Sociology | Social politics » Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök

Aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök Magyarországon a munkanélküliség megelőzését és az állástalanok újrafoglalkoztatatását elősegítő aktív munkaerő-piaci eszközök bevezetése időben jóval megelőzte a munkanélküliség tömegessé válását. Ezek alkalmazására előbb került sor, mint a munkanélküli – ellátórendszer kiépítésére. Ennek elsősorban politikai indoka volt ( a ’80-as években ezek az eszközök a munkanélküliség elrejtésére szolgáltak). A munkanélküliség megelőzését és a foglalkoztatás elősegítését célzó támogatások megállapításával, folyósításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat kezdetben a Megyei Munkaügyi Központok végezték, amihez a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének decentralizált kerete nyújt fedezetet. A decentralizálás 1996 elejére teljesedett ki Azóta a munkanélküliség kezelése kirendeltségi feladat, ami magába foglalja a

döntéshozatalt, a megállapodások megkötését a támogatás kedvezményezettjeivel és azok felhasználóival. 1 Az aktív munkaerő-piaci politikák célja a munkanélküliség megelőzése, a munkanélküliek munkába való visszasegítése, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése. 2000 május elsején jelentős változások léptek életbe a munkanélküliek támogatási rendszerében. Megszűnt a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának megállapítása és megváltoztak egyes, a munkanélküliek rendszeres szociális segélyezésére vonatkozó rendelkezések. 2000 május elseje óta az önkormányzatok feladata, hogy a munkanélküli járadékot vagy a munkanélküliek jövedelempótló támogatására való jogosultságukat kimerítők, illetve a munkaügyi központok kirendeltségeivel legalább egy évig együttműködő munkanélküliek részére, ha jövedelmi illetve vagyoni helyzetük alapján rászorultak rendszeres szociális segélyt

folyósítanak. Az önkormányzatok feladata továbbá, hogy a rendszeres szociális segélyt kérelmezőknek legalább 30 napos köz-foglalkoztatást szervezzenek. Az önkormányzatok által szervezett köz-foglalkoztatás a már korábban is létező közhasznú illetve közmunka programok keretében vagy a törvénymódosítás során létrehozott új foglalkoztatási forma a közcélú foglalkoztatás során történhet. 2000 május elseje után csak azok részesülhetnek az aktív korú munkanélküliek rendszeres szociális segélyében, akik az önkormányzatok által, törvényben szabályozott feltételekkel felajánlott foglalkoztatási lehetőséget elfogadják. Ha az önkormányzat nem tud a 1 Frey Mária: A munkerőpiaci politika jogszabályi és intézményi környezetének piacgazdasági fejlődéstörténete.In: Munkaerőpiaci tükör 2002 Szerk Fazekas Károly 202-206 pp 1 kérelmezők számára munkát felajánlani, akkor részükre rászorultságra esetén a

rendszeres szociális segélyt meg kell állapítani. Az önkormányzatok feladata, hogy az általuk kijelölt szervezetekkel, mindenekelőtt a Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségeivel való együttműködési kötelezettséget írjanak elő a kérelmező számára. Az előírt együttműködés során a kérelmező az önkormányzatnál nyilvántartásba veteti magát, a segélyre való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatában együttműködik, az önkormányzat, illetve a munkaügyi központ kirendeltsége által felajánlott és számára megfelelő munkalehetőséget elfogadja, vagy a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó, az önkormányzat rendeletében meghatározott programban vesz részt. A törvénymódosítások kibővítették az önkormányzatok, illetve a hozzájuk kapcsolódó szervezetek (szociális intézmények, családsegítő szolgálatok, civil szervezetek) feladatkörét a foglalkoztatáspolitikai területén és a

költségvetési törvényben jelentős forrást csoportosítottak át az önkormányzatok számára a közcélú foglalkoztatással kapcsolatos költségek finanszírozására. A változtatások legfontosabb indoka a „segély helyett munkát elv” érvényesítése volt. A törvénymódosítás kezdeményezői feltételezték, hogy a szigorítások hatására felgyorsul a tartós munkanélkülieknek a foglalkoztatásba való áramlása, bővül az önkormányzatok által szervezett köz-foglalkoztatásban résztvevők száma, miközben a tartós munkanélküliek segélyezéséből kiszorulnak a potyautasok, mindazok, akik elfogadható indokok nélkül visszautasítják a számukra felajánlott együttműködési, foglalkoztatási lehetőséget. 2 3 Az utóbbi időben a munkanélküliséget kezelő eszközrendszer átalakulása figyelhető meg. Egyre jelentősebb szerepet kapott a másodlagos munkaerőpiac és a lokális munkaerőpiaci politika ( Elsődleges munkaerő-piac: a

versenyszféra és a közalkalmazotti köztisztviselő szféra támogatás nélkül létrehozott státuszai. Másodlagos munkaerő-piac: A státuszok fenntartása állami, önkormányzati esetleg közösségi hozzájárulással valósítható meg, pl. közhasznú foglalkoztatás, bértámogatási programok, szociális vállalkozók világa.) 4 Az önkormányzatok szerepe a lokális munkaerő-piaci politikában nem önként vállalt, hanem a körülmények által kikényszerített 2 szerep volt a magyarországi Fazekas Károly: Az aktív korú állástalanok rendszeres szociális segélyezésével és közcélú foglalkoztatásával kapcsolatos önkormányzati tapasztalatok Budapest, MTA, Közgazdaságtudományi Kutatóközpont 2001. 4 Csoba Judit: „Esély vagy utópia?” In.: Esély 2000/345-66 pp 2 önkormányzatok esetében is. A nagyarányú tartós munkanélküliség kialakulása nem sok választási lehetőséget biztosított: vagy jelentős összegekkel

finanszírozták a munkanélküliséget szociális segélyek, támogatások formájában, vagy minél szélesebb körben munkát szerveztek, hogy a segély helyett munkabért fizethessenek. 5 A munkanélküliség megelőzését, csökkentését, hátrányos következményeinek enyhítését, valamint a foglalkoztatási feszültségek megszüntetését, kezelését szolgálják a munkaerőpiaci támogatások. Dolgozatomban bemutatni kívánom, hogy a Foglalkoztatási törvény 1991.évi hatályba lépése óta milyen aktív munkaerő - piaci eszközök működnek Magyarországon. Ezek a következők: - Munkaerő - piaci képzés/átképzés - Munkanélküliek vállalkozóvá válásának támogatása - Közhasznú foglalkoztatás - Foglalkoztatást bővítő bértámogatás - Önfoglalkoztatók munkahely-teremtésének támogatása - Járulékok átvállalása - Utazási költségek átvállalása - Pályakezdők támogatási formái (munkatapasztalat-szerzés

támogatása, foglalkoztatási támogatás) - Rehabilitációs alaprészből adható támogatás - Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása - Intenzív álláskeresés támogatása Ezekről néhány jellemző Munkaerő-piaci képzés/átképzés A jelenlegi társadalmi-gazdasági helyzetben a felnőttképzés területei közül különösen nagy szerep jut a munkaerő-piaci képzésnek. Ennek alapvető oka, hogy a piacgazdaságban a sikeres munkavállaláshoz, a biztonságos megélhetéshez folyamatos képzésre, azaz életen át tartó tanulásra van szükség. A munkaerő-piaci képzés közvetlenül vagy közvetve szolgálja a 5 Csoba Judit: Az önkormányzatok feladatvállalása a lokális munkaerő-piaci programok szervezésében 3 munkahely megtartását, vagy megszerzését, és a munkanélküliség rémével küzdve mi lehet egy munkavállaló számára fontosabb, mint a munka. A felgyorsult technológiai fejlődés alapfeltételként követeli meg a szakmai

tudás, a képességek állandó fejlesztését, amelynek egyik eredménye az aktív élet során történő többszöri szakmaváltás, ami egy életpálya alatt a jövőben akár négyszer-ötször is bekövetkezhet. A felnőttképzés funkciója alapvetően kettős: fiatalabb korban az iskolai végzettség, szakképzettség megszerzésének lehetőségét nyújtja, felnőttkorban a szakmai ismeretek továbbfejlesztését biztosítja. 6 Országos szinten csaknem háromezer intézmény, szervezet, gazdasági társaság foglalkozik felnőttoktatással, olyan intézményrendszer azonban, amelynek a kizárólagos tevékenysége a felnőttképzés lenne, nem alakult ki Magyarországon. A képző központok is csak akkor alkotnának intézményrendszert, ha legalább minden nagyobb városban jelen lennének. A képző központok némelyike ugyanakkor túl nagy, másik túl kicsi, tevékenységük korlátja egyben az, ami látszólagos biztonságukat jelenti: hogy ti. költségvetési

intézményként működnek. A munkaerő-piaci képzések gyakran ötvözik a következő funkciókat: a szakmai képzés mellett személyiségfejlesztést, álláskeresési ismereteket is tartalmaznak. A munkaügyi központ által támogatott munkaerő-piaci képzést foglalkoztatást elősegítő képzésnek (is) nevezzük. A Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészéből a munkaügyi központ által nyújtható támogatások közül legjelentősebb az oktatási költségtérítés (a tanfolyami díj kifizetése), ezen kívül keresetpótló juttatás adható, s megtéríthetők a képzés során felmerülő utazási-, szállás- és ékezési költségek is. A támogatás alanyai elsősorban a munkanélküliek, de más hátrányos helyzetben lévők is támogathatók, a foglalkoztatási törvény rendelkezései szerint. A képzés ideje alatt a képzésben részt vevő regisztrált pályakezdő munkanélküliek és munkanélküliek keresetpótló juttatásban is

részesülhetnek. Vállalkozóvá válás Az önálló vállalkozás megkezdéséhez támogatás adható a munkanélküli járadéknak megfelelő összeg további 6 hónapig tartó folyósításra, a vállalkozóvá válást elősegítő 6 Kálmán István: Vas megyében a munkaerő-piaci képzés a In.:http://wwwnfihu/indexphp?m=fk tudastar&p=01 kaman istvan&menu=7 4 legaktívabb aktív eszköz szaktanácsadás költségeinek 50%-áig történő átvállalásra, a vállalkozási ismerteket oktató tanfolyam költségeinek 50%-os átvállalására, hitelfelvétel esetén 1 év időtartamra, hitelfedezeti biztosítás költségeinek 50%-os megtérítésre. A vállalkozóvá válás támogatásának célja a munkanélküliek vállalkozóvá válásának ösztönzése, a vállalkozás kezdeti, legnehezebb időszakában az egzisztenciális biztonság erősítése. Közhasznú foglalkoztatás A munkanélküliek foglalkoztatását biztosítja a lakosságot vagy a

települést érintő közfeladat vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében. A közhasznú munka esetében az elvégzendő munkának meg kell felelnie a munkavállaló képzettségi szintjének. A közhasznú munka időtartama a gyakorlatban általában félév, egy év szokott lenni. A támogatás elősegíti az átmeneti vagy tartós elhelyezkedési gondokkal küzdő munkanélküliek munkába állását, ideiglenes foglalkoztatását, a foglalkoztatási feszültségek csökkenését, olyan, hosszabb távra tervezett, közérdeket szolgáló munkahelyek létrehozását, ahol az ott átmeneti támogatással foglalkoztatottak később támogatás nélkül is munkaviszonyt tudnak létesíteni. A munkáltató a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közvetlen költségeinek legfeljebb hetven százalékáig terjedő támogatást igényelhet, ha közfeladat vagy közhasznú tevékenység folytatása érdekében a munkaügyi központ által kiközvetített munkanélküli

foglalkoztatását vállalja, munkaviszony keretében 1987-től datáljuk a közhasznú foglalkoztatást. Célja az volt, hogy átmeneti jövedelemhiányt pótoljon, mert mindenki abban bízott, hogy majd beindul az ipar, jönnek a privatizáló tulajdonosok, felfedeznek új piacokat és azzal, hogy új piacokra kezdenek el termelni, a munkanélküliek ismét foglalkoztatottakká válnak. A tartós munkanélküliek munka világába történő megjelenésének szinte egyetlen formájaként a közhasznú munka működött. Kezdetben viszonylag szűkebb és főként a megélhetésüket csak ilyen formában biztosítani tudókat érintette. Sok esetben olyan munkakörökre szervezték meg az önkormányzatok, amelyet más munkaerővel nem tudtak betölteni és elvégeztetni. Csupán az utóbbi pár évben vált szokássá, de még mindig nem általánossá, hogy az önkormányzatok kvalifikáltabb munkakörökben is foglalkoztatnak közhasznú dolgozókat. 7 A támogatás egy

munkavállaló foglalkoztatásához folyamatosan legfeljebb egy évre vehető igénybe. 7 Sziszik Erika-Kulinyi Márton: Akarnak-e a munkanélküliek dolgozni? 5 A közhasznú munkavégzés közvetlen költségei:  a munkavállaló munkabére, annak járulékai,  a munkaruha és egyéni védőeszköz költségei,  a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló jogszabály szerint a munkaadót terhelő utazási költségek, a munkásszállítás költségei,  a munkaügyi központtal történő előzetes egyeztetés alapján a munkavégzéshez nélkülözhetetlen munkaeszközök, a munkaalkalmassági vizsgálat, a közhasznú munka megszervezésével kapcsolatos költségek és a többletlétszám foglalkoztatásából eredő irányítással összefüggésben felmerülő költségek. Foglalkoztatást bővítő bértámogatás A bértámogatás célja a tartósan munka nélkül levő személyek felvételének, újbóli

aktivizálódásának és foglalkoztatásának ösztönzése, a pályakezdő munkanélküli fiatalok munkába helyezésének segítése, a támogatással felvett személyek továbbfoglalkoztatási esélyeinek megteremtése. A munkaerő-piaci programból történő kilépést és az elhelyezkedés megkönnyítését szolgálja, hogy a munkavállaló munkabérének 50-100%-át egy éves időtartamra a munkaügyi központ átvállalhatja. A munkaadónak a támogatás idejével megegyező tovább foglalkoztatási kötelezettsége van. A támogatás iránti kérelmet a munkanélküli foglalkoztatásának megkezdése előtt a munkaügyi központhoz kell benyújtani. Nem támogatható az a munkaadó, amellyel szemben:  a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség,  a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő - a munkavállalót megillető - igazolások kiállítására és kiadására vonatkozó kötelezettség,  a

külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések,  a munkanélküli-ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok megsértése miatt munkaügyi bírságot szabtak ki, az erről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított egy évig. A támogatást havonta utólag folyósítják Önfoglalkoztatás Önfoglalkoztatás címén a munkanélküli személy akkor támogatható, ha munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról akár úgy, hogy vállalkozást 6 alapít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik Pályázat útján ösztönzi a nyilvántartott munkanélküliek vállalkozóvá válását. Támogatásként 3 millió forintig terjedő visszatérítendő, kamatmentes tőkejuttatás adható, valamint a tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges szaktanácsadás költsége téríthető meg. Az önfoglalkoztatás elindításához szükséges kezdeti tőkét

biztosíthatja ez a támogatási forma. Foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok (egészség- és nyugdíjbiztosítási járulék, munkaadói járulék, egészségügyi hozzájárulás) átvállalásának célja a munkanélkülieket foglalkoztató munkáltatók támogatása. Legfeljebb egy éves időtartamra, a keresetet terhelő egészség-és nyugdíjbiztosítási, valamint a munkaadói járuléknak, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben, vagy egészben átvállalható. Az átvállalás jelentősen csökkenti a munkáltató foglalkoztatással kapcsolatos költségeit. A támogatást kizárólag a munkaadók igényelhetik, ha olyan munkanélküliként nyilvántartott személy alkalmi foglalkoztatását vállalják, aki alkalmi munkavállalói könyvvel (AM könyvvel) rendelkezik. A munkavállaló a munkavégzés megkezdése előtt írásban köteles nyilatkozni

arról, hogy munkanélküliként nyilvántartott személy. Emellett a munkáltató a "Munkanélküliek kiskönyve", illetve a munkanélküli járadék megállapításáról szóló határozat bemutatásával igazolhatja munkáltatójának azt, hogy valóban nyilvántartott munkanélküli. Utazási költségek átvállalása Az utazási költségek átvállalásával, a költségek részbeni térítésével kívánja a központ elérni, hogy a munkavállalás szempontjából csökkenjenek a területi különbségek, a munkahelyekért folytatott versenyben egyenlő eséllyel indulhassanak a kistelepüléseken élők is. A munkába járással kapcsolatos utazási költségek átvállalását tartósan munka nélkül levő regisztrált munkanélkülit foglalkoztató munkáltató kérheti. Pályakezdők támogatási formái: - Munkatapasztalat-szerzés támogatása A szakképzett és szakképzetlen pályakezdő álláskeresők elhelyezkedésének elősegítését, szakmai

felkészültségének javítását a munkaügyi központ munkatapasztalat- 7 szerzés támogatásával segíti elő. A munkaügyi kirendeltséggel legalább 90 napig együttműködő pályakezdők foglalkoztatását szolgálja. A támogatást a foglalkoztatás időtartamára, de legfeljebb 360 napra nyújtja a munkaügyi központ. A támogatás mértéke: - a pályakezdő munkabérének 50-100%-ig terjedő mértékben kell megállapítani, amely maximuma nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér - szakképzetlen pályakezdő foglalkoztatása esetében a másfélszeresét, - középfokú szakképzettségű pályakezdő foglalkoztatása esetében kétszeresét, - felsőfokú szakképzettségű pályakezdő foglalkoztatása esetében két és félszeresét - Foglalkoztatási támogatás A foglalkoztatási támogatás a szakmunkásképző iskolát végzett pályakezdők foglalkoztatását hivatott elősegíteni. A támogatás megállapításával a munkaügyi központ a

pályakezdő fiatal gyakorlati helyén való elhelyezkedését, képzettségének, szakmai felkészültségének javítását segíti elő. Az részesülhet benne, aki a szakmunkásképző iskola, szakiskola és speciális szakiskola befejezését követően, a nála legalább egy tanéven keresztül gyakorlati képzésben részesült pályakezdő foglalkoztatását szakképzettségének megfelelő munkakörben vállalja, legalább napi hatórás időtartamban. A támogatást kétszázhetven napi időtartamra kell megállapítani, s annak mértéke a kötelező legkisebb havi munkabér fele. Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb, a támogatást a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell megállapítani. További támogatásként a pályakezdő után fizetendő egészségügyi hozzájárulás is megtéríthető. Rehabilitációs alaprészből adható támogatás: Pályázati eljárás keretében a megváltozott munkaképességű személyek

foglalkoztatásának elősegítése érdekében rehabilitációs munkahelyek teremtéséhez, illetve munkahelyek megőrzéséhez adható támogatás. Ezt a feladatot részben a kirendeltségek, részben az erre a feladatra szervezett rehabilitációs csoport végzi. A kirendeltség közvetítő munkatársai feltárják a munkanélküli nyilvántartásba vétele során munkaközvetítést korlátozó egészségi okokat. A helyzetfeltáró beszélgetés keretében, 8 valamint a személyes kapcsolattartás során megismerik ügyfeleik céljait, munkavállalási irányultságát, motivációját. A megváltozott munkaképességű ügyfeleket foglalkozás-egészségügyi szakvizsgálatra utalják. A munkaközvetítés, képzés irányának, illetve a foglalkoztathatóságnak meghatározása érdekében a szakorvosok 47 féle szempont szerint adnak szakvéleményt. Ez a széleskörű vizsgálat elsősorban funkciós vizsgálatokra terjed ki. E szempontokat figyelembe véve a

munkavállalást kizáró okokat és a korlátozó tényezőket jelöli az orvos, amelyeket a közvetítő kolléga számítógépes közvetítő programban rögzít. Tehát az ügyfelet csak olyan munkakörre lehet kiközvetíteni, amelyet a foglalkozás-egészségügyi szakvélemény engedélyez. Több esetben a szakmai rehabilitáció képzéssel, átképzéssel valósítható meg. A képzési, átképzési irány meghatározásánál nyújt segítséget a rehabilitációs tanácsadás, a foglalkozás-egészségügyi szakvélemény, a pszichológiai szakszolgálat rehabilitációs pályaválasztási, pályamódosítási tanácsadói tevékenysége. Ezek a szolgáltatások az egyén érdekében azért történnek, hogy a szakmai rehabilitáció után munkába állhasson, teljes értékű emberi életet élhessen. Ezek az emberek, bár lehet, hogy 40%-50%-67%-os egészségkárosodással bírnak, de rehabilitációjuk után az új munkaterületen ugyanolyan produktívak, mint az

egészséges társaik. Dolgozni szeretnének A megváltozott munkaképességű rehabilitált ügyfeleink egy része képes piaci viszonyok között dolgozni. Egy részük azonban csak 4 vagy 6 órás munkaidőben tud jól teljesíteni. Szükség lenne részmunkaidős munkakörökre Szükség lenne védett, vállalaton belül kialakított munkahelyekre. És természetesen vannak ügyfeleink, akik csak nagyon egyszerű munkavégzésre képesek: külön telephelyen létrehozott védett munkahelyeken, vagy bedolgozói munkában. Tehát szükség lenne bedolgozói munkalehetőségekre Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása: A részmunkaidős foglalkoztatás jó módszer a kisgyermekesek, a tartósan munkanélküliek, az aktív nyugdíjasok, az egyetemista és főiskolás diákok munkaerő-piacra való be -illetve visszajuttatására. A gyesről, gyedről visszatérni kívánó nők és férfiak a csökkentett munkaidő mellett képesek ellátni a gyermekneveléssel járó

teendőiket, a dolgozni kívánó nyugdíjasok legalitásban tevékenykedhetnek, a diákok betekintést nyerhetnek, a több éve állástalanok pedig reintegrálódhatnak a munka világába. Hazánkban a részmunkaidő alkalmazásának elsődleges oka a költségcsökkentés. Két esetben foglalkoztatunk részmunkaidősöket. 9 1)Ha a pozícióhoz tartozó feladatok megoldása nem tölti ki a napi nyolc órát - így optimalizáljuk a bért-, vagy 2)ha arra a döntésre jutunk, hogy az eddig külső cég által elvégzett munkák napi néhány órában, jóval költséghatékonyabban megoldhatók egy újonnan felvett saját alkalmazottal. Mindkét esetben a kiadások csökkentése a cél, ugyanakkor megpróbáljuk ezt nem a munkavállalók terhére tenni. A munkáltatók zöme azonban nem a fenti két okból él a részmunkaidős foglalkoztatás lehetőségével.Amikor a minimálbér összegét felemelte a kormány, a munkaadók a fizetések megnövelése helyett a munkaidőket

csökkentették le. Így kerülték ki a kötelező béremelést, és az azzal járó többletköltségeket. A részmunkaidős foglalkoztatás, mint aktív munkaerő-piaci eszköz alkalmazását egyébként hazánkban több tényező is hátráltatja. Munkáltató oldaláról: ha nem külső segítséggel, hanem 4 órás alkalmazásával szeretné egy feladat elvégzését megoldani, bizony meggondolandó, mert a bérköltség fajlagosan nagyobb összegre jönne ki. Munkavállaló oldaláról: nem mindegy, hogy ezért a 4 óráért mennyit kell utazni, az utazás mennyibe kerül, és a munkáltató hajlandó-e ehhez hozzájárulni, ha az érintett személy csak négy órát tud neki dolgozni. Probléma még, hogy aránytalanul alacsony fizetések jellemzik a négy, hat órás állásokat, a bér sok esetben még az önfenntartáshoz sem elegendő. A szakértők többek között ezzel magyarázzák, hogy hazánkban az aktív népesség kevesebb mint öt százaléka dolgozik csökkentett

munkaidőben, míg más országokban (Belgium, Dánia, Nagy-Britannia, Németország, Svédország, Hollandia) arányuk számos esetben meghaladja akár a 20 százalékot is. Amellett, hogy a munkavállalóknak nem éri meg részmunkaidőben dolgozni, még számos tényező akadályozza a foglalkoztatási forma hazai elterjedését. A megszokott, tehát szinte problémamentesen koordinálható nyolc órás munkáról nehezen térnek át az alkalmazók a többszöri egyeztetést, összetettebb munkaszervezést igénylő négy, hat órásra. Széles körű alkalmazásához elkerülhetetlen nemcsak a munkakörök, hanem az egész vállalat struktúrájának átalakítása. Intenzív álláskeresés támogatása Az a munkanélküli (ideértve a pályakezdő munkanélkülit is), aki a munkaügyi központtal való együttműködés keretében - igazoltan - maga is részt vesz a munkahely 10 keresésében, támogatásként a munkahelykereséssel, illetve a munkába állást elősegítő

szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos költségei megtérítését kérheti. Annak a legalább három hónapja munkanélküliként nyilvántartott személynek nyújtható támogatás, aki a munkaügyi központ kirendeltségével közösen kialakított együttműködési terv szerint keres munkahelyet, és vesz igénybe álláskeresést elősegítő, a munkaügyi központ kirendeltsége által nyújtott, illetve felajánlott munkaközvetítő, tanácsadó, továbbá álláskeresési módszerekkel kapcsolatos szolgáltatást (intenzív álláskeresés). Az együttműködési terv tartalmazza az intenzív álláskeresésben való részvétel módját, a keretében folytatandó tevékenységeket, a tevékenységekhez igénybe vehető szolgáltatásokat, továbbá azokat a munkáltatókat, amelyek felkereséséhez a munkanélküli a helyközi utazási költségei megtérítését kéri. Az intenzív álláskeresés támogatásaként megtéríthetők - a munkahelyek

felkereséséhez, a fent meghatározott szolgáltatások igénybevételéhez kapcsolódó helyi tömegközlekedés költségei, legfeljebb azonban a munkanélküli-járadék alsó határának harminc százaléka erejéig, - a rövid, legfeljebb öt napig tartó, álláskeresési módszerek elsajátítását célzó szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó szállás és étkezési költségek, legfeljebb azonban a munkanélküli-járadék alsó határa felének erejéig. A támogatás időtartama egy éven belül nem haladhatja meg a három hónapot. Az intenzív álláskeresés támogatásának kifizetése - az alábbiak kivételével - utólag történik. Az utazási költségek utazási bérlet formájában megelőlegezhetők. A munkaügyi központ a szállás- és étkezési költséget a szállást, illetőleg az étkezést biztosító szervezet számára közvetlenül utalja át. A kifizetés feltétele, hogy a munkanélküli igazolja a kötelezettségeinek teljesítését,

továbbá az intenzív álláskeresés során felmerült költségeit. Befejezésül Az alacsony foglalkoztatással párosuló, viszonylag alacsony munkanélküliség azt jelzi, hogy a nem foglalkoztatott emberek jelentős része nem keres aktívan állást. A rendszerváltást követő alacsony munkaerő-piaci részvétel kialakulásában az alacsony nyugdíjkorhatár és a népesség rossz egészségi állapota mellett fontos szerepet játszott az is, hogy az állásukat vesztett vagy azt veszélyeztetve érző emberek viszonylag széles körben vehették igénybe a különböző jövedelempótló ellátásokat. Az 1990-es évek végétől ezt a 11 folyamatot erősítette az is, hogy a foglalkoztatáspolitika középpontjában a munkanélküliség csökkentése és nem a foglalkoztatás bővítése állt. A munkanélküli-ellátás szigorítása az álláskeresésre nem ösztönző ellátások felé terelte az állástalanokat. A munkanélküliség csökkentésére irányuló

politika önmagában tehát nem bizonyult megfelelő válasznak a magyar munkaerőpiac kihívásaira. A munkaerőpiaci helyzet javítására irányuló intézkedéseknek - a munkanélküliség csökkentése helyett - mindenekelőtt a foglalkoztatás bővítésére, az aktivitás növelésére, a bejelentett foglalkoztatás ösztönzésére és a strukturális átalakulás segítésére kell irányulniuk. Erősíteni kell azoknak az ellátásoknak a szerepét, amelyek a munkaerőpiaci aktivitás megőrzését, az aktív álláskeresést szolgálják. Ezzel párhuzamosan érvényesíteni kell társadalombiztosítási és szociális ellátórendszerben a munkavállalásra való ösztönzés elvét, és olyan szolgáltatási elemeket kell kapcsolni a pénzbeli ellátásokhoz, amelyek segítik a munkaerőpiacra való visszatérést. A foglalkoztatási stratégiának arra kell irányulnia, hogy a munka legyen vonzó és tényleges lehetőség mindenki számára. A foglalkoztatás bővítése

csak akkor érhető el, ha megéri dolgozni, ha a munkának becsülete van, mert tisztességes megélhetést és biztonságot nyújt, és ha megéri legálisan foglalkoztatni, mert a bejelentett foglalkoztatás nem ró aránytalanul nagy terheket a munkáltatókra. Ehhez szükséges, hogy:  a munkaerőpiac legyen átlátható, és megfelelő ösztönzők segítsék a legális foglalkoztatást, valamint erősödjön a munkaügyi ellenőrzés,  a munkát terhelő adó- és járulékterhek célzott csökkentése – a költségvetés egyensúlyának megtartása mellett – támogassa a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását,  a szociális ellátórendszer ösztönözze-segítse az álláskeresést, a munkavállalást. A bejelentett munkavállalás ösztönzése mellett olyan intézkedésekre is szükség van, amelyek a munkavállalást tényleges lehetőséggé teszik azok számára is, akiknek képzettségbeli vagy egyéb

életkörülményeikből fakadó hátrányaik (lakóhely, fogyatékosság, gyermek vagy más hozzátartozó otthoni gondozása, stb.) nehezítik az elhelyezkedést Ehhez szükséges, hogy:  létrejöjjön egy olyan integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató-rendszer, amely - a munkavállalási korú emberek esetében - összehangoltan képes kezelni az inaktivitást és a szociális hátrányokat, a munkaerőpiaci aktivitást ösztönözésére helyezve a hangsúlyt, 12  az egész életen át tartó tanulás lehetőségei mindenki számára hozzáférhetővé váljanak beleértve az alacsony iskolai végzettségű embereket is,  az oktatási rendszer biztosítsa a munkaerőpiaci részvételhez szükséges készségek és versenyképes tudás elsajátítását,  a foglalkoztathatóság javítása és a munkaerőpiaci diszkrimináció elleni küzdelemmel segítse a roma népesség és más hátrányos helyzetű csoportok munkaerő-piaci

részvételének növelését,  az egészségi állapot javítását és az egészség megőrzését szolgáló intézkedések hozzájáruljanak a munkából tartósan kiszorulók számának csökkentéséhez,  a gazdaságot, a munkaerőpiacot és az oktatást érintő területi (regionális, megyei, helyi) stratégiák és intézkedések fokozottabb összehangolása elősegítse a foglalkoztatás területi különbségeinek csökkentését. 13