Media knowledge | Film » Videó utómunkálatok

Datasheet

Year, pagecount:2014, 25 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:119

Uploaded:December 09, 2014

Size:1 MB

Institution:
[ELTE] Eötvös Loránd University

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 VIDEÓ UTÓMUNKÁLATOK A modul célja a filmkészítés második nagy egységének, az utómunkálatoknak a megismerése. A film és a videó öszzehasonlítása után, két alapvető szoftverrel ismerkedünk meg. Nem törekszünk alapos ismeretek elsajátítására, a cél az érdeklődés felkeltése, rálátás a filmkészítés fázisaira. Bevezetés Az első mozgókép felvételek elkészítése óta létezik a film vágás problémája is. Hiszen a kézi hajtású kamera nem biztos, hogy végleges sorrendben vette fel a jeleneteket, nem csak olyan eseményeket rögzített, amelyet a nézőknek szántak. Számtalan rontott színészi játék, operatőri hiba is filmszalagra került. Természetesen a technika és a filmművészet fejlődése során a vágás, montírozás óriási változáson ment át. A lényeg azonban ugyan az Az elkészült felvételeket többször végig kell

nézni, az ismételten felvett jelenetekből a legjobbakat ki kell választani. Meg kell állapítani a kép hosszát, az egyes jelenetekből a filmet össze kell fűzni, meg kell vizsgálni az egymás után következő képek egymásra hatását. A hangos film megjelenése óta az utómunka része a hangosítás is. Az eredeti hang mellett a hangeffektek, aláfestő zene, narrátor szöveg, utószinkron mind emelik a film, nézőkre gyakorolt hatását. A videotechnika megjelenése és térhódítása a film készítés technológiáját is folyamatosan megváltoztatta, és ma is változtatja. Természetesen a hagyományos celluloid filmgyártás a profik világában ma is létezik, de az amatőr filmezésben a videotechnika elhódította a film készítés szerelmeseit. Amatőr videózás kezdeti dilemmája Az amatőr videózás 1979-ben kezdődött. A korábban karcos fekete-fehér vagy gyenge színes filmre dolgozó amatőrök, akik csak teljes sötétítés mellett, mutathatták

be produkcióikat a kis fényerejű hangosan kerregő vetítőgépükkel, nagy várakozással fogadták az új technikát. Rövid időn belül az előnyök mellet számos hátránnyal kellett szembesülniük ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 A 80-as években kevés olyan érv volt, ami a filmest átcsábította az elektronikus képrögzítők táborába. Nézzünk néhány ilyen érvet és ellenérvet! Felvételi oldal. A filmfelvevőgép egy kézi eszköz, maximum 1.5 kg A videofelvételhez (a 80-as, 90-es évekről beszélünk) egy hordozható videomagnó és egy kamera szükséges melyeket újnyi kábellel kell összekötni. Ennek a konfigurációnak a súlya minimum 5 kg A filmfelvevő gépbe 3-6 perc nyersanyag fér, a videomagnóba akár 3-4 órás kazetta is tehető. A hangos film készítéséhez speciális felvevőgép és speciális film kell, a videó felvételnél a hang alapszolgáltatás. A felvétel

sikere a filmezésnél csak hetek múlva, a film előhívása után, az első vetítésnél derül ki. A videó kamera elektronikus keresője, az első modellektől kezdve, alkalmas a szalag tartalmának a felvétel utáni, azonnali ellenőrzésére. A felvételi körülményeket a film vásárlásakor tudni kell, mivel a különböző színhőmérsékletnek megfelelően, napfény és műfény filmek kaphatók. A videokamerán egy gomb átváltásával vagy színegyensúly állítással a megfelelő korrekció beállítható. Persze még lehetne sorolni a különbségeket. Most nézzük az utómunka lehetőség oldalát. Hát ez az! A videónál van egyáltalán utómunka lehetőség? Míg a filmnél a profikhoz hasonló (bár jóval szerényebb) vágóasztal segítségével, az érdektelen, rontott jeleneteket fizikailag levágjuk a filmről, és egy speciális ragasztó folyadékkal a hasznos részeket megfelelő sorrendben, egy ragasztóprésben összeragasztjuk, a videofelvétel

vágása házilag (persze a videózás hőskorában), nem lehetséges. A korábbi fejezetekben szó volt a különböző videó rendszerek rögzítési technikájáról, a ferdesoros jel felírásról, és arról hogy mindez mágnesszalagra történik. Könnyen belátható, hogy ollóval vagy más mechanikus eszközzel vágás nem valósítható meg. A ragasztás szintén nem járható út, mert a ragasztó eltömheti vagy akár letörheti a videófejet. Így nincs más megoldás, mint a másolási technika. Ez nem más, mint két videomagnó összekötése videó és hang kábelek segítségével Az egyik magnóba (ezt hívjuk player – nek) a forgatott nyersanyagot, a másikba (ez a rekorder) egy üres szalagot helyezünk. Természetesen a rekorderre kötött tv készüléken folyamatosan nézhetjük alakuló filmünket. Ugye milyen egyszerű? Vagy talán mégsem? Emlékszünk rá, hogy a filmnél kocka pontosan tudtunk vágni, hiszen láttuk a vágóasztalon. A videomagnónkat (a

player-t) pillanat állj gombbal megállíthatjuk kb. a jelenet elején, a rekordert felvételre kapcsoljuk, egyszerre a két ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 készüléket elindítjuk. Ha sikerül A jelenet végén, ha sikerül, a rekordert pillanat állj kapcsolóval megállítjuk, a player magnóval az új jelenet elejére állunk, ha sikerül, a két eszközt újra együtt elindítjuk, ha sikerül és így tovább. Ha sikerül Mert ha kb 3 percen belül nem találjuk a player magnón a következő jelenetet, a rekorder magnó lefűzi a szalagot a fejdobról, és a szinkronitást teljesen elveszítjük. Ideális esetben hosszú, fáradtságos munkával tudunk egy nézhető filmet előállítani ezzel a módszerrel, de tökéletes sohasem lesz. Az utóhangosítás is kevés videomagnón lehetséges, ez újabb gondot jelent. Az is igaz, hogy a kész művet tetszés szerinti példányban lemásolhatjuk,

sokszorosíthatjuk Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy az így kapott kópia már harmadik generációs másolat. Ez viszont az eredeti felvétel minőségéhez képest lényegesen gyengébb Nagyon leegyszerűsítettük a probléma leírását, és dramaturgiai elemekkel talán egy kicsit ki is színeztük. A lényeg az, hogy otthoni, átlagos analóg technikával nem lehet a filmnél megszokott pontos munkát végezni. Az analóg utómunka igen komoly háttér ismeretet és több milliós felszerelést igényel. Digitális világ Digitális utómunkaállomás A forradalmi változást a számítástechnika gyors fejlődése hozta meg. Ma már a háztartásokban használt átlag PC, tökéletesen alkalmas egy házi videóstúdió létrehozásához Ez a munkaállomás képes digitális kamera jelének fogadására, a kép-hang külön kezelésére, áttűnések, effektek, 2D és 3D digitális trükkök, álló és mozgó feliratok elkészítésére, utóhangosításra, a kész

munka digitális szalagra történő visszaírására, szóval mindenre, ami egy félprofesszionális stúdiótól elvárható. Három alapvető feltétele van egy számítástechnikai eszközzel megvalósítható feladat elvégzésének. Hardver, szoftver, és Én az ember Nézzük a két első feltételt: • Minimális hardver követelmény: Pentium III. 700MHz processzor 256 MB RAM 60 GB merevlemez háttértár valamilyen digitalizáló kártya, FireWire port ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 • Szoftverek :pl. Microsoft Windows operációs rendszer, digitalizáló, vágó, feliratozó, grafikai, animáló, stb. szoftverek Digitalizáljunk, de mivel Látjuk, hogy az alap kiépítésű számítógéphez képest a digitalizáló kártya, és a FireWire port a különleges követelmény. Ha analóg videókamerával (VHS, VHS-C, SVHS, SVHS-C, Video8, VideoHi8) készítettük felvételeinket, valamilyen módon a

számítógépbe kell juttatni a megvágandó jeleneteket. A kereskedelmi forgalomban kapható un.TV tuner kártyák egy része már rendelkezik kompozit videójel és sztereo hang bemenettel (általában RCA csatlakozós megoldással). Ezek azonban nagyon alacsony minőségű munkát tesznek lehetővé, mivel a 768x576 videó képméretből maximum 384x288 pixel felbontású képet produkálnak. Másik hátránya ezeknek az eszközöknek, hogy csak videó bemenetük van, kimenettel nem rendelkeznek, így a vágott film videószalagra történő visszaírása nem lehetséges. A következő kategória a kifejezetten digitalizáló kártyák sora, melyeken már a kompozit csatlakozón kívül S-videó csatlakozókkal is találkozunk, amely a jobb technikával (SVHS és Hi8) felvett anyagok jelátvitelére szolgál. Ezek az eszközök már teljes képmérettel dolgoznak és a szalagra történő visszautat is biztosítják. Ha korszerű digitális kamerával (Digitál8, MiniDV)

készítettük el felvételeinket, lényegesen egyszerűbb a számítógépünk átalakítása montírozó munkaállomássá. Nincs másra szükség, mint egy FireWire (IEEE1394) csatlakozóra, ezen keresztül nem csak a videojelek, de a kamera vezérlése is megoldott. Vásárolhatunk olyan kiegészítő eszközt, amely az analóg (kompozit és S-video) jelből DV formátumú jelet képez, így mindkét jelforrással dolgozhatunk. A harmadik generációs kártyák az úgynevezett valós idejű ( real time), nonlineáris editorkártyák, de ezek, áruk miatt, főleg a kis stúdiók kedvelt eszközei. Az ilyen kártyák valós időben akár több videócsatornát, 32 bites tömörítetlen grafikus réteget kezelnek, a 2D és 3D átmeneteket és az effekteket valós időben, a számítógép monitoron és analóg videó kimeneten egyaránt megjelenítenek. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 Néhány szó a DV jelről

Mielőtt beszélünk az utómunka szoftverekről, szót kell ejtenünk a már említett FireWire csatlakozón keresztül a számítógépbe kerülő digitális jelről. A korábbi fejezetekben csak az analóg kamera jelekről volt szó, a digitális kamera DV jeléről még nem. A digitális kamera optikai része hasonló az analóg kamerákéhoz. A CCD mátrix fényerősséggel arányos jele analóg-digitál átalakító segítségével digitális jellé alakul (úgy mint a digitális fényképezőgépben), így 248 Mbit/sec-os adatfolyam jön létre. A keletkezett RGB jeleket átalakítják YUV jellé, az adatfolyam lecsökken 165 Mbit/sec-ra, további átalakítás után (PAL, NTSC szabványnak megfelelően) még mindig igen magas, 124 Mbit/sec-os adatfolyammal kell dolgozni. A Sony cég által kifejlesztett áramkör segítségével az ismert JPEG tömörítéshez hasonló eljárással az információt minden képkockára számolva ötödére tömörítik Így 25 Mbit/sec-os jelhez

jutottunk. Ehhez jönnek a digitális audió adatok és a kockapontos szerkesztéshez nélkülözhetetlen Time Code információk. A végeredmény egy 41 Mbit/sec-os adatfolyam. Ez a jel kerül a videokazetta mágnesszalagjára 0 és 1 jelek formájában A digitális kamerák jelátviteli protokolja a FireWire ( IEEE 1394), ami alkalmas a különböző elektronikus eszközök közötti nagysebességű digitális adatátvitelre. A digitális kamerák és a számítógépes kártyák a FireWire kábelen keresztül a szabványos 100 Mbit/sec sebességen kommunikálnak egymással. Mivel időegységenként sok adat áramlik a kamera felöl a számítógép irányába, és ezeket az adatokat rögzíteni kell a merevlemezen, nem megfelelő sebességű winchester esetén (min.7200 RPM) nem kívánatos adatvesztés, képkocka dobás keletkezhet Utómunka szoftverek A gyártók valamennyi kártyához adnak egy induló szoftver csomagot, ami digitalizáló és egyszerű vágó funkciókkal

rendelkezik. Mivel olyan széles a skála, és olyan hasonlóak a megoldások, mi két alapvető szoftverrel ismerkedünk meg, az egyik a Microsoft Office XP Movie Maker programja, a másik az Adobe Premiere program. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 Filmkészítés a Microsoft Office XP Movie Maker programmal Ez a lehető legegyszerűbb program, ami elsősorban rövid 1-2 perces mű elkészítésére alkalmas. Itt egy PowerPoint prezentáció videó betétjére, valamilyen multimédia elemére, vagy Webes alkalmazásra gondolunk. A teljesség igénye nélkül mutatjuk be a program használatát, valamennyi menüpont bemutatása, részletezése nem a jegyzet feladata. A kamera és a számítógép FireWire kábellel történt összekötése után, elindítjuk a Movie Maker programot. A felhasználói felület 4 részre tagolható: eszköztárak, gyűjtemények területe, monitor és munkaterület. Eszköztárak a

menüben található parancsok gyors elérését biztosítják. Gyűjtemények területe a rögzített vagy importált videó, hang és állókép elemek gyűjtésére, rendezésére szolgál. Monitor ablak a videók megtekintésére szolgál. Munkaterület a készülő mozgófilmünk szerkesztésére szolgál. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 A Fájl menüre kattintva a legördülő sávról kiválasztjuk a Rögzítés parancsot, ekkor megjelenik egy ablak, ahol beállíthatjuk a rögzíteni kívánt klip adatait. Beállíthatjuk, hogy videót vagy hangot, videót és hangot szeretnénk-e rögzíteni, korlátozhatjuk a rögzítés időtartamát (ha szükséges), és a rögzítés minőségét (gyenge, közepes, kiváló, egyéb)is itt kell megadnunk. A digitális kamera vezérlő területén, a Lejátszás gombra kattintunk és a monitor ablak alatt levő Rögzítés gombbal elindítjuk a felvételt. A rögzítést

a Leállítás gomb megnyomásával fejezzük be. A Fájlnév mezőben megadjuk a kívánt elérési utat és nevet, a Mentés gombbal mentjük jelenetünket a winchesterre. Amennyiben újabb filmrészletet szeretnénk szalagról rögzíteni, az előzőek szerint kell eljárnunk. Módunk van, már a számítógépen levő mozgóképfájlok (mpeg, mpg, m1v, mp2, mpa, mpe), videófájlok (asf, avi, wmv) hangfájlok (wav, mp3, aif, wma, snd), és állóképek (bmp, jpg, jpeg, jpe, gif) importálására is. Ezt a Fájl menü Importálás menüpontjával tehetjük meg. Az így összegyűjtött forrásanyagokat a gyűjteményekbe rendezhetjük. A gyűjteményekben levő klipek, képek megtekintéséhez kattintsunk az adott elemre, ami kis idő múlva megjelenik a monitor ablakban. Itt a klipünket az ismert piktogramok segítségével lejátszhatjuk, megállíthatjuk, a klip elejére, végére ugorhatunk, kockánként lépegethetünk és a monitor ablak alatti keresősávon az egér

segítségével, könnyen közlekedhetünk. Ha a klipet ketté szeretnénk vágni, a keresősávon a kívánt vágópontra állva a Klip kettéosztása gomb segítségével ezt is megtehetjük. A gyűjtemények ablakrészben megjelenik az új klip a régi név után (1) jelzéssel. A munkaterületen szerkeszthetjük a készülő filmünket, itt hozhatunk létre un. projekteket ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 A munkaterületnek két különböző nézete van, Történet és Idősor. A két nézet közti átváltás, a munkaterület jobb felső sarkán levő ikonnal lehetséges. A Történet nézetben a klipek sorozatát láthatjuk, az Idősor nézeten a klipek időzítését. Munkánk közben a nézeteket tetszés szerint váltogathatjuk. Gyűjteményünkből kiválasztjuk az első klipet és a Klip menü Hozzáadás a történethez / idősorhoz menüpontra kattintva a jelenetünk megjelenik a munkaterületen. Ha a

jelenet elejéből, végéből vágni szeretnénk, a Monitor ablakban a kezelőgombok segítségével az általunk első képkockának szánt pontra állunk és a Klip menü Vágás kezdőpontjának beállítása menüpontra kattintva levágjuk a nem kívánatos részt, a jelenet végén ugyanígy eljárva a Vágás végpontjának beállítása menüpontra kattintva a klip végleges hosszát állítjuk be. A leírt módszert alkalmazva egymás után tehetjük fel klipjeinket az Idősor-ra Ha az Idősor-on elhelyezett jelenetek sorrendjén szeretnénk változtatni, a klipet az egér segítségével megfogjuk és az új helyre mozgathatjuk. Ezzel a módszerrel addig alakíthatjuk filmünket, amíg el nem fogadjuk. A filmes hatások nagymértékben emelik a mű értékét Ennél a programnál elsősorban áttűnésekre gondolunk. A munkaterület Történet nézetében két egymás utáni klip közti átmenetet, áttűnést tudunk készíteni, ha a második klipet az elsőre ráhúzzuk

úgy, hogy átfedés legyen köztük. Az áttűnés hossza az átfedés hosszától függ A Monitor Lejátszás gombjával megnézhetjük művészi hatású filmrészletünket. A munkaterület bal oldalán levő nagyító segítségével a jelenetekbe (időben) belenagyíthatunk, illetve ha sok klipünk van az Idősoron, és látni szeretnénk valamennyit, lekicsinyíthetjük. A fent leírt módszerrel, türelmes hozzáállással, szép kis filmet hozhatunk létre. Természetesen sok olyan munkafázis van, amelyet egérrel átmozgatással, gyorsbillentyűzet alkalmazással egyszerűsíteni lehet. Ha tehát a képsorunk kész, filmünket akár teljes képernyőn is megnézhetjük a Monitor ablak Teljes képernyő gombjának segítségével. Magyarázó szöveggel, aláfestő zenével még látványosabbá tehetjük filmünket A Gyűjtemények ablakrészbe importálhatunk a képekhez hasonlóan hangfájlokat is Ezeket a munkaterület Idősor nézetében a videó sáv alá lehet mozgatni

vagy a Klip menü Hozzáadás a történethez / idősorhoz menüponttal beilleszteni Zenék egymásba úsztatása a videóhoz hasonló módszerrel lehetséges ilyenkor a két zene aránya 50- ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 50 %. Kísérő szöveg alámondása is megoldott, a számítógéphez csatolt mikrofon segítségével. A munkaterület bal oldalán a mikrofon ikonra kattintva megjelenik a hangfelvevő panel, ahol engedélyezhetjük a videó eredeti hangjának meghagyását, illetve letilthatjuk azt, beállíthatjuk a felvételi szintet. A Rögzítés gombbal elindíthatjuk a felvételt A felvétel végén a Leállítás gombot kell használni. A kész projektet, ami a vágás valamennyi elemét, a vágópontokat, a klipekkel végzett manipulációt és a teljes munkakörnyezetet jelenti, a Fájl menü Projekt mentése menüpont alatt menthetjük el tetszés szerinti könyvtárba. Kész filmünket a Fájl

menü Mozgókép mentése menüpont alatt menthetjük el. Itt beállíthatjuk a lejátszás minőségét. Mivel az alkalmazás elsősorban kisebb igényű munkákra való, így a menthető formátumok is inkább a webes átvitelhez és a prezentációk lehetőségeihez alkalmazkodnak. Beállíthatunk Gyenge minőséget, ez modem (56 kbps) használatát feltételező 176x144 pont képméretű 15 kép/sec képváltású igen rossz eredményt ad, a Közepes minőség egy ISDN (128 kbps) átviteli profilnak megfelelő, 320x240 felbontású, 15 kép/sec-os jobb, a Kiváló minőség, szélessávú kapcsolathoz alkalmas (256 kbps), 320x240 felbontású, 30 kép/sec–os jó minőséget ad. Mód van Egyéb beállításra is, itt akár a kiváló minőségű DV-AVI formátum is beállítható, és nem csak 30 képes NTSC, hanem 25 képes PAL szabvány szerinti videó formátumban is elmenthetjük filmünket. Nem teljes a leírás, számtalan dologra nem tértünk ki (klip törlése,

áthelyezése, gyűjtemények csoportosítása, gyorsbillentyűk, mozgókép elküldése web-en stb.), de a munkát el lehet kezdeni, és a korábbi számítástechnikai és program ismeretekre támaszkodva bárki elsajátíthatja a filmkészítéshez szükséges rutint. Editálás az Adobe Première programmal Minden igényt kielégítő mozgókép feldolgozó program az Adobe Première csomag. Jegyzetünkben a 65 verzióval foglalkozunk Szinte nincs olyan ötlet, amit ne lehetne megvalósítani vele. 99 videósík, 99 sztereó hangsáv, szűrők, effektek százai, mozgó feliratozó, exportálási lehetőségek akár DVD formátumban, állnak az alkotó rendelkezésére. Szintén a teljességre való törekvés nélkül, inkább kedvcsináló szándékkal mutatjuk be e kiváló amatőr és félprofesszionális programot. Kezdjük is mindjárt az elején. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 Feltételezzük, hogy

rendelkezésünkre áll egy DV kamera (FireWire kimenettel), és egy számítógép szintén FireWire csatlakozóval. A program telepítése után, az első indításkor megjelenik az alábbi ablak. Két alapvető módszerrel lehet a Premièrrel vágni. Válasszuk az A/B Editing lehetőséget, ezen szemléletesebben látjuk a vágás metódusát. (Később, ha valaki akarja, áttérhet a SingleTrack Editing módszerre.) A következő megnyíló képernyőpanel a projekt beállítására szolgál. Mi is az a projekt? Egy önálló Première fájl, amely az összes forrásanyagra és vágott anyagra vonatkozó információt tartalmazza. Eltárolja a jelenetek adatait, a megadott sorrendet, a felhasznált effekteket. A projekten belül hozzáadhatunk és elvehetünk jeleneteket, alkönyvtárakba, mappákba szervezhetjük azokat. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 Látjuk, hogy elég sokféle választási lehetőségünk

van egy projekt indítására. A baloldal soraira kattintva, a jobb oldalon megjelenik az adott szabvány minden jellemző paramétere. A DV- NTSC Real-time Preview és a DV NTSC sorokkal nem foglalkozunk, mivel Európában (mint már korábbi fejezetekből tudjuk) a PAL rendszer a szabvány. A DV-PAL Real–time Preview és a DV-PAL sorok azonos beállítást tartalmaznak, különbség mindössze annyi, hogy a munka során bizonyos feladatokat nem kell a géppel kiszámoltatunk, hogy azonnal lássuk a hatást. A videotechnikában két hangszabvány létezik, 32 kHz, és 48 kHz. A képméret is kétféle lehet, a normál televízió 4:3 és a manapság terjedő „szélesvásznú, házi mozi ” 16:9 képarányú. Nézzük az általánosan használt DV PAL Standard 48 kHz beállítású projekt indításakor megjelenő jobb oldalt. Látjuk, hogy FireWire eszközzel beírt DV videójel utómunkáira szánt beállítás 4:3 képarányú formátummal, 48 kHz-es 16 bit-es hanggal. Az

alkalmazott tömörítés, a Microsoft DV (PAL) szabványának megfelelő, a kép mérete 720x576, ebből adódóan D1/DV PAL(1,067) konverzióra van szükség, a másodpercenkénti képszám 25, a minőség ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 100 %, a hang tömörítetlen, a renderelést ( az egyes trükkök kiszámolását, melyet a számítógép nem valós időben végez), a két félkép közül az alsóval kezdi. Indítsuk el projektunkat. A képen látható képernyő ablakot kapjuk, ami öt jól elkülönülő részből áll. Projekt ablak, amely a nyersanyagainkat tartalmazza majd, Bin-ekbe, fiókokba rendezve. Monitor ablak, két képernyővel (ablak tetején középen váltható), a forrás anyag (nyersanyag)megjelenítéséhez és a program, vagyis a vágott anyag megjelenítéséhez. Time Line ablak a szerkesztő területünk, itt helyezzük el jeleneteinket, hang részleteinket és ezen végezzük a

trükközést, effektezést is. A Navigátor ablak egy hosszabb műben az eligazodást segíti, itt láthatjuk a filmünk teljes hosszát és azon belül az aktuális time line terület elhelyezkedését. Ennek segítségével nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük a Time line felbontását. Ebben a blokkban van a History fül, ahol a projektben végzett lépéseinket találjuk.Ennek segítségével visszaléphetünk egy korábbi műveletre, esetleg módosíthatjuk azt. A Commands paletta az előzetesen beállított parancsok listáját tartalmazza, ez bármikor módosítható, a gyakran használt funkciókhoz gyorsbillentyűt rendelhetünk. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 Az ötödik ablak a kipekkel való manipulációk lehetőségeit tartalmazza. A Transitions fülnél a két videó közötti átmenetek gyűjteménye található (mintegy 75 féle), a Video fülnél a klipekre vonatkozó kép manipulációk, filterek

gyűjteménye (79 féle), az Audio fülnél a hangsáv tartalmának alakítására szolgáló lehetőségek közül válogathatunk. A munkánk első lépése most is a számítógépbe beírás. Ehhez csatlakoztatnunk kell kameránkat a már jól ismert FireWire protokolon keresztül, és a kamerát lejátszás üzemmódra kell kapcsolnunk. Megnyitjuk a File menü Capture pontjában található Movie Capture ablakot. Itt egy újabb monitor ablak nyílik, alatta a videó vezérlő gombokkal (lejátszás, elejére-, végére tekerés, kockánként léptetés előre, hátra, gyorskereső csúszka, előre-, hátra tekerés, felvétel). A Firewire csatlakozón keresztül az eszközvezérlés is lehetséges, tehát a premièreen belül kezelni lehet a videokamerát Mielőtt elindítanánk a digitalizálást, meg kell adnunk, hogy melyik háttértárra és melyik mappába kerüljenek a digitalizált videófájlok, a hangfájlok és maga a projekt. Ezeket a Movie Capture ablak jobb oldalán a

Preferences gomb megnyomása után megnyíló menüben adhatjuk meg. A lejátszás gomb segítségével elindítjuk a kameránkon a lejátszást, és a hasznos jelenet elején a piros gomb megnyomásával kezdődik a digitalizálás. A jelenet végén a klaviatúra Esc billentyűjével leállítjuk a felvételt, a megjelenő ablakban elnevezzük a jelenetet, esetleg ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 megjegyzést fűzünk hozzá, a későbbi munka megkönnyítéséhez. Folytathatjuk a következő jelenet digitalizálását az előbbi módszerrel. A szalagon a vezérlő gombok segítségével könnyen megtaláljuk a nyersanyagunkon a digitalizálandó klipeket. Teljesen mindegy a beírás sorrendje. Később tetszés szerint tehetjük a jeleneteket a Time line-ra A rögzített klipek a Projekt ablakban ikon formájában, a fájl névvel együtt megjelennek. A videó anyagok igen nagy helyigényű fájlok. 1 perc DV

formátumú audió és videó stream kb. 220 MB nagyságú, így könnyen kiszámolható, hogy az óránkénti helyigény kb13 GB Ha végeztünk a videó digitalizálással, a filmünk elkészítéséhez szükséges egyéb fájlokat is beimportálhatjuk a File menü Import pontjának segítségével, itt természetesen a File importálást kell választanunk, a másik két lehetőség, egy már meglévő projekt beemelését, illetve egy korábban összeállított könyvtár beemelését segíti a készülő filmünkbe. Ha túl sok anyagunk van, megkönnyíti munkánkat, ha a jeleneteinket, beimportált zenéket és állóképeket Bin-ekbe rendezzük. Például: külső felvételek belső felvételek, háttérképek, zenék bineket nyitunk, így munkánk során hamarabb találjuk meg a keresett fájlt. Munkánk következő fázisa az egyes jelenetek pontos hosszának beállítása és a Time line-ra helyezése. A projektből a kezdő snittet (jelenetet) a monitor ablak bal, Source

blokkjába húzzuk. Ez történhet dupla kattintással, vagy egérrel, vontatással. A monitoron megjelenik a jelenet első képkockája A kép alatt látható kezelőgombok segítségével tudunk a snitten belül közlekedni. Lejátszó gomb, kockánként léptetés előre hátra, végtelenített lejátszás és a kijelölt rész lejátszása ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 gombokon kívül, a jelenet teljes időtartama és a pillanatnyi kurzor állás time code-ja is látható. Az alsó sorban megjelenik a klip neve és egy vagy két piktogram, amely a tartalomra utal, vagyis a jelenet videó jelet, és hangot is tartalmaz, vagy csak az egyiket. Ezekre kattintva akár letilthatjuk valamelyiket (a tiltást a piros vonallal áthúzás jelzi), vagyis szétválaszthatjuk a képet és hangot, így külön-külön is time-line-re tehetjük őket. A jeleneten belül a könnyebb közlekedést, közvetlen a monitor

képe alatt elhelyezett csúszka is könnyíti. Ha az egérrel megfogjuk a kis kék háromszöget (kurzort) és vízszintesen mozgatjuk, a jelenetben gyorsan megtaláljuk a keresett részt. A pontosabb, finomabb keresést, a vonalkázott csúszka segítségével oldhatjuk meg, ha az egérrel ugyancsak vízszintesen húzogatjuk a jelenetet Ez a jog/shuttle csúszka. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 Most már ismerjük a kezelő gombokat, vágjuk meg az első jelenetünket. Elindítjuk a képsort, és a hasznos részhez érve, lestoppoljuk. Két újabb ikonnal ismerkedünk meg a monitor alján levő sorban . A {, } kapcsos zárójelek a hasznos jelenet rész elejének és végének jelölésére szolgálnak. Most a { Mark In gombra kattintunk, így az első hasznos kockát kijelöljük Tovább nézve jelenetünket az utolsó hasznos kockát megtalálva } Mark Out gombbal jelöljük a snitt végét. A teljes

jelenetből a hasznos részt a sárga sávval jelölt darab jelzi A monitoron a képet megfogjuk, a Time line elejére vontatjuk, és a Video 1A sávra tesszük Mielőtt tovább megyünk meg kell ismerkednünk a Time line felépítésével is. Alaphelyzetben Video1A, Video 1B, Transition, Video2 és három Audio (1,2,3) sáv áll rendelkezésünkre (Ezek, mint korábban jeleztük, 99 sávra bővíthetők). A klipeket a videó ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 sávokra kell helyezni, ha ezeknek hangja is van, hanggal együtt jelenik meg a Time line-on. Trükköket, képátmeneteket a Transition sávon fogunk majd elhelyezni. A Projekt ablakból kiválasztjuk a következő jelenetet és az előzőhöz hasonlóan a Mark In és Mark Out segítségével megfelelő hosszúra vágjuk. Ezután, ha azt szeretnénk, hogy a két jelenet simán egymás után következzen, az előző mellé helyezzük. Az eddig elkészült

„filmünket” a Monitor jobb ablakában nézhetjük meg, a szóköz, vagy az L billentyű lenyomásával, illetve a monitor alatti gombok használatával. Az eljárást ismételve, valamennyi jelenetet megvágva és a Time line-ra téve, rövid idő után készen van a filmünk. Ugye milyen egyszerű? De ! Mi van akkor, ha nem elégszünk meg az egymás után hajigált jelenet halmazzal, hanem művészi eszközöket is szeretnénk használni? Kezdjük egy egyszerű áttűnéssel, ami két jelenet közti átmenetet jelent. A Time line Video 1A sávjára helyezzünk egy újabb jelenetet (természetesen a megismert módon megvágva), majd egy másikat, a Video 1B sávra, úgy hogy a két jelenet között átfedés legyen. Látni fogjuk hogy az átfedés mértéke határozza meg a trükk hosszát. A Transition paletta, mint már írtuk 75 effektet tartalmaz. Ezeket a könnyebb tájékozódás érdekében csoportosították fajták szerint (pl.3 D Motion, Dissolve stb) A csoportot

megnyitva, a palettán kis ikonok mutatják a trükköket. Dupla kattintással megnyílik egy újabb ablak. Az A az első a B a második snittet jelképezi A bal alsó sarokban az animáció a várható trükköt mutatja be. Nézzük tehát az áttűnésünket. A Dissolve pontban találjuk a hagyományos filmtechnikában is alkalmazott Cross Dissolve trükköt, ami egy sima átmenet két kép között. Az egérrel az ikont a Time line Transition sávjára húzzuk, arra a területre, ahol a két jelenetünk átfedésben van. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 A trükk hossza automatikusan olyan hosszú lesz, mint az átfedés. Persze ezeken kívánság szerint az egér segítségével változtatni lehet, ha a hatást nem ítéljük megfelelőnek. A trükkön a nyíl mutatja az effekt irányát, látjuk, hogy esetünkben ez A-ból B be mutat. Ha most lejátsszuk a Time line-on levő videónkat azt tapasztaljuk, hogy

nem történt semmi, csak a program monitoron a trükk idejére egy kis kereszt jelenik meg a bal felső sarokban. Ez jelzi, hogy az eszközünk nem képes Real time effektek azonnali lejátszására. Két lehetőségünk van, hogy végre lássuk az eredményt. A leggyakrabban használt módszer, amit munka közben használunk, az Alt billentyű és az egér bal gombjának együttes lenyomása (és nyomva tartása). A kurzort az effekt fölött elhúzzuk, ilyenkor a monitoron valós időben látjuk a trükköt. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 A másik megoldás a trükk kiszámoltatása, ez azonban egy kis időt vesz igénybe, és minden módosítással elveszítjük a „renderelést” és újra kell számolni. A Time line menu Render Work Area pontjára kattintva a kijelölt szakasz számolási feladatait elvégzi a gép.(A kijelölést a Time line felső élében található sárga sáv elején és végén

levő ütközök húzogatásával állíthatjuk be.) Ha korábban a projektet nem mentettük még el, kapunk egy figyelmeztetést, hogy most tegyük meg, mivel a számítást a program egy Preview fájlba teszi, és a hivatkozáshoz szüksége van a Projekt fájlra. A számítás elvégzése után a trükk fölötti piros sáv zöldre vált, a szóköz billentyűvel lejátszva a Time line tartalmát a monitoron már valós időben látjuk az effektezett jelenetet. Tovább haladva filmünkben, egymás után felhelyezzük a snitteket az A és B videó sávra, a szükséges helyeken a Transitions palettából kiválasztjuk a legmegfelelőbb trükköt és a Transition sávra tesszük. Ha úgy döntünk, hogy két jelenet sorrendje nem megfelelő, vagy valamire nincs szükség, az egérrel a snitteket mozgathatjuk, a Time line-ról a Delete gomb segítségével törölhetjük. Ha egy jelenetre szeretnénk egy filtert készíteni (pl. kontrasztváltoztatás, színegyensúly

megváltoztatása, fekete fehérré alakítás, barnítás stb.), a Transitions panel Video fülére kattintva, jellegük szerint csoportosított könyvtárban, 79 különböző effekt, filter található. A kiválasztottat, egér segítségével ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 mozgathatjuk a kijelölt jelenetre. Ezt természetesen megint az Alt+bal egérgomb kombinációval nézhetjük meg, vagy a Time line menü Render Work Area ponton számoltathatjuk ki. Gyakorlatilag az eddig szerzett tudásunkkal egy szép kis filmet tudunk összerakni, persze ha türelmesek vagyunk. Van egy- két dolog amiről még szólnunk kell. Mire való a többi videó sáv? Például feliratkészítésre, kép a képben jelenetek készítésére, művészi hatás fokozására, stb. Nézzük a felirat elkészítését. A Première 65 egy nagyon jó feliratozót tartalmaz A File menü New pontja alatt található a Title gomb. Ennek

megnyomásával jutunk a Title Designer feliratozóhoz. A betűtípustól kezdve, a stíluson keresztül, a betű szín kiválasztásáig számtalan lehetőséget kínál. Készíthetünk álló „Still”, felfelé futó „Roll”, vízszintesen futó „Crawl” feliratot, választhatunk előre megadott sablonok közül. A kezelése egyszerű A Styles menüből kiválasztjuk a megfelelő stílust és a többi grafikus programhoz hasonló ikonok, és beállító panelek segítségével megírjuk a szövegünket. Ha kell, a felirat mögé háttér boxot készíthetünk (pl. név mögé) A Templates gombra kattintva számtalan eseményhez kapcsolódó előre gyártott felirat képernyőt találunk. Ezek között van születésnaphoz, ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 esküvőhöz, utazáshoz, sporthoz, tudományos előadáshoz használható képernyő alap. Ha elkészítettük feliratunkat, a panel bezárásakor

jelenik meg a mentésre vonatkozó párbeszédablak. A feliratunk fájlnévvel ellátva azonnal megjelenik a Project ablakban Ahhoz, hogy ez a Time line-ra kerüljön, a többi jelenethez hasonlóan egér segítségével a megfelelő helyre kell vontatnunk. Ha ez a film eleje, és történetesen fekete háttérre kerül, mindegy melyik sávra tesszük, de ha egy jelenetre szeretnénk tenni, a video 2 sávot válasszuk. A Première úgy építkezik, hogy a legfelső sávon levő képtartalom lefedi az alatta levőt. (Tehát ha a felirat lenne a Video 1 sávon és a snittünk a video 2-n, a felirat nem látszana.) A Program monitoron a feliratunkat a jól ismert Alt+bal egér gomb kombinációval nézhetjük meg, vagy kiszámíthatjuk a kívánt területet. Persze nem biztos hogy szép, ha a felirat azonnal bepattan, sokkal kellemesebb, elegánsabb, ha felúszik , a végén pedig leúszik. Ez is megoldható A Time line bal oldalán a Video 2 felirat mellett egy nyilacska található.

Erre kattintva lenyílik a Videó 2 sáv, közepén egy piros vonallal. Az egér a vonalra közelítve egy kézzé alakul, melynek mutatóujja a piros vonal mozgatására alkalmas. ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 A piros vonalra kattintva, egy jelölőpont jelenik meg. Az egér segítségével a jelenet elején levő jelölőpontot lehúzzuk a video2 sáv aljára. Az így kialakult ferde vonal lesz a felirat felúszásának az időzítése. Ha a jelölőpontot az egérrel messzebb tesszük, a felúszás lassabb lesz, ha közelebb, rövidebb lesz. A felirat végén ugyanezt az eljárást követve a leúszást is elkészíthetjük. Ejtsünk néhány szót a hangmunkálatokról is. Azok a jelenetek, amelyeknek a hangja hasznos, hanggal együtt kerülnek a Time line-ra, a fölösleges hangokat a klipekről már a monitorablakban leválaszthatjuk (A hang letiltásával már korábban megismerkedtünk). Filmünkhöz

kísérő zenét és narrátor szöveget is kapcsolhatunk. A première többféle hang fájl fogadására alkalmas (pl wav, MP3, aif, stb) Így CD-ről, Internetről letöltött zenék egyaránt használhatóak. A hang fájlokat a videóhoz hasonlóan a Source monitorablakban megvághatjuk és a megfelelő hosszúságú zenét egy szabad audió sávra helyezzük. (Meg kell jegyeznünk, hogy mind a videó, mind az audió klipek hosszát a Time line-on is változtathatjuk. Az egérrel a jelenet elejére, végére állva a kurzor szögletes zárójellé alakul, lenyomott bal egérgombbal a snitt hossza változtatható). A megfelelő hatás eléréséhez, a hangsávok tartalmát keverni kell. A videó sávhoz hasonlóan a hangsávok is lenyithatók, így láthatóvá válnak a hanghullámok. A piros vonal, és a jelölőpontok segítségével a hangerő változtatható, halkítható, illetve ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P.

sétány 1 hangosítható. Így minden sávon beállíthatjuk a kívánt hangerőt, a megfelelő arányokkal Persze a profi felhasználók a Window menü Audio mixer pontja alatt találnak egy tolópotméteres hangkeverőt, melynek segítségével lejátszás közben keverhetik le a film hangját, bármikor megállva, azonnal javítva a hibákat. A keveréssel gyakorlatilag be is fejeztük filmünket, hátradőlhetünk, és végignézhetjük a kész „mozit”. Ha hibát találunk, javítjuk azokat és már csak egy dolgunk van, a kész művet más számára is nézhetővé kell tenni, vagyis valamilyen formában ki kell nyernünk a számítógépből. A legegyszerűbbnek tűnő eset, a DV kazettára való kiírás, mivel a kameránkat már összekötöttük számítógépünkkel a FireWire protokolon keresztül. Ez csak abban az esetben járható út, ha a kameránk nem csak DV kimenettel, hanem bemenettel is rendelkezik.(A kameravásárlásnál erre ügyelni kell, mivel az olcsó

kameráknak csak DV kimenetük van.) A File menü Export Time line pontja alatt találjuk az Export to Tape parancsot, melyre kattintva elindítjuk a kiírást a szalagra. A számítógépnek kis időbe telik, mire a kommunikáció létre jön, és a megfelelő renderelések után, automatikusan elindul a szalagra írás. Ha csak számítógépes használatra készült a filmünk, megfelelő formátumba kell a kész anyagot konvertálni. Az Export Time line menüpontja alatt találjuk a Movie pontot, amelyre kattintva egy Export Movie ablak nyílik. Beírjuk a fájlnevet a megfelelő könyvtárba, és az ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 ablak alján levő Settings gombra kattintunk. A megnyíló újabb ablakban kiválasztjuk a megfelelő fájl típust a legördülő menüből. Alaphelyzetben az alábbi lehetőségek közül választhatunk. Természetesen a hálózatról más tömörítők is letölthetők, (pl.

MPEG 1, MPEG 2, DIVX, stb) Most válasszuk a Microsoft AVI formátumot. Az ablak jobb alsó sarkán, a Next gomb segítségével léphetünk tovább egy újabb beállító menüre. Itt állíthatjuk be a tömörítési eljárást (a felhasználás függvényében), a képméretet (ez általában 352x288) és a minőséget (100 %). Célszerű kipróbálni néhány tömörítést, hogy lássuk a különbségeket, a fájl méret és a minőség összefüggésében. A Next gomb segítségével megnézhetjük (módosíthatjuk) a hang beállításokat, a renderelés beállításait, stb. A beállítások után a Mentés parancsra kattintva számítógépünk komoly ELTE TTK Multimédiapedagógia és Oktatástechnológia Központ Budapest, Pázmány P. sétány 1 munkához lát, hosszú fáradtságos munkával előállítja az AVI fájlunkat, melyet bárki megnézhet például a Windows Media Player segítségével. Persze a Première nem csak ennyit tud, és nem csak úgy ahogy

leírtuk. Az idő rövidsége miatt nem tértünk ki nagyon sok apró részletre. Ha valaki komolyabban érdeklődik a szoftver iránt érdemes a súgót használni, vagy a Studiotech ( w3 studiotech.hu) által forgalmazott Adobe Première 6.0 könyvet megvásárolni, melyből kiderül, hogy ez valóban egy professzionális szoftver, mindent tud, ami egy kiváló amatőr filmesnek kell. Megjelent a programcsomag újabb verziója, a Première Pro, amely még jobban támogatja a hálózati alkalmazásokat, tetszőleges sávok közti trükközést ( nem csak Video1 A és Video1B között) biztosít, az effektek jobban paraméterezhetőek, szóval okosabb, ügyesebb, még többet tud. Jó munkát az első film elkészítéséhez!