Media knowledge | Higher education » Gáspár Ibolya - A televíziós vetélkedők média- és marketingtendenciái

Datasheet

Year, pagecount:2003, 96 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:42

Uploaded:September 20, 2011

Size:588 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!


Content extract

http://www.doksihu Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Nappali tagozat Médiamenedzser Szakirány A TELEVÍZIÓS VETÉLKEDŐK MÉDIA- ÉS MARKETINGTENDENCIÁI Budapest, 2003 Készítette: Gáspár Ibolya http://www.doksihu Tartalom 1. Bevezetés . 5 2. Konkurenciaharc. 7 2.1 2.11 A Legyen Ön is milliomos és a Multimilliomos – Most vagy soha. 9 2.12 Nincs kegyelem – A leggyengébb láncszem. 9 2.13 Belharc a TV2 vetélkedői között. 10 2.14 Stratégia a főműsoridőben. 13 2.2 4. 5. A kereskedelmi televíziók nem főműsoridőben sugárzott vetélkedői. 13 2.21 Egy régi műsor újonnan bevezetve – Kapcsoltam . 14 2.22 Kell egy csapat és a telefonos játékok. 14 2.3 3. A kereskedelmi televíziók főműsoridőben sugárzott vetélkedői . 8 A közszolgálati csatornák. 15 Külföldi licencek és magyar sajátosságok . 18 3.1 A licencek beszerzése. 18 3.2 A műsorvezetők. 19

3.3 Audiovizuális elemek . 21 3.31 A kamerák . 21 3.32 Logó. 22 3.33 Díszlet, fénytechnika és hangeffektusok . 23 3.34 Öltözködés és közönség . 24 3.4 A játékosok kiválasztása . 25 3.5 A nyeremények meghatározása. 25 3.6 Műsoridő és a játékosok száma . 27 3.7 Népszerűség- és nézettségvizsgálatok. 27 A vetélkedők finanszírozása . 29 4.1 Költségek. 29 4.2 Bevételek . 31 4.3 A vetélkedők költségvetése . 32 4.4 A vetélkedők piaca . 33 4.5 Médiamutatók. 34 4.6 A magyar piacon megjelenő vetélkedők összehasonlítása. 36 A magyar ötleten alapuló vetélkedők esélyei . 39 3 http://www.doksihu 6. 5.1 Előnyök . 39 5.2 Hátrányok . 40 5.3 Nemzeti ötletek a magyar piacon . 41 5.4 Nemzeti ötletek más piacokon . 44 5.5 Primer kutatás. 45 A vetélkedők szerepe a magyar televíziózásban. 55 6.1 Marketingelemzés . 55 6.11 A piac . 55 6.12 Nézői csoportok, szegmentálás . 56 6.13 A

célcsoport kiválasztása, új termék bevezetése. 57 6.14 Versenyhelyzetelemzés . 58 6.141 Az új belépők támadása 58 6.142 A szállítók alkupozíciója 59 6.143 A vevők alkupozíciója 60 6.144 A helyettesítő termékek 61 6.145 Verseny a már piacon lévők között 62 6.15 Termékéletciklus . 63 6.16 Siker és bukás a BCG mátrix segítségével. 65 6.161 Milliós vetélkedők versenye 65 6.162 Melyik a leggyengébb láncszem? 66 6.2 Médiaelemzés. 67 6.21 Kultúraformáló szerep. 68 6.22 Szórakoztató funkció. 69 6.23 A valóságshow-k és a vetélkedők . 70 6.24 Társadalmi igény . 71 6.25 Jövőbeni kilátások . 73 7. Konklúzió . 75 8. Mellékletek . 77 9. Táblázatok és ábrák jegyzéke . 93 10. Irodalomjegyzék 95 4 http://www.doksihu 1. Bevezetés Mindannyian láttunk már televíziós vetélkedőműsorokat, függetlenül attól, hogy szeretjük-e őket. Sokan azt gondolják, hogy egy ilyen vetélkedő csak játék, és

nincs semmilyen hatással a nézőre, és a csatornáknak sem lehet különösebben fontos egy-egy ilyen vetélkedő. Ez azonban tévedés. Bármennyire játékos is maga a műsor, a szerkesztők értékrendjében ez nem csak egy játék, hanem ugyanolyan komoly és fontos műsor, mint egy film, egy híradó, vagy egy sorozat. A televíziós vetélkedőket is úgy kell tekinteni, mint bármilyen más terméket Ennek a felfogásnak megfelelően a vetélkedők vizsgálhatók marketingszempontból, tendenciákat figyelhetünk meg náluk, elemezhetjük őket. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni róla, hogy a vetélkedők nem az üzletek polcain kívánják megnyerni a vásárlót, hanem a televízióképernyő elé akarják ültetni a nézőt, és a marketing szempontok mellett média szemszögből is kell elemezni őket. Szakdolgozatom célja, hogy mind marketing, mind média oldalról bemutassam a televíziós vetélkedőket. Elemzésemben a magyar piacra koncentrálok, de

összehasonlítás céljából kitérek a külföldi piacokra is. Ez elsősorban a licencműsorokra vonatkozik, amelyek kisebb változtatásokkal, de lényegében azonos módon kerülnek képernyőre minden országban. Kitérek arra is, hogy milyen szempontok vezérlik a műsorszerkesztőket döntéseikben, mikor, miért és milyen vetélkedők kerülhetnek adásba. Egyáltalán miért van az, hogy a magyar piacon szinte kizárólag csak külföldi licencek alapján vetített vetélkedőket látunk? Ha pedig mégis megjelenik egy-egy magyar ötleten alapuló magyar gyártású vetélkedő, akkor is nagyon bizonytalan a jövője. Van-e esélye egyáltalán egy magyar ötletnek, arra, hogy sikeres vetélkedő váljon belőle, esetleg külföldön is érdeklődésre tartson számot, és olyan siker váljon belőle, mint az egész világot bejáró Legyen Ön is milliomosból? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a szakdolgozatom. A dolgozat felépítése az alábbi struktúrát

követi: munkám a magyar piacon a közelmúltban megjelent vetélkedőműsorok bemutatásával kezdődik. A téma három részre oszlik, a kereskedelmi csatornák főműsoridőben sugárzott, a kereskedelmi televíziók főműsoridőn kívül játszott és a közszolgálati televíziókban vetített vetélkedőkre. A vetélkedőműsorokat lehetne tematikusan is csoportosítani, kvíz és game típusra osztani, de a dolgozat céljainak jobban megfelel, a műsorszerkezetben betöltött hely szerinti csoportosítás. Ebben a fejezetben kerül bemutatásra a két nagy magyar kereskedelmi csatorna közötti konkurenciaharc is. 5 http://www.doksihu A magyar piac bemutatása után lesz szó a külföldi licencműsorokról, itt következnek a nemzetközi összehasonlítások, népszerűségvizsgálatok, és a speciális magyar sajátosságok. Összehasonlítás céljából néhány külföldi piacról is szó lesz, különös tekintettel a német, a brit, az amerikai és a holland piacra.

A saját ötleten alapuló, saját gyártású vetélkedők esélyeinek mérlegeléséhez elengedhetetlen az anyagi háttér elemzése, erre kerül sor a következő fejezetben. Szó lesz licencjogokról, megvalósítási költségekről, műsorsugárzási költségekről, hirdetési költségekről, reklámbevételekről, a műsorok költségvetéséről. Szintén ebben a fejezetben kerül kifejtésre a médiamutatók fontossága, az elemzési módszerek, és a piacot uraló vetélkedők összehasonlítása a médiamutatók alapján. Az anyagi háttér és az elemzések ismeretében lehet elkezdeni a magyar ötleten alapuló műsorok esélyeinek elemzését. Ez a fejezet szól a magyar vetélkedők előnyeiről, hátrányairól, a megvalósítás nehézségeiről. A fejezet példákkal illusztrálja, hogyan lehet sikeres egy magyar vetélkedő, vagy hogyan bukhat meg. A magyar példák mellett, külföldi példákat is hozok a nemzeti ötletek megvalósítására. Itt kap helyet

a primer kutatás és annak elemzése A következő fejezet a vetélkedők szerepét vizsgálja a magyar televíziózásban. A fejezet két részre tagolódik, a marketing- és a médiaelemzésre. A marketingelemzés a vetélkedők célcsoportját, életciklusát, a piacon elfoglalt helyét, a versenyhelyzetet mutatja be, a médiaelemzés pedig a vetélkedőműsorok különböző médiafunkciói – szórakoztatás, nevelő hatás, stb. – szerinti csoportosításban vizsgálja a szerepüket Mindezen szempontok elemzése után könnyebb lesz választ adni a kezdeti kérdésekre, miszerint, miért veszünk át inkább licencműsorokat a magyar ötletek helyett, és milyen esélyeik vannak a magyar vetélkedőknek a hazai és a nemzetközi piacon. 6 http://www.doksihu 2. Konkurenciaharc Amikor a vetélkedők piacát és a kialakult versenyhelyzetet vizsgáljuk, először azt kell eldönteni, hogy milyen módon csoportosítjuk a vetélkedőket. Két fő csoportosítási szempont

közül választhatunk, az egyik a típus szerinti, a másik a műsorszerkezetben betöltött hely szerinti besorolás. Típus szerint alapvetően kétféle vetélkedőt különböztetünk meg, a kvíz és a game típusúakat. A kvízjellegű vetélkedők kérdésekre és válaszokra épülnek, és valamilyen tudást igényelnek. Többnyire a műveltségi vetélkedők tartoznak ebbe a kategóriába, bár léteznek logikát, vagy gyorsaságot, esetleg becslést igénylő kvízjátékok is. A game típusú vetélkedők nem tudásra és kérdésekre építenek, inkább játékos feladatok elé állítják a versenyzőket. A két típus egyik leglényegesebb különbsége az, hogy a kvíz típusú vetélkedőkhöz nem feltétlenül szükséges több játékos, nem alapkövetelmény az ellenfél – ez persze nem jelenti azt, hogy a kvízműsorokban nem lehet több egymással versenyző játékos – addig a game típusú vetélkedők arra épülnek, hogy a játékosok vagy a csapatok

egymás ellen versenyeznek, tehát lehetetlen, hogy ne legyen ellenfél. A tiszta típusok mellett előfordul a game és a kvíz keveréke is. Ez a csoportosítás azonban nem kedvez az összehasonlításnak, mert médiatermékekről lévén szó, nem csak azonos típusú termékek jelenthetnek egymásnak konkurenciát, lehet hogy egy kvíz típusú vetélkedő legnagyobb vetélytársa éppen egy game típusú játék. A másik csoportosítási szempont a műsorszerkezetben betöltött hely. Ehhez elsősorban azt kell figyelembe venni, hogy a műsorpolitika szempontjából milyen idősávok különülnek el. Megkülönböztethetjük a reggeli, a délelőtti, a délutáni idősávokat, a főműsoridőt, és az éjszakai műsorokat. A vetélkedők esetében nem érdemes ilyen részletes bontást alkalmazni, részben azért, mert az összehasonlítás szinte lehetetlenné válik, hiszen a reggeli idősávban és éjjel általában nem sugároznak vetélkedőket, a délelőtti és a

délutáni idősávok pedig gyakran összemosódnak a vetélkedők esetében. Ezért jobb, ha csak a főműsoridőt kezeljük külön, és együtt foglalkozunk a főműsoridőn kívül sugárzott vetélkedőműsorokkal. A magyar televíziózás sajátosságai miatt a legpontosabb képet akkor kapjuk a piacról, ha a műsorszerkezetben betöltött hely szerinti besorolás mellett figyelembe vesszük azt is, hogy a vetélkedőt közszolgálati vagy kereskedelmi csatorna sugározza. Erre részben azért van szükség, mert a kereskedelmi és a közszolgálati csatornák műsorszerkezete lényegesen eltér – ez mostanában ugyan kezd megváltozni, de a vizsgált időszakban, a közelmúltban így volt – 7 http://www.doksihu másrészt a közszolgálati csatornák nézettsége igen csekély, ezért a konkurenciaharc főként a két nagy kereskedelmi csatornára korlátozódik. 2.1 A kereskedelmi televíziók főműsoridőben sugárzott vetélkedői Ebből a szempontból

Magyarország más jellegzetességeket mutat, mint a legtöbb NyugatEurópai ország. Az olyan országokban, ahol a kereskedelmi televíziózásnak évtizedekre visszanyúló hagyományai vannak, és a kereskedelmi csatornák száma is lényegesen magasabb, mint hazánkban, természetes, hogy nem alakul ki akkora rivalizálás. A sokcsatornás modellben az általános műsorkínálatú csatornák mellett megjelennek a szakosodott csatornák. Az ilyen piacokon, ahol nem kettő vagy három, hanem öt-hat, vagy még több általános kínálatú csatorna verseng a nézőért, lehetetlenné válik a műsorpolitika egymáshoz igazítása, és az is természetes, hogy nem tudnak az egyes csatornák kiemelkedően magas nézettségre szert tenni. Jó példa erre Németország, vagy Hollandia, ahol nem két nagy rivális csatorna versenyének esik áldozatul a néző és a műsorok színvonala, hanem a kereskedelmi csatornák viszonylag magas száma biztosítja, hogy minden néző megtalálja a

neki kedvező műsorszámot. Egy Hollandiához hasonló országban, ahol a lehető legminimálisabban számolva is 6-7 jelentős kereskedelmi csatorna (RTL4, RTL5, SBS6, Net5, Yorin, V8, illetve a belga, de flamand nyelvű Ketnet) van a piacon, képtelenség lenne, mind a hat csatornán ugyanolyan típusú műsort adni azonos időben. Németországban már nincs ekkora változatosság, ott az RTL és a SAT1 rivalizálása hasonlít a hazánkban megfigyelhető folyamatokra, de a helyzetet árnyalja más csatornák létezése (RTL2, PRO7, stb.) Magyarországon – noha a televíziózás piaci liberalizációja óta rengeteg csatorna indult – két nagy kereskedelmi csatorna konkurenciaharca a meghatározó. Mostanában ugyan növekvő tendenciát mutat a Viasat3 nézettsége, de jelenleg az RTL Klub és a megújult TV2 mondhatja magáénak a piac jelentős részét, esetenként akár több mint 80%-ot. Így teljesen érthető, hogy a két versenytárs nem szabadon alakítja a

műsorstruktúráját, hanem mindinkább befolyásolja a rivális által műsorra tűzött adás. A viszonylagos piaci egyensúly fenntartásának egyetlen módja, hogy mindkét csatorna azonos típusú műsorokat készít vagy vásárol, és pontosan egy időben sugározza ezeket. Ez az oligopolista versenyhelyzet sok esetben „műsormegkettőződéshez” vezet.1 Jó néhány ilyen párhuzam észlelhető az RTL Klub és a TV2 műsoraiban: Fókusz és Aktív, Való Világ és Big Brother, Mónika Show és Claudia 1 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 257.o 8 http://www.doksihu Show, és ezek csak a jelenleg is futó legsikeresebb műsorszámok. Ha a csatornák indulásától kezdve figyelnénk a műsorstruktúrát még jó néhány példát lehetne hozni. Ez a tendencia volt megfigyelhető a vetélkedőműsorok esetében is. 2.11 A Legyen Ön is milliomos és a Multimilliomos – Most vagy soha Az RTL Klub által 2000. február 29-én elindított Legyen Ön is milliomos

című műsornak eleinte nem volt alternatívája, míg három hónappal később – 2000. május 28-án – meg nem jelent a vele azonos időpontban vetített Multimilliomos – Most vagy soha. A TV2 műsora kezdetben markánsan eltérő időpontban került adásba, sőt eltérő napokon volt látható. Aztán mindkét műsor szünetelt a nyári műsorszezon alatt, és ősztől egy időben sugározták a két vetélkedőt. Ezt a versenyt kis eltéréssel ugyan, de a Legyen Ön is milliomos nyerte, ami valamivel nagyobb átlagos nézettségre tett szert, de napi szinten természetesen voltak különbségek. Ugyanakkor kijelenthető, hogy mindkét műsor nézettsége beállt egy nagyjából állandó szintre, és a verseny megmerevedett. Így ment ez 2001 áprilisáig, a Multimilliomos ugyanolyan gyakorisággal jelentkezett, mint a Legyen Ön is milliomos, eleinte heti két, majd három, végül öt alkalommal került a képernyőre és a két vetélkedő azonos időpontban

kezdődött. 2001 április 2-től a TV2 esténként három 5, 10 és 15 perces vetélkedőt sugárzott a Legyen Ön is milliomos előttii, illetve utáni időpontokban néhány perces átfedéssel. Ez a kísérlet azonban mindössze egy hónapig tartott, és 2001. május 2-től visszatért a Multimilliomos 40 perces változata.2 Később azonban – A leggyengébb láncszem bevezetése után - a Multimilliomos csak hetente egyszer volt látható, és gyakran változott, hogy a hét melyik napján adják. Így hiába adták teljesen azonos időpontban a Legyen Ön is milliomossal, a nézők szívesebben választották a biztos időpontban, gyakrabban látható műsort, minthogy mindig keressék a Multimilliomost. 2.12 Nincs kegyelem – A leggyengébb láncszem A Legyen Ön is milliomos számára az igazi kihívást a Nincs kegyelem – A leggyengébb láncszem elindítása jelentette. A TV2 új vetélkedője felkavarta az addig kialakult nyugalmi állapotot a kvízműsorok piacán. A

teljesen új hangvételű műsor felborzolta a kedélyeket és bár ellenzői sokkal többen voltak, mint a rajongók, mégis nagyon gyorsan tett szert nagy nézettségre. Ez már reális alternatíva volt az RTL Klub régóta nagyon sikeres Legyen Ön is milliomosával szemben, hiszen – riválisához hasonlóan – A leggyengébb láncszem is a hét öt napján adásba került. Igaz, az induláskor még futott a Multimilliomos is, ezért nem kerülhetett 9 http://www.doksihu öt napon adásba, de A leggyengébb láncszem sikere gyorsan elsöpörte a Multimilliomost. Az addig vetélkedőműsorok tekintetében hátrányban lévő TV2 jó időpontot választott A leggyengébb láncszem elindításához, nem a szokásos őszi műsorszezon kezdetére időzítette a bevezetést, hanem néhány héttel előbb, még 2001 nyarának végén adni kezdte a merőben szokatlan hangvételű vetélkedőt. Ez azért volt fontos, mert A Legyen Ön is milliomos – az RTL Klub számos nagyon

sikeres műsorához hasonlóan – nyári szünetet tartott. Így a TV2 szabadon választhatta meg új vetélkedőműsora időpontját, és „véletlenül” pontosan arra az időpontra esett a választása, ami a régóta nagy sikerrel sugárzott Legyen Ön is milliomos megszokott időpontjának számított, azaz nem is pontosan arra az időpontra, hanem úgy időzítette a műsort, hogy a Legyen Ön is milliomos akkor kezdődjön, amikor A leggyengébb láncszem már javában folyik. Ezzel egyértelművé tette szándékát, hogy végre valódi versenytársat adjon a Legyen Ön is milliomosnak. A kísérlet igen jól sikerült, az új műsor nézettsége az egekbe szökött, és amikor az őszi műsorszezon beköszöntével visszatért a képernyőre a Legyen Ön is milliomos, az egyik bulvárlap a címlapon adta ország-világ tudtára, hogy A leggyengébb láncszem sikeresebbnek bizonyult. A siker azonban nem volt hosszú életű, alig néhány nappal később a Legyen Ön is

milliomos visszavette a vezető pozíciót – köszönhetően az RTL Klub gyors reakciójának, hogy megváltoztatta a műsor kezdési időpontját. Ugyanakkor A leggyengébb láncszem nézettsége is magas maradt 2.13 Belharc a TV2 vetélkedői között A Legyen Ön is milliomos és A leggyengébb láncszem párhuzamosan futott a két csatornán, annyi különbséggel, hogy a TV2 megosztotta a heti műsoridőt két főműsoridőben játszott kvízjátéka (A leggyengébb láncszem és a Multimilliomos) között, így a hét első három napját kapta az új műsor, és a csütörtököt a Multimilliomos. Nemsokára a csütörtök is A leggyengébb láncszemé lett és péntekre került a Multimilliomos, és fél év sem kellett hozzá, hogy A leggyengébb láncszem elsöpörje az immár kevésbé nézett Multimilliomost, ami 2002 januárjában megszűnt. A TV2 új vetélkedője tehát nem tudta legyőzni a konkurens csatorna rivális műsorát, viszont bekebelezte a csatorna másik

műsorát. Nem ismeretlen jelenség ez a marketing területén, az új termék bevezetése gyakran jár a cég régebbi termékeinek bekebelezésével, és a televíziócsatornák műsorszámai is ugyanolyan termékek, mint bármi más. A probléma csak az, hogy amíg a fogyasztási cikkek piacán ez a jelenség akkor szokott bekövetkezni, ha a cég egy azonos termékcsoportba tartozó jobb terméket dob a piacra, vagy 2 Ambrus Mónika: Verseny a milliókért 10 http://www.doksihu terméket fejleszt, addig a TV2-nél egy olyan termék szorította ki a másikat a piacról, ami nem helyettesítette az előzőt és nem is volt nála semmilyen szempontból jobb. A fogyasztási cikkek piacán jól mérhető termékjellemzőket elemezve, az a tendencia rajzolódik ki, hogy az új termék sajátosságai felülmúlják a régebbit, pl. egy arckrém esetében magasabb a vitamintartalma, jobban felszívódik, nagyobb hatást ér el, stb. Ha azonban meghatározzuk egy vetélkedőműsor

termékjellemzőit, akkor olyan tulajdonságokat kapunk, mint a lehetséges főnyeremény összege, a szükséges tudásszint, a kérdések nehézsége. És könnyen megállapítható, hogy A leggyengébb láncszem minden kategóriában alulmúlja a Multimilliomost. Hogy miért tudta, akkor mégis elsöpörni a minden szempontból magasabb szintű műsort? A válasz az újszerűségben, az új piaci szegmens, az új fogyasztói csoportok megcélzásában rejlik. Noha a Legyen Ön is milliomos nézettsége nem változott szignifikáns mértékben, A leggyengébb láncszem mégis teret tudott hódítani. Az ok egyszerű, a Multimilliomos és a Legyen Ön is milliomos annyira hasonlított egymásra, hogy szinte teljes mértékben ugyanannak a fogyasztói csoportnak az érdeklődésére tartott számot. A nézők választottak, hogy melyik műsor tetszik nekik jobban, és a nézettség beállt egy állandó szintre. Így mivel a Multimilliomos bizonyult kevésbé népszerűnek nem tudott

igazán versenyre kelni az RTL Klub vetélkedőjével. A két termék túlságosan is hasonlónak bizonyult, ezért a gyengébb eredményeket produkáló cégnek (jelen esetben a TV2-nek) új terméket kellett a piacra dobnia, ha nagyobb részesedésre akart szert tenni. Mivel azonban – bár sok tekintetben nem különböznek a televízióműsorok az átlagos fogyasztási cikkektől – mégis vannak a műsoroknak speciális jellemzőik a termékfejlesztés lehetetlen volt. Egy gyártó megteheti, hogy egyszerűen továbbfejleszti a saját termékét, de egy televíziócsatorna nem változtathatja meg a licenc alapján elkészített műsort. Így az új termék bevezetése csak egy teljesen új termékkel volt elképzelhető. Ha pedig teljesen új terméket kellett keresni, akkor erre a célra a legalkalmasabb egy olyan vetélkedő volt, ami minden országban – ahol eddig adásba került – óriási vihart kavart, de ugyanakkor hatalmas népszerűségre is tett szert nagyon rövid

idő alatt és sikerének titka nem más, mint a megszokottól való eltérés. Egy ilyen új hangvételű műsor – azonos időpontban játszva a Legyen Ön is milliomossal – valódi versenyhelyzetet teremtett, legalábbis kezdetben. Bár a Legyen Ön is milliomos nézőközönsége – ha néhány adás erejéig át is pártolt a TV2-höz – gyorsan visszatért a megszokott műsorához, A leggyengébb láncszemnek is kialakult a saját nézőközönsége, és összességében többen néztek valamilyen vetélkedőműsort, mint A leggyengébb láncszem 11 http://www.doksihu bevezetése előtt. Az a furcsa helyzet állt elő, hogy egy azonos termékcsoportba tartozó, de azért lényegesen különböző termék sokkal nagyobb konkurenciát tudott jelenteni, mint a közel azonos termékjellemzőkkel bíró. Olyan sajátosság ez, ami nemigen figyelhető meg fogyasztási cikkek esetében, hiszen például a szórakoztató elektronikai termékek esetében szinte teljesen azonos

termékek vannak a piacon, ugyanolyan termékjellemzőkkel, és a fogyasztót többnyire csak a márkába vetett bizalom és az ár segíti a döntésben. Nehéz lenne elképzelni, hogy az egyik nagy gyártó csak walkmaneket, a másik pedig csak discmaneket forgalmazzon. A funkció ugyanaz, a megoldás azonban különbözik Valami ilyesmi figyelhető meg A leggyengébb láncszem és a Legyen Ön is milliomos esetében, hiszen a funkció ugyanaz – jelen esetben kvízjellegű vetélkedőműsor pénznyereménnyel –, a megvalósítás mégis teljesen eltérő, hiszen az egyik esetben minden egyetlen játékoson múlik, míg a másik esetben több versenyző van és már a túlélésért is meg kell küzdenie a játékosoknak. Az egyikben alapvetően pozitív hangulat uralkodik, segíthet a közönség, míg a másik a durvaságra és megszégyenítésre épít. Az egyikben korlátlanul gondolkodhat a játékos, a másikban állandóan szorít az idő. Az egyikben a tudás dominál, a

másikban az érdekszövetségek, a taktika. A megvalósítás tehát teljesen eltérő, és mégis, a két műsor versenyre tud kelni, ami elképzelhetetlen lenne más termékek piacán. Az pedig végképp elképzelhetetlen lenne fogyasztási cikkek esetében, hogy egy cég két eltérő megvalósítású, de ugyanolyan funkciójú terméke kiszorítsa egymást, addig, amíg a konkurenciának csak az egyikre van megfelelője. Mint láthattuk, televízióműsorok esetében ez nem számít annyira szokatlan jelenségnek, hiszen a Multimilliomos megszűnt. A helyét részben A leggyengébb láncszem vette át, részben a 2001 őszén elindított Activity show. Ez a műsor is gyorsan tett szert nagy népszerűségre, annak ellenére, hogy még csak nem is egy nemzetközileg kipróbált és sikeres licencről volt szó, hanem egy magyar alkotásról. Ezt aztán végképp nem lehetett összehasonlítani sem A leggyengébb láncszemmel, sem a Legyen Ön is milliomossal, sem a

Multimilliomossal. A siker titka megint csak az újdonságban rejlett, nem műveltségi vetélkedőről, nem kvízműsorral volt ugyanis szó, hanem egy teljesen más típusú vetélkedőről, ahol híres és hétköznapi emberek tehettek tanúbizonyságot rajzolási és színészi képességeikről. És a műsor sikeresnek bizonyult, pontosan azért, mert mást nyújtott mint a megszokott műveltségi vetélkedők, és így más nézőközönséget vonzott, hiába rakták egy időpontba a Legyen Ön is milliomossal, nem annak nézőközönségét veszélyeztette, viszonylag kevés nézőt kényszerített választásra, inkább olyan nézőket fogott meg, akik amúgy sem nézték volna a Legyen Ön is milliomost. 12 http://www.doksihu 2.14 Stratégia a főműsoridőben A főműsoridőben sugárzott vetélkedők esetében tehát megfigyelhető az a tendencia, hogy szinte teljesen azonos műsorok szembeállításával kisebb eredményt lehet elérni, és a konkurenciaharcot

állóháborúvá lehet dermeszteni, míg újszerű, valamiben eltérő műsorokkal új fogyasztói csoportokat lehet megcélozni, nagyobb nézettséget és nagyobb versenyt lehet elérni. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni a nemzeti attitűdöket Magyarország nem Anglia, ahol A Leggyengébb láncszem népszerűsége töretlen. A magyar néző, ha eleinte szokatlannak és érdekesnek találta is az agresszív hangvételű műsort, gyorsan elfordult tőle. Ugyan A leggyengébb láncszem minden országban ellentétes érzelmeket váltott ki a nézőkből és társadalmi vita tárgyát képezte, a legtöbb országban megszokták és megszerették a műsort. Persze akadnak példák arra is, hogy megbukott, mint például Amerikában. Magyarországon is meredeken zuhanni kezdett a népszerűsége alig fél évvel a bevezetés után, ennek az egyik oka a TV2 megváltozott műsorszerkezetet lehetett. A legnézettebb sorozatok, szappanoperák ugyanis véget értek, ezzel a csatorna

az össznépszerűségéből is sokat vesztett. A másik ok azonban a magyar néző elfordulása az agresszív játéktól. Eleinte újdonságnak számított, ilyet még nem látott a néző, hogy ország-világ szeme láttára alázzanak porig embereket, csak azért, mert nem tudtak egy kérdésre helyesen válaszolni, vagy éppen azért, mert túl okosak. Az újdonság varázsának elmúltával azonban a nézők egy része visszatért a jóval színvonalasabb és agresszivitást mellőző Legyen Ön is milliomoshoz, egy másik része pedig egyszerűen abbahagyta a műsor nézését. Ez utóbbi jelenség abban a csoportban jelentkezett, amelybe azok a nézők tartoztak, akik nem a Legyen Ön is milliomos helyett kezdték nézni A leggyengébb láncszemet, hanem az újonnan megcélzott fogyasztói csoportba tartoztak. A Legyen Ön is milliomos nézettsége nem mutatott nagy ingadozásokat, két kilengés volt megfigyelhető története alatt: a Multimilliomos és A leggyengébb

láncszem bevezetése. De az újdonság hatásának elmúlásával a nézettség is helyreállt. Mindebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a magyar néző attitűdjének leginkább a Legyen Ön is milliomos felel meg. Az attitűdök pedig minden terméktípus esetében jelentősen befolyásolják a fogyasztói magatartást. 2.2 A kereskedelmi televíziók nem főműsoridőben sugárzott vetélkedői A kereskedelmi csatornák versengése nem csak a főműsoridőre terjed ki, az egyre élesedő verseny azt eredményezte, hogy a műsorpolitika kialakításánál egyre nagyobb szerephez jutott a főműsoridőt megelőző délutáni időszak. A kereskedelmi televíziózás kezdete óta 13 http://www.doksihu megfigyelhető tendencia, hogy a híradót egy órával korábban sugározzák, mint a közszolgálati adók. Ezzel kívánták meghosszabbítani a reklámbevételek szempontjából legértékesebb főműsoridőt. Az egyre élesedő konkurenciaharc azonban azt

eredményezte, hogy a csatornák igyekeztek a nézőket minél korábbi időpontban a televízióképernyő elé ültetni, és többet már el sem engedni, így egyre inkább fontossá kezdett válni a híradók előtti időszak is. Ilyen délutáni időpontra került a TV2 által 2001 szeptemberében felújított – korábban már a közszolgálati televízióban sikeresnek bizonyult – Kapcsoltam című vetélkedő. 2.21 Egy régi műsor újonnan bevezetve – Kapcsoltam A magyar ötleten alapuló – Vitray Tamás által kitalált – játék nem is lett volna alkalmas a főműsoridőben történő sugárzásra, részben azért, mert más jellegű tudást igényel, mint a külföldről importált, a világon mindenütt sikerrel futó vetélkedők, részben pedig azért, mert nem olyan látványos. Az élő, interaktív logikai játék, ahol a játékost nem is látjuk, csak a hangját halljuk telefonon, nem jelenthetett volna kihívást a Legyen Ön is milliomosnak. A műsor

elindítása nem is volt több mint kísérlet, melyben az volt a kérdés, hogy vajon felébred-e a nézőben a nosztalgia, érdekesnek találja-e még a rég nem látott műsort. Először a régi műsorvezetővel, Vitrayval kezdték meg a játék sugárzását hétköznaponként este 6-kor, a viszonylag alacsony nézőszám miatt azonban hamarosan egy reggeli időpontra került a vetélkedő, Vitray pedig kiszállt a műsorból. A Kapcsoltam bevezetése mellett azért döntött a TV2, mert korábban, 2001 nyarán levette műsorról az évek óta futó Szerencsekereket. A Szerencsekerék azért került le a műsorról, mert nézőtábora túlságosan idősnek bizonyult, a televízióműsorok összeállításakor pedig főként a 18-49 év közötti lakosság számít, általában ők képezik ugyanis az aktív, fizetőképes keresletet, tehát a reklámozók szempontjából ők tekinthetők az elsődleges célcsoportnak. Ha egy műsor csak az idősebbek körében éri el a

szükséges nézettséget, akkor a hirdetők szemében nem tűnik olyan vonzónak. A Kapcsoltam bevezetésével a Szerencsekerék hiányát akarta pótolni a csatorna, bízva abban, hogy a régi-új műsor a fiatalabb nézőket is meg tudja célozni. 2.22 Kell egy csapat és a telefonos játékok Annak ellenére, hogy az RTL Klubnak a kora esti időpontban nem volt konkurens vetélkedőműsora, a Kapcsoltam nem érte el az elvárt nézettséget, ezért átkerült egy reggeli időpontba új műsorvezetővel. Akkor került vissza délutánra, amikor az RTL Klub elindította délutáni vetélkedőműsorát, a Kell egy csapatot. A Kell egy csapat azonban csak egy rövid epizódnak bizonyult a csatorna életében, és hamarosan megszűnt, míg a Kapcsoltam továbbra 14 http://www.doksihu is fut, bár nem túl nagy nézettséggel. A Kapcsoltamnak mindeddig nem sikerült megtalálni az igazán megfelelő időpontot, a kora esti és reggeli időpont után, volt egy dél körüli

időpontban, a Kell egy csapattal egy időpontban, jelenleg pedig kora délután megy. Dél körüli időpontba azért került a műsor, hogy az RTL Klub Teleparti című műsorának jelentsen konkurenciát, ez a kísérlet azonban azért nem vált be, mert a Teleparti általában a gyerekeket célozta meg, a Kapcsoltam viszont – ellentétben az előzetes elvárásokkal – továbbra is az idősebbek érdeklődésére tartott inkább számot. A Teleparti időközben átalakult, jelenleg a Játékzóna látható az RTL Klubon, naponta háromszor, ezen időpontok egyike sem esik azonban egybe a Kapcsoltammal, sőt, a Kapcsoltam percre pontosan akkor kezdődik, amikor a második Játékzóna véget ér. Azzal, hogy nem egy időpontban sugározzák a rivális csatornák vetélkedőiket, elismerik, hogy számukra ezek a műsorok nem tartoznak a legfontosabbak közé, hiszen, ha ezek a vetélkedők igazán nagy jelentőséggel bírnának, akkor a főműsoridőben sugárzott

vetélkedőkhöz hasonlóan versenyeztetnék egymással a műsorokat. A kisebb jelentőség magyarázata részben a jelenlegi érdektelenség a vetélkedőkkel kapcsolatban, másrészt az időpont. Ezek a kis nyereményeket felvonultató játékok olyan időpontokban kerülnek adásba, amikor a nézettség szempontjából fontos aktív csoportoknak csak nagyon kis része ül a képernyő előtt. Ezért aztán nem fontos, hogy a vetélkedőket versenyeztessék egymással, sőt ez nem is lenne kedvező a TV2-re nézve, mert a Kapcsoltam csak naponta egyszer jelentkezik, míg a Játékzóna háromszor. A naponta többször adásba kerülő játékokban fontos a folytonosság, a délutáni játékban sokszor ugyanaz a versenyző folytatja a játékot, aki délelőtt abbahagyta. Ezért ha valaki látta a délelőtti Játékzónát, akkor nagyobb valószínűséggel lesz kíváncsi a kora délutáni második Játékzónára, mint a Kapcsoltamra. A Kapcsoltam azonban pontosan a második és a

harmadik Játékzóna közötti időszakban kerül adásba, így sokkal valószínűbb, hogy – ugyanazok a nézők, akik a Játékzónát is nézik – figyelemmel kísérik a Kapcsoltamot is. 2.3 A közszolgálati csatornák Magyarországon a kereskedelmi televíziózás megindulása egyben a közszolgálati csatornák mélyrepüléséhez is vezetett. Amíg például Angliában a BBC – a közszolgálatiság mintapéldája – igen jó nézettségi mutatókkal büszkélkedhet, addig Magyarországon kritikán aluli adatokat tudhat magáénak az MTV és a Duna TV. Ilyen körülmények közepette természetesnek mondható, hogy a közszolgálati adók nem rendelkeznek vetélkedőműsorokkal. A magyar gyártású hazai ötletre épülő műsorok kockázatosak, a 15 http://www.doksihu licencműsorok pedig költségesek. De még ha meg is vásárolna egy licencet a Magyar Televízió – szponzori támogatást csak bizonyítottan eredményes, vagy nagyon ígéretes

műsorokhoz lehet találni. Az pedig nyilvánvaló, hogy egy nagy nyereményeket ígérő játék nem működhet erőteljes szponzori támogatás nélkül.3 Voltak kísérletek az MTV részéről különböző vetélkedőműsorok elindítására, de egyik sem hozott igazi eredményeket, hosszabb-rövidebb idő után megbuktak. Versenyszférából érkező szponzor megnyerése szinte lehetetlen a közszolgálati televízió nézettsége és pénzügyi helyzete mellett. Ezért kisebb nyereményeket ígérő játékokra lehet csak gondolni az MTV esetében, és más – versenyszférán kívüli – forrásokat kell keresni. Ilyen volt a kormányzati pénzből támogatott Hovatovább, ahol egymillió forintos minisztériumi támogatás volt a fődíj és települések képviselői fordíthatták kulturális célokra a pénzt. A vidám, szórakoztató műsor MTV-s viszonylatban sikeresnek volt mondható, nem úgy a csúfos bukást jelentő IQ Casino. Az IQ Casino mindig azonos

játékosokkal jelentkezett, olyanokkal, akik már más játékokban bizonyították műveltségüket. A kérdéseket a nézők írták, és a kérdések beküldői a kérdés nehézségétől függően nyerhettek nagyobb pénzösszegeket, ha a játékosok nem tudták megoldani a feladatot. Az IQ Casino kifejezetten az iskolázott, művelt értelmiséginek szólt, átlagember nem is értette, miről van szó, ezért magas nézettséget ez a műsor nem is érhetett el. A megszűnés oka mégsem az alacsony nézőszám volt, egyszerűen anyagi okokból kellett megszüntetni. A műsor nem tudta kifizetni a nyereményeket, és még ma is tartozik a játékosoknak. Az MTV több szerencsejáték sorsolását is megpróbálta vetélkedővel egybekötni, ilyen volt a Telemázli, vagy a lottósorsolás. Ugyanakkor a kereskedelmi csatornák is igyekeztek megszerezni az ilyen sorsolásokat, mint az RTL Klub tette a hatos lottó esetében, amit a Golyóderbi nevű játékkal kötött össze. Az

MTV-n utoljára akkor mentek sikeres vetélkedőműsorok, amikor az még egyedül uralta a televíziózás piacát. Az újonnan elindult kereskedelmi csatornák nemcsak a nézőket csábították el, de a hirdetőknek, szponzoroknak is jobb lehetőségeket kínáltak, valamint ezek a csatornák nagyobb anyagi forrásokkal rendelkeztek ahhoz, hogy nemzetközileg elismert, sikeres vetélkedőműsorokat vásároljanak. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy hazánkban a közszolgálati adók arculatába sem férne bele egy Nincs kegyelem – A leggyengébb láncszem típusú vetélkedő. Amíg ez a vetélkedő a BBC-n teljesen elfogadott, Magyarországon nem lehetne az agresszív stílusú játékot a 3 A pénzügyi vonatkozásokról és szponzorokról bővebben A vetélkedők finanszírozása című fejezetben 16 http://www.doksihu közszolgálati adók műsorára tűzni. Annál is inkább, mert nálunk kialakult az a tendencia, hogy a közszolgálati csatornákat főként az

idősebbek, a vidékiek, és határon túli magyarok nézik, míg a vetélkedőműsorok célcsoportja inkább a kereskedelmi csatornák által megcélzott réteggel esik egybe. Az idősebbek inkább a lottósorsolással egybekötött játékokat és a Szerencsekerék, vagy Kapcsoltam típusú vetélkedőket kedvelik, ezért is folynak a tárgyalások arról, hogy a Szerencsekerék újra látható lesz a televízióban, de ezúttal az MTV fogja műsorra tűzni. Jelenleg egyetlen nem főműsoridős vetélkedőműsor látható az MTV-n ez pedig a Telenyerő, ami hasonlóan az RTL Klub Játékzónájához naponta háromszor kerül adásba. A vetélkedő viszonylag új, az MTV arculatváltásának és megújulásának köszönheti létezését, a közszolgálati MTV ugyanis 2002 ősze óta arra törekszik, hogy versenyképes műsorokkal visszaszerezze a nézők bizalmát, és reális alternatívát nyújtson a kereskedelmi televíziók kínálata mellett. Ennek a folyamatnak a

következménye, hogy az MTV műsorán egyre több a kereskedelmi csatornák kínálatához hasonló program jelenik meg. Ugyanakkor az a tendencia is megfigyelhető, hogy az MTV nem törekszik arra, hogy a kereskedelmi csatornákkal azonos időpontban sugározza a műsorait, ebben a versenyben ugyanis nyilvánvalóan alulmaradna. Ezért aztán igyekszik kihasználni a legjobb műsorai bemutatására azokat az időpontokat, amikor a kereskedelmi csatornák egymással versengve ugyanolyan típusú, a nézőket nehéz döntés elé állító műsorokat adnak, hátha a választás kényszerétől megcsömörlött néző egy harmadik utat keres. Ennek a törekvésnek a következménye, hogy szinte soha nem megy ugyanolyan típusú műsor a közszolgálati és a kereskedelmi adókon. Ennek megfelelően a naponta háromszor sugárzott Telenyerő is más időpontokban látható, mint kereskedelmi megfelelője, a Játékzóna. Ugyanezt a stratégiát alkalmazza az MTV főműsoridőben is, 2003

március 10-től ugyanis a hét minden napján új vetélkedőműsorokkal jelentkezik este hét órakor, vagyis akkor, amikor a TV2-n a Big Brother látható. 17 http://www.doksihu 3. Külföldi licencek és magyar sajátosságok Mint az előző fejezetben már láthattuk, a legtöbb Magyarországon sugárzott vetélkedő egy külföldről vásárolt licenc alapján készül. A licencek biztosítják, hogy a műsor a világon mindenütt ugyanolyan, csak kisebb változtatásokat engednek meg. Ezek az eltérések biztosítják, hogy a vetélkedő megfeleljen az adott ország nemzeti sajátosságainak, elvárásainak, ízlésének. A Legyen Ön is milliomos jogait 77 ország vette meg, ebből 31-ben kerül képernyőre a műsor4, de kisebb változtatások minden országban érezhetőek. 3.1 A licencek beszerzése Ha egy csatorna úgy dönt, hogy vetélkedőműsort szeretne elindítani, akkor számba veszi a kínálkozó lehetőségeket. Az egyik ilyen lehetőség, hogy egy teljesen

új vetélkedőt indít útjára, a másik, hogy megvásárol egy olyan licencet, ami világszerte sikeres. A csatornák vezetői a kisebb kockázat miatt általában az utóbbi megoldás mellett döntenek, ilyenkor az általuk megbízott producerek, akik rendszeresen járnak műsorvásárokra, kiválasztják a megfelelőnek ítélt licencet. A műsorvásárokon – Cannes-ban – a licencek jogtulajdonosai kínálják termékeiket, jelen esetben műsoraikat, és a televíziótársaságok jelentkeznek vásárlóként. Amikor egy csatorna megvásárol egy licencet, akkor a licencdíj ellenében megkapja a készítendő vetélkedő pontos leírását. A leírásban előírások szerepelnek a játékszabályokra, a műsorvezető személyének kiválasztására és annak viselkedésére, a stúdió berendezésére, a díszletre, stb. vonatkozóan Egy ilyen szerződés – annak ellenére, hogy szinte minden területen nagyon szigorú szabályokat tartalmaz, A leggyengébb láncszem

leírása például több mint 600 oldal – meghagyja a műsor előállítóinak azt a szabadságot, hogy a jogtulajdonossal történt egyeztetés alapján néhány ponton eltérjenek az eredeti változattól, új ötletekkel gazdagítsák a játék leírását. A licencdíj nem egy állandó összeg, a vevőtől is függ, gazdaságilag fejlettebb országok televíziótársaságainak többe kerül ugyanaz a licenc, mint egy kevésbé fejlett országban működő csatornának. Jó példa erre, hogy a német RTL többet fizetett a Legyen Ön is milliomos jogaiért, mint a magyar RTL Klub. Az összeg meghatározásában nyilvánvalóan szerepet játszik, hogy a jogtulajdonosnak az az érdeke, hogy a műsora a lehető legtöbb helyre eljusson, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy egy indiai csatorna nem tudja kifizetni azt az összeget, ami egy amerikai társaságnak nem jelenthet különösebb gondot. Ezért ha a licencdíj egyforma lenne, akkor a gazdaságilag kevésbé fejlett területeken

működő adók nem tudnák megvásárolni azokat, tehát a jogtulajdonos bevételtől esne el. Ha 18 http://www.doksihu azonban a kevésbé fejlett országok vásárlóerejéhez igazítaná a licencdíjat, akkor a fejlettebb országokban keletkezne fogyasztói többlet, hiszen a vásárlók jóval többet is hajlandóak lennének fizetni a megszabott árnál. Az árat tehát nem rögzítik, hanem a kereslet-kínálat változása szabja meg, minden országban olyan összegben állapodnak meg, ami még a jogtulajdonosnak megéri, ugyanakkor a vásárló tv-csatorna ki tudja fizetni. 3.2 A műsorvezetők Miután az üzlet megköttetett, megkezdődik a felkészülés az első felvételre. Az egyik legfontosabb kérdés a műsorvezető kiválasztása. A licencszerződés szabályozza, hogy milyen típusú műsorvezetőt kell keresni, és annak hogyan kell viselkednie a játék során. A legszembetűnőbb példája ennek A leggyengébb láncszem. A szerződés értelmében mindenhol

igen barátságtalannak kell lennie a műsorvezetőnek, és ezt megjelenésében is tükröznie kell. Az eredeti angol változatban megjelenő Anne Robinson mintájára a többi országban megjelenő műsorvezetőnek is talpig feketébe kell öltözni, és a lehető legdurvább modorukat kell elővenni. Egyáltalán nem baj, ha Ms. Robinsonhoz hasonlóan ők is közutálat tárgyává válnak, és Szörnyella de Frászként, Hitler anyjaként, vagy munkatábori parancsnokként emlegetik őket. Ezeket a neveket aggatta ugyanis Robinsonra Chris Tarrant, a brit Legyen Ön is 1. kép: Anne Robinson Forrás: www.successunlimitedcouk/ bully/ milliomos műsorvezetője.5 Vannak azonban eltérések nemzetenként Anne Robinson 58 éves, a kollégái szerint az életben is kellemetlen, durva és cinikus, a képernyőn mindig fekete Giorgio Armani nadrágkosztümben és tűsarkú csizmában jelenik meg, haja szőke és rövid. A műsor licencét több mint 75 országba adta el a BBC Worldwide,

és ezzel 2001-ben a „The Weakest Link” vált a „vállalat számára legnagyobb bevételt jelentő, külföldre is eladott műsorrá”, és a jóslatok szerint „az elkövetkezendő négy-öt évben még a legrosszabb esetben is körülbelül 50 millió fontos bevételt jelent majd”.6 A műsor nem kerül adásba minden országban, ahol megvették a licencet, de ennek ellenére is jelentős eltéréseket tapasztalhatunk a műsorvezetők között. A fekete ruha mindenhol kötelező, de a német Sonja Zietlow, vagy akár Máté Krisztina is viselt szoknyát, vagy ruhát, ami Anne 4 Millionaire Facts www.rteie A néző a leggyengébb láncszem Népszabadság 6 Angliában a Leggyengébb láncszem a BBC legjelentősebb bevételi forrása Index 5 19 http://www.doksihu Robinson esetében elképzelhetetlen. A szőke rövid haj sem tűnik kötelezőnek, hiszen például a belga műsorvezető hölgy haja fekete és hosszú. Életkori megkötés sincs, Máté Krisztina is, Sonja

Zietlow is jóval fiatalabb, mint Anne. Sőt több országban is – Írországban, Olaszországban, Romániában – alkalmaznak férfi műsorvezetőt, viszont az Egyesült Államok és Ausztrália nagyon komolyan vette az Anne Robinsonhoz hasonló műsorvezető keresését.7 Annyira, hogy Amerikába egyenesen magát Robinsont hívták meg, Ausztráliában pedig találtak egy rá a megtévesztésig hasonlító műsorvezetőt. Ha figyelembe vesszük a fent leírtakat, látható, hogy az egyes országok sok mindenben eltérhettek az eredeti változattól, de a lényeg mindig változatlan maradt, a műsorvezetőnek durvának, barátságtalannak, és kissé ijesztőnek kell lennie.8 A legtöbb műsorvezető azonban nem alaptermészetéből fakadóan gonoszkodik – ellentétben Anne Robinsonnal – tehát a licencszerződés értelmében több hétig képzik őket, annak érdekében, hogy kellően kegyetlennek tűnjenek a képernyőn. Mégsem mindenkinek sikerül teljesen elsajátítania

ezt a negatív beállítottságot, Máté Krisztina például korántsem tudja azt a vérfagyasztó kacsintást utánozni, amit Anne tud, sőt a magyar műsorvezető sértései is sokszor hamisan csengenek. Ennek két oka lehet: „túl erős az ellentétes televíziós hagyomány” vagy „túl erős a kelet-európai hagyomány”.9 Az ellentétes televíziós hagyomány alatt azt kell érteni, hogy a játékvezető eddig soha nem negatív beállítottsággal kellett, hogy közeledjen a versenyzőkhöz. Ez azonban a legtöbb ország televíziózására igaz, hiszen ezért volt forradalmian új A leggyengébb láncszem. Az igazi ok valószínűleg a túl erős kelet-európai hagyomány, nálunk a durvaság nem játék, hanem véres valóság. A műsorvezető kiválasztása azonban nemcsak A leggyengébb láncszem esetében fontos. A Legyen Ön is milliomos ugyan kevésbé szigorú a műsorvezető személyét tekintve, de a viselkedését legalább ugyanolyan pontosan meghatározza.

Ennél a műsornál is külön képzik a játékvezetőt, hiszen az a dolga, hogy elbizonytalanítsa a játékost. Semmilyen módon nem segítheti a versenyzőt, sőt inkább ellene kell lennie. A játék eredeti koncepciója szerint azért van három mentőöv a játékban, hogy azok segítsék a játékost, sőt ott van még az a lehetőség is, hogy a kérdés megtekintése után úgy dönt, hogy abbahagyja a játékot. Ezen feltételek mellett túl egyszerű lenne, ha még a műsorvezető is segítené a játékost. A koncepció szerint a cél, hogy a „játékos megdolgozzon a pénzéért”.10 A játék 53 országban kerül képernyőre, és a 7 Az ausztrál, az ír, a belga, a német és a magyar műsorvezető képe a 4. sz mellékletekben The weakest link International www.bbccouk 9 Hirsch Tibor: Kegyelem, Népszabadság 10 Milliók ura – Vágó István www.mediaparkhu 8 20 http://www.doksihu műsorvezetők sokkal jobban meg tudják valósítani az alapötlet szerint

rájuk rótt feladatot, mint A leggyengébb láncszem helyi műsorvezetői. Az ok nagyon egyszerűnek tűnik, a Legyen Ön is milliomos szabályai szerint könnyebb a műsorvezető dolga, elvégre nem kell annyi szabálynak megfelelnie, és mégiscsak könnyebb egyszerűen csak nem segíteni, és kétértelmű, semmire sem használható kijelentéseket tenni, mint meggyőzően gonoszkodni. Hasonló feladata van a Multimilliomos – Most vagy soha játékvezetőjének is. Akármit is mond a játékos meg nem erősítheti, és nem is cáfolhatja. Egy lényeges különbség azonban van, ha látja a műsorvezető, hogy a játékos a végletekig bizonytalan, akkor egy a kérdéssel együtt előre megírt mondattal segíthet. Ez valószínűleg azért van, mert ebben a játékban nincsenek mentőövek, de még az a lehetőség sincs meg, hogy a kérdés ismeretében döntsön úgy a játékos, hogy abbahagyja. Ebben a játékban nincs megszabva, hogy kell a műsorvezetőnek kinézni, csak

az, hogy hogyan kell viselkednie. És mivel viszonylag egyszerű ez a szabályrendszer is, ennek a játénak a műsorvezetői is sokkal sikeresebben oldják meg a feladatot, mint A leggyengébb láncszemet vezető társaik. Úgy tűnik tehát, hogy annál inkább hasonlítanak egymásra egy-egy vetélkedő nemzeti változatai, minél kevesebb kötöttségnek kell megfelelni. 3.3 Audiovizuális elemek A licencszerződés pontosan szabályozza a műsor audiovizuális elemeit is. Ebbe a körbe tartozik a kamerák elhelyezése, a játék logója, a stúdió berendezése, a közönség elhelyezése, a díszlet, a fénytechnika, a műsorvezető és a játékosok ruhái, a hangeffektusok. Az audiovizuális elemek egyezése azért fontos, mert leginkább ezek azok a jegyek, ami alapján a nézők azonosítják a játékot, tehát fontos, hogy ezek a világ minden táján egységes arculatot mutassanak. Annál is inkább, mert a műsor audiovizuális jellemzői nemcsak az azonosítást

szolgálják. Fő funkciójuk, hogy tükrözzék a játék alapkoncepcióját, érzéseket, hangulatokat ébresszenek a nézőben. 3.31 A kamerák A kamerák elhelyezésénél pontosan meghatározzák, hogy milyen kameraállásokkal kell rendelkeznie a műsornak, de ezek nem megfellebbezhetetlen instrukciók, a kamerákat a helyi televíziózási szokásoknak megfelelően helyezik el, így történt ez a Legyen Ön is milliomos magyar változata esetében is. Ugyanakkor nem lehet megváltoztatni olyan minden országra érvényes szabályokat, hogy kell lennie olyan kamerának, ami csak a műsorvezetőt veszi, olyannak, ami csak a játékosra figyel, stb. A leggyengébb láncszem esetében fontosabbak 21 http://www.doksihu ezek a kameraállások, mert a játék kegyetlenségét vizuálisan is érzékeltetni kell. Ezért különösen hangsúlyos a kiszavazott versenyző útja kifelé a stúdióból. Ezt az utat egyébként az eredeti változatban csak „Walk of Shame-nek”

hívják, ami igen találó kifejezés rá, és vizuálisan is ezt sugallják. Az utat ténylegesen nem is látjuk, csak a játékos arcát veszi a kamera, ezzel is megszégyenítve a kiesőt. A műsorvezetőt sok esetben mutatják alsó kameraállásból, hogy ezzel is tekintélyt kölcsönözzenek neki. Ugyanakkor a játékosokat szinte minden kör elején vagy végén megmutatják felső kameraállásból, a nézőben azt az érzést keltve, hogy ők tulajdonképpen mindannyian csak kis porszemek, akik nem is fontosak, sőt alkalmatlanok a játékra. A Legyen Ön is milliomos nem épít ilyen erőteljesen a kameraállások manipulatív hatásaira, de itt is vannak szokványos, gyakran visszatérő kameraállások. Ilyen a műsorvezető és a játékos közeli képe, illetve együttes oldalról megmutatott képe, valamint a játékos hozzátartozóinak közeli képe. Ezek szisztematikus megválogatása mindig a pillanat drámaiságát akarja érzékeltetni. A legerőteljesebb hatást

azzal a képpel lehet elérni, amikor a kamera egymás után megmutatja a játékos arcát, illetve a hozzátartozóit a döntő szó kimondása után. 3.32 Logó A játékok logója még a kameraállásoknál is sokkal egységesebb képet mutat világszerte. A logókon semmit nem lehet változtatni, leszámítva a műsor címét, amit minden országban az adott nyelvre fordítanak. Lehetőség szerint azonban még arra is ügyelnek, hogy a műsor címe hasonlóan hosszú legyen, mint az eredeti, és hasonlóan lehessen a szavakat elrendezni. A Legyen Ön is milliomos logójában például minden országban a milliomos szónak kell a középpontba kerülni, és vigyáznak rá, hogy ez a szó lehetőleg a mondat végére essen, mint az eredeti címben (Who Wants To Be A Millionaire). A német változatban ugyanezt Wer wird Millionär-re fordították, franciául pedig Qui Veut Gagner des Millions lett a cím.11 A címben az egyetlen komoly eltérés Spanyolország esetében figyelhető

meg, ahol a 2. kép: Who wants to be a millionaire (Nagy Britannia) Forrás: www.mobilkorhu/TELEOLDAL/ hirek/millionare.jpg műsor címe 50 por 15 lett. A legtöbb címnél azonban megfigyelhető, hogy hasonló 11 A francia, a német és a magyar logó a 4. sz mellékletekben 22 http://www.doksihu hosszúságúak, és a végén szerepel a milliomos szó, így a logóban elhelyezett cím első pillantásra ugyanazt a hatást kelti. A leggyengébb láncszem esetében is mindenhol három egymásba fűzött karika a logó, így sehol sem lehet a műsor címe hosszabb, mint három szó.12 A logó és a cím összefüggései mellett, az is fontos, hogy az adás kezdetén a főcímen kívül még mikor és hol láthatjuk a logót a vetélkedő alatt. A Legyen Ön is milliomos teljes adása alatt látható a háttérben a logó. Ugyanez nem igaz A leggyengébb láncszemre, ott nem a játéktér hátterében látható a logó, hanem annak a szobának a hátterén, ahol a kiszavazott

játékosok elmondhatják a véleményüket. Továbbá minden kör végén megjelenik a logó, és látható a műsor végén is búcsúzóul. A logó szempontjából még azt is érdemes megjegyezni, hogy amikor egy ország valamilyen újdonsággal áll elő, és egyezteti a jogtulajdonossal, akkor új logó kialakítására is sor kerülhet. Magyarországon a Legyen Ön is milliomos készítői azzal az ötlettel álltak elő, hogy készítsenek néhány adást kifejezetten gyermekek részére. Ezekben az adásokban gyerekek játszhattak tárgynyereményekért. Az első Legyél Te is milliomos logót a magyar stáb készítette el, de a második adás már egy központilag elkészített Milliomos Junior logóval került adásba, és innentől minden országban, ahol gyerekkel is vettek fel adásokat ez a logó került a háttérbe és a főcímbe. 3.33 Díszlet, fénytechnika és hangeffektusok A stúdió berendezése és a díszlet is többé-kevésbé megegyezik a különböző

országokban, de itt is lehet valamennyire igazodni a nemzeti sajátosságokhoz, csakúgy, mint a fénytechnika esetében. Magyarországon például a sötétebb díszleteket szokta meg a nézőközönség, a túl világos berendezés és túl erős fények zavaróan hatnak. Friderikusz Sándor Osztálytalálkozó című műsorában is az volt a probléma, hogy nyugati szokáshoz alkalmazkodva világos, fényes stúdióban vették föl a műsort, a néző szemét azonban zavarta. Egy műsor sikere természetesen nem a díszleten és a fénytechnikán áll vagy bukik, de ez is egy azon tényezők közül, amik az Osztálytalálkozó bukásához vezettek. A magyar hagyományoknak megfelelően sötétebb színű díszletet kell választani. A Legyen Ön is milliomos eredetileg világosabb színösszeállítással készül, de nálunk a helyi szokásoknak megfelelően egy kevésbé világos, kevésbé fényes és csillogó változat kerül adásba. Ugyanakkor a lényegen nem lehet

változtatni, maguk a berendezési tárgyak ugyanolyanok mindenhol, nem lehet megváltoztatni a középen álló magas székeket, ahol egymással szemben helyet foglal a játékos és a műsorvezető, mert ez része az egész játék koncepciójának, az alapötletnek, mely 12 Az angol, a német és a magyar logó a 4. sz mellékletekben 23 http://www.doksihu szimbolizálja, hogy a játékos most csak saját magában bízhat és kettesben van a műsorvezetővel, mintegy ellenfelekként ülnek egymással szemben. A leggyengébb láncszem esetében még inkább a koncepció része a díszlet és a fénytechnika, ezért itt semmilyen változtatás nem volt lehetséges. Itt a stúdiónak is tükröznie kell a negatív beállítottságot, a hidegséget, a stúdióban uralkodó feszültséget. Ennek legfontosabb eleme, hogy a hideg kék fény, ami minden fordulóban a játékosok háta mögött látható, a forduló végén, a szavazáskor vörösre változik. A hideg, száraz és

kegyetlen versenyt felváltja a vér színében megjelenő még kegyetlenebb döntéshelyzet, valakinek mennie kell, egyvalakit kivetnek maguk közül a játékosok. Ahogy a kiszavazott versenyző elhagyja a stúdiót, az út sötét, kevéssé van megvilágítva, a fény inkább csak a játékos arcára fókuszál. A már kiesett játékosok helye pedig sötét marad a további körökben, ezzel is szimbolizálva, hogy ki van még „életben”. Mivel ezek az elemek szervesen a show-hoz kapcsolódnak, semmilyen változtatásra nincs mód. A díszlettel és a fénytechnikával kapcsolatban leírtak vonatkoznak a hangeffektusokra is, ezek is mindenhol állandóak. 3.34 Öltözködés és közönség A műsorvezető és a játékosok mellett a közönségnek is megszabják, hogy milyen ruhában kell megjelennie a felvételen. Már az is külön kérdés, hogy van-e egyáltalán közönség A Legyen Ön is milliomos esetében nyilvánvalóan szükség van a közönségre, hiszen a

játékos egyik segítsége éppen az, hogy megkérdezheti őket. A közönség minden országban azonos módon helyezkedik el a stúdióban és a szabályoknak megfelelően ügyelnek arra, hogy a játékos ne láthassa játék közben a hozzátartozóit, azok a háta mögött üljenek. Más a helyzet A leggyengébb láncszemmel, a magyar változatban nem szerepel közönség, de az eredeti angol változatba hívnak nézőket. Itt a nézőknek is sötét ruhában kell jönniük, más kikötés azonban nincs. A játékosokra sokkal szigorúbb szabályok vonatkoznak, a versenyzőknek olyan ruhát kell találniuk, ami nem fekete, fehér, piros vagy sötétkék, nem mintás és nem csíkos. Ezek a szabályok azért kellenek, mert vannak olyan ruhák, ami a stúdió világítása mellett nagyon rosszul mutatnak, vagy pedig egyszerűen nem illeszkednek a játék image-éhez. A műsorvezető ruhájára már a Műsorvezetők című fejezetben kitértem. A Legyen Ön is milliomos

öltözködési szabályai sem sokkal egyszerűbbek. A műsorvezetőnek ugyan nem kell olyan szigorú szabályokat követnie, mint a Nincs kegyelem – A leggyengébb láncszem esetében, de a játékosoknak itt sincs könnyebb dolguk a megfelelő ruha kiválasztásakor. Németországban minden játékosjelöltnek három teljes öltözet ruhát kell magával vinnie a 24 http://www.doksihu felvételre, Angliában az a kikötés, hogy a ruha nem lehet fekete vagy fehér, és nem lehet rajta látható márkajelzés. 3.4 A játékosok kiválasztása A versenyzők kiválasztásának is megvannak a szabályai, bár erről inkább csak a Legyen Ön is milliomos esetében lehet beszélni, hiszen A leggyengébb láncszembe bárki jelentkezhet, nincs semmilyen előzetes válogatás, vagy szűrő kérdés, Csak fel kell hívnia a leendő játékosnak a műsor végén látható emelt díjas telefonszámot. A Legyen Ön is milliomos jelentkezőinek is egy ilyen emelt díjas számot kell

hívniuk, ahol kapnak egy nagyon könnyű kérdést. A helyes megfejtők közül kisorsol a számítógép száz játékost, akiket felhívnak, és feltesznek nekik egy kérdést, amelyre becsült választ kell adni. A legjobban tippelőket hívják be a stúdióba játszani.13 A német módszer kis mértékben eltér a hazánkban alkalmazottól, ott a telefonálók közül a véletlengenerátor kiválasztja azokat, akiket visszahívnak. A visszahívottak hat kérdést kapnak különböző témakörökből, az első kérdés ugyanolyan saccolós jellegű, mint a Magyarországon alkalmazott, de ezután még következik öt kérdés az aktualitásokról, kultúráról, földrajzból, és természettudományokból. Akik a legtöbbet tudják, azok kapnak meghívást a stúdióba. Tehát lényegi különbség ugyan nincs a kiválasztás módja között, de Németországban jobban letesztelik a leendő versenyző tudását.14 Amerikában ennél is többet kérnek. A jelentkezőknek először

egy írott tesztet kell kitölteni, ha azon elérték a szükséges pontszámot, akkor következik a szóbeli válogatás. Ha azon is elérték a megfelelő pontszámot, akkor válnak jelöltekké, akik közül a játék szponzora – Valleycrest Productions’ Ltd. – válogatja ki és hívja fel a stúdióba behívott játékosokat. A helyzetet még bonyolítja, hogy az írott tesztet nemcsak a különböző városokban előre bejelentett időpontokban lehet megírni, hanem az interneten is lehet jelentkezni, sőt régebben telefonon is lehetett.15 Az internetes jelentkezést nálunk is bevezették, ahogy hazánkban az sms-játék helyes megfejtői közül is kerülhetett játékos a stúdióba. A jelentkezők szelektálásában tehát vannak különbségek, de csak a szelektálás azon szakaszában, amit a néző nem láthat. A stúdióba került tíz játékosjelölt közül már egységesen egy sorkérdés segítségével választják ki azt, aki játszhat a fődíjért. 3.5 A

nyeremények meghatározása A nyeremények összege országonként változik. Erre nézve a szerződés nem tartalmaz pontos megkötést, de irányadó elveknek ezen a területen is meg kell felelni. A Legyen Ön is 13 14 Milliók ura – Vágó István www.mediaparkhu Wer wird Millionär Backstage www.rtlde 25 http://www.doksihu milliomosnál például a címből következik, hogy minimálisan egymillió kell, hogy legyen a nyeremény. Ugyanakkor a helyi vásárlóerőhöz és életszínvonalhoz is kell igazodnia A megnyerhető összegnek álomszerűnek kell lennie, és kikötés, hogy minden addigi televíziós kvízjátékban megnyerhető fődíjnál magasabbnak kell lennie. Így született meg Magyarországon kezdetben a huszonötmilliós fődíj. A Multimilliomos – Most vagy soha bevezetése után azonban meg kellett emelni a fődíjat, mert az újonnan bevezetett műsorban a maximálisan megnyerhető összeg harminchárommillió forint volt, így a Legyen Ön is

milliomos már nem felelt meg annak a feltételnek, hogy a legmagasabb elérhető nyereményt kell biztosítania. Ezért emelkedett a maximális összeg negyvenmillióra Ugyanakkor még ez a negyvenmilliós fődíj is messze elmarad az Amerikában vagy az Európai Unióban megnyerhető összegektől, ahol egymillió USD, illetve egymillió euró a maximum, ami körülbelül kétszázötvenmillió forintnak felelne meg. A nyeremény vásárlóerejét figyelembe véve viszont nincs nagy különbség, már a huszonötmilliós fődíj kialakításánál is azt vették figyelembe, hogy hány havi átlagfizetés mondjuk Németországban az a megnyerhető – akkor még – egymillió márka, és körülbelül ennek az arányszámnak kellett kijönnie Magyarországon is. A nyeremények emelkedésében nincsenek nagy eltérések, amíg hazánkban ötvened része a fődíjnak a tizedik kérdés megválaszolásával garantáltan elvihető nyeremény, addig az Európai Unióban hatvanketted

része a harmincketted része. Az amerikai és az EU-s nyereménytáblázatban mindössze annyi az eltérés, hogy Európában 50 euróról indul a játék, az USA-ban pedig 100 dollárról. Innentől ugyanolyan sebességgel emelkednek a megnyerhető összegek, azzal a különbséggel, hogy az EU-ban 125000-ről rögtön félmillióra ugrik az összeg, az USA-ban pedig van közte egy 250000-res fokozat is16. A leggyengébb láncszem esetében korántsem játszik ilyen fontos szerepet a nyeremény, a játékosok közül ugyanis egy ember kivételével mindenki üres kézzel tér haza. A vetélkedő lényege nem az elvihető összeg, hanem maga a játék. Ezért lehetséges, hogy a világon mindenütt konkurenciát jelent a Legyen Ön is milliomos számára, annak ellenére, hogy lényegesen alacsonyabb nyereményeket ígér. Magyarországon az elvihető maximum hárommillió forint volt, ami még egytizede sincs a Legyen Ön is milliomos tétjének. Az Európai Unióban 50000 euró a

maximum, ami még a magyarnál is rosszabb arány a Legyen Ön is milliomoshoz viszonyítva. Angliában 10000 font, ez arányaiban a legalacsonyabb nyeremény. Az Egyesült Államokban megpróbálkoztak a nyeremény megemelésével, itt a 15 16 Who wants to be a millionaire Official rules www.millionairetvcom Részletes nyereménytáblázatok a 2. sz mellékletben 26 http://www.doksihu Legyen Ön is milliomoshoz hasonlóan egymillió dollár volt az elérhető maximum, de hamarosan kiderült, hogy a műsor nem eléggé sikeres, a bevételek nem fedezik a magas nyereményeket, és itt is az Európában szokásos szintre – 75000 dollárra – csökkentették a maximális nyereményt. 3.6 Műsoridő és a játékosok száma A műsoridő és a játékosok száma is a nézettségnek megfelelően eltérhet az eredeti leírástól. A Legyen Ön is milliomosban minden esetben tíz játékos jelenik meg, de a műsoridő itt is változott az idők folyamán. Magyarországon először a

megszokottnál – 30 perc – hosszabb műsoridővel jelentkezett, de amikor a hét minden napján – hétköznap - adásba került, akkor a műsoridő is visszaesett. A leggyengébb láncszem esetében nem a műsor hossza változott, hanem a játékosok száma. Ahogy a vetélkedő népszerűsége csökkent, az eredetileg kilenc játékos előbb hétre, majd ötre csökkent. Ez természetesen a műsoridő indirekt csökkentése is volt egyben, hiszen a fordulók számát a játékosok száma határozza meg. Hasonló megoldáshoz kellett folyamodni az Egyesült Államokban is, ahol a versenyzők számát hatra csökkentették, a műsoridő pedig egy óráról harminc percre rövidült az alacsony nézettség miatt. A legszembetűnőbb különbségeket azonban a Multimilliomos – Most vagy soha című vetélkedőben figyelhetjük meg. Magyarországon először 40 percben jelentkezett a műsor, majd három részre osztották, és az este folyamán egy 5, egy 10 és egy 15 perces

darabban került képernyőre. Ez a felosztás azonban csak néhány hétig 2001 április 2-től május 2-ig – tartott, és a csatorna visszatért a reklámblokkal megszakított 40 perces változathoz. Németországban azonban jelenleg is két részben sugározzák a vetélkedőt. 3.7 Népszerűség- és nézettségvizsgálatok A különböző vetélkedők népszerűsége meglehetősen eltér országonként. Különösen igaz ez A leggyengébb láncszemre, ami pontosan a műsor jellege miatt mindenütt nagy vihart kavart, és gyorsan nagy nézettséget ért el. A siker azonban nem mindenhol bizonyult olyan tartósnak, mint Nagy-Britanniában, ahol továbbra is főműsoridőben kerül adásba minden hétköznap, és nagy népszerűségnek örvend. A legtöbb országban inkább az a tendencia, hogy az újdonság erejével ható műsor nézettsége megugrik, majd fokozatosan visszaesik. Ez történt Németországban, Magyarországon és az Amerikai Egyesült Államokban is. Az

Egyesült Államokban egyenesen megbukott a műsor, hiába vitték oda még magát az eredeti műsorvezetőt, Anne Robinsont is. 27 http://www.doksihu A Legyen Ön is milliomos nézettsége, hasonlóan a Multimilliomos – Most vagy Soháéhoz csak kevéssé ingadozott, nagyjából állandó szintet produkált. Kiugró nézettségeket mindkét műsor tudott elérni annak megfelelően, hogy éppen melyikben volt valakinek esélye egy kiemelkedően magas nyereményre. A műsor átlagosan 35-40% közötti legmagasabb közönségarányt (share) tudott elérni világszerte, ami azt jelenti, hogy az egy időben televíziót néző összes háztartás közül ennyien választották a Legyen Ön is milliomost. Két kiemelkedően magas share-t lehet megemlíteni, ezt Norvégiának (80,5%) és az Egyesült Királyságnak (72%) sikerült elérni.17 Ez egyúttal azt is jelenti, hogy ezekben az országokban rendkívüli népszerűségnek örvend a vetélkedő, bár valószínűsíthető, hogy

egyetlen csatorna sem közvetített a Legyen Ön is milliomossal egy időben egy hasonló műsort. Magyarországon a nemzetközi átlagnál kicsit népszerűbb volt a Legyen Ön is milliomos, 45% körüli közönségarányt tudott elérni. 17 Millionaire International Facts www.rteie 28 http://www.doksihu 4. A vetélkedők finanszírozása Az előző fejezetben már láthattuk, hogy a vetélkedők szempontjából mennyire fontos a nézettség. Ennek az az oka, hogy a csak a sikeres műsorok adása kifizetődő, mert rengeteg költséget kell fedezni a vetélkedő költségvetéséből, aminek a reklámok és szponzorok adják a bevételét. Ebben a fejezetben a költségekről, a bevételekről, és az eredményesség mérési módszereiről lesz szó. 4.1 Költségek A költségek négy fő csoportra oszthatók: programköltségekre, műszaki költségekre, értékesítési költségekre és általános és igazgatási költségekre.18 A következőkben nem teszek

különbséget aszerint, hogy a televíziótársaság saját maga készíti-e el a műsort, vagy azzal megbíz egy produkciós céget, és azt alvállalkozóként foglalkoztatja. Utóbbi esetben ugyanis ugyanazokkal a költségekkel kell számolni, mintha a csatorna saját magának gyártaná le a műsorszámot, azzal a különbséggel, hogy a költségek egy részét a megbízott produkciós iroda fedezi, a csatorna pedig nekik fizet egy összegben. Ez azonban a költségek szerkezetét nem befolyásolja, a különbség csak abban nyilvánul meg, hogy melyik cégnél jelentkezik kiadásként. A programköltségek közé tartoznak a beszerzési költségek, a műsorvezetők bére és minden a műsortartalommal kapcsolatos költség. A legfontosabb és legnagyobb kiadást ebben a körben egyértelműen a vetélkedő jogainak megvásárlása jelenti. Saját ötleten alapuló vetélkedő esetén ez az összeg nyilvánvalóan sokkal alacsonyabb, mint ha a csatorna egy nagy múltú, sikeres

licencet vásárol meg. Ide tartozik a pilot adás elkészítésének kérdése is Amikor egy vetélkedő alapötlete megszületik, azt nem elég papíron leírva látni, ahhoz, hogy meg lehessen becsülni, hogy milyen sikereket lehet majd elérni a kész műsorral, el kell készíteni egy próbaadást. A próbaadásban természetesen nem kell mindennek pontosan olyannak lennie, mint a tényleges vetélkedőben lesz, de minden fontos elemnek felismerhetőnek kell lennie. A pilot adás elkészítése nem kis költségekkel jár, ezért is van az, hogy a legtöbb csatorna szívesebben választ egy már működő vetélkedőt, aminek már láthatta a kész formáját, mint egy új ötlet megvalósítását. Abban az esetben viszont, ha a csatorna egy licenc megvásárlása mellett dönt, ez jelenti a programköltségek közül a legjelentősebb kiadást. Szintén a programköltségek közé tartoznak a műsorszámok rögzítéséhez szükséges filmek. És persze a műsorvezetők bére.

29 http://www.doksihu A műszaki költségek közé tartozik a stúdióberendezések fenntartása, a szükséges technikai eszközök beszerzése és karbantartása, a mérnökök és karbantartók bére. A studióberendezéseket két részre kell osztanunk, a stúdió technikai berendezéseire – a kamerákra, a világítást biztosító lámpákra és reflektorokra, a mikrofonokra, kábelekre, stb. – és a műsorhoz kapcsolódó berendezésekre, más szóval a díszletre és a berendezésre. Ez utóbbiakat lehet, hogy inkább a programköltségek közé kellene sorolni, hiszen szorosan a műsorhoz kapcsolódnak, a látvány miatt fontosak, nem műszaki jellegűek. A díszletre fordítandó összeg is nagyban függ attól, hogy a csatorna milyen vetélkedőt tervez. Ezúttal azonban nem a licencműsorok és a saját gyártásúak között találunk lényeges eltérést, hanem a műsorszám jellegétől függ, hogy mennyi pénzt kell díszletre fordítani. A

leggyengébb láncszem kevés díszletet igényel, előállítása egyértelműen olcsóbb, mint a Legyen Ön is milliomos sokkal bonyolultabb berendezéséé. „Az eredeti díszlet csillagászati összegbe, százötvenezer fontba került.”19 A stúdióberendezés másik csoportját a technikai felszerelés adja, ez már igazán műszaki jellegű költségnek tekinthető. A stúdió technikai felszerelése és a műszaki személyzet nagyságát a vetélkedőben használt kameraállások, fény- és hangeffektusok száma határozza meg. Minél több kameraállással dolgozik a játék, annál több emberre és kamerára van szükség. Az értékesítési költségek közé tartoznak a játékot népszerűsítő hirdetések és a műsorelőzetesek költségei. Ezek a hirdetések, reklámok lehetnek nyomtatottak, vagy elektronikus médiumban megjelenők egyaránt. A hirdetések kerülhetnek a nyomtatott sajtóba, lehetnek köztéri reklámok – óriásplakátok – lehetnek

rádióreklámok, illetve az interneten megjelenő hirdetések. A konkurenciaharc jellegéből következően egy más esetekben nagyon fontos médium nem alkalmazható, ez pedig a televízió. Más csatornákon nem hirdet egyik adó sem, a saját csatornán megjelenő hirdetés pedig hirdetési költségeket nem vet fel, csak a reklámspot elkészítése igényel anyagi fedezetet. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a vetélkedőműsorok reklámjait ritkán láthatjuk vagy hallhatjuk más médiumokban, viszont gyakran jelennek meg a műsorelőzetesekben. Az RTL Klubon a Legyen Ön is milliomos a leggyakrabban ismételt előzetesek közé tartozik, 2001 májusában például 22 alkalommal ismételték meg az előzetest.20 A saját csatornán megjelenő saját műsorokat népszerűsítő hirdetések ugyanis a magyar törvényi szabályozás szerint nem számítanak reklámnak, azokat a reklámblokkoknak meghatározott idő felett vetíthetik a csatornák. A hirdetési költségek 18

Gálik Mihály: Médiagazdaságtan 192.o Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, 62.o 20 www.ortthu/elemzések/2001/05 majusdoc 19 30 http://www.doksihu tehát ez esetben csak a spot elkészítését érintik, reklámidőt nem vesznek igénybe. A más médiumokban történő megjelenés azonban reklámidő vagy reklámhordozó felület megvásárlásával jár. A negyedik költségtípus az általános és igazgatási költségek kategóriája, ide tartoznak az épületfenntartás, a számvitel, az irányítással kapcsolatos személyi és dologi kiadások, és egyéb belső működéssel kapcsolatos költségek. Ezek a költségek ugyan nemcsak az adott vetélkedőt terhelik, a csatorna nem kifejezetten a vetélkedő miatt tart fenn egy épületet, de az épületfenntartási költségeket arányosan el kell osztanunk minden adásba kerülő műsorszámra. Ugyanez vonatkozik a többi általános és igazgatási költségre is. 4.2 Bevételek Mint minden műsornak, a vetélkedőknek

is az elsőszámú bevételt a reklámok jelentik. Attól függően, hogy mikor kerül adásba a reklám, és hány nézőre lehet számítani akkor, a reklámidő ára változik. A legdrágábbak a hírműsorok előtti és utáni reklámok, ezeket a főműsoridőben nagy nézettséggel sugárzott műsorok közben, illetve előtt és után megjelenő reklámok követik. A vetélkedők másik fontos bevételi forrását a szponzorok képezik. A szponzorokat is két részre lehet osztani, a nyereményeket biztosító szponzorokra, és a műsorhoz kellékeket szállító kisebb szponzorokra. Utóbbiak a legtöbb esetben nem szigorúan vett anyagi értelemben támogatják a műsort, hanem a megjelenésért cserébe – nekik ez értékes reklámot jelent – kellékeket szállítanak a műsorhoz. Ilyen partnerek lehetnek azok, akik a műsorvezető ruháját, a díszletet, stb. szállítják, vagy akik gondoskodnak a messziről érkező játékosok elhelyezéséről, utaztatásáról, stb.

A Legyél Te is milliomos adásaiban megjelenő szponzorok a két típus közötti átmenetet képezik, csakúgy, mint azok a vetélkedők, ahol a nyeremény nem készpénz, hanem autó, utazás, vagy más tárgynyeremény. A Legyél Te is milliomosban a kérdések helyes megválaszolása nem pénzt ér, hanem a gyerekek számára értékes tárgynyereményeket lehet elvinni. Ezeket a nyereményeket a szponzorok a megjelenés fejében biztosítják, tehát nem egy konkrét összeggel fizetik meg a reklámidőt, hanem a kellékeket szállító kisebb szponzorokhoz hasonlóan tárgyakat szállítanak. Ugyanez a helyzet azoknak a játékoknak az esetében, ahol az elvihető pénznyeremények mellett egy autó, vagy egy nagy értékű utazás a főnyeremény. Ilyen volt a Kell egy csapat, vagy régebben a Mindent vagy semmit, ahol egy autó volt a főnyeremény. A Kell egy csapat esetében az autót egy nagy értékű utazás váltotta fel, amikor kiderült, hogy a főnyereményt elvinni

nem olyan nehéz, mint ahogy a játék készítői 31 http://www.doksihu gondolták, és rögtön az első sorozatban elkelt egy autó. A szponzor ilyen eseteken arra számít, hogy a fődíjat minél kevesebben viszik el, és minél tovább kell várni egy győztesre, annál inkább csökken a reklám költsége. Ez a módszer azonban komoly kockázattal jár, mint azt a Kell egy csapat példája is bizonyította. A vetélkedők további bevételi forrása a kapcsolódó termékek értékesítéséből származik, ilyenek a társasjátékok, számítógépes szoftverek, stb. Ezek a termékek mind az adott vetélkedő logójával, nevével és márkajelével kerülnek forgalomba, tehát a licencszerződések tárgykörébe tartoznak. Az ilyen kapcsolódó termékek bevételéből természetesen részesedik a vetélkedő is. Végül van még egy bevételi forrás, ez pedig az emelt díjas telefonszámok hívásából származó részesedés. A vetélkedőműsorok jelentős részébe

emelt díjas telefonszámok hívásával lehet jelentkezni, és a nagy nyeremények ígérete sok nézőt késztet arra, hogy csak a jelentkezésért kifizessen 400-600 forintot. Az ilyen emelt díjas telefonszámok sok esetben akár percenként 240 Ft + Áfába is kerülhetnek, de még ennél magasabb díjak is léteznek. A vetélkedő részesül az így befolyó összegből, mert a bevétel részben a szervező céget illeti. Ez az összeg akár fedezheti is a technikai költségeket. Ugyanakkor a játékba sok esetben más csatornákon keresztül is be lehet kerülni, sms játék, vagy internetes játék formájában. Az sms játék lényege hasonló az emelt díjas telefonszámokéhoz, hiszen az sms-ekért sem a mobilszolgáltatók által általában használt tarifák szerint kell fizetni, ezek is emelt díjasok, egy normál sms árának 2-3-szorosát is kérhetik értük. A jelentkezés legolcsóbb – és egyben a vetélkedő szempontjából legkellemetlenebb – módja az

internetes játék, ez esetben ugyanannyit fizet a jelentkező, mint ha bármilyen más internetes honlapot látogatna meg. 4.3 A vetélkedők költségvetése A vetélkedők költségvetésének bevételi oldalát a csatorna által kezdetben befektetett összeg és a folyamatos bevételi források jelentik. Ezeknek kell fedeznie a felmerülő kiadásokat A nyereményekkel támogató főszponzorok egy fix összeggel járulnak hozzá a vetélkedő működéséhez, ebből kell például a nyereményeket fizetni. A szponzor pedig ezzel reklámidőt vásárol, hiszen minden adásban többször is elhangzik, hogy a nyereményeket ő biztosítja. Jó példa erre a Legyen Ön is milliomos esetében a Raiffeisen Bank támogatása. Minden műsorban elmondja a műsorvezető, hogy a nyereményeket a Raiffeisen Bank biztosítja, de a bank által fizetett összeg nem függ attól, hogy a játékosok mennyit nyernek az egyes adásokban. A csatorna és a bank szerződésében egy fix összeg

szerepel, amit a bank a reklámért fizet, ez az összeg pedig a vetélkedő költségvetését gyarapítja. A nyeremények a 32 http://www.doksihu költségvetésből kerülnek kifizetésre, ez a biztosítéka annak, hogy minden országban megfelelő színvonalú kérdéseket kapnak a játékosok, hiszen túl könnyű kérdések esetén túl nagy lenne a kifizetendő összeg, amit már nem tudna fedezni a költségvetés. A túl nehéz kérdések viszont azt eredményeznék, hogy a nyeremények összege jelentősen lecsökkenne, ami rontaná a műsor nézettségét, ami pedig a reklámidő leértékelődéséhez vezetne. Ennek az lenne a következménye, hogy sem a reklámozók, sem a szponzorok nem akarnának jelentős összegeket fizetni a műsorban történő megjelenésért, vagyis a vetélkedőnek sokkal kisebb összegből kellene gazdálkodnia. 4.4 A vetélkedők piaca Mint minden médiatermék esetében a vetélkedőknél is kettős piacról beszélhetünk. A két piac

bár teljesen más jellegű és elkülönül egymástól, szoros kapcsolatban vannak, egyik befolyásolja a másikat. Az egyik piac, ahol a vetélkedő, mint árucikk megjelenik a nagyközönség, a potenciális nézők összessége. A nagyközönség egyrészt a médiatermék potenciális fogyasztója, másrészt azoknak a reklámoknak a címzettje, amelyek a médián keresztül jutnak el hozzá.21 Ahhoz, hogy a nagyközönség piacán a termék kelendő legyen, ki kell elégíteni a potenciális fogyasztók elvárásait, színvonalas műsort kell nyújtani. Ehhez hozzátartozik az is, hogy nem szerepelhet a műsorban túlságosan sok reklám, a hirdetések túlzott mértékű megjelenése ugyanis zavarhatja a nézőt, és másik csatornára kapcsolhatnak. Az ideális reklámblokk hossza 3-4 perc, ez pedig átlagosan 7 reklámspotot jelent.22 Ugyanakkor nagyon fontos a helyes arány eltalálása, hiszen a vetélkedőnek egy másik piacon is helyt kell állnia, ez pedig a hirdetők

piaca. A hirdetők piaca talán még valamivel fontosabb is, mint a nagyközönség, hiszen a nézők nem fizetnek, a hirdetők viszont igen. A vetélkedőt főleg abból a pénzből finanszírozzák, ami a reklámozóktól folyik be, a csatornának tehát elemi érdeke, hogy minél több reklámot helyezzen el a műsorban. Ennek érdekében elsősorban a hirdetők igényeinek kell megfelelni. Ez azonban lehetetlen, ha elhanyagoljuk a nagyközönséget. A hirdetőnek az az érdeke, hogy reklámját a lehető legtöbben lássák, ez pedig csak úgy valósítható meg, ha a műsorszolgáltató figyelembe veszi a nézők igényeit, érdekeit is. A nagyobb nézőszám elérésének feltétele, hogy a műsor színvonalas legyen, és a sok reklám miatt ne forduljanak el a nézők. A vetélkedőnek – mint minden más médiaterméknek is – tehát két egymással szorosan összefüggő piacon kell kielégítenie a sokszor egymásnak ellentmondó igényeket, meg kell találnia az

egyensúlyt. Mindkét piac 21 Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, 27.o 33 http://www.doksihu igen kényes, egyiken sem könnyű megfelelni az elvárásoknak. A nagyközönség gyorsan elfordul egy műsortól, ha az nem eléggé érdekes, vagy egy változtatás nem nyerte el a tetszését. A nézői preferenciákat és elégedettséget legjobban a nézettségi adatok tükrözik, és ezek a számok a legfontosabbak a másik piacon is, a reklámozóknál. A hirdetők a pénzük lehető leghatékonyabb elköltésére törekszenek, elsődleges céljuk, hogy a reklámra fordított költségek megtérüljenek a megnövekedett forgalom következtében. Ehhez egyrészt arra van szükség, hogy a reklám sok emberhez eljusson, másrészt arra, hogy a megfelelő emberekhez jusson el. Nem elég az, hogy sokan látják a reklámot, ha azok nem tartoznak a termék vagy szolgáltatás célcsoportjába. A hirdetőknek ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a megfelelő médiamutatókkal

rendelkező műsort válasszák. 4.5 Médiamutatók A legfontosabb mutatók közé tartozik a nézettség (rating), az elért közönség (reach) és a közönségarány (share). Mindegyik mérőszámot alkalmazhatjuk magára a műsorra és a műsorban megjelenő reklámblokkokra egyaránt. A műsorban megjelenő reklámspotok hatékonyságának mérése azonban csak azoknak a hirdetőknek segít a reklámbüdzsé kialakításában, akik már hirdetnek az adott műsorszámban. Tehát a műsor sikerének szempontjából és az új reklámozók megnyerése érdekében is fontosabbak a műsor egészére vonatkozó adatok. A nézettséget az előző fejezetek gyakran használják általánosan, az összes médiamutató helyett, ennek az az oka, hogy ahol csak általánosságban van szó egy műsor sikeréről és nem használunk pontos adatokat, ott nem feltétlenül szükséges a konkrét adatok elemzésekor elengedhetetlen megkülönböztetéssel élni. A nézettségi adatok kifejezés

alatt mindenfajta médiamutatót kell érteni, de a következőkben bemutatott összehasonlításhoz szükséges, hogy pontosan meghatározzuk a nézettség (rating), az elérés (reach) és a közönségarány (share) fogalmát. „A nézettség (rating) a jelzett műsor egy átlagos percének közönségnagysága.”23 Megadhatjuk abszolút számban, vagy %-os arányban a 4 év feletti népességhez vagy egy kiválasztott és előre meghatározott célcsoporthoz viszonyítva. „A közönségarány „azt fejezi ki, hogy egy pontosan meghatározott idősávban az akkor tévénéző közönségen belül a vizsgált műsor részesedése hány százalék.”24 Ez a szám nem mutatja meg a közönség nagyságát, csak viszonyításra ad alapot más egy időpontban sugárzott műsorokhoz képest. „Az elért közönség kifejezés azt jelenti, hogy a műsorral, hirdetéssel 22 Szabó D. Tamás: Médiatervezés a reklámban 42o Módszertani segédanyag a nézettségi adatok

értelmezéséhez www.agbhu 24 Módszertani segédanyag a nézettségi adatok értelmezéséhez www.agbhu 23 34 http://www.doksihu "eltaláltuk" a célzott nézőt, vagyis legalább egy percet nézett belőle. Az egy perces reach mutatót ezért elsősorban a reklám-spotokra alkalmazzuk, ma már a hosszabb műsorok esetén ritkán használatos.”25 Mivel az alábbiakban nem az egyes reklámspotokról lesz szó, hanem a műsor egészérő, ezért az elért közönség bír a legkisebb súllyal. A nézettség és a közönségarány más és más szempontból fontos. A nézettség jobban érdekelheti a reklámozókat, hiszen ez jeleníti meg, hogy hány ember nézte a műsort, és ebből mennyi tartozik a célcsoportba, vagyis ez határozza meg a hirdetések költségét. A hirdetési költséget számíthatjuk elért ezer főre, ehhez szükséges meghatározni az elért személyek számát, vagy számíthatjuk rating szerint. Akárhogy is, a hirdetők szempontjából

teljesen mindegy, hogy milyen közönségarányt ér el egy műsor, a lényeg az, hogy ez hány nézőt jelent. Ugyanakkor a csatornák számára az egyik leglényegesebb mutató a share, hiszen láthattuk, hogy a vetélkedők többnyire azonos időpontban kerülnek képernyőre, így a közönségarány nagyon jól mutatja, hogy melyik vetélkedő kedveltebb és sikeresebb. A konkurenciaharc szempontjából kevésbé fontos, hogy számszerűen tudjuk, hány nézőt ültetett a képernyő elé az adott műsor, a kérdés az, hogy a két konkurens játék közül melyiket nézték többen. Elképzelhető ugyanis, hogy egy csökkenő nézettségű (rating) vetélkedőt érdemes megtartani, mert még mindig jó közönségarányt produkál a konkurens csatorna vetélkedőjéhez képest, jobb nézettséggel, mint amilyet egy újonnan bevezetett műsor el tudna érni. Ugyan nem tartozik a médiamutatók körébe, mégis fontos információforrás lehet az is, hogy egy csatornán vagy a

teljes lakosság körében összességében melyek a legnézettebb műsorok. Az ilyen toplisták szintén megmutatják, hogy két műsor közül melyik a népszerűbb, tehát jellegében hasonló információt jelentenek, mint a közönségarány. Emellett jól jellemzik egy műsor a csatorna programpolitikájában betöltött helyét. Ez azért lehet fontos, mert hiába vannak egy vetélkedőnek jó nézettségi adatai, ha a csatorna átlagos nézettségéhez képest ezek még mindig gyenge mutatók. Ez történt a Szerencsekerék esetében a TV2-n Ilyen esetben lehetséges, hogy jobban megéri, valamilyen más típusú műsorral próbálkozni, ahogy a Szerencsekerék le is került az adó programjáról. De az is előfordulhat, hogy a vetélkedő kiemelkedően jó nézettséget produkál a csatorna többi műsorához képest. Ez történhet például abban az esetben, ha a sokak által hiányolt Szerencsekereket újra műsorra tűzik, mégpedig a közszolgálati televízióban, a

vetélkedő az egyébként – még mindig – gyengélkedő MTV egyik húzóműsorává válhat. 25 Módszertani segédanyag a nézettségi adatok értelmezéséhez www.agbhu 35 http://www.doksihu 4.6 A magyar piacon megjelenő vetélkedők összehasonlítása A legjobb összehasonlítási alapot természetesen a kereskedelmi csatornák azon vetélkedői képezik, amelyek tudatosan lettek egymással szemben versenytársként pozícionálva. Az első ilyen vetélkedőpár a Legyen Ön is milliomos és a Multimilliomos – Most vagy soha volt. A most következő adatok az AGB felmérésén alapulnak, a vizsgált időszak 2001. márciusa és áprilisa. A két csatorna külön-külön felállított toplistája alapján a Legyen Ön is milliomos bizonyult népszerűbbnek, hiszen márciusban az első, áprilisban a második volt az RTL Klub toplistáján, míg a Multimilliomos – Most vagy soha a tv2 listáján csak a hetedik helyet szerezte meg márciusban, és a harmadikat

áprilisban. Ez a fajta összehasonlítás azonban azért nem teljesen tárgyszerű, mert a tv2 toplistáján szereplő műsorok nézettsége között nagyon kis különbségek voltak, a Vad angyal című argentin sorozat pedig olyan népszerűségnek örvendett, amit lehetetlen volt az adott időszakban túlszárnyalni. 26 Ennél többet mond, hogy „márciusban a vetélkedők együttes napi elérése 45-50 % körül mozgott, vagyis a 4 évnél idősebb lakosság mintegy fele látott naponta legalább 1 percet valamelyik műsorból.”27A célcsoport 18-22%-a látta valamelyik műsor több mint 2/3-át Tehát az elérés (reach) meglehetősen jó a vetélkedők esetében. Mivel a célcsoportnak elég magas százaléka látta a vetélkedő több mint 2/3-át, a reklámokat is sokan látták, tehát a vetélkedőkben elhelyezett reklámidő magas értéket kellett, hogy képviseljen a hirdetők szemében. Áprilisban a napi együttes elérés visszaesett 35-40 % közé, ez azonban a

tavasz beköszöntének köszönhető, ilyenkor ugyanis lecsökken a tv-nézésre fordított idő. „A teljes – 4 évnél idősebb – népesség 92%-a nézett bele márciusban legalább 1 percre a két műsor egyikébe, és átlagosan 14 műsort láttak a 41-ből, vagyis az összes vetélkedő közel egyharmadát. A két vetélkedőnek külön-külön is 75-80% volt a havi elérése, azaz márciusban a teljes népesség több mint háromnegyede látott legalább egy Legyen Ön is milliomos-t, illetve egy Multimilliomos!-t.”28 A felmérés közel egy évvel azután készült, hogy mindkét vetélkedő elindult, tehát két játék még mindig nagyon vonzónak bizonyult, ezt bizonyítják a magas nézettségi adatok. Ez tette a reklámozók szemében is kivételesen vonzóvá a vetélkedőket. Egy évet ugorva az időben már más képet mutat a vetélkedők piaca. A Multimilliomos – Most vagy soha lekerült a képernyőről, a Kapcsoltam újraindult, A leggyengébb láncszemet

nagy sikerrel bevezették, de már le is futott. A televíziós vetélkedők iránti érdeklődés jelentősen 26 27 A teljes lista a 3. sz mellékletben Ambrus Mónika: Verseny a milliókért 36 http://www.doksihu lecsökkent, valószínűleg annak köszönhetően, hogy azok már túlságosan régóta uralták a tvműsort. 2002 májusában – május 20-26 – az összesített televíziós toplistán a teljes lakosság körében már csak a hatodik helyen szerepelt a Legyen Ön is milliomos, ami azért is meglepő, mert az első hat helyezettből öt műsort az RTL Klub sugárzott, tehát, ha külön vizsgálnánk a csatorna műsorait, akkor is csak az ötödik helyet foglalná el a vetélkedő, ami egy éve még a toplista első illetve második helyén állt. A 18-49 évesek körében még ennél is rosszabb helyen állnak a vetélkedők. Ezen a listán többször is szerepelhet egy műsor – ha hetente többször is adásba kerül – de ha az ismétlődő műsorszámokból

csak egyet számítunk, akkor is csak a tizennegyedik helyre rangsorolódik a Legyen Ön is milliomos. A 20-as toplistán szerepel még az Activity tizenkettedikként, ezzel a TV2 listáján a negyedik helyet érte el, ami csak a TV2 adatait nézve jó eredménynek mondható, hasonló a Multimilliomos egy évvel előbbi pozíciójához. A Legyen Ön is milliomos viszont a saját csatornája listáján is visszaesett, és még így is sokkal előkelőbb helye van az összesített adatok között, mint az Activity-nek. Tehát a vetélkedők népszerűségének csökkenése mellett, az is megállapítható, hogy az RTL Klub általában is jobb nézettségre tett szert, mint a TV2, ennek köszönhető, hogy az RTL Klub ötödik helyezettje az összesített listán 6 hellyel megelőzi a TV2 negyedik legnézettebb műsorát.29 A nézettség csökkenésével a vetélkedők a hirdetők számára is kevésbé vonzóvá váltak, viszont egyértelműbbé vált a választás a két kereskedelmi

csatorna vetélkedői között. Az egy évvel előbbi helyzetben, amikor a vetélkedők közel azonos népszerűséget tudhattak magukénak, az azonos műsoridő sok nézőt késztetett arra, hogy mindkét vetélkedőt figyelemmel kísérje párhuzamosan. Ezt a lassú, sokat gondolkodó játékosok mellett meg is lehetett tenni, a csatornák gyakori váltogatásával mindkét játék nézhetővé vált. Ebben az időszakban akkor járt a legjobban a reklámozó, ha mindkét vetélkedőben elhelyezte a hirdetését. 2002. szeptemberére az Activity átvette a vezetést, az összesített lista nyolcadik helyére került, míg a Legyen Ön is milliomos csak a tizenkettedik helyet szerezte meg. Az ok valószínűleg a csatornák erőegyensúlyának ismételt eltolódásában keresendő, az újonnan elindított Big Brother sikerének köszönhetően a TV2 műsorai általában jobb helyezéseket értek el, mint az RTL Klub adásai.30 Bár a TV2 túlsúlya megszűnőbe volt a toplistán a 28

Ambrus Mónika: Verseny a milliókért Tévétoplista (május 20-26.) wwwmagyarhírlaphu, teljes lista a 3 sz mellékletben 30 Tévétoplista (szeptember 9-15.) wwwmagyarhirlaphu teljes lista a 3 sz mellékletben 29 37 http://www.doksihu vetélkedők esetében nem sok változás állt be szeptember végén sem, amikor az Activity a harmadik helyre került, a Legyen Ön is milliomos pedig a tizennegyedik lett.31 A vetélkedők egy darabig a valóságshow-kkal párhuzamosan futottak, de a csökkenő nézettség miatt lekerültek a műsorról. 31 Tévétoplista (szeptember 23-29.) wwwmagyarhirlaphu, teljes lista a 3 sz mellékletben 38 http://www.doksihu 5. A magyar ötleten alapuló vetélkedők esélyei Az előző fejezetben már láthattuk, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy vetélkedőnek ahhoz, hogy tartósan a képernyőn maradhasson, hiszen az adás elengedhetetlen feltétele, hogy a vetélkedő sugárzása kifizetődő maradjon a csatorna számára. A

megtérüléshez szükséges a megfelelő nézőszám elérése, ez azonban korántsem egyszerű feladat. Még a nemzetközileg elismert, komoly sikereket elért vetélkedők is meg tudnak bukni egy-egy piacon, nincs garancia rá, hogy az adott országban is olyan sikert aratnak, mint a világ többi részén. Mégis az olyan vetélkedők, mint a Legyen Ön is milliomos, a Multimilliomos vagy A leggyengébb láncszem bejárják a világot, és az országok jó részében hatalmas népszerűségre tesznek szert. Nagy kérdés, hogy az ilyen világszerte ismert és kedvelt vetélkedők mellett van-e esélye egy hazai ötlet megvalósításának. 5.1 Előnyök A hazai ötletek megvalósítása egyértelműen jár előnyökkel és hátrányokkal is. Az egyik legfontosabb előny, hogy ha egy csatorna egy hazai ötletet valósít meg, akkor nem kell kifizetnie a meglehetősen magas licencdíjat. Az ötlet tulajdonosának így is kell fizetni a megvalósításért, de ez egy magyar ötlet

esetében össze sem hasonlítható egy nemzetközi licencért fizetett összeggel. Szintén vitathatatlan előny, hogy ha a tv magyar ötletet valósít meg, akkor a vetélkedőért fizetett összeg az országban marad, és magyar emberek boldogulását szolgálja, a magyar gazdaságot erősíti. Ha azonban egy külföldi licencet vásárolunk meg, akkor a vetélkedő jogaiért fizetett összeg külföldre kerül, más országok gazdaságát erősíti. A hazai ötletek előnye az is, hogy mivel az adott ország egy lakosának fejében fogant meg, ezért valószínűleg megfelel az ország szokásainak, kultúrájának, attitűdjeinek és elvárásainak. Ez csökkenti azt a kockázatot, hogy a vetélkedő esetleg nem bizonyul sikeresnek, mert nem nyeri el a hazai közönség tetszését. Minden országnak megvannak azok a speciális jellemzői, amik hatására egy világszerte sikeres műsor is elutasításra találhat. Ez azonban csak kis mértékben csökkenti a kockázatot, hiszen a

licencek alapján készülő vetélkedők jogait is a magyar piacot jól ismerő producerek vásárolják meg, akik ugyanúgy az ország lakosai, mint a nemzeti ötletek kitalálói. Az egyik legfontosabb szempont pedig az, hogy minden vetélkedő – a legnagyobb sikereket aratók is – nemzeti ötletként indultak. A Legyen Ön is milliomos kitalálójának útja sem volt olyan egyenes, ahogy azt a műsor jelenlegi sikere sejteti. Paul Smith, az angol Celador nevű produkciós cég egyik tagja találta ki az alapötletet, de a televíziótársaságok nem osztották Smith lelkesedését, 39 http://www.doksihu és a Celador több mint egy évig hiába házalt a műsor ötletével.32 És mégis a végeredmény egy olyan műsor lett, ami rövid idő alatt minden addigi nézettségi rekordot megdöntött, és azóta már a világ számos országában látható. A szintén nemzeti ötletként indult Nincs kegyelem – A leggyengébb láncszem mára a BBC Worldwide legjelentősebb

bevételi forrásává vált, és az elkövetkezendő négy-öt évben 50 millió fontos bevételt várnak tőle.33 Ezek a vetélkedők is nemzeti ötletekként kezdték világhódító útjukat, és mára komoly jelentőséggel bíró exportcikkekké váltak. Egy jól sikerült magyar ötletből is lehet világszerte népszerű játék, az pedig óriási dolog lenne, ha egy Magyarországhoz hasonló kis ország olyan exportcikkre tudna szert tenni, mint egy font-milliókat érő vetélkedő. Ehhez azonban szükség van arra, hogy a magyar ötletek is lehetőséget kapjanak, képernyőre kerülhessenek és sikeresek lehessenek először hazánkban. A nemzeti ötletek egy másik előnye a licencműsorokhoz képest, hogy mindig újszerűek és eredetiek. Ugyanakkor ez az egyik legnagyobb hátrányuk is 5.2 Hátrányok Az újszerű, eredeti ötletek megvalósítása óriási kockázattal jár a csatorna számára. Egy meg nem valósuló ötlet is rengeteg költséget jelenthet, mert a

papíron leírt szabályoknak megfelelően el kell készíteni egy ún. pilot adást, ami bemutatja, hogy fog kinézni a vetélkedő Az ilyen próbaadás elengedhetetlen feltétele egy vetélkedő megvalósításának, mert nem lehet eldönteni papírra vetett szabályok és elképzelések alapján, hogy a játék valóban megfelelne-e a nézői igényeknek. A vizuális elemek és hangeffektusok bemutatása legalább annyira fontos, mint a szabályok pontos lefektetése, főleg ma, amikor a vetélkedők piacán is egyértelműen megfigyelhető tendencia, hogy a show jellegű megvalósítás több nézőt tud a képernyők elé ültetni. Fontos szerepet játszik a díszlet, a mozgalmas elemek, már nem elég egy olyan statikus játék, mint amilyen a Kapcsoltam, ahol csak a műsorvezető arca látható, illetve a kérdés és az óra. A néző ennél ma már többet akar, izgalmat, emberi sorsokat a képernyőn Jó példa erre a Legyen Ön is milliomos. Ahogy a műsorvezető, Vágó

István fogalmaz: „Ez egy olyan szappanopera, amelyben emberi sorsok alakulnak jól, rosszul, tragikusan, viccesen. Látjuk, hogy egy ember abszolút magabiztosan kezd, aztán elbizonytalanodik, megjárja a poklot, majd felmegy a mennyországban Sokszor hiába rokonszenves az illető, mégsem mindenki neki szurkol, ha pedig ellenszenve, nem mindenki kívánja a vesztét.”34 Amikor ilyen típusú vetélkedők vannak a piacon, és ezeknek kellene versenytársat adni, akkor nem 32 Kvíztörténelem www.onlinertlklubhu Angliában a Leggyengébb láncszem a BBC legjelentősebb bevételi forrása. Index 34 Szappanopera élőben Interjú Vágó István tévés személyiséggel www.hetekhu 33 40 http://www.doksihu lehet kizárólag a felvázolt szabályok alapján dönteni egy tervezet megvalósításáról vagy elvetéséről. Az audiovizuális elemek, a nézőben ébredő gondolatok, a szociálpszichológiai hatások legalább olyan fontos szerepet játszanak a műsor sikerében,

mint az átlátható szabályok, vagy a nyeremények összege. Ilyen feltételek mellett elengedhetetlen a próbaadás elkészítése, hiszen csak így lehet az említett jellemzőket megfigyelni. A pilot adás ugyan stilizált díszlettel készül, de még így is komoly költségekkel jár az elkészítése, ami különösen akkor okoz gondot, ha a műsor végülis nem készül el, mert valamiért mégsem felel meg az elvárásoknak. A kockázat azonban abban az esetben is óriási, ha a műsor képernyőre kerül, ennek oka pontosan az újszerűség és eredetiség. Nehezen lehet megjósolni a közönség reakcióját egy teljesen új vetélkedőről, hiszen még semmilyen tapasztalat nem áll rendelkezésére az elemzőknek. A hirdetőket is nehezebb meggyőzni arról, hogy egy még soha nem látott műsorban helyezzék el a reklámjaikat, amikor választhatnak egy Magyarországon ugyan újnak számító, de nemzetközileg elismert műsort, amit már valószínűleg jó néhányan

láttak idegen nyelvű csatornákon, tehát kíváncsiak lesznek a magyar nyelvű változatra is. Pontosan a műsor újszerűsége miatt nehezebb meghatározni a leendő nyereményeket, és szponzorokat találni azok kifizetéséhez, hiszen még nem lehet tudni, hogy a felállított szabályok hogyan működnek a gyakorlatban. A számos hátrány ellenére valósultak meg hazai ötletek. 5.3 Nemzeti ötletek a magyar piacon A megvalósult magyar ötletek között voltak nagyon sikeresek és olyanok is, amelyek megbuktak. Különösen a kereskedelmi televíziózás kialakulása előtt élte virágkorát a magyar vetélkedők gyártása, ekkor született a Kérdezz! Felelek, a Kapcsoltam és számos olyan játék, ami azóta megszűnt. Az egykori ötletek közül csak a Kapcsoltamot indították újra az utóbbi időben, bár az Activity is egy régebbi játék (Most mutasd meg) továbbfejlesztett változata. Az elmúlt években elindított magyar ötleten alapuló játékok között

vannak olyanok, amelyekből nem várt siker lett, ennek az Activity a legjobb példája. A nem túl eredeti játék, amely híres és ismeretlen emberek közös szerepeltetésével, kezdetleges díszletekkel, jelzésértékű nyereményekkel, kevéssé kifinomult feladatokkal igyekezett megállni a helyét az egyre növekvő versenyben, sokkal sikeresebbnek bizonyult, mint az a körülmények ismeretében elvárható lett volna. A műsor jellegét tekintve a teljes család együttes szórakoztatását szolgálja, a műsorszerkezetben leginkább hétvégén délután lenne a helye. A TV2 azonban úgy döntött, hogy péntek este főműsoridőben tűzi műsorra az Activity-t, sőt olyan időszak is volt, amikor szerdánként került adásba. Az ok nagyon egyszerű, az Activity viszonylag 41 http://www.doksihu alacsony költséggel elkészíthető műsor, amitől nem vártak igazán nagy nézettséget, de kitöltő műsornak bárhova be lehetett tenni. Kezdetben nem is a műsor

tartalmi elemei ültették a képernyők elé a nézőket, az Activity igazi „one woman show”35-nak indult, egyedül a műsorvezető, Szulák Andrea személye jelenthetett vonzerőt a nézőnek. A kezdetben gyengécske műsor azonban egyre nagyobb népszerűségre tett szert, még ha a díszlet és a feladatok nem is lettek színvonalasabbak, a „one woman show” fokozatosan átalakult egy a résztvevők által közösen alakított népszerű játékká, olyan műsorrá, amivel a nézők tudtak azonosulni, az ismeretlen játékosok helyébe tudták magukat képzelni, és felhőtlenül nevethettek. Az Activity ezzel lassanként meg tudta előzni az oly népszerű Legyen Ön is milliomost, amely áldozatul esett a valóságshow-k bevezetésének. Az Activity sikere bizonyítja, hogy hiába a bonyolult játékszabály, a magas nyeremény, a színvonalas feladatok, egy az Activity-hez hasonló szerény költségvetésű, ám szórakoztató és ötletes magyar műsor is legyőzheti a

licenc alapján készülő vetélkedőt. Az Activity olyan magyar ötlet, amiből akár licencet is lehetne csinálni. Vannak olyan törekvések, hogy az Activity-t bemutassák külföldi csatornákon, ám eddig csekély sikerrel jártak a vetélkedő értékesítését szolgáló kísérletek. Korántsem lett ekkora a siker a régi-új Kapcsoltam, aminek nem találta a helyét a műsorszerkezetben a TV2, sőt műsorvezetőt is kellett cserélnie. A Kapcsoltam azt a szintet elérte, hogy nem kell levenni a műsorról, egy kora délutáni időpontban egész jól megállja a helyét, de korántsem nevezhetjük a TV2 nagy sikerének. A Kapcsoltam kissé idejétmúlt szerkezete és statikus képe miatt soha nem is lesz az Activity-hez hasonló főműsoridőben is sikeres vetélkedő, de a nézők nosztalgiájára építve egy délutáni időpontban helye lehet a műsorszerkezetben. A fényes, vagy kevésbé fényes sikerek mellett azonban olyan magyar ötletek is voltak, amelyek csúfosan

megbuktak. Ennek a legjobb példája a 2001-ben mindössze három adást megélt Gesztiméter. Geszti Péter egy egészen eredeti, interaktív élő műsorral jelentkezett a TV2-n, amelyben keveredtek a kvíz és show elemek. A műsor alig három hónap alatt készült el, előzetes próbaadásokra nem volt pénz, így az első néhány adás minősült próbaadásnak. Ezekben azonban olyan hibák voltak, amiknek ki kellett volna derülni, ha a több pénz van a műsor elkészítésére, és nem élesben kell kísérletezni. A technikai háttér biztosítása bizonyult a legnehezebbnek a Gesztiméter esetében, ez pedig kifejezetten anyagi kérdés. Érthető, hogy a szűkös financiális lehetőségek mellett nem volt lehetőség sok próbára, hiszen csak a stúdió eszközeinek bérlete napi másfélmillió forintba került, akkor, amikor egy közepes színvonalú 35 Krausz Baranabás: Tévészínészet Népszabadság 42 http://www.doksihu filmet nyolcszázezer-másfélmillió

forintért szerez be a csatorna és kiszámítatóan nagy nézettséget hoznak. Mindennek ellenére a Gesztiméter bukása nem kizárólag anyagi okokra vezethető vissza. Pogány György, a producer szerint ez egy olyan próbálkozás volt, ahol „fából vaskarikát próbáltak csinálni, vagyis a vetélkedő elemeit show-betétekkel ötvözték. Ilyen jellegű műsor nem véletlenül nincs a világon sehol sem. Míg a vetélkedőknél arra van szükség, hogy a nézőben fokozatosan növeljék a feszültséget, a show-jelenetek oldják a hangulatot.”36 A Gesztiméter pontosan azoknak az esetleges veszélyeknek esett áldozatul, amiket a hazai ötleten alapuló vetélkedők hátrányai között vizsgáltunk. Ezek elsősorban az eredeti, még ismeretlen ötletek és a financiális problémák. Anyagi gondokkal főleg a kereskedelmi csatornáknak kell küzdeniük, ők ugyanis mindent a saját költségvetésükből kell, hogy kitermeljenek, ami az éles verseny mellett egyáltalán

nem egyszerű feladat, ezért törekszenek a kereskedelmi csatornák inkább a biztosnak látszó, kis kockázattal és kis költséggel járó műsorok sugárzására. A köztévé bizonyos szempontból egyszerűbb helyzetben van, nem olyan fontos a jó nézettségi mutatók elérése, mert a csatorna nem kizárólagosan saját költségvetésből dolgozik, állami támogatásokra is számíthat. Amíg a kereskedelmi csatornák egymással versengve valóságshow-k áradatát zúdítják a nézőre, mint a biztos nézettség és biztos haszon zálogát, addig az MTV új 300 millió forintos beruházásba kezdett. Ennek keretében két magyar ötleten alapuló vetélkedő kerül adásba 2003. március közepétől heti négy alkalommal a fél nyolcas Híradó előtt, azaz főműsoridőben. Ez pontosan az az időpont, amit a valóságshow-k bevezetése előtt a kereskedelmi televíziók is használtak vetélkedőik sugárzására. A két új műsor Friderikusz Sándor ötlete, az egyik

egy műveltségi vetélkedő Hoztam egy milliót címmel, míg a másikban – a Repülj most! címűben – repülőjegyeket kínálnak fel járókelőknek. Ez utóbbit mindössze nyolc epizódra tervezik, részenként 3,8 millió forintért „A műveltségi vetélkedő darabjaiért ötmillió forintot fizet [a köztévé] Friderikusz cégének, és további félmilliós szponzorációs szerződést biztosít a beszállítónak. A szerződések szerint bruttó 250 millió forintot fizet ki a köztévé a műsorokért, és átvállalja a 15 millió forintos licencdíjat is, valamit beszáll a főcímek és a díszletek elkészítésébe is.”37 A két új vetélkedő sikeréről még nehéz lenne nyilatkozni, de mindenképpen jó kezdeményezés, hogy a közszolgálati televízió újra műveltségi vetélkedővel próbálkozik, és éppen egy olyan 36 37 Haszán Zoltán: Bukott műsorok, tévésztárok, Népszabadság Haszán Zoltán: Eurokuplét készít a köztévé, Két

Friderikusz-vetélkedő háromszázmillió forint Népszabadság 43 http://www.doksihu időpontban, amikor a kereskedelmi csatornák kivették a programból a főműsoridőben futó vetélkedőiket. Ugyanakkor bármilyen jó kezdeményezés is két új magyar vetélkedőt elindítani a köztévében, veszélyekkel is jár. Amellett, hogy a közszolgálati televíziónak hosszú idő után újra sikeres műsort adhat, megvan az a veszély, hogy bármilyen jó legyen is a vetélkedő, nem sikerül olyan magas nézettséget elérnie, mintha ugyanezt az ötletet egy kereskedelmi csatorna tűzte volna műsorra. Az viszont egyértelmű, hogy a bevált valóságshow-k helyén nem indíthat egyik kereskedelmi csatorna sem vetélkedőt, hiszen az még a régebben oly nézett Legyen Ön is milliomosnak sem sikerült, hogy versenyképes alternatívát nyújtson a konkurens csatorna valóságshow-ja helyett. Ilyen helyzetben – amíg hazánkban is el nem múlik a valóságshow-láz – nem

éri meg egyik kereskedelmi csatornának sem mással próbálkoznia, ezért az egyetlen lehetőség, hogy a közszolgálati televízió próbál ilyen módon nézőtáborra szert tenni. 5.4 Nemzeti ötletek más piacokon A magyar piachoz hasonlóan más országokban is a licencműsorok dominálnak, de néhány hazai ötlet is jól megfér mellettük. Nagy Britannia speciális esetnek számít, hiszen mind a Legyen Ön is milliomos, mind A leggyengébb láncszem angol ötlet, tehát náluk nemzeti ötlet megvalósításának minősül az, ami a világ többi országába licencműsornak számít. Érthető, hogy a briteknek nem kell más kisebb hazai ötleten alapuló vetélkedőket gyártaniuk, hiszen ott van nekik a két nagy vetélkedő, ami szintén hazai ötlet. A német piacon már kicsit más a helyzet. A nagy nemzetközi vetélkedők itt is jelen vannak a piacon, bár Németországban nem a Legyen Ön is milliomos és A leggyengébb láncszem számít a két legnépszerűbb

vetélkedőnek, a Multimilliomos – Most vagy soha és a Legyen Ön is milliomos verseng a nézőkért. Bár A leggyengébb láncszem náluk is bemutatásra került, nem ért el olyan sikereket, mint a Multimilliomos – Most vagy soha, ezért amíg a Multimilliomost továbbra is főműsoridőben vetítették, A leggyengébb láncszem eredeti időpontjából – hétköznaponként délután három óráról – egy még kedvezőtlenebb időpontba került, szombaton késő estére. A nemzetközi licencműsorok kerültek Németországban főműsoridőbe, de főműsoridőn kívül néhány hazai ötletet is láthatunk. Ennek a példája az RTL-en látható Familienduell, ami több mint tíz éve – 1992 óta – szerves része a csatorna délelőtti műsorválasztékának. Ha valami ilyen hosszú ideig a képernyőn tud maradni, akkor nyilvánvaló, hogy kellően sikeresnek mondható, és még mindig megéri a csatornának, bár az is egyértelmű, hogy főműsoridőben nem állná meg

a helyét egy Multimilliomossal vagy Legyen Ön is milliomossal szemben. 44 http://www.doksihu Az amerikai piacot is inkább az európai vetélkedők hódították meg, bár ez a tendencia főleg az utóbbi évekre igaz. Az első olyan televíziós vetélkedő, ami az egész világot bejárta, és sok országban ma is töretlen népszerűségnek örvend, a Szerencsekerék (Wheel of Fortune) az Egyesült Államokból indult. Ma az amerikai piacot is a Legyen Ön is milliomos uralja, de A leggyengébb láncszem megbukott. Hollandiában a Legyen Ön is milliomosnak egy egészen speciális változata jelentkezik, a világon egyedülálló módon a vetélkedőt itt a lottósorsolással kötötték egybe, így hetente egyszer hétvégén látható Lotto Weekend Miljonairs címen. Ez ugyan nem tekinthető nemzeti ötlet megvalósításának, de a változtatás mindenképpen forradalmi, olyasmi, ami mégis különlegessé és ezzel egy kicsit nemzeti ötletté teszi. Érdekes, hogy a

leggyengébb láncszem itt nem kerül hollandul képernyőre, ennek valószínűleg az angol nyelv széles körben elterjedt ismerete lehet az oka, így a vetélkedő csak az eredeti angol verzióban látható a BBC-n, ami viszont kábelen fogható egész Hollandiában. 5.5 Primer kutatás Kérdéses, hogy az embereket érdekli-e, tudják-e, hogy mikor néznek külföldi licenc alapján készült műsort és mikor hazait. Szeretik-e, ha külföldi vetélkedőkkel árasztják el őket a csatornák, mikor szeretnek vetélkedőt nézni, mennyi ideig tartanak érdekesnek egy játékot, mit tartanak fontosnak egy vetélkedőben. Ezen információk birtokában lehet arról dönteni, hogy ha magyar vetélkedőt akarunk készíteni, akkor annak milyen feltételeknek kell megfelelnie, ahhoz hogy elnyerje a nézők tetszését, illetve, hogy érdemes-e egyáltalán magyar vetélkedőt gyártani. Itt természetesen nem anyagi szempontokra kell gondolni, hanem nézői preferenciákra. Kutatásom

során 100 embert kérdeztem meg a vetélkedőkről alkotott véleményéről. A megkérdezettek kiválasztásakor a reprezentativitás volt a fő szempont életkor, nem, és lakóhely szempontjából. Kérdőíves kutatást végeztem, mert a kutatás céljainak ez a forma felel meg a legjobban.38 Az első és a második kérdést inkább csak bevezetőnek szántam, de néhány érdekes következtetést már ezekből is le lehet vonni. A diagramok azt jelenítik meg, hogy a megkérdezettek hány százaléka nevezte meg az adott vetélkedőt. Egy ember átlagosan 2-3 vetélkedőt nevezett meg az elmúlt öt évből, a jelenleg is futók közül pedig átlagosan egyet vagy kettőt. Az elmúlt öt év vetélkedői között egyértelműen azok a vetélkedők vannak túlsúlyban, amelyek nagy népszerűségre tettek szert, mindegy, hogy mennyi ideig voltak a 38 A kérdőív teljes szövege az 1.sz mellékletben olvasható 45 http://www.doksihu képernyőn, és mikor, a lényeg, hogy a

nézők valamiért megjegyezték őket. Legtöbben a Legyen Ön is milliomosra emlékeztek, de nézzük meg részletesen is, milyen eredményeket értek el az egyes vetélkedők: 1. diagram: Milyen vetélkedőkre emlékszik az elmúlt 5 évből? 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Legyen Ön is milliomos A leggyengébb láncszem Szerencsekerék Mindent vagy semmit Kell egy csapat Multimilliomos Activity Kapcsoltam Egyéb Vetélkedők Jól látható, hogy a Legyen Ön is milliomos kiugróan jól szerepelt. A leggyengébb láncszemet, a Szerencsekereket és a Multimilliomost megközelítőleg ugyanannyian nevezték meg, de mindössze feleannyian emlékeztek ezekre, mint a Legyen Ön is milliomosra. A megkérdezettek közel negyede emlékezett az Activity-re és a Kapcsoltamra, ez az érték azonban csalóka, mert sokan nem nevezték meg őket az elmúlt öt év vetélkedőiként, hiszen ezek jelenleg is láthatók. Ezért a legtöbben csak a második kérdésnél nevezték meg az

Activity-t és a Kapcsoltamot, annál a kérdésnél viszont jóval többen tették ezt. Érdekes eredmény, hogy a Mindent vagy semmit című vetélkedőre is emlékeznek még az emberek, pedig ez korántsem tekinthető a közelmúlt egyik népszerű műsorának, bár az öt éves intervallumon belül van. Ez azt mutatja, hogy a nézők kedvelték ezt a játékot, bár kevesen állították, hogy ez volt a kedvencük. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy a felsorolt válaszlehetőségek között nem volt megadva a Mindent vagy semmit, a megkérdezettek többsége pedig nem választja az „Egyéb” lehetőséget, inkább a felsoroltak között dönt. Annak ellenére, hogy mindössze a megkérdezettek 1%-a állította, hogy a Mindent vagy semmit volt a kedvence, a vetélkedő emlékezetesnek bizonyult. Ennek két oka is lehet, az egyik a műsorvezető személye, a másik, hogy amikor a Mindent vagy semmit elindult, más hasonló vetélkedő nem volt, így elég sokáig egyedül

uralhatta a vetélkedők piacát. A negatív rekordot a Kell egy csapat érte el, amire mindössze a megkérdezettek 4%-a emlékezett, pedig nem is volt régen, amikor ezt a játékot láthatták. A felejtés oka az lehetett, hogy a nézők tetszését nem nyerte el, elég sokan mondták, hogy nem szerették a Kell egy csapatot, miután a harmadik kérdésben láttak néhány vetélkedőt felsorolva, és már nem csak az emlékezetükre 46 http://www.doksihu kellett támaszkodniuk. A gyakran említett vetélkedők mellett a megkérdezettek közel 20%-a nevezett meg valamilyen más, kevésbé ismert vetélkedőt. Ezek azonban olyan kis százalékban fordultak elő, hogy külön nem érdemes őket feltüntetni. Azok, akik más vetélkedőt is meg tudtak nevezni, arra a kérdésre, hogy milyen gyakran néz vetélkedőt, általában azt válaszolták, hogy hetente legalább 1-2-szer. Emellett az összes olyan válaszadó, aki hetente háromnál többször nézett vetélkedőt,

megemlített valami szokatlannak tekinthető vetélkedőt is. Ilyen szokatlan válasz volt, ha valaki a Van benne valamit, a 100-ból 1-et, vagy a Telepartit nevezte meg. Természetesen azok, akik még ilyen vetélkedőkre is emlékeztek, jóval több játékot említettek az első kérdésnél, mint az átlag. A második kérdés azt vizsgálta, hogy a jelenleg sugárzott vetélkedők közül melyikeket ismerik a nézők, illetve, milyen már megszűnt vetélkedőkről hiszik azt, hogy még mindig adásban vannak. A diagram itt is azt ábrázolja, hogy az egyes vetélkedőket a megkérdezettek hány százaléka nevezte meg. 2. diagram: Milyen jelenleg is futó vetélkedőket tud megnevezni? Legyen Ön is milliomos A leggyengébb láncszem Kapcsoltam Activity Repülj most 1 Prézli Hoztam egy milliót IQ Egyéb 12% 3% 23% 55% 3% 2% 23% 3% 10% 0% 20% 40% 60% A megkérdezettek több mint fele tudta, hogy az Activity-t jelenleg is láthatja, ami azért is érdekes, mert az előző

kérdésnél kevesebb, mint a megkérdezettek negyede említette. Ebből is látszik, hogy az első kérdésnél sokan csak a már megszűnt vetélkedőkre koncentráltak. A Kapcsoltamot, és az új MTV-s játékot, a Hoztam egy milliót című vetélkedőt egyaránt a megkérdezettek 23%-a tudta megnevezni. Ebből is látszik, hogy milyen okos ötlet volt az MTV vezetőségének elindítania az új vetélkedőműsorokat. A felmérés alig két héttel az új vetélkedők indulása után készült, és már ekkor ugyanannyian tudtak az egyik új játékról, mint a már régóta műsoron lévő Kapcsoltamról. A másik két új játék, a Prézli és a Repülj most azonban nem vált ilyen gyorsan ismertté, bár ennek az is lehet az oka, hogy a Hoztam egy milliót heti három alkalommal látható, míg a Repülj most és a Prézli csak heti egy-egy 47 http://www.doksihu alkalommal. A felmérés készítésekor tehát a néző már hat Hoztam egy milliót láthatott, azonban csak

egy vagy két Repült mostot vagy Prézlit. Ennek ellenére azt kell megállapítanunk, hogy az MTV új műsorai sikeresek, hiszen viszonylag sokan tudnak róla, és ha figyelembe vesszük a csatorna átlagos nézettségét, akkor ez a 23% kifejezetten magas. Néhányan említették az RTL Klubon adásba kerülő IQ Az ország tesztje című műsort, ez azonban nem a hagyományos értelemben vett vetélkedő, hiszen csak egyetlen alkalommal látható, nem műsorfolyam. A felmérés azonban a kampány idején készült, ami valószínűleg kissé félreérthetőre sikerült, mert a nézők számára nem volt teljesen egyértelmű, hogy milyen jellegű műsort takar a reklám. Meglepő eredmény, hogy a megkérdezettek 12%-a hiszi, hogy a Legyen Ön is milliomost még mindig láthatja a TV-ben. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy a nézőket megzavarta, hogy a valóságshow-k indításakor a Legyen Ön is milliomos helyét megváltoztatták, a nem nagyon elkötelezett és

hűséges nézők nem követték a megváltozott késő esti időpontot, abbahagyták a műsor nézését, ezért arról sincs tudomásuk, hogy a vetélkedő időközben megszűnt, azaz egész pontosan szólva szünetel. Az egyéb vetélkedők között legtöbben a Telepartit nevezték meg, néhányan pedig a valóságshow-kat tekintették vetélkedőnek. Csakúgy, mint az előző kérdésnél, azok tudtak egyéb vetélkedőket is megnevezni, akik gyakrabban néznek ilyen műsorokat. A harmadik és a negyedik kérdés a nézők preferenciáit firtatta, mely vetélkedőket szerették a legjobban és a legkevésbé. Az eredményt az alábbi diagramok mutatják: 4. diagram: Utált vetélkedő 3. diagram: Kedvenc vetélkedő 2% 2% 19% 4% 5% 5% 63% Legyen Ön is milliomos A leggyengébb láncszem Multimilliomos Kapcsoltam Activity Kell egy csapat IQ Casino 17% 3% 2% 18% 50% 3% 7% Legyen Ön is milliomos A leggyengébb láncszem Multimilliomos Kapcsoltam Kell egy csapat Activity

Nincs ilyen Jól látható, hogy elsöprő fölénnyel vezet a kedvencek között a Legyen Ön is milliomos és a nézők legkevésbé A leggyengébb láncszemet szerették. Népszerű még az Activity, a többi vetélkedő azonban nem érte el kiemelkedő eredményt. Egyéb vetélkedőt olyan kevesen neveztek meg, hogy az elhanyagolható, ezért csak a kérdésben lehetőségként felsoroltak szerepelnek a diagramban. Aki mégis más vetélkedőt tartott a kedvencének, az a Mindent vagy semmit című játékot vagy a Van benne valamit említette. A vetélkedő népszerűsége összefügg a műsorvezetővel, mert azok, akik a Kapcsoltamot tartották a kedvencüknek sokkal nagyobb számban mondták Vitray Tamást a kedvenc műsorvezetőjüknek, mint az átlag. 48 http://www.doksihu Ugyanez vonatkozik az Activity és Szulák Andrea népszerűségére. A nem szeretett vetélkedők között mind A leggyengébb láncszem, mind a Kell egy csapat esetében az volt a leggyakoribb érv a

vetélkedő ellen, hogy a műsorvezető ellenszenves volt, vagy nem állt neki jól az általa játszott szerep. A leggyengébb láncszemnél még az agresszivitást említették sokan, a Kell egy csapat ellen pedig a műsorvezető mellett az volt a fő érv, hogy a játék menete unalmas volt, nem kötötte le a nézőket. A műsorvezető személye azonban nemcsak a műsor népszerűségével hozható összefüggésbe, hanem a legfontosabbnak tartott műsorvezetői tulajdonsággal is. A legnépszerűbb műsorvezetőnek Vágó István bizonyult, ahogy ezt a következő diagram is mutatja. 5. diagram: Kedvenc műsorvezető 12% 2% 9% 3% 61% 13% Vágó István Vitray T amás Máté Krisztina Szulák Andrea Kovács István Jakupcsek Gabriella A Legyen Ön is milliomoshoz hasonlóan a műsorvezetője is fölényes győzelmet aratott, kb. hasonló eredménnyel. Erős korreláció figyelhető meg a műsorvezető tetszési indexe és a legkedveltebb műsor között. Azok, akik a Legyen

Ön is milliomost tartották a kedvenc műsoruknak többségében Vágót nevezték meg kedvenc műsorvezetőként. Szulák Andrea valamivel kevésbé szimpatikus, mint az általa vezetett Activity, Vitray Tamás viszont sokkal népszerűbbnek bizonyult, mint a Kapcsoltam. Ha a felmérést néhány hónappal később megismételnénk, akkor valószínűleg azt látnánk, hogy Vitray népszerűsége tovább emelkedik, és már elég sokan tartanák a Hoztam egy milliót című játékot a kedvencüknek. Vitray ugyanis jelen pillanatban nem a képernyőn lévő műsoroknak köszönheti a népszerűségét, hanem az általa régebben vezetett játékoknak. Ezt mutatja az a tény is, hogy főleg középkorúak és az idősebbek (35 év felett) körében kedvelt, akik jobban emlékezhetnek Vitray régebbi műsoraira. A Hoztam egy milliót című vetélkedő megemlítői között is feltűnően sokan voltak azok, akik Vitrayt kedvelik, ezért valószínű, hogy a későbbiekben növekedni

fog az új játék kedvelőinek tábora is. Jakupcsek Gabriella is valamivel jobban szerepelt, mint az általa vezetett Multimilliomos – Most vagy soha, de itt is erős összefüggés volt kimutatható a válaszok között. Akik kedvelik Jakupcseket, azok szerették a Multimilliomost és ez fordítva is 49 http://www.doksihu igaz. Máté Krisztina és Kovács István népszerűsége pedig ugyanolyan csekély, mint a műsoraiké, és őket is azok tartották a kedvenceiknek, aki A leggyengébb láncszemet és a Kell egy csapatot szerették. A műsorvezetők irányában tanúsított szimpátia azonban erős összefüggésben van a legfontosabbnak tartott műsorvezetői tulajdonsággal is. A megkérdezettek 46%-a gondolta, hogy a legfontosabb a műsorvezető műveltsége és intelligenciája, 24% gondolta úgy, hogy elsősorban humorosnak és szórakoztatónak kell lennie, és 12% szerint fontos, hogy a műsorvezető jól játssza a szerepét. A műveltséget elsősorban azok

tartották fontosnak, akik Vágót mondták a kedvenc műsorvezetőjüknek, míg a humor inkább Szulák Andrea kedvelőinek volt fontos. Mindössze egy százalék gondolta úgy, hogy a műsorvezetőnek ellenségképet kell megtestesíteni, ez pedig Máté Krisztina szimpatizánsai közül került ki. A műsorvezető és műsorpreferenciák mellett arra is kíváncsi voltam, hogy léteznek-e csatorna és időpontpreferenciák. Úgy tűnik, hogy a csatorna nem fontos az embereknek, hiszen 70%uk válaszolta, hogy őt nem a csatorna érdekli, hanem hogy jó vetélkedőt lásson, és további 10% állította, hogy ő sokszor nem is tudja, melyik adót nézi. A fennmaradó 20%-ból 12% választja szívesebben az RTL Klubot, tehát ennek a csatornának a leghűségesebbek a nézői. 5% nézi szívesebben az MTV-t, de ők alkotják a legjobban körülhatárolható csoportot. Az MTV kedvelői idős (60 év feletti), főleg vidéki (kisvárosi, vagy falusi) emberek. Az időpontok kérdésében

már jobban megoszlanak a vélemények, de itt egyértelműen az esti (7 óra utáni) és a délutáni időpontot tartják a legtöbben megfelelőnek. A kettő összesen 90 %ot tesz ki, 55 és 35%-os felosztásban A csatornákkal kapcsolatban azt is érdemes megjegyezni, hogy a nézőket kevéssé foglalkoztatja a második fejezetben elemzett konkurenciaharc. 43%-ot egyáltalán nem zavarnak az egy időben sugárzott vetélkedők, mert úgyis mindig csak a kedvencüket nézik. Ez a válasz teljesen egybevág azzal a válasszal, amit arra kérdésre adtak, hogy hány vetélkedőt kísérnek figyelemmel. Itt is legtöbben azt nyilatkozták, hogy csak egy vetélkedőt néznek, az pedig a kedvencük. Azok közül is, akiket zavar, hogy egy időpontban adják a vetélkedőket, kevesen vannak (mindössze 7%) azok aránya, akik mindet látni szeretnék. A többséget (az összes megkérdezett 20%-a) azért zavarja a csatornák rivalizálása, mert így bizonyos időpontokban nem láthatnak

mást, csak vetélkedőket. A különböző nézői preferenciák mellett azt is kutatásra méltónak tartottam, hogy milyen szempontokat tartanak fontosnak a nézők egy vetélkedő megítélésénél. Ehhez kapcsolódva, pedig igyekeztem kideríteni, hogy mennyire tartják fontosnak, hogy egy vetélkedő magyar 50 http://www.doksihu ötlet alapján készüljön. A vetélkedők megítélésénél számító szempontok rangsora a következőképpen alakult: 6. diagram: Mi a legfontosabb egy vetélkedőben? Színvonalas kérdések Logika Játékosság Komoly verseny Gyorsaság, sok kérdés Magas nyeremények Magyar ötlet Játékosok nagy száma 1,17 3,53 3,56 4,14 4,48 4,63 6,06 6,85 0 2 4 Fontosság 6 8 A megkérdezetteknek úgy kellett rangsorolni a szempontokat, hogy a legfontosabbhoz kerüljön az egyes szám. Az értékelésnél minden szempont átlagos fontosságát számítottam ki, így rangsorolva a felsorolt tényezőket. A legfontosabbnak tehát a legalacsonyabb

átlagot elért szempontot kell tekinteni, ez pedig a színvonalas kérdések tényezője. A logika és a játékosság alaposan lemaradva, közel azonos fontossággal követi a színvonalas kérdéseket. Hasonló eredményt kaptunk a komoly verseny, a gyorsaság és a magas nyeremények esetében is, majd megint alaposan leszakadva következik a magyar ötlet és végül a játékosok nagy száma. Ez az eredmény megint csak összecseng a legfontosabb műsorvezetői tulajdonságokkal, hiszen legtöbben a művelt, intelligens műsorvezetőt tartották fontosnak, éppúgy, ahogy a játékok esetében a színvonalas kérdések bizonyultak döntőnek. Úgy tűnik tehát, hogy aki vetélkedőt szeretne nézni, az elsősorban igazi műveltségi vetélkedőre vágyik, amiben nagy tudást igénylő kérdések hangzanak el egy olyan műsorvezető szájából, akiről a nézők elhiszik, hogy maga is képes lenne megválaszolni azokat. Érdekes, hogy a magas nyeremény csak a hatodik

legfontosabb szempont, bár a megkérdezettek közül sokan hozzátették, hogy ezt csak nézőként gondolják, ha ők játszanának, akkor fontosnak éreznék, hogy sokat lehessen nyerni. A magyar ötlet lett az egyik legkevésbé fontos szempont, azonban ennek a tényezőnek az értékelésekor nagyon megoszlottak a vélemények, a megkérdezettek többsége vagy egyáltalán nem tartotta fontosnak, tehát utolsónak rangsorolta, vagy a legfontosabb szempontok között említette (az első háromban). Azonban akármelyik csoportot vizsgáljuk, a válaszok nem következetesek. Annál a kérdésnél, ahol a magyar ötlet fontosságát kellett megítélni, a megkérdezettek nagy része ellentétes választ adott. Akik az első három között rangsorolták a magyar ötlet fontosságát, azok közül is feltűnően sokan állították, hogy teljesen mindegy 51 http://www.doksihu milyen ötlet alapján készül a műsor, ha jó. Ugyanakkor azok közül, akik utolsó helyen

rangsorolták a magyar ötletet, sokan válaszolták néhány kérdéssel később, hogy a magyar ötlet nagyon is fontos, akár azért mert magyarok vagyunk, akár azért, mert így fölösleges költségektől kímélik meg magukat a csatornák. Az összes megkérdezettet vizsgálva, nem szembetűnő a válaszok közötti ellentmondás, ahogy azt az alábbi diagram is mutatja. 7. diagram: Fontos-e a magyar ötlet? 12% 3% Nem, a külföldiek jobbak. 3% 8% Nem tudom, melyik milyen 5% Nem, csak jó legyen. Igen, magyarok vagyunk. Igen, a magyarok jobbak. 69% Igen, sokba kerülnek a licencek. Ha azonban csak azokat vizsgáljuk, akik az első három között rangsorolták a magyar ötlet fontosságát, kissé magasnak tűnik az az arány, hogy 81%-uk állította, hogy mindegy milyen a vetélkedő, csak jó legyen. Ez a szám még az összes megkérdezett körében is csak 69%, tehát érthetetlenül magas a 81% azok körében, akik néhány kérdéssel előbb még nagyon is

fontosnak tartották a magyar ötletet. A látszólagos ellentmondást két okkal lehet magyarázni. Az első a Legyen Ön is milliomos szeretete. Mivel a megkérdezettek 90%-a tudja, hogy a Legyen Ön is milliomos külföldi licenc alapján készül, és 63% ezt tartja a kedvenc műsorának, hiába érzi elméletben úgy, hogy fontos a magyar ötlet, amikor felmerül a lehetőség, hogy mindegy milyen a vetélkedő, csak jó legyen, mégis azt választja, mert eszébe jut, hogy a kedvence is külföldi licenc alapján készült. Ezt csak segíti a kérdések sorrendje, hiszen közvetlenül a magyar ötlet fontosságát firtató kérdés előtt kell megtippelnie a válaszadónak, hogy melyik vetélkedő készül magyar, illetve külföldi ötlet alapján. Az ellentmondás másik oka pedig az ismeretek hiánya lehet Mindössze a megkérdezettek 2%-ának sikerült helyesen kitöltenie a műsorok eredetére vonatkozó táblázatot. A nézők jelentős részének tehát fogalma sincs, hogy

mikor lát magyar ötlet alapján készült műsort. Így nem is tudja megítélni, hogy fontos-e ez neki Elvben a sokan fontosnak tartják, ez meglátszik abban, hogy ha összevetjük azok számát, akik az egyik vagy a másik kérdésben fontosnak jelölték meg a magyar ötletet, akkor közel 40%-ot kapunk. A kérdés hallatán hirtelen feltámadó nemzeti érzés azonban gyorsan szembekerül azzal a ténnyel, hogy a néző nem tudja, mikor milyen vetélkedőt néz. Az alábbi diagram mutatja, hogy hányan adtak helyes választ, az egyes vetélkedők eredetét firtató kérdésekre. 52 http://www.doksihu A helyes választ adók aránya 8. diagram: A vetélkedők eredete 100% 80% 90% 88% 87% Legyen Ön is milliomos 82% A leggyengébb láncszem 63% Szerencsekerék 60% Kapcsoltam 40% 23% 20% Multimilliomos 17% Kell egy csapat Activity 0% Vetélkedők A Legyen Ön is milliomos, A leggyengébb láncszem és a Szerencsekerék külföldi mivoltával a legtöbben

tisztában voltak, mint ahogy azt is sokan tudták, hogy a Kapcsoltam magyar találmány. Ennél azonban már lényegesen kevesebben tudták, hogy a Multimilliomos – Most vagy soha is külföldi licenc alapján készült. Azt pedig meglepően kevesen tudták, hogy az Activity magyar játék. Talán az angol cím téveszti meg a közönséget, talán az, hogy az azonos nevű társasjáték a világ minden táján népszerű, de akármi is az ok, a 17% elenyészően kevés, főleg annak tükrében, hogy az Activity Magyarország második kedvenc vetélkedője, sőt ha csak a jelenleg is futó műsorokat vizsgáljuk, akkor ez a kedvenc. A Kell egy csapatról pedig túlságosan sokan hiszik, hogy magyar eredetű, ez azonban nem túl kedvező a magyar vetélkedők megítélése szempontjából, ha figyelembe vesszük a Kell egy csapat népszerűtlenségét. Minden bizonnyal ez is befolyásolja a magyar ötlet fontosságáról alkotott véleményt. Hiába tartják sokan elvben fontosnak a

magyar ötletet, amikor azt képzelik, hogy az egyik kedvencük külföldi és az egyik olyan vetélkedő, amit nem szeretnek magyar, akkor mégis inkább azt mondják, mindegy milyen ötlet alapján készül, csak jó legyen. A hiba tehát a vetélkedők kommunikációjában van. A globalizálódó televíziózás és a kábelrendszerek terjedésével azonban ez a tájékozatlanság egyre inkább csökkeni fog. Azok, akik rendszeresen vagy legalább néha néznek idegen nyelvű csatornákon sugárzott vetélkedőket sokkal kevesebb hibát vétettek a táblázat kitöltésekor. Az idegen nyelű csatornákat is figyelemmel kísérők között pedig a fiatalok (25 év alattiak) vannak többségben. Mivel az iskolákban egyre fontosabbá válik a nyelvoktatás és az idegen nyelvű csatornák is egyre több háztartásban foghatók, növekedni fog azok aránya a társadalmon belül, akik nemcsak a magyar csatornák 53 http://www.doksihu kínálatából válogatnak. Ezzel egyidejűleg

azok aránya is növekedni fog, akik helyesen tudnak kitölteni egy hasonló táblázatot, azaz tudják, mikor néznek magyar műsort. Végül arra is választ kerestem kutatásommal, vajon egyetértenek-e az emberek a jelenlegi – meglehetősen szegényes – vetélkedőkínálattal, úgy gondolják-e hogy egy idő után minden műsort meg kell szüntetni, illetve mely műsorokat látnák szívesen újra a képernyőn. A kérdésre a válasz eléggé egyértelmű, a megkérdezettek közel fele állította, hogy nem feltétlenül válik unalmassá egy műsor, és sokan gondolták azt is, hogy ha unalmassá is válik, ahhoz több év szükséges. A válaszok pontos megoszlását az alábbi diagram mutatja 9. diagram: Mennyi idő alatt válik egy vetélkedő unalmassá? 7% 8% 8% 45% 16% 11% 5% Nem lesz unalmas Néhány adás 2-3 hónap 4-6 hónap 6-12 hónap 1-1,5 év T öbb év Az összes megkérdezett 58%-a szeretné valamelyik vetélkedőt újra látni, közülük is

legtöbben a Legyen Ön is milliomost és a Szerencsekereket szeretnék visszahozni. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy vetélkedőkre lenne igény, és a megkérdezettek több mint fele nem ért egyet azzal, hogy a vetélkedők lekerültek a műsorról. A közvélemény elemzése után most nézzük meg, milyen média- marketingszempontok következtében tűntek el a vetélkedők. A következő fejezet az ehhez szükséges média- és marketingelemzést végzi el. 54 http://www.doksihu 6. A vetélkedők szerepe a magyar televíziózásban A vetélkedőket két szempontból vizsgálhatjuk, egyrészt marketingszempontból, másrészt a média oldaláról. A kétféle elemzést az teszi lehetővé, hogy mint minden médiában megjelenő műsorszám a vetélkedő is egy termék, amelynek van piaca, célcsoportja, stratégiája. Ugyanakkor egészen speciális termékről van szó, hiszen minden médiatermék elérő jellegzetességekkel bír, és a hagyományos termékfunkciók

mellett olyan szerepeket kell betöltenie, amik a tömegkommunikáció jellegéből fakadnak. 6.1 Marketingelemzés A marketingelemzés szempontjából elsődleges meghatározni a piacot, és azt, hogy azon belül melyik szegmenset célozzák a vetélkedők. A vetélkedők által követett marketingstratégiát nem lehet azonban a klasszikus módon elemezni, nem beszélhetünk árstratégiáról, vagy disztribúciós stratégiáról. Csak a termék és a marketingkommunikáció marad meg elemzési szempontként, mindez köszönhető a médiapiac sajátosságainak. 6.11 A piac Mint arról már a korábbi fejezetekben is volt szó, minden médiatermék piaca kettős, egyrészt a hirdetők piacán jelenik meg, másrészt a nézőközönséget tekinthetjük piacnak. Mivel a termék hirdetői piacon elfoglalt pozícióját elsősorban a nézettség, vagyis a nagyközönség piaca határozza meg, a termék stratégiájának a nézőket kell megcéloznia. Ha a műsor eléri a kellő

nézettséget, akkor automatikusan jó pozícióba kerül a hirdetők piacán is. A hirdetők piacának további elemzése – az előbb említett ok mellett – azért is fölösleges, mert a reklámozókat nem lehetne jól elhatárolható csoportokra osztani, egyik csoport sem élvez kiemelt szerepet, a műsornak teljesen mindegy, hogy ki hirdet benne. Bár a nézői célcsoport összetétele valamilyen szinten meghatározza a hirdetők összetételét is, de lényeges eltéréseket nem tapasztalhatunk a különböző műsorszámokban látható reklámok között, hacsak azok nem valamilyen egészen specifikus csoportnak (pl. gyerekek) szólnak A továbbiakban tehát a piac alatt a nézőközönséget fogom érteni, és a nagyközönséget fogom vizsgálni. Mint minden médiatermék esetében, a vetélkedőknél is igaz, hogy a piac elsősorban földrajzi és nemzeti alapon meghatározott. A magyar nyelven vetített vetélkedők piacát a Magyarországon élő lakosság képezi.

Ugyan a határon túli magyarok közül is sokan tudják fogni a magyar televíziócsatornákat, azonban ők nem tartoznak a piachoz, hiszen nem Magyarországon élnek, vagyis nem tudják megvásárolni a Magyarországon forgalmazott 55 http://www.doksihu termékeket. Ez azt jelenti, hogy a reklámozóknak teljesen mindegy, hogy a határokon túl élők nézik-e az adást, amiben a reklám szerepel, vagyis a piacot a Magyarországon élő lakosság teszi ki. A teljes lakosságot azonban nem tekintjük a piacnak, mivel a televíziós mérések is a 4 éven felüli, azaz tévézésre már alkalmas lakosságot vizsgálják, én is ezt a csoportot tekintem a vetélkedők piacának. Természetesen az is feltétel, hogy a háztartásban legyen televíziókészülék, de tekintettel arra a tényre, hogy a magyar háztartásoknak nagyon jelentős részében van, a továbbiakban nem különböztetem meg a teljes lakosság televízióval rendelkező 4 éven felüli részét, hanem az

egyszerűség kedvéért ezt tekintem a teljes lakosságnak. 6.12 Nézői csoportok, szegmentálás Mielőtt a vetélkedők konkrét célcsoportjára rátérnénk, nézzük, hogyan oszlik meg a nagyközönség a televíziózási szokásai szerint. A Médiakutató elemzése szerint négy markánsan elkülönülő nézői csoportot lehet megkülönböztetni. Az első csoport tagjai az oknyomozó, dokumentarista programokat kedvelik, valamint közel állnak hozzájuk azok vetélkedőműsorok, amelyek az észt megmozgatják, a morális krimik és a hírműsorok. Ők a dokumentarista igényűek. A második ízléscsoportot a tudományos-fantasztikus témák kedvelői alkotják, ez a csoport szinte kizárólag a misztikus, tudományos-fantasztikus vagy áldokumentarista, de megmagyarázhatatlan jelenségekkel foglalkozó műsorokat szeret nézni, mereven elutasítja a realitás világát. A vetélkedőket egyáltalán nem kedveli A harmadik csoportba a tradicionális romantikus

érdeklődésűek kerülnek. Őket főként a magyaros nosztalgia-műsorok és a romantikus filmek, illetve sorozatok érdeklik, de elutasítják az ismeretekre épülő vetélkedőket és a posztmodern blokk termékeit. A negyedik csoportot ennek megfelelően a posztmodern blokk alkotja, jórészt fiatalok tartoznak ide. Ők a legkevésbé válogatósak a műsorok terén, de két műsortípust mereven elutasítanak, az erkölcsi konfliktusokkal foglalkozó dokumentarista és fikciós műfajokat, illetve a magyaros nosztalgia-show-kat. Legjobban az infotainment jellegű, populáris ismereteket szórakoztató formában közvetítő fikciós műsorokat kedvelik.39 Bár az utolsó ízléscsoport is tartozhat a vetélkedők potenciális nézői közé, a második és a harmadik egyértelműen elutasítja, ezért az első ízléscsoportra kell támaszkodni. A dokumentarista érdeklődésűek számára lehetnek a vetélkedők vonzóak, ők képezik a célcsoportot. De lássuk, pontosan kiket

is takar az első ízléscsoport Az AGB felmérése 39 Bényei Judit: Az Alkonyzónától a Simpson családig Médiakutató 56 http://www.doksihu szerint a Legyen Ön is milliomos és a Multimilliomos nézőtáborának 70%-a volt idősebb 35 évnél, 41%-a nyugdíjas, mindössze 12%-a volt 18 évnél fiatalabb, 11%-a diák. „A társadalmi súlyukhoz képest kiemelkedően túlreprezentált csoportok a következők: községek, falvak lakói, 1-2 fős háztartásban élők, 60 év felettiek, nyugdíjasok, alacsony jövedelműek. A vetélkedőműsorok iránt legkevésbé érdeklődők: budapestiek, 4-5 fős háztartásban élők, vezető beosztásúak, vállalkozók, legmagasabb jövedelműek, 15-24 évesek, diplomások.”40 6.13 A célcsoport kiválasztása, új termék bevezetése Jól látható, hogy ha új terméket (új vetélkedőt) akar egy csatorna bevezetni, akkor elsősorban a fent említett nézőtáborra számíthat, olyan időpontban kell tehát elhelyezni a

vetélkedőt, hogy ezeknek a rétegeknek megfelelő legyen. Ugyanakkor, ahhoz, hogy igazán nagy sikert érhessen el egy műsor meg kellene nyerni olyan nézői csoportokat is, amelyek most meglehetősen alulreprezentáltak a nézőközönségben. Mivel a hirdetők szempontjából elsődleges a vásárlóképes, gazdaságilag aktív (18-49 éves) korosztály, az elsődleges cél az ebbe a korosztályba tartozók megnyerése lenne. Különösen a magasabb jövedelműek, vezető beosztásúak megnyerése jelenthetne növekedést. A diákok és gyermekek alulreprezentáltsága nem jelent ilyen problémát, gond viszont a nyugdíjasok túlreprezentáltsága, hiszen a nyugdíjasok nem képeznek vásárlóképes közönséget, ami ugyan jelenleg a gyermekekre és diákokra is igaz, de hosszabb távon gondolkodva, az ő arányuk növelése jó stratégia, mert a közeljövőben a jelenleg 15-24 éves korosztály is megjelenik gazdaságilag aktív piaci szereplőként. Az említett csoportok

alulreprezentáltságát valószínűsíthetően nem kizárólag az érdeklődés hiánya okozza, inkább más elfoglaltságaik miatt nem tudják figyelemmel kísérni a vetélkedőműsorokat. A délutáni vetélkedőműsorok esetében még inkább érezhető ez a tendencia, hiszen a gazdaságilag aktív emberek ilyenkor dolgoznak, a diákok és gyermekek pedig iskolában vannak. Igaz, hogy pl a Kapcsoltam esetében kifejezetten azoknak a megnyerését tervezte a csatorna, akik nosztalgiát éreztek a régen letűnt műsor iránt, ez a csoport pedig szükségszerűen az idősebb korosztály. Az este hét órakor vetített vetélkedőkre is igaz azonban, hogy túl korai időpontban vannak egy vezető beosztású dolgozó ember vagy egy különórákra járó diák esetében. Ezeknek a csoportoknak a megnyeréséhez tehát újra kellene gondolni a műsorstruktúrát, ami viszont más műsorok nézettségének a csökkenésével járhat. Sőt, magának a vetélkedőnek az 40 Ambrus

Mónika: Verseny a milliókért www.agbhu 57 http://www.doksihu össznézettsége is csökkenhet, ha más, későbbi időpontban kerül adásba. Ez történt a Legyen Ön is milliomossal is, amikor a megszokott idősávból átkerült késő estére. Ezért a vetélkedőműsorok számára a legkedvezőbb idősáv továbbra is a főműsoridő eleje, azaz a hétórás kezdés ideálisnak tűnik. A meglévő nézői csoportok megtartása mellett pedig elérendő cél, hogy más – jelenleg alulreprezentált – csoportok is jobban érdeklődjenek a vetélkedők iránt. 6.14 Versenyhelyzetelemzés Akár újonnan bevezetett, akár már régebben műsoron lévő vetélkedőket vizsgáljuk, fontos, hogy elemezzük a piaci versenykörnyezetet. A versenykörnyezetet ezúttal nem a csatornák vonatkozásában vizsgáljuk, hanem kizárólag a vetélkedőkre vetítve. A porteri versenystruktúra szerint az elemzésnél öt tényezőt kell figyelembe venni. Az új belépők

támadása, a szállítók alkupozíciója, a vevők alkupozíciója és a helyettesítő termékek és szolgáltatások befolyásolják a versenyt a már létező vállalatok között. 1. ábra: A porteri versenystruktúra 41 Az új belépők támadása A szállítók alkupozíciója Verseny a már létező vállalkozások között A vevők alkupozíciója A helyettesítő termékek 6.141 Az új belépők támadása Az új belépők támadása tehát nem új csatornák elindítását jelenti, hanem bármelyik csatornán egy új vetélkedő elindítását. Annál is inkább igaz ez, mert néhány fejezettel ezelőtt már láttuk, hogy azonos csatornán sugárzott vetélkedők is jelenthetnek konkurenciát egymásnak. Ezért nemcsak a csatornák egymás közötti versenyét érdemes vizsgálni, hanem a vetélkedőműsorok 41 Józsa László: Marketingstratégia 83.o 58 http://www.doksihu egymás közti harcát. Ebben a megközelítésben új belépőnek számít minden

újonnan elindított vetélkedő. Az új belépők fenyegetése elsősorban a belépési korlát nagyságától függ, ami vetélkedők esetében elég magas. A belépési korlát nagyságát többek között a tőkeszükséglet és a fogyasztó megnyerésének költségei határozzák meg, azt pedig a vetélkedők finanszírozásánál láthattuk, hogy nem kis befektetéssel jár egy új vetélkedő elindítása. Az új belépők fenyegetését meghatározó másik tényező a piacon lévő versenytársak reakciója, hogy azok hogyan reagálnak egy új belépőre. A reakció erősségére lehet következtetni a korábbi hasonló esetekből. Ilyen eset volt a Multimilliomos – Most vagy soha elindítása, amelyre egy igen erőteljes válaszlépés következett, a Legyen Ön is milliomos 25 millióról 40 millióra emelte az elérhető nyeremény összegét. Ebből arra következtethetünk, hogy a már piacon lévő vetélkedők erőteljesen fognak reagálni egy új belépőre, ezt a

hatást pedig csak erősíti az a tény, hogy a piac fejlődése korlátozott, az új vetélkedő csak egy másik kiszorításával, vagy visszaszorításával tud érvényesülni. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az új belépők fenyegetése nem mondható igazán erősnek, ennek egyrészt a magas belépési korlát az oka, másrészt a piacon lévők erőteljes reakciója. A jelenlegi helyzetben azonban nincs a piacon jelentős szereplő, ezért nem kell erőteljes reakciótól tartani, így csak a belépési korlát marad. A mostani körülmények között várható, hogy új vetélkedők kerülnek bevezetésre, mert a valóságshow-k újdonsága elmúlóban van, a nézőben pedig újra fel fog ébredni az igény a vetélkedőműsorok iránt, ez pedig azt is jelenti, hogy egy jó műsor megfelelő időben történő bevezetésével jelentős piaci előnyre lehet szert tenni. 6.142 A szállítók alkupozíciója Először is meg kell határozni, hogy az adott piacon kit

tekintünk szállítónak. Szállító egyrészt a műsor előállításában résztvevő minden cég, másrészt a jogtulajdonos, harmadrészt a műsorban megjelenő minden prominens személyiség. A jogtulajdonos van a legerősebb alkupozícióban, ő rendelkezik a műsor jogaival, ő adja a licencet, ha pedig magyar ötletről van szó, akkor neki kell fizetni az ötletért. Akármilyen ötletről van is szó, a jogtulajdonos dönthet arról, hogy ki és mennyiért készítheti el a vetélkedőt. Ezen a ponton a csatornákra kell vonatkoztatni az elemzést, mert bár a vetélkedők egymással is versenyeznek, a jogok szempontjából az a fontos, hogy melyik csatorna tűzheti a műsorára az adott játékot. A licencekért komoly verseny dúlhat a csatornák között, ez történt a főműsoridős vetélkedőműsorok megszűnését eredményező Big Brother esetében is. Mivel a csatornák – főleg a két nagy kereskedelmi adó – egymással versengve mindent megtesznek egy

sikerrel kecsegtető licenc megszerzéséért, a jogtulajdonos van döntési helyzetben, ő határozhatja meg 59 http://www.doksihu a feltételeket. Korántsem ilyen erős egy magyar ötlet birtokosának alkupozíciója, mivel a csatornák szívesebben vásárolnak a biztos siker ígéretével bíró licenceket, mint bizonytalan, még ki nem próbált ötleteket. Egy magyar ötlet birtokosának gyakran hosszan kell győzködnie a csatorna vezetőségét, hogy az ötlet megvalósuljon. A jogtulajdonosok közül tehát erős alkupozícióban vannak a licencjogok külföldi tulajdonosai, de gyenge pozícióban a magyar ötletek kitalálói. A következő szállítói csoportot a kivitelező produkciós cégek képezik. Ebbe a kategóriába tartoznak azok a szponzorok is, akik megjelenés fejében valamit szállítanak a műsornak. Ezt a csoportot megint lehet vetélkedők szerint vizsgálni, nemcsak csatornák szerint. Az ide tartozó vállalatok alkupozíciója meglehetősen gyenge,

mert a szállítók száma nagy, a megjelenés a szállítónak fontos, nem a vásárlónak és a potenciális szállítók szinte sorban állnak, hogy ők lehessenek a műsor szállítói. A harmadik szállítói csoportot a műsorban megjelenő ismert személyiségek alkotják. Ők a munkaerejüket bocsátják áruba, garantálva személyükkel egy műsor sikerét. Az ilyen ismert televíziós személyiségek, sztárok alkupozíciója igen erős, egyrészt azért mert a csatornák, és azon belül is a különböző műsorok versengenek a megjelenésükért, másrészt azért, mert viszonylag kevés olyan sztár van jelen a televíziózás világában, akinek a puszta megjelenése is biztosít bizonyos nézettséget a műsor számára. Mindemellett az adott műsornak fontos, hogy megnyerjen egy ilyen személyiséget. Meglehetősen ritkán fordul elő, hogy egy teljesen ismeretlen arccal vezetnek be egy vetélkedőt, így viszont elég szűk az a kör, amiből a kiválasztásnál

válogathatnak. 6.143 A vevők alkupozíciója Mint eddig is, itt is kétfelé kell osztani a vevők csoportját. A fogyasztókat egyrészt a nézők alkotják, másrészt a hirdetők. A nézők alkupozíciója minimális, nem szólhatnak bele, hogy mikor milyen műsort látnak, mindössze annyiban dönthetnek, hogy nézik-e a műsort, illetve azokban az esetekben van alkupozíciójuk, ha a műsor megtekintéséért fizetni kell. Magyarországon azonban még nem terjedt el a fizetős (pay-per-view) televíziózás, tehát a nézőnek nincs beleszólása a piaci szereplők versenyébe. A piaci versenyt ennek ellenére természetesen meghatározzák a nézői preferenciák is, de csak közvetve. A nézettség alakulása kihatással van a hirdetői viselkedésre, befolyásolva ezzel a hirdetők alkupozícióját is. A reklámozók piacán már sokkal erősebb a vállalatok alkupozíciója. Ennek az egyik oka az, hogy a reklámbevételek adják a vetélkedők – mint minden

televízióműsor – költségvetésében a bevételi oldal legjelentősebb tételét. Ez azt is jelenti, hogy a vetélkedő számára 60 http://www.doksihu elengedhetetlenül fontos, hogy a hirdetők nála reklámozzanak. Ennek a következménye, hogy a reklámozó magas elvárásokat támaszthat a műsorral szemben, hiszen alacsony nézettség mellett túl magasra szökik az egy főre eső reklámköltsége. Bizonyos szempontból ebbe a kategóriába sorolhatók a szponzorok is, bár ők egyaránt tartoznak a szállítók és a vevők közé. A médiatermékek esetében ez egy kétoldalú kapcsolat, nem lehet a szponzort egyértelműen a beszállítói vagy a vevői oldalhoz sorolni, hiszen valami olyat ad, ami létfontosságú a műsor számára, de ugyanakkor ez a beszállított termék vagy szolgáltatás nem más, mint a fizetség a műsorban megjelenő reklámért. A reklámozó alkupozícióját külön erősíti, hogy neki teljesen mindegy, hogy milyen műsorban hirdet, a

cél, hogy a reklám a lehető legnagyobb közönséget elérje, a hirdető számára tehát a termék majdnem teljesen differenciálatlan. Vannak természetesen olyan speciális műsorok, amelyek kedveznek bizonyos típusú hirdetőknek (pl. olajreklámok egy Forma-1 futam közvetítése előtt és után), de a vetélkedők nem mutatnak olyan speciális termékjellemzőket, amelyek külön hirdetői csoportot vonzanának. Ennek megfelelően a vetélkedőkben kb. ugyanolyan a hirdetések tematikus összetétele, mint bármilyen más főműsoridőben vetített programban. Ebből azonban az is következik, hogy a hirdetőnek nem az a fontos, hogy milyen jellegű műsorban jelenik meg, hanem az, hogy ez főműsoridőben történjen, és minél több potenciális fogyasztóhoz eljusson. A reklámozó tehát csak akkor hajlandó magas árat fizetni a megvásárolt reklámidőért, ha megtérülni látja a pénzét. Ez egyrészt növeli a versenyt a piacon lévő vetélkedők és a velük

egy időben más csatornán sugárzott műsorok között, másrészt hirdetők alkupozícióját is erősíti. 6.144 A helyettesítő termékek A helyettesítő termékek piaci jelenléte is növelheti a versenyt a vetélkedők között. A médiatermékeknek egészében véve ugyan nincsenek helyettesítő termékeik, de a médiatermékeken belül a vetélkedőknek lehetnek versenytársai. A helyettesítő termék lényege, hogy az eredeti termékhez hasonló tulajdonságokkal kell rendelkeznie, ugyanazokat a fogyasztói igényeket kell kielégíteni. Ez természetesen nem lehetséges maradéktalanul, mégis vannak olyan műsorok, amelyek a vetélkedők helyettesítő termékeként megállják a helyüket. Erre a legjobb példa a 2002 szeptemberében elindított Big Brother és a vele szembeállított Való Világ. A valóságshow-k, mint a vetélkedők helyettesítő termékei jelentek meg a piacon, ugyanabban az időben, amikor a vetélkedőket sugározták. Az eredmény ismert, a

valóságshow-k elsöpörték a vetélkedőműsorokat. Hogy miért lehetséges ez? A válasz nagyon egyszerű, ugyanazt a nézői igényt igyekeztek kielégíteni, de egy teljesen más módot választottak. Mint azt egy interjúban Vágó István is kifejtette a Legyen Ön is milliomosról „ez 61 http://www.doksihu egy olyan szappanopera, amelyben emberi sorsok alakulnak”.42 Mivel az újabb vetélkedőkben a játékosokat nem válogatják előre, mindenféle emberek bekerülhetnek, teljesen hétköznapiak, akikkel az átlagnéző tud azonosulni. Hasonló a helyzet a valóságshow-k esetében is, ahol szintén az a cél, hogy hétköznapi emberek élete, sorsa kerüljön bemutatásra. Bár a valóságshow-kban nincsenek kérdések, de vannak játékos feladatok, kiesők, szóval sok hasonlóságot mutatnak a vetélkedőkkel, ezért tudtak a vetélkedők helyettesítő termékeként megjelenni a piacon. 6.145 Verseny a már piacon lévők között A fent említett négy tényező

mindegyike befolyásolja a piacon lévő vetélkedők közötti versenyt, de a legfontosabb mégis az, hogy hány piaci szereplővel kell számolni, milyen az ágazat növekedési üteme, mekkora állandó költségekkel dolgoznak a piaci szereplők, mekkora a különbség a piacon megjelenő termékek között. A piaci szereplők száma és a termékek differenciáltsága szerint differenciált oligopóliumról beszélhetünk a vetélkedők piacán, hiszen viszonylag kevés szereplőt tudunk megkülönböztetni, a különböző vetélkedők azonban egyáltalán nem tekinthetők homogénnek, eltérő termékjellemzőkkel bírnak, tehát erőteljesen megkülönböztethetők. Az oligopol piacokon a belépési korlátok igen erősek, ezért alacsony az új belépők okozta fenyegetés szintje. Ugyanakkor a már a piacon lévők között igen erőteljes a verseny. Az erős verseny egyik oka az ágazat lassú növekedési üteme lehet A vetélkedők piacán ez különösen erőteljesen

érvényesül, mert a piac korlátozott. Ráadásul a médiatermékek esetében még az olyan terjeszkedési stratégiák sem működnek, mint a nemzetközi piacon való megjelenés, ennek ugyanis nyelvi korlátai vannak. Természetesen licencként el lehet adni a műsorokat külföldre is, de mivel a magyar piacon megjelenő vetélkedők többségét már licencként vásárolják a csatornák, azokkal sikert kizárólag a magyar piacon lehet elérni, további terjeszkedés nem lehetséges. Mivel Magyarországon a vetélkedők nézettsége elég magas szintet ért el, további növekedés nehezen érhető el, és a növekedés üteme szükségszerűen nagyon lassú. Ez erősíti a piaci szereplők közötti versenyt, csakúgy, mint a magas költségek. Az olyan piacokon, ahol a termékek előállításával kapcsolatos költségek magasak, a verseny is szükségszerűen nagyobb, mert minden piaci szereplő számára különösen fontos, hogy a befektetése megtérüljön, üzleti

sikereket érjen el. A verseny erősségét befolyásoló tényező a termékek közötti különbségek nagysága is. Minél nagyobb a különbség a piacon megjelenő termékek között, annál kisebb a verseny, hiszen a fogyasztók 42 Szappanopera élőben – Interjú Vágó István tévés személyiséggel Hetek 62 http://www.doksihu valamilyen speciális tulajdonság alapján választják ki a számukra megfelelő terméket. A vetélkedők ugyan differenciált termékeknek tekinthetők, egyes esetekben markáns különbségek vannak (pl. A leggyengébb láncszem és az Activity között), de a megkülönböztető jegyek ellenére sok a hasonlóság, nehéz a fogyasztó számára a választás. Ez az oka annak is, hogy a Legyen Ön is milliomos és a Multimilliomos – Most vagy soha egyidejű vetítése hosszabban tartó élesebb versenyt eredményezett, mint a Legyen Ön is milliomos és A leggyengébb láncszem szembeállítása. Míg az első esetben két szinte teljesen

azonos játékról beszélünk, addig a második esetben két markánsan eltérő vetélkedő áll egymással szemben, egy pozitív és egy negatív attitűdű műsor versenyez egymással. Ez utóbbi párharc jóval kisebb versenyt eredményezett, és ahogy A leggyengébb láncszem okozta meglepetés-hatás elmúlt, a nézettség is jelentősen visszaesett, vagyis a verseny eldőlt a Legyen Ön is milliomos javára. Összefoglalva azt mondhatjuk a piaci szereplők versenyéről, hogy a magas belépési korlátnak, az ágazat lassú növekedésének és a kevés piaci szereplőnek köszönhetően erőteljes verseny alakult ki. 6.15 Termékéletciklus A piaci versenyhelyzet áttekintése után vizsgáljuk meg az egyes termékek helyét a piacon. Bár elméleti síkon minden termékre igaz, hogy hat szakaszra osztható az életciklusa, a bevezetésre, az erőteljes fejlődésre, a turbulens versenyre, az érettségre, a hanyatlásra és a maradványkereslet fázisára, a gyakorlatban a

termékek a legváltozatosabb életgörbéket produkálják. A vetélkedők között szinte minden típusra találunk példát, sőt vannak egészen speciális esetek is, amelyek nem sorolhatók egyetlen tiszta típusba sem. A tiszta típusok közül említésre méltó A leggyengébb láncszem példája. Ez a vetélkedő Magyarországon a szeszély tipikus esetének bizonyult. A szeszély életgörbe lényege, hogy a kereslet hirtelen megugrik az új termék iránt, nagyon magasra emelkedik, de amilyen gyorsan eléri a sikerek csúcspontját, ugyanolyan gyorsan vissza is esik. Pontosan ez történt A leggyengébb láncszemmel, amikor az első adások nézettsége olyan kiemelkedően magas volt, hogy simán verte a Legyen Ön is milliomost, de a siker amilyen könnyen jött, olyan könnyen ment is, a nézőszám néhány hét elteltével drasztikusan visszaesett, a Legyen Ön is milliomos visszaszerezte egyértelmű vezető helyét, A leggyengébb láncszem nézettsége pedig

fokozatosan tovább csökkent. A katasztrófa életgörbéjét járta be a Multimilliomos – Most vagy soha. A vetélkedő életgörbéje ígéretesnek tűnt, hosszú ideig úgy látszott, hogy az ideális életgörbét fogja képviselni, azaz magas keresletre tart számot és ezt a szintet hosszan meg is tudja őrizni, de 63 http://www.doksihu mégsem ez történt. A katasztrófa akkor következett be, amikor a TV2 elindította A leggyengébb láncszemet, ami forradalmian új volt a Multimilliomoshoz képest, és a régi koncepció bukását hozta. A Kapcsoltam az újra bevezetett termék tipikus esetének bizonyult. A vetélkedő befejezte az első életciklusát, és megszűnt. Ezután hosszú évek teltek el, anélkül, hogy a vetélkedőt láthattuk volna, majd a TV2 vezetősége úgy döntött, hogy újra műsorra tűzi a játékot. A második próbálkozás ugyan korántsem bizonyult olyan sikeresnek, mint az első, másodszorra már nem a megszokott életgörbét futotta be

a műsor, a második ciklus sokkal inkább hasonlít az elvetélt termék életgörbéjére, mint az ideálisra. Ez azt jelenti, hogy a termék iránti kereslet viszonylag alacsony szinten állandósult, míg ideális életgörbe esetén a fogyasztói igénynek hosszan magas szinten kellett volna maradnia. Az első alkalommal nagyon népszerű volt a Kapcsoltam, és sokáig volt képernyőn, tehát az akkori életgörbe ideálisnak volt mondható, az újrabevezetés azonban nem igazolta az előzetes várakozásokat, és nem hozott elég magas nézettséget. Ennek ellenére nem tekinthető elvetélt terméknek az újrabevezetés után sem, mert bár alacsony szinten állandósult a nézettsége, de úgy tűnik a csatorna vezetősége ennél nem is várhatott sokkal többet, hiszen nem szüntették meg a műsort, ahogyan az a Kell egy csapattal történt. A Kell egy csapat pontosan az elvetélt termék életgörbéjét járta be. Bár az RTL Klub mindent megpróbált, a műsort több

különböző időpontban is kipróbálták, műsorvezetőként a csatorna egyik legnépszerűbb személyiségét szerződtették, a műsor hosszát is változtatták, a vetélkedő mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és csak alacsony nézettséget tudott elérni. Ezért szokatlanul hamar, alig néhány hónap után el is tűnt a piacról. Nehezebben sorolható kategóriákba a Legyen Ön is milliomos és az Activity. A Legyen Ön is milliomos életgörbéje ideálisnak indult, majd jött az első visszaesés a Multimilliomos – Most vagy soha megjelenésekor. Ekkor azonban nem következett be a katasztrófa, a terméket újrapozícionálták, a nyereményt 25 millióról 40 millióra emelték. Az újrapozícionálás sikeresnek bizonyult, a vetélkedő ismét az élre került, és életgörbéje megint ideálisnak tűnt, a változtatás után hosszú időre ismét magas szinten állandósult a nézettség. A következő visszaesést A leggyengébb láncszem okozta.

Ebben az esetben azonban még különösebb válaszlépésre sem volt szükség, mindössze a Legyen Ön is milliomos kezdési idejét kellett módosítani. Ezzel ismételten visszaállították a játékot az ideális görbére, bár ezt újrapozícionálásnak nem lehet nevezni, hiszen semmilyen lényegi változtatás nem történt. Az átmeneti visszaesés után a Legyen Ön is milliomos nézettsége újra magas szinten állapodott 64 http://www.doksihu meg és hosszú ideig nem is következett be újabb változás. A valóságshow-k bevezetése azonban már nemcsak átmeneti visszaesést jelentett, hanem katasztrófát, itt már semmilyen változtatás nem segített, hiába került a műsor új időpontba, hiába kezdtek tematikus játékokat játszani, ahol egyazon szakma képviselői jelentek meg játékosként, a vetélkedő lekerült az RTL Klub műsoráról. A Legyen Ön is milliomos tehát az ideális, az újrapozícionált termék és a katasztrófa életgörbéjének a

keverékét járta be. Az Activity is speciális eset. A játék bevezetése eleinte nem hozott igazán nagy sikereket, viszont az idő múlásával egyre nagyobb nézettségre tett szert. Külön érdekesség, hogy az Activity-re nem hatott katasztrófaként a Big Brother megjelenése, ellenkezőleg, a játék még növelni is tudta a nézőtáborát. Ehhez valószínűleg az is hozzásegítette, hogy a Legyen Ön is milliomos megszűnésével az Activity vált az egyetlen főműsoridőben sugárzott vetélkedővé. Úgy tűnik, mintha az Activity most érte volna el az érettség életfázisát, és teljesen normális életgörbét járna be, csak kicsit hosszúra nyúlt a bevezetés és a fejlődés időszaka. 6.16 Siker és bukás a BCG mátrix segítségével43 Az életgörbék mellett a BCG mátrix segítségével is jól nyomon követhetők az egyes vetélkedők által bejárt utak, sikerek és bukások. Ahhoz, hogy a vetélkedők útját nyomon tudjuk követni nem is elég

egyetlen mátrixot felrajzolni, hiszen egy mátrixba csak az egy időben a piacon lévő versenytársakat lehet bejelölni. Mivel azonban a piaci szereplők száma túlságosan gyakran változott, nehéz lenne minden fázist pontosan elemezni, ezért kizárólag a legfontosabb vetélkedőkre szorítkozva végzem el az elemzést. Két időszakot különböztetek meg, az egyik az a periódus, amikor a Legyen Ön is milliomos és a Multimilliomos – Most vagy soha volt a két legfontosabb szereplő, a másik az az időszak, amikor a Multimilliomos helyét A leggyengébb láncszem vette át. 6.161 Milliós vetélkedők versenye Az első vizsgált időszakban tehát a két magas nyereményeket kínáló vetélkedő uralta a piacot, magas Csillagok Kérdőjelek mellettük pedig olyan vetélkedők voltak jelen, mint az Activity, a Kapcsoltam, illetve A leggyengébb láncszem. Ez a periódus 2001. őszétől 2002 januárjáig tartott, amikor a 3 4 Multimilliomos megszűnt. Az alábbi ábra a

2001 szeptember-októberi állapotot tükrözi, Piaci amikor az Activity, A leggyengébb láncszem és a Kapcsoltam bevezetésre került. növekedési ütem tehenek Döglött kutyák 2. ábra: BCG mátrixFejős 2001. ősz 5 43 Józsa László: Marketingstratégia, 118.o 1 2 alacsony 65 magas Relatív piaci részesedés alacsony http://www.doksihu Bár az ábra nincs számszerűsítve, csak a játékok egymáshoz való viszonyát tükrözi, jól látható, hogy mind a Legyen Ön is milliomos (1), mind a Multimilliomos – Most vagy soha (2) fejős tehénként szerepel a mátrixban, azaz magas piaci részesedést tudnak magukénak, de a növekedésük üteme minimális. A leggyengébb láncszem (3) ezidőtájt sztárnak számított, hirtelen magas piaci részesedésre tett szert, de a növekedési üteme is magas volt, igaz ez a tendencia nem tartott sokáig. Az Activity (4) kérdőjel volt, a részesedése alacsony volt, de frissen bevezetett vetélkedőként jó ütemben

növekedett. A Kapcsoltamról (5) azonban azt sem lehetett elmondani, hogy magas növekedést produkált volna, az alacsony piaci részesedéshez nem túl magas növekedési ütem társult, ezzel a döglött kutya és a kérdőjel határán helyezkedett el. Az ábrában lévő nyilak a szeptembertől januárig bekövetkező változást mutatják. Januárra a Multimilliomosból döglött kutya lett, elvesztette a magas piaci részesedését, ezért a csatorna vezetői a megszüntetés mellett döntöttek. A leggyengébb láncszem a csillag és a fejős tehén határára került, a növekedési üteme lelassult, de a piaci részesedése továbbra is magas maradt. Az Activity piaci részesedése valamelyest nőtt, ezzel közelebb került hozzá, hogy sztárrá váljon. A Kapcsoltam és a Legyen Ön is milliomos esetében különösebb változás nem következett be. 6.162 Melyik a leggyengébb láncszem? A következő ábra a 2002. tavaszára kialakult állapotot tükrözi, ekkor már nem

volt Multimilliomos, viszont bevezették a Kell egy csapatot is. 3. ábra: BCG mátrix 2002 tavasz magas Csillagok Kérdőjelek 4 Piaci növekedési ütem 3 Fejős tehenek Döglött kutyák 5 2 1 alacsony magas Relatív piaci részesedés 66 alacsony http://www.doksihu A Kell egy csapat (2) nem bizonyult sikeres vetélkedőnek, döglött kutya lett, nem ért el sem magas piaci részesedést, sem magas növekedési ütemet. A Kapcsoltamnak (5) sem sikerült elmozdulnia a döglött kutyák közül, bár csekély mértékben növelni tudta a részesedését. A Legyen Ön is milliomos (1) pozíciója megerősödött, mint fejős tehén, bár minimális növekedést tudhatott csak magáénak, a piaci részesedése ennek a vetélkedőnek volt a legmagasabb. Az előző vizsgálathoz képest a legszembetűnőbb változás A leggyengébb láncszem (3) helyzetében következett be. A növekedési üteme nemhogy lecsökkent, egyenesen negatívba fordult, és a piaci részesedése is

jelentősen lecsökkent. Ezzel csillagból döglött kutyává vált, aminek az lett a következménye, hogy a TV2 a megszüntetés mellett döntött. Az Activity (4) helyzete azonban pozitív irányban változott, kérdőjelből csillaggá vált, megnőtt a piaci részesedése és fenn tudta tartani a magas növekedési ütemet. A nyilak a 2002. tavasza óta bekövetkezett változásokat jelentik, az azóta megszűnt vetélkedők pedig pirossal vannak jelölve. A leggyengébb láncszem tehát megszűnt, akárcsak a Kell egy csapat, ami el sem tudott mozdulni a döglött kutyák közül. A Legyen Ön is milliomos is erre a sorsra jutott, bár a relatív piaci részesedése nem csökkent le, a vetélkedőkön belül továbbra is magas maradt a részesedése, a növekedési üteme azonban negatívba fordult. A megszűnés itt nem a vetélkedők piacán elfoglalt helyzetének változásából következett, a Legyen Ön is milliomos külső behatásra szűnt meg a valóságshow-k

áldozatává vált. Az Activity volt az egyetlen olyan műsor, ami sikert könyvelhetett el. Bár a növekedési üteme lecsökkent, de ez magas piaci részesedéssel párosult, az is előfordult, hogy jobb nézettségi mutatókat produkált, mint a Legyen Ön is milliomos. Ezzel a változással az Activity fejős tehénné vált 6.2 Médiaelemzés Marketingszempontból ugyan igaz, hogy a vetélkedőket is úgy kell tekinteni, mint bármilyen más terméket, de nem szabad elfelejteni, hogy médiatermékekről van szó, a marketingszempontokon kívül médiavonatkozásban is vizsgálni kell őket. A média szerepe öt nagyobb csoportra bontható, a tájékoztatásra, a vitára, eszmecserére, a szocializációra, a kultúraformálásra, oktatásra és a szórakoztatásra. Természetesen nem kell minden egyes médiaterméknek mind az öt funkciónak megfelelni, de minden műsorra igaz, hogy az öt közül legalább egynek megfelel. A vetélkedők a szórakoztatást és az

oktatást, kultúraformálást tűzték ki célul. 67 http://www.doksihu 6.21 Kultúraformáló szerep Az oktatás, kultúraformálás csak a kvízjellegű vetélkedők sajátja, a game típusú vetélkedők csak szórakoztatni akarják a nagyközönséget. Az olyan játékok, mint az Activity nem közvetítenek ismereteket, ellentétben a Legyen Ön is milliomossal vagy a Multimilliomossal. Egy műveltségi vetélkedő, egy kvízjáték lényege, hogy tudásanyagot kérnek benne számon, egyre nehezedő kérdésekre kell válaszolni. A különböző nehézségű kérdések és az azokra adott válaszok növelhetik a nézők tudásanyagát, feleleveníthetik a már elfelejtettnek hitt tudásukat. Vágó István azonban csak az utóbbi szerepet ismeri el Arra a kérdésre, hogy lehete egy vetélkedőnek kultúraformáló szerepe a következőt válaszolta: „Kultúraformáló? Az talán túlzás. Én azt mondom, hogy kultúra-karbantartó szerepe lehet Én soha nem szeretem azt

hallani, hogy egy műveltségi vetélkedőn az ember műveltséget szerez. Úgy ragadnám meg inkább, hogy szinten tart, asszociáltat, újrarendezi az összefüggéseket, az adatokat az ember fejében, és esetleg igényt teremt, de kultúrát azt nem.”44 Bár abban Vágó úrnak igaza van, hogy igazi, használható, sokoldalú műveltséget nem lehet vetélkedők nézésével szerezni, azt vitatom, hogy csak a már meglévő ismeretek újrarendezésére, karbantartására lenne alkalmas egy kvíz. Különösen az olyan játékokban, mint a Legyen Ön is milliomos vagy a Multimilliomos, ahol a versenyzőnek korlátlan mennyiségű idő áll rendelkezésre a válaszadáshoz, ahol a játékos hosszantartó beszélgetést folytathat a műsorvezetővel az adott kérdésről, sok olyan információ elhangozhat, ami újdonság a néző számára, még akkor is, ha esetleg tudja a helyes választ. Ez, ha kultúrateremtésnek nem is nevezhető, de kultúraformálásnak,

ismeretbővítésnek igen. A leggyengébb láncszem már aligha tölti be a kultúraformáló funkciót, bár ismeretanyagot kér számon, a kérdések olyan gyorsan záporoznak, hogy a nézőnek nincs ideje felfogni a hallott új információkat, kevéssé valószínű, hogy bármit is tanul a vetélkedőből. Az csak tovább rontja a helyzetet, hogy a kérdések jelentős része nem is műveltséget kér számon, olyan egyszerű dolgokat kérdeznek, amire mindenki tudja a választ, csak az a kérdés, hogy ilyen feszült helyzetben a másodpercek töredéke alatt is képes-e felelni. A leggyengébb láncszemnek kifejezetten negatív hatásai is lehetnek, az agresszív stílus csak még jobban elidegeníti egymástól az embereket az amúgy is érzéketlen és rohanó világunkban. Ha lehet így fogalmazni, akkor ez a műsor nem a szocializációt segíti, inkább az antiszocializációt. Szocializáló hatása inkább az olyan vetélkedőknek van, amelyek a társadalom által

pozitívnak ítélt normákat, értékeket közvetítik, ilyen, pl. a Kell egy csapat, amely az egyéni, minden áron történő érvényesülés helyett a 68 http://www.doksihu csapatszellemet, a közösségért tett erőfeszítést jutalmazza. Kultúraformáló szerepet a Kapcsoltamnak is csak nagyon óvatosan lehet tulajdonítani, mivel ez nem műveltségi vetélkedő. A Kapcsoltam inkább egy logikai játék, amiben ismeretszerzésre nincs mód, viszont a logikai érzéket fejlesztheti, tehát ha tudásanyagot nem is ad, készségfejlesztésre alkalmas. 6.22 Szórakoztató funkció A kultúraformálásnál, oktatásnál, szocializációnál sokkal fontosabb a vetélkedők által betöltött szórakoztató szerep. Azzal, hogy a kereskedelmi csatornák tűzték műsorra a főműsoridőben képernyőre kerülő vetélkedőket az egyensúly még jobban felborult. A kvízjátékok közszolgálati tematikájúak, és tudásanyagot kéne számon kérniük, mégis mostanában a

szórakoztatás került előtérbe. Ahogy Vágó István fogalmaz: „Ha az ember jó magvas vetélkedőt akar csinálni, akkor az a feladat, hogy tartalmában közszolgálatit, formájában kereskedelmit produkáljon. Csillogjon-villogjon, nagyobb pénznyereményekkel kicsit harsány is legyen.”45 Ez a kereskedelmi külső azonban sokszor a kérdések rovására megy, és a vetélkedő szellemi színvonalát felülbírálja az üzleti érdek. A nézettségért mindenre hajlandóak a csatornák, és a vetélkedőkben is igyekeznek olyan kérdéseket feltenni, hogy a nézők nagy részének érdeklődésére számot tartson, a csillogó külső, magas nyeremények elnyomják a színvonalat. A szórakoztató érték ettől nem növekszik, viszont elveszik az, ami egy műveltségi vetélkedő, egy kvíz lényege, a tudás. Vágó úr szavaival élve: „Nem úgy kell engedményeket tenni a vetélkedőben, hogy tematikusan szállunk alá. Úgy kell a műsort kitalálni, hogy azok

számára is érdekes legyen, akik nem különösebben tudnak hozzászólni a téma lényegéhez. A Mindent vagy semmit talán sikeresnek volt nevezhető a TV2-n De szerintem keveseket érdekelt, hogy konkrét kérdésre mi a konkrét válasz.”46 Nos, talán valóban keveseket érdekelt a konkrét válasz, de azok a nézők sem fordultak el a játéktól, akik mégiscsak úgy gondolták, hogy a műveltségi vetélkedők figyelemmel kísérése jó hatással van az ő kultúrájukra, műveltségükre. A profi játékosok aggódnak, a kereskedelmi tévék vetélkedői infantilizálódnak, már nincs szükség okos és művelt emberekre, ahhoz hogy egy műveltségi vetélkedőnek kikiáltott játék népszerű legyen. Csak az nem biztos, hogy ez így van jól. A műveltségi vetélkedőnek, a kvíznek az lenne a feladata, hogy a szórakoztatás mellett műveltséget is közvetítsen. A maradéktalan szórakoztatásra ott vannak az olyan game 44 Szappanopera élőben Interjú Vágó

István tévés személyiséggel, Hetek Bóta Gábor: Nézettség és nézetkülönbségek www.magyarhirlaphu 46 Bóta Gábor: Nézettség és nézetkülönbségek www.magyarhirlaphu 45 69 http://www.doksihu típusú vetélkedők, mint az Activity, vagy a Ki vagyok én?. Igaz ez utóbbi már megszűnt, de az Activity jelenleg is látható a TV2 műsorán. Ezeknek a játékoknak az egyetlen célja, hogy kikapcsolódást nyújtsanak esténként, és mosolyt csaljanak a néző arcára, nem is annyira vetélkedők, mint inkább show-műsorok. Ezektől senki sem vár tudást, kultúrát, a szórakoztatás a cél, és ezt a feladatukat maradéktalanul el is látják. Természetesen a műveltségi vetélkedőknek sem célja, hogy unalmasak legyenek és kizárólag zsenik értsék, hiszen éppen ez volt a baj az IQ Casinoval – a pénzügyi nehézségek mellett. Ugyanakkor meg kellene találni az egyensúlyt a színvonalas kérdések és az érdekfeszítő műsorforma között, hiszen ez

lehet a műveltségi vetélkedők egyetlen esélye arra, hogy ne váljanak a kereskedelmi televíziózás és a profithajhászás áldozatává. 6.23 A valóságshow-k és a vetélkedők Ezt az egyensúlyt azonban nem találták meg, a kereskedelmi televíziók kínálatából eltűntek a műveltségi vetélkedők. Győzött a piac, a műveltségi vetélkedőket világszerte felváltották a valóságshow-k. Néhány országban, mint pl Hollandiában vagy Németországban a folyamat előbb kezdődött, mint hazánkban és az egyensúly lassan visszaállni látszik. Úgy tűnik, hamarosan Magyarországon is megszűnik a valóságshow-k egyeduralma, nézettségük fokozatosan csökken, ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy 2002. szeptemberében bombaként robbant be a magyar televíziózásba a Big Brother és a vele szemben konkurenciaként elindított Való Világ. Nem lenne szükségszerű, hogy a reality műfaj elsöpörje a kultúrát, nálunk mégis ez történt. Az ok

abban rejlik, hogy míg Nyugat-Európában általában kisebb csatornák tűzték műsorra a Big Brothert, azzal a céllal, hogy nagyobb népszerűségre tegyenek szert általa, addig Magyarországon a TV2 vette meg a licencet, így a két nagy versengő kereskedelmi csatorna közül az egyik kezdte sugározni a világon mindenütt kiemelkedő nézettséget hozó műsort. Ennek hatására Magyarországon egyedülálló helyzet jött létre, az RTL Klubnak, ha nem akart lemaradni a versenytárstól nem maradt más választása, mint elindítani egy konkurens valóságshow-t. A helyzet azért egyedülálló, mert más országokban nem volt konkurenciája a Big Brothernek, a többi csatorna megtartotta a megszokott műsorstruktúrát. Így nem kellett eltűnnie a vetélkedőknek, azokat továbbra is vetítették, legfeljebb a Big Brother idejére lecsökkent a nézettségük. Ez azonban nemcsak a vetélkedőkre volt igaz, hanem minden más műsorra is, ami a Big Brother idejében került

adásba. A siker könnyen jött, könnyen ment, ahogy a nézők elkezdték megunni a kukkolást, visszaállt a normális rend, a csatornák közötti erőviszonyok visszarendeződtek. A vetélkedőknek már csak azért sem kellett eltűnnie a Big Brother idejére, mert azokat általában 70 http://www.doksihu a nagyobb kereskedelmi adók sugározták, míg a valóságshow-t a kitörni készülő kisebb csatornák. Ezek a kisebb csatornák a Big Brother-láz elmúltával visszasüllyedtek az eredeti helyzetükbe, esetleg még kevesebben nézték őket, mint reality műfaj bevezetése előtt, a „nagyok” visszaszerezték vezető pozíciójukat, és nyugodtan vetíthették a már megszokott, bevált műsorszámokat. Magyarországon azért volt a helyzet sajátságos, mert ugyanazok a csatornák kezdtek valóságshow-kat vetíteni, amelyek addig a vetélkedőket is versenyeztették. A Big Brother bevezetése előtt már próbálkozott egy kisebb csatorna a Viasat3 reality show

elindításával, a Bár című műsor a csatorna átlagnézettségéhez képest jó eredményeket is produkált, ez azonban nem befolyásolta a két nagy adó versenyét, nem változtatta meg azok műsorstruktúráját. Ennek kellett volna történni a Big Brother esetében is, ha nálunk is a Nyugat-Európában már megszokottá vált forgatókönyv érvényesül. Azzal azonban, hogy a két nagy konkurens kereskedelmi csatorna – a világon páratlan módon – egyszerre kezdett valóságshow-kat vetíteni, a reality műfajnak egyszerűen nem maradt alternatívája. Az egymással versengő csatornák műsoráról eltűntek a közszolgálati szempontból is értékes műsorok, a valóságshow-k egyre nagyobb és fontosabb helyet követeltek maguknak a műsorszerkezetben. A minőségi műsorkészítést felváltotta a kukkolás, a műveltségi vetélkedőket megszüntették. Nagy kérdés, rendjén van-e ez így Gazdasági szempontból nézve mindenképpen. A valóságshow-k újra

versenyképes pozícióba hozták a lecsúszóban lévő TV2-t, az RTL Klubnak pedig mindent el kellett követnie, hogy megőrizze piacvezető szerepét. A valóságshow-kat és szereplőiket hihetetlenül nagy népszerűség övezi, és amíg profitot hoznak, addig gazdasági szempontból minden rendben van. Mégis van valami probléma. A televíziónak – még a kereskedelmieknek is – az is feladata lenne, hogy színvonalas műsorokkal szórakoztassa a nagyközönséget, és minden társadalmi réteg igényeit kielégítse. 6.24 Társadalmi igény Ezek után már csak az a kérdés, hogy mégis mire van igénye a társadalomnak. Mint minden ágazatban, a televíziózásban is divathullámok váltják egymást. Voltak időszakok, amikor a nézők színvonalas filmeket akartak, voltak, amikor sorozatokat és szappanoperákat, voltak, amikor vetélkedőket, és most úgy tűnik valóságshow-kat akarnak. A vetélkedők iránti igény is változó, ha túl sok vetélkedőt látnak az

emberek, egy idő után úgy érzik, elegük van belőle, nem akarnak kérdéseket és válaszokat hallani, mindegy mi jön, csak valami más legyen. Ugyanez történt a vetélkedők virágzása előtt a szappanoperákkal. Bármennyire népszerűek 71 http://www.doksihu voltak, eljött az idő, amikor a nézők már nem bánták, ha mást is láthatnak, mint dél-amerikai sorozatokat, amiben családi drámák rajzolódnak ki. A különbség csak annyi, hogy a szappanoperák műfaja nem szűnt meg, nem volt olyan időszak, amikor ne lehetett volna valamilyen sorozatot látni. A számuk lecsökkent, már nem ezek tették ki a műsoridő jelentős részét, de a vetélkedők térhódítása nem járt együtt a sorozatok megszűnésével. Szigorúan véve a vetélkedőket sem tudták teljesen kiszorítani a valóságshow-k, de csak a game típusú Activity maradt meg, és a logikára építő Kapcsoltam, meg az olyan telefonos vetélkedők, amik a legcsekélyebb műveltséget sem

igénylik, kifejezetten játékosak, úgy vannak elkészítve, hogy olyanoknak szóljanak, akik otthon tartózkodnak délelőtt, tehát főként nyugdíjasoknak, kismamáknak, és nem utolsósorban gyerekeknek. Mivel gyerekek jelentkezésére is számítanak, a kérdések – ha egyáltalán vannak, és a játék nem csak a szerencsén múlik – nem lehetnek olyan színvonalasak, mint egy főműsoridőben sugárzott vetélkedőben. A műveltségi vetélkedők kora leáldozott. Vágó István szavaival élve „vannak korok, korszakok, periódusok, amikor az okos ember idegesítő. Akkor eltűnik a képernyőről, és ha sokáig nincs, akkor megint feltámad iránta az igény.”47 Mostanában a valóságshow-k nem a művelt, okos emberek bemutatására törekszenek, hanem a teljesen hétköznapi átlagos embereket keresik, ilyen átlagos emberek mindennapi életét és érzéseit kívánják megjeleníteni. Ezeknek a műsoroknak semmilyen intellektuális vonatkozása nincs, sőt sok

esetben éppen a műveletlenséget jelenítik meg. Ennek Németország volt a legkiemelkedőbb példája, ahol pillanatok alatt óriási sztárrá vált a Big Brother egy félelmetesen műveletlen szereplője. Magyarországon ugyan erre nem volt ilyen jellegzetes példa, de a valóságshow-k szereplői nálunk sem kiemelkedően intelligens és művelt emberek. A kérdés csak az, valóban megszűnt-e az igény a műveltség iránt. A Legyen Ön is milliomos nézettsége mindenestre nem ezt mutatta. Nem az okos emberek és a műveltségi vetélkedők iránti igény szűnt meg, a reality műfaj iránti érdeklődés nőtt meg, az pedig csak szerencsétlen véletlen, hogy a kukkolás pont a műveltségi vetélkedőket söpörte el. Hogy mennyire nem szűnt meg az igény azt nagyon jól mutatja, hogy az MTV felismerte, mi hiányzik a televíziós műsorkínálatból és megkezdte a Hoztam egy milliót című vetélkedősorozatot, ami hagyományos műveltségi vetélkedőnek tekinthető. A

valóságshow-őrület végéhez közeledve az RTL Klub is bemutatta 2003. áprilisában az IQ, az ország tesztje című műsort, ami a világon mindenütt óriási nézettséget hozott, ahol műsorra tűzték. 47 Szappanopera élőben Interjú Vágó István tévés személyiséggel, Hetek 72 http://www.doksihu 6.25 Jövőbeni kilátások Ezek a próbálkozások előrevetítik a jövőt. Semmilyen műsor népszerűsége sem tarthat örökké, előbb vagy utóbb a nézők rá fognak unni a valóságshow-k által meghatározott, új típusú műsorrendre. Ennek a jelei már most is mutatkoznak, a TV2 nézettsége ismét visszaesett, már korántsem olyan népszerű a Big Brother, mint a műsor elindításakor. A valóságshow-k nézőszámának csökkenésével párhuzamosan egyre jobb mutatókat produkál a közszolgálati MTV, köszönhetően az új koncepció szerint megvalósuló, igényes, színvonalas struktúrának. A valóságshow-őrület nem fog a végtelenségig

tartani, és – ahogy egyszerre is kezdték – valószínűleg egyszerre fogják abbahagyni a kereskedelmi csatornák. Hogy mi jön a valóságshow-k után, az a jövő titka, de az már most látszik, hogy a csatornák tudatosan törekszenek új műsorok felépítésére, megszerettetésére, ilyen pl. a TV2-n elindított Szulák Andrea show. A reality műfaj leáldozásával valószínűleg vissza fognak térni a képernyőre a vetélkedők is, hiszen túl jó nézettségi mutatókkal rendelkeztek, túl nagy közönséget vonzottak ahhoz, hogy a kereskedelmi csatornák kiengedjék a kezükből ezt a műfajt. Ha ezt tennék, az MTV-nek juttatnák azokat a nézőket, akik továbbra is szeretnének vetélkedőket látni. Bár tágabb értelemben a Big Brother és a Való Világ is vetélkedő, hiszen a végén nagyobb összeget lehet nyerni, és a játékosok egymás ellen küzdenek a pénzért, egymást szavazzák ki, mégsem tekinthetők a hagyományos értelemben vetélkedőknek.

Ugyanakkor azért is tudták felváltani a vetélkedőket, mert bizonyos szempontból hasonlítanak rájuk, különösen az olyan – amúgy is reality stílusú – vetélkedőkre, mint A leggyengébb láncszem. Nem sok különbség van a mindig mindenhol figyelő, érzéketlen és szigorú Big Brother és Máté Krisztina kegyetlen boszorkányalakja között. A játékosok ugyanúgy egymás ellen játszanak, a pénzt végül csak egyvalaki viheti haza, a többiek pedig üres kézzel, esetleg megszégyenítve távoznak. Az egyetlen lényegi különbség az, hogy míg A leggyengébb láncszem arra törekedett, hogy a reality műfajt elbújtassa a műveltségi vetélkedő látszata mögé, addig a Big Brother és a Való Világ nyíltan vállalja, hogy valóságshow-t készít. A leggyengébb láncszem gyorsan megbukott, a valóságshow-k hihetetlen sikereket hoztak, ez azonban nem azt jelenti, hogy az emberek elfordultak a műveltségi vetélkedőktől és a reality műfaj jobban

érdekli őket, inkább azt mutatja, hogy nem szeretik a két műfaj keveredését. Ha műveltségi vetélkedőt néznek, akkor az legyen igazi kvíz, ha pedig valóságshow-t, akkor az ne tűnjön vetélkedőnek. Úgy tűnik, van igény a műveltségi vetélkedőkre is, kérdés csak, hogy hogyan lesznek képesek a kereskedelmi csatornák a valóságshow-k után visszatérni a színvonalas műsorkészítéshez. 73 http://www.doksihu Ez valószínűleg nem lesz egyszerű. „A legnagyobb baj, hogy az idő haladtával a nézők érdeklődése is átalakul, hozzáedződnek a minimális színvonalhoz, másrészt a tévétársaságoktól eligazolnak azok a szakemberek, akik még tudják, mit kell csinálni, hogy néző is legyen meg színvonal is.”48 Az eligazolások főleg a TV2-t jellemzik, a csatorna fiatalítási törekvéseinek következtében sok szakember szerződött az MTV-hez. Az új stratégia, a szakembergárda fellendülést hozhat a közszolgálati csatornának

is, az talán felzárkózhat a kereskedelmi televíziók mellé. A vetélkedők talán vissza fognak kerülni a kereskedelmi csatornák műsorára is, és visszaáll az egyensúly. 48 Almási Miklós: Búcsú a minőségtől? A BBC is enged a piacnak, Népszabadság 74 http://www.doksihu 7. Konklúzió Mind a kutatás, mind a részletes média- és marketingelemzés azt az eredményt adta, hogy a vetélkedők piacán jelenleg túlságosan kevés szereplő jelenik meg, és a nézőkben kialakult az igény, hogy újra színvonalas vetélkedőműsorokat láthassanak. A megkérdezettek 58%-a szívesen nézne újra olyan vetélkedőt, amit valamiért levettek a műsorról, a valóságshow-k lassan kezdenek unalmassá válni, a nézők újra minőségi műsorokat akarnak, és a marketingszempontból is üdvös lenne egy új piaci szereplő megjelenése. Az MTV már felismerte ezt, és el is indította az új vetélkedőket. Hogy ezek milyen sikereket fognak elérni, az csak néhány

hónap múltán fog kiderülni. Itt lenne azonban az ideje, hogy a kereskedelmi csatornák is reagáljanak a piaci igényekre, és újra műsorra tűzzenek néhány vetélkedőt. A TV2-n ugyan jelenleg is fut az Activity és a Kapcsoltam, azonban ezek egyike sem műveltségi vetélkedő. Hiány pedig éppen ezen a területen keletkezett Az már most is jól látszik, hogy az MTV három új műsora közül a Hoztam egy milliót a legsikeresebb, hiszen ez pótol hiányt. A Repülj most és a Prézli inkább szórakoztató jellegű, a Hoztam egy milliót azonban igazi hagyományos műveltségi vetélkedő. Átütő sikert viszont valószínűleg ez a műsor sem fog elérni, mert az MTV átlagos megítélése még mindig jóval elmarad a kereskedelmi csatornákétól. A TV2-nek és az RTL Klubnak tehát egyaránt számításba kell vennie egy új vetélkedőműsor elindításának lehetőségét. Ekkor azonban felmerül a nagy kérdés, milyen vetélkedőt is indítson a csatorna.

Mindenképpen műveltségi vetélkedőre lenne szükség, hiszen szórakoztatás céljából ott az Activity, ami jelenleg is népszerű. Műsorvezetőnek olyan embert kell keresni, aki meg tudja nyerni a nézőket. Mivel Vitray Tamást most az MTV foglalkoztatja, Szulák Andrea pedig az Activity háziasszonya, a legkézenfekvőbbnek az a megoldás tűnik, hogy Vágó Istvánnak kell új műsort csinálni, hiszen ő a legnépszerűbb műsorvezető és az igazán népszerűek közül ő az egyetlen, akinek pillanatnyilag nincs műsora. De milyen műsort vezessen? A legésszerűbbnek az a megoldás látszik, hogy újra műsorra kell tűzni a Legyen Ön is milliomost, hiszen ez a vetélkedő az emberek kedvence, ezt hiányolják a legtöbben, és különösebb befektetést sem jelentene. A nézőket nem zavarja, hogy külföldi licencműsort látnak, és jelen helyzetben a csatornának is kifizetődőbb lenne, mint akár új magyar ötletet fejleszteni, akár új licencet vásárolni.

Újra reklámozni kéne ugyan a Legyen Ön is milliomost, de mivel nem volt nagyon hosszú a kihagyás, nem okozna különösebb gondot az újrabevezetés. Annál is inkább, hiszen hivatalosan nem is szűnt meg a műsor, csak szüneteltetik. 75 http://www.doksihu A Legyen Ön is milliomos és a Hoztam egy milliót mellett már nem is kéne harmadik műveltségi vetélkedő, a TV2-nek inkább a jól bevált, szintén sokak által visszavárt Szerencsekereket kellene újraindítania. Ezzel a két csatorna nem is jelentene egymásnak igazi konkurenciát, mert általában eléggé elkülönül azon vetélkedőnézők tábora, akik kvíz és akik game típusú játékokat szeretnének látni. A piac ilyen jellegű felosztása mindkét kereskedelmi csatornának új – visszaszerzett – nézőket hozhatna, azokat a nézőket, akik a valóságshow-k terjedése óta, kevesebb időt töltenek a képernyő előtt és televízió helyett más szabadidős tevékenység után néztek. Persze,

ha újraindul a Legyen Ön is milliomos és a Szerencsekerék, akkor is megmarad a bevezetőben felvetett kérdés: mi lesz a magyar ötletekkel, van-e esélye egy magyar játéknak, arra, hogy jó piaci pozícióra tegyen szert és azt tartósan magáénak tudja. A válasz úgy tűnik, igen. Az Activity népszerűségén nem sokat változtatna az sem, ha régi, kedvelt műsorok indulnának újra. Természetesen nem lehet pusztán magyar ötletekben gondolkodni, de a nemzetközileg elismert licencműsorok mellett nagyon jól megférnek a saját ötletek, és amennyiben színvonalas műsorok készülnek itthon, azok is ugyanolyan népszerűek lehetnek, mint a külföldi licencek alapján készülők. A sikeres magyar műsorokat viszont jobban kellene kommunikálni a nagyközönség felé, hogy az Activity nézői tudják is, hogy magyar ötlet alapján készült vetélkedőt látnak, mert úgy látszik, hogy ez sokaknak fontos lenne. Mégis, nem is tudják, hogy vannak sikeres hazai

kezdeményezések. A magyar vetélkedőpiac jövője szempontjából elengedhetetlen, hogy továbbra is megmaradjanak ezek a műsorok, de természetesen ugyanilyen fontos, – különösen globalizálódó világunkban – hogy a nemzetközi trendekhez igazodva, nálunk is jelen legyenek az olyan műsorok, amelyek meghódították a világot. Hogy pontosan mit tartogat a jövő, senki sem tudhatja. De jó lenne, ha a nézők újra minőségi műsorokat láthatnának és a televízióból ismét tudást, ismereteket sajátíthatnának el, vagy a már meglévő műveltségüket tudnák karbantartani. A reality műfaj ideje a világ nagy részén lejárt, lassan nálunk is a végéhez közeledik, itt az ideje, hogy visszatérjünk a színvonalas szórakoztatáshoz. Ennek egyik módja lehet a vetélkedők újrabevezetése. A verseny ezúttal talán nem lesz olyan éles, mint amikor virágkorukat élték a kvízshow-k, és talán az MTV is fel tud zárkózni a két nagy kereskedelmi

csatorna mellé. Ez pedig csak jót tenne a magyar televíziózásnak 76 http://www.doksihu 8. Mellékletek 1. számú melléklet Kérdőív a televíziós vetélkedőkről A következő kérdőív a televíziós vetélkedőműsorokról tartalmaz kérdéseket. Kérem, segítse a kitöltéssel szakdolgozatom elkészítését. 1. Milyen vetélkedőkre emlékszik az elmúlt 5 évből? 2. Milyen jelenleg is futó vetélkedőműsorokat tud megnevezni? 3. Melyik (volt) a kedvenc vetélkedője? a. b. c. d. e. f. g. h. Legyen Ön is milliomos Nincs kegyelem – A leggyengébb láncszem Multimilliomos – Most vagy soha Kapcsoltam Activity Kell egy csapat IQ Casino Egyéb: 4. Van (volt) olyan vetélkedő, amit egyáltalán nem szeret(ett)? Ha igen, melyik és miért? 5. Milyen gyakran néz(ett) vetélkedőműsorokat? a. b. c. d. e. Hetente 3 vagy több alkalommal Hetente 1-2 alkalommal Havonta 3-4 alkalommal Havonta 1-2 alkalommal Havonta 1 alkalomnál ritkábban 77

http://www.doksihu f. Soha 6. Ki a kedvenc műsorvezetője? a. b. c. d. e. f. g. Vágó István Vitray Tamás Máté Krisztina Szulák Andrea Kovács (Koko) István Jakupcsek Gabriella Egyéb: 7. Mi a legfontosabb Önnek egy műsorvezetőben? a. b. c. d. e. f. g. Intelligens, művelt legyen Jól játssza a vetélkedő által ráosztott szerepet Ellenségképet testesítsen meg Szórakoztató, humoros legyen Segítsen a játékosoknak Feszültséget, izgalmat teremtsen Egyéb: 8. Milyen időpontot tart a legalkalmasabbnak a vetélkedőműsorok vetítésére? a. b. c. d. e. Reggel, illetve délelőtt Kora délután (3 óráig) Délután Este (7 óra után) Késő este (11 óta után) 9. Hány vetélkedőműsort néz(ett) párhuzamosan? a. b. c. d. Csak egy vetélkedőt nézek/néztem. Kettőt-hármat Háromnál többet Minden vetélkedőt figyelemmel kísérek/kísértem 10. Mi a legfontosabb Önnek egy vetélkedőben? Rangsorolja a következőket: legfontosabb=1 a. b. c. d. e.

f. g. h. i. Magas nyeremények Színvonalas kérdések Játékosság Komoly verseny Játékosok nagy száma Gyorsaság, sok kérdés egy műsorban Logika Magyar ötlet legyen Egyéb: 11. Zavarja-e, ha a csatornák több vetélkedőműsort kínálnak egy időpontban? a. Nem, mert nem érdekelnek a vetélkedők b. Nem, mert úgyis mindig csak a kedvencemet nézem c. Nem, mert mindenféle vetélkedőt szeretek, így mindegy hova kapcsolok 78 http://www.doksihu d. Igen, mert szeretném, ha mindegyiket láthatnám e. Igen, mert így bizonyos időpontokban nem lehet mást látni, csak vetélkedőket 12. Fontos-e Önnek, hogy melyik csatornán látja a vetélkedőt? a. b. c. d. e. Nem, a lényeg, hogy jó vetélkedő legyen. Nem, sokszor nem is tudom, milyen csatornát nézek. Igen, az RTL Klubot jobban szeretem. Igen, a TV2-t jobban szeretem. Igen, az MTV-t jobban szeretem. 13. Szokott-e idegen nyelvű csatornákon vetélkedőket nézni? a. Igen, rendszeresen b. Igen, néha c. Nem 14.

Jelölje, hogy Ön szerint külföldi licenc vagy magyar ötlet alapján készültek a következő vetélkedők! Játék neve Legyen Ön is milliomos Kapcsoltam Multimilliomos – Most vagy soha Kell egy csapat Szerencsekerék Activity Nincs kegyelem – A leggyengébb láncszem Külföldi Magyar 15. Fontos-e Önnek, hogy egy vetélkedő magyar ötlet alapján készüljön? a. Nem, a külföldi licenc alapján készülők érdekesebbek b. Nem, azt sem tudom, melyik milyen c. Nem, ha érdekes egy vetélkedő, akkor mindegy, hogy milyen ötlet alapján készül. d. Igen, fontos, hogy magyar ötleteken alapuló műsorokat készítsünk, hiszen magyarok vagyunk. e. Igen, a magyar vetélkedők általában jobbak f. Igen, mert a csatornák fölöslegesen költik a pénz licencekre, amikor magyar ötletek is vannak. 16. Egyetért azzal, hogy bármilyen vetélkedő unalmassá válik egy idő után? a. Igen b. Nem 17. Amennyiben az előző kérdésre igennel felelt, Ön mennyi idő alatt un

meg egy vetélkedőt? a. b. c. d. Néhány adás után 2-3 hónap után 4-6 hónap után 6-12 hónap után 79 http://www.doksihu e. 1-1,5 év után f. Több év után 18. Van olyan vetélkedő, ami már megszűnt, de Ön szívesen nézné, ha még mindig adásban lenne? Ha igen, melyik? 19. Kora: a. b. c. d. e. f. 18 év alatt 19-24 25-34 35-49 50-59 60 év felett 20. Neme: a. Nő b. Férfi 21. Lakóhelye: a. b. c. d. Budapest Megyeszékhely, nagyváros Kisváros Község, falu Köszönöm, hogy kitöltötte! 80 http://www.doksihu 2. számú melléklet A Legyen Ön is milliomosban elérhető nyeremények összehasonlítása 1. sz táblázat: A Legyen Ön is milliomosban elérhető nyeremények összehasonlítása Kérdés Magyarország Amerikai Egyesült Államok Európai Unió HUF USD Euro 1 5000 100 50 2 10000 200 100 2 20000 300 200 4 50000 500 300 5 100000 1000 500 6 200000 2000 1000 7 300000 4000 2000 8 500000 8000 4000 9

800000 16000 8000 10 1500000 32000 16000 11 3000000 64000 32000 12 5000000 125000 64000 13 10000000 250000 125000 14 20000000 500000 500000 15 40000000 1000000 1000000 Forrás: Legyen Ön is milliomos, www.onlinertlklubhu/tv/milliomos/ Who Wants to be a Millionaire Official Rules, www.millionairetvcom Wer wird Millionär Spielregeln, www.rtlde 81 http://www.doksihu 3. számú melléklet Tévétoplisták 2. sz táblázat: A TV 2 legnézettebb műsorai 2001. márciusában 1 Vad angyal (argentin sorozat) 2 Beverly Hills-i zsaru 3. (amerikai film) 3 Sasazértis (Sastaps) 4 Gyerekszáj (Friderikusz Sándor műsora) 5 Ráncdalfesztivál (Az Irigy Hónaljmirigy szupershow-ja 6 Napló (a TV2 heti magazinja) 7 Multimilliomos – Most vagy Soha (vetélkedő) 8 Férfisztriptíz (Jakupcsek Gabriella műsora) 9 Walker a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 10 TV2 Utószilveszter Forrás: Ambrus Mónika: Verseny a milliókért www.agbhu 3. sz

táblázat: Az RTL Klub legnézettebb műsorai 2001. márciusában 1 Legyen Ön is milliomos (vetélkedő Vágó Istvánnal) 2 A riporter: Frei Tamás 3 Esti Showder Fábry Sándorral 4 Sivatagi lavina (amerikai film) 5 Fókusz (közszolgálati magazin) 6 Vészhelyzet (amerikai filmsorozat) 7 Heti Hetes 8 Kész Átverés Show 9 Csíííz! 10 Gálvölgyi-Show Forrás: Ambrus Mónika: Verseny a milliókért www.agbhu 82 http://www.doksihu 4. sz táblázat: A TV 2 legnézettebb műsorai 2001. áprilisában 1 Vad angyal (argentin sorozat) 2 Rex felügyelő (osztrák sorozat) 3 Multimilliomos – Most vagy Soha (vetélkedő) 4 JAG – Becsületbeli ügyek (amerikai sorozat) 5 Walker a texasi kopó (amerikai filmsorozat) 6 Nicsak, ki beszél (amerikai film) 7 Napló (a TV2 magazinja) 8 A Flinstone család (amerikai film) 9 Ki vagyok én? (vetélkedő) 10 Blackjack (amerikai film) Forrás: Ambrus Mónika: Verseny a milliókért www.agbhu 5. sz

táblázat: Az RTL Klub legnézettebb műsorai 2001. áprilisában 1 A riporter: Frei Tamás 2 Legyen Ön is milliomos (vetélkedő Vágó Istvánnal) 3 Hollywood szafari (amerikai film) 4 Heti Hetes 5 Rendőrakadémia 2. – Az első bevetésünk (amerikai film) 6 Elnökcsemete (amerikai film) 7 Esti Showder Fábry Sándorral 8 Rendőrakadémia 3. (amerikai film) 9 Száguldó erőd (amerikai film) 10 A miniszter félrelép (magyar film) Forrás: Ambrus Mónika: Verseny a milliókért www.agbhu 83 http://www.doksihu 6. sz táblázat Tévétoplista (2002. 05 20-26) 18-49 évesek Műsor címe Csatorna 1 Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag RTL Klub 2 Barátok közt RTL Klub 3 Vészhelyzet RTL Klub 4 Barátok közt RTL Klub 5 Barátok közt RTL Klub 6 Barátok közt RTL Klub 7 Barátok közt RTL Klub 8 Irigy Hónaljmirigy-show TV2 9 Men in Black TV2 10 Az utolsó esély RTL Klub 11 Halálos fegyver 2. RTL Klub 12 Fókusz RTL

Klub 13 Heti Hetes RTL Klub 14 Jó zsaru, rossz zsaru TV2 15 Fókusz RTL Klub 16 Flubber RTL Klub 17 Fókusz RTL Klub 18 Fábry-show RTL Klub 19 Űrgolyhók RTL Klub 20 Legyen Ön is milliomos RTL Klub A 18-49 évesek körében végzett felmérésben minden műsor többször is szerepelhet, ha a héten több adása is volt és többször is a legjobb 20-ban végzett. Forrás: Tévétoplista (május 20-26.), wwwmagyarhirlaphu 84 http://www.doksihu 7. sz táblázat Tévétoplista (2002. 05 20-26) Teljes lakosság Műsor címe Csatorna 1 Barátok közt RTL Klub 2 Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag RTL Klub 3 Irigy Hónaljmirigy-show TV2 4 Vészhelyzet RTL Klub 5 Fókusz RTL Klub 6 Legyen Ön is milliomos RTL Klub 7 Heti Hetes RTL Klub 8 Sas-taps TV2 9 Az utolsó esély RTL Klub 10 Halálos fegyver 2. RTL Klub 11 Men in Black TV2 12 Activity TV2 13 Jó zsaru, rossz zsaru TV2 14 Napló TV2 15 Fábry-show RTL Klub 16

Flubber RTL Klub 17 Önök kérték M1 (MTV) 18 Dáridó TV2 19 Harc az öböl felett TV2 20 A Notre Dame-i toronyőr TV2 A teljes lakosság körében végzett felmérésben minden műsor csak egyszer, a legjobb eredményével szerepel. Forrás: Tévétoplista (május 20-26.), wwwmagyarhirlaphu 85 http://www.doksihu 8. sz táblázat Tévétoplista (2002. 09 9-15) Teljes lakosság Műsor címe Csatorna 1 Barátok közt RTL Klub 2 Frei-dosszié TV2 3 Big Brother TV2 4 Napló TV2 5 Bérgyilkosok TV2 6 Tények TV2 7 Heti Hetes RTL Klub 8 Activity TV2 9 Való Világ RTL Klub 10 Aktív TV2 11 Apuci a pácban RTL Klub 12 Legyen Ön is milliomos RTL Klub 13 Nyom nélkül TV2 14 Fókusz RTL Klub 15 Az elnök különgépe RTL Klub 16 Sentinel – Az őrszem TV2 17 Akták RTL Klub 18 Esti Showder Fábry Sándorral RTL Klub 19 Walker a texasi kopó TV2 20 Sárkányok harca RTL Klub A teljes lakosság körében végzett felmérésben

minden műsor csak egyszer, a legjobb eredményével szerepel. Forrás: Tévétoplista (szeptember 9-15.), wwwmagyarhirlaphu 86 http://www.doksihu 9. sz táblázat Tévétoplista (2002. 09 23-29) 18-49 évesek Műsor címe Csatorna 1 Kutyám, Jerry Lee RTL Klub 2 Big Brother TV2 3 Activity TV2 4 Szeret, nem szeret TV2 5 Kommandó RTL Klub 6 Fábry-show RTL Klub 7 Barátok közt RTL Klub 8 Anaconda 2. RTL Klub 9 Való Világ RTL Klub 10 Rendőrsztori TV2 11 Heti Hetes RTL Klub 12 Rendőrakadémia 2. RTL Klub 13 Napló TV2 14 Szemet szemért TV2 15 Golyóálló RTL Klub 16 James Bond: Goldfinger TV2 17 Akták RTL Klub 18 Nincs alku TV2 19 Híradó RTL Klub 20 A betörő TV2 A 18-49 éves lakosság körében végzett felmérésben minden műsor csak egyszer, a legjobb eredményével szerepel. Forrás: Tévétoplista (szeptember 23-29.), wwwmagyarhirlaphu 87 http://www.doksihu 10. sz táblázat Tévétoplista (2002. 09 23-29)

Teljes lakosság Műsor címe Csatorna 1 Kutyám, Jerry Lee RTL Klub 2 Big Brother TV2 3 Activity TV2 4 Fábry-show RTL Klub 5 Napló TV2 6 Barátok közt RTL Klub 7 Való Világ RTL Klub 8 Heti Hetes RTL Klub 9 Kommandó RTL Klub 10 Rendőrsztori TV2 11 Aktív TV2 12 Fókusz RTL Klub 13 Tények TV2 14 Legyen Ön is milliomos RTL Klub 15 Híradó RTL Klub 16 Akták RTL Klub 17 Anaconda 2. RTL Klub 18 Indul a bakterház M1 (MTV) 19 James Bond. Goldfinger TV2 20 Mónika-show RTL Klub A teljes lakosság körében végzett felmérésben minden műsor csak egyszer, a legjobb eredményével szerepel. Forrás: Tévétoplista (szeptember 23-29.), wwwmagyarhirlaphu 88 http://www.doksihu 4. számú melléklet Képek a Legyen Ön is milliomosról és A leggyengébb láncszemről A leggyengébb láncszem műsorvezetői: 3.4kép: Robinson (Nagy Britannia) kép:Anne Cornelia Frances (Ausztrália) 5. kép: kép: Goedele Eamon Dunphy 6. Liekens

(Írország) (Belgium) 8.7kép: Krisztina kép:Máté Sonja Zietlow (Magyarország) (Németország) Forrás: Weakest link International, www.bbccouk/weakestlink/internationalshtml (1-3 kép) www.bbccouk/weakestlink/international2shtml (4-5 kép) www.bbccouk/weakestlink/international3shtml (6 kép) 89 http://www.doksihu A leggyengébb láncszem stúdiója 9. kép: A leggyengébb láncszem stúdiója kék világítással Forrás: http://www.bbccouk/weakestlink/wallpaper/postcard pic6shtml 10. kép: A leggyengébb láncszem stúdiója piros világítással Forrás: www.ananovacom/entertainment/ story/sm 622672html 90 http://www.doksihu A leggyengébb láncszem logója kép: Weakest Linkfliegt (Nagy(Németország) Britannia) 12.11 kép: Der Schwächste 13. kép: A leggyengébb láncszem (Magyarország) Forrás: www.bbccouk/weakestlink/wallpaper/postcard pic5shtml (9 kép) www.wunschlistede/linkspl?s=5243 (10 kép) www.nincskegyelemhu (11 kép) 91 http://www.doksihu A

Legyen Ön is milliomos logója kép: Qui Veut Gagner des Millions 15.14 kép: Wer wird Millionär (Németország) (Franciaország) 16. kép: Legyen Ön is milliomos (Magyarország) Forrás: www.sfrfr/qvgdmjsp (12 kép) www.epilogde/Dokumente/Spiele/Computer/Eidos/Wer wird Millionaer Khtm (13 kép) www.motorolahu/milliomos/ menu/menu 02jpg (14 kép) 92 http://www.doksihu 9. Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok 1. A Legyen Ön is milliomosban elérhető nyeremények összehasonlítása 81 2. A TV 2 legnézettebb műsorai 2001 márciusában 82 3. Az RTL Klub legnézettebb műsorai 2001 márciusában 82 4. A TV 2 legnézettebb műsorai 2001 áprilisában 83 5. Az RTL Klub legnézettebb műsorai 2001 áprilisában 83 6. Tévétoplista (2002 05 20-26) 18-49 évesek 84 7. Tévétoplista (2002 05 20-26) Teljes lakosság 85 8. Tévétoplista (2002 09 9-15) Teljes lakosság 86 9. Tévétoplista (2002 09 23-29) 18-49 évesek 87 10. Tévétoplista (2002 09 23-29) Teljes

lakosság 88 Ábrák 1. A porteri versenystruktúra 58 2. BCG mátrix 2001 ősz 66 3. BCG mátrix 2002 tavasz 67 Diagramok 1. Milyen vetélkedőkre emlékszik az elmúlt öt évből? 46 2. Milyen jelenleg is futó vetélkedőket tud megnevezni? 47 3. Kedvenc vetélkedő 48 4. Utált vetélkedő 48 5. Kedvenc műsorvezető 49 6. Mi a legfontosabb egy vetélkedőben 51 7. Fontos-e a magyar ötlet? 52 8. A vetélkedők eredete 53 9. Mennyi idő alatt válik egy vetélkedő unalmassá? 54 Képek 1. Anne Robinson 19 2. Who wants to be a millionaire (Nagy Britannia) 22 3. Anne Robinson (Nagy Britannia) 89 93 http://www.doksihu 4. Cornelia Frances (Ausztrália) 89 5. Eamon Dunphy (Írország) 89 6. Goedele Liekens (Belgium) 89 7. Sonja Zietlow (Németország) 89 8. Máté Krisztina (Magyarország) 89 9. A leggyengébb láncszem stúdiója kék világítással 90 10. A leggyengébb láncszem stúdiója piros világítással 90 11. Weakest Link (Nagy Britannia) 91 12. Der

Schwächste fliegt (Németország) 91 13. A leggyengébb láncszem (Magyarország) 91 14. Qui Veut Gagner Des Millions (Franciaország) 92 15. Wer wird Millionär (Németország) 92 16. Legyen Ön is milliomos (Magyarország) 92 94 http://www.doksihu 10.Irodalomjegyzék 1. A néző a leggyengébb láncszem? Nincs kegyelem: új vetélkedő a TV 2-n, BBC-licenc alapján – Máté Krisztina alkatilag sem egy Teréz anya, Népszabadság, 2001. augusztus 17. 2. Almási Miklós: Búcsú a minőségtől? A BBC is enged a piacnak, Népszabadság, 2001. október 13 3. Ambrus Mónika: Verseny a milliókért, AGBNews, Hírek 3, 2001/2, p 23-26 4. Angliában a Leggyengébb láncszem a BBC legjelentősebb bevételi forrása A magyar változat sikere viszont elmarad az eredetiétől: a tv2 kvízműsora nincs az első 20 legnézettebb produkció között. Index, wwwindexhu/kultur/media/wlink, 2003. február 20 5. Bényei Judit: Az Alkonyzónától a Simpson családig, Az ízléscsoportok

leírása, Médiakutató III. szám – 2001 nyár Média és oktatás rovat 6. Bóta Gábor: Nézettség és nézetkülönbségek, www.magyarhirlaphu/Archivum cikkphp?cikk=51319&archiv=1&next=0, 2003. február 15 7. Búcsúzik Jakupcsek Gabriella játéka, Blikk, www.origohu/szorakozas/teve/20020117bucsuzikhtml, 2003 március 2 8. Dr Bóc István: Tévévetélkedők kora, Játszva nyerhet, Élet és Tudomány 2000/1 9. Galambos Ágnes: A játék sorsa, Népszabadság, 2001 október 5 10. Gálik Mihály: Médiagazdaságtan, Aula Kiadó, 2000 11. Haszán Zoltán: Bukott műsorok, tévésztárok, Népszabadság, 2002 január 12 12. Haszán Zoltán: Eurokuplét készít a köztévé Két új Friderikusz-vetélkedő háromszázmillió forint, Népszabadság, 2003. március 8 13. Hirsch Tibor: Kegyelem, Népszabadság, 2001 augusztus 16 14. Ireland Who wants to be a Millionaire, wwwrteie/tv/millionaire/factshtml, 2003. február 17 15. Józsa László: Marketingstratégia, Műszaki

Könyvkiadó, 2000 16. Kapcsoltam Vitrayval a TV 2-n A vetélkedő hetente ötször jelentkezik majd, Népszabadság, 2001. augusztus 25 17. Krausz Barnabás: Mérlegelés, Népszabadság, 2001 szeptember 29 18. Krausz Barnabás: Tévészínészet, Népszabadság, 2001 december 8 95 http://www.doksihu 19. Kvíztörténelem, wwwonlinertlklubhu/tv/milliomos/cikkphp?id=021061057, 2002. november 20 20. Legyen Ön is milliomos! – ahogy Vágó István látja, www.sulinethu/eletmod/vagoistvan2html, 2003 február 16 21. Links to other „Who Wants To Be a Millionaire” sites, www.subnetau/~powney/gameshow/wwtbam1999htm, 2003 február 16 22. Lukács Csaba: Milliós játékok zsenik nélkül Kell-e tudnia Zámbó Jimmy keresztnevét egy művelt embernek, Magyar Nemzet, 2000. szeptember 2 23. Máriás Endre: Párhuzam vagy ellentét? Magyarország két vezető televíziójának rivalizálásáról, Képes Ifjúság, 2002. november 27 24. Megbukott Amerikában A leggyengébb láncszem?,

Origo www.origohu/szorakozas/teve/20020107megbukotthtml, 2003 február 20 25. Milliók ura – Vágó István, wwwmediparkhu/eleven/?cid=68, 2003 február 17 26. ORTT elemzés, wwwortthu/elemzesek/2001/05 majusdoc, 2003 február 15 27. Serfőző Melinda: Képernyős vetélkedődömping, Népszabadság, 2001 augusztus 22 28. Szabó D Tamás: Médiatervezés a reklámban, Aula Kiadó, 2000 29. Szappanopera élőben Interjú Vágó István tévés személyiséggel, Hetek, 2000 04 01, www.hetekhu/indexphp?cikk=7204, 2003 február 16 30. Szulák legyőzte Vágót, Blikk, wwworigohu/szorakozas/teve/20021013szulakhtml, 2002. november 20 31. Tévétoplista (május 20-26) www.magyarhirlaphu/Archivum cikkphp?cikk=51154&archiv=1&next=0, 2003. február 15 32. Tévétoplista (május 27-június 2) www.magyarhirlaphu/Archivum cikkphp?cikk=51500&archiv=1&next=0, 2003. február 15 33. Tévétoplista (szept 23-29) www.magyarhirlaphu/Archivum cikkphp?cikk=56805&archiv=1&next=0,

2003. február 15 34. Tévétoplista (szeptember 9-15) www.magyarhirlaphu/Archivum cikkphp?cikk=56217&archiv=1&next=0, 2003. február 15 96 http://www.doksihu 35. Tévétoplista, szept 16-22 www.magyarhirlaphu/Archivum cikkphp?cikk=56482&archiv=1&next=0, 2003. február 15 36. The Weakest Link International, wwwbbccouk/weakestlink/internationalshtml, 2003. február 18 37. Wer wird Millionär? Backstage wwwrtlde/quiz/werwirdmillionaerhtml, 2003. február 16 38. Wer wird Millionär? Spielregeln wwwrtlde/quiz/werwirdmillionaerhtml, 2003. február 16 39. Who wants to be a millionaire International Facts www.rteie/tv/millionaire/intfactshtml, 2003 február 17 40. Who wants to be a millionaire Official rules, wwwmillionairetvcom/ruleshtml, 2003. február 16 41. Zelenay Anna: Módszertani segédanyag a nézettségi adatok értelmezéséhez, www.agbhu, 2003 március 5 42. Zuhan a Leggyengébb láncszem nézettsége, Blikk, www.indexhu/kulturkhirek/?main:20011207&76736,

2003 február 20 97