Cikkek » Petárdák elleni védelem állatoknak

Petárdák elleni védelem állatoknak Dátum: 2008. december 15. 00:00:00.
Forrás : Tappancsvilág

A szilveszter szükségállapotnak felel meg négylábú barátaink és a kedvtelésből tartott madarak számára. Petárdák durrogása, rakéták és trombiták sivítása teszi próbára az állatok érzékeny hallószervét. Talán az akváriumi halak viselik legjobban a ricsajt. Ezért következzék egy átvészelési stratégia kedvenceink számára.

A négylábú családtagokat nem szabad egyedül hagyni, amennyiben nem ismerjük, hogyan reagálnak a petárdák robbanására, illetve, ha tudjuk, hogy félnek a robajtól. A rettegő kedvenc állatokon pánikszerű menekülési roham törhet ki. Január elején az internetes és a nyomtatott újságok nem véletlenül telnek meg az elveszett kedvenc állataikat kereső gazdik hirdetéseivel.



A durrogtatás kiváltotta félelem csökkentésére a kedvenc állatokat egy olyan szobában helyezzük el szilveszterkor, amelyik a ház vagy lakás közepén található. Ablaktalan helyiség a legjobb, ha ez nem megoldható, a nyílás legalább ne utcára nézzen. A gondosan bezárt ablakok előtt legyen elhúzva a sötétítő függöny, még jobb vastag takaróval borítani a nyílászárókat.
Ezzel csökkenteni lehet a külvilágból érkező zajok beszűrődését, a felvillanások fényhatását pedig akár teljesen ki lehet rekeszteni.
Az éles fényeffektusok különösen a madarakat viselik meg. A kalitkákat célszerű sötét terítőkkel lefedni.
A macskák gyakran keresnek maguknak önállóan menedéket. Tapasztalt gazdik a szilvesztert a „nyitott ruhásszekrények éjszakájának” is nevezik, mivel a négylábú kedvencek szívesen telepednek a védett hálószobában álló szekrényben a hangszigetelő textíliák közé. Kijáró cicákat legkésőbb december 31-én, déltől a lakásban kell marasztalni, és csak a hangoskodás megszűntével tanácsos ismét kiengedni őket.

A cikk ide kattintva folytatódik a Tappancsvilág oldalán.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!


Kapcsolódó olvasnivalók


A mézelő méh

A mézelő méh vagy házi méh (Apis mellifera) a mézet termelő méhfajok egyike. Háziasítása mintegy 6000 évvel ezelőtt kezdődött, és a selyemlepke mellett voltaképpen az egyetlen korán háziasított rovarfaj. A méhészet ma is sok ember megélhetését biztosítja hazánkban és világszerte. A méhészetben főként mézet, de ezen kívül propoliszt, méhviaszt, méhmérget és tenyészállatokat is termelnek a méhészek.


A ponty (Cyprinus carpio)

A ponty származását tekinve heves viták dúlnak. Thienemann nézetei szerint Kína, Japán, Közép- és Kis Ázsia egészen a Fekete-tengerig nyúló térségeinek vizei képezik a ponty eredeti hazáját. Európai elterjedéséről semmit sem lehet bizonyossággal állítani. A görögök és a rómaiak már ismerték és tavakban tenyésztették, felismerve értékes húsát.


A sün

A keleti sün (Erinaceus concolor) az emlősök (Mammalia) osztályának a sünalakúak (Erinaceomorpha) rendjéhez, ezen belül a sünfélék (Erinaceidae) családjához tartozó faj. Régebbi besorolások szerint a rovarevők (Eulipotyphla vagy régebben Insectivora) rendjébe tartozott. A keleti sünt leggyakrabban csak a sün névvel jelölik. Főleg a mesékben szerepel gyakran a régies sündisznó elnevezés is. Egyéb népies nevei a sül és a tüskésdisznó.


Kapcsolódó doksik



Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!