s politikai

javaslatról is legyen szó, magában kell foglalnia az EU-n belüli és kívüli gazdasági, környezeti és társadalmi hatásvizsgálatot. Ezen túlmenoen, sokkal több és jobb információra van szükség a javaslatok elokészítéséhez, hogy a politikai döntéshozók minimálisra csökkenthessék a döntéseikkel járó kockázatokat. A konkrét teendok közé sorolják többek között: 29 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés • A Közös Mezogazdasági Politika felülvizsgálatánál a minoségi szempontok figyelembe vételét, • A Közös Halászati Politikának - amellett, hogy védi az EU halászati iparának hosszú távú fennmaradását a fenntartható gazdálkodásra való tekintettel - védenie kell a tengeri ökoszisztémákat, • Vagy az EU Kohéziós Politikáját úgy kell fejleszteni, hogy a legkevésbé fejlett és legsúlyosabb strukturális problémákkal küszködo régiókra irányuljon stb. A második célkituzés konkrétan

azt jelenti, hogy miután a piaci árak eroteljesen hatnak mind az egyének, mind a vállalkozók magatartására, a megfelelo árképzést célzó piaci reformok révén a környezeti terhelést mérséklo, a társadalmi és gazdasági szükségleteket kielégíto szolgáltatások és termékek fejlesztése kerüljön elotérbe. Éppen ezért fontos például olyan anyagi támogatások megszuntetése, melyek a természeti eroforrások pazarló használatát ösztönzik, valamint a szennyezés árának megfizettetése. A harmadik lépésnél lényeges, hogy az EU és az egyes tagállamok ne akadályozzák jogalkotásukban az innovációt, mely segíti a fenntartható fejlodéshez való igazodást, a környezetet kímélo, az emberi egészségre nem káros hatású eszközök és technológiák kifejlesztését. Konkrét teendoként említik többek között: • A Közösségi Kutatatási Keretprogram lehetoségeinek kihasználását a fenntartható fejlodés elvének

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


figyelembevételével, • A tagállamok közbeszerzéseinél a környezetbarát termékek és szolgáltatások elonyben részesítését, valamint hogy • A Közösségnek hozzá kell járulni, hogy 2008-ig létrejöjjenek a környezet és biztonság globális monitoring rendszeréhez (GMES) szükséges európai feltételek stb. A negyedik cél, hogy a döntés-elokészítés fázisában a politikai nyilvánosság, az idejekorán megkezdett és rendszeres párbeszéd mind az EU polgáraival és a vállalkozókkal helyet kapjon, ezzel is erosítve a döntések társadalmi elfogadottságát. Minden társadalmi csoport, réteg jobban érdekeltté válik a fenntartható fejlodés elveinek helyi szinten való megvalósításában, ha a nyilvánosság, a folyamatos párbeszéd, az oktatás stb. segítségével ráébred, hogy saját tevékenysége, cselekedetei révén valódi változásokat idézhet elo. Az oktatatás abban is kulcsszerepet játszik, hogy az egyének és

közösségek környezeti 30 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés felelosségtudata no, magatartásuk, viselkedésük fokozatosan megváltozhat. Ami pedig a vállalkozókat illeti, a közpolitikának fontos szerepe van abban, hogy a vállalatok eroteljesebben vegyék ki részüket a szociális felelosségvállalásban, valamint ösztönözni kell oket arra, hogy mind inkább beépítsék gazdasági tevékenységükbe a szociális és környezeti szempontokat. Ami az utolsó pontot illeti, az EU fenntartható fejlodési stratégájának túl kell mutatni az Unió jelenbeli határain, hogy alkalmazható legyen az elkövetkezo években csatlakozó új tagállamokban is, valamint tekintettel kell lennie globális következményeire, illetve támogatnia kell más országok hasonló erofeszítéseit. Éppen ezért az EU-nak és tagállamainak hatékonyan részt kell vennie a különbözo nemzetközi szervezetek, fórumok - mint például az ENSZ

Környezeti Programja, az OECD, a Valutaalap stb. - munkájában Konkrét teendoként említik egy közlemény kiadását, mely tisztázza illetve állást foglal abban a kérdésben, hogyan is járul hozzá az Unió a globális fenntartható fejlodéshez, a 2002-es Johannesburgi (Rió+10) konferenciára való tekintettel. III. Hosszú távú célkituzések és célok kidolgozása: A cselekvési prioritások meghatározása Ami pedig a cselekvési prioritásokat illeti a Bizottsági közleményben megfogalmazott stratégiai célkituzéseknek megfeleloen általános és EU-szintu intézkedések szükségesek a következo fobb pontok szerint: • A politikák széles körét átfogó cselekvés szükséges • Korlátozni kell az éghajlatváltozást és növelni kell a tiszta energia felhasználását • Foglalkozni kell a közegészséget érinto veszélyekkel • Felelosebben kell gazdálkodni a természeti eroforrásokkal • Javítani kell a közlekedési rendszereket

és területgazdálkodást. Mindezeken belül a dokumentum számos konkrét intézkedést és teendot sorol fel, melyek részben már meglevo EU dekrétumoknak - mint például a lisszaboni vagy a stockholmi ET ülésén elhangzottak - vagy nemzetközi egyezményeknek - mint a kiotói egyezmény - felel meg, illetve a jövore vonatkoznak, mint a már korábban is említett CAP felülvizsgálata, Integrált Termékpolitika kialakítása vagy egy Európai Élelmiszerhatóság felállítása. 31 Orbán Annamária Regionális Fenntartható Fejlodés IV. A stratégia megvalósítása és az elorehaladás értékelése: Lépések Göteborg után Az utolsó rész magával a megvalósítással, illetve annak értékelésével foglalkozik. Itt többek között megemlítik, hogy a sikeres megvalósítás záloga egyrészt a fenntartható fejlodés minden egyes dimenziójának évenkénti áttekintése, amit az Európai Tanács (ET) mindegyik tavaszi fordulóján meg is tesznek. Az

áttekintést segítendo, a Bizottság jelentéseket fog készíteni, melyben fobb teljesítménymutatókra fog támaszkodni. Másrészt nagyon fontos lépésnek tekintik, hogy az EU egész jogalkotási folyamata gyökeres változáson menjen keresztül, a horizontális, ágazati szemléleten túlmutató illetve átívelo, a különbözo politikai területeket átfogó gondolkodás jegyében. Ezért mind az ET-nek, mind a Bizottságnak és a Parlamentnek felül kell vizsgálnia eddigi munkamódszerét, egymáshoz való viszonyát. Végül az éves ET értékeléseket ki kell egészíteni rendszeres középtávú értékelésekkel is, melyek lehetové teszik az Unió fenntartható fejlodési stratégiájának hozzá igazítását a hosszú távú prioritásokban bekövetkezo változásokhoz. Felhasznált irodalom: Baker, S.,: The evolution of European Union environmental policy: from growth to sustainable development. Megjelent: Baker et Al (eds) 1997 Baker, S., Kousis, M, Richardson,

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


D, Young, S (eds): The Politics of Sustainable Development. Theory, Policy and Practice within the European Union London-New York: Routledge, 1997. Boyd, S.E 2001 Sustainable Communities and the Future of Community Movements National Civic Review, Vol.90 Issue4 Earth Negotiations Bulletin, 2002 Vol.22No51 http://wwwiisdca/linkages/2002/ wssd Gordos, Á., Bartha P: A fenntartható fejlodés célkitüzéseinek, stratégiai alapjainak elfogadásához vezeto folyamat az Európai Unióban. Megjelent: Nemzetközi 2002 Grant, W., Matthews, D, Newell, P: The Effectiveness of European Union Environmental Policy. London: Macmillan Press, 2000 Gyulai, I. 2002 A fenntartható fejlodés lényege és a megvalósításának akadályai Megjelent a: A nemzetközi együttmüködés a fenntartható fejlodés jegyében és az Európai Unió fenntartható fejlodés stratégiája. Magyar Fenntartható Fejlodés Bizottság kiadványában, Budapest,2002. 32 Orbán Annamária Regionális Fenntartható

Fejlodés Hardin, R. 1982 Collective Action The John Hopkins University Press Keck, M.E, Sikkink,K 1998 Activists Beyond Borders Cornell University Press Ithaca Keohane R.O 1984 After Hegemony Cooperation and Discord in the World Political Economy. Princeton University Press, Princeton, New Jersey Kiss,F. 2002 Fenntartható fejlodés http://wwwnyfhu/karok/ttfk/kornyezet Kristensen, P., Denisov, N: Implications of EEA/EU enlargement for state-of-theenvironment reporting in the EU and EEA Member States Http://wwweeaeu, 2002 Láng, I. 2002 A fenntartható fejlodés fogalma, a nemzetközi háttér, az EU-stratégia kialakulása és jelentosége. Megjelent: Nemzetközi 2002 Liberatore, A.: The integration of sustainable development objectives into EU policymaking: barriers and prospects Megjelent: Baker et al (eds) 1997 Marshall, T. 1997 Dimensions of sustainable development and scales of policymaking Megjelent: Baker et al (eds) 1977 Mueller, D.C 1989 Public Choice II Cambridge:

Cambridge University Press Nemzetközi együttmuködés a fenntartható fejlodés jegyében és az Európai Unió fenntartható fejlodési stratégiája. Budapest: Fenntartható Fejlodés Bizottság, 2002 Olson, M. 1971 The Logic of Collective Action Cambridge, Mass: Harvard University Press Polányi, K. 1976 Az archaikus társadalom és a gazdasági szemlélet Budapest, Gondolat Kiadó Roberts, P., Colwell, A 2001 Moving the Environment to Centre Stage: a New Approach to Planning and Development at European and Regional Levels. Local Environment, No. 4 Rydin, Y. 1997 Policy networks, local discourses and the implementation of sustainable development, In. Baker et al (eds) 1977 Schmuck Erzsébet. Társadalmi vélemény és részvétel az EU-stratégia tervezési folyamatában. Megjelent: Nemzetközi 2002 Southey, S. 2001 Accelerating Sustainability: from Agenda to Action Local Environment, No. 4 Zsolnai, L. 2001 Ökológia, gazdaság, etika Budapest, Helikon Kiadó 33