Economic subjects | World economics » A világkereskedelemre jellemző gazdasági folyamatok

Datasheet

Year, pagecount:2005, 8 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:66

Uploaded:June 29, 2010

Size:119 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

A világkereskedelemre jellemző gazdasági folyamatok 3 kihívásnak kell megfelelni a nemzetállamoknak, ill. azok vállalatainak Alapkihívások: 1. Biztosítani kell, hogy a tömegtermelésből átmenjünk a rugalmas termelésre 2. Globalizáció 3. Neoliberális ciklusváltozások Tömegtermelés rugalmas termelés Tömegtermelés: Ford, futószalag, forradalmasította a termelést (manufaktúrák nagyvállalatok), munkamegosztás létrejötte: a termelés részfolyamatokra bontása, több szakképzetlen ember egyszerre végzi el termelékenység növekedés több termék előállítása többen jutnak termékhez. Filozófiai sík: Taylor: a gyár tulajdonosa sikeres termelést szervez meg többen részesednek a termékekből, profit jut a dolgozónak is ↔ Marx. Az anyagi termelés nagyobb mozgató erő, mint a szükségletek kielégítése. Szabványosított termelés, mindent gyárt a nagyvállalat: saját termeléshez szükséges anyagok gyártása ↔ horizontális

munkamegosztás. Tömeges bérmunka kialakulása új társadalmi réteg. Gond: fogyasztói oldal, munkások vegyék meg a Fordot munkások béremelése. 1929-33 nagy gyzdasági válság: nem volt fogyasztói bázis ennek megteremtése: Keynes – posztfordizmus. II vh Utáni káosz, leromolt európai gazdaság ↔ amerikai gazdaság virágzása Marshall-segély: asmerikai gazdaság partnere, nemzetközi munkamegosztás, piacszerzés, középréteg kialakulása fogyasztás biztosítása. Állam közvetlen szerepe megnőtt a gazdaságban ↔ szabad, liberalizált piac. Szabályozott árukiáramlás, régiók közötti egyensúly országok belső egyensúlya állami beavatkozás. A II.vh alatt hadi gazdálkodás folyt alap a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődéshez tőkés-munkás paktumok, szakszervezetek hatalomszerzése, általánossá válik a bérmuna – szerződések tömeges létrejötte bérmegállapodások, sztrájkok fogyasztás alapjának megteremtése

kereslet-kínálat összehangolódása. Anyagi jólét tömeges fogyasztás Világszervezetek létrejötte egyensúlyi helyzet megteremtése, fenntartása jóléti állam fogalma: állam központosító szerepe,újraelosztás irányítása tömeges jólét fogyasztás egyensúlyi állapot fejlődést irányít az állam világgazdasági egyensúly. ↔ Egyensúly felborulása: sok újdonság, egyre több réteg beemelése a jóléti államba több pénz kellene ↔ adófizetési hajlandóság szabályozók csökkentése, adminisztratív akadályok csökkentése (deregularizáció) állami beavatkozás csökkentése nem tudja a jóléti államot biztosítani. Infrasrtuktúra fejlesztésével kellett volna csak foglalkozni visszamagánosítás. Egy szerep maradna az államra: beavatkozás lehetősége az egyensúly felborulásakor (országon belüli régiók között) infrastruktúrális beruházások, kedvezmények ↔ tömeges migráció. Mit tehet az állam egy monopól

céggel, amely felborítja az egyensúlyt? integrációs folyamatok segíthetnek: országok összefogása, integráció árak csökkentése költségek csökkentése, hatékonyság növelése invesztíció. Világgazdaság nemzetköziesedése külkereskedelem növekedése, a termékforgalomban jelenik meg, a termelési szféra nemzetköziesedett ← termelés kihelyezése (olcsó munkaerő, környezeti adottságok) a sima áruszállítás mellett. Tőketranzakciók számának növekedése, újabb gazdasági övezetek felé tőkekihelyezés áru,szolgáltatás nemzetköziesedése. Áruhoz kapcsolódó szolgáltatások megfinanszírozása tőkeáramlás. Nemzetköziesedés hatása: deindusztralizáció ↔ reindusztralizáció: gazdasági foylamatok áthelyezése az olcsóbb helyekre ( infrastruktúra fejlesztése ↔ kizsákmányolása) gazdaságosság növelése: JIT – külső és belső erőforrások racionalizálása, TQM – hatékonyság,takarékosság, centrumok

kialakulása, akár nemzetállamon belül is pl. metropoliszok (pl. New York), transznacionális cégek, kis- és középvállalkozások reneszánsza: alkatrész gyártása multik számára. Kereskedőház: megrendel, finanszíroz, értékesít végig finanszírozza a folyamatot, kisvállalkozások finanszírozási gondjait megoldja. Globalizáció Elmúlt 20-25 év, nagyon gyors változás. Globalitás = gazdasági, társadalmi, kulturális szempontból a világ homonegizált. Globalizmus = folyamat, piaci folyamatok szabadjára engedése, fordizmus ellentéte, neoliberális gazdasági felfogás szélsősége, szabad áramlás, neoliberalizmus megújulása, szélsőségessé válása. Globalizáció = az áru, a munka, a tőke és az információ szabad áramlása. Transznacionális vállalkozások kölcsönös függés nemzetállamok között. Folyamatok lerövidülése: áru is gyorsabban odaér. Fejlődés oka: információ gyors, szabad áramlása Pénzpiac nemzetköziesedése:

lehagyta az árupiac nemzetköziesedését, meghatározóbb, jelentősebb a pénzpiac. Elszakadtak egymástól az áru- és pénzpiaci folyamatok Tulajdonosoktól függetlenül bárhol, bármikor előfordulhatnak. Nemzetállam szerepe, besorolása: egy főre jutó nemzeti jövedelem mekkora piacot jelent? versenyképesség meghatározása, tőkevonzó képesség: mennyi tőke áramlik be egységnyi idő alatt, nemzeti jövedelem hány százaléka realizálódik nemzeti piacon, exportban exportképesség; privatizáció mely fokán állunk. Statikus szemlélet ↔ felgyorsult világ dinamizmus, versenyképesség növelése: tudásalapú társadalom megteremtése (tőkét megtudja tartani, innovatív). Globalizáció: különbségek fenttartása, kihasználása ↔ homogenitás, mint eredmény kulturális, vallási különbségek fenttartása, megtartása pl.globális reklámok nemzetiesedése „A gazdaság globális, a szegénység mindig lokális marad.” Külkereskedelem

irányításának eszközrendszere  Adminisztratív:  Engedélyezés  Tervezés  Valuta/devizapolitika  Egyéb hatósági  Közgazdasági:  Általános: ♦ Importra ható  Vámok  Letétek  Hitelfelvételi előírások  Árellenőrzés  Illetékek ♦ Export-importra ható  Árak  Árfolyamok ♦ Exportra ható  Termelés és export szubvenciók  Beruházási kedvezmények  Adóvisszatérítés  Hitelkedvezmény  Valutáris eszközök  Kollektív exportösztönzők  Speciális ♦ Ázsiók, diszázsiák ♦ Alapok ♦ Kasszák Államközi szerződések formái (külkereskedelem szabályozása): • Résztvevők szerint:  Bilaterális  Multilaterális Mindkettő lehet nyílt és zárt is. Nyílt: később is lehet csatlakozni, általában a multilaterális (kettőnél több résztvevő) szerződések nyíltak. Pl EU, EFTA, Visegrádi-megállapodás a felek kereskedelmi politikájának összehangolása

(szabadforgalmi egyezmény, egyeztetett gazdasági fejlődés) kiszámíthatóbb gazdasági viszonyok. • Tartalom szerint:  Szerződés: alapvető gazdasági folyamatokat szabályoz, közép- és hosszútávú (5-10 év) feltétel rendszer megadása  Megállapodás: adott terület szabályozása, részletes leírása, rövidtávra szól (1-2 év)  Egyezmény: lehet általános keret része, kiegészítés; egy kérdés nem túl konkrét szabályozása Jegyzőkönyv: rövidtávú, szerződés alpontjainak kifejtése Gentlemen’s agreement: két ország kapcsolatában fellépő zavarok esetén köttetik. Jogszabályban kell fektetni, ratifikálják a fentieket.   Kereskedelmi szerződések Árucsere-forgalmon kívül kitár még oylan elemekre, amelyek befolyásolják a kereskedelmet, pl. vám, fuvarozás, fizetési feltételek; iparjogvédelem (védjegy, szabadalom) megállapodás, rendelkezik az áru származási leírásáról. Származás bizonyítása:

integrációk védekezése, vámok kivetése saját ipar védelmezésére tiszta verseny körülmények biztosítása (GATT) figyelembe veszi, hogy milyen gazdasági körülmények, kedvezmények között jött létre az adott termék leszakadás megelőzése. Uniók közötti megállapodás biztosítani kell a származást: megvettem 0%-os vámmal, eladom 3%-ossal, de akitől vettem, annak 15%-os lett volna kihasználása a két integráció megállapodásának. Ha már fizetett vámot, EU-s árunak minősül, el lehet adni, de a vámot nem lehet visszakérni ↔ preferenciálisan jutattuk volna be. Vannak EU-s származók (minden alkatrésze az EU-ból származik), emellett létezik az alapvető megmunkálás elve: vámot már fizetett, megmunkálta vámtarifaszámot váltott, új terméket hozott létre EU-s származónak minősül. Elvek: • Legnagyobb kedvezmény elve • Nemzeti elbánás elve: ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg az embereket mindkét

országban (jogi személyiségekre is vonatkozik). • Viszonosság elve: amilyen előnyt kapok, olyat adok (reciprocitás elve) Árucsere-forgalmi megállapodás: Meghatározza azoknak a termékeknek a körét, amelyekkel liberalizáltan lehet kereskedni, meghatározza a kontingentált termékeket a kereskedelem korlátozása. Meghatározzák miből mennnyit akarnak elcserélni mennyiségi és értékbeni kontingensek, puha terméket csak puhára, keményet csak keményre lehet cserélni. Prememória kontingens: minden vállalatra meg van határozva egy bizonyos keret. Minden egyes üzletet külön-külön kell engedélyeztetni. Vegyes keretek: kiemelt cikkek, általában fogyasztási cikkek, esetleg anyagok. Jungtimálás: adott kemény cikk kontingens a kemény cikk forgalmának megindulásával, meg kell indulnia a puha cikkek forgalmának is. Clearing adresszáció: elszámolás technika (értékben), adott kontingenssorban lévő aktívumot csak hasonlóval lehet cserélni

pl.tej-tojás Clearing valuták: nehezen transzferálhatók, előre meghatározott rend szerint. Vámok Külkereskedelmi árképzésnél figyelembe kell venni a költséget növelő tényezőként egyik legfontosabb az adott ügyletet terhelő vám. Az export és import esetében is Bele kell élni magunkat a vevői pozícióba integráció, fejlett piac, mennyire szabad a piac, versenyhelyzet pozícióban vagyunk vagy sem, tudunk-e versenyerőt realizálni az adott régióban külkapcsolat szervezése, módja. A piackutatásnak elengedhetetlen fázisa a kötelékek, szabályrendszerek ismerete. Jövedelemforrás az adott közösség számára kincstár számára monopól helyzetből fakadóan adódott. Manapság nincs túl nagy jelentősége Diszkriminatív a környező országokkal szemben. Cél: nagytömegű áruk szabályozása. Egyensúly megteremtése a régiók között Az egyenletes fejlődés, az elmaradott országok felzárkóztatása válság kezelése hatással

van a világgazdaságra. A WTO a vám- és kereskedelmi rendszereket standardizálva megadja a lehetőséget a világgazdasági láncba való felzárkózáshoz anélkül, hogy megbontaná a rendet. A GATT utódja WTO. A legnagyobb kedvezmény elvét kölcsönösen kell mindenkinek gyakorolni. Vámok: jövedelemforrás, egy gazdaság kereskedelmi politikai eszköze, adó formájában vetik ki. Lehet befolyásolni az exportot, importot, árszínvonalat Hatása az ármódosításon keresztül fejtődik ki. Vámáru: minden olyan termék, áru, amely vámeljárás alatt áll vámellenőrzés, vámtarifa megállapítása, annak kiszabása, beszedése. Lehetnek egyszeri, végleges, ideiglenes eljárások Egyszeri: szabadon forgalmazható a vámunió területén az egyszeri vámeljárás után. Ideiglenes: időpont felfüggesztése, nem kell vámot fizetni, ha pl. egy éven belül feldolgozza, utána visszaszállítja feldolgozás vámszabadterületen folyik, ill. közraktárakban

találhatók A vám késztermékre vonatkozik. Tranzit/ vámáru nemzetközi továbbítása: nem válik vámáruvá a termék, ha csak átmegy az országon árutovábbítás. Vámkaució: az egyik határon letetetik a kauciót (papírra kerül), a másik vámállomáson visszakapja a pénzt. Az eljárás módszere szerint a vámok rendszere:  Egyszeri  Végleges  Ideiglenes Az iránya szerint:  Export  Import szerint:  Metrikus (mennyiség) - speciális  Érték Szokták a kettő kombinációját is használni. A speciális vám állandó fixbevétel az államnak kombinált vámok: tőzsdei cikkeknél használják, diszkriminatív jellegű. Jogi szempont szerinti csoportosítás:  Autonóm vám: egyoldalú a vámtarifa eldöntése  Szerződéses: partnerekkel való tárgyalás alapján jön létre tárgylás szerződésben való rögzítés. Van, hogy a kettő kombinációját használja egy ország. A nagymennyiségű áruknál, nagyszámú

partnereknél harmónia megteremtése egységesítés megteremtése Brüsszel, 1953, egységes standard létrehozása. Vámtarifa: vámtarifaszám, áru megnevezése, áru mennyisége (itt nem számít, hogy honnan jön az termék)  Többhasábos vámtarifa-rendszer: származás szerint jön létre a preferenciális vám  Egyhasábos vámtarifa-rendszer: igen ritka, csakúgy, mint az autonóm vám. A vámok jelentősége a GATT óta nem változott egyszerre többhasábos és differenciáltabb a vámtarifa vámok szerepe ebből a szempontból nőtt. CEFTA: egymás közötti integrálódás, az Unióba való belépéssel megszűnik. A vámterhek hatását az állam módosítani tudja csak kötött devizagazdálkodási országnál. A nemzetközi valuta liberalizálása, kötött devizagazdálkodás. Az ázsiók és diszázsiók: bizonyos esetekben nem hivatalos árfolyamon jutunk a konvertibilis valutához. Az ázsió: alacsony árfolyam, vámok hatásának tompítása,

olcsóbban hozhatók be az áruk kötött devizagazdálkodás keretében képzelhető el. A diszázsió ennek a fordítottja, vagyis magas árfolyam esetén használható. Külkereskedelem gazdasági okai 1. Jelenlegi technikai fejlettség melletti kapacitás kihasználásnak kevés a saját piaci szegmens export: felesleg kihelyezése, költségek racionalizálása. 2. A szegmens tudatos megnagyobbítása: ugyanazt a terméket adjuk el külföldön is termékfejlesztés, árképzés ennek alapján alakul, a két piac együttes kezelése (versenyhelyzet hasonló) 3. Életgörbe meghosszabbítása: a mi a piacunkon az életgörbe végén van a termék alacsonyabb fejlettségű piacon lehet felfutó 4. Presztízs: a vállalat megítélése függ a külpiaci kapcsolatrendszerétől A nemzetközi vállalat referenciáját jobban becsülik. 5. Multinacionális partnerek: globalizáció, regionális politikát folytat elvárás a hazai vállalattal szemben 6. Termelés kihelyezése 7.

Kereskedelmi vállalkozások létrehozása külföldön (képviselet, leányvállalat, vegyes vállalat) partnerek követése Vásárlói igények rugalmas kielégítése külföldi piac Megoldás: 1. Saját erőből, saját szervezet létrehozása a kereskedelem lebonyolításához költséges, nem megfelelő képzettség 2. Kereskedelmi vállalatok megbízása: költségkímélés, elszakadunk a piactól, igényváltozásokat késleltetve érzékeli kiszolgáltatottság szerződéses viszony szabályozhatja (KKV-k problémája) nincs megfelelő érdekképviselet, szakmai tömörülés Külkereskedelmi kapcsolatok Export-import: adásvételi szerződés, árucsere-forgalmi szerződés, csak az egyik fél külföldi (pénz-áru) Kompenzációs ügylet: áru cserélése árura, a nemzetközi kereskedelem nem szabályozott a két ország között, pl. nincs konvertibilis valuta többlábú kompenzációs ügylet: hármas csere, a magyar importáló és exportáló egymás

közt fizet. Hitelezési pozíció bizalmi kéz bevonása (3. ország bankjának bevonása) Reexport: B ország A országban megvesz egy árut, és C országban eladja haszonreményében Tranzit-ügylet: A megbízásából, kockázatára C országban adom el az áruját; közvetítő tevékenység Switch ügyletek: (clearing megállapodás árucsere, közvetlen fizetés nem történik vezetése clearingszámlán) A devizában vásárolt árut konvertibilis valutáért értékesítem, és fordítva. Bérmunka ügyletek: külföldi partner számára adott termék legyártása az ő receptúrája alapján, az alapanyag rendelkezésre áll ( anyagos vagy nem anyagos bérmunka ügylet), visszaszállítása az elkészült terméknek. Speciális formája: feldolgozási ügylet: félig megmunkált anyag megvásárlása, továbbmunkálva eladása (nem visszaszállítom). Együttműködési szerződés határozza meg, hogy mikor fizetnek. Speciális ügyletek: • Lecserélési ügyletek:

Szovjetunióra volt jellemző, munkamegosztás a tagállamok között egymás közötti elcserélés – államközi szerződés alapján • Választék-csere ügylet: kontingensek leszállítása után maradt még áru kontingensek feletti csere, választék bővítése. Hiánygazdaságokra jellemző ügylettípus. Fejlődő országok tömörülései között előfordulhatnak Különleges külkereskedelmi ügyletek: • Liszenszek – csak szabadalmaztatott termékre szól mindkét országban le kell védetni. Madridi egyezmény: az összes tagállamra érvényes a bejegyzés speciális jogi támogatás szükséges • Know-howok: szabadalommal nem védett szellemi termékek értékesítése pontos meghatározás szükséges (royality) • Franchising ügyletek: bizonyos összeg megfizetése mellett a technológiákat, értékesítési módszereket, márkát eladják • Kooperációs ügyletek: adott termék előállítására együttműködnek • Képviseleti szerződések

megkötése: külső országban megbízok valakit, hogy kereskedelmi tevékenységet folytasson számomra. A képviselő az én nevemben lép fel jutalékot, díjat kap. Közvetítői tevékenység Ügynöki szerződés: adásvételi szerződésben vesz csak részt. Kizárólagos ügynök: csak rajta keresztül érhető el az adott ország piaca. Export fővállalkozási ügylet: adott projekt megvalósítására kötik. Fővállalkozó: menedzseli a vállalkozást, szervezi a beszállítókat, alvállalkozókat. A vevő külföldi Műszaki feltételrendszer biztosítása. Finanszírozási háttere is van: meg lehet-e osztani a vevővel (előleg fizetése biztosítékként is szolgál), több bank konzorciuma, céghitelek – fizetés kitolása, részletfizetés, elnyújtott fizetési határidő. Általában csak nagyon nagy cégek, azok együttműködése során valósulhat meg. Lízing: lízingbe adó külföldi személy. Ritka, a lízingcégek létrejötte miatt •