Jogi ismeretek | Felsőoktatás » Jogszociológia I

Jogszociológia I A szociológia fogalma és kialakulása - szociológia: a társ-i élet trvszerűségeivel foglalkozó tudomány - a társ-nak vannak trvszerűségei, melyek kitapasztalhatók, megmagyarázhatóak. Bizonyos jelenségek ismeretében meg lehet jósolni, előre lehet jelezni, hogy mi fog bekövetkezni (nehezebb, mint a természettud-nál; itt nincs 2 ugyanolyan kísérlet) Alap: ellenőrizhető tények - a valószínűség szó használata helyesebb a trv szó helyett (nem természettudományi trv), x dolgok valószínűsíthetőek - az emberi társ. működésével nem egyedül a szoc foglalkozik ⇒ ősidőktől fogva gondolkodnak a társ-ról a tudósok, filozófusok (pol.tud, jogfilo, közgáztud) A modern korban: a szoc-on kívül is van tapasztalatom a társ-ról, pl: irodalom (ez nem tudomány) - tudomány: az, aminek elhatárolt tárgya, konkrét fogalomrendszere, rá jellemző szemléletmódja és módszerei vannak - társ.: nem csupán emberek összessége,

annál jóval több minőségileg (struktúrája, kultúrája, intézményei vannak). A szoc különböző aspektusból közelít a társ-hoz, mint a pszichológia, v. a politika Szemléletmódja: a társ-i meghatározottság szempontjából vizsgálja a jelenségeket. Sajátos módszerei: - tárgya lehet: - makro (nagy társ-i folyamatokat elemzik) - mikro (az egyes emberek közti interakciókat vizsgálja) - 1. empirikus vizsgálatok ( közvetlen tapasztalatszerzés - hipotézis, feltevés operacionalizálódás: a hipotézis és a valóság összevetése) A) lehet kvantitatív módszer: nagy számban, statisztikai módszerekkel dolgozunk B) lehet kvalitatív módszer: a kiválasztott tömeggel mélyinterjút készítek, interjúvázlat segítségével beszélgetek, tartalmilag nevezem el utána (konkrét társ-i jelenség vizsgálata puhább módszerekkel) - 2. elméletalkotás: különböző jelenségek közötti viszonyt jelentéssel ruházunk fel - elmélet és gyakorlat viszonya

- egy elméletet csak egy másik elmélet tud megdönteni (a valóságról szerzett részadatok önmagában nem döntik meg, nem igaz, hogy a gyakorlat az elmélet próbája) - elmélet: konzisztens rendszer; jól definiálható; leírható + ellenőrizhető fogalmakkal logikus egységgé áll össze - paradigma: magyarázó elv, melyet egy tud.ág tudósai elfogadnak - a szociológia és a politika viszonya - a szoc vizsgálódásának mindig vannak pol-i vetületei - ha a szoc-ban próbálok objektív lenni, lehet hogy a pol-ba ütközik - a diktatúra nem igazán tűri meg a szoc-ot - a szoc-nak pol-i konzekvenciái vannak + ki van téve a pol-i támadásoknak - a szoc története, kialakulása - a 18. század folyamán alakult ki Feltételei, okai: - világnézeti váltás: sein és sollen felcserélődése - sollen: “legyen” megközelítés (Bacon, Locke, Hobbes) 1 - sein: ami van, azt kell megismerni, leírni (“milyen” megközelítés): Vico, Montequieu, Smith,

Ferguson - 18.sz: kettős forradalom (ipari és polgári) - ipari: mélyreható társi változásokat idéz elő ⇒ bővített újratermelés indul el - polgári ⇒ a tömegek pol-ilag beleszólhatnak sorsukba ⇒ egyenlőség hirdetése (pol-i állam és polgári társ szétválasztása, alkotmányosság eszméje) - felgyorsul a társ és az ipar fejlődése. Új jelenségek: - tömeges elszegényedés (pauperizáció) - mobilitás felgyorsulása a társ-ban (urbanizáció, mh és lakhely elválik, a gyár sajátos élettér lesz) - deviáns jelenségek tömegjelenséggé válnak (öngyilkosság, alkoholizmus, prostitúció) - szegregáció nő (a társ-i hierarchiában elfoglalt hely szerinti elkülönülés) - új rétegek (értelmiség, burzsoá középréteg) - pol-i képviselettel nem egyensúlyozzák az egyenlőtlenségeket (- deviencia háttere: korábbi közösségek szabályai megbomlanak, új életmód, új közösség. A tömegek elveszítik érzékeiket, közösségüket

⇒ társ-i válság jelei mutatkoznak, ezek nagy gondolkodókat inspirálnak. Kérdések: - hogyan biztosítható a rend? - megismerhető-e a társ? (stabil v. instabil?)) - felvilágosodás: a józan ész berendezheti, irányíthatja a társ-at (- konzervatív álláspont, pl: Burke: a társ organikus egység, amelyben nem csupán a józan ész szabályoz, a józan ész kevés, mert rajta kívül vannak hagyományok, konvenciók, stb.) - tudományágak differenciálódása (pl: közgáz és szoc elkülönül) A korai szociológia alakjai - Utópista szocialisták: (Fourier, Owen: megbukott a gyakorlatban) - Saint Simon: az ipari társ fogalmának megalkotója = ipari termelésre berendezkedett társ. A társ. organikus egész, melynek természetes fejlődési vonala az ipari bővített újratermelés A kor trendje az ipari társ-ba való átmenet - Auguste Comte: a fenti titkára, a szoc atyja, az elnevezés (societas: társ + logosz: tud) is tőle ered. A szoc a rend és a haladás

érdekében megszervezi a társ-at - stádiumelmélete: az emberi szellem fejlődésen megy át, stádiumai: 1. teológiai szakasz: természetfeletti magyarázatok keresése, a társ-at a vallás magyarázza, nyelve is a vallás 2. metafizikus szakasz: 0 természetfeletti, de nem is tényszerű magyarázat ⇒ spekulatív szakasz, uralkodó nyelv a filozófia 3. pozitivista szakasz: a tények vizsgálata tudományos módszerekkel: ez a szoc. korszaka Megvalósítható az elmélet és gyakorlat egysége - a pozitivizmus fűzödik hozzá: - a tény és az érték elválasztása, a keveredés kerülése. A tények leírását követi azok értékelése - lemond a metafizikai spekulációkról, a tudományos módszerekkel nem igazolható következtetésekről 2 - a társ-i statika és dinamika fogalma - statika: a társ. stabilitását vizsgálja - dinamika: változás, fejlődés, haladás vizsgálata - Comte: van tökéletesedés. A szoc feladata a társ elvezetése a rend és a

haladás irányába - a szoc. jelöljön ki utat: a zűrzavart ki kell kerülni, és közben fejlődnünk kell - mindenki kérdése: - mitől változik a társ? - mi a válság motorja? - Lester Ward: a társ-i haladást a társ-i reformmal próbálja összekapcsolni - Karl Marx (1818-1883) - szociológiai munkáinak 3 szintje: 1. egy korszakról ad átfogó képet Konkrét elmezés, precízen, elméleti igényességgel 2. a történelmi fejlődés mozgatórugóit fogalmazza meg (kommunista kiáltvány) 3. elképzelései, jövőképei, a világ magyarázata - fogalmakat használ, melyek csak az egész ismeretében érvényesek - osztályfogalom: eredetileg gazd-hoz kapcsolódó fogalom, a termelési eszközökhöz való viszony tekintetében határozza meg (van-e, v. nincs termelési eszköze?) Másik szakaszban: átgondolt osztályfogalom - magának való osztály: osztály-öntudat nélküli; nem tudatosul benne, hogy mik az érdekei, ill. hogy ezekért mit tehetne - magáért való

osztály: osztály-tudata van, el tudja rendezni társ-i cselekvését - utóélete: ma így senki nem alkalmazza, elavult. - tudományos és ideológiai munkáit el kell választani, szociológiai szempontból osztályelméletét kell kiemelni - Durkheim, Weber Marxtól eltér - hogyan, miért változik a társ? - a fejlődés motorja a konfliktus, az állandó osztályharc - társ vizsgálatakor elkülönül alap (gazd-i viszonyok) és felépítmény (kultúra, jog, erkölcs, stb.) A gazd-i alap az elsődleges, minden ennek a függvénye ⇒ a gazd-i alap, a termelő erők megváltoztatása ⇒ a termelési viszonyok megváltoztatása ⇒ a többi megváltozik = kölcsönhatások kapcsolata - a társ-i formációk elmélete: a termelési viszonyok alapján különbözteti meg az egyes formációkat: ősközösségi, rabszolgatartó, ázsiai, feudális, kapitalista (végsőkig kiéleződnek az ellentétek) ⇒ - a szocialista a proletáriátus elszegényedik, a profitot így tudják

kivonni = a munkások kizsákmányolása = a fogyasztás alanyának kivonása a gazd-ból ⇒ végső osztályharc (világforradalom), ahol az új, a kizsákmányolást megszűntetni kivánó proletáriátus kerül hatalomra. Az osztályokat, mint a konfliktusok eredőjét megszünteti, megvalósul az osztály nélküli társ. (ez a prófécia nem jött be) Prob: alulértékelte a kapitalizmus megújulását, hiszen a végső kizsákmányolás nem valósult meg. - Marx követői - reformista szociáldemokraták (Bernstein) - forradalmár kommunisták (kommunista elit: új uralkodó osztály), Milovan Gyilasz 3 - vitathatatlanul pozitív: látásmód, elemzési módszer, tudományosság - Herbert Spencer (1820-1903) - korai szoc, evolucionista szoc = szociáldarwinizmus - liberális korszakban él (Viktória): a kapitalizmus felemelkedése - Darwin elméletében (a létért való küzdelem természeti trv-e) találja meg a világ rendszerének megoldását (= evolucionista szoc,

szociáldarwinizmus) - az evolúció elve: a világ az inkoherens, homogén állapot felől halad a heterogén, koherens állapot felé - a társ. organikus egység, amely alkalmazkodik a többi társ-hoz Bizonyos szervek meghatározott funkciót töltenek be = munkamegosztás finomodik, a tökéletesség azt kívánja meg, hogy egyesek elsorvadjanak, mások kifejlődjenek - biológiai analógiát használ - ember-társadalom = - táplálkozás - termelés - vérkeringés - közlekedés - érzékelés - kormányzás - alapegység: a társ., melyet aszerint elemez, hogy hogyan tud alkalmazkodni A modern korban: - katonai társ.: hierarchia, egyenlőtlenség, központi vezérlés (státusz hozza létre): háború esetén jobb - ipari társ.: szerződéses viszony, felek egyenjogúsága, nyitottság, sokszínűség (plurális társ.): béke idején jobb - ma: agrár társ., ipari társ (a marxi gondolatot meghaladja ma a posztindusztriális társ) - Spencer öröksége: - Maine: Az ősi

jog - Sumner: Népszokások (helyi társ.-k fennmaradáshoz szükséges helyi szokásai) - Kropotkin: Spencerrel szemben szerinte a kölcsönös segítség teszi lehetővé a túlélést A szociológia klasszikusai - Max Weber (1864-1920) - Németo. felemelkedését a liberális demokráciától várta - Marx hatása: céltudatosan jobb választ akart adni Marx azon tételeire, melyekk,el nem értett egyet (a pozitivizmus kritikája) - spec. módszerei: a társ emberekből áll ⇒ - meg kell érteni a társ-i cselekvések mozgatórugóit (társ-i cselekvés: a cselekvő kalkulál mások cselekedeteivel): megértő szoc. Megértés nem = átélés (előbbi külső, intellektuális; utóbbi belső érzelmi) ⇒ teljesen megérteni csak azt lehet, ami racionális - evidens megértés: minden megértés evidens megértésre törekszik (csak számokkal lehet) - magyarázó megértés: az egyes jelenségek közötti összefüggések lehető legpontosabb leírása - az ideáltípus

kategóriája: nincs értéktartalma a kifejezésnek. Az ideáltípus a kutatás eszköze, fogalmi gyorsítás (olyan fogalmi konstrukcó, ami ebben a formában soha nem fordul 4 elő a valóságban). Mindig új ideáltípusok megállapítása a cél ⇒ így kerülünk közelebb egyegy jelenséghez, és ahhoz, hogy trv-ket = tipikus valószínűségeket fogalmazzunk meg - értékmentességre való törekvés (nem jó-rossz, hanem ha-akkor) - történetiség szempontja: a kialakulás folyamatában kell szemlélni a valóságot - Marx kritikája: - nem a gazd-i determinizmus érvényesül. Kulturális választ ad: alap a kultúra, nem a gazd. (Fontos műve: A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme), a kultúra formálja a gazd-i cselekvést - a protestáns etikában olyan értékek vannak, melyek kedveztek a kapitalizmus kialakulásának: szorgalom, puritánság, takarékosság, a haszon Istennek tetsző dolog - társ.felfogása: a társ nem csak osztályok szerint tagolódik

- osztályok: Weber is elkülöníti a termelői, tulajdonosi, stb. osztályokat (aszerint, hogy mennyiben rendelkeznek olyan javakkal, amelyek révén jövedelemhez jutnak): pl: tulajdonosi osztályon belül pozítive privilégizált, közép- és negatíve privilégizált osztály.: javak megszerzésének esélyei szerint különül el - rendek: azonos életmód, hivatás, kulturális szint, meghatározott szokások: fogyasztás elvei szerint különül el. A rendek közti különbségek sokszor élesebbek (pl: olajmilliárdosok nem tudnak a felső tízezerbe kerülni). A rendek és az osztályok nem feltétlenül fedik egymást - weberi szoc. célja: a társ-i cselekvés (vki számít mások viselkedésével) megértése Társ-i cselekvés ideáltípusai (racionalizálódási folyamatot lát a világban). Egymást átfedhetik, keveredhetnek: - célracionális cselekmény: a legegyszerűbb (cél és eszköz egybevetése) - értékracionális csel.: olyan dolgot veszünk, ami nem egy

konkrét célt szolgál, nem az érték vezérel ekkor (pl: a kéregetőnek adunk, mert vallásosak vagyunk) - affektív (érzelmi) csel.: pld dühből cselekszünk (sem racionalitás, sem érték nem áll mögötte) - tradícionális csel.: beidegződés, rítus, hagyomány Nem kérdőjelezzük meg - uralomelmélete: hatalom és uralom elkülönítése - hatalom: - a hatalommal rendelkező minden körülmények között képes elérni az akaratát - egyoldalú diktátum működését teszi lehetővé, a nyers erőszak legyőzi az ellenállást - nem szorul legitimálásra - uralom: - parancs, amely másokat engedelmességre késztet - tartalmazza az engedelmeskedni akarás minimumát, már nem egyoldalú. Vmilyen alapon van lehetősége, hogy akaratát végrehajtsa - akkor megalapozott, ha legitim - ideáltípusai (gyakran keverednek): - racionális uralom: személytelen. Szerződésre emlékeztet, azon az alapon fogadom el, hogy vmiben megállapodtunk. Alap: elfogadás, megegyezés -

karizmatikus uralom: személyhez kötődő, vmely személy egyéni szuggesztív erején alapul, abszolút személyhez tapadó ⇒ a halál véget vet neki - tradícionális uralom: nem vonja senki kétségbe (pl: királyi családok uralma) 5 - Weber: az uralom egyre inkább igazgatásként jelenik meg (előírások személytelen rendje). A bürokrácia a racionális uralomhoz kapcsolódik (karizmatikus: kíséret; tradicionális: hűbéresség) - kortársai: Tönnies (cél: a visszafordulás a személyes viszonyrendszerhez); Simmel (kzp-ban az interakciók) - Durkheim (1858-1917) - Durkheim (francia szociológus) és Weber közti különbségek - Weberi elmélet: a társ-i cselekvés tana (- Durkheimi: a társ-i tények tana, szociologizmus: csak azon jelenségeket sorolták ide, amelyek makroszinten statisztikai módszerekkel megvizsgálhatók) - kzp: megvizsgálja, hogy milyen körülmények között működik és milyen válságban lehet fenntartani a társ-i rendet és társ-i

kötelékeket (= szocializáció folyamata), a társ-i tények éppoly objektívek, mint a fizikai tények - társadalom: - normák, célok, értékek rendszere - intézményrendszerek (család, egyház, stb) - az emberek közötti viszonyrendszer - szociológia: a társ-i tények vizsgálata. Eleme a kényszer (ettől társ-i tény) A civilizáció mint kényszerítő erő jelenik meg. - kényszer: széles fogalom, = mindaz, ami befolyásolja a magatartásunkat vmilyen értelemben (pl: nyelv, kultúra, x pénznem az adott országban, divatkövetés) - különböző erősségű, különböző társ-i kényszerek, melyekhez különböző szankció járul megsértésük esetén (más a jogi norma és más az illemszabály megsértése). Szankció oka: a cselekedet nem fele meg egy már létező szabálynak 1. Weber: a társ-i individumok cselekedeteiből kell elindulni = alulról fölfelé építkezés 2. Durkheim: makroszinten kell vizsgálni - a társ-i kötelékek biztosítják a

kohéziót és az integrációt ⇒ amikor lazul a társ-i rend lazulnak a társ-i kötelékek is ⇒ könnyen széteshet - értékek és célok: régen nagy megegyezés (pl. a király és a jobbágy is tudta, hogy hol a helye). Durkheim: a polg dem nagy híve Ha az kiiktatjuk, egy szekularizált társban hogyan tartható fenn a társ-i rend? - 3 munka: - Durkheim: A társadalmi munkamegosztásról - a társ. tagjai régen (a feudális társ végéig) úgy működtek együtt, hogy köztük mechanikus szolidaritás volt (pl: egyházi előírások), ok: beleszületés egy adott helyzetbe - a régi típusú közösségek széthullásával átértékelődtek a társ-i kötelékek - a korábbi szolidaritást organikus szolidaritás váltja fel, lényege: a munkamegosztés során a társ. egyre inkább differenciálódik, kölcsönös függőség alakul ki, de az egyes részekben fokozódik az egymásrautaltság ⇒ összefogás (kérdés: hogy megy a társ. mechanikusból organikus

szolidaritásba?) - Marxszal ellentétben Durkheimnél nem a konfliktus a fejlődés mozgatórugója, hanem a társ-i együttműködés ⇒ erősödik a társ. külső részeit összekötő kapocs. - kzpi érték a civilizációban a társ-i értékek, az erkölcsi rend - anómia-jelenség: rendezetlen, zűrzavaros állapot - Durkheim: ez a társ-i normák szabályozó erejének gyengüléséből, vagy teljes kimúlásából ered 6 - nem úgy hatnak, hogy az egyének ehhez igazítanák magatartásukat - széthullhat a társ ⇒ anarchikus állapotok (pl. USA: brain drain) - bizonyos szintig O.K a bűnözés, ha ez az anómia elkerülésének ára - Durkheim módszerei: egzakt stat-i módszerek - Az öngyilkosságról (lásd lenn) - A társ-i tények magyarázatáról - egy társ-i tény csak egy társ-i ténnyel magyarázható (pl. öngyilkosságok magas számának oka: egy másik társ-i tény problémája, az anómia jelensége. Ekkor a kényszer az, hogy a célok, érzékek,

normák rendszerében zűrzavar támadt) - makrofolyamatokat vizsgál, megállapítja, hogy ezek egymással összefüggésbe hozhatók, így statisztikai módszerekkel vizsgálhatók. Ez a szociológia - Durkheim követői: Halbwachs, Mauss, Bourdieu - funkcionalizmus: adott társ-i jelenség vizsgálatánál meg kell nézni annak funkcióját (pl. a vallás funkciója, hogy fenntartsa a társ-i kohéziót). Kezdetei gyökerei: Comte, Durkheim A magyar szociológia kialakulása és fejlődése - a szociológiának 2x kellett újjászületnie - kialakulás: 20.sz eleje (1901) - Huszadik Század (folyóirat) - Társadalomtudományi Társaság Köre - kialakult műhely, az szoc. első magyar műhelye - a Tanácsközt-ig tart, ekkor belekeveredik a pol-ba ⇒ elhal + emigráció - 2VH között születik újjá, új élete 1949-ig tart, ekkor az új diktatúra megszünteti - 60-as évek eleje: társ-i konszenzus kell ⇒ enyhébb légkör ⇒ újra megszületik - máshol, a kialakult

polgári társ. talaján a válságjelenségsek és a biztonság hívta életre - társ-i bázisa Ny-on: megszilárdult középosztály - Mao: - még modernizációs válság (0 fejlett polgári viszonyok) - 2VH között: kettős struktúrájú magyar társ: polgári és rendi társ. átfedései + a társ alá szorított parasztság - hiányzott bázisként a kzposztály (0 parasztság, 0 polgárság) - kzposztály: hivatalnokréteg, de kötődik a feudális rendszerhez az egyházi, soviniszta ideológiák hatására ⇒ ellenzéki tudomány + szűk értelmiségi elit játszadozása - XX.sz eleje: a társ-ban minden szellemi erő megújhodást kívánt (Ady: Új idők; Nyugat) - mellettük volt hivatalos irodalom, de hivatalos szoc. sohasem létezett - Litván György - Szűcs Ervin: a XX.sz és a társ elemzése - Laczkó Miklós: a 2 VH közti mozgalmak elemzése - új értelmiségi réteg egymásratalálása = 2. reformnemzedék (1: 1848-ban) - szoros kapcsolat az ellenzékiség és

a szoc. között (a szoc ekkor új tudág, amely ellentétes a hivatalos irodalommal) - nagy hatás: Spencer (evolucionista szoc) ⇒ fordítások, interpretációk készülnek - 1906-ig társ-i bázis nélkül, szűk értelmiségi elit munkálkodása (saját maguknak) - 1906 utáni változás: - a társ-i helyzet polarizálódása - az elképzelések az ideális Mao-ról (ezért azonosítják a polgári radikális irányzattal) ⇒ radikalizálódás, balra tolódása 7 - Jászi Oszkár: “tények kellenek” ⇒ - Mo. feltérképezése beindult, valós állapotok leírása - éles társ.kritika ⇒ bekerülés a tanácsközt áramlatába, néhányan szerepet is vállaltak ⇒ nem kívánatos tud.ággá vált (Jászi, Lukács György, Mannheim: emigráció) - hosszú csend után Teleki Pál (eu-i szintű földrajztudós) - a problémák intelligens és finom feltárása - új mozgalmak forszírozása, cél: a vidéki Mo. életének feltárása = szociográfia, rendszerpárti

formában, de azonnal radikalizálódik ⇒ újra ellenzéki töltés, de ekkor már publikus - csoportosítás 1. Mo-n belül (ezen belül Lackzó tipológiája szerint 2 áramlat): A) hungarológia (magyarságtudomány) - hivatalos, vezető körök pol-jához kapcsolódik - etnográfiai ág (a népi kultúra maradványaival foglalkoztak: népszokások) - nemzetkarakterológia (a magyar sorskérdésekről Szabó Dezső, Németh László) B) szociográfia - irodalmi szociográfia (szubjekt művészeti társ.rajz, pl: Puszták Népe) - publicisztikai szociográfia (nem művészi, nem tudományos; direkt pol-i céllal íródik) - tudományos szociográfia (majdnem szociológia; Erdei Ferenc, Bibó István) - fő vonulat: falukutató mozgalom. Felismerés: a paraszti társ válságban van, a parasztkérdés megoldása nélkül 0 társ-i megújulás. Válság gyökere: - megkésett polgárosodás - polgárosodás túlságosan előrehaladott - ezenk kívül város- és munkásszociográfia;

iskola- és bérházszociográfia 2. Mo határain kívül (Felvidéki Szavalókör; Erdélyi Fiatalok c folyóirat) - 30-as évek: Magyarország Felfedezések c. sorozat (Mo-t tíz részre osztják, de csak 3 készül el) - 60-as évek témái: jövedelemkülönbségek, urbanizáció, időmérleg Durkheim után a 2. VH-ig - gazdi háttér: megszilárdult a kapitalista rend - 1. VH után: - háború traumája - szélsőséges pol-i áramlatok megerősödése (így lehet tudatilag feldolgozni) - rengeteg gondolkodó emigrált - európai szociológia visszaszorult, súlypont az USA-ba, csak a 2. VH után születik újjá Eu-ban - a kor 2 jelentős gondolkodója: - Polányi Károly (gazd-i antropológus, munkái korábbi társ-k elemzésén alapultak) - 2 fontos kategóriát fejleszt ki (ma is használatosak), szerinte nem a piaci mechanizmus az egyetlen gazdálkodási forma, hanem a 8 - reciprocitás (csere: munkáért munkát; 60-as évek Mo-a) - és a redisztribúció is (a társ.

által megtermelt jövedelmeket elvonom, majd újra elosztom) - a gazd-t is a társ-ba beágyazottan kell vizsgálni (kapcsolatok rendszere) - Mannheim Károly - a tudásszociológia alapjait veti meg - legjelentősebb műve: Az ideológia és utópia - az ideológiák a társ. uralkodó csoportjainak érdekeit szolgálják, azt legitimálják; az oktatási rend az ideológia átadását szolgálja; ilyen értelemben az ideológiák konzervatívak, mivel az épp fennálló rendet szolgálják - utópia: mindig változást elősegítő tényezők; az elnyomott rétegek céljait fogalmazzák meg - az egyetlen osztály az értelmiség: szabadon lebeg, nem kötődik sehova sem, a fejlődés érdekeit képes megfogalmazni (az a lebegés a szocializmusban valósult meg az értelem háttérbe szorítása miatt) - szabad lebegő értelmiség csak olyan rendszerben lehet, ahol nincs diktatúra, de állami beosztástól független megélhetést nagyon nehéz biztosítani - az értelmiség nem

egységes, hanem differenciált (- gondolat továbbvitele: 1968: a fiatalság a szabad osztály, mert még nincs ideológiai háttere ⇒ igazán forradalmár osztály) - végiggondolta, hogy az emberi társ. miként kerülheti el a totalitárius berendezkedést - Mannheim tanítványa: Elias (A civilizáció fejlődése c. munkája) - azt tekinti végig a történelemben, hogy a társ-t szabályozó külső erők hogyan változnak belsővé - a külső kényszer egyre inkább belsővé válik, az emberek szégyent éreznek, ha ezeket a szabályokat nem tartják be - hol van az optimális határ, ahol kell egy szükséges külső szabályozottság és egy belső szabadság egyben - funkcionalizmus (Comte, Durkheim): vmely társ-i intézménynek azt a szerepét vizsgálomm amelyet az egész társ-ban betölt (Durkheim ilyen alapon vizsgálta a vallást) - korai funkcionalista: Parsons - korai szakasza: kölcsönhatás-komplexum (egyén és környezet, ill. egyén és többi egyén

között). Prob: a tartós működés feltétele szerinte a kölcsönhatást szabályozó értékek állandósága - majd AGIL-séma: rendszer és környezet közötti közvetítés elemei: - rendszer alkalmazkodása a külső környezethez - rendszer céljainak megvalósulása - rendszer elemeinek egységesülése - rendszer lényegi struktúrájának fennmaradása - Malinavski (antropológus) - bennszülöttekkel élt, együtt, ennek során számos logikátlan dolgot tapasztalt (pl: karperec-csere) ⇒ semmilyen jelenség nem érthető meg, ha azt nem az egészben betöltött funkciója alapján vizsgálom - Merton (indiánok közösségét vizsgálta): több fajta funkció (szervezeti funkciók is) - manifeszt funkció: tudatos, szándékolt - látens: nem szándékolt, de bekövetkezik - diszfunkció: szándék ellenére következik be 9 (- pl: esőtánc: manifeszt funkció: hogy essen; látens: közösségi együttlét fenntartásam a társ-i kohézió megfogalmazása) A

rendszer és a struktúra a társadalomban - rendszer: egyidejűleg létező és együtt változó szociális egységek közötti dinamikusan változó kapcsolat, cél az egyensúly - Znaniecki: kzp-ban az érték (elvárások) - Henderson: kzp-ban az érzelmek - társ. belső tagoltságának megfigyelése: - dinamizmusán keresztül, cél a társ-i struktúra feltárása - a társ-i rétegződés megfigyelése (kzp-ban az egyenlőtlenségek) - társ-i rétegződés (elvi megegyezés alapján): - az egyének hierarchikus rangsorolásának módja (hierarchia: nem szükségszerű, hogy a társ. hierarchikus rétegződést írjon le) Empirikus adatok elemzése alapján egy konkrét társ adott időszakban fennálló viszonyaiból alkotott szerkezeti kép. - társ-i struktúra: itt nincs általános elvi megegyezés a fogalom tekintetében - 1. történetfilozófiai struktúraelméletek: a társ működésének történeti logikája - 2. rendszerelméleti struktúraelmélet: a társ-i

struktúra, miny a szociális rendszer struktúrája - R. Merton: a szerepek és pozíciók alapján behaviorista felfogás (térbeli elrendeződés) - Parsons: értékek és normák intézményesültsége, objektiválódása - Lenski, Blan: a társ-i struktúra sokdimenziós tér, ami a társ-ban élő egyének különböző, differenciált dimenziójából áll össze - volt szocialistáknál: a társ-i tagolódással kapcsolódott össze (Marx) - Kolosi: - miként működik a társ? (a struktúra fogalmát fedi le) - hogyan differenciálódik a társ? (rétegződés fogalmát fedi le) - szociológiai tevékenységek a rétegződés feltárására: - az egyenlőtlenségi rendszerben elfoglalt hely alapján kategorizál - a státuszcsoportok közötti különbségek vizsgálata (státuszpozíciók, pl: lakás, életmód, kultúra, érdekérvényesítés szerint) - USA: stratifikációs szociológiai kutatás: beosztás jövedelem alapján: társ-i szerkezet kivetítés (alsó-, v.

felső középosztály, stb) - Mo: munkamegosztás szerinti struktúraképzés, majd a 60-as évek végétől a képzettség és a végzettség bevonása is - struktúra ált. fogalma: az elemek viszonyának az a rendszere, ami magába foglalja az elemek közötti kapcsolatok elveit, módját, mechanizmusait. - társ-i struktúra: ha a társ-at egésznek tekintjük, akkor a struktúra az emberi viszonyokban megjelenő szerkezet, amelyben benne van a termelő tevékenység, az ezt szabályozó érdekviszonyok, és a pol-i intézményesültség - formációelméleti megközelítés: 1. ált jellemzők vizsgálata (pl: feudalizmus) 2. az adott társ-ban hogyan fejlődtek ki - rendszer és struktúra el nem választható egymástól - rendszer: hogyan differenciálódik 10 - önmagában is vizsgálható + vizsgálható, hogy miben ragadhatók meg a társ-ban lévő különbségek; le kell írni, hogy mit értek társ-i hátrány alatt, ill. hogy mi alapján tekintek egy réteget

kiváltságosnak ⇒ leíró jellegű kutatás, pillanatfelvételt készít. Ha ugyanezt a vizsgálatot később végzem képes vagyok meglátni a fejlődést - struktúra: hogyan működik egy társ. - struktúravizsg.: miért éppen így változik a társ Ha változik mikor, miért, hogyan változik - társ-i struktúra: nem lehet direkt módon vizsgálni, elemző kategória; a folyamatok lényegére kérdez rá, nem eloszlási jellegű, hanem relációs viszonyokar vizsgál. Kérdése: mi mivel függ össze, és ez hogyan hat az egészre. - rétegződéselmélet nincs, mert ami már az lenne, az maga a struktúra - rendszer és struktúra kapcsolata: - egymástól el nem választhatók - a rendszervizsgálatok adják az empírikus anyagot a struktúravizsgálathoz - a struktúra meghatározza a rétegződést; de a változás minden pillanatában adott a rétegződés, a rétegződés körülményei adott hátteret adnak a struktúra változásához ⇒ egymás adottságai - a

magyar társadalom - Erdei Ferenc (2 Vh között): kettős struktúra (rendi, nemzeti, történelmi; ill. egy modern polgári társ. Élén: a vállalkozók) A parasztság a nemzeti lét alatt él Az agrártás problémája kulcsprob. - 1945 után: sztálini modell: a termelőeszközökhöz való viszony alapján 2 osztály és egy réteg van. -1. osztály: munkásság (állami tulajdonon keresztül tulajdonos) -2. osztály: tsz-i parasztság (tsz-eken keresztül tulajdonos) - réteg: szellemi munkát végzők, értelmiség + kulákok, kiskereskedők (el kell tüntetni őket) - Ferge Zsuzsa: rétegződéskutatás - a foglalkozások felől vizsgálja a társ-at: - vezető rétegek - értelmiségi rétegek - szellemi foglalkozásúak - munkásság, 3 rétege: - szakmunkás - betanított munkás - segédmunkás - parasztság - nyugdíjasok - eredménye: léteznek nagy különbségek a társ-ban, ezek a különbségek még nagyobbak, ha nem csupán a jövedelmeket vizsgáljuk, hanem a

lakásviszonyokat, a tartós fogyasztási cikkeket, v. a kulturális tőkét Az egyes rétegeken belül is vannak nagy különbségek pl: a vezető értelmiség és az irodista; a szakmunkás és a segédmunkás között ⇒ nem áll a 2 osztály 1 réteg elmélet - 80-as évektől: újjászülető mgnszektor - bürokratikus koordinációs redisztribúció (a pol-i hatalmi centrumban kitalált elvek alapján történő újraelosztás a szocializmusban). Most új helyzet: a mgnszektor kialakulásával új struktúraképző kzp lépett be, ez függetleníteni akarja magát a pol-i hatalmi centrumtól, mint elosztótól. 11 - Konrád György: kettős piramis (L alak): vállalkozói szféra + pol-i hat-i redisztribúció - az 1981-es Kolosi-féle rétegződésvizsgálat - nem csak a foglalkozástól függ a rétegződés. A befolyásoló tényezők 7 dimenziója - fogyasztás (élelmiszer, szolgáltatások igénybevétele) - kultúra, életmód (olvasási szokások, iskolai

végzettség) - érdekérvényesítés (társ-i, pol-i funkciók betöltése, munkahelyi biztonság) - lakás (méret, komfortfokozat) - lakóhely (város v. falu, kerület v kzp) - anyagi színvonal (jövedelem nagysága, betétállomány) - munkamegosztásban elfoglalt hely (presztízsskálán elhelyezve) - minden egyén esetén megnézte, hogy a 7 dimenzió mentén milyen pozíciót foglal el egy 1 és 7 között számozott skálán. Kihozta azokat a csoportokat (12), amelyek a 7 dimenzió figyelembe vételével azonos helyet foglaltak el: - elit családok (7 dimenzió szerint a legjobb helyzetben) - elit: a társ-i előnyök megszerzése szempontjából a legjobb helyzetben lévő csoport - városias felsőréteg (csak lakáskörülményekben rosszabb az elitnél) - falusias felsőréteg (lakóövezet rosszabb) - fogyazósztói magatartású kzpréteg (anyagi és érdekérvényesítési lehetőségek kisebbek) - városias jómódú munkások (elit szakmák) - rossz anyagi helyzetű

kzpcsoport (átlag alatti anyagi viszonyok) - falusias kzpcsoport (lakás, lakókörnyezet rossz) - érdekérvényesítő alsócsoport (csak a mhely-i érdekvédelem a jó) - szakszervezeti vezetők, 0 anyagi előnyök - jó anyagi helyzetű falusias csoport (jó anyagi helyzet a háztáji gazd. miatt) - városias alsócsoport (pl: jól felszerelt lakótelep) - enyhén deprivált rétegek - depriváció: vmitől való megfosztás, ami a társ. többi rétege számára meg van - halmozottan hátrányos helyzetű réteg (öröklődik!) - csonka család ⇒ anyagi hátrány ⇒ betegség, alkoholizmus - alacsony iskolázottság ⇒ rossz munka - jellemzői Kolosi modelljének: - szűk elit és nagyobb deprivált réteg közötti népesség - abszolút szóródás: a kzpnél lefelé elhelyezkedő rétegek - leszakadó rétegek aránya megnő - nőtt az önállóak aránya is (piacgazd-ra való áttérés), de a vállalkozók nagyrésze kényszervállakozó - a rendszerváltás hatásaként

megjelenik a szegény (a létminimum alatt élő) Elitelméletek 12 - a megszakított polgárosodás (Szelényi Iván) - 1949: pol-i rendszerváltás ⇒ tul.viszonyok átalakítása = megszakad a fellendülő polgárosodás (megőrzik vállalkozói kultúrájukat = kulturális tőke) - 70-es évek enyhülése ⇒ folytatják ahol abbahagyták - 2. gazd kialakulása: nem ez hozza létre a rendszerváltást, nem ezekből lesz az új gazd-i elit (70% már a szocialista érában is menedszer) - politikai kapitalizmus (Lengyel L.) - 1956 után a pol-i hat enged teret a társ-nak (kevés lehetőség gazd-ban, kultúrában) - alkutémák: a pol-i hat. biztos dolgaira nem lehet rákérdezni, azt tudomásul kellett venni - a szociális gazd-i rendszer életképtelen ⇒ külföldi hitelek ⇒ eladósodás, függőhelyzet - tul.szerkezet átalakítása: - új gazd-i mechanizmus - gazd-i reformok - pol-i kapitalizmus: a pol-i tőkét tulajdonosi tőkévé próbálják átalakítani -

Staniszkis - homogénnek feltételezi a társaságot (pedig több érdekcsoport volt jelen ⇒ megosztott volt) - nem látják be, hogy az előnyökhöz hátrányokon keresztül lehet jutni - Hankiss Elemér: Nagykoalíciós elmélet - a régi hat. egy részének sikerült Az új elit 4 csoportja: - régi pártbürokrácia csúcsa - állami bürokrácia fiatal, tehetséges, képezett elemei (érdekük a változás) - nagyvállalatok menedzserei - legsikeresebb vállalkozók - Szalai Erzsébet: Technokrata kontinuitás - kzp: nagyvállalatok (foglalkoztatás, állami jövedelem felemésztése szempontjából) - technokrata kontinuitás hasonló Hankis elméletéhez, de: - pártbürokrácia elkülönül: - régi pol-i elit - új pol-elit (50-70-es években pol-ilag megbízható, 80-as években vezetőváltás: szakmai szempontok, hozzáértés) - új elit: az fenti új pol-i elitből jön létre - kezdettől fogva kiismerte a 2. gazd lehetőségeit - 80-as évek: a privatizáció

következtében tulajdonosi helyzetbe jut ⇒ tőkefelhalmozás Mobilitás - általános értelemben: változás, elmozdulás - szociológiai értelemben: olyan változás, amely az egyén társ-i helyzetének változására utal. Társ-i helyzet: bonyolult, sokszálú - buktató: a társ-i helyzetváltoztatás nem feltétlenül felemelkedést jelent - klasszikus mobilitás a szociológiában: foglalkozásban bekövetkezett változás - alapfogalmak: - intergenerációs mobilitás: generációk közti mobilitás, az az elmozdulás, azmi a szülők társ-i helyzetéhez képest jellemzi az utódot 13 - intragenerációs: az az elmozdulás, ami az egyén életútjához tapad, a saját magához képest történt vmilyen elmozdulás - házassági mobilitás: egyik fél (ált. a nő) életében a házasság révén történik változás, ált. emelkedés - strukturális mobilitás: az a fajta helyzetváltoztatás, ami a társ-i szerkezet átalakulásához kapcsolódik (modernizáció és

előidézheti); vannak olyan rétegek, amelyek eltűnnek, újak keletkeznek: pl: 1945 után a nagybirtokos arisztokrácia eltűnése, a munkásság felduzzadása - cirkuláris mobilitás: helycserés változás (annyi lép ki az egyikből, mint amennyi a másikba belép) - a foglalkozási mobilitás nagy volt a szocializmusban ⇒ a szoc. azt vallja, hogy nyitott a társ. - egyenlőtlenségek aszerint, hogy milyenek az előnyökhöz való hozzájutás esélyei - különböző társ-i pozíciókhoz egyenlőtlenségek tapadnak; - különböző rétegek egy előnyösebb rétegbe jutási esélyei különböznek - helyzet és esély különbözősége (ennek konzerválódása, vagy nyitottsága) - a mobilitás nagy száma a nyitott társ-kat jellemzi ⇒ minél kisebb a mobilitás, annál kisebb a nyitottság - Ossowski: a szocialista társ. mobilitását vizsgálta elméleti szinten Amikor a szocialista társ azt hirdeti, hogy nagy a mobilitás és ez az egyenlőség felé halad, akkor ez

nem a pol, hanem az iparosítás eredménye (A Marshall-segély igénybevétele esetén a mobilitás ugyanilyen nagy lett volna) - Marx: a mobilitásnak konzerváló hatása van, ahol lehetővé teszik a felemelkedést, ott ez az adott rendszer stabilitásának irányába hat - USA: bérmunkás lét átmeneti állapot, hosszú távon nem léteznek bérmunkás tömegek, osztályöntudat nem alakul ki - minden társ. önképében jelentős helyet foglal el, hogy a társ nyitott ⇒ esélyegyenlőség van - polgári társ: elvileg jogilag esélyegyenlőséget teremt, a mobilitás akadályai elhárulnak, a társ-i egyenlőtlenség kis csatornákon keresztül valósul meg - Bourdieu: kulturális tőke; kulturális dimenzióban főleg megvalósul az esélyegyenlőség - a társ-i helyzetre milyen hatással van a mobilitás? - általában a társ-i különbségeket enyhíti - Parsons: a mobilitás nagysága elfogadhatóvá teszi a társ-i egyenlőtlenségeket - a társ-i egyenlőtlenségeket

2 dolog teszi elfogadhatóvá: - ha ebből a társ. minden tagja hosszú távon profitál (pl: modernizáció ára) Elhibázott gazdpol-i döntéseket is ezzel lehet indokolni - ha mindenkinek egyenlő esélyei vannak, nagy a mobilitás ⇒ esélyegyenlőséget ad. Egyenlőtlenségek nem fognak megszűnni, viszont nem az adott vagyoni osztályba való születés lesz a meghatározó, hanem a kultúra, műveltség, szakképzettség ⇒ nem konzerválódik a társ. - magyar kutatások: kultúrához is tapadnak generációs kötöttségek, sőt itt a legkisebb a mobilitási szám - az iskola növeli az esélyegyenlőtlenségeket (tömegiskola: nem áll módjában korrigálni) - kamatozik: akinek kulturális tőkéje van jobban tud érvényesülni, jobban tud élni helyzetével - magyar társ-ban a kulturális tőke (végzettség, műveltség) jellemzősége nőtt 14 - Róbert Péter: a mobilitás foglalkozás kategóriája csak az egyik, emellett a mobilitásban van még kulturális,

vagyoni, és iskolázottsági dimenziói is - 3 jellemző: - státuszokban meglévő inkonzisztencia - a foglalkozási mobilitás a mai napig magas, de nem egyirányú mozgások figyelhetőek meg ha a különböző dimenziókat együtt vizsgálom és azt nézem, hogy mekkora változás zajltt (attól, hogy vki elvégez egy iskolát, lehet hogy magasabb beosztásba kerül, de a többi dimenzióban visszalépés történhet. Pl: bérpol: értelmiségi pályákon nem lehetett magasabb a bér = ellentétes irányú mozgás: magasabb beosztás mellé ellentétes jövedelmi mozgás társult. - státuszinkonzisztencia: azt a helyzetet írja le, amikor a változás különböző irányai vagy kioltják egymást, vagy lejjebb csúszást eredményeztek (Mo.: mobilitási inkonzisztencia) - státuszmobilitás (tágabb és szűkebb, mint a klassz. foglalkozásmobilitás) - tágabb: egyéb csatornák figyelembevétele. Státuszdimenzió: olyan képzeletbeli szerkezet, ami az egyén származási

helyzete és a vizsgálatkori helyzete közötti összefüggés mutatja meg - zártabb: a csatornák kiolthatják egymás hatását, kisebb mobilitási mutatót kapunk - az egyenlőtlenségek különböző csatornákon mutathatók ki: ha egyiken belül nagy a mobilitás, az egészet vizsgálva kicsi mobilitás lesz a végeredmény (magyar vonatkozásban: a kulturális tőke erősen generációkhoz kötött) 1) foglalkozásban: nagyarányú mobilitás, szülői aspirációk jelennek meg (anyagi áldozatok árán is). Legszélesebb mobilitási csatorna 2) vagyoni csatorna: jóval keskenyebb változás. A vagyoni tőke átörökítése pol-i korlátokba ütközik (pl: gyárat nem, csak mgnjavakat lehetett örökíteni). Szülői indíttatás a munkában 3) kulturális tőke: egyértelműek az esélyegyenlőtlenségek (elit iskolák, tagozatos osztályok): nincs egyenes összefüggésben az iskolázottsággal, néha direkt ellene hat. (- konzisztens mobilitás: a változás minden

dimenzióban egyirányú - enyhén inkonzisztens mob: az egyik dimenzióban változás, a másikban nem - erősen inkonzisztens: ellentétes irányú mozgások, eredőjük a helybenmaradás) - ahogy ezeket a társ. szubjektíve feldolgozza - mindenki a számára legfontosabb mobilitást érzékeli (2. gazdaság: a felemelkedés lehetősége annak, aki be tud kapcsolódni) - lefelé mobilitás: nagyon hosszú ideig el tudta takarni az egyenlőtlenséget (80-as évek 2. felének tömegélménye: a lehetőségek bezárultak, megkezdődött a lefelés csúszás. A magyar társ a 80-as évek végéig nyitottnak mutatkozott az iskolai és a foglalkozási mobilitás terén, zártnak az anyagi és kulturális mobilitás terén. - szocializáció: a társ-i lénnyé válás folyamata, amely során az egyén a számára adott környezetben felveszi mindazon információkat, amelyek segítségével be tud illeszkedni a társ-ba. (magatartást befolyásol elsődleges csoport és másodlagos, pl:

etnikum, életkor, csoport is) - enélkül az egyén nem tudja kibontakoztatni társ-i kvalitásait ⇒ a társ. naponta reprodukálódik fizikai és kulturális értelemben is. 15 - a szocializáció maga az a folyamat, amely révén a társadalom kulturálisan tud reprodukálódni - a szocializáció pozitív, értékalkotó folyamat, mely során lappangó képességeink aktívvá válnak - illeszkedési folyamat: az ember társ-i termék, a társ. emberi termék - magatartásirányítás - objektív eszközök (hierarchikusak): - magatartási szabályok, normák (jogszab, erkölcs, vallás) - ismétlődnek - írott, v. íratlan - általánosak - némelyik szankcionált - ált. hipotetikusak (ha, akkor) - ideálok, értéke, érdekek rendszere - jelrendszerek - közvélemény (a társ-i tudat egy-egy társ-i jelenségre koncentráló, értékelő kifejezési formája. Feltétel, hogy fontosnak tartsa a kérdést) - propaganda, manipuláció tudatosan formálhatja - szerepe:

döntésbefolyásolás, tanácsadás, döntéshozó - a közvéleménykutatás 3 előfeltevése (posztulátuma): - mindenkinek van véleménye - minden vélemény egyenértékű - közmegegyezés van a kérdésfeltevést illetően - tömegkommunikáció (hatékonyság függ a forrástól, a közlés módjától, a hallgató véleményétől való eltérés foka) - kétlépcsős elmélet: a hallottakat megbeszélik a mikrokörnyezettel - Festinger: kognitív disszonancia (egymással szembenálló tudattartalmak: pl. dohányzik az, aki tudja, hogy ez káros) - ⇒ feszültség, cél ennek csökkentése = a kognitív disszonancia redukciója - objektív világ eltorzítása (nem veszünk tudomást vmilyen tényről) - az álláspontunkat megerősítő érvek kiválasztása - kognitív eszkaláció (erős belemerevedés x álláspontba) - visszavonhatatlanság érzése - önmaga elfogadása - előítélet - alapjai: - attitűd: az egyén értékelő beállítódása (vélemény + érzelem)

- sztereotípia: túlzott, v. hamis, de az ember tájékozódását megkönnyítő jelenség - attribúció: okot feltételezünk és ebből következtetést vonunk le olyan jelenségre vonatkozólag, melyről nincs elég infónk - stigmatizáció: külső jegyek alapján alkotott ítélet - okai: - pol-i, gazd-i konkurenciaharcban megjelenő konfliktus - bűnbak-keresés, bűnbak-képzés (áthelyezett agresszió) - személyiség szükségletei (főleg autoriter esetén) 16 cselekvés. Ok lehet: - konformitás: mások elvárásának megfelelő véleményalakítás, - jutalom elnyerése, v. büntetés elkerülése (behódolás) - belső szükséglet (azonosulás) - internalizáció (befolyásoló vélemény beépítése a saját értékrendszerbe) - szubjektív eszközök (személyiségi összetevők): ösztönök, biológiai szükségletek, belsővé tett normák Csoportok - társ-i nagycsoport (életkor, nem, jövedelem szerinti statisztikai csoport): a társ-i makrostruktúra

része - társas kiscsoport (személyes kapcsolatokon alapuló csoport, közös cél, együttes tevékenység, egymáshoz való kapcsolódás, funkcionális kötelékrend): a társ-i mikrostruktúra része - legtágabb értelemben csoport: ha tagjai között társadalmi interakció és kommunikáció áll fenn) - csoportfajták (Cooley) - elsődleges (pl. család, baráti kör), informális: egyéni igényt elégít ki - másodlagos (pl. munkahely), formalizált: társ-i igényt elégít ki - Olson szerint a csoport lehet - exluzív: minél kevesebb tag, annál nagyobb haszon - inkluzív: minél több tag, annál nagyobb haszon - a csoportkutatás irányzatai - Human Relations (Mayo): személyes megközelítésen a hangsúly (Hawthornekísérlet) - szociometria-elmélet (Moreno): egy-egy csoporton belüli tagok egymáshoz fűződő kapcsolatait deríti fel (csoportalakzatok: abszolút, kör, lánc, Y, X) - csoportdinamika (Lewin): egyén és csoport viszonya, csoportcélok és egyéni

célok kapcsolata. Vezetői stílusok Lewin szerint: autoriter, demokratikus, anarchikus - a csoportot determinálja: - munkamegosztás - érzelmi viszonyok - csoporton belüli kommunikáció - tekintély, egyes hatalmi elemek megléte, v. hiánya, ez alapján (szankció) - norma és értékképző funkció (konformizmus) - szervezet: formalizált, hierarchizált struktúrával rendelkező másodlagos csoport, benne elsődleges csoportok alakulnak ki. Működését meghatározza a társ-i input (a szervezetet körülvevő közeg); ő maga a kibocsátott végeredménnyel (társ-i output) hat vissza a környezetre - a szervezet célja: - Parsons: a szervezet tevékenysége a társ-i cél (harmónikus társ) - kritikusai: a szervezetek saját szükségleteiket jelenítik meg célként (nem harmónikus társ) - szervezet belső struktúrája: a szervezeti státuszokhoz kapcsolódó szerepek szerint - a szervezetszociológia irányzatai 17 - klasszikus szervezetelméleti iskola

(Taylor): kzp-ban a munkamegosztás, a formális szervezet (az ember szinte gép) - bürokratikus szervezet ideáltipikus elemzése (Weber): bürokratikus szervezet szükségessége, materiális racionalitás - Human Relations (Mayo), kzp-ban az emberi viszonyok (nevezik behaviorista iskolának is) - Parsons-féle rendszerszemlélet: társ-i jelenségek és szervezetn belüli folyamatok együtt hatnak. 4 fajta társ-i szervezet: - társadalmi forrásokat biztosító - társadalmi célokat elérő - társadalmi koordinációt biztosító - kulturális mintákat létrehozó, átörökítő - Merton: 3 szervezeti funkció (lásd fenn) - Crozier: a szervezetnek is alkalmazkodnia kell a társ-i környezet megváltozásához, különben a “hivatal packázása” lesz jellemző, hatalmi pozícióból fog tárgyalni az ügyféllel A deviancia - deviancia: az elfogadott társ-i normáktól eltérő magatartás (az elutasító reakciót a társ. különbüző képpen fejezi ki) -

számszerűség szerint lesz vmi deviáns - szokásosan deviáns: öngyilkosság, bűnözés, alkoholizmus, kábszer, mentális zavarok - Durkheim anómia-elmélete (Az öngyilkosság c. művel alapján) - az öngyilkosságot társ-i tényként vizsgálja - ok: túl laza v. túl erős társ-i kapcsolatok - anómia: norma nélküli állapot, a nagy változások elértéktelenítik az addig igazodást segítő szabályokat (pl: az elérhető célok kijelölése miatt senki nem akart eddig elérhetetlent) - öngyilkosság fajtái: - egoista (gyengén integrált társ-ra jellemző) - altruista (túlazonosulást követelő társ-ra jellemző) - anómiás (ok: vágyak korlátlanul maradása, normák szabályozó erejének csökkenése) - Merton anómia-elmélete - a deviáns viselkedés éppúgy a társ-i struktúra terméke, mint a normakövető magatartás - a két strukturális összetevő (célok és érdekek; a célok elérésének intézményesen biztosított útja) egyensúlyhiánya:

anómia ⇒ öngyilkosság - anómia-tipológiája (társ-i reagálások, szerep-magatartások szerint) - konformizmus (cél ész eszköz OK) - újítás (cél OK, eszköz nincs meg) - ritualizmus, szabályokhoz való ragaszkodás (cél nem OK, de eszköz megvan) - visszahúzódás (nem tolerálják, eszközök sem OK) - lázadás - szociológiai elméletek a devianciáról - Znaniecki (lengyel), munkatársa: Thomas - Eu és az USA között ingázik 18 - A lengyel paraszt Amerikában c. műve Kérdés: miért van az, hogy az emigrált parasztok nagy csoportja lesz deviáns? (azt vizsgálja, hogy milyen, ha az embert kiszakítják környezetéből) - az ember 4 fontos vágya: - elismertség iránti vágy - új tapasztalatok szerzése utáni vágy - biztonság iránti vágy - körülmények alakítására való képesség - Znaniecki és Thomas önéletrajz-írásos módszerrel dolgoztak, majd ezeket kielemezték: - nem csak az a fontos, hogy objektív helyzete hogyan változik

kívülről, az életérzését az határozza meg, hogy a környezete őt hogyan látja. Definiált helyzet: ahogy ő érzékeli saját helyzetét mások visszajelzései alapján (“bevándorolt polák”) - egy nép indentitási rendszere sajátos logika, egy gondolati rendszer alapján áll, amíg ez nem dől össze, addig az adott nemzet él - ingázók: hasonló tapasztalatok figyelhetők meg, a környezetből való kiszakadás ⇒ deviáns magatartás felerősödése - USA: fejlődés, főleg az empírikus módszerekben (eddig a társ. mint egész, most az egyén a kzp-ban, majd ezt követi a rendszer maga) - eredet azonban Eu-ban - nagy elméletek alkotása helyett aprólékos kidolgozottság - chicagoi iskola: városökológiai irányzat (két jelentős képviselője: Park, Burgess: The City) - mely városrészekhez milyen tárts-i problémák kötődnek? - városszervezési problémák - deviáns magatartások problémája - Lyna házaspár: a longitudinális vizsgálat

kidolgozói - a vizsgálat elvégzését annak megismétlése követi 5-10-15 év múlva, így a következő válaszok kaphatók: - hogyan alakult a szocializáció? - mik voltak az állandó és változó tulajdonságai - kisvárosban vizsgálták, hogy hogyan alakul a helyi hierarchia (a legtekintélyesebb polgárok felsorolását kérik, ez különbözik a vagyoni rangsortól ⇒ párhuzam Weberrel: az osztályok mellett rendek is vannak - megállapítás: mások az életszervező tényezők, mint a nagy szabadság időszakában - devianciák Mo-n - alkoholizmus (szociológialiag: akinek ez családjában, emberi kapcsolataiban súlyos problémát okoz) - becslés: a májzsugorban meghaltak számából felszorozva = alkoholisták - ok: hátrányos társ-i helyzet, tanyasi T-n a legnagyobb, egyéni feszültségek - drogfogyasztás - 60-as évek óta nagyobb arányban (szipuzás, majd rendszerváltás után kemény drogok is) - öngyilkosság - pszichológia szuicidogén v. nem

szuicidogén között tesz különbséget - szoc.: társ-i tényezők vizsgálata 19 - 30-as évek: sok, 2.VH után csökken, 60-as években emelkedik, 80-as években csökken. - 70% férfi, főleg középkorúak, NY-Mao-n kevesebb mint a többi részen; inkább fizikai, mint szellemi dolgozók - ok: alkoholizmus, civil társ. hiánya, személyközi viszonyok csonkasága - bűnözés - folyamatosan emelkedik, nő a fiatalkorú elkövetők aránya - függ: a jogi kodifikációktól, jogalkalmazástól, nyomozati hatóságoktól - látens bűnözés magasabb a magasabb státuszu társ-i rétegek esetében - rétegspecifikus: a klasszikus bűncsel-eket a rosszabb társ-i helyzetű rétegekből követik el inkább (bűnelkövetés családi reprodukciója) - cigányok aránya magas (mert arányuk a lecsúszott rétegekben is magas) - mentális betegségek - más önpusztító devianciákkal szoros a kapcsolata - Mo. egynegyede a társ-nak neurotikus tüneteket mutat (nők és

szakképzetlenek aránya magasabb, férfiak között a vezető beosztásúak, T-i eloszlás az öngyilkosságoknak megfelelően) Szocializáció - interdiszciplináris fogalom (sajátos, illeszkedési folyamat) - makrszinten: a társ-i reprodukció kulturális aspektusa - egyén szintjén: társ-i lénnyé válás - kulturális determinácó elmélete: egyoldalú beilleszkedés - represszív megközelítés: emberellenes folyamat - integratív megközelítés: pozitív folyamat - két oldala: a kollektív minimum átvétele, ill. az individuum kibontakozása - szakaszai: - primér szocializáció (a szociális nagykorúságig tart, egyénből felnőtt, a szerzett ismeretek nem csak felhalmozódnak, de struktúrálódnak is; alapértékek rögzülése; modern társ: 17-18 év) - direkt: maga a nevelés (tudatos info átadás) - látens: nem szándékolt hatások is (az egyén társ-i formálódása, egyéni tapasztalatok leszűrése) - pol-i szocializáció: hogyan alakul egy pol-i

rendszerben az egyén és a politikum viszonya - a szocializáció nem univerzális folyamat, nem garantálható eredmény, van rossz szocializáció is, mindenki szocializálódik (eltérő kulturális és mikrokörnyezettel) - infok származása: szocializáció közvetítők (ágensek: társ-i normákat közvetítenek): - előbbi, v. utóbbi a döntőbb? (egymásra épülnek az infok) - előbbi: még 0 kritikai készség, akadály nélkül épülnek be (pl: család) - utóbbi: átértelmezheti a korábbiakat - fajtái: - család (biológiai, pszichológiai szükségletek kielégítése): legerősebb kapcsolatok (előtérben az érzelmek) - szociális rendszer (a hatalom fogalmakhoz bizalom, a szülők iránti tisztelet kapcsolódik) 20 helyzetét átadása) nyitott - referenciacsoport: az első referenciacsoport, a gyermek érzékeli társ-i - szülők közötti konzisztencia (ekkor a leghatékonyabb az attitűdök - diszfunkció a családban: ha túl sokáig zárt (pl.:

szekta), vagy túl - meghatározó Mo-n: - az értékátadás elbizonytalanodása (pl: 45 után) - a kommunikációs struktúra átalakulása - a konfliktuskezelés módja (80-as évek konfliktusai) - kortárscsoport (elsődleges csoport azonos korú és státuszú tagokból) - egyenlőségen alapul - leképezi a társ-t ⇒ gazdagabb repertoár - a szülői befolyás gyengülésével erősödik hatása - elismerés és kritika nagyon hatásos - lehet spontán csoport v. ifjúsági szervezet (pol-i nevelés célja) - iskola - direkt nevelői szándékok megjelenése, néha írásban is - szelektált, idealizált tananyag - tanár: utánozási modell + külső társ-i elvárás. Hagyományos pol-i értékek átadása elvárt. Vezetési stílusához igazodik a kialakított attitűd: demokratikus ⇒ demokrácia; tekintély alapú ⇒ engedelmeskedő - rejtett tanterv: osztályban való szereplés = társ-i szituáció; iskolai értékelés; kiválasztási rendszer (engedelmesség,

versengés) - a társ. mikromodellje - tömegkommunikáció - minden ember életében jelen van + heterogén tömegek ugyanazt az infót kapják 21