Jogi ismeretek | Jogtörténet » Általános jogtörténet

-1- ÁLTALÁNOS JOGTÖRTÉNET (VIZSGATÉTELEK) 01 FÉLÉV 1. A jogtörténet részterületei általános - összehasonlító nemzeti - egyetemes forrásokat feldolgozó irodalom 2.1 Jogpozitivizmus A természetjog képviselői, a természetjog létezését elismerő tudósok, gyakorlati jogászok egységesen vallják, hogy voltaképpen két jogi rend létezik. Egy ember alkotta rend, amelynek keretében, az ember által létrehozott szabályokkal találkozunk. Ez a pozitív jog világa Ettől elkülönülve találkozunk egy másik jogi renddel, amelynek szabályai nem embertől származnak, hanem a természet rendjét tükrözi. Ez a rend a vallási, természetjogi elméletek számára egy személyes Teremtő által alkotott rend, tehát a természetjog szabályai végsősoron Istenre vezethetők vissza. Vannak azonban szekularizált természetjogi felfogások is, amelyek nem élnek ezzel a kiindulóponttal. Az ő számukra a természet, a létező természet alkot egy olyan rendet,

amelyből következmények származnak az ember számára. Ennek a természetes rendnek a részei pl az élet tiszteletbentartása, a “ne ölj” fogalma, de ehhez tartozik a tulajdon fogalma és a tulajdonhoz tartozó jogintézmények. Mindezeket a természetjog körébe tartozó szabályokat - képviselői szerint - az jellemzi, hogy összekapcsolódnak az igazságosság fogalmával, tehát egy helyes, egy igazságos szabályozást fejeznek ki. Míg az ember alkotta jog szükségszerűen tökéletlen, hézagos, esetenként igazságtalan, addig a természetjog elvei egy örök igazságosság kifejezői. Ebben bennerejlik az öröktől fogva létezés gondolata is. A természetjog nem változékony, mint az ember alkotta jog Örök követelményeket fejeznek ki a természetjog szabályai, mert hiszen maga a természet is örök. Ezzel szemben a pozitivista felfogások hívei a jog világának ezt a megkettőzését elutasítják. Számukra csak egy jogi rend létezik, csak egy jog,

az ember alkotta jog tekinthető jognak. A pozitivista jogfelfogás hívei sem utasítják el az igazságosság, vagy más értékmérő gondolatát, úgy vélik azonban, hogy ezek a vallás, az erkölcs, a világnézet körébe tartoznak, de nem a jog világába. A jog világa kizárólag ember alkotta szabályokból áll. Ennek a fogalomnak - a pozitív jog fogalmának - a XIX. sz-ban találhatjuk a tulajdonképpeni, a máig érvényes megközelítését August Comte az emberiség fejlődését vizsgálva három szakaszt vélt megkülönböztetni. Az első az ún. tradícionális szakasz, ahol a tradíció szerepe áll az előtérben, összekötve egy teológiai, tehát vallásilag szinezett világnézettel. A másik korszakot a transzcendencia jellemzi, metafizikus megközelítések formájában, pont szerint ide sorolható a természetjogi gondolkodás. Míg végül Comte értelmezésében - az emberiség eljutott modern szakaszába, amelyet ő pozitív, vagyis tudományos

szakasznak jelez, a tudományosság egzakt követelményeket jelző értelmében. Arról van tehát szó, hogy az így értelmezhető pozitív jog egzakt módszerekkel vizsgálható jog. Empírikus megközelítést lehetővé tevő világ. Ennek a Comte-ra visszavezethető jogi tudományosságnak az első nagy képviselője John Austin angol jogász, aki analitikus jogfilozófiának nevezte saját rendszerét. Austin kiindulópontja egy olyan banális megállapítás volt: a jog a szuverén parancsa Ebben a megfogalmazásban benne van a pozitivizmus lényege. A jog nincs szükségszerű összefüggésben az igazságossággal. A jog nincs összefüggésben a vallással A jog és az erkölcs két külön világ. A jog lényege, hogy egy szuverén hatalomtól származik Ezt a gondolatot Max Kelsen -2- fejtette ki részletesebben, aki leszögezte, hogy a pozitív jogon kívül nincs más jog. A pozitív jog egyenlő a joggal. A jogszabály, a szuverén hatalom által létrehozott

jogszabály az egyedüli tárgya a jogra vonatkozó vizsgálatoknak. Ennek a két különböző alapállásnak a története végig kíséri a jog egész történetét. (Pl: Antigoné, fasizmus, etc) A pozitivizmus számára a jog a törvény A természetjogi felfogás számára ez a dilemma nem jelentett valódi dilemmát. A természetjog kezdettől fogva, évezredek óta hangsúlyozta, hogy normák ütközése esetén mindig a magasabbrendú normát kell alkalmazni. Ha az ember alkotta jog beleütközik egy magasabbrendű természetjogi normába, akkor a természetjognak kell engedelmeskedni, még akkor is, ha az ember ezzel kockázatot vállal. Ugyanis az ember természeténél fogva szabad akarattal rendelkező lény Élete során ismételten válaszutakra kerül, ahol választhat különböző megoldások, különböző utak között. (Bevezetés a jogfogalmakba) 2.2 Törvényi pozitivizmus 2.3 Pozitivizmus a jogtörténettudományban A hazai jogi historizmus legerősebb

irányzata a pozitivista jogtörténetírás. Kiemelkedő reprezentánsa Hajnik Imre. (Lásd: 5 tétel) 3. Történeti-jogi iskola A 19. sz-ban a római jog szigorú feldolgozás és vizsgálat tárgya Három irányban folyik ez Németországban: - a történeti jogi iskola, Savigny vezetésével, a római jogot fejlődésében kívánja megfogni és először tárja fel abból a dologi jog rendszerét. - Jhering érdekhaszon-iskolája a jog fejlődési törvényszerűségeit annak mozgatóiból kísérelte meg levezetni, s a római jogból a jogra vonatkozó általános ismereteket kívánt leszűrni - a konstrukciós jogi iskola a jogi fogalmak kimunkálásával, zárt rendszerbe foglalásával talán legjobban megfelelt a német tudomány szellemének és rá is nyomta bélyegét a német polgári törvénykönyvre. A 19. sz második felének jogtörténet-kutatása hazánkban jórészt a nyugat-európai jogtörténetírás korábban kifejlett nagy iskoláinak a hatása alatt

fejlődött. Így a nemzeti öntudat ébresztőjeként jelentkezett e korban a német történeti-jogi iskola (Savigny) hazai hatása. 4. Wenzel Gusztáv az európai jogtörténet rendszeréről, szerepéről A neoabszolutizmus idején a magyar állam- és jogtörténet helyett a német birodalmi jogtörténet oktatását vezették be Magyarországon. E rendelkezést enyhítette, hogy a budapesti egyetem jogi karának javaslatára a Helytartótanács lehetőséget adott az „egyetemes európai jogtörténet” tanítására (1861). Wenzel Gusztáv tett javaslatot az “egyetemes európai jogtörténet” bevezetésére és hozzáfogott annak megalapozásához is. Wenzelt több ok ill. cél motiválta: - harcolt a német birodalmi jogtörténet oktatása ellen - féltette a magyar jog önállóságát a német jog behatásától - lehetőséget látott arra, hogy az európai jogtörténet keretei közt az önálló magyar állam és jog fejlődését is tárgyalja. 1869-től több

kiadást ért meg az „Egyetemes európai jogtörténet” c. műve -3- 5. Az európai jogtörténet cdisziplína történetisége Magyarországon Wenzel Gusztáv művét Hajnik Imre vitte tovább. A kiegyezés éveiben jelent meg műve, a „Magyarország és a hűbéri Európa”, majd 1874-től több kiadást nyert „Egyetemes európai jogtörténet” c. műv, mely szintén a korabeli jogtörténettudomány eredményei alapján született Hajnik nem volt aktív harcosa a polgári átalakulásnak, de a tudományban a polgári pozitivizmus tanztíásai mellett állt. Hajnik a pozitivista jogtörténetírás megteremtésével és benne az egyetemes európai jogtörténet továbbfejlesztésével nagy tekintélyt vívott ki magának. Szemléletét Király János őrizte meg, aki a századforduló után továbbvitte az egyetemes szintű tájékozódás igényét (Magyar alkotmány- és jogtörténet; különös tekintettel a nyugat-európai jogtörténetre, Bp., 1908) 6.1 Az

állam, mint történeti jelenség Az állam elvont fogalom. Létrejötte: 8. tétel Az állam a társadalomban létező, de annak egészétől megjelenésében különváló rendfenntartó és védekező funkciókat gyakorló intézményesített szervezet. 6.2 Alkotmány Az alkotmány rögzíti az egyes országok államformáját, politikai berendezkedését, a fontosabb állami és nem állami szervek és az állampolgárok alapvető jagait és kötelességeit és az állami és társadalmi intézményeit és szimbólumait. 6.3 A jog fogalma és jelentéstartalma A jog zárt logikai rendszer, amely normákból áll. Ius - non ius határát a formai érvényesség adja. A jog az állam által kikényszeríthető közakarat. 6.4 Jogközösség - a nemzetség öröklési joga - elidegenítés esetén hozzájárulási igény - eljegyzés, házasság nemzetségen belül - ítélkezés nemzetségen belül - szankciók halálbüntetés, nemzetségből való kivetés 6.5 Jog és állam

fogalmi kapcsolódása Mind az állam, mind a jog egyes elemei kialakultak az állam előtti társadalmi csoportok keretében. Az átalakulás lassú, nem észrevehető folyamat, melynek tudatosulása elmarad a létesőlés mögött. Jog és állam kölcsönhatásban állnak egymással, feltételezik és meghatározzák egymást. Ha - a jog esetében - egy norma, vagy másképpen egy társadalmi szabály érvényesülését, vagy kikényszerítését tekintjük meghatározónak, úgy létezhet állam előtti jog is. Ha azonban elfogadjuk azt a meghatározást, hogy „a jog az állam által kikényszeríthető közakarat”, úgy az állam létezése előtt jog nem létezhet. 7.1 Jogforrások; közvetlen és közvetett jogforrások Materiális: a jog tartalmának eredete Formális: a jog ereje és érvényessége Külső: a jog megnyilvánulási formája Belső: a jogalkotó erő -4- Alaki: jogalkotó szervek (lehet írott és íratlan) Anyagi: honnan ismerhető meg a jog

Genetikus: a jog történeti eredete Gnoszeológiai: a jog megismerése Közvetett: ??? Közvetlen: ??? 7.2 Szokásjog, privilégium, törvény Szokásjog: a nép közmeggyőződésében kialakult íratlan szabályokat ha az állam a maga eszközeivel kikényszerítette, szokásjoggá váltak. Privilégium: királyi kiváltságlevél, a király oklevél alakban bocsátotta ki. A privilégium kivesz valakit az általános jogszabályok hatálya alól. Törvény: az állam legfontosabb írott jogszabálya. A korai feudalizmusban az uralkodó alkotja a törvényeket, az érett feudalizmusban a törvényhozás keretei kiszélesednek. 8.1 Az állam létrejöttének társadalmi előfeltételei Társadalmi csoportok keletkezése tagjai létfeltételeinek biztosítására. Keletkezhetnek természetes úton, vagy mesterséges hatások alatt. A társadalmi csoportok együttműküdésére nem elég a természetes egymásrautaltság: kell hozzá a csoport tagjainak erre vonatkozó felismerése, az

igények érvényesítésére irányuló akarata és a csoporthoz való érzelmi vonzódása is. Minél nagyobb a csoport, annál jobban ki van téve belső ellentéteknek. A csoport fennmaradásához e belső széthúzó erők ellensúlyozása szükséges. 8.2 Az állami szervezet létrehozásához szükséges feltételek 1. Van a társadalmi-gazdasági fejlettségnek bizonyos foka, ami szükséges ahhoz, hogy ilyen szervezet egyálatán létrejöhessen. 2. Ha a közösség képes akkora többletterméket létrehozni, amelyből az e funkcióra szánt embereket eltartani képes. 3. Van a társadalmi-gazdasági fejlődésnek olyan foka, amikor a társadalmi csoport léte ilyen elkülönült szervezet nélkül többé nem maradhat fent, mert belső szétfeszítő ellentétei túlnőnek a természetes összetartó hatásokon. 9.1 Az állam előtti társadalom normái, ill normaérvényesítési eszközei 1. a nemzetség- vagy törzsfő szabad, megtorló hatalma minden, a közösség

érdekét veszélyeztető egyeddel szemben 2. a közösség spontán reakciója és szankciója a közösen elismert normák megsértőivel szemben 3. az egyéni érdek sérelmének önhatalmú megtorlása - idegennel szabadon - közösségen belül közösségi ellenőrzés mellett 4. nemzetségfők, vének, papok, etc döntőbíráskodása egyes családok, nemzetségek, vagy egyedek közötti vitában 5. szakrális előírások és eszközök - a közösségellenes magatartás büntetésére - a sérelem kiengesztelésére 6. nyájak, legelők közös használata és védelme 7. családi közös gazdálkodás a kezdetleges mezőgazdaságban -5- 8. hadizsákmány közös tulajdona 9. szakrális szimbolizmus, formalizmus, mágikus szavak a megegyezések érvényének biztosítására - törzsön belül - törzsek között 10. idegenek intézményesített befogadása - átmenetileg (vendogjog) - végleg (a törzs védelme alá) 11. közös értékmérő elfogadása cserék

bonyolításánál (állat, mérlegelt érc, só, etc) 12. a családi szerkezet rendjének intézményesítése 13.magánbosszú korlátozása a talio szerint, ennek megváltására kompozíciós rendszer kidolgozása, a vagyoni sérelem többszörös bírsággal való büntetése. 9.2 A társadalmi norma és a hatalmat gyakorló egyedi parancsa közötti különbség A társadalmi norma előre meghatározott, tehát az egyén, vagy a csoport tudja, milyen magatartást kell követnie. A hatalmat gyakorló egyedi parancsa önkényes, akármilyen erő kényszeríti azt ki. Így tehát jognak semmiképpen sem tekinthető. 10. A szakrális norma szerepe a korai társadalmakban, államokban Az állam előtti társadalomban kétféle intézményrendszer alakult ki: a törzsi és a kultikus. Kétféle volt a szabály, vagy a normaanyag is: törzsi szokás és szakrális norma. Mindkettő szoros sajátja volt egy-egy társadalmi csoportnak. A vérségi összetartozás éppúgy a csoport

azonosságtudatának a részévé vált, mint az azonos istenség tisztelete, vagy a közös vezér követése. Másrészt a rokon törzsek között - egymás felőrlésének a megakadályozására - létesültek közös kultikus központok, kultikus szabályok és békéltetési intézmények. Mindez abban a felismerésben gyökerezik, hogy a rokon, vagy szomszéd törzsek tönkretétele nem érdeke általában a saját csoportnak sem. Ezek a közvetítő-áthidaló intézmények és normák szinte minden esetben szakrális formában jelentek meg az állam előtti társadalmakban. 11.1 A babiloni birodalmat létesítő okok 1. A folyamköz rétegkutatása: vízbőség és szárazság váltakozása miatt öntözéses gazdálkodás, ezáltal letelepedés. 2. Vérségi alapon létező egységek, faluközösségek, vándor vagy félnomád csoportok 3. A rendszer védelmét és irányítását ellátó főhatalom (vallási és világi hierarchia) 11.2 Babiloni törvények Hammurapi (Kr.e

1728-1686) törvénykönyve - közelmúlt ítéletei, szokásjog, esetjog - igazságszolgáltatás rendjének biztosítása - peres eljárás, szankciók rögzítése - a köz érdekének védelme - a templomi és állami vagyon védelme (Ma már 10 törvénykönyvet ismerünk a folyamköz és Kis-Ázsia világából.) 12.1 Az egyiptomi ókori államszervezet jellegzetességei Óbirodalom -6- - uralkodója istenség (szakrális legitimáció) - az igazgatás a királyi házból történik - tízek tanácsa, alatta helyi vezetők - nemzetségi és törzsi keret - kevésbé szigorú patriarchális hatalom - rabszolgaság, de bizonyos védettségben 12.2 Az egyiptomi jog sajátossága - törvény előtti egyenlőség - szociális felemelkedés lehetősége - testi fenyítés jellegű megtorlás - halálbüntetés ritka 13. 1 A hettita állam és jog - az állam szervezete feudális jellegű - a király uralmának alapja az erős hadsereg - állami jövedelmek: adók, vámok,

hűbéresek - törvények,Telepinu alkotmánya (Kr.e1650) - közjoga és államközi kapcsolatai ismertek - kereskedelmi jog szinte teljesen hiányzott 13.2 A héber állam - szigorú monoteista teokrácia - a szakrális szabályok átszövik a társadalmi, gazdasági, államéletet, hétköznapi szokásokat - törzsek, nemzetségek szerepe - papság törzsi alapon különült el 13.3 Az ószövetségi zsidó jog jellegzetességei - speciális jogforrás (Tóra) - kinyilatkoztatott törvények - a törvény és az ítélet Istentől jön - a törvény adott és örök, legfeljebb magyarázható - mind az állam, mind a jog befeléforduló 14.1 A spártai államszervezet - archaikus kor - a legellentmondásosabbnak ítélt görög polisz - jellemzői: zártság, militarizmus, arisztokratikus szemlélet - Lükorgosz: egységes alkotmány - államszervezet élén 2 baszileusz - a király a hadsereg fővezére - öregek tanácsa, népgyűlés, felügyelők 14.2 Az athéni államszervezet

fejlődési szakaszai Az athéni állam Kr.e8sz folyamán alakult (prehistória vége, archaikus kor kezdete) Társadalmi tagozódás: előkelők, kisbirtokosok, kézművesek, félszabadok, rabszolgák. Nemzetségi közszervezeti rend Szervezeti felépítés: 9 arkhón, areioszpagosz, népgyűlés (szerepe háttérbe szorult). Szolóni-timokrácia (Timé: vagyoni cenzus.) Szervezeti felépítés: arkhón, népgyűlés, négyszázak tanácsa, areioszpagosz szerepe gyengült, helyette népbíróságok. -7- Athéni demokrácia Szervezeti felépítés: arkhón, ötszázak tanácsa, népbíróság, 10 sztratégosz a hadsereg élén A törvény előtt minden polgár egyenlő. 14.3 Az athéni demokratikus állam szervezete Népgyűlés - az államhatalom legfontosabb szerve - minden államot érintő ügyben dönthetett - a szuverenitás letéteményese Tanács (Ötszázak Tanácsa) - nem ülésezett állandóan - havonta 50-50 tagot sorsolt ki a végrehajtó teendők ellátására -

diplomáciai feladatok, nemzetközi szerződések, pénzügyi igazgatás, vallási ünnepek, középítkezések, valamint a legfőbb tisztviselők vétségeinek az elbírálása Arkhónok testülete - jogszolgáltatási és vallási szerep Népbíróság - 6 000 sorshúzással kijelölt állampolgárból állott - eskütétel után, bizottságokra osztva, napidíj ellenében látták el feladataikat - a bíróság előtt minden polgár vádat emelhetett - hivatásos szónokok (rétorok) segítették a perlekedőket - a népbírósági tárgyalás előtt az arkhónok, v. más hatósági személyek megszabták az eljárás kereteit 10 sztratégosz - a hadsereg irányítása - fizetést nem kaptak, csak a tehetősebbek vállalhatták ezt a megtisztelő beosztást. 15.1 A hellén államhatalmi típusok Ismerték a poliszt, a patriarchális királyságot, az arisztokratikusan szervezett katonai rendszert, az "alkotmányos királyságot", a türannosz jellegű, valamint a

demokratikus jellegű államformát. Államalakulatok négy típusa: 1. athéni típusú állam 2. spártai típusú állam 3. a szigetvilág poliszai 4. hellén gyarmati területek A hellén államtípus sajátossága a kettôs jogrend, ami azt jelenti, hogy igyekeztek ugyan a görög jogot érvényesíteni, de - a hellenizáció jellegébôl adódóan - a helyi lakosság szokásait, életviszonyait nem kívánták erôszakkal megváltoztatni. 15.2 A poliszok görög jogának jellegzetességei Van olyan szakirodalmi felfogás, amely a görög kisállamok elkülönítő jellegzetességeit nem földrajzi fekvésük, hanem a közhatalmi struktúrát létrehozó etnikum sajátosságaival magyarázzák. Eszerint Athént a nyílt, művelt akhájok, Spártát a militáns dórok lelki alkatuknak megfelelően építették ki. A kis-ázsiai gyarmatokon az ott élő ion, a szigetek többségében pedig az aiol nép ősi szokásrendje érvényesült. Az ókori görög történelem kronológiája

négy szakaszra osztható: 1. prehistória -8- - égei kultúra (Kr.e 3 évezred) - krétai kultúra (Kr.e 2 évezred) - mükénéi kultúra (Kr.e 16-13sz) - homéroszi kor (Kr.e 12-8sz) 2. archaikus kor - Kr.e 7sz- Kre 508-ig (Kleiszthenész híres területi reformjáig) 3. klasszikus kor - Kr.e 5-4sz 4. hellenizmus időszaka - Nagy Sándor kora (Kr.e 336-323) - az utóduralkodók idészaka. 15.3 A hellén állam és jog jellemzői Nem alakult ki egységes jogrendszer. Igazságossági és erkölcsi normarendszer természetijogi alapokon. Új kategóriák: méltányosság, kiegyenlítő igazságosság, osztó igazságosság, általános igazságosság, Jogforrások: törvény, szokásjog, néphatározat. Írott jogforrások: Lükorgosz alkotmánya, Drakón arkhón törvényei (írásba foglalt szokásjogok), Szolón törvényei Nem ismerték a domínium, a mindenkit kizáró tulajdonjog fogalmát. A családjogra a monogámia jellemző. A nőknek a házasságban - kivéve Spártát

- kevés joguk volt. A büntetőjog központi intézménye kezdetben a vérbosszú volt. Később jóvátétel, vagyoni kompenzáció. Nemzetközi jog: elvek és szabályok először Hellász területeén alakultak ki. Kereskedelmi jog: különösen Rhodosz szigetén volt igen fejlett. 16.1 Bíráskodás az ókori Keleten - régi, közösségi eredetű formák - a legfőbb hatalom általában az istenség akarata által megszentelt uralkodó - az államfők kezében összpontosult a törvényhozói, legfőbb bírói, hadvezéri, igazgatási feladatok ellátása - leigaázott népeket meghagyták a saját közigazgatási és bíráskodási rendszerében - kollektív felelősség bűncselekményeknél 16.2 Görög igazságszolgáltatás - bíráskodása mintaszerűen szervezett - választott állami főtisztviselők: arkhónok - népgyűlés (cserépszavazás) - areioszpagosz, később ötszázak tanácsa - több ezer tagból álló népbíróság - megkülönböztette a magán- és

közügyeket 16.3 A római közhatalmi igazságszolgáltatás Hitük szerint a rómaiakat saját joguk, a ius Quiritium tette populussá, nemzetté. Ius: a létező ősi normák. Lex a mindenkire kötelező törvény Legislatio és iurisdictio Imperium. Rex, magistratus, decemviri, centumviri, népgyűlés, senatus, princeps, etc 17.1 Kitaszítás, talio, elégtétel, a többszörös ill a szolgasor, mint szankció A közösségi ítélkezés jellegzetességei tartósan nyomon követhetők. -9- A görög nemzetségfők pl. a felnőtt férfiak gyűlésén ítélkeztek és nagy gyakorisággal a genoszból történő kitaszítással torolták meg a főbenjáró bűncselekményeket. A várbosszú intézménye más népek körében is az igazságszolgáltatás eyik formája volt. Esetenként a bosszú korlátozása, főként törzsön belül a talio elve, majd az azt felváltó vagyoni elégtétel (compositio) sem idegen a törvénykezési mechanizmus korai stádiumától. A megtorlás

tehát eredetileg a jogellenes cselekmények elszenvedőinek, vagy azok hozzátartozóinak azon joga volt, hogy az elkövetőn, ill. annak nemzetségén korlátlanul, vagy azonos értékű sérelem okozásával szerezzenek elégtételt. 17.2 Az elrettentő, megtorló szankciók Az új, feudális joggyakorlat mindinkább háttérbe szorította az akkuzatorikus pert, melynek helyébe az inkvizitorius per került. Ezek a középkori perstruktúrák a nyílt jogegyenlőtlenség leplezetlen eszközeivé váltak. Mindezt hatásosan kiegészítették az elrettentést célzó, kegyetlen büntetési rendszerek, mint pl. a nagyszámú halálos és testcsonkító büntetés, a kerékbetörés, a felnégyelés, a máglyahalál, etc. A keresztény egyházzal szokásos összefüggésbe hozni, hogy az ún. eretnek gonoszság kinyomozása során a nyugati egyház gyakorlatában honosodott meg a tömeges elrettentés, az elkövetők fizikai megsemmisítése (máglyahalál, autodafé), a testi

sanyargatással kieszközölt beismerés, etc. Sajnos valóban történtek ilyen esetek. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ebben az időben az állam és az egyház szorosan összefonódott, s nagyon sok esetben a háttérben "politikai erővonalak ütközése", vagy az ellenfél eltávolítása volt az igazi oka az ilyen eljárásoknak. Hajlamosak vagyunk az egészet az egyház nyakába varrni. 18. Méltányosság és kegyelem a jogban Equity: az angoloknál. 19.1 Germán törzsek Indogermán kultúrkörhöz tartoznak. Keleti germán törzsek - gótok, vandálok, burgundok - uralkodói hatalom dominanciája Nyugati germán törzsek - frankok, szászok, svábok, bajorok, alamannok, langobárdok, angolszászok Germán korszak: népvándorlástól Frank kor: Kr.u 500-tól A törzsek rokon nemzetségek szövetsége. 19.2 Nemzetségi társadalom szerveződése a germánoknál A nemzetségek a rokon családok olyan kötelékei, amelyek már nem tartják fönn a közös

lakóhelyet, az együttes gazdálkodást és vezetést, de a vérségi összetartozást vallják és érvényesítik. Később a vérrokonság mellett megjelenik a vérszerződés is Nemzetség jellemzői - nincs külön vezetője - kezdetben Agnát v. zárt közösségi rend - később változó v. nyitott közösségi rend - a nemzetség a germán közszervezet része 19.3 Házközösség, családfői hatalom -10- Házközösség - szigorú hatalmi viszonyok - apa családfői korlátlan hatalma - apa alatt feleség, gyermekek, szabad szolgálók - nem szabadok a vagyonba tartoznak Családfői hatalom Elsősorban védelmi kötelezettséget jelent. A családfő - védettjei sérelme esetén - elégtételt követelhetett, ezért azonban felelt is. A hatalom az atyai ítélkezésben nyilvánult meg: halál, kivetés, eladás. Hasonlítsa össze a germán házközösséget a nemzetséggel ! A germán nemzetségi társadalom idején a házközösségre jellemző, hogy a családfő

hatalma teljes a feleség, az anya által szült és az apa által elismert gyermekek, valamint a szabad szolgálók felett. (A rabszolgák a dologba, vagyonba tartoztak bele) A germán nemzetségek rokon családok olyan kötelékei, melyek már nem tartják fenn a közös lakóhelyet, az együttes gazdálkodást és a vezetést, de a vérségi összetartozást vallják és érvényesítik, s ebből eredően a jogokat és az anyagi szempontokat is. (Dolgozat 2.) 20. Nemzetség és nemzetségi kötelékek megnyilvánulási formái 1. Békeközösség: a nemzetség tagjainak békéjéről gondoskodik Tagjai szabadok, a jogban részesednek. Nemzetségen kívüli békevesztett, jogtalan Intézmények az idegenek védelmére 2. Védközösség: tagjainak tisztességét védi Egy tag sérelme a közösség sérelme Bosszúintézmények. Vérdíj, vagyoni elégtétel 3. Jogközösség: a nemzetség öröklési joga, elidegenítés esetén hozzájárulási igény, eljegyzés, házasság

nemzetségen belül, ítélkezés nemzetségen belül, szankciók halálbüntetés, nemzetségből való kivetés. 4. Harcközösség: a germán hadsereg a nemzetségek szerint tagolt fegyverforgató férfiak közössége. 5. Települési közösség: agrár termelőközösségként és szállásterület birtokosaként egy területi egységet jelent. 21.1 Germán közszervezet fórumai Népgyűlés (thing) - szabad germán férfiak fóruma - rendszeres időközökben, v. sürgős ügyben - részvétel kötelező - határozathozatal egyhangúlag - szavazás módja szimbolikus - ügyei: háború és béke, választások, rabszolgafelszabadítás - bírói fórum is Fejedelmi tanács: a nemesek materiális hatalmát megtestesítő szerve. Kisebb ügyekben dönt, nagyobb ügyeket plénum elé viszi. A népgyűlés szerepváltoztatása a germán frank korban A germán törzsek képviseleti szerve a gyűlés, a thing. A thing hatásköre kiterjedt a hadügyekre, s a thing volt a legfelsőbb

ítélkezési fórum. Feladatai közé tartozott a király, illetve a hadvezér megválasztása. Jellegzetes, hogy nem a király uralkodik a nép fölött, hanem a nép uralkodik a királyok, fejedelmek, tehát a nép reprezentánsai által. A thingben kifejeződő demokrácia hierarchikus. -11- A frankoknál másképp alakult a helyzet. A frankok végső megtelepedése következtében a lakosság nagyobbik hányada már nem hadakozott, így a gyűléseken értelemszerűen sokan kiestek a jogosítottak köréből. A gyűlések szerepe erőteljesen csökkent, s a királyra szállt át egy sor olyan jogosítvány, ami korábban a törzsi közösség gyülekezetét illette. (Dolgozat 2.) 21.2 Királyság, vezérség, a kíséret intézménye a germánoknál Király: keleti germánoknál először. Megszerzése örökléssel, vagy szabad választással Utódkijelölési jog. Vezér: a királyság intézményével összekapcsolódott. Egy hadjárat idejére a nép kinevezett katonai

vezetője. Kíséret: a közszervezet szerves része. Előbb fiatal fegyveresek, később idősebb, kipróbált harcosok is beletartoztak. Idővel tartós jogviszonnyá vált 22.1 Germán jogtörténet forrásai - római történeti leírások - nyelvtudomány eredményei - régészet eredményei - későbbi jogi feljegyzések 22.2 Germán jog általános jellemzése A legősibb germán jog népjog, nem alkotott jog. Önálló jogfejlődés eredménye, tudati jelenség Íratlan jog. A jog megjelenése szokásjog: jogszokások összessége A germán jog nem isteni eredtű, szakrális elképzelésektől áthatott. 22.3 Vallási viszonyok a germán népeknél A germán népvallás démonhit. Természeti erők varázslással uralom alá hajthatók Szakrális közösségekben kultikus hagyománytisztelet. Közös áldozatok a békéért, jó termésért A fejedelem egyúttal szakrális vezető. 23. A jogérvényesülés személyi és területi elve Dukátusok - a germán

vezérség/hercegség intézményére vezethető vissza - a hadvezér a hadjárat idejére a nép kinevezett katonai vezetője volt - a vezéri rangnál nem a nemesi, inkább a hadvezetésben szerzett érdemek domináltak - keleten a területi tagozódás egybe esett a törzsi tagozódással - törzsi hercegségek: önálló kormányzat, népgyűlés, bíráskodás, egyházi főhatalom - Nagy Károly felszámolta a törzsi hercegségeket - kisebb egységek: faluközösségek, szomszédságok, paraszti közösségek (Közéleti funkciók, önkormányzat) Immunitás - a császári birtokok, az egyházi birtokok és egyes magánbirtokok adó- és közmunkamentessége - a Római Birodalomban is ismert volt - a frank immunitás szélesebb körű, mint a római volt - a terület szinte minden tekintetben mentesült az állami hivatalnok beavatkozásától - belépési tilalom - a lakosokkal szemben bármilyen kényszercselekmény tilos - jövedelmek szedése tiltott. 24. Személyek

jogállása, házasság a germán társadalomban -12- A germánok születési rendje hármas tagozódású: szabadok, félszabadok, nemesek. A nemszabadok egyetlen rendhez sem tartoztak. Szabadok: nemzetség védelme alatt, teljesjogú tagok. Fegyverforgatók, részt vesznek a politikában és az igazságszolgáltatásban. Félszabadok: a magán úton felszabadítottak. Patrónusuk védelmi hatalma alá tartoztak Nemesek: ősi germán családok leszármazói. Szászoknál születési nemesség Frankoknál szolgáló nemesség. Nem szabadok: nem az emberre, hanem a vagyonra vonatkozó szabályok érvényesek. Keletkezése: hadifogsággal, fizetésképtelenséggel., születéssel Házasság: monogám. Keletkezése: megegyezéssel v rablással Felbontható Hogyan tagozódott a germán-frank társadalom a személyek jogállása szerint ? Germánok : 1. törzsi előkelők, szabad férfiak, katonai vezetők, fegyverképesek 2. szolgák, idegenek, fegyverképességtől megfosztottak,

nők, gyerekek Frankok : nemesek, szabadok, félszabadok, szolgák, idegenek (Dolgozat 2.) 25. Gazdasági, vagyoni viszonyok jogrendje Ingó dolgok: vadászat eredménye, hadizsákmány, fegyverek, ékszerek, állatállomány. Az állat fizetőeszköz is volt. Földet illető birtok- és tulajdonviszonyok: a föld közösségi tulajdon, felosztása megegyezés alapján Királyi nagybirtok: különböző jogcímeken, még elkobzs és erdőirtás is Világi és egyházi nagybirtok: királyi adományozás útján 26. Germánkori jogsértések, felelősség rendszere Jogsértések megtorlási formái - Rache: tettenérés esetén azonnali megölés (lopás, gyújtogatás, házasságtörés) - Fehde: nemzetségi bosszú (nemzetséget ért sérelem esetén) - Acht: tettes békevesztett lesz (a nép, az állam, kultikus helyek ellen) 27.1 Az ítélkezés fórumai és rendje a germánoknál A jogszolgáltatás fórumai: századkerületek, népgyűlés, választott bíróságok. A közösség

részt vesz a béke helyreállításában. Elégtételek: békepénz, bosszúpénz 27.2 Bizonyítási eszközök Germán kor: a bizonyítási teher a vádlottat terheli. Cél nem az igazság kiderítése, hanem a vádlott becsületének helyreállítása. Bizonyítási eszközök: - Eskü: fő bizonyítási eszköz - Istenítélet: tűzpróba, forró vaspróba, vízpróba. - Bajvívás: - Tanubizonyítás: szűk körben érvényesült Frank kor: - eskü keresztény jellege belépett - a tanubizonyítás szerepe megnő - okleveles bizonyítás (egyházak, kolostorok számára) - formái: királyi és magánoklevél Mi a különbség az eskü és a tanúvallomás között ? -13- Különbözőségek : - Esküt egyedül is lehetett tenni, míg a tanúvallomáshoz min. két tanú kellett - Az eskünél az esküt tevők száma függött az ő társadalmi helyzetüktől, míg tanúvallomást csak jó hírnevű, vagyonos ember tehetett - Az esküt tevők arra tesznek esküt, hogy aki

mellett kiállnak, az rendes, becsületes ember, míg a tanúvallomásnak azt kellett bizonyítania, hogy a cselekményt a vádlott követte el. (Dolgozat 2.) 28. Frank államszervezet általános jellemzése A frank korban funkcióváltozás következett be. A főhatalom gyakorlója a király lett A király a főhatalom gyakorlója, de nem abszolút uralkodó. A király a legfőbb bíró, e hatalmát tisztviselői útján gyakorolja. Övé az egyházi főhatalom (püspökök kinevezése). A népgyűlés katonai seregszemlévé változott. Merovingok: márciusi mezők. Karolingok: májusi mezők. 29.1 Királyi hatalom terjedelme A királyi hatalom megszerzésének módjai A germán törzsi államban a királyi méltóság elnyérésének útja nem az öröklés volt, de nem is tisztán a választás, hanem a kettő sajátos keveréke. A kiválasztást egybekötötték származási szempontokkal is, s a jelölt általában hadvezéri pozícióban volt. Hatalmának alapja a népakarat, a

tradíció és a szakrális erő. A frank birodalom létrejötte egybeesett a frankok végleges letelepedésével, amikoris már a vérségi elv helyett a területi elv játszotta a meghatározó szerepet. A királyi hatalom megszerzésének alapja a sikeres hadjárat volt. A diadalok szavatolták a király személyes tekintélyét, súlyát a politikában és helyezete stabilitását az államhatalomban. A megszerzett területek biztosították a király gazdasági hatalmát, kíséretének harcképességét , mely tényezők hűbéri hatalmának kiépítését segítették elő. (Dolgozat 2.) Bann jogok: a királyi hatalom a katonai vezetésből kifejlődve a közélet minden területét átfogta. Béke Bann: személyeket védelmébe vehetett, megtilthatta az ellenük való támadást. Jogalkotó hatalom: népjogot erősítő, kiegészítő rendelkezéseket adhat ki ediktumok, kapitulárék formájában. Igazgatás feje, hatalmát delegálhatja királyi tisztségviselőkre. 29.2

Császáreszme a frank birodalomban Nagy Károly címei, melyet már 800 előtt is használt: augustus, imperator Romanorum, etc. A pénzérméken római imperátorok palástjában ábrázoltatta magát. 812-ben Bizánc elismerte császári címét. 30. Királyság és az egyház viszonya - fokozatosan szakították el a Rómához fűződő szálakat - magasabb egyházi tisztségek: nemesek - a püspöki székeket egyes nemesi házak örökölték - a püspökök engedelmességgel tartoztak a királynak -14- - a püspökök a hadseregben, az igazgatásban vezető posztokat töltöttek be 31.1 Az igazgatás szervezete 31.2 Helyi igazgatás 31.3 Nagy Károly igazgatási reformja Nagy károly alatt vált a grófság az egész államot behálózó területi közigazgatási egységgé. Nagy Károly felszámolta a törzsi hercegségeket. Legyőzte az utolsó bajor herceget, III Taszilot is. (Utódai alatt azonban újraképződtek a törzsi hercegségek) A külső fenyegetés ellen

őrgrófságokat hozott létre. A helyi állami tevékenység ellenőrzésére állandósította a királyi kiküldötteket (egy világi hivatalnok és egy püspök). 32.1 Területi egységek Dukátusok: a törzsi hercegségek a germán vezérség intézményére vezethetők vissza. Ez a frank korra területi alegységek képződéséhez vezetett. Keleten a területi tagozódás a törzsi tagozódással egybeesett. Kisebb egységek: faluközösségek, szomszédságok, paraszti közösségek. Immunitás intézménye miatt grófságon belül extreterritoriális jellegű egység. 32.2 Immunitás A római korban császári birtokok, egyházi és egyes magánbirtokok adó- és közmunkamentességét jelentette. A frank immunitás szélesebb körű, mint a római. Állami hivatalnoknak tilos volt - belépni a birtokra - bármely kényszercselekményt végezni - jövedelmet szedni. 33.1 Bíráskodás szervezete A germán korban a jogszolgáltatás fórumai a századkerületek, a népgyűlés

és a bosszú elsimítására a választott bíróságok. A vagyoni elégtétel: a békepénz és a bosszúpnz A frank kort a királyi hatalom növekvő befolyása jellemzi. Megjelennek a királyi bíróságok, melyek átveszik a népgyűlés vezető szerepét. Megjelennek a király tisztviselői. Elválik a bíróság vezetője az ítélet meghozóitól Az ítéletet az ítélőbírák hozzák (az esküdtszéki intézmény előfutára). A bíróság bezetője méltányosságot gyakorolhatott, így enyhítette a népjog szigorát. A közösségi ítélkezés fórumai: egy bírósági egység egy bíró vezetése alatt rndszeresen ítélkezett (századkerületek). A 6sz-tól a gróf vette át az elnökölést Eleinte a gróf segítséget nyújtott a végrehajtáshoz. Később jelen volt a végrehajtási eljáráson, de fokozatosan átvette az elnökölést Az ügyek differenciálódásával a csekélyebb súlyú ügyeket a százados vette át, sőt nagyobb súlyú ügyeket is

átvehetett, de ítélethozatali döntést csak a gróf hozhatott. 33.2 Peres eljárás a frank birodalomban Az eljárás a vádló panaszára indul (vádelv). - Vádló ünnepélyes formában panaszt emel. - Bepanaszolt fél válaszol: elismeri vagy vitatja. - Váltakozó perbeszédek. - Ítélet: jogellenes helyzet kiküszöbölése. - Ha elismeri: vagyoni elégtétel. - Ha nem: bizonyítás -15- 34.1 Népjogok feljegyzése, csoportjaik 34.2 Királyi jogalkotás 35.1 Személyek joga, jogállása a frank birodalomban Frankok : nemesek, szabadok, félszabadok, szolgák, idegenek Szabadok A frank korban a szabad paraszti réteg eltűnt. A szabadok - gazdasági kényszerűségből - a befolyásos személyek védelmét keresték (intézményesített formája a kondemnáció). A védelmet kérő élethosszig önként leköti magát, ezért ellátást kap. Ez a formáció a bomló nemzetség helyébe lépett, s egyben védelmet jelentett a királyi tisztviselők hatalmaskodásaival

szemben. Félszabadok A magán úton felszbadítottak. Patrónusuk védelme alá tartoztak Egyénileg lehettek szolgáltatásra kötelezve. Ún. litek: függő szabad réteg Alávetett, gyakran rokon törzshöz tartozó népek közszabadja, akiket a győztes nép maga között felosztott. Ők voltak a behódolt terület közszabadjai Nemesek A frankoknál fokozatosan eltűnt a született nemesség és átadta helyét a szolgáló nemességnek. A germánoknál a szabadok vérdíjának hatszorosa járt egy nemesért, a frankoknál nem volt különbség. Nemszabadok, rabszolgák U.a, mint a germánoknél, de a frank korban felszabadításuk a királyi bíróság hatásköre Jelentőségre jutott az egyházi oklevéllel való felszabadítás is. A jogtalan rabszolga - a frank korban - jobbágyi státuszt ért el, személlyé alakult át: vétőképes és hűséggel és nemcsak engedelmességgel tartozik urának. Megölése esetén az vérdíjat kap érte (nem vagyoni elégtétel), összege

nagyaon csekély, a frankoknál a szabadok vérdíjának a 6 %-a. Mi a személyhez tapadó szokás ill. jog ? A frank kort a népjogok sokfélesége jellemezte. Más joggal élt a hűbéres, a szabad paraszt, a szolgarendű, más joga volt a rómainak és megint más germánnak, etc. A frank királyok minden igyekezetük ellenére nem sikerült birodalmukban egységes jogot létrehozni, így az államhatalom a “személyhez tapadó jog elvét “ vezette be, ami azt jelentette, hogy mindenki aszerint a jog szerint kereshette igazát, amelybe vagy beleszületett, vagy elfogadott, vagy működési területe szerint reá vonatkozott. Így a törvény elé mindenki a saját jogát vitte, s azt - a kedvező megítélés reményében - ki is jelentette. (Dolgozat 2.) 35.2 Hűbériség Alapja a hűbérbirtok (beneficum v. feudum) A hűbériség két oldala: - személyi oldal: vazallitás (felajánlkozás v. hűségeskü) - dologi oldal: beneficum, de jövedelem, vagy más is lehet A

hűbériség állami vetülete: az állami feladatok ellátása hűbéri szerződéseken keresztül történik. A hűbéri lánc piramis alakú. A piramis csúcsán a király Mi a hűbériség dologi oldala ? A hűbérúr (senior) köteles volt megvédeni, ellátni, segélyezni, saját udvarában tartani hűbéresét (vazallusát). A senior gyakran leegyszerűsítette a maga oldalát, s az ellátási kötelezettségét birtokadománnyal váltotta ki. Ez volt a hűbérbirtok, a hűbériség dologi oldala. A vazallus-birtokokat helyettesíthette más ellentételezés is, pl meghatározott nagyságú rendszeres jövedelem biztosítása, jogok adományozása, etc. -16- (Dolgozat 2.) 36. Vagyoni viszonyok rendje Germánok Vagyonjogi kapcsolatok először az ingók felett: vadászat eredménye, hadizsákmány, fegyverek, ékszerek egy része, az állatállomány. (Az állat a gazdagság kifejezője, egyben fizetőeszköz is) Földet illető birtok és tulajdonviszonyok: a föld

közösségi tulajdonban. Új terület birtokbavétele és felosztása - a nemzetségek között - megegyezéssel. A gyermekekben és a munkaerőben gazdagabb tagok, valamint az előkelők nagyobb részt kaptak. Frankok A frank kor a nagybirtok keletkezésének ideje. Királyi nagybirtok különböző jogcímeken, elsősorban hadizsákmány útján. Világi és egyházi nagybirtok királyi adományozás, továbbá végrendelkezés útján. 37. Változások a frank büntetőjogban Germánok Jogsértések megtorlási formái - Rache: tettenérés esetén azonnali megölés (lopás, gyújtogatás, házasságtörés) - Fehde: nemzetségi bosszú (nemzetséget ért sérelem esetén) - Acht: tettes békevesztett lesz (a nép, az állam, kultikus helyek ellen) Frankok A frank korban az Acht a királyi bíróság hatásköre. Új cselekmények megjelenése is jellemző: - a bíróság előtti meg nem jelenés - az elégtétel megtagadása - a felség- és hazaárulás. A peres eljárás, a per

lefolyása azonos a germán korral. Megjelennek azonban az új királyi bíróságok, valamint az egyház szerepe és a keresztény elemek. Megjelenik a hivatalbóli per is : a Rügge. A vádlottat hivatalból idézték meg, s magát tisztáznia kellett (Még a 19sz-ban is volt Rügge.) Ez tulajdonképpen az angol vádjury intézményének a gyökere A bizonyítás a vádlottat terheli. Belép az eskü keresztény jellege A tanubizonyítás szerepe megnő. Okleveles bizonyítás is megjelenik Formái: a királyi és a magánoklevél Magánoklevélhez tanuk megerősítése szükségeltetett. 38. A főbb jogcsoport régiók szerepe A középkori Európa legjelentősebb jogterületei: - az angolszász - a latin-román (francia) - a germán-római (német) - a germán-skandináv - és a szláv jogterületek. Jelentős szerepe volt továbbá a bizánci, valamint az iszlám jognak. Keleten jelentősebb tényezővé vált a kínai feudális jog és a hindu jog. Ázsiában ismerjük kisebb

jelentőségű jogterület kifejlődését, ezek jelentőséga azonban fokozatosan aláhanyatlott (japán, thaiföldi és zsidó jog). A feudális jog egyes területei nem egymástól független fejlődést mutatnak. Kölcsönhatások: - longobárd hűbérjog - recipiált római jog -17- - a keresztény egyház joga - városjogok. Itáliában fejlődött ki a hűbérúr-vazallus kapcsolat részletes jogi szabályozása (észak-itáliai hűbérjogi könyvek). Irányadóvá vált a milánói hűbéri szokásjog Az így kifejlődő lombard hűbérjogot "libri feudorum" cím alatt a glosszátorok kapcsolták a Corpus Iuris Civilis-hez, melynek révén a lombard hűbérjog szélesen elterjedt Európában és nagy hatást gyakorolt a feudális jog fejlődésére. A hűségeskü letétele, a javadolamba (beneficium) való bevezetés, az erről való okirat készítése követeztében a hűségesküvel összefüggő kötelmek később természetesen a hűbérjogba

integrálódtak. 39.1 A középkori egyetemek keletkezési módjai Szokásjogi út: jogi aktus nélkül, szerves fejlődés eredményeként. Ide tartoznak a legősibb egyetemek: Bologna, Párizs, Oxford. Egyetemalapítások: az egyház, az uralkodó, vagy a város által. Habita Authentica - I Barbarossa Frigyes privilégiuma, mely előjogokat biztosított a bolognai egyetem polgárainak. Ezen oklevél további egyetemek alapításának alapjául szolgált. 39.2 Római jog, kánonjog a középkori egyetemeken A bolognai Imerius és utódai a római jogot tették tanításuk alapjává. A római jog hagyatéka kimeríthetetlen és bőséges tárháza volt a formáknak és szabályoknak a középkor számára. Az itáliai egyetemeken tanították, így a végzett hallgatók által elkerült az európai országokba. Barbarossa Frigyes kedvezményekben, támogatásban részesítette azokat az egyetemeket, ahol a római jogot tanították. 40.1 A római jog újjáéledése a tudományban A

római jog hagyatéka kimeríthetetlen és bőséges tárháza volt a formáknak és szabályoknak a középkor számára. Az itáliai egyetemeken tanították, így a végzett hallgatók által elkerült az európai országokba. Ahol az anyag nehezen volt érthető, ott glosszákat készítettek hozzá, ahol nem értették, azokkal a tételekkel nem foglalkoztak. 40.2 Mos italicus, mos gallicus A római jog tudományos újjáéledése idején a jogtudósok a jusztiniánuszi könyveket tették tanításuk alapjává. A mos italicus a glosszált római jog. Ahol ugyanis a szöveg nehezen érthető volt, ott jegyzeteket, glosszákat készítettek hozzá. A mos gallicus ezzel szemben azt látta a jusztiniánuszi könyvekben, amik valójában voltak, tehát századok összegyűjtött jogi anyagát. 41. A római jog legitimációs szerepe A római - germán jogrendszerek alapja a római jog és az általa kifejlődött jogtudomány. A római árucserejog a gyakorlatban is jelen volt, s az

újonnan alakult egyetemeken elméleti szinten is tanították, de maga az egyetem alapítása is jogi aktus volt. A római jog legitimációs szerepe pedig abban mutatkozik meg, hogy a római jog a császri hatalom alapja is volt egyben. (Dolgozat 4.) 42.1 Recepció fogalma -18- A recepció a recipere latin szó alapján visszafogadás, visszavétel. A jogtörténetben recepciónak elsődlegesen azt a folyamatot nevezzük, amellyel a justiniánuszi törvénykönyvekben (későbbi nevén Corpus Iuris Civilisben) kodifikált római jog újra érvényre jutott. E recepció olyan területeken is érvényre jutott, ahol megelőzően nem érvényesült Itt a recepció idegen jog befogadása volt. 42.2 Ius commune-ius particulare kettőssége A római jog recepciója során megkettőződik a joganyag. Ius commune: a glosszált iustinianusi jogból kifejlődött közös európai jog. Ius particulare: helyi szabályok, az egyes jogközösségek számára. 43.1 Recepció a Német-Római

Birodalomban A birodalomnak nincs egységes joga. A birodalmi jog összetevői: consuetudók, jogkönyvek, szokások és privilégiumok mellett ius canonicum, ius civile, Libri Feudorum, II. Frigyes konstitúciói. A római jog tehát a birodalom jogának részévé vált. A római jogot a Birodalmi Kamarai Bíróság a joghézagok betöltésére használta. 43.2 Recepció Közép-kelet Európában A tényleges recepcióban nagy részük volt az egyetemeknek: Bécs, Prága, Krakkó, Heidelberg, Königsberg, Jena, Kiel, Würzburg, Wittenberg, Salzburg, Innsbruck, Duisburg, Strassburg, etc., etc. Hazánkban is a csendes recepció jellemző. A csendes recepció elsősorban a kötelmi jogra hatott megtermékenyítően minden országban. Mind a szerződések, mind a magándelictumok tana római alapokon nyugszik szerte Európában. Jelentősen hatott a kánonjog útján az örökjogra. (A személyi jogra való hatása a rendi társadalomban nem volt jelentős.) 43.3 Recepció Európa

határain túl A Code Civil az első PTK, amit Franciaországon kívül más országok is bevezettek: - Dél-Németország - Észak-Olaszország - Magyar Királyság déli illír tartományai és a tengermellék. Sokfelé recipiálták az osztrák PTK-t: - Magyarországon - Lengyelország déli részén - Észak-Olaszországban BGB: - Brazília - Peru Újabb fejlődés után a francia jog alapján építették fel polgári jogukat: - Libanon - Egyiptom - Szíria. "Szocialista országokban": szovjet jog hatása. A recipiált római pandektajog ma is érvényben van a Dél-Afrikai Unió búr államaiban. 44. Corpus Iuris Canonici A jog egészén belül különálló tényező maradt a kánonjog. Ennek ellenére az európai népek jogfejlődésében mindenütt kimutatható a kánonjog hatása. A nyugati egyház kánonjoga egyes -19- jogintézmények tekintetében közvetlenül hatott a jog fejlődésére, ilyenek: családjog, házasság, végrendelkezés, etc. A keleti

keresztény egyház kánonjoga nem különült el annyira a világi jog anyagától. 45.1 Vásárok és vásári jog A társadalmi mobilitás következményeképpen kialakultak a vásárok a tartományúri székheleyeken, valamint a kereskedő útvonalak találkozási pontján. Jellemző a jogképződés mobilitása. A vásár jogilag: - privilegium - királyi jogosultság (vásári béke) - később már tartományúri jogon is adják - az árusítás, fizetés, érkezés megszabása Új jogelvek: kereskedők egymás közti joga jogi egyenlőség elve eladás mellérendeltsége gyorsaság joga Jelentős vásárvárosok: Köln, Frankfurt, Lipcse, Nürnberg, valamint Blois-Champagne, etc. 45.2 Városszövetségek Jellemezze a városszövetségeket ! A városok kifelé gyakran szövetségbe tömörülve igyekeztek politikai és kereskedelmi érdekeiket szolgálni (Hanza), de létrehoztak városszövetséget erejük fokozására és a közös ellenség ellen (Veronai Városszövetség,

Lombard Liga). (ÁLT 134) (Dolgozat 4) 45.3 A Hanza szerepe a jogfejlődésben Jellegzetes városszövetség volt a Hanza. A benne tömörült városok évszázadokon át monpolizálni tudták az Északi- és a Keleti-tenger kereskedését. Számos városban kirendeltséget létesítettek. Jelentős hajóhadat tartottak fenn, s számos esetben hadat viseltek a parti államokkal A Hanza-gyűlésen kötelező erejű határozatokat hoztak. A 15 sz-ban élte fénykorát, s Amerika felfedezése után hanyatlani kezdett. Utolsó Hanza-gyűlés: 1669 46.1 Városi önkormányzat A középkori város élén a polgármester mellett - testületi szervként - szenétus és külső tanács működhetett. A városigazgatás és a városgazdaság bonyolult gépezetét differenciált szervezet működtette. A városokon belül a kézművesek és kereskedők céheket és gildéket alapítottak. Ezek a szakmai önkormányzatok életmód-szabályozási és vallási funkciókat is elláttak. A

céhmestereknek védelmet jelentett előírásaival, belső ítélkezési gyakorlatával, s egyúttal korlátokat emelt a konkurrenciaharc elé, céhen belül. Szabályozta továbbá a munkaidőt, a munkafeltételeket, a minőséget, az árat, a termelési kapacitásokat. Reménytelen harcot folytattak - a céhen kívüli kontárok ellen 46.2 Városlakók jogállása Polgárság: a városban lakó férfiak közössége, akik a városban házzal, ingatlannal rendelkeznek. Feleség, gyermekek a közösség védelme alatt állanak, s a polgársággal járó jogok közvetlen részesei. A polgár fogalom normatív kategória: keletkezése (születés, v. polgárságba való felvétel), megszűnése (halál, v. elbocsátás), tartalma (adófizetési kötelezettség, gazdasági jogok, iparűzés, céhfelvétel joga, város bírói monopóliuma) meghatározott feltételekhez kötődik, s függ az adott város alkotmányos jogától. -20- További csoportok: a városfalakon kívüllakók,

akiket gazdasági érdekük a városba vonzott és még nem szereztek polgárjogot. A zsidók külön jogállással rendelkeztek Az idegenek jogi státuszát a vendégjog intézményei határozták meg. 47.1 Alkotmányos megoldások Itáliában Észak-Itália: városköztársaságok. Alkotmányaik a választásokra alapították a városi igazgatás megszervezését. Közép-Itália: pápai állam. Dél-Itália: francia hűbéri modell, bizánci befolyás az államigazgatási gyakorlatban. 47.2 Kommunális mozgalom az olasz városállamokban A 14. sz-ra a városállamok modellje Észak-Itáliában általánossá lett Választott tanáccsal (commune) működtek. A városállamok de jure a világi uralkodó függésében álltak, de facto azonban függetlenek voltak. A kommunák polgári típusú jelenségek voltak, világi adminisztráció kimunkálásán fáradoztak. A 13-14. sz-ra már kidolgozott alkotmánnyal rendelkeztek A püspöki hatalmat fokozatosan visszaszorították. 48.

Barbarossa Frigyes Itáliapolitikája Barbarossa Frigyes 1162-ben valamennyi általa uralt város nyakába helytartót ültetett. A városok fegyvert fognak. E harc lezárása a konstanzi béke (1183) Megmaradt a névleges császári főhatalom, a birodalmi alkotmányos rendben azonban megjelent a republikánus közösségi lét föderatív formája. 49.1 Rendiség, rendek fogalma A rendek jogi szervezőelv alapján alakuló emberi csoportok. Jogállásuk azonos, jogaik és kiváltságaik gyakran privilégiumban rögzítettek. Születési rendek (felsőbb v alsóbb szintre) és foglalkozási csoportok (pl. lovagi rend) Középkor virágzó szakaszának rendjei: egyházi rend, nemesség (főnemesség, szabad nemesség, szolgáló nemesség, lovagi rend), majd a polgárság, mint rend. 49.2 Rendi államszervezet általános jellemzése Rendek - jogi szerveződés alapján alakuló emberi csoportok - jogállásuk szerint azonosak - jogaik, kiváltságaik gyakran privilégiumban

rögzítettek - vannak - születési rendek - foglalkozás alapján szerveződnek pl. a lovagi rend - nemesség: főnemesség, szabad nemesség, szolgáló nemesség, lovagi rend - megindul a polgárság renddé szerveződése is. A rendiség államszervezeti vetülete a rendi monarchia. Intézményei: - képviseleti rendszer - rendi gyűléseken az adómegszavazás jogát maguknak vindikálhatják - a király cselekvési szabadságát kolátozhatják - részt vehetnek a törvényalkotásban - rendi bíráskodás - rendi kiváltságok alapján önálló bírói fórumok - a rendek a királlyal együtt alkotják az ország politikai testét. A rendiség a királyi hatalom és a rendek viszonyaként vizsgálható. -21- 50. Rex est imperator in regno suo elve 1. Nagy Károly uralkodása rövid ideig tartott Unokái felosztották maguk között az országot Bár címe és nimbusza megmaradt, tényleges hatalma alig volt. A Német-Római Birodalom határán kívül maradt királyok,

bár rangban a császár alatt állottak, nem voltak hűbéresei, hanem szuverének. Ezt fejezte ki a “rex est imperator in regno suo” jogelv 2. A francia államban az uralkodók megerősítették hatalmukat Egyre nagyobb jövedelmük és zsoldos csapataik által minden tartomány seigneurjévé lettek. Érvényt szereztek a rex est imperator in regno suo elvnek, amelyet a legisták a királyi jogok teljességének (plenitudo potestatis) kifejezésére használtak fel. 51. A középkor ítélkező (közhatalmi) tevékenységének kezdetei A nyílt jogegyenlőség kialakulása. Az ököljog uralma Az igazgatás-rendészeti és a bíráskodási hatalom szoros összefonódása. Mindezt a hűbérjog szabályai méginkább alátámasztották A földesurak szinte korlátlan hatalma az alávetettek felett. Keleten és Nyugaton egyaránt megjelent a közbéke, s a közbéke megbontásának fogalma. Az államhatalmi és igazgatási jogkörök birtokosai tényleges birtokosai általában

jogszolgáltatást is végeztek. A keresztény egyházjog igen korán érvényt szerzett az egyházak személyét érintő ügyek elkülönítésének. Az egyháziak ügyeinek elkülönítését kifejező jogelvek a klerikusok sérthetetlenségének vélelméhez tapadtak. Az államhatalmi és igazgatási jogkörök összefonódása még jellegzetesebb azokban az országokban, ahol a régi (rabszolgatartó) államapparátus és a hivatalszervezet többé-kevésbé fennmaradt az új uralkodó osztály kezében. Ismert példa: Bizánc. A trónra emelt uralkodók szinte korlátlan hatalommal rendelkeztek, miután az alájuk rendelt hivatalszervezet is tovább élt. A bizánci uralkodót törvényesen is megillette a törvényhozói, a legfőbb bírói hatalom, amit a keleti keresztény egyház is szentesített. Bizánc sajátos törvénykezési szervezete önmagában is magára vonta a figyelmet. Nem sajátosságai adják leginkább jelentőségét, hanem az a tény, hogy ez a modell

közel egy évezreden keresztül hatott a kelet-délkelet-európai népek jogfejlődésére. 52.1Vádelvi ill inkvizitórikus eljárás 52.11 Akkuzatórikus (vádelvű) eljárás A frank alapokról induló francia eljárásjog eredetileg vádrendszerű volt: - a bíró panaszos ill. vádló hiányában hivatalból nem járhatott el - a felek egymással folytatott harca zajlott le a bíró jelenlétében - a bíró szerepe a cselekmények sorrendjében, a per formaságainak a betartásában, valamint a bizonyítási kötelezettségek megállapításában merült ki - perdöntő lehetett - a vádlott beismerő vallomása -az eskütársakkal letett eskü és istenítélet - az eskütársak csak az adott fél becsületességének bizonyítójaként szerepeltek -22- - mind a vád, mind a védelem ügye a felek kezében maradt. Kezdetleges, nehézkes rendszer. A vádelv érvényesülését a büntetőeljárásból szinte teljesen kiszorította a nyomozó elv. (Dolgozat 4.) (Áltjog:

97+115-116) 52.12 Inkvizitórikus (nyomozó elvű) eljárás - ez a középkori perstruktúra a nyílt jogegyenlőtlenség leplezetlen eszközévé vált - csírái a germán-frank Rügge-eljárásban már felismerhetők - a vádelvi eljárás hiányosságainak a kiküszöbölését szolgálva az állam ítélkező, közhatalmi tevékenységét állította előtérbe - az állam hivatalból - és nem a sértett fél kezdeményezésére - indított eljárást - melyben a bíró a tárgyalás irányítója, az ítélet kimondója és a végrehajtás foganatosítója - mindezt hatásosan kiegészítették az elrettentést célzó, kegyetlen büntetési rendszerek, mint pl. a nagyszámú halálos és testcsonkító büntetés, a kerékbetörés, a felnégyelés, a máglyahalál, etc. A keresztény egyházzal szokásos összefüggésbe hozni, hogy az ún. eretnek gonoszság kinyomozása során a nyugati egyház gyakorlatában honosodott meg a tömeges elrettentés, az elkövetők fizikai

megsemmisítése (máglyahalál, autodafé), a testi sanyargatással kieszközölt beismerés, etc. Sajnos valóban történtek ilyen esetek. Nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy ebben az időben az állam és az egyház szorosan összefonódott, s nagyon sok esetben a háttérben "politikai erővonalak ütközése", vagy az ellenfél eltávolítása volt az igazi oka az ilyen eljárásoknak. Hajlamosak vagyunk az egészet az egyház nyakába varrni. 52.2 Igazságügyi rendészet megjelenése 1. A feudális rendiség idején magát az igazságszolgáltatást tekintették policiális (rendészeti) tevékenységnek. 2. A feudális abszolutizmus sajátja az ún policiális igazgatási tevékenység kiterjesztése az állam alattvalóinak mindennapi életvitelére. Az állam rendezőként lépett fel a gazdaság, a piac, a népjólét, az egészségügy területén. Pozitív elemei: a tűzrendészet, oktatásrendészet, út- és városépítészet, etc. Negatív

megjelenési formája: a rendőrállam. 53.1 Az angol alkotmány fogalma Az alkotmány nem feltétlenül írott dokumentum. Az angol alkotmány történeti alkotmány, lassú fejlődés eredménye, szemben a chartális alkotmánnyal, mely a 19. sz-i alkotmányfejlődés eredménye, deklaráció jelleggel bír. Az angol alkotmány alapjogok, alapintézmények és alapvető dokumentumok összessége. 53.2 Az angol parlament kialakulása, szervezete, hatásköre Kialakulása a korona növekvő pénzigényére vezethető vissza, mely során a király a lovagokat és a városokat újabb adónemekkel terhelte. A 13 sz közepétől alakult ki az a szokás, hogy a királyi hivatalnokok és jelentősebb hűbéresek tanácsát a grófságokból a lovagok és a városok által választott képviselőkből egészítették ki. 1265. Monfort Parlament: 2-2 lovag és 2-2 városi képviselőt hívtak meg a bárók tanácsához, ez azonban nem vált rendszeressé. 1295. Mintaparlament: I Edward

visszanyúlt a Monforti modellhez A parlament a 14sz közepétől állandósult, ekkortól beszélhetünk kétkamarás rendi gyűlésről. Szervezete -23- Lordok Háza (elődje a witan, fejedelmi tanács) a király névre szóló meghívójával jelentek meg: - a főpapok (Anglia két érseke: York és Canterbury érseke, valamint a püspökök) - világi lordok (earl-ök, bárók, a királyi tanács tagjai). Közösségek Háza: - grófsági képviselők (lovagok) - városi képviselők. Privilégiumlevélben határozták meg, mely város hivatott képviselőt küldeni. A király a sheriffnek címzett meghívóval szólította fel a grófságokat, városokat küldöttek küldésére. A küldötteket a county court-on választották. Felszólalási joguk nem volt, helyettük ún Speaker adta elő panaszaikat. Hatásköre - állami ügyek intézésében való részvétel - politikai akaratképzés fóruma - adómegajánlási jog, hozzájárulás - később a parlamenti döntés az

adókivetés feltétele - pénzügyek felügyelete - törvényhozás. Jogi dokumentumok: bill, petition, act. 54.1 Magna Charta Libertatum Földnélküli János 1215-ös kiváltságlevele, melyet az angol alkotmány első nagy alaptörvényeként tartják számon: - a király külön adónemet csak a bárói tanács hozzájárulásával szedhet - az angol egyház jogainak tiszteletbentartása - szabad emberek személyes és birtokszabadságát garantálja - megerősíti a városok jogait - ellenállási jog: 25 báró ügyeli a betartását. 54.2 Oxfordi províziók A Magna Chartát sem János király, sem utódai nem tartották be. 1258-ban a bárók tanácsa ténylegesen magához ragadta a kormányzást. Követeléseik dokumentuma az Oxfordi Províziók 55.1 Bíróságok az angol rendi államban Milyen rendi bíróságokat ismer Angliában ? - Kincstári ügyek bírósága (Court of Exchequer Chamber) - Polgári perek bírósága (Common Pleas) - Csillagkamara Bíróság (Court of

Star Chamber) - Közösségek Háza (Hause of Commons) - Lordok Háza (ÁLT. 101) (Dolgozat 4) Az utazó bírák szerepe az angol precedens jog kialakulásában Az angol helyi bíróságok legfontosabb intézményei voltak a békebíróságok és a királyi főhatóságoktól rendszeres időközönként kiküldött utazóbírák. Az utazóbírák a bonyolultabb ügyekben, valamint a békebírói hatáskörből kiszorult ügyekben jártak el. A Clarendoni Assize-ben (1166) rögzítették, hogy az utazó bírák a vádemelést kifejezetten a jury döntésére bízták. Amikor tehát az utazóbíró megjelent, a jury nyilatkozni kényszerült a gonosztevők személyéről, az elkövetett jogellenes cselekményekről. Ez a fórum lett a vádemelő nagy jury (grand jury), s a szomszédos falvak összegyűlt tagjaiból választott kis jury mondta ki az ítéletet. -24- (A későbbiekben a modern esküdtbíráskodás modellje lett ez a rendszer.) (Dolgozat 6.) Az ítélkező bíró

szerepét jól példázza az angolszász precedensrendszer. Újabb bírói döntés csak akkor szülehetett, ha az ellen 1189-ig visszamenőleg nem található ellentétes precedens. Ez a joganyag a bíró alkotta jogként vált ismeretessé a középkor folyamán Az angol parlament ítélkezése - House of Common (Közösségek Háza): vád alá helyezés - Lordok Háza: ítélethozatal. 55.2 Jury funkcióváltozásai Az angol jury ősi eredetű intézmény volt, amely kezdetben a szomszédjogú faluközösségek képviselete lehetett. A királyi érdekeket képviselő tisztségviselők a jurytól tudakozódtak eskü alatt (a Domesday Book rögzítette 1806-ban). A birtokjogi viták során kibocsátott királyi parancsok (writ) rendszeresítették később a 12 szabad ember eskü alatt való meghallgatását. A Clarendoni Assize-ban (1166) rögzítették, hogy az utazóbírák a vádemelést kifejezetten a jury döntésére bízzák. Amikor tehát az utazóbíró megjelent, a jury

nyilatkozni kényszerült a gonosztevők személyéről, ill. az elkövetett jogellenes cselekményekről Ez a fórum lett az ún vádemelő nagy jury (grand jury), amely már a 11-12. sz-i birtokjogi perekben egybehangzó határozattal erősítette meg a vádat (ill. ejtette el azt), majd pedig a szomszédos falvak tagjaiból választott kis jury tagjait kérte fel a bíró az ítélet kimondására. A jury azonban csak akkor járhatott el, ha a vádolt személy "rábízta magát a vidékre" amit gyakran súlyos testi sanyargatással kényszerítettek ki. A középkori angol jury-bíráskodás még így is jelentés előrelépés volt, mert az Európa-szerte ismert istenítéletek felhasználását eleve feleslegessé tette. A későbbiekben az angol jury a modern esküdtbíráskodás modelljévé válhatott. 56. Territoriális szervek a középkori Angliában Az igazgatás és bíráskodás egységei Alfréd király beosztása a normannok előtti korból, az angolszász

királyságra vezethető vissza. Egységei: - grófságok (shire) - századkerületek (hundred) - tizedkerületek - városok (township). A 10. sz-tól kezdve országszerte immunitással felruházott területek is találhatók, melyek felett azonban a központi igazgatás bizonyos fokú ellenőrzést gyakorolt. A grófság vezetője a sheriff. Ő a király helyi képviselője, az állami szervezet legfontosabb láncszeme. Tisztségéről leváltható Felelősséggel tartozik a helyi igazgatásért és a pénzügyekért, elnököl a bírósági gyűléseken. Centralizált, effektív igazgatás jellemzi A sheriffek ellenőrzésük alá vették az immunitással rendelkező területeket. Változás a 14. sz-ban: a sheriff hatásköréből jelentős részt átvettek a békebírók (justices of the peace). A békebíró végezte az igazgatási rendészettel járó feladatokat a grófságban Mindez a régi grófsági bíróságok eltűnésével járt. A 15. sz végére a sheriff feletti

ellenőrzés is a békebíró feladatává vált 57.1 Az angol jog elemei, forrásai - case law alapján álló common law - equity law: lordkancellár bírói széke elé vont ügyek -25- - statute law - charta (a normann királyok privilégium adományozása) - assize (az uralkodónak a bárói tanácsban meghozott döntései) - később: bill, petition, act. 57.2 Középkori angol jogkönyvek Olyan kíváló jogászok által írott jogkönyvekről van szó, amelyek szinte jogforrásnak számítanak, olyan tekintélyük van, hogy perdöntőek lehetnek egy-egy ügyben. Öt ilyen tekintélyes jogászról van szó, akiknek a művei mind a mai napig relevánsak voltak: - Clenwil, aki II. Henriknek volt a kortársa, a XIIsz végén tevékenykedett - Bracton - Littletone, Mátyás király kortársa - Coke - Blackstone. Akárcsak Arisztotelészre hivatkoztak a középkorban, mint a filozófusra, ha commentary-ról van szó, akkor biztosak lehetünk benne, hogy Blackstoneról van szó.

58.1 Az angol jog kontinentális jellege Az angol jogot - általános vélemény szerint - nem érintette a recepció. Mégis bizonyos szerzők munkái (Bracton), az egyházi bíróságok gyakorlata, az equity és a kereskedelmi jog római jogi hatást mutat. 58.2 R Zimmermann nézetei Az angol jog kontinentális jellegét legújabban R. Zimmermann hangsúlyozza 59.1 Skócia alkotmányfejlődése 9-10. sz: a törzsi egységekből egységes királyság kifejlődése 11. sz-tól az angol és kontinentális kultúra átvétele Trónöröklés: nemzetségi rend szerint, primogenitura. Majd a parlamenttel együtt új öröklési rend kialakítása. Király, titkos tanács (egyháziak és főnemesség), parlament. Bíráskodás: parlament, városok felsőbírósága, kancellári bíróség. 59.2 Írország alkotmányfejlődése 1002: az ország területe egy király alatt egyesül. Hatalom a legtekintélyesebb nemzetségek kezében. 4 érsekség A Magna Charta ír változata is elkészül A

központi igazgatás szervei angol mintára épülnek fel és működnek. 60.1 A latin-román jogterület jellemzői Összetevői: germán-frank, francia, spanyol és portugál jog. Szokásjog és római jog egymásra hatása. 60.2 Rendi képviseleti szervek Franciaországban A rendi gyűlésnek négy változata létezett Franciaországban: - általános rendi gyűlés: először Szép Fülöp hívta össz 1302-ben. A párizsi nép felkelésének hatására 1357. ordonnance: megígérte a gyűlés rendszeres összehívását. Hatásköre tanácsadásra korlátozódott, különösen 1439-től. - a notables gyűlése: tagjait a király hívta meg. Hatásköre megegyezett az általános rendekével - tartományi rendi gyűlés: helyi igazgatás, helyi szokásjog összegyűjtése, adómegajánlás. -26- - egyes rendek külön gyűlései: jelentős a papságé, 10 évenkénti rendszerességgel, egészen a nagy polgári forradalomig. 61. Királyi hatalom és az igazgatás szervei Az

állam feje a király. Tisztségét választással nyeri el 13sz-tól férfiágon az elsőszülött fiú öröklés címén szerzi a trónt. Felségjogok: az ország és az egyház védelme, jogalkotás, bíráskodás, az állam igazgatása. Jellemezze a francia trónutódlást ! A francia állam feje, a király kezdetben tisztségét választással nyerte el, amelyet felkenés és koronázás követett a reimsi székesegyházban. A Capetingek viszont eslőszülött fiukat rendszerint még életükben királlyá koronáztatták. A XIII századra joggyakolattá szilárdult, hogy az elsőszülött fiú öröklés címén szerezte meg a királyi trónt. A XV századtól kezdve a trónörökös - elődje halálakor - azonnal átvette a hatalmat, de kötelessége volt, hogy megkoronáztassa magát és letegye a koronázási esküt, amelyben többek között a rendi kiváltságok és a “jó” szokások tiszteletben tartását kellett megígérnie. (ÁLT. 108-109) (Dolgozat 4) Igazgatási

szervek: - királyi tanács (curia regis) tanácsülések: udvari emberek, főméltóságok (kancellár, sénéchal, istállómester, kamarás, pohárnok) - vidéki szervek - elöljárók (prévots), felügyelők (ÁLT. 101, 108) 62. Francia középkori jog feljegyzései Alapvető jogforrás: a szokásjog. Széttagoltság: minden tartomány más-más szokásjog szerint él (jogi partikularizmus). Első francia jogkönyv Normandiában keletkezett. Egyes szerzők gyűjteményüket úgy tüntették fel, mintha valamelyik legendás hírű uralkodó törvényeit foglalná magába. Pl: Szent Lajos törvényei (1270) Jelentés 1280-ből Philippe de Beaumanoir jogkönyve Beauvasis tartomány szokásjogát írja össze. Királyi jogalkotás: kiváltságlevelek, “örökérvényű” törvények. Később: kihirdetés (15.sz-tól) 63.1 Birtoklási és vagyoni viszonyok Feudális földbirtok: hatalmi és egyéb jogosultságok alapja. Ősi vagyon: elidegenítése megszigorítva. Ajándékozni,

vagy hagyományozni (öröklés) 1/5-ét, másutt 1/3-át lehetett. Szerzeményi vagyon: szabadon rendelkezhetett vele a vagyonszerző. Hűbérbirtok: (fontos!) a frank hűbéres azért kapott beneficiumot, mert szolgált, a francia vazallus azért szolgált, mert előzőleg hűbérbirtokhoz jutott. A francia hűbérbirtok örökletes, illeték ellenében. 13.sz-tól eladhatták, ha 1/5-ét kifizették a hűbérúrnak Bérbirtok: paraszti hűbéres. Terményadó, vámok, robot, ajándékok, illetékek Öröklés, eladás illeték megfizetése mellett. Kötelmi jog: fejletlen. 63.2 Francia középkori büntetőjog és eljárásjog -27- Bosszú, magánharc és vagyoni elégtétel. Magánharc korlátozása “a király 40 napja”: jogszerű támadásra csak a hadüzenet után 40 nappal kerülhetett sor. 13.sz-tól: aki egyszer már bírósághoz fordult, sérelme orvoslására nem használhat többé önsegélyt. Állami büntetőjog kialakulása. Francia eljárásjog:

vádrendszerű. A feudális abszolutizmusban már vádelv helyett nyomozóelv 64.1 A Német-Római Birodalom szervezete Frank intézmények továbbélése. Egyes intézmények azonban szabatosabb megfogalmazást nyertek (királyválasztás, birodalmi rendiség). A császári jog a római jog, mely a római jog legitimációs szerepét is jelzi. A központi hatalom gyengesége. Megfelelő igazgatási apparátus nélkül Jellemző a széttagoltság 64.2 A széttagoltság alapvető okai A korszak kezdete a frank birodalom részbirodalmakra való szétesése. A birodalom felbomlásának oka: a törzsi hercegségek és az uralkodó harca. A N-R. Birodalom a keleti frank birodalomból nőtt ki 64.3 Rendi képviselet fórumai Birodalmi gyűlés: Reichstag. Szervezete 3 kúriás, mely nagyjából megegyezik a frank birodalom rendi gyűléseivel. Hatásköre elvileg korlátlan Szerkezete: - választófejedelmi kollégium - fejedelmi kollégium - egyháziak csoportja - világiak csoportja -

városi kollégium Tartományi gyűlés: Landstag Külön gyűlések: Birodalmi Itáliában, Besancon környékén, etc. 65. A királyi hatalom és átörökítésének módozatai a Német-Római Birodalomban A frank gyakorlat tovább élt (primogentura). Uralkodói dinasztiák kialakulása (szász és sváb uralkodóház). A N-R. Birodalomban a választás nyert teret A választás többségi elv szerint Helye a frankfurti dóm. Királlyá koronázás: aacheni dóm Az így megválasztott, megkoronázott király jogosult volt a császári címre. Ezt Rómában a pápa által való császárrá koronázás útján szerezte meg. Rómába vonulás: a császárok költséges koronázási útja a középkor folyamán. 66.1 A Német Aranybulla 1356: a birodalom egyik legfontosabb alkotmányos törvénye. A Német-római Birodalomban az uralkodó választás útján nyerte el méltóságát. A választási eljárás a 13-14. sz-ban egységesült és az aktív választásban résztvevők köre

véglegesen a Német Aranybullában korlátozódott a 7 választófejedelemre. Ezek közül mind a világiak, mind az egyháziak birodalmi méltóságokat is viseltek. 66.2 Az uralkodó hatalmának terjedelme a Német-Római Birodalomban A Német-Római Birodalom uralkodóját megillette a császári cím. Császárként ő volt: - a keresztény Európa védelmezője - az egyház oltalmazója -28- - külkapcsolatokban ő a legfőbb hadúr - megillette az egyházi főhatalom - rendelkezett a birodalmi vagyon felett, megilették a birodalom javai - jövedelmeinek kezelésére külön szervezetet hozott létre - igazságszolgáltatási joga római jogelven alapult. 67. Invesztituraharc megjelenése a német alkotmányfejlődésben A pápaság és a császárság viszonya Jogi megjelenése a "két kard elméletében". A két kard elmélete: a két univerzális hatalmat két, az Istentől adományozott kard jeleníti meg: a világi és az egyházi. Isten mindkettőt a

pápának adta át, aki a világi kardot továbbadta a császárnak. Szász Tükör: mindketten Isten hűbéresei, kölcsönösen segíteniük kell egymást, s a kereszténység javáról kell gondoskodniuk. Sváb Tükör: a pápa Isten közvetlen hűbérese, míg a császár a pápa vazallusa. A hűbérbe való beiktatás (invesztitúra) körüli harc lezárása 1122-ben a Wormsi Konkordátum: a pápa adja az egyházi tisztséget (szimbóluma a gyűrű és a bot), a birtokaikba a császár utalja be jogarral. A püspökök államhatalmi feladatokat is elláttak, pl világi bíráskodás 68.1 Német hűbérjog A rendiség szoros kapcsolatban állt a hűbériséggel. A hűbériség szabályai szokásjogi úton rögzültek. A hűbéri állam Barbarossa Frigyes alatt élte fénypontját 68.2 Wormsi Konkordátum 1122. az uralkodó beiktatása szimbolikus elemekkel történt (jogar, zászló, pajzs) A 7 pajzs a rendi tagozódás alapja. 68.3 Libri feudorum A longobárd hűbéri jog kódexe

a 11-12. sz-ból A Corpus Iurishoz kapcsolták Szokásjogi szabályokat, a hűbéri bíróságok gyakorlatát, ítéleteket, törvényeket, egyházjogi szabályokat tartalmaz. Eljárásjogi szabályai modern jogelvek 69. Igazgatás és bíráskodás szervezete a Német-Római Birodalomban Általánosan jellemző a központi hatalom gyengesége. A territoriális igazgatás egységei: grófságok, hercegségek, őrgrófságok. Központi bíráskodás: birodalmi udvari bíróság, királyi kamarai bíróság, birodalmi kamarai bíróság. Helyi bírói fórumok: grófi bíróságok, egyházi bíróságok, tartományi bírói fórumok. Rüge eljárás tovább élt. Választott bíróságok. A Birodalmi Kamarai Bíróság bírt különös jelentőséggel. Csak kozlátozottan függött a császártól Tagjai felerészben jogvégzettek, felerészben nemesek, (később ők is jogvégzettek). Ítélkezés a birodalmi írott jog, a kánonjog, a római jog, a Libri Feudorum alapján. 70.1

Gazdasági-vagyoni viszonyok rendje 70.2 Rendi képviselet fórumai A rendiség egyrészt birodalmi szinten, másrészt tartományi szinten alakult ki a Német Római Birodalomban. A birodalmi gyűlés a Reichstag, a tartományi gyűlés a Landtag Emellett a birodalom részeiben külön gyűlések működtek (Birodalmi Itália - roncagliali gyűlések, a Po síkságtól északra tartották, Burgund - Besancon környékén tartott rendi gyűlés). -29- A Reichstag szervezete 3 kúriás, mely a frank birodalom területén kialakult rendi gyűlésekre (francia, német) jellemző. Birodalmi rendiség: a birodalmi udvari gyűlésben való részvétel és szavazat joga. Nem minden birodalmi hűbérest illette meg ez a jog. A 15. sz-ban a birodalmi gyűlések szervezete stabilizálódott: - választófejedelmi kollégium: 7 választófejedelem - fejedelmi kollégium: 204 birodalmi rend (76 egyházi, 128 világi) - városi kollégium: 51 birodalmi város. 71. A személyek jogállása a

német rendi államban 72.1 Jogforrások Jogforrások: - birodalmi jogforrások (Mainzi béke 1235., Német Aranybulla 1356, Birodalmi Kamarai Bíróság Rendtartása 1495.) - partikuláris jogforrások (Landrecht, városi jog). Meghatározó jogforrás a szokásjog. Weistum: feljegyzés, nyilatkozat a fennálló szokásról, nem önállóan alkotott jog. 72.2 Középkori német jogkönyvek Magánosok által készített jogi feljegyzések, melyek mögött nem áll hivatalos megbízás. Népnyelven íródtak, széles rétegekhez szólnak. 72.21 Szásztükör Szerzője Eike von Repgow. Esküdtbírósági munkája során jegyezte fel 1220 táján a keleti szász jogot. Nemcsak az első német jogkönyv, de az első német prózai mű is egyben. Hatása számos országra kiterjedt. A 15sz-i budai jogkönyvben is kimutatható 72.22 Svábtükör és elterjedésük 1270 körül jegyezte fel egy minorita szerzetes Augsburg környékén. Szélesebb körben terjedt el, mint a Szásztükör. 250

különböző szövegváltozata ismert Erdélyben a bíróságok helyettesítő jogként is alkalmazták. 73.1 A nyugati-szláv jogterület jellegzetességei 73.2 Rendiség jellegzetességei Közép-Kelet-Európában 74.1 A lengyel nemesi köztársaság A nemesi köztársaság idején a rendi jogalkotás volt a domináns tényező. A király, a szenátus és a követek háza alkotta együttesen a konstitúciónak nevezett törvényeket, mégis a két kiváltságos rend akarata volt a törvényhozásban a döntő tényező. A jogegység megteremtésére irányuló törekvések a 16. sz-ban lezárultak a Jan Laski-féle statútummal. A rendi jogalkotás a 17. sz folyamán végleg válságba jutott Csak a 18 sz-i reformkísérletek vetették fel újból a jogegység kérdését. A liberum veto hatása a lengyel rendi államiság fejlődésében A lengyel rendi jogalkotás elismerte a “liberum veto” elvét, ami annyit jelent, hogy a törvény elfogadásához a követek teljes

egyetértése és egybehangzó szavazata volt szükséges. Ha egyetlen követ ünnepélyesen protestált és kivonult a tárgyalásról, a javaslatot már nem lehetett jogerőre emelni. -30- Következménye a feudális jog stagnálása, vagyis a lengyel rendi jogalkotás a nemesi köztársaság utolsó századában szinte egyáltalán nem tudott új joganyagot adni. A nemesség az elavult jog fenntartásához ugyanis ragaszkodott, s minden újítási kísérletben kiváltságainak csorbítását vélte. (Dolgozat 6.) 4. A lengyel rendiség alapvető jellemzői A lengyel rendi jogalkotás sajátosnak tekinthető. Az országos szejm kezdetben statútumnak nevezett döntései elsősorban a két kiváltságos rend küzdelmének az eredményeit rögzítette. A Nagy Lajos által kibocsátott kassai privilégium (1374) a nemesség hatalma alatt álló jobbágytelkek állami adóztatását minimálisra csökkentette, valamint biztosította a helyi nemesség számára a tartományi,

közigazgatási tisztségek betöltésének jogát. A XV. század folyamán újabb statútumok fejlesztették tovább a kiváltságos rendek jogait, amelyeket szintén alaptörvényeknek tekintettek. A XV. sz végén kikényszerített pjotrkówi statútum határozottan városellenes törekvéseket szentesített. E statútum biztosította a nemesség számára a vámmentes kereskedelem jogát Megtiltották a polgároknak, hogy ingatlant vásároljanak. Így a lengyel kereskedő-polgárság végzetesen meggyengült, s a lengyel kézműipar tönkrement. A rendi jogalkotás a központi hatalom erejét gyengítette, s társadalmi-gazdasági haladás gátjává vált. (Dolgozat 6.) 74.2 Cseh rendi állam A cseh jogélet alapját az írásba foglalt szokásjog és rendi jogalkotás által megteremtett egységes szabályozás képezte. A cseh jog alapvető forrásai már a 11-15 sz-ban kialakultak Csehország jogfejlődésére erősen hatott a német jog, Sziléziában a lengyel jog, így

Csehországban a partikuláris szokásjog formái alakultak ki. A nemesi privilégiumok itt is királyi dekrétum formában öltöttek testet. Ismertek Luxemburgi János 1311-ben kiadott "nagy kiváltságlevelei". IV: Károly a 14. sz-ban megkísérelte a cseh szokásjog anyagát rendezni, s egy gyűjteményben /Majestas Carolina, 1355.) kiadni Az összegyűjtött joganyag - a főurak ellenállása miatt - csak tervezet maradt. A királyi törvényhozás nem tudta a jogrend átfogó rendezését végrehajtani. A 16.sz közepére kialakult Prága és Brünn vezetése alatt egyfajta városi jog Nagy hatással volt a jog fejlődésére a prágai fellebbviteli bíróság, tekintettel arra, hogy nem a rendi jogot tartotta irányadónak, hanem a római jogot. 75.1 Cseh-lengyel városi jog Szokásjogi jogkönyvek a cseh-lengyel középkori jogfejlődésben - Cseh Kniha Rozmberska: az első cseh szokásjogi jogkönyv, cseh nyelven íródott. Ordo Iuducu Terrae: XIV. században

elterjedt latin nyelvű jogi mű Szerzője ismeretlen A cseh jog országos kifejtése: kevésbé jogászi mű. Főként a konkrét jogviták megkönnyítését szolgálja. Vsehrd Viktorin Kornél Kilenc könyve Csehország jogairól, bíróságáról és tábláiról : e műben a bírósági szervezet, az eljárásjog és az anyagi jogok egyaránt megtalálhatók. - Lengyel Elblagi könyv : a XIII. században keletkezett szokásjoggyűjtemény Leczyca szokásjoga : XIV. századi szokásjogi joggyűjtemény -31- (Dolgozat 6.) 75.2 Cseh-morva bányajog Jachymovói jog formájában ismerjük ezt a fejlett bányajogi rendszert, amelyet a 16. sz első felében rögzítettek le. A Habsburgok a század derekán már kiterjesztették Pribramra és Jihlavára is. Ez a joganyag erőteljesen hatott a morvaországi és a sziléziai bányászat fejlődésére, mivel az uralkodók, a cseh kamara irányítása alatt álló bányavárosok számára kiadott rendtartásaikban a jachimovói jogot

vették irányadónak. A jachimovói jog azonban már az idegen jog nagymérvű behatolását jelentette, s így vele párhuzamosan a cseh "kutnahora-jihlavai" bányajog gyors hanyatlásnak indult. Nagy jelentőségre tett szert a cseh-morva bányajog, amely az ország határain túl jelentős hatást gyakorolt a közép-európai bányaviszonyok fejlődésére. Elősegítette ezt a királyi bánya-regálé megőrzése és a bányászat fejlődését szolgáló kiváltságok törvényi megerősítése. 76. A bizánci-szláv jogterület jellegzetességei A bizánci jog a legjelentősebb feudális jogterületek egyike volt a középkorban, amely számos sajátossággal tűnt ki: - a legkiterjedtebb jogok egyike - a császári törvénykönyvekhez való ragaszkodás (I. bizánci törvénykönyvek) - a rabszolgatartó jog egyes elemeinek a továbbélése - a keleti keresztény egyház jogának (nomokánon) a világi joggal történő összefonódása. A bizánci jog forrásai -

Eklogé, 726. (görög nyelvű törvénygyűjtemény) - az iszauriaiak által kiadott mezőgazdasági, katonai, tengerészeti törvények (8.sz végén) - Baszilika, Bölcs Leó, 887. - Krüzobullák - Szüntagma, Phótiosz patriarcha, 9.sz - Hexabiblosz (Hatoskönyv), 1345.: Hermenopulosz, thesszaloniki jogász állította össze, a bizánci büntetőés magánjogi viszonyok rendszerbe foglalása - patriarchák kánoni levelei - a joghézagot rendező speciális ítéletek - "útmutató könyv", görög nomokánongyűjtemény, a széttagolt orosz fejedelemségek területén ismert - Szüntagma, 1335.: Vlasztarész Mátyás görög szerzetes munkája a Balkán-félszigeten élő népek számára készült. 77. Keleti-keresztény egyházjog továbbélése Mi a pravoszláv kánonjog legjellemzőbb vonása ? A pravoszláv kánonjog, s a keleti keresztény egyházszervezet szoros függésben volt az államhatalommal. Ebből a sajátos vonásból fakadóan több törekvés

irányult a kánonok és a világi törvények összeegyeztetésére. Bizánc határain túl is ismertté vált ezek közül Phótiosz patriarcha kánonjogi munkássága és az általa készített gyűjtemény, a Szüntagma, melyben Phótiosz egybefoglalta a római jog használható elemeit, a császár rendeleteit és a zsinati kánonokat. (Dolgozat 6.) Milyen joganyagot tartalmaznak az ún. “útmutató könyvek” a keleti szláv jogban -32- A kánonjog a szláv jog jelentős forrása lett. E joganyag főként a családjogi és a házassági viszonyok fejlődésének lett az alapja. Az “útmutató könyvek” a bizánci nomokánonok mintájára kánonokat, valamint büntető- és magánjogi normákat tartalmaznak. (Dolgozat 6.) 78.1 Keleti-szláv jog jellegzetességei A középkori szláv jogterület sajátosságait leginkább a keleti szláv népek jogrendje őrizte meg., ugyanis a nyugat-európai jog közvtlen hatása itt nem, vagy csak igen töredékesen jelentkezik.

Bizánc feudalizálódása és jogrendje közvetlenül hatott azokra a népekre, amelyek átmenetileg a birodalom hatása alá kerültek. A keleti szláv népeket ezek a hatások csak közvetve érintették Így pl.: - a kultúrális kapcsolatok révén - a keleti keresztény egyház révén. A keleti szláv jog több jelentős fejlődési összetevőből áll, melyek jól kitapinthatók a jogforrásokból. 78.2 Keleti szláv középkori jogforrások - 11.sz Russzkaja Pravda, s annak különböző változatai - Egyházjogi gyűjtemények. - Ukázok. - Novgorodi és Pszkovi joggyűjtemények. - Helyi közigazgatási szabályzatok. - III. Iván törvénykönyve 1497 Jellegzetessége: a jogegységre való törekvés és a reformokat kifejező új normák rögzítése. 79. A cári feudális abszolutizmus joga 18.sz elejétől megnövekedett az egyeduralkodó jogalkotásának jelentősége A hagyományos orosz jog forrásait figyelmen kívül hagyva megszülettek I. Péter

reformintézkedései Ezek közül kiemelkednek pénzügyi, hadi, közigazgatási reformok, a nemesség egyesítését szolgáló, valamint a parasztok feletti földesúri hatalmat szabályozó rendelkezések. 1719. évi bányaprivilégium és Manufaktura Kollégium szabályzata Új jogforrási elemek fejlődnek ki. Kialakul a törvény fogalma. A jogalkotás a 18.sz második felében Oroszországban is válságba jutott Míg nyugaton már a polgári átalakulás zajlott, Oroszországban “jog szerint” adták-vették a jobbágyokat és Európa számára ismeretlen kegyetlenséggel tartották fent a válságba jutott feudális jogrend uralmát. 80.1 Dél-Kelet-Európa középkori jogrendje és államalakulatai A 8-9. sz-i Bizánc állama már feudális állam volt Bizánc fejlődésével szoros összefüggésben alakultak ki a balkáni szlávok államai: - a bolgár állam alapját a hét dunamenti szláv törzs szövetsége alkotta - a 9-10. sz-ban kifejlődött a szerb fejedelemség

(Caslav szilárdította meg) - a horvát törzsek egyesítése alapján kifejlődött a horvát fejedelemség (Tomiszlav a királyi címet is felvette). 80.2 Bizánci joghatások - Bulgária: bizánci törvények átvétele - "Bírósági tv. az emberek számára": a feudális jogrend átfogó rendszerezése -33- - a büntetőjog kegyetlensége - a talio elemei, valamint a kollektív felelősség intézménye - Szerbia, Horvátország - a bolgárok által kiépített feudális jog hatása alá került (közvetett bizánci hatás) - a szláv szokásjog, bizánci törvények és a keleti keresztény egyház joga - Moldvai és Havasalföldi Fejedelemségek - bizánci jogi hatás - magyar, lengyel analógiák 81. Az iszlám jog térhódítása A második bolgár cárság fennállása alatt szilárdult meg a feudális jog Bulgáriában. A jóval fejletlenebb török hódítók azonban ezt az önálló jogfejlődést hosszú időre feltartóztatták. A törökök Bulgáriában

a mohamedán jog szerint rendezkedtek be, a behozott kádi-bíráskodás a muzulmán jog alapforrásait vette figyelembe. A vallási tanokkal összefonódott jogi gondolkodás rövidesen a meghódított területek jogéletének kettősségéhez vezetett. A hódítóknak nem állt érdekében, hogy a meghódoltak is a muzulmán jog szerint éljenek. Az alávetett lakosság életében ezért megtűrték a régi bolgár jog alkalmazását. A jogélet kettőssége állandósult 82.1 A későközépkori Német-Római Birodalom alkotmányos rendje 82.2 Reformáció és hatása Luther Márton és az általa megindult vallási mozgalom, a reformáció óriási szellemi, vallási, politikai következményekkel járt, s ennek természetesen közjogi következményei is voltak. (Apróság, de történelmi tévedés, miszerint Luther kiszögezte 95 tételét a wittenbergi várkápolna kapujára 1517. okt 31-én Ez azon egyszerű oknál fogva sem történhetett így, mivel a wittenbergi

várkápolna kapuja vasból készült. Ma már tudjuk, hogy barátja, Melanchton terjesztette el ezt a legendát Luther halála után.) A következő évtizedekben a belső háború és a parasztháború során szinte minden politikai erő vallási szempontból is megnyilatkozott. A küzdelem a katolikusok és a (továbbosztódó) protestánsok között a császár, a választófejedelmek, a lovagok, a polgárok és a parasztok fegyveres harcává vált. A patthelyzetet - mellyel természetesen a központi hatalom tovább gyengült - az 1555-ös augsburgi vallásbéke szabályozta. Ez lerögzítette a lutheránusok - a birodalmi ügyekben - a katolikusokkal való egyenjogúságát. Bevezetésre került a "cuius regio eius religio" elve, vagyis az, hogy a tartományúr meghatározhatta azt a hitvallást, melyet alattvalóinak követnie kellett. A másvallásúak számára a kivándorlás jogát mindenesetre biztosítania kellett. Az ellenreformáció törekvései

Németországban - a külső hatalmak masszív beavatkozásával - a harmincéves háborúba (1618-1648) torkollottak. A vesztfáliai béke (1648) - amelyet a protestáns és a katolikus rendek külön helyen írtak alá, Münsterben és Osnabrückben - elismerte a reformátusok egyenjogúságát, az egyes birodalmi rendek külföldi hatalmakkal való szövetségkötési jogát azzal a kikötéssel, hogy ez a császár és a birodalom ellen nem irányulhat. Vallási kérdésekben pedig paritást építettek ki Németország vallási megosztottság tovább gyengítette a központi hatalmat. A reformkísérletek nem vezettek eredményre. Némi eredményt jelentett a 15-16 sz fordulóján elhatározott reformok sorozata. 83.1 Birodalmi reformok Németország vallási megosztottság tovább gyengítette a központi hatalmat. -34- A reformkísérletek nem vezettek eredményre. Némi eredményt jelentett a 15-16 sz fordulóján elhatározott reformok sorozata. 1495-ben az örökös

országos béke bevezetése, s megemlíthető: - a birodalmi kamarai bíróság reformja - az eleinte 6, később 10 birodalmi kerület kiépítése - a birodalmi adó és az állandó birodalmi kormány intézményesítése azonban hatástalannak mutatkozott - a büntetőjog és a büntető eljárás 1532-es reformja, a Constitutio Criminalis Carolinában tartósan hozzájárult a jog egységesítéséhez a német térségben. 83.2 Birodalmi Kamarai Bíróság 1495-ben állították fel. A Birodalmi Kamarai Bíróság különös jelentőséggel bírt Csak kozlátozottan függött a császártól. Tagjai felerészben jogvégzettek, felerészben nemesek, (később ők is jogvégzettek). Ítélkezés a birodalmi írott jog, a kánonjog, a római jog, a Libri Feudorum alapján. 1495: örökös országos béke bevezetése. 83.3 Változások a Német-Római Birodalom bírósági szervezetében 85.1 Későközépkori német jogforrások 1768. Theresiana 1787. Josephina 1796. Allgemeines

Landrecht Jobbára az elavult jogrend konzerválását szolgálták. 85.2 Constitutio Criminalis Carolina A Német-római Birodalomra mindvégig a lazán egybekapcsolt népek szövetsége volt a jellemző. Így egységes jogról a germán-római területen nem beszélhetünk A territoriális alapon tagozódó egyszerű szokásjog, s a hűbéri szokásjog volt a német jog fejlődésének az alapja. A Constitutio Criminalis Carolina a német parasztháború elbukása után 1532-ben keletkezett birodalmi büntető törvénykönyv. A törvénykönyv az örökös jobbágyság rendszerét volt hivatott fenntartani. 86. Büntetőjog és peres eljárás 87. Az abszolutizmus állama és joga 88.1 A Tudor és a Stuart abszolutizmus joga 9.2 A Tudor-korszak a feudális államszervezetben jelentős változást hozott, nevezetesen az uralkodó hatalmának jelentős növekedése a jellemző. A Tudor korszak jellemző vonása, hogy a királyi önkény elsődleges kiszolgálói a bíróságok voltak.

A parlament megléte (1295-től) külön sajátossága az államszerkezetnek. Titkos Tanács, Főbíróságok, helyi bíróságok. A Stuartok abszolutizmusának fő jellegzetessége, hogy a parlament sérelmére sorra hozták döntéseiket. 1628. Petition of Right: a kérvényt az angol alkotmány egyik alaptörvényének tekintik Az Ecclesia Anglicana kialakulása, szerepe a Tudor abszolutizmus fejlődésében -35- VIII. Henrik házassági bonyodalma sodorta az országot a skizmába Henrik ugyanis elhatározta, hogy Aragóniai Katalinnal való házasságának felbontását a pápától, Róma jóváhagyásától függetlenül intézi el. 1531. február 11-én a király erőteljes közbelépésére az angol papság általános gyűlése a királyt az angol egyház fejének mondta ki (bár a döntést azzal a záradékkal látták el : “Amennyiben ezt Krisztus törvénye megengedi.) Amikor 1534-ben megszületett a végleges római határozat, mely a Katalinnal való házasságát

érvényesnek mondta ki, a király válasza erre az 1534. november 3-án kibocsátott “egyházfőségi rendelet” volt, miszerint az angol egyház egyetlen feje a király, akinek hatalma kiterjed a hit tisztaságának fenntartására, az eretnekség elnyomására. Az anglikán vallás tanrendszerének végleges kidolgozására 1562-ben került sor, amikor az angol klérus gyűlése egy 39 cikkelyből álló hitvallást fogadott el. Az így kialakult vallás a lutheránus és a kálvinista egyház mellett a protestantizmus harmadik alapformája lett, mely hitrendszerében protestáns volt, istentiszteletében és szervezetében azonban többet őrzött meg a katolikus vallásból, mint a másik kettő. (Dolgozat 6.) 88.2 Petition of Right 1628 1. A király ne követeljen újabb adókat a parlament hozzájárulása nélkül 2. Bebizonyított ok megjelölése és vád nélküli királyi parancsra ne lehessen letartóztatni és börtönben tartani szabad embert 3. A katonai

beszállásolásokat szüntessék meg 4. A polgári hadijog alkalmazását szüntessék meg és a jövőben ezeket az eszközöket ne rendeljék el. 89. Abszolut állam és jog Franciaországban A 15. sz végén a királyi hatalom végleg felülemelkedett a rendi alapokon tagozódó hűbérurak hatalmán, s magához ragadta az igazgatási és bíráskodási mechanizmus legfőbb irányítását. A királyt a törvények megalkotásában a rendi gyűlés nem korlátozta. XII. Lajos 1498 évi ordonnace-a A 16.sz-tól a jog legfontosabb forrásai az uralkodó által kiadott ordonnance-ok 1539. évi ordonnance legfontosabb célkitűzése a büntetőeljárás megrövidítése 1667. Polgári perjogi és polgári perrendtartási törvény 1670. Code Criminelle: az eljárás megindítása nem a sértett joga (mint vádelvnél), hanem a bíró és az ügyész hivatali kötelessége. Büntető perrendtartási kódex 1673. Code Savary: kereskedelmi törvények 1681. tengeri kereskedelmi kódex

1685. Code Noir (XIV Lajos): francia gyarmati területek vagyoni viszonyainak átfogó rendezése Nem egy jogterületre, hanem a rabszolgaságrs vonatkozik. A francia abszolutizmus rendészeti (ún. policialis igazgatási) tevékenysége A vidéki igazgatásban a kormányzóságok katonai és rendészeti feladatokat egyaránt eláttak. A pénzügyi kerületek szervezése már az ún. rendészeti igazgatás kezdete A központi kormányszervek a helyi igazgatás ellenőrzésére intendánsaikat küldték ki. Az abszolutizmus sajátossága az ún. policiális igazgatási tevékenység kiterjesztése az állam alattvalóinak mindennapi életvitelére is (rendőrállam). Az állam minden területen érvényesítette a mindenható állami akaratot, így pl. : piac, gazdaság, népjólét, egészségügy, etc. A policialis igazgatás pozitív elemei : tűzrendészet, oktatásrendészet, út- és városépítészet, etc. -36- (Dolgozat 6.) 90.1 A modern állam és jog megjelenésének

útjai A feudális jog évezredes uralma után hatalmas társadalmi változások. Okai: technikai fejlődés, földrajzi felfedezések, áru- és pénzviszonyok kiszélesedése. 14-15szban indult, 16-17sz-ra teljesedett ki Első polgári forradalom: népi-plebejus lázadással indult, 1566-ban létrejött a Holland Köztársaság. Az Utrechti Unió (1579) rögzítette, de csak a 30 éves háború békekötései után ismerték el az új államot. További polgári forradalmak a Németalföldön, az angoloknál, a franciáknál és Amerikában is. Kialakulnak a klasszikus jogi alapelvek: a magántulajdon szentségének elve, a jogegyenlőség elve, a szerződési szabadság elve. Államépítésben: törvények uralma, hatalommegosztás, népszuverenitás, végrehajtó hatalom felelőssége, etc. 90.2 A korai polgári átalakulások megjelenése a jogban A történelmi átalakulások sajátosságainak megfelelően különböző modern jogrendszerek keletkeztek. Kiemelkedő

jelentőségre tett szert a magánjog, s világosan elkülönítették az alapvető jogágakat, mindenekelőtt a magánjogi és közjogi, valamint az anyagi jogi és eljárásjogi viszonyokat. A modern jog legszélesebb területe lett a polgári jog, jelentős fejlődésnek indult a büntetőjog és a büntető eljárásjog, s megkezdődött a nagy kodifikációk kora. Angolszász jogterület: precedensrendszeren alapuló jogfejlődés, jogi konzervatizmus. (Kanada, India, Ausztrália, Amerikai Egyesült Államok, etc.) Francia (latin-román jogterület): új alapokra helyezte a jogrendszert, az alkotmányos fejlődés során az alapelvek a legtisztábban jelentkeztek (Európa, Közép- és Dél-Amerika, Belgium, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Afrika, Délkelet-Ázsia, etc.) Közép- és kelet-európai jogterület: a feudális maradványok megőrzése, kompromisszumos megoldások, porosz-német és osztrák-magyar változat (Észt-, Lettország, Szilézia; Szerbia,

Bulgária) Kisebb, alárendelt jelentőségű jogterületek. Gyarmati területek helyzete. 91. Németalföld és a természetjog születése A természetjogászok gondolata, hogy van abszolút értelemben vett helyes jog. Meg kell hát találni. A 18. sz végén egyszerre több helyen is megkísérelték kódexbe tömöríteni "a jogot" Az összes jogág erre törekedett: - az USA-ban kísérelték meg először természetjogi alapon az alapjogok összefoglalását - a büntetőjog és a kereskedelmi jog területén is születnek kódexek - a polgári jogot a bajor kísérlet után három törvénymű foglalta össze - a porosz Allgemeine Landrecht - a francia Code Civil - az osztrák Allgemeines Bürgerliches Gesetzbuch. (Ált.jog: 77) Hugo Grotius természetjogász, de a geometriai eszménynek is komoly híve. Grotius azt állítja, hogy ha feltennénk, hogy Isten nem létezik, a természetjog akkor is érvényes lenne. -37- Fordítva: a természetjog akkor is

fennállna (érvényes lenne), ha emberek nem léteznének. Ez az abszurd állítás persze csak Grotius rendszerén belül igaz, hiszen az emberi társadalom léte teszi értelmessé, hogy természetjogról egyáltalán beszélhessünk. Összegezve: Grotiusnál a gondolkodás olyan mintája jön létre, amelyben a gondolat és az elemei közötti összefüggés olyan módon önállósul, hogy ehhez képest maga a világ válik véletlenszerűvé. (Jogbölcselet) 92. Az angol polgári átalakulások és jogrend kompromisszuma A forradalom a végrehajtó hatalom és bíróságok központi és helyi szervezetében is jelentős változásokat hozott. A feudális államapparátus helyébe új közigazgatási gépezetet teremtett. A legjelentősebb változás: a pénzügyi igazgatás rendszerének kiépítése. Az 1652-ben hozott törvénnyel a bírák befolyásolásának lehetőségét csökkentették: a bírákat nem a király tetszésétől függő időtartamra, hanem "amíg magukat

jól viselik" nevezik ki. 93. Az ún lord-protektori rendszer és a két Cromwell-féle alkotmány 1653-ban a hadsereg vezetői alkotmányt szerkesztettek, melynek értelmében a kormányfő a lordprotektor, a törvényhozó hatalom és az adóztatás joga a parlamentet illeti, amely egykamarás. A parlament nem fogadta el az új alkotmányt ezért szétkergették. Cromwell új alkotmánytervezet elkészítésére kényszerült 1654-ben. Ez sem került elfogadásra, ezt a parlamentet is szétkergették. Nyílt katonai diktatúra következett 94.1 Parlamentarizmus és a kabineti kormányzás kiépülése Az angol parlament sajátos módon már az abszolut monarchia idején is létezett. (1295-ben ülésezett először.) A polgári forradalom után a parlament hatásköre lett - a törvényhozáson kívül - minden kormány tevékenysége feletti felügyelet. A kabinetkormányzás a 18. sz-ban a parlamentarizmus következtében megszilárdult 94.2 A Privy Council szerepe A Privy

Council-ban a Tudorok alatt 40 tagú volt, élén a kancellár, a kincstáros és a Lord President. A parlamentáris monarchia idején a szakigazgatási méltóságviselők száma egyre emelkedett. A legfontosabb állami feladatkörök szervei bizottsági formát öltöttek 95. Az angol helyi önkormányzati rendszer jellegzetességei Az önkormányzat egységei: county, város és község. 1835. évi városi törvény A város önkormányzata polgármesterből, városatyákból, tanácsosokból áll. A tanács tagjai azok lehettek, akik ingatlanvagyon után szegényadót fizettek. A tanács választotta meg a városatyákat (tagjainak száma a tanács tagjai számának egyharmada lehetett) és ugyancsak a tanács választotta meg a polgármestert 1 évre. A váalsztás a tanácstagok esetében 3 évre, a váraoatyák esetében 6 évre szólt. A tanács negyedévente ülésezett, a polgármester azonban bármikor összehívhatta. A tanács hatásköre szabályrendeletek alkotására

is kiterjedt Intézkedési köre: közegészségügy, vízgazdálkodás, a közlekedés biztosítása, művelődési intézmények alapítása, szociális intézmények létesítése és az oktatás. Az 1886-ban hatalomra keült tory kormány feladata volt a countyk önkormányzatának megalkotása (1888), majd a községek önkormányzatának a kialakítása (1894). -38- Mindkét törvényben a testületek megválasztásakor és a testületi formák létesítésekor az 1835. évi tv. rendelkezései alapján jártak el 1888-as törvény: a countyk önkormányzati rendszerének megalkotása A tv. fő célkitűzése volt az igazságszolgáltatás és a végrehajtó hatalom szervezeti szétválasztása A békebírák hatáskörét szűkítették, igazságszolgáltatási tevékenységük azonban nem változott. A countyk önkormányzata, a countytanács választás útján jött létre. A tanácsokat az igazságügyi minisztérium felügyelte. A tv 61 várost county jogállásra emelt

1894-es törvény: a körzetek és községek önkormányzati rendszerének megalkotása A 300 főnél nagyobb községekben a helyi adófizetők választják meg a községtanácsot. A tv a községeket és a körzeteket a countytanács felügyelete alá helyezte. Jelentős az a rendelkezés, miszerint a helyi önkormányzati szervek sérelmes közigazgatási intézkedéseivel szemben bírói jogvédelem vehető igénybe. Fóruma: a főtörvényszék 96.1 Bírósági jogfejlesztés A 19. sz-ban mind a központi, mind pedig a helyi bíróságok szerveztében döntő változások történtek. 1.A Titkos Tanácson belül átszervezték az admiralitást és a Jogügyi Bizottságot 2. Felállították a countybíróságokat 3. 1857-ben felállítják a Válási és Házassági Ügyek Bíróságát 4. Felállítják a csődbíróságot 5. Büntetőbíróságok rendszerében - a jelentősebb városokra kiterjesztik a rendőrbírói ítélkezést - nagyobb városokban megadják a Békebírák

Évnegyedes Gyűlésének jogát. 6. 1839-ben kiépül a bűnügyi rendőrség egységes szervezete 96.2 Az equity szerepe a modern jog kiteljesedésében A jogforrások közül az equity jelentősége a restauráció után egyre növekszik. A 17sz végétől az equity alapeszmerendszere rögződik, s a common law szerves kiegészítőjeként alkalmazzák. Az equity a 19. sz-ban a common law jelentőségét túlszárnyalta A két jogforrás alkalmazásában található bizonytalanságot az 1873-as törvény azzal küszöbölte ki, hogy az egyes ügyosztályok hivatalból tették át az ügyeket a megfelelő ügyosztályokra, ha pedig a common law és az equity alkalmazására egyaránt sor kerülhetett, az equity-nek adtak elsőbbséget. Az 1925-ös törvény hasonló megoldást alkalmazott. A két törvény sem tüntette el a két párhuzamos jogrendszer különbségét és alkalmazási problémáit. 97. A statute law előtérbe kerülése a szabadságjogok, az angol büntető anyagi

jog és az eljárás modernizálásában Az angol törvényi jog (Statute Law) konkrét megjelenési formái Petition : az uralkodó elé terjesztett kérvény, folyamodvány. Bill : a középkori jogalkotás egyik sajátos megjelenési formája, amely még a rendi képviseleti állam korában keletkezett. A bill gyakorlatilag sxabatosan megfogalmazott parlamenti törvényjavaslat. Act : maga a törvény. Az act tulajdonképpen a király által szentesített bill (Dolgozat 6.) A szabadságjogok a parlamentáris monarchiában minden szabad angol születési jogai közé tartoznak. Valójában törvényileg szabályozzák a szabadságjogokat, úgymint a sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot, az egyesülési jogot, a vallásszabadságot, -39- A büntetőbíráskodásban is fontos szerephez jut a statute law. A büntetőjogot törvényben rögzítik és a így a jogág statute law szbályozást nyer. A büntető anyagi jog 1820-60 között a statute law rendszerébe kerül

át. A büntető eljárásjog területén megszületik a Habeas Corpus Act (1679), amely a személyes szabadság védelmét biztosította az önkényes letartóztatással szemben. 98. A polgári földtulajdonjog megszületése és a céhek megszűnése A Hosszú Parlament törvényei közül kiemelkedő jelentőségű a polgári földtulajdont megteremtő 1646-os törvény. Ebben a parlment azt mondta ki, hogy a lovagi birtokok után a királynak fizetendő összes hűbéri járadék, a tulajdonátruházási illeték és általában a királyi földtulajdonjog megszűnik. A tőkés termelés érdekeit szolgálta az a törvény is, amely megszüntette a céhrendszert, s ezáltal elhárította a szabad iparűzés egyik gátját. A termékek minőségi ellenőrzése a későbbiekben kialakuló szakmai közösségek (kamarák) feladata lesz. E törvények utat nyitottak a 18 sz-i nagy ipari forradalom előtt. 99. Az angolszász jog az Amerikai Egyesült Államokban A kezdeti időkben az

angol intézményekkel épült ki az amerikai gyarmati kormányzat. A gyarmati korszak belső jogtörténete kicsinyben ismétlése az önkormányzatért, a parlamentarizmusért vívott harcnak, amely Nagy-Britanniában folyt. A királyi kormányzónak a gyarmatok helyi törvényhozó testületeihez hasonló, mint a Stuart uralkodóké az alsóházhoz. A brit parlamenthez hasonlóan az volt a cél, hogy a kormányzó hatalmát ellenőrzés alá vonják. A bírói hatalom azért nem juthatott független helyzetbe, mert a főbb bűnügyekben az egyes főbíróságoktól a fellebbezés az anyaországhoz történt. A Függetlenségi Nyilatkozatban éppen ezért a gyarmati államok a korona által gyakorolt önkény ellen léptek fel, ugyanakkor a gyarmatok türvényhozó és bírói hatalmának a függetlenségét kívánták biztosítani. Amikor tehát a függetlenségi háború idején az egyes államokban alkotmányok kiadására keült sor, azokban a törvényhozó hatalom

elsődlegességét kívánták biztosítani. 100.1 A gyarmati kormányzat felszámolása A gyarmati kormányzat angol intézményekkel kiépült korszaka a Stuartokra nyúlik vissza. A királyi kormányzó viszonya a gyarmatok helyi törvényhozó testületei hasonló, mint a Stuartok viszonya az alsóházhoz. A brit parlamenthez hasonlóan az a cél, hogy a kormányzó hatalmát ellenőzés alá vonják. Az 1600-as évek első felében számos koloniális charta készül, melyekben az illető állam struktúráját hosszabb-rövidebb iőre megfogalmazták. A koloniális charták: - királyi kormányzót neveznek ki - a kormányzó mellett tanács működik - létezik a gyarmati gyűlés - a gyarmati gyűlés tagjait elektorok meghatározott időre választják - békebíróságokon alapuló bírósági szervezet működik - kiépülnek a county court-ok. A függetlenségi háború idején a gyarmati alkotmányokat módosították, vagy újraszerkesztették. Az alkotmány

megalkotására speciális bizottságokat állítottak fel. Általánosan jellemző: - szűkítik a végrehajtó hatalom prerogatíváit (előjogait) -40- - széleskörű Bill of Rights-okat fogadnak el - a törvényhozó testület kétkamarás - a bíráskodás rendszere nem sokat változik - a bíróság alkotmányos felügyelete ekkor még nem volt meg. (Ált.jog: 241-247) 100.2 Konföderációs cikkelyek 1776-ban a Kontinentális Kongresszus két bizottságot bízott meg: - az egyik a Függetlenségi Nyilatkozatot fogalmazta meg - a másiknak az volt a feladata, hogy előterjessze a konföderációs szabályzatot. Hosszas vita után 1781-ben ratifikálták a Konföderációs cikkelyeket, amelynek alapján a Kongresszus további nyolc évig (1781-1789) kormányozta az országot. Az okmány minden hatalmat a törvényhozásba helyezett, a hatalmat a Kongresszus koncentrálta. Hiányosságai: - hiányoztak a központi végrehajtó hatalom szervei - mindegyik államnak egyenlő

szavazata volt - nem volt bíróság a jog érvényesítésére és az államok bíróságainak koordinálására - nem volt joga a Kongresszusnak a kereskedelem szabályozására és az adószedésre Az Unió fennmaradásához szükségessé vált a Konföderáció Cikkelyek revíziója, új alkotmány létrehozása. (Ált.jog: 247-257) 101. Alkotmányozás és az 1787 évi kartális rendszer Az alkotmány mindössze hét cikkből áll, ezen belül 23 szakaszból. 1. Törvényhozás 2. végrehajtó hatalom 3. Bírói hatalom 4. Tagállamok jogállása és az egyes állampolgárok jogai 5. Alkotmánymódosítás lehetőségét szabályozza 6. Vegyes rendelkezések 7. Az alkotmány ratifikációjával foglalkozik Képviselet: közvetett. A népképviselet - az elnökválasztás alkalmával - ugyancsak közvetett. Az elnök hatalmának prezidenciális jellege van: - ő az államfő - a hadsereg feje - a végrehajtó hatalmi szerv (a kormány) feje Föderáció - külbiztonság - belső

béke - általános jólét biztosítása. (Áltjog: 255-259) 102.1 Képviseleti rendszer A 18. sz végi alkotmányozásban a demokrácia, mint képviseleti demokrácia jelenik meg A képviselet formája a népszuverenitást oly módon biztosítja, hogy a képviselőház tagjait kétévenként a nép választja közvetlenül, de nem föderális szinten, hanem az egyes államok által delegált formában. -41- Az Alkotmány lehetővé teszi, hogy az egyes államok alkotmányaiban a választójog cenzusaként jelentkező vagyoni, adózási, műveltségi, etc. feltételeket érvényesítsenek, vagyis a föderatív alkotmány csupán nemi, életkori, állampolgársági, valamint helybenlakási cenzust jelöl meg. Az Alkotmány szerint a kongresszusnak e háza nem a nép közvetlen képviseletét valósította meg, mert: - nem a nép választotta meg őket az egyes államokban - hanem az államok törvényhozására volt bízva, mégpedig nem az arányos képviselet formájában, hanem

oly módon, hogy államonként két-két szenátort küldtek az államok. A szenátorok közvetlen népi választása csak az újabb alkotmányfejlődéseredménye (1913.0408ban ratifikált 17 alkotmánykiegészítés) A népképviselet biztosítása az elnökválasztás alkalmával ugyancsak közvetett: - az elnököt nem közvetlenül az állampolgárok választják, hanem az elektorok - az elektorokat pedig az egyes államok törvéyhozása választja. Az elektorok választását a törvényhozó testületektől a 12. alkotmánykiegészítés függetleníti (1804). 102.2 Elnöki hatalom Prezidenciális jellegű: ő az államfő, a hadsereg vezetője, a végrehajtó hatalmi szerv (a kormány) feje. Az Alkotmány az elnöki hatalmat úgy korlátozza, hogy a szenátus hozzájárulását írja elő: - a tisztségviselők kinevezésénél (nagykövetek, konzulok, a legfelsőbb bíróság bírái, etc.) - a nemzetközi szerződések kötésénél. Az elnöknek törvénykezdeményezési

és vétójoga van. 103.1 “Fékek és egyensúlyok” elve Az amerikai Alkotmány egyik jó jellemzője a többségi akarat és a kisebbségi jogok érvényesítésének biztosítása, az egyéni és csoportos jogok biztosításának nagy jelentőséget tulajdonít. A többségi zsarnokságtól való félelem az olyan tekintélyes amerikai politikusok között is élt, akik a köztársaságot megalapították. Erről alkotott véleményt John Adams híres műve, "Az Egyesült Államok kormányzatának védelme", amelynek lényegi mondanivalója, hogy az emberek nem lehetnek biztonságban megfelelő képviseltetésük esetén sem a "fékek és egyensúlyok" megfelelő rendszere nélkül. Azt mondja, hogy amennyiben a többség joga érvényesül, a kisebbség joga bizonytalanná válik. (Ált.jog: 261) John Adams nézeteinek központi kérdése az volt, hogy a közvetett demokrácia, az első kamara "túlsúlyával" szemben pedig a második kamara

"fékező" hatása érvényesüljön. (Ált.jog 247) 103.2 A Rule of Law szerepe 104. A polgári szabadságjogok kiépítése Declaration of Rights (1765, New York): - a gyarmatok népét ugyanolyan jogok illessék meg, mint az anyaországét. Második Declaration of Rights (1774, Philadelphia) - az élethez, a szabadásghoz és a tulajdonhoz való jog - az adózást, valamint az amerikai jövedelmek elvonását az ott lakók beleegyezése nélkül nem szabályozhatják - a gyarmatok a common law hatálya alatt állnak. -42- Virginiai Nyilatkozat (1776) deklarálja: - az ember veleszületett jogait - a népszuverenitást - a jogegyenlőséget - a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom szétválasztását - a tulajdon garanciáját - az adózással kapcsolatos garanciákat - a törvények felfüggesztésének tilalmát - büntető eljárásjogi garanciákat - vallás és lelkiismereti szabadságot Függetlenségi Nyilatkozat A legkiemelkedőbb

szabadságjogokat rögzíti bevezető gondolatként. 105.1 A normakontroll szervei 1. 1787-ben virginia kormányzója 15 pontból álló határozatot terjesztett be a konvenciónak Ezt a tervezetet Madison dolgozta át, s ez az alapja az USA alkotmányának. A terv a Konföderációs Cikkelyek radikális megváltoztatását jelentette: - az egykamarás Kongresszus helyébe kétkamarás törvényhozást létesítettek - a végrehajtó hatalmat a törvényhozás létesítette volna - a föderáció számára bíróságokat létesít - egy "Council of Revision" (felügyelőbizottság) lett volna hivatott a normakontrollt ellátni 2. Peterson, New Yersey küldöttének javaslata, a "Small State Plan" (Kis Államok Tervezete) 9 tételben javasolta a Konföderációs Cikkelyek revízióját. A tervezet: - növelte a Kongresszus hatalmát (adóztatás és a kereskedelem szabályozásának joga) - kiépített végrehajtó hatalom a törvények és szerződések

végrehajtására - Legfelsőbb Bíróság, melyet a végrehajtó hatalom nevez ki: a normakontroll szerve is egyben. Az amerikai Alkotmány nem szól arról a funkcióról, amelyet később az alkotmányos irodalom normakontrollnak nevezett el, s amelynek lényege, hogy a Legfelsőbb Bíróságnak joga van mind a föderatív, mind pedig az egyes államok törvényhozása által hozott törvények alkotmányosságát felülvizsgálni. A Legfelsőbb Bíróság normakontrollja a szabadságjogok érvényesítése terén nyilvánult meg a kezdeti időkben (a normakontroll létezése óta), az állam gazdasági beavatkozásának jogszerűségét pedig a 20. sz-ban felügyeli a Supreme Court A Legfelsőbb Bíróság normakontrollja a mai napig vitatott kérdés. Tekintve, hogy az Alkotmány a legfőbb jogforrás, így az államok törvényhozását megelőzi a föderatív törvényhozás. Másfelől viszont az Alkotmány kifejezetten erről a kérdésről nem szól. (Ált.jog: 262-265) 105.2

A Supreme Court szerepe A Legfelsőbb Bíróságról az Alkotmány harmadik cikke rendelkezik. - biztosítja a bírák számára azt a garanciát, hogy a bírák jó viselkedésük alatt megtarthatják tisztségüket - a föderatív bíróságok hatásköre - jogi norma természetéből adódik - bizonyos személyi körre terjed ki - nagykövetek - egyéb követek. -43- Az alkotmány nem szól arról a funkcióról, melyet később normakontrollnak neveznek. Nevezetesen: a Legfelsőbb Bíróságnak joga van az egyes államok törvényhozása által hozott törvények alkotmányosságát felülvizsgálni. 106. Jogfejlődés az Egyesült Államokban a polgárháború előtt A gyarmatosító telepesek a kezdeti időben sem alkalmazhatták változtatás nélkül az angol common law intézményeit, jóllehet az első évszázadokban az angol korona fennhatósága alatt álltak. A gyarmatok közjogi helyzetét a karták szabályozták, a magánéletviszonyokat pedig a gyarmatok

törvényhozása. A gyarmatok törvényhozása egyszerű, jól áttekinthető, a laikus bíróságok részére is érthető. Az angol common law kiegészítő jogforrásként működött. Az angol jury-rendszer kis eltéréssel ugyancsak működött. A jog fejlődése a 18. sz-ban gyorsult fel: - megindult a jogászképzés - az előkelők angol, vagy más európai egyetemeken tanultak - az amerikai államok egyetemein Blackston oxfordi professzor Kommantárjait (1765) tanulmányozták - a háború után több olyan állam lépett az Unióba, ahol más európai (francia, spanyol) jogot alkalmaztak. Általánosságban elmondható, hogy végbement a common law recepciója, s a saját régi jog mellett kiegészítő alkalmazást nyer, majd a common law a saját régi jogok fölé nő, s annak kiegészítőjévé válik. A jogtudomány szerepe A jogtudomány is fellendült a 18. sz során Különösen a Harvard és a Columbia voltak nagy befolyással az önálló amerikai jog

kifejlesztésére. A Legfelsőbb Bíróságnak benyújtott szakvéleményükkel, a végrehajtó hatalomnak nyújtott jogi tanácsaikkal a jogi és politikai reformokat szolgálták. A 19. sz első harmadában elismerték a felnőtt fehér férfiak általános válszatójogát A női választójog igénye már 1776-ban felmerült (Abigail Adams), de csak az első világháborű idején vezetett sikerre. 107. Az Amerikai Egyesült Államok a polgárháború idején Az Unió területe nőtt, gazdasága fejlődött. Monroe-elv deklarálása (1803) A polgárháborút közvetlen kiváltó okok: - a Missouri-kompromisszum - Dred Scott ügye Lincoln elnökké választása után 10 állam kilépett az Unióból. Lincoln két törvénye: - 10 dollár ellenében 160 acre föld (1862) - rabszolgák szabadonbocsátása (1863.0101) Öt nappal a győzelem után merénylet áldozata lett. 1865.: 13 alkotmánykiegészítés 1866.: polgári törvény 1867.: rekonstrukciós törvény 1875.: polgári

törvény 1877.: Redemption (az északiak és déliek közötti megegyezés) -44- Ennek ellenére szegregációs törvények (a négereknek a fehérektől elkülönített helyet jelöl ki a bíróságokon, az iskolákban, a parkokban, a hotelekben, a kórházakban, de még a temetőkben is). Csak a 20. sz-ban enyhült a helyzet a szervezett polgári jogi küzdelmek következtében -45- ÉVSZÁMOK Kr.e 1728-1686: Hammurapi törvénykönyve - babiloni Kr.e1650: Telepinu alkotmánya - hettita 726: Eklogé (görög nyelvű törvénygyűjtemény) - bizánci 887: Baszilika, Bölcs Leó - bizánci 8.sz vége: az iszauriaiak által kiadott mezőgazdasági, katonai, tengerészeti törvények - bizánci 9.sz: Szüntagma, Phótiosz patriarcha - bizánci 1162: Barbarossa Frigyes valamennyi általa uralt város nyakába helytartót ültetett 1183: konstanzi béke (Barbarossa Frigyes) - olasz 1345: Hexabiblosz (Hatoskönyv) Hermenopulosz, thesszaloniki jogász állította össze, a

bizánci büntetőés magánjogi viszonyok rendszerbe foglalása - bizánci 1335 Szüntagma Vlasztarész Mátyás görög szerzetes munkája a Balkán-félszigeten élő népek számára - b. 1002: Írország területe egy király alatt egyesül - ír (angol) 11.sz: Russzkaja Pravda, s annak különböző változatai - orosz 1122: Wormsi Konkordátum 1162: Barbarossa Frigyes valamennyi általa uralt város nyakába helytartót ültetett. 1166: Clarendoni Assize (az utazó bírák a vádemelést kifejezetten a jury döntésére bízták) Anglia 1183: a városok fegyvert fognak, e harc lezárása a konstanzi béke (Itália) 1215: Magna Charta Libertatum: Földnélküli János kiváltságlevele (Anglia) 1220: Szásztükör (Eike von Repgow. Esküdtbírósági munkája során jegyezte fel a keleti szász jogot) 1235: Mainzi béke (Birodalmi) - német 1258: Oxfordi Províziók (a bárók tanácsa ténylegesen magához ragadta a kormányzást) - német 1265. Monfort Parlament ( 2-2 lovag és

2-2 városi képviselőt hívtak meg a bárók tanácsához) német 1270: Szent Lajos törvényei - francia 1270: Svábtükör (egy minorita szerzetes jegyezte fel Augsburg környékén) - német 1280: Philippe de Beaumanoir jogkönyve Beauvasis tartomány szokásjogát írja össze - francia 1295. Mintaparlament (I Edward visszanyúlt a Monforti modellhez) - francia 1302: általános rendi gyűlés: először Szép Fülöp hívta össze - francia 1356: Német Aranybulla (a birodalom egyik legfontosabb alkotmányos törbénye) - német 1357: ordonnance (megígérte a gyűlés rendszeres összehívását) - francia 1374: kassai privilégium (Nagy Lajos) a jobbágytelkek állami adóztatását minimálisra csökkentette 1495: a Birodalmi Kamarai Bíróság felállítása (Német-római Birodalom) 1495: Kamarai Bíróság Rendtartása (Német-római Birodalom) 1495: örökös országos béke bevezetése - német 1497: III. Iván törvénykönyve - orosz 1498: XII. Lajos ordonnace-a -

francia 1531.0211: az angol papság általános gyűlése a királyt az angol egyház fejének mondta ki - angol 1534: végleges római határozat, a király Katalinnal való házasságát érvényesnek mondta ki angol -46- 1534.1103: “egyházfőségi rendelet” volt, miszerint az angol egyház egyetlen feje a király angol 1532: Constitutio Criminalis Carolina (birodalmi büntető törvénykönyv) - német 1539. évi ordonnance (legfontosabb célkitűzése a büntetőeljárás megrövidítése) - francia 1562: az anglikán vallás tanrendszerének végleges kidolgozása - angol 1566: létrejött a Holland Köztársaság - holland 1579: Utrechti Unió (1579) rögzítette a Holland Köztársaság létrejöttét - holland 1628: Petition of Rights - angol 1653: a hadsereg vezetői alkotmányt szerkesztettek (a kormányfő a lordprotektor) - angol 1654: Cromwell új alkotmánytervezet elkészítésére kényszerült (nem került elfogadásra) - angol 1667. Polgári perjogi és

polgári perrendtartási törvény - francia 1669: Utolsó Hanza-gyűlés 1670. Code Criminelle (büntető perrendtartási kódex) - francia 1673. Code Savary (kereskedelmi törvények) - francia 1679: Habeas Corpus Act - angol 1681: tengeri kereskedelmi kódex - francia 1685. Code Noir (XIV Lajos): francia gyarmati területek vagyoni viszonyainak átfogó rendezése - francia 1719: bányaprivilégium és Manufaktura Kollégium szabályzata - orosz 1765: Declaration of Rights, New York - amerikai 1768. Codex Theresiana - német 1774: Második Declaration of Rights, Philadelphia - amerikai 1776: Kontinentális Kongresszus két bizottságot bízott meg (F.Ny, konföderációs szabályzat) amerikai 1776: Virginiai Nyilatkozat - amerikai 1776: Függetlenségi Nyilatkozat - amerikai 1776: felmerült a női választójog igénye (Abigail Adams), de csak az első világháborű idején vezetett sikerre. 1781: Konföderációs cikkelyek - amerikai 1781-1789: a Kongresszus a Konföderációs

cikkelyek alapján kormányozta az országot amerikai 1787: Josephina - német 1787: az USA alkotmánya (7 cikk, 23 szakasz) - amerikai 1787: virginia kormányzója 15 pontból álló határozatot terjesztett be a konvenciónak - amerika 1796: Allgemeines Landrecht - német 1803: Monroe-elv deklarálása ("amerika az amerikaiaké") - amerikai 1820-60 között a büntető anyagi jog a statute law rendszerébe kerül át - angol 1835: városi törvény - angol 1839: kiépül a bűnügyi rendőrség egységes szervezete - angol 1857: felállítják a Válási és Házassági Ügyek Bíróságát - angol 1862: Lincoln törvénye (10 dollár ellenében 160 acre föld) - amerikai 1863.0101: Lincoln törvénye: rabszolgák szabadonbocsátása - amerikai 1865.: 13 alkotmánykiegészítés - amerikai 1866.: polgári törvény - amerikai 1867.: rekonstrukciós törvény - amerikai 1875.: polgári törvény 1877.: Redemption (az északiak és déliek közötti megegyezés) - amerikai

1886: a tory-k hatalomra kerültek - angol -47- 1888: tv., a countyk önkormányzati rendszerének megalkotása - angol 1894: tv., a körzetek és községek önkormányzati rendszerének megalkotása - angol 1913.0408: 17 alkotmánykiegészítés - amerikai