|
Dátum: 2009. május 17. 00:00:00. Forrás
: Edupress
|
A Heti Válasz idén harmadszorra rendezi meg "Kínőni Magyarországot" című konferenciáját május 20-án, amelyen párbeszédre hívja az állami és üzleti szféra képviselőit, hogy a meghívott résztvevőkkel közösen vitathassák meg az innovációval kapcsolatos legégetőbb problémákat és a szükséges teendőket.
A magyar K+F és az innovációs rendszer már legalább két évtizede a gazdaság egyik olyan gyenge pontja, ahol a versenyképesség növelésének számos lehetősége marad kihasználatlanul, és a nem megfelelő magyar teljesítmények miatt a világgazdasági felzárkózás is sokkal lassabb a versenytársakénál, illetve a lehetségesnél. A gazdasági válság különösen időszerűvé teszi ezzel a témakörrel kapcsolatos vitát. Senki nem vonja kétségbe, hogy hosszabb távon csak a magas színvonalú oktatás és a kutatás-fejlesztés vezethet ki a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságból. A krízisben nem csak a veszélyt, hanem a lehetőséget is fel kell tudni fedezni. A jelenlegi nehéz időszakot ugyanis erőgyűjtésre és a megújulásra is fel kell használni, hogy a krízis lecsengésével a hazai K+F versenyképes pozíciót foglaljon el a piacon.
A Heti Válasz idén harmadszorra rendezi meg "Kínőni Magyarországot" című konferenciáját, amelyen párbeszédre hívja az állami és üzleti szféra képviselőit, hogy a meghívott résztvevőkkel közösen vitathassák meg az innovációval kapcsolatos legégetőbb problémákat és a szükséges teendőket.
Az idei tanácskozásra, amely a "Válságkezelés innovációval" alcímet kapta, május 20-án, a Magyar Tudományos Akadémia Dísztermében kerül sor.
A rendezvényen előadást tart többek között Pálinkás József, az MTA elnöke, Manherz Károly, az OKM felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára, valamint Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója.
Részletes program és jelentkezés:
http://www.hetivalasz.hu/konferencia/kinoni_magyarorszagot_3
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
A Tunguz-esemény 1908. június 30-án reggel 7 óra 13 perckor Szibéria középső részén az Alsó-Tunguszka és a Léna folyók között a légkörbe lépett, majd felrobbant tűzgömb volt. Kelet-délkelet felől nyugat-északnyugat felé haladt, viszonylag lapos (5-22 fokos) szögben süllyedve mintegy 4-500 kilométert tett meg, majd mintegy 5-8 kilométer magasságban felrobbant.
Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
Számos befektetési lehetőség érhető el egy kisbefektető számára. A részvények, kötvények, opciók, árutőzsdei ügyletek, befektetési alapok lehetőséget nyújtanak a diverzifikálásra, hasonlóan a kötvény ETF-ekhez. Azon befektetőknek ajánljuk cikkünket, akik érdeklődése túlmutat a magyar állampapírokon, a kötvénypiacon szeretnének olcsón diverzifikálni, akár kontinensen-, szektorokon átnyúlóan.
Kapcsolódó doksik
Értékelések
Nincs még értékelés. Legyél Te az első!