Betekintés: Történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2008

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 7 8:00 ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2008. május 7 Név: . osztály: Történelem Az írásbeli vizsga időtartama: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM középszint írásbeli vizsga 0811 Történelem középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg,

térkép)! • Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásakor az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl fejlődés, változás, termelés), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), melyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon

meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga 0811 2 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A feladat a római köztársaság történetéhez kapcsolódik Töltse ki a forrásszöveg segítségével az alábbi folyamatábrát! Válassza ki a hiányzó négy elemet a felsorolt hat közül, és számukat írja a megfelelő mezőbe! Egy elemet csak egyszer használjon! (Elemenként 1 pont.) „A gazdagok szerezték ugyanis meg a nagy részét

a földnek. Ha a közelükben egy szegény embernek volt egy kis birtoka, azt részben pénzen, részben erőszakkal megszerezték, s így szétdarabolt kicsiny földek helyett nagy birtokon gazdálkodtak. A földművelésre és állataik őrzésére rabszolgákat vásároltak, mert attól tartottak, hogy a szabad embereket elvonja majd a katonai szolgálat a földműveléstől. Ennek következtében az előkelők rendkívüli módon meggazdagodtak, a rabszolgák száma is gyarapodott. Itália szabad népessége azonban fogyott és tönkrement, hiszen szegénység, súlyos adók és örökös hadviselés sújtotta őket. Akiknek nem kellett katonáskodniuk, azok is tétlenségre voltak kárhoztatva, mert a föld a gazdagok kezében volt, s azt szabadok helyett rabszolgákkal műveltették.” (Appianosz: Római történelem) a) nagybirtok kialakulása b) a parasztság nem képes egyszerre katonáskodni és termelni c) d) 1. hódító háborúk 2. provinciák szervezése 3. a

kisbirtok tönkremegy 4. a városi proletárok (nincstelenek) számának növekedése 5. olcsó rabszolgák 6. a városi kézművesek számának növekedése 4 pont 2. A feladat a középkori egyház politikai szerepével kapcsolatos a) Egészítse ki a szöveget a hiányzó szavakkal! (Elemenként 0,5 pont.) A pápák és császárok több évszázados küzdelme (1.) (1073–1085) pápaságával kezdődött, aki az egyházat az egész világ fölött uralkodó szervezetté kívánta emelni. A német király, IV. Henrik (1056–1106) még nem volt (2) -rá koronázva, s csak a pápa kezéből kaphatta meg a koronát. A pápa dekrétumban fogalmazta meg a világi hatalommal szembeni elsőbbségét, mire IV. Henrik a wormsi birodalmi gyűlésen megfosztotta méltóságától a pápát A pápa válaszképpen (3) IV Henriket az egyházból Több évtizedes szembenállás után a pápaság és a császárság az invesztitúra kérdésében (4) ben [évszám] Wormsban kompromisszumot

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kötött írásbeli vizsga 0811 3 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: b) Párosítsa a képeket az 5. oldalon e feladatban felsorolt fogalmakkal! Írja be a fogalmak számát a táblázatba! (Egy fogalom kimarad.) (Elemenként 0,5 pont) A) B) C) írásbeli vizsga 0811 4 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: D) Fogalmak: 1. invesztitúra 2. a pápai hatalomról szóló dekrétum 3. konkordátum 4. Canossa-járás 5. úriszék Képek A B C D Fogalmak 4 pont 3. A feladat a középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik Írja be a táblázatba a magyarázatokhoz a megfelelő fogalmak betűjelét! Egy fogalom kimarad! (Elemenként 1 pont.) Magyarázatok Betűjel a) A kibányászott ezüst egynyolcada, illetve arany egytizede, amit a bányászok a királynak fizetnek. b) Az ország határán fizetendő kereskedelmi vám. c) A kamara hasznát felváltó, telkekre kirótt adó. d) A királyi pénzverő

kamara kizárólagos joga a nemesfém átvételére. Fogalmak: A: kapuadó B: bányabér (urbura) C: rendkívüli hadiadó D: harmincad E: nemesérc-felvásárlási monopólium 4 pont írásbeli vizsga 0811 5 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: 4. A feladat a nagy földrajzi felfedezésekkel kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a térkép és ismeretei segítségével! (Elemenként 0,5 pont.) 1. C 2. A B 3. a) Adja meg a térképen számmal jelölt útvonalakon hajózó felfedezők nevét! 1. 2. 3. b) Nevezze meg melyik ország királya hódíthatott a tordesillasi és a zaragozai szerződés értelmében a térképen betűkkel jelzett térségben? A B C 3 pont 5. A feladat II József uralkodásával kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! A) „II. tc 5 § Ő legszentségesebb császári és királyi felsége férfiágának magvaszakadtával [] az öröklési jogon való utódlást e

Magyarországban és koronájában, s az Isten segedelmével már visszaszerzett ehhez tartozó részekben, országokban és tartományokban, felséges Osztrák Házának nőágára is és pedig első helyen a fent tisztelt most uralkodó legszentségesebb császári és királyi felségnek [] uralkodás és kormányzás végett átruházzák.” B) „Én tehát, hogy egyszer s mindenkorra elejét vegyem a magyar és erdélyi rendek minden elgondolható, a méltányosságnak csak a színével is bíró panaszainak, minden uralkodásom alatt kelt általános rendeletet és intézkedést eltörlök, s őket azon írásbeli vizsga 0811 6 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: állapotba visszahelyezem, melyben Őfelségének, a boldogult császárnénak halálakor voltak. Ebből csak a tolerancia-patenst, az új lelkészrendezésre vonatkozó intézkedéseket, végre a jobbágyokra vonatkozót veszem ki” C) „Tizedszer. Sértetlenül megmarad a

lehetőség nemcsak arra, hogy az elkövetkező országgyűlésen az egyéb sérelmeket előadhassák, hanem annak a lehetősége is, hogy mindarra, ami ténylegesen a nemzet üdvét és becsületét szolgálja, szabad kívánság formájában, kellő tisztelettel és törvényes úton, a királyi kegyes jóváhagyást is megkérhessék; így [] Magyarország és az Erdélyi Fejedelemség iránti jószándék tekintetében ugyanazon királyi felségtől már nem is lehet kívánni többet.” D) „9. tc 1§ Hogy mikor a nádori és a vele törvény szerint összekötött helytartói hivatal jövendőben megüresedik, az egy éven túl nem fog üresedésben hagyatni. 14. tc 1 § Aki egyszersmind azt is elhatározta, hogy az ország dolgait és ügyeit, az országon belül és kívül, magyarok által fogja végezni és végeztetni.” E) „Másodszor: Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad legyen maga kedve szerint, Földes Úrnak engedelme nélkül is házasodni, Tudományoknak s

Mesterségeknek tanulására magát adni, azokat akárhol gyakorolni.” F) „Minthogy ő legszentebb felsége meg van győződve arról, hogy minden kényszer, amely az emberek lelkiismeretére erőszakkal hat, mindennél ártalmasabb, ezzel szemben az olyan helyes türelem, amilyet a keresztényi szeretet javall, mind a vallásra, mind az államra igen nagy haszon forrása, elhatározta, hogy e türelmet valamennyi császári és királyi tartományában bizonyos törvényekkel erősíti meg.” a) Válassza ki a fenti rendeletek és törvények közül a II. József uralkodásának időszakához kötődőeket! Írja a betűjeleket a pontozott vonalra! (Elemenként 0,5 pont) . b) Miért hívták II. Józsefet a kortársak „kalapos királynak”? (1 pont) c) Meddig maradt érvényben (év) II. József nyelvrendelete? (0,5 pont) . 3 pont írásbeli vizsga 0811 7 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: 6. A feladat a XIX század eszmetörténetéhez

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


kapcsolódik Írja az ideológiák neve alá a megfelelő idézet betűjelét! (Egy idézet betűjele kimarad.) (Elemenként 1 pont.) A. „A mai rendkívül káros társadalmi rétegződés felsőbb és alsóbb osztályai helyett egyetlenegy magas színvonalon álló osztály lesz csupán.” B. „Ha nélkülözhetetlen az óvatosság ott, ahol élettelen anyaggal van dolgunk, sokkal nélkülözhetetlenebbé válik, amikor rombolásunk és alkotásunk tárgyai érző lények, akiket nyomorba dönthetünk gyors és meggondolatlan döntésünkkel.” C. „[] A jól kormányzott országban a szuverén hatalmat egyetlen embernek kell gyakorolnia, a rendek nem részesülhetnek a hatalomból, és nem parancsolhatnak az uralkodónak.” D. „Az egyetlen cél, amelynek érdekében jogosan lehet civilizált közösség bármely tagjával szemben – akarat ellenére – erőszakot alkalmazni: mások sérelmének megakadályozása. Az ő saját java nem elégséges indok erre” E. „Ne

legyen többé katolikus és protestáns, ne legyen többé porosz és osztrák, szász és bajor, ne legyen többé gondolatbeli és akaratbeli ellentét köztetek – németek, legyetek végre egységesek, akarjatok végre egyet!” liberalizmus nacionalizmus konzervativizmus szocializmus 4 pont 7. A feladat a dualizmus kori Magyarország történetéhez kapcsolódik Készítsen jelmagyarázatot az alábbi térképhez! Töltse ki a táblázatot! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! (Elemenként 0,5 pont.) A nemzetiségek 1910-ben írásbeli vizsga 0811 8 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: Szám Nemzetiség 2) 3) 4) 5) 6) 7) 3 pont 8. A feladat a világgazdasági válság történetéhez kapcsolódik Húzza alá a megfelelő választ a forrás tanulmányozása után! (Elemenként 1 pont.) „Ha a kincstár ócska palackokat megtöltene bankjegyekkel, megfelelő mélységben elásná s azután a magánvállalkozókra bízná,

hogy újból kiássák a bankjegyeket, nem lenne munkanélküliség, és a visszahatások révén a társadalom reális jövedelme és tőkevagyona is valószínűleg jelentősen nagyobb lenne.” (John M Keynes) a) A felsoroltak közül melyik volt a válság lényegi összetevője 1929-ben? 1. olajárrobbanás 2. túltermelés 3. népességrobbanás b) Keynes szerint mit tegyen az állam a válság leküzdésére? 1. segélyezzen 2. csökkentse a munkanélküliséget 3. csökkentse a költségvetési hiányt c) Miért alkalmas ez módszer a válság leküzdésére? 1. mert növeli a vásárlóerőt 2. mert csökkenti az árakat 3. mert csökkenti a termelést 3 pont 9. A feladat a két világháború közötti magyar külpolitikával kapcsolatos Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei segítségével! „1. cikk Abban az esetben, ha a Magas Szerződő Felek egyikét Magyarország részéről nem provokált támadás érné, a másik fél kötelezi magát, hogy a jelen

Szerződés 2. cikkében foglalt megállapodás által meghatározott módon a megtámadott fél védelmére kel. 4. cikk Avégből, hogy békés erőfeszítéseiket összhangba hozzák, a két kormány kötelezi magát, hogy a Magyarországgal fennálló kapcsolataikat érintő külpolitikai kérdésekben egyetértően fog eljárni.” (A Román Királyság és a Csehszlovák Köztársaság szerződése; 1921) írásbeli vizsga 0811 9 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: „A múlt évben jelentős változás állott be Magyarország külpolitikai helyzetében. A pénzügyi és katonai ellenőrzés megszűnte után szerződést kötöttünk Olaszországgal [] Ezt a szerződést tárgyalás előzte meg déli szomszédunkkal, amelynek az volt a célja, hogy bizonyos függő jogi, gazdasági és pénzügyi kérdések elintézése révén gazdasági közeledést keressünk, s ha lehet, a vitás jogi kérdésekre nézve döntőbírósági szerződést is

kössünk. [] azonban két év óta húzódnak ezek a tárgyalások. [] Ha e lassúság okát keressük, [] azt kell mondanom, hogy ez a lassúság főleg annak a szerződéses viszonynak tulajdonítható, amely déli szomszédunk és két másik szomszédunk között áll fenn: [] amely megnehezíti azt, hogy ezeknek az államoknak egyike Magyarországhoz való viszonyát külön és függetlenül a két másik államtól igyekezzék [] rendezni. [] Vagy irredenta-e az, ha mi a békerevíziót követeljük? Hiszen erre két jogcímünk is van. Az egyik maga a [] békeszerződés a benne foglalt népszövetségi paktum 19. szakasza, amely módot ad arra, hogy bármely állam felvesse egyik vagy másik szerződés revíziójának kérdését a Népszövetség előtt. A másik jogcím pedig a kísérőlevél, amellyel a békeszerződést átadták, s amely elismeri, hogyha nemzeti szempontból a határok megállapításánál igazságtalanságokat követtek el, azok ki fognak

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


korrigáltatni. [] e kérdéssel foglalkozni tehát nem irredentizmus. Ennél továbbmenő akciókat, kalandos vállalkozásokat és összeesküvéseket igenis lehetetlenné teszünk” (Bethlen István beszéde; 1928) irredenta: Nagy-Magyarország visszaállítását akarja a) Melyik békeszerződésre utal a miniszterelnök beszédében? Mikor született ez a békeszerződést Magyarországgal? (Elemenként 0,5 pont.) a békeszerződés neve: . az aláírás időpontja (év, hó, nap): . b) Hogyan nevezzük azt a „szerződéses viszony”-t, amire Bethlen beszédében utal? (0,5 pont) . c) Nevezzen meg két jogcímet, amelyek Bethlen szerint lehetővé teszik az ország számára a revízió követelését! (Elemenként 0,5 pont.) . . d) A források alapján állapítsa meg, miért volt kudarcra ítélve a magyar kormány tárgyalási szándéka a déli szomszéddal! (1 pont) . e) Hogyan viszonyul Bethlen a határok erőszakos megváltoztatásához? (0,5 pont) . 4 pont

írásbeli vizsga 0811 10 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: 10. A feladat a Rákosi-korszak életmódtörténetéhez kapcsolódik Döntse el a felsorolt adatok és ismeretei alapján, hogy a megállapítások igazak vagy hamisak! Írjon X jelet a táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 1 pont.) Év 1950 1951 1952 1953 1954 1955 1956 1957 Életszínvonal-adatok az 1950-es évekből (%) 1950=100 % A munkások és A parasztság alkalmazottak reáljövedelme reáljövedelme 100 100 95 116 85 65 89 106 112 108 118 116 126 112 145 130 reáljövedelem: a termékeknek és szolgáltatásoknak az a mennyisége, amelyet a háztartások az adott időszaki jövedelmükből az adott árszínvonal mellett megszerezhetnek Megállapítások a) A II. világháború után jelentős gazdasági visszaesés következett be, de a tervgazdaság bevezetésével újra nőni kezdtek a jövedelmek. b) Nagy Imre első miniszterelnöksége nem befolyásolta egyik

réteg jövedelmének alakulását sem. c) Az ipari beruházásokhoz szükséges tőkét a mezőgazdaságból és a fogyasztás csökkentéséből teremtették elő. d) A kádári konszolidáció egyik kulcseleme az életszínvonal emelése volt. igaz hamis 4 pont írásbeli vizsga 0811 11 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: 11. A feladat az Európai Unió intézményrendszerével kapcsolatos Állapítsa meg az ábra és ismeretei alapján, hogy az Európai Unió melyik intézményére vonatkoznak az alábbi állítások! A megfelelő nevet írja a táblázatba! (Elemenként 1 pont.) Európai Tanács politikai irányvonalak kijelölése a tagállamok állam- és kormányfői + a Bizottság elnöke konzultáció, együttműködés, együttdöntés, hozzájárulás Az Európai Unió Tanácsa Európai Parlament a tagállamok kormányainak képviselői 732 képviselő a Bizottság jóváhagyása, ellenőrzése döntés javaslat javaslat

Bizottság 25 biztos Európai Bíróság Európai Számvevőszék 25 bíró: a közösségi jog értelmezése és védelme 25 számvevő a pénzügyek ellenőrzése Az Európai Unió intézményrendszere (2004. május) Állítások a) Ez az intézmény ügyel a tagállamokban a közösségi jog betartására, egységes alkalmazására. Székhelye Luxemburg. b) Strasbourg (és Brüsszel) székhelyű szervezet, melynek képviselőt az uniós tagállamok polgárai közvetlenül választják meg. Konzultatív ellenőrző testületként működik, de részt vesz a jogalkotásban és a döntéshozatalban is. c) Az Unió legfőbb döntéshozó szerve, mely a tagállamok állam- és kormányfőiből áll. Ez a testület határozza meg az Unió által követendő általános politikai irányvonalakat. Elnöki tisztségét a tagállamok félévenként váltva töltik be. Az intézmény neve 3 pont írásbeli vizsga 0811 12 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: .

osztály: 12. A feladat az emberi jogokkal kapcsolatos Oldja meg a feladatot a források segítségével! „VI. A törvény a közakarat kifejezése; alkotásában minden polgárnak joga van személyesen vagy képviselői révén közreműködnie. A törvény egyformán törvény mindenki számára, akár védelmez, akár büntet; s mivelhogy a törvény előtt minden polgár egyenlő, tehát minden polgár egyformán alkalmazható minden közhivatalra, állásra és méltóságra, erényeik és képességeik különbözőségén kívül egyéb különbséget nem ismerve. IX. Mindaddig, amíg bűnössé nem nyilvánítják, minden ember ártatlannak vélelmezendő. Ha tehát letartóztatása mégis elkerülhetetlenné válik, a törvénynek szigorúan meg kell torolnia minden olyan keményebb rendszabályt, amelyet a szökés megakadályozásának szükségessége nem indokol. XI. A gondolatok és vélemények szabad közlése az embernek egyik legértékesebb joga; ennélfogva

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


minden polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit, felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visszaélésért a törvény által meghatározott esetekben. XIII. A karhatalom és a közigazgatás költségeinek fedezésére nélkülözhetetlenül szükséges mindenkinek közös hozzájárulása; s e hozzájárulást, kinek-kinek képessége szerint, a polgárok összessége közt egyenlően kell elosztani. XVI. Az olyan társadalomnak, amelyből e jogok biztosítékai hiányoznak, s ahol a törvényhozó és a végrehajtó hatalom szétválasztását nem hajtották végre, semmiféle alkotmánya nincs.” (Részletek az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából; 1789) „A közgyűlés kinyilvánítja az emberi jogok egyetemleges nyilatkozatát 2. cikk: Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy

bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra. 7. cikk: A törvény előtt mindenki egyenlő és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlő védelméhez. Mindenkinek joga van egyenlő védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértő minden megkülönböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben. 11. cikk: Minden büntetendő cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amíg bűnösségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mellett, törvényesen megállapítják. 19. cikk: Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen

kifejezési módon.” (Részletek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatából; 1948) írásbeli vizsga 0811 13 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: Írja be a táblázatba a felsorolt jogok, jogelvek mellé, hogy a dokumentumok melyik cikkében (pontjában) találhatóak meg! Ha egy jog nem található meg az adott forrásrészletek között, húzza ki () a megfelelő mezőt! (Elemenként 0,5 pont.) Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata a) Az ártatlanság vélelme b) Közteherviselés c) A törvényhozás és végrehajtás szétválasztása d) Törvény előtti egyenlőség e) Egészséges környezethez való jog f) Véleménynyilvánítás szabadsága 6 pont írásbeli vizsga 0811 14 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen hármat kell kidolgoznia. Az alábbi

szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó: egy, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat, kettő, a magyar történelemre vonatkozó, egy rövid és egy hosszú, különböző korszakokra vonatkozó feladat. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Korszakok, témák A feladat típusa Egyetemes 13. Reformáció rövid történelem 14. Ipari forradalom rövid 15. Erdély társadalma rövid 16. A magyar államalapítás Magyar 17. A magyar nyelv kérdése a reformkorban rövid történelem 18. A XVIII. század demográfiai viszonyai hosszú 19. Magyarország a II. világháborúban 20. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hosszú rövid hosszú Segítségül megadjuk a helyesen kiválasztott feladatok sorszámainak lehetséges kombinációit. Jelöljön meg egy oszlopot az alábbi táblázatból! Karikázza be a választott oszlop betűjelét! Feladattípus A B C D E F G H I J K L rövid 13. 13. 13. 13. 13.

13. 14. 14. 14. 14. 14. 14. rövid 15. 15. 17. 17. 19. 19. 15. 15. 17. 17. 19. 19. hosszú 18. 20. 16. 20. 16. 18. 18. 20. 16. 20. 16. 18. Csak a szabályok szerint kiválasztott feladatok értékelhetők! A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító tanár állapítja meg. A feladatok közül csak a választott hármat dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A feladatok kidolgozása előtt tanulmányozza a 2. oldalon található útmutatót! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga 0811 15 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: 13. A feladat a reformáció történetéhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a reformáció kálvini irányzatát! Válaszában térjen ki az elterjedésére és az egyházszervezetre is! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „Eleve elrendelésnek

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


pedig Istennek azt az örök elhatározását nevezzük, amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden egyes emberrel.” (Kálvin: A keresztyén vallás rendszere; 1535) „És ugyancsak meddő volna, ha magánemberek vitatkoznának arról, hogy melyik államforma a leghelyesebb, mert nem őket illeti az állami szervezet megállapítására vonatkozó tanácskozás. Aztán meg nem is lehet vakmerőség nélkül eldönteni ezt, mivel ennek a vitának az eldöntése a körülményektől függ. A királyságból könnyű zsarnokságba átsiklani, de nem sokkal nehezebb az előkelők uralmából a kevesek párturalmába, s még ennél is könnyebb a népuralomból a lázongásba jutni. Bizonyára, hogyha magában vizsgáljuk ama három kormányformát, egyáltalán nem tagadhatom, hogy az arisztokrácia vagy az általa és a polgári közrend által kormányzott állam a többit messze felülmúlja. Az emberek bűne és hibája idézi elő, hogy

biztosabb és tűrhetőbb, ha a kormányzatot többen tartják kezükben, hogy egyik a másiknak támogatója legyen, egymást tanítsák, és ha valamelyik továbbmegy, többen legyenek a bírák.” (Kálvin: A keresztyén vallás rendszere; 1535) A református egyházszervezet (Genf mintájára) iskolák ← egyháztanács lelkészek és presbiterek → szociális intézmények ↑ városi tanács ↑ egyházközség = városi polgárság írásbeli vizsga 0811 16 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 14. A feladat az ipari forradalomhoz kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a „vasútépítés forradalmát”! Válaszában

térjen ki arra, hogyan hatott a vasútépítés a gazdaság egészének fejlődésére! „A kijelölt időpontban a menet megindult. A vonat élén mozdony haladt, készítője, Stephenson vezetésével; a mozdony után hat vagon következett szénnel és liszttel, ezek után egy vagon, melyben a vasút igazgatói és tulajdonosai foglaltak helyet személyzetükkel, ezt követte húsz szenes vagon, melyeket utasok számára alakítottak át, és zsúfolva voltak velük s végül hat, szénnel megrakott vagon. Darlington felé az út nagyon lejtett, s Stephenson elhatározta, hogy ezen a helyen kipróbálja a mozdony gyorsaságát; jelt adott, s miután tiszta lett az út, a sebességet óránként tizenöt mérföldre (24 km) növelte. Amikor a vonat megérkezett, Darlingtonban kiderült, hogy a vagonokban 450 utas volt, a vonat súlya pedig 90 tonnát tett ki.” (Kortárs beszámoló) 1840 1850 1860 írásbeli vizsga 0811 A vasútvonalak hossza (km) Nagy-Britannia A többi

európai ország 1.348 1.577 10.653 12.851 16.787 35.075 17 / 32 USA 4.535 14.517 49.286 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: Az utazási idő (menetidő) csökkenése Londonból néhány fontosabb városba . írásbeli vizsga 0811 18 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 15. A feladat Erdély történelméhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a XVI-XVII. századi erdélyi társadalom etnikai, vallási és rendi tagolódását! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Az Erdélyi Fejedelemség népei a XVI. század végén (becslés) magyar német (szász) román 150.000 0 0 Székelyföld 0

65.000 15.000 Szászföld 240.000 20.000 200.000 erdélyi vármegyék 170.000 0 110.000 partiumi vármegyék 560.000 85.000 325.000 összesen írásbeli vizsga 0811 19 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 16. A feladat az államalapításhoz kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján az I. István alapította feudális állam felépítését és működését! Válaszában térjen ki az egyházszervezet, a közigazgatás és a földbirtokviszonyok bemutatására! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Földbirtoktípusok I. István korában Királyi birtok Adományozott birtok Birtoktípus várbirtokok (várföldek) Arányok

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


írásbeli vizsga 0811 udvarbirtokok egyházi birtokok Kb. 2/3 20 / 32 magánbirtokok Nemzetségi birtok nemzetségi szállásterületek Kb. 1/3 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: Kancellárok Államszervezet I. István korában Egyházszervezet I. István korában Katolikus egyház Világi papság Szerzetesség bencés kolostorok Érsekségek Püspökségek Érsekségek és püspökségek káptalanjai; székesfehérvári társaskáptalan Plébániák „6. Királyi hatalmunknál fogva elhatározzuk, hogy mindenkinek álljon szabadságában vagyonát felosztani, feleségének, fiainak és leányainak vagy az egyháznak adományozni, és ezt a halála után se merje senki érvénytelenné tenni. 7. Különösen akarjuk, hogy miképpen mi másoknak megadtuk a lehetőséget, hogy javaik felett szabadon rendelkezhessenek, úgy azok a javak is, valamint katonák, szolgák, és bármi, ami királyi méltóságunkhoz tartozik, maradjanak meg

változatlanul. 8. Ha valamely pap vagy ispán valakit vasárnap ökrökkel lát dolgozni, vegyék el tőle az ökröt, és adják a várnépnek elfogyasztásra. 9. A papok pedig és az ispánok hagyják meg, hogy vasárnap mindenki menjen templomba, kivéve azokat, akik a tüzet őrzik. 15. Ha valaki az ispánok közül felesége meggyilkolásával mocskolja be magát, ötven tinóval egyezzék meg az asszony rokonaival és vezekeljen az egyház parancsai szerint. Ha pedig valamelyik vitéz vagy gazdagabb ember esik ugyanazon bűnbe, fizessen a rokonoknak tíz tinót és vezekeljen. Ha pedig a népből való ember követi el ugyanazt a bűnt, öt tinóval egyezzék meg a rokonokkal és vessék alá az említett böjtöknek. írásbeli vizsga 0811 21 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: 18. Ha valaki saját szolgáit tanúbizonyság mellett szabadsággal ajándékozza meg, halála után azokat senki szolgaságba visszavetni ne merészelje. 22. Senki

se merészeljen szabad személyt szolgaságba hajtani” (I István I törvénykönyve) „1. Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két telekkel s ugyanannyi szolgával lássanak el. Ruhákról és oltárterítőkről a király gondoskodjék, papról és könyvekről a püspök. 18. Ha valakinek az Isten tizet adott egy évben, a tizedik részt adja Istennek” (I. István II törvénykönyve) Az ún. kalocsai királyfej (XII sz) Valószínűleg Istvánt ábrázolja. István király által veretett pénzek. írásbeli vizsga 0811 22 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0811 23 / 32 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 2008. május 7 Történelem

középszint Név: . osztály: 17. A feladat a XIX század első felének magyar történelméhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei alapján a magyar nyelv államnyelvvé válásának folyamatát! Válaszában térjen ki arra, hogy miért sikerült ezen a területen eredményeket elérni! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Kronológia 1805. évi 4 tc 1830. évi VIII tc 1836. évi I tc 1840. évi VI tc Az országgyűlési és kancelláriai feliratok magyar és latin nyelvű szerkesztése; a Helytartótanács a magyarul író törvényhatóságoknak magyarul válaszolhat; a megyei bíróságok magyarul ítélkezhetnek. A Helytartótanács és a bíróságok nyelve a magyar; a hivatalnoki és az ügyvédi pálya – háromévi haladékkal – a magyar nyelv tudásához kötött A törvényeket magyarul fogalmazzák; ahol a prédikáció nyelve magyar, ott az anyakönyveket is magyarul vezethetik. Az országgyűlés feliratai, a megyék

igazgatási nyelve a magyar; három év határidővel minden anyakönyvet magyarul kell vezetni. Plébános csak az lehet, aki tud magyarul. „1.§ Az országgyűléshez bocsátandó minden kegyelmes királyi leiratok, előadások, válaszok és intézvények ezentúl egyedül magyar nyelven adassanak ki. 2.§ A törvénycikkek valamint már a jelen országgyűlésen is egyedül magyar nyelven alkottattak és erősíttettek meg. Úgy ezentúl is mind alkottatni, mind királyi kegyelmes jóváhagyással megerősíttetni egyedül magyar nyelven fognak. 3.§ Országgyűlési nyelv ezentúl kirekesztőleg a magyar lészen, egyedül a kapcsolt részek követeinek engedtetvén meg: hogy azon esetben, ha a magyar nyelvben jártasok nem lennének, a közelebbi 6 évek alatt tartandó országgyűléseken szavazataikat latin nyelven is kijelenthessék. 5.§ A királyi Helytartótanács mindennemű tárgyalásaiban, hivatalos foglalkozásairól viendő jegyzőkönyveiben, valamint Ő felsége

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


eleibe terjesztendő felírásaiban és az ország határain belőli minden hatóságokhoz bocsátandó minden intézvényeiben a magyar nyelvet használja 8.§ Ő felsége méltóztatott kegyelmesen rendeléseket tenni már aziránt is, hogy az ország határain belőli iskolákban közoktatási nyelv a magyar legyen.” (Az 1844 évi II. tc) írásbeli vizsga 0811 24 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 18. A feladat Magyarország XVIII századi demográfiai viszonyaihoz kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával az ország újranépesítésének okait és különböző formáit! Használja a középiskolai történelmi

atlaszt! „A magas udvari haditanács kétségtelenül eléggé ismeri, hogy Magyarország felső részeit isten ostorai: a belső zavargások, a vészthozó járvány, a vizek igen káros áradása, a legyek és egerek csodálatos változatai és tömegei látogatták meg és sújtották, annyira, hogy lakosokban és mindenfajta barmokban hihetetlen mértékben súlyos veszteségeket szenvedtek és ezzel a közterhek és kötelezettségek vállalására elégtelenek lettek. A kedvező alkalom kínálkozásával nemcsak a magam java, de a közjó érdekében is szorgalmasan és minden erővel azon fáradozom, hogy svábokkal, akik a jelenlegi helyzetük következtében otthonukat elhagyni és betévő falatjukat más vidéken, különösen ebben az erősen elnéptelenedett hazában, keresni kénytelenek, az üres helységeket népessé tegyem, és így az említett lakossághiányt legalább részben kiegyenlítsem, egyúttal pedig a közterhek és kötelezettségek ellátásáról

gondoskodjam és ami a legfőbb dolog: a katolikus vallás is inkább gyarapodhassék.” (Károlyi Sándor folyamodványa az Udvari Haditanácshoz; 1712) „103. czikkely Az ország benépesítéséről. Ő legszentségesebb felsége jóságosan meg fogja engedni, hogy bármely szabad embert, hat éven keresztül, minden közadó fizetéstől való mentesség feltétele mellett, az országba hívhassanak, és hogy e szabadságot országszerte kihirdethessék. [] 117. czikkely Különfélenemű kézműveseknek az országba behozataláról. Ő legszentségesebb felsége kegyelmesen rendelkezni fog, hogy kézműveseket hívjanak az országba, a közterhektől való és tizenöt éven át tartó teljes mentesség biztosításával.” (Részlet az 1723 évi CIII és CXVII törvénycikkekből) írásbeli vizsga 0811 25 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: Magyarország népsűrűsége 1720-ban írásbeli vizsga 0811 26 / 32 2008.

május 7 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 19. A feladat Magyarországnak a II világháborúban való részvételével kapcsolatos (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján a 2. magyar hadsereg doni katasztrófáját! Értelmezze a hadseregparancsnok hadparancsát és a történész értékelését! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „20.05 A 23 és 19 hadosztályoknak az utolsó emberig ki kell tartani Egy lépést hátrajönni nem szabad. Világos tehát? A legkíméletlenebb rendszabályokkal meg kell akadályozni, hogy egy ember is állását elhagyja. Ott csak meghalni lehet, de hátramenés nincsen. Köszönöm, végeztem Isten veled” (Jány

Gusztáv vezérezredes, a 2. magyar hadsereg parancsnokának parancsa telefonon; 1943 január 16) „A 2. magyar hadsereg elvesztette becsületét, mert kevés esküjéhez és kötelességéhez hű ember kivételével nem váltotta be azt, amit tőle mindenki joggal elvárhatott. Állásainkból ellenséges túlerő kivethetett még akkor is, ha a csapat kötelességét megtette. Ez nem szégyen Ez szerencsétlenség De becstelenség az a lelkeveszett, írásbeli vizsga 0811 27 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: fejnélküli gyáva menekülés, mit látnom kellett, s amiért most a szövetséges német hadsereg és az otthon mélységesen megvet bennünket. Ehhez minden oka meg is van. [] Elsősorban annak van jussa élelemhez, aki elöl harcol, aki helyét elhagyja, és itt hátul gyülekezik, örüljön, ha annyit kap, hogy éhen nem pusztul. Helyünket német csapat foglalta el, az megérdemel minden gondoskodást – mi addig, míg rend nem

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


lesz, míg harcra alkalmas egységgé nem formálódunk, ilyennel ne számoljunk, mert arra érdemtelenné váltunk.” (Jány Gusztáv hadparancsa*; 1943. január 24) [* A hadparancsot utólag visszavonta.] „A 2. magyar hadsereg tragédiája [] alkalmat adott arra, hogy a felsőbb katonai vezetés a legrosszabb oldaláról mutatkozhasson be. Mindez különösen érdekes annak fényében, hogy a teljes vereség állapotában sem volt minden eleve elrendeltetett. A hadsereg hadműveleti osztálya január 15-én arra a felismerésre jutott, hogy önerőből az eredeti vonalak visszaszerzése, de a tervszerű visszavonulás sem lehetséges, sőt az eredményes ellenállás feltételei is hiányoznak. [] Jány lelki összeomlásának egyik legfontosabb oka a magyar felső tisztikarban rejlő, németekkel szembeni kisebbségi komplexus, az ebből adódó túlteljesítési kényszer és a fegyelmezettséggel már nem leplezhető önsajnálat lehetett. [] E mondatok mögül egy

sértődött, tehetetlen és kisebbségi érzésektől gyötört személyiség képe rajzolódik ki. Azok a vélekedések, amelyek szerint Jány kiváló hadosztályparancsnok lehetett volna, de hadseregparancsnoknak túlságosan merev és apolitikus természete miatt alkalmatlan, teljes mértékben igazolást nyertek a fent idézett hadseregparancs által. [] 1943. január 24-i hadseregparancsának közvetlen gyakorlati következménye ugyan nem volt, de az általa okozott lelki károkozás hatása felmérhetetlen. [] Mindez alapot adott a németeknek is arra, hogy a magyar katonai teljesítményt ócsárolják, és újabb követelésekkel álljanak elő.” (Ungváry Krisztián történész; 2004) írásbeli vizsga 0811 28 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 Osztószám 2 12 20. A feladat az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével kapcsolatos (hosszú) Összegezze a források és ismeretei alapján az 1956-os magyar forradalom kirobbanásához vezető okokat! „1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerződés határozatai alapján. 2. Az MDP-nek alulról felfelé, titkos alapon új alap-, közép- és központi vezetők választását követeljük, ezek legrövidebb időn belül hívják össze a pártkongresszust és válasszanak új Központi Vezetőséget. 3. A kormány alakuljon át Nagy Imre elvtárs vezetésével, a sztálinista-rákosi korszak minden bűnös vezetőjét azonnal váltsák le. 4. Nyilvános tárgyalást követelünk Farkas Mihály és társai ügyében, Rákosi Mátyást – aki első fokon felelős a közelmúlt minden bűnéért és az ország

tönkretevéséért – hozzák haza, és állítsák a nép ítélőszéke elé. 5. Általános, egyenlő és titkos választásokat követelünk az országban, több párt részvételével, új nemzetgyűlés megválasztása céljából. Követeljük a munkásság sztrájkjogának biztosítását. 13. Követeljük, hogy a sztálini zsarnokság és politikai elnyomás jelképét, a Sztálinszobrot a leggyorsabban bontsák le, és helyére az 1848–49-es szabadságharc hőseinek és mártírjainak méltó emlékművet emeljenek. 14. A meglévő, magyar néptől teljesen idegen címer helyett kívánjuk a régi magyar Kossuth címer visszaállítását. A magyar honvédségnek nemzeti hagyományainkhoz méltó új egyenruhát követelünk. Követeljük, hogy március 15-e nemzeti ünnep, munkaszüneti nap legyen, október 6-a pedig nemzeti gyászünnep és iskolai szünnap legyen.” (Részletek a Műszaki Egyetem diákjai által 1956 október 22-én megfogalmazott 16 pontból)

írásbeli vizsga 0811 29 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: Katonai díszszemle a Sztálin-szobornál, 1953. április 4 Rákosi Mátyás és Nagy Imre a Parlamentben, 1953. július 4 írásbeli vizsga 0811 30 / 32 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: . Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0811 31 / 32 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 Osztószám 2 21 2008. május 7 Történelem középszint Név: . osztály: maximális elért pontszám pontszám 1. Római köztársaság 2. Középkori egyház 3. Középkori Magyarország 4. Nagy földrajzi felfedezések 5. II József 6. A XIX század eszmetörténete I. Egyszerű, rövid 7. A dualizmus kora feladatok 8. Világgazdasági

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


válság 9. A Horthy-korszak külpolitikája 10. Életmód a Rákosi-korszakban 11. Az Európai Unió intézményrendszere 12. Emberi jogok I. Összesen 13. A reformáció 14. Ipari forradalom 15. Erdély társadalma II. Szöveges 16. A magyar államalapítás kifejtendő 17. A magyar nyelv kérdése a reformkorban feladatok 18. A XVIII század demográfiai viszonyai 19. Magyarország a II világháborúban 20. Az 1956-os forradalom és szabadságharc ÖSSZESEN: 4 4 4 3 3 4 3 3 4 4 3 6 45 12 12 12 21 12 21 12 21 90 javító tanár Dátum: . elért pontszám programba beírt pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok javító tanár jegyző Dátum: . írásbeli vizsga 0811 Dátum: . 32 / 32 2008. május 7 ÉRETTSÉGI VIZSGA ● 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 0811 TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI

VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell beírni a tanuló által elért összes/teljes pontszámot. A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban

megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található. I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • • ha 2 pont adható, és két

válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1-1 pont adható; ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5-0,5 pont adható. írásbeli vizsga 0811 2 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-val kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz-hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális

pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen három feladat értékelhető: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat. A két magyar történelemre vonatkozó feladatnak különböző korszakokra kell vonatkoznia. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén Ha három feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van három olyan feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 15, 18 vagy 14, 15, 18) Ha a tanuló háromnál több feladatba is belekezd, de nincs három olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a

vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 15, 20 feladatok megoldását kell értékelni 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség. írásbeli vizsga 0811 3 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához: A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni. • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően, a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? •

Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • A műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a megfelelő forrásokat, és tude lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a

kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használta a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a

vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozta ki, és használta a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. írásbeli vizsga 0811 4 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és a tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást).

0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. A tartalmi elemeknél szereplő példák (Pl.) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásoknál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány

tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. írásbeli vizsga 0811 5 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A

problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett,

aránytalan, hiányos (pl. a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is és értékelhető Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb 4-5 sort jelent 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (2) segítségével számítsa át vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni! 8. Számítsa ki a három esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! (Ha az összesített vizsgapontszám 0,5-re végződik, nem kell kerekíteni.) írásbeli vizsga 0811 6 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért pontszámokat! (Ha a feladatlap összpontszáma 0,5-re végződik, akkor sem kell kerekíteni.) Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés

Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 4 6 2 24 OSZTÓSZÁM 2 12 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0811 Elérhető Elért pont 8 4 4 8 10 8 42 OSZTÓSZÁM 2 21 7 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató I. RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Római köztársaság (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) 1. b) 5. c) 3. d) 4. 2. Középkori egyház (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) a) 1. VII Gergely 2. császárrá 3. kiközösítette vagy kiátkozta vagy exkommunikálta 4. 1122 b) Képek A B C Források 3 2 4

D 1 3. Középkori Magyarország (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) B b) D c) A d) E 4. Nagy földrajzi felfedezések (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) 1. Kolumbusz 2. Vasco da Gama 3. Magellán A. Spanyolország B. Portugália C. Spanyolország b) 5. II József (Összesen 3 pont) a) B, E, F (Elemenként 0,5 pont.) b) nem koronáztatta meg magát magyar királynak (1 pont) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) c) 1790 (0,5 pont) 6. A XIX század eszmetörténete (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) liberalizmus D nacionalizmus E konzervativizmus B szocializmus A 7. A dualizmus kora (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) 2. német/szász és sváb 3. szlovák 4. román 5. ruszin 6. horvát 7. szerb (A népcsoportok általánosan használt más elnevezése is elfogadható.) írásbeli vizsga 0811 8 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 8. Világgazdasági válság (Elemenként 1 pont,

összesen 3 pont) a) 2. b) 2. c) 1. 9. Horthy korszak külpolitikája (Összesen 4 pont) a) az első világháborút lezáró vagy trianoni békeszerződés (0,5 pont) 1920. június 4 (0,5 pont) b) Kisantant (0,5 pont) c) a népszövetségi alapokmány 19. pontja lehetővé teszi a revízió felvetését a Népszövetség előtt, illetve erre vonatkozó javaslat benyújtását a Népszövetséghez; a békeszerződés (ún. Millerand-féle) kísérőlevele felveti annak lehetőségét, hogy a nemzeti szempontból igazságtalan határokat később módosítsák (Elemenként 0,5 pont.) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) d) A kisantant államok – szerződésük értelmében – egymással egyetértőleg járnak el Magyarországgal kapcsolatban. (1 pont) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható) e) elveti (0,5 pont) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) 10. Életmód a Rákosi-korszakban (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) hamis b) hamis c)

igaz d) igaz 11. Az Európai Unió intézményrendszere (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont) a) Európai Bíróság b) Európai Parlament c) Európai Tanács 12. Emberi jogok (Elemenként 0,5 pont, összesen 6 pont) Az Emberi és Az Emberi Jogok Polgári Jogok Egyetemes Nyilatkozata Nyilatkozata a) Az ártatlanság vélelme IX. 11. b) Közteherviselés XIII. c) A törvényhozás és végrehajtás szétválasztása XVI. d) Törvény előtti egyenlőség VI. 7 e) Egészséges környezethez való jog f) Véleménynyilvánítás szabadsága XI. 19 (Értékelendő elem a helyesen beírt szám és a helyesen kihúzott mező. A római számok helyett arab számok is elfogadhatók.) írásbeli vizsga 0811 9 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. A református vallás (rövid) Műveletek tartalmak Pont Feladatmegértés A vizsgázó alapvetően a reformáció kálvini

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


irányzatát 0–4 mutatja be, és érinti az egyházszervezet jellegzetességeit. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0–4 Tájékozódás térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a reformáció kálvini irányzata a XVI. század közepétől terjedt el Svájcból kiindulva vagy megnevez területeket, országokat Európában, ahol elterjedt. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a 0–4 Szaknyelv témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (hit, vallás, egyház, államforma, zsarnok stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (reformáció, eleve elrendelés, egyházközség, presbiter stb.) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található 0–4 Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl.

rögzíti, hogy Kálvin előnyben részesíti a köztársasági államformát, és megállapítja, hogy az egyházat választott világiak és lelkészek vezetik. M A vizsgázó alapvetően a reformáció kálvini irányzatának 0–6 Eseményeket alakító tényezők jellegzetességeit elemzi, és feltárja az egyházszervezet sajátos vonásait. feltárása T Pl. rögzíti, hogy a kálvinizmus számára a Biblia az egyetlen forrás, és megállapítja, hogy ezért elveti a szentségek többségét, és a szentek tiszteletét vagy rögzíti, hogy Kálvin az eleve elrendelés tanát vallotta, és megállapítja, hogy ezzel túllépett Luther tételein. T Pl. rögzíti, hogy a református egyház autonóm egyházközségekből áll, és megállapítja, hogy ezek a városi önkormányzat mintájára épülnek fel vagy rögzíti, hogy a liturgiára és a templomokra a puritánság jellemző, és megállapítja, hogy ez a bálványimádás szigorú tiltásából következik vagy egyéb

értékelhető megállapítást tesz az oktatás fontosságára vagy az iskolaszervezetre vonatkozóan. Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. 0–2 A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy ség, helyesírási hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 írásbeli vizsga 0811 10 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 14. A közlekedés forradalma (rövid) Műveletek tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a vasútépítés forradalmát mutatja 0–4 be, és feltárja ennek a gazdaság egészére gyakorolt hatását. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0–4 Tájékozódás térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy az ipari forradalom a XVIII. század utolsó évtizedeiben, Angliából indult ki, a

vasútépítés forradalma pedig a XIX. század első felében/középső harmadában következett be Európában. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a 0–4 Szaknyelv témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (kereskedelem, vasút, gőzhajó stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (tőke, gyár, gőzgép, nehézipar, húzóágazat stb.) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található 0–4 Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl. rögzíti, hogy vasúton óriási mennyiségű árut lehetett gyorsan szállítani, és megállapítja, hogy vasútépítési láz tört ki. M A vizsgázó alapvetően a vasútépítés forradalmának 0–6 Eseményeket alakító tényezők jelenségeit elemzi, és feltárja ezek gazdaságfejlesztő hatását. feltárása T Pl. rögzíti, hogy az ipari forradalom előtt csak

vízi úton lehetett olcsón tömegárut szállítani, és megállapítja, hogy a vasút ezt gyorsan és pontosan lehetővé teszi. T Pl. rögzíti, hogy a vasúti közlekedés által új területeket lehet bekapcsolni a gazdasági vérkeringésbe (piac és nyersanyagok), és megállapítja, hogy a vasútépítés hatalmas megrendeléseket jelent a nehéziparnak (bányászat, kohászat, fémfeldolgozás), vagy megállapítja, hogy jelentősen felgyorsult a kommunikáció sebessége. Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. 0–2 A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy ség, helyesírási hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 Feladatmegértés írásbeli vizsga 0811 11 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 15. Az erdélyi társadalom etnikai, vallási és rendi tagolódása (rövid) Műveletek tartalmak Pont A

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


vizsgázó alapvetően a XVI-XVII. századi Erdély etnikai 0–4 viszonyait mutatja be, és feltárja ennek vallási és rendipolitikai összefüggéseit. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0–4 Tájékozódás térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a XVI-XVII. századi Erdélyi Fejedelemség vegyes lakosságú terület volt vagy utal arra, hogy keleti részén székelyek, főleg délen szászok, a hegyvidékeken románok, míg a folyóvölgyekben és az Alföldön magyarok éltek. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a 0–4 Szaknyelv témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (nemzet, etnikum, vallás stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (rend, rendi nemzet, székely, szász, katolikus, evangélikus, református, görögkeleti, unitárius stb.)

M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található 0–4 Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl. rögzíti, hogy Erdélyben az adott korban három etnikai csoport (magyar, német, román), három rendi nemzet (magyar, székely, szász) élt egymás mellett, és megállapítja, hogy ezek csak részben fedték egymást. M A vizsgázó alapvetően Erdély etnikai, vallási és rendi 0–6 Eseményeket alakító tényezők tagolódását elemzi, és feltárja ezek összefüggéseit. T Pl. rögzíti, hogy a korabeli politika rendi alapú, és feltárása megállapítja, hogy a rendi nemzeteknek még nincs etnikai tartalma (a magyar etnikum két rendi nemzetet alkot, a román egyet sem). T Pl. rögzíti, hogy Európában egyedülálló módon biztosított a felekezetek együttélése, és megállapítja, hogy ennek egyik oka Erdély vallási sokszínűsége, vagy hogy a felekezeti megoszlás nagyjából egybeesik a politikai-rendi

megoszlással (katolikus székelyek, evangélikus szászok, református magyarok és görögkeleti románok). Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. 0–2 A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy ség, helyesírási hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 24 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 12 Feladatmegértés írásbeli vizsga 0811 12 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 16. I István állama (hosszú) Műveletek tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően az I. István alapította keresztény 0–8 magyar állam felépítését ismerteti. A válasz lényegre törően mutatja be az istváni állam működését. Az elemzés feltárja a földbirtokviszonyok és az államszervezet összefüggéseit. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a

történelmi eseményeket térben és időben 0–4 Tájékozódás térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a magyar állam megalapítása a Kárpát-medencében I. István uralkodása alatt történt (9971038 vagy 1000-1038) M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a 0–4 Szaknyelv témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (állam, közigazgatás, törvény, földbirtok stb.) és a következő konkrét történelmi fogalmakat (király, vármegye, egyház, püspök, érsek, ispán, tized stb.) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található 0–8 Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl. rögzíti, hogy a föld nagy része királyi tulajdonban volt, és megállapítja, hogy ezek a földek várispánságokra és udvarbirtokokra tagozódtak. T Pl. rögzíti, hogy kiépült az egyházszervezet, és megállapítja,

hogy ez mind az egyházszervezet világi és szerzetesi szférájára is érvényes. T Pl. rögzíti, hogy a törvények is az új viszonyokat tükrözik, és megállapítja, hogy különösen a magántulajdon védelme és az egyház támogatása alapvető céljuk. M A vizsgázó alapvetően I. István államának működését 0–10 Eseményeket alakító tényezők jellemzi, és feltárja a földbirtokviszonyok és a királyi hatalom összefüggéseit. feltárása T Pl. rögzíti, hogy kiépül a közigazgatási rendszer (vármegyék), és megállapítja, hogy István ebben is a nyugati mintát követi. T Pl. rögzíti, hogy az államalapítás egyben egyházalapítás is (önálló érsekség), és megállapítja, hogy az egyházszervezet mellett annak anyagi alapja is létrejön (tized). T Pl. rögzíti, hogy a szuverén királyi hatalom jelképei a törvénykönyv, a korona és a pénzverés, és megállapítja, hogy ezek nyugati mintára jelennek meg. T Pl. rögzíti, hogy az

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


államszervezés és a kormányzati struktúra főbb elemei a Karoling modellre hasonlítanak, és megállapítja, hogy a magyar társadalom fejlettségi szintje e modell átvételét tette lehetővé. Feladatmegértés írásbeli vizsga 0811 13 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. ség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus nyelvhelyesség kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–8 42 21 17. A reformkor (rövid) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0811 Műveletek tartalmak Pont A vizsgázó bemutatja a magyar államnyelvért folytatott 0–4

reformkori küzdelem eredményeit és feltárja a küzdelem sikerének okait. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0–4 elhelyezi. T Megállapítja, hogy a nemzeti ébredés korának (XVIII. század végétől a XIX. század közepéig), vagy a reformkornak (1825/1830–1848) egyik fő kérdése volt a magyar nyelv ügye, és utal arra, hogy Magyarország ebben az időben a Habsburg Birodalom része volt. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a 0–4 témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. törvény, udvar, anyanyelv, országgyűlés, hivatalos, államnyelv; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. reformkor, nemzeti ébredés, Helytartótanács. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található 0–4 információkat, és következtetéseket von le belőlük. T

Pl. bemutatja, hogyan nyert teret a magyar nyelv a közéletben a XIX. század első felében, és értelmezi, mit jelent az, hogy az 1844-es országgyűlési törvény következtében a magyar nyelv hivatalossá vált (pl. az országgyűlés kizárólagos, a Helytartótanács belügyeket érintő ügymenetének nyelve, illetve a közoktatás nyelve a magyar). 14 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó alapvetően a magyar államnyelvért folyó Eseményeket alakító tényezők küzdelem eredményeit elemzi, és feltárja a sikerek hátterét és okait. feltárása T Pl. felismeri az államnyelvért folyó küzdelem és a polgári-nemzeti fejlődés összefüggését, és megállapítja, hogy a magyar anyanyelv használatához való ragaszkodás, majd a magyar nyelv hivatalossá tételének követelése a reformkorban (vagy: II. József nyelvrendelete óta) politikai kérdéssé vált, T Pl. rögzíti, hogy a magyar

államnyelvért folyó sikeres harc több tényező együttes hatásának volt köszönhető (pl. nyelvújítás mozgalma, nemzeti nyelvű irodalom virágkora, a magyar nyelv ügyének kérdésében nem volt liberális-konzervatív ellentét, és az udvar sem vétózta meg), és megállapítja, hogy mindezek az eredmények egyes nemzetiségi vezetők tiltakozását váltották ki vagy mindezek hátterében a liberális nacionalizmus húzódott meg. Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. ség, nyelv- A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. helyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–6 0–2 24 12 18. Magyarország demográfiája (hosszú) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása írásbeli vizsga 0811 Műveletek tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően Magyarország XVIII. századi 0–8 újrabenépesítésének folyamatát

ismerteti, és azt lényegre törően elemzi. Az elemzés feltárja a benépesülés különböző formáit (bevándorlás, belső vándorlás és betelepülés) is. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azok alapján lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0–4 elhelyezi. T Megállapítja, hogy a XVIII. századi újrabenépesítés hátterében a XVI–XVIII. századi háborúk és a török hódoltság hatására bekövetkezett népességfogyás áll (vagy: behatárolja a korszakot a Rákóczi-szabadságharc bukása és II. József uralkodása idejének említésével), vagy utalhat arra, hogy a telepítések és a belső vándorlás elsősorban az ország alig lakott középső, illetve déli területeire irányultak M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a 0–4 témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


fogalmakat: pl. demográfia, népsűrűség, népességfogyás, állam; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl migráció, telepítés, bevándorlás/öntevékeny betelepülés, belső vándorlás, betelepítés/szervezett betelepülés. 15 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található 0–8 információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a pusztítások elsősorban a déli és középső területeket érintették, és megállapítja, hogy ezért a bevándorlás/betelepítés is elsősorban ezekre az elnéptelenedett területekre irányult. T Pl. rögzíti, hogy a betelepítések során állami és földesúri érdekek érvényesültek, és megállapítja, hogy az állam és a földbirtokosok elsősorban idegen (főleg katolikus sváb/német) lakosokkal kívánták benépesíteni a lakatlanná vált

területeket, vagy az államot elsősorban a munkaerőhiány, illetve az adózók számának növekedése motiválta; T Pl. rögzíti a betelepülőket motiváló tényezőket, és megállapítja, hogy a spontán és szervezett módon érkező telepeseket a szabad földterületek és a kedvezmények teremtette gyarapodás lehetősége vonzotta Magyarországra. M A vizsgázó alapvetően az ország XVIII. századi 0–10 Eseményeket alakító tényezők újrabenépesülésének folyamatát jellemzi, és bemutatja ennek különböző formáit (bevándorlás, belső vándorlás és feltárása betelepítés) is. T Pl. bemutatja a XVIII századi népességnövekedés különböző formáit (bevándorlás/öntevékeny betelepülés, belső vándorlás, betelepítés/szervezett betelepülés, belső népszaporulat), és megállapítja, hogy a növekedés több folyamat együttes hatásának eredménye; T Pl. megnevezi a belső vándorlást kiváltó okokat, és megállapítja, hogy a

természet-földrajzilag kedvezőtlenebb adottságú (hegyvidék), de a háborúk által kevésbé érintett peremterületekről a magyar, szlovák, ruszin és román lakosság egyes csoportjai a középső és déli területek dombos, illetve sík vidékei felé indultak; T Pl. megnevezi a legfontosabb betelepülő népcsoportokat (német/sváb, román, szerb/rác, ruszin/rutén, lengyel stb.), és különbséget tesz pl. a tudatosan – előre megépített falvakba – betelepített katolikus németek és a spontán módon betelepülő ruszinok, illetve románok, vagy az ide menekülő szerbek között; T Pl. említi, hogy a szervezett betelepítés részben a nagybirtokosok, de döntően az állam irányításával folyt, és megállapítja, hogy a Habsburg államhatalom, illetve a földesurak érdeke találkozott abban, hogy növelni kell az ország (és ezáltal az állami adóalanyok) népességének számát. Források használata írásbeli vizsga 0811 16 / 19 2008. május 7

Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. ség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus nyelvhelyesség kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–8 42 21 19. A 2 magyar hadsereg (rövid) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0811 Műveletek tartalmak Pont A vizsgázó bemutatja a 2. magyar hadsereg doni 0–4 katasztrófáját, és összehasonlítja a hadseregparancsnok hadparancsát a történészi értékeléssel. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0–4 elhelyezi. T

Megállapítja, hogy a Szovjetunió ellen hadba lépett Magyarország ún. 2 magyar hadserege (1942 őszén) Voronyezs térségében (keleti front) vagy a Don folyó mentén épített ki védelmi állásokat, melyek ellen a szovjet csapatok 1943 januárjában elsöprő erejű támadást indítottak. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a 0–4 témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. második világháború, front, ellenállás, vereség, veszteség; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. hadparancs, vezérezredes, 2 magyar hadsereg, áttörés, visszavonulás, összeomlás. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található 0–4 információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy Jány Gusztáv hadparancsában a végsőkig való kitartásra adott ki parancsot, majd az összeomlás után néhány nappal a magyar katonákat „gyáva

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


meneküléssel” vádolta, és megállapítja, hogy Ungváry Krisztián történész a vezérezredest és a németekhez az értelmetlenségig hű tisztikart teszi felelőssé a katonai vereség után bekövetkező katasztrófáért. 17 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó alapvetően a 2. magyar hadsereg doni Eseményeket alakító tényezők katasztrófáját elemzi, és összeveti a hadseregparancsnok hadparancsát a történészi véleménnyel. feltárása T Pl. rögzíti az ún 2 magyar hadsereg védelmi állásai ellen 1943 januárjában indított szovjet támadás elsöprő voltát, és megállapítja, hogy a hadsereg parancsnoka a végsőkig való kitartásra adott ki hadparancsot, ami a katonai vereséget katasztrófába fordította (pl. a kb 120 ezer fős veszteség, a felszerelés megsemmisülése); T Pl. rögzíti a katonai összeomlást siettető tényezőket (hiányos felszerelés, nagy hideg és a

német segítség elmaradása), és megállapítja, hogy az összeomlás súlyos következményekkel járt (az ország védelmi képességének meggyengülése). Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy ség, helyesírási hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–6 0–2 24 12 20. Az 1956-os forradalom (hosszú) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0811 Műveletek tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően az 1956-os forradalom 0–8 kirobbanásához vezető okokat ismerteti és azokat lényegre törően elemzi. A vizsgázó elemzi az egyetemisták által megfogalmazott követeléseket. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azok alapján lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a

történelmi eseményeket térben és időben 0–4 elhelyezi. T Megállapítja, hogy Magyarország 1945 óta a szovjet tömb része, vagy az 1956-os eseményeket megelőzi az 1953–55 közötti Nagy Imre kormány reformkísérlete, és az 55-ös visszarendeződési kísérlet. vagy Említheti a nemzetközi vonatkozások között a hidegháborús helyzetet. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a 0–4 témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. diktatúra, pártállam, törvénytelenségek, demokrácia, függetlenség, forradalom; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. MEFESZ, Magyar Dolgozók Pártja, Rákosi-rendszer, tervgazdaság, reformok, revízió. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található 0–8 információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a követelések egyik csoportja a külpolitikai kérdésekkel foglalkozik,

és megnevezi a példát a forrásból (szovjet csapatok kivonása); 18 / 19 2008. május 7 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató T Pl. rögzíti, hogy a követelések másik csoportja az ország politikai berendezkedésének megújításával, demokratizálásával kapcsolatos, és megnevez legalább két példát a forrásból (MDP demokratizálása, Nagy Imre kormányfősége, bűnösök felelősségre vonása, a hatalmi visszaélésekben vétkes vezetők felelősségre vonása, demokratikus választások); T Pl. rögzíti, hogy a követelések harmadik csoportja a nemzeti szimbólumokkal, ünnepekkel kapcsolatos, és megnevez legalább egy példát a forrásból (Sztálin-szobor lebontása, nemzeti ünnepek és címer kérdése). M A vizsgázó alapvetően az 1956-os forradalom 0–10 Eseményeket okait összegzi az egyetemisták alakító tényezők kirobbanásának követeléseinek elemzésével. feltárása T Pl. rögzíti a szovjet

megszállással Magyarországra erőltetett, s fokozatosan kiépülő sztálinista-kommunista rendszer jellemzőit (leszámolt politikai ellenfeleivel, pártállami diktatúrát épített ki, személyi kultuszt vezetett be, s félelemben tartotta, illetve nyomorba taszította a lakosság nagy részét), és megállapítja, hogy a rendszer felszámolta a demokráciát, a pluralizmust, a privát gazdaságot; T Pl. rögzíti, a Nagy Imre által 1953-ban elindított folyamatokat, és megállapítja, hogy a társadalom (elsősorban az értelmiség és az ifjúság) már nem fogadta el a sztálinista vezetőket (Gerő Ernő, Hegedűs András), s hangot adott ellenvéleményének; T Pl. rögzíti, hogy a diákság által megfogalmazott követelésekben, illetve az ennek nyomán másnapra meghirdetett tüntetésen a tiltakozók az ún. Rákosirendszerrel való leszámolást követelték, és megállapítja, hogy a hatalom erőszakhoz folyamodott, és emiatt forradalom robbant ki. T Pl.

Figyelem! Ez itt a doksi tartalma kivonata.
Kérlek kattints ide, ha a dokumentum olvasóban szeretnéd megnézni!


rögzíti, hogy a tüntetés kezdetben békésen zajlott, és megállapítja, hogy a békés jelleg és a jelszavak a lakosság többségének demokráciára, függetlenségre való igényét és szabadságvágyát fejezték ki. Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és 0–8 egyértelműek. ség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus nyelvhelyesség kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM 42 ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 21 írásbeli vizsga 0811 19 / 19 2008. május 7