Oktatás | Középiskola » Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez

Alapadatok

Év, oldalszám:2008, 23 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:191

Feltöltve:2008. augusztus 07.

Méret:199 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!


Tartalmi kivonat

Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 28. Új életet (vagy csak új évet?) kezdünk A kamasz Adrian Mole naplót vezet. Minden január elsején írásban rögzíti újévi elhatározásait. Az ezekhez kapcsolható beszélgetés az önismeret, az önnevelés témakörébe sorolódik. Ennek során felhívható a figyelem az önmagunk, kapcsolataink, illetve személyes jövőnk alakítása iránti felelősségre. Adrian újévi fogadalmaival indítható beszélgetés arról, hogy ki milyen elhatározásokkal kezdi a következő esztendőt. Eldöntendő kérdés, hogy mindhárom részlet feldolgozásra kerül-e. A szemelvények feldolgozását 12 évesnél idősebb tanulóknak ajánljuk. A 13 és ¾ éves Adrian újévi elhatározásai 1. Átkísérem a vakokat az úttesten 2. Minden este fellógatom a nadrágomat 3. Visszateszem a borítót a lemezeimre 4. Az idén sem fogok dohányozni 5. Soha többé nem nyomogatom a pattanásaimat

6. Kedves leszek a kutyához 7. Segítem a szegényeket és a tudatlanokat 8. Mivel tegnap hallottam azokat a gusztustalan hangokat odalentről, azt is megfogadtam, hogy soha nem iszom alkoholt. A 14 és ¾ éves Adrian újévi elhatározásai 1. Hű leszek Pandorához 2. Éjszakára beviszem a biciklit 3. Nem olvasok fércműveket 4. Keményen tanulok a vizsgákra és kitűnőket szerzek 5. Igyekszem kedvesebb lenni a kutyához 6. Lélekben megpróbálom megbocsátani Barry Kent bűneit 7. Használat után kimosom a fürdőkádat 8. Nem idegeskedem a farkam méretei miatt A 15 és ¾ éves Adrian újévi elhatározásai 1. Minden este legalább két órát tanulok a záróvizsgáimra 2. Nem használom többé anya púderpamacsát kádtisztításra 3. Veszek antilopbőr kefét a kabátomhoz 4. Többé nem gondolok semmi erotikusra az iskolai órákon 5. Hetente egyszer megolajozom a biciklim 6. Megpróbálom újra szeretni Bert Baxtert 7. Kifizetem a könyvtárba a késedelmi

díjat (88 pennyt), és újra belépek 8. Újra összehozom anyát és apát 9. Lemondom a Szupermen előfizetést Feldolgozási, megbeszélési szempontok Bibliográfiai adatok: Sue Townsend: Adrian Mole minden kínszenvedései. Fordította: Békés Pál Móra Könyvkiadó, 1987 7, 222 és 45. oldal Javaslat a szöveg feldolgozására Tanácsos a szöveget a felolvasással egyidejűleg kézbe adni, illetve táblán, poszteren mindenki számára láthatóvá is tenni. Megfigyelési szempont lehet annak megítélése, hogy Adrian fogadalmai közül melyeket érzik sajátjuknak, illetve maguktól idegennek a gyerekek. A szöveggel történő megismerkedés után célszerű időt hagyni a spontán megjegyzésekre. Mivel általában jellegzetes fiú vágyakról esik szó, különösen érdekes lehet a lányok reagálása. Ezt követően célszerű egyéni feladat keretében leíratni a gyerekekkel a következő évre vonatkozó elképzeléseiket. Az egyéni gondolatokat párokban

beszéljék meg A feladathoz javasoljuk a szabad párválasztást, hiszen személyes dolgairól minden gyerek szívesebben beszélget a hozzá közelebb álló társaival. (Páratlan létszámú osztály esetében egy háromtagú csoport alakítható, de itt is fontos, hogy egymással jó kapcsolatban álló, egymást elfogadó gyerekek kerüljenek össze.) Ezt követően 4-6 fős kiscsoportokban lehet összegyűjtetni és csoportosítni a korábbi beváltott, illetve be nem váltott fogadalmakat, és elmondani egymásnak, hogy miért olyan nehéz ilyenkor „új életet” kezdeni, mi az oka annak, hogy ezek az elhatározások olyan gyakran nem valósulnak meg. A csoportok beszélgetéseinek tanulságait az erre megválasztott szóvivők ismertetik az osztállyal, és ezekre alapozva indítható a kérdésről beszélgetés, vita. Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 33. Széttöredezett világ A következő szöveg megvitatásának pedagógiai célja, hogy a diákokban

tudatosodjanak a média által közvetített világban rejlő veszélyek és lehetőségek, ami segítheti a jelen valóságában történő eligazodást. A beszélgetést 14 évesnél idősebb tanulóknak ajánljuk (A rádióban, a televízióban) bejelentik például, hogy egy várost bombatámadás ért, és több száz ember maghalt, majd arcpirító módon egy szappan- vagy borfajtát reklámoznak. Ugyanaz a bemondó, ugyanazon a behízelgő és tekintélyt parancsoló hangon, amelyet az imént arra használt, hogy meggyőzzön a politikai helyzet súlyosságáról, most fizetett hirdetésként egy mosószermárka érdemeit ecseteli a hallgatóságnak. A híradókban a megtorpedózott hajók képeit egy divatbemutató felvételei követik. Az újságírók ugyanakkora terjedelemben számolnak be egy kezdő színésznő bugyuta gondolatairól és étkezési szokásairól, mint fontos tudományos vagy művészeti eseményekről. Így aztán már nem érint meg bennünket az, amit

hallunk. Már nem izgatjuk fel magunkat, érzelmeink és kritikai ítélőképességünk eltompul, s végül mind közömbösebben viszonyulunk a világ eseményeihez is. A „szabadság” nevében az életből kivész mindenféle rend, (a világ) apró darabokból áll össze, és elveszítjük minden érzékünket az egészhez. Az egyén ott ül egyedül a darabkákkal, akár egy kisgyermek az összerakós játékkal. De a különbség rendkívül fontos: amíg a gyerek például tudja, hogy milyen egy ház, s ezért felismeri a ház részeit azokban a kis darabokban, amelyekkel játszik, addig a felnőtt már nem látja az „egész” jelentését, amelynek a részei a kezébe kerülnek. Teljesen megzavarodik, és ijedten bámul ezekre a kicsiny értelmetlen töredékekre. Bibliográfiai adatok: In: Erich Fromm: Menekülés a szabadság elől. Akadémiai Kiadó. 1993 204-205 o A feldolgozás egy lehetséges menete Erre vállalkozó tanulók előzetes feladatként feljegyzik az

előző este 19 és 20 óra között a televízió által közvetített információk témáit. Néhány tanuló megvizsgál egy-egy internetes híroldalt, felvázolja, milyen információk találhatók rajta. A foglalkozás az ő általuk összeállított listákkal, beszámolókkal kezdődhet. Ezt követően minden tanuló kézbe kapja, és önállóan elolvassa a szöveget, majd lehetőség nyílik arra, hogy – amennyiben valami nem világos a számára –, kérdéseket tegyen fel, melyeket a tanár megválaszol. A diákok 3-4 fős csoportokba rendeződnek. Kijelölnek egy jegyzőt, egy beszélgetésvezetőt és egy szóvivőt. Majd beszélgetnek a szövegről a következő kérdések alapján (A kérdések mindenképpen jelenjenek meg írásban egy mindenki által jól látható helyen.) Egyetértetek-e a szöveg tartalmával? Milyen következményekkel jár, hogy a világ dolgai ilyen széttöredezett formában jutnak el hozzánk? Rátok hogyan hatnak a rádió, a televízió

által közvetített információk? Milyen információk keltik fel az érdeklődéseteket? Előfordult-e már, hogy valamilyen hírnek, információnak alaposabban utána néztetek? Ha igen, melyik volt ez? Mit gondoltok a reklámok üzeneteiről? Előfordult-e, hogy valamilyen hír, információ szorongást, félelmet keltett bennetek? Hogyan hatnak rátok az internet közvetítésével érkező információk? Előfordult-e már veletek, hogy valamilyen témával kapcsolatban tudatosan kerestetek információkat a világhálón? Melyik volt ez a téma? A csoport szóvivői ismertetik az osztállyal a beszélgetések tapasztalatait. Az egymással ellentétes nézeteket megvitatják A személyes élmények, tapasztalatok megbeszélése után arról eshet szó, hogy mit lehet tenni az információs társadalom nyújtotta lehetőségek kihasználása, illetve a veszélyek csökkentése érdekében. Tanácsok a pedagógusnak A média világában szocializálódó nemzedék számára

természetes a világ felgyorsulása, a napi információk szelektálatlan áradata. A pedagógusnak tehát számolnia kell a szocializációs környezet hatásaival, jelesül az információk kontrollálhatatlansága következtében bizonyos tabuk megszűnésével, az ingerküszöb megemelkedésével, a látásmód felgyorsulásával, a felületességre csábító sokrétűséggel, a manipulálhatósággal, a kritikai érzék eltompulásával, a feldolgozatlan sokkoló hatású hírek (és rémhírek) által kiváltott szorongással stb. Az itt tárgyalt szövegben még nem szerepel az internet, pedig ott ugyanez a jelenség hatványozottan jelentkezik a különböző tartalmú weblapokon (illetve az azokon kérve-kéretlenül felbukkanó reklámok közvetítésével). Lehetetlen elzárni és megóvni a gyerekeket ettől a hatásdömpingtől, ezzel a világgal együtt kell élni, sőt az ebben a világban nálunk biztonságosabban mozgó tanítványainkat meg kell tanítanunk arra is,

hogy miként fordítsák hasznukra a technika nyújtotta lehetőségeket. Azt a körülményt tehát, hogy hozzáférhetnek szinte minden, eddig csak a felnőttek számára létező információhoz. Nagyon lényeges, hogy a pedagógus ne akarja kioktatni a diákokat, ne háborodjon fel azon, hogy őket más és másképp érdekli, mint ahogyan ezt az iskola hagyományos értékei mentén esetleg elvárja; tudomásul vegye, hogy a gyerekek nem feltétlenül arról, illetve nem csupán arról értesülnek, amiről ő: lehet tehát, hogy olyan témák kerülnek terítékre, amelyben ő tájékozatlan; hagyja a gyerekeket megnyilatkozni, és engedje, hogy saját érdeklődési körüknek és tempójuknak megfelelően szembesüljenek az esetleges káros hatásokkal, és találjanak megfelelő stratégiákat a veszélyek kivédésére, elkerülésére, illetve idővel váljanak képessé a média által nyújtott pozitív lehetőségek kiaknázására; törekedjen arra, hogy megmaradjon

a moderátori szerepkörben, tehát tartsa mederben a beszélgetést, de ne erőltesse rá hatalmi szóval a gyerekekre a saját véleményét. Nagyon fontos, hogy a diákok kibeszélhessék magukat, és motiváltak legyenek arra, hogy elgondolkodjanak a felmerülő problémákon. Ezen a foglalkozáson csupán arra lehet vállalkozni, hogy legalább a jelenség szintjén tudatosítsuk a gyerekekben a média közvetítésével érkező benyomások esetlegességét, a világról alkotott kép széttöredezettségét. Ez a tudatosítás egy apró lépés abba az irányba, hogy felülvizsgálják az információtömeg rájuk gyakorolt hatását, és megpróbálkozzanak az információmorzsák saját világképükben történő elhelyezésével; hogy eljussanak addig, hogy kritikával kezeljék a felesleges, hatásvadász, manipulációt célzó elemeket, és megpróbáljanak alaposabban utánanézni bizonyos őket is érdeklő és érintő kérdéseknek. Ez a beszélgetés természetesen

csak akkor lehet hatásos, ha beleépül a teljes pedagógiai folyamatba, tovább lehet beszélgetni róla nem csupán osztályfőnöki, hanem társadalomismeret-, médiaismeret- és számítástechnika-órákon, esetleg a tanítási órákon kívül is. Ehhez lenne nagyon hasznos, ha az osztályban tanító más tanárokkal meg lehetne vitatni a felmerülő kérdéseket, esetleges problémákat. Ennek éppen itt azért is lenne roppant nagy jelentősége, mert ebben a kérdésben a pedagógusok többsége legjobb esetben egy fél leckével jár tanítványai előtt. Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 34. Pedig akkor még nem is volt sms. Az sms-ek és az e-mailek korát éljük. Sokan féltik a nyelvünket a leegyszerűsített formáktól, kapcsolatainkat a kiüresedéstől. Vámos 1 Miklós novellája több évtizeddel ezelőtt született, amikor még senki sem gondolhatott mobilon vagy számítógépen keresztül villámgyorsan továbbított üzenetekre. A novellában

szereplő család tagjainak azonban már akkor sem volt idejük a személyes találkozásra, és a lehető legegyszerűbb módon, a konyhaszekrényen elhelyezett papírcetliken közölték fontos és praktikus mondandóikat. Ezen az úton kommunikált a házaspár egymással, a gyerekeivel, s a gyerekek is velük. Megjelenése idején nagy port kavart a novella, olyannyira, hogy még film is készült 2 belőle Csók, anyu címmel. Az időhiánynak és az emberi kapcsolatok kiüresedésének ma oly sokat emlegetett problémája tehát nem is annyira új keletű, s az ebben a magatartásmódban rejlő csapdákért sem okolhatók kizárólag a technika legújabb vívmányai. A novella feldolgozását 15 éves kortól ajánljuk. 3 Vámos Miklós: Cédulák 1. Pityu! Este feltétlenül legyél itthon, vendégségbe jön a Béla bácsi Már a múltkor is szégyelltem magam, mert csak köszöntél és elmentél hazulról. Mondd meg Marinak is Ezen kívül hozzál tejet! Csók Anyu 2.

Pityuka, az ebédet kitettem a gázra, a krumplit úgy melegítsd, hogy közbe keverjed, mert különben odaég. Csináld meg a leckédet Nagyi Ui.: Ha egyes kapsz, most már nem fogom aláírni, mehetsz vele Apádhoz, aki majd jól elver! 3. Mari, Anyu üzeni hogy este itthon kell lenni, mert jön a drágalátos Béla bácsi. Én edzésre megyek úgyhogy sajnálom, mentsél ki Ja, és hozzál tejet, légyszív! István 4. Pista, itt jártam de nem voltál itthon, pedig megbeszéltük Tévedsz, ha azt hiszed, futni fogok utánad. Reggel hívj fel, különben szóba sem állok veled!!! Zsuzsa 5. Lementem a közértbe, de már nem volt tej Mari 6. Bendáék! Szíveskedjenek a lakbért leküldeni Elmúlt tizedike! És a liftpénzt. A házmesterné 7. A presszóba mentem Apa 8. Pityu! Ha tízig hazaérsz, ébressz fel, mert beszélni akarok veled Disznóság, amit csinálsz. Nem vagy tekintettel senkire (Ráadásul Apád is késett másfél órát.) Kivonod magad minden közös

családi ügyből. Nem értem miért utálod úgy Béla bácsit, ártott neked bármit is? Hozott ajándékot mindenkinek, mint mindig, odatettem az éjjeliszekrényre. Csók Anyu 9. Anya, tizenegy után jöttem meg Kérlek, holnap reggel kelts fel legalább negyed hétkor, mert még át kell néznem a fizikát. A csoki finom volt. István 10. Mari, vegyél 2 kg krumplit, 1 vajat, 3 citromot, ne túl nagyot, 2 kockasajtot, 1 liter tejet. De feltétlenül! Tegnap beszéltem a Vernyáknéval a harmadikon, ő azt mondta, hogy még nyolckor is lehetett kapni tejet, te pedig azt állítottad, hogy nem volt. A kredencen a pénz Csók Anyu Egyébként felháborító, hogy sose mosogatsz el. Estére csinálj rendet a konyhában. 11. Nagyi, kivettem a perselyedből tíz forintot, be kell fizetni az iskolában, és a Nagypapa nem akart adni. István 12. Pityu, Nagymama elment Nagypapával sétálni, menjél te is, mert feljön délután egy fiú. Köszi! Mari 13. Anyu, tíz forintot be kell

fizetni az iskolában, tedd ki légy szíves Kaptam egy intőt földrajzból, de nem én tehetek róla, a Lisznyai kezdte. Kérlek írd alá! István 14. Pityu! Ez nem eljárás, hogy kikészíted nekem az ellenőrzőkönyvedet, aztán késő estig tekeregsz valahol. Arról nem beszélve, hogy az intőn kívül van benne két új egyes. Már megmondtam, ha így elhanyagolod az iskolát, akkor majd mehetsz zsákot hordani. Nem énnekem tanulsz, hanem magadnak! Megállj, legközelebb meg fogom mutatni Apádnak, lássa milyen fia van, írja alá ő! Már most is megmutattam volna neki, ha tudnám hol van, csak egy cédulát hagyott a kredencen, hogy ne várjam vacsorára. Na persze volt kitől örökölnöd a csavargást. Egyszer már komolyan beszélnünk kell! Vagy nem akarod hogy ember legyen belőled? Csók Anyu 15. Kártyázni mentem Vacsorára ne várj Károly 16. Mari, a Nagypapa ordítozott a Nagymamával, mert nem volt hajlandó lekapcsolni a rádiót vagy lehalkítani, a

Nagymama rosszul lett, elvitték a mentők. A Rókusba Mondd meg Anyáéknak Itt van ez a csomag, vidd be feltétlenül, hálóing, papucs, szappan van benne. Én randira mentem, de Anyáék úgy tudják, hogy bélyegszakkörön vagyok. Szia! István 17. Anyu, a Nagymamát elvitték a mentők A Nagypapa viszont összetörte a vizeskancsót, és megivott 2 üveg bort, és tökrészeg. Ezt a csomagot vidd be a Nagyihoz a Rókusba, hálóing, papucs, szappan van benne. Rajzszakkörre mentem Mari 18. Este későn jövök, ne várjatok Apa 19. Károly! Ez így nem mehet tovább! Úgy viselkedsz, mint egy idegen Mégis csak a férjem vagy, a gyermekeim apja. Akármilyen későn is érsz haza, kelts fel. Eddig nyeltem, nyeltem, de most már elég Irma 20. Anyu, tegyél ki húsz forintot, kérlek szépen, nagyon kell! István 21. Károly! Egy hete képtelen vagyok veled összefutni Anyámat kórházba vitték, Pityu bukásra áll, Marit többen is látták csókolózni egy fiúval a

kapualjban, te pedig nem törődsz semmivel! Ne csodálkozz, ha egyszer majd nem engedlek be a lakásba! Irma Akkor aztán majd mehetsz a kis nőidhez kedvedre! 22. Pityu, Anyád panaszkodott, hogy rosszul tanulsz meg hogy nem jársz haza. Legyél jó, különben seggbe rúglak Mondd meg Marinak is! Apád 23. Mari, menj le a patyolatba a ruháért Csók Anyu 24. Anyu, itt volt az orvos, Nagypapa nem kelhet fel az ágyból, teljesen mozdulatlanul kell feküdnie, mert infarktusa van. A receptek az asztalon, váltsd ki. István 25. Anyu, az Apu délelőtt megint egy nőt hozott fel a lakásba, és nem akart beengedni. Lassan már haza se lehet jönni Itt a visszajáró pénz Mari 26. Károly! A pohár betelt Elválok tőled Dögölj meg Irma A ruháidat kivittem a kisszobába, a Mari alszik mától a te helyeden. Ne is lássalak, te utolsó! 27. Irma, mindig hülye voltál De nekem mindegy, ahogy akarod Jó éjt! Károly 28. Anyu, elegem van Kimaradok a gimnáziumból Este majd mindent

elmondok. István 29. Károly! Pityuról van szó Abba akarja hagyni az iskolát Azt mondja, minek. Légy szíves és beszélj vele Akármi is történt közöttünk, te vagy az apja! Egy hülye barátja telebeszélte a fejét, ipari tanuló akar lenni. Azt mondja, unja már, hogy térden állva kell könyörögnie, ha szüksége van egy kis pénzre. Mi lesz így belőle? Irma 30. Énvelem senki sem törődik Nem élet ez így Utálok mozdulatlanul heverni, Isten veletek. Nagypapa 31. Anyu! Borzasztó, a Nagypapa bevett egy egész üveg altatót Vernyákné hívott orvost azonnal, a doktor Vargát a második, de hiába. Fél négykor értem haza, addigra már elvitték. Apunak telefonáltam az üzembe, azt mondták nincs benn. Hétig vártam rá – átmegyek a barátnőmhöz. Félek egyedül Te is hazajöhetnél néha, most már minden este azzal az utálatos Béla bácsival leszel? Mindig csak ezek a cédulák a kredencen. Mari 32. Pityu, a halotti anyakönyvi kivonatot vidd le a

házmesternéhez, ezen kívül vegyél 1 kiló kenyeret, 20 deka párizsit, mond meg hogy vékonyra vágják, 1 liter tejet. Csók Anyu 33. Mari, keresett telefonon valami Szakály Kálmán Mondtam, hogy hívjon este. István 34. Károly! Nagy pofátlanság, hogy Apám temetésére se jöttél ki! Rendben van, beadtad a válópert, de ezzel még nincs jogod mindent lábbal tiporni. Azzal nem törődsz, mit szólnak az emberek? Különben is, miért ne lehetnénk jó barátok? Annyira támasz nélkül maradtam. Irma 35. Anyu, Apu megkért, hogy mondjam meg neked, elköltözik innen! Nekem persze csak akkor szóltok, ha üzenetet kell átadni. Az összes ruháit magával vitte a nagybőröndben. Én moziba mentem Üdvözlöm a hájfejű Bélát! István Egyébként három napja nyomdász ipari tanuló vagyok, ha érdekel. 36. Anyu, este vártam hogy haza gyere, mert fenn volt nálunk Attila, tudod, már meséltem róla. Nagyon jól kijövünk egymással, be szerettem volna mutatni neked.

Na persze rád hiába vártunk Attila vett színházjegyet, úgy hogy későn jövök. Mari 37. Pityu! Ez már mégis csak sok! Először is neked nem Béla, hanem Béla bácsi. Másodszor, egyáltalán nem hájfejű Harmadszor pedig nagyon jól tudod, mi a helyzet. Nem tűröm ezt a hangot Csók Anyu 38. Anya, reggel fél hétkor kelts fel Mari 39. Pityu, ma feltétlenül menj be a Nagymamához a kórházba Egy hete nem volt nála senki! Vigyél neki kompótot, majd megadom. Csók Anyu 40. Mari, kérlek menj be a Nagymamához, én egyáltalán nem érek rá Vigyél kompótot. István 41. Anyu, ma látogasd meg a Nagymamát te, én táncolni megyek Attilával. Mari 42. Pityu, Mari, este mindenképpen legyetek otthon, nagyon fontos problémát szeretnék megbeszélni veletek. Már felnőttek vagytok, meg fogjátok érteni. Lehetséges, hogy Béla bácsi hozzánk költözik Csók Anyu 43. Pista, keresett valami Zsuzsa Mari 44. Anya, már harmadszor jöttek a villanyszámláért,

hagyjál itthon pénzt rá! István 45. Béla, Varrónőhöz mentem, mindjárt jövök A vacsora a gázon, ha nagyon éhes vagy, melegítsd fel, de jobban szeretném, ha megvárnál vele, és együtt ehetnénk. A te Irmád 46. Leeresztik a vizet, csőrepedés van a negyediken Tessék elegendő vizet venni! A házmesterné 47. Anya, hozzámegyek Attilához Három hét múlva lesz az esküvő Remélem, beleegyezel és örülsz neki. Ha nem, az se érdekel Mari 48. Anyám, ha lennél olyan szíves megkérni Bélát, hogy ne nyúljon a holmijaimhoz! Elvett egy doboz cigarettát, se szó se beszéd. És ez már nem az első eset. Arról nem beszélve, hogy mossa ki maga után a kádat! István 49. Mari, este légy otthon, mert szeretném beszélni veled ezt a dolgot Okos lány vagy, nem szabad elhamarkodnod a házasságot. Egy egész életre szóló kötelékről van szó! Ez az Attila helyes fiú, de egyszerű technikus. Különb férjet is kaphattál volna magadnak! Ez a véleményem,

este majd bővebben. És a Béláé is Csók Anyu 50. Nem érdekel a véleményed Pláne a Béláé A saját életemet akarom élni. Mari 51. Pityu, beszélj udvariasabban a Bélával! Panaszkodott rád Ne felejtsd el, én az Anyád vagyok, ő pedig hozzám tartozik, akármit is gondolsz felőle. Csók Anyu 52. Ma későbben jövök egy kicsivel Béla 53. Mari, ma Attila telefonált, hívd vissza István 54. Pityu, menjél le a közértbe, hozzál 1 kiló kenyeret, 30 deka párizsit, fél kiló lisztet, húsz deka háztatási csokoládét, egy üveg bort, kövidinkát – ma van Béla nevenapja. És legyetek itthon, főzni fogok valami nagyon finomat! Csók Anyu 55. A haverokkal elmentünk sörözni Béla Mert kaptunk egy kis célprémcsit. 56. Béla! Nagy vacsorával vártunk, ha nem tudnád névnapod van Főztem, sütöttem egész este, te pedig haza se tolod a képed! Szégyellhetnéd magadat. Mindig csak a haverok Legalább a süteményt edd meg, ha hazajössz, az

éjjeliszekrényre tettem. Irma 57. Pityu, mondd meg Bélának, hogy sajnos túlóráznom kell, ezért csak fél hétre érek haza. Csók Anyu 58. A Béla üzeni, hogy a kocsmában van, de ne menj utána megint, mert akkor megnézheted magad. Meg hogy hagyd őt békén István 59. Pista, itt volt valami Vera, ezt a cetlit hagyta: „Pista, elfelejtetted? Mára beszéltük meg. Ez rossz vicc volt! Vera” Mari 60. Pityu! Este feltétlenül menj el hazulról, mert feljön a Dezső bácsi Tudod, már meséltem róla. Szólj Marinak is Csókanyucsókanyu Javaslat a feldolgozáshoz Osszuk ki a szerepeket (anya/Irma, apa/Károly, nagymama, nagypapa, István/Pista/Pityu, Mari, házmesterné, Zsuzsa, Béla), és a szereplők a számozás sorrendjében olvassák fel a novellát. Ezután az osztály tanulói elmondják, hogy mi a benyomásuk arról a családról, amelyet a cédulák alapján megismertek. 3-4 fős csoportok alakulnak, mindegyik csoport más-más szereplő történetét gondolja

át (apa, anya, Mari, István, nagyapa). Minden csoport megkapja a novella szövegét, és rekonstruálja az adott szereplő történetét. Az adott csoport egy arra vállalkozó tagja elmondja az osztálynak, hogy milyen érzések támadtak benne (illetve az általa képviselt szereplőben) a történet folyamán. Szerepjátékok formájában előadják az anya és a fia, az anya és a lánya, az apa és a fia, a házaspár, a nagyapa és valamelyik unokája találkozását. Képzeljék el, hogy mi történhetett volna, ha az érintettek nem „leveleznek”, hanem kibeszélik a problémájukat! Vajon hogyan alakulhatott volna a család története, ha alkalmat adnak egymásnak a személyes találkozásra? Mi mindent lehetett volna elkerülni? Nagyon lényeges, hogy a megbeszélés során a gyerekek belássák: a személyes kommunikáció hiánya rendkívül veszélyes, hiszen elmélyíthet, kilátástalanná tehet olyan helyzeteket, amelyek enyhíthetők, olykor megoldhatók

lennének, ha időt és energiát fordítanánk rájuk, és ha az érintettek hajlandók lennének odafigyelni egymásra. Tanácsok a pedagógusnak A novella első hallásra biztosan derültséget vált ki. Jobban el kell mélyülni benne ahhoz, hogy a mélyben húzódó drámát megérezzék a gyerekek. Időt kell hagyni arra is, hogy a diákok belegondolhassanak: milyen tragikusan alakulhatnak az egyéni sorsok, ha felszínesen és felelőtlenül bánunk egymással. Mivel a családok válsága, szétesése az iskolások többségének napi problémája, lehet, hogy egyeseket érzékenyen érint a téma. Ha valaki kívül szeretne maradni, nem akar véleményt nyilvánítani, semmiképpen sem szabad erőltetni. Szerepjátékra is csak akkor kerüljön sor, ha erre van vállalkozó, ha a tanulók szívesen teszik ezt. Ha nagy az ellenállás, akkor csak beszélgessünk az egyéni történetekről, és ily módon próbáljuk elérni, hogy a tanulók beleéljék magukat a különböző

szereplők helyzetébe. Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 35. „Nézd, az ott tud menni!” Épek és sérültek Bruce és Annette két tizenéves fiatal, akiket a gyermekparalízis egyik percről a másikra tolókocsiba kényszerít. Mozgássérültként ismerkednek meg egy dél-angliai menhelyen, egymásba szeretnek, és – egészséges kortársaikhoz hasonlóan – jogot formálnak a teljes élethez. Nehezen fogadják el, hogy a kívülálló egészségesek mint olyan csodalényeket kezelik őket, akiken csak szánakozni lehet. Mivel igen jó humorérzékük van, képesek a dolgok fonákjáról szemlélni a dolgokat. A következő regényrészletben ők beszélnek olyan módon az őket mint cirkuszi mutatványt szemlélő látogatókkal, mint holmi különös lényekkel: lemmingekkel. A hatás nem marad el. A lemmingek ismét megjelentek. Elözönlötték a házat, mi egy sarokba rejtőztünk, de ránk találtak. Körülvettek Peregni kezdett a nyelvük: – És

itt vannak a mi ifjú szerelmeseink! – Jaj, de izgalmas! A menyasszony és a vőlegény! – Milyen izgatottak lehetnek! – Egyikük megveregette Annette fejét. – Vajon megvásárolták már a jegygyűrűt? – Tudják, kérem, a fiatalember írni szokott. A leány pedig geológiát tanul. – Geológiát! Rém izgalmas! – Talán megnyerhetjük a vőlegényt, hogy cikket írjon az egyházközösségi folyóiratba. – Milyen pompás gondolat! Remélem, neki is tetszeni fog! Akár ott se volnánk! Vagy egy-egy szobor állna mind a kettőnk helyén. Csak beszélnek tovább, sőt egyre többen kapcsolódnak bele! A világ végéig így folytatnák! Odaszólok Annette-nek: – Nézd. Az ott tud menni – Igen. – feleli – Ez pedig itt egész tisztán beszél – Hallom én is – mondom. – Figyelem Milyen okos! A csevegés elhallgat körülöttünk. A lemmingek zavart pillantásokat váltanak. – Ennek ujjak vannak a kezén – mutatok egyre. – Szegénykém – sajnálkozik

Annette. – Az orvosok szerint az ujj a kézen gyógyíthatatlan kínnal jár. – Pedig elég vidámnak látszik – mondom. – Nézd még mosolyogni is próbál. – Derék kis lények – ismeri el Annette. – Képzeld, egész életükben lábon járnak! Közben megrökönyödés támadt körülöttünk, s az dühbe csapott át. A pap mosolygó képpel közeledik felénk. – Jön egy olyan fura galléros – jegyzi meg Annette. – Az a különleges fajta – közlöm. – Azért van rajta a fura gallér Különben nem tudnák a többiek, hogy olyan különleges. Valami vezetőféle a nyájban. Tudod, aki megmondja nekik, mit csináljanak, hova menjenek satöbbi. A pap mosolya eltűnik. A lemmingek dühösen beszélni kezdenek hozzá. Aztán villámgyorsan eltakarodnak – Milyen fürgén mennek – szól Annette. – jaj, még meg találják ütni magukat! – Dehogy – nyugtatom meg. – Nem is hiszed, milyen ügyesek a lábukkal, ha már megszokták egy kicsit. Még

táncolni is tudnak Igen, némelyik még azt is tud. – Jaj, de izgalmas! – lelkendezik Annette. – Nekünk is táncolnak, ha szépen megkérjük őket? De addigra már mind elment, a pap csak úgy szaladt utánuk, és mi sose láttuk meg, hogy táncolnak a lemmingek. Kérdések, feladatok (13 évesnél idősebbek számára) Bibliográfiai adatok: Részlet Peter Marshall Tombol a Hold című regényéből. Európa, 1967 Fordította: Bányay Geyza Mi a véleményed Annette és Bruce viselkedéséről? Miért bántódnak meg látogatóik viselkedésétől? Mit gondolsz a látogatókról? Miért nevezik őket Bruce-ék lemmingeknek? Miért döbbennek meg a fiatalok szavain? Vajon mit jelent a „másság” Bruce és Annette szempontjából? Sokan zavarban érzik magukat, ha fogyatékos emberrel találkoznak. Mi lehet ennek az oka? Kerültél már hasonló helyzetbe? Vajon hogyan lehet ezt a zavart leküzdeni? Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 36. „Dolgozni csak

pontosan, szépen.” József Attila: Ne légy szeles. Ne légy szeles. Bár a munkádon más keres – dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes. (1936) A költői üzenet A vers második része évtizedekig egy rádióműsor felvezető gondolata volt; számos osztályteremben került fel a falra, mint megszívlelendő, követésre érdemes gondolat. A felvezető két sorral együtt József Attila sorai meglehetősen keserű, napjainkban is időszerű üzenetet hordoznak. Mintha a költő megváltoztathatatlan tényként fogadná el a jelenséget, hogy az általunk mégoly szépen végzett munka anyagi hasznából elsősorban nem mi részesülünk. Éppen ennek ellenére állítja, hogy dolgozni csak „pontosan, szépen” érdemes. S ezt a gondolatot emeli meg, teszi univerzálissá a csillagok járását idéző hasonlat. Miről beszélgethetünk a vers kapcsán? (A témát 12 évesnél idősebb tanulóknak ajánljuk.) József Attila sorai több

téma indítására alkalmasak, attól függően, hogy milyen gondolatokat váltanak ki a gyerekekből. Beszélgethetünk – többek között – az értelmes munka által nyújtott jó, örömteli érzésről, amely abban az esetben töltheti el az embert, ha „pontosan, szépen” teszi a dolgát, arról, hogy lehet-e egyáltalán örömforrás a munka, arról, hogy vajon kinek származhat haszna az általunk végzett munkából, illetve, hogy milyen konkrét és nem konkrét hasznunk lehet ebből nekünk magunknak, arról, hogy elképzelhető-e az értelmes és tartalmas élet mindenfajta munka nélkül stb. Mindennek során felidézhetők és elemezhetők saját élmények, tapasztalatok, eljuthatunk filozófiai problémákig (pl. az élet értelme, az ember dolga a világon, a boldogság ismérvei), felmerülhetnek társadalmi problémák (közteherviselés, igazságosság, szolidaritás, haszonelvűség stb.) A beszélgetés akkor lesz hatékony, ha a spontán felmerülő

gondolatoktól sikerül eljutnunk a megélt konkrét élményekig, tapasztalatokig. A tanár ne erőltesse rá az osztályra saját elképzeléseit, engedjen szabad teret a gyerekek ötleteinek, gondolatainak, adjon lehetőséget arra, hogy minél többen megérezzék, mely pontokon van személyes közük az adott problémakörhöz. Nem szükséges közös tanulságot megfogalmazni, nem baj, ha a világ dolgairól ki-ki eltérő módon vélekedik, fontos, hogy legyen véleménye, és dolgozzon azon, hogy az alakuló vélemény minél megalapozottabb legyen. Egy lehetséges feldolgozási mód Szükséges eszközök: a vers szövege poszteren vagy írásvetítő fólián, esetleg nyomtatott formában valamennyi tanulónak. Csomagolópapírok, papírcsíkok (a csoportok számának megfelelő mennyiségben), gyurmaragasztó vagy cellux és olló, vastag filctollak, tábla és kréta vagy flipchart, lufi vagy labda. Mobil bútorzat. Ha lehet, a gyerekek körben helyezkedjenek el. A verset

célszerű először felolvasni, majd poszteren bemutatni vagy írásvetítőn kivetíteni. Rövid gondolkodási idő után kérdezzük meg a gyerekeket, hogy milyen gondolatok támadnak bennük a vers kapcsán. A felmerülő ötletek kerüljenek fel a táblára vagy egy csomagolópapírra. 4-5 fős csoportok alakulnak, amelyek a táblán szereplő gondolatokból kiindulva egy–egy mondatban megfogalmazzák a költő üzenetét. A közösen megalkotott mondatot egy papírcsíkra írják olyan nagy betűkkel, hogy az majd a terem távoli pontjairól is jól olvasható legyen. A megfogalmazott mondatokat felragasztják egy újabb csomagolópapírra. A különböző csoportokhoz tartozó gyerekek kérdéseket tehetnek fel egymásnak a megfogalmazott véleményekkel kapcsolatban. Újabb csoportok szerveződnek olyan módon, hogy ezekben a korábbi csoportok mindegyike legalább egy fővel képviselteti magát. A csoportok feladata, hogy összegyűjtsék, miben értenek, illetve miben

nem értenek egyet a költő üzenetével. Véleményük igazolására gyűjtsenek konkrét eseteket. Minden csoportban legyen egy jegyző, aki rögzíti a beszélgetés rövid tartalmát. Erről a csoportok szóvivői az osztály egészét tájékoztatják. Amennyiben markánsan eltérő vélemények rajzolódnak ki, ezek rövid summázatát a tanár írja fel a táblára, és a témából csoportvita induljon. Ennek lehetséges menete, hogy a gyerekek kézfeltartással jelzik: melyik véleménnyel értenek egyet. Az ilyen módon verbuválódó csoportok érveket gyűjtenek, és ezeket ütköztetik. Ha nincs ilyen vitatéma, az egyes csoportok által felvetett gondolatok köré szervezhető az osztályszintű beszélgetés. Az órát érdemes beszélgetőkörrel zárni. A gyerekek ehhez körben ülnek, és mindenki mond egy olyan mondatot, amit a téma kapcsán különösen fontosnak tart. Lehet sorban haladni, de elképzelhető, hogy egy tárgyat (pl. labdát, lufit) dobnak

egymásnak Csak az beszélhet, akinél a tárgy van. Akinek pillanatnyilag nincs mondandója, „passzolhat” és esetleg később kerül sorra. Az osztályfőnöki órák beszélgetéseihez 38. Évezredes bölcsességek Minél több a tilalom és a szabály, a nép annál szegényebb, minél több a fegyver, a nép annál nyugtalanabb, minél több a rendelet, annál nagyobb a felfordulás, minél több a törvény, annál több a tolvaj és a rabló. (Lao-Ce) Háttérinformációk Ezek a gondolatok több mint két és fél évezreddel ezelőtt születtek. Szerzőjük Lao-ce, a taoista bölcs. Ő a Tavasz és Ősz korszakának (ie 700 – i.e 476) végén élt, abban az időszakban, amikor a sok háború közepette a kínai parasztok mindennél jobban vágytak a békére és a biztonságra. Igazán sokat tudhatott tehát az átmeneti korszak jellemzőiről. Az i. e 6 században Kínában létrejött két nagy vallási irányzat egyike a taoizmus, mely a hagyomány szerint a

legendás filozófus, Lao-ce (Lao mester) tanításain alapul. A tanok hosszú ideig szóbeli hagyomány útján terjedtek, csak jóval később foglalták azokat írásba. A tao fő eleme a titokzatos természeti erő, melyet bizonyos mágikus módszerek segítségével az ember is kiismerhet. Így úrrá válva a természet felett, megértheti a múltat, és előre láthatja a jövőt is. Ez a gondolat adja a taoizmus elméleti alapját. (Forrás: Wikipédia) A szöveg feldolgozását 14 évesnél idősebb tanulócsoportoknak ajánljuk. Javaslatok a feldolgozáshoz „A” változat 1. Az idézetet felolvassuk Megkérdezzük a tanulókat, hogy szerintük melyik korban keletkezett ez a gondolatsor. Ha akad olyan diák, aki ismeri, mondassuk el vele, hogy milyen információi vannak vele kapcsolatban. A tanár röviden elmondja a háttérinformációkat 2. Megkérdezzük az osztályt, hogy általában érvényesnek tartják-e ezeket a két és fél ezer éves gondolatokat. 3. Az

idézetet négy részre vágjuk Minden tanuló kap egy kijelentést Minél több a tilalom és a szabály, a nép annál szegényebb. Minél több a fegyver, a nép annál nyugtalanabb. Minél több a rendelet, annál nagyobb a felfordulás. Minél több a törvény, annál több a tolvaj és a rabló. 4. Kapnak néhány percet, hogy elgondolkodjanak a kapott kijelentésről, gondolataikról rövid jegyzeteket készítenek. 5. Az azonos mondattal dolgozó tanulók csoportot alkotnak, és kicserélik véleményüket. 6. A csoportok 1-1 képviselője ismerteti az osztállyal a csoport véleményét. A többiek észrevételeket fűznek az elhangzottakhoz 7. Az osztály arról beszélget, hogy mi teszi ma időszerűvé Lao-ce szavait. „B” változat 1. Felolvassuk az idézetet Megkérdezzük a tanulókat, hogy szerintük melyik korban keletkezett ez a gondolatsor. Ha akad olyan diák, aki ismeri, mondassuk el vele, hogy milyen információi vannak vele kapcsolatban. A tanár

röviden vázolja a szükséges háttérinformációkat 2. Kiosztjuk az alábbi kérdőívet Szerinted érvényesek-e napjainkban a következő állítások? Jelöld meg az állítások melletti öt szám közül azt, amelyik kifejezi a véleményedet. 5 = teljesen egyetértek, 4 = inkább egyetértek, 3 = egyet is értek, meg nem is, 2 = inkább nem értek egyet, 1= egyáltalán nem értek egyet. Egy sorban csak egy számot jelölhetsz meg! Minél több a tilalom és a szabály, a nép annál szegényebb. 5 4 3 2 1 Minél több a fegyver, a nép annál nyugtalanabb. 5 4 3 2 1 Minél több a rendelet, annál nagyobb a felfordulás. 5 4 3 2 1 Minél több a törvény, annál több a tolvaj és a rabló. 5 4 3 2 1 3. Miután mindenki kitöltötte a kérdőívet, 4-5 fős csoportok alakulnak Összehasonlítják a megoldásaikat, és megbeszélik az indokokat. 4. Minden csoport választ egy szószólót, akik a csoport véleményét képviselik. A szószólók az

osztály előtt ismertetik a saját társaságuk véleményét. A többiek ezekhez a beszámolókhoz fűznek észrevételeket. 5. Az osztály konkrét példákat gyűjt Lao-ce gondolatainak aktuális igazolására