|
Dátum: 2012. szeptember 02. 00:00:00. Forrás : Edupress |
A fiatalok előtanulmányaikból hozott tudását, felkészültségét, motiváltságát illetően nagyon vegyes a kép - van egy igen széles réteg, amely csak a minimálisan szükséges feltételeket teljesíti a továbbhaladáshoz - mondta Varga Lajos, aki részt vett az Edupress Pince beszélgetésén a Tranzit fesztiválon. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) doktorandusza, a Masat-1 fejlesztője szerint ahhoz, hogy valaki előbbre jusson, elengedhetetlen az utánajárás, az egy-egy témában való elmélyülés. Magyarország első műholdjának fejlesztői csapata sem állt meg: jelenleg a Masat-2 és Masat-3 műholdakon dolgoznak.
Varga Lajos amellett, hogy a BME doktorandusza és a Masat-1 fejlesztője, tanít is az egyetemen, így a hallgatókkal is közvetlen kapcsolatban áll. A fiatalok előtanulmányaikból hozott tudását, felkészültségét illetően igen vegyes a kép intézményünkben. Vannak olyanok, akik megfelelő előképzettséggel rendelkeznek, és ambícióik is vannak, viszont egy igen széles réteg - nem tudni, hogy az előképzettség vagy a motiváció hiánya miatt - nem törekszik arra, hogy előrébb jusson, csak a minimálisan szükséges feltételeket teljesíti a továbbhaladáshoz - fejtette ki Varga Lajos. Hozzátette: habár a kutatók, mentorok minden támogatást, segítséget megadnak, közreműködőek és igyekeznek megfelelő módon átadni a tudásukat, a kötelező anyag elsajátítása mellett nagyon fontos az utánajárás és az egy-egy témában való elmélyülés.
Masat-2, Masat-3
Már a Masat-1 fejlesztésekor hosszabb távra terveztünk, több műholdban gondolkodtunk - ezért is lett az első kisműhold neve Masat-1 - magyarázta Horváth Gyula projektmenedzser, a BME adjunktusa. A Masat következő generációiban úgynevezett műholdbusz-koncepció megvalósítására törekszünk. Ezt úgy kell elképzelni, mintha egy Masat-1 méretű és hasonló kialakítású műholdhoz ťhozzáragasztanánkŤ egy rakteret, ahova - a szabad helynek köszönhetően - bele lehet építeni további eszközöket, kísérleteket - mesélte Varga Lajos, a Masat-1 fejlesztője, a BME doktorandusza. A Masat következő változatai így tulajdonképpen az első kisműhold alapjaira, a fejlesztési, üzemeltetési folyamatok során szerzett tapasztalatokra építkeznek, és különböző hasznos terhek elhelyezését teszik lehetővé. A Masat-3 már az előzőektől eltérő kialakítású, jóval nagyobb műhold lehet, ugyanis a méret miatt számos korlát merült fel a Masat-1 fejlesztése során. Gondolok itt például arra, hogy a fizikai felületből adódik, mennyi napelem használható és ezekből mennyi energia nyerhető ki. A kinyert energiamennyiség fokozása például a napelem felületének növelésével valósítható meg - mondta Varga Lajos. A fejlesztő elárulta: a Masat-1 és a Masat-2 műholdat a koncepció köti össze, a Masat-3 műholdban pedig már egy komplexebb teher elhelyezése is lehetségessé válhat, a Masat-2 tehát ebből a szempontból átmenetnek tekinthető, a Masat-1-gyel megkezdett irányvonal folytatása.
A jövőben mérnökök és kommunikációs szakemberek dolgoznak együtt
A Masat-2 és a Masat-3 finanszírozásához szükséges financiális hátteret elsősorban pályázati forrásokból kívánják biztosítani, de továbbra is várják az ipari partnereket, szponzorokat. A Masat-2 fejlesztése várhatóan 2012 végén kezdődik el, a Masat-3 műholdé pedig a tervek szerint 2015-ben fog elindulni, de már a nyáron folytak előkészítő munkálatok, illetve pályázatokat is adtak be. Amellett azonban, hogy ipari szereplőkkel vesszük fel a kapcsolatot, illetve saját - a Műegyetemmel együttműködő - céget hoztunk létre, meg szeretnénk őrizni az oktatási és tudományos demonstrációs vonalat is - mondta Horváth Gyula. Varga Lajos kijelentésére, miszerint bizonyos feladatok megoldásához nagy szükség volna a humántudományok területéről érkezők szakértőkre, Horváth Gyula úgy reagált: elképzelhető hallgatók és profi szakemberek bevonása is.
Kommunikációs és PR-tevékenységek elvégzését, a médiával való kapcsolattartást, sajtóközlemények készítését, illetve élő megjelenések szervezését a jövőben nem mérnökökkel szeretnénk megoldani, inkább szakirányú végzettségűekkel - emelte ki a projektmenedzser, hozzátéve: habár voltak negatív tapasztalataik e téren, nyitottak a lelkes, innovatív hallgatók befogadására, akik mellett profi szakemberek is segítenek majd levenni ezt a terhet a vállukról.
Magyar satellite, alias Masat
A Masat-1 Magyarország első műholdja, melyet a BME Villamosmérnök és Informatikai Karának hallgatói és oktatói készítettek el a Magyar Űrkutatási Iroda, illetve hazai cégek bevonásával. Méreteit tekintve 10x10x10 cm és tömege 1 kilogramm, pályára állítása az Európai Űrügynökség (ESA) Vega rakétájával történt. Az űreszköz 2012. február 13-ai startja óta hiba nélkül folyamatosan üzemel, és küldi az adatokat a fedélzetről a Műegyetemen lévő elsődleges és az Érden található másodlagos földi állomásra.
A Masat-1 fedélzetén lévő kamera két darab 100 forintos érmével megegyező tömegű, maximális felbontása 640x480 képpont. A készített felvételek egy képpontjának mérete körülbelül 1 és 10 kilométer közötti nagyságú a Föld felszínén. A Masat-1 első saját űrfelvételeit pedig március 8-án készítette el első saját űrfelvételét. A kép Afrika déli részét ábrázolja, majd ezt további fényképek követték Ausztráliáról és az Antarktiszról.
A Masat-1 hosszú távú célja, hogy egy műholdsorozat első, legkisebb tagjaként kis méretben kipróbálja azon fedélzeti rendszerek működését, amelyek egy későbbi, nagyobbra tervezett műholdon is nélkülözhetetlenek egy tudományos vagy technológiai feladat megoldásához.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Antarktisz
Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).
Az 1956-os forradalom története II.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
Az 1956-os forradalom története I.
Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.
Mária 1370-ben született Budán, Nagy Lajos és Kotromanic Erzsébet második leányaként. 1382. szeptember 17-től uralkodott, s 1385. december 31-én le is mondott a trónról, de 1386. február 24-től haláláig ismét ő lett a királynő. Később, 1387. március 31-től Luxemburgi Zsigmond mellett társuralkodóként volt a Magyar Királyság hivatalos uralkodója. Máriának két
