A távoktatás és az e-learning

Dátum: 2010. május 02. 00:00:00.
Forrás : Young & Partners

A nappali képzésbe jelentkezők száma az elmúlt 10 évben közel 15.000-rel nőtt, míg a távoktatásba jelentkezők aránya ugyanebben az időszakban a hetedére csökkent. Ezzel szemben a felsőoktatáson kívüli távképzés, különösen az e-learning forma iránti érdeklődés fokozatosan növekszik. A szakember szerint Nyugat-Európában a köznyelvben is élő és előszeretettel használt fogalom az e-tanulás, ezzel szemben nálunk csak kevesen tudják, mit is jelent valójában.

A 2010-es adatok alapján a felsőoktatásba jelentkezőket nem győzték meg a nappali és levelező képzés mellett megjelent újabb oktatási formák. Az elmúlt tíz év adatait összevetve, mind az esti, mind pedig a távoktatási munkarendű képzések sokat veszítettek népszerűségükből. Míg 2001-ben közel 17.000-ren jelentkeztek távoktatásra, addig 2010-ben alig több mint 2200 jelentkező választotta ezt a képzési formát.

Pedig az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődésével és az eszköztár rohamos bővülésével az oktatási szektorban is folyamatosan jelentkeznek az új, egyre fejlettebb termékek. Az e-learning megjelenése a piacon új lehetőséget nyitott a távképzésben. Gyors fejlődésének legismertebb oka az életen át tartó tanulás iránti növekvő igény. Ennek részben ellentmond az a tény, hogy a felsőoktatásba jelentkezők közül évről évre kevesebben választják a távoktatást mint alternatívát. A szakember szerint a hatékony, térben és időben rugalmasan és jó minőségben terjeszthető tananyag iránti igény, valamint a fajlagos oktatási költségek csökkentésének igénye megjelent az egyéb képzési formákban, például a nyelvtanulásban.

Révai András, az LSI oktatási és tartalomszolgáltatási igazgatója elmondta, hogy az európai és hazai munkaerőpiac egyaránt olyan korszerű oktatási teljesítményt igényel, amely jobban hozzájárul a versenyképességhez és a gazdasági növekedéshez. Az oktatási rendszereknek megfelelően rugalmasan kell reagálniuk a változó külső tényezőkre. A szakember szerint az alternatív nyelvi képzések iránti igény a közeljövőben jelentős mértékben növelheti az e-learning képzési forma iránti keresletet. „Az esetek többségében a diploma megszerzésének legnagyobb akadályát ma a nyelvvizsga hiánya jelenti. Vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol a végzett hallgatóknak több mint a fele nem veheti át a végzettséget igazoló dokumentumot. Azok körében, akik diploma nélkül kerülnek a munkaerőpiacra, legfontosabb a nyelvvizsga megszerzése. Az LSI akkreditált online nyelvi képzései iránti növekvő érdeklődés jórészt a megszorult hallgatóknak köszönhető. Negatív tapasztalat azonban, hogy a fiatal, Interneten szocializálódott generáció körében is tisztázatlan még az e-learning valódi jelentése. Sokuknak el kell magyaráznunk, mit jelent az Internet segítségével tanulni” – mondja Révai.

Révai szerint az e-learning fogalma itthon még mindig nehezebben megragadható, mint külföldön. Nyugat-Európában a fogalom már él a köznyelvben és előszeretettel használják. Nálunk viszont nehezíti a helyzetet, hogy elsősorban az európai uniós projektek kulcsszavaként; másrészt az oktatási piacok marketingelemeként került használatra, ám a széles közönség körében a fogalom valódi jelentése megfoghatatlan maradt.

Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!

Kapcsolódó olvasnivalók

Mennyire intelligensek a magyarok?

A porosz iskolarendszer tanulási elmélete azt mondja, hogy a gyerekbe be lehet tölteni a tananyagot, és hogy a gyerekek érdeklődése nem fontos az iskolában. Valójában a gyerekek érdeklődése a legfontosabb, és a töltögetős módszerrel csupán a gyerekek rövid távú memóriáját lehet feltölteni, lényeges dolgokat így nehéz elsajátítani. Érdekes kontraszt, hogy egy globálisan elérhető IQ-teszt weboldal szerint Magyarország a 10. helyen áll, 102,75-es átlagos IQ-értékkel.

Az 1956-os forradalom története II.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.

Hogyan tanuljunk online marketinget?

Az online marketing az az üzleti tevékenység, amelynek keretében az internetet adta lehetőségeket használjuk termékek vagy szolgáltatások népszerűsítésére, ismertségének növelésére. Ez a tevékenység kiterjed weboldalakra, mint a híroldalak, közösségi szolgáltatások vagy tematikus portálok, de ide értendő a keresőmotorok, okostévék vagy egyéb digitális csatornák is, amelyek az internethez kötődnek.