|
Dátum: 2007. június 18. 00:00:00. Forrás : WWF |
Jegesmedvék a főszereplői újonnan indult éghajlatváltozással foglalkozó kampányunknak (wwf.hu/klima), amelyből megtudhatod, hogyan takarékoskodhatsz az energiával otthonodban és mi köze az égve hagyott villanynak a jegesmedvék hajléktalanná válásához. Nem csak a kormányokra és az iparra kell mutogatni, mi is sokat tehetünk az éghajlatváltozás mérsékléséért.
Buzdít cselekvésre mindenkit a WWF a Környezetvédelmi Világnapon, a G8-ak szerdán kezdődő csúcstalálkozója előtt. Az akcióhoz Németh Lajos, az ismert meteorológus is csatlakozott.
A Fővárosi Állat- és Növénykert jegesmedve medencéje előtt indította el a WWF Magyarország új, informatív weboldalát, amelynek főszereplői jegesmedvék, név szerint a Jeges család. Az ő szemükön keresztül mutatja be a természetvédelmi szervezet, milyen súlyos hatásokkal kell számolnunk, ha nem cselekszünk sürgősen.
Mit lehet tenni, hogy a jegesmedvék talpa alól ne olvadjon el a jégtakaró? A WWF “háztartási jegesmedve-mentő tippeket” ad!
A sarkvidéken élő jegesmedvék egyre karcsúbbak, és nem azért mert a divat így diktálja. A globális felmelegedés következtében később fagynak be a tengerek és hamarabb jön az olvadás. A medvék számára létszükséglet a tengert borító vastag jégtakaró, ekkor tudják fő táplálékukat, a fókákat elkapni és felszedni az élethez szükséges zsírréteget. Ez az idő évről-évre rövidebb, és mind többet kell vándorolniuk a betevő falat megszerzéséért. A probléma távolinak tűnik, pedig az okait mi idézzük elő és a megoldás kulcsa is a mi kezünkben van.
A Jeges-oldalon hangosképes vetítés mutatja be, milyen állatfajokat, hogyan veszélyeztet a klímaváltozás. A Jegespálya elsősorban a gyerekeknek nyújt élményt, de a Jeges-teszten a felnőttek is kipróbálhatják a tudásukat, különféle nyereményekért.
"Ha megfogadunk néhányat a weboldalon található energiatakarékos tanácsokból, a Földnek is jót teszünk és a pénztárcánk is vastagabb marad" – nyilatkozta Csáki Roland, a WWF Magyarország kommunikációs igazgatója.
A Világbank vezető közgazdásza, Nicholas Stern szerint sokkal kisebb költséggel és nagyobb haszonnal jár, ha most cselekszünk, mintha nem veszünk tudomást a problémáról. A fejlett ipari államokat és Oroszországot tömörítő G8-ak szerdán kezdődő németországi csúcstalálkozóján remélhetőleg előrelépés történik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának hosszú távú csökkentése terén. Amit a következő 10-20 évben teszünk, az meghatározza századunk második felének és a XXII. századnak az éghajlatát. Mit mondunk majd unokáinknak, ha azt kérdezik, miért nem cselekedtünk, amikor nekünk még megvolt a lehetőségünk?
Tények és adatok a jegesmedvékről:
A jegesmedvék az északi félteke sarkvidéki területein élnek (Kanada, Grönland, Alaszka, Norvégia - Spitzbergák, Oroszország).
Az elmúlt évtizedekben populációik 20%-kal csökkentek, ma már mindössze 20-22 ezer példány él, nagy részük Kanadában.
Latin neve, Ursus maritimus jelentése “tengeri medve”, ami arra utal, hogy élete szorosan kötődik a tengerhez.
A legnagyobb testű ragadozó emlős: a hímek 400-600 kg-t nyomnak, hosszuk 2,5-2,8 méter, a nőstények mérete a hímeknek körülbelül fele.
Teljesítményei: 40 km/óra futásra képes, 2 méteres akadályt átugrik, akár 3,7 métert szökken egyik jégtábláról a másikra, 10-15 méter magasból is leveti magát a tengerbe és 10 km/óra sebességgel úszik.
Érdekesség, hogy májuk olyan gazdag a zsírban oldódó A-vitaminban, ami az ember számára már káros. Talán ez az oka, hogy az eszkimók soha nem fogyasztották el ezt a testrészét, hanem felajánlották a medve “bolyongó szellemének”.
G8 csúcstalálkozó:
A G8 országok - Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Olaszország, Németország, Japán, USA és Oroszország – soron következő csúcstalálkozója 2007. június 6-án kezdődik Németországban, Rostockban.
A G8 országok a világ teljes népességének csak 13%-át teszik ki, mégis a világ összes üvegházgáz-kibocsátásának 45%-áért felelősek.
Tony Blair, brit miniszterelnök és Andrea Merkel, német kancellár remélik, a környezetvédelem területén kompromisszumos megoldás születik, és meg tudnak állapodni a kiotói szerződés lejárta, azaz a 2012 utáni folyamat fő irányelveiben.
Az USA nem ratifikálta a kiotói jegyzőkönyvet, s élen jár az üvegházhatású gázok kibocsátásában. George Bush amerikai elnök a napokban mégis javaslatot terjesztett elő az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásnak hosszú távú csökkentésére. Az amerikai javaslatot megvitatják a csúcskonferencián.
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az Antarktisz
Antarktisz (más néven Déli-sarkvidék) a déli szélesség 55. fokától délre fekvő kontinens. Neve a görög antarktikosz szóból ered, jelentése „az Arktisszal szemben”. Az ötödik legnagyobb földrész. Magába foglalja a szűkebb értelemben vett Antarktikát, valamint számos szigetet (Dél-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek, Déli-Orkney-szigetek, Déli-Shetland-szigetek). Területe mintegy 14 millió km2. Lakatlan (a tudományos kutatóállomások személyzetét nem számítva).
A hó
A hó 0 °C alatt képződő csapadék, amely vízpárát tartalmazó levegő további lehűlésével jön létre, amikor a képződött jégrészecskékre kristályosan további jégrészecskék fagynak, és hókristállyá egyesülnek. A jégkristályok alakja – keletkezésük folytán – nagyon különböző, elsősorban a hőmérséklettől függ.
Az 1838-as pesti árvíz
Az 1838-as pesti árvíz március 13. és március 18. között okozott súlyos pusztítást, főleg a mai Budapest pesti oldalán. Az árvíz szintjét és tetőzésének dátumát számos emléktábla jelzi több belvárosi épületen. 1838. január elején, a Duna felső szakaszán a nagy mennyiségű lehullott csapadék, valamint az enyhébb időjárás következtében Buda egy része és a folyó alsó szakaszán található partközeli települések néhány napra víz alá kerültek.
Kapcsolódó doksik
- Dr. Héjjas István - A jegesmedvék és a klímaváltozás
2018, 5 oldal
