Média Ismeretek | Felsőoktatás » Általános médiaismeret

Általános médiaismeret 1 Általános médiaismeret I. Előadás A kommunikáció meghatározása és vállfajai. Tömegkommunikációs modellek Mi a kommunikáció Hogyan kommunikálnak egymással az emberek? Közvetlenül vagy telefonon, vagy a rádión keresztül kimondott szó;kézzel,a postán, a távírón vagy bármilyen más módon továbbított írott vagy nyomtatott szó- mindezek a kommunikáció nyilvánvaló és közismert formái. De van sok egyéb is. Egy bólintás vagy egy intés, egy bőgés az őserdőben, egy mozdulat a televízió képernyőjén, egy fényjel felvillanása, valamilyen múltbeli eseményre emlékeztető néhány zenei taktus,a levegőbe emelkedő füstoszlop, a mozdulatok és a testtartások a balettban stb- mindezen eszközökkel az emberek gondolatokat továbbítanak. A kommunikáció magába foglalja mindazokat a folyamatokat, amelynek során az egyik tudat érintkezésbe léphet a m ásikkal. A kommunikáció információ továbbítás,

ami igen összetett lehet. Legegyszerűbben a „vezetékes távíró” vagy a „telefon” modellben ábrázolják Van egy: Feladó, közlő Kódolás: a közlendő továbbítható jelekké alakítása valamely jelrendszerben Jel: az a dolog, ami valaki számára valamit, valamely szituációban helyettesít illetve felidéz. Dekódolás: a közölt tartalmak felfogása, a jelek értelmezése Vevő, befogadó Fontos, hogy milyen körülmények veszik körül a közlési folyamatot vagyis a csatorna- a jel továbbítás módja- és az ebben fellelhető vagy fellépő zaj. Zaj: minden a vevőhöz a csatornán, a jellel együtt érkező inger, ami NEM feladó által szándékozottak kódolt kifejezése. A kommunikációval kapcsolatban három szinten jelentkeznek problémák: 1. Technikai: azzal kapcsolatosak, hogy mennyire pontosan kerül az információ az adótól a vevőhöz. Ezek a problémák jelen vannak a kommunikáció minden formájában, legyen az diszkrét szimbólumok

sorozata (írott beszéd), váltakozó szignál (hangnak vagy zenének továbbítása telefonon vagy rádión keresztül) vagy váltakozó kétdimenziós struktúra (televízió). 2. A szemantikai problémák azzal kapcsolatosak, hogy a vevő jelentés értelmezése mennyire azonos az adó által szándékolt jelentéssel. Például ha „X”-szel kapcsolatban felmerül a gyanú, Általános médiaismeret 2 hogy nem ért azt, amit „Y” mond, akkor – amennyiben „Y” semmi egyebet nem tesz, mint tovább beszél „X”-szel- lehetetlen hogy ez a helyzet véges időn belül tökéletesen tisztázódjék. 3. A befolyásolás vagy hatékonyság problémái azzal kapcsolatosak hogy a vevőhöz eljuttatott jelentés milyen sikerrel idézi elő a kívánt viselkedést. A kommunikáció vagy befolyásolja a viselkedést, vagy nincs semmiféle megállapítható és kimutatható hatása. Mit tudunk megvizsgálni? Értelmezhetjük: A feladó és vevő hátterét: szociológia,

kulturális, pszichológiai sajátosságait- ezek meghatározhatják a közlést és a jelek értelmezését. A kódolás/dekódolás szabályait az adott társadalomban, illetve társadalmi csoportban. A felhasználható jelek tulajdonságait és az alkalmazható csatornákat is meghatározó jelrendszert, mint rendszert azaz jeltudományi, nyelvészeti szempontból. Kommunikáció során információ továbbítódik. A kommunikáció azonban célirányos folyamat: az információnak nem pusztán szabad, spontán és eset leges áramlása, hanem az információtovábbítás olyan formája, amely egyszersmind kapcsolatot, elemi közösséget (kommunitást) teremt közlő és befogadó közt. Fontos, hogy legyen a kommunikációban visszacsatolási, azaz feedback lehetőség a csatornazaj illetve a kódolás/dekódolás lehetséges eltérései miatt. Ezért a kommunikáción olyan információközlést értünk, amely legalább potenciálisan magában hordozza az információcsere, a

kétirányú információáramlás, a közlés megismétlésének, pontosításának, módosításának lehetőségét. A kommunikáció lehet: Egyirányú: nincs vagy csak másodlagosan van jelen a visszacsatolás. Mindig ugyanaz a közlő és a befogadó pl. tévébemondó és néző viszonya Két- vagy többirányú: a közlő és befogadó szerepek cserélődhetnek. Pl interjú, kerekasztal beszélgetés. Közvetlen: a közlő és a befogadó közvetlen érintkezésben áll. Közvetett: a közlő és a befogadó között térbeli távolság vagy időbeli eltérés van. Egylépcsős: a közlő és a befogadó közé nem lép be újabb információforrás. Pl: rádió Többlépcsős: a közlés és a befogadók közé kommunikátorok, interpratárok lépnek be. A kommunikáció lehet: Általános médiaismeret 3 Vertikális: központból lefelé irányuló vagy alulról felfelé áramló pl. kormányzat és a „nép” vagy társadalom viszonya Horizontális: ha pl-.

ugyanezen kormányzat csoportjai között vagy egy csoport, osztály tagjai között folyik EGYENRANGÚ infocsere, komm. Személyes: csoporton belüli, különálló személyek közti, személyen belüli (belső dialógus) Csoportok közötti: intézményesített- egy fórum ahol a kommunikáló személyek a „közt”, egy publikumot képviselnek, közlésük „publikus” közlések Tömegkommunikáció amely egy meghatározott központi jelforrástól elvileg mindenkihez eljut. A tömegkommunikáció nagyobbrészt az egyirányú, közvetett kommunikáció egyik megjelenési formája. A közvetett kommunikáció formái között van: Teret áthidaló információ átvitel pl: elektronikus műsorszórás Időt áthidaló pl. a több száz éves közlés olvasása Ebből következik, hogy vannak tartós- pl. egy több száz éve a helyén álló szobor- és nem tartós- filmre, hangszalagra rögzített tánc, beszéd, ének- kommunikációs formák. Közlési forma alapján:

Verbális és nem verbális kommunikáció. A nem verbális kommunikáció lehet:  Vizuális: képpel, színnel, látvánnyal üzenő forma  Hangzó információtovábbítás: zene, zörej  Mozgással, térrel való kommunikáció: mozdulat, mimika  Szagok  Ízek  Tapintás  A csend: ezzel is lehet kommunikálni, sok mindent kifejez!!! A kommunikáció kapcsán néhány gondolat a metakommunikációról: A metakommunikáció reakciói egy már létrejött kommunikációs helyzetre vonatkoznak. Aki metakommunikál az jelzéseket ad, a kommunikációs folyamat egyes elemeihez való viszonyát jelzi. A kulturális szignálok közül azok sorolhatók ide, amelyek egyrészt-- főleg szándékos- - Általános médiaismeret 4 közléseket adnak a kulturális háttérről, valamely kulturális síkról, másrészt kifejezetten a kommunikációs helyzetre vonatkoznak, azt pontosítják. A metakommunikációban a közlő kifejezheti: A címzetthez való viszonyát

(rokonszenv, ellenszenv) A kommunikáció tartalmához, az üzenethez való viszonyát (igaz-e vagy hamis amit a közlő mond) Kifejezheti a kommunikációs kódjaihoz való viszonyát ( kikacsintás a szituból) A kommunikáció nyelvéhez való viszonyát (pl. valaki minden nyelven köszönti a közönségét) A kommunikáció lehetséges csatornáihoz való viszonyát (száj elé tett ujj- hallgatásra int, letiltja a hangos beszélt nyelv használatát az adott helyzetben) A kommunikáció környezetéhez való viszonyát (ne itt, ne most beszéljük meg, hely és az idő nem alkalmas stb.) A metakommunikáció tehát a kommunikáció része, annak megértését segíti elő. Tömegkommunikáció: Kontrollt biztosít a társadalom felett Lehetőséget ad a címzettek befolyásolására A média a valóságot nemcsak megjeleníti hanem konstruálja is- kultúraalakítás egyik fő forrása, alakítja a normákat, értékeket, divatot Tömegkommunikáció a használt csatornák

alapján: Írott (újság, könyv) Vizuális (képeslap, plakát, magazin) Auditív (rádió, korábban a telefonhírmondó) Audiovizuális (film, tv, számítógép) Mi a kommunikáció? Emberek közti információcserét jelent különböző jelrendszerek segítségével- térben és időben is folyhat az információcsere-. Milyen tömegkommunikációs modelleket különböztetünk meg egymástól? 1. Shannon és Weaver modell (Claude Shannon és Warren Weaver):: Általános médiaismeret 5 A médiakutatásokat vezérlő domináns paradigma egy másik fontos eleme Shannon és Weaver (1949) információelméletéből eredt, amely azt állította előtérbe, milyen technikai hatékonysággal továbbí~ák az információkat a kommunikációs csatornák. Az információtovábbítás elemzéséhez egy olyan modellt dolgoztak ki, amely egymást követő lépések foIyamataként ábrázolta a kommunikációt Ez a folyamat aforrástól (közlő) indul, aki Üzenetet választ, amely

aztán jel formájában, egy kommunikációs csatornán kerül továbbítás ra allevőhöz, aki a jelet visszaalakí~a a célhoz szóló üzenetté. A modellt úgy alakították ki, hogy számot adjon a küldött és vett üzenetek különbségeiről, mert úgy gondolták, hogy ezek a különbségek a csatornákra ható zajból vagy inteifereluiából erednek. Ez a "továbbítási, átviteli" modell nem közvetlenül a tömegkommunikációhoz kapcsolódott, de - eredeti, nem emberi alkalmazásai ellenére - számos emberi kommunikációs folyamat felfogásának sokféleképp alkalmazható módszereként vált ismertté. Ez elsősorban egy kommunikációs modell. Jel infoforrá s Adó vett jel csatorna üzenet vevő címzett zajforrás Shannon és Weaver 1949-ben alkotja meg modelljét. Számukra a tömegkommunikációs szervezet pontosan úgy működött, mint az individuális beszélgetés. A modell állt egy közlő és egy adó berendezésből, egy csatornából,

egy vevő berendezésből, és a címzettből. Az üzenet közvetítése során a jelek segítségével kódolásról és dekódolásról beszéltek. A kommunikátorok egymással beszélnek- a vonalban- azaz a csatornában viszont egy zaj zavarja az adást. Ilyen alapzaj lehet a hang torzulása, azaz a szobában megcsörrenő telefon; Általános médiaismeret 6 vagy a zö rej (a rádióban), a k ép alakjának vagy kontrasztjának torzulása ( a t elevízióban), vagy hiba a továbbításban (távíró vagy fotókópia). A zaj másik típusa az ú gynevezett szemantikai zaj: azaz a beszéd. A jel minden ilyen megváltozását zajnak nevezzük Ebben az elméletben az információ szó nem annyira arra vonatkozik, amit az ember csakugyan mond, hanem arra, amit mondhat. Vagyis az információ annak a mértéke, hogy mekkora a szabadságunk valamely közlemény kiválasztásában. Pl ki kell egyet választani egyet a szülinapi dísztáviratok sorából, azaz véges lehetőség

közül kell választani. De van olyan eset is, amikor az információforrás az elemi szimbólumok halmazából sorozatosan válasz és az így kiválogatott szekvencia alkotja a közleményt. Így pl az ember kiválaszthat egymás után több szót, s ezekből az egyedileg kiválasztott szavakból adódik a közlemény. Vannak olyan információk, amit az adó többször kódol, ezek általában a fontos információk. A nyelv is egyfajta redundancia: ha egy mondatból minden 4. s zót kihúzunk akkor is értelmes, és érthető marad -- tehát gyakorta körbeírjuk a mondandónkat a biztos megértés érdekében--. Bármennyire jó a kódolás, a hibamennyiség és a zavar csak nő, a vétel hűsége pedig csökken, ha túl sokat akarunk belezsúfolni a csatornába. A valamennyi szintre vonatkozó, általános érvényű elméletnek a csatornakapacitáson kívül figyelembe kell vennie a hallgatóság kapacitását is. Ha az ember túlságosan igénybe veszi a hallgatóság

kapacitását, valószínűleg nem az t örténik, hogy feltöltjük a h allgatóságot, és a f elesleges legfeljebb kifolyik. Sokkal valószínűbb az, hogy általános hibatömeget és zűrzavart idézünk elő. Ez egy igen egyszerű és primitív modell, a tömegkommunikációs alapvető működését vizsgálja csupán. 2. Lasswell- paradigma (Harold Lasswell, 1948): Adomináns paradigma elméleti elemeit nem a t ömegmédia esetére találták ki, hanem nagyrészt a s zociológiától, a szociálpszichológiától és az i nformációtudomány egy alkalmazott változatától vették át. Erre leginkább a második világháborút követő évtizedben került sor, amikor az észak-amerikaiak vitathatatlanul vezető szerepet töltöttek be a társadalomtudományokban és a tömegmédiumokban egyaránt (Tunstall, 1977). Ajó társadalom fent ismertetett modellje az Egyesült Államok 20 század közepi ideáljához közelít A szociológia, amint elméletileg is megérett,

funkcionalista keretet kínált a m édia és m ás intézmények elemzéséhez. Elsőként LassweIl (1948) fogalmazta meg egyértelműen a kommunikáció társadalombeli "funkcióit": azaz a társadalom fenntartása érdekében végzett alapvető feladatait (lásd a 4 . fejezetet) A funkcionális elemzés általában feltételezi, hogy a Általános médiaismeret 7 kommunikáció a társadalom integrációja, folytonossága és normalitása irányába hat, bár azt is felismeri, hogy a tömegkommunikációnak lehetnek diszfunkcionális (rendbontó vagy káros) következményei. A funkcionális elemzésnek számos ágazata és változata van, és - erősen gyöngült szellemi vonzereje ellenére - a médiáról és társadalomról folytatott vitákat nem könnyű megszabadítani a funkciók nyelvétől. Az egyik legfontosabb tömegkommunikációs modell Lasswellé, aki az interperszonális azaz a személyközi kommunikációs helyzetnél, már tágabban használható

modellt mutatott be. Ö maga is elsősorban a kommunikációs aktus pszichológiai vonatkozásaiban használta, de már a propaganda jelenségek értelmezése is foglalkoztatta, ami viszont már szervesen kapcsolódott a tömegkommunikáció modellezésének tudománytörténetiségéhez, és a m ár ekkor is divatosnak számító hatásvizsgálatokhoz. Véleménye szerint csupán öt kérdésre kell mindig választ adnunk ahhoz, hogy bármely kommunikációs aktust leírhassunk. Azonban ö sem tette még fel azt a kérdést, hogy hogyan jön létre az üzenet, és hogy miként szerveződik meg maga a közlés. Az öt alapkérdés a következő: Ki mondja? Mit mond? Milyen csatornán? Kinek? Milyen hatással? Ez utóbbira tesz Laswell a hangsúlyt, hisz modelljében feltételezi, hogy a tömegkommunikációnak mindig van hatása. Később felmerül a kérdés, hogy valóban mindig van-e hatása? 3. Lippman- modell Walter Lippmann könyvében, a

"Közvélemény"-ben, már 1922-ben azt feszegette, hogy ki tolakodhat előtérbe. Lippmann számára ugyanis az előtérbe tolakodó hírben felismerni véli az intézmények szerepét, és azt, hogy az újságíró már szelektált információkkal dolgozik. Az ö gondolatrendszerében az újságíró még azért van ráutalva az intézményekre, mert több az esemény, mint az újságíró. A média tehát elsősorban tömegkommunikációba bekerült információk sztereotipikusak. 4. White közvetít. Fontos: s Általános médiaismeret 8 195O-ben kezdte meg a kapuőr vizsgálatait. A kapuőr az a személy, aki szűri az információkat. Az újságírás lényege ebben áll: rengeteg történés van világban, ezekből lesznek az események – például diplomáciai megbeszélések, repülőgép szerencsétlenség vagy természeti katasztrófák- , az újságírók, szerkesztők szűrik ezeket beérkező információkat, éppen ezért a közlők

megpróbálnak megfelelni a közönség igényeinek, tehát úgy tálalni az eseményeket, hogy azokat „megvegye” a média. Ebből következik: fontos, hogy a beérkező információk különböző szinteken, különböző szűréseken mennek keresztül. A különböző szintek közül White még csupán az újságíróra koncentrált, azonban ez is nagy előrelépés. White úgy fogta fel az újságszerkesztőségeket, mint kapuőrök összefüggő sorozatát. Amire White nem kereste a választ az a z, hogy miképp is jutnak az i nformációk és a h írek a szerkesztőséghez. Nem veti fel, hogy mi alapján szelektál a kapuőr- hisz a m odell alapján könnyű belátni, hogy a személyes vélemény alapján. Modelljéből még hiányzott a médiának mint szervezetnek a többi intézménnyel és a társadalommal való összekapcsolása. 5. Westley és MacLean(1957) A tömegkommunikációról alkotott kori elméletek jórésze (lsd. fent) Voltaképpen a folyamat leegyszerűsítő

változatának bővítésére-javítására tett kísérletet. A tömegkommunikáció modelljének talán legtelejsebb korai - a fent említett meghatározó vonásokkal és a domináns paradigmával összhangban lévő - változatát Westley és MacLean (1957) javasolták. Legfőbb eredményük, hogy felismerték: a tömegkommunikáció egy új "kommunikátor szerep" (amilyet például a h ivatásos újságíró tölt be a f ormális médiaszervezetben) "társa- Általános médiaismeret dalom" és X1 X2 X3- ezek az események "közönség" Eredeti hírforrás- azaz kommunikátor 9 közé történő be iktatását foglalja magában. Ez a nyíl az információ Itt van a kapuőr Ez a nyilvánosság a közönség Az események bármelyik négyzethez kapcsolódnak, lehet, hogy kikerülik a kommunikátort, vagy éppen a kapuőrt és így jutnak el a közönséghez. Westley és McLean legfőbb eredménye, hogy felismerték: a

tömegkommunikáció egy új „kommunikátor szerep” (amilyet például a hivatásos újságíró tölt be a formális médiaszervezetben) „társadalom” és „közönség” közé történő beiktatását foglalja magába. Tehát Westley és McLean szóhasználatában a kommunikátor egyáltalán nem újságíró, hanem olyasvalaki, aki az újságírók felé érdekeket közvetít. Kommunikátor alatt így leginkább az olyan intézmények képviselőit kell értenünk, mint a kormány szóvivő, a rendőrségi szóvivők, a politikai szóvivők stb. De nem rugaszkodunk túl az eredeti elmélet keretein, ha azt állítjuk, kommunikátor bárkiből lehet, aki egy kis csoport nevében magára tudja vonni a média figyelmét. Például az is kommunikátor, aki felmászik a híd tetejére, majd amikor lehozzák, szociális nehézségekre hivatkozik. Ebben az eset ben emberünk a társadalom alsóbb rétegeinek eredeti hírforrása. A kommunikátorok esetében különböző

társadalmi faktorok tolakodnak elő a valóságból, a kapuőrök ezeket csak továbbítják a közönség igényei szerint. Beépült tehát a modellbe Lippmann hajdani ötlete, sőt azt kell megállapítanunk, hogy Westley és MacLeannél a Lippmann-i elképzelésnek megfelelően tökéletesedett a modell. Ugyanis az intézmények (szóvivők) szerepének kiemelése összecseng Lippmann vélekedésével, csakúgy mint a kapuőr funkciói, mely szerint a média nem önkényes, hanem az intézményektől jövő információkhoz és a közönség igényeihez igazodva korlátozott szabadsággal és h atalommal rendelkezik. Általános médiaismeret 10 Valami ilyesmit állított Lippmann is anélkül, hogy a "kapuőr" fogalmát és egyéb tulajdonságait használta volna. Vegyük észre, hogy a Westley-MacLean modell a Lippmann-i ideológiával szemben feltölthető volna egyfajta médiahatalom koncepcióval is. Modelljük erénye épp ez a hajlékonyság, miközben ők

maguk felismerik a média autonómiára törekvésének mozgatórugóját, észreveszik azt a nyomást is, aminek az állandóan ki van téve. A kommunikátor presszionálja az újságírót és a kapuőrt, hogy azt jelentessék meg, amit ők szeretnének, de a kapuőrökben van ellenállás, hisz a média meg akar felelni a közönség igényeinek. Tehát a sorrend nem egyszerűen 1. adó, 2 üzenete, 3 csatorna, 4sok potenciális vevő, hanem inkább 1. társadalmi események és „hangok”, 2 csatorna/kommunikátor szerep, 3 üzenetek, 4. vevő Ez a változat figyelembe veszi, hogy az „üzenet” vagy a közlemény rendszerint nem a tömegkommunikátoroktól származik. Ők inkább továbbítják a környezetük válogatott eseményeiről szóló saját beszámolójukat (híreket) egy potenciális közönségnek, vagy elérhetővé teszik a potenciális közönség néhány tagjának nézeteit és megszólalásait, akik szélesebb nyilvánossághoz akarnak szólni (politikai

vélemények hangoztatói, hirdetők, előadók, írók stb). A Wesley és MacLean által megrajzolt modellnek három fontos vonása van. Az egyik a tömegkommunikátorok válogatós szerepére helyezett hangsúly, a második az, hogy a válogatás aszerint történik, hogy í télik meg, mit talál a k özönség érdekesnek; a harmadik az, hogy az előbbi célon túl a kommunikáció nem célzatos, Maguk a médiumok általában nem törekednek meggyőzésre, okításra vagy akár tájékoztatásra. E modell szerint a tömegkommunikáció önszabályzó folyamata, amelyet csupán választási, a k ínáltakra adott reakció révén ismert közönség érdeklődése és igényei vezérelnek. Az ilyen folyamat nem tekinthető többé lineárisnak, mivel erősen alakítja a közönség „visszajelzése” a ma médiumoknak és a szószólóknak, eredeti kommunikátoroknak egyaránt. E szemlélet szerint a médiumok egy szekuláris társadalom viszonylag nyitott és semleges

szolgáltató szervezetei, amelyek más társadalmi intézmények munkáját segítik. Lényegében (az adó és vevő közti ) átviteli modell marad, bár jóval kevésbé mechanisztikus, mint a korábbi változatok. A teljesítmény hatásfokának mértéke nem az információ sikeres továbbítása, hanem a közönség elégedettsége. Nem véletlen, hogy a modell alapjául a szabadpiaci média amerikai rendszere szolgált- nemigen illene egy állam által működtetett médiarendszerhez vagy akár az európai közszolgálati műsorszóró intézményhez. Az a gondolat sem árnyékolja be, hogy a szabad piac nem féltetlenül tükrözi a közönség érdeklődését, illetve a maga módján folytathat célzatos propagandát. Általános médiaismeret 11 . A médiumok információkkal, képekkeI, történetekkel és benyomásokkal látják el közönségüket, néha a feltételezett szükségletek- szerint, néha saját céljaiktól vezérelve (például hogy jövedelemre vagy

befolyásra tegyenek szert), néha pedig más társadalmi intézmények motivációit (reklám, propaganda, kedvező kép kialakítása, tájékoztatás stb.) követve. A "valóság képeinek" kiválasztása és áramoltatása mögött tehát sokféle motiváció áll, ez pedig nem azt valószínűsíti, hogy a közvetítés semleges folyamat. A "valóság" bizonyos mértékig mindig válogatott és szerkesztett, és mindig: vannak benne bizonyos mértékű torzítások. Ezek kivált a médiumhoz jutás eltérő lehetőséeit, a valóság "megszerkesztésében" pedig a "médialogika" hatását tükrözik (lásd a 260. Calon) 4.2 ábra azt is mutatja, hogy a tapasztalatot nem teljesen és nem mindig a tömegmédiumok közvetítik. A társadalmi intézményekkel való érintkezésnek még mindig vannak bizonyos közvetlen csatornái (politikai pártok, egyházak stb.) A médiatudósításokban szereplő távolabbi eseményekről is lehet közvetlen

személyes tapasztalatunk (bűnözés, szegénység, betegség, háború, társadalmi konfliktus stb.) Lehet, hogy a potenciálisan sokféle informá2Óforrás (köztük a m ásokkal kialakított személyes kapcsolat) nem teljesen független egymástól, de lehetővé teszik a "kvázi-közvetített interakció" helytállóságának és megbízhatóságának ellenőrzését. 6. Gieber és Johnson 1., Bár a kommunikátor megpróbálja befolyásolni a kapuőrt, mégsem sikerül-- ez lenne az ideális állapot--, hisz megvan az ú jságíró kezében az a fegyver, hogy le tudja leplezni a kommunikátort. Ez lenne demokráciában. Kommunikátor Kapuőr a normális egy Általános médiaismeret 12 2., Itt átfedésben van a kettő- ez maga a v alóság- ilyen volt például a szocializmus, kicsit mindig beleszóltak Kommunikátor am édiába. Kapuőr 3., A diktatúrákban például a személy és az érdek egybe esik, itt ugyanaz a kommunikátor és a kapuőr-

Kommunikátor ezt írja le Lippman- modellje. Kapuőr Az ötletet tovább részletezve három logikai változatát mutatja be Gieber és Johnson a kommunikátor és a kapuőr viszonyának. Az egyik a teljes elkülönülés, a másik a részleges asszimiláció, a harmadik pedig az a helyzet, amikor a kapuőr szerepe csak formális, mert a valódi hírszelekciót a politikai kommunikátorok végzik. A teljes asszimilációra lehet példa egy politikai diktatúra; a részleges asszimilációra a volt, úgynevezett létező szocializmus; a teljes elkülönülés pedig ideális esetben a demokráciáknak a sajátja. A kapuőrök a Westley-MacLean modellben maguk is szelektálnak a k ülvilág eseményei közül, de elsősorban a média szervezetén kívüli kommunikátorok hozzájuk direktben eljuttatott anyagai közül válogatnak oly módon, hogy s ohasem feledkeznek meg arról, ők - mármint a kapuőrök - elsősorban a közönség megbízottjai. Ha a modellel szembeni

hiányosságokat kell megfogalmaznunk, azt említhetnénk még, hogy a szerzők az intézményiségre redukálják a külvilágot, s így végül mégiscsak kimarad a társadalom szerepe, az üzenet születésének már-már filozófiai, vagy konkrétabban fenomenológiai magyarázata. Ennek pótlását végül a kaliforniai fenomenológusok valósítják meg egy, az eddigiektől eltérő teljesen új fogalmi konstrukcióval. A fenomenológusok arra hívják fel a figyelmet, hogy a dolgok azáltal léteznek, mert a tudatunkban igén van a létükre. Ha fáradt vagyok, és le akarok ülni látom a széket, ha nem vagyok fáradt nem veszem észre, nem látom. A világ azért ilyen, mert mi ilyen szempontok szerint pont ilyennek szeretnénk látni azt. Általános médiaismeret 13 7. Harvey Molotch és Marilyn Lester- modellje Egyet észreveszünk Sok dolog Érdek vezérelt beszámolók történnek Történés Esemény Ők a hírgerjesztők, azaz a kommunikátorok Info

továbbítódik Eljut a hírkészítőkhöz, a kapuőrökhöz Molotch és Lester fenomenológusok. Szerintük a valóságban végtelen számú dologból csak keveset vesszünk észre. Ezeket nevezik „történésnek” Mint általában a fenomenológiában az megszokott, itt is arról van szó, hogy a tudatunk konstruálja meg a v ilágot, kapcsol össze időbeli folyamatokká olyan dolgokat, amelyek a valóságban nincsenek. (Például matematika sincs a t ermészetben, az em ber tudata mégis kivetíti rá.) A fenomenológusok a tömegkommunikáció témájában így választ adtak arra, hogy miből születik a hírek alapanyaga: a történésekből. Molotchék is úgy vélik, hogy a történésekből érdekvezérelt beszámolók készülnek, és ez lesz az „esemény”. Mivel az eseményt konstruáló hírgerjesztők semmiben sem különböznek Westley és MacLean kommunikátorától, itt csupán elnevezésbeli változtatásról beszélhetünk. Annyiban viszont valóban

előrelépés történt, hogy a kommunikációs láncot sikerült kibővíteniük a társadalom irányába. Másik sikeres fogalmuk az „eseményszükséglet”. Szerintük eseményszükséglete van a hírgerjesztőknek és a hírkészítőknek, nem ismerik viszont fel a közönség eseményszükségletét, annak okait és jellegzetességeit. Modelljük számos átfedést tartalmaz az előzőekkel, ugyanakkor bizonyos szempontból kevesebb azoknál. Ez nem utolsó sorban azért van, mert figyelmüket ők is a hatalom befolyásolási törekvésére irányítják. Innen is a Általános médiaismeret 14 "kommunikátor" semlegesebb, de félreérthetőbb kifejezése helyett (félreérthetőbb, hiszen a köznyelv itt az újságíróra asszociál, pedig pl. a szóvivőkről van szó), a "hírgerjesztő" kifejezés. Ez már egyértelműen utal a helyzetre és a manipulációs szándékra Molotch és Lester a m aguk ideológiai terheltsége miatt nem

veszik észre a k özönség szerepét, és a visszacsatolási folyamatok lehetőségeit. Röviden összefoglalva: A hírgerjesztő saját érdekeit úgy tudja megjeleníteni, ha van esemény amihez kösse. A hírkészítőnek megélhetési okokból van eseményszükséglete A közönség pedig a szórakoztató funkciót keresi. 7. Zsolt Péter Összevont modellje Az események eljuthatnak a hírgerjesztőkhöz, a kapuőrökhöz vagy a közönséghez. A közönségnek itt is eseményszükséglete van Visszacsatolási lehetőség, az olvasói levél; vagy hogy az olvasó megveszi-e a lapot; előfizet-e a t elevíziós csatorna vagy sem; illetve a közönség visszacsatol a politikai választásoknál leadott vokssal- ez a társadalmi visszacsatolás- így a feedback által az egész kör bezárul, strukturálisan demokratikussá teszi a média működését. Általános médiaismeret 15 II. Előadás A tömegkommunikáció funkciói, a m édia, a n yomtatott- és elektronikus

média meghatározása. IV hatalmi ág-e média, a tájékoztatás alapelvei? Milyen funkciói lehetnek a tömegkommunikációnak? 1. Informálás vagy t ájékoztatás: A média egyik legfontosabb feladata, hiszen mindenkinek joga van a tájékozódáshoz. Ide soroljuk a hírműsorokat, háttérműsorokat. Sok féle lehet a híradó: a. MTI-s hírek egymás után rakosgatása, vagy az MTI információi alapján megírt hírek- pl. netes újság, újság b. Ha mindezt felolvassák, beszélünk rádióról c. A televízióban: 3 típusa lehet Vagy álló képeket vetítetnek a hírolvasó mögé, vagy felolvasnak egy rövid hírösszefoglalót amit képpel fednek. A harmadik típus pedig az interjú, a tudósítás vagy egy riport. FONTOS: az ú jságban az olvasó szelektál, hogy mit olvas el és mit nem. A rádióban és a televízióban a szerkesztők határozzák meg, hogy mi érdekelje őket és mi nem. Az újságban be tudunk avatkozni a hírek sorrendjébe: úgy ol

vassuk, ahogy mi szeretnénk, míg a rádióban, televízióban ezt is meghatározzák a készítők. Az újságot újra tudjuk olvasni, viszont statikus A rádió egy picit színesebb, a televízió a legszínesebb. –MTV Híradó, RTL Híradó, TényekHáttérműsorok: például A Panoráma- külpol, az Országház RTL Klub, Szólás szabadságapol És közélet-, Jó estét Mo, Este 2. Szórakoztatás, kultúra megőrző funkció, szocializáció: ide sorolható minden más, lsd Médiatörvény. Ide sorolhatóak a meséktől a vallási műsorokon át miden A sportműsorok az egyedüli kakukktojások mert tájékoztatnak és szórakoztatnak egyszerre. Mi a média? Két fajtája van: Nyomtatott és elektronikus média Általános médiaismeret 16 Nyomtatott média: könyv, újság, folyóirat vagy bármilyen ún. időszaki kiadvány (úgymint magazin, katalógus, reklámújság, szakkiadvány, de bármennyire banális a hirdető tábla is az, hisz rendszeres időszakonként

frissítik tartalmát. Elektronikus média: ide soroljuk a televíziót- két fajtája: földi vagy műholdas sugárzású-, a rádiót, a mozit, a videokazettát, a flopyt, a CD-t, a DVD-t, vagy a netes televíziót. Gálik Mihály a média fogalmán a tömegkommunikáció és eszközeit és intézményeit érti. IV. hatalmi ág- e a média? A modern média alapkérdése: miben áll a média hatalma é s hogy negyedik hatalmi áge média? A francia felvilágosodás óta foglalkoztatja a demokrácia alapkérdése az, hogy ki vagy mi képes megakadályozni a korlátlan hatalom kiteljesedését, létezik-e a garancia az önkényuralom kizárására. Montesqui : „Demokratikus állam ismérve az, hogy a 3 hatalmi ág szét legyen választva.” Tehát Montesqui szerint fontos: - hatalmi ágak elválasztása - kölcsönös függőség - egymás kölcsönös ellenőrzése - a fék és egyensúly beépítése a kormányzati mechanizmusba Ma a legfontosabb ellensúly és fék a média, ami

képes lejátszani az ellenőr szerepét is. A média nemcsak a felnőtt a hatalmi ágak mellé, hanem át is vállal azok feladataiból. Hatalom: az a fajta képesség, amely az emberi cselekvést befolyásolni képes. Valamely embernek vagy csoportnak az a k épessége, hogy mások magatartását befolyásolni tudja, valakit cselekvésre, vagy nem cselekvésre bírjon. A törvények és jogszabályok magatartást befolyásoló tényezők. Jogszabályi hiearchia van, első az alkotmány Törvényhozói hatalom:  jogszabályokat alkot (amik magatartási szabályok gyűjteménye)  A mindennapi társadalmi együttműködés alapja  Befolyásolja az alapvető életviszonyainkat Általános médiaismeret 17 Van-e ilyen hatalmas a médiának? A korszerű média befolyásolja a mindennapi életünket, gondolkodásunkat Bírói hatalom:  arra feljogosított szerv, amely összehasonlítja a t örvény által megfogalmazott (absztrakt) jelenséget és a reális cselekvést.

 Ellenőri feladatot lát el  A magatartási szabályokat törvénybe foglalja  Ha nem jogkövető a magatartásom, akkor megbüntet  Elvárt magatartás: amit törvénybe foglal  Ha: a reális cselekvés nem felel meg az elvárt magatartásnak, büntet pl. akkor a bíró szankcionál.  A média a „bírói hatalmat” j átssza el, amikor túlterjeszkedik a sz abályokon, mert nemcsak a jogszabályokban előírtakat követeli meg, hanem olyan morális dolgokat is, amiket a jog nem tilt. A média jogon túli eszközöket használ (Pálcát tör) Végrehajtói hatalom:  magatartási szabályok betartatása  kikényszeríti a jogszabályokban előírtakat  működteti a rendszert  a média nyomást gyakorol  a nyilvánosság erejével képes nyomást gyakorolni A három hatalmi ág kölcsönösen kontrollálja egymást, és figyel a másik kettőre. A három hatalmi ág nincs szétválasztva. Eszköze és apparátusa van ahhoz, hogy a jogkövető

magatartást kikényszerítse. A média hatalma Média: elsősorban a közszolgálati jellegű rádiókat, televíziókat, a nyomtatott sajtót és a fejlett információ átadókat (Internet) és ezek mögött a híripart értjük. A média olyan morális, etikai alapú hatalom, amely képes arra, hogy embereket, szervezeteket, eszmerendszereket felemeljen vagy sárba tiporjon. - időnként eljárást folytat (pl. Czeizel Endre dr- örökbeadás külföldre) - jogkövető vagy sem - bizonyítási eljárást folytat - nyomoz Általános médiaismeret 18 - a közvélemény által, a közerkölcs nevében meghozza a döntést - tönkretesz, akit akar Közjogi értelemben a média semmiképpen nem önálló hatalmi ág, hisz nem rendelkezik sem szankcionálási lehetőséggel, sem kényszerítő erővel, sem jogi felhatalmazással. Hatalmi jellege abban áll, hogy befolyásolni képes magatartásokat, és rendelkezik azzal a képességgel, hogy morális és etikai nyomást

gyakorolva képes felemelni vagy sárba taposni egyes személyeket, intézményeket, eszmerendszereket. Mi a sajtó feladata? Tájékoztatási alapelvek: A sajtó feladata a h iteles, pontos és g yors tájékoztatás. A hírközlés pontossága és pártatlansága a média társadalmi tekintélyének alapja. 1. Hitelesség - Legyen valósághű (a bonyolult és gyorsan zajló események valósághű bemutatására kell törekednie). - Az ellentétes állításokat időbeli megfelelőséggel kell közölni. - A kommentárral szemben előnyt élvez a független, szakértői vélemény. - Egyértelművé kell tenni, hogy az összes fontos, jellemző véleményt közzé tesszük, és a politikai és szakmai elkötelezettségüket nyíltan felvállaló személyeket közöljük (az ismeretleneket lehetőleg mellőzzük). - A nyilatkozó politikai hovatartozását közölni kell, de ez a közlés előítélet nélküli, nem hordozhat előjeles (+/-) véleményt. A pártatlansággal nem fér

össze a vélemények minősítése, csak ha a nyilatkozó maga is nyíltan vállalja. Elfogadhatatlan, hogy a z egyik szervezetnél használunk jelzőt, a másiknál nem. 2. Pártatlanság - Legfontosabb alapelv: lényegében a pártoktól való függetlenséget ill. a nemzet egészét kell szolgálnia a médiának, és ezért a különböző csoportok eltérő véleményét tiszteletben kell tartani. - Nem sértheti a közízlést. - Minden jelentős társadalmi tevékenységet és irányzatot a m aga valóságos értékének arányában kell közölni - A hírek megfogalmazása nem sérthet meggyőződésében egyetlen állampolgárt sem. Általános médiaismeret 19 - A minősítő jelzőket kerülni kell, legfeljebb a tájékozódás megkönnyítése érdekében használhatók, illetve, ha az adott nyilatkozó vállalja a jelzőt. - Faji, nemzeti, vallási hovatartozásra csak akkor szabad utalni, ha az a tájékoztatás fontos eleme (roma vagy zsidó személyekkel van gond

– „cigánybűnözés” – nem használható, mert a körözött személyek vallási, faji, nemzeti megkülönböztetése tilos.) - Lehetőleg az ügy minden érdekeltjét meg kell szólaltatni. Ha mindenkire nincs lehetőség, akkor azt a személyt (személyeket), aki az adott műsor jellegéhez passzol. Gyakran előfordul, hogy egy személyt azért nem tudunk megszólaltatni, mert visszautasítja a meghívást, vagy nem tud eljönni. Ilyenkor a távolmaradást, illetve annak okát jelezni kell - Minden érdekeltet meg kell szólaltatni egy időben, ugyanabban a műsorban. - Fontos információ elmondásától akkor sem szabad eltekinteni, ha a fél nem elérhető. Ilyenkor, amint lehetőség van rá, pótolni kell a személyes jelenlétet, és indokolni a korábbi elmaradást. - Ha egy közszereplő vagy intézet egy ügyben nem hajlandó nyilatkozni, az nem lehet ok arra, hogy a másik fél se tudjon véleményt nyilvánítani. Általános médiaismeret 20 III. Előadás

A pártatlanság időbeli értelmezése. Az információtermelés mozzanatai A pártatlanság időbeli értelmezése, hogy a sajtónak törekednie kell arra, hogy ésszerű időn belül bemutasson minden, az adott ügyhöz kapcsolódó nézetet. Ha egy hírben egy személyt vagy szervezetet támadás ér, a szerkesztőnek törekednie kell arra, hogy a megtámadott ugyanekkor válaszolhasson erre. Ugye emlékeznek még klasszikus kommunikációs modellre? Közlő Adó reális valóság médiaKAPU Vevő dekóder a világ információt bocsát ki nyers információ feldolgozott információ a jelekből használható jellé alakítás (betű, rádióhullám) használható információra Kapuőri feladatok ellátásával van szükség, melyek alapján döntést hozunk, majd cselekszünk. A minősítés: egy szubjektív folyamat, amikor az újságíró ill. a hétköznapi ember minősíti ill jelzőkkel lát el egy folyamatot a saját, szubjektív véleménye alapján. A

sajtóban általában a véleményközvetítő írásoknál van a helye a minősítésnek. Az információval szemben elvárt követelmény: - Eltérést mutat a szokásoshoz képest - Világképet tágít (világkép: a mai emberé a média által közvetített hírből, információból és üzenetből áll össze. Régen az empirikus tapasztalatok határozták meg Fontosak a kultúra által közvetített élmények is. Tehát: média + tapasztalat + kultúra) - A tájékozottságot, műveltséget segíti - Ismereteink gyarapodását szolgálja (új adatok Napóleonról) - Civil érdeklődést elégít ki (Madonna ismét terhes) Általános médiaismeret 21 Mik lehetnek vajon az információközlés szabályai: Forrás: az a hely vagy személy, akitől az információ származik. - közölni kell, hogy milyen szabályok szerint használjuk az információt (kiszivárogtatásra, forráskezelésre csak szakmai szabályrendszer vonatkozik, nincs jogszabály, ezért kell a

forrással közölni.) Primer forrás vagy autentikus forrás: - szemtanú ellenőrizni kell - saját tudósító - adatszolgáltatásra szakosodott szerv nem kell ellenőrizni - statisztika, lexikon, kézikönyv nem kell ellenőrizni (nem kell feltétlenül megjelölni a forrást) Secunder (másodlagos) hírforrás: Nincs alapinformáció, hanem hírt továbbítanak - hírügynökségek - újságok - szabadúszó újságírók - ügynökségek A forrásokat meg kell jelölni, kivéve, ha saját tudósítótól, vagy bevett hírügynökségtől (MTI, Reuters) származik. Ellentmondásos híreket együtt kell közölni a forrással egyidőben, kommentár nélkül. Ezek alapján ismerkedjünk meg Fischer György elméletével- aki az Az információtermelés mozzanatait határozta meg. Az információtermelés egyszerre gazdasági és kulturális jellegű. Fischer György médiaszociológus szerint az információtermelésnek három, elméletileg

elkülönülő mozzanata van. 1. (üzleti) gazdasági mozzanat – Az információtermelés ma már jövedelmező gazdasági tevékenység A legmagasabb profittermelő képessége az információgazdálkodásnak van (a világ átlépett az információs társadalom korszakába. A korszakhatár 1957 , mert az USA-ban, ebben az évben, az információ termelésben foglalkoztatottak száma meghaladta az iparban foglalkoztatottak számát, és mert a SZU kilőtte az első Szputnyikot, ezzel létrejött az interkontinentális kommunikáció lehetősége). Általános médiaismeret 22 Az információs társadalomban a hatalom alapja az információ (az ipari társadalom, melyet az emberiség nagy része maga mögött hagyott a hatalom alapja a nyersanyag az élőmunka és az energiahordozók feletti rendelkezési képesség- a tőke hatalma.) Ma a nagybefektetők figyelme a médiára irányul. Ugyanakkor a szakmák hierarchiájában a médiaszakmák egyre nagyobb presztízsre tettek

szert, a modern társadalom legjobban fizetett rétegét ma az újságírók, a szerkesztők és a szórakoztató ipar specialistái alkotják. Tehát profitorientált, magas hozamot hozó, inkább gazdasági (CNN, Microsoft, műhold). Az információtermelés jól fizetett, vonzza a nagybefektetőket (Oscar Wilde szerint: a tömeges újság és könyvgyártás ellen sopánkodik, mert az elit helyett a plebshez kerül, „tömegessé válik a gondolatok közlése”). 2. (befolyásolás) politikai mozzanat – Az információtermelés mint a demokratikus berendezkedésű tömegtársadalmak hatalmi rendszernek a r észe- nélkülözhetetlen eleme a p arlamenti demokráciának, hiszen ezen keresztül jelenhetnek meg és kaphatnak nyilvánosságot az egymástól eltérő nézetek. A hatalom illetve az azt megtestesítő kormányzat, államigazgatás a médián keresztül juttatja el információit a t ársadalomhoz (a média segítségével kommunikál a társadalommal), de ez a

lehetőség rendelkezésére áll a politikai ellenzéknek is. A társadalom is a média segítségével juttatja el igényeit, üzeneteit a politika szférájához (van visszacsatolás). Ez a mozzanat jelenti a befolyásolás lehetőségét: a politika szereplői a média segítségével próbálják befolyásolni a társadalmat. Tehát: az államigazgatás, a politikai szféra (kormánypárt, ellenzék) információt szolgáltat és hír formájában juttatja el az üzenetet a polgárokhoz. A polgár, a média közvetítésével kapja meg az üzenetet. A média figyelembe veszi a közönség elvárásait is. A média közvetíti a közönség (a társadalom) elvárásairól és igényeiről a kormányt. Tehát oda – vissza igaz 3. civil mozzanat – Az információtermelés- mint társadalmi alrendszer- biztosítja az ál lampolgárok jogát az informálódáshoz politikai téren csak úgy, mint például a fogyasztás terén (reklám); egyúttal kielégíti a szórakozási és

szabadidő eltöltési igényt is. Az Alkotmány előírja, hogy mindenkinek joga van tájékozódni a közügyekről. A sajtó feladta, hogy ezt az alkotmányos jogot biztosítsa a polgároknak. A közönség igénynek (bulvárlapok, kereskedelmi adók, színes hírek) a szocializációban is szerepe van. A polgárnak joga van tudni minden őt érintő, érdeklő információról. Mivel a polgár eszköztelen, nincs esélye a Általános médiaismeret 23 hatalom befolyásolására, ezért felhatalmazza a médiát. Oknyomozó, tényfeltáró újságírás (média). 4. Civilizációs vagy szocializálódási mozzanat – Bernát László (a műfajelmélet tanára) szerint az újságok és az elektronikus média az iskola utáni szocializáció legfontosabb eszközei. A média segítségével juthat a b efogadó, a saj tó „fogyasztója” azokhoz az ú j tényekhez, véleményekhez, amelyek alapján meghatározhatja önmaga helyzetét és kitűzheti vállalható cselekvései

körét és irányát a köz- és magán szférában. A sajtó segít abban, hogy a lehető legjobban döntsünk A társadalmilag átörökített értékek. A média a h agyományos szervezeti keretek mellett (család, iskola, egyház) részt vesz az új generáció szocializációjában. Ma a v ilágban egy kulturális globalizáció megy végbe (ez a média nélkül nem jött volna létre, mert a médiaviselkedés, szokás stb. mintákat közvetít) Általános médiaismeret 24 IV. Előadás A média működésének két modellje A pártújságírás szakaszai A normatív médiamodellek: (a média és a hatalom viszonya alapján) 1. Autoriter médiamodell: A magánvállalkozásként létrejött és működő médiumok politikai funkciói a hatalom igényeinek vannak alárendelve. (központi cenzúra) 2. Liberális vagy szabadelvű médiamodell: Az eszmék piacán mindenki szabadon válhat információszolgáltatóvá és szabadon választhat az információforrások

között. Alapja a szabadpiaci működés A sajtószabadság híve, állam csak a magántulajdont védi. Határtalan véleményformálási és véleménynyilvánítási szabadság jellemzi. 3. Totalitárius médiamodell: A totális állam magába olvasztja, az elnyomó gépezet részévé teszi a médiát, propaganda eszközként használva mind a nyomtatott, mind az elektronikus sajtót. (Központilag cenzúrázott) Nem önálló, még gazdaságilag sem. A status-quo fenntartása köré szerveződik 4. Társadalmi felelősség médiamodellje: Szabadelvű modell. A köz szolgálata, a társadalmi és erkölcsi kötelezettségek teljesítése a vezérfonala, bizonyos ellenőrzési mechanizmusok beiktatásával, mindenek előtt önkorlátozással javasolja a szabadelvű médiamodell működését korrigálni. Jellemzői: - elvállal és teljesít bizonyos kötelezettségeket a társadalommal szemben - a kötelezettségeknek meg kell felelnie az informativitás, igazság,

pontosság, egyensúly, tárgyilagosság standardjainak. - a média önszabályozó a fennálló intézményeken belül - mindent el kell kerülnie, ami bűncselekményekhez, erőszakhoz, belső zűrzavarhoz vezethet ill. támadást jelenthet etnikai, vallási kisebbségek ellen - pluralistának kell lennie és tükröznie kell a társadalom sokféleségét, teret adva a különböző nézőpontoknak. - A társadalomnak és a nyilvánosságnak joga van magas minőségi igényeket támasztani illetve beavatkoznia a közjó érdekében. 5. Demokratikus médiamodell: a tömegkommunikációs eszközök használatának civil hozzáférhetőségére, a média tulajdonosi Általános médiaismeret 25 vagy bürokratikus ellenőrzésének megszüntetésére, a pozitív diszkriminációra, a lokalitásra, az érintettek közötti visszacsatolásra, a k iscsoportok igényeinek kielégítésére helyezi a hangsúlyt. (Vannak anarchista jellemzői is, pl az alternatív rádiók) 6.

Forradalmi médiamodell: a hivatalos nyilvánosságából kitiltott nézeteknek, véleményeknek ad teret, jellemző formája az underground vagy szamizdat sajtó. Célja a hatalom megdöntése, a politikailag tudatos nagyközönség szélesítése, eszköze a radikális társadalomkritika. 7. Fejlesztést – támogató média: A harmadik világ elmaradott országainak fejlődése felgyorsítható a média célirányos, központilag tervezett és ellenőrzött felhasználásával. Ehhez kapcsolódóan a média működésének két fajta modelljét különböztetjük meg: 1. A diktatórikus hírtermelés: Felépítése: szervezetileg egymásra épülő, vertikális, hierarchikus, különböző döntési szintek, alá- és fölérendeltségi viszonyok. Alapja: a redisztribúció. Filozófiája: direkt, indirekt cenzúra – az információ egy szűk réteg tulajdonába kerül, és ők döntenek róluk. A cenzor kihúz; nomenklatúra – a szoc rendszerekben bizonyos állásokhoz

a párt formális jóváhagyása volt szükséges – megbízhatóság, párthűség alapján neveztek ki médiavezetőket. Nincs direkt cenzúra, helyette öncenzúra: tabu témák betartása (szovjet csapatok jelenléte, állami tulajdon meghatározó szerepe, többpártrendszer, 1956 – Kádár) Nyilvánosság szintjei: a) felső pártvezetés (politikai hierarchia) – minden információt megkaptak; külföldi, titkos, belföldi b) pártvezetés felső szintje - szóbeli információból majdnem mindent megkapott; néhány nyomtatott információt is, rádió lehallgató szoba, belső hírlánc c) többiek – annyi információ jutott, amennyit engedtek szamizdat: (illegálisan sokszorosított sajtótermék) redisztribuciója (újra elosztás) valósul meg 2. A demokratikus hírtermelés: jellemzői: - ma híripar szereplőinek egymásmellettisége Általános médiaismeret 26 - az információ terjesztése áru jelleggel történik - horizontális struktúra - egymással

egyenrangú piaci szereplők működnek a médián belül. - nincs cenzúra, csak utólagos szankcionálási lehetőség (bírói ítélet) - az államnak csak regisztrációs lehetőségei, jogosítványai vannak - csak a jogszabályi keretek szabályozzák (törvényekkel szabályozott) - Az írott sajtó kereskedelmi média, teljesen privatizálható, és csak ideológia alapján lehet megkülönböztetni. Közszolgálati médiumok: finanszírozása közpénzekből történik (MTV, MR, MTI), ill. reklám és szp onzori bevételekből. Szemben a kereskedelmi TV-vel, a központban a tájékoztatás a k ultúra támogatása, a k özérdek és a t ársadalom szolgálatában (nem egészen tiszta és nem egészen közszolgálati). A médiaszemélyzet tevékenysége: diktatórikus rendszerben: hírek redisztribúciója folyik a hatalmi szempontok alapján demokratikus viszonyok között: normatív kontroll, melynek alapján a kapuőr szelektál. A hírérték az egyetlen normatív

kontroll. A kapuőr a piaci szempontok alapján a jólétet, az igazságot és a haladást próbálja szolgálni (sem politikai, sem egyéni érdekek nem kaphatnak szerepet.) Mi befolyásolhatja, hogy melyik információból lesz hír? A társadalmi-, gazdasági-, politikai- és kulturális környezet. Demokratikus sajtóviszonyok között a kapuőr (médiaszemélyzet) szerepét csak a hírérték határozhatja meg. Az objektív körülmények a meghatározók, de a szubjektivitást nem lehet egészen kizárni. Szerepet játszik a kapuőr politikai elkötelezettsége, családi háttere, személyes érdeklődése, iskolázottsága, neme, kora, generációs hovatartozása és kinek mi a fontos. Diktatórikus sajtóviszonyok között a hatalmi, politikai megfontolások játszanak szerepet. Általános médiaismeret 27 Média és politika (pártfejlődési szakaszok és médiatörténet, nyelvpolitikai küzdelem, médiaháború) Párt és sajtófejlődés: 1. Honorácior pártok: a

18 században szerveződnek A politikus maga az újságíró és fordítva. Ez a morális újságíró A morális lapok: erkölcsileg érvel bizonyos dolgok mellett, legfontosabb eleme a szavahihetőség. Például Széchenyi, Deák, Robespierre a képviselőiköré szerveződik a párt 2. Tömegpártok: a 19 századtól a II világháborúig Minél nagyobb párttagságot gyűjtenek be- szavazati joggal rendelkezik- megpróbálják beléptetni a pártba. Szempont: minél nagyobb legyen a párttagság. Pártlapoknak van létjogosultsága- a párttag megveszi P ártlapok, nagypolgári és bulvárlapok-független lap: szórakoztatás és hírközlés is 3. Kompetitív Néppártok: A II vh Után változás: Itt már nem a p ártlapok száma számít hanem az, hogy a szavazáskor kire szavaznak. Kibővítették a szavazati jogokat A II világháborúig fontos volt, hogy valaki milyen ideológiához tartozik, a II. világháború után ez már nem számít. Nem érdemes pártlapot

fenntartani, mert a f üggetlen lapokat olvassák Inkább azokban fizetnek politikai hirdetéseket, illetve néhány országban még megélnek a pártlapok. Tehát tömeglapok a jellemzőek, veszteséges pártlapok Ha kialakul a függetlenségi tudat- akkor a politikus és újságíró közti kapcsolat fejlődik. A politikus részéről is kellett egy attitűd váltás: kell hogy tetsszen a sajtónak, szimpatikussá kell hogy váljon újságíróknak. Ez akkor lehetséges, amikor az újságírók függetlenné válnak Fontosak lesznek a közvélemény számára. Sok emberhez jutnak el a lapok Változik, hogy ki hogyan kezeli a sajtót. Például az amerikai elnök mindig szívesen nyilatkozik. Európában pl. Francois Mitterrand elnököt még nem választottak meg, de már jó volt a kapcsolata a kalózrádiókkal. Magyarország: az első ciklusban veszekedtek a politikusok a sajtóval: az MDF-en belül, szűk körben utálni illett a sajtót. A politikusoknak elvárásai vannak az

újságírókkal szemben Segítenek megtisztítani a 2múlt bűneitől” az országot. Megpróbálja a saját embereit bejuttatni Asszimilálni próbálja az embereit azaz a kapuőröket, A propaganda segítségével próbálja manipulálni. A Horn- kormány tetszeni akart az újságíróknak, a Fidesz köztes, míg most a médián keresztül harcolnak. Általános médiaismeret 28 V. Előadás Agitáció, cenzúra, befolyásolás, manipuláció Tájékoztatás: Információ továbbítás, közérdekű információk továbbítása. Befolyásolás: Az emberek közötti minden interakció tartalmaz bizonyos mértékű társas befolyásolást. Minden vélemény, amit kifejtünk, minden kérés amelyet partnerünkhöz intézünk, és minden viselkedésünk vele szemben így vagy úgy befolyásolni fogja az illetőt. A csoportok már csak létszámuknál fogva is sokkal nagyobb befolyást képesek az emberre gyakorolni, mint az egyedüli partner. Hogyan befolyásol minket más

emberek puszta jelenléte? Az emberek sokféle feladatot jobban végeznek mások jelenlétében, mint egyedül. Ezek a hatások megjelennek, függetlenül attól, hogy a társak a cselekvőt egyszerűen csak figyelik-e vagy maguk is hasonló tevékenységet végeznek. Allport kísérleteiben a kísérleti személyeknek a feladatokat egy szobában egyedül vagy öt másik ember társaságában kellett végezni. Szinte minden feladatban jobb eredmények születtek, ha az öt ember együtt volt. A Pszichológusok ezt a jelenséget a "társas serkentés" hatásának nevezték el. Allport vizsgálatában a társak jelenléte rontotta a teljesítményt, ha egy új, bonyolult feladatot kellett elvégezni. Dashiel szintén azt találta, hogy egy bonyolult szorzási feladatban a személyek több hibát vétettek, ha közönség volt jelen. Ez a "társas gátlás". Mikor serkenti vagy gátolja egy személy teljesítményét az, hogy csoportban van? A társak jelenléte mindig

javítja a teljesítményt, ha a feladat egyszerű vagy már jó begyakorolt. A teljesítmény viszont romlik, ha a feladat új vagy bonyolult Az eltérő eredmények összebékíthetők, ha tekintetbe vesszük, hogy a társak jelenléte mindig izgalom, fokozott késztetés és m otiváció forrása. Cottrell szerint a társak puszta jelenléte legalábbis részben azért vált ki izgalomemelkedést, mert megtanultuk, hogy ha mások figyelnek Általános médiaismeret 29 bennünket, akkor valamilyen értékelésre, s azt követően jutalomra vagy büntetésre számítsunk. Ha a társak fizikailag jelen vannak, de teljesítményünket nem képesek értékelni általában gyengébb a társas serkentési hatás. Az izgalom mértéke egyebek között attól is függ, mennyire fenyegető vagy új a helyzet és mennyire képesek a személyek figyelemmel kísérni vagy szemmel tartani a jelenlevő társakat. Lazsálás és a járókelő közömbössége A közös tevékenység gyakran

azt jelenti, hogy az egyéni teljesítményt nem lehet objektívan felmérni, Ilyen körülmények között az emberek néha olyasmibe kezdenek, amit társas lazsálásnak nevezünk. (Latane-1979) A kifejezés arra a tényre utal, hogy az egyének kisebb erőfeszítést fejtenek ki munkájukban, ha tudják, hogy egyéni hozzájárulásukat egy csoportfeladathoz nem lehet megbízhatóan megállapítani. A kollektív teljesítményért való felelősség a sok egyén között megoszlik. Ugyanilyen típusú folyamat figyelhető meg az olyan helyzetekben is, amikor egy másik személy önkéntes megsegítésére van szükség. Minél nagyobb a segítségre képes nézők csoportja annál kevésbé valószínű, hogy valaki önként segítséget nyújtson. Ez természetesen senki részéről nem tudatos cselekvés. Mindenki tudatában van a segítségnyújtás szükségességének, de feltételezi, hogy valaki más fogja ezt megtenni. A felelősség egy cselekedetért egy nagyobb társas

egységben automatikusan megoszlik. Konformitás A társas élet egyik rejtélye, hogy az egyénenként nagyon különböző emberek miként képesek sikeresen együtt élni csoportokban, közösségekben és társadalmakban. Mi készteti az embereket arra, hogy egyedi, egyéni vágyaik és szokásaik egy részét feladják azért, hogy nagyobb társas egységekben vagy csoportosulásokban részt vehessenek? Úgy tűnik, az emberek közötti interakció alapja az alkalmazkodás, az a képesség, hogy elfogadjuk azoknak a csoportoknak a gyakran szinte tetszőleges konvencióit, amelyekhez tartozunk. Minden emberi csoport tagjai bizonyos normákhoz igazodnak. Minden csoport kifejleszti a s aját íratlan viselkedési szabályait és a tagoktól elvárja ezek betartását. Általános médiaismeret 30 Milyen folyamatok késztetnek bennünket arra, hogy úgy viselkedjünk mint mások? Valamennyien mélyről jövő szükségét érezzük annak, hogy más emberekhez hasonlítsunk,

másokhoz hasonlóan gondolkodjunk és más emberek elfogadjanak minket. A csoportnyomásnak való engedelmességnek két formája van: igazi konformitás és nyilvános behódolás. A csoport az egyénre információs és normatív befolyást gyakorol, hogy teljesítse az elvárásokat. Információs befolyás akkor történik, ha a csoport új ismereteket, érveket vagy információt bocsát az egyének rendelkezésére, ami sikeresen változtatja meg az illető nézeteit és viselkedését. Normatív befolyás esetén az egyén nem kap új ismereteket, hanem azért alkalmazkodik, hogy a csoport elfogadja őt. Társas fertőzés Az emberek nem egyszerűen csak engedelmeskednek egy csoport információs és normatív nyomásainak. Néha már az is elegendő a viselkedés megváltozásához, hogy az egyén csoportban van. A társas fertőzési hatásnak veszélyes következményei lehetnek A társas fertőzés sok más csoportjelenségben is, pl. divat, új politikai nézetek vagy az

új viselkedési stílusok terjedésében szerepet játszik. Amikor vezető csoportok vagy egyének választása vagy véleménye nyilvánosságra kerül, a következmény széles körű önkéntes konformitás lesz. Az emberek belső hajlandóságból, nem pedig valamilyen szándékos meggyőzési vagy nyomási kísérlet eredményeként cselekednek úgy mint mások. Engedelmesség A befolyásolás főbb típusa az engedelmesség a közvetlen parancsoknak vagy utasításoknak. Az engedelmesség azt jelenti, hogy feladjuk egyéni cselekvési szabadságunkat és viselkedésünk ellenőrzését valaki más utasításaira bízzuk. A nyugati kultúrák többsége nagyra értékeli az egyén cselekvési szabadságát és felelősségét, következésképpen az engedelmességet nem tartja minden szempontból kívánatosnak. Csaknem valamennyi társas szervezetnek van nyílt tekintélystruktúrája, amelynek utasításait az al árendelteknek teljesíteniük kell. Az engedelmességet

sok minden befolyásolja. Kísérletek szerint úgy tűnik, hogy legtöbbször alábecsüljük saját cselekvési szabadságunkat és a k önnyebb utat választva minden Általános médiaismeret 31 felelősséget elhárítunk magunkról olyan cselekedeteinkért, melyeket parancsra tettünk. A tekintélynek való engedelmeskedés hajlama valóban nagyon erős befolyást gyakorol az emberi viselkedésre. Vezetés Az engedelmeskedés magában foglalja, hogy elfogadjuk az illető személy tekintélyét és vezetését. A vezetés a társas élet nagyon fontos tényezője, és a vezetés mellett lezajló interakciók mind a vezetők, mind a követők számára különleges problémákat jelentenek. A legtöbb emberi szervezetben a vezetőkre hárul, hogy a szervezet céljaival összhangban motiválják a munkásokat és megszervezzék a termelési folyamatokat. Az optimális vezetői tulajdonságok nagy mértékben függnek attól a sajátos környezettől, amelyben a vezető

tevékenykedik. Megfelelő körülmények között szinte mindenkiből lehet jó vezető. Sok függ attól is, hogy milyen forrásból táplálkozik a vezető hatalma: - kényszerítő hatalom - büntethetünk - jutalmazó hatalom - jutalmazhatunk - szakértői hatalom - különleges jártasság, szakértelem - törvényes hatalom - vonatkoztatási hatalom - személyiségünk vonzereje A vezetők főként abban különböznek egymástól, hogy f eladatorientáltak vagy személyorientáltak. Egyes vezetők e teljesítményre koncentrálnak még a jó személyes kapcsolatok árán is, míg másokat inkább az érdekel, hogy meleg összetartó légkört tartsanak fent, minthogy a feladatot teljesítsék. (Fiedler) Manipuláció: A manipuláció fogalmát meg kell különböztetni az egyszerű befolyásolási törekvésektől- a felek minden interakcióban megpróbálják befolyásolni a másik felet. „Manipulációról olyan Általános médiaismeret 32

kommunikációs helyzetekben beszélhetünk, amikor a kommunikáció egyik résztvevőjének, a közlőnek az a célja, hogy a befogadó rávegye valamire, de azt nem nyílt közléssel teszi; nem azt, nem csak azt vagy nem elsősorban azt mondja, ami közlése valódi célja, hanem olyan implicit információkat rejt el a közleményében, amelyek a befogadó ítéletét az ő céljai irányában befolyásolják.” A manipuláció nehezen átlátható, észrevehető, mert a közlő megnyilvánulása teljesen őszintének látszik. A manipuláció két iránya: Valami mellett érvelő. Valamit megpróbál eladni Valamivel szemben hangulatot kelteni igyekvő vagy „uszító” manipuláció Manipulációs eszközök: 1. Montázs: Az egymás mellé helyezés azonnal összefüggést jelez, sőt minősít, Nem direkt üzenetet tartalmaz. Lényege, hogy nem nyíltan fogalmazzuk meg az összefüggést, éppen ezért erős a hatása- az asszociációkon, érzelmeken keresztül jut el a

tudatunkba. A montázs segítségével bármit ellenszenvessé vagy rokonszenvessé tehetünk. Pl. emberek közé pozitív képek egy- két kocka- jó érzés Undorító kockák rossz érzés (16 kocka kb. ami felfogható, 1mp: 24 kocka!!!) (sk170) 2. A mézesmadzag A montázs nyíltabb formái is manipulálhatnak. A pozitív hatást megcélzó montázs legelterjedtebb formája a mézesmadzag: a bemutatandó tárgyat a befogadó számára kívánatos dologgal társítjuk- azt sugalljuk: ha ezt a krémet használod tiéd lesz a legszebb bőr. Reklám fogás: tuti siker a nő, a gyerek, a kutya, a szex stb. A másik formája, amikor a ritkaságértéket hangsúlyozzák- aki az adott dologhoz kapcsolódik, valami különlegesnek lesz a része- csak most, csak itt stb. Lehet valami olyanhoz is kapcsolni a tárgyat amihez semmi köze nincsen pl. ha sok spenótot eszel nagy leszel 3. Tiltás Az exkluzivitásban rejlő vonzerő rokona a tiltás, amit megtagadnak, amit nem lehet az vonzó, az

a vonzó. 4. Csoda ígérete Általános médiaismeret 33 Ha az én termékemet használod azonnal szép és fiatal leszel, még ha 80 is vagy. A vágyakra épít a mézesmadzag ezen formája. A csodaígéret két mozzanata: az a zonnaliság és a tökéletesség. A nem létező tökéletességet ígéri vagy valamit ami örök ezek a megfoghatatlan ígéretek 5. Varázsszavak Az elfogadtatni kívántak vonzerejének alátámasztására a manipuláció a montázshatás mellett gyakran épít a szavak mágikus erejére is. Tökéletes biztonság, egyszeri alkalom,- vonzójelzőt társítunk-. Eszköze a kiemelés- a figyelem középpontjába a közlő áldozatkészségét helyezi: menj, majd én megcsinálom vagy én nem is érek rá nyaralni 6. Fenyegetés Ha nem az én termékemet veszed, akkor biztos, hogy nem lesz szép a bőröd, koszos marad a ruhád. 7. A csodavárás ellentettje a bűnbakképzés: a manipuláció olyan egyszerűnek láttatja a bajok gyökereit, mint a

megoldásuk lehetőségeit- csak rosszat kell társítani egy csoporthoz, személyhez- a rossz keltett indulatok máris a manipulátor által kívánt irányba terelhetők Ő tehet róla; jó lehetne ha X.Y nem rontaná el 8. lehet negatív asszociáció rögzíthető- kellemetlent társítunk- ilyen az előítélet A csöves büdös, minden lepukkant embertől elhúzódik a metrón 9. Csúsztatás A manipuláció egyik legfinomabb formája- csak sejtetünk valami rosszat,de ez m élyebb hatást vált ki, hiszen nem mondunk semmi cáfolhatót pl. akinek nem inge ne vegye magára Ennél durvább ha az ellenségemről vagy valakiről beszélek aztán áttérek valami nagyon pozitív vagy negatív taglalására de nem jelzem, hogy másról van szó. 10. saját véleményünk objektivitásként való bemutatása 11. manipuláció gyakran használja annak lehetőségét, hogy az információátadás különböző csatornáin különböző dolgokat továbbít- ezáltal hoz létre

kapcsolatot. Pl. megdicsérjük valakinek a haját, a vizuális hatás eleganciát tükröz- hajsampon az elegancia értékével kapcsolódik össze. 2. tárgyilagosság és őszinteség sugallata: Még hogy én manipulálok 3. Tiétek a választás Általános médiaismeret 34 A manipuláció egyik leglényegesebb sajátossága az, hogy miközben minden igyekezet arra irányul, hogy valamilyen irányba befolyásoljon bennünket, mindvégig fenn igyekszik tartani azt a látszatot, hogy szabadon dönthetünk. Ez eltereli a gyanút Részletesen sk. 169-178 Agitáció: (lat.) a m izgatás; a tömeg fölizgatása valamely politikai dologban való részvételre nyilvános helyeken tartott szónoklatokkal és a sajtó útján. Agitál, izgat Agitátor, izgató Cenzúra: Ha egy nyilvánosságra szánt információ megjelenését külső erő akadályozza meg, azaz korlátozzák a szabad véleménynyilvánítás jogát, cenzúráról beszélünk. Politikai cenzúra az, amikor valamely

politikai erő (vagy azzal összefonódó egyház) akadályozza meg vagy bünteti a hatalmi pozícióit fenyegető információk és vélemények közlését. Üzleti cenzúra az, amikor egy nagyvállalat gazdasági fölényével visszaélve – például hirdetéseinek megvonásával fenyegetve – gátolja meg a rá nézve kellemetlen információk közlését. Társadalmi cenzúrának pedig azt a jelenséget nevezzük, amelyet Noelle–Neuman »hallgatási spirálként« jellemez. Eszerint a társadalom elszigeteli azokat, akik egy bizonyos »véleményklímában« deviáns nézeteket hangoztat­nak, ezért az emberek inkább csendben maradnak, ha úgy é rzik, vélemé­nyükkel kisebbségbe szorulnak. – A cenzúra egyidős az emberi civilizációval: már a világvallások alapművei – köztük a Biblia és a Korán is – tiltották a »helytelen« gondolatok terjesztését. Maga a cenzúra szó latin eredetű, de a jelenség a könyvnyomtatás megjelenésével vált

általánossá, mert azon a f el­tevésen nyugszik, hogy a m édia hatása nagyobb, mint a személyközi kommunikációé. A média technikai fejlődése ugyanakkor mind jobban beszűkíti a cenzúra eszközeit: különösen a globális médiumokat – a műholdas televízi-ókat és az internetet – nehéz ellenőrizni a cenzúra hagyományos, a nem-zet-államok szintjén intézményesült eszközeivel. Általános médiaismeret 35 VI. Előadás A Médiahatások A tájékoztatás és az információ értéke a gazdaság és a társadalom fejlődésében Médiahatások A médiahatás elméletei (lövedék elméletektől a napirend megállapító hatásig) A médiahatás elméletei A tömegkommunikációs szociológia 70-80%-ban a média valóságára gyakorolt hatásával foglalkozik. Valamilyen mértékben biztos, hogy hatással van a mindennapjainkra Pl.: Időjárás-előrejelzés, Reklám, hirdetés, Politika stb. Amit a médiában látunk/hallunk, olvasunk, úgy veszünk

zenét, úgy szavazunk – politika – egyértelműen a média hatása. Felmerülhet tehát a kérdés: miért kell ezzel foglalkozni, ha ennyire triviális a kérdés? A hatáselemzők azt vizsgálják, a média hatása mennyire erős, manipulatív, kiszolgáltatottak az emberek. - A húszas évek az ún. erős hatások világa volt Ami elhangzik a médiában, az mindenképpen kivált valamilyen reakciót az emberekből, kialakítja bennünk a feltételes reflexet – tulajdonképpen ez egyfajta Pavlov kutyája-szindróma. Ebből az időszakból 3 modell származik: Lövedék elmélet: Születése az I. világháborúhoz köthető, de közrejátszott benne, hogy e kkor indul meg a rádiózás. Alapja a megfigyelés, nem a kísérletek A propaganda üzenetek, mint információs lövedékek passzív tömegekre záporoznak. Ezek az ü zenetek behatolnak az em berekbe és hatásokat váltanak ki (bőr alá fecskendezett injekció). Az egyén a tömegkommunikáció kiszolgáltatottjává

lesz. Sejtése szerint a modern társadalmakban a személyes kommunikáció visszaszorul, és a tömegkommunikációs üzenet (inger) meghatározott reakciókat (választ) vált ki az emberekben. A modell szerint a média azonnali hatást vált ki, ami korlátlan vagy majdnem korlátlan, de a folyamat egyirányú – erre legjobb példa a katonáké, akik transzparensekkel éltetik a háborút, holott minden normális ember tisztában van annak pusztító hatásával. – A médiával mindent Általános médiaismeret 36 el lehet érni. Ebben az időben, ha valami rosszul megy, a média a hibás: gazdasági válság: bűnbak a média. Thomas-tétel: önbeteljesítő jóslatok: „Ha az emberek bizonyos szituációkat valóságosnak tekintenek, akkor ezek következményeiket tekintve, valóságosak is lesznek.” (pl az inflációs várakozások gyorsítják az inflációt). Laswell-paradigma: A propaganda hatása az első világháborúban. ’20-as évek: önbeteljesítő

jóslat, rádiózás indulása – óriási bizalom a rádióval szemben (Orson Welles). Korlátozott hatások modellje: Katz és Lazarsfeld (1974) 40-es évek, II. világháborús propagandafilmek: Hovland vizsgálta, hogy tényleg hatnak-e a propagandafilmek a katonákra, de ez nem bizonyult igaznak, jobban hisznek a tapasztalatnak. A lövedék elmélet hibái: Nem számolt az egyének eltérő dekódolásával. A befogadót tárgynak veszi A modell alkotói felfedezik az előbbi modell gyengéit. Ami a legfontosabb: az önbeteljesítő jóslat – ha azt mondják, hogy mindenki feltétek nélkül elhiszi azt, amit a médiában hall, akkor az úgy is lesz. Az információ szűrőváltozókon keresztül jut el a célközönséghez A szűrő változók: típus (T); műfaj (M); elérhetőség (E); attitűd (A). Az aktív feldolgozás és a p asszív befogadás a t ömegkommunikáció hatásmechanizmusának két ellentétes paradigmája, alapelve. Ha az inger ugyanaz, ám a válasz

különbözik, úgy ez a lövedék elmélettel nem magyarázható. A hatás erősen korlátozott Újra felfedezték az emberek közötti kommunikációs kapcsolatokat a vélemények alakulásában. A mikroközösségben vannak emberek, véleményformálók, akik nagy befolyást tudnak gyakorolni társaik szándékára. Az üzenetek a tömegkommunikációból először a véleményformálókhoz áramlanak, s tőlük kerülnek tovább a lakosság kevésbé aktív csoportjaihoz. Kétszakaszos kommunikációáramlás. Az inger és a válasz között közvetítő (közreműködő) változók helyezkednek el: közönség oldalán: - elérhetőség: nem mindenkihez lehet eljuttatni az üzenetet. Nem kapcsolódik be, ha nem akar, vagyis akarati tényezők is megjelennek, ami azt jelenti, hogy a közönség nem annyira kiszolgáltatott. Általános médiaismeret 37 - attitűdök: a közönség nem valami homogén tömeg, egyéni attitűdökkel rendelkező emberekből áll, kik az

egyes közleményeket másképpen értelmezik. Abban tehát, hogy e gy kommunikációs közlésnek mi a valóságos közönsége, az akarati tényezők is szerepet játszanak. A valóságos közönség sem valami homogén tömeg, hanem egyéni attitűdökkel, beállítódásokkal rendelkező emberekből áll, akik ugyanazokat a közleményeket a legkülönbözőbb módon értelmezhetik. információt kibocsátók (a tömegkommunikációs intézmények) oldalán: - eszközök megválasztása - tartalmi megjelenítés Lasarsfeld, 1948: Közvetítő változók (kibocsátó /média/ és befogadó /közönség/ közt: Lasarsfeld: 2 s zakaszos kommunikációja: Véleményformálók: először hozzájuk jut az információ, mely alapján ők a mikroközösség azon tagjai, akik befolyást tudnak gyakorolni a társaikra. - Elérhetőség: a médiának nincs lehetősége mindenkihez eljutni. Az emberek nem a médiából, hanem a véleményformálóktól tájékozódnak. - Attitűd: az ember

beállítódása - a média hatása az emberek beállítódásától függ. Pl ha egy katonának negatív attitűdje van a háborúról, arra nem hat a propaganda film. Ha valakinek pozitív attitűdje van valamiről, a propagandafilm csak megerősíti véleményét. Két szakaszos információ-áramlás: média – véleményformálók – közönség + Lasarsfeld kutatása: A médiának nem volt hatása, nem befolyásolta az akkori elnökválasztást. Klapper: A minimális hatás híve. Összefoglaló művet írt. Az ember szelektíven fogyasztja a médiát A meglévő attitűdömet meg tudja erősíteni a média, de megváltoztatni nem tudja. Mi van, ha valakinek nincs attitűdje, határozott véleménye? Inkább hisz a médiában megjelenő neves szerzőknek. + A gyerekek (Gerbner szerint): a médiát is valóságos környezetnek fogják fel. Embereknek szelektív az észlelésük, azt a véleményt választják ki, amivel már egyetértettek. A média csak a már meglévő

viszonyokat tudja felerősíteni. Általános médiaismeret 38 Moderált hatások modellje: A modell mögött longitudinális kutatás áll. McCombs és Shaw,1972. –Napirend-megállapító hatás Lényege, hogy ne m a gondolatainkat befolyásolja a média, hanem azt mondja meg, hogy miről beszélgessünk, gondolkodjunk. A média erős befolyását hirdeti Mivel bizonyos kérdésekről nincs véleményünk, ezért hajlamosak vagyunk elhinni amit a média sugall, ha meggyőző a kommunikátor. Ebből az elméletből született Neumann Elhallgatási-spirál elmélete. Elhallgatási spirál: Noelle – Neumann (hetvenes évek közepe) A napirend meghatározás egyik érdekes következménye az el hallgatási spirál. Ha egy álláspont, a kapuőröknek köszönhetően, intenzívebben jelentkezik a médiában, mint a társadalomban, akkor beindulhat egy öngerjesztő folyamat. Egyre kevesebben vállalják a kisebbséghez való tartozást, így kialakulhat egy álláspont

kizárólagos képviselete a médiában. Nem adja fel az álláspontját a kisebbség, csak nem képviseli azt, elhallgatja. 1. feltételezés: az em bernek van egy percepciója arról, hogy mi a t öbbség véleménye egy adott kérdésben. Pl Ön szerint az emberek többsége szimpatizál a taxisblokáddal? A kérdés befolyásol, mert nem tiszta a kérdés. Az lenne egyértelmű ha azt kérdeznénk: Szimpatizál a taxisblokáddal? Az emberek percepciója megváltozik: azt hiszik, hogy a t öbbség azt hiszi, hogy szimpatizál. Az ingadozók a többséghez csatalakoznak- érzéki csalódás a percepcióban Félnek, hogy e gyedül maradnak a véleményükkel, félelem az izolációtól. A hangosabbak húzzák magukkal a gyengébbeket. (Percepció: A másik ember megismeréseérzékelés, észlelés útján. Információk, ingerek útján egységes személyképet tudok kialakítani a másik emberről. A külső és belső tulajdonságok alapjánviselkedési stratégia kialakítása a

másikkal szemben. Gyorsan és pontosan akarom megismerni (ellentmondás)a véleménykialakításhoz idő kell.) Ehhez kapcsolódik az útitárs effektus vagy vonatszerelvény hatás. A bizonytalan emberek – szavazók- az egyik csoporthoz csatlakoznak. A két csatlakozás között lélektani különbség van: 1. félelem 2. a győzni akarás miatt csatlakozik Általános médiaismeret 39 Az első behódoló, míg a második csoport sikerorientált magatartás. Nem mindig igaz az elhallgatási spirál: bár a választásokra dolgozták ki, mégis itt működik a legkevésbé. A függöny mögött ugyanis már azt X-ek akit akarok Az újságíró szakmában a megnyilatkozás kötelező. Azért mozdul el egy felé, mert nekik igazán kell vállalni a véleményüket ha egyedül maradnak. Az újságírás individuális szakma: nem szabad az újságíróknak egymást követni. Véleményt írni közvélemény-kutatásra támaszkodva nem lehet. Ha egymás véleményét írják:

tömbszerűen viselkednek 1. változat: minden szempontból kritizálják az aktuális hatalmat 2. változat: lojálisan kell viselkedni a most pl az MS ZP- SZDSZ koalícióval A tömbszerű viselkedés oka lehet az MSZP- SZDSZ szocializációs háttér- az emberek azonosulnak vele. Kultivációs elemzés: (az a vizsgálati módszer, amely a hatásokat próbálja kimutatni) George Gerbner (1983): Kutlivációs elmélete: Az emberek nem programokat, hanem televíziót néznek. Nem szelektív a médiumhasználatuk. Az emberek a napi időbeosztásuknak megfelelően nézik a TV-t Döntő szerepe tehát az időbeosztásnak van és nem a médium műsorkínálatának. Passzívnak tekinti a közönséget. A televízió hosszú távon hat a kultúrára, alakítja az emberek kulturális környezetét, azáltal, hogy mindig ugyanazokat az üzeneteket küldi, akkor ezek kultiválódnak, és befolyásolják az emberek attitűdjeit, ízlését, választásait. A média és az em berek

valamiféle kölcsönhatásban vannak egymással: bizonyos nézőpontokat együttesen alakítanak ki – kultiválnak, felerősítenek bizonyos jelenségeket. Vizsgálta a valóságot: TV által mutatott kép a pszichiátriáktól, elment egyre, csinált egy kutatást a tévénéző emberekkel. Az emberek a TV és a valóság közt vannak A kultivációs elemzés legismertebb témája a televízió és az erőszak kapcsolatának vizsgálata. Egyik fő következtetése, hogy akik többet néznek TV-t, azoknak a világképe hasonlatosabb a TV által bemutatott világképhez, mint a kevesebbet tévézőké. A legszélesebb közönség számára készített műsorok kifejezetten homogenizálják a nézeteket a társadalmilag fontos kérdésekről. + Erőszak vizsgálatok: ’70-es években tetőztek, ő is csatlakozott. Általános médiaismeret 40 Azokban a helyzetekben, ahol valaki lent van, még lejjebb kerül, ahol jó a családi helyzet, nem kimutatható a TV hatása az

erőszak tekintetében. (Főműsoridőben 3x annyi férfi látható, mint nő. Nők 35 éves korig szerepelnek pozitívan, utána: boszorkány  félnek felnőni a lányok, mert nincs alternatíva.) Az attitűd három komponense: - érzelmi (pozitív v. negatív) - kognitív (hozzáállás, racionális/észbeli megközelítés) - cselekvési (nem feltétlen esik egybe az érzelmivel) (adott szituációban hogyan viselkedünk) (ZsP: az a fontos, amit tesz valaki.) A napirend-megállapító hatás Nincs köze az attitűdhöz. A média hatása maximum közvetetten érvényesül A hatás lényege, hogy vannak kérdések, amelyeket a média napirendre tűz, tehát meghatározza, mi a f ontos. A hírmédia meghatározza azokat az ü gyeket, amelyekről az emberek beszélnek. A sajtó nem tükör, hanem reflektor, ami ráirányítja valamire a figyelmet A hatások tanulmányozása érdekében szisztematikus kutatások indultak meg. A tömegkommunikáció nem azt szabja meg, hogy az emberek

mit gondolnak, hanem azt, hogy miről gondolkodjanak, napirend megállapító hatás alapján. A professzionális kommunikátorok az információk kapuőrei, akik a maguk értékrendje alapján kezelik hírként az eseményt, vagy éppen rekesztik ki a nyilvánosságból, azaz szinte a tömegkommunikációs eszközök jelölik ki a társadalmi párbeszéd kereteit. 1. 1972: Chapel Hill – McCombs, Show Az ország legfontosabb problémáit vizsgálták. Az emberek megkérdezésével: mondjon 15 problémát, ami szerinte a legfontosabb az országban, és a hírmédia tanulmányozásával ugyanezt nézték - gyűjtöttek adatokat, majd megvizsgálták, fedik-e egymást? a korrelációjukat. ( ha a változó r=1, X=Y r=0,3-nál már van) McCombs és Show: r=0,96 – a média hatását feltételezi. Azt a következtetést vonták le, hogy a média hat az emberekre, és fordítva. Általános médiaismeret 41 Annenbergi iskola Az erős hatások modellje: A média erős hatással van a

vélemények, attitűdök alakulására. A való világot az ember számára a média helyettesíti, és az ember ezt megadóan elfogadja. Csak akkor érvényesül, ha a helyes kommunikációs technikákat a megfelelő körülmények között alkalmazzák: - világosan meg kell határozni egy – egy kampány célját - meg kell találni a célközönséget - le kell győzni a nagyközönség esetleges érdektelenségét a kérdéssel szemben - az üzeneteknek releváns elemeket kell tartalmazniuk. Bumeráng hatás: A média áttételesen hat, nem közvetlenül, kiszámíthatatlan a hatás, nem az k övetkezhet be, amit várunk. Alvó hatás: Ha a médiában az érv meggyőző, de a kommunikátor nem hiteles, akkor ez azt eredményezi, hogy egy ideig nem történik semmi, majd az érv hatásár mégis működni kezd a befolyásolás. . A tájékoztatás és az információk értéke a gazdaság és a társadalom fejlődésében „Az ősi társadalmakban az egyes törzsek, népek

világa, kultúrája sokszor igencsak különböző- s könnyen észrevehető, felismerhetők különbségeik alapján az egyes kultúrák, a különböző csoportok eléggé határozott határvonalakkal megkülönböztethetők. Ezek a különbségek és j elek gyakran az eg yes kultúrák szimbólumaivá is válnak. A kultúrák közti különbségek jelentős része egyúttal kommunikációs különbség is: a szokások eltérő rendszere következtében más jelentése lesz gesztusnak, minden kimondott szónak; némi túlzással, az is csoda, hogy a különböző kultúrákhoz tartozó emberek érintkezésben nem kizárólag félreértésekkel találkozunk.” A kommunikációs szakemberek gyakran szembesülnek azzal, hogy mondandójuk máshogy sül el. Különböző kultúrákban felnövekedett befogadók máshogy értelmezik a vagy olvassák az egyértelműnek szánt üzeneteket. Általános médiaismeret 42 Modern társadalmakban: kultúrák és maguk a népek is

keverednek, összeolvadnak: így a hagyományos törzsi jellegű különbségek egy része így lassan eltűnik. E társadalmakban másféle tagolódás lép a törzsi, etnikai tagolódás helyére: a társadalom és kultúra függőleges tagolódása. „A modern társadalom elsődleges „törzsei” egy hierarchiaskála fokozatai szerint válnak el egymástól: egyértelmű és a többitől különböző kultúra az. Ún elitkultúra, a társadalom peremére kerültek kultúrája és a kettő közti közép. Ezek valóban önálló kultúrák: mindegyikben más normarendszer, más ízlés uralkodik; máshogy szerveződnek az emberi kapcsolatok, más módon zajlik a kommunikáció, sőt még az érzékelés is különböző: mást vesz észre a világból az, aki az elitkultúrához; az, aki a középhez; és az, aki a szegénység, a peremhelyzet kultúrájához igazodik.” Ezek a kulturális- műveltségi blokkok azonban nem azonosak a társadalmi rétegekkel. A „kultúrák” a

társadalmi hierarchiához kapcsolódnak, alapjuk a szociológia. Meghatározó: a képesség az ambíció – lehet, hogy valaki fentre született, de középen érzi jól magát-, a neveltetés –tanulással át lehet kerülni pl. felfelé, de a „von aus Haus” miatt marad, ahol volt. „Hogy valaki végül is melyik kultúrát „választja”, az tehát annak a függvénye, hogy melyik kultúratípus belső szerkezete fejezi ki leginkább az illető társadalmi helyzetéből, képességeiből, vágyaiból, előéletéből stb. összeálló egyéni világot Így a társadalom kulturális- műveltségi blokkok szerinti tagolódásának megértéséhez alapvetően az egyes „blokkok” belső szerkezetét, a világhoz való viszonyát kell megismernünk.” A három csoport nem válik el egymástól élesen, van átjárás a három csoport között. A három csoport egymástól különbözik, idegenek egymástól, szemben is állnak vagy éppen elutasítják egymást. Ízlés

ütközés gyakran kultúra ütközés A kulturális- műveltségi blokkok egymástól való idegensége sok minden érzékelhető: barátság, rokon- és ellenszenv, párválasztás stb. Az eltérő kultúrák másra figyelnek a világból, ugyanazt az ismeretet, tényt vagy akár ugyanazt a látványt is egészen máshogy fogadják be, máshogy értelmezik, mást vesznek észre benne. Általános médiaismeret Elitkultúra 43 Középkultúra Alacsony vagy al só helyzetűek kultúrája Az elitkultúrát: a művészet A „közép” minden modern Az ~t meghatározza az, a filozófia, társadalomban tudomány, nagypolitikai kérdései a hogy részesei helyzetükbe és legnagyobb törzs. A zártak, esélyük alakítása körül szerveződő középhez ugyan eljutnak a felemelkedésre. kultúrát, alapvetően az egész világ információi, de mivel a látókörük foglalkoztatja. kezében vannak, világot így a a Ezáltal is döntések többnyire nem az

ő azoknál sincs behatárolt- határoknál ér a véget, ameddig mindennapi végeredményben tevékenységük kiterjed. „E áttekinthetetlennek, idegennek, világot a mindennapi fizikai seténként létfenntartásért folytatott félelmetesnek látja, s legfőbb küzdelem (olykor kemény törekvésévé az válik hogy robotot maga körül jelentő fizikai zárt munka) uralja, az élet többi egyértelműséget, része is ennek függvénye.” áttekinthetőséget teremtsen. Nincsenek perspektíváik, nincsenek anyagi tartalékaik,a lehetőségek korlátozzák az am bíciókat. Az otthon, zsúfolt, nélkülözi a nyugalmat és a biztonságotezt a fenti világot megtestesítő csillogás apró foszlányival próbálják helyettesíteni. Amiről a ~ képviselői Az egyértelműség igényhez Az gondolkodnak, foglakoznak, amivel hozzátartozik az kapcsoltban általában szükséglete- van a az az egyszerű idill létfenntartásért testi

folytatott idillnek erőfeszítések, azt is jelentik, az egyrészt feszültség-levezető hogy a pihenés, a feltöltődés „Egésszel,”, az „E mberrel”, hatása van, segít a nem idilli . mozi, tánc, séta, ivás, evés„társadalommal”, „Élettel”, hétköznapok elviselését, a ~ fontos szerepet töltenek be az Általános médiaismeret 44 „Erkölccsel” stb. Elit jellege törekszik az idilli állapotok egyén életében A figyelem azt jelenti, hogy úgy é rzik létrehozására. kiváltképpen rajtuk, meghatározó múlik mint Fontos érték személyeken biztonság, a nagymértékben az sorskérdéseinek jólét, lehetőség. tartalékok alakítása, felmutatása. A ~ gyakran van hozzátennivalójuk labilis: fel is lehet emelkedni, ezekhez a kérdésekhez. de le is lehet süllyedni belőle Kulcsszó: A ~ban a szűkebb értelemben Világalakító attitűd, egyéni vett kultúra alkotásai alkotás, egyéni teljesítmény/

nagymértékben dekoratív szuveneritás értékelése. Az funkcióba kerülnek: ~ba fizikum anyagi felé fordul- ez egy kitörési relatív világ biztonságos a való bekapcsolódás kellemesség igénynek kell feltétele a személyhez megfelelniük, értékesnek kell köthető újdonság, új lenniük. A ~ azokat az kulturális termék alkotása, alkotásokat értékelik, amik innováció. közérthetőek, kellemesek, világuk jól átlátható, amelyek kiválóságát áruk és több évszázados töretlen elismerés hitelesíti. A ~ számára az elit megnyilvánulásai, szemlélete, alkotásai sokszor idegesítők és el is utasítják ezeket. ~ban meghatározó: kiemelkedés- a A ~ jellemző vonása az A kiszolgáltatottságot alkotásban, „illem” kitüntetett szerepe. A beletörődés életkörülményben-, a világ kommunikáció a ugyanis éppen a világhoz Gyakoriak közlő mindig igényeinek és Magánéletet függetlenség, is a sa

az ez a betartása feszültség levezető. Az igazi a helyettesíti. játos illemszabályok lázadás átlátását végletei között élik meg. különlegességére való alkalmazkodás bevett indulatkitörések- próbálja felhívni a figyelmet. szabályainak a a Az szórakozás, ritka ezért maga jelzik a az ünnep. Általános médiaismeret életmodell 45 kialakítása normahatárokat, amelyhez határozza meg. Rá van bízva- igazodva a közép képviselője . Az ~ általában fővárosba az alsó helyzet lehúzó világa koncentrálódik, illetve fölött tudhatja magát. Sem az nagyvárosokban vidéki körei. elit, sem az al só nem tulajdonít jelentőséget azoknak av iselkedési normáknak, amelyeket a ~ mindenek fölé helyez- ezért aki nem tartja be ezeket a szabályokat, azokat megvetik. Az ~ vonzása gyakran magas A ~ éles határok választják el Emberi kapcsolataik presztízse sok olyan embert egymástól a mindennapok ambivalensek,

szoros is termel, akinek a presztízs komoly világát a pihenéstől, egymásrautaltság és nem a k ultúra tartalma a szórakozástól. fontos. Az A munka családon sosem mozgatja meg a ~ ~ban való aktív emberének belül egyaránt, ~ csoportja. ezért lelki lehetnek. Alakulásukban kötött, ~ba való értelemben vett kultúra az ő széteső félben lévő családok, kritériumokhoz számára pl. műveltség, fordulatok tagjainak a szórakozáshoz. A szűkebb következhetnek be Csonka, A bekerülés kívül ugyanakkor tudat is társul. Zárt tömböt egyensúlyához szüksége van meghökkentő az és egész kapcsolataik nagyon labilisak részvételhez a kiválasztottság személyiségét, alkot van nagyrészt teljesítmény, fogyasztás illetve tárgyai a a közösség tagjainak közé nincsenek elvárásaik. A használati módja. Beszédben könnyen fogyasztható legyen közösség abban az és közvetítő az írásban utalgat.

Az is annak sorolódik, elvárja tehát hogy szemben egymással állandóan a kultúra. Könyvet olvas, értelemben ~ gyakran koncertre megy, színházba egyén és a világ között, hogy foglalkozik a saját magával, megy. A terméknek is és amennyi vagy önnön t örténetével, nekik maguknak elődjeivel. Az ~t alapvetően alkalomhoz illőnek is az információból a világ eljut az kell egyénekhez, az a közösség foglalkoztatja az egyébként lenniük. PL aszerint értékeli megvitatásán, értelmezésén, szűkebb értelemben vett a művészt, hogy ő mennyire értékelésén keresztül e Általános médiaismeret 46 kultúra és mindennapi élet híres virtuóz. Pl egy fest „közvélekedésen” átszűrve viszonya. Az ~ba bekerülni esetén ismeri a n evét: a kapja meg az eg yén számára nehéz, de: műveltség útján technikai virtuozitást és a használható tartalmát. lehet, az ~ ban értékesnek valóságmásolási elfogadott A ~

képességet tagjai kifelé gyakran zárt, tevékenység, fogja értékelni. sértett elutasítással tulajdonság felmutatása. Az Érzékeli saját maga közép viszonyulnak: számukra a ~ban kettéválik a az alapérték az helyzetét, természetes világ intellektuális kihívás. Az ~ igényként társul élesen az „mi”-re és az „ők”re, azaz a sokak számára kiváltságokat emelkedés vagy legalább a fentiekre. is jelent. A gyarapodás ambíciója. Ezért kapcsolódik fontos számára fentiekhez az eg ész az intézményes világ, amihez elitkultúrával való pedig az ~ tagjai kapcsolata- ami beépíthető az bizalmatlansággal ő kultúrájába, annyival maga viszonyulnak. „fentről” csak is emelkedést élhet át. Az az jut el hozzájuk, amit elitkultúrának mindig vannak lefordítanak az ő nyelvükre. a ~val érintkező részei, amik mintaadóak, az elitkultúrát szimbolizáló ezek alkotói alapművek, a~ tagjai számára

szinte szentek. A ~ kommunikációs egészét a biztonságra törekvés uralja: egy belső kényszer, hogy saját biztonságának meglétéről kifelé jelzéseket adjon, s úgy is, mint a világ biztonságos rendben látásának szükséglete. Az ~nak mint minden A ~ az ambíciók az átlátható, A ~nak nyelvében az erős kultúrának megvan a maga viszonylag kis lépésekben hatások mitológiája hiedelemrendszere. Az dominálnak. A és való emelkedésre irányulnak. kommunikációban is ~ A hol teret ad nekik, ott jellemző a az indulat: Általános médiaismeret 47 esetén a h éroszok és istenek világképükbe bekapcsolódik közlések a jelen kiválóságai és az ~ a szerencse, múltbeli nagyjai. Ezek az lehetséges az ~ban legmagasabbra értékek egy indulatnyilvánítások segélyeszköz emberek azáltal válnak ki, számukra hogy mint oly gyakorta a Gyakoriak a fontos töredékek, éppen biztonsági tartalékok közül. A ~ is.

nyelvi egyszerűsítések. tagjai értékelt A ~sajátos mitológiájának is kommunikációs megtestesítőiként része az idill. E mitológiai vonzódnak minden csatornán a végletes, ismerik el őket. Az ~ egész istenei, a b iztonságeszmény kontrasztos hatáshoz Erős az gondolkodásmódját az éppen maximumát megtestesítő érdeklődés az extrémitások aktuálisan elismert szemlélet milliomosok és arisztokraták, és a b orzalmak iránt. A határozza meg- mikor mit akiknek világát e kultúra fentről érkező „pletykák” és „illik”: politizálni, spontán egyúttal az eszményi idill információk szubjektivitás stb. pedig világának is igyekszik látni. életpótlékot szinte jelentenek. A A ~ mitológiájában fontos ~ban is jelentős szerepet szerepet játszanak elitkultúra az arisztokratái, játszanak a az ex trém a életvitelű, jellemű, gyakran sztárok, illetve a sztárhelyzet törvényen kívüli személyek.

következményei- a Ugyanakkor a felső világ sikeresség, hogy ő bármit képviselői megengedhet magának. is mutatkoznak. jellegzetes alantasnak A ~ ban műfajok könnyű, a egyszerű, életérzéseket hordozó táncdalok vagy a vagány cuccok pl. rap A sport különös jelentőséggel bír, ez az egyetlen mód a felemelkedésre. A sport által egészen az elitig emelkedhetnek. Az ~ számára a k ulturális A tömegkommunikáció Az alkotások elsősorban a világ csatornái modellálói, a problémák legfontosabb a~ ban ~ban a a tömegkommunikáció szerepe korlátozott. Egyes estekben Általános médiaismeret 48 megküzdésének eszközei. A információforrások Egyrészt meg vannak fosztva a műalkotások formai jegyei a biztonságra törekvés miatt tömegkommunikáció fontosak, ezekből nagyon mert fontosa mögöttes jelentéseket lehet értesültség, ezt kiolvasni. Az ~ban az egész standard, kultúra végső jól

eszközeitől, pedig ezekben a esetekben közvetlen megbízható hatásokról nem beszélhetünk. soron információk jelentik a ~ Másik esetben munkaeszköz, a világismeret emberének. A jól értesültség jelentőséggel eszköze. minden szerepe az kiemelt bírnak a olyan tömegkommunikációs helyzetben megnő, amikor a eszközök, mint civilizációs ~ részeseinek biztonságát szimbólumok. Például a veszély fenyegeti- ilyenkor televízió presztízstárgy. fokozódik a média használat. Az ~ elutasítja a hivatalos A tömegkommunikációs biztonságra törekvés A tömegkommunikáció fontos kifejeződése az „idill” ebben az eset ben is a v ilág csatornákat: tv-vel szemben a szükséglete, középpontban a üzeneteit rádió előnyeit emelik ki. Az család és leértékelése Csak kultuszának szélsőségektől jellemzi. a otthon dekódolás azonban az adott időhöz kötött információk, az eszményével. aktualitás

hordozza- a kultúra törvényei alapján mentes történik. Az ~ban a fikciót AZ személyeket fogadja el a gyakran teljes realitáskánt időtlen, „örök” információkat tömegkommunikációban. A élik meg, a r eális hírek helyezi előtérbe. Az médiaszemélyiségek egyértelműen az elit számára is készülő azáltal ugyanakkor megerősíthetik a megfoghatatlan, exkluzív biztonságérzetüket, stabilan jelen vannak. A épülnek előnybehelyezése. tömegkommunikációban Értelmiségi megjelenő személyek esetén rétegműsorokA is a t echnikai virtuozitást és is az átlag feletti az újszerűt, az innovációt és teljesítményt szakmai értékei. Az vagy tömegkommunikációt néhol átfogóképességet nem el tudásnak. azért igyekeznek elmélyedni kommunikátorhoz fikcióként be mindennapjaikba. a formabontást kedveli. A emlékezőképességet, metanyelvként olvassák, a fogadja távoli ha történésekként,

műsorok/rovatok tömegkommunikációban sokszor A való a Általános médiaismeret 49 benne, hogy általa érzékeljék viszonyt az határozza meg, és megértsék a „n szemléletét, gondolkodásmódját, ép” hogy a kommunikátor magatartása, megjelenése érzésit mennyire felel meg annak a stb. képnek, amelynek visszaigazolására a ~ emberének szüksége van. A tömegkommunikációs botrányok nagy része éppen ezért a ~ -val, az e kultúrát jellemző ízlésnormákkal való ütközés következtében tör ki. Fontos érték a fokozatos emelkedés is, ehhez azonban nagy szüksége mintaadó van a csoportokra- a tömegkommunikáció ehhez széles kínálatot ad. Persze a hármas felosztás bővíthető az átmenetek miatt. További differenciáltságot okozhat az iskolázottság, a f oglalkozás, a l akóhely, az e tnikum, a v allás, az é rtékrendszer, az egyes kulturális blokkok világához való kapcsolódás ideiglenes vagy

végleges volta stb. Az sem állandó, hogy melyik kultúra mikor, menyire látható. Az egyes kultúrák között pedig természetes az átjárás. Persze ez a tagozódás nem értékhierarchia, hisz az alsókultúra nem kevesebb csak más minta másik kettő. Általános médiaismeret 50 VII. Előadás Az írott sajtó története Nemzeti sajtók története Sajtótermékek a gyakoriság, a földrajzi elhelyezkedés és a téma szempontjából. A nyomatott média rövid története: A sajtó történetében az első nagy lépés a nyomtatás megjelenésével következik be, a következő ugrás akkor, amikor a rotációs gépek segítségével napilapok nagy példányszámban kinyomtathatók, a legutóbbi pedig a számítógépes szövegszerkesztés elterjedésével. Hogy a termelőeszközök, hogy a társadalmi igények kerülnek előtérbe ebben a dinamikus folyamatban. Jelentős szerepe van a lapok kellő olcsóságának, s ehhez a technikán kívül a reklámozók

pénzének megszerzésére is szükség volt, azaz egy sajátos szimbiózisnak kellett kialakulnia, mely először a nyugati civilizációs sajátosság volt, s csak mostanában vált globális méretűvé. A sajtó körül számos intézmény, foglalkozási csoport és érdek szerveződött. A legfontosabbak ezek közül maguk az újságírók és a lapkiadók, a nyomdaipar, papíripar, hírügynökségek, terjesztők, újságárusok és hirdetési irodák. Az első, főként gazdasági információkat gyűjtő és továbbító hírügynökségek csak a XIX. század közepén jöttek létre. A magyar származású francia Charles Havas ügynöksége 1932ben alakult Volney Palmer 1843-ban Philadelphiában alapította meg hirdetésközvetítő irodáját. Sajtó jellemzői: 1., Periodicitás 2., Publicitás 3., Aktualitás A sajtó kifejezés alatt ma az időszaki nyomdaterméket értjük. Mi a legfontosabb különbség könyv és sajtó termék között? 1. a sajtótermék

aktuális azaz időszerű 2. egy évnél rövidebb periódusban jelenik meg- ez az időszakosság pl- napilap, hetilap, havi lap, negyed évenként megjelenő magazinok 3. nagy a publicitása- tehát rendszeres időközönként ad nagy nyilvánosságnak informálódási lehetőséget Általános médiaismeret 51 Nézzük, hogy hogyan alakulnak a s ajtótermékek és a történelem folyamán hogyan idomulnak a fenti három kritériumhoz. Ókor: Római birodalom és Kína területén már majdnem sajtótermékeknek minősülő anyagok is megjelennek. Ismerik a röplapokat Mai modern értelemben ez nem sajtótermék Acta Diurnia: szenátusi határozatokat tesznek benne közzé. Rómában és a t öbbi provincia főterén függesztik ki. 1. Ókor Az első rendszertelen időközönként megjelenő írásos tájékoztatót Rómában adták ki. Az úgynevezett Acta Diurniát Caesar parancsára függesztették ki a város fórumán. A kézzel írott lap a szenátusi és a főpapi

határozatokat ismertette. Ezeket a lapokat azonban csak Róma és a provinciaközpontok főterein lehette olvasni. Pao: Kínában a hivatalnokok serege olvassa. Az ő számukra készül A kínai hivatalnokoknak különböző próbákon kell megfelelniük, hogy a császári udvarban élhessenek. Kiemeltek, mert nem kell a földeken dogozniuk. 1911-ig 1300 éven keresztül adják ki Ez sem sajtó a m ai értelemben. Mikor beszélhetünk sajtóról? Ha van periodicitása, aktualitása és publicitása. Periodicitás: időszakonként kell, hogy megjelenjen és az emberek számíthassanak rá, hogy meg fog jelenni. Aktualitás: Az eseményeknek a közelmúltban kellett történnie, a jelenre kell vonatkoznia. Publicitás: Kellő számú embernek kell ezt fogyasztania. Nem lehet személyre szóló A paoból hiányzik a publicitás. Szűk réteg olvassa Egy négyzetkilométernyi területen élnek az un. Tiltott városban Az Acta Diurniánál pedig a szenátus rendszertelenül ült össze,

ezért rendszertelenül is jelent meg. Ezzel párhuzamosan már ismerték a közvélemény befolyásolására a röpiratokat, de ezek rendszertelenül jelentek meg. Tehát az ó korban is létezett a saj tó, de igen korlátozott formában. Mivel kevesen tudtak olvasni nem tudott kialakulni a mai sajtóra jellemző szemlélet, miszerint a modern ember napja az újságolvasással kezdődik. 2. Középkor Általános médiaismeret 52 Az első sajtótermékeket újságleveleknek, news letter-ek. nevezik Egyfajta előfutára a sajtónak. Kézzel írják és kézzel sokszorosítják, másolják a megrendelő igényeinek megfelelően. Ezért nincs két egyforma újságlevél Aki megrendeli, az megmondja, hogy mi érdekli. A gazdag polgároknak, arisztokratáknak készítették Aki összeállítja az a postamester Aki megrendeli az gazdag arisztokrata, patrícius vagy maga a király. Viszony a postamester és a m egrendelő között (a politika csinálói és az újságíró) viszonya

alárendelt. Ez száraz hírközlés, nem filozófiai eszmefuttatású irományok. Az újságlevelek révén tájékozódtak mind a főnemesek, mind az uralkodók a politikai, gazdasági hírekről ha teszem azt nyári rezidenciájukban tartózkodtak. Innen tudták mi van otthon Angliában például igen elterjedt volt. A nyomatatás megjelenése után is megmarad, de személyes jellegű!!!!! Egy gazetta ellenében be lehetett jutni gyűlésekre. Pénzegységként működött Ám egyes „jó üzleti érzékkel megáldott emberek” vállalkozások keretében fel is olvasták őket, így a „nép” is értesült a fontos információkról. Mind a terjesztés, mind a felolvasás magánvállalkozás keretében működött. Biztos hallottátok a „gazetta” kifejezést Velencében egy gazetta lefizetése ellenében lehette meghallgatni ezeket az újságleveleket- így lett később az újságoknak is az egyik legkedveltebb neve a Gazetta. Németországban: Újságíró irodák jönnek

létre. Megszületik a hivatásos újságíró fogalma, aki már információk gyűjtéséből és azok továbbításából élnek. Ezek az első politikai „üzemek”- a hírekről szólnak, de még nincsen publicitása. El tudják képzelni, hogy a postamester és az arisztokraták között mekkora társadalmi, gazdasági és műveltségi különbég húzódott. Aki nem arisztokrata az nem ember a középkorban- így a postamester miért biggyesztene véleményt az információhoz. Megjelenik egy érték: tömörség, megbízhatóság, érthetőség. Ezzel párhuzamosan a politika is bele kíván szólni az újságok tartalmába, lévén egyre nagyobb körben terjednek, 1275-ben Angliában például megtiltják a hamis hírek közlését. 1534-ben pedig első ízben, Franciaországban betiltottak egy nyomtatott újságlevelet. A XVI Században pápai átok sújtja azt, aki a Pápai Államot támadó cikket ad közre. Ezek a lapok még szigorúan tényt közöltek, n em tartalmaztak

kommentárt, vagy beszámolókat – akár művészeti eseményekről-, azonban háborús tudósítást igen. 1450-ben Gutenberg kitalálja a könyvnyomtatást így olcsóbbá válik az információ áradás, kielégíthetővé válnak az igények. Általános médiaismeret 53 5. Vajon kik lehettek az első szerkesztők? A postamesterek, akinél „összefutottak” a szálak Ők összegyűjtötték az információkat, majd több példányban lejegyezték. A levélcsomagot pedig borsos áron kézbesítették a megrendelőnek- egy- két hét alatt jutott el egy csomag egyik országból a másikba. Akinek szerencséje volt, hamarabb értesült a háborúból, mint versenytársa. Lévén ezek a lapok csak ahhoz jutottak el, akik meg tudták fizetni azt, publicitásuk nem volt, de aktualitásuk minden képen- periodicitásuk változó. Először helyileg különítik el, majd később tematikailag. Ez a referáló sajtó Csak hírtevékenységet folytat. Ez a műfaj bizonyos

normákat lefektet Ezek közé tartozik, hogy pontosan és megbízhatóan kell közölni a híreket, információkat. 1271 - Első sajtótörvény. Nem szabad hazudni, az büntetendő Ezzel is lehet manipulálni, mert a számomra kedvezőtlen hírt nem közlöm, akkor nem hazudok, de attól még manipulálok. Pl Rákóczi szabadságharc idején Rákócziék nyertes csatáit Bécs nem közölte. 6. Almanach: A másik fejlődési vonal a Franciaországból származó almanachok, amik Magyarországon is elterjedt: 1491 - Első almanach. Nostradamusé Tudományos, kulturális ismeretterjesztéseket tartalmaz. Évente jelenik meg, publicitása is van, de nincs aktualitása Az Almanach majd kétszáz évig jelent meg rendszeresen. Témái: ünnepek listája, hold és bolygók mozgása, földművelési tanácsok, gyógyszerészeti tanácsok, imák és a nőellenes anekdoták. (Calendier des Bergiers címmel jelent meg). Időszakosan jelennek meg, de nem aktuálisak Nemzeti sajtók: 17.

század: Németország 1618-1648 között zajlik a 30 éves háború. Egon Friedell kultúrtörténész a következőt mondja: „A világtörténelem sok hosszú és értelmetlen háborúról tudósít, de a harmincéves háború egyike volt a leghosszabbaknak és legértelmetlenebbeknek, és valószínűleg éppen azért volt olyan hosszú, mert olyan értelmetlen voltA háborút az össze többinél inkább jellemzi a véletlenszerűség. Véletlen volt benne minden: keletkezése, a lefolyása, kiterjedése, a vége A harmincéves háborúnak nincs igazi története, csupán történetek sorából áll, s ezek többékevésbé hézagos mozaikot adnak ki, nem pedig megszerkesztett festményt.” Általános médiaismeret 54 Bár a XVII. Század világháborújának szokták nevezni, a küzdelmek kizárólag Európa nyugati területein folytak, ott viszont iszonyatos pusztítást eredményezve. Három oka volt: a HBs-ok ereje az összes szomszédot zavarta, de leginkább a fr.

királyságot, amely a bekerítés rémétől tartott, azért mindent megtette az ellenség gyengítésért. A másik két ok a Hbs-ok központosítási és ellenreformációs törekvéseihez kötődött, amely tendenciák egyrészt a német fejedelemségeknek, másrészt a Hbs. Tartományoknak sem tetszettek Öt szakaszát különböztetjük meg: Cseh szakasz (1618-1620), Német szakasz (1620-1625) – ez a német belpolitikához tartozó két szakasz, mert idegenek ekkor még nem avatkoztak bele. Dán szakasz (1625-1629), svéd szakasz (1360-1635) és a F rancia szakasz (1635-1648). Az 1648as Vesztfáliai béke zárja le a harmincéves háborút A sajtó fellendül a harmincéves háború miatt, megnő a hírek iránti igény, ebből a sajtófejlődés profitál. Habsburg birodalom hatalma megroggyan, később német területen Poroszország és az Osztrák-magyar Monarchia alakul ki. Fejedelemségekre esik szét az ország Városok külön hatalommal rendelkeznek még a

fejedelemségeken belül is, a városok lapalapítását kényszerfizetésekhez kötik. A fejedelmek meghatározhatják, hogy hi rdetményeiket hogyan jelentetik meg. Cenzúrának nincs értelme, mert másik fejedelemségekben úgyis megírják azt, amit itt nem engednek. Ez a későbbiekben tartományi rendszerré fejlődik a tömegkommunikációt tekintve. Propoz rendszer: az, amikor a tartományok különböző szempontok alapján a közös bizottságokba a jelöltjeiket elküldik. Nemcsak a politikai küldötteket, hanem a kulturálisakat is és különböző civil társadalmi küldötteket is. Ez a rendszer ma is élő rendszer német területen. Ebből emelt át ma a magyar médiatörvény azzal a különbséggel, hogy a civil társadalomnak a szer epét alaposan megkurtította a n émethez képest, a politikát meg felértékelte. Hollandia Hollandiában a XVII. Században egy demokratikus alkotmány születik, amely tartalmazza a vallás-- és sajtószabadságot, a

kulturális központ nyugatra tolódik--minden szabadgondolkodó ide jön. Ha valaki nem tartozik sehova, az társadalmi perifériára kerül Ezért valahova és olyan helyre, aminek intézménye is van muszáj tartozni, hogy a zon keresztül hangját hallathassa. Hollandia gazdasági, világkereskedelmi és művészeti centrum a XVII században (pl. németalföldi festészet) Sok más nemzet tagjai is itt írogat (Descartes) Az angliai legjelentősebb lapok is először Hollandiában látnak napvilágot (1621). A referáló sajtó még mindig hír sajtó, tehát beszámol az eseményekről. Általános médiaismeret 55 Anglia 1626-ben első lapok ekkor jelennek meg. Ezek hetilapok 1641-ig működik a Csillagkamarának a szervezete. Ez előzetes cenzúra szervezet Tagjai bírák, érsekek, közurak, mindent elolvasnak mielőtt az megjelenne. 1641-1649 Angol polgári forradalom. Összes politikai párt megalapítja saját sajtóját Így van pl. Cromwellnek is lapja A Rákóczi

szabadságharcról pl Bécsben csak kedvezőtlen híreket jelentetnek meg. 1649: Stuart restauráció kora: a nemesség megint megjelenik 1662: a hírközlést megpróbálják királlyá joggá tenni. Milton Aeropagicia- ez egy összefoglaló mű, ami a cenzúra ellen szól 1695: A polgári sajtószabadság törvénybe iktatása. Előzetes cenzúra eltörlése Milton Aeropagicia: A cenzúraellenes érveket gyűjteménye. Európa történetében jelentős műnek számít. Majd a franciák is a szlogenjüket innen merítik 1989-ig kell várni Kelet-Európában, hogy a sajtószabadság kialakuljon. 1702-ben a világ első napilapja Angliában jelenik meg. 18. század: Németország Referáló sajtó műfaj mellett a morális sajtó jelenik meg. Érveket is tartalmaz az újfajta sajtó Ezek már moralizáló lapok. Saját képére szeretné az embereket nevelni Míg a referáló sajtó az olvasóra bízza a véleményalkotást, addig a morális lapokban a filozófusok, gondolkodók

alkotnak véleményt, érvelnek valami mellett/ellen. Franciaországi felvilágosodás értékeit igyekszik terjeszteni a morális lapok. Vallásellenesség, tudományba vetett hit. Itt jelenik meg a legtöbb morális lap: kb 500 l ap Ez a fejedelemség struktúrájából adódik. Utána következő legtöbb morális sajtót megjelentető ország Anglia (200 lap), majd Franciaország (31 lap). Franciaország Az udvarnak is van saját morális lapja, ami népszerűnek számít. A forradalmárok maguk adnak ki morális lapokat. Pl Robespiere Renau 1789 előtt már adott ki morális lapot és az udvar lapja volt. De ez nem felvilágosodásbeli értékeket képviselt és mégis morális lap volt Ő találta ki a zálogházat és a Renau-díj --ez újságírói díj-- is az ő nevéhez fűződik. Egyik fia a forradalom idején kiadja az ő ellenlapját. Népszerűbb is lesz, apja lapjánál Általános médiaismeret 56 Anglia Defoe és Swift a legkorábbi morális újságírók. Ők

aktívan politizáltak is és egymással szemben érveltek. Lapjaik egymás riválisa volt Csatákról már a napilapok tájékoztattak Franciaország: centralizált lapkiadás: 1 hírlap, 1 tudományos, 1 társadalmi Külpolitikai kérdésekről nem lehet írni 19. század: Franciaország Napóleon uralkodik. Jogi törvénykönyvet hoz létre - Code Civil- Ez válik Európa jogi alapjává. Ennek van egy újságírókra vonatkozó része, miszerint a helyi bírósági ítéleteket a helyi lapoknak kötelessége nyilvánosságra hozni. Nem lehet elsumákolni az állami igazságszolgáltatást, mert ezek demokratikusak. Napóleon nem tiltja be az ellenzéki sajtóorgánumokat. Bourbon- restauráció: 1819-ben az előzetes cenzúrát megszüntetik Franciaországban. A sajtótörvény alapján elkezdik működtetni az úgynevezett megintési rendszert. Ezt átvesszük a franciáktól. Először csak figyelmeztetik a lapot Másodszorra már két hónapra betiltják a lapot, harmadszorra

betiltják a lapot. Ez öncenzúrázásra kényszeríti a laptulajdonosokat A tárca írást a franciák találják ki, a későbbiekben a magyaroknak jelentős megélhetési forrás lesz a tárcaírás. Németország A polgári lapok szabadon működhetnek, de a munkássajtót betiltják. Anglia Az igazi harcok gazdasági téren zajlanak és főleg az adócsökkentésről szólnak. A politika adót ró ki a sajtókra. Pl bélyegadó Emiatt megdrágulnak a lapok, mozgalmak alakulnak ki Erről szól a harcuk nem a saj tószabadságról. Félpennys lapokat jelentetnek meg 200000 példányban. Ennek a magyar megfelelője a Filléres lapok lesz Stílusbeli különbség van a kettő között. Nálunk még mindig a népnevelés az elsődleges szempont Az angolban már szórakoztató attitűd jelenik meg. Az első sajtómágnás neve: Northcliff, aki több tömeglap -200 000 példány- kiadója. Ő találja ki a mostani szerkesztési elemeket, vastag Általános médiaismeret 57 betűs

címeket. Ő mondja, hogy a lapok feladata a könnyű nyelvezetben otthoni témák feldolgozása is. Tehát a bulvár lapok körvonalazódnak Magyarország 1843-1848 között a Hon derü c. lap jelenik meg Morális lap, divatról színházi életről, nyelvművelő értekezések, novellák, versek. Szerzői között 52%-ban arisztokraták vannak, 4,5%-ban a lakosság, 33%-ban a p olgári származásúak írnak be (pl. szülei orvos), 3%-ban falusiak és jobbágyok. A szociológusok számára nem az derül ki ebből, hogy túlsúlyban vannak az arisztokrata írások megjelenése, hanem az, hogy Magyarországon a dzsentriknek, az elszegényedett nemesek számára az újságírás az alacsony rendű műfaj. Ezeket a pályákat nem keresik. Hivatalokat, biztos állásokat keresik Egyesült Államok Az első lap 1690-ben Bostonban, egy nyomdász jóvoltából jelent meg, de az angol hatóság azonnal be is tiltotta. 1775-ig, az amerikai függetlenségi háborúig csupán 35 új ság

alakult, ami Angliához képest csekély, Franciaországhoz képest jelentős. Benjamin Franklin családja már 1720-ban nyomdászként lapot adott ki Philadelphiában: határozatokat, törvényeket, hivatalos iratokat nyomtak, de magánmegrendelések is adódhattak, mint például a kvékerek története. Postai úton terjesztette a lapot, már voltak hirdetői is. A helyi hatalom és az angol gyarmati közigazgatás egyaránt figyelemmel kísérte a merészebb írások szerzőit, s bár előzetesen nem cenzúrázott, utólag könnyen betiltott. Az USA sajtótörténete akkor kezdődik, amikor az alapvető polgári jogokat már Angliában kiharcolták, s az értékterhelt újságírás elterjedt. Az amerikai sajtótermékek alkalmi, nyomdászok által írt röplapokként, már a kezdetekkor valamilyen vélemény kifejtésével jelennek meg. Az Angliából érkező hírek kevéssé érdekesek, a helyi információk pedig még nem elég számosak, a politika még nem annyira

szövevényes, hogy a referáló hírtevékenység XVII: századi stílusa itt is kialakulhasson. 1791-ben 10 alkotmány. Kiegészítést fűztek az 1787-es eredetihez E betoldások tartalmazták az emberi jogi felfogásokat, melyek a k ifejezés szabadságának legteljesebb körét biztosították. Minden polgárnak jogában áll beszélnie és írnia bármiről, de utólagosan ezért felelősséggel tartozik. A XIX. Század első felére még a kis példányszámú és alacsony színvonalú lapkiadás a jellemző. Csak a polgárháború (1861-1865) hírszükségletekor változott a helyzet 1851-en Általános médiaismeret 58 alakult pl. a The New York Times, ami a polgárháború idején nyíltan kiállt az északi államok mellett- ebből is látszik, hogy az amerikai sajtó sosem volt és a mai napig nem független. Korlátozások a bírók oldaláról is. A monopolizálódás következtében az Államokban a századforduló után fokozatosan csökkent a hírlapfajták

száma, az eladott példányszám azonban nőtt. 1881-1893: irodalom, tudomány, vallási hírek kiszorulnak, a pletykáknak, sportnak és botrányoknak adnak helyet. Az amerikai lapok európai szemmel puritánok. Szigorú etikai normákhoz tartják magukat a hirdetésekben és a cikkekben egyaránt. Ez érti meg, így van hirdető Lapok fajtái és csoportosítás: Az újság: körülhatárolt földrajzi piacokon terjesztett, az adott közönség általános érdeklődésének kielégítését szolgáló, rendszeresen- naponta vagy hetente- kiadott nyomtatott médium, amely szokásosan híreket, kommentárokat, leírásokat, tudósításokat, ábrákat, rajzokat, fotókat és hirdetéseket tartalmaz. A magazin igényes, általában színes nyomdatechnikával előállított, a nagyközönség speciális érdeklődését szolgáló, rendszeresenjellemzően hetente, kéthetente, havonta, esetleg még ritkábbanmegjelenő nyomtatott médium, ami az adott célközönség igényeinek

megfelelő írásos és képi információkat, valamint hirdetéseket foglal magában. A folyóirat a mindennapos életvitel szükségleteit meghaladó, szakmai, művészeti, irodalmi, tudományos közleményeket, információkat tartalmazó, jellemzően havonta vagy még ritkábban megjelenő nyomtatott médium. Az árral rendelkező lapok mellett új kategóriát jelentenek a rohamosan teret hódító ingyenes hirdetési magazinok és újságok, amelyek a k ilencvenes években Magyarországon is elterjedtek. Az újságok fajtái: - terület szerint: helyi, nagyvárosi, regionális, országos és nemzetközi terjesztésű lapok - megjelenés gyakorisága szerint: napilap, hetilap (régen: reggeli, délutáni/esti kiadás) - tartalmi szempontból: minőségi, népszerű avagy bulvár és középutas napilap Általános médiaismeret 59 - tematikai szempontból: általános tematikát felölelő lapok, szakosodott újságok (pl. üzleti, sport) - politikai szempontból:

baloldali, jobboldali, liberális, szélsőséges, párt semleges. Terjesztés szempontjából: Helyi lapok: helyi vállalkozók és helyi lakosok számára a legkézenfekvőbb és viszonylagosan a legolcsóbb hirdetési lehetőség. Helyi problémákkal foglalkozik Országos lapok: elsősorban a fővárosban és a nagyobb városban olvassák, a helyi és regionális újságok olvasótábora szinte kizárólag az adott területen élőkből kerül ki. Az országos terjesztésű lapok gyakran, regionális, a regionálisak helyi mutációkkal jelennek meg, ezzel reagálva a nagyközönség- és persze a hirdetők- sajátos igényeire. Változók, amik még hatnak a szokásokra: - területi változók --USA: helyi újság a fontosabb EU: az országos van előnyben, kivétel: az angol - demográfiai, gazdasági, társadalmi --Az iskolázottabbak, az idősebbek minőségi újságokat olvasnak inkább. - életstílus, magatartás, személyiségjegyek --(Szerinte: a politika iránt

érdeklődők például gyakrabban és többet olvasnak, mint a politika iránt közömbösek.) Általános médiaismeret 60 VIII. Előadás A magyar sajtó története I. A magyarországi sajtó kezdetei ( 1705-1780 ) Nyomtatott újságlevelek  Hess András révén 1472-ben Magyarországon is megindul a könyvnyomdászat  Első magyar nyomtatott újságlevél németnyelvű, csak a 1 6.sz végén, Hans Mennel nyomdájában készült 1587-ben, a Vas megyei Monyorókeréken, a címe : Newe Zeitung ausz Ungern  17.sz: nálunk még mindig csak alkalmi újságlevelek léteztek  1634 – első magyar nyelvű újságlevél : Brewer Lőrinc lőcsei nyomdász, címe : Rövid, de igen bizonyos relatioWallenstein császári tábornok árulását és kivégzését adta hírül.  A reformáció élénk publicisztikai irodalmat hoz létre, de főként röpiratokat A Mercurius Hungaricus  Magyarországi sajtó megindulása II. Rákóczi Ferenc szabadságharcához

kapcsolódott  Közvélemény tájékoztatása volt a célja  Eleinte magyar és latin nyelvű röpiratok, kiadványok voltak  Rákóczi újságot akar, ez lett a Mercurius Hunagricus – külpolitikai céljait akarta ezen keresztül megvalósítani. Tapasztalhatta, hogy főleg a francia lapok milyen érdeklődéssel fordulnak a magyar szabadságharc felé, de azt is, hogy a Hbs- propaganda a Wienerisches Diarium hírszolgálata által szintén hatással volt a nyugati sajtóra és közvéleményre. Hogy a szabadságharc egyoldalú bécsi beállításával szemben a f elkelés valódi okait és célját ismertesse, és a hadi eseményekről a kurucok szempontjából tudósítson, szükségesnek érzete egy újság indítását. Szerkesztője : Ráday Pál, nyelve latin  Első száma : 1705. Június 5  A lap a szabadságharcosok szemszögéből közvetítette az eseményeket, de nem közölt alaptalan, valótlan híreket  Rendszeres megjelenése nem

valósult meg, összesen 6 számról tudunk  Ezt a lapot tekintjük a magyarországi hírlapirodalom ősének Általános médiaismeret 61 Ennek hatásos propagandának ellensúlyozására, tehát szintén hivatalos lapként, született meg a Mercurius Hungaricus (második számtól Mercurius Veridicus ex Hungaria címmel). A 18. sz során még két latin nyelvű újság jelent meg Magyarországon illetve magyar olvasóközönségre számítva. A korabeli Európában ez a latin nyelvű hírlapkiadás kuriózum volt, hiszen másutt nemzeti nyelvű lapok szóltak az olvasókhoz. A kisszámú magyar olvasóközönség műveltsége latin és német nyelvű volt, s ezek a latin lapok kifejezetten oktatási célra is szolgáltak. Német egyetemeken tanuló protestáns diákok ugyanis megismerkedhettek, hozzászokhattak olyan, ma már ismeretlen oktatási tárgyhoz, mint az utazási collegium vagy az újságcollegium. Ez utóbbi újságolvasást és elemzést jelentett azzal a

céllal, hogy a sajtó anyagából kiindulva ismertesse a diákokkal a földrajzi, az államtudományi, a t örténeti és a nyelvészeti ismeretanyagot. Bél Mátyás nemcsak meghonosította ezt a tárgyat a pozsonyi líceumban, hanem külön erre a célra létre is hozta a Nova Posoniensia-t (1721-22). Mielőtt a pest-budai német nyelvű hírlapirodalom kibontakozott volna, előbb Pozsonyban jött létre egy német nyelvű újságvállalkozás – ez a Nova Posoniensia.  1721. Márciusától  Pozsonyban indult  Alapítója és szerkesztője : Bél Mátyás  Bél Mátyás honosította meg a külföldi újságok iskolai olvasását  Negyedrét nagyságú, kéthasábos tördeléssel  Hetenkénti megjelenés  Havonta egy melléklet : Syllabus rerum memorabilium címmel  Rövid hazai és külföldi hírek a lapban  1722-től megváltozik a fejléce  1722 szeptemberében megszűnik A latinétól eltért a német nyelvű lapok szerepe és

jellege: ezek többé-kevésbé a b écsi hivatalos lap adaptációi voltak, s a nagyobb és jelentősebb városok nagyrészt német anyanyelvű polgárainak, hivatalnokainak készültek. 1730-tól, ritkuló megszakításokkal, volt már budai lap; az 1765-ben megindult Preßburger Zeitung-gal pedig megszületett az első Általános médiaismeret 62 folyamatosan megjelenő hírlap (egyúttal a magyar történet leghosszabb életű lapja: 17641929). Német nyelvű újságok  a magyarországi időszaki sajtó Pozsonyban fejlődik ki a 18.sz folyamán  Budán is megindul a hírlapkiadás  1730: egy budai nyomdász német nyelvű újságot indít, mely hetente kétszer jelenik meg Pressburger Zeitung  Pozsonyban jött létre  1764. Július 14, Landerer Mihály kiadó és szerkesztő  hetente kétszer jelent meg  bécsi hivatalos lap  melléklapok jelennek meg 1767-től, kulturális, tudományos anyaggal  új szerkesztője: Korabinszky Mátyás  a lap

népszerűsége a század végére megnő  1929-ig életképes lap volt! A cenzúra sokáig a katolikus egyház, közelebbről a jezsuita rend kezében volt. A felvilágosult állam törekvései közé tartozott, hogy ezt is állami kézbe vegye. Mária Terézia uralma idején a jezsuiták részvétele nélkül szervezték át az udvari cenzúrabizottságot. II József, amint társuralkodó lett, fellépett a cenzúra túlzott szigora ellen, kidolgozta annak új alapelveit. Az egyházi befolyás maradványait is kiiktatta, a c enzúrát teljesen állami feladattá tette, és az egész birodalomra nézve összpontosította. Centralizálását tapasztalati okokkal indokolta: korábban, míg az egyes tartományokban, országokban külön-külön szerveztek intézték a cenzúraügyeket, a magyarországiak a pozsonyi egyházügyi bizottság feladatkörébe tartoztak. Ez szembeszegült a birodalom egységes központi elveivel és gyakorlatával, szigorúbb és szűklátókörűbb

cenzúrát működtetett, mint a bécsi. (Ugyanez a helyzet megismétlődött az 1850-es években is) Hogy véget vessen ennek a helyzetnek, II. József 1781 június 11-én kiadott cenzúrarendeletét egy évvel később Magyarországra nézve is életbe léptette. Általános médiaismeret 63 II. József cenzúrája felvilágosult szellemű volt, de nem vallásellenes Tiltotta a kifejezetten obszcén, vallásellenes és ateista szövegek publikálását, ám az o lyan vallásos művekét is, amelyek babonásnak minősültek - viszont lehetővé tette a protestáns teológia és hitbuzgalmi irodalom megjelenését, mely korábban kizárt volt. Igen fontosnak tekintette a "felvilágosítás" szolgálatát, amiből többek között általában az írott szöveg, a kinyomtatott gondolatok bizonyos fokú tisztelete következett. II. József 1782 április 8-án feloszlatta az udvari cenzúra-bizottságot és lecsökkentett létszámú cenzorgárdát a t anulmányi bizottság

keretei közé helyezte át. A személyi feltételeket évtizedekre az jellemezte, hogy jól képzett, öt-hat nyelven beszélő hivatalnokok feladata lett a cenzúra, s kitűnő írók, irodalmárok számára lett vonzó a cenzori foglalkozás. A cenzor a sajtó esetében az első kész példányokat nézte át, s jóváhagyása után lehetett nyomni és szétküldeni a teljes példányszámot. A sajtó felvirágzására az 1780-as években mi sem jellemzőbb, mint hogy a sajtó jellegét és jelentőségét eleinte fel nem ismerő II. József, rendeletének hatását látva - s ez hamar túlhaladta a számára kívánatos mércét - kötelespéldány-szolgáltatási rendeletekkel igyekezett legalább az utólagos ellenőrzést kézben tartani, és végül 1789. júniusában az újságbélyeg bevezetésével rakott olyan terhet a lapokra, amelytől fejlődésük lassulását várta. A magyar nyelvű sajtó megszületése és kibontakozása a felvilágosodás jegyében ( 17801793 ) Az

első magyar újságok  18.sz végén hazánkban is megszületik az anyanyelvű hírlap- és folyóirat irodalom  magyar felvilágosodás kora  közérthető nyelven való megjelenés igénye  Rát Mátyás volt a magyar nyelvű újságírás megindítója  A 18. századi európai sajtót a korábbi század „hírközlő vagy referáló sajtója2 után„felvilágosult és kulturális” sajtónak szokták emlegetni, mert:  már az első magyar újságok áttörik a referáló stílus korlátait Általános médiaismeret 64  aktuális eseményekkel kapcsolatos megjegyzések, állásfoglalások, kommentárok, könyvkritika Magyar Hírmondó  első magyar nyelvű újság  Rát Mátyás, 1780. Januárja, Pozsonyban megalapítja  A lap kiadója Paczkó Ferenc Ágoston, pozsonyi nyomdász  A szerkesztő írta az egész lapot  1780. Január 1 Megjelenik a Magyar Hírmondó első száma  eltér a referáló sajtótól: a híreket szabadon közli,

levelező tudósítói vannak  320 előfizető  jozefinista rokonszenv  első szerkesztője szerint fontos, hogy a lap elősegítse a magyar irodalmi nyelv létrehozását  nyelvújító mozgalom  hírlapi kritika bevezetése  1782. Végén Rát megválik a laptól  új szerkesztő: Mátyus Péter  a lap elszürkül, előfizetőinek száma csökken  3. Szerkesztő 1783 Decemberétől : Révai Miklós, Rát hagyományait követi, a lapot olcsóbbá akarja tenni, hogy a szegényebbek is olvashassák  1784 áprilisában Révai felhagy a szerkesztéssel A XIX. Század elején rövid ideig csak a Magyar Kurír hírlap maradhatott életben, a folyóiratok és a magazinok pedig teljesen megszűntek. A cenzúra ekkor még sikeresen tudott fellépni a polgárosodás előtt álló országban. Aztán- főleg a hírlapok esetében- csak lassan, fokozatosan jöttek létre lapok, melyek hazai és külföldi hírek közlésére is kiküzdötték az engedélyt. Valamint

irodalmi ismeretterjesztést vállaltak magukra A lapengedélyezés ugyanis királyi privilégium volt. Az engedély megadásának és a kényesebb cenzori kérdéseknek az ura pedig Metternich volt. Általános médiaismeret 65 Magyar Kurír - Szacsvay Sándor 1786. December 2-án Bécsben megindítja a második magyar nyelvű újságot - Először dicsőíti II. Józsefet - A külföldi eseményeket a bécsi politika szemüvegén át látja, láttatja - Lassú változás - Cenzúrázott tudósítások a török háborúról - Megjelennek az allegorikus műfajok, fiktív dialógusok - Halotti vagy alvilági beszélgetések műfaja - A 80-as évek végére Szacsvay jozefinista szimpátiája megtörik - Nemzeti törekvések a lapban - Nemzeti sérelmek, a magyar nyelv ügye megjelenik a lapban - I. Ferenc trónra lép - Szacsvayt az uralkodó cenzúravétség vádjával elmozdítja az újságtól Sajtónk a felvilágosodás kora és a reformkor között

(1793-1830) - új korszakot kezdett sajtónk történetében : - 1806, Pest, Hazai Tudósítások című újság - ez volt az első folyamatosan megjelenő fővárosi újság ( 1788-89) Általános médiaismeret 66 IX. Előadás A magyar sajtó története II. A Reformkori sajtó (1830–1848) A magyar sajtó 18. század végi sokszínű kibontakozásának I Ferenc trónra lépése hamar véget vetett, és az általa meghonosított, rendőri üggyé tett cenzúragépezet a 19. század első évtizedeiben is lehetetlenné tett a hírlapirodalom fejlődését. Az enciklopédikus, 18 századi felvilágosodás kori orgánumokból a korszerűbb, már a polgári nemzetállam és a liberális elméletek kérdéseit felvető folyóiratokká lettek. Az előző századból megmaradt vagy újonnan indult újságok nagy része visszaesett, semmint fejlődött: a régi, száraz, referáló színvonalra süllyedt vissza. A hírlapirodalom számára jelentős változást csak a reformkori

viszonyok eredményeztek. A cenzúrát Bécs változatlan szigorral kezelte, 1831. április 15-én I Ferenc külön meghagyta a magyar kancelláriának, hogy akadályozzák meg a politikai cikkek megjelenését. A feudális nemesség többször is tiltakozott az ellen, hogy a cenzúrát az udvar gyakorolja, de valójában nem kívánták megszüntetni, csupán saját hatáskörükbe akarták vonni. Gr Dessewffy József 1831-ben, művében elvetette az előzetes cenzúrát, ám az utólagos felelősségre vonást szükségesnek tartotta. Széchenyi István szabad sajtót követelt, utólagos felelősségre vonás mellett, Wesselényi Miklós hasonlóan vélekedett Balítéletek című munkájában. Széchenyi és a Jelenkor (1832–1848) Széchenyi a 20-as évek végén egy új, korszerű újságot kívánt létrehozni, melynek szerkesztésére Kisfaludy Károlyt szemelte ki. A Jelenkor és Társalkodó című melléklapja 1832 elején jelenhetett meg Helmeczy Mihály

szerkesztésében. Segédszerkesztője Csató Pál volt. 1836-ban az angol lapok mintájára nagyobb lett az újság formátuma, előfizetőinek száma meghaladta a négyezret. Elődeinél érdekesebb, színvonalasabb lap volt, de a cen zúra miatt nem válhatott új típusú politikai lappá. Hírszolgálatával Széchenyi politikai törekvéseit igyekezett támogatni A hazai híreket az első oldalon közölte, Magyarország és Erdély cím alatt. Ezen kívül személyi hírek, halálesetek, beiktatások és t ermészeti csapások is olvashatóak voltak. Foglalkozott a h elyi olvasótársaságokkal és új irodalmi kiadványokkal is. Legnagyobb figyelmet a Lánchíd ügyének, a Magyar Tudományos Társaságnak, a V askapunak és a Duna szabályozásának szentelt. A cenzúra nem kímélte a külföldi híreket sem, ennek ellenére sikerült a nyugati országok politikai intézményeinek életéből betekintést nyújtani. Általános médiaismeret 67 A liberális eszméket

főleg melléklapja, a Társalkodó által érte el, mivel ez ellentétben a korábbi irodalmi-művelődési jellegű melléklapokkal politikai témákkal is foglalkozott. Szerkesztését 1832-ben Bajza József, majd 8 évig Szenvey József látta el. A lap Kölcseyről többször is megemlékezett, számos cikk jelent meg az angol politikai viszonyokról, de Amerikáról is. A kormány ellenzékinek tartotta a lapot, a lap nyomdája, a pesti Tratter-Károlyi cég 1839-től Magyarországon először gyorssajtót helyezett üzembe. 1837-1841 között Nagy Ignác lett a segédszerkesztője, 1839-től Garay János végezte a külföldi hírek szerkesztését. A politikum még ekkor is a melléklapba szorult, itt közölték Széchenyi cikkeit is. Kossuth kéziratos lapjai Kossuth volt az első jelentős magyar politikus, akinek tevékenysége szorosan kapcsolódott a sajtóhoz, aki maga is szerkesztett újságot. 1832-ben lépett fel azzal a tervvel, hogy Pozsonyból a cenzúra

megkerülésével kéziratos országgyűlési tudósításokat küld. December 16-ától kezdve folyamatosan jegyezte az országgyűlés eseményeit, és egyszerű postai levélben továbbította az olvasóknak az Országgyűlési Tudósításoknak nevezett újság számait. 1833 elején körlevelet küldött az előfizetőknek, melyben bejelentette, hogy társult Orosz József pozsonyi újságíróval, és a jövőben rendszeresebben küldi tudósításait. Kossuth az általa vázlatosan lejegyzett beszédeket otthon megszerkesztette és m integy 25-40 jurátussal lemásoltatta. Kossuth az Országgyűlési Tudósításokban az 1832 december 16 és 1836 május 15. közötti eseményekről számolt be A beszédeken kívül a szerkesztő saját megjegyzéseit és az aktuális politikai helyzettel kapcsolatos kommentárjait is közölte, ezek a vezércikk szerény futárai voltak. Olyan alaposak és pontosak, hogy az országgyűlés történetének ma is legfontosabb forrását alkotják.

Nem kizárólag hírközlő újság volt, hanem már határozott politikai irányt képviselt a reformellenzék oldalán. Ezért a kormány kezdettől fogva veszedelmes vállalkozásnak tekintette. A sokszorosító berendezés alkalmazását a k ormány végképp nem tűrte. A kormány azonban megvásárolta Orosz Józsefet, Kossuth erre visszatért Pozsonyba, és újra átvette és 1 836 májusáig továbbra is ellenzéki szellemben folytatta a Tudósítások szerkesztését. Az országgyűlés végeztével azonban a Tudósításokat a megyegyűlésekről is folytatni kellett Törvényhatósági Tudósítások címmel. Kossuth ezúttal Pesten rendezte be lapjának központi szerkesztőségét. A Törvényhatósági Tudósításoknak több előfizetője volt, mint elődjének, az újság ellenzéki jellegét Kossuth politikai pártállása alapozta meg. Tudósításai főként az ellenzéki megyékből származtak, a kormánypárti megyék eseményeiről a helyi ellenzéki akciók

kapcsán számolt csak be. Dicsért, pellengérre állított, Általános médiaismeret 68 gúnyolt, sőt élesen visszavágott az őt ért támadásokra. 1836 tavaszán Kossuth elhallgattatására készültek, felszólították lapjának beszüntetésére. Kossuthot a pesti ellenzék is támogatta, Deák, Kölcsey, s mintegy 30 megye is melléállt. Októberben megérkezett a második eltiltás, ismét óvás, a megyék ismét támogatták. Végül is az Országgyűlési Tudósításait három és fél évig háborítatlanul folytatta Kossuth. 1836 okt óberében a helytartótanács megtiltotta a budai főpostahivatalnak a Törvényhatósági Tudósítások továbbítását. Kossuth a posta megkerülésével juttat el az előfizetőknek az újságot, ezért pert indítottak ellen, majd koncepciós perben 4 évi börtönre ítélték. Folyóirat-irodalom A 30-as években a kedvezőtlen politikai viszonyok miatt a politikum inkább a folyóiratokban kapott teret. A korszak két

legszínvonalasabb irodalmi és kritikai folyóirata: Kritikai Lapok és az Atheneum. Tudományos és ismeretterjesztő folyóiratok 1825-ben megalapítják a Magyar Tudományos Akadémiát, de folyóirat kiadására csak 1834ben indulhatott meg Tudománytár címmel, Toldy Ferenc szerkesztésében. Foglalkozott az ipari forradalom és az európai, valamint az amerikai kapitalista fejlődés kérdéseivel, az emberi szabadságjogokkal és általában a fejlettebb külföldi országok bemutatásával. Toldy több cikkben is foglalkozott a közép- és kelet-európai irodalmakkal, de az olvasók sokrétű tájékoztatást kaphattak az európai társadalmi, kulturális, irodalmi és politikai viszonyokról is. Ismeretterjesztő folyóiratok A 30-as években új laptípus jelentkezik, a m intát az an gol, francia és német filére lapok szolgáltatják. Hivatásuk, hogy a technikai forradalom idején az ipari munkások számára korszerű ismereteket terjesszenek. E nagy

példányszámban, olcsón kiadott laptípus első hazai megfelelője Garasos Tár címmel 1834-ben Lipcsében indult, kiadója Otto Wigand, szerkesztője Vajda Péter volt. A 40-es évek folyóiratai Általános médiaismeret 69 1840 áprilisában Kossuth, Wesselényi és az országgyűlési ifjak szabadulását követően a centralisták Budapesti Szemle címmel folyóiratot alapítottak. Az irodalmi divatlapok A reformkor sajátos folyóiratai voltak az ún. irodalmi divatlapok Irodalmi jellegű újságok ezek, melyeknek egyes számaihoz réz-vagy kőnyomatos úton készített divatképeket mellékeltek. A divatképek főleg a női olvasóközönség megnyerését kívánták szolgálni Az első hazai divatlap, a pesti Der Spiegel még német nyelven indult 1828-ban. Az első magyar nyelvű divatlap a Regélő volt (1833-1841). A divatlapok iránti igényt a középréteg táplálta E lapok olyan vegyes tartalmú kulturális és szórakoztató orgánumok voltak, amelyek

egyszerre töltötték be a csal ádi lap, a n éplap és a szép irodalmi folyóirat szerepét. Népszerűségük lehetővé tette fenntartásukat A Honderű (1843-1848) A 40-es évek harmadik jellegzetes divatlapja. Szerkesztője Petrichevich Horváth Lázár azt a célt tűzte ki, hogy megnyerje a magyar arisztokrácia támogatását az irodalom pártolására. A Honderű 1843 januárjában hetilapként indult meg, gondos kiállításban, divatképekkel. Képei mind felülmúlták a többi hazai divatlap illusztrációját. Indulása sikeres volt, mert olcsó is volt. Sokat foglalkozott a magyar irodalom elmaradottságának okaival, az arisztokráciát támogatásra, a középrétegeket olvasásra és a népet művelődésre buzdította. Eltúlozta az arisztokrácia szerepét a magyar művelődésben, az új irodalmi irányzatokat, agy az irodalmi népiességet nem tudta megérteni. A 40-es évek hírlapirodalma Hosszú időn át az irodalmi folyóiratoknak kellett betölteniük a

politikai sajtó funkcióját. A bécsi kormányzat kompromisszumok felé hajló politikája és en nek nyomán a cenzúra enyhülése lehetővé tette a változást. A kormányzat megkísérelte a sajtóban a politikumot a számára megfelelő keretek közé szorítani. A cenzúraszabályzat 1848-ig azt az általános elvet rögzítette, hogy a „veszedelmes” dolgok megjelenését meg kell gátolni. Általános médiaismeret 70 A Pesti Hírlap (1841-1849) 1841. január 2-án Landerer Lajos kiadásában indult meg, Kossuth Lajos lett a szerkesztője, aki ekkor szabadult politikai fogságából. A titkosrendőrség bizalmát élvező Landerer egy antiliberális lapot akart indítani és e zért megvásárolta Munkátsy Jánostól a sü rgöny kiadási jogát. Kossuth azért kerülhetett a Pesti Hírlap élére, mert Metternich azt remélte, hogy ezáltal megnyerheti saját szolgálatára, vagy legalábbis a cen zúra által korlátok közé szoríthatja tevékenységét. A

Pesti Hírlap eleinte hetente 2x jelent meg és külső formájában sem különbözött a Jelenkor által meghonosított újságformától. Cél, hogy minél több anyaggal tölthessék meg a rendelkezésre álló szűk helyet (8 oldalt). Újszerűnek számított a 3 hasábos szedés alkalmazása. Tartalmi téren és a tudatos szerkesztési módban újdonságok jelentkeztek: bizonyos egységes mondanivaló jelenjen meg és a különböző rovatok témai és tanulságai összhangba kerüljenek. A lap elvi egységét elsősorban a nemzeti reformok ügye biztosította Kossuth bevezető cikkében egy olyan időszaki lap fontosságát hangsúlyozta, amely a nemzet életének hű tükre. Lapjával a nemzeti átalakulást kívánta támogatni 1843 tavaszától a lap előterében az országgyűlési tudósítások álltak. Kossuth nemcsak szerkesztette az újságot, hanem a cikkek jelentős részét is maga írta. Meghonosította vezércikket, ő írta – 216 db – a legtöbbet a lapban. A

vezércikket követte az újságban a „Fővárosi Újságok” rovat, amelynek cikkeit az első két évben Frankenburg Adolf írta. Frankenburgot később Vahot Imre, majd Pákh Albert követte. A vidéki, törvényhatósági tudósítások a „Meg yei napló”, illetve a „Vidéki levéltárca” című rovatban kaptak helyet. Kossuth jelentősnek tartotta ezeket a rovatokat, vidéki levelezőit arra bíztatta, hogy a törvényhatóságok életéről, különösen a bíráskodás, a népnevelés, a magyarosítás, a házadó és az örökváltság ügyéről írjanak. 1843 májusában, az országgyűlés megnyitása után a megyei rovat nagy része átadta a h elyét az országgyűlési tudósításoknak. Vahot Imrét országgyűlési tudósítóként küldte Kossuth Pozsonyba, de maga is megjelent ott időnként. A tudósításokban a követek és megyéjük nevét nem volt szabad kiírni. A külföld híreit a „Külföldi napló” című rovatban közölték Fő

forrásként ezúttal is a külföldi lapok szolgáltak, de átfogalmazva és néha a forrást is megadva tették közre. Jelentős helyet kaptak a nyugati országok parlamenti vitáiról szóló tudósítások, a sajtószabadságért folyó küzdelmek és a külföldi sajtóviszonyokról szóló írások. A lap utolsó rovata az „Értekező” című tárcarovat volt. Ebben esett szó jeles szerzők tollából az örökváltság, a városi reformok, az ismeretterjesztés, a vámkérdés és a pénzügyek problémája. A szépirodalmat Kossuth tudatosan távol tartotta a tárcarovattól. A lap utolsó oldalait a hirdetések foglalták el: hivatalos közlemények, kereskedők és kiadók híradásai. Kossuth Általános médiaismeret 71 újságírói stílusa mögött a p olitikai lendületet és a f rancia romantika stílusának nyomait fedezhetjük fel. A kortársak cikkeinek élénkségét, színességét és világosságát hangsúlyozták, azt, hogy végre valaki a

lényeges kérdésekről mert írni. A Pesti Hírlapnak a 40-es évek viszonylag kedvezőbb viszonyai között is szembe kellett néznie az előzetes cenzúrával. Az első cenzor Havas József jogász volt, 1842-től Czech János konzervatív jogász, majd 1843-tól Karácson Mihály konzervatív jogász következtek. Az akadályok ellenére is kitűnt, hogy az újság mennyire újat képviselt. Bécsben is mindenki Kossuth lapjáról beszélt, noha Ausztriából ki volt tiltva. 1841 nyarán 500 helybeli és 3670 vidéki előfizetője volt, 1844 elejére az előfizetők száma 5200-ra emelkedett, vagyis a korszak legnépszerűbb lapja lett. Kossuth a hírlapban a nemesi reformellenzék programját, a polgári nemzeti átalakulás ügyét képviselte a publicisztika eszközével. Témái a hazai élet sokrétűségét tükrözik a gazdaságtól a nemzetiségi kérdésig, a nemzeti színháztól az ö rökváltságig. A hazai feudális jogrendszer igazságtalanságai miatt

éppen úgy e lborzad, mint az iskolai viszonyok, a vidéki kiskirályok túlkapásai és erőszakoskodásai láttán. Kossuth érdeklődése, egy összefüggő program részeként – az olvasóban is felkelti a vágyat egy új polgári és emberibb társadalom iránt. A nagyszabású reformprogramnak szinte valamennyi lényeges kérdése helyet kapott a Pesti Hírlapban. Így állandó témája lett az örökváltság ügye, a nemesi adómentesség elleni harc, a közteherviselés és az é rdekegyesítés problémája. A 40-es évek elején az ország függő helyzete sem maradhatott szó nélkül: Kossuth itt indította meg a h arcot a magyar iparért és védvámért is, de itt folyt a harc a fiumei vasútért és a Kereskedelmi Társaságért is. Kossuth a nemzeti nyelvnek, a magyar államnyelv ügyének is lelkes harcosa volt. Széchenyi és a Pesti Hírlap Széchenyi megírta éles kritikáját Kossuth lapja ellen, amely 1841 júniusában Kelet népe s a Pesti Hírlap címmel

könyv alakban jelent meg. Azzal vádolta Kossuthot, hogy a narchiába sodorja a nemzetet, s nem bölcs dolog oly sok idegen erőt magunk ellen zúdítani. A fő vádak: a Pesti Hírlap egyes eseteket bírál önkényesen és ér zelmi színezettel; a politikai reformok kérdései nem újságba, hanem könyvbe valók; Kossuth nem számol a valósággal, és forradalomba viszi a nemzetet. Kossuth először röviden válaszolt a Pesti Hírlapban, majd bejelentette, hogy ő is könyvet ír. A kötet 1841 Szeptember 8-án jelent meg Felelet címmel Kossuth tisztelettudóan, de finom gúnnyal utasította el Széchenyinek a Pesti Hírlap modorára vonatkozó megállapításait. Szerinte a sajtónak nemcsak joga, hanem kötelessége is megvitatni a törvényhozás elé tartozó ügyeket. A Pesti Hírlap Kossuth szerint nem tesz mást, mint hangot Általános médiaismeret 72 ad a kor követelményeinek. Vitájuk tovább gyűrűzött, sőt Széchenyi szerződést köt a Jelenkor

szerkesztőjével, vitájuk így két politikai orgánum harcaként folytatódott. Hírlapi polémiák során bebizonyosodott, hogy Kossuth a hírlapírás terén otthonosabban mozog és ügyesebben harcol. A Pesti Hírlap és a konzervatív sajtó Széchenyi mellett a konzervatív pártok is sajtóval igyekeztek felvenni a harcot a Pesti Hírlap ellen. Orosz József szerkesztésében megjelent Hírnökkel már Széchenyi sem volt megelégedve, és a konzervatívok is korszerűbb lapot kívántak maguknak. 1841 január elején indított a Világ. A laptulajdonos Borsos Márton ügyvéd 4 hónapig Vajda Pétert foglalkoztatta szerkesztőként, és ezalatt ő az újságot szabadelvű orgánummá tette. Vajda mindenkinek ténylegesen egyenlő jogokat követelt. Bécsben ezt a lapot sem engedték terjeszteni az örökös tartományokban. A Világ mögött nem állt jelentős társadalmi erő: közönsége az értelmiségből és a szegényebb polgári rétegekből került ki. 1841

májusától Borsos, majd augusztustól Jablonczy Ignác lett a szerkesztő. Ettől kezdve a lap a konzervatívok orgánuma lett, fő célpontjává a Pesti Hírlap vált. Az újság valódi irányítója gróf Dessewffy Aurél, a főrendi „reform” konzervatív irányzat vezetője lett, aki politikai céljai érdekében használta fel a Világot. Dessewffy publicisztikája nem vehette fel a versenyt Kossuthéval, de világos és célratörő cikkei kiemelkedtek a korabeli lapok írásai közül. Halála után Jablanczy, majd 1842 közepétől Szenvey József folytatta a Kossuth elleni támadásokat. Szenvey újítása a novellákat is tartalmazó Tárca rovat bevezetése volt. A lap két éves hanyatlás után 1844 j únius végén megszűnt illetve funkcióját a Budapesti Hírmondó vette át. A Világ mellett konzervatív irányt képviselt Orosz József pozsonyi Hírnöke és a Nemzeti Újság. A még a 30-as években indult Hírnök kormánypártiságát főként a

törvényhatósági és megyei gyűlésekről írt tudósítások hangneme jelezte. Századunk címmel melléklapot is adott ki. Utolsó éveiben helyt adott a liberális szemléletű Horváth Mihály történeti írásainak, de Szeberényi Lajos Petőfi ellenes támadásainak is. 1845 nyarán szűnt meg Nemzeti Újság a Kultsár István által alapított Hazai és Külföldi Tudósítások című lap utóda. Olyan éles támadást intézett a Pesti Hírlap ellen, hogy azt még saját olvasói is sokallták. Ezért a szerkesztőnek Nagy Pálnak távoznia kellett. Helyére Kovacsóczy Mihály került Ő korszerűsítette a lapot, színvonalát némileg emelte, de politikai irányát megőrizte. A lap irányítását 1844 júliusában Mailáth János vette át. A Pesti Hírlap további sorsa Általános médiaismeret 73 Mivel az országgyűlés első szakasza az ellenzék kudarcával végződött, a kormány elérkezettnek látta az időt Kossuth eltávolítására. Landerer –

hogy ne lehessen a kormányra gyanakodni – szándékosan megszegte a K ossuth-al kötött új szerződést, Kossuth felháborodott s lemondott. Új szerkesztő Szalay László lett Kossuth ezután Budapesti Évlapok címmel új lapra kért engedélyt és egyúttal tárgyalásokat kezdett valamelyik régi újság átvételére, de kísérleteit meghiúsították. 1844 j únius 30-án jelent meg búcsúcikke, melyben felcsillantotta a reményt, hogy lesz még szüksége a levelezőire. A centralista Pesti Hírlap Az új szerkesztő, Szalay László is a liberális reformellenzék tagja volt, és az újságot ebben a szellemben szerkesztette. A centralisták a felelős kormányzatot állították a kormányzás középpontjába. Közülük az újságban Eötvös József, Trefort Á, Csengery Antal játszott vezető szerepet, Kemény Zsigmond később csatlakozott hozzájuk. A Pesti Hírlap ismét a legolvasottabb hazai politikai lap lett, bár korábbi népszerűségét már nem érte

el. A centralisták elméletibb beállítottsága nehézkesebb, kevésbé közérthető cikkeket eredményezett. A szépirodalmat ők is kirekesztették a lapból Szalay szatirikus hangú cikkeinek fő célpontja Dessewffy Emil Budapesti Hírlapja, a konzervatívok ekkor indult lapja volt. A szerkesztést 1845 közepén Csengery Antal vette át, de Szalay cikkei továbbra is megjelentek. Csengery élénkebbé tette az ú jságot a k isebb, érdekes cikkek számának növelésével. Ő is vitázott a Budapesti Híradóval, amely többek között azzal vádolta őket, hogy a külföldi példák után futnak. A centralista Pesti Hírlap legjelentősebb vezércikkírója 1844-45-ben Eötvös József volt, aki 2 é v folyamán 47 fontos elvi cikket írt a lapba. Rendszeresen foglalkozott a p olgári államelméletnek a h azai viszonyokra való alkalmazásával. A megyei rendszert a korszerű közigazgatás gátjának nevezte A Pesti Hírlap 1846-tól az ellenzék közös lapja

lett; ekkor felhagyott a centralista eszmék hirdetésével. Amint azonban az ellenzék megerősödött, újra megjelentek a Pesti hírlapban a centralista cikkek. Ebben az időszakban báró Kemény Zsigmond személyében új munkatárs került a laphoz. Az ő publicisztikája alapos jogi és történelmi felkészültséggel támogatta a centralisták programját. Eötvös cikkei is újra megjelentek, a Nyomor és óvszerei című cikksorozatában reális és sötét képet festett a hazai nyomorúságról, összegezte az ellenzék reformtörekvéseit, és ezekben határozott polgári álláspontot képviselt. Kossuth és a Pesti Hírlap Általános médiaismeret 74 Az újság nélkül maradt Kossuthnak a Hetilap folyóirata nyújtott lehetőséget. 1845 január 1jén indult Vállas Antal szerkesztésében, gazdasági lapként Hetenként 2x jelent meg, Kossuth cikkei is gazdasági jellegűek voltak. 1846-ban Warga István lett a szerkesztő, s a lap a politika felé fordult.

Kossuth politikai cikkeire a cenzúra is felfigyelt, fő témái: a Védegylet eredményei, iparfejlesztés, vámrendszer, fiumei vasút, úrbér és adókérdés. Széchenyi Politikai programtöredékek címmel újra Kossuth ellen indított támadást, aki válaszát a Jelenkorban publikálta, s innen vette át a Hetilap. A Hetilap szerkesztését 1847 J úliusában Fényes Elek vette át. Kossuth a felélénkülő politikai élet miatt kevesebbet tudott írni, s ezeket is kihúzta a cenzúra, így írásai külföldön jelentek meg: Magyar Szózatok Hamburgban, Ellenőr Lipcsében. Később e tanulmányokat megkísérelte a Hetilapban is közölni 1847 végén megkezdődött az országgyűlés., üléseire a konzervatív sajtó nagy figyelmet fordított A forradalom és a szabadságharc sajtója A sajtószabadság kivívása – 1848. XVIII törvénycikk – az újságok számának gyors szaporodását eredményezte. (Kókay- Buzinkay- Murányi 91o) Nemzeti vagy polgári sajtó

dilemmája az önkényuralom idején A sajtóélet a megtorlás és a hatósági ellenőrzés eredményeképpen a reformkor elejének szintjére esett vissza. Reform- vagy forradalmi láz nem segítette már az olvasók toborzását, helyette csak polgári módon művelt és érdeklődő emberek napi olvasmány-igényére és tájékozódási szükségletére lehetett számítani, mint a sajtót fenntartó tényezőkre. Csakhogy az efféle közönség nem volt annyira népes, hogy e gykönnyen meg lehetett volna találni. Báró Kemény Zsigmond jellemzése szerint: ".a vagyonosabb embernek van bizonyos eszméje, hogy mennyit illik neki magyar nyomtatványokra adózni, e rátát évenként kifizeti, s azontúl semmi gondja semmire. Így történik, hogy feles számú vásárló mellett kevés az o lvasó" Tehát a f orradalom utáni korszak magyar sajtójának létfeltételei kemények és rendkívül ellentmondásosak voltak: polgárias törvények, centralizált abszolút

hatalom és a polgári művelődési-tájékozódási igényekkel éppen csak az ismerkedés szintjén álló társadalom. Az abszolutizmus sajtótörvénye és a sajtóirányítás Általános médiaismeret 75 Az 1848-i forradalmak egyik vívmányát, a sajtószabadságot formálisan érintetlenül hagyta az újabb abszolutizmus. A liberalizmus látszatának és a z önkény fenntartásának szempontjai a cenzúránál veszélyesebb és h atásosabb módszert teremtettek meg: az utólagos ellenőrzést. Eszerint kinyomtatni mindent szabadon, cenzúra nélkül lehetett; csak a kész nyomtatványokat volt kötelező benyújtani a rendőrségnek, mely így utólag döntötte el, hogy árusíthatók-e. Hírlapok esetében egy órával a tervezett szétküldés előtt kellett bemutatni a kész lappéldányt, s ha ez alatt az idő alatt nem érkezett letiltási parancs a kiadóhoz, postázhatta, vagy elkezdhette árusítani. Ennek az ún "rendőri felügyelet"-nek az lett a

következménye, hogy a szerkesztők és kiadók előre rettegtek az anyagi kártól, mely a kész példányok bezúzásával járt volna, ezért az öncenzúrázást - biztonság okából sokszor a kelleténél erősebben - gyakorolták. Más biztonsági módszereket is kitaláltak: rendőrségi hivatalnokokat környékeztek meg, hogy azok a legfontosabb vagy legkényesebb cikkeket előre átnézzék (ami egyébként szigorúan tilos volt), és mindig készenlétben tartottak már ellenőrzött vagy biztonságosan semmitmondó cikkeket, hogy ha csak egy meghatározott írás ellen lenne kifogás, időveszteség nélkül másikkal nyomhassák újra a lapszámot. Az 1852. május 27-én kiadott sajtótörvénnyel, mely kisebb módosításokkal a kiegyezésig érvényben maradt Magyarországon. A 45 paragrafusból álló, több mint 30 nyomtatott oldalas törvény előírásai a "nyomtatott sajtó termékei"-n kívül "az elmének és képzőművészetnek" bármely

sokszorosított formájára is vonatoztak. A törvény előírta az impresszumadatokat, kijelölte a köteles példányok gyűjtőhelyeit, szabályozta a könyvkiadás jogát s a lapengedélyek megszerzésének feltételeit és módját. Újraszabályozta a kaució nagyságát, amit politikával foglalkozó és hirdetéseket közlő lapoknak kellett megindulásukkor letenniük. Ennek indoka az volt, hogy biztosítva legyen az az összeg, mely a lap elleni esetleges vizsgálati költségeket és a p énzbüntetéseket fedezi (ezért volt magyar neve: óvadék). Politikai napilapok esetében tízezer forint volt a kaució összege, amit a lap megszűnése után hat hónappal adtak vissza a laptulajdonosnak. A sajtótörvény 22. paragrafusa mondta ki a " megintési rendszer"-nek nevezett büntetésmód alapelveit. Eszerint "ha valamely időszaki nyomtatványban folytonosan a thrón, a birodalom egysége és épsége, a vallás, az erkölcsiség vagy általában az

álladalmi társaság alapja elleni, vagy a közcsend és rend fönntartásával egybe nem férő irány követtetik, előrebocsátott kétszeri írásbeli sikertelen intés után az ily időszaki nyomtatványnak további kiadása, azon koronaország helytartója által, melyben az kiadatik, időlegesen három hónapra Általános médiaismeret 76 megszüntethetik. A hosszabb ideig tartó vagy egészeni megszüntetés csak a minisztertanács által mondathatik ki". A kortársak körében még a sajtótörvénynél is nagyobb visszatetszést szült az 1857. okt óber 23-i császári rendelet, amely a következő év elejétől bevezette a bélyegadót a kaucióköteles lapok számára. Minden egyes lappéldány után 1 kr ajcárt kellett leróni, ami hatalmas összeggel, a korábbi árnak közel a felével drágította meg a napilapok előállítását, ezzel előfizetői árát. A magyar lapok nem alaptalanul féltek attól, hogy a közönség ezt a tehertételt már

nem tudja elviselni. A várt visszaesés azonban mégsem következett be; csupán a Magyar Sajtó kényszerült ritkítani megjelenését egy évig, a t öbbi lap példányszáma növekedésnek indult, sőt 1860-tól már újabb nagyszámú lapot is elbírt a magyar olvasóközönség. Központi sajtóirányítás - az 1852 októberében megalapított Pressleitungscommittée befolyása - a magyar lapok közül egyedül a félhivatalos Budapesti Hírlapot érintette, a többiek a rendőrség felügyelete alá tartoztak. Az újságírói pálya A szerkesztők és az újságírók fizetsége, a lapok gazdasági nehézségeitől függetlenül, növekedett az 1850-es évtized folyamán, sőt kiindulásul is elég jelentős volt. Összehasonlításul: az 1857. évi hivatalnoki átlagfizetésnek mintegy két-két és félszeresét kereste meg egy lapszerkesztő; a kormányzat által dotáltak ennek akár még a kétszeresét is kaphatták. A sajtóstílus A magyar sajtó hangneme átalakult.

A korábban uralkodó retorika fokozatosan a háttérbe szorult, bár átalakult formában még igen sokszor játszott nagy szerepet. A magyar olvasók el voltak foglalva saját maguk és hazájuk sorsával. A külpolitikának akkor tulajdonítottak jelentőséget, ha annak eredményeként az ország helyzetének megváltozására nyílt kilátás. Az alkotmányjogi alapokon álló ellenzéki szemléletnek nélkülözhetetlen szüksége volt azonban a Külföld rovatokra, mint példatárakra és a belügyekről való rejtjeles beszédre. Falk Miksa lett híressé azzal az újságírói stílussal, amely szerint metaforákban, Általános médiaismeret 77 külföldi párhuzamok keretében lehetett vállalkozni a viszonylag szabad politikai véleménynyilvánításra. Kínát vagy a francia centralizációt ostorozták a cikkek, miközben egyre nyilvánvalóbb lett, miről is van szó "a sorok között". A kényszer szülte ezt a fogást, mely azóta hasonló helyzetekben

újra és ú jra feltámadt. Fontos szerepe volt, vigaszt is nyújtott, de megváltozott körülmények között hagyománnyá, modorrá válva ártott is, mert a megfoghatatlan sejtése a pontos ismeretek és a v ilágos megfogalmazás kikerülésére is alkalmas. A rendőrség elsősorban a vezércikkeket, iránycikkeket figyelte, az előzetes cenzúrát kérő szerkesztők is e cikkek átnézésére állapodtak meg a rendőrhivatalnokokkal - mégis éppen ezekben jelentek meg mélyreható és b átor eszmefuttatások. Úgy látszik, a közönséghez hasonlóan a hatóságok is csak a nyilvánvalóan és közvetlenül politikai kérdéseket figyelték, a gazdasági vagy társadalmi problémák feszegetésének nem vagy kisebb jelentőséget tulajdonítottak. Az ötvenes években a különböző lapok rovatainak sorrendjében kezdtek eltérések mutatkozni, és jellemzővé váltak a rovatcikkek, ezáltal hangsúlyozva a szerkesztői koncepciót, a programot. A már a negyvenes

években meggyökerezett rovatfajták, cikktípusok - vezércikkiránycikk, tárca, újdonság, gazdaság, belföldi levelezések - mellett először a külföldi levelek jelentek meg. A külföldi levelezőket, funkciójuk alapján, külföldi tudósítóknak tekinthetjük; sőt valóságos első képviselőjük is fellépett már 1854-ben a balkáni háborús hadszíntérre utazó Urházy György személyében, őt a Pesti Napló küldte ki, s ezzel a magyar sajtótörténetben Török János szerkesztő teremtette meg a kiküldött tudósító és a haditudósító szerepkörét. A polgárias szellem és a p olgári igények térhódításának szemmel látható jele volt a fokozatosan elterjedő börze rovat, mely a bécsi árfolyamokat közölte, az évtized végén már naponta. A már bevett rovatok közül a tárca változott meg leginkább. A szellemi és t ársadalmitársasági élet mindegyik területére figyelő és azokat színesen, irodalmi igénnyel bemutató

tárcalevél ekkor lett népszerű. Pompéry Jánostól Bulyovszky Gyuláig sokan írtak tárcaleveleket, de mestere, első magas szintre emelője Kecskeméthy Aurél volt. Szintén itt kaptak helyt a különféle referátumok, annotációk és főként a természettudományi témák. Nyelvészeti kérdésekről olykor évekig is folyhatott a vita, s ezek fontosságával csak a pedagógiával és oktatási elvekkel, rendszerekkel foglalkozó cikkek vették fel a versenyt. Bár még nem így nevezték őket, megindultak a tárcaregények is, például Jókai vagy Kemény Általános médiaismeret 78 regényeinek folytatásos közlései. Elterjedésükhöz jelentős mértékben járultak hozzá a rendőri ellenőrzés révén teremtett viszonyok, hiszen ha egy mű hírlapi sorozatközlésben egyszer már megjelenhetett, az bizonyos fokú garanciát jelentett arra, hogy könyv formában sem lesz vele gondja a rendőri hatóságnak. A politikai sajtó terén fontos változás volt,

hogy a napi megjelenés visszavonhatatlanná vált, az országos hatósugarú lapoknak már csak gazdasági megfontolásból sem lehetett visszatérni az 1848 előtt szokásos két-három naponkénti megjelenéshez. A forma, a tipográfia azonban nem változott a periodicitással együtt. A Vasárnapi Újság megindulása 1854-ben azt jelentette, hogy megszületett az első olyan magyar nyelvű lap, amelynek egyik vonzereje és funkcionális része volt a számos fametszetes kép. Az 1850-60-as évek fordulójától kezdve egy újabb laptípusban, az é lclapokban váltak úgyszintén tartalmi elemmé a r ajzok. Az illusztrációs igény egy évtizeden belül megteremtette a s ajtó újabb fontos munkatársát, a sajtógrafikust. A Bach-korszakot lezárta, de a centralizált abszolutizmust még csak megszakította az 186061-es enyhülési és k ölcsönös kompromisszumkeresési szakasz. A magyar sajtónak nemcsak hangja szabadult fel rövid időre, hanem lapalapítási burjánzása

is emlékeztetett a forradalmi időszakra. Különösen jellemző, hogy egyszerre hat élclap indult meg, mutatva a korlátok és politikai megfontolások nélküli, nyersen szókimondó politizálás iránti igényt. A sajtóellenőrzés visszaszigorodása 1863-ig tartott. E bő másfél évtizedes, kétarcú, de jelentős hatású időszak legfontosabb lapalapítása a Pesti Napló (1850-1939) volt. A lap kezdeti fiatal plebejus értelmiségi gárda kezéből már az első év során fokozatosan a konzervatív árnyalatú nemzeti ellenzékiséget élesztő újságírók kezébe került. Török János két éves szerkesztése alatt az an yagi és szellemi gyarapodásra alapozó nemzeti egység hirdetése került középpontjába, majd 1855-től báró Kemény Zsigmond (megszakításokkal közel másfél évtizedig tartó) szerkesztősége idején a nemzeti politikai ellenállás, a Deák Ferenc-i "passzív rezisztencia" szócsöve lett: a kiegyezés előkészítése, a

Deák-párt politikájának megformálása, közkinccsé tétele és elfogadtatása jelentős részben e lap hasábjain történt meg. Ez a nemzeti egységpolitika és erőfeszítés olyan munkatársi gárdát Általános médiaismeret 79 szervezett a Pesti Napló köré, amely átfogó jellegénél és tágasságánál fogva megismételhetetlen jelenség lett a magyar sajtó történetében. A Bach-kormányzat különböző módokon kitartóan ragaszkodott egy magyar nyelvű félhivatalos lap létrehozásához és f enntartásához. Az óvatos konzervatív ellenzéki Magyar Hírlapot (1849-52) szerkesztője, az 1848-ban Kolozsvárról menekülni kényszerült, rossz hírű Szilágyi Ferenc 1853. j anuár 1-vel alakította át félhivatalossá, a l ap fejlécén a b irodalmi kétfejű sast viselte, első részében pedig a hivatalos híreket közölte. Főként az évtized közepétől színesedett a magyar nyelvű sajtóélet az ismeretterjesztő lapokkal és különböző

szakterületek közlönyeivel, értesítőivel. A magyar sajtó gyarapodott, és az ö sszes sajtótípusban, szakterületen bebizonyította életképességét. A hazai német nyelvű sajtó helyzete más volt: a központi hatalom többékevésbé támogatta ezeket a lapokat, a hatóságok ezeket járatták, és a hivatalnokok, a városi német ajkú polgárság ezeket olvasta. A polgári nyilvánosság megszületése, 1865-1878 Az 1860-as évek közepére a magyar sajtó fontos politikai tényező lett, méghozzá a demokráciák működési alapelveinek szellemében mint a p olitikai nyilvánosság biztosítója. Bár ez csak egy politikai eliten és társadalmilag kiváltságos osztályon belül működött, tehát leszűkített értelemben vagy még csak kezdetleges formában, de az alapelvek szerint már társadalmi korlátok nélkül. Mert nyilvánosság volt a feudalizmus idején is, csakhogy kimondva is a privilégiumok egyikeként, és éppen ezt védte például a nemesség,

amikor szembefordult az országgyűlési tárgyalások sajtópublikálásának tervével. A kiegyezés megvitatása a hírlapokban Az osztrák-magyar kiegyezés gondolatának elfogadtatása a magyar közvéleménnyel, a kompromisszum kidolgozása jelentős részben a sajtóban történt meg. Deák Ferenc kivételes jelentőségű teljesítménye, hogy a függetlenségi hagyományokkal kitüntetetten ápoló, a politikát leginkább mint ellenállást és lázadást felfogó nemzetet meg tudta győzni az egyezkedés szükségességértől, s annyira elfogadtatni vele, hogy az deformálódásai ellenére is politikai rendszerként működhetett több mint fél évszázadon át. Ez az, ami egy Általános médiaismeret 80 meggyökeresedett és a közvélemény által mérvadónak elfogadott sajtó nélkül nem sikerülhetett volna. Deák a P esti Napló 1865. húsvéti számában jelentette meg azt az (aláírás nélküli) cikket, amellyel a kiegyezés szükségességének és

lehetőségének érveit együvé csoportosítva, megindította a Habsburg-udvar és a magyar vezető rétegek közeledését, tárgyalásainak sorozatát. Báró Eötvös József és Trefort Ágoston tartottak attól, hogy Deák "passzív" politikája következtében ők fogják magukhoz ragadni a kezdeményezést, ezért az ak tív kiegyezési politika szócsöveként megalapították a Politikai Hetilap-ot (1865-66), amelynek szerkesztését Keleti Károlyra bízták. Eleinte a vezércikkek többségét maga Eötvös írta, s egyébként a kor legjelesebb publicistái írtak a lapban. A túlságosan magas színvonalú hetilap nem tudott számottevő politikai támogatást Eötvös mögé állítani, s végül is az előfizetők mérsékelt száma (1200) miatt gazdaságtalan lévén, megszűnt. De végül alulmaradt a Deákkal folytatott vitában Jókai lapja, A Hon is, mely kitartóan küzdött a kiegyezés ellen (mindaddig, míg néhány évvel utóbb maga lett a

kormánypárt lapja). Jóllehet Jókai ekkor már nemcsak írói hírnévvel, hanem az Üstökös (1858) c. élclapja és 1863-as, sajtóvétség miatti fogházbüntetése révén nagy politikai népszerűséggel is rendelkezett, A Hon négyezres példányszáma mégis egyharmaddal maradt a Pesti Napló mögött. Sajtótörvény(ek) és sajtópolitika A kiegyezéssel ismét szabad lett a magyar sajtó - és megszűnt a Habsburg-birodalmon belüli egységes sajtóügy. Az osztrák birodalom-részen továbbra is érvényben maradt az 1862 é vi sajtópátens, amely a l apkiadást hatósági engedélyhez kötötte, és an nak megszerzéséhez előfeltételként írta elő a 24 éves életkort, a megfelelő iskolázottságot, műveltségi szintet, a feddhetetlen erkölcsöt; a kauciót a politikai lapokon kívül a vallási és társadalmi kérdésekkel foglalkozó lapoktól is megkövetelte; s végül a közigazgatási fegyelmezésen kívül lehetővé tette az időleges betiltást A

sajtó kiegyezés utáni helyzetét jelentősen befolyásolta a hírlapi bélyeg eltörlése 1870. január 1-től (1869:CXIII.tc) A hír előtérbe kerülése Általános médiaismeret 81 A sajtótörténet egyik fontos jelensége az a vizuálisan is nyomon követhető folyamat, amint a hosszú eszmefuttatások, a közvetlen (politikai) befolyásolási és nevelési cél mellé benyomulnak a rövid hírek, ezekkel együtt az áttételesebb, alig-alig észrevehető, a kimondásból a válogatásba visszahúzódó rafináltabb formák. A hír mind a demokratizálódó politikai élet, mind a fellendülő ipar és kereskedelem, az üzlet nélkülözhetetlen kísérője. A magyar sajtóban a késői reformkor újdondászai által írt újdonságok, a vidéki, később külföldi levelezők által írt levelezési rovatok, a nagy külföldi lapokból összevágott anyagok és a sajtószemlék után a kiegyezést követően alakult ki a szervezett, intézményesített

hírszolgálatukra építő hírközlés. A főfoglalkozású újságírói pálya is a kiegyezés után kristályosodott ki. Budapest egyesítése idején a fővárosi magyar nyelvű sajtó 65 munkatársat foglalkoztatott - egy évtizeddel később hozzávetőlegesen a tízszeresét. A politikai lapok szerkesztői túlnyomórészt az országgyűlési képviselők közül kerültek ki, de ez ekkorra már azt jelentette, hogy politikusi rangjukat, hírnevüket újságíróként és szerkesztőként szerezték meg. A pártok vezető politikusai is többkevesebb rendszerességgel kifejtették nézeteiket a s ajtó hasábjain Vagyis a sajtó politikai jelentősége, a politika és a sajtó viszonya már a modern európai társadalmak mintájára alakult. Az irodalmi és a divatlapoknál, illetve a nők vagy a gyermekek-ifjúság számára készült lapoknál még erős volt a szépírók, költők részvétele, a közművelődési, képes családi lapokat és az élclapokat viszont már

nagyrészt főhivatású újságírók szerkesztették és írták. Az üzleti sajtó térhódítása, 1878-1918 A múlt század nyolcvanas éveit követő három és fél évtizedben kiszámítható keretek között működött a nyilvánosság, nagy iramú gazdasági fejlődés erősítette a technika és a városok szerepét, és tankötelezettségen alapuló, tervszerűen működő közoktatási rendszer növelte az olvasni tudó lakosság számát. Ezek a f eltételek együttesen megalapozták a sa jtó gyors fejlődését, s lehetővé tették, hogy a lapkiadás üzletté váljék. A politikai pártsajtó közel fél évszázados uralmának az üzleti érdeken alapuló független sajtó megerősödése vetett véget. Amikor megjelenik az üzleti szempont érvényesülésének lehetősége, az adott ország, nyelvterület sajtótörténetének egyik határkövéhez érkezünk: a politikai szempont esetlegessége és önkényessége helyébe mozgatóerőként a

kalkulálhatóság, az áttekinthetőség Általános médiaismeret 82 kerül, melynek elvileg érdeke az emberek minél nagyobb körének igényeire figyelni, s ezért a pártelfogultságoktól óvakodni. A hirdetések szerepének megváltozása Gladstone, a viktoriánus Anglia négyszeres miniszterelnöke mondta, hogy "hirdetés nélkül más, mint a pénzverde, nem tud pénzt csinálni." A modern sajtóban is a hirdetés az elsőrendű feltétele annak, hogy egy lap nyereséges üzleti vállalkozásként működhessék, mert pusztán az eladott példányszámok, az olvasói támogatás nem elegendő hozzá. Különösen a gazdag távirati hírszolgálat és az újszerű riportok igénye növelte meg a modern, versenyképes lapszerkesztés költségeit. Az 1850-es évektől rendszeresen jelentek meg hirdetések a magyar sajtóban, ám többségüket a lap kiadójának, nyomdájának egyéb termékei, és különböző hivatalokkal többé-kevésbé összefüggésben

álló hirdetmények tették ki. Számuk növekedése és átalakulásuk árukínáló hirdetésekké erőteljesebben az 1870-es években indult meg, de még a századfordulón is arról panaszkodtak a lapkiadók, hogy iparunk és kereskedelmünk kevéssé fejlett a hirdetési kultúra kifejlődéséhez. A hirdetések gyakran összekeveredtek a propagandával és olyasféle sztereotípiák ismételgetésében merültek ki, mint "pártoljuk a hazai ipart", a kínált áru "magyar gyártmány" és hasonlók. A lapterjesztés megújulása: a kolportázs A sajtócsinálás főbb tevékenységei közül utolsóként ekkor különült el a terjesztési terület. Az 1867. j únius 26-i 1731/R sz belügyminiszteri rendelet a törvényhatóságok jogává tette, hogy - a lap bemutatása után - területileg engedélyezzék a l apok szabad árusítását. A terjesztési terület felszabadítása kettős eredménnyel járt. Először is postán kívüli hírlapszállítás

vált szükségessé. 1885-ben létrejött a Csomagszállítási Rt, amely huszonöt éves fennállása idejére kizárólagos joggal szállította vidékre és ár ulta pályaudvarokon a legjelentősebb napi- és hetilapokat. A lapterjesztés szabadságának biztosítása másrészt azzal az eredménnyel járt, hogy kialakult a kolportázs, a lapok utcai árusítása, és vele együtt egy új foglalkozás, a rikkancsoké. Az 1890es években az Andrássy út és a körutak jellegzetes figurái lettek a rikkancsok 1897. április 13-án jelent meg az ú jabb belügyminisztériumi rendelet "a hírlapok utcai árusításának szabályozása tárgyában", mely kimondta, hogy a címen és az áron kívül nem Általános médiaismeret 83 szabad a tartalomból semmit sem kikiabálni, s iskolás gyerekeket és betegeket nem bízhat meg ezzel a munkával a kiadó. Millennium A millennium éve kisebb határvonal volt a magyar sajtó történetében is. A lapkiadói vállalkozó

szellem ekkor kísérelte meg először "néplap" néven becsempészni a bulvársajtót a magyar újságpiacra. A néplap korábban a Vasárnapi Újságot és a nyomában jelentkező, illusztrált családi lapokat, illetve a népnek szóló politikai hetilapokat jelölte. Most viszont Habár Mihály megindította a pártpolitikai szempontok nélkül érdekességeket és olvasmányokat naponta feltálaló lapját, a Friss Újságot, mellyel egy évtized alatt messze meghaladta a százezer példányszámot. Rákosi Jenő kiadója pedig útjára indította az Esti Újságot, az első igazi bulvárlapot, mely olcsón, egy krajcárért, csakis utcai árusításra számítva, kizárólag hírközlésre alapult. Szerkesztője Barna Izidor volt, akit Sajó Aladár követett, 1914-től pedig Bethlen Oszkár. Ezzel megindult a magyar bulvársajtó kifejlődése, és újabb fejleménye, a szenzációsajtó is fellépett 1904-ben A Nap címmel, Braun Sándor szerkesztésében. Amerikai

mintákat honosított meg ez a hírlaptípus: a pletykákra, az újságírói magánnyomozásokon alapuló leleplezésekre, a magánélet titkainak kiteregetésére és bűnügyekre fordította a fő figyelmét. A sajtótípus legjobb és legsikeresebb változataként született meg 1910-ben Az Est, Miklós Andor lapja. Az 1914. évi sajtótörvény Az 1848-as törvények "születésnapján", 1914. április 11-én életbe léptették az új törvényt (XIV. tc), melyre a kortársak azt mondták, hogy nem "törvény a sajtóról", hanem "törvény a sajtó államosításáról". Az új sajtótörvény helyreigazítási kényszert írt elő olyan esetre is, amikor a valóságnak megfelelt a sajtóközlemény, ha bizonyos formai megkötéseknek nem tett eleget (s például csak egészen rövid időt engedélyezett az újságírónak a bizonyítékok beterjesztésére), és törvénybe iktatta a kártérítési kötelezettséget. A törvény miatt át kellett

szervezni a rendőrségi sajtótájékoztatás rendszerét: megszűnt a rendőrségi sajtóiroda s helyette kőnyomatos tájékoztató készült. Vidéken volt hely, ahol megpróbálkoztak a Általános médiaismeret 84 rendőrségi és ügyészségi hírszolgáltatás teljes beszüntetésével - ám hamarosan olyan tarthatatlan lett a helyzet, hogy vissza kellett állítani a régi rendszert. 1918-1945 A sajtó szerkezete, működési mechanizmusai és a technika oldaláról közelítve, az előző korszakkal lezárult a sajtó kifejlődése - erre a korszakra az ú j médiumok megjelenésével médiatörténetté változott. A hírközlést gyorsító módszerek, a távirat és a telefon 19 századi találmányok voltak; az újságnyomáshoz szükséges nyomdatechnikai találmányok, beleértve a fényképet éppúgy, mint annak publikációs lehetőségeit és a különböző képnyomási eljárásokat, szintén megszülettek a múlt században. Az összes fontos laptípus,

újságírói szakma (szerkesztő, segédszerkesztő, vezércikkező publicista, tárcaíró, riporter, kiküldött tudósító, hírszerkesztő, sajtógrafikus, képszerkesztő) és a sajtót működtető szemléletmód mind kialakult a század elejére (utolsóként a szenzációsajtó). Az első világháború után azok a szempontok és eljárásmódok variálódtak, amelyek már korábban megjelentek, legfeljebb kisebb technikai újításokkal. Már a m illenniumi ünnepségek közönsége megcsodálhatta az ú j találmány, a mozgófilm dokumentáló és információközlő lehetőségét, ám az első világháború tette végleg bevett médiummá a filmet. A Magyar Film Iroda 1924-ben alakult meg, s attól kezdve a Magyar Híradó készítése volt fő feladata. Puskás Tivadar telefonhírmondója révén ugyan már 1893-tól megismerhette a budapesti polgárság a rádió ősét, de az igazán gyors fejlődés G. Marconi találmánya (1901) után következett be. Először a

posta és a hajózás területén, majd az első világháború idején a katonai hírközvetítésekben fejlesztették ki. Az európai rádiótársaságok alapításával egyidőben, 1924-től indultak meg a rendszeres magyar rádióadások. Híradásának gyorsasága és ebből eredő nélkülözhetetlensége az 1929-31-es gazdasági válság idején kiderült már a magyar hallgatók számára is - általános szükségletté a második világháború idején vált, nem kis részben a nyugati híradások vételi lehetősége révén. Általános médiaismeret 85 Az első televíziós adásokra is már 1925-ben sor került, szinte egyidőben Angliában, Amerikában és Németországban, és tíz évvel később Berlinben megindultak a rendszeres közvetítések is. Budapesten 1954-től kezdett működni ez a médium Ám a film, a rádió és a televízió - a hírközlés terén az első világháborút követő kor újdonságai - kívül esnek a sajtótörténet területén. A

szűken vett sajtóéletet ezután tehát már nem az újabb megoldások, lehetőségek keresése, a megújulások egymásutánja szerint lehet áttekinteni, hanem pusztán a politikai orientáció és a sajtóműfajok szerint. Kitekintés az 1945 utáni sajtóra Budapest hosszú ostroma idején a röplapokon kívül más sajtótermék nem jelent meg. A keleti országrészeken ekkor már kezdett megindulni az élet, s kezdtek megjelenni az első lapok: Debrecenben 1944. nov ember 15-én megindult a Néplap, Szegeden négy nappal később a Délmagyarország, koalíciós szerkesztésben. A fővárosban a pesti oldalnak a német megszállás alóli felszabadításának másnapján, 1945. január 19-én megindult a Szabadság c napilap, szintén koalíciós szerkesztéssel - szerkesztői Darvas József, Kállai Gyula és Zilahi Lajos voltak -, ténylegesen azonban a kommunisták irányították. A lap kommunista újságírói szembesültek először a felszabadulásnak ellentmondó

korlátokkal, amikor a megszálló orosz katonaság atrocitásai ellen kívántak volna szólni, ám Gerő Ernő a legkisebb kritika ötletén is felháborodott. Az első napokban világossá vált, hogy a sajtószabadság, legalábbis a Vörös Hadsereget illetően, nem működik. Pedig a sajtószabadságot hamarosan sarkalatos törvény is kimondta. Az 1946:I tc "Magyarország államformájáról" az állampolgárok természetes és elidegeníthetetlen jogai közé sorolta a "gondolat és vélemény szabad nyilvánításá"-t. A három évvel később elkészült Alkotmány (1949:XX. tc) is megerősítette az alapelvet, bár már a munkáshatalomnak megfelelő megszorítással. 55 paragrafusában ez áll: "(1) A Magyar Népköztársaság a dolgozók érdekeinek megfelelően biztosítja a szólásszabadságot, a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot. (2) Az állam e jogok érvényesítésére a dolgozók rendelkezésére bocsátja a szükséges

anyagi eszközöket." Általános médiaismeret 86 Azáltal, hogy a pártállam tartotta fenn magának, hogy megmondja: mi a dolgozók érdeke, s ráadásul az anyagi eszközöket is ő biztosította, vagyis az ő kezében voltak: a sajtószabadság kimondása egyúttal a teljes hatalmi összpontosítást fedezte. 1945-ben azonban egyelőre még a koalíciós körülmények között a sajtóélet a régóta nélkülözött sajtószabadságra készülve indult el - ámbár magánszemély nem, csak párt vagy különféle szervezetek kaptak lapalapítási engedélyt. Egy negyedév alatt feléledtek vagy megalakultak a koalíciós pártok lapjai: február 18-án újraindult a Népszava (Szociáldemokrata Párt), két nappal később a Szabad Szó (Nemzeti Parasztpárt), újabb három nap múlva pedig a Kis Újság (Független Kisgazda Párt). A politikai sajtó újraszületését gyorsan követte hatalmi elnémítása és átrendezése. Az államosítást követően,

1948 és 1952 között többségük megszűnt, a Népszava a szakszervezetek napilapja (1948), a Magyar Nemzet pedig a H azafias Népfront lapja lett (1954. nov) Kevés új lapalapítás történt, azok a központi agitáció egyes társadalmi csoportokra szétbontott oldalait képviselték. Hamar életre keltek a vicclapok is: a markánsan polgári Pesti Izé, az ellenzéki Szabad Száj és az egyre lojálisabb Ludas Matyi. Közülük csak ez utóbbi maradt fenn tartósan Az irodalmi folyóiratok közül a Nyugat utódaként a Csillag mint a Magyar Írók Szövetségének folyóirata jelent meg, mellette a Válasz, a Magyarok, a Kortárs működött hosszabb-rövidebb ideig; a társadalomtudományi folyóiratok közül ugyanígy a Társadalmi Szemle, mint az MD P tudományos folyóirata, a S zocializmus, a V alóság, a F órum és a Huszadik Század. Az értelmiségi ellenállás a r endszerrel szemben ezekben a lapokban indult meg, többnyire napvilágra alig került,

eltávolításokban kifejeződő formában. Az első, már áramlatként jelentkező ébredés Nagy Imre 1953-as beszédét követően azonnal megindult az Irodalmi Újságban. 1954 nyarától az "új szakasz" mind hangosabb hirdetője a Szabad Nép, októberben pedig munkatársai már heves támadást intéztek a pártvezetőség és a lap szerkesztése ellen; ezt követően még tisztogatás indult meg a szerkesztőségben. A Szabad Nép újságíróinak egy részét több hullámban eltávolították, a forradalom előtti hónapokban a változás előszele jelentős részben annak hasábjairól süvített, sőt 1956. október 23-án vezércikkel - "Új, tavaszi seregszemle" - üdvözölte a fiatalság követeléseit. Mégis még Általános médiaismeret 87 aznap este, az első forradalmi megmozdulások közé tartozott a Szabad Nép székházának megostromlása, hiszen évek alatt rögzült veszedelmes hírét és korábbi szerepét egy csapásra nem

feledtethette. Ezután rendszertelenül tudott megjelenni, eleinte keményen ellenséges magatartásán ugyan változtatni próbált, de végül a Kádár János vezetésével újjáalakuló párt november 1-től Népszabadság címmel jelentette meg központi orgánumát. A forradalom idején tömegesen jelentek meg részben a korábban betiltott pártlapok, részben az új csoportok, pártok fórumai. A forradalmi utóvédharcok elfojtásával új korszak kezdődött. De minden változás ellenére is, még tíz évvel a f orradalom leverése után, egy jeles amerikai újságíró, a v ilág sajtójának áttekintése közben azt állapította meg: "A magyar sajtót annak kell tekinteni, ami kommunista orgánumnak, amely csak olyan híreket közöl, amilyeneket a kormány kíván, gondosan a párt álláspontjáról értelmezve, és túlterhelve propagandával, amellyel szemben az emberek nagy része érdektelen." Ennek a kornak sajtója azonban már belenyúlik a

jelenkorba, így nem is történeti stúdium. 1945. után Általános médiaismeret 88 X. Előadás Az elektronikus média története- rádiózás, televíziózás A rádiózás keletkezése (Anglia, Amerika, Magyarország) és a televízió finanszírozási típusai A rádió kialakulása: Az Egyesült Államok: A rádiózás alapmodellje kereskedelmi alapon működött. Az állam, mint szabályzó lépett be a frekvenciaelosztás miatt. Guglielmo Marconi fedezi fel a rádiózás alapjait- Morze jelek rádióhullámon való továbbítása- először Olaszországban működik, majd Angliába megy, onnan pedig az Egyesült Államokba. Összevonta azokat a technikai eredményeket, amellyel a rádió megszülethetett. Beindul az amatőr rádiózás: 1. A katonaság érdeklődik a rádiózás iránt, az I világháborúban már használják is 2. Az 1920-as években megalapítják az első rádiókat 3. 1910-20: amatőr rádiózás beindulása, kis helyi adók százai, melyeket a

helyi szervezetek, illetve a rádiógyárak is támogatnak. 1922: több, mint kétszáz adó, mivel kiderül, hogy a rádió hatásosabb fegyvere a reklámozásnak, mint a sajtó. Megjelennek az első reklámügynökségek- rádiók és ügynökségek egymásra találása alakította ki a szappanoperák műfaját. A Kolynos fogkém szponzorálta az első ilyen rádiójátékot az 1930-as évek elején. A cég a női hallgatóságot célozta meg. A történet egy, a társadalmi osztályán kívül házasodó borbélyról szólt. A szappanopera elnevezés pedig onnan származik, hogy a tisztítószergyártók hívták életre az érzelmes családi sorozatokat. Eleinte a sorozatokat maguk az ügynökségek készítették. A bemondó úgy reklámoz, mintha ő maga használná az adott terméket- ekkor azonban még nem mondják ki hogy ez reklám- ez az egyetlen hátulütője. 4. Kialakul két hálózat a CBS és az NBC Akkor kezd el szerveződni, amikor kialakul a központ:

professzionálisabban állít elő műsorokat, szórakoztatás reklámpénzből. Általános médiaismeret 89 A rádió hőskorában az egyes műsorok olyan népszerűségnek örvendtek, hogy aki csak tehette, ezeket hallgatta, s ilyenkor kiürültek az utcák. A rádióban rejlő politikai lehetőségeket elsőként Roosevelt ismerte fel- önmaga népszerűsítésére igyekezett felhasználni. Európában a rádióra a politikusok még sokáig úgy tekintettek, mint valamilyen alájuk rendelt, alacsonyabb rendű intézményre. Ezzel szemben Roosevelt ugyan hangoztatta a rádiósokkal szembeni felsőbbrendűségét valójában mégiscsak tetszeni akart a r iportereknek. 1930-ban önmagát és a N ew Dealt reklámozza. Amikor Roosevelttől megkérdezték hogy miért fordít annyi időt rádióbeszédei előkészítésére, miért gyakorolja be őket a legkisebb részletig, akkor ő azt felelte: „Egész héten valószínűleg ez lesz a legfontosabb munkám”. Az elnök

többször utalt rá, hogy véleménye szerint a szerkesztők balfácánok, míg a helyi riporterek nagyszerűek. Ekkorra a rádió már népnevelő is, és a letisztult hírtevékenység elkülönül a reklámoktól. NBC: első nagy hálózat, a hozzákapcsolódó helyi adóknak díjat számít fel a műsorokért. Ezt nevezzük esernyő- modellnek: alközpont az alközponthoz kapcsolódik. Mindenki fizet az eggyel felette lévőnek és a központnak. CBS: második nagy hálózat, mely ingyen adja a műsorait, cserébe hirdetési helyet kér a helyi adóktól. Itt már kialakulnak a hírközlés normái is, mert Ed Klauber, aki a New York Timestól jön át, magával hozza onnan a letisztult rendszert A szerkesztők is onnan jönnek Bevezetik, hogy a hírelemző, szerkesztő nem mondhat véleményt a hírekről, csak bemutatja a hallgatóknak azokat. A rádiózás eleinte a szórakozáson alapult, volt ahol néha szerepeltek hírek is, bár ez idő tájt ez az újságokra jellemző. A

hírszerkesztés csak elvétve fordult elő Eleinte csak azokat az információkat közölték, amiért pénzt adtak, de nem feltétlenül bolt publikus, hogy azért pénzt fogadtak el. Sajtóban erős etikai normák-- rádióra nem igazán volt jellemző. Rövid idő után azonban rájöttek a közszolgálat presztízstermelő funkciójára is szükség van azaz a piac könnyű műfajjal való telítettsége után a média kénytelen volt kivetni a hálóját a magasabb presztízsű témák felé is. Felfedezték a reklám hatékonyságát a rádióban. A pénz a rádiókészülék gyáraktól jött, de az emberek csak akkor vesznek készüléket, ha van adás, tehát a rádiókészülék gyártók támogatják a rádióállomásokat, illetve azok kialakulását. Általános médiaismeret 90 Mobilitása: csak egy irányba van, újságíróból lehet politikus, de politikusból nem lehet újságíró, mert nem hisznek a pártatlanságában. Egyenrangú a két részhalmaz Anglia

(Európa) Európában a BBC a meghatározó. 1923: BBC: magánkezdeményezésből jön létre. Hat rádiókészítő fog össze, és az állam is támogatja annyiban, hogy monopoljogot kapott, így megszabadul az amerikaiaktól. Nem sokkal az indulás után már egy független felügyelő-szervezetet állítottak az adó élére. A BBC normái a tagság megalakulása után már a pártsemlegesség volt. 1926: A Companyn növekedett a politikai nyomás. Az angol politikusok pártállástól függetlenül a maga előnybe részesítését igényelte, s mindkét fél úgy érzete, nem kap elegendő teret a rádióban. Az amerikai piaci média is riasztóan hatott, ezért a Company-ból, köztulajdonban lévő Corporation lett. Ettől megnő az állami beavatkozás, a hírek nem szólhatnak az állam ellen. A Corporationnak megtiltották, hogy a politikai ügyeket, a vallási vitákat, a szakszervezeti és tőkeérdekeket a rádió bemutassa. VÁLTOZÁS: 1926. hatalmas sztrájk Angliában:

a t ársadalom két részre szakad Nem jelennek meg az újságok, BBC egyedüli hírforrás marad, a kormányt képviseli, de nem sztrájktörő, ezért kívülálló lett, vagyis közbenső helyzetbe került, mindenkitől független. Ezzel szemben a többi európai modellben a kezdetben kereskedelmi adókat az állam később kisajátította, s így gyakorlatilag kormányrádiókká és televíziókká tette. A BBC ebben a tekintetben jó néhány évtizeddel megelőzte Nyugat- Európát. A sajátos „Közszolgálatinak” nevezett modell csak a ’60-as években kezdett megszilárdulni Európa néhány más országában, de ekkortól számíthatjuk az amerikai típusú kereskedelmi adás hódításának kezdeteit is. Legfontosabb közszolgálati értékek: Pártatlanság ismeretterjesztés kisebbség felkarolása A közszolgálatiság eredeti feladatai: magas minőség változatos műsorok (különös tekintettel a kisebbségekre és a társadalmi szempontból hátrányos

helyzetűekre) a kulturális és a vallási igények kielégítése a politikai életben való aktív részvétel előmozdítása a nemzettudat ápolása Általános médiaismeret 91 az iskolai oktatás segítése (gyerekeknél és a felnőtt oktatásban is) művészi és tudományos tárgyú műsorok készítése nemzeti nyelvű műsorok sugárzása közérdekű információk közlése John Reith, a BBC atyja szerint, nem azt kell nyújtani az embereknek amit azok akarnak, hanem azt ami jobbá és műveltebbé teszik őket. A közszolgálati értékek háttérbe szorulnak: az ismeretterjesztés, a pártatlanság, és a v ilágkép befolyásolása a kereskedelmi modell terjedésével párhuzamosan visszaszorul. A kisebbségek felkarolását a csatornabőség létrejöttével párhuzamosan az alternatív adók vagy helyi kábeltévék kezébe csúszik ár. Mára nincs igazán tere a közszolgálatiságnak. Magyarország: Magyarországon az első világháború alatt a katonaság

érdeklődött a rádió, mint találmány iránt. 1925-ben a csepeli adón indult meg a rendszeres adás. A Magyar Rádió a Távirati Irodához köthető. 1920-ban a Magyar Távirati Iroda élére Horthy Miklós kormányzó egy fiatal katonatisztet nevezett ki, Kozma Miklóst. Az MTI 1881-ben alakult, és 1918-ban államosították azaz került állami felügyelet alá. Európában ekkor még a hírügynökségeket nem volt “divat” állami kezelés alá vonni, így az MTI is félhivatalos szervvé vált. Részvénytársasággá alakítását Horthy és Kozma közösen szervezte meg A rádió születésekor szintén Kozma Miklóst bízták meg azzal, hogy az MT I leányvállalataként a rádiót igazgassa. A rádió Németországban, Ausztriában, Csehszlovákiában és R omániában részvénytársasággá alakult, ahol a részvénytöbbséget az állam birtokolta. Magyarországon a rádió szervezete a postáéhoz hasonlított. Kereskedelmi társaság, amit ugyanakkor az állam

felügyelt. A későbbiekben Így mindig lehetett hivatkozni arra, - S ezt Kozma olykor meg is tette -‚ hogy a Magyar Rádió üzleti vállalkozás, nem pedig politikai szócső, legfőbb érdeke tehát a profitszerzés. Ezzel érvvel sikerült a ‘ 30-as évek nyilas előretörésekor a rádiót távol tartani a politikai érdekek csatár0zását. Kozma Miklós személye tehát alapjaiban határozta meg a magyar rádió sorsát, hasonlóképp, ahogy Ed Klauber a CBS-ét. Csak míg Klauber a hírkészítés normáit a New York Times laptól vitte át egy magán társasághoz, addig Kozma Miklós a Horthyhoz hű, konzervatív politikai elképzeléseit vitte át egy fél-állami szervezethez. FONTOS MEGEMLÍTENI, hogy a rádiózás alapötlete: hogy e gy központból sokfelé bármilyen műsor sugározható, Puskás Tivadaré. 1893-ban meg is valósította tervét, és Általános médiaismeret 92 Telefonhírmondónak nevezte el –ez egy vezetékes rádió volt, melynek

vezetékeit póznákhoz erősítették a hálózat kiépítése során. A Hírmondó kezdetben a születő rádiónak voltaképp piaci versenytársa lett. Technikailag bizonyos szempontból előrébb tartottak, hiszen adásaik tisztábbak, élvezhetőbbek voltak, ismerték a jó stúdiófelvétel módját stb. A Hírmondó a két háború közti időszakban végig megmaradt, de már nem önálló vállalkozásként. Az MTI ugyanis felvásárolta a nehezen működő vállalkozást. A rádió végül is a Hírmondóból, és a rádiós-technikus személyzet fúziójából született. Kezdetben a technikusok maguk olvasták fel az MTI híreket, és maguk adták elő a színészeknek való verseket és prózai szövegeket. Indulásától kezdve a rádiónak kötelessége a napi több órai adássugárzás. A posta biztosította a technikát, s adta a hullámhossz-használati engedélyt. Az engedély 20 évre szólt, amit aztán évről- évre automatikusan meghosszabbítottak. A

hallgatottság növekedése következtében néhány év után az előfizetési díjak fele illette a rádiót, ami komoly vagyont jelentett. A rádió sokkal gyorsabb növekedésnek indult, mint amire előzetesen számítani lehetett. Kozma Miklós 1921-től haláláig, 1941-ig állt szoros kapcsolatban a r ádió és az MT I irányításával. Jobbára ő adta meg a politikai alaphangot, az általa választott vagy jóváhagyott emberek kerültek be az intézménybe. A Magyar Rádió a független, objektivitásra való törekvését 1945 után sem adta fel, szemben a televízióval, amely kései indulása miatt a p ropaganda eszközévé, emberanyagát tekintve pedig “kádertemetővé” vált. A Magyar Televízió lassú színvonal emelkedését később, a rádióból átjövő munkatársaknak köszönhette. Csak a ‘70-es években lép színre, az e lső tévésnek készülő generáció. A televíziózás története 4. A televíziózás kezdetei XVI. századig, Leonardo da

Vinci: “Camera obscura” elvi leírása 1884. Paul Nikon először szabadalmaztatja az elektromos képátvitelt Az elv tökéletes volt, de a kivitel nem sikerült, mert az elektromos jel nem volt elég erős. 1895. Lumiére fivérek első filmvetítése Még negyven évet kellett várni a televíziózásig A televízió feltalálásához kisebb felfedezések kellettek: 1919. Mihály Dénes feltalálja a telehort: álló kép Általános médiaismeret 93 elektromos jelen keresztül sikeresen eljutott valahonnan valahova 1928-ban mutatta be Mihály Dénes a találmányát Berlinben- itt kaptak rá- egy csattogó olló képi átvitele. 1897. Braun: katódsugárcső 1908. Campell: egy tanulmányban a “Távoli elektromos vízióval” már megfejtette a jövőt 1923. Zworykin(egy orosz származású amerikai tudós): tévékamerák őse – ikonoszkóp l925. Bird: Európában neki sikerült az első arckép továbbítása 1928: az első készülékek már a piacra is kerültek.

1935-től Németországban háromszor egy héten sugároztak műsort, melyet néhány nyilvános helyen lehetett nézni 1936: Közvetítés a berlini olimpiáról, illetve a londoni Alexander Palotából is megkezdték a sugárzást. A háború valamelyest visszavetette a kutatásokat, Németországban a propaganda kizárólag a mozifilm filmhíradóira épített, és alig törődött az Új médiummal. 1939, Egyesült Államokban: elindul a fejlesztés, de itt a háború alatt sem állt le 1947. Amerikában megindul a rendszeres műsorszórás l949, USA: már színes televíziót is -ezzel az USA átveszi a világ televíziós nemzetei közül az első helyet Fontossá válik a rögzítés, mert így archiválni is lehet és editálni is lehet az anyagot 1955. óta lehetséges, hogy belenyúljunk a műsorokba A fejlesztés két irányba indul el: pro fejlesztés, és a home video vagy miniatürizálás A két irány egyre jobban közeledik egymáshoz mert a digitalizálás egyre

profibbá teszi a technikát. A háború után másutt is igen gyorsan terjedt a t elevíziózás. A hadigazdaság kapacitása könnyen átállt a fogyasztói javak gyártására. Magyarországon a b evezetés utáni öt év alatt félmillió készüléket adtak el. (A rádió Ugyanezt a fejlődést 15 év alatt érte el) A ‘70-es évek végétől nálunk is több már a bejelentett televízió, mint a rádió. Európai csatornák indulása: 1936: BBC - kísérleti adás 1937: Franciaország- kísérleti adás 1938: Szovjetunió- két kísérleti adó 1939: a New York-i világkiállításról sugározzák az első helyszíni közvetítést 1946: a BBC a háború után újra megkezdi adásait 1952: német ARD elindul 1957: magyar televíziózás kezdete. Általános médiaismeret 94 1962: az első tengerentúli műholdas adás. A televíziózás a már meglévő rádiós társaságokra épült. A TV indulásakor felbillentette a szórakoztatószerkesztőségek és a

hír-szerkesztőségek között kialakult egyensúlyt. A hírek értéke átmenetileg megingott. A tendencia azt mutatja, hogy az újabb médiumnak hiába nagyobb a népszerűsége, megjelenésének elején az előzőnél mindig kevésbé magas színvonalú, s kisebb megbecsülésnek is örvend. A televíziós idő a televíziózás nagy népszerűsége miatt fontossá vált. Hirdetőktől sok pénz kerültek a társaságokhoz. Egyre drágábbak a műsorok, főleg a szórakoztató műsorok, ezért egyre több pénz kell. Kezdetben egy műsorban egy reklámozó volt, de a műsorok költségei olyan magasak lettek a nézettségért folyó harcban, hogy már nem elég a reklámozó, több szponzor szükséges. A hírlapokra is hatott a televízió megjelenése: a ‘ 80-as évekre zárult le a folyamat. Főleg a helyi peremvárosi és regionális napilapok maradtak életképesek. A hírlapok lassúsága a rádióhoz és a t elevízióhoz képest hamar világossá vált, ezért az

országos fontosságú aktualitások kérdésében a n apilap háttérbe szorult. A magazinok specializálódtak pl sport, tudomány, technika, szépség, egészség, tini stb. Fontos, hogy bár a rádió gyorsabb, mint a televízió és mindkettő fürgébb, mint a sajtó, de a sajtó “okosabb” mindegyiküknél. Több idő van körüljárni egy témát, kisebb a tévedés lehetősége. Finanszírozási modellek: USA: a kereskedelmi modell a reklámozás pénzbevételére szerveződött. Anglia: a közszolgálati, állami monopóliumként kezelt műsorszórás vált irányadóvá, ahol az előfizetői díjakból tartották fenn a sugárzást, s így a tévéből a reklámokat is száműzték. Nyugat-Európa többi része? Brit modellhez hasonlít, de itt a reklám igen korlátozottan, de szerepelhetett a televíziókban. Svájc: az ú jságok fizettek szubvenciót azért (2 millió svájci frankot), hogy a televízió ne sugározzon reklámokat. Szocialista országok: az állami

költségvetés tartotta el a televíziót, rádiót, ez a ‘90-es évek közepén kezdett felbomlani. Kereskedelmi adók indulása: 1954: Anglia kereskedelmi televízió 1973: Anglia kereskedelmi rádió 1974: Franciaországban hét csatornára bomlik az állami TV Általános médiaismeret 95 1976: Olaszország alkotmánybírósági határozat 1986: Németország alkotmánybírósági határozat Mind két helyen úgy határoznak, hogy a kábeltévék és műholdak magánkézben is lehetnek. 1993: Magyarországon is kereskedelmi rádiók és kábeltévék 1997 október: Magyarországon megszüntetik a földi sugárzású TV1 és TV2 monopóliumát Vegyes rendszer kialakulása Európában: 1. típus: a monopol médium felosztása vagy a pártok között (Olaszország), vagy a közszolgálatiság nevében (pl. Franciaország) Ezt követően a második lépés: a kereskedelmi adók létrehozásának engedélyezése 2. típus: a k ereskedelmi társaságok jelenléte fontosabb mint

a k özszolgálati adó megsokszorozása. Anglia- itt 1954-től már beindulhatott a kereskedelmi ITV hálózat Felügyelő Szerve az Independent Broadcasting Authority. 3. típus: pl Magyarország, ahol a közszolgálati adók felosztása és a k ereskedelmi engedélyek kiadása nagyjából egy időben zajlott. Európa belépett tehát a vegyes modellű televíziózásba. Azt mondhatjuk, hogy némely vonatkozásában a kereskedelmi csatornák hasonló problémákkal találhatják majd magukat itt is szemben, mint az amerikaiak az ötvenes évek végén. USA fejlődés: 1. Az ötvenes évek végén a h irdető cégeknek nagyobb befolyása volt az adásokra, mint később. Egy-egy műsor egy-egy cég támogatásával jöhetett létre Voltaképp az ABC, NBC, CBC úgy tudott megerősödni, hogy egyes programjaik ismertté váltak. A sikeres programok pl show- műsorok - egyre nézettebbek lettek, s egyre drágábbak is, egy szponzor már fel sem tudta tartani. Ezért lehet, hogy a

‘70-es évekre már a hálózatok diktáltak a hirdetőknek, legalábbis abban a tekintetben, hogy a hirdetők a műsorba kevésbé szólhattak bele. Az új médiumok befolyásolási ereje hamar megmutatkozott, de a p resztízs kiharcolása már jóval nehezebben ment. Az igényesebb normák terjedése az Egyesült Államokban a keleti parttól terjedt nyugat felé. Európában pedig nyugatról, Angliából, Németországból kelet, délkelet felé haladt Az amerikai televíziózásban a hírek szerepeltetése a kezdetekkor szoros arányban állt azzal, hogy az elnök vagy elnökjelölt mennyire népszerű. A népszerű elnök - mint amilyen például John Kennedy volt - megnövelte a hírekre fordított időt. A ‘60-as évek közepére a televízió Általános médiaismeret 96 átvette a h írek tekintetében is a l egbefolyásosabb médium szerepét. Ennek következménye, hogy a kamera előtti szereplés attrakció lett, mára egy egész csapat készít fel valakit a

megszólalásra. A PR- eladhatóság, illetve kialakított figura- fontosabb lett, mint a mögötte rejlő ideológia vagy politikai, irányítási képességek. Televízió finanszírozási típusai: 80-as évek: 1. kereskedelmi médiamodell 2. konkurenciális, vagy vegyes médiamodell 3. kormányzati médiamodell 90-es évek: inkább vegyes, de vannak eltérések: 1. finanszírozás alapján: - előfizetési díjjakból - reklámokból - alapítványi támogatásokból - állami hozzájárulásból - magántőkéből 2. Politikai befolyás alapján: - politikai csatorna - pártatlan csatorna - átmenetek a kettő között 3. Gazdasági érdekcsoportok kontrollja alapján: - van - nincs - átmenetek Magyarország: 1930. Magyarországon elkezdik a kísérletezést- Egyesült Izzógyár 1939. A televízió első bemutatása 1947. Bemutatók során próbálják népszerűsíteni a télvíziót 1952. már állami szinten foglakoztak a televíziózással Általános médiaismeret 97

Magyarországon létrejön egy monolit diktatórikus rendszer, melyben rájönnek a vezetők, hogy a televízió nekik fontos. A Magyar Dolgozók Pártja központi vezetősége már 1952-ben foglalkozik televíziózással. Gerő Ernő írt egy előterjesztést, melyben összefoglalta, hogy miért fontos a televízióelsősorban nekik-: -katonai, híradástechnikai eszköz Agitáció, propaganda jobb eszköze mint rádió (1990-ig működött is) Kis ország vagyunk, ezért kis hatósugár- Budapestről sugároz A televízió elterjesztésével több pénzt lehet lefölözni pl. előfizetési díj Párthatározat rangjára emelkedett a televízió fejlesztésének estek. 1953. decemberben megszülettek az első kísérleti adások- ez még állókép volt Az egyik szobából a másikba sugározták a képet a Széchenyi – hegyen 1954. megmozdult a kép- mozgóképet sugároznak, de még mindig a Széchenyi- hegyen a kísérleti lakásban Beszereztek külföldről egy-két vevőt, ezt

a központi vezetőség tagjai kapták. A kezdet kezdetén film programokat kezdtek sugározni, de a vezetőségi tagok már tévéztek. 1955. megjelent az első magyar gyártású televíziókészülék AT501 típusú Megjelentek az első munkatársak a Szabadság-téren a Tőzsdepalotában. Eleinte 1-2 szobájuk bolt, 1990-re már 42 egyéb helységgel rendelkeztek. Párthatározat született, amely a televíziót besorolta az írott sajtó és a rádió mellé- a kommunikáció ezen eszközei a párt közvetlen irányítása alá tartoztak. 1956. szeptember 2x2 órás napi filmprogram Csak a főnököknek, ezalatt a 2 óra alatt egy kicsist leállt az élet. 1957. Behozták az első közvetítő kocsit Magyarországra- így már nem volt szobához kötött a televízió, elszakadt a stúdióból- ez pedig minőségi változást hozott 1957. az első tévés embereket kirugdosták, új emberek jöttek 1957. április végén indul meg a televízió Április 30. egy

stúdióbeszélgetéssel indul a televízióadás, politikai beszélgetés volt május 1ről, másnap a közvetítő kocsi közvetítette a május 1-i felvonulást, de nem voltak ekkor még igazán televíziók- néhány tucat talán 1957-től változik a dolog. Megszülettek az első közvetítések vagy sport vagy pl az operából 1958. az első televíziójáték élőben A televízió gyorsan terjedt. 1958-ban valaki ravasz ember kirakott a Keravil ablakába egy televíziót- leállt a forgalom- első számú álom lett a televízió. Rohamosan nőtt a televíziózás Általános médiaismeret 98 1957. júniusban indul el a televízió híradó- addig a filmhíradó létezett- magyar és r itkán külföldi hírek- rádió és újság a képanyagot pedig leforgatták- bemondót is, a stúdió egy lakás volt és a kommentárt aláolvasták- a mellékhelyiségben ülve Doboz Imre: Tanya a viharban alapján az első tévéjáték: zene, több helyszín, bejátszásokrendező

Katkics Ilona volt 1972. indult a Tv második programja Politikai szabály tartotta hogy a hétfő szünnap- fenntartották a csal ádi élet és a m indenek előtt a szakszervezeti- és pártgyűlések számára Egyetlen ember változathatott volna, de pont ő utálta a tt: Kádár János 1976. megindul az első körzeti Tv: Pécs Sosem épült ki rendesen a rendszer- a helyi televíziózás az fontos- ezért nem akarták engedni1992. Duna Tv megindul- politikai szándék, hogy a magyar politikai életnek kapcsolata legyen a külföldi magyarokkal 1996. Médiatörvény1997 első kereskedelmi adók Általános médiaismeret 99 XI. Előadás Az interaktivitás lehetőségei a médiában Ssajtómunkások, újságírók Programszerkesztés, reklám: A kereskedelmi televíziók indulásával még jobban összefonódott a TV és a reklám (a közszolgálati televízió(k)nál még nem volt olyan fontosa a r eklám). Ma m ár a műsorok önmagában való értelme mellékes- a reklám

és a nézettség a fontos. El kell dönteni, hogy: - kereskedelmi vagy közszolgálati adó - ki kell találni, hogy milyen legyen profil: szakosított vagy mindenféle program - a hatósugarat: helyi vagy regionális - a televízió arculatát: általános profilú, programú mint pl. M1 ( A legrégebbi, kiegyensúlyozott közszolgálati adónak indult. Ma már konzervatív, nem tud igazán fiatalos lenni, még ha van is erre irányuló próbálkozás.) M2 (Másolja az M1 -et, illetve Kultúrház). Duna TV (Televíziós kapcsolat a h atáron túli magyarsággal, a műsorokat is ehhez igazítják.) RTL (Fiatalabb -- 10-20 évesnézőkre számít, dinamikusabb, fiatalosabb.) TV2 (Elsősorban a vidékieket, és az idősebbeket azaz középkorúakat célozza, bár mára már nyit a fiatalabb korosztály felé is). - Meg kell határozni, hogy kinek szóljon a televíziónk. Érdemes figyelembe venni a lakosság életmód vizsgálatokat, a t ársadalmi rétegeket, az i skolai

végzettséget, a j övedelem megoszlást, a területi elhelyezkedést. - Lehet dönteni arról, hogy milyen televíziót akarunk csinálni- mely televíziókkal akarunk versenyezni vagy békésen együtt élni- komplementer műsorokat gyártani - dönteni kell, hogy melyik idősávban milyen műsorok kerüljenek. A műsoroknak van optimális kezdete és vége. A kereskedelmi televízióknál az elsődleges szempont a reklámbevétel, a döntő szó a kereskedőé- ma már a közszolgálati csatornánál is jellemzőaz a lényeg, hogy megvegyék a terméket, a műsort, a reklám időt stb. Két alapvető műsorstruktúrát különböztetünk meg. Mind a kettő olyan mint egy naptár ( heti, havi, napi rendszerességgel változnak, ismételnek: 5+2): Régi műsorszerkezet Kereskedelmi jellegű H-P H-P Általános médiaismeret 100 7:00-9:00: reggeli magazinműsor 7:00-9:00: reggeli magazinműsor 12:00-13:00: Déli hírműsor 12:00-13:00: Déli hírműsor 19:30-20:00:

Híradó 19:30-20:00: Híradó 22:00-23:00: esti hír és politikai műsor 22:00-23:00: esti hír és politikai műsor Tehát ez nem „közszolgálati sajátosság” Mi történik közötte 9:00-12:00 Rendszerességgel avagy „Pavlovi- Három összefüggő óra, amelyben nincs reflexszel” lehet ide szoktatni a nézőt. Sávos konkrét műsor. Különböző műsorokat szerkezet: a felosztott műsoridőt ugyanolyan beszerkesztenek- „ezzel eltelik az idő”. Ha típusú műsorokkal töltik ki Csak a paneleket nem pontosan telik ki a műsoridő, akkor kell kicserélni. Rászoktat és az reklám vagy promóciós anyag műsortípusokra 12:30-19:00 szokásokat Ugyanaz van délután mint délelőtt eredményezett a műsorkészítésben? Vannak 19:00: óráink, azon belül félóráink. Kialakult a Mese kereskedelmi műsoridő. Egy- egy műsor fél lovagolják így bizonyos meg. kialakult Ez mit A műsorújságban megnézte a néző, hogy mi órás, egy

órás vagy annak a többszöröse. De érdekli. Itt nagy az erkölcsi szabadság, annyi ez sem hasznos műsoridő, hanem 48 perc A idő van egy műsorra, amennyi kell DE a kereskedelmi műsoridő 24-26 perces félóra. néző nem tud fix televízió nézési szokásokat Különböző panelekben kell gondolkodni- a kialakítani, csak standard műsorok esetén. A story marad, csak a környezet változik Egy többit folyamatosan keresni kell. Ez addig 52 perces műsor helyett két 24 perces, vagy nem volt baj, amíg nem volt fontosa a nézői fordítva. szokás, de közben elindult a t elevíziózásban a verseny és a televíziózás szokás lett. Kialakultak a nemzetközi műsorkészítés standardjai. Ha valamelyik sáv nem megy, akkor vagy a műsor nem jó, vagy a sávot kell kicserélni. Az egész kereskedelmi adó uniformizálódott. A modulokkal való játék jelenti a műsorszerkesztést A tévézésben ez olyan, mint a McDonalds kultúra. A nem ehhez kacsolódó dramaturgiák

vagy nincsenek, vagy hétvégén vannak, vagy akkor ha már úgyis borul a műsorrend. A reklám blokkok szerkesztik meghatározott sorrendben a műsorok szerkesztését. A szoktatás a szokás lényege A közszolgálati televízió sokat gyárt, kevesebbet vesz, mert itt a l akosság speciális problémáit kell megoldani. A műsor attól függ, hogy mennyi a gyártás ás mennyi a pénz A Általános médiaismeret 101 műsor minősége nem attól függ, hogy hányan dolgoznak benne, hanem hogy a műsor minőségégét hány ember hozza. Reklám: A televíziózás alapkategóriája reklám. Ebből kellene a közszolgálatnak is megélnie, de nem tud, a műsorrend miatt. A reklám a nézettségtől függ A nézettséget különböző módon mérték (vízfogyasztás, nézői napló, telefonos úton, kérdőívezés, ma a televíziókészülékekben egy mérőszerkezet van- kb. 800 c saládnál és figyelik, hogy melyik csatornát nézik. Mindenkinek megvan a maga gombja) Ez egy

olyan nézettség mérés, amit a televíziók, a reklámozók is elfogadnak (AGB). Nem mindenki fizet elő. Az árat a televíziók a nézettségtől függően szabják meg, a reklámtarifa a nézőszámtól függ. Két számmal dolgoznak: Listaár: ha minden időt eladna a csatorna, mennyi bevétele lenne. ( A megfelelő sávoknak megfelelő össze más és más. ( De így nem lehet eladni A multik nagyban kapják a reklámidőt- csomagokban-, tehát kedvezményt kapnak, így már sosem annyi, mint a listán. A reklámozók reklámügynökségeket bíznak meg a kampánnyal, ők vannak kapcsolatban a televízióval. Ma Magyarországon leginkább külföldi reklámok láthatók A televíziók bevétele: A tényleges reklámbevétel a televízióknál 2000-ben 35 millió forint volt. 95 va n a kereskedelmi adóknál. A tényleges és listaár között 40-45% különbség lehet Műsor típusok: Információs műsorok: A televíziót két dologra használják: a szó rakoztatásra és az

i nformálásra. Az információs műsorok típusai: Hír- és híradó jellegű műsorok Háttér jellegű műsorok Híradó: - az egyik legegyszerűbb mód, ha egy ember a beszerzett híreket (MTI, Reuters, BBC, APTN, NET, Rádió stb.) bizonyos időközönként beolvassa - Van hogy képi kíséret is van- OTS - A hírt mozgókép illusztrálja – demo, összeállítás Általános médiaismeret 102 A hír az egyik legdrágább műfaj. Nagy apparátust igényel A híradók több hírügynökséggel dolgoznak- belföld MTI- napi-, heti- és havi eseménytükör. Lehet tudni mire számítson az ember. Plusz külföldi hírcserék: Reuters, APTN Euro Anyagok típusai: - átvétből szerkesztett összeállítások vagy - a forgatott riportok, interjúk, tudósítások - saját tudósítói hálózattól/vidéktől kapott musterek vagy riportok Az aznapi híradók vázát reggel találják ki: hírig, vagy főszerkesztő és a felelős szerkesztő Megbeszélik az egyes

rovatok témáit, eseményeket, eldől ki, mivel foglalkozik aznap A forgatósok elindulnak, ha végzetek jön a szövegírás, hangalámondás, montírozás, keverés Felelős/műsorvezető/k megírja felkonfokat Rendezők összeszedik a kazettákat, súgógépet küldenek aztán jöhet az adás. Info- thement: Már nem lehet azokat a hírszerkesztési módokat alkalmazni, ami régen bevett volt. Ma már úgy kell a híreket tálalni, hogy az megfeleljen a szórakoztatás bizonyos elemeinek. Eladhatóvá kell tenni a hírműsorokat. Háttérműsorok- Este, Jó estétLehetőségek: Egy műsorvezető egy vendég: a műsorvezető kérdez, vagy alákérdez. Két vendég: a műsorvezető a moderátor szerepét tölti be. Figyel, hogy mind a két fél ugyannyi időt beszéljen. Vitaműsor: szakértők beszélnek egy társadalmi problémáról, a néző szellemi résztvevő tud lenni. Az ilyen jellegű műsorok esetén az első megszólaló adott esetben meghatározza az egész műsor

hangnemét. Több résztvevő esetén azonos esélyeket kell adni A műsorvezető nem foglalhatja össze a vitát. Szolgáltató és kulturális műsorok A közszolgálati csatornáknak kötelező adásidejük nagy részében szolgáltató műsorokat sugározni. A kereskedelmi adóknak is kell, csak kisebb mennyiségben Szolgáltató műsorok lehetnek: - művészeti alkotás Nemzeti és etnika kisebbségek életéről szóló műsor Oktatási célú műsor Általános médiaismeret 103 Tudományos műsor Vallásszabadságot elősegítő-, egyházak életét bemutató műsor Ifjúsági műsor Mindennapi élethez kapcsolódó műsor Környezetvédelmi műsor Közlekedésbiztonsági műsor És a hírszolgáltatás, ami külön kategória. A műsortípusok két csoportra oszthatók: Minden állampolgárnak szól Rétegműsor: egy adott társadalmi csoport, egy réteg érdeklődésére számot tartó műsor. Közös jellemzőjük, hogy magazinműsorok. Meghatározott témakörben

bejátszásokat tartalmas. A műsorvezető köti össze a blokkokat Ez a legelterjedtebb műsortípus A hetvenes évek második felétől terjed el. Meghatározott időközönként jelentkezett Kulturális műsorok: A hetvenes évek vége, nyolcvanas évek első fele volt ilyen szempontból a televízió aranykora. Csomó színházi-, opera közvetítés volt. Kultúrára neveltek ezek a műsorok Nagyon sok tévéfilmkészült, irodalmi adaptációk. Ki mit tud, Táncdalfesztivál- ezek például az egész országot megmozgatták. Mára azonban eltűntek ezek a kulturális programok Egyrészt, mert előállításuk igen költséges volt, másodsorban az emberek már nem akarnak színházi közvetítést nézni. Jobban lekötik a betelefonálós játékok, a „Beszólok XY-nak” műsorok, és a valóség- show-k. A televíziók műsorának 50 százalékát a filmek adják- játékfilmek, ritkábban dokumentumfilmek vagy riport-, ismeretterjesztő filmek. A külföldi

sorozatok olcsóbbak, mint egy hazai gyártású sorozat. Pl Egy Derrick típusú sorozat epizódonként nagyságrendileg 20 millió Ft-ba kerül , ha egy csomag részeként megvásárolom, akkor 250 e zer Ft/ epizód. Sorozatokat egyébként a nemzetközi Piacokon árulnak- csomagban árusítják a programokat. A sorozatok külön kategória. Mára az össz-műsoridő közel felét teszi ki Több fajtáját különböztetünk meg: - kitalálnak egy néhány szereplőből álló csapatot. Az epizód elejétől a végéig egy kalandon mennek végig. A következő epizódnak semmi köze a z előzőhöz Ezek az ún zárt végű epizódok. Pl: Helyszínelők - Folytatódó epizódok pl. a Dallas- egy családtörténet, amit folyamatosan elmesélnek Egy epizód addig tart, amíg eljutnak, ezek a nyílt végű epizódok. Általános médiaismeret 104 - A kettő ötvözete például az ER. A betegek története nem nyúlik át a következő epizódba, ugyanakkor a főszereplők

magánélete folyamatosan húzódik, összekötik az epizódok. - Szitkomok: szituációs komédiák. Ide belekevernek egy kis konzervnevetést Egy helyszínen, néhány ember környezetében készülnek. Pl Rém rendes család, Jóbarátok Mivel a szitkom poénok sorozata, ezért kell a konzervnevetés. Sport műsorok: A szórakoztatás egyik legfontosabb területe. Az egyik legnézettebb műsortípus Régen pl egy műkorcsolya közvetítés kapcsán beáramlott egy csepp nyugat. Egyfajta szelep volt A sport mindemellett hatalmas bevétel mind a sportolóknak, mint z az egyesülteknek, mind a tévécsatornának. Vetélkedő- kvízműsorok: Nincsenek kialakult szabályai. Szinte mindegyik licence- műsor Meg lehet venni egy 200 oldalas szabálykönyvet, ami tartalmazz a k épeket, hogy hol milyen zene szólaljon meg, milyen képkivágásokat használjon Talk-show: Licence- műsorok általában. Rövid felszínes csevely a semmiről, viszont sok embert ültet le a képernyő elé. Jay

Leno- Fábry: a díszlet is szinte ugyanaz Léteznek még: A nézők, hallgatók és olvasók levél, e-mail, üzenet formájában elmondhatják a műsorokról vagy orgánumokról alkotott véleményüket, ötleteket adhatnak, kifogásokat emelhetnek, ugyanakkor maguk is készítőivé válhatnak az egyes programoknak. Erre jó példa a betelefonálós műsor. Betelefonálós műsor- ezek a klasszikus értelemben vett interaktív műsorok. Nemcsak a játékokat értjük ezalatt, hanem Bolgár György Megbeszéljük című műsorát is. Vagy „műsorkészítőként”, vagy aktív fogyasztóként van jelen a közönség. A Road Showk ennek speciális fajtái, hiszen itt egy egész csatorna „megy házhoz”. A nézők egy több órás esemény keretében találkozhatnak a „sztárokkal” és részesei lehetnek az eseménynek. A reggeli műsorok két csoportra oszthatóak: a közéleti, politikai jellegű műsorokra, lásd Napkelte (Mokka határon mozog a két kategória között) ,

vagy a szórakoztató műsorok, amik könnyed témákat dolgoznak fel. Mindkét típus interaktív, ha mást nem, hát nyerni lehet Az interaktivitás másik formája a rádiósműsorok: pl. kívánságműsor, „szívküldi”, magazinműsorok stb. Általános médiaismeret 105 Sajtómunkások, újságírók Jogosan merül fel a kérdés: mi az újságíró alapvető feladta, hogyan lehet definiálni az újságírói hivatást. Az újságírók alapvető „küldetése” az igazság terjesztése. A médiában dolgozó személyek számára ez pontosságot jelent és még többet: azt, hogy a világ teljes és pontos képét tárják az olvasó-, a néző, vagy a hallgató elé. Az objektivitásnak ellentmondó magatartás vitatható Az igazság megragadása azonban cseppet sem egyszerű feladat, gyakran merül fel a tétel: miszerint a tárgyilagosság csupán illúzió. A tudósítók szerkesztők a különböző adatokból kihámozzák a t ényeket és eg y ötvözetet hoznak

létre; vagy másik változatban rámutatnak honnan származik az információ, így az olvasók vagy nézők maguk alkothatnak véleményt a dolgokról. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy a tudósítók nem elég felkészültek, ezért nem értik, amiről tudósítanak. Elképzelhető, hogy rossz forráshoz fordulnak, gyenge kérdéseket tesznek fel, rosszul ítélnek meg egy helyzetet, nem a megfelelő dolgot hangsúlyoznak, vagy pontatlanul írják le ami történt, és elmulasztják ellenőrizni az információk hitelességét. Ilyenkor nagyon nap a szerkesztő felelőssége, hisz módjában áll, javítani, módosítani az elkészült interjún, riporton, tudósításon. Igen ám, de az is előfordulhat, hogy a szerkesztő maga sem érti a sztorit; átdolgozza azt, megpróbálja egyszerűvé és vonzóvá tenni. Elképzelhető, hogy rosszul ítélik meg a hír értékét vagy éppen a közönség tájékozottságát, tudását. Arról már nem is beszélve, hogy m inden ember

másként értelmezi, másként dekódolja a kapott információt. Itt merül fel a kérdés, hogy így hogyan lehet objektíven tájékoztatni? Az információ egy-/ vagy nagy része eljut a közönséghez, de az nem feltétlenül újságírói erény. Milyen fontos tulajdonsággal kell, hogy rendelkezzen egy újságíró? - becsületesség: jellegzetes példa erre a „Des Moines Register and Tribune” közvéleménykutatása, amelynek eredményét a New York Times közölte 1983-ban. Eszerint az iowaiak a hazugságot nagyobb bűnnek tartják, minta marihuána szívást vagy a házasság előtti nemi életet. Sissela Bok 1978-ban vizsgálta a hazugságot, a hazugság igazolhatóságát és hatását. Bok nem vet el fenntartás nélkül minden hazugságot. „Inkább határozottan arra ösztönzi a leendő hazugot, hogy ragaszkodjék az igazmondás elvéhez, mely szerint először is törekedjék nem megtévesztő választási lehetőségekre, másodszor, bújjék annak a

személynek a bőrébe, akinek Általános médiaismeret 106 hazudni akar, és tegye fel magának a kérdést, mit érezne. Bok még ekkor is csak olyan helyzetekben fogadja el a hazugságot, amelyek hasonlóak a bazárhoz, ahol mind a vásárló, mind az eladó tudatában van annak, hogy c selekkel próbálnak túljárni egymás eszén. A riporterek néha azt tapasztalják, hogy esetenként egy-egy forrással tárgyalva ugyanolyan helyzetben vannak, mintha egy bazárban alkudoznának. „ Igen ám, de Bok elméletében ott van a lehetőség arra, hogy az ú jságíró vagy félreérti az információt vagy visszaél vele. Lásd: embargó, kiszivárogtatás stb Persze vannak olyan szakértők is, akik határozottan elutasítják a hazugság lehetőségét. Szintén fontos erény a szaktudás. Nem mindegy, hogy egy adott információt milyen nyelvi eszközökkel, milyen hosszan tárunk a közönség elé. A túlzottan lényegre törő újságíró torzíthat a legtöbbet, h isz

adott esetben az információ legfontosabb eleme maradhat ki a tudósításból. Ugyanekkora vétség , ha valaminek a kelleténél nagyobb figyelmet fordítunk Például egy több száz életet követő tömegbalesetet nem lehet 3 mondatban „elintézni, letudni”, míg egy Sztár legújabb párkapcsolatának 50 sort szentelünk. Persze ehhez kapcsolódik a médiára ma oly jellemző túlzás, szenzációhajhászás, hisz minden újság, televízió és rádió a versenyhelyzet miatt, rendre megpróbál „érdekesebb, véresebb és ütősebb” sztorival előállni. - talán az egyik legfontosabb erény a pontosság, tárgyilagosság. Egy ügy m inden szereplőjét meg kell próbálni megszólaltatni. Fontos, hogy mindig megmutassuk az érem mindkét oldalát, adott esetben bemutassuk az ügy minden érintettjét és ugyanakkora terjedelemben biztosítsuk a megszólalása lehetőségét. Fontos, hogy mind a nyomtatott-, mind az elektronikus médiában könnyen lehet manipulálni

képekkel!!! - Fontos, hogy a z újságíró mértékkel kövesse a „sztorit minden áron” elvét. Mindenkinek magának kell meghúznia azt az erkölcsi határt, ameddig még elmegy egy történetért, egy eseményért. Könnyen átbillenhet a riporter arra a p ontra, ahol már csak tisztességtelen eszközökkel tud hozzájutni a szükséges információhoz, közvetve magához a sztorihoz. Felmerül a kérdés: megéri-e??? - Fontos az etikai kódexek betartása!!! Általános médiaismeret 107 XII. Előadás A médiában használt technikai eszközök bemutatása- televízió, rádió, nyomtatott média Minden médiumnál léteznek vezérigazgatók, ügyvezető igazgatók, gazdasági szakemberek-, van beszerzési részleg, logisztika stb., asszisztens és titkárnő -- én csak az alkotó munkatársakra térek ki, azt is csak vázlatosan Informatív jelleggel!!!!! A nyomtatott médiában dolgozó személyek: - lapigazgató - főszerkesztő - szerkesztő -

újságíró - tördelőszerkesztő - korrektor- szöveggondozó- szöveg előkészítő - grafikus - fotóriporter - szedő - nyomdai munkatárasak - terjesztési munkatársak - PR, marketing Technikai feltételek: - diktafon - számítógép - Internet - Fénykép- archívum - A nyomtatás ismertetése kétféle módon kerül ismertetésre: Nyomtatás nyomdaiparban és Nyomtatás a számítógépen. Nyomtatás a nyomdaiparban A nyomtatás során a n yomóformáról a p apírra kerül a sz öveg és a k ép, de ehhez el kell készíteni a nyomóformát. A formakészítés magába foglalja a sz edést és a tördelést, és a Általános médiaismeret 108 nyomóforma konkrét előállítását is. Magasnyomásnál ez maga a kilövés szerinti szedés, míg ofszetnyomtatásnál a nyomólemez, mélynyomtatásnál a nyomóhenger elkészítése. A kép- és szövegfeldolgozás sokkal időigényesebb, mint az ezt követő munkafolyamatok. Tulajdonképpen a nyomdaiparon belül

ez az egyedi gyártás, az utána következő munkaműveletek már sorozatgyártásnak tekinthetők. A számítástechnikában megkülönböztetünk fekete-fehér és színes nyomtatókat (léteznek margaréta-tárcsás, mátrix, stb. nyomtatók is, de elavultságuk miatt nem foglalkozunk velük) Rádióban dolgozó személyek: - felelősszerkesztő - főszerkesztő - szerkesztő - műsorvezető - riporter - zenei szerkesztő - hírszerkesztő - sportszerkesztő - vágó - technikus - tudósító - hangmérnök- az ő feladatkörüket egyre gyakrabban veszik át a technikusok - gyártásvezető A legalapvetőbb technikai eszközök: - diktafon/riporter magnó/ Mini disc- mikrofon hozzá - számítógép/STM - vágóprogram - Internet - Hírügynökségi előfizetés Televízió: Televízióban dolgozó személyek: - felelősszerkesztő - főszerkesztő Általános médiaismeret 109 - szerkesztő (műsor témájától függ a szakterülete)

- műsorvezető - riporter - zenei szerkesztő - vágó - technikus - tudósító - operatőr - felvételvezető - hangmérnök - rendező - rendező asszisztens - technikai rendező - műszaki vezető - Gyártásvezető Televíziózáshoz szükséges technikai eszközök: - ma a műsorok nagyobb része analóg rendszeren készül - úgynevezett Beta szalagra készüknek az anyagok- ez egy ½ colos szalag. - Analóg rendszer: képet rögzítjük, majd elektronikusan vágjuk - Kamera és tartozékai: akku, statív - Lámpa, szűrők, fóliák - Mikrofon, DAT magnó vagy digitális hangrögzítés A műsorkészítéshez kell egy: - Hang/szinkronstúdió - Montírozó azaz vágóhelyiség - Stúdió - Vezérlő - Közvetítő kocsi Stb. EZ A FELSOROLÁS A TELEJSSÁG IGÁNYE NÉLKÜL KÉSZÜLT, CSAK A LEGFONTOSABBAKAT CÉLJÁBÓL!!!!!!! TARTALMAZZA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! IRÁNYADÁS Általános médiaismeret 110 XIII. Előadás

Média és a jog- a média mint a demokratizmus eszköze, a sajtószabadság értelmezései Média és a jog Média és jog (jogi értékrangsor, összeférhetetlenségek szabályozása, jogi esetek) A jog két kérdésben avatkozhat a médiába: 1. Véleményszabadság határainak korlátozásával 2. Engedélyek kiadásával Véleményszabadság határainak korlátjai: (Halmai Gábor) 1. Állam védelme: közjogi méltóságok és állami szimbólumok védelmében 2. Közerkölcs és közrend védelmében 3. Társadalmi csoportok védelmében: diszkrimináció ellen, a k isebbségek, faji és etnikai, nemi csoportok 4. Személyi jogok és magánszféra védelmében Jogi értékrangsorok: Amerika: 1. magánélet védelme 2. társadalmi csoportok védelme 3. közerkölcs és közrend védelme 4. állam védelme Németország: 1. közerkölcs és közrend védelme 2. tisztségviselők védelme 3. kiscsoportok védelme (fasiszta múlt miatt nagyon odafigyelnek) 4. magánélet védelme

(fontos, de a többinek nagyobb a hangsúlya) Magyarország: nem igazán tisztázott a helyzet jogi esetek: Amerika: 1. Disznóöböl-ügy: 1961 04 07:A New York Times-ban megjelent egy cikk arról, hogy az USA kubai emigránsokat gyűjt össze, csapatot szervez és kiképez, s a Castro uralmát Általános médiaismeret 111 megdöntő invázió a küszöbön áll. Az írás megfelelt a tényeknek Az akció megbukott, ezért utóbb Kennedy elnök magára vállalta a felelősséget, a New York Times pedig jogi következmények nélkül írhatott. 2. New York Times szabály: egy 1964-es nyertes per alapján: a köztisztviselőknek igazolnia kell, hogy rosszindulatú rágalmazást követett el ellene a média, nem pedig jóhiszemű tájékoztatást, míg a magánszemélyeknek elegendő a hanyagságot bizonyítania. 3. Pentagon papírok: 1971 06 13 köz étették a vietnámi háborúba való beugrás PR anyagát, az amerikaiak felkészítéséről. Nixon megpróbálta bíróságon

leállítani A bíróság 6 : 3 arányban a közlés mellett dönt, a sajtószabadságról szóló alkotmányos cikkely miatt. 4. Watergate- ügy: 1972-ben öt férfi tört be a Demokrata Párt székházába A helyi üggyel kezdetben csak a Washington Post foglalkoztatott, majd az is göngyölítette fel az ügyet. A betörőknél- köztük a CIA egyik ügynökénél- Fehér Házba szóló telefonszámot találtak. A két törekvő újságíró Woodvard és Bernstein- hamarosan titkos pénzalap léte kereste is kutatni kezd, mely szálak bégül magához a Nixonhoz vezetett, aki közvetlenül akarta irányítani saját kampányát. Azt illegális pénzkezelésen kívül illegális lehallgatásokra, az ellenzék lejáratásásra derült fény. Az elnök megbukott, amikor az újságírók a szemébe mondták, hogy a Watergate- üggyel kapcsolatos kérdésekben hazudott. Nixon a nyilvánosság ereje miatt bukott meg. Németország: 1. 1973-ban a ZDF által készítetett dokumentumfilm

megemlíti egy olyan embernek a nevét, aki már leülte a büntetést, és akinek későbbi állítása szerint az új életkezdését ez a film megnehezítette, őt emberi jogaiban sértette. A pert a ZDF elveszítette, pedig nem hozott a nyilvánosságra valótlanságot. 2. Potenciális gyilkosoknak: Valaki a katonaságot „potenciális gyilkosoknak” nevezte, de mivel a b íróság szerint ezt a kijelentést nem kellett volna használnia, pert vesztetett. A következő békeharcos, már csak potenciális hóhérokról beszélt, tekintve, hogy a katonák is parancsra öltek, mint a hóhérok- ő is pert vesztett. 3. Jugoszláv családra az éjszaka közepén rátört a rendőrség, majd kitoloncolta az országból, az ezt az akciót „gestapó módszernek” nevező megszabadult újságíró nem kapott büntetést. A bírói indoklás szerint ez egy nyilvánosságot is érintő szabad kritika volt. A média szabályozása: 1. Jogi jellegű: törvények 2. Környezeti jellegű:

polgárok elvárásai Általános médiaismeret 112 3. Önszabályozás: belső etikai szabályok, kódexek Média szabályozása: 1. Nemzetközi: a) műsoridő felhasználásának szabályozása: mikor mit lehet sugározni, vagy mikor mit kell b) hozzáférhetőség korlátozása: a problémás műsorok nézése feletti döntést átruházza a szülőre, aki egy chipet szerelhet a tévébe, ami az ilyen műsoroknál automatikusan kikapcsol. c) határokat átlépő tévézés szabályozása: (1989. 03 15 Európai Tanács) - emberi jogokat tiszteletben kell tartani - hírek tiszták, tényszerűek, pontosak legyenek - egységes reklám és szponzorálási szabályok - hirdető nem gyakorolhat nyomást a szerkesztőre - reklám a műsoridő max 15%-a lehet 2. Önszabályozás: a) alapjai: - Pulitzer: mivel a médiának nagy a felelőssége szabályoznia kell magát - Nemzeti Sajtótanács (1973-84, USA): az önszabályozás szándékával jött létre, tagjait a szakma alkotta, de

megbukott, mert a cenzúra intézményét látták benne. - Britt Sajtótanács (1953-90): a panaszokat vizsgálta, majd átalakult Sajtó panaszbizottsággá. b) Amerika: - Rádiók és t évék hírigazgatóinak egyesülete: az ú jságíró megtagadhatja a hírek hozzáigazítását a tulajdonoshoz. - 1970. aki valamelyik hálózat tagja, annak az etikai kódexet is el kell fogadnia - 1975: kisvárosokban elterjedt a durva beszéd, az adók a magasabb nézettség miatt kiléptek a hálózatokból. - 1980: divat lett az előítélet mentes beszéd. c) Anglia: - BBC etikai kódexe: az élet minden területére kiterjed 3. Magyar önszabályozás: (gyenge lábakon áll, mert még nem kristályosodtak ki a viszonyok) - újságíró ne foglaljon állást a vitatott kérdésben - pártatlanság kérdése bizonytalan - tekintetbe kellene venni a nézők, rokonok érzéseit - politika befonódása jellemzi Általános médiaismeret 113 - rengeteg szervezet, nem összehangolt célok,

érvek, erények Hatalmi összeférhetetlenségek szabályozása: 1. a közhivatalhoz és a magántulajdonhoz való jog ütközik egymással 2. A szabályozó elveket az alkotmánynak, vagy az alaptörvényeknek kell kimondaniuk, e miatt különböző formái vannak: - szigorúan szabályozott: mindenki kizárható, akinek érdekében állhat egyoldalú érveket szolgálni - választási lehetőséget nyújtanak: - blind-trust Az újságírás, hírgyártás jogi, társadalmi háttere Tájékoztatási alapelvek A klasszikus információs modell, illetve az információtermelés mozzanatai A jog: lényegében norma, magatartás szabály, melyet az állam, a közmegegyezés ill. a társadalmi szerződés kényszerít ki. A szabályozás demokráciában jogszabályokkal, diktatúrában jogon kívüli eszközökkel, informális úton történik. A sajtójog csak napjainkban van kialakulóban, önálló jogágként még nem létezik. Alapvetőek az alkotmányos jogok. MA: szabályozza 1.

állampolgári szabadság jogok 2. szociális, kulturális jogok 3. az állam tevékenységében való részvétel jogát 4. állampolgárok egyenjogúsága Szabadság jogok: Az egyesülési és gyülekezési jog, a lelkiismereti- és vallásszabadság törvényben garantált. A jó hírnévhez való jog is szabadság jog Ez a jog nem korlátlan, lehet korlátozni: - törvényben - időlegesen - a legszükségesebb mértékben - rendkívüli helyzetekben MA: 61. szakasz Általános médiaismeret 114 Deklarálja minden polgár jogát a s zabad véleményalkotásra, és elismeri, hogy az alkotmány elfogadja a sajtószabadságot (korlátozni csak kivételes helyzetben lehet.) A sajtószabadság - Az előzetes cenzúra tilalma - Sajtótermék elkobzására ma csak jogszabálysértés esetén, bírói határozat alapján kerülhet sor. - A sajtótermék terjesztése szabad, korlátozni csak törvényi úton lehet. - A sajtótermék szerzői, kiadói, előállítói,

terjesztői ellen eljárást csak jogellenes cselekmény elkövetése miatt, csak bírói úton lehet indítani. Az újságíró, amennyiben átadja az anyagot a szerkesztőnek, attól kezdve az anyag a médiumé, a lényeges változtatáshoz azonban ki kell kérni az újságíró és az alany véleményét, engedélyét. Sajtótörvény 1986/II. törvény A II. világháború utáni első jogszabály, melynek módosított változata jelenleg is érvényes. Tartalmát tekintve rendkívül elvont, inkább rövid sajtórendészeti szabályzat Pl. nem kerülhetett bele az, hogy az újságíró a társadalom képviseletében és érdekében jár el (mert megkérdőjelezi a párt lényegét). 1989 után letisztázták, és még inkább sajtórendészeti jelleget vett fel. Fontosabb részei: - Kimondja, hogy minden polgárnak joga van tájékoztatást kapni, szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekről. - A sajtó feladata a hiteles, pontos, gyors tájékoztatás

(alapelvei) - Hiteles képet adjon a sajtó a közállapotokról és a nemzetközi eseményekről - Segítse elő a társadalmi események közötti összefüggések megértését. A sajtószabadság korlátai: - Nem valósíthat meg bűncselekményt - Nem szólíthat fel bűncselekmény elkövetésére - Nem sértheti a közerkölcsöt - Nem sértheti mások személyhez fűződő jogait - Nem szolgálhat burkolt reklám tevékenységet (a reklámokat el kell különíteni a tájékoztatástól) Általános médiaismeret 115 állami szervek kötelességei: Az állami és társadalmi szervek kötelesek a sajtót megfelelő felvilágosítással, adatok átadásával segíteni. A felvilágosítás csak akkor tagadható meg, ha - a sajtószabadság korlátaiba ütközik - állami, üzleti, magánéleti titkot sért, és a jogosult nem adott felmentést Tartalmi szabályok: A sajtó az érdekeltek hozzájárulása nélkül is adhat tájékoztatást a n yílt bírósági

tárgyalásokról, állami-, gazdasági-, társadalmi szervezetek és ezek bizottságai nyilvános üléseiről. A sajtó szervezetével és igazgatásával a sajtójog foglalkozik. Az újságíró jogai és kötelezettségei: joga van - bárkitől felvilágosítást kérni - a felvilágosítást adó személy kilétét titokban tartani (kérésére kötelező) kötelessége: - a kapott információkat kellő körültekintéssel, ellenőrzéssel és a valóságnak megfelelően közlésre előkészíteni - a tényeket, eseményeket teljes egészében közzé tenni - a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot a nyilatkozó személy kérelmére bemutatni; nem közölheti az anyagot, ha a n yilatkozó visszavonja nyilatkozatát, mert az újságíró megváltoztatta. De a nyilatkozó nem vonhatja vissza indoklás nélkül, csak ha változtatás történt. A felvételt el kell tenni bizonyítékként - megtagadni az olyan közlés tartalmi kialakításában való közreműködést,

amely ellentétben áll a törvény rendelkezéseivel (pl. nem vehet részt tüntetésen, még magánemberként sem, nem segíthet terroristáknak stb.) - Ha a sajtó egy nyilatkozathoz észrevételt, megjegyzést, értékelést fűz, akkor köteles az érdekeltet értesíteni, és észrevételét közölni. - Ha a szerkesztő az újságíró anyagát tartalmilag lényegesen megváltoztatja, akkor kérnie kell az újságíró engedélyét ill. ismételten el kell kérni a nyilatkozó engedélyét 1996/1. törvény a Médiatörvény- lsd XIV előadás Általános médiaismeret 116 Alkotmány 59. A közérdekű adatok megismeréséhez való jog - Minden állampolgárt megillet a személyes adatokhoz való jog. (ez nem hagyományos védelmi intézkedés, hanem aktív információs önrendelkezési jog) - Mindenkinek joga van ahhoz, hogy közérdekű adatokat szabadon megismerhessen (A gondolatközlés a sajtó valódi garanciája). 1992. évi adatvédelmi törvény - Biztosítja az

információszerzés legális lehetőségét - Állami, helyi, önkormányzati feladatot ellátó szerv vagy s zemély a f eladatköréhez tartozó ügyekben (a gazdálkodási ügyekben is) köteles elősegíteni a közvélemény pontos, gyors tájékoztatását. - Az érintett szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben levő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatokat a törvény alapján az arra jogosult szerv állami vagy szolgálati titokká nyilvánította (a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot a törvény a honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési, pénzügyi, ? külügyi érdekekre, bírósági eljárásra tekintettel korlátozhatja). - A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek 15 napon belül közérthető formában eleget kell tenni - A kérelem megtagadásáról 8 napon belül kell értesíteni a kérelmezőt - Az elutasítási kérelemről indokairól az adatvédelmi ombudsmant évente értesíteni

kell. - Az elutasított kérelmező a bírósághoz fordulhat. - A megtagadás jogszerűségét, megalapozottságát az adatokat kezelő szervnek kell bizonyítania. 1995. évi államtitokról és szolgálati titokról szóló törvény Államtitok:az az adat, amelyről a minősítő kétséget kizáróan megállapítja, hogy annak az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelenek tudomására hozatala, sérti vagy veszélyezteti a közérdeket. Ideje maximum 90 év lehet. Szolgálati titok: olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatala sérti valamely állami vagy közfeladatot ellátó szerv működését. Ideje maximum 20 év lehet Általános médiaismeret 117 BTK Államtitoksértés 221. s zakasz a)jogosulatlanul megszerzi vagy tevőlegesen részt vesz a megszerzésében(nem is kell nyilvánosságra hozni). b) a tudomására ill. birtokába jutott információt jogosulatlanul

felhasználja; illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi (kiszivárogtatás), illetékes személy részére hozzáférhetetlenné teszi, bűncselekményt követ el (1 – 5 év) Adatvédelmi törvény, sajtó tájékoztatási kötelezettsége. Személyek polgári jogi védelme (részben személyiségi jogok) BTK 76. szakasz Személyhez - fűződő magánszemélyek jogok bármilyen nemzetiségük hátrányos sérelmét jelenti megkülönböztetése, vagy különösen nemük, felekezetük fajuk, szerint. - továbbá a lelkiismereti szabadság sérelme (személyes szabadság jogellenes korlátozása, testi épség, egészség sérelme), - valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése. A személyhez fűződő jogok védelme (kiterjed a jó hírnév védelmére is) BTK 78. szakasz A jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis

színben tüntet fel. BTK 79. szakasz Ha valakiről (napilap stb.) médium valótlan tényt közöl ill híresztel, illetőleg valós tényt hamis színben tüntet fel – a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül – követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). – helyreigazítást a kézhezvételtől számított 8 napon belül azonos módon, a legközelebbi számban, rádió, TV esetében azonos napszakban kell közölni. Rágalmazás BTK 179. szakasz Aki valakiről más előtt (akárcsak egy személy előtt) a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel (női pletyka), vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ, vétséget követ el (max. 1é v). Általános médiaismeret 118 A büntetés két év, ha a rágalmazás - aljas indokból, - nagy

nyilvánosság előtt, jelentős érdeksérelmet okozva követik el. BTK Becsületsértés Aki a 179. s zakasz 180. s esetén kívül zakasz mással szemben – sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységének – összefüggésével nagy nyilvánosság előtt a becsület csonkítására alkalmas kifejezést használ vagy egyéb ilyen cselekményt követ el, vétség miatt (1 év) ugyanúgy büntetendő, mint aki a becsületsértést tettlegesen követi el. BTK 182. szakasz A rágalmazás és becsületsértéssel kapcsolatban meghatározott bűncselekmények miatt nem büntethető az elkövető, ha a becsület csorbítására alkalmas tény igaznak bizonyul. A valóság bizonyításának akkor van helye, ha a t ény állítását, híresztelését ill. az erre közvetlenül utaló kifejezés használatát a közérdek ill. bárkinek a jogos személyes érdeke indokolta. Általános médiaismeret 119

XIV. Előadás Centralizált- e média? Milyen a felépítése Az 1996-os Médiatörvény Centralizált-e a média? ORTT A magyar médiatörvény; az ORTT és a közalapítványok szervezeti felépítése Az ORTT felépítése: Duna TV kuratóriuma Rádió kuratóriuma MTV kuratóriuma ORTT: Országos Rádió és Televízió Testület: 3 kuratórium működik, mindegyiknek van elnöksége. A kereskedelmi TV-k fölött is ez áll ORTT elnökségének felépítése: minimum 5 tagja van, a kormány 2 főt delegál, a többi párt egyet – egyet. 4 évre választják őket, jó fizetést kapnak és nem hívhatók vissza, a tagokat a Parlament választja meg 50%-os többséggel. Az elnökség munkáját a kuratórium legitimálja Ugyanolyan jogokat élveznek, mint az országgyűlési képviselők. A kuratóriumok felépítése: Az elnökség minimum 8 t agú --4 évre választja az országgyűlés egyszerű többséggel, a jelöltek egyik felét a kormánypártok, másik felét az

ellenzék javasolja. Minden képviselőcsoport legalább egy jelöltjét meg kell választani. A kuratóriumok elnökségei írják ki és b írálják el a p ályázatot a 3 médiaelnök tisztének elnyerésére, beleszólhatnak a műsorstruktúrába ajánlás formájában. AZ ORTT-nek a Méd iatörvény értelmében nincs beleszólása. Általános médiaismeret 120 A kuratórium tagjai körülbelül húszan vannak --civil társadalmi szervezetek tagjai, kevés pénzért, sorsolással kerülnek be a kuratóriumba és egy évre választják őket. ORTT feladatai: 1. műholdas csatornák pályáztatása: a frekvenciákra lehet pályázni Az RTL és az MTM volt a két nyertes az első pályázat idején. A sugárzási frekvenciákhoz hozzá tartozik a sugárzási energia, amit el kell osztani: hol és mit lehessen fogni. Kisebb kereskedelmi tevékenység már 1991-92-től létezik, a két nagy adó 1997. októbere óta sugároz 2. műsorfigyelő funkció- elemző szolgálat:

szociológusokból áll, akik azt ellenőrzik, hogy a csatornák megfelelnek- e Médiatörvénynek. Jelentésükre támaszkodva szankcionálják a csatornákat, akár be is szüntethetik azokat, még a sugárzási jogot is elvehetik tőlük. 3. ellenőrző funkció 4. szankciók alkalmazása 5. közgyűlések tartása 6. média elnök pályáztatása (a pályázatokat csak az elnökség olvashatja el, ők tesznek javaslatot az elnök személyére Panaszbizottság: Panasz benyújtás menete: (A Panaszbizottság 5 –6 tagú, elnökének jogi végzettsége van) 1. a panaszt a műsorszolgáltató (műsorszóró) elnökéhez kell benyújtani 48 órán belül 2. ha „kedvező” válasz született értelemszerűen nincs több lépés, amennyiben nem: akkor fellebbezhetünk a panaszbizottságnál a műsor sugárázásától számított 6 napon belül (az elnök válaszát nem kell megvárni) 3. Ha ez sem vezet eredményre, akkor az ORTT – nél lehet fellebbezni A Panaszbizottság egy

éves jelentésben összegzi munkáját az ORTT felé. Az ORTT elnöke: Kovács György A Magyar Rádiónak jelen pillanatban nincs elnöke, Kondor Katalin 2005. a ugusztus 1-én megbízatásának lejártakor átadta a Rádió ügyeit Hollós János, korábbi alelnöknek, aki azóta a Magyar Rádió ügyvezetője. Hollós János a Magyar Rádió vezetésére a következő elnök megválasztásáig jogosult. Magyar Televízió elnöke: Rudi Zoltán A Duna Televízió: Cselényi László A Médiatörvény (1996/I.) A médiatörvény 1996. január 1-én lépett életbe 1997. októberétől beindulnak a kereskedelmi adók Általános médiaismeret 121 I. Fejezet Általános rendelkezések (mindenkinek) Értelmező rendelkezések: 1. Adásidő: a műsoridő és a műsorszolgáltatás során közzétett egyéb, műsorszámnak nem minősülő információk időtartamának összege. Műsorszámnak nem minősülő információ a mérőjel, a monoszkóp, a műsorszignál, a szünetjel, a

pontos idő közlése, a bemondónak műsorszámhoz nem kapcsolódó közlése, továbbá a műszaki hibából eredő műsorszünet. . 4. Burkolt reklám: az a műsorszám vagy műsorszámon belüli tájékoztatás, amely semleges információ látszatát keltve ösztönöz áru vásárlására, vagy szolgáltatás igénybevételére, vagy bármely más üzleti magatartásra. 7. Főműsoridő: rádióban a 6 óra 30 perc és 9 óra 30 perc, televízióban a 18 óra 30 perc és 21 óra 30 perc közötti időszak. 8. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több műsorszolgáltató összekapcsolódása ugyanazon műsorszám, vagy műsor egyidejű, vagy csaknem egyidejű szolgáltatására. 9. Hálózatos műsorszolgáltató: az a műsorszolgáltató, amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos műsorszolgáltatásban terjesztésre kerül, és a műsorszolgáltatásért felelősséggel tartozik. 10. Helyi műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éves

átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él. 11. Jótékonysági felhívás: az a műsorban - pénzbeli vagy más gazdasági természetű ellenszolgáltatás nélkül - közzétett műsorszám vagy műsorszám része, amely segítség nyújtására szólít fel természetes személy, természetes személyek valamely csoportja vagy ezek támogatására alapított társadalmi szervezet, alapítvány stb. érdekében 14. Klasszikus reklám: minden olyan reklám, amely nem minősül közvetlen ajánlatnak 15. Körzeti műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb mint a fele él. 16. Közérdekű közlemény: a) az állami vagy helyi, területi önkormányzati feladatot ellátó szervezet, illetve természetes személy kérésére és általa meghatározott tartalommal közzétett műsorszám, amely

a lakosság figyelmének felkeltését szolgálja, Általános médiaismeret 122 b) nem politikai cél előmozdítására közzétett olyan műsorszám, mely közérdekű cél támogatására szólít fel, ilyen eseményt vagy célt népszerűsít, továbbá az ilyen cél megvalósulását veszélyeztető körülményre hívja fel a figyelmet. 17. Közműsorszolgáltató: olyan műsorszolgáltató, amely az Országos Rádió és Televízió Testület által elfogadott saját műsorszolgáltatási szabályzat alapján műsorában többségében közszolgálati műsorszámokat szolgáltat. 18. Közszolgálati műsor: az a műsor, melyben a közszolgálati műsorszámok meghatározó szerepet játszanak, és amely a műsorszolgáltató vételkörzetében élő hallgatókat, nézőket rendszeresen tájékoztatja közérdeklődésre számot tartó kérdésekről. 19. Közszolgálati műsorszám: a műsorszolgáltató vételkörzetében (országos, körzeti, helyi) élő hallgatók,

nézők tájékozódási, kulturális, állampolgári, életviteli szükségleteit, igényeit szolgáló műsorszám, így különösen: a) a művészeti alkotás, az egyetemes, a magyar és a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúráját, valamint a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek életét, a kisebbségi álláspontokat bemutató közlés, b) oktatási, képzési célú ismeretek közzététele, c) tudományos tevékenység és eredmények ismertetése, d) a vallásszabadság megvalósulását szolgáló, valamint az egyházi és a hitéleti tevékenységet bemutató műsorok, e) a g yermek- és ifjúsági műsorok, valamint a gyermekvédelem céljait szolgáló ismeretterjesztő, felvilágosító műsorok, f) a mindennapi életvitelt segítő, az állampolgárok jogi és közéleti tájékozódását szolgáló, az egészséges életmódot, a környezetvédelmet, a természet- és tájvédelmet, a közbiztonságot, a közlekedésbiztonságot

elősegítő ismeretek terjesztése, g) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszám, h) a hírszolgáltatás. 20. Közszolgálati műsorszolgáltató: olyan műsorszolgáltató, amelynek működését közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat határozza meg, feladata többségében közszolgálati műsor szolgáltatása, fenntartása alapvetően közpénzekből történik, társadalmi felügyelet alatt áll, alapvető jogait és kötelességeit e törvény állapítja meg. 24 Magyarországi műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek Általános médiaismeret a) műsorszolgáltatója 123 magyarországi lakóhellyel rendelkező természetes személy, magyarországi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vagy b) közzétételére használt műsorterjesztő

berendezést, hálózatot a Magyar Köztársaság területén telepítették. Nem minősül magyarországi műsorszolgáltatásnak a Magyar Köztársaság területén kívülről származó, változtatás nélkül, egyidejűleg közzétett műsorszolgáltatás. 39 Politikai hirdetés: olyan műsorszám, amely párt, politikai mozgalom a) választásokon való részvételének, sikeres szereplésének, jelöltjének, népszavazási kezdeményezésének támogatására szólít fel, befolyásol, b) nevét, tevékenységét, céljait, jelszavát, emblémáját, a róla alkotott képet népszerűsíti. 40. Tudatosan nem észlelhető reklám: olyan reklám, amelynek közzétételekor - az időtartam rövidsége vagy más ok következtében - a műsorszám nézőjére, hallgatójára a lélektani értelemben tudatos észleléshez szükséges ingerküszöbnél kisebb erősségű hanghatás, fényhatás keltette inger hat. 41. Reklám (hirdetés): olyan nyilvános tájékoztatásként

ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében közzétett műsorszám, illetve rendelkezésre bocsátott műsoridő, amely megnevezett vagy ábrázolt áru - termék, szolgáltatás, ingatlan, jog és k ötelezettség - értékesítését, vagy más módon ellenérték fejében történő igénybevételét vagy a reklámozó által kívánt más hatás elérését segíti elő. 42. Saját gyártású műsorszám: olyan műsorszám, amelyet többségében a) műsorszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló természetes személy, illetőleg b) műsorszolgáltató által viselt költségek terhére magyarországi lakóhelyű természetes személy, magyarországi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság készített, és az így létrejött műsorszámhoz fűződő - törvényben meghatározott - vagyoni jogok a műsorszolgáltatót illetik meg. 43. Szakosított műsorszolgáltatás: az a műsorszolgáltatás, amelynek

műsorát a napi műsoridő legalább nyolcvan százalékában a műsorszolgáltató által pályázatban vagy bejelentésben vállalt azonos műfajú műsorszámokból szerkesztenek meg. 44. Támogatás: valamely - reklámnak nem minősülő - műsorszám elkészítéséhez, nyilvános közzétételéhez a műsorszolgáltatónak nyújtott pénzbeli vagy más gazdasági természetű hozzájárulás annak érdekében, hogy a támogató vagy általa meghatározott harmadik személy nevét, védjegyét, megkülönböztető jelzését, a róla alkotott képet népszerűsítse. Általános médiaismeret 124 II. FEJEZET A MŰSORSZOLGÁLTATÁS ELVEI ÉS SZABÁLYAI A) RÉSZ Általános alapelvek és szabályok 3. § (1) A Magyar Köztársaságban a műsorszolgáltatás - e törvény keretei között - szabadon gyakorolható, az információk és a vélemények műsorszolgáltatás útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi műsorok

szabadon vehetők. A műsorszolgáltató - a törvény keretei között - önállóan határozza meg a műsorszolgáltatás tartalmát, és azért felelősséggel tartozik. (2) A műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét, tevékenysége nem sértheti az emberi jogokat, és nem lehet alkalmas a személyek, nemek, népek, nemzetek, a n emzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbségek, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére. (3) A műsorszolgáltatás nem irányulhat semmilyen kisebbség, sem bármely többség nyílt vagy burkolt megsértésére, kirekesztésére, annak faji szempontokon alapuló bemutatására, elítélésére. 4. § (1) A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, vitatott kérdésekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, időszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie. (2) A műsorszolgáltatásban

közzétett műsorszámok összessége, illetőleg ezek bármely tartalom vagy műfaj szerinti csoportja nem állhat párt vagy politikai mozgalom, illetve ezek nézeteinek szolgálatában. (3) A műsorszolgáltató politikai tájékoztató és hírszolgáltató műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - műsorszolgáltatónál politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot - kivéve a hírmagyarázatot - nem fűzhetnek. (4) A műsorban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni. Általános médiaismeret 125 5. § (1) A vallási vagy hitbeli meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások bemutatása előtt a közönség

figyelmét erre a körülményre fel kell hívni. (2) A vallási vagy világnézeti nevelésre szánt, illetve arra alkalmas műsorszámot e jellegének előzetes feltüntetésével lehet közzétenni. (3) Nem szabad kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket vagy hangokat közzétenni. (4) A kiskorúak személyiségfejlődésére ártalmas, így különösen az erőszak öncélú alkalmazását magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot csak 23.00 és 500 óra között lehet közzétenni Közzététel előtt erre a közönség figyelmét fel kell hívni. (5) A kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorszám közzététele tilos. 2. Cím Egyes műsorszerkezeti követelmények 6. § A rádió zenei műsorszámokból szerkesztett évi műsoridejének legalább tizenöt százalékát magyarországi gyártású zenei műsorszámokból kell

szerkeszteni. Ezt az előírást nem kell alkalmazni az olyan műsorszolgáltatóra, mely nem közöl zenei műsorszámokat. 7. § (1) Az országos és a körzeti televízió évi teljes műsoridejének legalább tíz százalékában, 1999. január 1-jétől legalább tizenöt százalékában olyan műsort köteles bemutatni, illetve a számvitelről szóló 1991. évi XVIII törvény 15 §-ának (7) bekezdése szerinti éves ráfordítása legalább hét százalékát, 1999. j anuár 1-jétől legalább tizenkettő százalékát olyan műsor költségeire köteles fordítani, amelyet külső vállalkozóval készíttetett vagy attól - öt évnél nem régebben készült műsorként - szerzett be. E vállalkozásban a televíziónak nem lehet közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetőleg a televízió vezetőjének, vezető állású alkalmazottjának, a Ptk. 685 § b) pontja szerinti közeli hozzátartozóinak nem lehet munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy

tulajdoni érdekeltsége. Az így meghatározott műsorszámoknak - a filmalkotások kivételével magyarországi gyártásúaknak kell lenniük (2) A hálózatba való kapcsolódás során bemutatott műsort az (1) bekezdés szerinti követelmény teljesülése szempontjából csak a hálózatos műsorszolgáltató tekintetében lehet figyelembe venni. (3) Az országos és a körzeti televízió műsorszolgáltatás - filmalkotások, reklám, hírek, sportközvetítések, vetélkedők és játékok nélkül számított - évi műsoridejének legalább tizenöt Általános médiaismeret 126 százalékát, 1999. január 1-jétől húsz százalékát magyarországi gyártású műsorszámokból szerkeszti meg. 8. § (1) Az országos és a körzeti műsorszolgáltató - a szakosított műsorszolgáltató kivételével - napi műsoridejének tíz százalékában köteles közszolgálati műsorszámokat szolgáltatni. (2) Közszolgálati műsorszámokat a főműsoridőben legalább

huszonöt percben kell szolgáltatni. Ha a műsorszolgáltató a főműsoridőben nem ad műsort, 700 és 1830 óra közt kell közszolgálati műsorszámokat szolgáltatnia legalább huszonöt percnyi műsoridőben. (3) Az országos televízió főműsoridőben legalább húsz perc, országos rádió legalább tizenöt perc önálló hírműsort köteles egybefüggően szolgáltatni. A más magyarországi műsorszolgáltatótól átvett híranyag a hírműsor húsz százalékát nem haladhatja meg. (4) Földfelszíni műsorszórással működő országos televízió szakosított műsorszolgáltatóként nem működhet. 3. Cím Nyilvános rendezvény közvetítése 4. Cím Reklámkorlátok és -tilalmak 10. § (1) A reklám tényállításaiért - a tudatos félrevezetés kivételével - a műsorszolgáltató e törvény szerint felelősséggel nem tartozik. (2) Lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződés reklám útján a műsorszolgáltatásban nem terjeszthető.

(3) Nemzeti ünnepek eseményeiről, vallási és egyházi szertartásokról készített műsorszámok közlését közvetlenül megelőzően és azt közvetlenül követően reklám nem közölhető. (4) A műsorszolgáltató híreket közlő és időszerű politikai tájékoztató műsorszámokban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársai sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben. (5) Burkolt, illetve tudatosan nem észlelhető reklám nem közölhető. 11. § ( 1) Választási időszakban az országgyűlési képviselők, illetőleg a helyi, területi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai hirdetést műsorszolgáltatásban közzétenni. Választási időszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. Általános

médiaismeret 127 (2) Külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos. 12. § ( 1) A reklám, a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és politikai hirdetés közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, a műsorszolgáltató felelősségét vagy szabadságát érintő módon nem befolyásolhatja a műsor tartalmát vagy - az időpont kivételével - műsorszám műsorbeli elhelyezését. (2) A műsorszolgáltató a közérdekű közlemény, a jótékonysági felhívás és a politikai hirdetés tartalmáért e törvény szerint felelősséggel nem tartozik. 13. § ( 1) Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, kizárólag orvosi rendelvényre igénybe vehető gyógyszert, továbbá gyógyászati eljárást népszerűsítő, ismertető reklámot. (2) Az alkoholtartalmú italok reklámozását tartalmazó műsorszám a) nem szólhat

kiskorúakhoz, és nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút, b) nem ösztönözhet túlzott alkoholfogyasztásra, és nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív megvilágításban, c) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, d) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának bármilyen jótékony egészségügyi hatása lenne, e) nem tehető közzé főműsoridőben, az alacsony alkoholtartalmú ital kivételével, f) nem tehető közzé kiskorúak számára készült műsorszámot közvetlenül megelőzően, illetve közvetlenül azt követően. 14. § ( 1) A reklám nem szólíthat fel közvetlen formában kiskorúakat, hogy s züleiket vagy más felnőtteket játékok, illetve más áru vagy szolgáltatás vásárlására vagy igénybevételére ösztönözzék. (2) A reklám a

játék tényleges természetét és lehetőségeit illetően nem lehet félrevezető. (3) A reklám nem mutathat gyermekeket erőszakos helyzetben, és nem buzdíthat erőszakra. (4) A kiskorúaknak szóló reklám nem építhet a szülők vagy tanárok iránti bizalomra. 15. § (1) Reklámot, közérdekű közleményt, jótékonysági felhívást, politikai hirdetést a) e jellegének a közzétételt közvetlenül megelőző és azt követő megnevezéssel, továbbá b) egyéb műsorszámoktól optikai vagy akusztikus módon, jól felismerhetően, elkülönítve kell közzétenni. Általános médiaismeret 128 (2) Közérdekű közlemény és jótékonysági felhívás közzétételekor annak forrását egyértelműen meg kell nevezni. A 2 § 16 pontjának a) alpontja szerinti közérdekű közlemény közzétételéért a műsorszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet. (3) A közérdekű közlemény időtartama a két percet nem haladhatja meg. A korlátozás nem

vonatkozik a 137. § szerinti közérdekű közleményre 16. § ( 1) A napi műsoridőnek legfeljebb tizenöt százaléka lehet klasszikus reklám A reklámidő elérheti a húsz százalékot, ha az magában foglalja a közvetlen ajánlatokat. (2) A műsorszolgáltatás műsoridejének - bármiként számított - egy óráján belül a klasszikus reklám nem haladhatja meg a tizenkét percet. (3) A közvetlen ajánlat időtartama nem haladhatja meg naponta az egy órát. (4) Éjféltől hajnali öt óráig terjedő időszakban a közvetlen ajánlatokra az (1) és (3) bekezdésben foglalt korlátozások nem vonatkoznak. (5) A nem nyereségérdekelt műsorszolgáltató óránként három perc reklámot sugározhat. (6) A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott műsorszolgáltatásra az (1)(3) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. (7) A képernyőszövegre - ha annak vételkörzete nem haladja meg a helyi műsorszolgáltatás vételkörzetét - az (1)-(3)

bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók. (8) Az országos és a körzeti televízió - a nem filmre szakosodott műsorszolgáltató kivételével - a reklámbevételének hat százalékát új, magyarországi filmalkotás létrehozására köteles fordítani. Ez legalább fele részében játékfilm, dokumentumfilm, népszerű tudományos film vagy animációs film, harminc százalékában nem saját gyártású alkotás. E kötelezettség filmgyártást támogató közalapítvány vagy állami alap részére - a bemutatási jogon kívüli egyéb megkötés nélkül - befizetett pénzösszeggel is teljesíthető. E kötelezettség szempontjából a befizetett összeget kétszeres szorzóval kell figyelembe venni. 17. § (1) Reklámot műsorszámok között lehet közzétenni (2) A (3)-(6) bekezdésekben meghatározott feltételek szerint műsorszámon belül is közzétehető reklám úgy, hogy az ne sértse a műsorszám értékét, valamint a műsorszám szerzői jogi

jogosultjának jogát és jogos érdekét. (3) Olyan műsorszámokban, amelyek önálló részekből állnak össze, továbbá a sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben szünetek vannak, a reklám a r észek között és a szünetekben közzétehető. (4) Nem lehet reklámmal megszakítani vagy megrövidíteni azt a műsorszámot, amely a) hír vagy időszerű politikai tartalmú, és időtartama nem haladja meg a harminc percet, Általános médiaismeret 129 b) tizennégy év alatti kiskorúakhoz szól, és időtartama nem haladja meg a harminc percet, c) nemzeti ünnepek eseményeiről tudósít, vagy d) vallási, illetve egyházi tartalmú. (5) A műsorszámon belül közzétett reklám vagy reklám-összeállítások között legalább húsz percnek kell eltelnie. (6) A negyvenöt percnél hosszabb filmalkotás a szerzői jog jogosultjának engedélyétől függően negyvenöt perces időszakonként egyszer szakítható meg reklámmal. Ha a játékfilm,

televíziófilm időtartama legalább húsz perccel hosszabb kétszer vagy többször negyvenöt perces időszaknál, akkor az további egy esetben megszakítható reklámmal. A műsormegszakító reklámok között legalább húsz perc műsoridőnek kell eltelnie. 5. Cím Támogatott műsorszámok 6. Cím Kiegészítő műsorszolgáltatás és értéknövelő szolgáltatás B) RÉSZ A közszolgálati műsorszolgáltatás, és a közműsor-szolgáltatás alapelvei és szabályai 1. Cím Általános szabályok 22. § ( 1) Közszolgálati műsorszolgáltatást e törvényben meghatározott műsorszolgáltató végezhet. .2 Cím A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató műsorára vonatkozó közös szabályok 23. § ( 1) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különösen köteles a nemzet, a nemzeti, az etnikai, a nyelvi és más kisebbségek méltóságát és alapvető érdekeit tiszteletben tartani, nem sértheti más

nemzetek méltóságát. Általános médiaismeret 130 (2) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató rendszeresen, átfogóan, elfogulatlanul, hitelesen és pontosan tájékoztat a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről, a vételkörzetében élők életét jelentősen befolyásoló eseményekről, összefüggésekről, vitatott kérdésekről, az eseményekről alkotott jellemző véleményekről, az eltérő véleményeket is beleértve. E feladatok ellátása során gondoskodik a 137 §-ban nem említett közérdekű közlemények nyilvánosságra hozataláról. (3) A közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének, a kisebbségi álláspontoknak a megjelenítését, a műsorszámok változatosságával gondoskodik a nézők széles köre, illetve minél több csoportja érdeklődésének színvonalas kielégítéséről. (4) A

közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató különös figyelmet fordít a) az egyetemes és a nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínűség érvényesülésére, b) a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló, ismereteit gazdagító műsorszámok bemutatására, c) a v allási és eg yházi, továbbá a n emzeti, etnikai és m ás kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére, d) az életkoruk, szellemi és lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetű csoportok számára fontos információk elérhetővé tételére, különös tekintettel a gyermeki jogokat ismertető, a gyermekek védelmét szolgáló, az igénybevehető szolgáltatásokról tájékoztatást nyújtó műsorok főműsoridőben történő bemutatására, e) az ország különböző területeinek társadalmi, gazdasági, kulturális életét megjelenítő

műsorszámok bemutatására. 24. § ( 1) A közszolgálati műsorszolgáltatónál és a közműsor-szolgáltatónál a reklám időtartama egyetlen - bármiként számított - műsorórában sem haladhatja meg a hat percet. A napi műsoridő átlagában számított óránként a reklám időtartama nem haladhatja meg az öt percet. (2) A reklám időtartamába a reklámtartalmú képernyőszöveg - kivéve a műsoridőn kívüli képernyőszöveget - megjelenítése is beleszámít. (3) Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban reklám csak műsorszámok - összetett műsorszámokban az egyes műsorszámok - között tehető közzé. A sport- és más olyan közvetítésekben, amelyekben természetes szünetek vannak, a r eklám a részek között és a szünetekben közzétehető. Általános médiaismeret 131 (4) Közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató műsorában alkoholtartalmú ital nem reklámozható. A

közszolgálati műsorszolgáltató és a közműsor-szolgáltató műsorszámát nem támogathatja a fő tevékenysége szerint alkoholtartalmú ital előállítója és forgalmazója. (5) A közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban rendszeresen szereplő belső és külső munkatársak - a munkavégzésükre irányuló jogviszonyuktól függetlenül - sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg műsorszolgáltatónál reklámban, illetve politikai hirdetésben. (6) Az erőszak öncélú alkalmazását követendő magatartási mintaként bemutató, illetőleg a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámot tilos közzétenni. 25. § Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban csak az alábbi műsorszámok támogathatók: a) vallási és egyházi tartalmú műsorszámok, b) művészeti és kulturális eseményeket bemutató, közvetítő műsorszámok, c) a nemzeti és az etnikai kisebbségi anyanyelvű, illetve a

nemzeti és et nikai kisebbségek életét, kultúráját bemutató műsorszámok, d) az életkoruk, testi, szellemi vagy lelki állapotuk, társadalmi körülményeik következtében súlyosan hátrányos helyzetben lévő csoportok számára készített műsorszámok. 3. Cím A közszolgálati műsorszolgáltatásra vonatkozó külön szabályok 26. § (1) A közszolgálati műsorszolgáltató kötelessége elősegíteni a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának és anyanyelvének ápolását, az anyanyelvükön való rendszeres tájékoztatást. E feladatot országos, illetve - a kisebbség földrajzi elhelyezkedésének figyelembevételével - körzeti vagy helyi műsorszolgáltatásban, a kisebbség igényeinek megfelelő műsorszámokkal, a televízióban szükség szerint feliratozással vagy több nyelvű sugárzással teljesíti. A nemzetiségi műsorok időtartama sem országos, sem körzeti összesítésben nemzetiségenként nem lehet

kevesebb, mint a t örvény hatálybalépésekor. (2) A nemzeti és et nikai kisebbségek országos önkormányzatai - ennek hiányában országos szervezetei - a közszolgálati műsorszolgáltatónál rendelkezésükre álló műsoridő felhasználásának elveiről önállóan döntenek. E döntésüket - mely nem érintheti a műsorszám tartalmát és a műsorszerkesztést - a közszolgálati műsorszolgáltató köteles figyelembe venni. Általános médiaismeret 132 27. § ( 1) A közszolgálati műsorszolgáltató a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű dokumentumok tartós megőrzéséről archívumában gondoskodik, azokat szakszerűen összegyűjti, tárolja, gondozza. .4 Cím Közszolgálati műsorszolgáltatási szabályzat és műsorszolgáltatási szabályzat III. FEJEZET ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET IV. FEJEZET A KÖZSZOLGÁLATI MŰSORSZOLGÁLTATÓK V. FEJEZET A MŰSORSZOLGÁLTATÁS

TÁMOGATÁSÁNAK RENDSZERE VI. FEJEZET MŰSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁG VII. FEJEZET MŰSORELOSZTÓ RENDSZER ÁLTAL TÖRTÉNŐ MŰSORSZOLGÁLTATÁS, ILLETVE MŰSORELOSZTÁS VIII. FEJEZET A TULAJDONRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK IX. FEJEZET EGYES ORSZÁGOS PÁLYÁZTATÁSA X. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK XI. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK MŰSORSZOLGÁLTATÁSI JOGOSULTSÁGOK Általános médiaismeret 133 XV. Előadás A tájékoztatás joga és kötelessége: sajtótörvény, médiaetika Média és etika (médiaetikai szabályok a sajtótörténetben, a média és a hírérték viszonya) sajtótípus feladat referáló (első szakasza) a megrendelő etika igényének pontos, tömör, érthető (inkább kielégítése csak normák) abszolutista korban (referáló államrend védelme, uralkodó a status quo, a nyugalom, az második szakasza) szolgálata egyensúly fenntartása morális sajtó a hit terjesztése a felvilágosodott, illetve a hitük által meghatározott

értékek pártsajtó párt hatalomra juttatása szolidaritás nagypolgári sajtó polgári értékek védelme mértékletesség, kritikusság, bölcsesség, status quo fenntartása bulvárlapok tömegek szórakoztatása, az az elit utánzása, leleplezése igazság kiderítése, a tévedés joga, az információ a közösségé modern, tömeglapok nagy presztízsű tájékoztatás, események politikai, gazdasági hatalom hátterének megvilágítása kontrollja, fennmaradt követésre érdemes értékek Az újságírói etika: sokáig fölérendeltként csupán az elveket strukturálta, és nem alakította ki a professzionális újságírás viselkedési normáit. Az etika külső kontrollját a médián belüli belső kontroll váltja fel, azzal együtt természetesen, hogy az új külső, általános társadalmi értékek is belekerülnek az etikai kódexbe. Kialakultak azok az alapok, amelyekből a sajtóélet képviselői meghatározták saját

identitásukat, erre azért volt szükség, hogy a társadalom más szféráitól meg lehessen különböztetni, és hogy többé ne ütközzenek más szférák és a társadalom elvárásaival. Fontos, hogy megfeleljen a közösség elvárásainak, és hogy a Általános médiaismeret 134 politikusok méltó partnernek tekintsék, mégis néha akkor viselkedik a legetikusabban, amikor egyszerre ütközik a p olitikusokkal, a közvéleménnyel és a közvéleményen keresztül a szponzorokkal. 1. Újságírói és művészi etika: A két világkép eltérése miatt a p rofesszionális újságíró képtelen arra, hogy művész legyen. 2. Újságírói és jogászi etika: A jog igyekszik mindenkit egyenlően megítélni, de ez ellenkezik azzal, hogy az újságíró, mint a nyilvánosság védelmezője, külön jogosítványokat igényel önmagának. 3. Az újságíró és a p olitikusi etika: A politikusnak a felelősség etika a kívánatos, tehát a várható eredményt kell

szem előtt tartania és nem az elveit. Hidegfejű, jó értelemben vett számító. Míg az újságírónak szívvel kell rendelkeznie, hogy a gondolatokat átérezve médium lehessen ap olitika és a n yilvánosság között. Értékek a modern médiaetikában Az információhoz való hozzájutás: Az információhoz való hozzájutás joga némileg kiterjesztette a nyomozás lehetőségét, de továbbra is megmaradtak a határok mind a magánélet, mind a kormány- és az államérdek felé. Az újságírók továbbra sem nyúlhatnak a jog által tiltott eszközökhöz, de ha más nyúl ehhez, és a dokumentumokat átadja a szerkesztőnek, akkor leközölhető az információ. Az információhoz való hozzájutás etikai tűrését végső soron az határozza meg, hogy egy társadalom eldöntse, milyen információk, kire tartoznak, és hol vannak a magánélet határai. A média belső logikájánál fogva mindig a nyilvánosság elsődlegességét hirdeti, a politikával és

magánérdekkel szemben egyaránt. A forrás megnevezése: Az újságíró számára a forrás fontosabb lehet, mint a saját szabadsága. A forrástól ugyanakkor kellő távolságot is kell tartania az újságírónak. A hírérték növelése érdekében a forrást hol védeni kell, hol megnevezni, hol meg sem kell kérdezni. A közlés következményei: (események felnagyítása, magánérdek és csoportérdek sérelme, a tévedés joga, stb.): A sajtó egyik komoly torzítása, hogy bizonyos általa felkapott témák jelentőségét aránytalanul felnagyítja, az elejtett témákat beszűkíti. Mindezen tévedések a hírértéket nem csorbítják, így az olvasói igény és a piac nem torolja meg. Etikai kódexek: A médiából származó sérelmek kiküszöbölésére történhetnek kísérletek oly módon, hogy etikai kódexekben a sajtó előre óvja ezektől a hibáktól munkatársait. Ombudsmanokat nevezhetnek ki, ezzel intézményesítik a k özönség védelmét (bár az

ombudsmannak csak Általános médiaismeret 135 véleményformálási lehetősége van). Az etikai kódexek egyaránt tartalmaznak erőszak ellenességet, szexuális korlátozásokat, valamint olyan kötelezettséget, hogy a bűnözést és a kábítószer fogyasztást a média nem mutathatja vonzónak. Ezekbe a kódexekbe a médián kívüli szempontok is kerülhetnek A gyakorlat főleg ezeket a külső szempontokat hágja át. Külső korlátnak tekintjük az emberi méltóság védelmét is. A belülről származó normáknál a média nem keresi az áthágási lehetőségeket, sőt önmagát ellenőrzi, kellemetlen esetekben a mundér becsületét védi. A nagy elismertségű lapoknál már az is önérdek, ami az alacsonyabbaknál nem. A magas presztízsű lapoknál, ami a többieknek csak külső kényszer, az náluk belső is. A sajtóperek mindig presztízs csökkentők, akkor is, ha az újság nyeri a pert. A moralitásnak az egyik legnyilvánvalóbb

formája, ha önérdekünk ellen cselekszünk. A késleltetett előny (pl. a becsületesség) is felfogható önérdekkel szembeni önkorlátozásnak Az újságírói függetlenség sajtóetikája 1. A média tárgytól való függetlensége még magánál az információnál is fontosabb Az objektivitásra való törekvés oka a hírérték. Ha az újságíró maga is érdekelt bizonyos ügyben, és erről tájékoztat, akkor megszűnik hiteles lenni, az információnak megszűnik a hírértéke és rontja a lap későbbi számainak hitelét is. 2. Politikusoktól való távolmaradás, a r eklámtól való függetlenség is fontos A másik médiától is függetlennek kell lennie. 3. A függetlenség, az elfogulatlanság, a pártatlanság értékét a modern újságíró magáénak vallja, és nem csak egyetért vele, de saját személyiségét is igyekszik fejleszteni, hogy minél inkább méltó külső érték belső érték legyen hivatásához. - igazság

kiderítése - információhoz való jog A hírértéket mindig növelő - forrás megjelölése - érdekmentesség, függetlenség - információ tulajdonosa a nép - államrend védelme - uralkodó szolgálata A hírértéket inkább Általános médiaismeret - a hit normáinak han- 136 csökkentő goztatása - párt hatalomra juttatása - áldozat védelme A médiában nem létezik olyan külső érték, amely a hírértéket növelné, mert ha növeli, azonnal belső értékké válik. Az objektivitásra törekvő média az alábbi munkafeladatokat termeli ki saját maga számára: - az objektivitás érdekében ellenőrizni kell a szerzett adatok hitelességét (pl. más forrásból is) - az objektivitás érdekében további információkkal kell alátámasztani a hírt - az objektivitás érdekében eltérő értelmezéseket kell ismertetni a hírről (elég kettő) - az idézőjelet megfelelően kell alkalmazni, hogy világos legyen, ki mit mond, s mi a

szerkesztőség ill. a források álláspontja - a begyűjtött adatokat fontossági sorrendbe kell rakni, s világosan csoportosítani