Földrajz | Természetföldrajz » A Nyugat-Dunántúl régió földrajza

A Nyugat-Dunántúl régió földrajza Határok: • Szlovákia • Ausztria • Szlovénia • Horvátország Megyéi: • Győr- Moson – Sopron • Vas • Zala (nem teljesen) Tájegységei: 1. Alpokalja • Soproni – hegység (557 m) – kirándulóhely. Óidőből eredő gneisz és csillámpala • Kőszegi – hegység (882 m) Írott kő. Óidőből származik, több a középidei mészkő, ami rárakódott • 80-as évekig korlátozott. Nem engedtek át senkit • Az Alpok legkeletibb része. Egyre alacsonyabb Ez folytatódik egy kavicstakaróval (Kemeneshát, Kemenesalja) • Bükkös, és fenyvesek mindkettőben • Kemeneshát – kavicstakarón nyugszik 2. Zalai dombság • A Dunántúli dombság legnyugatibb tagja, és az Alpokaljának nem szerves része, de találtak itt onnan származó kavicsokat • Löszös, agyagos vidék Agyagcsuszamlás jellemzi • A dombok alján víz megtelepszik, így vizenyős a terület. A domb teteje száraz Így az Őrségben a

dombtetőkön építkeztek, ezért a szeres jellegű településformákat láthatunk. • A házakat csokorszerűen dombtetőre építik. Szélesebb a falu • A két világháború között kőolajat találtak itt, régen iparilag is jelentős volt. 3. Kisalföld • Feltöltött medence. A Duna Mosoni és az öreg ága töltötte fel • A Kisalföld és Szigetköz jelentős része a Duna hordalékkúpjára telepedett. Ez vastag kavicsrétegből áll, így természetes víztározót alkot, ami Európa legnagyobb • Szigetköz: Az Öreg – Duna és a Mosoni – Duna között fekszik. Sok morotvák vannak, levágott folyókanyarok. Ezekben apad a víz Galériaerdők Mo-on a Csallóköz ugyanilyen felépítésű, de Szlovákiában van. A Duna ág is már új mederben folyik • Mosoni síkság • Rábaköz • Fertő – Hanság: süllyedék: Mo. 2 legnagyobb tőmedencéje • Hanság: NP rész, nagyrészt lecsapolt. Lápi erdők, vizenyős réteg, Támasztógyökeres

égerláperdő mocsárrétekbe települt rekettyefüzek. Fertő – Hanság NP (1991) Közös működtetésben van az osztrákokkal. Magyarországi központja Sarród, „kócsag vár”nak hívják 1994-ben adták át Nemcsak fogadja a t uristákat, de konferenciák ill szálláslehetőség akár szakmai csoportoknak vagy diákoknak is. 3 zónára osztják • Magterülete: Fertő tó déli része. Összefüggő élőhelykomplexum, nagyközönség elől elzárt. Ezt védik a legjobban • Megosztózóna: Fertőújlak és Hegykő között. Ide már johetnek turisták • Ütköző/környező zóna – Fertőrákos , tó ny-i része Fertő - tó Eurázsia legnagyobb szikes tava. Styepp tó Ingadozó vízállású A tavak, ahogy töltődnek fel és nincs utánpótlása, elöregedik: tó fertő mocsár láp Sekély: 60-70 cm. Legnagyobb mélysége 1,6 m Vulka patak a táplálója, ill. csapadékvíz és talajvíz Többször kiszáradt A környéken sótűrő növények élnek.

Állatvilág: A madárvilág a jellemző, nagykócsag a szimbólum, madárvártákra lehet felmenni Kétéltűek és hüllők is vannak. Ősszel a turisták érdeklődésére Fertődoboz környékén békasávokat alakítottak ki. Éghajlat: Leghűvösebb, legcsapadékosabb. Itt érződik leginkább az óceáni hatás Egyébként kontinentális. Több a csapadék, kiegyenlítettebb a hőmérsékletjárás A napsütéses órák száma itt a legalacsonyabb. Németek és szlovákok a Hanság vidékén Németek – Fertőrákoson, Fertőboz, Balf Horvátok – Hidegség Gazdasági adottság A közlekedési infrastruktúra viszonylag jó. M1-es itt megy Utak jól karbantartottak Jók a gazdasági adottságok, mert a kereskedelmi utak itt mennek, az átlaghoz képest jól állnak. Az életszínvonal itt a legmagasabb, mert a szomszédos országban dolgoznak