Történelem | Középiskola » Történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2008

ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 7 Azonosító jel: Történelem TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 7 8:00 I. Időtartam: 90 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 0811 I. összetevő Azonosító jel: Történelem emelt szint Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! •

Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 2 / 20 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: I. Rövid választ igénylő feladatok 1. Az alábbi kérdés a Római Birodalom történelmével kapcsolatos Állapítsa meg, kire vonatkoznak a római történetíróktól származó idézetek! Írja a megfelelő nevet a kipontozott helyekre! (Elemenként 0,5 pont.) „ kijelentette, hogy aki engedelmeskedik, annak jó dolga lesz, de ellenségei közül senkit sem fog kímélni. Így szólván, felolvasta körülbelül 400 senatornak és 1600 lovagnak a névsorát, kiket halálra szánt, ő az első, aki a halálraítéltek névsorát nyilvánosságra hozta, aki díjat tűzött ki azok számára, kik ezeket megölik” (Appianosz) a) „Végül a rómaiak két consult két légióval küldtek ellene. [] Hosszú ideig tartott és hevesen dúlt a harc, hiszen több

tízezer egyaránt elszánt ember vívta. [] egy lándzsától combján megsérült, térdre esett, de pajzsát maga előtt tartva tovább harcolt az ellene törőkkel. Végül őt is, harcostársait is bekerítették, és megölték [] Az élve elfogottakat Crassus a Capuából Rómába vezető út teljes hosszában keresztre feszíttette.” (Appianosz) b) „Ezeket mondotta a császár latin nyelven, egy másik pedig tolmácsolta, majd a császár a zsinat elnökeinek adta át a szót. Ekkor az egyik párt vádakkal halmozta el a másikat, azok pedig védekeztek és viszont gyalázkodtak. [] a császár türelmesen hallgatta valamennyiüket, és feszült figyelemmel fogadta az előadott érveket [] Kegyesen tárgyalt mindegyikükkel és görögül beszélt, mert ezt a nyelvet is ismerte.” (Eusebios a niceai zsinatról) c) „Caius /Gaius/ könnyűszerrel az állam első embere lehetett volna, de vagy a fivére halálának a megtorlása, vagy a királyi hatalomhoz vezető út

előkészítése okából, ő is, fivérének példájára néptribunusként lépett fel. Céljai sokkal becsvágyóbbak és merészebbek voltak. Polgárjogot akart adni Itália valamennyi lakójának, kiterjesztve egészen az Alpokig, földet osztott, megtiltotta, hogy bárki ötszáz iugerumnál többet béreljen, ahogyan korábban a Lex Licinia rendelkezett.” (Velleius Paterculus) d) „Ugyanebben az időben felhozatta a sírboltból és megszemlélte Nagy Sándor koporsóját és holttestét, majd aranykoszorút helyezve fejére, virággal borította el, úgy rótta le kegyeletét iránta; [] Egyiptomot római provinciává alakítva még termékenyebbé, Róma gabonaellátására még alkalmasabbá akarta tenni []. Hogy actiumi győzelmének emlékét az utókor számára még fényesebbé tegye, Actium mellett megalapította Nicopolis városát” (Suetonius) e) írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 3 / 20 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel:

„Innen visszatért Rómába, majd átkelt Macedóniába, és ott Pompeius fölött, akit majd négy hónapon át hatalmas sáncrendszerekkel körülzárt, a pharsalusi csatában végleges győzelmet aratott, aztán Alexandriáig üldözte a menekülőt. [] A győzelem kivívása után Egyiptom királyságát Cleopatrának és öccsének adta át; nem merte provinciává tenni, nehogy egyszer egy forróbb fejű helytartó kezén forrongások tűzfészkévé válhasson.” (Suetonius) f) 3 pont 2. A feladat a humanizmus és a reneszánsz korszakához kapcsolódik Válaszoljon a kérdésekre az alábbi forrás segítségével! „Az uralkodónak nem kell félnie, hogy kegyetlennek híresztelik, ha egységben és békességben tartja alattvalóit. Mert alig pár példa statuálása árán még mindig irgalmasabb lesz a fejedelem, mint akik szabad folyást engednek a rendetlenségnek. A rendetlenség ugyanis az egész közösséget veszélyezteti, az uralkodó által elrendelt

kivégzések pedig egy-egy személy ellen irányulnak. Mindebből vita származik: szeressék-e inkább az uralkodót, mint féljék, vagy ellenkezőleg. Azt feleljük, egyik is, másik is szükséges lenne, de mivel nehéz e két dolgot összekapcsolni, biztonságosabb, ha tartanak tőle, mintha szeretik, ha a kettő közül egyiknek már hiányoznia kell. A bölcs uralkodó ne legyen szótartó, ha ez a magatartás kárára válik, s ha az okok, melyek miatt ígéretet tett, megszűntek. Ha az emberek jók lennének, ez az elv kárt okozna, de mert gonosz indulatúak, nem tartanák meg adott szavukat veled szemben, így hát neked sem kell megtartanod velük szemben. Az emberek cselekedeteiben, de különösen a fejedelemében, akivel szemben nincs helye a jogos számonkérésnek, a végcélt kell tekinteni. Győzzön tehát a fejedelem, és tartsa fenn hatalmát, s eszközeit tiszteletre méltónak fogják ítélni.” (Machiavelli: A fejedelem; 1513) a) Hogyan viszonyuljanak az

alattvalók az uralkodóhoz Machiavelli szerint? Nevezze meg ezt az érzést! ( 0,5 pont) . b) Milyen cél érdekében lehet az uralkodó akár kegyetlen is Machiavelli szerint? Mivel indokolja ezt? Cél: .(0,5 pont) Indoklás: .(1 pont) c) Mivel indokolja Machiavelli a fejedelem szószegésének jogosságát? (1 pont) Indoklás: írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 4 / 20 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: d) Egy ókori római mondás szerint: Az állam üdve a legfőbb törvény. Milyen hasonlóságot vagy különbséget fedez fel az előbbi mondás és Machiavelli véleménye között? (1 pont) . 4 pont 3. A feladat Magyarország XV századi történelmére vonatkozik Válaszoljon a forrás és ismeretei alapján a következő kérdésekre! „Miklós őrkanonok, szószólónk, hazatérve jelentette ugyan a pápa legjobb indulatát irányunkban, de egy mentegetődző levelet hozott, hogy tudniillik az itáliai háborúk miatt jelenleg nem tud

segíteni a kereszténység ügyén. Azt akarjuk tehát, hogy ne legyetek tovább Őszentségének terhére, hanem egyéb ügyeket elintézve térjetek mielőbb haza. Azt az egy, igen fontos dolgot azonban hazatértekkor fejtsétek ki, hogy manapság veszedelmes az egész kereszténység ügye iránt tanúsított hanyagság, s ezt úgy fejtsétek ki, hogy a pápa s a többiek megértsék, mi következhetik ebből, s ha amit nem kívánunk valami baj történik, azt ne róhassák fel Magyarország királyának, akin egyáltalán nem múlott a kereszténység megvédése, sőt a mohamedi babona kiirtása. Mi ezentúl szükségképpen azt tesszük, ami helyzetünk szempontjából kevéssé tűnik veszélyesnek.” (A magyar uralkodó levele a pápai udvarba küldött követének; 1462) a) Nevezze meg a levél íróját! (1 pont) b) Milyen kéréssel küldte a király a követet a pápához? (0,5 pont) c) Miért rendelte haza? (1 pont) . d) Melyik államra utal az aláhúzott

szövegrész? (0,5 pont) . írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 5 / 20 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: e) A feladat a levél utolsó mondatához kapcsolódik. Hogyan változtatta meg külpolitikáját az uralkodó az 1460-as évek közepétől? (1 pont) 4 pont 4. A feladat a felvilágosodáshoz kapcsolódik Döntse el a forrás alapján, hogy a megállapítások igazak vagy hamisak! Írjon X jelet a táblázat megfelelő helyére! (Elemenként 1 pont.) „Minthogy a szabad államban minden szabad ember maga kell, hogy kormányozza magát, a nép egészét kell, hogy illesse a törvényhozó hatalom. Minthogy azonban ez keresztülvihetetlen, a népnek a maga képviselői útján kell megtennie mindazt, amit maga nem tud megtenni. Az emberek jobban ismerik saját városuk szükségleteit, mint más városokéit, és mindenki jobban tudja ítélni szomszédainak képességeit, mint más honfitársaiéit. Nem szabad tehát a törvényhozó hatalom

tagjait általában a nemzet összességéből kiválasztani, hanem az a helyes, ha minden helyen a lakosok maguk választanak maguk közül képviselőt. Az egyes kerületekben minden állampolgárt meg kell, hogy illessen a jog, hogy szavazhasson, kivéve azokat, akik annyira alacsony helyzetben vannak, hogy úgy tekintendők, mint akiknek nincsen saját akaratuk. Mindig vannak olyanok, akik születésüknél, gazdagságuknál vagy rangjuknál fogva kiemelkednek a többiek közül. Ha azonban ezek elvegyülnének a nép között, és csak annyi szavuk volna, mint másnak, a közös szabadság szolgaságuk lenne. A törvényhozásban őket megillető résznek tehát arányban kell állnia azokkal az előnyökkel, amelyekkel az államban rendelkeznek. Ez akkor fog bekövetkezni, ha olyan testületet alkotnak, amelynek joga van a nép kezdeményezéseit megállítani. Nem szükséges, hogy a képviselők választóiktól minden egyes ügyre nézve külön utasítást kapjanak. Igaz

ugyan, hogy így a képviselők szava jobban kifejezésre juttatná a nemzet hangját, mindez azonban rengeteg huzavonára vezetne, minden egyes képviselőt a többi urává tenne.” (Montesquieu: A törvények szelleméről; 1748) Megállapítások a) Montesquieu a képviseleti rendszer mellett érvel, mert a igaz hamis közvetlen demokrácia rendszerét működésképtelennek tartja. b) Montesquieu az embereket teljesen egyenlőnek tartja, ezért elutasítja bármiféle választójogi cenzus bevezetését. c) Montesquieu javasolja, hogy a választók a képviselőket részletes követutasítással lássák el. d) Montesquieu szerint a képviselőket egyéni választókerületekben kell megválasztani. 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 6 / 20 2008. május 7 Azonosító jel: Történelem emelt szint 5. Az alábbi feladat a XVII századi törökellenes hadjáratokhoz kapcsolódik Válaszoljon az alábbi kérdésekre! Török hadjáratok – törökellenes

harcok a) Töltse ki a táblázatot a török hadjáratokkal kapcsolatban az alább felsorolt információk alapján! Minden rubrikában tüntesse fel a megfelelő betűjelet, továbbá pótolja a hiányzó évszámot! (Elemenként 0,5 pont.) Évszám A hadjárat katonai eredménye (vagy kudarca) török szempontból A hadjáratok politikai következménye 1663 1683 írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 7 / 20 2008. május 7 Történelem emelt szint A: B: C: D: E: F: Azonosító jel: Bécs sikertelen ostroma Zrínyi Miklóst a magyarországi hadak főparancsnokává nevezik ki Érsekújvár bevétele Szentgotthárdi vereség törökellenes Szent Liga megszerveződése vasvári békekötés b) Ki volt ekkor Magyarország királya? (0,5 pont) . 4 pont 6. A feladat az ipari forradalomhoz kapcsolódik Pótolja a források segítségével a feladat végén található szövegből hiányzó szavakat, kifejezéseket! (Elemenként 0,5 pont.) Az utazási idő (menetidő)

csökkenése Londonból néhány fontosabb angol városba írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 8 / 20 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: A fontosabb európai országok szén- és vastermelése A gőzhajó felfedezése után a szárazföldi közlekedés forradalmát a . (a) jelentette. Az addigi postakocsikkal és szekerekkel történő szállításhoz képest jelentősen csökkent a .(b) és óriásira nőtt a (c) mennyisége. E két tényező azt eredményezte, hogy a szárazföldi szállítás jóval .(d) lett Ezért érte meg egész Európát behálózni vasútvonalakkal A vasútépítés aztán hatalmas megrendeléseket biztosított a .-nak(e) Ugrásszerűen nőtt a .f)- és g)-termelés Mindebben hagyományosan .(h) járt élen, de az 1830-as évektől dinamikusan zárkóztak fel a német területek. 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 9 / 20 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: 7. Az alábbi feladat a

XVIII-XIX századi magyar rendi állammal kapcsolatos Válaszoljon a kérdésekre a források és ismeretei alapján! A magyarországi törvényhozás, kormányzás és igazságszolgáltatás rendszere a XVIII. században „Magyarországon szokás szerint negyedévenként valamennyi megye nemesei összegyűltek. Ilyen alkalmakkor a kormány valamennyi rendelkezését az egybegyűlt testület elé bocsátották, hogy bármilyen törvénytelenség esetén azt gravámenként, sérelemként az országgyűléshez továbbíthassák. A megyegyűlések alkalmával az országgyűlésre küldött követek utasításait is előkészítették, minthogy Magyarországon a korábbi reformok értelmében az országgyűlési tagok szó szerint írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 10 / 20 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: meghatalmazott követek [] Az alispán minden esetben a megye számszerű adatainak értékelésével nyitotta meg az ülést, beszámolt a

kiadásokról, bevételekről, az utak, a börtönök, az elintézetlen perek állásáról, a tervezett intézkedésekről s az élelem áráról stb.” (Pulszky Terézia emlékiratai; 1850, London) a) Fogalmazza meg, miben tér el a modern országgyűlési képviselő felhatalmazása a reformkori követétől! (1 pont) . . b) Nevezze meg, ki vezette a vármegyei gyűléseket! (0,5 pont) c) Nevezzen meg két – a magyar országgyűléssel, illetve a törvényalkotás menetével kapcsolatos – uralkodói jogkört! (Elemenként 0,5 pont.) . . d) Nevezze meg, hogy a kétkamarás országgyűlés melyik táblája játszott fontosabb szerepet a reformkorban a törvényjavaslatok kidolgozásában! (0,5 pont) . 3 pont 8. A feladat az Amerikai Egyesült Államok történetéhez kapcsolódik Válaszoljon a kérdésekre a forrás és ismeretei alapján! (Elemenként 0,5 pont.) Év 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 1942 Az Egyesült Államok gazdasági mutatói

Munkanélküliségi arány Nemzeti össztermék Költségvetés hiánya a (%) milliárd dollárban GDP százalékában (GDP) 3,2 822 -1,1 8,7 750 -0,3 15,9 692 2,8 23,6 600 2,4 24,9 587 2,2 21,7 633 4,1 20,1 681 3,6 16,9 778 4,5 14,3 811 0,3 19,8 779 2,1 17,2 841 2,8 14,6 906 1,1 9,9 1071 4,1 4,7 1285 20,8 írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 11 / 20 2008. május 7 Azonosító jel: Történelem emelt szint a) Melyik évben láthatóak a New Deal okozta változások? Válaszát indokolja meg a statisztika alapján! Év:. Indoklás: . b) Mi az ára az új gazdasági fellendülésnek? Miért? . Indoklás: . c) Nevezzen meg kettőt a New Deal konkrét intézkedései közül! . . d) Mikorra sikerült a munkanélküliséget is a válság előtti szint közelébe visszaszorítani? Miért ekkor? Év:. Indoklás: . 4 pont 9. A feladat a klebelsbergi kultúrpolitikára vonatkozik Válaszoljon a kérdésekre ismeretei és az alábbi forrás segítségével! „T.

nemzetgyűlés! Szeretném a köztudatba belevinni, a trianoni béke következtében lefegyverzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból bizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos életének második ezer esztendejében is életképes, erős és hogy bántani nagy történelmi igazságtalanság.” (Klebelsberg Kunó országgyűlési beszéde; 1925) a) Határozza meg, mit érthetett Klebelsberg ezen a kifejezésen: „kultúrfölény”! (1 pont) . . b) Soroljon fel három konkrét oktatás- és kultúrpolitikai intézkedést Klebelsberg minisztersége idejéből! (Elemenként 0,5 pont.) 1) . 2) . 3) . írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 12 / 20 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: c) Hogyan befolyásolták a

trianoni békeszerződésben rögzített korlátozások az oktatási tárca költségvetésének növekedését? Válaszát indokolja!(1 pont) . . . d) Mi volt a magyar állam hivatalos neve Klebelsberg beszédének elhangzásakor? (0,5 pont) . 4 pont 10. Az alábbi kérdés az 1956-os forradalom nemzetközi vonatkozásaival kapcsolatos Párosítsa az idézeteket a források hovatartozására utaló megjelölésekkel, majd az időrendnek megfelelően egészítse ki a táblázatot a megfelelő betűjelek beírásával! (Elemenként 0,5 pont.) Idézetek: a) „1. Az összes szovjet csapatoknak azonnali kivonását követeljük Magyarországról a békeszerződés határozatai alapján. [] 6. Követeljük a magyar–szovjet és magyar–jugoszláv politikai, gazdasági és szellemi kapcsolatok felülvizsgálatát és új rendezését a politikai és gazdasági teljes egyenrangúság és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás alapján.” b) „A Minisztertanács elnöke []

követelte ezeknek a szovjet katonai alakulatoknak haladéktalan, azonnali visszavonását. Közölte a szovjet követtel, hogy a magyar kormány a Varsói Szerződést azonnal felmondja, egyidejűleg kinyilatkoztatja, Magyarország semlegességének védelmére a négy nagyhatalom segítségét kéri.” c) „Harminc percig beszéltem, a fordítás idejét nem számítva. Elmondtam, hogy pártunk és a testvérpártok aggódnak Magyarország sorsa miatt, és hogy a poznani tanulságok után nem szeretnénk, ha Magyarországon valami hasonló történne. [] A Nagy Imre-kérdést érintve kijelentettem, hogy hiba volt a pártból való kizárása, bár megérdemli azt. Sajnos Nagy Imre azóta újabb hibákat követett el” d) „A világ színe előtt visszautasítom azt a rágalmat is, mintha a dicsőséges magyar forradalmat fasiszta vagy antiszemita kilengések szennyezték volna be [] Fegyveres ellenállásra parancsot adni nincs módomban: egy napja kapcsolódtam be a kormány

munkájába, a katonai helyzetről tájékoztatva nem vagyok, felelőtlenség volna tehát tőlem a magyar ifjúság drága vérével rendelkezni. Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és igazsághoz való ragaszkodását.” írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 13 / 20 2008. május 7 Azonosító jel: Történelem emelt szint e) „A Szovjetunió segített bennünket az ellenforradalom fegyveres szétzúzásában. Nekünk, magyar kommunistáknak nehéz és fájdalmas, hogy a Szovjetunió ismét kénytelen volt vérét ontani a szocializmus ügyéért Magyarországon.” f) „Legfőbb vágyunk, hogy ezek a népek, melyektől saját nemzetünk fiainak oly jelentős része származik, visszanyerjék szuverén jogaikat, és szabadon válasszák meg kormányaikat. Mi nem tekintjük ezeket a nemzeteket potenciális katonai szövetségeseinknek. Barátainknak [] tekintjük őket” Az idézett források: A) A MEFESZ Budapest

Műszaki Egyetemen tartott diáknagygyűlésének követelései B) Bibó István államminiszter nyilatkozata C) Részlet Kádár János és Hruscsov tárgyalásairól szóló jegyzőkönyvből D) J. F Dulles, az Egyesült Államok külügyminiszterének beszéde, 1956 október 27 E) A magyar kormány jegyzéke az ENSZ-hez, 1956. november 1-jén F) Anasztaz Mikojan szovjet vezető jelentése az SZKP KB-nak, 1956. július 18 Az idézetek időrendje 1. Idézetek Az idézett források 2. A 3. D 4. E 5. d 6. 4 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 14 / 20 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: 11. A feladat a demográfia kérdésköréhez kapcsolódik Tanulmányozza a grafikont, amely Anglia népesedési folyamatait ábrázolja az ipari forradalom megindulása után, majd oldja meg az alábbi feladatokat! (Elemenként 0,5 pont.) ezer főre 1) 2) 3) Idő I. II. III. a) Készítsen jelmagyarázatot a grafikonhoz! 1) . 2) . 3) . b)

Következtessen a fenti ábrából: hogyan jelenne meg egy grafikonon a népességszám változása! Húzza alá a helyes megoldást! 1. egyre meredekebben emelkedő görbe 2. folyamatosan csökkenő görbe 3. kezdetben meredeken, majd enyhén emelkedő görbe c) Melyik évszámpárt írná az I. és III szaggatott függőleges vonalhoz Angliára vonatkoztatva? Húzza alá a helyes megoldást! 1. 1750 és 1930 2. 1850 és 2000 3. 1550 és 1750 írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 15 / 20 2008. május 7 Azonosító jel: Történelem emelt szint d) Magyarázza meg, hogy a XX. század második felében Nyugat-Európában mi az oka a születési arányszám csökkenésének! Húzza alá a helyes megoldást! 1. környezetszennyezés 2. az életszínvonal-életmód változása 3. élelmiszerválság 3 pont 12. Az alábbi feladat a Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedésével kapcsolatos A forrás és a választási eredmények tanulmányozása után oldja meg a

feladatokat! (Elemenként 0,5 pont) „A választás eredményének megállapítása 7. § (1) Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. A választópolgár egy jelöltre szavazhat (2) Ha az első választási fordulóban nem szavazott a választókerület választópolgárainak több mint fele (a továbbiakban: érvénytelen választási forduló), a második választási fordulóban a) mindazok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban indultak; b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület polgárainak több mint az egynegyede szavazott. (3) Ha az első választási fordulóban a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott ugyan, de

egy jelölt sem kapta meg az érvényes szavazatoknak több mint a felét (a továbbiakban: eredménytelen választási forduló), a második fordulóban a) azok a jelöltek indulhatnak, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább tizenöt százalékát megkapták, ha nincs legalább három ilyen jelölt, akkor az első fordulóban a legtöbb szavazatot elért három jelölt; b) képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választó polgárainak több mint az egynegyede szavazott. (1989 évi XXXIV törvény az országgyűlési képviselők választásáról) „8. § [] (5) a) A pártlista nem kap mandátumot, ha az azt állító párt területi listái a választópolgárok által valamennyi területi pártlistára leadott és országosan összesített érvényes szavazatok több mint öt százalékát nem érték el.” (1994 évi III törvény az országgyűlési képviselők

választásáról ) Pártok Listás szavazati arányok Mandátumarányok Fidesz 29,48 FKGP 13,15 MDF 1,80 MSZP 32,92 SZDSZ 7,57 MIÉP 5,47 38,08 12,44 4,66 34,72 6,20 3,63 Az országgyűlési választások eredményei 1998-ban (%) írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 16 / 20 2008. május 7 Azonosító jel: Történelem emelt szint a) Állapítsa meg, melyik az a párt, amelyik 1998-ban csak egyéni választási körzetben szerzett mandátumokat! Indokolja meg a választójogi törvényre hivatkozva, miért nem jutott ez a párt listás mandátumhoz! (Elemenként 0,5 pont.) A párt neve: . Indoklás: . . b) A források és ismeretei alapján párosítsa a fiktív választási eseteket a hozzájuk tartozó fogalmakkal! (Egy fogalom kimarad.) 1. Bár a választópolgároknak csak 40%-a ment el szavazni a körzetben, a választás mégis érvényes és eredményes volt. 2. Az első fordulóban a választók 52%-a vett részt A legtöbb szavazatot – a szavazatok

42%át – K Márton független jelölt szerezte meg 3. A választási fordulóban a választókerület választópolgárainak 62%-a szavazott, akiknek 51%-a N. Ildikóra adta le voksát 4. Az első fordulóban a választókerület választópolgárainak 40%-a szavazott, akiknek 86%-a Z. Csabára szavazott A) eredménytelen választási forduló B) érvényes és eredményes első választási forduló C) érvénytelen választási forduló D) második választási forduló E) harmadik választási forduló 1. 2. 3. 4. 3 pont írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 17 / 20 2008. május 7 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 Azonosító jel: 18 / 20 2008. május 7 Történelem emelt szint írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 Azonosító jel: 19 / 20 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: elért maximális pontszám pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok 1. Római Birodalom 2. Humanizmus és reneszánsz 3.

Magyarország a XV században 4. Felvilágosodás 5. XVII századi törökellenes hadjáratok 6. Ipari forradalom 7. Államszervezet a XVIII-XIX században 8. Az USA és a gazdasági válság 3 4 4 4 4 4 3 4 9. Klebelsbergi kultúrpolitika 4 10. 1956 nemzetközi összefüggései 4 11. Demográfiai kérdések 3 12. Magyar alkotmány 3 44 Összesen javító tanár Dátum: . elért pontszám programba beírt pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok javító tanár jegyző Dátum: . Dátum: . Megjegyzések: 1. Ha a vizsgázó a II írásbeli összetevő megoldását elkezdte, akkor ez a táblázat és az aláírási rész üresen marad! 2. Ha a vizsga az I összetevő teljesítése közben megszakad, illetve nem folytatódik a II összetevővel, akkor ez a táblázat és az aláírási rész kitöltendő! írásbeli vizsga, I. összetevő 0811 20 / 20 2008. május 7 ÉRETTSÉGI VIZSGA

2008. május 7 Azonosító jel: Történelem TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2008. május 7 8:00 II. Időtartam: 150 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM emelt szint írásbeli vizsga 0811 II. összetevő Azonosító jel: Történelem emelt szint Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló helyet! Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásához tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat! • Olvassa el figyelmesen a feladatokat! • Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait! • Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)! • Használja minden feladat megoldásához a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási

szótárt! • Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le! A szöveges, kifejtendő feladatok elkészítéséhez az alábbi munkamenetet javasoljuk: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja föl a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (fejlődés, változás, termelés stb), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), amelyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat, következtetéseket! 5. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 6. Tárja föl a probléma előzményeit, okait, következményeit! 7. Fogalmazzon meg feltételezéseket, magyarázatokat! 8. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit (pl nevek, évszámok), nézőpontját, véleményét! 9.

Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 10. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai: • a feladat megértése, • megfelelés a tartalmi követelményeknek, • a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége. Eredményes munkát kívánunk! írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 2 / 28 2008. május 7 Azonosító jel: Történelem emelt szint Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen négyet kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: kidolgozandó: kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra és legalább kettő a magyar történelemre vonatkozik. Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Korszakok, témák A feladat típusa 13. Katolikus megújulás, ellenreformáció rövid Egyetemes 14. Korai kapitalizmus hosszú történelem 15. Az európai integráció

rövid 16. A századforduló nagyhatalmi politikája hosszú 17. Három részre szakadt ország rövid 18. Szent László és Könyves Kálmán hosszú Magyar 19. A dualizmus nemzetiségi politikája rövid történelem 20. Magyar jobbágyság a XVIII. században hosszú 21. A gazdasági válság hatása hazánkra rövid 22. A Kádár-korszak kultúrpolitikája hosszú A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát! Ellenőrizze választása helyességét az alábbi táblázat kitöltésével! A feladatválasztás szempontjai Igen Négy feladatot választott? Legalább két magyar történelmi feladatot választott? Legalább egy egyetemes történelmi feladatot választott? Két rövid és két hosszú feladatot választott? Mind a négy kiválasztott feladata különböző korszakból való? (A táblázatban a korszakokat a kettősvonal választja el.) Egyértelműen jelölte feladatválasztásait? A feladatok közül

csak a választott négyet dolgozza ki, a többit hagyja üresen! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 3 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: 13. A kérdés a katolikus megújulással, illetve az ellenreformáció kibontakozásával kapcsolatos. (rövid) Mutassa be a források és saját ismeretei alapján a katolikus egyház megújítására irányuló törekvéseket és azok eredményeit a XVI–XVII. században! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Kronológia: 1540 III. Pál pápa jóváhagyja a jezsuita rend szabályzatát 1542 III. Pál pápa újból bevezeti az inkvizíciót 1545– Ülésezik a katolikus egyház megújítását célul 1563 kitűző trienti zsinat 1559 IV. Pius pápa kiadja a tiltott könyvek jegyzékét, az Indexet A katolikus egyház térnyerése a XVI–XVII. században írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 4 / 28

2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 14. A kérdés a korai kapitalizmus XVI-XVII századi európai történetével kapcsolatos (hosszú) Mutassa be a nagy felfedezések és a gyarmatosítás gazdasági és társadalmi következményeit! Válaszában térjen ki a nyugat-európai, illetve kelet-közép-európai fejlődés közötti eltérés bemutatására! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 5 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: Az ezüst és a gabona útja a XVI. századi Európában „Egy hatalmas nagy teremben kétszáz szövőszék áll rendben. És kétszáz ember serényen dolgozik itt biz

e székeken. Mindegyik mellett kisgyerek vetülékorsót csévélget. Nem messze onnan énekelve száz asszony kártol, víg a kedve. Ehhez terem csatlakozik, hol kétszáz lányka lakozik. E szép szüzek nem henyélnek, de fürge orsót pergetnek.” (Angol ballada; 1597) írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 6 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 7 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 15. A kérdés az európai integráció történetéhez kapcsolódik (rövid) Fogalmazza meg a források és saját ismeretei alapján, mi a jelentősége a maastrichti

szerződésnek az európai integráció folyamatában! Válaszában nevezze meg a szerződésben megfogalmazott legfontosabb változásokat! Kronológia: 1957: A Római Szerződés aláírása. A hatok létrehozzák az Euratom szervezetét és az Európai Gazdasági Közösséget (EGK, más néven Közös Piac). 1967–1968: A Montánunió, az Euratom és az EGK szerveit összevonják, elnevezésük: Európai Közösségek (EK) 1991: Maastricht. Megállapodás az Európai Uniós Szerződésben 1995: Életbe lép a Schengenben aláírt egyezmény – a tagállamok között megszűnnek az országhatárok. 2002: Az Euro készpénzforgalomban történő bevezetése. „Preambulum [A Szerződést aláíró tagállamok – a „Tizenkettek” - képviselői] - azzal az elhatározással, hogy új szakaszt jelölnek ki az európai integráció folyamatában, amelyre az Európai Közösségek létrehozásával vállalkoztak, - emlékeztetve annak történelmi jelentőségére, hogy véget ért

az európai kontinens megosztottsága, és annak szükségességére, hogy a jövő Európájának felépítése számára szilárd alapokat teremtsenek, [] - azzal az elhatározással, hogy megvalósítják gazdaságaik megerősítését és egymáshoz való közelítését és hogy létrehoznak egy gazdasági és pénzügyi uniót, beleértve e Szerződés rendelkezéseinek megfelelően egy egységes és stabil fizetőeszközt írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 8 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: Közös rendelkezések [] B. cikkely Az Unió a következő célokat tűzi ki maga elé: [] - érvényt szerez identitásának a nemzetközi színtéren, különösen egy közös kül- és biztonsági politika végrehajtásán keresztül, magában foglalva végül egy közös védelmi politika kialakítását, amely idővel közös védelemhez vezethet, [] - megerősíti a tagállamaihoz tartozó állampolgárok jogainak és érdekeinek a védelmét

az európai állampolgárság bevezetésével, - szoros együttműködést fejleszt ki az igazságszolgáltatás és a belügyek területén” (Részletek az 1992. február 7-én aláírt maastrichti szerződésből) Az ún. három pillér a maastrichti szerződés alapján írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 9 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: Elérhető Elért pont Feladatmegértés 4 Tájékozódás térben és időben 4 Szaknyelv alkalmazása 4 Források használata 6 Eseményeket alakító tényezők feltárása 8 Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 2 Összpontszám 28 Osztószám 4 Vizsgapont 7 Szempontok 16. A kérdés a XIX-XX század fordulójának nagyhatalmi politikájához kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei felhasználásával, hogyan befolyásolta Németország nagyhatalmi helyzetét 1890 és 1914 között a világ újrafelosztására irányuló törekvés! Válaszában értékelje a

gyarmati kérdés szerepét az első világháború előtti szövetségi rendszerek létrejöttében! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „Nem fogunk passzívan félreállni, amikor mások felosztják a világot. A világ valamennyi szegletében érdekeltek vagyunk. Az angolok Nagy-Britanniáról, a franciák az új Franciaországról beszélnek, az oroszok meghódítják Ázsiát, mi pedig Nagy-Németország megteremtését követeljük. [] A következő évszázadban a német nép vagy kalapács vagy üllő lesz. [] Elmúlnak azok az idők, amikor a német egyik szomszédjának átengedte a földet, a másiknak a tengert, és magának csak az eget tartotta meg. [] Elvárjuk, hogy a német misszionáriusra és a német vállalkozóra, a német árukra, a német lobogóra és a német hajóra ugyanolyan tisztelettel tekintsenek Kínában, mint bármely más nagyhatalomra. [] Semmi esetre sem tűrhetjük, hogy valamelyik külföldi hatalom, valamely idegen Jupiter azt

mondja nekünk: »Mit tehetünk? A világ már föl van osztva!« Nem hagyhatjuk magunkat egyetlen idegen hatalom részéről sem félretolni, amikor mások fölosztják a világot!” (Berhard von Bülow, birodalmi kancellár [1900–1909]) írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 10 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: Anglia, Franciaország és Németország gyarmatai A szövetségi rendszerek kialakulása Európában a német egység kialakulásakor írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 11 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: A hatalmi viszonyok Közép–Európában a századfordulón A Berlin-Bagdad vasút tervezett és épülő útvonala írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 12 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 13 / 28 2008. május 7 Azonosító jel: Történelem emelt szint

Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 17. A kérdés a három részre szakadt Magyarország történetével kapcsolatos (rövid) Mutassa be a források és ismeretei alapján azokat a tényezőket, amelyek a XVI–XVII. században a három országrész összetartozására, illetve egységére utalnak! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! Magyarország gazdasága a hódoltság korában „Valameddig pedig a’ Magyar Korona ott fenn nálunknál erősebb nemzetségnél, a’ németnél lészen, és a Magyar Királyság is a’ németeken forog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmet Erdélyben fenntartani, mert nekik is oltalmokra, javokra lészen.” (Részlet Bocskai István végrendeletéből; 1606) írásbeli vizsga,

II. összetevő 0811 14 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: „A török–magyar hatalmi harc célja és tárgya, a török terület népessége így egyáltalán nem tekinthető pusztán szenvedő részesnek, hanem a kondomíniumot kierőszakoló és formáló alkotóelemek egyikének. Ilyen értelemben ő is nyert valamit: aránytalanul nagy áldozatok árán kiverekedte községi élete viszonylagos szabadságát, ezzel részben a maga, részben a nemesség számára átmentette a magyar államiságnak azt a darabját, amelyért ő volt felelős.” (Hegyi Klára történész) „Mennyivel éntőlem ékesb igékkel lehetett, olyannal csináltam ez Comediát. Ha én is azért az magyar nyelvet ezzel akartam meggazdagítani, hogy megesmerjék mindenek, hogy magyar nyelven is meg lehetne az, azmi egyéb nyelven meglehet.” (Balassi Bálint: Szép magyar comoedia; 1588) Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben

Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 15 / 28 Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: 18. A feladat a kora középkori Magyarország történetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a magyar állam belső konszolidációját I. (Szent) László és Könyves Kálmán uralkodása idején! Válaszában térjen ki a feudális társadalom és a kereszténység megszilárdulására! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „1. Mindenekelőtt esküvel elhatároztuk, hogy ha főembereknek bármilyen rokonát lopás bűnében találják egy tyúk értékén túl, semmiképpen se rejthesse el vagy védhesse meg őt közülük senki. 4. Ha ezután valakit az egész falu tolvajnak kiált, istenítélettel vizsgálják

meg Ha ennek folytán ártatlannak bizonyul, a falu csupán egy penzát fizessen a papnak. Ha pedig bűnösnek találják, minden vagyonát foglalják le a király részére, amiből negyedrészt a falubelieknek adjanak. 6. Ha a bíró a rabszolga orrát nem vágja le, vagy a szabadot nem akasztja fel, vesszen mindene, fiain és lányain kívül, s magát adják el. Ha pedig ártatlant akaszt fel, száztíz pénzt (penza) fizessen, és a felakasztott személy vagyonát adja vissza. 13. Ha egyházi személy libát vagy tyúkot lop, csupán a mester fenyítse meg vesszőzéssel, de amit lopott, adja vissza, ha ezeknél nagyobb dolgot lop, püspöke fokozza le, és a világi bíróságtól nyerjen büntetést. 14. Ha valamely szabad tíz dénár értékűt lop, akasszák fel, ha tíz dénárnál kisebb értékűt lop, a lopott érték tizenkétszeresét adja vissza, és egy ökröt fizessen.” (László ún. II törvénykönyve) „3. Azoknak a papoknak, kik első és törvényes

házasságban élnek, a béke megóvása érdekében és a Szentlélek egysége miatt, ideiglenesen engedélyt adunk, amíg nekünk ebben az ügyben a szentatya tanácsot fog adni. 11. Ha valaki vasárnapon vagy a nagyobb ünnepeken nem megy az ő kerületének egyházába, verésekkel javítsák meg. 19. Ha a falusiak egyházukat elhagyva, máshová vándorolnak, püspöki joggal és királyi paranccsal kényszerítsék őket oda visszatérni, ahonnan elmentek. 22. Akik pogány szokás szerint kutak mellett áldoznak, bűnükért egy ökörrel fizessenek.” (László ún I törvénykönyve) „20. Minden olyan birtok, melyet Szent István adományozott, illessen meg minden, természetes leszármazás szerinti utódot. Az olyan birtok azonban, amelyet más királyok adtak, apáról fiúra szálljon, s ha ilyen nincs, örököljön a fiútestvér. Ha pedig az illetőnek fiútestvére sincsen, az örökséget a király részére vegyék át. 40. Az ispánok, ha falvaikban vannak

szabadok, akiktől száz pénzt gyűjthetnek össze, abból a királynak egy páncélost állítsanak ki, ha negyven pénzt, páncél nélküli vitézt. 54. Ha valaki négylábú állatot vagy ennek megfelelő dolgot, avagy húsz dénár értékű ruhát lop, mint tolvajt ítéljék el. 73. A keresztények temetkezési helyei csak templomok térségében lehessenek” (Könyves Kálmán I. törvénykönyve) „7. Senki se tartson meg semmit a pogány szokásokból, aki pedig ezt teszi, ha az öregebbek közül való, negyven napig szigorúan vezekeljen, ha pedig a fiatalabbak közül, hét napon át verésekkel. írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 16 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: 32. Azoknak, akik a papságot nőtlen állapotban nyerték el, feleséget venni nem szabad.” (Az esztergomi zsinat határozatai 1100 körül) írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 17 / 28 2008. május 7 Történelem emelt

szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 19. A feladat a dualizmus kori Magyarország történetéhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források segítségével és ismeretei alapján a dualista magyar állam nemzetiségi politikáját! Válaszában koncentráljon az oktatás és az asszimiláció kérdéskörére! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „1. A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország államnyelve a magyar lévén, a magyar országgyűlés tanácskozásai és ügykezelési nyelve ezentúl is a magyar. 6. A törvényhatósági tisztviselők a községekkel, gyülekezetekkel, egyesületekkel és magánosokkal való hivatalos érintkezésben a lehetőségig ezek anyanyelvét

használják. 8. A bíró a panaszt vagy kérelmet a panasz vagy kérelem nyelvén intézi el, bírói cselekményeket a perben álló felek nyelvén eszközöl. 14. Az egyházközségek iskoláiban az oktatásnak nyelvét tetszés szerint határozhatják meg. 17. Az állam köteles az állami tanintézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben együtt élő polgárai anyanyelvükön képezhessék magukat egészen addig, hol magasabb akadémiai képzés kezdődik. írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 18 / 28 2008. május 7 Azonosító jel: Történelem emelt szint 20. A községi gyűlések maguk választják ügyvitelük nyelvét” (Az 1868 évi nemzetiségi törvény) „19. A nem magyar tanítási nyelvű elemi iskolákban a magyar nyelv a mindennapi tanfolyam valamennyi osztályában oly mértékben tanítandó, hogy a nem magyar anyanyelvű gyermek a negyedik évfolyam bevégeztével gondolatait magyarul

élőszóval és írásban érthetően ki tudja fejezni.” (Az 1907 évi iskolatörvény) Magyarország nemzetiségi megoszlása (az összlakosság százalékában) 1850 1880 41,5% 46,7% Magyar 11,6% 13,6% Német 15% 13,5% Szlovák 19,3% 17,5% Román 3,9% 2,6% Ruszin 5,1% 4,6% Szerb és horvát 1910 54,5% 10,4% 10,9% 16,1% 2,5% 4,1% Magyarország népiskoláinak megoszlása (%) 1869 1890 1910 Magyar tannyelvű Vegyes tannyelvű Nemzetiségi tannyelvű 42,2% 10,5% 47,3% 53,5% 17% 29,4% 80,4% 19,6% Magyarország gimnáziumai 1890-ben (db) 137 Magyar tannyelvű 26 Vegyes tannyelvű 17 Nemzetiségi tannyelvű írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 19 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4

6 8 2 28 Osztószám 4 7 20. A feladat Magyarország XVIII századi történetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források segítségével és ismeretei alapján a magyar jobbágyság helyzetét a XVIII. században! Válaszában térjen ki az állam szerepére! „Az úrbérszabályozási példányokba kifejezetten és határozottan írassék be mind a telki állomány, mind pedig az, hogy az igásrobotot két vagy négy igával kell-e teljesíteni és az, hogy a kilencedet természetben, vagy milyen egyenértékben kell leróni (mert a nyomtatott úrbéri iratba nem lehet belefoglalni az alattvalók meg nem határozott és feltételektől függő szolgáltatásait). Az alattvalók a szabályozásban foglalt szolgáltatásoknál nagyobbakra már csak azért sem kényszeríthetők, mert a szolgáltatások és kötelezettségek ily módon létrejövő egyenlőtlensége könnyen okot írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 20 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint

Azonosító jel: adnak új mozgalmakra, különösen a jelen körülmények között, amikor a közcsend még nem állott egészen helyre.” (Az 1767 évi úrbéri rendelet) „Kívánatos volna ugyan, hogy a falusi fiatalság nyári és téli időben egyaránt mindaddig köteleztessék az oktatásban való részvételre, míg a mezei munkák végzésére alkalmas kort el nem érte, ezt azonban csak nagyon kevesektől lehet elvárni. A legtöbb szülő ugyanis gyermekeit, alighogy ötödik életévüket átlépték, földmívelésre, házi munkára fogja. Ez az ősidők szentesítette és az állam összességére igen hasznos szokás már azért is meghagyandónak látszik, mert igen nagy érdek fűződik ahhoz, hogy a falusi ifjúság az egész életfolyásán elviselendő nehéz munkához korán hozzászokjék. Ennélfogva a dolgot úgy kell szabályozni, hogy az ifjak csak a mezei munkák befejezése után köteleztessenek az iskola látogatására.” (Az 1777 évi Ratio

Educationis) „Először: A Jobbágyság állapottyát annyiban a mennyiben a Parasztok ennél fogva eddig elé örökös kötelesség alá vettetve és a földhöz köttetve voltanak, jövendőre tellyességgel eltöröllyük és minden Parasztokat jövendőre magok személlyekre nézve lakásokat szabadon változtatható emberekké tésszük. Másodszor: Azt akarjuk, hogy minden Parasztnak szabad légyen maga kedve szerint, Földös Úrnak engedelme nélkül Tudományoknak és Mesterségeknek tanulására magát adni, s azokat akárhol gyakorolni. Negyedszer: Minden Paraszt ember maga ingó Javait és Keresményit, ti. a Földöknek, Réteknek, Malmoknak, vagy Szöllöknek ötet illető betsüjét szabadon eladhattya, ajándékozhattya, meg tserélheti, el zálogosíthattya, Gyermekeinek, vagy más Attyafiainak el-testálhattya, ezt is hozzá értvén, hogy mind azok a terhek, mellyekkel az el adó vagy testálló Paraszt ember az illyen fundusokról tartozott, a Vévőre, vagy

arra, aki azoknak birodalmába menyen, által szállyanak. Ötödször: Hogy a Parasztok azokban, a miket bírnak, bátorságosak lehessenek, a Ház hellyekből, vagy akár mi féle fundusokból [jobbágytelkekből] ki ne tétethessenek.” (Az 1785 évi jobbágyrendelet) írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 21 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 22 / 28 2008. május 7 Azonosító jel: Történelem emelt szint Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 21. A feladat Magyarország két világháború közötti történetéhez kapcsolódik (rövid) Mutassa be a források segítségével és ismeretei alapján a

világgazdasági válság magyarországi hatását! Válaszában térjen ki a mezőgazdaság és az ipar eltérő helyzetére, illetve a magyar külkereskedelem alakulására! 1913* 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% 100% A magyar ipar fejlődése 1924 1929 82% 95% 46% 83% 121% 315% 86% 132% 69% 95% 50% 82% 36% 83% 62% 108% 130% 254% Malomipar Cukoripar Textilipar Bőripar Élelmiszeripar Vas- és fémipar Gépipar Vegyipar Villamosenergiatermelés * a trianoni országterületre vetítve 1913 47% 1933 75% 39% 358% 130% 61% 45% 33% 103% 264% A magyar lisztexport (az össztermelés százalékában) 1921 1924 1929 1933 23% 28% 26% 6% 1938 91% 42% 420% 201% 83% 109% 91% 160% 402% 1938 4% „Az alacsony búzaárak következtében előállott gazdasági krízis folytán bármennyire leszállították is a gazdák igényeiket, hitelhez voltak kénytelenek fordulni, hogy a közterheket fizetni és legelemibb szükségleteiket kielégíteni tudják. Már a legkisebb hitelt igénybe

vevő gazdát is föltartóztathatatlanul sodorták azonban az örvény felé a túlságosan megnövekedett kamatterhek. A helyzetet még nehezebbé teszi az a körülmény, hogy senkinek sincs annyi pénze, hogy ma ingatlanokat tudjon venni. Ezek miatt az ingatlanok árai hihetetlen mértékben lecsökkentek, és azokat nevetséges árakért legtöbb esetben maguk a hitelezők veszik meg.” (Csongrád megye főispánjának jelentése; 1930) írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 23 / 28 2008. május 7 Azonosító jel: Történelem emelt szint 241900 210900 183000 138000 89800 75600 55800 1928 1933 1934 1935 1936 1937 A munkanélküliség alakulása Magyarországon 1938 Az agrárolló Magyarországon (1913-33) írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 24 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket

alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 Osztószám 4 7 22. A feladat a Kádár-korszak történetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei alapján a Kádár-korszak kultúrpolitikáját! Válaszában térjen ki a Rákosi-korszakhoz képest bekövetkezett változásokra, az ideológia szerepére és a szólásszabadság kérdésére! „Mi összehívhatjuk időnként az összes sajtó embereit, megmondhatja a párt, hogy egyes kérdésekben a magyar sajtó milyen vonalat vigyen. Ha nem hajtják végre a kapott utasítást, akkor egy hónap múlva megmondhatjuk: látja mit csinált, magára volt bízva, hogy mit ír és hogyan oldja meg a feladatát. Így tudjuk biztosítani, hogy felelős legyen a lapért. Nekünk nem szabad magunkra venni az összes sajtó felelősségét. Persze itt nem a sajtószabadság mellett akarok kardoskodni, de a pártirányításnak

másutt kell érvényesülni.” (Kádár János; 1957) „Egy időben megkövetelték a villamoskalauztól, aki legszívesebben eperpalántáit gyomlálta volna kertjében, hogy emelje magasra a zászlót. Most pedig azt mondják: napi nyolc óra munka, ennyi az állampolgári kötelességed. Aztán gyomláld eperpalántáidat, menj moziba, fesd ki barátod lakását, ha ehhez van kedved. Hitet ne hazudj: ha polgár vagy, ne valld magad a Kiáltvány hívének, bántalom ezért senkitől sem érhet.” (Újságcikk; 1962) Reklámplakát írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 Karikatúra a Kádár-korszakból 25 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: „Ollót kétszer használtunk utókezelésre. A Jereván melletti Ecsmiadzin kolostor húsvéti miséjén örömmel rögzítettem a gyönyörű kórust. Öncenzúrám semmi „klerikálist” nem érzett abban, hogy ebből két perc kerül a műsorba. A szerkesztő „ravasz fiú vagy te”

felkiáltással kivágatta. A másik vágás tragikus esemény volt A taskenti műsor ezzel a mondattal kezdődött: Taskent fényei lassan eltűnnek a sötétségben. A műsor már készen volt, amikor adás előtt két nappal földrengés sújtotta a vidéket, Taskent híres óvárosa teljesen elpusztult. Én meg máris indultam a stúdióba, öncenzúra indíttatású vágásra – a kor alkalmas volt arra, hogy mindent félre- és mellémagyarázzunk.” (Sebestyén Jánosnak a szovjetunióbeli Jerevánban és Taskentben készített zenés útirajza; 1966) „Azt hiszed, hogy nyílik még a sárga rózsa, Azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra, Azt hiszed, hogy mindig mindent megbocsátunk, Azt hiszed, hogy megtagadjuk minden álmunk, Minden álmunk. (refr.) El ne hidd azt, bárki mondja, hogy ez jó így, El ne hidd, hogy minden rendben, bárki szédít, El ne hidd, hogy megváltoztunk vezényszóra, El ne hidd, hogy nyílik még a sárga rózsa, Sárga rózsa.” (Illés

együttes: Miért hagytuk, hogy így legyen?; 1968) írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 26 / 28 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 27 / 28 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 Osztószám 3 16 2008. május 7 Történelem emelt szint Azonosító jel: Maximális Elért pontszám pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok 44 13. Katolikus megújulás, ellenreformáció 7 14. Korai kapitalizmus 16 15. Az európai integráció 7 16. A századforduló nagyhatalmi politikája 16 17. Három részre szakadt ország 7 18. Szent László és Könyves Kálmán 16 19. A dualizmus nemzetiségi politikája 20.

Magyar jobbágyság a XVIII században 7 16 21. A gazdasági válság hatása hazánkra 22. A Kádár-korszak kultúrpolitikája 7 16 II. Szöveges kifejtendő feladatok 46 I. + II összesen 90 javító tanár Dátum: . programba elért beírt pontszám pontszám I. Egyszerű, rövid feladatok II. Szöveges kifejtendő feladatok javító tanár jegyző Dátum: . írásbeli vizsga, II. összetevő 0811 Dátum: . 28 / 28 2008. május 7 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 0811 TÖRTÉNELEM EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől eltérő színű tollal javítsa az alábbiak

szerint! 1. Jó válasz 9 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik szorosan a megoldáshoz 4. Felesleges, értékelhetetlen rész (áthúzás) 5. Súlyos hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás) √ [ ] 6. Értelmetlen szöveg, logikai problémák (aláhúzás) ∼∼∼∼∼∼ 7. Nyelvhelyesség (aláhúzás) 8. Durva helyesírási hiba (aláhúzás) A feladatok alatt található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba írja be a tanuló által elért összes/teljes pontszámot! A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozat(ok)ra! Csak a megoldási útmutatóban megadott/megfogalmazott válaszelemeket fogadja el, és az egyes feladatoknál feltüntetett pontozás szerint értékeljen! A megadott válaszelemektől eltérést lehetővé tevő feladatokra, feladatelemekre (pl. indoklás) és feladattípusokra a részletes megoldási útmutatóban külön utalás található.

I. A rövid feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítókulcsban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 0,5 vagy 1 pont (a megoldókulcsban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont Azokra a feladatelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket a javítókulcs külön is megjelöl. A megoldókulcsban megadott pontszám egy-egy eleme már tovább nem bontható. Az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni, lehet pl. 3,5 pont A több válaszelemből álló feladatok pontozása: • • ha 2 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 1-1 pont adható; ha 1 pont adható, és két válaszelemet vár el a feladat, akkor minden egyes hibátlan válaszelemért 0,5-0,5 pont adható. írásbeli vizsga 0811 2 / 24 2008. május 7 Történelem emelt szint

Javítási-értékelési útmutató A nem zárt végű feladatoknál (az indoklásoknál, szövegértelmezéseknél stb.) minden olyan megoldás elfogadható, amely tartalmilag megegyezik a megoldási útmutatóban szereplő válasszal. (Ezért ezeknél a feladatoknál a megoldások „Pl”-lel kezdődnek) Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani (pl. igaz–hamis), ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza az elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet ír, akkor a beírás sorrendjében kell értékelni. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad! A megoldásban szereplő javítókulcstól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. II. A

szöveges feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen négy feladat értékelhető: mégpedig kettő rövid és kettő hosszú feladat, amelyek közül mindegyik más-más korszakra, legalább kettő a magyar történelemre és egy az egyetemes történelemre vonatkozik. A feladatok értékelése a tanulók hibás feladatválasztása esetén: Ha négy feladatot oldott meg a tanuló, de helytelenül választott a korszakok, a feladattípus stb. vonatkozásában, akkor • azt a feladatát (vagy feladatait) kell figyelmen kívül hagyni, amelyikben a legkevesebb pontot érte el, így az összpontszám kiszámításánál a legkisebb pontveszteség éri; • azt az egy (kettő vagy három) feladatát kell figyelembe venni, amely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és a megoldások között van négy olyan

feladat, amelyik megfelel a választási szabályoknak, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni (pl. 13, 16, 17, 20 vagy 14, 16, 17, 20.) Ha a tanuló négynél több feladatba is belekezd, de nem jelöli egyértelműen választását, és nincs négy olyan feladata, amely megfelel a választási szempontoknak, akkor azokat a feladatait kell figyelembe venni, mely(ek) megfelel(nek) a választási szempontoknak, és amely(ek)ben a legtöbb pontot szerezte. Ha a vizsgázó mindegyik feladatba belekezd, és nem jelzi egyértelműen választását, akkor a vizsgaleírásnak megfelelően a 13., 16, 19, 22 feladatok megoldását kell értékelni 2. A feladatok értékelése A feladatok értékelésében a következő szempontok a meghatározók: a) feladatmegértés, b) követelményeknek (kompetenciák, tartalmak) való megfelelés, c) megszerkesztettség, nyelvhelyesség.

írásbeli vizsga 0811 3 / 24 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A szöveges feladatok értékelése a javítókulcs felhasználásával történik, amely tartalmazza a konkrét értékelési szempontokat és a műveleteket, valamint a hozzájuk rendelhető tartalmakat. a) Útmutató a feladatmegértés pontozásához A feladatmegértés kapcsán a következő szempontokat kell figyelembe venni: • A feladat (téma, korszak) azonosítása: a diák a megadott problémáról, témáról, korszakról ír-e? • A tématartás, a lényeg kiemelése: lényegre törően a feladatban felvetett problémára koncentrál-e? • Tartalmi mélység, kifejtettség: megállapításai és következtetései mennyire összetettek, illetve relevánsak-e a probléma szempontjából? • Műveleti sokszínűség és eredményesség: használja-e a forrásokat, és tud-e lényeges megállapításokat, következtetéseket tenni? A feladatok konkrét

értékelésénél az első lépés annak eldöntése, hogy a feladatmegértésre adható 4 vagy 8 pontból elért-e a vizsgázó legalább 1 pontot. Ha nem, akkor a feladat összpontszáma csak 0 pont lehet. A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 4 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a

kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, a kifejtés arányos, logikus, lényegre törő. A források felhasználásával lényeges következtetéseket, megállapításokat fogalmaz meg, a konkrét és az általános megállapítások aránya kiegyensúlyozott. 4-6 pont akkor adható, ha a vizsgázó a problémát teljes körűen megértette és helyesen értelmezte, de a kifejtés aránytalan vagy nem lényegre törő. 2-3 pont akkor adható, ha a probléma megoldását csak részben dolgozza ki, és használja a forrásokat, de nem tesz lényegi megállapításokat. 1 pont akkor adható, ha legalább egy olyan

megállapítást tesz, amely alapján igazolható, hogy a problémát megértette, de a kifejtés túlnyomó része nem a probléma értelmezésére vagy megoldására irányul. 0 pont akkor adható, ha nem érti meg, illetve teljes mértékben félreérti a feladatot, nem használja a forrásokat, megállapításai nem a probléma értelmezésére irányulnak. írásbeli vizsga 0811 4 / 24 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató b) A műveletek és a tartalmi elemek pontozása A javítókulcsban az egyes kompetenciák (pl. idő- és térbeli tájékozódás, források használata) alkalmazásához kapcsolódó műveleteket „M”-mel, a hozzájuk rendelhető tartalmi elemeket pedig „T”-vel jelöltük. Egy művelethez a problémamegoldó (rövid) feladatok esetében egy-két tartalom kapcsolódik, míg az elemző feladatokban – különösképpen az eseményeket alakító tényezők föltárásánál – több, kettő-három tartalmi

elem is rendelődik. Ha a javítókulcsban egy művelethez csak egy tartalmi elem kapcsolódik, akkor a javításban a műveletek és tartalmak pontszámának is meg kell egyeznie Általános szabályként az egyes műveletek és az egyes tartalmak pontozásakor az alábbiakat kell érvényesíteni. A „Műveletek” (M) pontozása 2 pont akkor adható, ha a hozzá tartozó, a vizsgázó által elért tartalmi pontszám magas (az elérhető maximális tartalmi pontszám több mint 50%-a). 1 pont akkor adható, ha a tartalmi pontszámokból a vizsgázó legalább 1 pontot elért, és a válasz nem tartalmaz durva hibát (téves adatot, megállapítást). 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó a tartalmi elemekre nem szerzett pontot, és a válasza súlyos tévedést tartalmaz. Szoros összefüggés van természetesen a két értékelési szempont között, hiszen a műveletek csak a konkrét tartalmakon keresztül értelmezhetők és értékelhetők. A tartalmi elemeknél szereplő

példák (Pl.:) azt jelzik, hogy mely tartalmak fogadhatók el jó válaszként. A tartalmi válaszelemek általában két részből állnak: idő- és térmeghatározás; általános és konkrét fogalomhasználat; felsorolás (rögzítés, bemutatás) és következtetés (megállapítás). Ez a pontozásnál azt jelenti, hogy ha csak az egyik elemet tartalmazza a válasz, akkor 1 pontot, ha mindkettőt, akkor 2 pontot lehet adni. Természetesen a tartalmi válaszelemeknél – különösképpen a felsorolásnál és következtetéseknél – másfajta jó kombináció is elfogadható, mint amit a javítókulcs tartalmaz! A javítókulcsban néhány tartalmi elemnél a „vagy” szóval elválasztva több jó válaszlehetőség is szerepel, mindez nem zárja ki, hogy más jó tartalmi elemeket is elfogadjon az értékelő. A „Tartalmi elemek” (T) pontozása 2 pont akkor adható, ha a válasz megfelelő mennyiségű helyes adatot tartalmaz, az elemzés jó színvonalon hivatkozik

a forrásokra (szerzőre, szándékokra, körülményekre stb.), valamint többféle jellemző, tipikus okot, következményt fogalmaz meg, és/vagy említ az eseményekhez kapcsolódó történelmi személyiségeket. 1 pont akkor adható, ha kevés és nem lényeges, nem a legjellemzőbb adatot, következtetést, megállapítást tartalmaz az elemzés. 0 pont akkor adható, ha nincsenek adatok, összefüggések, vagy ha teljesen hibás megállapítások vannak a megoldásban. írásbeli vizsga 0811 5 / 24 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató c) A „Megszerkesztettség, nyelvhelyesség” pontozása A problémamegoldó (rövid) feladatoknál 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló szerkesztett szöveg, melyben nincsenek durva helyesírási hibák. 1 pont akkor adható, ha több nyelvhelyességi és több durva helyesírási hiba van benne. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló

vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok. Az elemző (hosszú) feladatoknál 7-8 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, koherens, szerkesztett szöveg, felépítése logikus, arányosan igazodik a tartalmi kifejtéshez, megállapításai árnyaltak, több szempontúak, és nem tartalmaz nyelvtani vagy helyesírási hibát. 4-6 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de aránytalanul szerkesztett, vagy néhány megállapítása leegyszerűsített, egysíkú, kisebb nyelvhelyességi hibákat tartalmaz. 2-3 pont akkor adható, ha a szöveg értelmes mondatokból áll, de a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos (pl.: a bevezetés, tárgyalás, befejezés közül valamelyik hiányzik) A szöveg megállapításai leegyszerűsítettek, egysíkúak, nyelvhelyességi hibákat tartalmaznak. 1 pont akkor adható, ha a válasz mondatokból áll, de a mondatok között alig van (tartalmi vagy nyelvi) összefüggés, és súlyos

nyelvhelyességi és helyesírási hibákat tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a válasz vázlatszerű, csupán szavakból áll. 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat a lap üres helyein befejezhető, és ez a válaszelem is és értékelhető Ez a rövid feladatoknál kb. 2-3 sort, hosszú feladatoknál kb 4-5 sort jelent 4. A szöveges feladatok értékelésének javasolt menete 1. Tanulmányozza át a feladatok javítókulcsait! 2. Tekintse át az értékelési szempontsor mintáját! 3. Ellenőrizze a vizsgázó feladatválasztásait! 4. Legalább kétszer olvassa el a tanuló dolgozatát! 5. A javítókulcs elemei szerint állapítsa meg az egyes szempontok szerint elért pontszámot! 6. Állapítsa meg az összpontszámot, és az osztószám (3 és 4) segítségével számítsa át

vizsgaponttá! 7. A vizsgapontokat feladatonként nem kell kerekíteni! 8. Számítsa ki a négy esszéfeladatban elért összesített vizsgapontszámot! Ha az összesített vizsgapontszám nem egész szám, akkor 0,5-re végződő eredménynél nem írásbeli vizsga 0811 6 / 24 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató kell kerekíteni, 0,5 alatt lefelé, 0,5 fölött pedig felfelé kell kerekíteni! (Pl.: 27,5 pont: nem kell kerekíteni, 27,3 = 27 pont, 27,7 = 28 pont.) III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Adja össze az I. és a II összetevőben elért – korábban esetleg már kerekített – pontszámokat! Táblázatok a feladatok értékeléséhez, pontozásához Rövid választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont

Elérhető Elért pont 4 4 4 6 8 2 28 OSZTÓSZÁM 4 7 Hosszú választ igénylő feladat Szempontok Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása Megszerkesztettség, nyelvhelyesség Összpontszám Vizsgapont írásbeli vizsga 0811 Elérhető Elért pont 8 4 6 10 12 8 48 OSZTÓSZÁM 3 16 7 / 24 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató I. Rövid választ igénylő feladatok 1. Római történetírók (Elemenként 0,5, összesen 3 pont) a) Sulla b) Spartacus c) Constantinus vagy (Nagy) Konstantin vagy Konsztantinosz d) Caius (Gaius) Gracchus vagy Gracchus e) Augustus vagy Octavianus f) Caesar vagy Julius Caesar vagy Iulius Caesar (Nem fogadható el a rossz helyesírással írt tulajdonnév.) 2. A humanizmus és a reneszánsz (Összesen 4 pont) a) félelemmel vagy féljenek tőle vagy tartsanak tőle ( 0,5 pont) b) Cél: A rend/egység/béke

fenntartása vagy a hatalom fenntartása vagy az államérdek (0,5 pont) Indoklás: Csak egyesek ellen irányul, míg a rendetlenség a közösség ellen. vagy Mert így biztosítható a béke, az egység. vagy A hatalom és az államérdek fontosabb, mint az erkölcs. (1 pont) (Az indoklásnak a célra kell vonatkoznia.) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható) c) Az emberek alapvető gonoszságával/Azzal, hogy az emberek sem tartják be a szavukat. (1 pont) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) d) Mindkettő igazolja a törvénytelen cselekedeteket is szükség esetén. vagy A társadalmi rend, a szilárd államhatalom biztosítása/megteremtése áll a középpontban, ez a legfontosabb cél. vagy A római mondás az állam/közösség hasznát emeli ki, míg Machiavelli azonosítja az állami érdeket az uralkodó személyes érdekeivel. (1 pont) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) 3. Mátyás külpolitikája (Összesen 4 pont) a) Mátyás

király vagy I. Mátyás vagy Hunyadi Mátyás vagy Corvin Mátyás (1 pont) b) Támogatást, segítséget (pénzt) kért tőle. (0,5 pont) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) c) Mert a pápa az itáliai háborúk miatt nem tudott segítséget nyújtani. vagy Nem akart segítséget nyújtani. vagy A küldetés eredménytelen volt (1 pont) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) d) az Oszmán-török Birodalomra vagy a Török Birodalomra vagy a törökre (0,5 pont) e) A törökellenes politikát felváltotta a német-római császári cím megszerzésének igénye vagy a nyugati orientációjú külpolitika vagy a cseh ügyekbe való beavatkozás politikája. (1 pont) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) 4. A felvilágosodás (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) igaz b) hamis c) hamis d) igaz írásbeli vizsga 0811 8 / 24 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 5. Zrínyi és a török

kiűzése (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) a) Évszám Hadjárat A hadjáratok eredménye (vagy politikai kudarca) török következménye szempontból C B 1663 1664 D F A E 1683 b) I. Lipót 6. Az ipari forradalom (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) a) vasút(építés)/vasúti közlekedés vagy a gőzmozdony b) menetidő/utazási idő/szállítási idő c) (szállított) áru(k) vagy szállítmány vagy (szállított) termék(ek) (Konkrét termékek megnevezése nem elegendő.) d) olcsóbb/kifizetődőbb vagy gyorsabb vagy hatékonyabb e) nehézipar vagy vaskohászat, gépgyártás f) vas/vasérc g) szén; h) Anglia/Nagy-Britannia/Egyesült Királyság (Az f) és g) válaszok felcserélhetőek.) 7. Rendi országgyűlések és a megyerendszer (Összesen 3 pont) a) A modern országgyűlési képviselő a saját véleményét képviseli az országgyűlésen. vagy A reformkori megyék által megválasztott országgyűlési követek ún. kötött mandátummal rendelkezte.

vagy A reformkori megyék által megválasztott országgyűlési követek megyei utasítás alapján szavaztak. (Minden egyéb, hasonló értelmű válasz elfogadható) (1 pont) b) alispán (0,5 pont) c) Pl. összehívja az országgyűlést; berekeszti/feloszlatja/bezárja az országgyűlést; elhalasztja az országgyűlést; szentesíti a törvényeket; visszautasítja a törvényeket; királyi előadásokban törvényeket kezdeményez; leiratban közli az álláspontját. (Elemenként 0,5 pont) d) alsó(tábla) (Az alsóház nem fogadható el.) (0,5 pont) 8. Az USA gazdasága (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont) a) 1934 A GDP újbóli növekedése vagy a munkanélküliség csökkenése. b) A költségvetési hiány növekedése. Mert az állam túlköltekezve bővíti a piacot. (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható) c) Pl. infrastruktúra-fejlesztés; közmunkák; mezőgazdasági termelés csökkentése állami kárpótlással; bankzárlat; dollár elszakítása az

aranyalaptól; a tisztességes verseny meghirdetése; a társadalombiztosítás bővítése. (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható) d) Év: 1942 Indoklás: A II. világháború új konjunktúrát teremtett vagy A háborúra való felkészülés (a fegyverkezés), illetve a háborúba való belépés következtében a hadiipar gyors fejlődésnek indult, és ez új munkahelyeket teremtett. (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható) 9. A klebelsbergi kultúrpolitika (Összesen 4 pont) a) A magyarság vezető szerepét megőrizni/megerősíteni, ill. visszaszerezni a Kárpátmedencében csak a magyar népesség műveltségi szintjének emelésével lehetséges (1 pont) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) írásbeli vizsga 0811 9 / 24 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató b) Pl. népiskolák építése; a középiskolai tananyag modernizálása; a természettudományok fejlesztése; az egyetemek

áthelyezése, bővítése; kutatóintézetek létrehozása; külföldi magyar intézetek létrehozása; a tanárok anyagi megbecsülése. (Elemenként 0,5 pont) c) A trianoni békeszerződésben rögzített katonai korlátozások miatt a honvédelmi kiadások alacsonyak voltak, s így az oktatás fejlesztésére nagyobb hányad jutott a költségvetésből. vagy A katonai kiadások egy részét az oktatásban rejtették el. (1 pont) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.) d) Magyar Királyság (0,5 pont) 10. Az 1956-os forradalom nemzetközi jelentősége (Elemenként 0,5 pont, összesen 4 pont.) Időrendi sorrend Idézetek A források hovatartozása c F 1. 2. a A 3. f D 4. b E 5. d B 6. e C 11. A demográfiai válság (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont) a) 1) születések (száma) vagy születési ráta 2) halálozások (száma) vagy halálozási ráta 3) Pl. a népesség növekedése (a születések és halálozások különbözete); a

népességtöbblet; természetes szaporodás. b) 3. kezdetben meredeken, majd enyhén emelkedő görbe c) 1. 1750 és 1930 d) 2. az életszínvonal-életmód változása 12. A Magyar Köztársaság alkotmányos berendezkedése (Elemenként 0,5 pont, összesen 3 pont.) a) MDF Mert (országos) listájára a választópolgárok összességének kevesebb mint 5%-a szavazott. vagy Mert nem érte el az 5%-os parlamenti küszöböt. vagy Mert nem érte el a listás szavazatok érvényesítéséhez szükséges 5%-os eredményt (a pártlistákra leadott szavazatok alapján). (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható) b) 1. 2. 3. 4. D A B C írásbeli vizsga 0811 10 / 24 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK 13. A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása (rövid) Műveletek tartalmak A vizsgázó összegzi a katolikus egyház megújítására irányuló törekvések okai, célját, és

bemutatja azok eredményeit. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben Tájékozódás térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a katolikus megújulás (vagy ellenreformáció) a reformációt követő, illetve azzal párhuzamosan jelentkező folyamat, mely a XVI. században indult, és a XVII. században teljesedett ki a katolicizmus számos országban (pl. Habsburg Birodalom, Franciaország) való megerősödésével. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T Használja az általános fogalmakat: pl. egyház, pápa, római katolikus, zsinat; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. reformáció, protestantizmus, katolikus megújulás, ellenreformáció, jezsuiták, inkvizíció, index. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található

Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl. rögzíti a katolikus egyház megújulási folyamatának legfontosabb állomásait (pl. a jezsuita rend megalapítása, az inkvizíció működtetése, a tiltott könyvek jegyzékének összeállítása, a trienti zsinat összehívása), és említi a reformpápáknak a folyamatban betöltött kitüntetett szerepét; T Pl. rögzíti, hogy az ellenreformáció sikerének köszönhetően Spanyolország és Itália meg tudta őrizni sajátos katolikus arculatát, vagy Franciaországban, a Habsburg és a Német-római Birodalomban, valamint Lengyelországban is a lakosság jelentős része tért vissza Róma hűségére, és megállapítja, hogy mindezeknek köszönhetően gyengültek a protestantizmus pozícióit. M A vizsgázó alapvetően a katolikus egyház megújítására Eseményeket alakító tényezők irányuló törekvéseket elemzi, és bemutatja azok eredményeit. feltárása T Pl.

rögzíti, hogy reformátorokkal való szakítás után a XVI. században a katolikus egyházban is megkezdődött a megújulás, és megállapítja, hogy a megújulás sikeressége több tényező eredményeként alakult ki (pl. a protestánsok megosztottsága, a katolikus uralkodók szerepe, az újlatin ajkú területek lakosságának egyházhűsége, a reformpápák tevékenysége). Feladatmegértés írásbeli vizsga 0811 11 / 24 Pont 0–4 0–4 0–4 0–6 0–8 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató T Pl. rögzíti a Loyolai (Szt) Ignác által alapított jezsuita rend kiemelkedő szerepét a katolikus megújulás terén, és megállapítja, hogy a rend tevékenysége három fő területre koncentrálódott (oktatás/nevelés, protestantizmus elleni harc, illetve missziós munka) vagy említi a rendnek a barokk művészet elterjesztésében játszott szerepét; T Pl. rögzíti, hogy a katolikus egyház és a pápa pozícióinak

megerősítésében a reformációval szemben fontos szerepet játszott a trienti zsinat (pl. a búcsúcédulák árusításának megtiltása, az egyházközségek hit- és fegyelmi életének püspökök általi ellenőrzése, papok képzése papnevelő intézetek felállításával). A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan Megszerkeszfelépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi tettség, vagy helyesírási hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–2 28 7 14. A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei (hosszú) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása írásbeli vizsga 0811 Műveletek tartalmak A vizsgázó alapvetően a felfedezések gazdasági és társadalmi hatásait ismerteti és azt lényegre törően elemzi. Az elemzés feltárja az árforradalom kibontakozásának okait, folyamatát és következményeit is, illetve bemutatja a

manufaktúrák kialakulásának folyamatát is. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azok alapján lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a kora újkor mélyreható gazdasági változásainak egyik mozgatója a spanyol és portugál gyarmatokról Európába beáramló nagy mennyiségű nemesfém volt. vagy A kontinentális munkamegosztás a gyarmatosítók anyaországát, Kelet(-Közép)-Európát és Nyugat-Európát kapcsolta össze kereskedelmi szálakkal. Megállapítja, hogy az árforradalom időszaka a XV. század végétől a XVII. század elejéig tartott M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. újkor, mezőgazdasági és ipari termék, piac, gabona, nemesfém, infláció. T Helyesen alkalmazza a témához kötődő

történelmi fogalmakat: pl. árforradalom, agrárkonjunktúra, bekerítések, manufaktúra, bérmunkás, kontinentális munkamegosztás. 12 / 24 Pont 0–8 0–4 0–6 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Rögzíti, hogy a XVI. század folyamán a gabona és a kézműipari termékek ára is a többszörösére emelkedett, és megállapítja, hogy ezt a jelenséget nevezzük árforradalomnak; T Pl. rögzíti, hogy a kézműipari termékek árai sokkal kisebb mértékben emelkedtek, mint a gabonáé (az agrártermékeknek az ipari termékekhez mért relatív ára is nőtt), és megállapítja, hogy ez ösztönzőleg hatott a mezőgazdasági termelésre; T Pl. rögzíti, hogy Spanyolországból (és Portugáliából) kiáramlott az ezüst és az arany a Kelet-(Közép)-Európából megvásárolt gabona (és a

Nyugat-Európából megvásárolt iparcikkek) ellentételezéseként, és megállapítja, hogy ez nem hatott ösztönzően az ibériai gazdaságok fejlődésére; T Pl. rögzíti, hogy az ipari termelés új üzemformája alakult ki, a manufaktúra, és megállapítja, hogy a manufaktúrában munkamegosztás érvényesült (a munkafolyamatot részfeladatokra bontották – ezek elvégzését egy-egy alacsony bérű társadalmi rétegre bízták –, s minden munkás csak egy műveletet végzett). M A vizsgázó alapvetően a felfedezések gazdasági és Eseményeket alakító tényezők társadalmi hatásait jellemzi, és feltárja az árforradalom jelenségét, illetve a manufaktúrák kialakulásához vezető feltárása folyamatot is. T Pl. bemutatja a kialakult kontinentális munkamegosztást, és megállapítja, hogy Nyugat-Európa mezőgazdasági felvevőpiacként ipari termékekkel látta el Kelet-(Közép)Európát, Kelet-(Közép)-Európa pedig a mezőgazdasági termékek

exportőreként a nyugati ipari termékek felvevőpiaca lett; T Pl. rögzíti, hogy az árforradalom hatására korlátlanul lehetett értékesíteni Nyugat-Európa számára a kelet-középeurópai gabonát, és megállapítja, hogy az Elbától keletre a földesurak növelték a majorsági területet és a jobbágyi szolgáltatásokat; T Pl. utal arra, hogy az európai kereskedelem súlypontja az Atlanti-óceánra helyeződött, és megállapítja, hogy az atlanti térség országai Európa gazdasági centrumává váltak; T Pl. rögzíti, hogy az olcsó ipari termékek iránt is fokozódott az igény, és megállapítja, hogy ez a folyamat (először Angliában, Németalföldön és Franciaországban) vezetett el a manufaktúrák kialakulásához. vagy A mezőgazdaságban felszabadult munkaerő bérmunkásként áramlott az új típusú üzemekbe. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Források használata írásbeli

vizsga 0811 13 / 24 0–10 0–12 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Megszerkesztettség, nyelvhelyesség 0–8 48 16 15. A maastrichti szerződés (rövid) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0811 Műveletek tartalmak A vizsgázó bemutatja a maastrichti szerződés jelentőségét és feltárja azokat a szerződésben lefektetett változtatásokat, amelyek új lendületet adtak az európai integrációnak. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal. M A

vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a Szerződés megkötése 1991/93-ban Európában történt, vagy utal arra, hogy a közép- és keleteurópai politikai változások vagy a hidegháború befejeződése felvetették az európai integráció jövőjének kérdését. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. szerződés, politika, elmélyülés, együttműködés; illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. integráció, bővülés, kül- és biztonságpolitika, Európai Unió, három pillér, euró. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a Szerződés az együttműködés új területeit jelölte ki, és megnevez legalább egyet ezek közül (uniós állampolgárság

megteremtése, vagy közös védelmi politika, vagy közös fizetőeszköz, vagy együttműködés a bel- és igazságügy terén, vagy a személyek szabad mozgása vagy közös kül- és biztonságpolitika); T Pl. rögzíti, hogy a Szerződéssel egy sajátos, ún három pilléres szerkezet jött létre, melynek első pilléreként határozták meg az addig is működő három közösséget, és megállapítja, hogy a politikai uniót célzó új területeken lazább (kormányközi alapokon szerveződő) együttműködést céloztak meg. 14 / 24 Pont 0–4 0–4 0–4 0–6 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó alapvetően a maastrichti szerződést jellemzi, Eseményeket alakító tényezők és feltárja a Szerződéssel az európai integrációban bekövetkező változásokat. feltárása T Pl. rögzíti, hogy a szerződés életbelépésétől (1993) az Európai Közösségek elnevezése Európai Unióra (EU)

változott, és megállapítja, hogy a névváltozás is az együttműködés elmélyülését jelezte; T Pl. rögzíti, hogy a tagállamok együttműködése kiterjedt a közös kül- és biztonságpolitika területeire, illetve a bel- és igazságügyi kérdésekre, és megállapítja, hogy mindezek az európai integráció mélyülését mutatják, s a politikai unió felé tett lépésekként értelmezhetők; vagy megállapítja, hogy az együttműködés megállókon és megtorpanásokon keresztül halad az integráció felé. T Pl. rögzíti, hogy a Szerződés elhatározta a gazdasági és pénzügyi/monetáris együttműködést, és megállapítja, hogy mindez alapvető változásokat hozott az integráció folyamatában, s határozott lépéseket tett a politikai unió kialakítása felé is. Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy ség, helyesírási hibát. nyelvhelyesség A

FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–8 0–2 28 7 16. A gyarmatokért folyó küzdelem és a szövetségi rendszerek (hosszú) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben írásbeli vizsga 0811 Műveletek tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően Németország nagyhatalmi helyzetének 0–8 változását ismerteti a XIX–XX. század fordulóján, és azt lényegre törően elemzi. Az elemzés feltárja az első világháború előtti szövetségi rendszerekben bekövetkező változások és a gyarmati politika közötti összefüggéseket. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben 0–4 elhelyezi. T Megállapítja, hogy a XIX. század utolsó és a XX század első évtizedében volt a gyarmatokért folyó küzdelem csúcspontja. Az egységes Németország megalakulása (1871) után három évtizeddel bekapcsolódott a gyarmatokért folyó

nagyhatalmi vetélkedésbe. (Megemlítheti a hármas szövetség és az antant megalakulását és Németország gyarmatszerzési törekvéseit.) 15 / 24 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a 0–6 témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat: pl. gyarmat, gyarmatosítás, érdekszféra, nagyhatalmi vetélkedés. T Helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat: pl. „későn jövők”, német egység, imperializmus, hármas szövetség, entente cordiale/antant szerződés. M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található 0–10 Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl. elemzi Bernhard von Bülow külpolitikai álláspontját, és megállapítja, hogy a német birodalmi kancellár (Bismarck korábbi kancellárral ellentétben) alapvető fontosságúnak

tartja, hogy az ország kivegye részét a gyarmatokért folyó versenyből; T Pl. összehasonlítja Anglia, Franciaország és Németország gyarmati területeinek növekedését a vizsgált korszakban, és megállapítja, hogy a két évtized alatt megduplázódik a német gyarmatok területe, de még mindig eltörpül a két vetélytárséhoz képest; T Pl. elemzi a szövetségi rendszerekben bekövetkező változásokat, és megállapítja, hogy a 70-es és 80-as években kialakított szövetségi rendszert Németország számára kedvezőtlenül változtatta meg az, hogy Oroszország szövetségesből ellenfél lett vagy a német gyarmati politika hozzájárult Anglia és Franciaország közeledéséhez vagy Olaszország szövetségessé vált; T Pl. rögzíti, hogy Németország saját érdekszférának tekintette a Közel-Keletet, és megállapítja, hogy az ország számára a Berlin-Bagdad vasútvonal a közel-keleti gazdasági pozíciók erősítését jelentette. M A

vizsgázó alapvetően elemzi és feltárja Németország 0–12 Eseményeket alakító tényezők nagyhatalmi helyzetének változását a XIX–XX. század fordulóján. feltárása T Pl. rögzíti a német külpolitikában bekövetkező változások tényét, és megállapítja, hogy II. Vilmos német császár önálló politizálásra törekedett, ezért menesztette a német egységet megteremtő Bismarck kancellárt, vagy megállapítja, hogy ezután a német politika merészebb lett, s bekapcsolódott a gyarmatokért folytatott versenybe; T Pl. rögzíti, hogy a német politika a századfordulón a nagyhatalmi státus elengedhetetlen jelének tartotta a gyarmatosítást („helyet Németországnak a Nap alatt”), és megállapítja, hogy ennek fő célja a katonai-stratégiai mellett a piacszerzés volt; T Pl. rögzíti, hogy Németország a gyarmati (és Balkán-) politika miatt szembekerült a korábbi szövetséges Oroszországgal, és megállapítja, hogy a három császár

szövetségéből csak az Osztrák–Magyar Monarchia maradt meg; vagy megemlíti Olaszország szerepét. T Pl. rögzíti, hogy a német gyarmatosítás és a meginduló Szaknyelv alkalmazása írásbeli vizsga 0811 16 / 24 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató flottaépítés, vagy a közel-keleti terjeszkedés félelmet keltett a britekben, s megállapítja, hogy a britek válaszul felgyorsították flottájuk fejlesztését, és a gyarmati kérdésben megegyezve szövetségre léptek Franciaországgal vagy Az antant szerződés Németország ellen irányult; T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. ség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését nyelvhelyesség szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem

tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–8 48 16 17. Összetartó és elválasztó erők a három országrészben (rövid) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0811 Műveletek tartalmak A vizsgázó feltárja azokat a tényezőket, amelyek a három részre szakadt ország egységére, illetve összetartozására utalnak. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggésekre utal. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T A válaszból kitűnik, hogy a XVI–XVII. században a három részre szakadt ország (1541) nyugati és északi része (Királyi Magyarország) Habsburg, középső és déli része (hódoltság) a Török Birodalom fennhatósága alatt áll, míg keleti része (Erdélyi Fejedelemség) török hűbéri függésben önálló állam. M A

vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Használja az általános fogalmakat (hódoltság, reformáció, vallási türelem stb.), illetve helyesen alkalmazza a témához kötődő történelmi fogalmakat (kettős adóztatás, marhakereskedelem stb.) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a korszak meghatározó politikusai – a XVI. századi tapasztalatok alapján – az Erdélyi Fejedelemség különállásában látták a garanciát a királyságbeli rendi jogok tiszteletben tartására, T Pl. rögzíti, hogy a török magyarországi terjeszkedése nem szakította el teljesen a hódoltsági területekkel összekötő szálakat (marhakereskedelem, mezővárosok virágzása, magyar nyelv virágzása stb.), és megállapítja, hogy hódítók uralma sem volt teljes (pl. a kettős adózás jelensége). 17 / 24 Pont

0–4 0–4 0–4 0–6 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó alapvetően a három részre szakadt ország Eseményeket alakító tényezők részei közötti kapcsolóelemeket elemzi, és feltárja az egységre utaló jelenségeket. feltárása T Pl. rögzíti a magyar nyelv egységesülését, vagy hogy a muszlim hitre áttérők száma is minimális volt, és megállapítja, hogy a 150 éves török uralom és a három részre szakítottság ellenére a magyarság megőrizte kultúráját, nyelvét. T Pl. rögzíti, hogy a három országrész között a gazdasági kapcsolat folytonos maradt (a marhakereskedelem útvonalai átszövik az országot, a tenyésztés fő területei a hódoltságban voltak, de a piacokat csak a Királyi Magyarországon keresztül, magyar kereskedők tudták biztosítani), és megállapítja, hogy a régi birtokosok sok esetben beszedték az adót a hódoltsági területen is – kettős

adóztatás). T Pl. rögzíti, hogy az Erdélyi Fejedelemség épp különállásával szolgálta a királyságbeli rendek érdekeit, és megállapítja, hogy így a XVII. századi magyar politika egyik vezérelve lett a fejedelemséggel való együttműködés Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy ség, helyesírási hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–8 0–2 28 7 18. A magyar állam konszolidációja I László és Könyves Kálmán idején (hosszú) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása írásbeli vizsga 0811 Műveletek tartalmak A vizsgázó alapvetően a keresztény magyar állam konszolidációját elemzi. A válasz lényegre törően mutatja be a keresztény egyházszervezet megszilárdulását. Az elemzés feltárja a társadalom európai mintájú átalakulásának

folyamatát. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a I. László 1077-1095 között (vagy a XI. század végén), Könyves Kálmán pedig 1095-1116 között (vagy a XI. század végén, a XII század elején) uralkodott Magyarországon. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (állam, társadalom, egyház, törvények stb.) T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat (vármegye, ispán, püspök, egyházmegye, tized, cölibátus, istenítélet stb.) 18 / 24 Pont 0–8 0–4 0–6 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található

információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy László törvényei már a kis értékű lopást is keményen büntették, és megállapítja, hogy az elrettentés az eljárás igazságosságánál is fontosabb szempont volt. T Pl. rögzíti, hogy László törvényei büntetik a pogányságot és a egyházi előírások be nem tartását, és megállapítja, hogy a cölibátus kérdésében viszont engedékeny. T Pl. rögzíti, hogy Kálmán törvényei enyhébben ítélkeznek, és megállapítja, hogy ez mind a magántulajdon megsértése, mind az egyházi előírások megszegése esetén jellemző. T Pl. rögzíti, hogy Kálmán törvényei szabályozzák a birtokok örökítésének rendjét, és megállapítja, hogy ez a hozzájuk kapcsoló kötelezettségekre is igaz (katonaállítás). M A vizsgázó alapvetően a keresztény magyar állam Eseményeket alakító tényezők konszolidációját jellemzi, és feltárja a kereszténység

elterjedésének és a társadalom átalakulásának folyamatát. feltárása T Pl. rögzíti, hogy megkezdődik az állandó letelepülés, és megállapítja, hogy megszilárdul az életés vagyonbiztonság. T Pl. rögzíti, hogy a kereszténység győzelme még nem teljes, ugyanakkor megállapítja, hogy a pogányság már sokkal kisebb súlyú probléma, mint a magántulajdon sérelme. T Pl. rögzíti, hogy intenzív törvénykezés folyt Kálmán uralkodása idején, és megállapítja, hogy az állam és az egyház tekintélye megerősödött. T Pl. rögzíti, hogy az állam ereje jelentősen megnövekedett, és megállapítja, hogy a nomád támadások elhárítása után még hódításokra is elég volt. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. ség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus nyelvhelyesség kifejtését

szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Források használata írásbeli vizsga 0811 19 / 24 0–10 0–12 0–8 48 16 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 19. A dualista Magyarország nemzetiségi politikája (rövid) Műveletek tartalmak A vizsgázó alapvetően a dualizmus kori Magyarország nemzetiségi politikáját mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. az oktatásügy és az asszimiláció kapcsolata). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben Tájékozódás térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a dualizmus kora Magyarországon 1867-1914/1918 között volt, Magyarország az OsztrákMagyar Monarchia része. vagy A nemzetiségek elhelyezkedésével

kapcsolatban tesz megállapítást. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (nemzet, nemzetiség, állam, oktatás stb.) T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat (asszimiláció, népiskola, államnyelv, tanítási nyelv stb.) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl. rögzíti, hogy a nemzetiségi törvény lehetővé tette az anyanyelv széleskörű használatát, és megállapítja, hogy az iskolatörvény is csupán a magyar mint tantárgy oktatását írta elő. T Pl. rögzíti, hogy a nemzetiségi iskolák száma csökkent, ill. a magyarok aránya országosan nőtt, és megállapítja, hogy a hatalom az oktatáson keresztül igyekezett az asszimilációt biztosítani. M A vizsgázó

alapvetően a magyar nemzetiségi politikát Eseményeket alakító tényezők elemzi, és feltárja az oktatás és az asszimiláció összefüggését. feltárása T Pl. rögzíti, hogy Magyarország soknemzetiségű állam volt, és megállapítja, hogy a politikai elit ennek ellenére ragaszkodott az egy politikai nemzet fikciójához. T Pl. rögzíti, hogy a nemzetiségi törvény kortárs európai mércével nézve liberális volt, és megállapítja, hogy a nemzetiségiek tiltakozását be nem tartása váltotta ki. T Pl. rögzíti, hogy a törvény oktatásra vonatkozó előírásai kevéssé érvényesültek, és megállapítja, hogy az állam az asszimiláció során ért el ugyan sikereket, ugyanakkor a nemzetiségieket maga ellen fordította. Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy ség, helyesírási hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ

VIZSGAPONTSZÁM Feladatmegértés írásbeli vizsga 0811 20 / 24 Pont 0–4 0–4 0–4 0–6 0–8 0–2 28 7 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató 20. A jobbágyság helyzete a XVIII századi Magyarországon (hosszú) Műveletek tartalmak A vizsgázó alapvetően a XVIII. századi magyarországi jobbágyság helyzetét elemzi. A válasz lényegre törően mutatja be a jobbágyság jogi és anyagi helyzetét. Az elemzés feltárja az állam szerepét a jobbágyi terhek rendezésében. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben Tájékozódás térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy Mária Terézia 1740-1780 között, fia, II. József pedig 1780-1790 között uralkodott Magyarországon, és az ország ekkor a Habsburg Birodalom része volt. M A vizsgázó

helyesen alkalmazza az általános, illetve a Szaknyelv témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. alkalmazása T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (állam, társadalom, parasztság, adó, jog, oktatás stb.) T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat (jobbágy, kilenced, igás és gyalogrobot, majorság, úrbér, rendelet stb.) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található Források információkat, és következtetéseket von le belőlük. használata T Pl. rögzíti a jobbágyok szolgáltatásait, és megállapítja, hogy ezekkel az államnak (adó), az egyháznak (tized) és a földbirtokosnak (kilenced, ajándékok, robot) tartoznak. T Pl. rögzíti, hogy az úrbéri rendelet maximálja a jobbágyok azon terheit, melyekkel a földesúrnak tartoznak, és megállapítja, hogy ezzel az állam beleszólt a földesúr és a jobbágy viszonyába vagy megállapítja ennek mértékét (heti egy nap igás, két

nap gyalog robot). T Pl. rögzíti, hogy a Ratio Educationis a népoktatás kiterjesztésére tesz kísérletet, és megállapítja, hogy ez a jobbágyokra is vonatkozott. T Pl. rögzíti, hogy az 1785-ös jobbágyrendelet eltörli a röghözkötést és az örökös jobbágyságot, és megállapítja, hogy egyben megerősíti a paraszt földhasználati jogát, illetve megtiltja a telektől való megfosztását. M A vizsgázó alapvetően a jobbágyság XVIII. századi Eseményeket alakító tényezők helyzetét jellemzi, és feltárja az állam szabályozó szerepét. T Pl. rögzíti, hogy a korszak magyar társadalma rendi feltárása társadalom, és megállapítja, hogy a jobbágyság egy személyében is kötött, a rendi kiváltságokból kizárt, különböző szolgáltatásokkal terhelt réteg volt. T Pl. rögzíti, hogy az állam a nemesség ellenállását letörve Feladatmegértés írásbeli vizsga 0811 21 / 24 Pont 0–8 0–4 0–6 0–10 0–12 2008. május 7

Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató rendeletekkel szabályozta a jobbágyi szolgáltatásokat (Urbarium), és megállapítja, hogy erre jórészt az adóalap biztosítása miatt került sor vagy a jobbágymozgalmak miatt került sor. T Pl. rögzíti, hogy az állam megkísérelte a jobbágyok helyzetének, oktatásának javítását, és megállapítja, hogy ez a felvilágosult abszolutizmus szellemében történt. T Pl. rögzíti, hogy II József rendelete a röghözkötés eltörlése ellenére sem hozta el a jogegyenlőséget, és megállapítja, hogy a szabad hivatásválasztás a kor gazdasági viszonyai között inkább csak elvi lehetőség volt. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. ség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus nyelvhelyesség kifejtését szolgálja. A tanuló

megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–8 48 16 21. A világgazdasági válság magyarországi hatása (rövid) Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása Források használata írásbeli vizsga 0811 Műveletek tartalmak A vizsgázó alapvetően a világgazdasági válság magyarországi hatását mutatja be. A válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel (pl. az egyes gazdasági ágazatok eltérő helyzetének oka). M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy a válság világméretű, Magyarországot 1929/30-ban érte el, és abból 1933 után kezdett az ország kilábalni. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T

Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (ipar, mezőgazdaság, hitel, munkaerő, export, import stb.) T Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat (túltermelés, agrárolló, árindex stb.) M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy az élelmiszeripar, valamint a fémfeldolgozás és gépgyártás termelése zuhant, és megállapítja, hogy kivételt a 20-as években megjelent új ágazatok (textilipar, vegyipar, villamosenergia-termelés) jelentenek. 22 / 24 Pont 0–4 0–4 0–4 0–6 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató T Pl. rögzíti, hogy a mezőgazdaság válságát az agrárolló kinyílása jelzi, és megállapítja, hogy ez az export kiesésének következménye. M A vizsgázó alapvetően a válság magyarországi hatását Eseményeket alakító tényezők elemzi, és

feltárja az egyes ágazatok helyzetét. T Pl. rögzíti, hogy Magyarország – a trianoni békekötés feltárása következtében – erősen a külkereskedelemre utalt vagy komoly adósságokkal rendelkező ország, és megállapítja, hogy ezek a tényezők könnyítették meg a válság hazai kitörését. T Pl. rögzíti, hogy Magyarországon is hitel-, ipari és mezőgazdasági válság volt egyszerre, és megállapítja, hogy ezek egymást erősítették. T Pl. rögzíti, hogy a válság megnövelte a munkanélküliséget, eladósodást és a vagyonvesztést okozott, és megállapítja, hogy ez jelentős szociális és politikai feszültségekhez vezetett. Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy ség, helyesírási hibát. nyelvhelyesség A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM 0–8 0–2 28 7 22. A Kádár-korszak kultúrpolitikája (hosszú)

Feladatmegértés Tájékozódás térben és időben Szaknyelv alkalmazása írásbeli vizsga 0811 Műveletek tartalmak A vizsgázó alapvetően a Kádár-korszak kultúrpolitikáját elemzi. A válasz lényegre törően mutatja be a kultúrpolitika és az ideológia kapcsolatát. Az elemzés feltárja a Rákosi-korszakhoz képest bekövetkezett változásokat. A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi. T Megállapítja, hogy Magyarország a szovjet blokkhoz tartozott, és a Kádár-korszak Magyarországon 1956-1989 között állt fenn. M A vizsgázó helyesen alkalmazza az általános, illetve a témához kapcsolódó történelmi fogalmakat. T Szakszerűen használja a következő általános fogalmakat (diktatúra, sajtószabadság, kultúra, ideológia, propaganda stb.) T Szakszerűen használja a

következő konkrét történelmi fogalmakat (cenzúra, öncenzúra, „legvidámabb barakk” vagy gulyáskommunizmus vagy „frizsiderszocializmus”, „három T”, „beat-korszak” stb.) 23 / 24 Pont 0–8 0–4 0–6 2008. május 7 Történelem emelt szint Javítási-értékelési útmutató M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük. T Pl. rögzíti, hogy a hatalom a Rákosi-korszaktól eltérően megelégedett az állampolgári passzivitással, és megállapítja, hogy ezt életszínvonal-növeléssel honorálta. T Pl. rögzíti, hogy a hatalom – közvetve bár, de – ellenőrizte a médiát, és megállapítja, hogy sajtószabadság nem volt, vagy rögzíti a televíziónak mint médiumnak a megjelenését, elterjedését. T Pl. rögzíti, hogy a korszak sem volt mentes az egyházellenességtől, és megállapítja, hogy ennek a Rákosikorszakhoz hasonlóan ideológiai alapja volt.

T Pl. rögzíti, hogy a cenzúra miatt elterjedt a kétértelmű fogalmazás és a „sorok között olvasás” művészete, és megállapítja, hogy ez a kultúrában gyakran szükségtelenné tette a külső cenzúrát. M A vizsgázó alapvetően a Kádár-kor kultúrpolitikáját Eseményeket alakító tényezők jellemzi, és feltárja a különbségeket a Rákosi-korszakhoz képest. feltárása T Pl. rögzíti, hogy a Kádár-korszak is pártállami, a kultúrát is felügyelő, kommunista diktatúra volt, és megállapítja, hogy alapvetően puha diktatúra volt. T Pl. rögzíti, hogy a Kádár-korszakban megjelentek a tiltott, tűrt és támogatott kategóriák (az ellenőrzés indirektté vált és a szankciók enyhültek), és megállapítja, hogy ezáltal a korszak módszereiben jelentősen különbözött az 50-es évektől. T Pl. rögzíti, hogy az ideológia szerepe háttérbe szorult (még ha kizárólagossága fenn is maradt), és megállapítja, hogy mind a hatalom,

mind az állampolgárok gyakorlatiasan viszonyultak a fennálló rendhez. T Pl. rögzíti, hogy a bemutatott jelenségek alapján a hatalom és a társadalom „kiegyezése”/”megalkuvása” tapasztalható, és megállapítja, hogy ennek a kultúra a tükre vagy a hatalom és a társadalom közötti feszültségnek a kultúra egyben levezető szelepe is volt. T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. Megszerkesztett- A kifejtés mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek. ség, Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus nyelvhelyesség kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM ELÉRHETŐ VIZSGAPONTSZÁM Források használata írásbeli vizsga 0811 24 / 24 0–10 0–12 0–8 48 16 2008. május 7