History | High school » Történelem közép szintű írásbeli érettségi vizsga, megoldással, 2017

Datasheet

Year, pagecount:2017, 37 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:84

Uploaded:May 20, 2017

Size:2 MB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2017. május 10 Név: . osztály: TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2017. május 10 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Történelem középszint írásbeli vizsga 1714 Történelem középszint Név: . osztály: Fontos tudnivalók Egyértelmű válaszokat adjon, egyértelmű jelöléseket alkalmazzon – javítás esetén is! Válaszaiban a lényeg megfogalmazására törekedjen, ne lépje túl a rendelkezésre álló kipontozott helyet! Csak annyi válaszelemet írjon, amennyit a feladat kér! (Ha többet ír, a beírás sorrendjében értékeljük válaszait.) Kérjük, kék színű tollat használjon! A feladatok megoldásakor tartsa szem előtt az alábbi javaslatokat!  Olvassa el figyelmesen a feladatokat!  Kövesse figyelmesen a feladatlap utasításait!  Tudatosítsa, hány részfeladatból áll a feladat, és oldja meg az összeset! 

Tanulmányozza a feladatokhoz kapcsolódó forrásokat (kép, ábra, szöveg, térkép)!  Válaszait gondos mérlegelés után, lehetőleg javítás nélkül írja le!  A feladatok megoldásához használhatja a megengedett segédeszközöket: a középiskolai történelmi atlasz térképeit és a helyesírási szótárt. Ügyeljen arra, hogy a személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők! Javaslatok a szöveges, kifejtendő feladatok kidolgozásához: 1. Helyezze el időben és térben a feladatban megjelölt problémát! 2. Használja fel a feladat megértéséhez a forrásokat, illetve a középiskolai történelmi atlaszt! 3. Gyűjtse össze azokat az általános fogalmakat (pl fejlődés, változás, termelés), illetve az adott korszakhoz kapcsolódó fogalmakat (pl. várjobbágy, céh, személyi kultusz), melyekkel az adott probléma bemutatható! 4. Építse be fogalmazásába a forrásokból megszerezhető információkat,

következtetéseket! 5. Tárja fel a probléma előzményeit, okait, következményeit! 6. Építse be mondanivalójába önálló ismereteit, nézőpontját, véleményét! 7. Ha szükséges, készítsen vázlatot, illetve piszkozatot! 8. Ügyeljen arra, hogy mondatai világosak legyenek! 9. Szerkessze meg szövegét, és figyeljen a helyesírásra is! Tájékoztatásul: Az esszék javításának szempontjai:  a feladat megértése,  megfelelés a tartalmi követelményeknek,  a válasz megszerkesztettsége, logikussága, nyelvhelyessége és helyesírása. Eredményes munkát kívánunk! 1714 írásbeli vizsga 2 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. A feladat az ókori Róma történetével kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a Julius Caesarra vonatkozó forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A) „Cicero [a neves szónok és politikus] [] pontosan

tudta, hogy Caesar [] modora mögött milyen erőszakos és hatalomra vágyó jellem rejtőzik. [] »Mégis, mikor látom – mondotta –, mennyi gonddal fésülködik, és mint simítja le egyetlen ujjával a haját, nem tudom elhinni, hogy ez a férfi olyan gonosz dolgot forgasson agyában, mint a római alkotmány szétzúzása.«” B) „Róma lakosai meghajoltak Caesar [hadi] szerencséje előtt, s mivel a polgárháborútól és a vele járó bajoktól némiképpen fellélegeztek, hajlandóak voltak elviselni az egy ember uralmát jelentő igát. Caesarnak élete végéig tartó [b)]-i hatalmat szavaztak meg, ami nyíltan bevallott zsarnoki uralmat jelentett, mivel az így ráruházott hatalom birtokában senkinek nem tartozott politikai felelősséggel.” C) „Mikor [Antonius, az egyik consul] futva jött a forum felől, a tömeg utat engedett neki. Kezében babérágakból font diadémát [fejdíszt] tartott, és odanyújtotta Caesarnak. Erőltetett taps hangzott, majd

midőn Caesar eltolta magától a diadémát, a tömeg hangosan megtapsolta. Antonius másodszor is odanyújtotta a diadémát, erre megint csak kevesen tapsoltak, de amikor Caesar másodszor is eltolta magától, újra felzúgott a taps. Caesar, látva, hogy ez a kísérlet nem járt sikerrel, felkelt székéből, és úgy rendelkezett, hogy vigyék a koszorút a Capitoliumra.” (Részletek Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok című művéből) a) Nevezze meg azt az államformát, amelyre az A) betűjelű forrásrészletben szereplő „római alkotmány” kifejezés utal! . b) Melyik szakkifejezés hiányzik a B) betűjelű forrásrészlet b) betűvel jelzett részéből? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. néptribunus 2. dictator 3. senator c) Melyik állítás igaz a C) betűjelű forrásrészletben leírtakra vonatkozóan? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. A tömeg a hangos tapssal Caesar győzelmét ünnepelte 2. A tömeg üdvözölte, hogy Caesar

elutasította az egyeduralom jelképét 3. Caeasar felháborodott azon, hogy babérkoszorút akartak neki adni d) Mivel magyarázható, hogy a nép támogatta Caesar uralmát? Fogalmazzon meg egy választ saját szavaival a forrásrészletek alapján! . 4 pont 1714 írásbeli vizsga 3 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: 2. A feladat a középkori városokhoz kapcsolódik Válassza ki a képen látható város betűvel jelölt épületeihez kapcsolódó mondatok helyes befejezését! Karikázza be a helyes befejezés sorszámát! (Elemenként 1 pont.) Egy középkori város rajza a) A város központjában egy templom állt, 1. mert a középkorban a városok mindig püspöki fennhatóság alatt álltak 2. mert az élet meghatározója volt a vallás, emellett az épület a város tekintélyét is növelte 3. mert várossá csak kiemelkedő egyházi székhelyek válhattak b) A várost kettős városfal vette körül, 1. mivel a belső fal

határolta terület már szűknek bizonyult 2. mert a városi elit nemcsak a külső támadásoktól, hanem a külvárosi szegényektől is félt 3. mert szükségessé vált az ágyúgolyóknak jobban ellenálló, sáncszerű falak építése c) Az egyes városrészekben, utcákban általában 1. az azonos vallású emberek laktak, például katolikusok, protestánsok, zsidók 2. az azonos társadalmi helyzetű lakosok éltek, például nemesek, papok, jobbágyok 3. az azonos szakmát űzők, az egy céhbe tartozók laktak, például kovácsok, szűcsök, takácsok d) Amennyiben a város erre külön kiváltságot kapott, a városba betérő kereskedőket megállították, hogy 1. beszedjék tőlük a harmincadvámot 2. árujuk eladására kötelezzék őket a városi piacon 3. a náluk lévő idegen pénz beváltására kötelezzék őket 1714 írásbeli vizsga 4 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: e) A városban álló másik, kisebb templom 1.

valamelyik koldulórend (ferences vagy domonkos) kolostora volt 2. a jezsuita rend kolostora volt 3. a bencés rend kolostora volt 5 pont 3. A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásával kapcsolatos Döntse el, mely városokra vonatkoznak Bonfininak, a korabeli történetírónak a leírásai! Írja a városok nevét a forrásrészletek után a kipontozott sorokra! A felsorolt városok közül válasszon! Két város kimarad. (Elemenként 1 pont) Városok: Bécs, Eger, Nándorfehérvár, Székesfehérvár, Visegrád a) „Összegyűlt tehát [a városba] az egyházi és világi rendből valamennyi főember, püspök, Magyarország egész nemessége, hogy a szent fejékkel, amelyet éppen most szerzett vissza, annak rendje-módja szerint megkoronázza a legragyogóbb tettekre született királyt []. A kitűzött napon itt, a mennybeli István bazilikájában, a rengeteg nép gyülekezete előtt Szécsi Dénes esztergomi [érsek] a királyi jelvényekkel szokás szerint fölékesítette

Corvinust.” b) „A régi királyok magas hegyi várát s az alatta fekvő palotát úgy megnagyobbította, kertekkel, vadaskertekkel, halastavakkal úgy ékesítette, hogy ennek az építkezésnek pompája még a többiét is felülmúlni látszott. A berendezés fényűző, az ebédlők tágasak, [] és az ablakok pompásak. Függőkertek voltak itt és vörösmárvány medencével, bronz ülőhellyel díszes szökőkutak.” c) „Az egyik elővárost egy éjszaka erővel elfoglalják, nagy részben leég, mikor is, mint mondják, a köznép nem csekély kárt szenved. [] A Duna-parton változó szerencsével folyik a csatározás. [] Végül is a minden segítségtől megfosztott, iszonyatos éhségtől meggyötört [lakosok] [] [III. Frigyes császár] múlhatatlan gyalázatára megadták magukat Mátyásnak.” 3 pont 1714 írásbeli vizsga 5 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: 4. A feladat a kora újkori gazdasághoz kapcsolódik

Rendelje a térképen ábrázolt kereskedelmi útvonalakat a megfelelő leírásokhoz! Írja a megfelelő útvonal sorszámát a táblázatba! Két útvonal sorszáma kimarad. (Elemenként 1 pont.) Európa kereskedelmi hálózata Útvonal sorszáma Leírás a) A középkorban kialakult tengeri kereskedelmi útvonal, melynek forgalma a nagy földrajzi felfedezések következtében hanyatlani kezdett. b) Európai tengeri kereskedelmi útvonal, melynek kialakulása közvetlenül megelőzte a nagy földrajzi felfedezéseket. c) Szárazföldi kereskedelmi útvonal, melyen többek között ázsiai luxuscikkeket és európai iparcikkeket szállítottak, és amely érintette a nagy európai vásárokat. d) A középkorban kialakult tengeri kereskedelmi útvonal, melynek forgalma a felfedezések korában kialakuló európai munkamegosztás miatt tovább növekedett. 4 pont 1714 írásbeli vizsga 6 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: 5. A feladat a XVIII

századi demográfiai változásokkal kapcsolatos Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A Magyar Királyság lakosságának etnikai megoszlása 1787-ben Népmozgások a XVIII. századi Magyarországon Egészítse ki a kördiagram jelmagyarázatát a két meg nem nevezett népcsoport nevével! a) 42%: . b) 11%: . c) Állapítsa meg, melyik betűjelhez tartozó nyíl/nyilak jelöli/jelölik a ruszin népcsoport mozgását a térképen! Betűjel: d) Döntse el, melyik állítás igaz a térképen C) betűvel jelölt népcsoportra! Karikázza be az igaz állítás sorszámát! 1. A török elől menekülve kértek engedélyt a Magyarországra történő betelepülésre 2. Ennek a népcsoportnak egy része a jobb életkörülmények miatt elhagyta eddigi Magyarországon belüli lakhelyét, hogy az Alföldre települjön. 3. A Habsburg-udvar ösztönözte betelepítésüket az országba, amellyel céljuk volt a katolicizmus erősítése

is. 4 pont 1714 írásbeli vizsga 7 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: 6. A feladat az Emberi és polgári jogok nyilatkozatához kapcsolódik Válassza ki a forrásrészletek közül azt a négyet, amelyik nem az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából származik, és tartalma is ellentétes annak szellemiségével! Karikázza be a négy – nem a nyilatkozatból származó – forrásrészlet sorszámát! (Elemenként 1 pont.) 1. „Minden szuverenitás alapelve lényegileg a nemzettől származik Semmilyen testület, semmilyen egyén nem gyakorolhat olyan hatalmat, amely nem kifejezetten ebből ered.” 2. „A nemzet joga az adók szabad elfogadása a szabály szerint összehívott és összeállított országos rendi gyűlés közvetítésével.” 3. „A törvény csak a társadalom számára ártalmas cselekedetek tiltására jogosult Mindazt, amit a törvény nem tilt, nem lehet megakadályozni, és senki sem lehet arra

kényszeríteni, amit a törvény nem rendel el.” 4. „Az új rendszerben az egyesülés és szövetkezés szorítja majd ki az egyéni érdeket és az egymás céljainak meghiúsítására törekvő mindenütt érvényesülő ellenhatásokat. Ezeknek a változásoknak az eredményeként az egyes ember teljesítőképessége biztosítani fogja számára a tömegben rejlő előnyöket is, és mindenki olyan gazdaggá válhat, amilyenné csak akar.” 5. „Minden embert ártatlannak kell tekinteni, amíg bűnössé nem nyilvánítják” 6. „Szükség esetén a polgári és büntetőbíróságok fogságban tarthatnak, és a börtönökbe küldhetnek olyan személyeket, akikről megállapították, hogy nem lehet vádiratot készíteni ellenük, vagy akiket felmentettek az ellenük emelt vád alól.” 7. „A Szentírás azon pontjainak megfelelően, melyek minden embernek megparancsolják, hogy egymást a testvériség köteléke által egyesítve, magukat honfitársuknak

tekintvén, egymásnak minden alkalommal és minden helyen segítséget és támogatás fognak nyújtani: alattvalóikkal és hadseregeikkel szemben családapáknak tekintik magukat; és őket a vallás, a béke és igazság védelmére lelkesítik.” 8. „Mivel a tulajdon szent és sérthetetlen jog, senki sem fosztható meg tőle, csak törvényesen megállapított közérdekben, amely ezt nyilvánvalóan szükségessé teszi, és csak igazságos és előzetes kártalanítás esetén.” 4 pont 1714 írásbeli vizsga 8 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: 7. A feladat az 1848-as magyar forradalommal kapcsolatos (komplex tesztfeladat) Oldja meg a feladatokat a forrásrészletek és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A) „[] Mindazok, kik a megyékben és szabad kerületekben az országgyűlési követek választásában eddig szavazattal bírtak, e jog gyakorlatában ezennel meghagyatnak. Az országnak s [a] kapcsolt részeknek

mindazon bennszületett, vagy honosított, legalább 20 éves [] lakosai, a nőket kivéve, törvényesen bevett valláskülönbség nélkül, választók: Kik [] eddigi úrbéri értelemben vett [legalább] 1/4 telket, [] bírnak. []” B) „Az úrbér és azt pótló szerződések alapján eddig gyakorlatban volt szolgálatok (robot), dézsma és pénzbeli fizetések, e törvény kihirdetésétől fogva örökösen megszüntetnek. [] A törvényhozás a magán földesurak kármentesítését, a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyezi. Ő Felsége a magán földesuraknak [] kármentesítése iránt [] részletesen kidolgozandó törvényjavaslatot fog magyar ministeriuma [értsd: kormánya] által előterjesztetni.” C) „Az előző [értsd: előzetes] vizsgálat eltöröltetvén örökre, s a sajtószabadság visszaállíttatván, ennek biztosítékául []: Gondolatait sajtó útján mindenki szabadon közölheti, és szabadon terjesztheti.” a) Nevezze meg azt a

dokumentumot, amelyikből az idézett részletek származnak! . b) Döntse el, mely szakkifejezések köthetők a forrásrészletek aláhúzott részeihez! A felsorolt szakkifejezések közül válasszon! Írja a megfelelő szakkifejezés sorszámát a táblázatba! Egy sorba egy sorszámot írjon! Három sorszám kimarad. Szakkifejezések: 1. általános választójog 4. jobbágyfelszabadítás 2. cenzúra 3. cenzusos választójog 5. közteherviselés 6. önkéntes örökváltság Forrásrészlet betűjele Szakkifejezés sorszáma A) B) C) c) Indokolja meg az egyik forrásrészlet idézett része alapján, miért rendelkezett választójoggal egy olyan kisnemes, aki 1/8-ad telket birtokolt! 1714 írásbeli vizsga 9 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: d) Milyen döntés született a földbirtokosok kármentesítéséről? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. Az udvar magára vállalta a kármentesítést 2. A jobbágyoktól

beszedett adókból tervezték fedezni 3. Azt tervezték, hogy a magyar országgyűlés a későbbiekben tárgyal majd róla e) A következő állítások közül melyik írja le helyesen az idézett jogszabályok jelentőségét? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. A jogszabályok megerősítették a rendi kiváltságokat 2. A jogszabályok megteremtették a polgári átalakulás feltételeit 3. A jogszabályok lehetővé tették Magyarország elszakadását a Habsburg Birodalomtól 7 pont 8. A feladat a sztálini diktatúrával kapcsolatos Oldja meg a feladatokat forrás és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A nagy ukrajnai éhínségre (a holodomorra) emlékező plakát részlete, 2009 (A plakát felirata magyarul: Ukrajna. Holodomor) a) Karikázza be a plakáthoz illő idézet sorszámát! 1. „11 kivégzés Szaratovban; 8, majd további 12 Leningrádban; 6, majd további 5 Minszkben. [] Összesen 82” (Napi jelentés részlete, 1937 október 21) 2.

„Egy vonat épp most érkezett Kijevbe, tele éhen halt emberek hulláival A Poltavától kezdve gyűjtötték össze a holttesteket.” (Jelentés, 1932) 3. „Január 31-én a hadseregtábornok [] megadta magát, és 240 ezer éhező, összefagyott [] emberformáját is elvesztett madárijesztővel esett fogságba.” (Jelentés, 1943) 1714 írásbeli vizsga 10 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: b) Karikázza be annak az állításnak a sorszámát, amely megmagyarázza, mit jelentett a mezőgazdaság kollektivizálása a parasztság számára! 1. Kényszerítették őket földjeik felajánlására, illetve a szövetkezetekbe való belépésre 2. Állatokat és traktorokat kaptak 3. A mezőgazdaság gépesítése miatt a termésátlag gyors ütemben nőtt c) Magyarázza meg saját szavaival a plakát által ábrázoltak és a kollektivizálás közötti összefüggést! . d) Mely politikai szándék húzódott meg – a felsoroltak közül

– a nagy ukrajnai éhínség hátterében? Karikázza be a helyes válasz sorszámát! 1. a túlnépesedés csökkentése 2. etnikai tisztogatás 3. antiszemitizmus 4 pont 1714 írásbeli vizsga 11 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: 9. A feladat a két világháború közti Magyarországhoz kapcsolódik Határozza meg, melyik forrás vagy források támasztják alá az állításokat! Írjon X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorba csak egy X jelet írjon! Ha több forrás is alátámasztja az állítást, keresse meg az egy megfelelő oszlopot! (Elemenként 1 pont.) A) „Az volt a cél, hogy a vitézek földhöz jussanak, éspedig azért, hogy e minden tekintetben bevált jó emberanyag gazdaságilag megerősödve, hasonló értékű, új nemzedéket nevelhessen. E célból Horthy felhívta a földbirtokosok figyelmét, akik úgynevezett vitézi telkeket bocsátottak a Vitézi Rend rendelkezésére. Ami engem illet, nem tartottam

igényt vitézi telekre. Emlékezetes marad számomra avatásom napja a Margitszigeten. A régi lovaggá ütés formaságaira emlékeztetett a ceremónia” (Lakatos Géza tábornok, politikus) B) „A Vitézi Rendnek hármas célja van: jutalmazni a vitézséggel párosult honfi erényt, megtartani a nagy idők legjobbjait és biztosítani a hősök nemzetségének fennmaradását, végül bennük és utódaikban a magyar fajnak olyan hatalmat biztosítani, amely rettentő erővel sújt le minden felforgató állam- és nemzetellenes törekvésre.” (Horthy Miklós, a Vitézi Rend főkapitánya) C) A kormányzó vitézeket avat Állítás A) B) C) A) és B) A) és C) B) és C) mindhárom Forrás a) A vitézzé avatás középkorias külsőségek között zajlott. b) A Vitézi Rend egyik célja a megbízhatónak ítéltek gazdasági megerősítése volt. c) A vitézeknek csak egy része foglalkozott mezőgazdasággal. d) A Vitézi Rend működtetésében fontos szerepe volt

az államfőnek. 4 pont 1714 írásbeli vizsga 12 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: 10. A feladat a hidegháború kialakulásához kapcsolódik Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A berlini fal két oldala, 1986 Állapítsa meg, hogy a kép melyik részén látható Nyugat-Berlin! Írja a megfelelő sorszámot a város neve utáni kipontozott részre! a) Nyugat-Berlin: . b) Ki és miért építtette a berlini falat? Karikázza be a helyes magyarázat sorszámát! 1. Hruscsov beleegyezésével az NDK emelte, hogy megakadályozza állampolgárai emigrálását 2. Kennedy javaslatára az NSZK emelte, hogy így korlátozza a szovjet kémtevékenységet 3. A NATO emelte Nyugat-Berlin védelme érdekében c) Fejezze be a mondatot! Karikázza be az egyetlen helyes befejezés sorszámát! A berlini fal szimbolizálta 1. a szocializmus börtönjellegét 2. a szabadságot 3. a két világ harmonikus

együttműködését 4. a szocialista rendszer technikai fölényét a kapitalizmussal szemben d) Melyik évben került sor a berlini fal lerombolására? . 1714 írásbeli vizsga 13 / 24 4 pont 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: 11. A feladat a határon túli magyarság második világháború utáni helyzetével kapcsolatos. Oldja meg a feladatokat a források és ismeretei segítségével! (Elemenként 1 pont.) A) Egykor Magyarországhoz tartozott területek lakossága és a magyarok aránya 1991-ben és 2001-ben 1991 2001 Terület A lakosok Ebből Magyarok A lakosok Ebből Magyarok száma magyar aránya a száma magyar aránya a terület terület népességén népességén belül (%) belül (%) 5 274 335 567 296 10,8 5 379 455 520 528 9,7 Felvidék / Szlovákia 1 252 288 155 711 12,4 1 254 614 151 516 12,1 Kárpátalja 7 723 313 1 603 923 20,8 7 221 733 1 415 718 19,6 Erdély 2 013 889 339 491 16,9 2 031 992 290 207 14,3 Vajdaság 16 263 825 2

666 421 16,4 15 887 794 2 377 969 14,9 Összesen B) Egyes tényezők szerepe a magyar kisebbség létszámának változásában három szomszédos területen a XXI. század elején (%) Terület Asszimiláció Elvándorlás Természetes fogyás 33 33 33 Erdély 60 14 26 Felvidék / Szlovákia 25 15 50 Kárpátalja a) Karikázza be a megkezdett mondat helyes folytatásának sorszámát! Egyetlen sorszámot karikázzon be! Az A) betűjelű táblázatból kiolvasható, 1. mennyi volt a magyarság létszáma 2001-ben az összes olyan területen, amelyet a trianoni békében csatoltak el. 2. mekkora volt a magyarok aránya négy szomszédos ország teljes lakosságán belül 2001-ben 3. hogy a táblázatban szereplő területek közül hol éltek a legnagyobb arányban magyarok 2001ben b) Karikázza be a megkezdett mondat helyes folytatásának sorszámát! Egyetlen sorszámot karikázzon be! Az A) betűjelű táblázatban szereplő területeken élő magyarok 1. fogyásának legjellemzőbb

oka mindenütt az, hogy nem tudják érvényesíteni kisebbségi jogaikat, ezért elvándorolnak. 2. létszáma 1991 és 2001 között összesen több mint 10 százalékkal csökkent 3. a teljes Kárpát-medencei magyarságnak nagyjából a 10 százalékát tették ki a XX és a XXI század fordulóján. 1714 írásbeli vizsga 14 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: c) Nevezze meg azt a területet, amelyre igaz a következő leírás! A táblázatokban szereplő területek közül válasszon! Etnikai és vallási szempontból is évszázadok óta erősen kevert lakosságú terület. A magyar lakosság néhány tízezer fős fogyásához az 1990-es években az országban dúló háborútól, illetve a hadseregbe történő behívástól való félelem is hozzájárult. d) Nevezze meg azt a területet, amelyre igaz a következő leírás! A táblázatokban szereplő területek közül válasszon! Ez a terület a rendszerváltást követően vált

független országgá. A nagyrészt a határok mentén élő, jelentős magyar kisebbség létszáma leginkább a többségi nemzetbe történő beolvadás miatt csökken. 4 pont 12. A feladat a magyarországi romákhoz kapcsolódik Oldja meg a feladatokat a forrás és ismeretei segítségével! „Az etnikai, illetve a társadalmi helyzeten alapuló cigánykép gyakorlatilag párhuzamosan létezett egymás mellett. A 18 századi magyarországi források egy részében a cigány fogalma etnikai []. Ebben az esetben cigánynak lenni etnikai, nemzetiségi hovatartozást jelent. A források egy másik csoportjában a cigány fogalma szociális []. Ez esetben cigánynak lenni sajátos társadalmi állapotot jelent [] Az is vita tárgya, hogy egyáltalán ki a cigány? Az, akit valamilyen cigánykép alapján a nemcigányok besorolnak a cigányok közé, vagy az, aki cigány/roma identitású? [] [Az előbbit] jól szemlélteti a nemzetközi roma mozgalomban [] fontos szerepet játszó

Ian Hancock megállapítása is: »a bennünket összekötő közös tényező nem annak a tudata, hogy mik vagyunk, hanem azé, hogy mik nem vagyunk: a romanik nem gádzsók, azaz nem nem-cigányok«.” (Binder Mátyás történész, antropológus) Milyen cigányképet, cigányfogalmat jelenítenek meg a következő leírások? Húzza alá a helyes választ! (Elemenként 0,5 pont.) a) A cigányságot elsősorban közös származása, valamint az ehhez kapcsolódó kultúra és nyelv határozza meg. etnikai helyzeten alapuló társadalmi helyzeten alapuló b) A cigányságot elsősorban jövedelme, munkahelye, iskolázottsága, lakóhelye, demográfiai és egészségügyi mutatói határozzák meg. etnikai helyzeten alapuló 1714 írásbeli vizsga társadalmi helyzeten alapuló 15 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: c) Ki sorolható a cigányság körébe a Magyarországon jelenleg hatályos törvények értelmében? Karikázza be a helyes

válasz sorszámát! (1 pont) 1. Az, aki cigány (romani) anyanyelvű vagy kettős (magyar és romani) anyanyelvű 2. Az, akit származása, kultúrája, szokásai alapján a többség cigánynak tart 3. Az, aki saját magát – anyanyelvétől függetlenül – cigánynak vallja, és ezt kinyilvánítja d) Döntse el, hogy a forrás szóhasználatára melyik meghatározás igaz! Karikázza be a helyes meghatározás sorszámát! (1 pont) 1. A forrásban a cigány lekicsinylő jelentésű szó, a roma a cigányok helyes megnevezése, a gádzsó pedig a nemcigányok cigány elnevezése. 2. A forrásban a cigány és a roma kifejezések egymással helyettesíthetők, a gádzsó pedig a nemcigányok cigány megnevezése. 3. A forrásban a roma a cigányon belüli kisebb csoport elnevezése, a gádzsó pedig a magyar többség cigány elnevezése. 3 pont 1714 írásbeli vizsga 16 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ

FELADATOK Olvassa el figyelmesen! A következő feladatok közül összesen kettőt kell kidolgoznia. Az alábbi szabályok alapján kell választania: Kidolgozandó: egy, az egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy, a magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat. A rövid egyetemes és a hosszú magyar feladat más korszakra vonatkozzon! (A táblázatban a korszakokat kettős vonal választja el.) Tanulmányozza figyelmesen a feladatokat! Sorszám Egyetemes történelem Magyar történelem Korszakok, témák A feladat típusa 13. Ókori görög hitvilág rövid 14. Második világháború kirobbanása rövid 15. Tatárjárás hosszú 16. Nehézipar a dualizmus korában hosszú A feladatok tanulmányozása után karikázza be a választott feladatok sorszámát! A következő táblázatban feltüntettük a két választási lehetőséget. Jelölje X-szel a választását a megfelelő sorban! Csak az egyik lehetőséget jelölje! A választott

feladatok sorszáma Választásának jelölése X jellel 13. és 16 14. és 15 A feladatok közül csak a választott kettőt dolgozza ki! Válaszait az azonos típusú feladatokat követő pontozott vonalakra írja! A feladatok kidolgozása előtt tanulmányozza a 2. oldalon található útmutatót! A válaszok elkészítése során fogalmazvány (piszkozat) készíthető! A feladatok után az értékelési szempontok szerepelnek, az elért pontszámokat a javító tanár állapítja meg. 1714 írásbeli vizsga 17 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: 13. A feladat az ókori görög hitvilággal kapcsolatos (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével az istenek jellemzőit, szerepét az ókori görög hitvilágban! Artemisz és Aktaión egy ókori görög vázaképen (Aktaión egy vadász volt, aki megleste a fürdőző Artemiszt. Az istennő bosszúból szarvassá változtatta, saját kutyái tépték szét.) 14. A feladat a

második világháború kirobbanásával kapcsolatos (rövid) Mutassa be a forrás és ismeretei segítségével Lengyelország megtámadását! Válaszában térjen ki a nyugat-európai hatalmak magatartására is! „Az utóbbi húsz év tapasztalata azt mutatja, hogy Európában egy kommunista mozgalomnak békeidőben nincs elég esélye arra, hogy megragadhassa a hatalmat. Ilyen párt diktatúrája csak egy nagy háború eredményeképpen lehetséges. [] El kell fogadnunk a német ajánlatot []. Az első előny, amit hasznosítani fogunk, Lengyelország elfoglalása lesz egészen Varsó kapujáig [].” (Sztálin beszéde a párt vezetésének ülésén, 1939. augusztus 19) 1714 írásbeli vizsga 18 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: A választott rövid, az egyetemes történelemre vonatkozó feladat sorszáma: A feladat kidolgozása: . . . . . . . . . . . . . . . . Elérhető Elért pont Szempontok Feladatmegértés 2 Tájékozódás

térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Összpontszám / Vizsgapont 1714 írásbeli vizsga 19 / 24 T 2 K1 2 K2 2 F 3 E1 3 E2 3 17 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: 15. A feladat az Árpád-kori Magyarország történetéhez kapcsolódik (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével a tatárjárás eseményeit! Röviden térjen ki a tatárjárás közvetlen hatásaira is! Sem IV. Béla korábbi politikájáról, sem az ország újjáépítéséről nem kell írnia. Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „És mivel még kunoknak és nem tatároknak hitték azokat, akik most jöttek: az egész nép kiáltozott ellene [Kötöny kun vezér ellen]: »Haljon meg! Haljon meg! Ő az, aki Magyarország pusztulását szorgalmazza!« És a királyt is szidalmazták

miatta, mondván: »Harcoljon a királyunk, aki a kunokat a mi gyűlölségünkre behozta.« [] És a magyarok és németek hirtelen felfegyverkezve betörtek a palotába, ahol tartózkodott, és erőszakkal hozzá akartak menni. Kötöny pedig övéivel együtt íjat és nyilat ragadva nem engedte, hogy ezek hozzájuk jöjjenek. De amikor a nép nagy sokasága odacsődült, elfogták őket, és azon nyomban levágták a fejüket, és a palotából az ablakon keresztül a nép közé dobták.” „Miután tehát maga a király megfutamodott a táborból, igen kevés emberrel éjjelnappal Lengyelország határai felé vette az útját, és innét egyenes úton sietett, ahogy csak tudott, hogy elérje a királynét, aki Ausztria határán időzött. Ennek hallatára Ausztria hercege, szívében gonoszságot forralva, a barátság örve alatt elébe ment. [] Mert Ausztria hercege, amikor kedve szerint hatalmába kerítette a királyt, kitervelt ravaszságával visszakövetelt tőle egy

bizonyos mennyiségű pénzt, amelyet a király állítólag egykor kicsikart. Minek erről több szó? A király nem szabadulhatott a keze közül, amíg a követelés egy részét készpénzben, másik részét pedig arany- és ezüstedényekben ki nem fizette, országának három vármegyéjét pedig, amelyek szomszédosak voltak annak a földjével, zálogként le nem kötötte neki. [] A király ezek után, ahogy csak tudott, sietett a királynéhoz, aki tőle nem messze volt.” „A város [Esztergom] várát nem tudták elfoglalni, mert a spanyol Simeon ispán sok számszeríjászával bátran megvédelmezte. És amikor Székesfehérvár városához érkeztek, amelyet mocsarak vesznek körül, mivel a hó és a jég éppen olvadóban volt, nem tudták elfoglalni. És miközben pannóniai Szent Márton várát ostromolták, melyet az apát férfiasan védett, hirtelen visszarendelték őket, úgyhogy azokon a vidékeken ez a három helység maradt megvívatlanul.” (Részletek

Rogerius Siralmas ének című művéből) 1714 írásbeli vizsga 20 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: 16. A feladat a dualizmus kori gazdasággal kapcsolatos (hosszú) Mutassa be a források és ismeretei segítségével magyar nehézipar fejlődését a dualizmus korában! Válaszában térjen ki a fejlődés feltételeire (gazdasági kiegyezés, tőkeigény, szállítás)! Használja a középiskolai történelmi atlaszt! „A magyar korona területén minden nagykorú vagy nagykorúnak nyilvánított egyén, nemre való tekintet nélkül, ezen törvény korlátai közt, bármely iparágat, ideértve a kereskedést is, bárhol, önállólag és szabadon gyakorolhat.” (Törvény az iparról, 1872) 1867 A magyarországi vasúthálózat 1867-ben és 1890-ben „1.§ Állami kedvezményben részesíttetnek: 1. A technika jelen fejlődése szerint berendezett azon gyárak, melyek Magyarországon eddig elő nem állított cikkeket készítenek.

2. A technika jelen fejlődése szerint berendezett következő gyárak, és pedig a) azon gyárak, amelyekben rézárúk, vasedények, szerszámgépek, gőzgépek, elektrodinamikus készülékek, porcellán és üveg készül b) a rizshántoló malmok, szeszgyárak, selyemfonó, –szövő és –festő gyárak, gyapjúfonó és –szövő gyárak. 2.§ Az említett gyáraknak az alábbi állami kedvezmények adatnak: 1. Fölmentetnek 1895 év végéig a keresetadó alól 2. Fölmentetnek a telkek megszerzéséért és átírásáért járó illeték alól, s amennyiben részvénytársaság alakjában létesíttetnek, az okiratok után járó illeték alól.” (1881: XLIV. törvénycikk) 1714 írásbeli vizsga 21 / 24 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: A választott hosszú, a magyar történelemre vonatkozó feladat sorszáma: A feladat kidolgozása: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1714 írásbeli vizsga 22 / 24

2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: Elérhető Szempontok pont Feladatmegértés 2 Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Összpontszám / Vizsgapont 1714 írásbeli vizsga Elért 23 / 24 T1 2 T2 2 K1 2 K2 2 K3 2 F1 3 F2 3 F3 3 E1 3 E2 3 E3 3 E4 3 33 2017. május 10 Történelem középszint Név: . osztály: pontszám maximális elért 1. Julius Caesar 4 2. Középkori város 5 3. Hunyadi Mátyás 3 4. Kereskedelmi útvonalak 4 5. XVIII századi népesség 4 6. Emberi és polgári jogok nyilatkozata 4 I. Egyszerű, rövid 7 1848-as forradalom 7 választ igénylő 8. Sztálini diktatúra 4 feladatok 9. Vitézi rend 4 10. Hidegháború kialakulása 4 11. Határon túli magyarok 4 12. Magyarországi romák 3 Összesen 50 I. Elért pontszám

egész számra kerekítve 13. Ókori görög hitvilág 17 14. Második világháború kirobbanása 17 II. Szöveges 15. Tatárjárás 33 (kifejtendő) feladatok 16. Nehézipar a dualizmus korában 33 II. Összesen 50 I. + II Az írásbeli vizsgarész pontszáma dátum 100 javító tanár pontszáma egész számra kerekítve programba elért beírt I. Egyszerű, rövid választ igénylő feladatok II. Szöveges (kifejtendő) feladatok 1714 írásbeli vizsga dátum dátum javító tanár jegyző 24 / 24 2017. május 10 ÉRETTSÉGI VIZSGA • 2017. május 10 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 1714 TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot piros színű

tollal kell javítani az alábbiak szerint.  1. Jó válasz 2. Hiány(osság) 3. Nem tartozik a megoldáshoz, túllépi a terjedelmet [ ] 4. Hiba, tartalmi tévedés (aláhúzás egy vonallal) 5. Értelmetlen szöveg; logikai, nyelvhelyességi probléma (aláhúzás hullámos vonallal)  6. Súlyos helyesírási hiba (aláhúzás két vonallal) (Súlyos helyesírási hiba: - a mássalhangzók időtartamának hibás jelölése, - az összeolvadás, a hasonulás és a kiesés hibás írásmódja, - kis és nagy kezdőbetű tévesztése, - igekötős igék hibás egybe-, illetve különírása, - az ly-j tévesztése.) A feladatok egyes részeinek megoldásáért járó részpontszámokat is írja a dolgozatra! I. Az egyszerű, rövid választ igénylő feladatok javítása, értékelése Értékelési alapelv, hogy a javítási-értékelési útmutatóban szereplő válaszelemeket kell jó válaszként elfogadni. Ahol az útmutató egy konkrét feladatnál úgy

fogalmaz, hogy a válasz más megfogalmazásban is elfogadható, ott minden olyan megoldást el kell fogadni, amely tartalmilag megegyezik a megadott válasszal. Ahol az útmutató egy konkrét feladatnál úgy fogalmaz, hogy más helyes válasz is elfogadható, ott bármely olyan választ el kell fogadni, amely szakmailag helyes. Azoknál a feladatoknál, ahol több válaszelem közül kell a jó megoldást kiválasztani, ott az összes válaszelem aláhúzása, megjelölése esetén a válasz nem értékelhető. Ha egy feladat meghatározza a válaszban elvárt elem(ek) számát, és a vizsgázó ennél többet jelöl meg (de nem az összeset), akkor a megoldás sorrendjében kell értékelni. A kerettantervekben szereplő személyek, topográfiai adatok és fogalmak csak pontos helyesírással értékelhetők. A megoldásokért az előírt maximális pontot meghaladó „jutalompont” nem adható. Hibás vagy hiányzó válaszelemek miatt pontot levonni nem szabad. A

javítási-értékelési útmutatótól csak különösen indokolt esetben lehet eltérni. Az eltérések okát a javítónak külön szöveges magyarázattal kell indokolnia. Pontozás Jó válasz/válaszelem: Rossz válasz: Hiányzó válasz: 1714 írásbeli vizsga 0,5 vagy 1 pont (a javítási-értékelési útmutatóban feltüntetettek szerint) 0 pont 0 pont 2 / 13 2017. május 10 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató Kizárólag azokra a válaszelemekre lehet 0,5 pontot adni, amelyeket az útmutató külön is megjelöl. Az útmutatóban megadott pontszám egy-egy eleme tovább már nem bontható. A konkrét feladatokban az egyes feladatrészek pontjainak összesítése során kapott pontszámot nem kell kerekíteni (lehet pl. 3,5 pont) A feladatok után található téglalapok közül a bal oldaliban a feladatra adható maximális pontszám van, a jobb oldali téglalapba kell beírni a vizsgázó által elért pontszámot. Az egyszerű, rövid

feladatok összpontszámát a feladatlap utolsó oldalán az összesítő táblázat megfelelő rovataiba be kell írni. Ha az egyszerű, rövid feladatok összpontszáma egész szám, akkor nincs teendő, ha törtszám, akkor a matematika szabályai szerint egész számra kell kerekíteni (pl. 23,5 pont kerekítve 24 pont). II. A szöveges (kifejtendő) feladatok javítása, értékelése 1. A feladatválasztás Összesen kettő feladat értékelhető: egy egyetemes történelemre vonatkozó rövid feladat, egy magyar történelemre vonatkozó hosszú feladat. A két feladatnak különböző korszakokra kell vonatkoznia. Az előírásnak nem megfelelő feladatválasztás esetén a következők szerint kell eljárni: – ha a vizsgázó két szöveges (kifejtendő) feladatot oldott meg, de választása a korszakok vagy a feladattípusok tekintetében rossz, akkor úgy kell értékelni, hogy a legkisebb pontveszteség érje, vagyis mindkét megoldását ki kell javítani, és a magasabb

pontszámút kell figyelembe venni; – ha a vizsgázó kettőnél több szöveges (kifejtendő) feladatot oldott meg, de egyértelműen jelölte választását a feladatok előtti táblázatban, akkor a megjelölt feladatok megoldásait kell kijavítani és a pontszámukat figyelembe venni; – ha a vizsgázó kettőnél több szöveges (kifejtendő) feladatot oldott meg, és nem jelölte egyértelműen választását a feladatok előtti táblázatban, akkor a legkisebb sorszámú megoldott feladattól indulva, a jó választás szabályai alapján emelkedő számsorrendben kell a feladatokat értékelni, vagyis pl. az összes szöveges feladat megoldása esetén a 13 és a 16 feladat megoldásait kell kijavítani és a pontszámukat figyelembe venni. Minden megkezdett feladat megoldottnak minősül, ha a tanuló nem jelezte egyértelműen ennek ellenkezőjét. 2. A feladatok értékelése, pontozása A szöveges feladatok értékelését – az értékelési szempontokat, valamint a

hozzájuk rendelhető tartalmakat megadó – a javítási-értékelési útmutató alapján kell elvégezni. Az egyes szempontok szerint elért pontszámokat a feladatlapon a kipontozott helyek után található táblázatba kell írni, majd ki kell számítani a vizsgapontszámot (mely középszinten azonos az összpontszámmal). 1714 írásbeli vizsga 3 / 13 2017. május 10 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató a) Feladatmegértés 2 pont akkor adható, ha a vizsgázó az Eseményeket alakító tényezők és az Ismeretszerzés, a források használata szempontokra adható pontok legalább felét megszerezte. 1 pont akkor adható, ha a vizsgázó az Eseményeket alakító tényezők és az Ismeretszerzés, a források használata szempontokra adható pontoknak kevesebb mint a felét szerezte meg, de legalább 1 pontot szerzett ezen szempontok valamelyikére. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó az Eseményeket alakító tényezők és az

Ismeretszerzés, a források használata szempontokra nem szerzett pontot. Ha a feladatmegértés pontszáma 0, akkor a feladat összpontszáma is csak 0 lehet. b) Tájékozódás térben és időben Az útmutató az ehhez az értékelési szemponthoz tartozó tartalmi elemeket „T”-vel jelöli. A rövid esszénél együtt kell pontozni a térbeli és az időbeli elemeket (T), a hosszú esszénél külön (T1 és T2). Amennyiben az útmutató példákat sorol fel, akkor a felsorolt példák közül a megadott számú vagy azoktól eltérő más helyes megoldás(ok) ér(nek) pontot. 2 pont akkor adható, ha a megadott számú helyes elem szerepel a vizsgázó dolgozatában. 1 pont akkor adható, ha a megadott számú helyes elem közül legalább egy hiányzik, de legalább egy szerepel. 0 pont akkor adható, ha nincs helyes térbeli és/vagy időbeli elem. A rövid esszénél a térbeli és időbeli elemekre maximálisan 1-1 pont, a hosszú esszénél 2-2 pont adható. A javító a

tanuló megoldásának konkrét helyén egyértelmű jelöléssel jelzi a helyes (Tidő, illetve Ttér), illetve a hibás megoldást (aláhúzás). c) Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Az útmutató az ehhez az értékelési szemponthoz tartozó tartalmi elemeket „K”-val jelöli. A rövid esszénél az általános és konkrét történelmi fogalmakra (K1) 0, 1 vagy 2 pont adható. Az útmutató négy fogalom szakszerű használatát várja el A megadott fogalmak példaként értelmezendők. 2 pont akkor adható, ha legalább három szakszerűen használt fogalom van a vizsgázó esszéjében. 1 pont akkor adható, ha egy vagy két szakszerűen használt fogalom van a vizsgázó esszéjében. 0 pont akkor adható, ha nincs egy szakszerűen használt fogalom sem a vizsgázó esszéjében. A javító a tanuló megoldásának konkrét helyén egyértelmű jelöléssel jelzi a helyes (), illetve a hibás (aláhúzás) fogalomhasználatot. A hosszú esszénél külön

kell pontozni az ún. általános (K1) és a konkrét (K2) történelmi fogalmakat. A 0, 1, illetve 2 pont a rövid esszénél említett elvek szerint adható, s a vizsgázó megoldását is ugyanolyan jelöléssel kell ellátni. A szövegalkotás minőségére és a nyelvhelyességre a rövid (K2) és a hosszú esszénél (K3) is 0, 1 vagy 2 pont adható. 1714 írásbeli vizsga 4 / 13 2017. május 10 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 2 pont akkor adható, ha a fogalmazás értelmes mondatokból álló, logikusan szerkesztett szöveg, melyben nincs egynél több súlyos nyelvhelyességi vagy súlyos helyesírási hiba. 1 pont akkor adható, ha a szöveg rosszul szerkesztett, aránytalan, hiányos, vagy ha több nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát tartalmaz. 0 pont akkor adható, ha a megoldás csupán szavakból álló vázlat, nincsenek benne összefüggő mondatok, vagy ha a szövegben sok súlyos nyelvhelyességi és súlyos helyesírási

hiba van. d) Ismeretszerzés, a források használata, eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás Az Ismeretszerzés, a források használata (az útmutatóban „F”-vel jelölve) és az Eseményeket alakító tényezők feltárása, kritikai és problémaközpontú gondolkodás (az útmutatóban „E”-vel jelölve) értékelési szempontok pontozása azonos elvek alapján történik. A tartalmi válaszelemek két részből állnak: valamilyen tény rögzítése és ehhez kapcsolódó megállapítás (bármilyen ok-okozati vagy egyéb, a rögzített állításhoz kapcsolódó összefüggés). A tartalmi elemeknél zárójelben szereplő példák (a „pl.” rövidítéssel kezdődő tartalmi elemek) azt jelzik, hogy az ott felsoroltak bármelyike, illetve azokon kívül más helyes válaszelem is elfogadható. A példák közül tehát elég egyet leírni a maximális pontszám eléréséhez Egy helyes elem rögzítésére 1 pont,

a hozzá tartozó helyes megállapításra 2 pont jár (a megállapításra 1 pont is adható, amennyiben a vizsgázó megállapítása túl sematikus, nem lényegre törő vagy pontatlan) az alábbiak szerint: 3 pont akkor adható, ha a vizsgázó helyesen rögzített egy tényt, és hozzá kapcsolódó helyes megállapítást tett. 2 pont akkor adható, ha a vizsgázó nem rögzített helyesen tényt, de helyes megállapítást tett, vagy ha helyesen rögzített egy tényt, de a megállapítása túl sematikus, nem lényegre törő, pontatlan. 1 pont akkor adható, ha a vizsgázó helyesen rögzített egy tényt, de nem tett megállapítást, vagy ha nem rögzített helyesen tényt, és a megállapítása túl sematikus, nem lényegre törő, pontatlan. 0 pont akkor adható, ha a vizsgázó nem rögzített helyesen tényt, és helyes megállapítást sem tett. Egy-egy ismeret vagy összefüggés több helyen is szerepelhet példaként az útmutatóban, de minden elemre csak egy

szempontnál adható pont. A javító az esszé konkrét helyén egyértelmű jelöléssel (pl. F1 ha az egyik elem található meg az adott szövegrészben; F1 ha a rögzítés és a megállapítás is megtalálható az adott szövegrészben; F1 és F1 külön jelölve, ha a rögzítés és a megállapítás nem közvetlenül egymás után található meg, hanem az esszé két különböző részén) jelzi a helyes, illetve – aláhúzással – a hibás megoldásokat. Ugyanígy kell jelölni az eseményeket alakító tényezőkre adott részpontokat (pl.  E1) 3. A szöveges feladatok terjedelme Fontos szövegalkotási kompetencia, hogy a vizsgázó a gondolatait az előre meghatározott terjedelem keretei között fejtse ki. Indokolt esetben a kipontozott helyen megkezdett gondolat – rövid feladatoknál 2-3 sorban, hosszú feladatoknál 4-5 sorban – befejezhető, és az abban szereplő válaszelemek is értékelhetők. A további sorokban szereplő

válaszelemek nem értékelhetők. 1714 írásbeli vizsga 5 / 13 2017. május 10 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 4. A szöveges feladatok pontszámainak összesítése A részletes javítás elvégzése után a feladatonkénti vizsgapontokat a feladatsor hátlapján levő táblázatba át kell vezetni, majd ott összesíteni. III. A feladatlap összpontszámának megállapítása Az I. és a II összetevőben elért pontszámokat összegezni kell 1714 írásbeli vizsga 6 / 13 2017. május 10 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató I. EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNYLŐ FELADATOK 1. Julius Caesar (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) köztársaság b) 2. c) 2. d) Győzelmeket aratott. / Erős hadsereggel rendelkezett; Véget vetett a polgárháborúnak / Békét teremtett.; Visszautasította a királyi hatalmat; Képes volt befolyásolni a tömeget (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható.) 2.

Középkori város (Elemenként 1 pont, összesen 5 pont) a) 2., b) 1, c) 3, d) 2, e) 1 3. Hunyadi Mátyás (Elemenként 1 pont, összesen 3 pont) a) Székesfehérvár b) Visegrád c) Bécs 4. Kereskedelmi útvonalak (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) Leírás Útvonal sorszáma a) A középkorban kialakult tengeri kereskedelemi útvonal, melynek forgalma a nagy földrajzi felfedezések következtében hanyatlani kezdett. b) Európai tengeri kereskedelmi útvonal, melynek kialakulása közvetlenül megelőzte a nagy földrajzi felfedezéseket. c) Szárazföldi kereskedelmi útvonal, melyen többek között ázsiai luxuscikkeket és európai iparcikkeket szállítottak, és amely érintette a nagy európai vásárokat. d) A középkorban kialakult tengeri kereskedelmi útvonal, melynek forgalma a felfedezések korában kialakuló európai munkamegosztás miatt tovább növekedett. 5. 3. 4. 1. 5. XVIII századi népesség (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) magyar(ok) b)

szlovák(ok) / tót(ok) c) A d) 3. 6. Emberi és polgári jogok nyilatkozata (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) 2., 4, 6, 7 7. 1848-as forradalom (komplex) (Elemenként 1 pont, összesen 7 pont) a) áprilisi törvények b) Forrásrészlet Szakkifejezés betűjele sorszáma 3. A) 4. B) 2. C) 1714 írásbeli vizsga 7 / 13 2017. május 10 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató c) Azért, mert korábban is rendelkezett választójoggal. / Azért, mert megtarthatta korábbi választójogát. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható) d) 3. e) 2. 8. Sztálini diktatúra (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) 2. b) 1. c) A szovjet vezetés éhínséggel büntette Ukrajnát a kollektivizálás elutasítása miatt. / A kollektivizálás miatt visszaeső mezőgazdasági termelés éhínséget okozott. / A kollektivizálás elősegítette a gabona elszállítását. (A válasz más megfogalmazásban is elfogadható) d) 2. 9. Vitézi rend

(Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) Állítás A) a) A vitézzé avatás középkorias külsőségek között zajlott. b) A Vitézi Rend egyik célja a megbízhatónak ítéltek gazdasági megerősítése volt. c) A vitézeknek csak egy része foglalkozott mezőgazdasággal. d) A Vitézi Rend működtetésében fontos szerepe volt az államfőnek. B) C) A) és B) A) és C) B) és C) mindhárom Forrás X X X X 10. Hidegháború kialakulása (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) 2. b) 1. c) 1. d) 1989 11. Határon túli magyarok (Elemenként 1 pont, összesen 4 pont) a) 3. b) 2. c) Vajdaság d) Szlovákia (Elfogadható még: Felvidék; Felvidék / Szlovákia.) 12. Magyarországi romák (Összesen 3 pont) a) etnikai helyzeten alapuló (0,5 pont) b) társadalmi helyzeten alapuló (0,5 pont) c) 3. (1 pont) d) 2. (1 pont) 1714 írásbeli vizsga 8 / 13 2017. május 10 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató II. SZÖVEGES, KIFEJTENDŐ FELADATOK

13. Ókori görög hitvilág (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően az ókori görög istenek fő jellemzőit Feladatmegértés mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával lényegi 0–2 összefüggéseket tár fel. T Megállapításai az ókorra vonatkoznak, és rögzíti a téma egy földrajzi összetevőjét (pl. az Olümposzt tartották az istenek Tájékozódás 0–2 térben és időben lakhelyének, Olümpiában ünnepi játékokat rendeztek Zeusz tiszteletére, Pallasz Athéné Athén védelmezője volt, Delphoiban működött a leghíresebb jósda). K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét Kommunikáció, történelmi fogalmakat: pl. többistenhit / politeizmus, mítosz / 0–2 mitológia, isten, hitvilág. a szaknyelv alkalmazása K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási 0–2 hibát. F Rögzít egy lényeges

tényt a forrás alapján (pl. az isteneket emberalakúnak ábrázolták, emberi érzelmeket tulajdonítottak Ismeretszerzés, nekik, hitük szerint kapcsolatba kerültek az emberi világgal), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. gyakori volt / 0–3 a források nem volt tiltott az istenek ábrázolása, hitük szerint az istenek közel használata álltak az emberi világhoz, az istenekről szóló történetek a mítoszok / a mítoszok rendszere a mitológia). E1 Rögzíti, hogy az ókori görög vallás többistenhit volt, és felsorol legalább három istent a szerepkörével együtt vagy tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. a hitvilág az Eseményeket alakító tényezők őslakosok és a bevándorló görög törzsek hitvilágának összeolvadásával alakult ki, a vallásnak összetartó ereje volt a 0–3 feltárása, széttagolt görög világban, az istenek tiszteletére áldozatot kritikai és mutattak be / templomot építettek /

ünnepeket rendeztek, a problémapoliszoknak voltak védőisteneik, az istenekről szóló történetek a központú mítoszok). gondolkodás E2 Rögzíti az istenek egy lényeges jellemzőjét (pl. emberalakúnak képzelték őket, emberi tevékenységeket / természeti jelenségeket testesítettek meg / egyes emberi cselekvések pártfogói voltak, emberi érzelmeket tulajdonítottak nekik, emberektől is születhettek gyermekeik, halhatatlannak 0–3 tartották őket, a jövőbe látás képességét tulajdonították nekik), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. hitük szerint az istenek közel álltak az emberi világhoz, istenek és emberek gyermekei voltak a félistenek, egyes isteneknek szentelt jósdák működtek). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM / VIZSGAPONT 17 1714 írásbeli vizsga 9 / 13 2017. május 10

Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 14. Második világháború kirobbanása (rövid) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően Lengyelország 1939-ben történt Feladatmegértés megtámadását mutatja be. A válasz a forrás felhasználásával 0–2 lényegi összefüggéseket tár fel. T Rögzíti, hogy a második világháború 1939. szeptember 1-én 0–2 robbant ki, és utal arra, hogy Lengyelországot két irányból érte Tájékozódás térben és időben támadás. K1 Szakszerűen használja a következő általános és konkrét Kommunikáció, történelmi fogalmakat: pl. szerződés, hadüzenet, támadás, furcsa 0–2 háború. a szaknyelv alkalmazása K2 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási 0–2 hibát. F Rögzít egy lényeges tényt a forrás alapján (pl. Sztálin célja a terjeszkedés / a kommunizmus

terjesztése volt, megállapodott Németországgal Lengyelország felosztásáról), és tesz egy érdemi Ismeretszerzés, megállapítást erre vonatkozóan (pl. a két hatalom szerződését a források 0–3 Ribbentrop–Molotov-paktumnak nevezzük, a szovjet támadásra a használata német támadás után került sor, egymással ideológiai szempontból ellenséges vezetők kötöttek megállapodást, a szovjet vezetés visszautasította a nyugati hatalmakkal való szövetséget). E1 Rögzíti, hogy Németország Lengyelország elleni támadásával vette kezdetét a világháború, és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. ezzel folytatódott a német terjeszkedés KözépEseményeket alakító tényezők Európában, előzőleg Hitler Danzig átadását követelte, német 0–3 provokáció történt, hadüzenetre nem került sor, a német hadsereg feltárása, gyorsan legyőzte a gyengébb lengyel hadsereget, a lengyel kritikai és vereséget a szovjet

támadás is siettette, a lengyel kormány problémaLondonba emigrált). központú gondolkodás E2 Rögzíti a nyugat-európai hatalmak válaszát (Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent, de nem támadott), és tesz egy érdemi megállapítást erre vonatkozóan (pl. Lengyelország a britek és a franciák szövetségese volt, Franciaország védelemre 0–3 rendezkedett be, Nagy-Britannia nem rendelkezett jelentős szárazföldi erőkkel, Hitler így a lengyelországi hadműveletekre tudta összpontosítani Németország minden erejét). Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM / VIZSGAPONT 17 15. Tatárjárás Szempontok (hosszú) Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó alapvetően a tatárjárás eseményeit mutatja be. A 0–2 Feladatmegértés válasz a források felhasználásával lényegi összefüggéseket tár fel. T1 Rögzít egy

lényeges dátumot (pl. tatárjárás: 1241–42, IV Béla 0–2 uralkodása: 1235–70, a muhi csata: 1241). Tájékozódás T2 Rögzíti, hogy a döntő csatára Muhinál került sor. 0–2 térben és időben 1714 írásbeli vizsga 10 / 13 2017. május 10 Történelem középszint Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Javítási-értékelési útmutató K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. király, hadsereg, csata / ütközet, vár K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. kun, tatár / mongol, nádor, báró K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. 0–2 0–2 0–2 F1 Rögzít egy lényeges tényt Kötöny meggyilkolásával kapcsolatban (pl. összekeverték a kunokat és tatárokat, a királyt hibáztatták a kunok behívásáért), és ezzel kapcsolatban lényegi 0–3

megállapítást tesz (pl. ezután a kunok kivonultak az országból, a király hadereje gyengült). F2 Rögzít egy lényeges tényt a király menekülésével kapcsolatban (pl. az osztrák herceg fogságába került, elzálogosított néhány vármegyét), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. 0–3 a király Horvátországban / Dalmáciában / Trau várában lelt menedékre, a tatárok üldözték a királyt, az ország vezetése nem Ismeretszerzés, semmisült meg). a források F3 Rögzíti, hogy a (dunántúli) várakat a tatárok nem tudták használata elfoglalni, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a befagyott Dunán keltek át, nomád harcmodor volt rájuk jellemző, 0–3 a Dunántúlon a pusztítás mértéke is kisebb volt, emiatt a tatárjárás után új kővárakat építettek). E1 Rögzíti, hogy a muhi csatában a király serege döntő vereséget szenvedett, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. előtte

már legyőzték a nádor seregét is, éjszaka kerítették be a 0–3 király seregét, a szekérvár eredménytelennek bizonyult, a király serege a bárók vonakodása miatt kisebb volt a kelleténél). E2 Rögzíti, hogy a lakosság / a települések jelentős része (negyede / harmada) elpusztult, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. főleg a folyóvölgyekben / síkvidékeken / a keleti 0–3 országrészben volt nagy a pusztítás, a lakosság az erdőkbe / Eseményeket mocsarakba menekült, a tatárjárást éhínség követte, a tatárjárás alakító tényezők után szükség volt a népesség pótlására). feltárása, E3 Rögzíti, hogy a tatárok váratlanul kivonultak az országból, és kritikai és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a kivonulás problémapontos oka vitatott, a nagykán halála / új nagykán választása miatt 0–3 központú került erre sor, további támadásokat terveztek / kisebb gondolkodás

hadjáratokra sor is került). E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és 0–3 alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM / VIZSGAPONT 33 1714 írásbeli vizsga 11 / 13 2017. május 10 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató 16. Nehézipar a dualizmus korában (hosszú) Szempontok Műveletek, tartalmak Pont A vizsgázó a nehézipar fejlődését, a dualizmus gazdaságában Feladatmegértés betöltött szerepét mutatja be. A válasz a források felhasználásával 0–2 lényegi összefüggéseket tár fel. T1 Rögzíti a dualizmus korának időbeli határait: 1867–1918. 0–2 Tájékozódás térben és időben Kommunikáció, a szaknyelv alkalmazása Ismeretszerzés, a források használata 1714 írásbeli vizsga T2 Rögzíti, hogy Magyarország az

Osztrák–Magyar Monarchia része volt, és rögzíti a téma valamely térbeli elemét (pl. a magyar ipar részben Budapesten koncentrálódott, megnevez még egy jelentős iparvidéket az országban, utal a vasúthálózat térbeli jellegzetességeire). K1 Szakszerűen használja a következő általános történelmi fogalmakat: pl. ipar, gyár, tőke, vám K2 Szakszerűen használja a következő konkrét történelmi fogalmakat: pl. gazdasági kiegyezés, ipari forradalom, modernizáció, iparpártolás. K3 A kifejtés mondatokból áll, és a szöveg logikusan felépített. A válasz nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási hibát. F1 Rögzíti, hogy az állam elismerte a vállalkozás (ipari, kereskedelmi tevékenység) szabadságát, és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. eltörölték a céheket, szabad versenyes kapitalizmus alakult ki, az intézkedések elősegítették az iparosok / kereskedők számának növekedését, segítették a

polgárosodást). F2 Rögzíti a vasúthálózat bővülését (1867-hez képest a vasútvonalak száma megtöbbszöröződött, a keleti országrész vasúthálózata jóval ritkább, a korszak végére a vasútvonalak már behálózták az egész országot), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a vasút állami kézbevétele Baross Gáborhoz köthető, a vasút kiépült minden jelentős iparvidékhez, kiépülése a nehézipart húzóágazattá tette, a vasútépítés a nehézipar húzóágazata volt, a vasúthálózat nyugat-európai sűrűségű volt). F3 Rögzíti az állami támogatás kedvezményezettjeit (Magyarországon nem létező vagy ritka ágazatok vagy konkrétan megnevezi a támogatott ágazatokat) vagy az állami támogatás formáját (pl. adókedvezmény, illetékmentesség), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. hazai termeléssel kiváltható az import, az állami támogatás ellensúlyozta a versenyhátrányt, az erős

gazdaságban látták a politikai önállóság alapját, ösztönözték a monopolkapitalista formák elterjedését). 12 / 13 0–2 0–2 0–2 0–2 0–3 0–3 0–3 2017. május 10 Történelem középszint Javítási-értékelési útmutató E1 Rögzíti a gazdasági kiegyezés tartalmát (közös vámterület és pénz, 10 évenként újratárgyalták és megerősítették), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. egységes birodalmi 0–3 piac jött létre, az ellenzék a gazdasági függetlenség feladásaként értelmezte, a magyar áruknak is biztos felvevőpiacot jelentett, biztosította a szabad tőke és munkaerő áramlását). E2 Rögzít egy tényt a nehézipar fejlődésével kapcsolatban (pl. a nehézipar elsősorban Budapestre és a nyersanyagban gazdag peremterületekre települt, kölcsönhatásban állt az infrastruktúra Eseményeket kiépülésével, a korszakban a két ipari forradalom hatása összeért, alakító tényezők

a mezőgazdaság / feldolgozóipar új gépeket igényelt), és ezzel 0–3 feltárása, kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. Magyarország agrárkritikai és ipari országgá vált, megnevez jelentős nehézipari vállalatokat / problémaágazatokat, a magyar vasút szinte teljes mértékben a hazai ipar központú eredménye, a nehézipar a korszak modern technológiáját gondolkodás használta, a korszakban a gépgyártás jelentősen növekedett). E3 Rögzít egy tényt a nehéziparhoz szükséges tőkebefektetésekkel kapcsolatban (pl. kezdetben jelentős külföldi tőke bevonására volt szükség, az állam támogatta a nehézipari befektetéseket, külföldi szakmunkások segítették az ágazat elindítását, nőtt a hitelintézetek száma), és ezzel kapcsolatban lényegi megállapítást tesz (pl. a korszak végére a tőkehiány 0–3 megszűnt, tőkeerős nagyvállalatok / részvénytársaságok jöttek létre, idővel a hazai tőkeállomány került

túlsúlyba, az állam adókedvezményeket biztosított az ágazatnak, a korszak végére jelentős munkásréteg alakult ki, az állam támogatta a szakmunkásképzést). E4 Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és 0–3 alátámasztja elemzését. Ugyanaz a válasz nem fogadható el két külön tartalmi elem (forráshasználat, eseményeket alakító tényezők) pontozásánál is. A FELADATBAN ELÉRHETŐ ÖSSZPONTSZÁM / VIZSGAPONT 33 A feladatlapon szereplő források (szöveg, kép, táblázat, adatok, grafikon) lelőhelyei: 8. feladat: http://size.blogspiritnet/hautetfortcom/francejeunessecivitas/560/media/02/02/3745621247png 9. feladat: http://wwwnaberhuisnl 10. feladat: https://s-media-cache ak0.pinimgcom/originals/b6/48/d9/b648d98b5354d6abe753f8cde685f9d9jpg 13. feladat: mfaorg 1714 írásbeli vizsga 13 / 13 2017. május 10