Economic subjects | European Union » Az Európai Unió szervezetei

Datasheet

Year, pagecount:2002, 7 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:92

Uploaded:August 21, 2010

Size:104 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

Európai Unió Tanácsa Döntéshozó, jogalkotó szerv. Tagjai: tagállamok kományainak képviselői. Ált a témáért felelős miniszterek vannak jelen. (változó összetétel) „Miniszterek Tanácsa” Székhelye: Brüsszel kb. 2500 fős főtitkárság Coreper – állandó képviselők bizottsága, - előkészítő testület. Szakértők, diplomácia, hetente ülésezik. Európai Tanács EU állam- és kormányfőinek testülete; évente legalább 2-szer ülésezik. Nagy horderejű, stratégiai kérdésekben dönt, politikai irányvonal meghat.; de jogszabályt nem alkot. Elnök: a soros elnökséget a félévenként változó tagállam tölti be. Döntések: - egyszerű, minősített többség (67) v. egyhangú szavazat 87 szavazat oszlik meg a tagállamok között: 10: olasz, német, francia, angol 5: spanyol, holland, görög, belga, portugál 4: svéd, osztrák 3: dán, finn, ír, Luxemburg. Európai Bizottság Döntéselőkészítő, javaslattevő szerv. Döntéshozó,

végrehajtó feladatokkal csak korlátozottan rendelkezik. Tagjai: 20 tag = biztosok (5 nagy tagállam =2 tag) 1 elnök + 2 alelnök (tagok 5 éves hivatali időszak) A Tanács nem oszlathatja fel a bizottságot, tagjait nem válthatja le. A biztosok tárcákat kapnak. 36 szervezeti egység segíti munkájukat (20ezer tisztviselő) Európai Parlament Tagjai: Unió állampolgárai közül választott képviselőtestület 626 fő. Érdekképviselet a közösségi döntéshozatalban. Ma már jogszabályt is alkot a Tanáccsal együttműködve, ill. döntéseket hoz Jóváhagyási jog a Bizottság elnökének és többi tagjának kinevezésekor. Hasonló színezetű pártképviselők egy-egy csoportba tömörülnek. Elnököt Titkos szavazással választanak (+14 alelnök). 2 ½ évenként újraválasztják az elnököt és alelnököket Székhelye: Strasbourg (Luxemburg és Brüsszel is szerepet kap) Európai Bíróság Székhelye: Luxembrug Közösségi jog megszületése, mely a

tagállamok jogrendjébe beépül. A szerv, mint a Közösségek bírói szerve szolgáltatja elsődlegesen a védelmet. Törvénykezik, felügyeli a jog betartását, nemzetközi egyezmények szerződések megkötése előtt véleményt mond. Tagjai: 15 bíró (tagállamok közös megegyezéssel választják) 6 éves időtartam, megújítható. Minden 3. évben a bíróság felét kicserélik, ill újraválasztják 15 bíró elnököt választ 3 évre. Teljes ülés, v 3 ill 5 tagú kamarákban ülésezik 8 főügyész segíti munkájukat 1989-től Elsőfokú Bíróság (15 bíró) Tevékenysége: - kötelezettség teljesítésének elmulasztásakor - semmisé nyilvánítási eljárás - intézkedés elmulasztása - kártérítési eljárás - fellebivteli eljárás - előzetes döntéshozatali eljárás - véleménykérés Európai Számvevőszék Székhelye: Luxemburg Tagjai: 15 tag minden tagállam 1 fővel. Maguk közül elnökválasztás 3 évre, megújíthatóan

Tevékenység: költségvetés ellenőrzése, a megvalósított kiadások elérték-e meghat. céljukat Jelentés készítése, melyet a Parlament megvitat és a Tanáccsal együtt Tanácsadó funkció. Gazdasági és Szociális Bizottság Célja: gazdasági, szoc. Érdekcsoportok bekapcsolása a közösségi ügyekbe, bevonás a közösségi döntések előkészítésébe. Tagjai: 3 csoport: - munkaadók - munkavállalók - egyéb 222 tagja van, a tagállamok által jelölt személyek közül a Tanács egyhangú döntésével nevez ki, megújítható 4 éves időtartamra. (tagok száma a bővítést követően sem lehet több 350-nél) Maguk közül 2 évente elnököt választanak, + 2 alelnök a 3 csoportból rotációval. Tevékenysége: a gazd-i és szoc. érdekcsoportok véleményének közlése az EU döntéshozó szerveivel. Tanácsadás az EU Bizottságbank gazd-i szoc és foglalkoztatási ügyekben Határidőre köteles véleményt mondani. Konzultatív szerv Évente 10

alkalommal üléseznek. 6 szekció: mezgazd, gazd és monetáris unió, külkapcsolatok, foglalkoztatás, belső piac, közlekedés energia infrastruktúra. Régiók Bizottsága Székhelye: Brüsszel Cél: helyi és regionális szervek közvetlen beleszólása a Közösségek munkájába. Tagjai: 222 tag, helyi és regionális hatóságokat képviselik, a Tanács egyhangú döntéssel választja meg őket a jelöltek közül. 2 évre elnökválasztás és tagállamonként 1-1 alelnök 2 évre Tevékenysége: konzultálni kell velük a regionális érdekeket érintő kérdéseknél. Évente 5 ülés, 8 állandó bizottsággal. Európai Beruházási Bank (EIB) Székelye: Luxemburg Cél: tőkeberuházások finanszírozásával elsegítse a Közösségek kiegyensúlyozott gazd-i fejlődését. Jegyzett tőkéjét a 15 tagállam adta össze, gazd-i súlyuknak megfelelő arányban Ma 100 milliárd euro, melynek 2,5 –szeresét tudja max. hitelként nyújtani A források többségét a

nemz-i piacon szerzi, pl. kötvénykibocsátással Felépítése: - Kormányzótanács: tagállamok 1-1 minisztere (pénzügy). Hitelezési pol ált irányelveinek meghat. Mérleg és éves beszámoló jóváhagyása, tőkeemelésről dönt 25 igazgató + 13 póttag = Igazgatótanács. - Menedzsment bizottság: 1 elnök + 7 alelnök. Bank mindennapi ügyeinek vezetése, javaslatok készítése. - Számvizsgáló Bizottság: 3 tag. Tevékenysége: kölcsönök nyújtása az Unió gazd.pol-jának céljaival összhangban álló beruházások finanszírozására. Gazdaságilag elmaradottabb területek fejlődését segíti Évente kb. 20 milliárd euro hitelt nyújt, ennek 90%-a az EU országaiba irányul Európai Beruházási Alap (EIF): kis- és középvállalkozások létrehozásának, növekedésének és fejlesztésének finanszírozása. Európai Központi Bank (ECB) Fő döntéshozó szerve: - Kormányzótanács: a valutaunióban teljes mértékben résztvevő tagállamok

jegybankjainak elnökeiből és az Igazgatótanács tagjaiból áll. Ált. egyszerű többséggel dönt - Igazgatótanács: 1 elnök + 1 alelnök + 4 másik tag. Végrehajtja a Kormányzótanács iránymutatásai által meghat. Monetáris pol-t, s ennek alapján megadni a nemzeti központi bankoknak a szükséges utasításokat. - Általános Tanács: Igazgatótanács elnöke+ alelnök, + EU összes tagállam központi bankjainak elnökei. Európai Ombudsman Székhelye: Strasbourg Feladata: kivizsgálni a bejelentett panaszokat. Nem járhat el kormányok, helyi és regionális önkormányzatok érdekében, bírósági, és jogerős ítélettel lezárt ügyekkel nem foglalkozik. A kivizsgálandó ügyeket jelenti az Európai Parlamentnek. Európa Tanács 1949.0509 10 tagállammal (ma 41 tagja van) - pluralista demokrácia - emberi jogok védelme - jogállamiság - társ-i problémák kezelése OEEC – OECD 1948. 1960-ban 20 tagállam Marshall – segély - gazdasági növekedés

- gazdasági együttműködés - magas foglalkoztatottság KGST 1949. - árucsere egyezmények Észak-Atlanti Szerződés 1949.0404 10 tagállam (NATO) - politikai, katonai eszközökkel a tagállamok védelme a SZU-val szemben. - békefenntartás Szén- és Acélközösség német francia Schumann Monnet Szén vasérc közös piaca Montánunió 1951.0418 + NSZK, Olasz, Benelux EGK – Római Szerződés 1957. Benelux, Olasz, Francia, NSZK 1965. ESZAK + EGK + Euratom = EK 1973. Dánia, Egyesült Királyság, Írország - közös ker.pol - gazd-i, ker-i fellépés egységesebb lett Európai Monetáris Rendszer - közösségen belüli pénzügyi stabilitás megteremtése 1981. Görögo 1986. Spanyolo Portugália Fehér könyv: EK egységes piacának 1992-re megvalósítandó terve. - fizikai, pénzügyi, technikai korlátok felszámolása. Egységes Európai Okmány 1987. - Maastrichti Szerződés 1992.0707 – Európai Unió (inkább pol-i fogalom) cél: - gazd-i és monetáris unió

megvalósítása 1999-ig. - közös kül- és biztonságpol. felállítása (a) - közös célok, a bel- és igazságügy területén. (b) 3 pilléres szerkezet: 1.) 3 Közösség, Európai közösségek 2.) 3) (a), (b) EFTA Ausztria, Dánia, Egyesült Királyság, Norvégia, Portugália, Svájc, Svédország. EK – EFTA között megvalósult az ipari termékek szabadkereskedelme. 1992. Európai Gazdasági Térség létrehozása (osztrák, Izland, finn, norvég, Svájc, svéd) 1997.1002 Amszterdami Szerződés (EU alapszerződését módosította) Európai parlament : döntési jogainak széles körű kiterjesztése, együtt döntési eljárás átalakítása. Agenda 2000: EU költségvetési keretét hat. Meg 2000-2006 között Nizzai Szerződés 2000. 127-10 EU-nak képessé kell válnia új tagállamok befogadására. EU költségvetés bevételei: - vámok - VAT-forrás - mezőgazdasági lefölözések - GNP-forrás EU költségvetés kiadásai: - közös mezőgazdasági

politika belső politikák finanszírozása külső tevékenység adminisztratív kiadások tartalékok előcsatlakozási eszközök új tagállamokra elkülönített kiadások Költségvetési viták kérdései: - közös mez.gazd pol kiadásaink túlzott mértéke, elavult finanszírozása - strukturális, kohéziós kiadások mértéke ellentét: szegényebb országok és Unió többi tagállama között - tagállamok teherviselései közötti különbségek Delors I. reformcsomag (1988):Növelték a költségvetés forrásoldalát a GNP-faktor bevezetésével, ezt elsősorban a strukturális kiadások emelésére használták fel. Delors II. csomag (1992): megváltoztatták a VAT-faktor hozzájárulási arányát A tagállamok erejének megfelelő igazságosabb elosztású tehervállalást biztosította. A két csomag egyértelműen az Unió szegényebb tagállamainak kedvezett, a gazdagabb országok anyagi áldozatot vállaltak a szorosabb integráció érdekében. Agenda 2000:

2000-2006 közötti költségvetés-tervezetet készített. A tagállamok bevételei nem csökkennek, de az új tagállamok is hozzájuthatnak az alacsonyabb fejlettségi szintjük alapján őket megillető forrásokhoz. A mezgazd pol-ban elmaradtak a reformok A bevételi források (4) megmaradtak, de mértéküket módosítják. A VAT-csökkentése 1-ről 0,75, majd 0,5 %-ra A saját források szerepe csökkent. Ezzel a magasabb fogyadóval bíró (tehát szegényebb) országoknak kedveznek, ill. a teherviselések igazságosabb elosztása jellemző - Ameddig a költségvetési keretekről a tagállamok konszenzussal döntenek, nem várható radikális egyik-másik tagállam hátrányára bekövetkező változás. - A történelmi döntéseket a lehető legkisebb lépésekkel és áldozatokkal kell megvalósítani. A költségvetési eljárás: szigorú időpontokhoz kötött feltételek szerint folyik A Bizottságnak minden évben előzetes költségvetési tervezetet kell

készítenie, s szept. 1-ig beterjesztenie a Tanácsnak A Tanács és a Parlament megvitatja, módosíthatja. Európai Parlament hozzájárulás szükséges: - csatlakozási szerződések - egyes nemz-i megállapodások - - strukturális alapok és Kohéziós Alap célkitűzései, feladatai - - Eu. Központi Bank egyes feladataink, hatáskörének módosításához - egységes európai választási rendszer elfogadtatása EU. Parlament az együttdöntési eljáráskor: - munkaerő szabad mozgása letelepedés szabadsága külföldi állampolgárok letérő kezelése belső piac harmonizálása oktatás, körny.védelem kultúra fogyasztóvédelem Bizottság: a Tanács és a Parlament által hozzá delegált, lényegében végrehajtó döntéseket hoz. - tanácsadó bizottság: bizottság önállósága legnagyobb. - Menedzser bizottság - Szabályozó bizottság: legkisebb döntési autonomia. A Közösség feladata, hogy ösztönözze : - gazd-i tev. harmonikus,

kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődése - magas szintű foglalkoztatottság és szoc. védelem - nők és férfiak közötti egyenlőség - körny. Minőségének magas szintű védelme és javítása - életszínvonal és életminőség emelése - gazi-i és szoc. kohézió és tagállamok közötti szolidaritás Európai Regionális Fejlesztési Alap (0975) Európai Szociális Alap (1958) Strukturális alapok felhasználása - átfogó célrendszer szerinti felhasználás elve * partnerség elve addicionitás elve: nemzeti programok kiegészítése támogatással programozás, tervezés elve. * fejlődésben elmaradt területek támogatása; ipari termelés hanyatlása által érintett régiók támogatása; fiatalok munkanélkülisége elleni programok támogatása; munkavállalók átképzése; nemzetgazdasági termelés modernizálása; ritkán lakott területek alkalmazkodása. Kohéziós Alap (1993) Unió kevésbé fejlett államainak segítése a Gazdasági és

Monetáris Unióhoz való csatlakozásban (spanyol, ír, portugál, görög). Infrastrukturális fejlesztésre fordítható támogatást nyújt Ennek fele környezetvédelmi beruházásra fordítandó. 1989. 0714 Párizs G7-ek találkozója PHARE- program létrehozása: segélyek nyújtása, kereskedelempolitikai intézkedések a rendszerváltásban járó reform országok gazdasági segélyezésére. Először Magyaro és Lengyelo Majd a többi közép- és kelet-európai országra is kiterjesztették. Társulási tárgyalások megindulás Cseh és Szlovák Közt. Magyaro, Lengyelo-val „Európai Megállapodások” 4 alapszabadság területei: tőke, munkaerő, szolgáltatás (kevés konkrétum), áruk szabad mozgása (mélységeiben is). Ipari termékek teljes szabad kereskedelme A társultak vállalták, hogy bizonyos területeken jogrendszereiket, szabályozásaikat közelítik az EU normáihoz