A holdraszállás története

Dátum: 2022. július 21. 00:00:00.
Forrás : Wikipedia

Az Apollo–10 sikeres küldetése után már minden készen állt arra, hogy az ember leszálljon a Holdra. A Kennedy elnök által kitűzött célt, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig meghódítja a Holdat, az Apollo–11 hivatott elérni. A küldetésre már csak 5 hónapnyi idő állt rendelkezésre. A legénység tagjai: Neil Armstrong (parancsnok), Edwin Aldrin és Michael Collins voltak.

Személyzet
Neil Armstrong (2), (parancsnok) (az első ember a Holdon)
Michael Collins (2), (asztronauta) a parancsnoki modul pilótája
Edwin Aldrin (2), (asztronauta) a leszálló modul pilótája
(Zárójelben a sikeres űrrepülések száma személyenként, beleértve ezt a missziót is.)

Armstrong, Collins, Aldrin

Tartalék személyzet
James Lovell, parancsnok
William Anders, a parancsnoki modul pilótája
Fred Haise, a leszálló modul pilótája

A parancsnoki egység és a holdkomp dokkolása
Szétválás: 1969. július 20. – 17:44:00 UTC
Összekapcsolódás: 1969. július 21. – 21:35:00 UTC

Holdséta
Holdkompból való kiszállás: 1969. július 21., 02:39:33 UTC
Armstrong: Kiszállás: 02:51:16 UTC, Lelépés a Holdra: 02:56:15 UTC, Beszállás a holdkompba: 05:09:00 UTC
Aldrin: Kiszállás: 03:11:57 UTC, Lelépés a Holdra: 03:15:16 UTC, Beszállás a holdkompba: 05:01:39 UTC, Beszállás: 05:11:13 UTC
Holdséta időtartama: 2 óra 31 perc 40 másodperc
A Holdról 21,55 kg holdkőzetet hoztak haza.

A Saturn-5 rakéta indítása

Küldetés
Armstrong, Collins és Aldrin 1969. július 16-án emelkedett a magasba a Cape Kennedy (Canaveral) űrközpontból. A Hold körüli pályára állás 3 napig tartott. Az asztronauták meglepődtek a Hold kietlenségén, sivárságán. 1969. július 20-án leszálltak a Hold felszínére. A leszállás nem volt zökkenőmentes. Aldrin és Armstrong bemászott az Eagle („Sas”) nevű holdkompba, Collins egyedül maradt a parancsnoki egységben. Az Eagle a leválás után 100 km-es magasságban Hold körüli keringésbe kezdett, majd 13 km-es magasságba süllyedt. A küldetés legnehezebb része ekkor következett. 12 percnyi üzemanyag állt rendelkezésre a holdkomp üzemeltetéséhez. Az üzemanyag kifogyása előtt végre megpillantották a leszállásra kijelölt helyet, majd július 20-án, 20:17-kor (UTC) leszálltak a Hold felszínére a „Nyugalom-tengerében”. Ekkora 30 másodpercre elegendő üzemanyaguk maradt. „Houston, a Sas leszállt” – mondta Armstrong.

A holdkomp

A holdmunka
6 óra várakozás után kinyitották a holdkomp ajtaját, és leléptek a Hold felszínére. Ekkor hangzott el Armstrong híressé vált mondata:
„Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek.”
A két és fél órás holdséta alkalmával tudományos kísérleteket végeztek és holdkőzeteket gyűjtöttek, de a lényeg a Hold meghódítása volt. Kitűzték az amerikai lobogót, majd egy emléktáblát helyeztek el az alábbi szöveggel:
„Békés szándékkal, az egész emberiség képviseletében jöttünk.”

Aldrin lábnyoma a Hold porában

Emellett egy kis fehér tasakot is hagytak a Hold felszínén, benne egy szilíciumkorongon miniatűr betűkkel 73 állam üzenete, egy aranyozott olajág, érmék és hímzett emblémák.

A fényképezés után aludni tértek, majd másnap felszálltak a holdkomp felszálló moduljával és csatlakoztak a parancsnoki egységhez, ismét találkozva Collins-szal. A Föld légkörébe való visszatérés sikeres volt, az Apollo–11 a Csendes-óceánban landolt nem messze Hawaii-tól 8 nappal és 3 órával a felszállás után. Ezután karanténba helyezték őket az esetleges ismeretlen vírusokkal szembeni fertőzés elkerülése végett. Augusztus 10-én feloldották a karantént, az asztronauták az ünneplő tömegbe kerültek. Hatalmas parádé közepette ünnepelték őket a Broadwayn New Yorkban, majd a következő 35 nap alatt a világ másik 25 országában.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

A nukleáris fegyverekről

Augusztus 6-án és 9-én emlékezünk a Hirosima és Nagaszaki városát ért atombombázásra. Csak a Nagaszaki elleni támadásban, több mint 80000 ember vesztette életét és 75000 lettek sugárbetegek. Cikkünk keretében ennek az eseményenek szeretnénk emléket állítani a nukleáris fegyverek működési elvének és azok hatásmechanizmusainak bemutatásával.

A vikingek

A vikingek skandináv származású hajósok és harcosok, akik a 8. és a 11. század között indultak rablóportyáikra vagy hódító hadjárataikra. Ismertek normann (északi ember), rusz vagy varég néven is. A viking szó nem adott nemzetet jelölt, hanem inkább egy bizonyos foglalkozást. Első írásbeli említése az Angolszász Krónikában található, mint wicingas, amely pejoratív mellékzönge nélkül kalózkodással foglalkozó tengerészt jelentett.

Az alvásról bővebben

Az alvás a legtöbb gerinces (és némelyik különleges rovar, például a Drosophila gyümölcslégy) természetes pihenőállapota. A szándékos testmozgás és a külső ingerekre adott reakciók csökkenése jellemzi. Alvás alatt fokozódik a sejtosztódás, a sejtelhalás üteme mérséklődik. Időtartama átlagosan 7-9 óra közé esik.