Sociology | Social politics » Önkormányzati szociálpolitika

Önkormányzati szociálpolitika Önkormányzati szociálpolitika Törvényi szabályozás:  1993. évi III tvr szociális tv  1992. évi LXIII tvr adatvédelmi tv  1990. évi LXV tvr önkormányzati tv  1997. évi XXXI tvr gyermekjóléti tv  1/2000. Korm rend  8/2000. Korm rend  9/2000. Korm rend Változások a helyi közigazgatásban A tanácsrendszerben szociális jellegű intézkedésekre nem volt szükség, inkább forrástovábbító szerepe volt. A szociális ellátás nem tanácsi feladat volt, elsősorban a munkáltatókhoz kötődött.  Az önkormányzati tv. 1990-ben változást hozott: a helyi önkormányzatoknak gondoskodniuk kell helyi szinten szociális ellátásokról is. Garanciákat az ellátásra a tv nem ír elő Az 1993-as szoc. tv konkrétan tartalmaz garanciális és financiális elemeket A forrástovábbító szerepet szociálpolitikai tervező feladattá változtatta. Minden önkormányzat, település nagyságától függően bizonyos

feladatokat kötelezően el kell látnia, ehhez forrásokat biztosít, és szociális tervezési feladatokat kell ellátniuk. Differenciált elosztási-finanszírozási rendszer: adott településen mennyi  a szjá-t fizetők száma,  kiskorúak száma,  nyugdíjasok száma,  regisztrált munkanélküliek száma. Lakosság száma adott szorzó = fejkvóta Ebbe csak bizonyos ellátási formák tartoznak bele. Nem kötött felhasználási normatíva, tehát másra is fordíthatja az önkormányzat. Fenntartott intézmények után járó normatíva lakosság száma ellátás 600 fő alatti alapellátás település falugondnok útján 2000 fő feletti alapellátás + idősek település nappali ellátása 10 ezer fő feletti eddigiek + idősek település átmeneti elhelyezése 20 ezer fő feletti eddigiek + település fogyatékosok, szenvedélybetegek, 1 Önkormányzati szociálpolitika 30 ezer fő feletti pszichiátriai betegek, hajléktalanok nappali ellátása

eddigiek + fogyatékosok, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek átmeneti ellátások és hajléktalan szállások Alapellátás: családsegítés, gyermekjóléti szolgálat, házi segítségnyújtás, étkeztetés. A lényeg, hogy 30-100 km-es körzetben elérhető legyen valamennyi ellátási forma. Gyermekjóléti alapellátás Minden településen kötelező gyermekjóléti szolgáltatás és gyermekek napközbeni ellátása (házi gyermekfelügyelet, bölcsőde, napközi), gyermekek átmeneti gondozása (helyettes szülő, gyerekek és családok átmeneti otthona). A helyi önkormányzatoknak döntési joga van abban, hogy milyen szolgáltatásokat milyen intézményi formában elégítenek ki, illetve a rászorultsági kategóriákat hogyan állapítják meg. Helyben szükségletfeltárást és szükséglet-kielégítésének tervezését kell ellátniuk. Az 1989. évi egyesülési tv lehetővé tette, hogy civil szerveződések is alakulhassanak bizonyos ellátásokra. Ha

pl egyház működtet valamilyen ellátást, akkor 31,5%-kal magasabb normatívát kap. Kategóriák:  önkormányzati,  egyházi,  nem állami. Minden intézménynek azonos szintű szolgáltatást kell nyújtania. Differenciálás várható, hogy nagyobb normatívát kapjanak azokra, akik ellátás szempontjából többe is kerülnek (pl. súlyosabb betegek) Mi az önkormányzat feladata a szociális ellátások biztosításában  a szolgáltatások biztosítása a feladata,  a jelentkező helybeli szükségleteket köteles kielégíteni. Ez nagy felelősséget ró az önkormányzatokra. Mindig a szükséglet oldaláról kell tervezni a szociális ellátásokat. A helyi önkormányzatok nehezen tudnak ennek megfelelni, inkább intézményekben gondolkodnak, mint szükségletekben. Felelősségmegosztás Minél több szereplője van az ellátórendszernek, annál több felé oszlik a felelősség. 2 Önkormányzati szociálpolitika "Ellátási

hierarchia": 1. állam szintje  a finanszírozást részben vállalja. 2. helyi szint (a megye is)  helyi szükségletek és helyben történő kielégítés,  a helyi szükségleteket saját forrásból kiegészít(het)i. 3. kizárólag piaci elven működő ellátások szintje  főként emeltszintű szolgáltatások,  vagy differenciált igények kielégítése. 4. közösségi szintek  olyan közösségek, amelyek valamilyen módon szociális ellátást nyújtanak. 5. a család és az egyén szintje  szubszidiaritás elve. Az önkormányzatoknak a feladatokat delegálni szükséges, mert így  rugalmasabb lesz a rendszer,  a felelősség áthárítható,  differenciáltabb szolgáltatást lehet így nyújtani,  minőségjavító, ha rivális van az ellátásban,  több helyről adódik össze a finanszírozás. Az önkormányzat konkrét feladatai  1. tervezés, program-menedzselés,  2. forrásteremtés, finanszírozás,  3.

együttműködések segítése, koordinálása,  4. szakértelem, szakértői támogatás biztosítása Célok, célok elérése  A stratégiai céljainak megfogalmazása nem egy jelenlegi állapot fenntartására irányul. A jelenlegi problémákból kiindulva, lehetséges jövőbeli helyzethez lehet kijelölni feltételeket, eszközöket és feladatokat.  Prioritások meghatározása (milyen társadalmi csoportokra irányul egy meghatározott időn belül a szociális ellátás.  A meglévő intézményrendszer és támogatások elemzése.  A szükséges ellátások felmérése.  Finanszírozási problémák feltárása, gazdaságosabb, hatékonyabb működés feltételeinek kidolgozása. Nagy szükség van közvetlen kapcsolatra a lakossággal, a közvetlen információáramlás kialakítására.  Tervezés, helyzetfeltárás, szükségletfeltárás A tervezés alapja, számba venni:  kinek  mit  hol  miből  kivel. 3 Önkormányzati

szociálpolitika Szükségletfeltárás pl. kérdőívvel:  milyen szolgáltatást vesz igénybe,  milyet egyáltalán nem, és miért nem,  milyet venne igénybe, ha lenne. Szociális térkép alapján a szükségletek és problémák feltárása történik meg, de ez még önmagában nem megoldás, s a tervezést sem "pótolja", hanem erre lehet építeni a jól kidolgozott tervezést. A jövőbeli állapot, a cél eléréséhez terv:  a problémakezelés egyes lépései,  folyamatok tervezését,  határidők, részfeladatok felállítása,  a megvalósításban számításba jövő erőforrások (nemcsak pénz),  kapcsolódási pontok az önkormányzat más feladataihoz,  felelősségi szintek,  kapcsolati háló,  kiszámítható eredmények. Ember pénz információ tárgyi feltételek Finanszírozás Az önkormányzatokon keresztül jut el a szociális szolgáltatások normatívája az intézményekhez, s ezt az önkormányzat

kiegészít(het)i saját forrásból. Alapelvek  nem lehet minden társadalmi csoportot egyformán támogatni,  az elérni kívánt jövőbeli állapot kiknek áll az érdekében,  milyen helyi lehetőségekkel lehet számolni. A magyar önkormányzatok korrektív szociálpolitikát folytatnak preventív helyett; ill. meg sem jelent az utóbbi, pedig a cél az lenne, ha dominánsabbak a preventív szociálpolitikai erőfeszítések lennének. Stratégiai tervezés A szociálpolitika önmagában nem kezelhető és tervezhető, ugyanis a szociális problémák sok más kérdéssel együtt jelentkeznek (pl. oktatás, egészségvédelem stb) Többek között nagyon meghatározó a lakosság összetétele. Milyen érdekeket vesz figyelembe az önkormányzat:  konzerválni akar-e egy jelenlegi helyzetet, 4 Önkormányzati szociálpolitika  vagy nincs is más lehetősége, mint konzerválni. Ilyen esetben minden változatlan marad. Mennyire lehet építeni a lakosság

aktivitására a szociálpolitikában:  a társadalmi aktivitás nőhet, így az önkormányzatra kevesebb teher hárul (adományok, civil szervezetek erősödése, összefogások egy-egy cél érdekében, társadalmi munkavállalások stb.) De ehhez az önkormányzatnak fogadóképesnek kell lennie. Fontos látni, hogy az aktivitásoknak milyen kapcsolatai alakulnak ki a szociálpolitika állami ellátásával. Emberi erőforrások vannak az adott településen Az önkormányzatok stratégiai terveiben meg kell jelennie a kistérségi kapcsolatoknak is (EUcsatlakozás): valamilyen régiós fejlesztési koncepcióba bele kell illeniük a települési stratégiai terveknek, mert az EU csak így ad forrásokat a szociálpolitikára. Önkormányzati szinteken megjelenő érdekek A helyi társadalom szükséglet- és érdekrendszere: különböző elemzési szinteken végzi el a szükségletfeltárást:  egyének, természetes közösségek szintje,  különböző szervezetek

szintje,  gazdasági szereplők szintje. Hogyan épül fel a szociális ellátórendszer:  1. vegye figyelembe a piaci viszonyokat, csak a legvégső esetben kell az önkormányzatnak beavatkoznia.  2. a gazdasági racionalitást figyelembe véve (kevesebb ráfordítással hatékonyabb problémamegoldás).  3. munkahelyteremtő és egyben piaci szektor erősítő tevékenységek a szociálpolitikában  4. minőségjavítás és minőségi ellátás  5. differenciált ellátórendszer felépítése Az önkormányzat feladata a rendszer fenntartásában:  tervezés és a program menedzselése,  forrásteremtés és a finanszírozás biztosítása,  együttműködés segítése és koordinálása,  szakértelem és a szakértői támogatás biztosítása. Milyen szinteken kell elvégezni az értékelést:  diagnózis  prognózis  jelző rendszerek kialakítása. Szintek:  szakemberek szintje,  öntevékeny, önsegítők csoportjainak szintje,

 az önkormányzati képviselőtestület, aki kijelöli a prioritásokat, elfogadja a hosszú távú stratégiát. Célja a stratégiának: 5 Önkormányzati szociálpolitika  minél több polgár legyen képes önmagát fenntartani,  foglalkoztatók érdekeltségének megteremtése (pl. pályakezdők elhelyezkedésének segítése adókedvezménnyel),  szociális közigazgatás megszilárdítása,  a szociális ellátórendszer racionális keretek között működjön,  prevenciós és reszocializációs programok,  partnerek bevonása széleskörben, feladatok megosztása,  családtámogató és preventív szociálpolitika megteremtése,  settlement típusú szociálpolitikai ellátás megteremtése. Debrecen, 2000. október 21 Rénes László Irodalomjegyzék: Andorka Rudolf: A társadalmi mobilitás változásai Magyarországon (Gondolat, Bp. 1982) Angelusz Róbert: Kommunikáló

társadalom (Gondolat, Bp. 1983) A. Gergely András: Urbanizált méhkas, avagy a helyi társadalom (Akadémiai, Bp 1993) Helyi társadalom I-V. - Szerk: Bőhm Antal - Pál László (MSZMP Társadalomtudományi Int. Bp 1983 - 1987) Lehet-e közélet a lakóhelyen? A helyi társadalom önkormányzati esélyei - szerk.: Bőhm Antal (Kossuth, Bp. 1988) Novotnik Imre - Dr. Varga Sándor: A helyi önkormányzatok pénzügyi szabályozási rendszere és gazdálkodása (Pázmány P. Katolikus Akadémia kiadása) Fehér Zoltán - Temesi István: A szociális igazgatás kérdései és a felnőttvédelem (Unió, Bp. 1999.) M. Lippai - Pelle - Szőllősi - Zolnay: Segédkönyv a szociálpolitika helyi kialakításához (DHV Magyarország, Bp. 1998) Schleicher Imre: Vezetés és menedzsment (IN: Vezetéstudomány, 1995/7. Szociális- és egészségügyi intézmények belső szabályzatainak mintatára Szerk.: Dr Sever Lászlóné (Studium-2, Bp. 1999) Zám Mária: Önkormányzati szociális

stratégiáról (IN: Pénzügyi Szemle, 1995/3.)  A társadalmi-politikai és a társadalompolitikai-szociálpolitikai tevékenység sokáig munkahelycentrikus volt. Az érdekérvényesítési lehetőségek nem a lakóhelyi fórumokon valósultak meg, hanem a vállalatok kapuin belül, mint ahogy az állami szociálpolitika is leginkább itt működött. 1984 után azonban a munkahelyek gazdasági kényszerek hatására igyekeznek megszabadulni ezektől a feladatoktól, áthárítani más plénumokra. A lakóhelyek szerveződései és a tanácsok szinte természetes, hogy erre a változásra nem voltak felkészülve, nem tudták pótolni vagy új szolgáltatásokkal felvértezve "kiszolgálni" a 6 Önkormányzati szociálpolitika lakossági igényeket. (Ne felejtsük el, hogy 1986-87 körül már megjelenik a "kapun kívüli" munkanélküliség is, igaz, még implicit módon). 1990-ben az önkormányzati törvény és a települési önkormányzati

választások az előző 40 év felülről irányított tanácsi rendszerét söpörte el. Az előző évtizedek apró lépései helyett a mostani politikai légkörben a gyors és teljes átalakulás történt meg. Az önkormányzatiság megteremtésére abból az okból is szükség van, mert az egyén saját életét különböző típusú kisebb közösségekben éli; olyanokról van szó, mint a család, a baráti szálak és a munkahelyi közösségek. Ezek természetesen nem politikai közösségek A települések helyi társadalma, önkormányzati képviselete viszont politikai közösség, amiben megvalósul az a közvetlen mozgástér, amelyben az egyén iusto titulo nevezhető állampolgárnak.  Kommunikáció szintjei és formái:  információs csatornák,  "párbeszéd" vertikálisan (ezt nevezhetjük érdekképviseletnek és érdekérvényesítésnek),  "párbeszéd" horizontálisan (ezt nevezhetjük érdekegyeztetésnek),  a helyi

lakosság aktív részvétele,  "manifesztációs fórumok" (ahol a lakosság érdekeinek a politizációja megy végbe). Kilényi Géza szerint ahhoz, hogy az információs csatornák jól működjenek, hogy horizontálisan bővülő párbeszéd alakuljon ki, illetve, hogy a helyi lakosság minél aktívabb legyen - szükség van konzultatív fórumokra, ahol a közvetlen demokrácia "keretében" a lakosság is elmondhatja a véleményét, ami ügydöntő hatáskört nem jelent, de a nyitott településpolitika fontos eszköze lehet. (Kilényi, 1988) "A helyi közügyekben való tájékozottság, informáltság a helyi társadalmak működőképességének egyik fontos tényezője." (Bőhm-Pál, 1988) Papp Zsolt arra hívja fel a figyelmet, hogy kellően széles nyilvánosságot kell beavatni a tervezési folyamatokba, mert az "érintettek megerősítő és megsokszorozó közreműködése nélkül" előbb-utóbb felszínre kerülnek az

ellenvetések, amik lehetnek kockázatosak is a vezetésre nézve, illetve mindenképpen több adminisztrációt és költséget jelent az utólagos konszenzus elnyerése. (Papp Zsolt, 1988) 7