Economic subjects | Finances » Az Országgyűlésről

4. Az Országgyűlés 4.1 Az országgyűlés feladatköre, hatásköre Az Országgyűlés a legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerv, amely a népszuverenitásból eredő jogokat gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az Országgyűlés az államszervezet csúcsán elhelyezkedő szerv, alapvetően fontos jogok hordozója. Hatásköre nem korlátlan, nem vonhatja el más állami szervek alkotmányos hatáskörét, kizárólag az Alkotmány által számára megállapított hatáskört gyakorolhatja. Az Országgyűlés törvényhozó hatalma kizárólagos és emellett ellenőrzi a Kormány tevékenységét. Az Alkotmány szerint az Országgyűlés a Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. Az Országgyűlés konkrét hatáskörei: ‐ A Magyar Köztársaság Alkotmányának megalkotása. Az Alkotmány elfogadásához és megváltoztatásához az

országgyűlési képviselők 2/3‐ának szavazata szükséges. A népszavazásról szóló törvény szerint az Alkotmány elfogadásáról népszavazás útján kell dönteni. Az Alkotmányt megerősítés céljából népszavazásra kell bocsájtani. ‐ Törvények alkotása. Az Alkotmány meghatározza azokat az életviszonyokat, kérdéseket, amelyekről elsődlegesen csak törvényben lehet rendelkezni. A törvények és más jogszabályok megalkotásának rendjét törvény határozza meg. ‐ Az ország társadalmi‐gazdasági tervének meghatározása, ‐ Az állami költségvetés és elszámolás elfogadása, ‐ Döntés a Kormány programjáról ‐ Kormányzati tevékenység elemzése ‐ döntéshozatal a legfontosabb állam tisztségek betöltéséről ‐ nemzetközi szerződések megkötése ( fontos külkapcsolatok) ‐ az állampolgárok biztosítása érdekében szükségállapotot, rendkívüli állapotot és hadi állapotot hirdethet ki. ‐ közkegyelem

gyakorlása (amnesztia) Az Országgyűlés megválasztja: ‐ saját tisztségviselőit (elnökét, alelnökeit, jegyzőit) és bizottságait ‐ a köztársasági elnököt ‐ az Alkotmánybíróság tagjait ‐ a miniszterelnököt ( a Kormány programjának elfogadásával együtt) ‐ a Legfelsőbb Bíróság elnökét ‐ a legfőbb ügyészt ‐ az állampolgári, ill. a nemzeti és az etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát ‐ az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökeit. 4.2 Az Országgyűlés szervezete és működésének főbb szabályai Az Országgyűlést négyévi időtartamra választják. Az Országgyűlés szervezetét az alakuló ülésen határozzák meg, amelyet a választást követő egy hónapon belül a köztársasági elnök hív össze. Az Országgyűlés szervezetén belül kiemelkedő szerepe van az elnöknek. Az elnök őrködik az Országgyűlés jogain, méltóságán és tekintélyén, szervezi az Országgyűlés munkáját és ügyel

a házszabályok helyes alkalmazására. Szervezi az Országgyűlés nemzetközi kapcsolatait Összehívja az ülésszakokat és az üléseket. Biztosítja az Országgyűlés zavartalan működését, az Országgyűlés elé terjeszti a várható éves munkaprogramot, összehangolja a bizottságok tevékenységét, vezeti az üléseket. Hivatalos és ünnepélyes alkalmakkor képviseli az Országgyűlést Az elnököt az egyik alelnök helyettesíti, a jegyzők segítik a tanácskozás vezetésében, felolvassák az országgyűlési iratokat, összeszámolják a szavazatokat, szerkesztik és hitelesítik az Országgyűlés jegyzőkönyveit. A bizottságok az Országgyűlés véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervei. Legalább 15 főből álló állandó bizottságoknak csak képviselő lehet a tagja. Feladatuk az Országgyűlés törvényalkotó, ellenőrző tevékenységének folyamatos segítséges, az országgyűlési tárgyalások eredményességének

előmozdítása. Az állandó bizottságok joga és kötelessége működési körükben előkészíteni a törvénytervezetek és javaslatok tárgyalását. A Kormány felkérésére pedig véleményezik annak döntéseinek tervezetét. A házbizottság feladata az Országgyűlés folyamatos működésének biztosítása. Tagjai: a házelnök, alelnökök, frakcióvezetők és független képviselők megbízottjai. A képviselők: szerveződő bizottságok mellett politikai szerveződése is kialakult. Eszerint jönnek létre a ártok parlamenti képviselő csoportjai a frakciók. Legalább 10 fő szükséges az Országgyűlésben ahhoz, hogy frakciót alakíthasson. Az Országgyűlés tevékenységét üléseken fejti ki. Évente legalább két ülésszakot tart (tavaszi, őszi) Ezenkívül az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre kell összehívni. A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt – legfeljebb 30 napra‐

elnapolhatja. Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A köztársasági elnök, a Kormány kérelmére az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés tartását határozhatja el. Az ülésszak tárgysorozatát az Országgyűlés állapítja meg. Az Országgyűlés határozatképes, ha a képviselők több mint a fele jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza Az országgyűlés munkarendjét a házszabályok határozzák meg. A tövénykezdeményezés joga a köztársasági elnököt, a Kormányt, bármely országgyűlési bizottságot és az országgyűlési képviselőket illeti meg. Az Országgyűlés saját döntése alapján jelentős törvényjavaslatot két fordulóban tárgyalja meg. A képviselő törvényjavaslat módosítására vonatkozó javaslatát az Országgyűlés elnökéhez írásban vagy általános vitában nyújthatja be. A kivételes eljárás bevezetésére a parlamenti munka felgyorsítása érdekében kerül sor. A

határozathozatal általában nyílt szavazással történik. Titkos szavazást kell tartani Bármelyik képviselő indítványozhatja a névszerinti szavazás megtartását is. Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke írja alá majd megküldi a köztársasági elnöknek, aki gondoskodik annak 15, az Országgyűlés elnökének sürgősségi kérelmére 5 napon belül történő kihirdetéséről. Ha a köztársasági elnök a törvénnyel nem ért egyet vissza küldheti az Országgyűlésnek (vétójog). Ha a törvényt alkotmányellenesnek tartja, az Alkotmánybíróságnak küldi(alkotmányossági vétó). Az országgyűlés megbízása annak ülésével és négy évig tart, kimondhatja azonban feloszlását megbízatásának lejárta előtt. A köztársasági elnök a választások kitűzésével egyidejűleg feloszlathatja az Országgyűlést. Rendkívüli állapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki a feloszlását és nem oszlatható fel. 4.3 Az

országgyűlési képviselők jogállása A képviselői mandátum keletkezésének közjogi feltételei: a megválasztás ténye, a megbízólevél átadása, a mandátumhitelesítés és a képviselői eskü letétele. Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik: az Országgyűlés működésének befejeztével, a képviselő halálával, a választójog elvesztésével, az összeférhetetlenség kimondásával. A megszűnés legegyszerűbb formája a képviselői lemondás. Sajátos megszűnési mód az összeférhetetlenség. A képviselői tisztséggel csak a kormánytagság és a politikai államtitkári tisztség fér össze. A képviselő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni. Ha a képviselő nem tesz eleget összeférhetetlenségi kötelezettségének az Országgyűlés egyszerű szótöbbséggel határoz. A mentelmi jog felelőtlenséget és sérthetetlenséget biztosít. A parlamenti demokráciák

biztosítják a képviselők anyagi függetlenségét is Az Alkotmány kimondja, hogy az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. A képviselői jogok és kötelességek egymással szoros kapcsolatban állnak A képviselők joga, hogy kezdeményezően vegyenek részt az Országgyűlés munkájában, javaslataikkal segítség eredményes működését. 4.4 A parlamenti ellenőrzés szervei és eszközei A kormányzat ellenőrzése a parlament önálló funkciója. Az 1989‐es köztársasági Alkotmány az erősebb ellenőrzés elvén áll, előírja a Kormány rendszeres beszámolási kötelezettségét. A beszámolót a miniszterelnök terjeszti az Országgyűlés elé. A magyar kormányzati modellben a miniszteri beszámoló sajátos kapcsolatban van a bizalmi intézménnyel. A parlamenti ellenőrzésre hivatott szervek (ombudsman, számvevőszék) ellenőrző tevékenységének produktuma értelemszerűen megjelenik az Országgyűlés plénumán.

A parlamenti plénumhoz kapcsolódó ellenőrzési eszközök egyik leggyakrabban alkalmazott, a képviselők körében népszerű formája az interpelláció és a kérdés. Az interpelláció veszélyesebb, amelynek leglényegesebb kelléke a választ minősítő parlamenti határozat. Az interpelláció tehát a Kormány, ill a miniszteri felelősség érvényesítésének egyik lehetséges formája. Ha az Országgyűlés az interpellációra adott választ elutasította, az interpellációt a hatáskörrel rendelkező bizottságoknak vagy az erre a célra létrehozott speciális bizottságnak kell kiadnia. A kérdés veszélytelenebb ellenőrzési forma. Az egyszerű kérdésnél hiányzik a legfőbb kellék, a parlamenti határozat és a képviselő viszontválaszra nem jogosult. A kérdés az interpellációhoz viszonyítva formátlanabb intézmény. Az Országgyűlés felügyelete alatt több olyan szerv működik, amelynek az a feladata, hogy a parlament számára jelentéseket

készítsen, megbízásából valamilyen feladatot ellásson. Ilyen szerv az Állami Számvevőszék, a nemzeti és etnikai jogok országgyűlési biztosa, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa jogintézményének magyar hagyományai és tapasztalatai nincsenek. Svéd elnevezése révén ombudsman néven terjed el Nyugat‐Európában Az ombudsman a parlamentnek alárendelt hivatalos személy, aki intézkedéseket kezdeményez az állampolgári jogokat sértő tevékenységek ellen, és ehhez megfelelő jogosítvánnyal rendelkezik. Az Alkotmány szerint az országgyűlési biztos feladata kivizsgálni vagy kivizsgáltatni az alkotmányos jogokat érintő eljárásokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat. Az országgyűlési biztos eljárását bárki kezdeményezheti. Az országgyűlési biztost a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg. Az országgyűlés biztos tevékenységét

az ország nyilvánossága előtt végzi, működésének tapasztalatairól beszámol az Országgyűlésnek, vizsgálatokat tarthat, hivatalos iratokba betekinthet, az Alkotmánybíróság eljárását kezdeményezheti, bíróság előtti pert indíthat. Állami Számvevőszék csak az Országgyűlésnek és a törvénynek van alárendelve. Ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, a költségvetés hitelfelvételét, az APEH és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét. Az Állami Számvevőszék elnökből, elnökhelyettesből, vezetőkből, számvevőkből, ügyviteli és kisegítő személyzetből áll. Az elnököt és az elnökhelyetteseket az Országgyűlés tizenkét évre választja