Economic subjects | Finances » Az Alkotmánybíróságról

8. Az Alkotmánybíróság 8.1 Az alkotmánybíráskodás fogalma: Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy egy független bíróság őrködjön az alkotmányosság megtartása fölött. Az alkotmány érvényesülése általános társadalmi érdek. Az Alkotmánybíróság nem bírósági szerv. Nincsenek ellenérdekű felek, nincs meghallgatás. 8.2 az Alkotmánybíróság hatásköre, eljárása, szervezete Az előzetes normakontrollba tartozik: - a törvényjavaslat - az Országgyűlés ügyrendjének tervezete - a nem ratifikált nemzetközi szerződés - a még ki nem hirdetett törvény aggályosnak tartott rendelkezéseinek vizsgálata A magyar alkotmánytörvény már a parlamenti jóváhagyás előtt is biztosítja a törvények alkotmányszerűségének vizsgálatát. Indítványozási joga van a törvényjavaslat felülvizsgálatára az Országgyűlésnek illetve az Országgyűlés

állandó bizottságának. Az utólagos normakontroll irányulhat: - hatályban lévő jogszabályra - az állami irányítás egyéb jogi eszközeire - konkrét ügy kapcsán felvetődött jogszabályi alkotmányellenesség megállapítására absztrakt ügyben is A jogszabályok alkotmányszerűségének ellenőrzését az utólagos normakontroll teszi lehetővé. Az Alkotmánybíróság megsemmisítheti az alkotmánysértő jogszabályt, köztük az alkotmányellenesnek talált törvényt is. Az utólagos normakontroll kezdeményezésének joga bárkit megillet. Az Alkotmánybíróság további feladatai: Az alkotmányjogi panasz az Alkotmányban felsorolt jogainak megsértése miatt bárki alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmányban biztosított jogok alatt alapvető emberi és állampolgári jogot kell érteni. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során az Alkotmánybíróság az utólagos normakontrollra vonatkozó szabályok szerint jár

el. Mulasztásos alkotmánysértés: mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést akkor állapít meg az Alkotmánybíróság, ha a jogalkotó szerv nem tesz eleget a magasabb szintű jogszabály által rárótt jogalkotó feladatának. Ilyenkor az Alkotmánybíróság felhívja a mulasztó szervet feladatának teljesítésére. Hatásköri bíráskodás: az Alkotmánybíróság hatásköri bíráskodást is ellát. Ez azt jelenti, hogy kijelöli, hogy egy adott eljárás az önkormányzatok és az állami szervek közül melyiknek kötelezettsége. Alkotmányértelmezés: klasszikus alkotmánybírósági hatáskör az alkotmány hiteles értelmezése. Nem általános feladatok: - az Országgyűlés esetleges felosztásának véleményezése - az önkormányzatok esetleges felosztásának a véleményezése - a köztársasági elnök felelősségének megállapítása - az önkormányzat rendeleteinek törvényességi felülvizsgálata - az önkormányzat alapjogainak a

védelme Alkotmánybíróság eljárása az alkotmánybíróság által kitűzött nyílvános tárgyaláson a felek meghallgatása után az alkotmánybíróság zárt ülésen határoz. Az Alkotmánybíróság köteles határozatát megindokolni. A határozatot az indítványozóval közölni kell a határozathozatal szótöbbséggel történik. Az alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek nincs helye. A határozat mindenkire nézve kötelező Az alkotmánybíróságot is köti a saját határozata. A rendes bírósági szervezetből kiemelt alkotmánybíráskodás igen magas szintű jogalkalmazói tevékenység: magas szakmai felkészültség, társadalmi problémákban való eligazodás készsége és erkölcsi feddhetetlenség. A törvény az alkotmánybíróság létszámát 15 főben határozta meg. Székhelye Esztergom az alkotmánybíróság tagjaira a parlamentben képviselt pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz

javaslatot. Ezt követően történik a jelöltek meghallgatása. az alkotmánybíróság személyi összetételét politikai szempontból is garanciális kérdésnek minősíti az alkotmány azzal, hogy a parlamentben helyet foglaló valamennyi politikai párt vélemény nyilvánítását lehetővé teszi a személyi javaslatokról. Az alkotmánybíróság tagja nem lehet sem országgyűlési sem önkormányzati képviselő. Nem tölthet be állami funkciót, érdekképviseletben vezető tisztséget és nem lehet párt tagja. Nem folytathat kereső foglalkozást kivéve a tudományos, oktató vagy művészeti tevékenységet. Az alkotmánybíró megbízatása 9 évre szól. A bírák egy ízben újraválaszthatók Az alkotmánybíró nem vonható felelősségre véleménye és szavazása miatt. Az alkotmánybírósági tagság megszűnik: - a 70. életév betöltésével - megbízatási idő (9 év) leteltével - lemondással - összeférhetetlenség megállapításával -

felmentéssel illetve kizárással