Politics | Security and foreign policy » Amerikai érdekeltségek elleni támadások

Datasheet

Year, pagecount:2003, 9 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:39

Uploaded:August 16, 2011

Size:113 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!


Content extract

Amerikai érdekeltségek elleni támadások 1. 1979 november 4 Teherán (Irán) Diákok Komehini Ayatollah támogatásával elfoglalják az amerikai követséget, 52 amerikai túszt ejtenek, követelik a volt iráni sah (Reza Pahlavi) átadását, akit egy amerikai klinikán kezelnek. Amerika megszakítja a diplomáciai kapcsolatokat, 1981-ben a túszokat elengedik. Komehini halála után 1997-ben Khatami elnök győz a választáson és bocsánatot kér az incidensért. 2. 1982 július 19 Beirut (Libanon) Elrabolják David Dodge-t, a beiruti amerikai egyetem igazgatóját. Bár később elengedik, ez csak a kezdete a közel 10 évig tartó amerikaellenes tevékenységnek, mely során 18 embert rabolnak el, közülük 3 életét veszti. Meggyilkolásának kegyetlen mivolta miatt Richard Higgins tengerészgyalogos válik a leghíresebb áldozattá, ezt a cselekményt az Elnyomott Föld Fiai nevű szervezet vállalja magára, mely mögött sokan a Hezbollah-ot sejtik, bár ők tagadják,

hogy közük lenne az esethez. 3. 1983 április 18 Beirut (Libanon) Egy bombával megrakott teherautó hajt neki az amerikai követség épületének, 63 ember halálát okozva (köztük 17 amerikaiét). Az akciót az Iszlám Jihád nevű szervezet vállalja magára. Amerikai szakértők Szíriát, Iránt, és a Hezbollahot teszik felelőssé, ám ők ismét tagadják érintettségüket. 4. 1983 október 23 Beirut (Libanon) Egy bombával megrakott teherautó hajt be az amerikai tengerészgyalogság főhadiszállására, a merénylet a sofőrön kívül 241 katona halálát okozza. Néhány perccel később és pár mérfölddel odébb hasonló robbantás történik a francia ejtőernyősök bázisán, ennek során 58-an vesztik életüket. A merényleteket többek között ismét az Iszlám Jihád (is) magára vállalja. A szakértők számos magas rangú iráni és szír tisztviselőt is kapcsolatba hoznak az esettel. A Hezbollah műsoridőt vesz az amerikai televízióban, így az

ott élő muzulmánok tanúi lehetnek a Felkelő Nap című műsornak, mely az iszlám ellenségeivel folytatott harcot élteti. 5. 1983 december 12 Kuvaitváros (Kuvait) A kuvaiti amerikai nagykövetség egyik épületszárnyát támadja meg egy öngyilkos merénylő, a már ismeretes teherautós módszerrel. Az esetnek 4 halottja és 62 sérültje van, az említett épületrész összeomlik. Aznap még legalább 6 hasonló támadás történik a városban, melyekért az Iszlám Jihád vállalja a felelősséget. A merényletek következtében Kuvait 10 siíta muzulmánt letartóztat, akik feltehetően az Al Dawa (Hívás) Párt tagjai, mely közel áll a Hezbollahhoz. Később 25 embert állítanak bíróság elé, közülük 16-ot börtönbe zárnak 6. 1984 szeptember 20 Beirut (Libanon) Egy robbanóanyaggal töltött furgon áttör a barikádokon és az amerikai katonákon, és mindössze pár méterre robban fel az amerikai követség ideiglenes épületétől. A merényletnek a

sofőrön kívül 12 halálos áldozata van, az akciót újfent az Iszlám Jihád vállalja. Bár az amerikaiak továbbra is a Hezbollah-ra gyanakodnak (akik tagadják az akciót), a Reaganadminisztráció logisztikai nehézségekre hivatkozva nem lép fel a szervezet ellen. 1 7. 1985 április 12 Madrid (Spanyolország) Bomba robban egy amerikai katonák körében népszerű étteremben. A merényletnek 18 halottja van (mind spanyol), és 82 sérültje (ebből mindössze 15 amerikai). A robbantást az Iszlám Jihád mellett az ETA baszk szeparatista szervezet is magára vállalja, de a spanyol hatóságok vizsgálata az utóbbi érintettségét nem erősíti meg. 1939, a spanyol polgárháború vége óta ez a legvéresebb terrorcselekmény Spanyolországban, és az egyetlen felderítetlen terrorakció az ország modern történelmében. 8. 1985 június 1 Beirut (Libanon) és Algír (Algéria) A Trans World Airlines 847-es járatát eltérítik a Földközi-tenger fölött. A gép

Beirut felé veszi az irányt, a terroristák üzemanyagot és 766, zömében izraeli fogságban lévő libanoni siíta muzulmán szabadon bocsátását követelik. A gép a beiruti reptéren reked, két hetes túszdráma veszi kezdetét, melynek végén az utolsó néhány utast is szabadon bocsátják. A terroristák Damaszkuszba menekülnek, követeléseiket teljesítik. Az amerikaiak később vád alá helyezik a négy elkövetőt, köztük a Hezbollah egyik tagját, és két libanoni férfit. Mohammed Hamadei-t, a Hezbollah tagját 1988-ban németországban tartóztatják és ítélik életfogytiglanra egy újabb gépeltérítési kísérletet megelőzően. Hassan Izzaldint, a másik vádlottat 1987-ben Algírban letartóztatják, de később szabadon engedik. 9. 1985 június 19 San Salvador (El Salvador) Salvadori katonának öltözött fegyveresek tüzet nyitnak egy Zona Rosa nevű, amerikai katonák által is látogatott szórakozónegyed két kávézójára. Az incidensnek 14

halálos áldozata van, közülük 4 amerikai katona, 2 pedig amerikai üzletember (és egy merénylő). Az akciót a Közép-Amerikai Forradalmi Munkások Pártja vállalta magára, melynek célkitűzése El Salvador amerikai támogatású elnökének eltávolítása. Amerikában ekkor fogadták el a Terror-ellenes Törvényt, melynek keretében 100 000 dollár jutalmat ajánlottak a nyomravezetőnek. El Salvadorban a tervezés alapos gyanújával letartóztatták a kommunista párt vezérét, akit azonban 1987-ben kénytelenek voltak kicserélni az elnök lányával, akit néhány hónappal korábban baloldali szélsőségesek raboltak el. 10. 1985 augusztus 8 Frankfurt (Németország) A Rajna-Majna amerikai légibázison egy Volkswagenbe rejtett bomba robban, 2 halálos áldozatot és 20 sérültet hagyva maga után. Az akcióért másnap a Vörös Hadsereg Frakció (RAF) és a Francia Közvetlen Akció nevű szervezetek vállaltak felelősséget. 1986ban letartóztatták a Vörös

Hadsereg Frakció vezetőjét (Eva Haule), akit 1995-ben életfogytiglanra ítéltek (1984-ben felrobbantott egy NATO kiképzőközpontot is Németországban). 1993-ban a merénylet másik felelőse (Birgit Hogefeld) is börtönbe került, később őt is életfogytiglanra ítélték, többek között annak az amerikai katonának a meggyilkolásáért is, akinak a papírjaival a Volkswagent bejuttatták a légitámaszpontra. 11. 1985 október 7 Port Said (Egyiptom) Négy plesztín eltéríti a főként zarándokokat szállító Achille Lauro olasz hajót az egyiptomi partoknál. 500 túszt tartanak fogva, és 50 társuk izraeli fogságból való szabadon bocsátását követelik. A két napos túszdráma során megölnek egy new york-i tolókocsis férfit (Leon Klinghoffert), holttestét pedig a tengerbe dobják. Mohammed Abbasz és a PFSz közbenjárásának köszönhetően a négy férfi megadta magát, Mubarak egyiptomi elnök pedig szabad elvonulást biztosított nekik (később

azt mondta, nem tudott Klinhoffer meggyilkolásáról). Az USA azonban a légierő bevetésével egy Olaszországi NATO támaszpontra kényszerítette az öt férfit (a terroristákat és Abbaszt) szállító gépet, ahol később a hajó eltérítőit elítélték (még később egy kivételével mind megszöktek), Abbaszt azonban 2 továbbengedték a belgrádi követségre, ahonnan 1998-ban izraeli beleegyezéssel visszatérhetett Gázába. Később sajnálatos hibának nevezte Klinghoffer halálát 12. 1985 november 23 Valletta (Málta) Három arab férfi eltérít egy gépet Athén és Kairó között, és Máltára kényszerítik, ahol üzemanyagot követelnek. Miután ezt nem teljesítik, főbe lőnek két izraeli nőt és három amerikait. Egy izraeli és egy amerikai a sérüléseibe hal bele A 30 órás túszdráma végén egyiptomi kommandósok megrohamozzák a gépet, a kibontakozó tűzharcban 60-an vesztik életüket, köztük ketten a gépeltérítők közül. Az

incidenst az Abu Nidal Szervezet (más néven Fatah) vállalja magára. Az életben maradt terroristát egy máltai kórházban, a túszmentés sérültjei között azonosítják, és Máltán 25 évre ítélik. Később Ghánába szökik, és az Egyesült Államoknak csak 1993-ban, Nigériában sikerül a nyomára bukkanniuk. 1996-ban Amerikában életfogytiglanra ítélik légikalózkodás vádjával. 13. 1985 december 27 Róma (Olaszország) és Bécs (Ausztria) Rómában és Bécsben egyszerre éri támadás az izraeli El Al légitársaság gépeire várakozókat a beszállás előtt. A terroristák gránátokkal és automata fegyverekkel nyitnak tüzet a tömegre, az incidensekben összesen 20 ember veszti életét (közülük 7 terrorista). A merényletet az Abu Nidal Szervezet vállalja. A terroristákat később elítélik, Olaszország pedig körözést ad ki Abu Nidal ellen, a tömegmészárlások kitervelése és a fegyveres támadások miatt. Az Egyesült Államok

szankciókat léptet életbe Líbiával szemben, Abu Nidal támogatásával vádolva a kormányt. (Abu Nidal 2002-ben halt meg Baghdadban, szervezetének új vezetősége ismeretlen). 14. 1986 április 2 Athén (Görögország) A TWA 840-es Athénból Rómába tartó járatán leszállás közben bomba robban, négy ember (köztük egy gyermek) halálát és 9 sérülését okozva, és lyukat ütve a gép törzsén. A merényletért nem sokkal később az Arab Forradalmi Sejtek nevű szervezet Ezzedine Kassam Csoportja vállalja a felelősséget, mondván, így kívánnak válaszolni az USA Líbia elleni, március végi akcióira. A robbantás fő gyanúsítottja, May Elias Mansur tagadta a bomba elhelyezését, de elismerte, hogy a gépen utazott egy darabig, hogy csatlakozzon egy amerikai célpontok elleni támadáshoz.  A merénylettel később egy Hawari Ezredes (Abdullah Abd al-Hamid Labib) nevű férfit, valamint az irányítása alatt álló szélsőséges, Arafat-közeli

Május 15 Szervezetet is megvádolták. 15. 1986 április 5 Nyugat-Berlin (Németország) Bomba robban az amerikaiak körében is kedvelt La Belle Club nevű diszkóban. Két amerikai katona és egy török nő meghal, a merényletnek 150 sérültje van. Az akcióért felelősséget vállal a Nyugatnémet Vörös Hadsereg, ennek egyik szervezete, a Holger Meins Kommandó, valamint az Amerika-ellenes Arab Felszabadítási Front is. Ezek egyikét sem sikerült megerősíteni, ám néhány nappal később az Egyesült Államok bejelentette, hogy „megkérdőjelezhetetlen bizonyítékok alapján” líbiai ügynökök állnak az eset hátterében, ezért légitámadást indított Tripoli és Benghazi ellen, melyben a líbiai elnök (Khadafi) családja is megsérült. Az akció a nemzetközi közvéleményből heves ellenkezést váltott ki Később egy volt líbiai követségi dolgozó vallomása alapján további letartóztatások történtek, melyek igazolták, hogy a robbantás

mögött valóban Líbia állt. 16. 1988 december 21 Lockerbie (Skócia) A Pan Am 103-as járatának csomagterében egy Toshiba kazettás rádióba rejtett bomba robban a skóciai Lockerbie fölött. A gép a városba csapódik, a merénylet 259 halálos 3 áldozatot követel a fedélzeten, és további 11-et a földön. A katasztrófát megelőzően az USS Vincennes csatahajó tévedésből lelőtt egy iráni utasszállító gépet a Perzsa-öbölben, melynek következtében hírek röppentek fel egy esetleges iráni és palesztín válaszlépésről. Az akciót feltehetőleg végül a Népfront Palesztína Felszabadításáért nevű szervezet akarta végrehajtani, ám a német hatóságok rövid úton felszámolták a terroristák frankfurti központját, elfogva egy kivételével az összes tervezőt. A terrorista sejt egyébiránt magasságérzékelős, tévékbe és rádiókba rejtett bombákkal kísérletezett. Később Vaclav Havel bejelentette, hogy a kommunista

Csehszlovákia nagyjából 1000 tonna semtexet (kimutathatatlan robbanóanyag) szállított Líbiának. Abdel Basset Ali Al-Megrahi és Lamen Khalifa Fhimah líbiai titkosszolgálati tisztekre terelődött a gyanú, akik vélhetőleg a semtexxel és a Frankfurtban kifejlesztett technológiával gyártott bombát Máltán juttatták fel a gépre. Khadafi megtagadta a két férfi kiadását, ezért az ENSZ szankciókat léptetett életbe Líbiával szemben. Végül, hosszas huzavona és visszalépések után 1999-ben nemzetközi nyomásra Al-Megrahi és Fhimah a nemzetközi bíróság elé kerültek, Líbiával szemben pedig megszüntették a szankciókat. 17. 1993 január 25 Langley, Virginia (Egyesült Államok) Egy ismeretlen férfi a CIA helyi központja előtt autójából kiszállva egy nagy kaliberű puskából számos lövést adott le az ügynökség munkatársaira, 2 embert megölve, 3-at pedig megsebesítve. Ezt követően visszaült a kocsiba és tovább hajtott Az

elkövetőt csak napokkal később sikerült azonosítani (Mir Aimal Kasi-ként), és az FBI rögtön hajtóvadászatot indított utána. Bár Kasi fejére 2 millió dolláros vérdíjat tűztek ki, a keresés sokáig eredménytelen maradt. Végül egy átfogó akció keretében, melybe a CIA-t és afgánokat is bevontak, az afgánpakisztáni határ közelében sikerült elfogni Kasi elismerte tettét, és azt mondta, az USA közel-keleti politikája miatt követte el a merényletet. Kasi elítélését követően a pakisztáni Karachiban lemészároltak öt amerikai munkást, egy olajtársaság alkalmazottait. Az akciót feltehetően mudzsahedinek követték el, válaszul az ítéletre. 18. 1993 február 26 New York (Egyesült Államok) A World Trade Center pincéjében felrobban egy robbanóanyaggal megrakott furgon, 6 halálos áldozatot és több mint 1000 sérültet, valamint egy 30 méter átméröjű krátert hagyva maga után. A következő órákban több tucat szélsőséges

szervezet vállalja az akciót (a szerb milicistáktól a radikális iszlám csoportokig). Az FBI széles körű nyomozást indít az ügyben A gyanú rögtön Mohammed Salameh-re terelődik, egy muzulmán férfira, aki egy (a robbantásnál használttal megegyező típusú) furgon bérleti díját próbálja visszakövetelni, mondván, a kocsit ellopták. A nyomozás során számos muzulmán férfit elítéltek (65-240 évre fellebbezés kizárásával), és 1998-ban vizsgálat indult az esetleges összefüggések kapcsán Oszama bin Laden és a merénylők között. 19. 1995 november 13 Riád (Szaúd-Arábia) Autóba rejtett bomba robban egy amerikai kiképzők által lakott épületben Riádban. A merényletnek 7 halálos áldozata van (közülük 5 amerikai), a sebesültek száma eléri a 60-at. Nem sokkal később 3 szervezet is vállalja az akciót: az Iszlám Mozgalom a Változásért, az addig ismeretlen Öböl Tigrisei, valamint az Isten Harcos Partizánjai. Az USA

szakértőket küld Riádba az eset kivizsgálására, és 2 millió dollárt ajánl fel a nyomravezetőnek. 1996, áprilisában a szaúdi hatóságok elfogják a négy elkövetőt, közülük 3 mudzsahedint, akiket elmondásuk szerint Oszama bin Laden és más iszlám szélsőséges vezetők inspiráltak a tett végrehajtására. Az elkövetőket lefejezik, mely további támadásokkal fenyeget az országban 4 20. 1996 június 25 Dhahran (Szaúd-Arábia) Két férfi egy robbanóanyaggal töltött tartálykocsit parkol le az amerikaiak által lakott Khobar Torony kerítésénél, majd egy másik autóval elhajtanak. Nem sokkal később a tartálykocsi felrobban, 19 amerikai katonát megölve és további 500-at megsebesítve a toronyban. A robbanás krátere 10 méter mély és legalább kétszer ilyen széles Az akciót később egy főleg mudzsahedinekből álló szervezet, az Iszlám Mozgalom a Változásért vállalta magára, melynek tagjai közül ezt követően 40-et le is

tartóztattak a szaúdi hatóságok. A nyomozás későbbi szakaszában fény derült egy együttműködésre a Hezbollah-al, valamint szóba került Oszama bin Laden érintettsége is, aki bár cáfolta ezt, megdícsérte a robbantókat. 21. 1998 augusztus 7 Nairobi (Kenya), Dar es Salaam (Tanzánia) Két férfi egy kisteherautóval a Nairobi-i amerikai követség elé hajtott, ahol lemészároltak számos őrt, majd felrobbantották a kocsiba rejtett bombát. A detonáció nemcsak a követség hátsó traktusait, de a semleges Ufundi Cooperative épületét is elsöporte. Percekkel később a Dar es Salaam-i amerikai követség föbejáratánál robbant fel egy nagyméretű jármű, itt az épület keleti szárnya semmisült meg. A két robbantásnak 224 halálos áldozata (főleg Nairobiban), és 5000 sérültje volt. Az egyik merénylő nem sokkal később pakisztáni fogságba esett, ahol elmondta, hogy az akciókat Oszama bin Laden finanszírozta. Leírt továbbá egy 5000 fős

szervezetet, mely a közel-keleti amerikai érdekeltség ellen irányul, és megemlített számos akciót (pl. a két szaúdi robbantást), melyek szintén kapcsolatba hozhatók bin Ladennel. Közben egy másik fogságba esett merénylő egy terrorista kiképző táborról számolt be, melyet az al Kaida, bin Laden szervezete működtet Afganisztánban. Ezt követően az USA cirkálórakétákkal elpusztította a bin Ladennek tulajdonított létesítményeket, de a szaúdi milliomos túlélte a támadást. Bár ezután sorozatos letartóztatások kezdődtek a világ minden táján, sem bin Ladent, sem pedig az al Kaida főbb vezetőit nem sikerült előkeríteni (az 5 millió dolláros USA vérdíj ellenére sem). 22. 2000 október 12 Áden (Jemen) Két terrorista egy kis csónaknyi robbanóanyaggal az Áden kikötőjében horgonyzó USS Cole romboló oldalához evezett, majd beindította a szerkezetet. A detonáció egy nagyjából hatszor tizenkét méteres lyukat ütött a

hajótesten, 17 tengerészt megölt és 39-et megsebesített. A merényletet az al Kaidának tulajdonítják 23. 2001 szeptember 11 New York és Washington (Egyesült Államok) Négy utasszállító repülőgépet térítettek el késsel felfegyverzett terroristák az Egyesült Államok felett. Kettő a World Trade Center egy-egy tornyának ütközött, egy pedig a Pentagon épületébe csapódott. A negyedik gép Pennsylvániában zuhant le A gépek fedélzetén 266 utas vesztette életét. Később összeomlott a World Trade Center, a halottak száma a mai napig nem ismert pontosan. Az Egyesült Államok az al Kaidát teszi felelőssé az akcióért. Arab-izraeli konfliktus ill. közel-kelet 1979. november 21 Mekka (Szaúd-Arábia) Siíta szélsőségesek elfoglalják a Kábát és a Nagy Mecsetet, több mint 100 túszt ejtve. A szaúdi Nemzeti Gárda november 25. és december 4 között megostromolja a mecsetet, a támadás során 75 terrorista, 60 katona, és 26 túszul ejtett

zarándok életét veszti. A mecsetfoglalók kilétére sosem derül fény. 5 1981. augusztus 29 Bécs (Ausztria) A PFSz rajtaüt a bécsi zsidó hitközség központján, a támadásban ketten meghalnak. 1981. október 1 Beirut (Libanon) Bombamerénylet történik a PFSz beiruti irodája ellen, a robbanásban 92-en életüket vesztik. 1981. október 6 Kairó (Egyiptom) Muhammad Anvar Szadat egyiptomi elnök, és többek között a koreai követ gyilkosság áldozata lesz egy katonai parádén, mikor a felvonulók közül három katona kiválik és tüzet nyit a dísztribünre. 1982. szeptember 18 Beirut (Libanon) Az izraeli hadsereg bevonul Libanonba, és körülzárja Beirutot, hogy visszaszorítsa a PFSz erőit. A városban palesztínek (340 000), szíriai katonák (2000) és civil lakosság (500 000) is tartózkodott. Az erős bombázás hatására a PFSz végül megadja magát, a foglyok jelentős részét menekülttáborokba zárják, ahol napokkal később mintegy 1000

civil mészárlás áldozata lesz. 1983. november 20 Beirut (Libanon) Bombamerényletet követnek el az izraeli csapatok főhadiszállása ellen, mely 61 ember életét oltja ki. Az izraeli légierő bombázni kezdi az Észak-Libanonban állomásozó szíriai csapatokat, az akcióhoz a franciák is csatlakoznak az ejtőernyős-tábor elleni merénylet miatt. Az USA megerősíti csapatait a térségben, Jasszer Arafat pedig kénytelen elhagyni az országot. A PFSz megkezdi kivonulását Tripoliból 1985. október 1 Tunisz (Tunézia) Izrael légicsapást mér a PFSz helyi főhadiszállására, 60 ember életét veszti. 1986. szeptember 6 Isztambul (Törökország) Két öngyilkos merénylő felrobbantja magát egy zsinagógánál. Az akciónak 22 halálos áldozata van. 1988. április 16 Tunisz (Tunézia) Abu Dzsihád, a PFSz helyettes elnöke merénylet áldozata lesz, melyet feltehetőleg az izraeli titkosszolgálat, a Moszad követett el. Abu Dzsihád volt a felelős a palesztín

ellenállás megszervezéséért az Izrael által megszállt területeken. 1990. október 8 A jeruzsálemi Templomdomb (Izrael) Összecsapás a zsidók és a palesztínok között, az izraeli biztonsági erők közbelépnek, és megölnek 22 palesztínt, legalább 180-at pedig megsebesítenek. A mészárlást és Izrael túlkapásait – melyeket főleg az 1987 óta tartó intifáda idéz elő – a világ közvéleménye, az ENSZ, de még az Egyesült Államok is elítéli. 1994. február 25 Hebron (Izrael) A reggeli ima alatt egy szélsőséges zsidó telepes beront az Ibrahim-mecsetbe, és lövöldözni kezd. Legalább 50 palesztín meghal és 270 megsebesül A mecset előtti őrszemek tétlenül nézték végig az esetet. A mészárlás zavargásokhoz vezet, a jeruzsálemi kormány pedig elhatározza a szélsőjobboldali szervezetek és a telepesek lefegyverzését és mozgásának korlátozását. 6 2001. december 1 Jeruzsálem és Haifa (Izrael) 28 ember meghalt és 250

megsérült az öngyilkos merényletek során, melyet palesztín szélsőségesek hajtottak végre Jeruzsálemben 3 ember egy sétálóutcában robbantotta fel magát pár másodperces eltérésekkel, Haifában pedig két, autóbuszokon elhelyezett bomba lépett működésbe. A merényleteket a Hamász palesztín mozgalom vállalta magára Fülöp-szigetek 2001. november 19 Jolo Lázadás tört ki Jolo szigetén, a hadsereg muzulmán tagjai között. Más vallású katonákat ejtettek foglyul és kormányépületeket vettek tűz alá. A felkelést a kormányhadsereg leveri, az összecsapásoknak 160 halálos áldozata van (100 muzulmán). A lázadást a Moro Iszlám Felszabadítási Front robbantotta ki. 2001. december 14 Manila Amerikai antiterrorista alakulatok érkeznek a szigetre hogy felvegyék a harcot az alKaida szimpatizáns Abu Szajjaf szervezettel. A hadműveletek 2002 januárjában kezdődnek 2002. áprilisában két robbanás történik General Santos városában (?), az

eredmény legalább 14 halott és 48 sebesült. További 16 bomba után kutatnak A merényletért az Őslakosok Szövetségi Hadserege nevű mozgalmat teszik felelőssé. A 2002-es év során még több, kevésbé súlyos merénylet és túszejtési akció történik (pl. egy alkalommal két hittérítőt lefejeznek a szélsőségesek). Az Egyesült Államok 5 millió dolláros vérdíjat tűz ki az Abu Szajjaf mozgalom vezetőinek fejére, akiket számos túszejtéssel vádolnak, és akik muzulmán államot akarnak létrehozni a Fülöp-szigetek déli részén. A merényletekben egyébként rajtuk kívül aktív szerepet vállalt a Moro Iszlám Felszabadítási Front nevű szervezet is. Október 17-én és 20-án Zambognában pokolgépes merényletek történtek, Karácsonykor pedig egy helyi polgármester partiján robbantottak (13 halott). 2003 márciusában egy repülőtéri váróteremben bomba öl meg 21 embert. 2003. október 3-án ezzel szemben egy imádkozókkal teli mecsetbe

dobtak két kézigránátot – az „ellentámadásban” egy ember meghalt, és 30-an megsebesültek. --2002. október 12-én Bali szigetén 187 ember meghal egy robbantásban, 132-en megsebesülnek – az áldozatok jelentős része turista. India 1984. június 5 Amritszár (India) Az indiai hadsereg megrohamozza az Aranytemplomot, melyben több száz szikh barikádozta el magát. A támadásban legalább 600 ember életét veszti 1984. október 31 Új-Delhi (India) Indira Gandhi miniszterelnök-asszonyt agyonlövi testőrségének két szikh származású tagja. A merényletet követően zavargások törnek ki, melyekben 1100 ember veszti életét Az akció egy szikh szekta válaszlépése volt az amritszári incidensre. 7 1985. június 23 Atlanti-óceán (Írország partjaitól nem messze) Robbanás következtében lezuhan az Air India légitársaság gépe. 329-en meghalnak 1991. május 21 Szriperumbudur (India) Öngyilkos merénylet áldozatává válik Radzsiv Gandhi

miniszterelnök és még legalább 16 ember. Az akciót a Tamil Eelam Felszabadító Tigrisei nevű srí lankai szélsőséges szervezet vállalja magára, akik aggódtak, hogy Gandhi visszatérése befolyásolná a Srí Lankán folyó fegyveres összecsapásokat. Augusztus 20-án az indiai Nemzeti Gárda körülzárja a gyanúsítottak rejtekhelyét, akik azonban ekkor ciánkálival megmérgezik magukat. 2001. október 1 Szrinagar, Kasmír (India) Öngyilkos merénylő robbantott fel egy autót a szrinagari parlament előtt. Ezt követően tűzharc bontakozott ki a kiérkező rendőrök és a szélsőségesek között, mely végül 31 halálos áldozattal és 75 sérülttel zárult. Az akcióért a Mohamed Hadserege nevű muzulmán csoport vállalta a felelősséget. India és Pakisztán is elítélte a merényletet Csecsenföld 1995. június Bugyonnovszk Samil Baszajev és emberei megszállnak egy kórházat Bugyonnovszkban, mely mélyen orosz területen belül fekszik. A túszul

ejtett közel 1000 emberből több tucatnyian meghalnak a mentőakció során. Ennek eredményeként születik meg a tűzszüneti megállapodás Oroszország és a csecsenek között. 1996. július Moszkva Robbantásos merényletek a fővárosban – legalább 300 halott. A támadások Szalman Radujev, a halottnak hitt csecsen terrorista nevéhez köthetők. (Augusztusban szeparatisták visszafoglalják Groznijt). 2000 augusztusában újabb robbantások történtek (12 halott) 2001. augusztus 19 Asztrahany Egy piacon elkövetett merényletben 6 ember meghal, 41 pedig megsebesül. Szakértők szerint a robbanószer erejét különleges eszközökkel növelte meg készítője, hogy a detonáció minél több áldozatot szedjen. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat csecsen merénylőkre gyanakszik. 2002. október 23 Moszkva Csecsen terroristák elfoglalják a főváros egyik színházát, 850 túszt ejtve. A nagyjából 50 túszejtő a színház felrobbantásával fenyegetőzött, a

csecsenföldi háborús műveletek és a tisztogatások befejezését követelve. A túszejtők között 18, robbanószerrel felszerelt nő is volt A hatóságokkal folytatott egyeztetésnek köszönhetően a muzulmán vallású túszokat elengedték. Október 25-én a terroristák vezetője (Movszar Barajev) beszüntette a tárgyalásokat. 26-án hajnalban az orosz különleges egységek egy gáztámadást követően behatoltak a színház épületébe és kiszabadították a túszokat. Mivel addigra a túszok állapota a rossz körülmények miatt eléggé leromlott, a máig is azonosítatlan összetételű gáz (melyről még az oroszok sem tudnak biztosat) 117 embert ölt meg. 2002. december 27 Groznij Egy csecsen merénylő öngyilkos akciót követ el a Groznij-i kormányépület ellen. A robbanásban 40-en meghalnak, az épületegyüttes összeomlott. 8 Kevésbé aktív terrorszervezetek ETA – 1959-ben alakult, főleg Madridban és Katalóniában követett el

merényleteket, célja Baszkföld függetlenségének kivívása, politikai szerve a Herri Batasuna radikális párt, mely a baszk parlamentben is jelen van. Az ETA merényletei 458 katonai és 311 civil áldozatot szedtek működése alatt, mely 1998. decemberében a spanyol kormánnyal folyó tárgyalásokkal ért véget. IRA – Ír köztársasági hadsereg. A radikális Sinn Fein párt 1919-től kezdve fokozatosan kivívta Írország függetlenségét, ám a protestánsok lakta észak-ír tartományok Nagy-Britannia részei maradtak. Az IRA tevékenységének célja ezen tartományok visszakapcsolása Írországhoz. Fokozatosan vívtak ki jogokat, végül tűzszünetet kötöttek a Britekkel, leszámítva pár különösen szélsőséges csoportot. pl. 1984 október - bombamerénylet Thatcher ellen; 1991 február 7-e: rakétavetővel tűz alá veszik a Downing Street-et, 18-án pedig két pályaudvaron robbantanak, az esetnek egy halottja és 40 sebesültje van. Japán Vörös

Hadsereg – 1970 körül alakult. Fusako Shigenobu vezette 2000-es letartóztatásáig. Célja a japán hatalom megdöntése és a világforradalom kivívása Feltehetőleg köze van a japán baloldali mozgalmakhoz, és sejteket hoz létre pl. Manilában és Szingapúrban is. Kapcsolatokat ápolt palesztín terrorista csoportokkal is, azonban ezen kapcsolatok mibenléte bizonytalan. A 70-es években a JVH számos terrorcselekményt hajtott végre, köztük 1972-ben támadást a Lod izraeli reptér ellen, valamint két repülőgép eltérítést, és megkísérelte elfoglalni az Egyesült Államok Kuala Lumpur-i követségét. 1988-ban az USA épp időben tartóztatott le egy JVH tisztet, mielőtt az bombamerényletet hajthatott volna végre New Jersey egyik szórakozóhelye ellen – egy ugyanilyen merénylet azonban sikerrel járt Nápolyban, megölve egy amerikai katonát. A szervezetnek jelenleg 6 fő tagja van, akik feltehetőleg ázsiában, esetleg Libanon szír ellenőrzésű

részén élnek. Szimpatizánsaik száma ismeretlen. Készítette: Szél Norbert 2003. november 17 Fontos! A félkövérrel írt dátumok a fontosabb(nak vélt) eseményeket jelölik, míg a többi háttér információ ezek megértéséhez, ill. érdekesség 9