Biológia | Általános Iskola » Biológia 7. osztály teljes tananyag

Alapadatok

Év, oldalszám:2001, 70 oldal

Nyelv:magyar

Letöltések száma:2034

Feltöltve:2004. június 03.

Méret:402 KB

Intézmény:
-

Megjegyzés:

Csatolmány:-

Letöltés PDF-ben:Kérlek jelentkezz be!



Értékelések

10000 Heppencs 2010. május 12.
  nem is ez és evvel senkinek nem sekítetek

Tartalmi kivonat

BIOLÓGIA 7. osztály Miről tanulunk az idén? Mit tanultunk az élőlények rendszerezéséről? Ismerkedjünk a mikroszkóppal! 01 02 03 AZ ÉLŐLÉNYEK SZERVEZŐDÉSE Az élő szervezet. 04 A sejt. 05 A baktériumok és vírusok. 06 A sejt anyagainak vizsgálata. 07 A KÜLTAKARÓ ÉS A MOZGÁS A bőr és a bőrszövet. 08 Az ember bőre. 09 Az élőlények mozgása. 10 Az ember mozgásszervrendszere. 11 A csont és az izom. 12 A szövetek vizsgálata. 13 Mikroszkópi preparátum készítése. 14 Összefoglalás. 15 AZ ANYAGCSERE A növények légzése. 16 Az állatok légzése. 17 Az ember légzése. 18 A légzéssel kapcsolatos vizsgálatok. 19 A növények tápanyagfelvétele. 20 A növények táplálékkészítése. 21 Az állatok táplálkozása. 22 Élelmiszer, étel, tápanyag. 23 A vitaminok. 24 Az ember emésztőszervrendszere 1. 25 Az ember emésztőszervrendszere 2. 26 A táplálkozással kapcsolatos számítások. 27 A táplálkozással kapcsolatos vizsgálatok. 28

Összefoglalás. 29 Anyagszállítás a növényekben. 30 Anyagszállítás az állatokban. 31 Az ember vérkeringése. 32 Az ember vére. 33 Vérátömlesztés, vércsoportok. 34 Az anyagszállítással kapcsolatos vizsgálatok. 35 A kiválasztás. 36 A vese működése. A művese 37 Anyagcsere. 38 Összefoglalás. 39 A SZAPORODĆS ÉS AZ EGYEDFEJLŐDÉS A növények szaporodása. 40 A megporzás és megtermékenyítés. 41 Az ivartalan szaporítás. 42 Az állatok szaporodása. 43 Az ember szaporító szervrendszere. 44 Az ember szaporodása. 45 A mag és a termés. 46 A csírázás és a növényi szervek kialakulása. 47 A csírázással kapcsolatos kísérletek. 48 A növények egyedfejlődése. 49 A növekedéssel kapcsolatos kísérletek. 50 Az állatok egyedfejlődése. 51 Az állatok ivadékgondozása. 52 Az ember egyedfejlődése 1. 53 54 Az ember egyedfejlődése 2. Grafikonok elemzése. 55 Növekedés, fejlődés. 56 Összefoglalás. 57 Év végi összefoglalás.

Kislexikon. 58 59 BIOLÓGIA 7. osztály 00 - Miről tanulunk az idén? Ebben a tanévben az élőlények testének felépítését és működését tanulmányozzuk. Amit lehet, igyekszünk eredeti valóságában, élő vagy preparált állapotban megvizsgálni. Ehhez alkalmanként élőlényeket vagy azok részeit kell összegyűjtenünk. Vigyázzunk azonban arra, hogy gyűjtőmunkánk sohase menjen a természet rovására. A természetvédelem minden ember alapvető kötelessége A különféle élőlények tulajdonságait megfigyeljük, leírjuk és összehasonlítjuk. Ahol lehet, kísérletekkel is vizsgáljuk a növények és az állatok életének törvényszerűségeit. Megfigyeléseidről, kísérleteidről mindig készíts feljegyzést! Törekedj egyszerűségre, áttekinthetőségre, és ügyelj gondos külalakra! Ebben a tanévben is 64 órán foglalkozunk biológiával. Tekintsd át a tartalomjegyzéket, melyből kitűnik tanévünk munkaterve Ha az előző években

tanultakra már nem emlékszel, vedd elő a Környezet-ismeret és a 6. osztályos Biológia tankönyvedet A biológiát azonban nem lehet csak a tankönyvből megtanulni, folyamatosan figyelni kell a természetet is. A tankönyvben levő kérdések segítségével ellenőrizheted, hogy mennyire értetted és jegyezted meg a tudnivalókat. Néhány lecke végén figyelmeztetést találsz, hogy milyen anyagokra, eszközökre lesz szükség a következő órán a vizsgálatokhoz, kísérletekhez. Olykor arra is találsz figyelmeztetést, mit ismételj át az előző években tanultakból, ezzel saját munkádat, az új anyag elsajátítását könnyíted meg. A leckék végén után érdekességeket, tennivalókat találsz. Ezek elolvasása, elvégzése nem kötelező, de mindenki számára hasznos Iratkozz be valamelyik könyvtárba! Ha valamelyik téma részletesebben érdekel, olvasd el más könyvekben is. Emellett fokozatosan hozd létre saját kis könyvtáradat! Figyeld a

folyóiratokban megjelenő cikkeket! Ha olyan könyvet, folyóiratot olvasol, amely a tananyagunkhoz kapcsolódó témájú, jegyezd fel a mű szerzőjét, a mű címét, a megjelenés helyét és idejét a füzetedbe, hogy alkalomadtán beszámolhass róla. Sok érdekességet találsz az alábbi könyvekben: Greguss Ferenc: Eleven találmányok. Móra Kiadó, Bp, 1976 Frenyó Vilmos: Rejtelmes-e a növényi élet? Móra Kiadó, Bp., 1970 Kapocsy György: Állatkölykök. Móra Kiadó, Bp, 1979 Kovács István: óvjuk a természetet! Tankönyvkiadó, Bp., 1975 Vertse Albert: Madárvédelem. Natura, 1975 02 - Mit tanultunk az élőlények rendszerezéséről? Az előző években a növényeket és az állatokat életmódjuk, környezetük, táplálkozásuk, testfelépítésük alapján sokféle csoportba soroltuk. A tudomány rokonságuk alapján rendszerezi az élőlényeket Minél közelebbi rokona egymásnak két élőlény, annál több hasonló tulajdonságuk van. A

növényeket és az állatokat egyaránt fajokba, osztályokba és törzsekbe soroljuk. A növények törzsei közül a baktériumok közé tartoznak a legegyszerűbb, apró élőlények. A moszatok és a gombák törzseibe egysejtű, illetve telepes növényeket sorolunk A moszatoknak van zöld színanyaguk, a gombáknak nincs. A mohák törzsébe azok a növények tartoznak, amelyek szárazföldön is megélnek, de nincs valódi gyökerük, száruk és levelük. A harasztok törzsébe tartozó növényeknek viszont valódi gyökerük; száruk és levelük van. A gombák, a mohák és a harasztok spórával szaporodnak, a nyitvatermőknek és a zárvatermőknek azonban virágjuk van. A nyitvatermő növények magkezdeményei a termőlevélen, szabadon, a zárvatermőké magházban fejlődnek. A zárvatermők törzsén belül két osztályt ismertünk meg. A gyökérzet felépítése, a szár elágazása, a levélerezet, a virág felépítése és a magban levő sziklevelek száma

alapján különböztettük meg az egyszikűek és a kétszikűek osztályába tartozó fajokat. Az egysejtű állatok, a szivacsok és a csalánozók törzseibe tartozó fajok testének felépítése viszonylag egyszerű. A szivacsok teste likacsos, a csalánozóknak csak egy testnyílásuk van. A férgeknek több törzsét különbözteti meg a tudomány, de mi csak a gyűrűs férgekkel foglalkoztunk. A puhatestűek lágy testét kemény külső mészváz védi A puhatestűek törzsében a csigák és a kagylók osztályát különítettük el. Az ízeltlábúak törzsébe tartozó állatok testét kemény kitin borítja, és lábaik ízekre tagolódnak. Lábaik száma és testrészeik alapján a rákok, a rovarok és a pókok osztályába soroltuk a megismert fajokat. A gerinces állatok öt osztályáról tanultunk A halak és a kétéltűek szaporodásához feltétlenül szükséges a víz. A hüllők, a madarak és az emlősök valódi szárazföldi élőlények. Bőrük száraz

pikkelyes, tollas vagy szőrös A növények és az állatok megismerését, meghatározását sok szép könyv segíti. Például Búvár Zsebkönyvek közül: Csapody-Horánszky: Vadvirágok 1. Móra Kiadó, Bp, 1972 Dr. Nagy-Csapody: Vadvirágok 2 Móra Kiadó, Bp, 1976 Dr. Debreczy: Fák, bokrok Móra Kiadó, Bp, 1973 Dr. Móczár: Legyek, hangyák, méhek, darazsak Móra Kiadó, Bp, 1973 Dr. Kalmár: Lepkék Móra Kiadó, Bp, 1973 Dr. Endrődi: Bogarak Móra Kiadó, Bp, 1975 Valamint az Állathatározó 1-2. Tankönyvkiadó Bp, 1984 03 - Ismerkedjünk a mikroszkóppal! Eddigi tanulmányaink során az élőlények testét szabad szemmel vagy nagyítóval vizsgáltuk. A növények és állatok testének finomabb belső fel-építését nem elég egyszerű nagyítóval nézegetni. Az apró részleteket csak összetett nagyítóval, mikroszkóppal lehet megfigyelni. Mikroszkóppal csak átlátszó vagy áttetsző anyagok vizsgálhatók. Ezért keneteket, nyúzatokat vagy igen

vékony metszeteket kell készíteni A vizsgálandó tárgyat természetes vagy mesterséges fénnyel kell átvilágítanunk. A fényt a tárgyasztal alatti tükörrel irányítjuk a tárgylencsébe. A mikroszkópon általában több tárgylencse van Ezek nagyítása különböző A mikroszkóp nagyítását úgy kell kiszámítani, hogy összeszorozzuk a tárgylencse és a szemlencse nagyítását. A készítményeket először mindig a legkisebb nagyítással vizsgáljuk. A durvabeállító csavart magunk felé forgatva addig emeljük a tubust, míg meg nem jelenik a preparátum többé-kevésbé éles képe. Ezután a finombeállító csavarral állítjuk teljesen élesre a képet. Ha már tájékozódtunk a készítményen, a tárgylemez mozgatásával középre állítjuk azt a részletet, amit nagyobb nagyítással is meg kívánunk nézni. Ekkor a nagyobb nagyítású tárgylencsét fordítjuk a preparátum fölé, s csak a finombeállító csavarral élesítjük a képet. A

mikroszkópban mindig csak egy síkot látunk élesen. A finombeállító csavar mozgatásával azonban következtetni tudunk a síkban látott részlettérbeli alakjára. Sok érdekességet olvashatsz a mikroszkóp használatáról, a mikroszkóppal megfigyelhető csodálatos világról: Kótai lstván: A mikroszkóp használata című könyvében (Gondolat Kiadó, Bp., 1979) és Aliverti-Ciccioli-Laudi: Élet a mikroszkóp alatt című könyvében (Móra Kiadó, Bp, 1976) AZ ÉLŐLÉNYEK SZERVEZŐDÉSE. 04 - Az élő szervezet Az amőba, a papucsállatka, a zöld szemesostoros teste egy sejtből áll. Ez az egyetlen sejt végez minden életműködést. Több moszat teste sok egymáshoz tapadó sejtből áll, de a sejtek szinte teljesen egyformák, s mindegyik hasonlóan táplálkozik, lélegzik, osztódik Ilyen telepes növények a gombák is, de a gombafonalak egyforma sejtjeitől eltérnek a termőtest spórákat termelő sejtjei: Alaki és működésbeli eltérés a szivacsok

és a csalánozók testét felépítő sejtek között is van. A szivacsok testének belső felszínén kicsi, ostoros sejtek, a külső felszínén nagyobb és ostor nélküli sejtek vannak. A csalánozók testében nemcsak két, hanem többféle alakú és működésű sejtet is találunk. A csalánozók és a mohák hasonló alakú és működésű sejtjei nem a testükben szétszóródva, hanem egymás közelében csoportosulva helyezkednek el. Ezért beszélhetünk például a mohákkal kapcsolatban gyökérszerű, szárszerű és levélszerű részekről. A férgek és a hajtásos növények testében nemcsak különböző működésre szerveződött sejt-csoportokat, szöveteket, hanem különféle működésű szerveket is megkülönböztethetünk. A mozgás, a légzés, a táplálkozás szerve, a gyökér, a szár és a levél mind olyan szervek, amelyekben többféle szövet található, s ezek eredményezik a szervek jellegzetes alakját és működését. A puhatestűek, az

ízeltlábúak és a gerincesek életműködései olyan bonyolultak, hogy azokat együttműködő szervcsoportok, szervendszerek és nem különálló szervek végzik. A légzésnek, a vérkeringésnek és más életműködéseknek is külön szervrendszere van. A szervrendszerek összehangoltan, szervezetten működnek Ez a szervezet. A növények és az állatok között egyaránt találunk különböző mértékben szerveződött élőlényeket Ezek a szerveződési szintek a legbonyolultabb felépítésű növényekben, illetve állatokban is megtalálhatók. A tölgyfa vagy a réti boglárka testét a következő szervek alkotják: gyökér, szár, levél, virág, termés. A szervekben különböző működésű - például szilárdító-, táplálékkészítő, raktározó-szöveteket lehet elkülöníteni egymástól. A szövetekben hasonló alakú és működésű sejtek és néha sejtközötti járatok vannak. A gerinces állatok és az ember szervezetét az

életműködéseknek megfelelő szervrendszerekre oszthatjuk fel. így megkülönböztethetjük például a mozgás, a légzés, a táplálkozás és a szaporodás szervrendszerét. A szervrend-szerek szervekből állnak A légzés szervrendszerében a garat, a gége, a légcső és a tüdő egy-egy szerv. A gége többféle szövetből, ezek a szövetek pedig sejtekből állnak. Némelyik állati szövet sejtközötti állományt is tartalmaz. Sorold fel a házityúk testének szerveződési szintjeit a legkisebbtől az egészig! Mi a különbség egy egysejtű és egy többsejtű élőlény sejtjének működése között? Mi a hasonlóság és mi a különbség a növények és az állatok szerveződési szintjei között? A gerinces állatok és az ember szervezete jellegzetes testrészekre tagolódik. A szervrendszereket alkotó szervek több testrészben találhatók. Egy-egy élőlényt egyednek is, szervezetnek is szoktunk mondani, pedig ha nagyon pontosan akarjuk magunkat

kifejezni, akkor nem minden egyedre mond-hatjuk, hogy szervezet. Melyikre nem? Van a szervezet szintjénél magasabb szerveződési szint is, ez az élet-közösség. Az életközösségek bonyolult kapcsolatából egy újabb szerveződési szint alakul ki: a bioszféra, azaz az egész Föld élővilága. A világ leghosszabb növényei a telepes szerveződésű barnamoszatok között vannak. Testük több száz méter hosszúra is megnő. A Földön élő leghatalmasabb fák a mamutfenyők Vannak közöttük 100 méter magasak, s a törzsük átmérője eléri a 8 métert. A legnagyobb testű állatok a bálnák A kék bálna 30 méternél hosszabbra is megnő, tömege eléri a 135 tonnát. 05 - A sejt A tyúktojás egyetlen sejt, de kivételesen nagy sejt. A zöldpaprika termésfalában nagyítóval jól láthatjuk a sejteket. A legtöbb sejt azonban csak mikroszkóppal látható, mert a milliméter tizedrészénél is kisebb A madarak, a fák, amelyre rászállnak, rengeteg

sejtből állnak. Ezért az ilyen élőlényeket soksejtűeknek nevezzük A zöld szemesostoros és a papucs-állatka egysejtű élőlény. A sejtek alakja nagyon sokféle; gondoljunk a tojásra, az orsó alakú zöld szemesostorosra vagy a papucsállatkára. A sejt alapanyagát - görög eredetű szóval plazmának nevezzük A nyúlós, kocsonyás plazma felületén sejthártya képződik A sejt mozog, különféle anyagokat vesz fel és ad le, egyszóval: él. A sejteknek többnyire a közepe táján található a sejtmag E nélkül a sejt nem osztódhat ketté, nem szaporodik. A zöld szemesostoros és a zöldpaprika a plazmában levő zöld színtestek miatt zöld színű. A legtöbb növényi sejtben vannak színtestek: A plazmában olajcseppek; apró kristályok halmozódnak fel. Ezek a zárványok A sejtüregeket sejtnedv tölti ki A növényi sejtek hártyája szilárd sejtfalat képez. Az állati sejteknek nincsen sejtfaluk; plazmájukban nincsenek se szín-testek, se

zárványok, se üregek, de általában mozgékonyabbak a növényi sejteknél. A sejtekben sokféle anyag van A legtöbb sejtben sok a víz. A vízben - oldott állapotban - ásványi anyagok vannak A plazma alapanyagát a fehérjék alkotják Ezektől kocsonyás, rugalmas a plazma. Az állati sejtekben nem olaj, hanem zsír halmozódik fel A növények sejtjeiben általában több a cukor, mint az állatokéban, keményítő azonban mindegyikben van. A baktériumok nagyon egyszerű egysejtű élőlények. Van közöttük gömb, pálcika és csavar alakú is A baktériumsejtekben nincs körülhatárolt sejt-mag. Ismerünk nitrogéngyűjtő, erjesztő, lebontó és betegséget okozó baktériumokat is A baktériumoknál is kisebb és egyszerűbb élőlények a vírusok. Valamennyi kórokozó Még sejteknek sem nevezhetjük őket. Önálló életre képtelenek, de más élőlény sejtjeiben gyorsan szaporodnak Mely alkotórészek találhatók meg minden élőlény sejtjeiben? Mely

alkotórészek jellemzők csak a növényi sejtekre? Miben hasonlítanak, és miben különböznek egymástól a növényi és az állati sejtek? Sorold fel, milyen anyagok alkotják a sejteket! Mekkorák a különféle sejtek? Miben különböznek a baktériumok és az állati sejtek? Mi jellemző a vírusokra? Az állati sejtek mérete nincs arányban az egész állati szervezet nagyságával. A kétéltűek sejtjei sokkal nagyobbak, mint a nagy testű emlősöké. Az egér, az elefánt és az ember májának sejtjei megközelítően azonos méretűek. Ha egy sejtet akkorára nagyítanánk, mint egy ember, akkor az ember olyan nagy lenne, mint a DunaTisza köze Érdekes számok: egy 65 kg tömegű ember szervezetében mintegy 30 trillió sejt van (Hány nullát kell a hármas után írnod, hogy ezt a számot leírd?) Ennek a rengeteg sejtnek az összesített felülete mintegy 80000 m2. (Hány futballpályát lehetne egymás mellé helyezni ekkora felületen, ha egy-egy pálya hossza

100 méter, szélessége pedig 80 méter?) a 65 kg tömegű ember sejtjeinek tömege 25 kg, a sejtközötti állományáé pedig 40 kg. A gyümölcsök sejtjeiben levő sejtnedv a gyümölcslevek alapanyaga. A bacilus a pálcika alakú baktériumok tudományos neve. A baktériumsejtek 20 percenként is képesek osztódni. A következő munkáltató órán szükségünk lesz friss és elszáradt levelek-re, hajtásokra, néhány szemvízben puhított bab- vagy borsómagra, egy dióbélre vagy néhány szem napraforgómagra, és egy negyed vöröskáposztára vagy céklára. Padtársaddal beszéld, meg, hogy melyikőtök mit tud hozni! 06 - A baktériumok és a vírusok A baktériumok a Földön szinte mindenütt előfordulnak. Találtak baktériumokat a sarkvidék jegében és a sivatag homokjában, 9000 méter magasan a levegőben és 10000 méteres mélységben, a tengerben. Nagyon apró és szapora élőlények. Méretük a milliméter ezredrészével mérhető Egy gramm talajban

akár 160 millió baktérium is lehet. A baktériumok az élővilág legkisebb sejtes felépítésű élőlényei A baktériumsejteket kívül sejtfal borítja. Ezen belül helyezkedik el a vékonyabb sejthártya Ez veszi körül a baktériumsejt alapanyagát, a plazmát. Némely baktériumot még nyálkás burok, tok is védi Sok baktérium ostorral vagy csillóval is rendelkezik. Osztódással szaporodnak Kedvező körülmények között 20-30 percenként ismétlődik ez a kettéosztódás. A baktériumok többsége nem kórokozó, azaz nem ártalmas a növényekre, állatokra vagy az emberre. A lebontó baktériumok - a korhasztók és rothasztók - az anyagok természetes körforgásában nélkülözhetetlenek. A nitrogéngyűjtők a bab, a borsó, a lucerna, a vörös here, egyszóval a hüvelyesek gyökérgümőiben élnek. A fehérjék felépítéséhez szükséges nitrogén felvételét segítik Az erjesztő baktériumok működése következtében savanyodik meg a tej, a

káposzta vagy az állatok etetésére használt silótakarmány. Ezek a baktériumok az életműködéseikhez szükséges energiát a cukrok tejsavvá alakításával nyerik. Legtöbbet mégis a betegségokozó, élősködő baktériumokról hallunk. Baktériumok, okozta betegség a tuberkulózis, a tetanusz, a vörheny, a diftéria és a hastífusz. Sok kutató vizsgálta a baktériumok életét, szaporodását, és az ellenük való védekezés lehetőségeit. Különösen Koch, Pasteur és Semmelweis Ignác munkássága nagy jelentőségű. A baktériumok, okozta betegségek ellen többek között azért nehéz védekezni, mert vannak olyanok, amelyek számukra kedvezőtlen körülmények között betokozódnak, spórává alakulnak, és ilyen állapotban még a 100 C hőmérsékletet is több óráig kibírják. A vírusok a legkisebb baktériumoknál is sokkal kisebbek. Kivétel nélkül élősködők, kórokozók Olyan egyszerű felépítésűek, hogy önmagukban

élet-képtelenek Ha élő sejtbe jutnak, akkor azok anyagát felhasználva gyorsan szaporodnak. Ezek a vírusok az elpusztult sejtből kiszabadulva újabb sejteket fertőzhetnek meg. Ha nem kerülnek újra élő sejtbe, akkor szinte ki-kristályosodva hosszú ideig megtartják fertőzőképességüket Az emberi betegségek közül vírus okozza az influenzát, a bárányhimlőt, a rubeólát, a fültőmirigy-gyulladást és a fertőző májgyulladást. Sok növényi és állati betegséget is vírusok okoznak. Koch, Robert (1843-1910) Nobel-díjas német orvos nevéhez fűződik a tuberkulózis kórokozójának felfedezése. Pasteur, Luis (1822-1895), francia vegyész felfedezte, hogy az erjedést mikroorganizmusok okozzák. ő vezette be a pasztőrözési eljárást is Semmelweis Ignác (1818-1865) magyar orvos fedezte fel, hogy fertőtlenítéssel elhárítható az úgynevezett gyermekágyi láz, amelybe addig sok szülő nő belehalt. E felfedezése a világ legnagyobb orvosainak

sorába emelte, ezért az "anyák megmentője"-ként is szokták emlegetni. Budapesten levő szülőházában ma Orvostörténeti Múzeum működik Semmelweis életéről és munkásságáról szól Száva István Egyedül a halál ellen című könyve (Móra Kiadó, Bp., 1966) Sok érdekes és hasznos ismeretre tehetsz szert, ha elolvasod Leo Schneider: Életünk és a mikrobák című könyvét (Móra kiadó. Bp., 1974) 07 - A sejt anyagainak vizsgálata Nem a Vakok Általános Iskolája számára íródott, csak érdekesség! A sejt anyagait a mindennapi életből jól ismerjük, és sokféle módon vizsgálhatjuk. A sejtekben általában sok a víz, s ebben ásványi anyagok oldódnak. A sejtek legfontosabb építőanyagai a fehérjék (Nevüket a tojásfehérjéről kapták.) Minden sejtben van kisebb-nagyobb mennyiségben zsírszerű anyag is Ilyen anyagok alkotják a szalonna, a vaj, a margarin vagy az olaj fő tömegét. Amikor burgonyát eszünk, akkor főleg

keményítő jut a szervezetünkbe, melyet fűtőanyagként használunk fel. A burgonyakeményítő éppúgy összetett cukor, mint a háztartási keményítő, egyik sem oldódik vízben. A gyümölcsökben is előforduló és a cukorrépából kivont cukor egyszerűbb vegyület, és jól oldódik vízben. A sejtek alkotórészeit mikroszkóp segítségével figyelhetjük meg Külön-féle anyagait tulajdonságaik alapján mutathatjuk ki. A vizsgálatokhoz használt anyagokkal, eszközökkel óvatosan bánj: a denaturált szesz gyúlékony és mérgező. A savak és lúgok maró hatásúak A borszeszégőt használat után mindig oltsd el. A vizsgálatokat csak tanárod útmutatása alapján végezheted A víz kimutatása: Ollóval vagy zsilettel vágj fel egy lomblevelet apró darabokra, és tedd kémcsőbe! Borszeszégő fölött óvatosan melegítsd! Figyeld meg a kémcső falát! Mit tapasztalsz? Végezd el a vizsgálatot különféle levelekkel, illetve azonos növény

különböző részeivel! Milyen különbséget veszel észre? Az ásványi anyagok kimutatása: Elszáradt levelet gyújts meg fémlapon! A visszamaradó hamu a sejtekben levő ásványi anyagok keveréke. Próbáld meg vízben feloldani! A keményítő kivonása és vizsgálata: Borsónyi háztartási keményítőt tegyél kémcsőbe! Önts hozzá kevés vizet, és rázd össze! Cseppents rá híg jódoldatot, és ismét rázd össze! Jellegzetes, a keményítőre mindig jellemző színeződést kapsz. Ezután hasonló módon vizsgálj meg lisztet, burgonyareszeléket és különböző termésekből vett mintákat! Állapítsd meg, melyik tartalmaz keményítőt, és melyik nem! A fehérjék vizsgálata: Törj össze egészen apróra vízben áztatott bab- vagy borsómagokat! Tedd kémcsőbe, és önts hozzá kevés vizet! Főzd néhány percig a kémcső tartalmát! Ha kihűlt, tegyél hozzá kevés trisó oldatot, majd néhány csepp rézgálicoldatot! Hasonlítsd össze a

rézgálic és a kémcsőben levő anyag színét! A zsírok és olajok kimutatása: A sejtekben előforduló zsírok és olajok festéssel mutathatók ki. Legalkalmasabb erre a Sudan 3 nevű festék, mely zsírban jól oldódik, és szép pirosra festi azt. Finomra őrölt pirospaprikát is használhatunk festékként Tégy kémcsőbe apróra tört dió- vagy napraforgómagot! Tölts hozzá kevés vizet, majd főzd néhány percig! Ezután adj hozzá néhány csepp festéket vagy kevés pirospaprikát! Mit tapasztalsz? Jegyezd fel! Végezd el a vizsgálatot másféle magvakkal is. Hasonlítsd össze a vizsgálatok eredményét! Mit állapítottál meg? A sejtnedvekben oldott festékanyagok vizsgálata: Sok növény virágának pirosas, kékes, lilás színét ugyanaz a festék okozza. Ez a festék a sejtnedvben van. Vöröskáposztát vagy céklát vágj fel apró szeletekre, és keverj hozzá konyhasót! Néhány percnyi állás után liláskék folyadék gyűlik össze az edényben.

A felszeletelt káposztát vagy céklát jól csavard ki, és a levet öntsd át egy másik edénybe! Vigyázz, hogy vagdalék ne kerüljön bele! A festékoldatot öntsd szét öt kémcsőbe, és helyezd egymás mellé egy kémcső-állványra. A középső kémcsövet jelöld meg kis papírcsíkkal, mert ennek tartalmát - összehasonlítás céljából - változatlanul kell hagyni. A tőle balra levő, kémcsőbe csepegtess annyi csepp hígított ecetet, amennyi éppen megváltoztatja az oldat színét! Számold, meg hány cseppet cseppentettél hozzá! Az ettől balra levő, szélső kémcsőbe kétszer annyi ecetsavat tégy. A jobb oldali kémcsövekbe - hasonló módszerrel - híg trisó- vagy más lúgos oldatot csepegtess! Figyeld meg és jegyezd fel, hogyan változott a festék színe különböző mennyiségű sav és lúg hatására! Próbáld megmagyarázni, hogy ugyanaz a festék miért színezheti más és más színűre a virágokat! A zöld színtestekben levő

színanyag vizsgálata: Egy lomblevelet vágj fel minél apróbb darabokra, és a vagdalékot tedd kémcsőbe! A kémcső 2/3 részéig tölts rá denaturált szeszt, és a kémcső száját befogva rázd össze. Ha a denaturált szesz jól elszíneződött, öntsd át a folyadékot egy főzőpohárba úgy, hogy szilárd részek ne kerüljenek bele. Ez a folyadék a színtestek színanyagának alkoholos oldata Többféle festéket tartalmaz Erről könnyen meggyőződhetsz. Lógass az oldatba denaturált szesszel megnedvesített itatóspapír csíkot Néhány perc múlva különböző színű festékcsíkokat látsz az itatóspapíron. Figyeld meg, hányféle festék van a zöld színtestekben! A KÜLTAKARÓ ÉS A MOZGÁS 08 - A bőrszövet és a bőr A hideg és a meleg, a fény és az árnyék, a levegő por- és páratartalma, a szellő simogatása, a tövisek szúrása, a csípések és az ütések közös néven: környezeti hatások. Ezek a környezeti hatások az

élőlények testének felszínét érik. Minden élőlény védekezik a testét érő külső hatások ellen A moszatok sejtjeit a sejthártya és a sejtfal védi A hajtásos növények felületén a sejtek szorosan illeszkednek egymáshoz. Ez a bőrszövet borítja a növény összes szervét: a gyökeret, a szárat, a levelet, a virágot és a termést. A bőrszövet sejtjei általában laposak, egy rétegben helyezkednek el. Zöld színtest nincs bennük, áttetszők, áteresztik a fényt Az állatok testét a kültakaró, vagy gyakrabban használt nevén a bőr borítja. Az egysejtűek kültakarója a sejthártya A szivacsok és a csalánozók testét hámsejtek fedik. A férgek, a puhatestűek, az ízeltlábúak és a gerincesek hámsejtjeiből hámszövet képződik. A hámszövet szorosan egymáshoz illeszkedő sejtjei védik a test külső felületét, kibélelik a belső üregeket, váladékot, nyálkát termelnek. A gerinctelen állatok hámszövete egy, a gerinceseké több

sejtsorból áll A gyűrűsférgek és a puhatestűek bőre csupasz és nyálkás. A nyálkát a hámsejtek mélyebbre türemlő csoportjai, a mirigyek termelik. A puhatestűek bőrében mésztermelő mirigyek is működnek Ezek váladékából képződik a csigák háza és a kagylók héja. Az ízeltlábúak egy sejtsor vastagságú hámja termeli a kitint Ez a kemény, ellenálló kültakaró védi az állatot a környezeti hatásoktól. Mivel a kitin nem tágul, az ízeltlábú állatok időnként levetik szűkké vált kültakarójukat, vedlenek. Minden gerinces állat hámszövete alatt még másféle szövetek erősítik a kültakarót. Némelyik állat hámja alatt az irha olyan erős, hogy szíjat lehet belőle készíteni A legtöbb hal bőre pikkelyes, és valamennyié nyálkától sikamlós. A pikkelyek a hám alatt, az irhában képződnek A kétéltűek csupasz bőre igen sok váladékot termel. A hüllők bőrének külső, elhalt sejtjei összetapadnak, a hám

elszarusodik. A gyíkok és kígyók testét borító száraz pikkelyek az elszarusodott bőr kitüremkedései Több összeolvadt pikkelyből szarupajzs, szarupáncél képződik. A gyíkok és a kígyók szarupikkelyes bőrüket rendszeresen levedlik. A krokodilok szarupajzsa, szarupáncélja egész életükben megmarad Szaruból képződik a madarak tolla és az emlősök szőre is. A madarak tollazatában és az emlősök szőrzetében levő levegőréteg jó hőszigetelő. Szaruból képződik a köröm, a karom, a pata és a tülkös szarv is Nemcsak a pikkelyes hüllők vedlenek, hanem a madarak is váltják tollaikat, az emlősök is szőrzetüket. Télre, nyárra vagy a költés idejére több állat kültakarójának színe megváltozik. Tarka, csillogó, rikító színeikkel csalogatják vagy riogatják egymást, a környezetbe beolvadó rejtő színük pedig nemegyszer megmenti életüket. Hasonlítsd össze a bőrszövetet a hámszövettel! Sorold fel azokat az

állatcsoportokat, amelyek tagjait hámszövet borítja! Mit tudsz a szivacsok, a csalánozók és a gyűrűsférgek kültakarójáról? Mi jellemzi a puhatestűek és az ízeltlábúak kültakaróját? Miben hasonlít egymásra, és miben különbözik egymástól a halak, a kétéltűek és a hüllők kültakarója? Jellemezd a madarak és az emlősök kültakaróját! Melyik állatcsoportra jellemző az egy sejtsorból álló hámszövet? Tennivaló: A növények bőrszövete gyakran hamvas viaszos vagy szőrös. Mindkettőről könnyen lepereg a víz Meg is figyelted, ki is próbáltad 4. osztályban környezetismeret-órán a különböző gyümölcsök vizsgálatakor Keress más növényi részeket is, amelyekről lepereg a víz! A fák kérge annyira jellemző az egyes fákra, hogy kérgük alapján is fel lehet ismerni őket (pl. nyírfa, tölgyfa, erdei fenyő) a kagylók héja három rétegből áll A legbelső a gyöngyházréteg, melynek anyaga azonos az igazgyöngy

anyagával. Vannak olyan tengeri csigák - pl a porceláncsigák -, amelyek házát sokáig pénzként, fizetési eszközként használták. Kamerunban (Afrika) még a múlt század végén is egy tojást 8 csigaházért, egy tyúkot 160, egy oroszlánbőrt pedig 40000-8000 porceláncsigáért lehetett venni. Tennivaló: Ha módod van rá, vizsgálj meg nagyítóval egy nagyobb halpikkelyt. Jól láthatod a körkörösen haladó növekedési vonalakat. Belül kisebb, kifelé haladva - a hal életkorának megfelelően - nagyobb gyűrűket figyelhetsz meg. A kígyók egészben levedlett vékony bőrét kígyóingnek nevezik A krokodilok bőre annyira kemény, hogy gyakran még a puskagolyó is lepattan róla. A teknősök szarupáncélja is igen kemény A védekező állat fejét és vég-tagjait behúzza a szarupajzs alá. Az ékszerteknősök hátpáncélján változatos rajzolat figyelhető meg. Az ősember ruhája az elejtett állat lenyúzott bundája volt A hortobágyi pásztorok

ma is hordják a hosszú szőrű juhbőrből készült subát és a gyapjúposztóból szabott szűrt. A bocskor, a saru, a cipő, a csizma és a kesztyű nemrég még kizárólag bőrből készült. Ma már többnyire műanyaggal helyettesítik a bőrt Legerősebb, legtömöttebb a marhabőr. A honfoglaló magyarok vezérei nemes vad bőréből készült kacagányt viseltek A kurucok farkas kacagányt hordtak. Mit jelentenek ezek a szólások? Előre ivott a medve bőrére Elhordta az irháját. A legszínpompásabb a kolibrik és a paradicsommadarak tollazata A legtömöttebb tollazat a pingvinek, a ludak és a kacsák testét borítja. Gondold végig, mit tanultál 6 osztályban fizikaórán a párolgásról, a hővezetésről és a hőszigetelésről! 09 - Az ember bőre A környezetkárosító hatásaitól bőrünk védi a szervezetünket. Bőrünk három rétegből áll Kívül van a hám, alatta az irha, legbelül a bőralja. A hám önmagában is több rétegű, több

sejtsorból álló hámszövet Legbelső sejtsora állandóan osztódik. A fiatal sejtek az idősebbeket folyamatosan a felszín felé tolják Eközben a sejtek egyre laposabbak lesznek, majd végül elszarusodnak, elhalnak. így belülről pótolják a hám szarurétegét, mely kívülről állandóan kopik. A szaruréteg nagyjából tehát ugyanolyan vastag marad A hám, de főképpen a szaruréteg a dörzsöléstől, karcolástól védi szervezetünket. Az ép hámon a baktériumok nem juthatnak át, tehát a bőr a szervezetünk első védelmi vonala. A hám legbelső sejtsoraiban festékanyag van Ennek mennyisége határozza meg bőrünk színét. Ez a festék elnyeli a fénysugarakat, és így védi a túl erős napsugárzástól a mélyebben fekvő szöveteket. A festék mennyisége meg-sokszorozható rendszeres napozással, kvarcolással A hám helyenként kesztyűujjszerűen benyúlik az alatta levő irhába. Ez a mélybe nyúló hámcsatorna a szőrtüsző Ennek alján van a

szőrhagyma, amelyből a szőrszál nő. A hámréteghez tartoznak, de az irhába mélyednek a faggyúmirigyek és a verejtékmirigyek is. A faggyúmirigyek a szőrtüszőbe nyílnak Váladékuk puhává teszi a bőrünket. A faggyúról a víz is lepereg A verejtékmirigyek sós folyadékot termelnek Melegben több, hidegben kevesebb verejték termelődik. A verejték elpárolgásával hőt von el a szervezetünkből, s így testünk nem melegszik fel túlságosan. Az irha legalább hatszor vastagabb a hámnál. Sejtjei ritkán állnak A sejtek között erős, de rugalmas rostok alkotnak kusza szövedéket. E laza rostos kötőszövet miatt nyúlik a bőrünk olyan könnyen. Az irhát sok ér hálózza be A hám élő sejtjei is innen kapják a tápanyagokat és az oxigént Az irha erei melegben kitágulnak, hidegben összeszűkülnek. Amikor valaki elpirul, akkor is ezek az erek tágulnak ki Az elsápadás oka, hogy ezek az erek összeszűkülnek. A bőr legbelső rétege a bőralja

Szintén kötőszövetből áll A kötőszöveti sejtek között több-kevesebb zsírtartalmú sejt is található. Ez a zsír-szövet néhol úgy felszaporodik, hogy zsírpárnák keletkeznek. A zsír rossz hővezető, tehát a bőraljában levő zsírszövet védi szervezetünket a lehűléstől. Szájüregünket, légutainkat, általában testünk belső felszínét szintén hám fedi Ez a hám azonban nem szarusodik el. A benne levő mirigyek nyálkát termelnek, mely a hám felületén szétterül Innen kapta a nevét is A hám alatti laza rostos kötőszövetet dús érhálózat szövi át. Az el nem szarusodó hámrétegen átlátszik az erekben áramló vér színe. Ettől rózsa-színű a nyálkahártya Nevezd meg bőrünk rétegeit! Melyik bőrrétegben melyik szövet található? Milyen életműködést végez a bőrünk? Mikor hűt jobban a verejték: szélcsendben vagy szeles időben? Hasonlítsd össze a bőrt és a nyálkahártyát! Közkeletű szóhasználat szerint az

emberről "hét bőrt" lehet lenyúzni. Mivel a hám öt rétegű, az irhával és a bőraljával együtt valóban hét bőr-réteget lehet megkülönböztetni. Akinek a bőrében egyáltalán nem keletkezik festék, azt albínónak nevezzük. (Albus latin szó, jelentése fehér) Az ilyen ember bőre egészen fehér, vagy ha a vérerek áttetszenek rajta, akkor rózsaszín; haja, szempillája és szemöldöke majdnem fehér. Hazánkban kb 500 teljesen albínó ember él. A négereknek nemcsak a hámjukban van több festékanyag, mint a"fehér" embereknek, hanem az irha is tartalmaz festékanyagot. A szeplőt és az anyajegyet a felhalmozódó festék okozza A fejbőr korpája nem más, mint sok, vékony leváló szarulemez. A hajszál is szőr Dús hajú ember fején félmillió hajszál is lehet. Szálanként különböző időben, de 5-15 év alatt minden hajszál kihullik, és a szőrhagymából új nő helyette. Ha a szőrhagymák nagyobb területen

elpusztulnak, akkor ott a bőr kopaszon marad Még a legsoványabb emberek tenyerén és talpán is megtalálhatók a zsír-párnák. A kövér emberekben összefüggő zsírréteg van. Amikor a gyerekek, csíp-csíp csókát, játszanak, akkor a kézhát bőrét eme-lik fel, amelynek alsó rétege különösen laza kötőszövet. A köröm kemény szarulemez A körömágy félhold alakú fehér területéről nő előrefelé. Ha a körömágy megsérül, a köröm leválik Aki nem szokott a fizikai munkához, annak a tenyerén először vízhólyag támad. A vízhólyag úgy keletkezik, hogy a hám elválik az irhától, és a hólyagban szövetnedv gyűlik össze. Az ujjlenyomat rajzolata egyénenként különböző, és egész életünk során változatlan Ezért használja a rendőrség a bűnözők nyilvántartására. Tennivaló: Készítsd el az ujjlenyomatodat úgy, hogy ujjadat egy nem túl nedves festékpárnára, majd egy papírra nyomod. Hasonlítsd össze a tankönyv

képével és a padtársadéval! Jellegzetesek a tenyéren látható redők, vonalak is. A következő órára kérdezz meg néhány felnőttet, hogy szerinte mi a leglényegesebb különbség növények és az állatok között! 10 - Az élőlények mozgása Sokan azt gondolják, hogy az állatok mozognak, a növények pedig mozdulatlanok. Akik ilyenkor a mókusra vagy a fürge gyíkra, illetve a réti boglárkára vagy a nyírfára gondolnak, azoknak nagyjából igazuk is van. Ismerünk azonban helyüket változtató növényeket és helyhez kötötten élő állatokat is. Az előzőre példa a zöld szemesostoros, az utóbbira a mosdó-szivacs. Nemcsak a helyváltoztatás mozgás Ki állíthatja, hogy a fiatal napra-forgó, miközben tányérjával a Nap felé fordul, nem mozog? Nem mozog-e a tulipán, amikor virágja kinyílik vagy összecsukódik? Az ilyen mozgások során a növények a helyüket nem, de a helyzetüket megváltoztatják. Helyzetváltoztatásra az állatok és

az ember is képes A meglapuló állat vagy a leguggoló ember helyben marad, csak a helyzete változott meg. Az élőlények szervezetének belsejében is van mozgás Olykor érezzük, hogy ver a szívünk, korog a gyomrunk, mozognak a beleink. A növények testében a levelekbe jut a felszívott víz. A helyváltoztató, a helyzetváltoztató és a testen belüli mozgás tehát az élőlényekre általában jellemző képesség. A mozgás általános életjelenség A kifejlett szárazföldi növények helyhez kötöttek, csak helyzetváltoztatásra képesek. Mozgásaikat nehezebb megfigyelni, mert lassúbbak, mint az állatok mozgása Mindenki tapasztalhatja, hogy a növények hajtásai a fény felé, gyökérzetük pedig a víz felé nő. Azt is megfigyelhetjük, hogy a bab-növény levelei este összecsukódnak, reggel kiterülnek. A szőlőkacsok rácsavarodnak a karóra vagy más szilárd támasztékra Az állatok mozgása sokkal változatosabb, hiszen keresik táplálékukat,

vagy menekülnek üldözőik elől. Az egysejtűek közül az amőbák állábakkal, a papucsállatkák csillókkal, más egysejtűek ostorral változtatják a helyüket. A csalánozók hámsejtjei között olyanok is vannak, amelyek összehúzódnak és elernyednek. Amikor ezek a hámizom sejtek összehúzódnak, akkor a medúzák harang alakú teste alól kipréselődik a víz, és így az állat előrefelé mozog. A gyűrűsférgek bőrizomtömlőjük összehúzódásával és elernyedésével haladnak előre. Ez a féregmozgás A bőrizomtömlő - mint a neve is mutatja - a bőr és az alatta levő izmok összenövéséből keletkezik. A hosszanti és a körkörös izmok felváltva húzódnak össze és ernyednek el. A földigiliszták mozgását serték, az orvosi piócáét tapadókorongok segítik Bőrizomtömlővel mozognak a puhatestűek törzsébe tartozó állatok is. Az ízeltlábúak testének minden gyűrűjét, lábaik minden ízét külön izmok mozgatják. Ezek az

izmok a külső, kemény kitinváz belsejéhez tapadnak. Mozgás szervrendszerük tehát külső vázból és belső izmokból áll Az ilyen-fajta szervrendszer sokkal gyorsabb és változatosabb mozgást tesz lehetővé, mint a bőrizomtömlő. Sok rovar például kitűnően repül A gerinces állatok testének szilárd tengelye a gerincoszlop. Ezért is nevezik az ilyen állatokat gerinceseknek A gerincoszlop sok csigolyából kapcsolódik össze. A gerincoszlophoz kötődnek a végtagok, a bordák és a koponya. A mellső végtagot a vállöv, a hátsót a medenceöv kapcsolja a gerincoszlophoz A madarak és az emlősök bordáit a mellcsont köti össze. A mellcsont, a bordák és a csigolyák alkotják a mellkast A gerincesek izmai belső vázra, a csontvázukra tapadnak. Ha az izmok összehúzódnak, elmozdítják a csontokat így változtatják helyüket, helyzetüket. A halak a vízben úsznak, a békák ugranak, a madarak a levegőben repülnek, az emlősök a szárazföldön

járnak. Vázrendszerük elárulja, hogy milyen környezetben mozognak Hasonlítsd össze az egyes gerinces osztályok vázrendszerét! Csoportosítsd az élőlényeket mozgásuk szerint! Miféle mozgások jellemzők az állatokra? Mivel, hogyan mozognak a különböző gerinctelen állatok? Melyek a gerincesek mozgásszervrendszerének fő részei? Melyek a gerincesek vázrendszerének fő részei? Hasonlítsd össze az ízeltlábúak és a gerincesek mozgásszervrendszerét! Érdemes tavasszal megfigyelni, hogy a tulipán virága melegben kinyílik, hidegben gyorsan becsukódik. Érdekes a sárgarépa virágzatának mozgása. Amikor a virágok még csak bimbók, akkor lekonyul, az eső nem tehet kárt benne. Mikor kinyílik, a virágzat szétterül Elvirágzás után összecsukódik, és érik rajta a sok termés Ha a termés megérett, a virágzat ernyője újból szétterül. A gyökér nemcsak a Föld középpontja, hanem a víz felé is nő. (Átültetéskor figyeld meg a

növények gyökerét!) a hajtás pedig nem csak a gyökerekkel ellentétes irányba, hanem a fény felé is hajlik. (Figyeld meg a szoba-növények hajtásait és levelét, hogyan nő, fordul mindig a fény felé!) a puhatestűeknek van ugyan kemény külső vázuk, de ez nem vesz részt a mozgásban. A csigák haslábában és a kagylók lábában levő izom csak a bőrrel nőtt össze. A halak páros hasúszójának nincs medenceöve. Ezeknek a végtagoknak a váza a törzsizomzatba ágyazódik a gyíkoknak, és a krokodiloknak van, a kígyóknak nincs mellcsontjuk. Csak így tudnak testük keresztmetszeténél nagyobb állatokat egészben lenyelni A madarak mellcsontja nagy és tarajos. Erre a nagy felületre tapadnak az erős repülőizmok A halak közül a ponty 2 km-t, a macskacápa 49 km-t, a tonhal 74 km-t tesz meg óránként. Az emlősök közül a leggyorsabb a gepárd. Rövidtávon az óránkénti 114 km-es sebességet is eléri A leglassúbb állat a lajhár óránként

126 métert halad. 11 - Az ember mozgás szervrendszere Az ember mozgás-szervrendszere - az emlősállatokéhoz hasonlóan - két részből áll: csontvázból és a csontokhoz tapadó vázizomzatból. A csontváz szilárdítja, támasztja szervezetünket, és védi belső szerveinket A fej váza a koponya. Két része van: a gömbölyű agykoponya és a szabálytalan arckoponya Törzsünk tengelye a csigolyákból álló gerincoszlop. Gerincoszlopunk hajlékony és rugalmas A hátcsigolyák nyúlványaihoz kapcsolódik a 12 pár borda. Ezekből tíz pár elől a mellcsonthoz csatlakozik Felső végtagjaink a vállövvel, alsó végtagjaink a medenceövvel kapcsolódnak a gerincoszlophoz. A vállöv a két kulcscsontból és a két lapockából áll. A medenceövet a keresztcsont, valamint a jobb és bal oldali medence-csont alkotja Felső és alsó végtagjaink váza nagyon hasonlít egymásra. A keresztcsont csigolyákból nőtt össze Az agykoponya csontjai varra-tokkal, a

mozgatható csontok ízülettel kapcsolódnak egymáshoz. Az ízesülő csontok végét sima porc borítja Az ízületet szalagokkal megerősített ízületi tok burkolja. A vázizmok valamelyik csonton erednek, és egy másikon tapadnak. Mindkét végük inakkal kapcsolódik a csonthoz Egy-egy ízülethez általában két, ellentétesen működő izom tartozik; egy hajlító és egy feszítő (vagyis kiegyenesítő). Ha a hajlítóizom összehúzódik, akkor a feszítő elernyed, és megfordítva. Mi a szerepe a mozgásban a csontváznak és a vázizomzatnak? Melyik a koponya két része? Melyek a törzs csontjai? Mely csontok kapcsolják a törzshöz a végtagokat? Hasonlítsd össze a felső és az alsó végtag csontjait! Nevezd meg az ízület részeit! Hogyan mozgatják izmaink a csontokat? Az ember szervezetében összesen 208 db csont található. Tapintsd ki magadon a felső végtagod csontjait, valamint a felső végtagot a törzshöz kapcsoló csontokat! Ha a tenyeredet a

pad tetejére teszed, és ezután a kezedet hátára fordítod, akkor megfigyelheted, hogy a singcsontod és folytatásába eső kisujjad egyhelyben marad, orsócsontod és a folytatásába eső hüvelykujjad pedig körülötte elfordul. Amikor a tenyered lefelé néz, akkor az orsócsont és a singcsont keresztezi egymást. A lapocka a lapocska régies alakja, a singcsont pedig a síné. A mellkas alakja a régi, vesszőből font méhkashoz hasonlít A kéz szó köznyelvünkben az egész felső végtagot is jelenti, a biológia szakszerű kifejezése szerint azonban csak a "kézfejet". A láb tudományos értelemben az alsó végtagnak csak azt a részét jelenti, ami "a cipőben van". Figyeld meg, melyik ízületed hányféle irányú elmozdulást tesz lehetővé! Hüvelykujjunk egy különösen mozgékony ízület révén szembefordítható a tenyerünkkel. Ezáltal jól tudunk markolni, szerszámot fogni, tollat forgatni Ilyen ízülete csak az embernek van. Az

ízületi tokban folyadék van, ami kitölti a csontok végét borító porcok közötti részt Ez az izületi folyadék - mint a gépekben az olaj - csökkenti az egymáson elmozduló részek súrlódását. Ahol a hosszú inak csontokon húzódnak, pl. a kezünk hátán, ott belül sikamlós ínhüvely védi az inakat a súrlódástól Végezd el az alábbi vizsgálatokat! Keress három hasonló nagyságú csirkecsontot! Az egyiket tedd hígítatlan ecetbe 1-2 napra. A másikat a tűzhely lángjában égesd ki! A harmadikat tedd félre! Hasonlítsd össze a két különbözőképpen kezelt csont keménységét és rugalmasságát a kezeletlen harmadik csontéval. A muszkli (megfeszített karhajlító izom hasa) a latin musculus (kisegér) szóból ered. A magyar nyelvben ezt az izmot nem a kisegérhez, hanem inkább a békához szokták hasonlítani. A vádli (a lábszárizom) a latin vado (lépek, gyalogolok) igéből származott. Az arcjátékot, a mimikát úgynevezett bőrizmok

hozzák létre, amelyek nem csontokhoz kötődnek. hanem a bőr alatti kötőszövetben erednek és tapadnak 12 - A csont és az izom Csontvázunkban nagyon sokfélealakú csont van. A mellcsont, a bordák, az agykoponya csontjai lapos csontok A combcsont és a felkarcsont csöves csont. A csontokat kívülről csonthártya borítja A csonthártyában futó erekből táplálkoznak a csontsejtek. Csontjaink szilárdabbak és rugalmasabbak az öntöttvasnál Csontjaink ugyanis nem teljesen tömörek. A külső, tömör rétegen belül szivacsos csont-állomány és velőüreg van A szivacsos állományban a megterhelés irányának megfelelően csontlemezek alakulnak ki. Ezek olyan elrendezésűek, mint egy híd vasszerkezete. A csontélő csontsejtekből és rugalmas, de szilárd sejt közötti állományból áll. A csontszövet sejt közötti állományában sok mészvegyület rakódik le A csontszövet a gerincesekre jellemző támasztószövet. Az ízesülő csontok végét porc

borítja A porc ugyancsak szilárd és rugalmas. A porcszövet sejtjei nagyok, sejt közötti állományában nincs mészvegyület A csontokhoz az inak kapcsolják az izmokat. Az ínszövet sejt közötti állománya hosszú rostokból áll A rostok olyan tömötten helyezkednek el, hogy az ínsejteket egészen összelapítják. Vázizmainkat kötőszövetből álló hártyák, pólyák veszik körül. Rajtuk keresztül hatolnak az erek az izmokba Az izmok érhálózata igen sűrű, mert az izmok nagy munkát végeznek, és ehhez sok tápanyagra és oxigénre van szükségük. Az izom, amit a köznyelvben húsnak nevezünk, elsősorban azért pirosas színű, mert sűrűn átszövik az erek. A táplálék kémiai energiáját az izmok mozgási energiává alakítják át. Eközben bomlástermékek keletkeznek, és hő szabadul föl A vérbe kerülő bomlástermékek fáradtságot, az izomban maradók pedig izomlázat okoznak. Vázizmaink összehúzódásra és elernyedésre képes

szövete az izomszövet. Az izomrostok sok izomsejtből jönnek létre, több centiméter hosszúak is lehetnek. Mitől rugalmasak és mitől szilárdak a csontjaink? Mi jellemző a csontszövetre? Hasonlítsd össze a csontszövetet a porcszövettel! Mi a különbség a laza rostos kötőszövet és az ínszövet között? Jellemezd a vázizmokat! Miért melegszünk ki, ha futunk? Miért fontos az izmok dús vérellátása? Egy csövet nehezebb meghajlítani, mint egy azonos anyagból készült, azonos tömegű tömör rudat. A csöves csontok is nagyobb teherbírásúak, mint a lapos csontok. A combcsont hosszában 16500 Newtonterhelést is kibír Az izomláz "orvossága" a mozgás, ugyanis az izmok működésekor fokozódik a vérellátásuk, és ez gyorsítja a felszaporodott bomlástermékek elszállítását. Nemcsak az ízesülő csontvégeken, hanem például a fülkagylónkban is porc van. Kipróbálhatod, hogy ez a porc milyen hajlékony és rugalmas Ha a

vázizmokat alkotó izomszövetet nagy nagyítással vizsgáljuk, akkor a rostokra merőleges csíkozottság figyelhető meg rajtuk. Ezért hívják a váz-izmok szövetét harántcsíkolt izomszövetnek. 13 - A szövetek vizsgálata Nem a Vakok iskolája számára íródott, csak érdekesség. A növények testét felépítő szövetek közül eddig a bőrszövetet ismertük meg. Felépítésében és működésében nagyon hasonlít hozzá az állatok hám-szövete. Az állatok testében sok és sokféle kötő- és támasztószövet van Abban azonban megegyeznek, hogy sejtjeik ritkásan állnak, és a hézagokat sejt-közötti állomány tölti ki. A csontszövet sejtközötti állománya kemény, de rugalmas is; a porcszöveté kevésbé kemény és szintén rugalmas. Az ínszöveté tömött rostos. A hám alatti kötőszövet rostjai lazán szövődnek egymásba A zsírszövet nagy sejtjei sok zsírt raktároznak. Csak az állatokra jellemző szövet az izomszövet is Az

izomrostok között nincs sejtközötti állomány. Az élőlények testéből készített metszetek általában színtelenek Ahhoz, hogy a részleteket jól meg lehessen különböztetni, a metszeteket meg kell festeni. A különböző színű festékek nem egyformán ivódnak bele a különféle szövetekbe vagy a sejtek részeibe. Ezért a szövetek vagy a sejtek részecskéi más és más színűek lesznek. Nem szabad tehát azt hinnünk, hogy a mikroszkópban látott színes képen a sejtek, szövetek természetes színei láthatók. A mikroszkópos vizsgálatot mindig a legkisebb nagyítású lencsével érdemes kezdeni Bármelyik metszetet vizsgáljuk is, hasonlítsuk össze a mikroszkópban látott képet az album képeivel és rajzaival. Keressük meg leglényegesebb jellemzőit, próbáljuk lerajzolni. Ha szavakkal is meg tudjuk fogalmazni, hogy mit látunk, akkor könnyebben felismerjük más metszeten is a szöveteket és a sejteket. 14 - Mikroszkópi preparátumok

készítése Nem a Vakok Iskolája számára íródott! Nemcsak szakemberek által készített mikroszkópi preparátumokat vizsgál-hatunk, hanem magunk is tesz. Ehhez egy nagyobb és egy kisebb üveglapra (tárgylemezre és fedőlemezre) lesz szükségünk. A rajzon látható eszközök megkönnyítik munkánkat. Az akvárium vizéből szemcseppentővel tégy egy kis cseppet a tárgylemezre! Helyezd rá a fedőlemezt! Készítményedet tedd a mikroszkóp tárgyasztalára! Állítsd be a megvilágítást! Kis nagyítással keress a készítményben olyan területet, amelyben valószínűleg élőlény van! Vizsgáld meg ezt a területet nagy nagyítással is! Előbb-utóbb találsz valamilyen zöldmoszatot. Ha papucsállatkát akarsz vizsgálni, akkor papucsállatkatenyészetből cseppents a tárgylemezre Vizsgáld meg a vöröshagyma száraz, barna buroklevelét is! Vágj ki belőle olyan piciny darabkát, hogy elférjen a fedőlemez alatt! Helyezd a tárgy-lemezre, és cseppents rá

kevés vizet! Fedd le a készítményt fedőlemezzel! Először kézi nagyítóval érdemes megvizsgálni. Ez után óvatosan mozgasd tárgylemezt a kis nagyítású tárgylencse alatt, hogy az egész levéldarabot áttekintsd! Nagy nagyítással hasáb alakú kristályokat is láthatsz. Hasonló módon vizsgálhatsz meg egy mohalevélkét. Figyeld meg a sejtek falát és a zöld színtesteket A hüllők levedlett bőrét is elegendő a tárgy-lemezen vízzel lecseppenteni és lefedni. így is vizsgálható A burgonya keményítőjét úgy tudod könnyen megnézni mikroszkóp alatt, ha kaparékot készítesz. A burgonyagumó friss vágási felületéről kaparj le egy keveset a tárgylemezre! Tégy rá egy csepp vizet és a fedőlemezt! A keményítőszemcsék esetleg híg jód oldattal megfesthetők. így jobban látszanak a mikroszkópban Ugyanígy készíthetsz keményítőtartalmú növényi részből (áztatott bab, borsó, búza, rizs, kukorica) kaparékot. A pletyka vagy a

begónia nedvdús szárából vagy leveléből préselj ki egy-két csepp folyadékot a tárgylemezre. A kinyomott sejtnedvben különbözőalakú kristályokat láthatsz. Nyúzatot úgy készíthetsz, hogy egy húsos hagymalevelet eltörsz, és a törésfelület mentén elváló hártyát - a bőrszövetet - lehúzod a levélről. A nyúzatot helyezd olyan tárgylemezre, amelyre előzőleg már egy csepp vizet tettél! Vigyázz, hogy a vékony bőrszövet darab simán, egy rétegben feküdjön a tárgylemezen! Ezután óvatosan fedd le! Ha a víz túlterjedne a fedőlemezen, itatóspapírral szívasd le a fölösleges folyadékot! Egészen kis nagyítással is jól megfigyelhető a hosszúkás sejtek fala, a plazma és a sejt-mag. Ha víz helyett nagyon híg jódoldatot, illetve híg piros vagy zöld tintát cseppentesz a nyúzatra, a sejt alkotórészei még jobban megfigyelhetővé válnak. Hasonló módon készíthetsz nyúzatot különféle levelekről, szárakról. Nagyon

könnyen lenyúzhatók a színtelen hártyák a húsos levelű növényekről. Vizsgáld olyan növény levelét is, pl muskátli, ezüstfa, amelynek felületén apró szőrök vannak. Az olyan növényi vagy állati részekből, amelyekből nem lehet nyúzatot készíteni, metszetet kell, tesz Metszetkészítéshez nagy ügyesség, több-féle festő- és fedőanyag, valamint nagyon éles szerszámok szükségesek. Ezért kezdetben csak az egyszerűbb preparátumok készítését gyakorold. 15 - Összefoglalás Az egysejtű élőlények teste egyetlen sejt. A soksejtűeké különböző módon szerveződik Vannak olyan soksejtűek, melyek sejtjei alig különböznek egymástól, ezek a telepesek. Más élőlények testében a sejtek nem egyformák, különféle szöveteket, szerveket alkotnak. A legbonyolultabb testfelépítésű állatokban a szervek szervrendszereket alkotnak. A szervrendszerek együttese a szervezet Minden élőlény teste sejtből vagy sejtekből áll. A

növényi és az állati sejtek anyagai csaknem azonosak, felépítésük, működésük azonban kissé különbözik egymástól. Az élőlények védekeznek a testüket érő külső hatások ellen Az egysejtű és telepes növényeket, illetve állatokat sejthártya védi. A fejlettebb növényeket bőrszövet, az állatokat hámszövet takarja A bőrszövet és a hámszövet felépítése hasonló, hiszen azonos működést végeznek. A gerincesek kültakarójában a hámszöveten kívül kötőszövet és zsírszövet is van. Valamennyi élőlény mozog A növényekre általában csak a helyzetváltoztató, az állatokra a helyváltoztató mozgás is jellemző. Az egyszerűbb soksejtű állatok helyváltoztató mozgásához elegendő az izom, a bonyolultabb mozgáshoz váz is kell. A külső és a belső váz szilárdítja a szervezetet, védi a belső szerveket is. A vázizmok főleg izomszövetből, a gerincesek csontjai csontszövetből állnak. Mozgás-szervrendszerünkben

még többféle kötőszövet és porcszövet is van AZ ANYAGCSERE 16 - A növények légzése Az élőlények többsége nem élhet levegő nélkül. A levegőből is az oxigénre van szükségük, oxigéntől elzártan elpusztulnak. Elpusztulnának akkor is, ha a testükben keletkező szén-dioxidot nem tudnák leadni Ez a gázcsere a növények és az állatok légzésének lényege. A moszatok a vízben oldott oxigént a sejthártyájukon keresztül veszik fel. A szén-dioxidot szintén a keresztül adják le a vízbe A vízben élő növények - a hínárok - a moszatokhoz hasonlóan a vízben oldott oxigént veszik fel, és a szén-dioxidot a vízbe adják le. A hajtásos növények elsősorban lombleveleikkel lélegeznek. A lomblevél bőrszöveti sejtjeinek fala vastag, gyakran viasszal fedett, e keresztül tehát nem tud a növény lélegezni. A levél fonákján azonban sok apró nyílás van, amelyen keresztül a gázcsere végbemegy. A gázcserenyílások két bab-szem

alakú záró sejtből és a köztük levő légrésből állnak. A gázcserenyílások nemcsak a növény levelén, hanem más szervén is előfordulnak A növények éjjel-nappal lélegeznek. A sejtek folyamatosan felveszik az oxigént és leadják a szén-dioxidot Mely gázok cserélődnek ki a légzés során? Mely növényeknek vannak gázcserenyílásai? Miből áll a gázcserenyílás? A gázcserenyílások zárósejtjei a növények legkisebb sejtjei közé tartoznak. Számuk, elhelyezkedésük a bőrszövetben a növények életmódja szerint változik. A legtöbb szárazföldi növény levelének csak a fonákján vannak gázcserenyílások, viszont a vízinövényeknek a vízen elterülő levelein csak felül, a levél színén helyezkednek el. A borsó levelének színén is vannak gázcserenyílások, de fonákján mégis vagy kétszer több működik. A juharfa levelének fonákján 1 mm2 területen 550 gázcserenyílást számláltak meg A színén egyet sem. Ezek

szerint egy juharfalevélen több mint egymillió gázcserenyílás működik Elképzelhető, hogy egy terebélyes fa összes levelén milyen töméntelen a gázcserenyílások száma. Vannak olyan élőlények, pl az élesztőgombák, amelyek oxigén nélkül élnek. Ezek erjesztik a cukrot, vagyis azt szén-dioxidra és alkoholra bontják. A bor erjedésekor is ilyen gombák termelik a pincékben felszaporodó szén-dioxidot 17 - Az állatok légzése Ha az állatok nem kapnak levegőt, megfulladnak. Az állatok légzésének lényege is a gázcsere, vagyis az oxigén felvétele és a szén-dioxid leadása. Ez a folyamat azonban állatcsoportonként másképp megy végbe Az egysejtűek plazmájába a sejthártyán átjut az oxigén. A keresztül adják le a szén-dioxidot is A soksejtű állatok közül az egyszerűbb szervezettségűek, például a férgek, egész testfelületükön, nedves kültakarójukon átcserélik a gázokat. A bonyolultabb felépítésű állatok

testében külön szerv vagy szervrendszer végzi ezt az életműködést A rovarok a testüket behálózó légcsövekkel lélegeznek. A légcsövek elzárható nyílásai a tor és a potroh gyűrűinek két oldalán találhatók. Ezek a csövecskék befelé fokozatosan vékonyodnak, és az egész szervezetben szerteágaznak. A legvékonyabb légcsövek falán jut át a levegő oxigénje a sejtekbe A sejtek plazmájában felgyülemlett szén-dioxid viszont a légcsövekbe kerül. A légcsövekben az állat mozgása hajtja a levegőt A nyitott légzőnyílásokon és a légcsöveken keresztül a mozgó rovar egész teste folyamatosan szellőzik. A kagylók, a rákok és a halak légzőszervei a különböző kopoltyúk. Kopoltyúval lélegeznek a kétéltűek lárvái is A kopoltyú nagy felületű lemezes vagy sallangos szerv. Az állat testén ott helyezkedik el, ahol a víz állandóan érintkezhet vele. A halak kopoltyúja hajszálvékony erek dús hálózatától piros A vízben

oldott oxigén az erek falán átjut a vérbe. Az áramló vérből az oxigén a sejtekbe kerül, a szén-dioxid pedig a sejtekből visszakerül a vérbe, majd a kopoltyún keresztül a vízbe. A csigák, a kifejlett kétéltűek, a hüllők, a madarak és az emlősök tüdővel lélegeznek. A csigák és a békák tüdeje olyan, mint egy zsák, a hüllőké bonyolultabb, a madarak és az emlősök tüdejének pedig egészen nagy a belső felülete. A madarak tüdejéhez légzsákok is kapcsolódnak Amikor az állat tágítja a mellkasát, tágul a tüdeje is, és beletódul a levegő. Amikor a mellkasát szűkíti, akkor kiszorítja a tüdejéből a levegőt. A belégzés és a kilégzés így folytonosan váltogatja egymást A tüdőt - akárcsak a kopoltyút - sűrűn behálózzák a hajszálerek. A légzőfelület hám-sejtjein keresztül jut az oxigén a vérbe és a vérből a szén-dioxid a tüdő-be. A belélegzett levegőben tehát több az oxigén, a kilélegzettben több a

szén-dioxid Mi a légzés lényege? Mely állatok lélegeznek légcsőrendszerrel? Hogyan működnek a légcsövek? Mely állatoknak van kopoltyújuk? Miben különbözik egymástól a kopoltyúk és a légcsövek működése? Mely osztályokba tartoznak azok az állatok, amelyeknek tüdejük van? Mi a hasonlóság a tüdővel és a kopoltyúval való légzés között? Melyik légzőszervtől viszi a vér az oxigént a sejtekig? A rovarok légcsöveit tudományosan tracheáknak nevezik. Alkalomadtán megfigyelheted, hogy a rovarok akkor is mozgatják potrohukat, ha nem változtatják helyüket. így biztosítják a levegő áramlását a szervezetükben A légcsövek jól megfigyelhetők a rovarok hártyás szárnyán. A hártyás szárnyat a levegővel telt légcsövek tartják kifeszítve. Ha a víz nem elég "friss", azaz kevés benne az oxigén, a kopoltyúval lélegző állatok is megfulladnak Az olajjal borított vízfelszínen keresztül oxigén nem tud a vízben

oldódni. Ez a súlyos környezetszennyezés is okozhatja a vízben élő állatok pusztulását. A kétéltűek tüdejének légzőfelülete olyan kicsi, hogy azon keresztül nem jut elég oxigénhez az állat. Ezek az állatok a kültakarójukon keresztül is lélegeznek Ha olajjal szennyezett vízből olaj kerül a bőrükre, még a szárazföldön is megfulladnak. A madarak tüdejéhez öt pár légzsák kapcsolódik. így nemcsak belégzéskor, hanem kilégzéskor is teljesen átáramlik a tüdejükön a levegő A nagy testű madarak percenként kevesebbszer vesznek lélegzetet, mint a kisebbek. A házi veréb 90-szer, a házi tyúk 40-szer, az egerészölyv 18-szor. Ugyanez a helyzet az emlősöknél is A ló percenként 8-16-szor, a patkány 100150-szer, az egér pedig 200-szor vesz levegőt A bálnák állandóan vízben élő állatok, mégis tüdővel lélegeznek A tüdejükben levő 2 m3 levegőt 1-2 másodperc alatt képesek kicserélni. Két légzés között 40 percig is

víz alatt tudnak tartózkodni. 18 - Az ember légzése Az ember légzőszervrendszere több szervből áll. A levegő az orrüregen, a garaton, a gégén és a légcsövön átjut a tüdőbe. A tüdőben folyik a gázcsere, vagyis itt kerül a vérbe az oxigén, és itt jut ki a vérből a szén-dioxid a levegőbe. A szén-dioxiddal telt levegő útja a tüdőtől az orrüreg felé vezet Az orrüregbe orrnyílásainkon átjut a levegő. Orrüregünket csillós hámmal borított nyálkahártya béleli A csillók a hámsejtek felszínén levő vékony nyúlványok. Ezek orrnyílásaink felé hajtják a nyálkát és a beletapadt por-szemeket Az orrüregünkbe szívott levegő tehát megtisztul, és az ér dús nyálkahártyától felmelegszik. A garat orrüregünket és a légcsövünket köti össze. Szintén nyálkahártya borítja A gége légcsövünk bejárata Váza porcokból van Benne feszül a két hangszalag. A közöttük levő nyílás a hangrés Az itt kiáramló levegő

megrezegteti a hangszalagokat így képződik a hang. A különböző beszéd- és énekhangok képzésében a nyelv, a fogak és az ajkak is részt vesznek A légcső váza Cl alakú porcokból áll. Ezeket kötőszövet kapcsolja össze, az egész csövet pedig csillós nyálkahártya béleli. A csillók csapkodásukkal lassan visszajuttatják a légcsőbe került porszemeket az orrüregbe A légcső két hörgőre ágazik szét, amelyek a tüdő jobb és bal felébe vezetnek. Felépítésük ugyanolyan, mint a légcsőé. A hörgők újra meg újra elágaznak, hörgőcskék lesznek belőlük A hörgőcskékben nincs porc Végükön szőlőfürtszerűen elhelyezkedő léghólyagok vannak. A léghólyagok fala egy-rétegű vékony hám, körülfonva sűrű hajszálér-hálózattal. Itt cserélődik ki az oxigén és a szén-dioxid Ez a tüdő légzőfelülete A tüdőt kettősfalú zsák, a mellhártya veszi körül. Ennek egyik fala a tüdőhöz, a másik pedig a mellkas belső

felszínéhez simul A mellhártya két falát vékony folyadék-réteg teszi síkossá. A tüdő nem önmagától tágul ki és ernyed el, hanem a mellkas mozgásaitól. Mellkasunkat a hozzátapadó izmok mozgatják A mellüreg és a hasüreg határán levő rekeszizom is nagymértékben változtatja a mellkas térfogatát. Belégzéskor bordáink felemelkednek, rekeszizmunk kupolája lelapul, és levegő áramlik tüdőnkbe. Kilégzéskor bordáink lesüllyednek, rekeszizmunk elernyed, kupolája a mellüregünkbe emelkedik, és a levegő kitódul a tüdőnkből. A pihenő ember percenként átlagosan 16-szor vesz lélegzetet, de erős testmozgás esetén a légzésszám többszörösére emelkedik. Egy nyugodt belégzés alkalmával kb. csak 0, 5 liter levegő cserélődik ki, habár két tüdőnk teljes térfogata mintegy 5 liter Mi a légzőfelület? Milyen úton jut a légzőfelülethez a levegő? Milyen úton jut a szén-dioxid a vérből a szabadba? Mi történik a levegővel,

míg eléri a tüdőt? Hogyan változik a rekeszizom és a mellkas helyzete belégzéskor, illetve a kilégzéskor? Hol képződik a hang? A belélegzett levegő oxigéntartalma 21 %, szén-dioxid-tartalma 0, 03 %. A kilélegzett levegőben kb 16 % oxigén, 4 % szén-dioxid és 1 % vízpára van. Az emberi hang erőssége a kiáramló levegő sebességétől és a hangszalagok elmozdulásának mértékétől függ. A hangmagassága a szerint változik, hogy a hangszalagok milyen sűrűn szakítják meg a levegő áramlását. Ha közepes magasságú hangot énekelünk, másodpercenként 400-szor nyílik és záródik hangrésünk. A kisfiúk hangszalagjai rövidek, ezért hangjuk magas Kamaszkorban a hangszalagok hosszabbak lesznek, a hang megváltozik, mélyebb lesz. Ezt latin eredetű szóval mutálásnak mondjuk. A serdülő lányok hangja sokkal kevésbé változik Tüdőnk légzőfelülete 100 m2 is lehet Ez kb akkora, mint egy fél tenisz-pálya területe. Vegyük figyelembe,

hogy bőrünk felszíne mindössze 1, 5 m2 Amikor csuklunk, rekeszizmunk görcsösen összerándul. A városi levegő szennyezettsége igen nagy Egyetlen légvétellel beszívott levegőben több milliárd porszem is lehet. Az autók kipufogógázaiban rákkeltő anyagok is találhatók A levegő tisztaságának védelme egészségünket védi. Nagyon ártalmas az egészségre a dohányzás Nemcsak annak árt, aki tüdőre szívja a füstöt, hanem annak is, akinek a környezetében dohányoznak. Két szippantás között különösen sok, az egészségre káros égéstermék kerül a levegőbe. A légzőfelület nagyságát a vitálkapacitás mérésével állapítják meg. Ilyenkor azt mérik, hogy egy szuszra mennyi levegőt tud kifújni az illető Egyes sportolók vitálkapacitása eléri a 6 litert, pedig az ő tüdejükben is marad még kb. egy liter kifújhatatlan levegő 19 - A légzéssel kapcsolatos vizsgálatok Nem Vakok Iskolája tananyag! A levél

gázcserenyílásainak vizsgálata: A gázcserenyílások olyan picik, hogy közönséges nagyítóval nem is láthatók, csak mikroszkóppal. Ahhoz, hogy mikroszkóp alatt megvizsgálhassuk ezeket, a levélből mikroszkópi készítményt kellene, tesz, de nem mindenféle levélből lehet egykönnyen. Sokkal egyszerűbb, ha a levél felszínét egy kis területen vékonyan bekened színtelen körömlakkal, majd ha megszáradt, lehúzod a levélről a lakkréteget. Tedd a lakkréteget tárgylemezre, és fedd le fedőlemezzel. A lakkréteg megőrzi a levél felszínének egyenetlenségeit, s mint egy lenyomaton, láthatók lesznek rajta a gázcserenyílások légrései. Készíts ugyanannak a levélnek a színéről és a fonákjáról is "lenyomatot"! Számold meg, hogy a készítmény elmozdítása nélkül hány gázcserenyílást látsz a levél színéről és fonákjáról készített "lenyomaton"! A halak légzésének megfigyelése: A halak légzésének

szaporaságát a kopoltyúfedők mozgása alapján állapít-hatjuk meg. Tégy egy kis akváriumi díszhalat vagy apró keszeget egy nagyobb főzőpohár szobahőmérsékletű vizébe Mérd meg a víz hőmérsékletét, és számold meg háromszor, hogy egy perc alatt hányszor emelkedik a hal kopoltyúfedője. Ezután néhány jégkockával hűtsd le a vizet Mérd meg újra a víz hőmérsékletét, és számold meg ekkor is háromszor egymás után, hogy egy perc alatt hányszor emelkedik a hal kopoltyúfedője. Számold ki a mérési eredmények átlagát, és hasonlítsd össze a kapott eredményeket! Helyezd ugyanazt a halat olyan szobahőmérsékletű vízbe, amit előzőleg jól kiforraltál. (így lehet kiűzni a vízből a benne oldott oxigént.) Ekkor is végezd el a mérést! Hasonlítsd össze a kétféle szobahőmérsékletű vízben kapott adatokat! Hogyan mutatható ki a légzéskor keletkező szén-dioxid? Szódavizet úgy készítünk, hogy széndioxidot vezetünk

vízbe. Önts meszes vízbe szódavizet! Figyeld meg, mi történik Ennek a kémiai változásnak a segítségével lehet a légzéskor keletkező szén-dioxidot kimutatni. Kimutatható a szén-dioxid úgy is, hogy égő gyertyát vagy gyújtópálcát tartunk a gázba. Önts egy kevés meszes vizet kémcsőbe vagy kis főzőpohárba! Szívószálon keresztül fújjál bele a meszes vízbe! Mit tapasztalsz? Arról, hogy a csírázó magok lélegeznek-e, az ábrán látható berendezések segítségével győződhetsz meg. Állítsd össze a rajz alapján a berendezést! Tégy az üvegcsőbe már csírázó bab-, borsó-, búza- vagy kukoricaszemeket! Két-hárompercenként fújj át a berendezésen levegőt, de ne tüdőből. Ismételd meg a vizsgálatot levelekkel is Hasonlítsd össze a tapasztaltakat! Mekkora a tüdőnk térfogata? Gömb alakú léggömböt egyetlen mély légvétellel fújj föl akkorára, amekkorára csak tudsz! Kösd el a léggömb száját, és mérd meg

valamilyen fonallal, hogy hány centiméter a léggömb kerülete (Ká). A következő képletet használva kiszámíthatod, hogy kb. hány köbcentiméter levegőt tudtál a tüdődből kifújni (Vé) 0, 02 * Ká Ká Ká = Vé Egy másik lehetőség tüdőnk térfogatának mérésére, hogy egy térfogatbeosztással ellátott és vízzel megtöltött üvegből levegőbe fújással kiszorítjuk a vizet. így leolvasható az egyszerre kifújt levegő térfogata. Mennyi oxigént fogyasztunk? Az ember percenként átlagosan 16-szor vesz levegőt, és egyegy légvétel-kor kb 0, 5 l levegőt szív be Megmérték, hogy a belélegzett levegőnek 21 %- a, a kilélegzettnek 16 %- a oxigén. Számítsd ki, hogy mennyi levegőt szívsz be egy óra alatt! Ez után számítsd ki, hogy mennyi oxigént használsz fel egy óra alatt! A következő órára elevenítsd fel, hogy mi mindent tanultál eddig a gyökerekről és a levelekről! 20 - A növények tápanyagfelvétele Élelem nélkül

egyik élőlény sem élhet. A növények is táplálkoznak A zöld növények tápanyagai a szén-dioxid, a víz és a benne oldott ásványi anyagok. Ezeket az anyagokat a moszatok sejthártyájukon keresztül veszik fel környezetükből. A hajtásos növények a szén-dioxidhoz a levegőből, a tápoldathoz a talajból jutnak hozzá A talajból a gyökér szívja fel a tápanyagokat. Mint minden növényi szervet, a gyökeret is bőrszövet borítja A gyökér végén levő bőrszövet több sejtsor vastag. úgy borul a gyökér csúcsára, mint egy süveg Ez a gyökérsüveg védi a gyökér növekvő részét A gyökérsüveg felett a bőrszöveti sejtek vékony nyúlványokat, gyökérszőröket növesztenek. Ezek a nyúlványok hatolnak be a talaj apró részei közé Innen kerül a tápoldat a gyökér sejtjeibe. A sejtek plazmája felszívja a tápoldatot, és mindjárt továbbítja is a növény szárába és leveleibe A folyton növekvő gyökér csúcsa mögött mindig

újabb és újabb gyökérszőrök nőnek, a régiek pedig fokozatosan elpusztulnak. így érthető, hogy a növény, bár helyhez van kötve, új gyökérszőreivel mindig új talajrészecskék közül szívhatja a tápláló nedvességet a benne oldott anyagokkal. A szén-dioxid a gázcserenyílásokon keresztül jut a növény levelébe. A levél színét és fonákját borító bőrszövet között alapszövet van A felső bőrszövet alatti sejtek hosszúra nyúltak, egymáshoz szorosan záródnak, úgy állnak, mint egy oszlopsor. Az alattuk levő sejtek szabálytalan alakúak. Közöttük sejtközötti járatok vannak Az alapszövetnek ez a rétege lyukacsos, akárcsak a szivacs. Járatain, üregein keresztül jut el a szén-dioxid az alapszövet sejtjeibe Melyek a moszatok tápanyagai? Miféle tápanyagokat vesz fel a gyökér? Melyik tápanyagot veszi fel a levél? Mik a gyökérszőrök? Hol található több sejtréteg vastag bőrszövet a növényen? Miféle szövetek

alkotják a levelet? Miért zöldebb a levél színe, mint a fonákja? A levél mely rétegébe hatolhat be a levegő? Miért van a levél fonákján több gázcserenyílás, mint a levél színén? Tennivaló: Csíráztass babot, búzát vagy kukoricát! A néhány napos csíranövény gyökerén jól megfigyelheted a gyökérsüveget, sőt nagyítóval a gyökérszőröket is. A hajszálgyökér és a gyökérszőr nem ugyanaz Hajszálgyökérnek a legvékonyabb gyökérszálat nevezzük. Ezeknek a bőrszöveti sejtjeiből nőnek ki a gyökérszőrök. Sok fának a hajszálgyökerein nincsenek gyökérszőrök A vizet és a benne oldott ásványi anyagokat, a gyökereket behálózó gombafonalak veszik fel, és adják át a fának. A fa viszont táplálékot ad a gombának. Ilyenekről tanul-tál az erdeifenyővel kapcsolatban is A levelek lapos széles része a levéllemez A levéllemez a levélnyéllel kapcsolódik a szárhoz. Vannak olyan növények, pl búza, nádperje, amelyek

levelének nincs nyele. A levéllemez alakja nagyon változatos, jellemző a növényre Egy kis gyakorlattal legtöbbször már a levélről is fel lehet ismerni az egész növényt. A Kis növényhatározó segítségével részletesen tanulmányozhatod a különféle leveleket. Vannak módosult levelek is A kaktuszok tövisei ilyenek Egészen különösen módosult a rovarfogó növények levele. Ezek a növények olyan helyeken élnek, ahol a talajban kevés a nitrogén Az életükhöz szükséges nitrogént a rovarok testéből szerzik meg. Az egyik ilyen növény neve: a kancsóka Ezt a nevet síkos peremű, kancsó alakú rovarfogó leveléről kapta. A következő órára nézz utána, hogy mi mindent tanultál eddig a gombákról! 21 - A növények táplálékkészítése A zöld növények a testüket alkotó bonyolult anyagokat saját maguk építik fel a környezetük egyszerűbb anyagaiból. A zöld növények tehát önellátó, tudományos néven autotróf

élőlények A víz, a szén-dioxid és az ásványi anyagok belső energiája kisebb, mint a belőlük felépített cukroké, keményítőé, zsírszerű anyagoké és fehérjéké. A felépítéshez szükséges energiát a zöld növények a napfény energiájából nyerik Vízből és szén-dioxidból a napfény energiájának felhasználásával, a zöld színtestekben cukor képződik. Ezt a folyamatot fotoszintézisnek nevezik. A fotoszintézis kifejezést görög eredetű szavakból alkották Azt jelenti: napfény segítségével összetenni, képezni valamit. A fotoszintézishez tehát fény, zöld színtest, szén-dioxid és víz kell Ha a négy közül egy is hiányzik, a fotoszintézis elmarad, a növény elpusztul. A fotoszintézis a sok zöld színtestet tartalmazó sejtekben megy végbe. Ezért a levél alapszövetét táplálékkészítő alapszövetnek nevezzük Amikor a zöld növények a fotoszintézis során cukrot készítenek, akkor oxigén is keletkezik. Az

oxigén a gázcserenyílásokon áttávozik. Az egy-szerű cukorkésőbb összetett cukorrá, keményítővé alakul, és a növény gyökerében, szárában, magjában elraktározódik. A cukorból nemcsak keményítő képződik, hanem olaj is A növények a talajból felvett ásványi anyagok nitrogénjének felhasználásával a cukrokból fehérjéket építenek fel. A gombák és az állatok sejtjeiben nincsenek zöld színtestek; nem fotoszintetizálnak. A gombák az elkorhadt növények anyagaiból élnek, az álla-tok más élőlényekből táplálkoznak. Nem autotróf, hanem heterotróf élőlények. A heterotróf élőlények az autotróf élőlényekből élnek, ezek pedig a Nap energiájából. Az állatok azért is a zöld növényekre vannak utalva, mert ezek termelik a számukra nélkülözhetetlen oxigént. Mit jelent ez a kifejezés: fotoszintézis? Mi szükséges a fotoszintézishez? Milyen összefüggés van a növények levélfelülete és a fotoszintézis

mértéke között? Milyen anyagok keletkeznek a fotoszintézis eredményeképpen? Miért mondhatjuk, hogy az élet forrása a Nap? Mi a magyarázata annak, hogy minden tápláléklánc első láncszeme zöld növény? Milyen összefüggés van a környezetvédelem és a fotoszintézis között? Mi az autotróf élőlények tápláléka? Miből táplálkoznak a heterotróf élőlények? Miből keletkeznek a növényben a zsírszerű anyagok és a fehérjék? Tennivaló: Mérd meg egy növény levelének felületét. Számláld meg, hogy hány levél van az egész növényen! Számítsd ki, hogy kb. mekkora lehet az egész növény összesített levélfelülete! E számítás alapján becsüld meg, hogy mekkora lehet egy fa összesített levélfelülete. Ennek alapján képet alkothatsz arról, hogy egyetlen fa milyen nagy felületen termeli a számunkra nélkülözhetetlen oxigént. A levelek felületét érő napfénynek csak kis mennyiségét használják fel a növények a

fotoszintézis során. Nyáron, a déli órákban 1 m2 felületre 2900-3400 kilojoule sugárzó energia jut. A levélben ennek mindössze 1 %-a használódik fel A moszatok energiahasznosítása ennél sokkal jobb. Naponta majdnem 100000 ember születik a Földön A rohamosan szaporodó emberiséget a természetes környezet megtartása mellett csak úgy lehet táplálékkal ellátni, ha sikerül fokozni a termesztett növények terméseredményeit. A terméseredményeket nemcsak a talaj ásványianyag-tartalmának növelésével lehet fokozni, hanem az öntözéssel is. Zárt térben - üvegházban - a szén-dioxid dúsításával is lehet emelni a terméseredményeket. A cukorrépa, a sárgarépa és a petrezselyem gyökere rögzíti a növényt, tápanyagokat vesz fel és továbbít. Ezeken kívül a levelekben elkészített táplálékot el is raktározza Az ilyen gyökereket módosult gyökereknek mondjuk. 4 osztályban megvizsgáltad, hogy a sárgarépa gyökerének melyik része

raktározza a cukrot. Földi légkörünk oxigéntartalma nagymértékben attól függ, hogy mennyi fotoszintetizáló növény él a szárazföldön és a tengerekben. A vízszennyezés hatására a vízben élő növények elpusztulnak Európa erdővel borított területe az elmúlt ezer év alatt 70 %-kal csökkent. Az Amazonas medencéjében az esőerdő területe évente 1 %-kal csökken. A gombák közül a csiperke és a gyilkos galóca korhadékbontó Táplálékuk elkorhadt növény. A peronoszpóraélősködő, az-az a még élő növények testéből vonja el táplálékát A borélesztő gomba életműködése az erjesztő baktériumokéhoz hasonló. Ezek erjesztő gombák A sejtnedv cukortartalmából táplálkoznak, miközben a cukrot alkohollá alakítják. A zöld színtestek zöld színanyagát tudományosan klorofillnak nevezik. Az autotróf és heterotróf szakkifejezéseket is görög szavakból alkották A "tróf" rész a "trofein" szóból

származik, melynek jelentése: táplálkozni. Az "auto" szó jelentése saját maga (automobil = saját magától mozog). Az autotróf kifejezés azt jelenti, hogy saját maga építi fel testének anyagait, tehát önellátó A "hetero" részjelentése: más. A heterotróf élőlények más élőlényekből táplálkoznak 22 - Az állatok táplálkozása Az állatok nem képesek egyszerű anyagokból felépíteni saját testük anyagait. Ezért táplálékuk növényi eredetű, vagy más állatokból élnek. Az állatok tehát heterotróf élőlények Minden állatnak szüksége van különféle ásványi anyagokra és víz is. Amikor a táplálék belekerül az állat testébe, akkor az a szervezet számára még idegen anyag. Az is marad mindaddig, amíg alaposan át nem alakul Ez a folyamat az emésztés Csak a megemésztett táplálék szívódik fel az állat testébe. A felszívódott tápanyagok a sejtekben használódnak fel Az egysejtű amőbák

állábaikkal körülfolyják, majd bekebelezik, végül az emésztő üregecskéikben teszik felhasználhatóvá táplálékukat. A papucsállatkák csillói sodorják a táplálékot sejtszájhoz, és az emésztő üregecskéjükben emésztik meg azt. A szivacsok a vízből táplálkoznak A víz a likacsaikon átjut az űrbelükbe, és a kivezető nyílásukon távozik. A táplálékot, az űrbél falát alkotó sejtek veszik fel és emésztik meg A csalánozók testfelületén csalánsejtek sorakoznak. Ha valamilyen apró állat ezek egyikéhez hozzáér, kivágódik belőle a csalánfonal, és a csalánsejt megöli az állatot. A megölt állat a szájnyíláson keresztüljut az űrbélbe Az űrbél falának sejtjei emésztő váladékot termelnek. Az emésztés tehát a sejteken kívül, az űrbélben kezdődik meg. A gyűrűsférgek tápláléka a bélcsatornájukon halad keresztül Ez többnyi-re egyenes cső, mely több részre tagolódik. Első része az előbél, amely a

szájüreggel kezdődik Az emésztés főképpen a középbélben történik A megemésztett táplálék nagyrészt innen szívódik fel a sejtekbe. A felesleges anyag az utóbél kivezető nyílásán át távozik. A puhatestűek, az ízeltlábúak és a gerincesek bélcsatornájának is három fő szakasza van: az előbél, a középbél és az utóbél. Ezeknek az állatoknak a szájnyílása és a szájürege táplálékuktól függően igen változatos A csigáknak redős állkapcsuk és reszelőnyelvük van. A rovarok szájnyílása körül különféle szájszervek (rágó, szívó, nyaló) alakultak ki. A legtöbb gerinces szájüregében fogak vannak A madarakra a csőrjellemző A nyál hatására emésztés többnyire már a szájüregben megkezdődik. A felaprított és nyállal kevert táplálék a gyomorba kerül. Itt a gyomornedv tovább folytatja az emésztést A középbélbe két nagy emésztőmirigy, a máj és hasnyálmirigy önti váladékát. A középbél falában

levő mirigyek is emésztőnedveket termelnek A megemésztett tápanyagok a középbél bolyhos falán szívódnak fel. A használhatatlan salakanyag az utóbélen át kiürül Hogyan táplálkoznak az egysejtűek, a szivacsok és a csalánozók? Miért nevezzük a medúzákat csalánozóknak? Mi a különbség a szivacsok és a csalánozók emésztése között? Miben hasonlít egymáshoz az egysejtűek és a szivacsok emésztése? Nevezd meg a férgek bélcsatornájának részeit! Mely szervekben termelődnek a különféle emésztőnedvek? Hol szívódnak fel a megemésztett tápanyagok? A csalánozók űrbelében csak félig emésztődik meg a táplálék. A félig lebontott táplálék az űrbél falát alkotó sejtekben emésztődik meg teljesen. Ezek az állatok tehát részben a sejtekben, részben a sejteken kívül emésztenek. Mivel az űrbélnek csak egyetlen nyílása van, a salakanyagok is a szájnyíláson át kerülnek ki a testből. Az állat csak akkor vehet fel

újabb táplálékot, ha az előző zsákmány salakanyagát már kiürítette magából. A cellulózt az emésztőnedvek nem bontják le A bélcsatornában azonban élnek olyan baktériumok amelyek a cellulózt kisebb részekre bontják, és az emésztőnedvek számára hozzáférhetővé teszik. A legrövidebb ideig - legfeljebb 10 napig - a madarak képesek koplalni. A kisebb termetűek, mint például a széncinege, még addig sem. A kutyák 30 napig, a békák 300 napig, a kígyók 800 napig éhezhetnek Némelyik bogár 3 és fél évig is életben marad táplálék nélkül. Az állatok bélcsatornájának hossza összefügg a táplálkozásukkal A hús-evő rovarok bélcsatornája testük hosszának 2-3-szorosa, a növényevőké 3-7-szerese. A növényevő emlősök bélcsatornája is hosszabb, mint a húsevőké, mert a növények nehezebben emészthetők, mint a hús. A bélcsatornával rendelkező állatok emésztése teljes egészében a bélcsatornában, azaz sejten

kívül történik. A bélcsatornában nem keveredik a táplálék a salakanyaggal, tehát ezzel az állatok folyamatosan is táplálkozhatnak. 23 - Élelmiszer, étel, tápanyag Egy régi mondás szerint "nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk". Azért eszünk különféle ételeket, hogy sejtjeink tápanyagokhoz jussanak. Ételeink, táplálékaink élelmiszerekből készülnek, és a bélcsatornánkban alakulnak át tápanyagokká. Még az olyan egyszerű ételekhez is, mint a gulyás, sokféle élelmiszer kell: hús, zsír vagy olaj, hagyma, burgonya, liszt, tojás, zöldség, paprika, só és víz. Az ételeinkben, táplálékunkban levő tápanyaguk az emésztés során bomlanak le. A lebomlás során keletkezett tápanyagrészecskék a bélcsatornából felszívódnak, vagyis a vérkeringés útján a sejtekhez jutnak. A sejtekben a tápanyagok elraktározódnak vagy felhasználódnak. A sejtek a tápanyagokat kétféleképpen

használják fel Egyik részükből saját építőanyagaikat frissítik fel. Másik részüket életműködéseikhez használják fel, fűtőanyagként Táplálékaink annál értékesebbek, minél többféle tápanyagot tartalmaznak. Vannak olyan élelmiszereink, amelyek úgyszólván csak egyféle tápanyagot tartalmaznak. Ilyen a cukor és a zsír Más élelmiszereinkben többféle tápanyag is van. A lisztnek több mint a fele keményítő, de van benne fehérje, sőt egy kevés zsír is A vaj legnagyobb része zsír, de van benne más tápanyag is. A tojás nem csak fehérjét tartalmaz, hanem elég sok benne a zsír is, és egy kevés cukor és keményítő is van benne. A fehérjék elsősorban azért nélkülözhetetlen tápanyagaink, mert sejtjeink főleg belőlük épülnek fel. A zsírok főként energiát adó tápanyagok Szervezetünknek ez a tartalék tápanyaga a zsírszövetben raktározódik el nagy mennyiségben. A cukor és a keményítő a legnagyobb mennyiségben

fogyasztott tápanyagunk. Ezek a tápanyagok szervezetünk fő fűtőanyagai. Az egyszerű cukrok keményítővé épülve raktározódnak el a májban A fehérjék, a zsírszerű anyagok, a cukor és a keményítő szerves tápanyagok. Nélkülözhetetlenek a szervetlen tápanyagok is Ilyenek az ásványi anyagok és a víz. Tápanyagaink többsége vízben oldódik, és a lebontásukhoz is víz szükséges Az ásványi anyagokat táplálékainkkal együtt fogyasztjuk el. Szervezetünk számára legfontosabb ásványi anyag a konyhasó. Konyhasóból azonban kevés van az élelmiszerekben Ezért sózzuk ételeinket Sorolj fel élelmiszereket! Sorolj fel ételeket! Sorolj fel tápanyagokat! Mi a különbség az étel és a tápanyag között? Mondj olyan élelmiszert, amely elkészítés nélkül fogyasztható, tehát ételnek tekinthető? A tej élelmiszer, étel, vagy mind a kettő? Mi történik a cukorral a szervezetünkben? Mi történik a zsírokkal a szervezetünkben? Hogyan

használja fel szervezetünk a fehérjéket? Amikor azt mondjuk, hogy a szervezetünk elégeti a tápanyagokat, akkor nem olyan égésre kell gondolnunk, mint amikor a szén vagy az olaj elég a kályhában. Mindkét folyamatégés Erről környezetismeret-órán már tanultatok. Mind a kétféle égés során azonos anyagok is keletkeznek A szén, az olaj égése gyorsan megy végbe és fényjelenség is, kíséri. A tápanyagok, szervezetünk fűtőanyagai viszont lassan, több lépésben, fényjelenség nélkül égnek el. Kémiaórákon még tanultok erről A cukrokat és a keményítőt összefoglaló néven szénhidrátoknak nevezik. Szénhidrát a növényi sejtek falában levő cellulóz is 24 - A vitaminok A vitaminok a többi tápanyaggal együtt jutnak a szervezetünkbe. Csak kis mennyiségre van belőlük szükségünk. Ez a kis mennyiség azonban nélkülözhetetlen A vitaminok nem építőanyagok, nem is fűtőanyagok, mégis megakadnak nélkülük az

életfolyamataink. Hozzájárulnak a szervezet zavartalan működéséhez, járulékos tápanyagok. Ezeket a bonyolult szerves vegyületeket szervezetünk nem tudja felépíteni Egészséges körülmények között élelmiszereinkkel együtt elegendő vitamint fogyasztunk. A vitaminok közül a vízben oldódókból naponta kell fogyasztanunk, mert a szervezetünk nem tudja felhalmozni ezeket. A zsírban oldódók viszont hosszabb-rövidebb ideig elraktározódnak. Ha a felvett vitamin kevés vagy sok, akkor az életfolyamatainkban zavarok, betegségek jelentkeznek. Többnyire a vitaminhiány okoz bajt, de káros lehet a vitamintöbblet is. Az A-vitamin a hám egészséges működéséhez szükséges Hiányában a bőr kirepedezik, szervezetünk első védelmi vonala nem tudja megakadályozni a fertőződést. Az A-vitamin zsírban oldódik Félkész állapotban levő, úgynevezett előanyagából szervezetünk is képes az A-vitamint elkészíteni. A-vitamin vagy az előanyaga van a

következő élelmiszerekben: máj, tojássárgája, tej, vaj, sárgarépa, sütőtök, spenót, saláta, káposzta, paradicsom. A Bé1-vitamin idegrendszerünk egészséges működéséhez kell Ha kevés jut belőle a szervezetünkbe, annak álmatlanság, fejfájás, fáradékonyság, ét-vágytalanság a következménye. Vízben oldódó vitamin. Bé1-vitamint tartalmaz az élesztő, a barna kenyér, a rozskenyér, a hús, a máj, a burgonya, a bab és a borsó. A B12-vitamin a vér képződéséhez elengedhetetlen Hiányában vészes vér-szegénység alakul ki Vízben oldódik. A C-vitamin a sejtekben végbemenő energiatermeléshez szükséges Hiányában csökken a szervezet ellenálló képessége a fertőzésekkel szemben, az ínygyulladásba jön, romlanak a fogak, vérzékenység, álmatlanság, fáradtság és étvágytalanság jelentkezik. Nyáron és ősszel sok C-vitamin van élelmiszereinkben, a frissen fogyasztott zöldség- és gyümölcsfélékben. Télen és

különösen tavasszal viszont különösen ügyelnünk kell arra, hogy elegendő C-vitamin-tartalmú élelmiszert fogyasszunk. Mivel a C-vitamin vízben oldódik, szervezetünk nem képes tartalékolni. Leggazdagabb C-vitamin-forrásaink: a csipkebogyó, a paprika, a petrezselyem zöldje, a fekete ribizli, a burgonya, a savanyú káposzta, a citrom és általában a gyümölcs- és zöldségfélék. Élelmiszereink C-vitamin-tartalmának nagy része főzéskor, sütéskor elbomlik, ezért legjobb a nyers gyümölcs, a zöldpaprika, a paradicsom, a saláta fogyasztása. A D-vitamin ahhoz szükséges, hogy a csontokba elegendő mennyiség ásványi anyag épülhessen be. Ennek a vitaminnak a hiányában a csontok nem lesznek elég szilárdak, könnyen görbülnek, torzulnak. A vajban és a halak májában kész D-vitamin, a növényi olajokban pedig az előanyaga van. A D-vitamin a bőrünkben keletkezik előanyagából Ehhez napsugárra, ibolyán túli sugarakra van szükség. Ezért

fontos a napozás, különösen a kisgyermekek óvatos napoztatása Télen a természetes napsugárzást kvarcolással szokták pótolni. Zsírban oldódik A felsoroltakon kívül még sok más vitamint ismer a tudomány. Miért nevezzük járulékos tápanyagoknak a vitaminokat? Melyek a vízben oldódó vitaminok? Mely vitaminok oldódnak zsírban? Melyik az "idegvédő" vitamin? Mikor rendel az orvos Bé12-vitamint? Mit okoz a D-vitamin hiánya? Mi az A-vitamin hiányának következménye? Melyik vitamint ajánlatos szedni "tavaszi fáradtság" ellen? A-vitamin hiányának egyik tünete az, hogy az illető félhomályban alig vagy egyáltalán nem lát. Ezt a betegséget szürkületi vakságnak vagy farkasvakságnak nevezik. Vita - élet, amin - nitrogéntartalmú vegyületcsoport neve. A vitamin elnevezés tehát eredetileg azt jelentette, hogy ezek az anyagok az élethez nélkülözhetetlen aminok. Az elsőként felfedezett vitamin - a Bé1-vitamin - valóban,

amin, de kiderült, hogy több vitamin egyáltalán nem tartalmaz nitrogént. A vitamin elnevezést ennek ellenére megtartották Napi vitaminszükségletünk csak milligrammokban vagy annak a törtrészeivel fejezhető ki. 1600-ban négy vitorlás indult el Angliából indiai útra. Az egyiken a parancsnok a megszokott szárított ételek mellett minden hajósnak naponta 3 kávéskanálnyi citromlevet is adott. Négy hónapi vitorlázás után kikötöttek Azon a hajón, amelyiken citromlevet is fogyasztották, mindenki egészséges volt. A másik három vitorlás legénységéből ellenben 105-en meghaltak, de akik életben maradtak, azok is betegek voltak. A D-vitamin hiányában meggörbült csontú embereket angolkórosnak mondják. Ez az elnevezés onnan származik, hogy a leghamarabb iparosodó angol városokban jelentkezett leginkább, ahol a ködös-füstös levegő miatt a gyerekek alig kaptak napsugarat. SzentGyörgyi Albert, mint szegedi orvosprofesszor paprikából nagy

mennyiségű C-vitamint kristályosított ki A Cvitaminnal kapcsolatos további vizsgálataiért 1937-ben Nobel-díjat kapott A következő órára számold meg, hogy hány és hányféle fogad van! 25 - Az ember emésztő szervrendszere I. Miközben a táplálék végighalad a bélcsatornán, teljesen átalakul, megemésztődik. Bélcsatornánk az emésztőszervrendszer része Emésztő-szervrendszerünk a szájnyílással kezdődik A keresztül kerül a falat a szájüregbe A szájüreget és az egész bélcsatornánk belső felszínét nyálkahártya béleli. A szájüregben két fontos dolog történik a táplálékkal: feldarabolódik és összekeveredik nyállal. A szilárd táplálékot két fogsorunk aprítja fel Az elől levő fogaink inkább harapásra, a hátrább levők pedig rágásra valók. A felnőtt embernek 32 foga van Mindkét fogsorban 4-4 metszőfog, 2-2 szemfog és 10-10 zápfog található. A fog koronája kilátszik az ínyből, a gyökere a fogmederbe

ékelődik. A koronát igen kemény zománcréteg borítja, a gyökeret viszont csak kevésbé kemény cementréteg. Fogunk alapállománya különleges csontszövet, amely belülről, a fogüregből táplálkozik A fogüregbe a gyökéren keresztül erek és idegek hatolnak. A feldarabolt táplálékot nyelvünk nyállal keveri össze A nyálat három pár nyálmirigy termeli. Ez a váladék nem csak pépessé teszi a falatot, ha-nem az emésztést is megkezdi. A nyál olyan emésztőnedvet tartalmaz, amely a keményítőt bontja cukorrá A keménytő lebontása, emésztése tehát már a szájüregben megkezdődik. A szájunkban levő falatot vagy korty italt lenyeljük, így a táplálék a torkunkon keresztül a garatunkba kerül. A garatban kereszteződik a táplálék és a levegő útja A levegő a gégében és a légcsőben, a táplálék a nyelőcsőben folytatja útját. Nyeléskor a gégefedő eltereli a táplálékot a levegő útjából, az izmos falú nyelőcső pedig

összehúzódásaival a gyomrunk felé továbbítja. Gyomrunkban egy ideig megreked a táplálék, és összekeveredik a gyomornedvvel. A gyomornedvet a nyálkahártya mirigyei termelik. Ez az emésztőnedv sósavat és fehérjebontó anyagot, pepszint tartalmaz A gyomor falában, a nyálkahártya alatt izomréteg van. Ez az izomszövet más, mint a vázizmoké Két végükön kihegyesedő izomsejtek hálózata. Lassú, de kitartó összehúzódásra képes Az összehúzódó és elernyedő izomzat keveri össze az ételt a gyomornedvvel, és továbbítja a középbélbe a félig megemésztett táplálékot. Mi borítja a szájüreg, a nyelőcső és a gyomor belső felszínét? Hány és hányféle foga van a felnőtt embernek? Milyen szövet alkotja fogainkat? Mit emészt a nyálmirigyek váladéka? Hol kereszteződik a táplálék és a levegő útja? Mi irányítja a falatot a nyelőcsőbe? Mi jellemző a belső szervek falában levő izmokra? Mi termelődik a gyomor falának

mirigyeiben? Mit emészt a gyomornedv? Sorold fel az előbél részeit! A gégefedő nem mindig zár tökéletesen. Ha valaki egyszerre akar beszélni és nyelni, akkor a falat "cigányútra" megy, vagyis a légcsőbe kerül. A belső szerveink falában levő izomszövet mikroszkópi képén nem látható a vázizmokra jellemző csíkolat. Ezért az ilyen izomszövetet simaizomszövetnek nevezik Tennivaló: Próbáld meg a falatot a metszőfogaiddal összerágni. Mit tapasztalsz? Figyeld meg, mi válthatja ki a nyálmirigyek működését azon kívül, hogy étel kerül a szájunkba? Naponta 1, 5 liter nyál és 1 liter gyomornedv termelődik. A fogakat alkotó zománc és cement természetesen csak a nevében azonos az edényeket bevonó zománccal, illetve a betonkeveréshez használt cementtel. Mindkét név az anyagok keménységére, ellenálló képességére utal. A nyelőcső kb 25 cm hosszú Jellegzetes, féregszerű mozgással továbbítja a falatot, illetve a

folyadékot. A tovahaladó összehúzódások olyan szorosra zárják a nyelőcső nyílását, hogy akár fejjel lefelé "állva" is ihatunk. Amikor például a zsiráf iszik, akkor kb 1, 5 méter magasra, felfelé emelkedik nyelőcsövében a víz. A gyomor belső felületét borító nyálkahártya akadályozza meg, hogy az emésztőnedvek a gyomorfal fehérjéit is megemésszék. A felnőtt ember gyomrának űrtartalma kb 3, 5 liter, a hatéves gyermek gyomráé viszont még csak kb. 1 liter Az üres gyomor is végez mozgásokat Ilyenkor halljuk korogni a gyomrunkat. 26 - Az ember emésztőszervrendszere II. A gyomorból a félig megemésztett táplálék a vékonybélbe kerül. A vékonybél már a középbél része Egy félkör alakú szakasszal, a patkóbéllel kezdődik. Ide ömlik két nagy emésztőmirigyünk - a máj és a hasnyálmirigy váladéka Májunk epét, hasnyálmirigyünk pedig hasnyálat termel Az epe a nagy zsírcseppeket alakítja apró

cseppekké. Az apró zsírcseppek lebontását a hasnyál zsíremésztő anyaga végzi A hasnyálban fehérjéket és keményítőt bontó anyag is van. Mire az étel a patkóbélből a vékonybél további szakaszába kerül, addigra már mindenféle tápanyag emésztése javában folyik. A kanyargós vékonybél falában levő mirigyek termelik a bélnedvet. A bélnedv mind a háromféle tápanyag lebontását befejezi A vékonybélben történik meg a felszívás is. A bél felszívó felülete igen nagy, mert a bél üregébe számtalan apró bélboholy nyúlik A bélbolyhok falán keresztül felszívódott anyagokat a vérkeringés juttatja el szervezetünk valamennyi sejtjéhez. Az ételek emészthetetlen része a belekben marad. A vékonybél izomrétegének összehúzódásai az emészthetetlen salakanyagokat és a még fel nem szívódott tápanyagokat az utóbélbe juttatják. Az utóbél első része a vastagbél Ennek első szakasza a vakbél. A vékonybél tartalma a

vakbélbe ömlik A féregnyúlvány a vakbél nyúlványa A vastagbél nem termel emésztőnedvet, bolyhai, sincsenek. Itt főleg a víz és a benne oldott ásványi sók szívódnak fel. A salakanyag összesűrűsödik, és a végbélbe jutva székletté formálódik A széklet a végbélnyíláson át távozik a szervezetünkből. Mi a neve a vékonybél első szakaszának? Mi a neve a vastagbél első szakaszának? Sorold fel az emésztőnedveket! Hol termelődnek keményítőt bontó emésztőnedvek? Hol termelődnek a fehérjéket bontó emésztőnedvek? Hol termelődnek zsírokat bontó emésztőnedvek? Hová ömlik a máj és a hasnyálmirigy váladéka? Hol kezdődik, és hol fejeződik be a keményítő emésztése; a fehérjék emésztése; a zsírok emésztése? Mi alakítja apró cseppekké a zsírt? A bélcsatorna melyik részében folyik emésztés? Melyik bélszakaszokon szívódnak föl a megemésztett tápanyagok? Hol vannak a bélbolyhok, mi a működésük? Nemcsak

szépen, hanem tudományos hitelességgel írta Arany János: ". testi étkünk nagy részben lemállik, / S mi bennmarad, a más anyagra válik" (Arany János: Bolond Istók). A patkóbelet nyombélnek vagy tizenkét ujjnyi bélnek is szokták nevezni. Ennek az utóbbi névnek az a magyarázata, hogy ez a bélszakasz kb olyan hosszú, mint 12 egymás mellé tett ujj. A hasnyálmirigyet fehérmájnak is szokták nevezni. A hasüreget éppúgy béleli a hashártya, mint a mellüreget a mellhártya. A következő órára jegyezd fel, hogy mit ettél előző napon reggeltől estig. Érdeklődd meg, hogy miből készültek az elfogyasztott ételek. 27 - A táplálkozással kapcsolatos számítások Ételeinkben levő fűtőanyagok, elégetéséből származik az életműködésekhez szükséges energia. A tápanyagok belső energiája munkavégző energiává alakul. A teljes nyugalomban levő élőlények is fogyasztanak energiát A mindennapi életben viszonylag kevés

időt töltünk teljes nyugalomban, így a felhasznált energia is jóval több, mint amennyi a nyugalmi állapotban szükséges az életműködésekhez. Egy egészséges, átlagos munkát végző felnőtt napi energiaszükséglete kb. 12500- 13000 kJ Ezt mintegy 500 g cukor és keményítő, 100 g fehérje és 75g zsiradék elfogyasztása fedezi. A naponta szükséges kb 2, 7 liter vízből a felnőtt ember 1, 5 litert valamilyen folyadék formájában iszik meg, a többi az ételekkel jut a szervezetébe. Ásványi anyagok közül konyhasóból naponta 10 g-t kell fogyasztanunk. 1 g fehérje elégetésekor kb. 17, 2 kJ, 1 g zsír elégetésekor 39, 5 kJ és 1 g keményítő vagy cukor elégetésekor kb. 17, 2 kJ energia termelődik Az ember életkorától és munkavégzésétől függően változik az energiaigénye és az élete fenntartásához szükséges tápanyagok aránya. Például a könnyű fizikai munkához 12500 - 14000 kJ, a nehéz fizikai munkához 16500-21000 kJ energia

kell. (Lásd még az I táblázatot) Az elfogyasztott tápanyag mennyiségével van a legkevesebb baj. A szükséges energiamennyiség elfogyasztására nem kell különösen figyelmeztetni az embereket, mert mindenki kénytelen csillapítani éhségét. A táplálék minőségére, azaz a tápanyagok arányára még mindig nem ügyelünk eléggé. Általában kevés fehérjét, friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk. Ez különösen a fejlődő szervezet számára egészségtelen A 2. táblázatban megtalálod az egyes ételek tápanyagtartalmát Tanulmányozd a táblázat adatait! 1. táblázat: Tápanyagszükséglet egy főre, egy napra Életkor Energia Fehérje Zsír Keményítő, cukor 1/2-1 éves 1-2 éves 2-3 éves 3-5 éves 5-7 éves 7-9 éves 3300 5000 5900 6700 7500 8800 20 30 35 40 45 53 9-12 éves 10500 12-15 éves 11700 15-18 éves 12600 63 70 75 9-12 éves 9600 12-15 éves 10400 15-18 éves 11700 58 63 70 18-65 éves 13000 65-75 éves 10100 75 év fölött

8800 90 70 65 Gyermekek 36 100 45 180 55 200 62 220 65 280 70 320 Fiúk 90 380 100 420 100 450 Lányok 80 340 90 360 100 420 Felnőttek 90 490 80 350 70 300 2. táblázat: Élelmiszerek és ételek tápanyagtartalma Fehérje Az élelmiszer megnevezése Zsír Keményítő cukor (gramm) LEVESEK : (1 adag kb. 3 deciliter) Burgonyaleves 6,6 11,4 44,0 Csontleves zöldséggel 2,8 0,4 13,5 Gombaleves 4,4 11,7 17,4 Gulyásleves 18,4 11,1 40,5 Halászlé 24,5 6,0 3,3 Karalábéleves 6,3 11,25 26,1 Húsleves zöldséggel 10,9 1,8 13,7 Karfiolleves 6,65 Lebbencsleves 5,2 Paradicsomleves 5,2 Rántott leves 3,7 Száraz bableves 13,2 Zöldbableves 6,2 Zöldborsóleves 9,2 Zöldségleves 5,4 12,3 10,7 8,0 14,3 12,1 11,9 9,2 8,6 18,9 31,3 40,4 21,5 39,0 25,2 34,7 22,3 FÖZELÉKEK, KÖRETEK (kb. 1 adag) Burgonyafőzelék 300 g 7,5 13,4 50,0 Burgonya (hasáb) 100 g 6,0 18,0 42,5 Burgonya (héjában főtt) 300 g 9,1 60,6 Burgonyapaprikás 300 g 5,3 15,3 48,4 Burgonyapüré 300 g 7,6 7,7 42,0

Finomfőzelék 300 g 8,5 13,6 34,8 Galuska 100 g 14,0 10,2 70,6 Kelkáposztafőzelék 300 g 9,5 10,9 36,5 Lecsó 300 g 3,5 12,1 11,7 Lencsefőzelék 100 g 28,3 14,9 65,0 Parajfőzelék 300 g 9,8 17,1 20,7 Rizibizi 100 g 8,2 10,1 54,0 Rizsköret 100 g 6,4 8,2 62,4 Tarhonya 100 g 11,2 12,1 60,5 Tökfőzelék 300 g 5,2 14,6 28,6 Zöldbabfőzelék 300 g 6,9 13,6 25,0 Zöldborsófőzelék 300 g 11,3 13,0 15,0 HÚSOK, HÚSÉTELEK (kb. 1 adag) Csirkepaprikás 200 g 22,6 14,3 2,9 Sertéssült 100 g 18,7 10,1 2,4 Csirkesült 100 g 20,6 26,6 6,7 Erdélyi rakott káposzta 300 g 24,0 52,7 29,2 Hagymás rostélyos 100 g 31,0 39,6 60,0 Párizsi szelet 100 g 20,7 23,3 15,5 Tonhal rántva 100 g 24,0 18,3 31,9 Rakott burgonya 300 g 13,3 19,6 73,5 Rakott kelkáposzta 300 g 23,2 19,4 39,6 Sertésmáj, pirított 100 g 20,1 28,3 3,8 Sertéspörkölt 100 g 19,7 28,2 0,7 Sertésszelet rántva 100 g 23,8 14,9 33,5 Töltött káposzta 300 g 21,5 42,4 36,2 Töltött paprika 100 g 22,1 32,8 73,3 Vagdalt hús 100

g 100 g 16,7 10,3 12,3 TÉSZTAK, ÉDESSÉGEK Fánk 1 db 10,1 12,4 59,0 Palacsinta 1 db 4,9 3,2 48,9 Túrós csusza 200 g 27,7 30,2 87,5 Túrós rétes 1 db 20,0 29,4 45,0 Almás lepény 1 db 5,0 9,0 40,0 Diós metélt 150 g 17,0 10,0 110,0 Mákos metélt 150 g 18,0 16,0 96,0 Tejbedara 200 g 16,3 13,6 79,5 Tejberizs 200 g 18 13,7 99,3 Csokoládétorta 1 db 1,0 16,0 21,0 Franciakrémes 1 db 4,0 15,0 36,0 ÜDITÖITALOK Coca-cola, Pepsi-Cola 2 dl 11,0 cukor Jaffa v. narancs őszibaracklé Paradicsom ivólé Traubisoda 2 dl 2 dl 2 dl 2 dl 12,0 cukor 16,0 cukor 9,0 cukor 8,0 cukor SÜTŐIPARI TERMÉKEK Fehér kenyér 100 g 9,8 1,0 52,3 Kifli 1 db 3,5 1,5 20,8 Zsemle 1 db 5,1 0,4 30,8 Briós 1 db 4,7 3,7 28,5 HÚSKÉSZÍTMÉNYEK Csabai kolbász 100 g 19,8 41,9 0,3 Gépsonka 100 g 22,6 7,1 0,4 Kenőmájas 100 g 15,9 27,7 0,3 Lecsókolbász 100 g 16,3 22,9 0,3 Virsli 100 g 12,5 20,0 0,2 Sertészsír 100 g 0,1 99,7 0,0 Tepertő 100 g 12,1 83,2 TEJ ÉS TEJTERMÉKEK Fogyasztási tej 2 dl 3,5

3,0 4,6 Tejes kakaó 2 dl 3,5 2,1 11,4 Tejeskávé 2 dl 2,2 2,2 8,4 Joghurt 2 dl 3,5 3,5 4,6 Tejföl 2 dl 3,3 1,0 3,9 Vaj 20 g 0,1 12,0 0,1 Tehéntúró 100 g 17,9 12,4 3,5 Ízesített krémtúró 100 g 11,4 2,6 21,0 Juhtúró 100 g 18,2 21,2 3,0 Keménysajt 100 g 26,8 29,1 1,5 C-vitaminos, kenhető sajt 100 g 16,0 19,9 1,5 Tojás 1 db 5,4 4,8 0,3 A következő órára hozz magaddal egy szelet kenyeret és egy C-vitamin-tablettát! 28 - A táplálkozással kapcsolatos vizsgálatok Nem Vakok Iskolája tananyag! 1. A fotoszintézis oxigéntermelése Tedd egy akváriumi vízinövény frissen levágott hajtásdarabját egy pohár vízbe! Állítsd a poharat jól megvilágított helyre. Hamarosan buborékok szállnak fel a vágási felületről Számold meg, hogy percenként hány buborék száll fel. Tedd sötétebb helyre a poharat! Néhány perc múlva újból számold meg az oxigénbuborékok számát! Figyeld meg, hogyan változik a buborékok száma, ha egy kevés szódavizet

öntöttél a pohárba! A vizsgálatot más módokon is elvégezheted, így az oxigént fel is lehet fogni. Jelöld meg a kémcső falán a 10. 20, 30 perc után az oxigén mennyiségét Következtess az egy óra, illetve az egy nap alatt termelt oxigén mennyiségére. 2. A nyál emésztő hatása Vegyél a szádba egy kis darab kenyérhéjat, és alaposan rágd össze! Keverd el jól a nyáladdal. Figyeld meg, milyen ízű lett a kenyér néhány percnyi rágás után. 3. A gyomornedv emésztő hatása Tégy egy kémcsőbe híg tojásfehérje-oldatot! Forrald fel a kémcső tartalmát! Így a fehérjerészecskék a főzés hatására megszilárdulnak, kicsapódnak. Oszd szét négy kémcsőbe a pelyhes csapadékot tartalmazó folyadékot Az első kémcsőbe tegyél pepszinport és sósavat. A másodikba csak pepszinport A harmadikba csak sósavat, a negyedikbe semmit. Figyeld meg, melyik kémcsőben "tűnik el" a pelyhes csapadék, vagyis melyikben emésztődött meg a

fehérje. Ezzel a kísérlettel kimutatható, hogy mi szükséges a gyomor emésztő működéséhez 4. Az epe hatása Epéhez nehéz hozzájutni, ezért a vizsgálatot mosogatószerrel érdemes elvégezni. A mosogatószer éppúgy apró cseppekre bontja a zsírt, mint az epe. Az ilyen kísérletet modellkísérletnek nevezik Tegyél egy kémcsőbe 4 cm3, egy másikba pedig 5 cm3 vizet! Mind a két kémcsőbe csepegtess 10 csepp étolajat! Amelyik kémcsőben csak 4 cm3 víz van, abba tegyél még 1 cm folyékony mosogatószert is. Rázd jól össze mindkét kémcső tartalmát! Tedd néhány percre félre! Figyeld meg, mi történik a két kémcsőben! Magyarázd meg megfigyelésedet! 5. C-vitamin kimutatása Törj apróra egy C-vitamin-tablettát, és a port oldd fel egy pohárnyi vízben. Készíts híg káliumpermanganát oldatot is. (Vigyázz, mert nagyon kevés kálium-permanganát kell hozzá!) Tölts meg egy kémcsövet félig Cvitamin-oldattal és csöpögtess hozzá a

kálium-permanganát-oldatból Számold meg, hányadik csepp oldat nem színtelenedik el, ekkor fogyott el a C-vitamin. 29 - Összefoglalás A légzés lényege az oxigén felvétele és a széndioxid leadása. Az egysejtűek gázcseréje a sejthártyán keresztül megy végbe, a soksejtű növények a gázcsere nyílásokon, a soksejtű állatoké a bőrfelületen vagy a különféle légzőszervekben. A zöld növények az életműködésükhöz szükséges energiát azokból a tápanyagokból nyerik, amelyeket saját maguk építenek fel a napfény energiája segítségével. A gombák és az állatok tápanyagaikat növényekből vagy más állatokból szerzik. Az energiaforrás végső fokon szinte minden élőlény számára a Nap, melynek sugárzása lehetővé teszi a fotoszintézist. A fotoszintézis során termelődő oxigén a légzéskor használódik fel Az állatok és az ember tápláléka az emésztés során bomlik le alkotórészeikre. A tápanyagok közül a

fehérjék főleg építőanyagok, a zsírszerű anyagok, a keményítő és a cukrok főként fűtőanyagok. A három legfontosabb szerves tápanyagcsoport mellett nélkülözhetetlenek a járulékos tápanyagok, a vitaminok. Szervetlen tápanyagaink a vízben oldott ásványi anyagok. A bélcsatorna három szakaszra osztható fel: Az elő- és középbélben folyik az emésztés, a közép- és utóbélben a megemésztett tápanyagok felszívódása. Az emésztést a különféle emésztőnedvek végzik. Az emészthetetlen salakanyagok a külvilágba ürülnek 30 - Anyagszállítás a növényekben A sejtek csak akkor képesek élni, ha a számukra szükséges anyagok folyamatosan eljutnak hozzájuk, a feleslegesek pedig eltávoznak belőlük. Az egysejtű növények és állatok egész teste közvetlenül érintkezik a környezetükkel. A sejt belsejében a plazma áramlása továbbítja az anyagokat A hajtásos növények anyagszállítását a szállítószövet végzi.

Szállítószövet a növény minden szervében van Hosszú, megnyúlt sejtekből áll. Az ilyen sejtek összenövéséből hosszabb csövek keletkeznek Ezekben akadálytalan a folyadékok mozgása. A tölgyfában például az 5 m hosszúságot is elérik az ilyen csövek A szállítószövet csövei nem egyenként állnak, hanem kötegekbe, edénynyalábokba rendeződnek. Ezeket alapszövet veszi körül A gyökerek által felszívott víz - a benne oldott ásványi sókkal - a lomblevelekbe áramlik. Onnan pedig a kész tápanyag, a cukoroldat áramlik szét a növény minden szervébe, a sejtekhez. Ez a növény nedvkeringése A kétirányú szállításnak megfelelő az edénynyalábok szerkezete is. A vizet és a benne oldott ásványi anyagokat szállító csövek vastag, elfásodott falú sejtekből állnak. Ezek alkotják az edénynyalábok farészét A háncsrész vékony falú sejtjei a kész tápanyagot továbbítják. A szár egy-egy edénynyalábjában a háncsrész mindig

kívül, a külvilág felé, a farész pedig belül van. A gyökér nemcsak felszívja, hanem bizonyos erővel bele is préseli a vizet a farész sejtjeibe. Ez a gyökérnyomás azonban nem elég ahhoz, hogy a magasabban levő szervekbe is eljuttassa a vizet Ehhez arra a szívóhatásra is szükség van, ami a levelek párologtatásakor keletkezik. Az elpárolgó víz helyére ugyanis újabb vízmennyiség áramlik. A párologtatás a növény életszükséglete A vízpára a gázcserenyílásokon áttávozik a levélből. Ha megnő a zárósejtek víztartalma, akkor megduzzadnak, a légrések kinyílnak, és megkezdődik a párologtatás. Ahogy a víz mennyisége csökken a növényben, úgy záródik be a légrés, és szűnik meg a párologtatás. A szél, a meleg, a napfény és a szárazság fokozza a párologtatást Mi a szerepe az anyagszállításnak az élő szervezetben? Mit tudsz a növényi szállítószövetről? Milyen részekből áll egy edénynyaláb? Milyen

működést végez az edénynyalábok fa- és háncsrésze? Miből állnak, és hogyan működnek a gázcserenyílások? Ha azt akarod, hogy a vázába tett virág sokáig frissen maradjon, akkor mielőtt vízbe tennéd, vágj le egy kis darabot a szárából. így eltávolítod az elroncsolódott, beszáradt edénynyalábokat, s hatásosabb lesz a víz áramlása. A levél erekben az edénynyalábok farésze, a levelek színe, a háncsrésze pedig a levelek fonákja felé helyezkedik el. Most már meg tudod magyarázni, hogy a levéltetvek miért a levél fonákján szívják a nedvet A gyökerek edénynyalábjaiban a farész van kívül, a háncsrész pedig belül. A tavaszi lombosodáskor a nyár egy részéig legnagyobb a növények vízforgalma. Ezért ebben az időszakban sokkal több és nagyobb méretű vízszállító fasejt keletkezik, mint később. A fatörzs metszetén megfigyelhető az egy évben keletkezett szállítósejtek tömege. Egy szélesebb, világosabb - tavaszi

-, és egy sötétebb, keskenyebb - őszi - sáv együtt egy évgyűrűt alkot. így a fa életkora az évgyűrűk alapján megállapítható 31 - Anyagszállítás az állatokban Az egysejtűek, a szivacsok és a csalánozók törzsébe tartozó állatok közvetlenül a vízből veszik fel a szükséges anyagokat, és abba adják le bomlástermékeiket. A bonyolultabb testfelépítésű állatokban a testfolyadék szállítja a tápanyagokat, a bomlástermékeket és a légzési gázokat. A testfolyadék erekből álló hálózatban, keringési rendszerben mozog A testfolyadékot a szív áramoltatja. A puhatestű és ízeltlábú állatokban az erek szabadon végződnek a szövetek között A testfolyadék tehát kilép az erekből, és közvetlenül érintkezik a sejtekkel. Ez a nyitott keringési rendszer A zárt keringési rendszerben az erek önmagukba visszatérő, zárt csőrendszert alkotnak. Zárt keringésűek a gyűrűsférgek és a gerincesek. A keringési rendszer

központja az izmos falú szív Rendszeres időközönként összehúzódik, s a benne levő testfolyadékot, a vért az erekbe préseli. A szívből verőerek vezetik a vért a különböző szervekbe A szívtől távolodva a verőerek egyre vékonyodnak, végül hajszálerekre oszlanak. Ezeknek a fala olyan vékony, hogy a különféle anyagok átjutnak rajta. Az anyagok tehát a sejtek és a vér között a hajszálerek falán átcserélődnek ki. A zárt érrendszerben keringő vérből a vékonyabb erek falán át folyadék jut a szövetek, sejtek közötti résekbe. Ez a nyirok A testfolyadékok nemcsak azért fontosak, mert anyagokat szállítanak, hanem azért is, mert állandó belső környezetet biztosítanak a sejtek számára. A hajszálerek vékony, majd fokozatosan vastagodó gyűjtőerekben folytatódnak. A legvastagabb gyűjtőerek végül a szívbe vezetik vissza a bomlásterméket szállító vért. A szívből kiinduló verőereket, a testet behálózó

hajszálereket és a szívbe visszavezető gyűjtőereket együtt vérkörnek nevezzük. A halaknak egy vérkörük van, a többi gerinces állatnak pedig kettő. Mi végzi az anyagszállítást a szállítórendszerrel nem rendelkező állatok esetében? Mi a különbség a nyitott és zárt keringési rendszer között? Mely állatoknak van nyílt, és melyeknek zárt keringési rendszere? Mi tartja mozgásban a testfolyadékot? Miféle erek szállítják a vért a sejtekhez, és onnan vissza a szívbe? Mit nevezünk vérkörnek? Hányszor húzódik össze percenként 15-20 C hőmérsékleten az állatok szíve? A folyami kagylóké 24-szer, az éti csigáké 20-40-szer, a folyami ráké 30-40-szer, a macskáké 120-140-szer, az elefánté 25-28-szor. A hajszálerek tízszer vékonyabbak, mint a hajszál. Tapintsd ki a csuklódon az érverésedet! Számold meg, hogy egy perc alatt hányszor ver! Guggolj le egymás után tízszer, és újra számold meg az érverésedet! Jegyezd fel

mind a két számot! 32 - Az ember vérkeringése Az ember keringési rendszerének is a szív a központja. Belőle indulnak ki a verőerek, melyek hajszálerekre ágaznak el. A hajszálerek gyűjtőerekben folytatódnak, és az egyre nagyobb gyűjtőerek szállítják vissza a vért a szívhez. Szívünk ökölnyi izmos szerv. Négy ürege van: felül két pitvar, alul két kamra A kamrák falának izomzata vastagabb, mint a pitvaroké. A szív izomzata ütemesen összehúzódik, majd elernyed, és így keringésben tartja a vért. A szív lüktetése a verőerekben is érezhető Ez a pulzus Az összehúzódás és az elernyedés egy másodpercnél rövidebb idő alatt ismétlődik. Csak a szívizom képes erre az óriási munkára Rostjai nagy erővel, hosszú ideig működnek. Pihenésre azonban a szívizomnak is szüksége van Két összehúzódás között 1/6 másodpercig nyugalmi állapotban van. A pitvarok és a kamrák tökéletes összhangban működnek Amikor a pitvarok

izmai összehúzódnak, a kamrákéi elernyednek. Ezt követően a pitvarok izmai ernyednek el, és a kamrákéi húzódnak össze. Amikor a bal kamra összehúzódik, a benne levő oxigénben gazdag vér a testbe vezető verőérbe préselődik. A vastag, rugalmas falú verőér egyre vékonyabb verőerekre ágazik, majd a szervezetet behálózó hajszálerekben folytatódik. A hajszálerek falán át a vér leadja oxigéntartalmának nagy részét, valamint a tápanyagokat. A szén-dioxidot és a bomlástermékeket viszont felveszi a sejtekből A hajszálerek először vékony, majd fokozatosan vastagodó gyűjtőerekbe vezetnek. Ezeknek a fala általában vékonyabb és kevésbé rugalmas, mint a verőereké. Végül két nagy gyűjtőér a jobb pitvarba viszi a széndioxidban dús vért Ez a nagy vérkör A vér a kis vérkörben frissül fel. A tüdőhólyagocskák falában a hajszálerekből kilép a szén-dioxid, és a vér felveszi az oxigént. A légzőfelületen tehát a

gázok kicserélődnek A kis vérkör szakaszai: jobb kamra, tüdő verőér, a tüdő hajszálérhálózata, tüdő gyűjtőerek, bal pitvar. Innen kerül aztán a vér a bal kamrába, onnan a testbe. A két vérkör tehát a szívben fonódik egymásba A vér egyirányú keringését a szelepszerűen működő billentyűk biztosítják. Billentyű van mindkét oldali pitvar-kamrai, átjáratnál, a verőerek kezdeténél és a gyűjtőerekben is nagyon sok helyen. A billentyűk csak egy irányba engedik áramlani a vért A visszaáramlást a becsapódó billentyűk mindenütt megakadályozzák. A vér csak kevés helyen érintkezik közvetlenül a szervek sejtjeivel. A hajszálerek falán a vérből szűrődik ki a nyirok a sejtek közötti résekbe. A nyirok teremt kapcsolatot a vér és testünk sejtjei között A nyirok is áramlik, csak sokkal lassabban, mint a vér. A sejtek közötti résekből a hajszálvékony nyirokerek gyűjtik össze, melyek egyre nagyobb erekké

egyesülnek. A nyirokvezeték végül a szív közelében az egyik nagy gyűjtőérbe torkollik, és így a nyirok is visszakerül a vérbe. A nyirokerek mentén kisebb-nagyobb nyirokcsomók vannak A torokban és a garatban levő mandulák fontos nyirokszervek. Ezekben akadnak fenn a szervezetbe került kórokozók Legnagyobb nyirokszervünk a lép. Ha szervezetünk fokozottabban működik, például munkát végzünk vagy sportolunk, izmainknak sokkal több vérre van szüksége, mint nyugalomban. Ilyenkor nem csak a szív ver szaporábban, hanem a vérraktározó lépből is kipréselődik a vér. Milyen részei vannak a szívnek? Mi a pulzus? Hol vannak billentyűk a keringési rendszerünkben, és mi a szerepük? Ismertesd a kis vérkört! Ismertesd a nagy vérkört! Honnan származik a nyirok, és mi a szerepe? A verőereket másképpen ütőereknek vagy osztó ereknek is szokták nevezni. Tudományos nevük artéria A gyűjtőereket pedig visszereknek, szaknyelven vénáknak

nevezik. A szív izomszövete felépítésében nagyon hasonlít a vázizmok izomszövetéhez. Mikroszkóp alatt ezen is láthatunk harántcsíkolatot Működésében a belső szervek falában levő simaizomszövetre is hasonlít, mert nem csak nagy erővel húzódik össze, mint a harántcsíkolt izmok, hanem kitartó munkára is képes, mint a simaizomszövet. E különleges tulajdonsága miatt ennek a szövetnek külön neve van: szívizomszövet. A nyugalomban levő egészséges, felnőtt ember percenkénti pulzusszáma átlagosan 72. Különféle betegségek csökkenthetik vagy emelhetik a pulzusszámot A nyirokcsomókat - helytelenül - nyirokmirigyeknek is nevezik, pedig ezek nem mirigyek, nem termelnek váladékot. Nyirokszerv a féregnyúlvány is Ezért szokták a féregnyúlványt a bélcsatorna mandulájának nevezni A féregnyúlvány gyulladása gyakran szükségessé teszi, hogy éppúgy műtéttel távolítsák el, mint a torokmandulát. A vakbélműtét elnevezés

téves, hiszen nem a vakbelet, hanem a féregnyúlványt távolítják el Az emésztés során lebontott tápanyagok közül a fehérje és a cukor a vérbe, a zsír a nyirokba szívódik fel. A szívből az erekbe préselt vér feszíti az erek falát. Ezt nevezzük vérnyomásnak 33 - Az ember vére A felnőtt embernek kb. 5-6 liter vére van Vérünk folyékony és piros A vér is szövet, tehát sejtekből és sejt közötti állományból áll, de sejtközötti állománya folyadék. Ha a vért állni hagyjuk, akkor alul piros, felül világosabb, majdnem színtelen réteg különül el. A sejtek leülepednek, a sejtközötti állomány, a vérnedv pedig felül marad. A vér tehát a sejtektől piros A vérsejtek kétfélék: pirosak és fehérek A pirosak vérfestékkel telt apró korongok, még sejtmagjuk sincs. Vörösvérsejteknek nevezzük őket A fehérvérsejtekben nincs vérfesték, de van magjuk. A vérnek az az egyik legfontosabb működése, hogy a tüdőből a

sejtekhez szállítja az oxigént Ehhez a szükséges, hogy sok oxigént tudjon elnyelni. A vér a vörösvérsejtekben levő vérfesték révén hetvenszer annyi oxigént tud megkötni, mint a víz. A verőerekben keringő oxigénnel telt vér élénk piros, a gyűjtőerekben áramló, szén-dioxidot szállító viszont kékeslila. A szén-dioxidot a vérnedv nyeli el Egy mm3 vérben átlagosan 5 millió vörösvérsejt van. A fehérvérsejtek száma sokkal kevesebb, egy mm3 vérben csak 7000 Egyik fajtájuk állábakkal mozog, átjut az erek falán, és a közelébe kerülő idegen részecskéket, baktériumokat bekebelezi. Ezért az ilyen sejteket falósejteknek nevezik. A falósejtek sok kórokozót pusztítanak el, de ebbe többnyire maguk is belepusztulnak. Vannak olyan fehérvérsejtek is, amelyeknek anyagai közömbösítik a kórokozók méreganyagait Ezek az ellenanyagok, védőanyagok rövidebb-hosszabb ideig megmaradnak a vérben, védettséget biztosítanak a későbbi

fertőzésekkel szemben. Védőanyagok a vérnedvben is vannak A vér tehát szervezetünk második, belső védelmi vonala. A kisebb sebek vérzése néhány perc múlva eláll, mert a vér megalvad A véralvadásnak az a lényege, hogy az erekből kifolyó vérben a vérnedv egyik fehérjéje kicsapódik. Ezt a folyamatot a vörösvérsejteknél is kisebb vérlemezkék indítják el. A vérlemezkéknek sincs sejtmagjuk A kicsapódott fehérjefonalak hálózatában fennakadnak, és eltömik a sérült érfalat. A vörösvérsejtek néhány hónapig, a falósejtek és a vérlemezkék még rövidebb ideig élnek. Folyamatosan keletkeznek és pusztulnak Keletkezésük helye a csontok szivacsos állományában levő vörös csontvelő. Az elpusztult vörösvérsejtek a lépben bomlanak szét. Miféle szövet a vér? Mit szállít a vér sejtközötti állománya? Mi szállítja az oxigént? Mi szállítja a szén-dioxidot? Mitől piros a vér? Miért mondhatjuk a vért a szervezet belső

védelmi vonalának? Mit tudsz a véralvadásról? A vérfesték a zöld színtestekben levő klorofillhoz hasonló kémiai szerkezetű. Tudományos neve hemoglobin A szó első része a vér görög nevéből, második része pedig a gömb latin nevéből ered, mivel ezek a fehérjerészecskék gömbölyűek. Ilja Iljics Mecsnyikqv (1845-1916), Nobel-díjas orosz mikrobiológus fedezte fel az állábakkal mozgó falósejtek biológiai jelentőségét. E sejteket fagocitáknak, az ilyen folyamatot pedig fagocitózisnak nevezte el. Ha valamilyen gyulladás van a szervezetben, akkor a fehérvérsejtek száma megszaporodik. A falósejtek nagyon sok kórokozót pusztítanak el, de közben maguk is elpusztulnak Az elhalt falósejtek és az elpusztult baktériumok tömege a sárgás genny. Ha az ember vörösvérsejtjeit sorba raknánk, olyan hosszú láncot kapnánk, amely négyszer körülérné a Földet. Egy ember összes vörösvérsejtjeinek térfogata kb. 2 dm3, felülete pedig kb

4000 m2, vagyis akkora, mint egy labdarúgópálya fele Csak az emlősök vörösvérsejtjeinek nincs magja. A vörös csontvelőben magvas vörösvérsejtek termelődnek, de mire a vérkeringésbe kerülnek, addigra a sejtmagjuk eltűnik. Ezért szokás a sejtmagos vörösvérsejtektől vörösvértest névvel megkülönböztetni. 34 - Vérátömlesztés, vércsoportok Ha valaki baleset vagy műtét miatt sok vért veszít, szükség van arra, hogy a keringő vér mennyiségét vérátömlesztéssel, transzfúzióval pótolják. Vannak olyan betegségek is, amelyek gyógyításához szintén vérátömlesztésre van szükség. Ezt régebben friss vérrel végezték, ma azonban többnyire tartósított vért, úgynevezett vérkonzervet használnak. A vért vegyszerekkel és különleges mélyhűtéssel minden károsodás nélkül sokáig lehet tárolni. A vérből sokféle gyógyszer is készül Ezért is fontos a véradás Önkéntes véradással sok ember életét menthetjük

meg, vagy gyógyulását segíthetjük elő. Az egészséges felnőtt ember számára a véradás nem jelent különösebb igénybevételt vagy megterhelést. A szervezet már a vérvétel alatt megkezdi az elvesztett vér pótlását. A véradásra jelentkezőket alaposan megvizsgálják, mert csak egészséges embertől vesznek vért. Véradó lehet minden 18-65 éves ember Véradáskor 300-400 cm3 vért vesznek Már évszázadokkal ezelőtt megpróbálkoztak azzal, hogy a nagy vérveszteséget állati vagy emberi vérrel pótolják. Ezek a beavatkozások azonban legtöbbször halállal végződtek. Veszélytelen vérátömlesztést csak a vércsoportok felfedezése óta tudnak végezni. Karl Landsteiner (1868-1943) osztrák kutatóorvos 1900-ban megállapította, hogy az emberek vörösvérsejtjeik tulajdonsága alapján csoportokba oszthatók. Felfedezéséért Nobel-díjat kapott Megállapították, hogy a vörösvérsejtek kétféle fehérjetermészetű anyagot tartalmazhatnak.

Az egyik ilyen anyagot A-val, a másikat B-vel jelölték. aszerint, hogy a vörösvérsejtekben a vagy B típusú anyag van, vagy mindkettő, illetve egyik sem, a következő négy vércsoportot különböztetjük meg: A, B, AB és 0. Azonos csoportba tartozó emberek között veszélytelen a vérátömlesztés, tehát vérátömlesztéskor azonos vércsoportú vért juttatnak a beteg szervezetébe. Ezért minden nagyobb kórházban tárolnak mindegyik vércsoportba tartozó vért. Ha azonban különböző vércsoportba tartozó emberek vére keveredik, akkor a vörösvérsejtek összecsapódnak. Az összecsapódó vörösvérsejtek elzárják az életfontosságú szervek hajszálereit, és bekövetkezik a halál. Hazánkban az Országos Hematológiai és Vér transzfúziós Intézet irányítja és végzi a véradással és vérkonzerválással kapcsolatos munkát. A véradásra vonatkozó felvilágosító és szervező tevékenységben nagy szerepe van a Magyar Vöröskereszt

szervezeteinek és aktivistáinak. 35 - Az anyagszállítással kapcsolatos vizsgálatok Nem Vakok Iskolája tananyag! 1. A növényekben haladó víz útjának megfigyelése Könnyen megfigyelhetjük a víz útját olyan növényekben, amelyeknek a szára üvegszerűen áttetsző. Ilyen a szobai nenyúljhozzám (Impatiens). Ez a közismert cserepes növény azért kapta ezt a nevet, mert ha az érett terméséhez hozzáérünk, az felpattan, és szétszórja a magjait. Kis főzőpohárban piros tintából, tusból vagy eozinfestékből készíts vizes oldatot! Vágj le a növényből egy hajtást, és állítsd a színes oldatba. Néhány perc múlva nézd meg nagyítóval a növény szárát. Mérd meg, milyen magasra jutott a szárban a színes oldat Számítsd ki, mennyi idő alatt érne a színezőanyag a hajtás csúcsáig. 2. A levelek párologtatásának vizsgálata Vágj le valamiféle növényről, például muskátliról, pletykáról három 10-15 cm-es, közel egyforma

hajtást. Az egyik hajtásról egy kivételével szedd le az összes levelet! A másikon hagyj meg három levelet, a harmadikról ne tépj le egyet sem! Helyezd a három hajtást egy-egy kémcsőbe! Töltsd meg a kémcsöveket színültig vízzel. Tégy a hajtások szára mellé egy-egy - a kémcsőnél hosszabb - vékony üvegcsövet! Zárd le a kémcsöveket puha gyurmával! Jelöld meg az üvegcsövön a vízszint magasságát a vizsgálat kezdetén! Mérd meg, hogy 20 perc alatt mennyit csökkent a víz szintje az egyes üvegcsövekben. Próbáld meg kiszámítani, hogy egy levél egy óra alatt mennyi vizet párologtat el. Egy mérleggel egy cserepes növény párologtatásának mértékét még is mérheted 3. A földigiliszta vérkeringésének megfigyelése Egy tisztára mosott, jól fejlett földigilisztát tegyél üveglapra, s nagyítóval figyeld a háti részén végighúzódó piros vonalat, a háti fő eret! Figyeld meg, hogy a háti főér némelyik része időnként

elfehéredik. Ennek az oka, hogy ilyenkor az a rész összehúzódik, és kipréseli magából a vért. Az összehúzódások hátulról fokozatosan haladnak előre. Mérd meg, hogy mennyi idő alatt halad 1 cm-t előre az összehúzódás helye! 4. Az ízeltlábúak keringési rendszerének vizsgálata a vízibolha (Daphnia) az egyszerűbb szervezetű rákok, közé tartozik. Sekély vizeinkben mindenütt előfordul, de díszhal kereskedésben is beszerezhető, mert akváriumi halak etetésére használják. A vízibolha teste átlátszó, tehát élő állapotban is jól vizsgálható, megfigyelhető szervezetének működése. Tégy tárgylemezre egy csepp vizet, és abba szemcseppentővel egy élő vízibolhát, majd fedd le fedőlemezzel. Mikroszkópban a legkisebb nagyítással figyeld meg. A vízibolha testének háti oldalán középen egy zacskó alakú szerv látható, ez a szív. Másodpercenként kb négyszer húzódik össze Mivel nincsenek vérerei, a vért finom

hártyák irányítják a megfelelő helyre. A vérszíntelen, de az áramlását a benne úszó vérsejtek mozgása alapján megfigyelhetjük. Különösen a szív fölött és a szem közelében látható jól a vérsejtek tovahaladása 5. A halak vérkeringésének megfigyelése Erre a vizsgálatra nagyon alkalmasak az akvárium halai közül az apró termetű guppik. Olyan példányt válassz, amelynek a farkúszója nem színes, mert így a festékanyag nem zavarja megfigyelésedet! A halat óvatosan csavard be az akvárium vizében megnedvesített gézbe, majd tedd tárgylemezre. Finom, nedves ecsettel nyisd szét a farkúszó sugarait, cseppents rá vizet, és fedd le fedőlemezzel. Már kis nagyítással is jól látszanak a hajszálerek, és a bennük a gyorsan haladó vérsejtek. Vizsgálat közben időnként nedvesítsd meg a hal testét borító gézt, nehogy kiszáradjon a bőre! A megfigyelés után tedd vissza a halacskát az akváriumba! 6. Az ember vérkeringésével

kapcsolatos számítások Egy felnőtt, nyugalomban levő ember szíve percenként átlagosan 72-t ver. Egy-egy összehúzódáskor a kamrákból kb 80 cm3 vér préselődik az erekbe Számítsd ki, hogy egy perc alatt mennyi vért lök ki magából a szívünk! Ha korábban már kiszámítottad, hogy egy perc alatt mennyi oxigént használ fel a szervezetünk, akkor most már azt is ki tudod számítani, hogy egy liter vér mennyi oxigént tud szállítani. Szíved működését próbáld meg a kezeddel utánozni: percenként 72-szer szorítsd erősen össze a markodat! Próbáld ki, hogy meddig tudod ezt a munkát végezni. Ha már elfáradtál, gondolj arra, hogy a szíved egész életedben így dolgozik. 36 - A kiválasztás Az élőlények az életműködéseik során keletkező bomlástermékeket kiválasztják és eltávolítják magukból. A növények a fölösleges vizet elpárologtatják. A vízben oldott anyagokat azonban nem tudják kibocsátani magukból. Ezért

azokat folyékony vagy kristályos formában sejtjeikbe zárják Innen származik a zárvány név Sok fölösleges anyagtól szabadulnak meg a növények lehulló leveleik révén is. Az állatok folyamatosan távolítják el magukból a bomlástermékeket. Az egysejtűek sejthártyájukon át vagy lüktető üregecskéik működése révén szabadulnak meg a fel nem használt anyagoktól. A soksejtű állatok általában kiválasztó szervükön keresztül adják le a környezetükbe a számukra fölösleges anyagokat. A kiválasztó szervhez a testfolyadék szállítja a bomlástermékeket. A gerincesek bomlástermékeinek vizes oldata a kiválasztás szervrendszerén keresztül ürül ki. A kiürített folyadék a vizelet A vizelet a vesékben termelődik Az ember veséi a hasüreg hátsó falán, a gerincoszlop két oldalán helyezkednek el. A vérből választják ki a káros anyagokat. A félbe vágott vesén kívül vékony kéregállomány, beljebb vastagabb velőállomány,

legbelül pedig a vesemedence látható. A kéregállományban kiválasztott vizelet a velőállomány vékony csatornáin átkerül a vesemedencébe. A vesemedencéből a hosszú húgyvezetékbe jut a vizelet Ez a vezeték a hasüregben lefelé haladva a húgyhólyagba torkollik. A hólyag izmos fala nagyon ki tud tágulni A vesében folyamatosan termelődő vizelet a húgyhólyagban tárolódik. A hólyagból a húgycsövön keresztül naponta 3-4-szer ürül a vizelet. A hólyag és a húgycső határán levő záróizom akaratunktól függően működik Veséink a mérgező bomlástermékekkel együtt a fölösleges vizet is eltávolítják a szervezetünkből. így a vízháztartásunk is egyensúlyban marad. Mi történik a szervezetekben keletkező bomlástermékekkel? Hogyan szabadulnak meg a növények a felesleges anyagoktól? Melyek az ember vizeletkiválasztó szervrendszerének részei? Hol van a húgyvezeték, és hol a húgycső? Miért nem halmozódik fel a folyadék a

szervezetünkben? Milyen anyagokat tartalmaz a vizelet? Ha a húgyhólyagban összegyűlt vizelet feszíti a hólyag falát, akkor jelentkezik a vizelési inger. A veseműködés megismerése és a vesebetegek gyógyítása terén igen nagy érdemeket szerzett Korányi Sándor (1866-1944). A rendelőintézetekben és a kórházakban gyakran végeznek vizeletvizsgálatot, hogy nincs-e valamilyen betegség a szervezetben. A vizeletvizsgálattal a különféle betegségeket is el lehet különíteni egymástól. Nagyon páradús levegőben, amikor párologtatásos vízleadás nem lehetséges, a növények folyadékcseppek formájában választják ki a felesleges vizet. Különösen a levelek szélein, csúcsain figyelhetők meg harmatszerű cseppecskék, például páradús levegőben tartott muskátlin vagy fiatal búza növények levélhegyein. Verejtékmirigyeink sós folyadékot választanak ki Izzadással naponta konyhasó és fél liter víz távozik a szervezetünkből. Az

izzadás tehát nem csak hőszabályozás, hanem kiválasztás is 37 - A vese működése. A művese A vese kéregállományában csak mikroszkóppal látható hajszálérgomolyagok vannak. A gomolyagba belépő kis verőér vastagabb, mint az innen kilépő. Ebből következik, hogy a gomolyag falát olyan nagy nyomással feszíti a vér, hogy egy része átszűrődik rajta. Ez a szűrlet már nem ugyanolyan összetételű, mint a vér, mert a vérsejtek és a fehérjerészecskék nem tudnak áthatolni a gomolyag falán. De még nem is olyan, mint a vizelet, mert a kisebb részecskéjű vegyületek, elsősorban a cukor és a konyhasó, belekerülnek. A gomolyagból kikerülő szűrlet egy több szakaszból álló kanyarulatos csatornába jut. A csatornák több kanyarulat után a vesemedencébe vezető vastagabb csövekbe torkollanak. Mialatt a szűrlet ezt a hosszú, kanyargós utat megteszi, újabb változásokon megy keresztül. A csatornákat a gomolyagból kilépő

hajszálér körülfonja A csatornák falán keresztül visszaszívódnak a hajszálerekbe a szervezet számára még szükséges anyagok. A cukor teljes egészében, a víz és a konyhasó pedig túlnyomó részben visszaszívódik. Ugyanekkor a hajszálerekből a csatornákba kerülnek a vérben maradt káros anyagok. Ilyen módon a vesemedencébe kerülő folyadék már vizelet A művese Ha a vese valamilyen oknál fogva nem működik, akkor a mérgező anyagok fokozatosan felhalmozódnak a vérben, és károsítják a szervezetet. Ha ez a folyamat nem áll meg, bekövetkezik a halál Ilyen esetekben használják a művesét. Ez a méregtelenítést végző bonyolult készülék egy féligáteresztő hártyából, pl cellofánból készített hosszú csőrendszerből áll. Ezen - mintha vese lenne - keresztülvezetik a szervezetből érkező vért. Ezt a csőrendszert egy olyan oldatba, úgynevezett mosófolyadékba helyezik, melynek töménysége kisebb, mint a véré. A kisebb

molekulájú mérgező anyagok a celofánhártyán átáramlanak a vérből a mosófolyadékba. A nagyobb molekulájú anyagok, valamint a vérsejtek azonban nem így a vér megtisztul, megszabadul a mérgező anyagoktól. Bizonyos, a szervezet számára szükséges anyagok viszont a vérbe szívódnak át a mosófolyadékból, ugyanúgy, mint a vese működésekor. Ez a kétirányú áramlás mindaddig tart, amíg a vér és a mosófolyadék közötti töménységkülönbség ki nem egyenlítődik. Ha az edényben levő folyadékot folyamatosan cserélik, akkor a vérből a mérgező anyagok folyamatosan áramlanak a mosófolyadékba, s így a készülék a vese működését helyettesíti. 38 - Anyagcsere A légzés tanulmányozása során megismertük, hogy az élőlények mi módon veszik fel az oxigént. A táplálkozással kapcsolatban a tápanyagok felvételéről is beszéltünk. A légzés és a táplálkozás során tehát különféle anyagok kerülnek a környezetből a

szervezetbe. A szervezet a felvett anyagokat a felhasználás helyére, a sejtekbe szállítja. A sejtekben a szükséges anyagok felhasználódnak, átalakulnak, kicserélődnek, a fölöslegesek pedig részben a légzés, részben a kiválasztás révén visszakerülnek a környezetbe. A szervezetbe kerülő anyagok folytonosan átalakulnak. Egy részük beépül a sejtekbe, más részükből az életműködéshez szükséges energia szabadul fel. Az anyagcsere és az energiaforgalom a legáltalánosabb életjelenség Az anyagcsere és az energiaforgalom egymástól elválaszthatatlanok. Az építő anyagcsere eredményeképpen az élő szervezet állandóan megújul, növekszik, gyarapodik, fejlődik. Az építő anyagcsere eredményeképpen létrejövő összetett, energiadús anyagok egy részét a szervezet lebontja. A lebontó anyagcsere során felszabaduló energiát használja fel a szervezet az életműködésekhez. Az anyagcsere tehát két, egymással ellentétes, építő

és lebontó folyamatból tevődik össze. A sejtek anyagcseréje és energiaforgalma minden életjelenségnek az alapja Melyik a legáltalánosabb életjelenség? Milyen részfolyamatokból tevődik össze a szervezet és a környezet közötti anyagcsere? Milyen részfolyamatokból tevődik össze a sejteken belüli anyagcsere? Honnan származik az életműködésekhez szükséges energia? Mi a lényeges különbség az egysejtű zöldmoszat és a tölgyfa anyagcseréje között? Mi a lényeges különbség az amőba és a szarvasmarha anyagcseréje között? Vannak olyan élőlények, amelyekben az anyagcsere hosszabb-rövidebb ideig mérhetetlenül alacsony szintre csökken. Ilyen lappangó élet állapotban hosszú ideig fennmaradnak a medveállatkák Ezek apró, többnyire mohában élő féregszerű élőlények. Lakóhelyük kiszáradásakor összezsugorodnak, testük jórészt elveszti nedvességtartalmát. Ilyen állapotban évekig életképesek maradnak Ha vízhez jutnak,

felélednek 39 - Összefoglalás Az élőlények csak úgy maradhatnak életben, ha a környezetükkel állandó kölcsönhatásban vannak. A kölcsönhatás egyik formája az állandó anyagcsere. Minden növény és állat, legyen az akár egysejtű vagy soksejtű, különféle anyagokat vesz fel a környezetéből. Az autotróf élőlények csak szervetlenanyagokból, a heterotrófok a szervetlen mellett főleg szerves anyagokból táplálkoznak. A környezetből felvett tápanyagok a felhasználás helyére a sejtekhez szállítódnak, és ott átalakulnak. A szervetlen anyagokból a fotoszintézis során cukor, majd abból fehérjék és zsírszerű anyagok keletkeznek. A zöld növények ezekből az anyagokból építik fel saját testüket, s ezek az anyagok a heterotróf élőlények tápanyagai is. A különféle életműködések energiaigényes folyamatok. Az energiát az élőlények a testükben levő szerves vegyületek elégetéséből nyerik Az égéshez szükséges

oxigént is a környezetükből veszik fel. Az energiatermelő folyamatok során keletkezett égéstermékeket és bomlástermékeket az élőlények- kiválasztják magukból, azaz a számukra fölösleges az anyagokat a környezetükbe adják le. A hajtásos növények a tápanyagaikat a gyökéren keresztül a talajból és a levélen keresztül a levegőből veszik fel. A felvett szervetlen anyagokból a Nap energiájának felhasználásával a zöld színtestet tartalmazó sejtekben épül fel a szerves anyag. Energiatermelő lebontás éjjel-nappal minden sejtben folyik. Az ehhez szükséges oxigén és a termelődő szén-dioxid a gázcserenyílásokon áramlik be, illetve ki. A bomlástermékek a sejtekben, mint zárványok választódnak ki A felesleges víz pedig elpárolog A legtöbb soksejtű állat a táplálékát a bélcsatornájában emészti meg, azaz teszi felszívhatóvá. A felszívott tápanyag a keringési rendszer révén jut el a sejtekhez. A sejtekbe jutott

szerves anyagok egy részéből az élőlény saját testét építi fel, más részéből az életfolyamataihoz szükséges energiát nyeri. Az energiatermelő folyamatokhoz elengedhetetlen gázcsere a légzőszervek felületén történik. A sejtekben keletkező bomlástermékek a kiválasztó szerven keresztül, az emészthetetlen salakanyagok a bélcsatornából a külvilágba ürülnek. A SZAPORODÁS ÉS AZ EGYEDFEJLŐDÉS 40 - A növények szaporodása A növények és az állatok mozognak, lélegeznek, táplálkoznak, kiválasztanak. Ezekkel az önfenntartó működésekkel biztosítják egyedi létüket. A faj fennmaradását az élőlények szaporodása biztosítja Az egysejtű moszatok kettéosztódnak. így egyetlen sejtből két azonos sejt keletkezik A bonyolultabb testű növények nem így szaporodnak. Ezekben szaporítósejtek, ivarsejtek fejlődnek Az ivarsejtek összeolvadnak, és új növény fejlődik belőlük. Az ivaros szaporodás lényege tehát két

ivarsejt egyesülése A moszatok ivartalan szaporodásának viszont az a lényege, hogy egy sejtből kettő keletkezik. Az ivarsejtek általában ivarszervekben termelődnek. A virágos növények ivarszerve, szaporítószerve a virág A gyökér, a szár és a levél a növény önfenntartó szervei. A virág virágtengelyen ül A virágtengely alsó része a hosszabb-rövidebb kocsány Felső része a kiszélesedett vacok. Ezen helyezkednek el a virágtakaró levelei és ivarlevelei A paradicsom, a mezei zsálya, a barackfa és még sok más növény virágjának takarólevelei kétfélék. A csészelevelek zöldek, a párta sziromlevelei színesek. A hóvirág takarólevelei egyformaszínűek, ezeket együtt lepelnek nevezzük A virág hím ivarlevele a porzó. Részei a porzószál és a portok A portokban fejlődik a virágpor A virágporban keletkezik a hímivarsejt. A női ivarlevél a termő Részei a bibe, a bibeszál és a magház A magház belsejében fejlődik ki a női

ivarsejt, másik nevén a petesejt. Sorold fel a növény önfenntartó szerveit! Miféle szerve a növénynek a virág? Nevezd meg a virág részeit! Hol keletkezik a hímivarsejt, és hol a petesejt? Az ivar szót a köznyelvben nemigen használjuk. Csak a múlt században alkották a nyelvújítók, éppúgy, mint a rovar vagy a szivar szót. A szivar nyilvánvalóan a szív igéből származik, a rovar szó eredete kevésbé közismert: a "rovátkolt" állat kifejezésből alkották. A köznyelvben is mondják: a halak ívnak, a madarak gondozzák ivadékaikat, az emlősök egyszerre született kölykei egyívásúak. Az ivar szó képzésére azért volt szükség, mert a sexus latin kifejezés magyar megfelelője, a nem, kettősértelmű, nemcsak hímnemű-nőnemű jelentése van, hanem a nemzetség szónak is ez a rövid alakja. Érdekes, hogy az ivar, ivaros szó nem ment át a köznyelvbe, a szex, szexuális kifejezések viszont teljesen mindennapossá váltak. A

zuzmók telepei részekre darabolódnak Ezeket aztán a szél, a vízkülönböző helyekre viszi, s ott új zuzmóegyeddé egészülnek ki. A spóra nem ivarsejt, hanem ivartalan szaporítósejt. Tanultuk, hogy a gombák, mohák és a harasztok spórával szaporodnak A moszatok is képesek ivaros szaporodásra. Ilyenkor azonban nem jönnek létre ivarsejtek, hanem a két sejt anyaga egyesül egymással. Sok növény virágai nem egyenként állnak, hanem többkevesebb virág virágzattá tömörül A szőlő virágocskái fürtvirágzatot, a búzáé kalászt, a fűzfáé barkát, a nádé bugavirágzatot alkotnak. Az olyan virágot, amelyben porzó és termő egyaránt van, kétivarú virágnak nevezzük. Ha viszont csak egyféle ivarlevelet tartalmaz a virág, akkor vagy porzós, vagy termős virágról beszélünk. Az olyan növényt, amelyen a porzós és a termős virágok egy növényen "laknak", egylakinak nevezzük. Tanultuk, hogy a tölgyfa és az erdei fenyő

egylaki növények. Ha a különböző nemű virágok két különböző egyeden fejlődnek, akkor a növény kétlaki, ilyen a fűzfa. A virágok sokféle alakja, színe, illata csupa gyönyörűség Nincs olyan nép a Földön, amely ruháját, lakását, kertjét ne díszítené virággal. Virággal köszöntjük az újszülöttek édesanyját, és virággal búcsúzunk az elhunytaktól. Virággal kedveskedünk azoknak, akiket szeretünk A virágüzletek leggyakoribb virágai: a rózsa, a szegfű, a tulipán, a jácint, a krizantém. A virágoskertek kedvelt virágai: a muskátli, a rezeda, a nárcisz, a liliom, az őszirózsa, a rozmaring és még sok más. A vadvirágok közül szemet vidító a hóvirág, az ibolya, a nefelejcs, a kankalin, a pipacs, a búzavirág. A vadvirág is szép a maga helyén A legkisebb virágos növény a vízidara Nálunk is él a Ráckevei (Soroksári) Dunában. Az egész növény csak 1 mm-es Mekkora lehet a virága? A rovarok a virágporért és a

nektárért keresik fel a virágokat, azzal táplálkoznak. A virágporban sok a tápanyag és vitamin, a nektárban sok cukor van. A vadgesztenyevirág nektárjának 69 %-a, a cseresznyevirágénak 35 %-a, az almavirágénak 21 %-a cukor. Nézz utána az ötödik osztályos Környezetismeret könyvedben, hogy miként porzódik meg a kökény, a mezei zsálya és miként a gyékény, illetve a hínáros békaszőlő. A hatodik osztályos biológiakönyvedből tanulmányozd át a kolibrivel foglalkozó részt! 41 - A megporzás és a megtermékenyítés A virágos növények csak akkor hoznak magot, ha a termőt a virágpor megporozza, majd a petesejtet a hímivarsejt megtermékenyíti. Legtöbb virág nem saját virágporával, hanem egy másik, azonos fajú növény virágporával porzódik és termékenyül meg. A meggyfa, pl csak akkor terem, ha a közelben van egy másik meggyfa is. Az önbeporzás tehát ritka jelenség A kölcsönös beporzás viszont gyakori Egyik virágról

a másikra többféle módon juthat el a virágpor. Átsodorhatja a víz, mint a hínáros békaszőlőét, vagy a szél, mint a tölgyfáét, és átvihetik az állatok is. A vízporozta, és a szélporozta növények apró virágainak színe nem feltűnő, portokjaiban sok a virágpor, s áltatában nem illatosak. Az állat porozta növények között legtöbb a rovarok által megporzott virág. Az ilyenek nagyok, feltűnőek, színesek, gyakran illatosak, nektár van bennük A rovarok ezért keresik fel őket. A legtöbb virág nektárjához csak akkor férhetnek hozzá, ha testüket a porzókhoz és a termőhöz súrolva a virágport a bibére juttatják. A megporzást elősegíti, hogy a virágporszemek könnyűek, tapadósak, és az érett bibe nedves. A megporzás nem azonos a megtermékenyítéssel A bibére került virágporszem a bibe ragadós nedvében tömlőt hajt, és a bibeszálon keresztül behatol a magkezdemény csírazsákjába. Amikor a virágportömlő vége leér

a csírazsákba, akkor a benne levő két hímivarsejt kiválik, és az egyik a petesejttel, a másik a csírazsák központi sejtjével egyesül. A megtermékenyült petesejtből fejlődik az új egyed, a másik hímivarsejttel egyesült központi sejt osztódásaiból pedig táplálószövet képződik. Ahány magkezdemény petesejtje termékenyül meg, annyi mag fejlődik a termőben. Mi a megporzás lényege? Miféle módokon történhet a megporzás? Miből következtethetünk a megporzás módjára? Mi a megtermékenyítés lényege? Mi történik a csírazsákba jutó két hímivarsejttel? Hány mag fejlődik egy virágban? A legnagyobb virág Indonézia erdeiben nyílik. Rafflézia a neve Átmérője meghaladja az 1 métert Fák tövén, gyökerein élősködik. Nem szép virág, és dögszagot áraszt Megporzását a szagra odasereglő legyek végzik Trópusi tájakon a madarak, a denevérek és a csigák is részt vesznek a virágok megporzásában. A gyorsan szaporodó

emberiség táplálkozásának alapja ma is a növénytermesztés. A növénytermesztők, növénynemesítők a különböző fajták virágait mesterséges úton porozzák meg, s így állítanak elő bővebben termő, az időjárásnak és a kártevőknek ellenálló újabb fajtákat. Ha mezőgazdasági technikát is tanultál, akkor a következő órára nézd át a technikakönyveidből, hogyan szaporíthatók a termesztett növények. Ha nem, akkor érdeklődd meg! Az állatok szaporodása című órára nézz utána, hogyan szaporodik a papucsállatka, a földigiliszta, a cserebogár, a dévérkeszeg, a házityúk és a szarvasmarha. 42 - Az ivartalan szaporítás A virágos növények új egyede a két ivarsejt egyesüléséből keletkezik. Vannak azonban olyan virágos növények, amelyek nemcsak magról szaporíthatók. Elég, pl a fűzfa hajtásának egy darabját a talajba dugni, az ott meggyökeresedik, és új fűzfa fejlődik belőle. Az ilyen szaporítás folyamán

nem az ivarsejtek egyesülése után fejlődik az új egyed. Ilyenkor tehát nem ivaros, hanem ivartalan szaporítás megy végbe A növénytermesztő emberek már régen rájöttek arra, hogy ivartalan szaporítással egyszerűbben és gyorsabban szaporítható némelyik növény. Az ivartalan szaporításnak többféle módja van Gyökérdarabokkal szaporítható az akácfa, a cseresznyefa és a szilvafa. Dugványozással szaporítható a fűzfán kívül a szőlő, a málna, a ribizli és sok dísznövény. Ivartalan szaporítási mód az oltás is Ennek az a lényege, hogy két növény szárának egy-egy részét összenövesztik. A gyökeres növény az alany, erre oltják az oltóvesszőt Az oltóvesszőt a termesztésre szánt növényről vágják le. A kettőből összenövesztett növény az oltvány Oltás a szemzés is, de ilyenkor csak egy rügyet - szemet - illesztenek az alany héja alá, ebből fejlődik új hajtás. Oltással és szemzéssel meglehet változtatni sok

termesztett növény tulajdonságát. Ezek a tapasztalatok vezették rá az embereket a növénynemesítésre. Kiváló magyar gyümölcs-nemesítő volt Budai József (1851-1939), aki 138 új gyümölcsfajtát hozott létre, leginkább almatermesztéssel foglalkozott. Kiváló gyümölcsnemesítő volt Magyar Gyula (18841945) is Entz Ferenc (1805-1877) a hazai kertészet úttörője, kiváló szőlész volt Legnagyobb hazai szőlőnemesítőnk Mathiász János volt (1838-1921). 1300 új szőlőfajtát kísérletezett ki Fleischmann Rudolf (1879-1950) 481 búzafajtát nemesített. Baross László (1865-1938) és Székács Elemér (1870-1938) szintén gabonafélék nemesítésével szereztek hírnevét határainkon túl is. A növénynemesítésnek nagy mestere volt Ivan Vlagyimirovics Micsurin (1855-1935), a kiváló kutató és kertész. Különösen gyümölcsök nemesítésével foglalkozott sikerrel. A dísznövényeket egy kis ügyességgel magad is szaporíthatod Éles késsel

vágj le levélről vagy szárról egy részt, és dugd kimosott homokba. A dugványokat olyan helyre tedd, ahol elegendő fényt kapnak, de nem süti a Nap. Mivel a dugványoknak még nincs gyökerük, könnyen kiszáradnak Ezért állandó párás környezetet kell biztosítanod: a dugványt takard le egy befőttesüveggel. A dugványok általában két-három hét alatt meggyökeresednek. Csak ezután érdemes a növényeket óvatosan kiemelni a homokból és átültetni kerti földbe. Hajtásdugvánnyal a fukszia, a hortenzia, a muskátli és a pletyka szaporítható Fiatal sarjaival nagyon gyorsan szaporítjuk a zöldikét és a borostyánt is. Levéldugvánnyal könnyen szaporíthatod a fokföldi ibolyát A tövénél levágott levelet néhány napig tartsd hűvös helyen, s csak ezután tűzd levélnyelével nedves homokba. A király begónia leveléből több új növény is fejleszthető. Ehhez a levágott levelek fonákját az erek elágazásánál 12 cm hosszan vagdald be

Ezután az egész levelet fektesd nedves homokra, és néhány kaviccsal szorítsd le! Fedd le befőttesüveggel, hogy állandóan párás legyen a környezete! Dísznövények szaporításáról szóló könyvek kaphatók a boltokban, és megtalálhatók a legtöbb könyvtárban is. 43 - Az állatok szaporodása Az egysejtű állatok általában ivartalanul, osztódással, a soksejtűek ivarosan szaporodnak. Az ivarsejtek az ivarszervekben termelődnek. A hím állatok ivarszerve a here, a nőstényeké a petefészek Utód akkor kezd fejlődni, ha a hímivarsejt megtermékenyíti a női ivarsejtet, a petesejtet. Az állatok hímivarsejtje többnyire kisebb, mint a petesejt, vékony, fonálszerű sejtképződmény. Önállóan mozognak és jutnak el a petesejthez A nagy magvú petesejt nem mozog, de rengeteg tápanyag halmozódik fel benne. Ettől olyan nagy A csalánozók, a férgek, a halak és a legtöbb kétéltű petesejtje az állat testén kívül termékenyül meg. Az

ízeltlábúak, a puhatestűek, a hüllők, a madarak és az emlősök testén belül egyesül a hímivarsejt a petesejttel. A megtermékenyített petesejt neve: zigóta. Az emlősök zigótája az anya testében, a többi állaté az anya testén kívül fejlődik. A szabadba lerakott zigótát sok tápanyag - szikanyag - veszi körül Ebből táplálkozik a fejlődő utód A férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, kétéltűek petét, a halak ikrát raknak, a hüllők és a madarak pedig tojást tojnak. A hüllők tojásának lágy a héja - a krokodilok kivételével - a madaraké kemény, mésztartalmú. Az emlősök utódai anyjuk méhében fejlődnek. Az anyaméh nemcsak védi, hanem táplálja is a magzatot Miben különbözik a petesejt a hímivarsejttől? Mi a zigóta? Mi a neve a hímivarszervnek, és mi a női ivarszervnek? Hol termelődik a petesejt? Mi a különbség a külső és a belső megtermékenyítés között? Mit tudsz az anyaméhről? A különböző

ízeltlábúak nagyon különböző számú petét raknak. A folyami rák 100-300 petét rak, a hasonló méretű tengeri rák, a homár 5000 db-ot. A galacsinhajtó bogár mindössze 3 petét helyez el egy trágyagalacsinba A ponty 200-700 ezer petét rak, az óriásteknős 10-15, a krokodil 20-100 tojást tojik. A házityúk némelyik fajtája jó táplálás esetén évente 250 tojást is tojik. A kutya 3-12, a róka 2-7, a szarvasmarha 1 utódot hoz a világra egy alkalommal. A zigóta görög eredetű szó, jelentése: összekötött Szinte minden állat apportban vannak olyan fajok, amelyek utódai elevenen jönnek a világra. A levéltetvek, sok akváriumi díszhal, a foltos szalamandra, az óriáskígyók testükben hordozzák a megtermékenyített petéket, itt is fejlődnek ki az utódok. Ez az ál elevenszülés 44 - Az ember szaporító szervrendszere Az ember emlős lény, az emlősökhöz hasonlóan szaporodik. A hímivarsejtek a férfiak ivarszervében, a herében

termelődnek. A herék tojásdad alakú szervek, a hasüregen kívül, a herezacskóban helyezkednek el A herékben folyamatosan keletkeznek a hímivarsejtek. Ezeknek a sejteknek a felépítése - működésüknek megfelelően - jelentősen megváltozott. Három fő részük van A fej lényegében a sejtmag Ez termékenyíti meg a petesejtet. A nyak a mozgás irányítója, a farok a mozgás végrehajtója A hímivarsejtek a mellékherében raktározódnak. A női ivarsejtek a két petefészekben termelődnek A petefészekben igen sok éretlen petesejt található. A két petefészekben 28 naponként felváltva érik meg egy-egy petesejt A két petevezeték a méhbe nyílik. A méh izmos falú, tágulásra képes szerv Belül nyálkahártya béleli A méh a hüvelyben folytatódik A hüvely izmos falú, redőzött, nyálkahártyával bélelt csatorna. Külső nyílását szeméremajkak fedik Közösülés alkalmával a hímvessző a hüvelybe hatol. A hímvessző belsejében

véröblök vannak Ha ezek megtelnek vérrel, megduzzad. A húgycső a hímvessző alsó részében fut, és a szabadba nyílik A hímivarsejtek közösüléskor a húgycsövön keresztül a hüvelybe jutnak. A hímivarsejtek a méhen keresztül a petevezetékbe vándorolnak. Általában itt történik a megtermékenyítés A peteéréssel párhuzamosan a méh nyálkahártyája megduzzad, szinte "felkészül" a zigóta befogadására. Ha azonban az érett petesejt nem termékenyül meg, akkor nem tapad meg a méh falában. A méh nyálkahártyájának erei ilyenkor megrepednek, ezért vérzés keletkezik. Ezt az általában 28 naponként bekövetkező, rendszeresen ismétlődő vérzést menstruációnak nevezzük. Nemi életre csak a felnőtt, egészséges szervezet alkalmas Míg a szaporodás az állatvilágban ösztönös folyamat, az embernél érzelemmel áthatott, felelősségteljes tevékenység. Mely szervek alkotják a férfiszaporító-szervrendszerét? Sorold fel a

női szaporító-szervrendszer részeit! A női szaporítószerv-rendszer melyik részében termékenyül meg a pete-sejt? Mi történik a női szaporító-szervrendszerben, ha az érett petesejt nem termékenyül meg? Mi a különbség a férfi és a nő ivarszervének működése között? Az ember hímivarsejtje kb. 0, 05 mm hosszú A petesejt átmérője kb 0, 1 mm A herékből kivezető kanyargós csatornákhoz járulékos mirigyek is csatlakoznak. A dülmirigy (vagy másik nevén prosztata) az ondóhólyagok váladéka a kiürülő hímivarsejtekhez keveredve alkotja az ondót. Az érett petesejt a petefészekből a két menstruáció között, félidőben szabadul ki. Az érett petesejt kiszabadulását nevezik ovulóciónuk 45 - Az ember szaporodása A születés pillanatában, a leánygyermek petefészkében kb. kétmillió éretlen petesejt található Ebből a rengeteg sejtből a női szervezet egész élete során mindössze kb. 400 petesejt érik meg, válik

megtermékenyítésre alkalmassá. Ezek közül is nagyon kevés, alig néhány termékenyül meg A petefészekben levő éretlen petesejtek életkora azonos az illető nő életkorával. Az idősebb anya petesejtjét több károsodás érheti, mint a fiatalét Ezt a családtervezéskor figyelembe kell venni. A hímivarsejtek vagy más néven spermiumok, a herék kanyarulatos csatornácskáiban keletkeznek. Ezek a rendkívül kicsiny, mikroszkopikus méretű csatornácskák nagyon hosszúak, egy-egy herében elérheti az 1000 m-t is. A herében folyamatosan termelődnek a spermiumok, a serdülőkortól a késői öregkorig. Egy-egy közösüléskor kb 300-350 millió hímivarsejt hagyja el a férfi szervezetét. A töméntelen sok spermium, mintha kötelékben úszna, úgy közelít a petesejt felé A hímivarsejtek általában egy óra alatt jutnak el a petevezetékbe. A sokmillió hímivarsejt közül mindössze egy hatol be feji részével a petesejtbe. A többi spermium elpusztul

Az utód neme a megtermékenyülés pillanatában dől el A családtervezés érdekében bizonyos időszakokban szükség lehet fogamzásgátlásra, azaz olyan eljárásra, amely megakadályozza a pete megtermékenyülését. Minden fogamzásgátló eljárással szemben az a követelmény, hogy ne legyen ártalmas az egészségre, és ha a fogamzás mégis bekövetkezik, ne károsítsa a magzatot. A meddőség azt jelenti, hogy tartós, rendszeres fogamzásgátlás nélküli nemi együttélés ellenére sem következik be fogamzás. Lehetséges, hogy a nő életében még soha nem történt fogamzás, de az is előfordulhat, hogy terhességek vagy szülések után később következik be a fogamzásmentes időszak. A szakemberek megállapították, hogy a meddő házasságoknak mintegy 40 % -ában a férfi, 50 %-ában a nő az oka, 10 %-ában pedig együttesen okai a gyermektelenségnek. Az orvostudomány ma már jelentős sikereket ér el a meddőség megszüntetésében A meddőség

gyakori oka, hogy a petevezeték elzáródik. így az érett petéhez nem tudnak eljutni a spermiumok, nem történhet megtermékenyülés. A bonyolult eljárással lehet segíteni Az asszony menstruációinak időpontját ismerve, pontosan meghatározott időben, a hasfalon át egy különleges műszerrel leszívják a petefészek felületéről az érett petesejtet, és különleges tápfolyadékban, életben tartják. A petesejt épségét gondosan ellenőrzik, majd megtermékenyítik a férj spermiumaival. Ez mesterséges megtermékenyítés A megtermékenyült sejtet más tápfolyadékban tartják tovább, biztosítva a zigóta egészséges fejlődését. Néhány nap múlva az egyedfejlődés elején levő kis szervezetet az üvegedényből óvatosan beültetik az anya méhébe, ahol az tovább fejlődik. Az ezzel az eljárással életre hozott újszülötteket nevezik "lombikbébiknek" Az egy terhességből született utódokat ikreknek nevezzük. Egypetéjű ikrek

születnek, ha a zigóta továbbfejlődése elején kettéválik Ilyenkor az utódok nemükben és minden egyéb tulajdonságukban megegyeznek. Kétpetéjű ikrek akkor születnek, ha egy időben két petesejt termékenyül meg, s ezek a méhben egymás mellett fejlődnek. Az ilyen ikrek csak annyira hasonlítanak egymáshoz, mint általában a testvérek, hiszen csak abban különböznek az eltérő korú testvérektől, hogy egy időben születtek. Ha az ikrek különböző neműek, akkor feltétlenül kétpetéjűek Az ikerszülés meglehetősen ritka esemény. Megfigyelések szerint minden 80 terhesség ikerterhesség Hármas ikrek pedig csak 802 szülésből egyben fordulnak elő. Magyarországon születtek már egészséges négyes-, sőt ötös ikrek is. 46 - A mag és a termés A megtermékenyítés után a virág takarólevelei és porzói elhervadnak, lehullanak, a termő magháza pedig lassanként terméssé alakul. A megtermékenyüléskor egy új növény élete

kezdődik, mert a megtermékenyített petesejt - a zigóta - gyorsan osztódni kezd, és csírává fejlődik, a megtermékenyített központi sejt pedig táplálószövetté alakul. A magkezdemény burkából képződik a maghéj így lesz a magkezdeményből mag, így keletkezik az anyanövény utóda. Ahogy a mag érik, egyre több vizet veszít, s a benne levő csíraszunnyadó, nyugalmi állapotba kerül. Növekedése teljesen szünetel A lélegzése és minden más anyagcsere-folyamata nagyon lelassul, de nem áll meg. A mag részeit legjobban a bab magján tanulmányozhatjuk A magot a maghéj burkolja be. A beáztatott babszemekről a maghéj könnyen lehúzható A maghéjon belül van a csíra A csíra részei a rügyecske, a gyököcske és a sziklevelek. A csupasz babszem kétfelé válik A két vastag fél babszem a két sziklevél. A bab csírájában, főleg a két sziklevélben van elraktározva a növekedéshez, fejlődéshez szükséges táplálék. A búzaszemről és

a kukoricaszemről nem lehet lefejteni a maghéjat, hiszen a búzaszem nem mag, hanem termés. Benne a termésfal és a maghéj összenőtt, nem lehet őket szétválasztani A mag legnagyobb része lisztes táplálószövet. A kihegyesedő alsó zugban találjuk meg a rügyecskét és a gyököcskét Rájuk borul pajzsszerűen az egyetlen domború sziklevél. Ez csupán közvetíti a tápanyagokat, a rügyecskéhez és a gyököcskéhez. Vannak olyan növények, amelyeknek termése csak a magházból alakul ki Másoké azonban nemcsak a magházból képződik, hanem részt vesz abban a virág más része is, például a vacok és a kocsány. A nyitvatermő növényeknek nincs termésük, hiszen a termőjük is hiányzik. A nyitott termőlevélen fejlődnek a fenyők szárnyas magjai. A termések és bennük a magok elterjesztését a szél, az állatok és az ember végzi A termések alakja, berendezése elárulja terjedésük módját. A széllel terjedő terméseknek különféle

repítőkészülékük - bóbita, hártya - van. A csonthéjasok termését az állatok le is nyelhetik, mert magjuk a bélcsatornából trágyájukkal csíraképesen hullik a talajra. Igen sok termés ragadós, horgas, tüskés felületével tapad az állatok szőrére, tollára, s csak jókora "utazás" után hullik le valahol. Egyik-másik termés fala megszáradva olyan erővel pattan szét, hogy érett magvait messze maga köré szórja. A termő melyik részéből melyik része fejlődik a termésnek? Sorold föl a mag részeit! Miből áll a csíra? Mi a különbség a termés és a mag között? Mi a különbség a babszem és a búzaszem között? Hol helyezkedik el a babban, és hol a búzában a tartaléktáplálék? A napraforgó, a tök, a kender, a len magjában, a sziklevelekben sok az olaj. Ezek olajos magvak A gabonafélék magjában sok keményítő van. Szinte hihetetlen, hogy van 15-16 kg-os mag is a világon Az Indiaióceán egyik szigetcsoportján élő

pálma termi ezt a nagy magot Csodadiónak, kettős kókusznak nevezik Tíz év alatt érik meg. Éretlenül ehető és jó ízű Sok növény magját, pl az ibolyáét a hangyák terjesztik A magon levő húsos részt fogyasztják, de a magot nem sértik meg, viszont különböző távolságokra széthordják, elterjesztik. Ismerünk saját magukat terjesztő növényeket is. Ilyen önterjesztő növény, pl az akác Ha hüvelye kiszárad, felreped a termésfal, s a magvak szétrepülnek. A nenyúljhozzám nevű növény is önterjesztő Az a termés, amelyik csak a magházból alakul ki: valódi termés. Valódi termése van, pl a paradicsomnak, a paprikának, a lucernának és a szilvafának. Néhány növénynek a termése azonban nem csak a magházhól képződik, hanem részt vesz abban a virág más része is. Az ilyen termést áltermésnek mondjuk Áltermése van az almafának, a szamócának, az eperfának és a vadrózsának. A termés kettősjelentésű szó Jelenti a

virágból fejlődő magot védő, terjesztő képződményt, a növény termését. De jelenti az emberek és az állatok számára szükséges, betakarított növényi részeket is. Ilyen értelemben mondjuk például, hogy az idén jó volt a burgonya-, a lucerna- vagy a cukorrépatermés. A termések lehetnek húsosak vagy szárazak Húsos a szilvafa csonthéjas termése, a szőlő és a paradicsom bogyótermése, az alma és a körte almatermése. Száraz a tölgyfa makktermése, a bab és a lucerna hüvelytermése, a fejeskáposzta és rokonainak becőtermése, a búza és a kukorica szemtermése. Azokat a terméseket, amelyeket nyersen fogyasztunk, és általában édes ízűek, gyümölcsöknek nevezzük. 47 - A csírázás és a növényi szervek kialakulása A magvakban nagyon kevés a nedvesség, mert érés közben csaknem teljesen kiszáradnak. Ha megfelelő hőmérsékleten levegő (oxigén) és vízéri az egészséges, érett magot, akkor megindul benne a

csírázás folyamata. Ez azzal kezdődik, hogy a maghéj átereszti a nedvességet, a száraz táplálószövet vagy a sziklevelek pedig azt magukba szívják. A mag erősen megduzzad, és sok bonyolult kémiai folyamat indul meg benne Az elraktározott keményítő például vízben oldódó cukorrá alakul, és a gyököcskéhez, valamint a rügyecskéhez áramlik. A gyököcske és a rügyecske sejtjei vékony falúak, sok bennük a plazma, és nagy a sejtmagjuk. Gyors osztódásra képesek. Ezért nevezzük a bennük levő szövetet osztódószövetnek Ha a csíra sejtjei osztódni kezdenek, megindul a növekedés, vagyis a mag kicsírázik. Valamennyi csírázó magból először a gyököcske bújik elő, és lefelé fordul. Ezzel a csírázó magot a talajhoz rögzíti A rügyecske éppen ellenkezőleg, mindig felfelé, a fény felé növekszik. A magban felgyülemlett táplálék addig elegendő, míg a csíranövény gyökeret nem ereszt, és néhány zöld leveles kis

hajtást nem növeszt. Az egyszikű magok táplálószövete és a kétszikűek sziklevele ilyenkorra már üres, összetöppedt. A csíranövényből palánta fejlődött A palánta már önállóan táplálkozik Ahogy a gyököcskéből kialakul a gyökérzet és a rügyecskéből a hajtás, a bennük levő osztódószövet sejtjeinek alakja és működése is megváltozik. Az osztódószövetből bőrszövet, különféle alapszövet és szállítószövet fejlődik. Mivel ezeknek a szöveteknek a sejtjei nem képesek osztódni, állandósult szöveteknek nevezzük őket Az állandósult szövetek sejtjei addig növekednek, amíg a növény szervei el nem érik végleges nagyságukat. Mi szükséges ahhoz, hogy a magvak kicsírázzanak? Hogyan folyik a csírázás? Milyen szövet alkotja a rügyecskét és a gyököcskét? Milyenek az osztódó szövet sejtjei? Miféle szövetek fejlődnek az osztódó szövetből? Sorold fel az állandósult szöveteket! Mi jellemző minden

állandósult szövet sejtjeire? Mikor mondhatjuk, hogy a csíranövényből palánta fejlődött? Tennivaló: Egy vékony falú orvosságos üveget tölts meg szorosan érett borsó- vagy bab magvakkal. Azután töltsd tele az üveget langyos vízzel. A vizet időnként pótold Figyeld meg, mi történik kb 24 óra múltával A frissen kialakult mag nem képes azonnal csírázni. Több-kevesebb nyugalmi időszakra van szüksége Ez alatt utóérésen megy keresztül. Ekkor olyan folyamatok zajlanak le benne, amelyek képessé teszik a csirát a továbbfejlődésre A nyugalmi időszak időtartama a különféle növényfajoknál eltérő. A csírázóképességüket sem egyformán őrzik meg a magok. A fűzfa magjai csak néhány napig, a búzaszem azonban több évig, a bab magja pedig évtizedekig megtartja csírázóképességét. A kókuszdió 7-8 éven átsodródhat a tengeren, s ennyi idő alatt sem veszíti el csírázóképességét. Ha azután partot ér, és kedvező

körülmények, közé jut, kicsírázik. 48 - A csírázással kapcsolatos kísérletek Eddigi tanulmányaink folyamán a növényeknek nagyon sok tulajdonságát figyeltük már meg. Megfigyeltük például a magvakat. Leírtuk a mag részeit: a maghéjat, a sziklevelet, a rügyecskét és a gyököcskét Összehasonlítottuk az egyszikű búza szemtermését a kétszikű bab termésének magjával. Megfigyeltük a csírázás folyamatát is, és megállapítottuk, hogy ha az érett mag talajba jut, ott kedvező körülmények között kicsírázott. A megfigyelt jelenségek leírása és összehasonlítása nemcsak a tanulás fontos módja, hanem a kutató tudósok nélkülözhetetlen munkamódszere is. Találkozunk olyan bonyolultabb folyamatokkal is, amelyeket természetes körülmények között végzett megfigyeléssel nem tudunk megérteni. Ezeket úgy deríthetik ki a kutatók, hogy a körülményeket maguk biztosítják. Az ilyen mesterséges körülmények között

végzett megfigyeléseket nevezzük kísérleteknek. Tulajdonképpen minden kísérlet a természethez intézett kérdés Ha a kérdést jól fogalmazzuk meg, vagyis ha a kísérlet körülményeit helyesen készítjük elő, akkor megfigyeléseinkkel, méréseinkkel helyes válaszokhoz jutunk. A bab csírázását már alsóbb osztályokban is megfigyelted. Ez tehát nem valami különleges látvány, de azért alkalmas arra, hogy a kísérletező módszer lényegét megértsük. Arra a kérdésre keresünk választ, melyek azok a kedvező körülmények, amelyek a magvak csírázásához szükségesek. Most az a feladatunk, hogy szabatos kísérletekkel határozzuk meg a csírázás kedvező körülményeit. Már korábban megfigyeltük, hogy a csírázáshoz nedvesség szükséges. Kísérletek segítségével határozzuk meg, milyen nedvesség, vagyis milyen folyadék, milyen oldat kedvező a növények magvainak csírázásához. Kérdésünkre akkor kapunk választ, ha több

érett, egészséges idei babszemet különböző oldatokban, de egyébként teljesen azonos körülmények között csíráztatunk. 1 Eddigi tanulmányaink során kútvízzel vagy csapvízzel nedvesítettük meg a vattát Most állítsunk be olyan csíráztatást is, amelyhez savanyú, lúgos, cukros és sós oldatot használunk. Folyamatos megfigyeléssel megállapítható, hogy melyek azok az oldatok, amelyek a csírázáshoz kedvezőek, közömbösek vagy kedvezőtlenek. 2 Az is megállapítható, hogy mennyi víz szükséges a csírázáshoz Ismét állítsunk be teljesen azonos körülmények között három csíráztató edényt, de különböző mennyiségű vizet adjunk hozzá. A kísérletből megállapíthatjuk, hogy a folyadék minőségén kívül a mennyisége is feltétele-e a csírázásnak. 3 Az eddigi kísérleteket szobahőmérsékleten végeztük. Állapítsuk meg, hogy a hőmérséklet befolyásolja-e a csírázást! Helyezzünk az eddigiek szerint előkészített

csíráztató edényt, ha módunkban áll, hűtőszekrénybe. Hasonlítsuk össze a szobahőmérsékleten és az alacsony hőmérsékleten tartott magvak csírázását. Az eredményből kitűnik, hogy a hőmérséklet befolyásolja-e a csírázást. 4 Van-e hatása a csírázásra a fénynek? Végezzünk az előzőekhez hasonló módon csíráztatást sötétben és fényben, hogy megállapítsuk, hat-e a fény a magvak csírázására. 5 Végül fel kell tennünk azt a kérdést, hogy a levegő - pontosabban az oxigén -- szükséges-e a csírázáshoz! Állítsuk be a csíráztatást az előzőekhez hasonlóan, de a víz tetejére öntsünk olajat. Az olaj megakadályozza, hogy a levegőből friss oxigén kerüljön a vízbe. A kísérletből kiderül, hogy kell-e oxigén a csírázáshoz Kísérleteinkkel valósággal kifaggattuk a babszemeket, és megállapítottuk, melyek a csírázáshoz szükséges körülmények, melyek kedvezőtlenek és melyek közömbösek. A

kísérletezés nem csak arra való, hogy igazolja a tanultakat, hanem arra is, hogy olyan kérdésekre választ kapjunk, amelyekre még nem ismerjük a helyes választ. A kísérlet tehát nem csak bizonyító értékű, hanem kutató jellegű, új ismeretekhez vezető tevékenység is. 49 - A növények egyedfejlődése Mire a csírából a palánta kifejlődik, akkorra a növény összes létfenntartó szerve kialakul. A gyökér és a hajtás azonban tovább növekszik. A gyökérsüveg fölött levő osztódószövetben, a gyökércsúcs sejtjei állandóan osztódnak. Létrehozzák a gyökérsüveg bőrszöveti sejtjeit és a gyökér belsejét kitöltő alapszövetet, valamint az alapszövetbe ágyazott szállítószöveti sejteket. Ugyanilyen osztódószövet található a hajtás csúcsi részében is A növények nemcsak hosszukban növekszenek, hanem vastagodnak is. A gyökér és a szár vastagodását az edénynyalábok háncs- és farésze közötti osztódószövet,

a kambium eredményezi. Az egyszikű növények szárában az edénynyalábok szórtan, a kétszikűekében körkörösen helyezkednek el. így csak a kétszikűekben záródhat a kambium gyűrűvé. A kambiumgyűrű sejtjei kifelé csaknem zárt háncstestet, befelé csaknem zártfatestet hoznak létre. A fás szárú növények bőrszövete a vastagodás következtében szétszakadozik, leválik Helyette héjkéreg fejlődik. A további vastagodással ez is gyakran repedezetté válik, mint például a tölgyfa kérge A növekedést és a fejlődést külső és belső tényezők befolyásolják. A külső tényezők közül elsőrendű fontosságú a tápanyagok mennyisége, azaz a levegő szén-dioxid-tartalma, a talajban levő víz és ásványi anyagok mennyisége. Külső tényező a fény is A fény gátolja, a sötétség pedig fokozza a növekedést Ez a magyarázata annak, hogy a sötétben, például pincében tartott burgonya hajtásai nagyon megnyúlnak. A hőmérséklet

is befolyásolja a növekedést. A növények hőmérsékleti igénye fajonként és fejlődési szakaszonként különböző A növekedés belső feltételei közül nagyon fontosak a növekedést szabályozó vegyi anyagok. Bizonyos mértékű növekedés után fejlődik csak ki a növény szaporítószerve, a virág, majd abból a termés. A növények élettartama különböző. Vannak egyszer termő és sokszor termő, vagy más szóval évelő növények A paradicsom, a paprika, a búza és a borsó egyedi élete tavasztól őszig tart. Ezek egynyári növények A fejeskáposzta, a petrezselyem és a sárgarépa szintén egyszer termő növények, de az első évben csupán a létfenntartó szerveik fejlődnek ki. A második évben fejlődik ki a viráguk és érlelnek termést. Az ilyen növényeket kétnyáriaknak nevezzük A sokszor termők minden évben virágoznak, és termést hoznak. Ilyen évelő növény a hóvirág, a tulipán, a tölgyfa, a kökény, a szőlő. Hol van

a növényekben osztódószövet? Hogyan nevezzük az edénynyalábokban levő osztódószövetet? Miért nem képes az egyszikű növények szára évről-évre vastagodni? Sorold fel, mi minden befolyásolja a növények növekedését, fejlődését! Mi a különbség az egyszer termő és a sokszor termő növények élettartama között? Mi a különbség az egynyári és a kétnyári növények fejlődése között? Az egyed szót a mindennapi életben igen ritkán használjuk. Sokszor mondjuk viszont azt, hogy egyedül, sőt azt, hogy egyes-egyedül voltam. Ebből az alakból képezték a nyelvújítók az egyed szakkifejezést Jelentése egyetlen, egyedüli, a biológiában pedig valamely faj tagjai közül egy. Az egyedek fejlődésén kívül a fajok fejlődését is vizsgálja a biológia. Erről 8 osztályban tanulunk bővebben A legtöbb növényfaj magjának csírázására nincs hatással a fény. A sárgarépa magjai azonban fényben gyorsabban csíráznak A tök magjai

viszont csak sötétben kezdenek el csírázni. A vastag héjú magvak, például a vörös heréé, lassabban csíráznak, mert a maghéj nehezebben engedi át a vizet. A növények nem egyformán csíráznak Egyesek a föld felett, mások a föld alatt csíráznak. Ezen azt értjük, hogy egyes növények sziklevele kiemelkedik a földből (például a babé, vöröshagymáé), másoké (például a borsóé, búzáé) a föld alatt a magban, a termésben marad. A rügy még pici, fejletlen hajtás. Tanulmányozz rügyeket! A virág- és a vegyes rügyek mindig duzzadtabbak a levélrügyeknél. Ezeket figyelik a kertészek, mert ezek ígérik a bő termést Ezért mondják őket termőrügyeknek is. A leveles hajtásokon a levelek hónaljában is találunk apró rügyeket Ha a növényt valami baj éri, például letörik a szára, akkor ezek a rügyek hajtanak ki. Alvórügy a nevük A mérsékelt övben, amikor őszre fordul az idő, a lombos fák lehullatják leveleiket. A tél

általában a növények nyugalmi ideje Ilyenkor életműködéseik nagyon lelassulnak, alig észrevehetők. Ez a mély nyugalom a növények pihenési időszaka, rendszerint a lombhullás után kezdődik. A legtöbb növény tél közepére "kipiheni" magát, de rügyei még nem fakadnak ki, mert az idő kedvezőtlen, tavaszig még nyugalomra van kényszerítve. Sok növény szobában vagy melegházban ilyenkor már kihajt. Lombot, virágot hoz, amire a mély nyugalmi állapotban még nem képes A fenyőmagvak több sziklevéllel csíráznak. Ezek sokszikű növények Ha tudsz szerezni frissen pergetett fenyőmagvakat, akkor megpróbálhatod csíráztatni őket. Helyezd nedves fűrészporba, és fedd be kissé feltámasztott üveglappal Körülbelül két hét múlva megjelennek a sziklevelek. Számold meg őket! A fenyőfák virágporán két légzsák fejlődik. Ezek éppúgy csökkenthetik a virágporszem átlagos sűrűségét, mint a madarak testében levő légzsákok

a madarakét. A nyitvatermő növények petesejtjét csak a termőlevélen, szabadon, fedetlenül elhelyezkedő magkezdemény védi. 50 - A növekedéssel kapcsolatos kísérletek Nem feltétlenül Vakok Iskolája tananyaga! A csírázás kedvező körülményeinek meghatározásához csak azt kellett megállapítanunk, hogy kicsírázott-e a mag, vagy sem. A kísérletezésnek ez a módja első tájékozódásra nagyon alkalmas, de pontos összefüggések, törvényszerűségek megállapításához többnyire elégtelen. A kísérletezés egyik legfontosabb szabálya, hogy ne bízzuk magunkat kizárólag benyomásainkra, ne "ránézéssel" állapítsuk meg a létrehozott változtatást, hanem mérjünk! A kísérleti feltételeket és a bekövetkező változtatásokat egyaránt szabatos térbeli, időbeli és tömegre vonatkozó mértékegységekkel kell meghatározni. A kísérlet csak akkor tekinthető teljes értékűnek, ha körülményei méterben, szekundumban és

kilogrammban kifejezhetők, vagyis természettudományos mértékegységekkel meghatározhatók. Nem elég tehát azt mondanunk, hogy a csírázást szobahőmérsékleten, ecet oldatával, világosságban figyeltük meg, hanem az is szükséges, hogy biztosítsuk a hőmérséklet állandóságát, ezt az állandó hőmérsékletet Celsius fokkal határozzuk meg! Megmérendő az ételecet töménysége és az is, hogy milyen erős megvilágításban megy végbe a csírázás. Az ilyen meghatározásokhoz az egyszerű mérőeszközökön (mérőszalag, óra, hőmérő) kívül bonyolultabb és pontosabb mérőeszközökre van szükség. A kutatók igen sokféle és rendkívül pontos műszerrel dolgoznak. Nekünk nincsenek ilyen bonyolult mérőeszközeink, de készíthetünk olyan egyszerű eszközöket, amelyekkel kísérleteinket bizonyos határok között mennyiségileg is értékelhetjük. 1 Eldöntendő kérdés, hogy a csírázott babnövény gyököcskéje tulajdonképpen hol

növekszik. Csak a csúcsán? Vagy csak az ellenkező végén? Esetleg a középső szakaszán? Vagy mindenütt egyformán? Mit kell megmérnünk ahhoz, hogy ezekre a kérdésekre választ adjunk? Azt, hogy a gyököcske különböző szakaszai meghatározott idő alatt mekkorát nőttek. Ehhez a szükséges, hogy a gyököcskét mértékegységgel, vagyis milliméteres beosztással jelöljük meg. Figyeljük meg, hogyan változik az egyenletes beosztás a gyökér egyes szakaszain! Ebből megállapítható, mely szakaszon növekszik a gyökér! 2. A csírázáshoz hasonlóan a növekedést is elősegítik vagy hátráltatják a külső körülmények. Az is lehetséges, hogy valamelyik külső körülmény a növekedésre közömbös Állapítsuk meg, hogy hat-e a fény a fiatal babnövény növekedésére. Először egyszerű növekedésmérő műszert kell készíteni A mutatót könnyű anyagból, műanyag szívószálból kell kivágnunk, és biztosítanunk kell, hogy

felfüggesztése elég laza legyen. Ezután a növények három csoportját egy tényező kivételével teljesen azonos körülmények között kell tartanunk, és növekedésüket mérnünk. Az egyik csoportot a kísérlet egész ideje alatt nappali világosságra, a másik csoportot teljes sötétségbe, a harmadikat pedig félárnyékba helyezzük. A mérések adatainak értékeléséből megállapíthatjuk, hogy a fény befolyásolja-e a növekedést, illetve, hogy sötétben, félárnyékban vagy nappali világosságban gyorsabb-e a növekedés. 51 - Az állatok egyedfejlődése A többsejtű állatok egyedi élete a megtermékenyítéssel kezdődik, és a halállal ér véget. A zigóta anyagcseréje igen élénk, ezért egymás után gyorsan osztódik. Először két szorosan egymáshoz tapadó új sejt keletkezik Ezek tovább osztódnak, s így 4, 8, 16, 32, 64 stb. új sejt jön létre A sejtek gömb alakú halmaza olyan, mint egy szeder. További bonyolult fejlődési

folyamatok révén létrejön az embrió Ebben már nem egyformák a sejtek, és a sejtcsoportok működése is különbözővé válik. Kialakulnak az embrió szövetei és szervei Az embrió nem hasonlít a kifejlett egyedhez, de a különböző fajú embriókat nehéz egymástól megkülönböztetni. Az emlősállat vagy a madár embriója eleinte nagyon hasonlít a haléhoz, majd a hüllőéhez. Később egyre hasonlóbbakká válnak a kifejlett egyedhez. Az embrió a petében, illetve a tojásban levő tartalék tápanyagból táplálkozik Az emlős embrió anyagcseréje az anya vérkeringésének közvetítésével, az anyaméhen keresztül megy végbe. Amikor az új egyedek kikelnek a petéből, a tojásból, illetve amikor az emlősállat megszületik, életüknek új szakasza kezdődik. A petéből kikelő rovarok még nem olyanok, mint a kifejlett egyedek Ezek átalakulással fejlődnek tovább. Az átalakulásnak háromféle módját ismerjük: a sáskák lárvái ugyanúgy

élnek, mint a szüleik, de, nincs pl. szárnyuk Az átalakulásnak ez a módja a kifejlés A szitakötők lárvája vízben él, kopoltyúval lélegzik és szárnyatlan. A kifejlett egyedek a víz fölött repülnek, és légcsövekkel lélegeznek Mire a lárvák elhagyják a vizet, nagymértékben átváltoznak. Az átalakulásnak ez a módja az átváltozás A cserebogár lárvája teljes mértékben különbözik a kifejlett egyedétől. A lárvák bebábozódnak és a bábból teljesen átalakult egyed, búvik ki. Az átalakulásnak ez a módja a teljes átalakulás Átalakulással fejlődnek a kétéltűek is A kecskebéka nősténye a vízbe rakja a petéit. A kikelő lárvák inkább hasonlítanak a halakhoz, mint a békához Ezért nevezik őket ebihalaknak. Fejlődésük közben lassanként átalakulnak: kinő a lábuk, farkuk egyre rövidül, kopoltyújuk eltűnik, és kifejlődik a tüdejük. A rákok és a pókok, a halak, a hüllők, a madarak és az emlősök

átalakulás nélkül fejlődnek. Kifejlett állapotban minden állat utóda hasonlóvá válik szüleihez, de sohasem lesz pontosan ugyanolyan. Valami változás, ha csak kevés is, található rajta. Hogyan indul meg a zigótában az új egyed fejlődése? Hogyan alakul ki az embrió? Miért nehéz felismerni a fejlődő embrióban a leendő állategyedet? Miből táplálkozik egy rovar, és miből egy hüllő embriója? Hogyan táplálkozik az emlősök embriója? Mely állatcsoport egyedei fejlődnek átalakulással? Sorold fel a rovarok fejlődésének módjait! Mely állatcsoportok egyedei fejlődnek átalakulás nélkül? Embrió: latin-görög eredetű műszó, az egyedfejlődés kezdeti szakaszában levő lény. Az ebihal: összetett szó, melynek első tagja a kutya, vagy más szóval eb nevű állatból származik. Az ebihal húsa kemény, éppúgy ehetetlen, mint az ebeké. Régebben sokfelé kutyahalnak is nevezték, nemcsak ehetetlen húsa miatt, hanem azért, mert harap

is. Az emlősállatok utódainak megszületésére nyelvünknek több kifejezése van: a tehén, a ló, a juh, pl. ellik, de a tehén borjadzik is; a kutya, a macska fiadzik vagy kölykezik; a koca malacokat vet; a nyúl fial Általában az emlősök megszülik magzatukat. úgy is mondják, hogy világra hozzák őket Tennivaló: Az eddig megismert ízeltlábú állatokról állapítsd meg, hogy fejlődnek: kifejlődéssel, átváltozással vagy teljes átalakulással. 52 - Az állatok ivadékgondozása Az ivadékok közül sok elpusztul, mielőtt elérné az ivarérett kort. Fölfalják őket a ragadozó állatok, elpusztulnak, mert nem jutnak elég táplálékhoz, vagy, mert rossz az időjárás. Tömeges elhullást okoz a szennyezett környezet is. Minél szaporább egy faj, annál valószínűbb, hogy nem hal ki Minél kevesebb egy faj utódainak száma, annál inkább védik, gondozzák ivadékaikat a szülők. Az ivadékgondozást nem tanulják, hanem ösztönösen végzik az

állatok. Az ivadékgondozásnak nagyon sokféle formája alakult ki A cserebogár, a sáska, az éti csiga kis gödröcskébe rakja petéit. A keresztes pók finom szálakból gubót sző a petéi köré A ganéjtúró bogár trágyából kis golyót, galacsint készít, belesüllyeszti a talajba, és abba rakja petéit. A kikelő lárvák a trágyából táplálkoznak. Némelyik madárpók és a folyami rák a testén hordja a petéit, sőt a kikelt kis állatok is egy ideig az anya testén maradnak. A méhcsaládban és a hangyabolyban mindaddig gondozzák az utódokat, amíg teljesen ki nem fejlődnek. A halak és a békák petéiből önálló életre képes ivadékok kelnek ki Ennek ellenére, pl. a bölcsőszájú halak a szájüregükben óvják apró utódaikat A hüllők tojásait a Nap melege kelti ki A krokodilok fészket építenek és őrzik tojásaikat. A madarak ivadékgondozása általában fészeképítéssel kezdődik Az apró termetű kolibrik gyűszűnyi fészke

valóságos remekmű. A tollal, zuzmóval bélelt fészek fölé gyakran falevelet erősítenek a trópusi eső elvezetésére. A tojásokon vagy csak a tojó ül, vagy a hímmel felváltva ülnek, kotlanak. Ebben az időszakban a madaraknak magasabb a testhőmérsékletük, mint egyébként Olyan madarak is vannak, amelyek egész fejletten, pelyhesen bújnak ki a tojásból. Alighogy megszáradnak, elhagyják fészküket, követik anyjukat, és önállóan táplálkoznak. Ezek a fészekhagyó fajok nem táplálják, de védik utódaikat Ilyen, pl. a házi tyúk és a házi kacsa Más madarak fejletlenül, csupaszon kelnek ki a tojásból Némelyek napokig csukott szemmel élnek. A teljesen magatehetetlen, apró állatkákat a szülők melengetik, etetik, gondozzák Ezek a fészeklakók. Ilyenek a gólya, a kárókatona és a papagájok Az emlősök újszülötteiket emlőikből szoptatják Fejlődésben levő utódaikat nemcsak óvják, hanem táplálékszerzésre, védekezésre is

tanítják őket. A különféle fajok utódai nem egyformán fejlettek, amikor a világra jöttek. Legfejlettebbek az újszülött bálnák Fejlettek a patások utódai is. Fejletlenek a rovarevők, a rágcsálók és a ragadozók újszülöttei Ezek csak napok múlva nyitják ki a szemüket, teljesen szüleik gondozására vannak utalva. A csimpánz és a denevér egy ideig a testén hordja a kicsinyeit. Ahogy növekednek, fejlődnek az utódok, úgy lanyhul, majd alszik ki a szülőkben az ivadékgondozás ösztöne. Az utódok végül önálló életre kényszerülnek 53 - Az ember egyedfejlődése I. A megtermékenyített petesejt az anyaméhben fejlődik. Az új egyedet az első hetekben embriónak, később magzatnak nevezzük. A gyorsan fejlődő kis szervezetet a magzatburok a benne levő magzatvízzel együtt védi A magzatvíz óvja a rázkódás, az ütődés ellen és lehetővé teszi, hogy a magzat minden irányban egyenletesen növekedhessék, szabadon mozoghasson.

Ezen kívül egyenletes hőmérsékletet biztosít, s a szülést is megkönnyíti. A magzat nem végez légző mozgásokat, s nem működik a bélcsatornája sem Anyagcseréje a méhlepényen keresztül bonyolódik le. Itt találkozik az anya keringő vére a magzatéval A méhlepény és a magzat között a köldökzsinór ereiben keringő vér szállítja az oxigént és a szén-dioxidot, illetve a tápanyagokat és a bomlástermékeket. Az embrió a tizedik hét táján válik teljesen emberszerűvé, magzattá Ekkorra kialakul valamennyi szerve. A következő hónapokban erőteljes növekedés következik A méhen belüli élet kb 280 napig tart. Ezután a magzatburok megreped, a kifolyó magzatvíz síkossá teszi a magzat útját, a méh izomzata pedig szakaszosan összehúzódik. Először a magzat fejecskéje, majd egész teste hagyja el az anya szervezetét Elvágják és elkötik a köldökzsinórt, majd megszületik a méhlepény is. Az egészséges újszülött azonnal

felsír, tehát a születés pillanatában megindul a tüdő működése, a be- és kilégzés. A kis szervezet alkalmazkodik új környezetéhez. Az egészséges újszülöttek tömege is mintegy 3 kg, hosszuk pedig kb 0, 5 m Az élet első két hetét újszülött kornak nevezzük. Az újszülött, amikor nem táplálkozik, szinte mindig alszik A csecsemőkor egyéves korig tart. A csecsemő hasra fektetve emeli a fejét, majd forog, fokozatosan megtanul ülni, állni, sőt néha már jár is. Legalább féléves korig mindegyiknek anyatejre van szüksége, mert a sok - nehezen pótolható táp és védőanyagot tartalmaz Ebben a korban kapják meg a csecsemők a védőoltások egy részét Ennek az időszaknak a közepén jelennek meg az első tejfogak. A csecsemő nagyon gyorsan nő Mikor és hol kezdődik egy ember fejlődése? Mi minden védi az embriót, illetve a magzatot? Hol bonyolódik le a magzat anyagcseréje? Mikortól nevezzük az utódot magzatnak? Hogyan születik meg

a magzat? Mi a jellemző az újszülöttekre? Mi minden történik a csecsemővel a csecsemőkorban? Mennyit alszik egy csecsemő? Az anya általában kb. a terhesség fele idejekor érzi először a magzat mozgását A terhesség fokozottabban megterheli a szervezetet. Ezért ebben az időszakban kímélő életmódot kell kialakítani az anyáknak A születendő gyermek egészsége érdekében teljes mértékben tartózkodnia kell a dohányzástól és a szeszes ital fogyasztásától! 54 - Az ember egyedfejlődése II. A kisgyermekkor, vagy más néven első gyermekkor 6 éves korig tart. Ebben a korban a gyermek növekedése nem olyan gyors, inkább az értelmi fejlődés feltűnő. Már a korszak elején elkezd önállóan enni, a végére pedig önállóan tisztálkodik és öltözködik. Kétéves korára megtanulja széklet- és vizeletürítését tudatosan szabályozni Játékos, utánzó formában sok mindent megtanul. Beszédkészsége, szókincse gyorsan nő Társas

lénnyé válik A második életév végére általában kinő az összes tejfoga. A kisgyermek ellenálló képessége még gyenge A védőoltások nagyobb részét is ilyenkor kapja. A második gyermekkor vagy köznyelvi kifejezéssel kölyökkor a serdülésig tart, tehát kb. 12-13 éves korig A gerincoszlop torzulásai leginkább ebben a korban alakulnak ki Ennek megelőzésére ajánlatos, hogy a tanulók az iskolapadban egyenesen üljenek, lehetőleg kemény fekhelyen, párna nélkül aludjanak, és hogy főleg a törzs-izomzatot fejlesztő testgyakorlást végezzenek. A korszak vége felé egyes sportágak - legfőképpen az úszás - már versenyszerűen űzhetők. A fogváltás a korszak elején kezdődik és csak a végére, fejeződik be. Ebben a korban különösen jelentős a fogápolás és a szuvasodó fogak kezelése, mert a rossz tejfogaktól a végleges fogak is megromlanak. Az egészséges életmód megszervezése és a betegségektől való óvakodás nagyon

jelentős, mert a növő gyermek ellenálló képessége még nem éri el a felnőttekét. Jellemző e korra a gyűjtőkedv és a versenyszellem. A serdülőkorra (13-16 életév) a nemek közti különbségek végleges kifejlődése jellemző. Az ember serdülőkorában "fedezi fel" önmagát és embertársait Keresi a helyét a világban Érzelmi életére a végletek jellemzőek. A serdülők hirtelen megnyúlt végtagjaikkal kissé esetlenül mozognak A fiúknak mélyül a hangja. A végleges fogazatból csak a 4 "bölcsességfog" hiányzik Versenyszerű sportolás orvosi ellenőrzés mellett - ajánlott Az ifjúkorban (17-24 életév) befejeződnek a csontosodási folyamatok, kialakul a végleges testmagasság (a végleges testsúly nem), kinő a 4 bölcsességfog is. Az ifjak testi és szellemi képességei kiteljesednek, és megtanulnak felnőtt módon élni. A felnőttkorban egészséges körülmények között lényeges változás nem történik. Amit a

szervrendszerekről tanultunk, az általában a felnőttekre vonatkozik. Az öregkor - ami kb a 60 évtől kezdődik - ismét lényeges változásokkal jár, de ezek a változások már hanyatló jellegűek: a csontok egyre törékenyebbek lesznek, az izmok gyengülnek, a fogak kihullnak, az érzékszervek tompulnak, az idegrendszer működése is gyengül. Ezért az öregek fokozott gondoskodásra szorulnak. Amikor az életfolyamatok megszűnnek, bekövetkezik a halál Sorold fel az emberi élet szakaszait a születéstől kezdve! Melyek a két gyermekkor jellemző sajátosságai? Melyek azok az egészségügyi szabályok, amelyeket a 6-12 éves gyermekeknek különösen fontos betartani? Mi a jellemző a serdülőkre és az ifjakra? Mennyit kell aludnia egy serdülőnek? Hány tejfoga van egy kisgyermeknek? Hány végleges foga van egy egészséges felnőttnek? Miért van szükségük az öregeknek fokozott gondoskodásra? Amikor az emberi szervezet egybehangolt összműködése

megszűnik, az egyes szervek, szövetek, sejtek egymagukban még működhetnek egy ideig. Ezt az állapotot klinikai halálnak nevezzük Ilyen esetekben különböző gyógyszerekkel, élesztési eljárásokkal a szervezet esetenként még újraéleszthető, a működése még összehangolható. A klinikai halált követően azonban néhány perc múlva beáll a biológiai halál, amikor már az idegrendszer működése is megszűnik. Ebből az állapotból már nem lehetséges újraélesztés A halál nem jelenti az összes szerv azonnali elpusztulását. Ez teszi lehetővé a szervátültetéseket Mit kell tudni az oltásokról? BCG-oltás: A tuberkulózis ellen véd. Az újszülött még a szülészeti intézményben megkapja Hatásosságát a tuberkulin tapasszal ellenőrzik, és ha szükséges, az oltást megismétlik. Di-Per-Te oltás: A diftéria, a szamárköhögés és a tetanusz ellen véd. Hatéves korig összesen öt alkalommal kell megkapnia a gyermeknek: 3, 4, 5 hónapos,

hároméves és hatéves korban. Di-Te oltás: A diftéria és a tetanusz fertőzések súlyos következményei miatt 11 éves korban emlékeztető oltást kapnak a gyermekek. Sabin-cseppek: A gyermekbénulás ellen védenek. Az adásuk időpontja nincs szigorúan korhoz kötve Nálunk az egész országban egyszerre kapják meg a gyermekek, három hónapos és hároméves koruk között, évente három alkalommal, összesen tehát kilencszer. Kanyaróoltás: 14 hónapos korukban négyszer kapják a kisgyermekek. A kisgyermek végtagjai viszonylag rövidebbek, a feje pedig viszonylag nagyobb, mint a felnőtteké. 55 - Grafikonok elemzése Jó, ha tudod: Vizsgálataink, kísérleteink során akkor kapunk csak pontos eredményeket, ha méréseket végzünk. Az összegyűjtött mérési adatokat először táblázatba foglaljuk. Egyszerűbb esetben a táblázatból kiolvasható a vizsgálat eredményének lényege. Ismeretes, hogy nem mindegy, mikor és mennyit eszünk naponta A

méréseken alapuló adatokat egyszerű táblázatból is leolvashatjuk. Bonyolultabb esetben olyan sok adattal kell dolgozni, hogy a táblázatból már nehéz vagy szinte lehetetlen a lényeg felismerése. Ilyenkor ajánlatos grafikont készíteni Ha például névsor szerint felírjuk, hogy az osztályban ki hány centiméter magas, akkor áttekinthetetlen adathalmazt kapunk. Ha viszont egy-egy oszloppal ábrázoljuk, hogy pl 5 cm-es mérettartományba hány tanuló tartozik, akkor már ránézéssel is megállapítható, melyik a leggyakoribb testmagasság az osztályban, és az is leolvasható, hogy melyik a két legritkább. Ha folyamatokat vizsgálunk, akkor különösen nagy szükség van a grafikus ábrázolásra. Mértük a gyököcske és a hajtás növekedésének mértékét bizonyos időközönként A mérési eredményeket úgy ábrázoljuk, hogy a koordináta-rendszer vízszintes tengelyén feltüntethetjük az időegységeket, a függőleges tengelyén pedig a

növekedést. Ennek az ábrázolásnak az a nagy előnye, hogy a szakaszosan mért adatokat összeköthetjük, s így áttekinthetjük a folyamat egészét. A matematikaórákon is tanultátok, hogy hogyan kell a grafikonokat leolvasni, értelmezni. Erre a biológiában is szükség van 56 - Növekedés, fejlődés A soksejtű szervezetek egyedfejlődése során egyetlen megtermékenyített petesejtből többféle szervvel rendelkező élőlény alakul ki. A fejlődési folyamatoknak az a lényege, hogy a sejtek és szövetek alakja és működése folytonosan különbözővé válik. Ezáltal olyan szervek és életműködések jelennek meg, amelyek addig nem voltak. A fejlődés lényege tehát valami újnak a megjelenése, minőségi változás Amikor a bab lomblevelei megjelennek, kibontja virágát, és termés képződik, akkor fejlődési folyamatokról beszélünk. A fejlődési folyamatokkal szorosan összefügg a növekedés. Ez a folyamat nem azonosítható a

fejlődéssel, mert növekedés közben a szervezetben semmi új sem jelenik meg. A növekedés folyamán a test tömege gyarapszik, méretei megnagyobbodnak. A növekedés tehát mennyiségi változás Amikor a bab csírázik, szára magasabb lesz, növekedési folyamatokról van szó. A növekedés és a fejlődés természetesen nem választható el egymástól határozottan. A serdülőkorban a két folyamat teljesen összefonódva figyelhető meg A testmagasság gyorsan nő, a herében és a petefészekben pedig megindul az ivarsejtek fejlődése. Az élőlények sejtjei működés közben állandóan használódnak és pusztulnak. Minden szervezet csak addig képes fenntartani életét, ameddig az elhasználódott sejtjeit, szöveteit pótolja, újraképezi. Hámsejtjeink például folyamatosan elöregednek, és elszarusodva leválnak bőrünkről. Egyidejűleg újhámsejtek képződnek A vérsejtek is állandóan keletkeznek és pusztulnak. így van ez az élőlény minden

szervével Feltűnően gyorsan keletkeznek új sejtek, ha a test felületén megsebesül. A sérült felület szélén szaporán osztódnak a sejtek és a seb beheged A gyík farka könnyen letörik és a csonkból újra, kinő. Az elvesztett testrész újraképződését regenerációnak nevezzük Az ember végtagjai nem regenerálódnak, de a májnak igen nagy az újraképződő képessége. A májba ugyanis sokféle mérgező anyag jut, és ott a sejtek ezeket az anyagokat közömbösítik. A méregtelenítés közben a májtestek nagy tömegben elpusztulnak, de rövid idő alatt új sejtek képződnek. A regenerációs képesség az életkorral csökken Nemcsak az állatok és az ember képesek bizonyos szerveiket, testrészeiket újraképezni. A növények regenerációja is igen nagy mértékű. A letört hajtásuk helyén új nőhet, a megsérült kérgük beforr, levágott águkból teljes növény fejlődhet. Ez a regenerációs képesség az alapja a növények ivartalan

szaporításának is Mi az alapvető különbség a növekedés és a fejlődés között? Milyen fejlődési folyamatokon megy át az ember a megtermékenyítés pillanatától kezdve? Milyen fejlődési folyamatokon megy át egy virágos növény a megtermékenyítéstől kezdve? Mi a regeneráció? Sorolj fel példákat a regenerációra! A zuzmók nagyon lassan nőnek. Némelyik fajuk évente csak pár mm-t növekszik A különféle élőlények élettartama nagyon eltérő. Némelyik baktérium csak pár percig él, a mamutfenyő azonban 4-5 ezer éves kort is megérhet. Az emberi élet felső határa 110 év körül van Bármilyen nagymértékű is az élőlényekben a sejtek pótlása, a szervek regenerációja, egy idő után a sejtek, a szövetek megöregszenek. Sorvadni kezdenek, a működésükben zavarok keletkeznek. Végül bekövetkezik az utolsó életjelenség, a halál Ekkor megszűnik az egyed különféle szervei, szervrendszerei között levő szervezettség. A

halál az élet természetes velejárója Minden, ami él; rövidebb vagy hosszabb idő múlva elpusztul, meghal. Ez alól egyetlen élőlény sem kivétel 57 - Összefoglalás Az élőlények önmagukhoz hasonló utódokat hoznak létre. Szaporodhatnak ivarsejtek nélkül, azaz ivartalanul és ivarsejtekkel, azaz ivarosan. Az ivaros szaporodás lényegében hasonló módon történik az egész élővilágban Az ivarsejtek zigótává egyesülnek. A zigóta osztódásából keletkezik az újegyed A petesejt általában nagyobb és mozdulatlan, a hímivarsejt kisebb, és többnyire mozgékony. A legtöbb soksejtű élőlény ivarsejtjei ivarszervekben termelődik. A növények ivarszerve a virág Ivarsejteket termelő ivarleveleit takarólevelek védik A megtermékenyítés a termőben levő magkezdeményben zajlik le. A termőből termés, a magkezdeményből mag fejlődik. Az érett magcsírázásra képes A csírázáshoz mindig szükség van vízre, levegőre és megfelelő

hőmérsékletre. Csírázás után először az önfenntartó szervek nőnek ki, s csak később fejlődik ki a virág, majd abból a termés. Az osztódószövet hozza létre a növény testét felépítő állandósult szöveteket: bőr-, a szállító- és az alapszöveteket. Az emlősállatok zigótája az anyaméhben fejlődik, a többi állaté általában az anya testén kívül. Amikor a kifejlődött embrió elhagyja a petét, a tojást vagy az anyaméhet, az utód fejlődésének új szakaszába lép. Az állatok egy része eteti, gondozza, védi ivadékait A teljesen kifejlett állat fajára jellemző ideig él, majd elpusztul. Az ember méhen belüli fejlődése kb 280 napig tart Ebben az időszakban az embrió, majd a magzat a köldökzsinóron és a méhlepényen keresztül, az anya vérén áttart kapcsolatot a külvilággal. A kifejlett magzat szüléskor hagyja el az anya testét. Az újszülött több jellegzetes növekedési, fejlődési korszak után válik

felnőtté. Körülbelül a 60 évtől kezdődik az öregkor Amikor a szervezet összehangolt működése visszafordíthatatlanul megszűnik, bekövetkezik a halál. Év végi összefoglalás 58 - Egy virágos növény vizsgálata Vizsgáld meg, hogy az előtted levő növénynek fő- és oldalgyökerei, vagy egyforma vastag mellékgyökerei vannak-e? A hajtás vizsgálatakor döntsd el, hogy a növény fásszárú vagy lágyszárú-e, a szár elágazik-e vagy sem? A levelek elhelyezkedése, alakja is jellemző a növényre. Állapítsd meg, hogy a levél erek behálózzák-e a lomblevelet, vagy egymással párhuzamosan húzódnak benne. Próbáld megvizsgálni, hogy a színén, illetve a fonákján milyen a bőrszövet? A növény ivarszervének, a virágnak vizsgálata- kor különítsd el a takaróleveleket az ivarlevelektől. Állapítsd meg, hogy ezek csésze- és szirom-levelek-e, vagy lepellevelek Az ivarlevelek alapján eldöntheted, hogy a virág kétivarú vagy csak egy.

Keresd meg a porzókon a porzószálat és a portokot, a termőn a bibét, a bibeszálat és a magházat. A termés vizsgálatakor próbáld meg a termés falát a magról lefejteni Állapítsd meg, hogy e vagy több mag található-e a termésben! Ha szét tudod vágni a magot, megállapíthatod, hogy a csírában egy vagy két sziklevél van-e. Ha mindezeket a vizsgálatokat elvégezted, könnyen meg tudod határozni a növény nevét is. A növények és állatok szövetei A növények és az állatok teste sejtekből épül fel. A sejtek szöveteket, azok pedig szerveket alkotnak A szervezet egységes egészként működik. Valamennyi sejtben megtaláljuk a plazmát, a sejtmagot és a sejthártyát A növényi sejtben ezeken kívül más részek is vannak. A növények szerveit alkotó szöveteket az osztódószövet vékony sejtfalú, sokplazmájú, nagy magvú sejtjei hozzák létre. Osztódószövet a gyökér- és hajtáscsúcsban, valamint az edénynyalábokban van. Az

osztódószövetből háromféle állandósult szövet alakulhat ki: a növény felületét borító bőrszövet, a növény szerveit behálózó szállítószövet és a növény testét belülről kitöltő, sokféle működésű alapszövet. A bőrszövet sejtjei a szövet működésének megfelelően szorosan állnak egymás mellett Laposak, sejtfaluk megvastagodott. A szállítószövet megnyúlt, csőszerű sejtjei edénynyalábokba tömörültek Az edénynyaláb farésze szállítja a vízben oldott ásványi anyagokat, a háncsrésze pedig a cukoroldatot. A táplálékkészítő alapszövet sejtjeiben sok a zöld színtest. Ezek a sejtek építik fel vízből és szén-dioxidból a napfény energiájának felhasználásával a cukrot, az élőlények testét felépítő vegyületek alapanyagát. Az edénynyalábokat körülvevő alapszövet sejtjeinek fala különféleképpen megvastagodott. Ez a szilárdító alapszövet erősíti a növény testét. A tartalék tápanyagok a

raktározó alapszövetben halmozódnak fel Az állatok szerveiben is különféle szövetek találhatók. A hámszövet lehet egy sejtsor vastag vagy többrétegű A többrétegű hám külső sejtjei el is szarusodhatnak. A váladékot termelő mirigyek hámszövetből képződnek A kötőszövetek közül a laza rostos és a tömött rostos kötőszövetekről tanultunk. Mindkét szövet sejtekből és rostokat tartalmazó sejtközötti állományból áll. A vér is kötőszövet, de sejtközötti állománya folyékony A zsírszövet sejtjeiben sok zsír rakódik le, a sejtek között nincs sejtközötti állomány. A porcszövet és a csontszövet a gerincesek testét belülről támasztja. A porcszövetben kevés a sejt és sok a sejtközötti állomány A sejtek a sejtközötti állományban többedmagukkal helyezkednek el. A csontszövet soknyúlványú csontsejtekből és meszet is tartalmazó sejtközötti állományból áll. A sejtközötti állomány mésztartalmától

kemény, a szerves anyagoktól rugalmas a csont. Az izomszövet összehúzódásra és elernyedésre képes izomrostokból áll Az izomrostok felépítése és működése más a vázizmokban, más a bélcsatorna falában és más a szívben. Az élőlények és környezetük A növények testét a bőrszövet, az állatokét a hámszövet határolja el a környezettől. A szorosan záródó sejtek megvédik az élőlényeket környezetük károsító hatásaitól. Az egyedek nemcsak elhatárolják magukat a környezetüktől, hanem állandó kapcsolatot is tartanak vele. A szervezet a felépítéséhez és működéséhez szükséges valamennyi anyagot és energiát a környezetéből veszi fel. Azokat a szervezeteket, amelyek környezetük szervetlen anyagaiból saját maguk képesek a testüket felépíteni, autotróf élőlényeknek nevezzük. Ilyenek a zöld növények. Ezek zöld színtesteikben szén-dioxidból és vízből a napfény energiájának felhasználásával szerves

anyagot állítanak elő. Ezt a folyamatot fotoszintézisnek nevezzük A fotoszintézis terméke a levegőben levő oxigén is. Az állat és az ember szervezete heterotróf, mert más élőlényekre, végső fokon zöld növényekre van utalva. Zöld növények nélkül nem létezne állati és emberi élet a Földön Minden szervezetben két egymással ellentétes, de összetartozó folyamat zajlik: az egyik építő, a másik lebontó jellegű. Az élőlények a felvett anyagokat testükben átalakítják. A felesleges és káros anyagokat kiválasztják és visszajuttatják a környezetükbe. A tápanyagok a szervezet sejtjeibe jutnak és ott felhasználódnak Eközben a bennük megkötött energia felszabadul, s ez működteti a szervezetet. Közben szén-dioxid és víz távozik a sejtekből. A légzéshez szükséges oxigént a növények leveleiken, az állatok légzőszerveiken keresztül veszik fel, s valamilyen szállítási rendszer viszi a felhasználódás helyére, a

sejtekbe. A környezetszennyeződés következtében az élőlények testében megváltoznak az anyagcsere-folyamatok. Ha ez a változás nagyobb, mint az élőlény tűrése, a szervezet súlyosan károsodik és elpusztul. Nem elég tehát csak az egyes élőlényeket óvni, hanem az életközösségeket környezetükkel együtt kell védeni. Az emberi test Az ember méhen belüli fejlődése kb. 280 napig tart A teljes kifejlődéshez azonban 24 évre van szüksége A kifejlett emberi szervezet minden szervrendszere összehangoltan működik. Az emésztés szervrendszere elő-, közép- és utó-bélre tagolódik. Az emésztés az elő- és a középbélben folyik A felszívódás helye a középbél és az utóbél. A megemésztett tápanyagok a vékonybél bolyhain keresztül szívódnak fel a vérbe Életünk fenntartásához fehérjékre, cukrokra, zsírszerű anyagokra, vízre, ásványi anyagokra és vitaminokra van szükségünk. A tápanyagokat a keringési szervrendszer

továbbítja a sejtekhez A keringés központja a szív A bal kamrából kiinduló és a jobb pitvarba torkolló nagy vérkör a szervezet sejtjeit látja el oxigénnel és tápanyagokkal. A kis vérkör a jobb kamrából indul, keresztülhalad a tüdőn, és a bal pitvarba vezet A gázcsere légzőszervrendszerünk léghólyagocskáinak falán áttörténik. A vér nem csak a szén-dioxidot, hanem a többi felesleges anyagot, a bomlástermékeket is elszállítja a sejtekből. Ezeket a kiválasztás szervrendszere választja ki és távolítja el a szervezetből. A szaporító-szervrendszerben az ivarszervek termelik az ivarsejteket A női ivarszervek, a petefészkek szakaszosan érlelik a petesejteket. A hímivarszervek, a herék viszont állandóan, folyamatosan termelnek hímivarsejteket. Egész szervezetünk a csontvázra épül, amely az izmokkal együtt alkotja a mozgás szervrendszerét. A bőr védi testünket a külvilág hatásaitól A szervrendszereket szervek, a szerveket

szövetek, illetve sejtek építik fel. A sejtek, szövetek, szervek felépítése és működése szorosan összefügg. 59 - Kislexikon Abortusz (vetélés): vetélésnek nevezik, ha a terhesség különböző tényezők hatására a 28. hétig megszakad Ezt előidézhetik az ivarsejtekben levő tényezők, valamint a terhes nő életmódja, munkakörülményei. agrotechnika: az összes növénytermesztési eljárás; tehát a talajművelés, a talajerő-gazdálkodás, a vetés, a növényápolás, a betakarítás, az öntözés stb. Alapanyagcsere: az átlagos termetű, egészséges, teljes nyugalomban levő, 12 órája éhező felnőtt ember szervezete egy nap alatt 7500 kJ energiát fogyaszt. Ezt nevezik alapanyagcserének A fűtőanyagok elégetéséhez szükséges oxigénfogyasztással mérik. Antibiotikum: egyes mikroorganizmusok. pl sugárgombák, baktériumok által termelt szerves anyag, amely más kórokozó baktériumok növekedését, szaporodását gátolja. Többet

közülük - amelyek nem mérgező hatásúak az emberi szervezetre -- gyógyszerként alkalmaznak. Legelőször a penicillint fedezték fel Antibiotikumok a következő gyógyszerek is: pl. sztreptomicin, aureomicin, eritromicin antiszeptikumok: fertőtlenítőszerek, amelyek a kórokozókat elpusztítják, vagy növekedésüket gátolják. Mivel ezek az anyagok mérgező hatásúak, csak külsőleg használhatók, pl. sebek környékének fertőtlenítésére az alkoholos jódoldat. Ásványi anyagok: legfontosabb a konyhasó. Napi 10 g-ot kell belőle fogyasztanunk, mert élelmiszereinkben szinte semmi sincs belőle. A mészsókat elsősorban a tej, a tejtermékek, a paraj és a káposzta biztosítják A naponta szükséges vas a máj, a hús, a tojás és a zöldfőzelékek révén, a jód pedig vízzel és jódozott konyhasóval jut szervezetünkbe. Asztma: ha a légzőszervek egészségesek, de a hörgőcskék görcsösen összeszűkülnek, nehéz légzésről vagy asztmáról

beszélünk. Akinek a szíve elégtelenül működik, és tüdejében pang a vér, azt szívasztma kínozza Bacilusgazda: akin a betegség tünetei nem tapasztalhatók, de szervezetéből ürülő kórokozók más embereket megfertőznek. Biokémia: az élőlények kémiai felépítésével, kémiai tulajdonságaival, a szervezetekben lejátszódó kémiai folyamatokkal foglalkozó tudomány. biológiai védekezés: az eljárás, amelynek keretében bizonyos élőlényeket tudatosan felhasználnak termesztett növények, a tenyésztett állatok károsítóinak korlátozására, pusztítására. Cukrok: igen fontos, embernek, állatnak szükséges szerves vegyületek. Növényekben keletkeznek A cukor fehér, átlátszó kristályú, vízben oldódó, édes anyag. Fontos, tápláló cukrok a szőlő- és a gyümölcscukor, a répacukor, a tejcukor. A mérsékelt égöv alatt a legtöbb cukrot cukorrépából, a trópusokon pedig cukornádból állítják elő. Császármetszés: a

magzatot világra segítő műtéti beavatkozás. Olyankor végzik, ha a természetes szülő utakon keresztül nem történhet meg a szülés. A has alsó részén, majd a méhen metszést végeznek, és a keresztül veszik ki a magzatot és a méhlepényt. Ezután összevarrják a sebeket E műtét alatt általános érzéstelenítésben van az anya. Cserzőanyagok: az állati bőrök kikészítésére szolgáló anyagok, amelyek a bőrt rugalmassá, puhává és egyben tartóssá teszik. A tölgyfák testében megtalálható csersav, a tannin, a legrégebben használatos növényi cserzőanyag. életjelenségek: az élő anyagot az élettelentől megkülönböztető folyamatok Ide tartozik az anyagcsere, a növekedés és fejlődés az ingerlékenység, a szaporodás, a mozgás, a halál. Élettan: az élőlények működését vizsgáló és leíró tudomány. Feltárja a szervezetekben lejátszódó folyamatok törvényszerűségeit. Két nagy ága van: a növényélettan és az

állatélettan Fehérjék: nélkülözhetetlenül fontos alkotórészei a növényi és az állati szervezetnek. Főleg szénből, oxigénből, hidrogénből, nitrogénből - gyakran még kénből és foszforból - álló vegyületek. Nincs élőlény, melynek testében nem volna fehérje, de minden élőlény fehérjéje más és más. Nevét a tojás sárgája körül elhelyezkedő, nyúlós, megfőzve tömör, szép fehér színű anyagtól, a tojásfehérjétől kapta. Fehérvérűség (leukémia): a vér rákos megbetegedése. A fehérvérsejt szám a normálisnak sokszorosára emelkedik, de ezek a fehérvérsejtek nem egészségesek. Fűszer: a fűszernövényeknek valamelyik részéből (gyökér, szár, levél, virág, kéreg, mag) készült ízesítő. A fűszerekben csípős kesernyés, de mindig illatos hatóanyag van. Tápláló értéke nincsen, de fokozza az étvágyat Hazai fűszerek a paprika, a kömény, a gyömbér, a mustár, a tárkony, régen a drága

sáfrány, a koriander, az ánizs, de a kakukkfű, a petrezselyem, a kapor, a hagyma is. Sok fűszer azonban a forró égövről származik A könyvben említetteken kívül (bors, szegfűszeg, fahéj, vanília) fűszer még a babérlevél (Földközi-tenger vidéke), a kapri (Földközi-tenger vidéke) és a szerecsendió (Molukka-szigetek). Gombaölő szerek: olyan vegyületek, amelyek pusztítják az élősködő gombákat. Legfontosabb gombaölő szerek a réz-, a kén- és a szerves higanyvegyületek. Az épület- és egyes ipari célra használt fák konzerválásakor is felhasználják a gombaölő szereket. Guanó: tengeri halakkal táplálkozó madarak felgyülemlett ürüléke. Egyes helyeken ezek a madarak nagy tömegben élnek, s ürülékük 20-30 m vastagon is összegyűlik. Különösen a meleg, száraz vidék guanója igen értékes trágya. Hangyasav: színtelen, szúrós szagú vízben oldódó folyadék. Elég erős sav, Hatására a bőrön hólyagok keletkeznek. Az

élővilágban némelyik rovar, pl Hangya, méh, s egyes növények, pl. csalán testében fordul elő Herbárium: általában préselve szárított növénygyűjtemény. Heveny (akut): az olyan betegség, amely gyorsan, hevesen, heveny módon játszódik le. Gyakori tünet ilyenkor a magas láz, a hidegrázás, a rossz közérzet. Idült (krónikus): hosszadalmasan tartó kóros állapotok, például idült vakbélgyulladás. Illóolajok: igen sok növény levelében, virágában, termésében, gyökerében könnyen elillanó, legtöbbször igen jó szagú olajos anyag, illóolaj képződik az egyes alapszövetekben. Ismerünk 1000-félét is Az illóolajok néha rovarcsalogatók, de lehetnek védő anyagok is, amikor az állatokat távol tartják a növényektől. Az ember a gyógyászatban (kámfor), az illatszergyártásban (rózsa, levendula), a likőrkészítésben (citrom, narancs) hasznosítja az illóolajokat. Immunitás: a szervezeteknek a testidegen anyagokkal (pl.

baktériumok, fehérjék) szemben fennálló védettsége Indikátorok: olyan anyagok, amelyek főleg színváltoztatásukkal mutatják a vizsgálandó oldat jellegét, elsősorban kémhatását, lúgosságát, savasságát. Ivarérettség: az élő szervezet egyedfejlődésének az a szakasza, amikor képes utódok létrehozására. Az állatvilágban ennek időszaka nagyon változó. Van olyan féreg, amely 1 napos, míg az elefánt csak 24 éves korában éri el ezt az állapotot. Ívás: a halak ikráinak megtermékenyítése. Legtöbbször úgy történik, hogy a nőstény halak megfelelő helyen a vízbe eresztik petéiket, a hímek pedig utánuk úszva a petéket lefecskendezik megtermékenyítő folyadékukkal. Egyes tengeri halak a folyókba, egyes édesvízi halak viszont a tengerekbe vándorolnak ívás idején. járványos gyermekbénulás: (gyermekparalízis, Heine-Medin-kór) a központi idegrendszer veszélyes betegsége. A fertőzést vírus okozza, közvetlen

érintkezés, cseppfertőzés, élelmiszerek, és legyek útján terjed. Sabin-cseppekkel megelőzhető. Jódtinktúra: a jód 6, 5 %-os etilalkoholos oldata. Mivel baktériumölő hatású, fertőtlenítésre használják Belsőleg nem alkalmazható, mert nagyon erős méreg. Kálium-permanganát (hipermangán): ibolyaszínű, vízben gyakran oldódó kristály. A szerves anyagokat oxidálja, ezért jól fertőtlenít. 0, 02-0, 1 %-os, igen híg oldatát sebek fertőtlenítésére használják Kálium: fémes elem. A természetben tisztán nem fordul elő, de igen sok ásványnak, kőzetnek alkotórésze A növények a talaj káliumsóiból veszik fel, az állatok pedig a növényekből, de sokkal kevesebbre van szükségük belőle, mint a növényeknek. A növények nem nélkülözhetik a káliumot, a sárgarépa, a burgonya, a dohány meg éppen sokat követel belőle. A terméseredményt növelik a kálium műtrágyák, pl a 40 %-os kálisó Kannibalizmus: egyes állatfajoknak

az a tulajdonsága, hogy saját fajukhoz tartozó egyedeket táplálékként elfogyasztanak. Keményítő: a zöld növényekben keletkező nem édes anyag, amiből egyes hatóanyagok édes cukrot készítenek. A fotoszintézis terméke a keményítő, ami azután a szárban, gyökérben, gumóban, hagymában, magban elraktározódik. így a növények energiaforrása, mert amikor a lélegzés közben elég, energia szabadul fel belőle A keményítő az emberek számára is fontos táplálék. Gabona magvaink lisztje szinte tiszta keményítő Az iparnak is szüksége van rá. Belőle ragasztóanyag - csiriz, dextrin - és szesz készül Kitin: nitrogéntartalmú igen ellenálló szerves anyag. A gombák, zuzmók sejtfalának és főleg a rovarok kültakarójának fontos anyaga. Lúgokban, híg savakban nem oldódik, külső hatásoktól jól védi az állat testét A rákok páncélja is mésszel kevert kitinanyag. Koch, Róbert (1843-1900): NobeI - díjas német orvos. A

bakteriológia egyik megteremtője Vidéki körzeti orvosként kezdte pályafutását, majd berlini egyetemi tanárként működött. Felfedezte a tuberkulózis (tbc) és a kolera kórokozóját. Korhadás: szerves anyagok, főképpen növényi részek (lomb, fadarab, kéreg, gyökér) bomlása. Az anyagok baktériumok hatására mérsékelt hő, sok levegő és kevés nedvesség mellett korhadnak. Belőlük ilyenkor gázok távoznak, jellemző szagok árasztanak. A megmaradt anyag a korhadék Környezet: a szervezetet körülvevő élő és élettelen tényezők összessége, amelyek a szervezet egészére vagy egyes részeire hatással vannak. Megkülönböztetjük a külső környezetet és a belső környezetet Ez utóbbi az egyeden belüli, a szervezet alkotórésze közötti környezete. Méhlepény: az embrió táplálkozását, anyagcseréjét biztosító szerv. A magasabb szervezettségű emlősöknél és az embernél található meg. Az embrióval a köldökzsinórban

haladó méhlepény - erek kötik össze Mészvíz: az oltott mész, a kalcium-hidroxid telített vizes oldata. Lúgos kémhatású Mivel a széndioxid hatására a mészvíz megzavarosodik - mert oldhatatlan kalcium-karbonát, CaCO3 keletkezik - a vegyészetben kémszerként alkalmazzák. A gyógyászatban kénsavmérgezések alkalmával a sav semlegesítésére használják A cukorgyártás során a nyers cukoroldatot tisztítják vele. Méz: méhek tartaléktápanyaga. Szőlő- és gyümölcscukor vizes oldata A méhek a virágok nektárjából és más édes növényi részekből készítik, úgy, hogy ezeket az oldatokat a mézgyomrukba szívják, ott átalakítják és a mézgyomor váladékaival elkeverve a viaszsejtekben raktározva, érlelik. Mikrobiológia: a szabad szemmel nem látható, többnyire egysejtű mikroorganizmusokkal foglalkozó tudomány. mikrotechnika: azoknak a módszereknek, eljárásoknak a gyűjtőneve, amelyekkel a vizsgálandó anyagok mikroszkópos

vizsgálatra alkalmassá tesszük. mikrotom: olyan eszköz, amelynek segítségével különböző szervekből, szövetekből nagyon vékony, a milliméter ezredrészének megfelelő vékonyságú metszet készíthető. Mutálás: a serdülők hangváltozása. Ilyenkor a gégeporcok hirtelen megnőnek, a hangszalagok is megnyúlnak, és a gégeizmok szabályozása gyakran félresiklik. Nektár: virág kelyhében kiválasztott édes folyadék, amelyből a méhek mézet készítenek. A nektárban víz, cukor, ízesítő, illatosító-, festő- és ásványi anyag van. Nem minden virág termel nektárt A nektár mennyisége a talajtól és annak nedvességétől, a hőmérséklettől, a levegő páratartalmától és a napsütéstől függ. A megtermékenyült virágok már nem választanak ki nektárt. Nitrogén: színtelen, szagtalan, légnemű elem. A levegő 4/5 része A fehérjéknek fontos alkotórésze, az élőlények nem élhetnek nélküle. A növények csak a talaj

nitrogéntartalmú sóiból, az állatok pedig csak a kész fehérjékből tudják felvenni. A talajból kivont nitrogént nitrogénműtrágyákkal, zöldtrágyázással és istállótrágyával kell pótolni. Nyirokcsomók: változó nagyságú, általában bab- vagy gömbszerű, kötőszöveti tokba zárt nyirokszervek. Kéreg- és velőállományuk van. A nyirokcsomókban a nyirok áramlása lelassul, s így a nyiroksejtek elvégezhetik szűrő működésüket. Fertőzés hatására a nyirokcsomók nagyon megduzzadnak, tapinthatókká és fájdalmasakká válhatnak. Nobel-díj: Nobel Alfréd svéd kémikus által alapított díj. Ezzel jutalmazzák évről évre azokat, akik legtöbbet tettek a haladásért a tudomány fejlődéséért, az emberiségért, így az orvos kutatókat is. Nyomelemek: az élő szervezetek egészséges működéséhez feltétlenül, de igen kis mennyiségben szükséges elemek. Hiányuk kóros állapotot idéz elő Ilyen nyomelem a jód, a cink, a

réz, a vas, a kobalt, a mangán, a bór, a fluor. Ondó: a belső megtermékenyítéssel termékenyülő állatoknál a hím nemi szervek által termelt folyadék, ami a nemi utakon átürül ki. Hímivarsejtekből és a járulékos nemi mirigyek által termelt folyadékból áll Ödéma: a szervezetben kórosan felhalmozódott nedv, vizenyő. Akinek a szervezetébe nem jut elég sok és megfelelő minőségű fehérje, az is ödémás lesz. Elégtelen szívműködésnek is gyakran tünete Pepszin: a gyomorban található fehérjebontó anyag. A gyomornedvben mintegy 0, 5 %-os mennyiségben található. Csak savas közegben fejti ki fehérjebontó hatását Állati gyomorból különítik el, s gyógyszerként használják olyan esetekben, amikor a gyomor nem termel elegendő pepszint. Pergamen: különlegesen preparált állati bőr (pl. kecske, juh, borjú, szamár) A középkorban papír helyett használták. A bőrt nem cserezték, hanem horzsakővel addig dörzsölték, míg le

nem vált róla a kötőszövet Nemcsak írtak rá, hanem a könyveket is ebbe kötötték. Rákkeltő anyagok: olyan kémiai anyagok, amelyek a szervezetbe jutva, vagy azzal érintkezve, hosszabbrövidebb idő alatt rosszindulatú daganatot keltenek. Ilyenek, pl a króm, az arzénvegyületek, a kátrány, az ásványi olajok, az anilin, a röntgensugarak stb. Rákos sejtek: a sejtosztódást szabályozó rendszerek ellenőrzése alól kiszabadult gyors szaporodásban levő sejtek. spóra: virágtalan növényekre jellemző ivartalan szaporítósejt A betokozódott baktériumsejtet is szokták spórának nevezni. Ez azonban nem szaporítósejt, hanem kitartósejt Semmelweis Ignác (1818-1865): mint a bécsi szülészeti klinika tanársegédje megfigyelte, hogy azon a klinikán, ahol a szülész-orvosok boncolást is végeztek, igen magas a gyermekágyi lázban meghaltak száma. Míg abban az intézetben, ahol hullaboncolást nem végeztek az orvosok, alacsony volt a halálozási

arány. Bebizonyította, hogy a boncolást végző orvosok fertőzött kezükkel, maguk fertőzik meg az anyákat. Bevezette a klóros fertőtlenítést, amivel meg tudta akadályozni a fertőzést. Az "Anyák megmentőjé"-nek nevezték el Sérv: ha a hasüreg fala túlerőltetéstől megreped, és a belső szervek a bőrt elődomborítják, akkor sérv keletkezik. Leggyakoribb a lágyéksérv Mivel a sérvkapu egyre nagyobb lesz, és a kitüremlő belek működésében súlyos zavar támadhat (kizárt sérv), általában műtétre van szükség. Sugárártalom: a fény- és hősugarak is károsíthatják a bőrt. Sokkal veszélyesebb azonban a röntgen- és radioaktív sugárzás, melyek hatására a szövetek elhalnak, és a vér rendellenesen képződik. A gyógyításhoz használt röntgen- és rádiumsugarak hatását az orvosok állandóan ellenőrzik, és így megelőzik a veszélyt. A tudományos kísérletekhez és műszaki munkálatokhoz használt sugarak ellen a

veszélynek kitett dolgozók szigorú rendszabályok szerint védekeznek. Szacharin: édes ízű, fehér kristályos anyag, amely 500-szor édesebb a nádcukornál. Édesítőszerként használják, nem tápláló hatású, a szervezetből változatlanul kiürül. Cukorbetegek és fogyókúrázók használják elsősorban Szaruanyag: az állatok körme, karma, patája, tülkös szarva szaruanyagból áll. A szőr, a haj, a toll, a csőr nagy része is szaru. Az állatok bőrének felső rétege gyakran elszarusodik, pl a hüllők pikkelyei, pajzsai, a levedlett kígyóing. Az égő szaru sajátságos, kellemetlen szagot áraszt Kéntartalmú fehérje Szénhidrát: a szervezet egyik tápanyagcsoportjának gyűjtőneve, kizárólag szénből, hidrogénből és oxigénből álló szerves vegyületek, amelyekben kétszer annyi hidrogén van, mint oxigén. Az egyszerűbbek (cukrok) édesek, az összetettek (pl. keményítő) íztelenek A szervezet fő fűtőanyagai A felnőtt embernek

naponta átlag 500 gramm szénhidrátra van szüksége. Legfontosabb szénhidráttartalmú élelmiszereink a liszt, a hüvelyesek, a burgonya, a káposzta, a cukor, a méz és a gyümölcs. Szent-Györgyi Albert: 1893-ban, Budapesten született. Itt végezte el középiskoláit, és itt szerzett orvosi diplomát. Európa leghíresebb egyetemein folytatott kutatásokat l924-ben jelent meg első munkája, amelyben a C-vitaminról ír. 1930-ban tért haza, a szegedi egyetem professzora lett Ekkor ismerte föl, hogy a paprika sok Cvitamint tartalmaz Ekkor már az egész világon hírnevet szerzett munkásságával 1937-ben orvosi Nobel-díjat kapott. Szén: nemfémes elem. A szerves anyagoknak alkotórésze A föld alá került, a levegőtől elzárt növényi és állati anyagok lassanként elszenesednek, barnakőszén, feketekőszén válik belőlük. A növényi és az állati anyagok elszenesíthetők úgy is, ha a levegőtől elzárva magas hőfokra hevítjük őket. Ilyen a faszén,

a csontszén, a cukorszén. A szénégés közben egyesül az oxigénnel, és szén-dioxiddá alakul A levegőben mindig van egy kevés széndioxid. A zöld növények fotoszintézis közben veszik fel a levegőből a testük felépítéséhez szükséges szenet Szérum (vérsavó): a vér megalvadása után a vérlepény felett összegyűlő, általában szalmasárga folyadék. A szérum fehérjékben gazdag, cukrot és különböző szervetlen sókat is tartalmaz. Szik: ennek a szónak két jelentése is van. 1 Szik az a táplálék, ami a petében és a magban felhalmozódik, és amivel a fejlődő állat vagy növény kezdetben táplálkozik. Igen sok szikanyag van, pl a tojásban, a halikrában és a kétszikű növények sziklevelében. 2 szik a rövid neve a sziksónak vagy szódának Szívizominfarktus: a szívizomnak kisebb-nagyobb területen történő hirtelen elhalása. Ennek oka az, hogy egyegy területen a szívizom vérellátása hirtelen elégtelenné válik Ez

leggyakrabban azért következik be, mert a szívet vérrel ellátó koszorúér egyik ágában vérrög keletkezik, ami elzárja a vér útját. Szűrővizsgálat: ezeknek a vizsgálatoknak az a lényege, hogy a magukat egészségesnek érző embereket is megvizsgálják, és így még idejekorán felfedezik a kezdődő bajt. A szűrővizsgálatok különösen jelentősek a daganatos betegségek és a tuberkulózis megelőzésére. Szódavíz: nyomás alatt szén-dioxiddal telített víz. Szűzhártya: a női hüvelybemenetben elhelyezkedő, rugalmas rostokban gazdag, gazdagon erezett, kötőszövetből álló lemez. Nyílásán át a menstruációs vér és a hüvelyben keletkező váladék el tud távozni A szűzhártya az első közösülés alkalmával, általában vérzés kíséretében berepedezik. Szűznemzés: olyan eset, amikor az egyed megtermékenyítetlen petesejtből alakul ki. Mind a növény-, mind az állatvilágban elterjedt jelenség. A méhek esetében, pl a

nőstények mindig megtermékenyített, a hímek pedig meg nem termékenyített petesejtből fejlődnek. Takarmány: a háziállatok, illetve a vadgazdálkodásban a vadak etetésére szolgáló növényi vagy állati eredetű élelem. Tarló: a gazdasági növények betakarítása után visszamaradt terület, amelyen a növényi maradványuk, gyökérés szármaradványok még megvannak. Szűkebb értelmezés szerint csak a gabonafélék learatott termőterületét nevezik tarlónak. Tejmirigy: az emlősökre jellemző, részarányosan elhelyezkedő, legnagyobb módosult mirigy. A bőr hámjából alakul ki, szoros összefüggésben a nemi szervekkel. Váladékát tejnek nevezzük Ez a fehér vagy kékesfehér színű, átlátszatlan, szagtalan folyadék az ivadékok legfontosabb tápláléka. A tejmirigy az ivadékokban csak csökevényesen fejlődik ki. Terhesség, vemhesség (graviditás): a petesejt megtermékenyülésétől az utód megszületéséig tartó időszak. Terrárium:

kis állatok, elsősorban hüllők, kétéltűek és kisebb emlősök tartására és bemutatására szolgáló berendezés. Testhőmérséklet: az élő szervezet hőfoka, amelyet az anyagcsere folyamatok során a szervezetben keletkező hő tart fenn. Ennek alapján két csoportra osztjuk az élőlényeket, a változó és az állandó testhőmérsékletűek A változó testhőmérsékletűek testhőmérséklete a környezet hőmérsékletéhez hasonló, illetve annál 2-3 Celsius fokkal magasabb. tetanusz: merevgörcsnek is nevezik Baktérium által okozott fertőző betegség A fertőzés forrása a föld, az utca pora, az állatok széklete. A kórokozók a bőr sebein keresztül jutnak a szervezetbe Az izmok merevsége lassanként alakul ki. Fertőzöttségre gyanús, különösen szúrt sérülés esetén aktív védettséget kell biztosítani. Hazánkban tetanusz elleni kötelező védőoltást kapnak a gyerekek Tojásrakó emlősök: az emlősök legősibb fajai.

Szervezetükben sok még a hüllőkre jellemző tulajdonság Több tulajdonságukban a madarakra is emlékeztetnek. Például állkapcsaik csőrszerűek, fogaik nincsenek, végbelük kloákaként működik. Nem eleveneket szülnek, hanem tojásokat raknak, s azokat testük melegével költik ki Ilyen állat, pl. az Ausztráliában élő kacsacsőrű emlős A nősténynek nincsenek csecsbimbói, a kicsinyek a tejmirigy tejszerű váladékát az anya szőrzetéről nyalogatják le. Toxinok: baktériumok vagy egyéb élő szervezetek által termelt anyagok, amelyek az élő szervezetbe jutva mérgezik azt. Tőzeg: növényi maradványuk szövedékéből álló, barna színű anyag. Mocsarakban, lápokban keletkezik Átlagosan 61 %-a szén-, 5 %-a hidrogén-, 31 % az oxigén-, 2 %-a nitrogén- és 1 % a kéntartalma. Hazánkban a Fertő-tó környékén vannak nagyobb tőzegtelepek. Ultrahang: olyan magas hang, amelyet az ember már nem érzékel, nem hall, de műszerekkel mérhető és

néhány állatfaj hallja. Vedlés: egyes állatok kültakarójának, hámszövetének részleges vagy teljes leválása, illetve kicserélődése. Az állat élete során többször is megismétlődhet. Az ízeltlábúaknál a kitin nem tudja az állat növekedését követni, ezért azt időnként eltávolítja magáról. A kifejlett állat viszont már nem vedlik vérlemezkék vagy trombociták: a véralvadásban szerepet játszó véralkotórészek. Számuk köbmilliméterenként 250000-500000. Magjuk nincs Élettartamuk kb 4 nap A vörös csontvelőben keletkeznek Vérnyomás: az a nyomás, amelyet a vér gyakorol az erek falára. Egészséges ember vérnyomásának értéke 16/11 kPa (120/80 Hgmm), de az életkorral, munkavégzéssel, lelkiállapottal és még sok mással változik. Magas vérnyomásnak tekinthető bármely életkorban a 18, 6/12 kPa (140/90) Hmm fölötti érték. Alacsony vérnyomásról beszélünk, ha a szív összehúzódásakor sem éri el a 10, 5 kPa-t (80

Hgmm). Veszettség: vírus által létrejövő, görcsöket, légzésbénulást okozó súlyos betegség. A fertőzés főleg veszett kutya, macska vagy róka harapásával terjed. Akit veszettségre gyanús állat harapott meg, azt azonnal védőoltásban kell részesíteni, az állatot pedig el kell zárni. A betegség megelőzéséhez hozzá tartozik a kutyák kötelező védőoltása. Zsírok: szilárd, fél szilárd és folyékony állapotban fordulnak elő. Beszélünk állati zsírokról, pl disznózsír, vaj, faggyú és növényi zsírokról, amelyeket olajoknak nevezünk, pl. olívaolaj, kókuszolaj, lenolaj, napraforgóolaj, repceolaj stb