Esoterics | Studies, essays, thesises » A szánkhja jóga

Szánkhja jóga 1. Szanydzsaja mondta: Amikor az Úr Madhuszúdana látta Ardzsuna együttérzését, könnyben úszó szemeit s azt, hogy elméjén erőt vesz a bánat, a következőket mondta neki: 2. A Legfelsőbb Úr így szólt: Ardzsuna, hogyan lehetséges az, hogy ennyire megzavarodtál? Ez a viselkedés nem illő hozzád, egy olyan emberhez, aki ismeri az élet célját s nem juttat el a felsőbb bolygókra. 3. Pártha! Kuntí fia, ne csüggedj, mert ez nem illik hozzád! Ellenség pusztítója, válj meg a szív e gyengeségétől, állj fel és harcolj! 4. Ardzsuna így felelt: Ellenség végzete! Madhuszúdana, Hogyan támadhatnék nyilaimmal az imádandó Bhísmára és tanáromra, Drónára? 5. Jobb lenne, ha koldulással keresném meg a kenyerem, mint a jóakaróim és az imádandó idősek élete árán biztosítani a megélhetésemet. Feljebbvalóim megölése még akkor is vérrel szennyezi be a hadizsákmányt, ha a harc előidézője az ő kapzsiságuk. 6.

Képtelen vagyok eldönteni mi a jobb a kettő közül, a győzelem, vagy a vereség, hisz Dhritarástra fiainak elpusztítása után nekünk sem kellene vágynunk az életet. 7. Tanácstalan vagyok a kötelességemet illetően, erőt vett rajtam a bánat, s összezavarodtam Mégis, a tanítványod vagyok, olyan lélek, aki meghódolt neked, ezért kérlek világosíts fel, mi az, ami valóban hasznos számomra? 8. Nem tudom sehogyan elűzni bánatomat, mely még akkor is nagy fájdalommal töltene el, ha egy virágzó királyságot, vagy a mennyek fölötti korlátlan uralmat nyernék. 9. Szanydzsaja mondta: Ezután Ardzsuna, aki nagy szakértelemmel bírt az ellenségei 1/8 Szánkhja jóga elpusztítása és az érzékei feletti uralom terén, így szólt a Legfelsőbb Úrhoz: Góvinda, én nem fogok harcolni – majd elhallgatott. 10. Dhritarástra, Krisna ekkor a következő szavakat intézte mosolyogva a két sereg között álló, bánattól sújtott Ardzsunához. 11.

A Legfelsőbb Úr így szólt: Ardzsuna, bár úgy beszélsz, mint egy bölcs, olyasmin keseregsz, amiért nem érdemes bánkódni. Akik valóban nagy tudásúak, nem siránkoznak sem az élő, sem a halott felett. 12. A szellemi lélek elpusztíthatatlan, ezért nincs okod a bánkódásra Kétfajta lélek van, az egyéni lélek és a Felsőlélek. Én vagyok a Felsőlélek és te, valamint ezek a királyok egyéni szellemi lelkek vagytok. Nem volt olyan a múltban, hogy én, te, és e királyok ne léteztük volna, s a jövőben sem szűnik meg egyikünk léte sem. Létünk örök 13. Ahogyan a megtestesült lélek változatlan marad annak ellenére, hogy a gyermekkortól az ifjúságon át az öregkorig teste fokozatosan átalakul – a halál után is új testbe vándorol. A lélek akkor is folytatja létét, ha a testét elpusztítják. A Legfelsőbb Úr hívei boldogan lemondanak sorvadó testükről, ahhoz hasonlóan, ahogyan valaki az ifjúkorba lépve örömtelivé válik.

Egy józan ember ezért nem siránkozik az anyagi test megsemmisülése miatt. 14. Kuntí fia, a boldogság és a szenvedés ideiglenes megnyilvánulása épp olyan, mint a tél és a nyár megjelenése. Bharata sarja, az embernek ezért meg kell tanulnia eltűrni azt A harc a csatában a ksatrija természetes kötelessége. Ha felhagysz kötelességed végzésével, az csak bajt hoz rád. 15. Emberek legkiválóbbja, egy józan ember, akit sem a hideg, sem a meleg nem zavar, s elméjében egyenlően viszonyul mind a boldogsághoz, mind a szenvedéshez, alkalmas arra, hogy felszabaduljon az anyagi létből. 16. Az olyan átmeneti megnyilatkozások, mint a siránkozás és az illúzió az anyagai testtel kapcsolatosak. Az lélek elpusztíthatatlan, örök természetéhez nem tartoznak hozzá, ezért azok, 2/8 Szánkhja jóga akik látták az igazságot különbséget tesznek az ideiglenes és a múlhatatlan között. A Bhímához hasonlatos, feltételekhez kötött lelkek

anyagi teste múlandó, de szellemi lélekként nem elpusztíthatóak. 17. Az elpusztíthatatlan szellemi lélek a tudat által hatja át az anyagi testet Az örök lélek rendkívül nehezen érzékelhető, kisebb mint egy atom, mégis, az élet forrásaként az egész testet ő működteti. Mivel a szellemi lélek képes eljutni a mennybe, a pokolba és az élet különféle fajtáiba, szarvagának nevezik. Örökkévaló, senki sem pusztíthatja el 18. Ezek az anyagi testek mind múlandóak, de a bennük lakozó szellemi lélek örökkévaló A szellemi lelket finom természete miatt lehetetlen lemérni, ezért, Bharata leszármazottja, ne hagyj fel hivatásodból fakadó kötelességed teljesítésével, harcolj! 19. Nem rendelkezik tökéletes tudással az, aki azt gondolja, hogy egy élőlény képes egy másik élőlény elpusztítására, vagy hogy őt egy másik élőlény megölheti. A szellemi lélek nem ölhet meg senkit, s neki sem lehet senki a gyilkosa. Ardzsuna,

szellemi lélek vagy Nem te vagy a gyilkos, s áldozat sem lehetsz. Ne félj hát attól, hogy a tudatlanok megbírálnak, mondván, hogy megölted tanárod és imádandó hozzátartozóidat. 20. A szellemi lélek megszületetlen és örök Ha már létezett, léte nem ér véget, nem születik és nem hal meg, s habár ő a legöregebb, mindig üde. Amikor a testet megölik, ő nem pusztul el Az örök léleknek valójában nincs tartós kapcsolata a halandó testtel. 21. Prithá fia, hogyan lehetne gyilkos, vagy miképpen vehetne rá bárkit is az ölésre az, aki tudja, hogy a lélek elpusztíthatatlan, örök, megszületetlen és kimeríthetetlen? 22. Ahogyan az ember leveti régi ruháit és újakat ölt magára, a megtestesült lélek elhagyja öreg és hasznavehetetlen porhüvelyét, s egy újat kap helyette. 23. A szellemi lelket semmilyen fegyver nem képes megölni, levegő nem száríthatja, tűz nem égetheti, víz nem áztathatja. 3/8 Szánkhja jóga 24-25. A

szellemi lélek törhetetlen és feloldhatatlan A tűz sem égetheti el, s a levegő sem száríthatja ki. Örök, mindenhol jelenlévő és változatlan Azt mondják ő a legidősebb, más szóval mindig létező. Megnyilvánulatlan, felfoghatatlan és változatlan Mivel a szellemi lélek nagyon nehezen érzékelhető, megnyilvánulatlannak nevezik és mivel láthatatlan, annak ellenére, hogy áthatja az egész testet, felfoghatatlannak hívják. Mivel a lélek nincs alárendelve a születéssel kezdődő hatféle átalakulásnak, változatlan. Ily módon, az egyéni lélek tulajdonságait megértve hagyj fel a siránkozással! 26. Erős karú, még akkor sincs okod a bánkódásra, ha úgy gondolod, hogy a lélek szüntelenül megszületik és örökké meghal. 27. Aki megszületett, előző karmáját kimerítve mindenképpen meg fog halni, s aki eltávozott, minden bizonnyal megszületik, hogy múltbeli karmája gyümölcsét learassa, ezért az ember ne bánkódjon amiatt, ami

elkerülhetetlen! 28. Bharata leszármazottja, az élőlények kezdetben megnyilvánulatlanok, egy időre megjelennek, majd ismét megnyilvánulatlanná válnak. Mi szükség hát a bánkódásra? Más szóval az élőlények megszületnek, élnek egy ideig, majd meghalnak. Bár ezt a véleményt a szentek nem hagyják jóvá, ha ezen az állásponton vagy, ksatrija dinasztiád tekintélyének megóvása érdekében harcolnod kell. 29. Az egyéni lelket néhányan csodálatosnak látják, néhányan csodálatosnak írják le, mások hallva róla azt gondolják, hogy csodálatos, míg megint mások azután sem képesek megérteni, hogy hallottak róla. Ez az oka az olyan el nem fogadott filozófiák létrejöttének, mint a materializmus vagy az imperszonalizmus. 30. A testet öltött lelket valójában sohasem lehet elpusztítani, ne bánkódj hát egyetlen élőlény miatt sem! 31. Ha a hivatásodból fakadó kötelességed miatt nyugtalankodsz, tudnod kell, hogy egy ksatrij a

számára semmi sem áldásosabb, mint a vallásos elvek alapján vívott harc. Az élőlények két osztályra oszlanak: feltételekhez kötött- és felszabadult élőlényekre. Felszabadult helyzetükben hivatásbeli kötelességeik végzésének nincs anyagi rendeltetése. Amikor az anyag feltételekhez 4/8 Szánkhja jóga köti őket, foglalkozásukkal járó kötelességeik anyagi megjelölésekkel színezetté válnak. Feltételekhez kötött állapotukban az élőlények különböző fejlődési szakaszokon mennek keresztül, hivatásbeli kötelességeik ezért változatosak. A testet öltött lélek számára az a legáldásosabb, ha követi a varnásrama elveit, ezért a varnásrama-dharmát szvadharmának is nevezik. Ezt figyelembe véve egy ksatrija számára mi lehetne áldásosabb a harcnál? 32. Pártha, boldogok azok a ksatriják, akik részt vehetnek egy ilyen magától kínálkozó csatában, amely megnyitja számukra a mennyekbe vezető utat. 33. Ám abban

az esetben, ha megtagadod a részvételt e vallásos harcban, eltérsz a ksatrijaké nt rád háruló kötelességeid végrehajtásától, így elveszted jó híred s bűnbe esel. 34. Mindenki arról fog beszélni, milyen becstelenül viselkedtél, s egy köztiszteletben álló ember számára ez a halálnál is fájdalmasabb. 35. A csatamezőn megjelent nagyszerű harcosok azt fogják gondolni, hogy félelemből hagytad el a helyed, s szájhősnek tartanak majd. 36. Ellenségeid éles szavakkal fognak beszélni rólad és kétségbe vonják majd vitézségedet Mi lehetne számodra ennél fájdalmasabb? 37. Kuntí fia, ha megölnek a harcban, a mennyei bolygókra jutsz, ha pedig győzedelmeskedsz, e világ királyságát élvezheted. 38. Harcolj, egyenlőnek tekintve a boldogságot és a szenvedést, a hasznot és a veszteséget, a 5/8 Szánkhja jóga győzelmet és a vereséget! 39. Eddig az értelemre alapozó elemző tanulmányozás segítségével magyaráztam el e

tudományt, most pedig az értelem odaadó szolgálaton alapuló kifejtését mutatom be. Pártha, ha az odaadó szolgálat segítségével fejleszted az értelmedet, képes leszel arra, hogy elpusztítsd a gyümölcsöző tettek visszahatásait. Azt amikor az ember túllépi a karma jóga kereteit és belép a transzcendentális tudás kultiválásának a fázisába, szánkhja jógának, vagy dzsnyána jógának hívják. Azt amikor a karmaés a dzsnyána jóga szintjeit meghaladva eljut addig a pontig, melyen megérti a Legfelsőbbhöz fűződő kapcsolatát, bhakti jógaként, vagy tiszta buddhi jógaként ismerik. 40. Az odaadó szolgálatban elvégzett legcsekélyebb tett sem hiábavaló, mert ebben a tevékenységben semmi sem vész kárba. Már egy parányi, az odaadó szolgálatban végzett tett is megvédi az embert az anyagi létezés nagy félelmétől. 41. Az odaadó szolgálat folyamatának két fajtája van Az elsődleges folyamat a hallást és az éneklést, a

másodlagos pedig a Krisna-tudatban végzett munkát foglalja magában. Én vagyok az elsődleges odaadó szolgálat célja, így az értelmet eltökélten ezen az úton kell használni. Azok, akiknek nincs bennem szilárd hitük, egy a gyümölcsöző tettekhez való ragaszkodáson alapuló értelmet fejlesztenek ki. Az ilyen értelem szerteágazó, s végtelen számú vággyal szennyezett. 1 42-43. akik nem eltökéltek odaadó szolgálatban szavaihoz Azok, vonzódnak. Túlságosan is ragaszkodva[az tetteik jelentéktelen gyümölcséhez, tagadják a Legfelsőbb Úr létét. Mennyei boldogságra ], minden bizonnyal tudatlanok. Ők a Védák virágos vágynak jellemezte élet elérése felé. 2 , így mohón törtetnek a bőség és az anyagi gyönyörök 44. Az ostoba, anyagi érzékkielégítéshez és bőséghez ragaszkodó emberek intelligenciája nem rögzül a Legfelsőbb Úrra 45. Az írások által tárgyalt témák két osztályba sorolhatóak Egyikük az élet

célját mutatja be, a másik pedig azt a folyamatot tárja elénk, amelynek követése által e célt elérhetjük Annak érdekében, hogy rámutassanak az élet céljára, az írások néha olyan dolgokat javasolnak, amelyek alacsonyabb rendűek ugyan, de követésük az embert a helyes irány felé tereli. Ahhoz például, hogy valaki meglelje az Arundhati 6/8 Szánkhja jóga csillagot, azt javasolják, hogy először találjon egy olyat, amely hozzá közeli, de nála fényesebb. Ez segíti majd célja elérésében, az Arundhati megpillantásában A védikus írások kijelentik, hogy az élet célja az Abszolút Igazság megértése, mivel azonban a transzcendentális dolgokat lehetetlen közvetlenül megtapasztalni, az írások azt javasolják, hogy olyasvalamit nézzünk, amit világi szemeinkkel is érzékelhetünk. Ez az oka annak, hogy az anyagi természet három kötőereje – a jóság, a szenvedély és a tudatlanság – a Védák által tárgyalt elsődleges

témának tűnnek. Ardzsuna, ne maradj pusztán az ilyen bevezető témák megértésének börtönében, amelyek csak fokozatosan vezetik el az embert élet végső céljához. Ehelyett dolgozz közvetlenül a lelki szinten, s így tapasztald meg az Abszolút Igazságot, ezáltal megszabadulsz az anyagi természet három kötőerejének befolyásától. A Védák néha a jóság, a szenvedély és a tudatlanság kötőerőinek befolyása alatt álló gyümölcsöző tetteket ajánlják, néha a lelki tudás jóság kötőerejének kultiválása általi megszerzését javasolják, néhány esetben pedig az Úrnak végzett vegyítetlen odaadó szolgálatot hirdetik. Tartsd távol magad az anyagi létezés olyan kettősségeitől, mint a tisztelet és a gyalázat, csatlakozz híveimhez, s mi közben elutasítod a karma és a dzsnyána alacsonyrendű céljait, használd arra jó intelligenciádat, hogy felülemelkedj a három anyagi minőségen. 46. Az udápána szó kis kutat, a

szamplutódaka pedig nagy vízgyűjtőt jelent Egy nagy víztározó mindenre felhasználható, amire egy kis kút Ehhez hasonlóan, a védikus irodalom minden szándékának eleget tesz az, aki felismeri a végső célt. A védikus irodalom említést tesz a különféle félistenek imádatáról, ám nem ez [tanításának] a végső lényege Aki tüzetesen áttanulmányozza a Védákat, az arra a végkövetkeztetésre fog jutni, hogy Én vagyok a Legfelsőbb Úr, és az ember engem imádva minden kívánatos dolgot elérhet. Erre a megállapításra jutnak a védikus irodalomban jártas képzett bráhmanák Az akinek az értelme szilárd, természetes módon a Legfelsőbb Úr imádatához lát. 47. A munkával (karma) kapcsolatban három tényezőt kell figyelembe venni: a karmát, az akarmát és a vikarmát A vikarma szó bűnös tetteket jelöl, az akarma kifejezés pedig arra vonatkozik, amikor valaki felhagy a hivatásával járó kötelességei teljesítésével. Mindkét

dolog rendkívül kedvezőtlen Az embernek nagyon gondosan kell végeznie munkáját (karma), távol tartva magát az akarmától és a vikarmától. A karmának három ága van: örök karma, alkalmilag végzett karma és az érzékkielégítés érdekében végzett karma. Ezek közül az, amelyik az érzékkielégítést szolgálja, kedvezőtlen. Azt, aki ilyen karmával foglalatoskodik, tettei gyümölcsei megkötik. Hivatásoddal járó kötelességed teljesítése jogodban áll, munkád gyümölcsének élvezete azonban nem megengedett Azok, akik az odaadó szolgálatot gyakorolják, örök tetteket-, valamint olyan ideiglenes jámbor cselekedeteket végeznek, amelyek által megélhetésüket biztosítják. 48. Szabadulj meg a karma gyümölcseinek élvezetére irányuló vágytól és az odaadó szolgálat gyakorlásával egyidejűleg teljesítsd hivatásodból fakadó kötelességedet Azt, amikor valaki siker és kudarc esetén egyaránt kiegyensúlyozott marad, jógának

nevezik. 49. A szilárd értelemmel gyakorolt önzetlen odaadó szolgálat vagy karma jóga segítségével válj meg minden érzékkielégítésre irányuló vágytól Fösvények azok, akik élvezni akarják tetteik gyümölcseit 50-51. Az odaadó szolgálat minden bizonnyal a cselekvés nagy művészete, ezért végezd szilárdan az odaadó szolgálatot és ily módon semmisítsd meg még ebben az életedben minden jámbor és bűnös cselekedeted visszahatását! A munkájuk gyümölcseiről való lemondás által a tanult hívek felszabadulnak az anyagi létezés feltételekhez kötött helyzetéből, s transzcendentális síkra emelkednek, ami az élet végső célja. 52. Amikor annak gyakorlása által, hogy munkád minden gyümölcsét a Legfelsőbb Úrnak ajánlod, értelmed kiszabadul az anyagi káprázat sűrű erdejéből, közömbössé válsz a Védák minden rituáléja iránt 53. Amikor értelmedet nem izgatják tovább a Védák anyagi részei, megszilárdulsz a

szamádhiban 3 és így eléred az Úr vegyítetlen odaadó szolgálatát. 54 Krisna e kijelentéseit meghallgatva Ardzsuna így felelt: Késava, hogyan ismerhetem fel azt az embert, akinek értelme így megállapodott a transzcendensben? Mit tesz, amikor tisztelettel vagy gyalázattal, dicsőítéssel vagy megaláztatással, valamint szeretettel vagy gyűlölettel kell szembenéznie? 55. A Legfelsőbb Úr mondta: Pártha, amikor valaki megválik minden érzékkielégítésre irányuló vágytól és elégedettségre lel tiszta lelki létezésében, szilárd ételműnek nevezik 56. Az odaadó szolgálatban megszilárdult embert a következők jellemzik: Az elméje akkor sem válik zavarttá, ha fizikai, mentális vagy társadalmi gyötrelmek tűnnek fel előtte Nem ujjong túlságosan, ha van oka az örömre, mentes a ragaszkodástól, a félelemtől és a haragtól 57. Szilárd tudatú az, aki kedvező vagy kedvezőtlen eredmények elérése esetén sem mámoros vagy lehangolt

Addig, ameddig az ember anyagi testtel bír, tapasztalni fogja az anyagi létezés kettősségeit, de akinek szilárd az értelme, az mivel szamádhiban van, felette áll annak, hogy ragaszkodjon valamihez, vagy idegenkedjen valamitől. 58. Az érzékek az érzéktárgyak szabad élvezetére törekszenek, ám ha az értelem irányítása alatt állnak, akkor nem élvezhetik azokat függetlenül Az érzékeknek ezért mindig az intelligencia parancsait követve kell cselekedniük Aki szilárdan végzi odaadó szolgálatát, az megfelelő értelme segítségével hol aktivizálja, hol visszatartja érzékeit, éppúgy, ahogyan a teknős vonja vissza a végtagjait páncélja védelme alá. 59. Az az elképzelés, miszerint a böjttel és az írásokban megtalálható egyéb önsanyargató gyakorlatok végzésével távol tarthatjuk magunkat az érzékkielégítéstől, ostoba ötlet Csak a kevésbé intelligens emberek élnek az élvezet szellemének korlátozására szolgáló olyan

különféle eszközökkel, mint például az astánga jóga. Azoknak, akiknek értelme transzcendentális, nincs szükségük az ilyen metódusok alkalmazására Az ilyen transzcendentalisták annyira vonzódnak az Abszolút Igazság szépségéhez, hogy természetszerűen megszabadulnak minden, a jelentéktelen anyagi élvezethez fűződő ragaszkodásuktól Az ostoba emberek bármit is tesznek az érzékeik feletti uralom megszerzése érdekében azáltal, hogy távol tartják őket az érzéktárgyaktól, addig, amíg nem lépnek a Legfelsőbb Úrhoz való ragaszkodás útjára, nem érhetnek el örök sikert. Az élőlények egy magasabb rendű ízt megtapasztalva könnyedén megválnak a gyönyörnek nevezett, alacsonyabb rendű élményhez fűződő ragaszkodásuktól. 60. Az érzékek erőnek erejével elragadják a jóga szabályozóelveit követő elméjét, amint megpróbálja azt elkülöníteni az anyaghoz való ragaszkodástól, annak azonban, aki a rága útját

követi, nem kell félnie a lealacsonyodástól 61. Azokat, akik érzékeiket irányításuk alatt tartva teljesen az odaadó szolgálatba elmerülnek, rendíthetetlen értelműnek tartják 62. Ezzel szemben az, aki a hamis lemondás útján jár, elmerül a különféle anarthákban 4 . Ha elméjében felbukkan valamilyen anyagi élvezetre irányuló vágy, miközben mesterkélten távol tartja magát az érzéktárgyaktól, ragaszkodás fejlődik ki benne iránta Az ilyen ragaszkodásból szenvedélyes vágyakozás, abból pedig harag születik 63. A harag illúziót eredményez, az illúzió hatására pedig elvész az ember emlékezete Az emlékezet elvesztése beszennyezi az értelmet, s a szennyezett értelem bukáshoz vezet Azok, akik természetellenesen távol maradnak az érzéktárgyakkal való kapcsolattól, gyakran lesznek az efféle zavarodottság áldozatai, ezért nekik nagyon nehéz fejlődniük 64. Amikor valaki a neki megfelelő lemondás útján halad, szilárd

értelme segítségével könnyedén képes megválni az anyagi érzéktárgyakhoz fűződő ragaszkodásától illetve irtózásától Az ilyen, érzékeit és elméjét uraló ember megkaphatja a Legfelsőbb Úr kegyét 65. Az, aki teljes elégedettségre lel az odaadó szolgálat végzésében, megszabadul a háromszoros szenvedés kínzó fájdalmától Ilyen helyzetben az ember értelme szilárdan a Legfelsőbbre rögzül 66. Aki nem rendelkezik isteni tudattal, sem érzékeit kordában tartani, sem értelmét megszilárdítani nem képes, minek híján nincs lehetősége a béke elérésére Békés elme nélkül hogyan is beszélhetnénk boldogságról? 67. Egy nyugtalan ember érzéki vágyai által ösztönzött elméje úgy fosztja ki értelmét, ahogyan egy kedvezőtlen fuvallat térít le útjáról egy csónakot 68. Ezért, erős karú Ardzsuna, légy biztos benne, hogy a megfelelő önszabályozás által megzabolázott érzékekkel bíró ember értelme valóban

szilárd az odaadó szolgálatban 69. Ardzsuna, kétféle értelem létezik Az egyik valódi énje, a másik pedig az anyagi élvezet felé irányítja az embert Az örök valónkhoz elvezető értelem, a májá által összezavart emberek számára olyan, akár az éjszaka, melyet a materializmus zavarában élve átalszanak, s ezért nem nyerhetnek tudást az Abszolút Igazságról Ezzel szemben az, aki értelmét valódi énjére rögzíti, ébren marad a materialista emberek ezen éje alatt és közvetlenül élvezheti a Krisna-tudat legmagasabb rendű eksztázisát. Amikor a feltételekhez kötött lelkek éberek, értelmük az anyagi élvezet megízlelése felé vezeti őket, s így megtapasztalják a szenvedés különféle formáit, mint például a bánkódást, az illúziót, stb Ezt a létállapotot az odaadó szolgálatukat szilárdan végző bölcsek éjjelenként tartják számon A bölcsek tárgyilagosan szemlélik a materialisták által tapasztalt boldogságot és

szenvedést, s elfogadják a testük és lelkük egyben tartásához szükséges mennyiségű anyagi élvezetet, anélkül, hogy ragaszkodnának hozzá. 7/8 Szánkhja jóga 70. Az érzéki örömök élvezői sohasem lelhetnek békére, s a bensőjébe tekintő bölcs elméje nem lesz izgatott az anyagi vágyak hatására, ahogy az óceánt sem képesek felkavarni a belé ömlő folyók Csak az lehet békés, aki képes eltűrni folyamatosan felbukkanó anyagi vágyainak késztetését, s nem az, aki megpróbálja őket kielégíteni 71. Azt a békét, melyet semmi meg nem zavarhat, az érheti el, aki mentes a hamis éntől és az anyaghoz való ragaszkodástól, valamint megvált minden érzékei kielégítésre irányuló vágyától 72. Ez az önmegvalósítás szintje Pártha, aki eléri ezt a transzcendentális helyzetet, sohasem zavarodik meg, és még akkor is képes lesz arra, hogy belépjen Isten birodalmába, ha Khatvánga királyhoz hasonlóan halála pillanatában

jut el idáig A transzcendentális helyzet különbözik az anyagi tudattól Amikor az ember felemelkedik e szintre, megízleli az istenszeretet transzcendentális gazdagságát 1 A szögletes zárójelbe helyezett szövegrészek a fordító betoldásai. 2 A mennyei szó itt azon planétákra utal, melyeken a lélek sokkal magasabb szintű örömökben részesül, mint a Földön. Ők a Legfelsőbb Úr imádata helyett a Védák azon rituáléit végzik, melyeknek eredménye e bolygók elérése (A fordító megjegyzése) 3 A szamádhi szó jelentése „szilárd elme”. A Nirukti védikus értelmezo szótár kijelenti: szamjag ádhíjaté szminn átma-tattva-játhátmjam „Amikor az elme szilárd az önvaló megértésében, azt mondják róla, szamádhiban van” (A C BhaktiVédánta Swami Prabhupada: A Bhagavad-gítá úgy, ahogy van 3. fejezet 19 vers magyarázat) 4 Az anarthák a szívben jelenlévő szennyeződések: olyan tulajdonságok, vágyak, melyek nem értékesek, nem a

lélek szellemi önérdekét szolgálják. 8/8