Politics | Higher education » Európai belpolitika tételek

EURÓPAI BELPOLITIKA TÉTELEK 1.a, A FÖDERALIZMUS Nemzetállam meghaladása: II. vh után új világrend születőben – 2 elmélet: föderalizmus és funkcionalizmus Közös tanulságok: - a vh-hoz az eu-i nemzetállami berendezkedés (agresszív nacionalizmus) kövezte ki az utat új korszak: népek békés együttműködése - cél: föderális berendezkedés Föderalizmus gyökerei: - nemzetiszocializmus és fasizmus elleni nem-nacionalista ellenállási mozgalmak képviselő: Altiero Spinelli kiindulópont: a nemzetállam, a hagyományos értelemben vett szuverenitás diszkreditálódott Politikai cél: szuverén nemzetállam szétbontása - határok megszüntetése - jogi, alkotmányos kategória megszüntetése eu-i föderáció = békés jövő : eu-i államok egységes szuverenitásának 3 szint (szupranacionális, nemzeti, regionális) közötti megbontása II. vh után úgy tűnt, gyakorlati pol-vá válik pl No és Olaszo T-i pol-i berendezésének átalakítása;

eu-i integrációjának kezdete Föderális Eu: sui generis föderációt akartak (igazából csak egy hagyományosra futotta) - nemzetállami feladatok a szubnacionális szintekre, közössé váló ügyeket a szupranacionális szintekre ruházták - jelenlegi államok decentralizálását követeli meg hagyományos nemzetállam megszűnt volna 4 kritérium: 1. szubszidiaritás elve: tagállamok autonómok, kivéve azokat az ügyeket, amelyek más államot vagy az uniót érintik 2. joguralom elve: tagállamok egy közös tvhozási és igszol-i hatósági rendszernek vannak alávetve 3. többség elve: az unió a többség megbízása alapján cselekedhet 4. polgári jogok elve: unió elismeri és biztosítja a ~-t (pol-i képviseletet is) 1949: úgy tűnt, föderalista Eu lesz 1951: ESZAK funkcionalista hatás elképzelés 1960-as évek közepe: kormányközi elképzelések Eu-i integráció mint államépítés: súlypont a közösségi jog fejlődésén pol-i és alkotmányos

értékek megvalósulását kérik számon - Római Szerződés + módosító szerződések (1986: Eu-i Egységes Okmány, 1992: Maastrichti Szerződés) + EuB egységes ítélkezési gyakorlata = EU alkotmánya és alkotmányos berendezkedése - közvetlenül alkalmazható és a tagállamokra nézve kötelező erejű jogszabályokból álló szupranacionális jogrendszer - államhatalmi ágak szétválasztása megvalósul eu-i identitás kialakítása szükséges neoföderalisták: fókuszban a közösségi döntéshozatal 1 1.b, A KÖZÖSSÉGI SZINTŰ DEMOKRÁCIA ELKÉPZELÉSE Demokratikus deficit megszüntetéséhez nincs szükség az EU és a tagállamok közötti viszonyrend radikális megváltoztatására. integráció egy államépítési folyamatnak felel meg: demokratikus deficit oka: ellentétes érdekű tényezők nagy áttörés szükséges – int-i struktúra 1. Az EP emancipálása: - föderalisták: egységesülési folyamat súlypontja a választópolgárok

támogatása EP a Közösség demokratizálásának gyújtópontja - első demokratikus közösségi int többi közösségi int megbízását tőle nyerje, neki tartozzon felelősséggel - népszuverenitás csorbulását jelenti a szuverenitás megosztása a tagállamok és a Közösség között nem létezik egységes pol-i tér közösségi szinten - áp nem tudják figyelemmel kísérni a döntésket - közösségi int-k egymáshoz való strukturális viszonya nem felel meg a parl-i demokrácia követelményének, nincs pol-i felelősség - új államalapító legitimáló aktussal létre kell hozni a parlamentáris demokrácia elvén nyugvó új államot pl. alkotmányozó gyűlés (eu-i pártok, szubnacionális szintek, társ-i mozgalmak) – alkotmány kidolgozása / referendum 2. Az EU parlamentarizálása: • EP által birtokolt hatáskörök radikális kiterjesztése – 1979: EP közvetlen választás • közösségi int-k által birtokolt hatáskörök

„újraosztás” o EP jelentősebb részvétele a döntéshozatalban o Költségvetés megállapításával kapcsolatos kizárólagos jogok o Bizottság felelőssége az EP felé • EP-választások egységes szabályozása • Eu-i Unió Szerződéstervezete: EU szerkezetileg egységes föderális unió: közösségi int-k között parlamentáris felelősség szabályai • erős eu-i szintű pártok hiánya EP nem tudja végrehajtani az ellenőrzési jogait: hiányoznak a pol-i törésvonalak, EP-ben állandó nagykoalíció nincs jobb/bal törésvonal nem valósul meg a többségi elv, sem a pol-i felelősség • közösségi pol azon szereplőinek érdekeivel ellentétes törekvés, akik alapjaiban határozzák meg a pol-i folyamatokat – Tanács 3. A Bizottság mint politikailag felelős testület: ◦ Bizottság újraalkotása: végrehajtó hatalom csúcsszerve, EP felé pol-i felelősség legyen ◦ közösségi érdekek megjelenítése, hivatalnoki testülethez hasonló

működése pol-i alap lenne szükséges pl. tagjai az EP-választásokon győztes párt tagjaiból ◦ pol-i felelősség kül modelljei: o amerikai modell: Bizottságot közvetlenül választani az eu-i pártok listái alapján parl ellenőrzése csorbulna DE közvetlen választás o svájci modell: pol-i int-k és áp-k közötti kapcsolatot közvetlenné kell tenni eu-i szintű népszavazás: közvetlen véleménynyilvánítás ◦ DE Bizottság sikerének oka: semlegessége, ideológiamentessége 2 4. A szubszidiaritás elve: ▪ Maastrichti Szerződés: kisegítés elve ▪ A. cikkely: integrációs alapelv: döntéseket lehetőleg az áp-khoz legközelebb eső szinten kell meghozni szubnacionális egységek ▪ 3b. cikkely: eljárási szabály: mindazokon a T-ken, melyek nem tartoznak a Közösség kizárólagos hatáskörébe, a Közösség csak abban az esetben járhat el, amennyiben a cselekvés célját vagy annak méretei vagy következményei miatt a tagállamok

saját cselekvésükkel nem tudják elérni és a Közösség szerveinek cselekvése révén eredményesebben elérhető nemzeti szint ▪ demokratikus deficit oka: döntéshozók és áp-k közötti földrajzi-pol-i távolság ▪ „Régiók Eu-ja”: szubnacionális szintek bevonása nemzetállamok szuverenitásuk csökkenése, régiók nemzetállami gyámkodás alóli kibúvás ▪ régiók részvétele csökken a demokratikus deficit, közösségi int-k szövetségesei a tagállamokkal szemben ▪ DE: régió túl tág fogalom – méret, hatáskör nő a régiók közötti különbség, tagállamok és régiók közötti kategória elmosódik ▪ EUSZ 3b. tagállamok hozzák a döntéseket, közösségi int-k csak segítenek 2.a, FUNKCIONALIZMUS ÉS NEOFUNKCIONALIZMUS Funkcionalizmus: központ: gazdasági és szociális tényezők – nközi szervezetek és tev-i hálózatok ösztönzése révén „kiiktatódik” a nemzetállami szint jövő pol-i közösségét

nem-pol-i eszközökkel építse - nközi pol-i együttműködés túl érzékeny pontokat érintene pl. szuverenitás nem haladnának - pol-lag kevésbé érzékeny T-re koncentrálnak kialakuló kooperáció fokozatosa átterjed pol-t 2 alT-re bontják: hatalmi & jóléti feladatok: katonai-védelmi: politikusok dolga & gazdasági-jóléti: szakemberek feladata gazd-i integráció átterjed egyik szektorról a másikra, a gazd-i élet egészére, majd a társ-i élet más T-re, végül a pol-i T-ket is integrálja közös nemzetek feletti identitás racionális-funkcionális alapon is létrehozható Neofunkcionalizmus: pluralista elméletek csoportelméletét vette át Középpontban: EK-n belüli döntéshozatal (mechanizmus és szereplők) - szupranacionális érdek megtalálásához szükséges a csoportérdek artikulációjának és a kül csoportok viselkedésének tanulmányozása - integráció kezdetén a pol-lag nem érzékeny T-ket kell a közösségi int-k

hatáskörébe vonni kör bővülni fog Haas: spill-over elmélet: alapjai: - eu-i gazd-i fejlődés önfenntartó neofunkcionalista integráció expanzív - pol ideológiai korszaka véget ért ügyek technokratikus intézése 3 spill-over: integrációnak egyik szektorról a másikra való átgyűrűzése: gazd-i szektorok integrációja poli-i integrációban csúcsosodik ki – nemzeti érdekek regionális érdekként fogalmazódnak meg szükségessé válik egy nemzetek feletti szint Formái: Funkcionális: egyes szektorokon belüli befejezetlen integráció egy idő után önmagától az integráció befejezésé felé nyomja a rendszert Politikai: egy szupanacionális int létrehozása maga után vonja az egész intrend kiépülését Szupranacionalizmus: jövő pol-i struktúrája Nincs szükség tömegtámogatottságra, mert magától is halad előre ESZAK, EGK, Euratom – siker a 60-as évek közepéig tartott Regionális integráció: nemzetállamok nem tudnak

megfelelni a modern kihívásoknak határokon átnyúló problémákat regionális szinten lehet kezelni + országok között kialakuló kölcsönös függőség (interdependencia) kényszeríti a nemzetállamok közötti regionális integrációt 60-as évek közepén megtorpant Interdependencia elmélete: előzmény: integráció előrehaladtával nem járt szükségszerűen a nemzeti szint képviselőinek eljelentéktelenedése - világközösség fejlődését az egyes országok és térségek egymással szembeni kölcsönösen sebezhetővé válása jellemzi - okai: gazd-i + gobális tömegkommunikáció révén létrejövő világközösség - kül ügyeken alapuló kooperáción keresztül valósul meg nközi rend-k: pü-i, ker-i megállapodások, amelyek a magas fokú szakpol-i koordináció következtében jönnek létre, alapvetően int-ket, normákat, elveket, döntéshozatali eljárásokat ölelnek fel - közösségi int-ek a szupranacionalizmus letéteményesei, az

integráció motorjai - lakosság passzivitása = érdektelenség (nem pedig csendes helyeslés) Közösség jóléti jellegének erősítése + neokorporatista elemeknek a közösségi döntéshozatalban való szerepeltetése 2.b, A GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG MINT LEGITIMÁCIÓS ALAP Legitimáló érvrendszer a neofunkcionalistáktól: - gazd-i együttműködés végcél: pol-i: nemzetállam és alapjául szolgáló nacionalizmus megszüntetése 1. Jólét és legitimáció: - radikalizmus akkor válhat veszélyessé, ha a társ-on belüli polarizáció az elszegényedő tömegeket fogékonnyá teszi középosztály szélesítése csökkenti ezt a veszélyt - polmentesnek felfogott jóléti aspektus kivonása a pol hatókörébő - gazd T-ről kiinduló spill over automatikusan átterjed a pol T-re - tömegtámogatottság nem lényeges: közösségi int-k funkcióik növekedésével magukhoz vonzzák az áp lojalitását legitimáció: szakpol hatékonysága - közösségi

szinten minél hatékonyabban tudják ellátni az életszínvonal és a fogyasztás növekedését szolgáló szakpol-t, olyan mértékben válik legitimmé - gazd-i T megvalósuló integráció kikerüli a pol-lag érzékeny témákat - integráció előrehaladása csatlakozási pontok száma nő lazán szervezett integrációs elit helyett egységes szupranancionalista eu-i osztály - 1960-as évek közepéig volt érvényben DE erősödött a pol-i integrációt ellenzők ellenszenve luxembourgi kompromisszumhoz vezető válság 4 2. Az elmélet kudarca: • spill over nem érvényesül automatikusan: nem eredményezte a nemzetállamok fölöslegessé válását • nézeteltérés: szupranacionalisták: szükséges a minősített többségi döntéshozatal ↔ De Gaulle: hagyományos nközi kormányközi együttműködés • integráció előrehaladása nem teremti meg saját legitimációs forrását integráció a tagállamokon keresztül kerül az áp-hoz •

megengedő konszenzus ≠ legitimáció = érdektelenség 3. Elképzelések a pol-i legitimáció megteremtésére: ◘ újfajta mobilizációra van szükség: új érdekek és társ-i csoportok ◘ funkcionalisták: nem legitimált, mert túl kevesen részesültek az „áldásaiból” meg kell teremteni azt a közösségi fórumot, amely minél szélesebb rétegek számára jelent közvetlen összeköttetést a szupranacionális szinttel ◘ ECOSOC és EP: ECOSOC: munkavállalók jogainak érvényesülése 3.a, KORMÁNYKÖZI ELMÉLETEK Integrációs elméletetek kritikája: kormányközi elméletek alapja: realista elmélet: nközi kapcsolatok megszüntethetetlen elemei az államok önérdek által vezéreltek, folyamatosan konfliktushelyzetbe kerülnek háború DE: megegyezésre törekszenek a háború elkerülése érdekében nközi rend-ek pl. EU Neofunkcionalizmus kritikája: - csak a folyamatok elírása, hiányzik a stratégiai gondolkodás - nemzetállam ≠ puszta

érdekcsoport irányítja az integrációt - integrációban kormányközi elemek is pl. Bizottság egyre veszít a súlyából Történeti kormányközi megközelítés: II. vh után újra kellett definiálni a nemzetállamokat - az ált gazd-i jólét hiánya destabilizáló tényező gazd-i téren haladt előre az integráció - az integráció dinamikája a nemzetállamoktól függött állandó megtorpanások és újrakezdések - német-francia kapcsolatok és érdekek nagy befolyása: NSZK Ny-Eu-hoz kötése + gazd-i ellenőrzése Liberális kormányközi elmélet: 3 gondolat: • államok racionális cselekszenek – gazd-i nközi kölcsönös függőség tudatában végzett költség/haszon elemzés • nközi preferenciák kialakulásának liberális elmélete: nemzeti preferencia a belső pol-i csoportok nyomására alakul •állam összetett, de egységes cselekvő: a kialakított preferenciáit hatékonyan képviseli Moravcsik: - költség/haszon elemzés miatt

megtorpanás, nekilódulás az integrációban - integráció dinamikáját a tagállamok érdekérvényesítő képessége adja meg - szakpol 3 csoportja: közös piac és ker, társ-gazd, szociál és kultúrpol - „kétszintű játék elmélete”: bel- és külpol interakcióban egymással egymásra hatásuk változó: nemzeti szinten pol-i csoportok ráveszik a kormányt érdekeik képviseletére, 5 - nközi szinten kormány maximálisan képviseli a csoportok érdekeit, minimalizálják a kedvezőtlen következményeket integráció sebességét meghatározó alkuk személyi köre: tagállami politikusok, transznacionális üzleti vezetők, szupranacionális int-k képviselői Integráció folyamata: miért hoznak létre szupranacionális intrend-t? kiszámíthatóságot és stabilitást ad koordinációhoz szükséges állandósított érintkezés költségei csökkenek saját belpol-i pozícióikat erősítheti: - megszabadulnak bizonyos konfliktusoktól -

legitimitást ad - parlamenttel szemben a kormány nagyobb hatalomra tesz szert - tagországok ellenőrzésük alá vonhatják a közösségi int-ket Elitpreferenciák konvergenciájának elmélete: 3 fő döntéshozatali elit érdekei egy idő után közeledni kezdenek egymáséhoz egyeztetések könnyebbé válása Egységes Okmány: döntéshozó elitek csak a csúcsot tartják ellenőrzés alatt alacsonyabb szinten „végrehajtási alkuk” 3.b, A KÖZVETETT LEGITIMÁCIÓ ELMÉLETE A kormányközi integrációt szorgalmazó politikusok (pl. De Gaulle) elmélete 1. pol-i legitimáció hiánya: - gazd-i természetű nközi együttműködés nem szorul közvetlen legitimációra: együttműködésre katonai, pol-gazd-i biztonság érdekében volt szükség szélesebb transzatlanti kapcsolatrend részét alkotta - EK azért demokratiku, mert az őt alkotó tagállamok demokratikusak - Gazd T-én integráció: Tanács (kormányok képviselői), Bizottság (tagállami kontroll

alatt), EP (tagállami delegáltak) DE közösségi int-kre ruházott hatáskörök - 1966: I. 1: minősített többségi döntéshozatalra való áttérés: államok többsége a kisebbségre is kötelező döntéseket hozzon szuverenitás csorbulása - EuBír: Van Gend en Loos-ügy (1963): közösségi jog közvetlen hatálya, Cost v. Enel-ügy (1964): közösségi jog belső joggal szembeni szupremáciája 2. De Gaulle kritikája: • eu-i történelem alapegysége: nemzetállam: egyetlen tartósan életképes pol-i szerveződés saját érdekeit követve szabadon együttműködhet bárkivel, akár int-esen • DE nemzetállamok meghaladására irányuló törekvés pol-i káoszt és hatalmi űrt szül • szupranacionalista közösségi int-k nélkülöznek minden valós pol-i alapot vezetőik is technokratáknak tartják magukat pol-i válság idején csak a nemzetállamok bírnak reális cselekvési képességgel • szükséges, hogy a hatalmi int-k legitimációval

rendelkezzenek áp-k aktív részvétele enélkül nem képesek demokratikus normáknak megfelelően irányítani csak a Tanács rendelkezi vele, többiek nem nem képesek egységes pol-i rend-t kialakítani • soha nem válnak erős pol-i int-ké + nemzetállamokat is meggyengítik, melyek helyébe nem hoznak létre más autoratív pol-i centrumot • helyes irány: nemzetállamok együttműködése: „Hazák Eu-ja” – Fouchet-terv: konföderális Eu: Tanács (tagállamok kormányfő/külügyérei), Eu-i Pol-i Bizottság 6 (külügymin vezető tisztségviselői), EP (nemzeti parl-k képviselői) – hatáskör: kül- és biztonságpol, kultúra, tud, emberi jogok védelme – döntések konszenzuális alapon 3. az integrációs újraindulás és a közvetett legitimáció: ▫ állandó hivatkozási alap a legitimáció hiánya: konfliktus a tagállamok és a közösségi int-k között minden, a közösségi szintre történő további hatásköt-átruházás:

nemzetállam gyengülése + illegitim pol-i központ integráció alapelve: szuverenitás ▫ EGK szabadpiaci szervezet legitimáció: tagállamok hozzájárulása és tev-e ▫ értelmetlen a közösségi szint legitimációja, mert 1. hiányzik a közös származás, identitás, múlt, kultúra = érzelmi / szimbolikus azonosulás, 2. nincs közösségi demokrácia ▫ káros a nemzetállamok kiiktatásának szándéka ▫ eu-i integráció egyetlen legitimációs forrása a közvetett legitimáció ▫ legitimációs válság megoldása: valós döntéshozatali köröket visszaadni a legitimációval rendelkező int-knek, integráció visszaszorítása a közvetett legitimációval bíró vagy semmilyen legitimációval nem rendelkező T-re 4.a, ÖSSZEHASONLÍTÓ POLITIKA ELMÉLETEI EK sui generis pol-i rend DE összehasonlításra szükség van EK nem a tagállamok felé helyezi, hanem velük egy szintre Neoföderalizmus: - EU föderalista vonásokat mutató rend eu-i

föderáció lesz - „polgárok Európája” - EU nemzetközi szerződésen alapul nemzeti szint jövőben is megkerülhetetlen - tagállami kormányok T-i érdekmegjelenítő szerepének az intézményesítésére kell törekedni - jelen pol-i folyamatok elemzése: EK-n belüli döntéshozatali rend NSZK: - döntéshozatali hatáskörök: szövetségi szint (kulcsfontosságú kérdések), tartományi szint (egybeeső hatáskörök), szövetségi szint csak keretszabályt hoz, tartományok hozzák meg a végrehajtó határozatokat (II „konkuráló hatáskörök” o nincsenek a tartományoktól független, csak a szövetségi szintnek alárendelt végrehajtó szervek (EU-ban sem) o disztributív jellegű szakpol-i döntése végrehajtását a közösségi intézmények és a tagállamok közösen finanszírozzák Többszintű kormányzás elmélete: EK ≠ egységes pol-i rend - Döntések: „történelmi”, ill. rendfeletti döntések / rendszintű döntések / középszintű

döntések - EK-n belüli hatáskör elosztásra kizárólagos és egybeeső hatáskörök jellemzőek együttműködésre ösztönöz - EK megfosztja a tagállamokat a T-i és a funkcionális érdekek képviseletének monopóliumától egyeztetés - Transznacionális kapcsolatok: legalább egy nem-kormányzati szereplő is részt vesz benne - Transzgovernmentális kapcsolatok: résztvevők a kül kormányok alegységei a végrehajtó hatalom központi döntései nélkül Intézményelvű megközelítés: integrációs folyamat teleologikus Közösségi int-ek az integráció motorjai, katalizárorai 7 - életre hívjáj az eszméket és alapelveket - közösségi int-ek „függetlenségi harca” a tagállami ellenőrzéssel szemben - hatékonyabb közösségi döntéshozatal (infoáramlás, támogatás, előkészítés stb.) Nem hagyományos nközi szervezet: • többségi döntéshozatal • jogrend (tagállamok akarata ellenére végrehajtható) o közvetlen hatály o

nemzeti szabályozással szembeni elsőbbség (formális penetráció) közösségi jog EK gerince és összetartó eleme: fokozatosan áthat mindent (sziűubsztantív penetráció) magában hordozza egy alkotmány csíráit (EuBír ≈ alkotmányozó szerv) EuBír az integráció letéteményese: képes érvényesíteni a tagállami akarattal szemben a közösségi logikát Nem hasonlít az amerikai LB-hez, mert 1. alapja nem alkotmány, hanem egy multilateriális szerződés, 2. nem szupranacionális int, figyelembe veszi a tagállamok várható reakcióit Kritikai neoliberális institucionalista megközelítés: 4 típusú hatás: geopol-i, intézmyi/jogi, transzakcionális, kulturális - határok mint int-ek az integrációt stabilizáló tényezők - integráció = 4 határ szervezeti összehangolására való törekvés Szabályozó állam elmélete: ötvözi az institucionalizmust, neoföderalizmust és a többszintű kormányzás elméletét Új, a folyamatokat elsősorban

közvetett eszközökkel szabályozó állam ≠ USA: - nem volt sohasem erős adminiszráció - szabályozó állam a hagyományok része 4.b, 2 fő kérdés: AZ INTEGRÁCIÓ JÖVŐJÉRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK meddig terjednek az EU határai? megvalósul-e Eu-i Egyesült Államok? 1. Bővítés határai: • hidegháborúban: NSZK, Ausztria k-i határai + Görögo • 1990 után: NDK + NSZK egyesült No jelentkeztek k-k-eu-i államok: Lengyelo, Csehszlovákia, Mo, Jugoszlávia többet nem is akartak, legfőképpen k-re nem akartak bővíteni k-re levő + balti államok SZU fennhatósága alá tartoznak • Románia és Bulgária is eu-i vonásokat mutatnak fel • balti államok kikerülnek a SZU fennhatósága alól • Jugoszláviában: polgárháború szétesik: kulturális egység megszűnt szalonképtelen k-i határok holléte megfejthetetlen mi Európa? – nem tudják megválaszolni így a határok is homályban maradnak De Gaulle: Eu az Urálig terjed addig kell

létrehozni egy védelmi egységet marad a pol-i fogalom: 2004 és 2007-es bővítések lezárják a k-i határokat DE: kimarad: Albánia, Montenegró, Macedónia, Ukrajna, Moldva stb. érvek: - uniószerű működés ellehetetlenül felhígul - csak demokratikus országok lehetnek tagok Oroszo terjeszkedik T-t szerez 2 birodalom (többnemzetiségű, nemzetek feletti pol-i egység) fog egymás mellett létezni: szemben állnak egymással / egymás mellett állnak? 8 SZU / USA??? SZU és Kína együttműködése körvonalazódik – kérdés: EU és USA is? – ki akarják kerülni, hogy az USA fennhatósága alá kerüljenek pl. iraki háború DE: kettészakította az EU-t, noha azelőtt minden az EU-n belüli szoros együttműködés mellett szólt 2. Eu-i állam: mi mutatja az igent és a nemet? Igen: - stratégiai dokumentumok a föderációt célozzák - 2 kamarás parl: felsőház: tagállamok, alsóház: közvetlenül - Bizottság egy kormányhoz való hasonlósága:

parl-nek felelős - Közvetlenül választott elnök / tagállamok által jelölt elnök - papíron működik lsd Konvent Nem: • külpol és biztonságpol széthullása: No, Fro ↔ N-Br (mert az USA ügynöke) a viszályt az USA szította, mert az EU túl erős lett, és most próbál mindenkit magához édesgetni Közös állam kérdései: - milyen alapon? o nemzetállam? nemzi érdekre épül föderáció mértékét a nemzetállamok határozzák meg o régiók? maastrichti szerződést megelőző kormányközi konferencia fogalmazta meg föderáció mint szövetség – decentrelizált külső szerkezet: unitárius államokból tartományok elvesztik jelentőségüket DE ezt ellenzi No, Spo, Hollandia ↓ Bajorország kidolgozta a régió Eu-ja tervet: nemzetállami szint megszűnt közösségi vagy regionális szintre kerültek a funkciói DE: - hiányzik a régió definíciója: nagy különbségek vannak köztük - nincs egységes akarat a magvalósításra 5.a, A

BIZOTTSÁG „Integrációs folyamat motorja” Bizottság: - szűkebb értelemben: biztosok testülete (College of Commissioners) - tágabb értelemben: adminisztrációs hátteret képező inthálózat (biztosok, EK) • összetétele nem köthető a választók legitimáló aktusához kormányok által delegált biztosok ≠ kormány: 0 ideológiai alap, párthovatartozás, testületi szellem és fegyelem • nem egyértelműen végrehajtó testület (lsd funkciók) Előzmény: ESZAK Főhatósága + EGK, Euratom élén 1-1 bizottság = 1967 (1965) egyesítve Mandátum: 1995 óta 5 év – lejárta a tagállamok képviselőinek megállapodása alapján - jelenleg 20 biztos (Fro, N-Br, No, Olaszo, Spo 2 biztos) 2004. május 1-től mindenkinek egy biztos Tanácson belüli szavatok újraelosztásával kompenzálnak - tagállamok a kialkudott névsort a Parlament elé terjesztik elnökről szavaz - mandátum csak elhalálozás, lemondás útján veszíthető el, ill. Bizottság

vagy Tanács indítványára az EuBír nyugdíjaz - Parlament minősített többséggel leválthatja a Bizottságot (csak az egész testületet) Biztosok testületének belső struktúrája, hierarchia alapjai: 1. nemzeti hierarchia: - a nemzeti hovatartozás adja meg a biztos alkupozícióinak erősségét 9 elvileg közösségi érdekek független képviselői DE nem szakadnak el teljesen az országuktól nemzeti érdekek meghatározóak 2. szakpol-i hierarchia: magas közösítettségi fok és jelentős intesültség dönt 3. szakpol-k költségvetés-függősége: egységes belső piac / gazdasági-szociális kohézió erősítése a piac a hangsúlyos - Biztosok és az elnök pozíciója: tárcák elosztásakor a biztost delegáló tagállam befolyásától függ a szakT-et felügyelő biztos személye (60-as évek óta politikusok a biztosok és nem szakemberek) - személyes felelősség hiánya: 1. biztosok cselekedetei = egész Bizottság cselekedete; 2 biztos

gyakorlatilag elmozdíthatatlan - szakmailag kabinetek segítenek: biztosnak felelősek, képviselik a biztost (nemzeti elv meghatározó – szabály: kötelező egy más nemzetiségi is a kabinetbe) másolják a bizottsági struktúrát, élen a kabinetfőnök - Amszterdami Szerződés 158. cikkely (2): Bizottság összetételének meghatározásakor a tagállamoknak be kell szerezniük az elnök egyetértését (meghatározhatja kivel nem akar együtt dolgozni) - Elnök célja: minél kevesebb erős, integrációnak nem elkötelezett biztos – tagállamok pedig ellensúlyozni akarják az esetleg túl erős elnököt Adminisztráció és közszolgálati apparátus: 1. főtitkárság: kül főigazgatóságok közötti horizontális koordináció + biztosok testületével kapcsolatos adminisztratív feladatok 2. főigazgatóságok: ~ minisztérium – tev: döntéselőkészítés, döntések végrehajtásának megszervezése és felügyelete - nem igazodnak a biztosok hatásköreihez

- szakmai és nemzeti hierarchia - 4-6 specializálódott igazgatóság: tematikus beosztású osztályok 3. speciális egységek: technikai kisegítő feladatok Hatáskör és feladat: Római Szerződés 155. cikkely: a Bizottság funkciói: - biztosítja a szerződés rendelkezéseinek alkalmazását - a Szerződés tárgyát képező T-ken javaslatokat dolgoz ki, önálló döntéshozatali és részvételi joga van a Tanács és a Parlament tvhozási tev-ének befolyásolásában - gyakorolja a Tanács által ráruházott azon hatásköröket, amelyek a Tanács döntéseinek végrehajtásához szükségesek Gyakorlatban: 1. kezdeményező szerep: - stratégiai célmeghatározás - jogszabály-tervezetek elkészítése - EU költségvetésének elkészítése - egyes szakpol-k alakítása és működtetése 2. adminisztratív funkció: EU mint rendszer működtetése - int-i működtetés - szakpol-k működtetése pl. Eu-i Mezőgazdasági Orientációs és Gazdasági Alap Garancia

Szekciója, strukturális alapok, PHARE- és TACIS-segélyek 3. normatív funkció: - közösségi jog védelmével kapcsolatos feladatok eszközei: jszsértés estén írásos figyelmeztetést küld indokolt véleményt bocsát ki: felszólít a jogsértés megszüntetésére EuBír-hoz fordul - végrehajtási feladatok : eredeti / származékos jsz-alkotás (bizottságokkal való egyeztetés mechanizmusát mindenki nézze meg a könyvben) 4. közvetítői szerep: tagállamokkal és a közösségi int-kel nemzetekfelettiségében bíznak a kisállamok, egyeztet a nagy tagállamokkal 10 5. reprezentációs funkciók: - képviseleti jog a nközi ker-i tárgyalásokon DE nem csorbulhat a tagállamok képviselete - Bizottság tárgyal 3. orsz-kal a társulási megállapodásokról 5.b, ALKOTMÁNYOSSÁG ÉS JOGURALOM MINT LEGITIMÁCIÓ Irányzat megszületése az EuBír 1960-as évekbeli tev-hez köthető. - szupranacionális integráció és a Közösség közvetlen legitimációja

pozitív érték - legitimáció megteremtése szempontjából fontosak a pol-i jellegű érvek áp-k = pol-i folyamatok résztvevői 1. Az Eu-i Bíróság mint integrátor: - integráció hajtóereje: EuBír valós a joguralom elvein alapuló legitimációt épített ki a közösségi szint számára - 1960-as évek: tagállamok jogrend-től független, azokkal szemben elsőbbséget élvező önálló közösségi jogrend-t hozott létre közösségi szint alkotmányos legitimációval rendelkezzen, mint joguralom legitimmé váljon - noha az EGK ≠ demokratikus rend EuBír demokratizálta és alkotmányosította - Van Gend en Loos-ügy (1963): közösségi jog közvetlen hatálya, Cost v. Enel-ügy (1964): közösségi jog belső joggal szembeni szupremáciája tagállamok közreműködése nélkül Közösség-áp kapcsolat + tagállamok szuverenitása csorbítva folyamat megköveteli a közösségi jog legitimációját 2. A jog általi legitimáció: • közösségi szint

legitimációjának a joguralom elvének megfelelő berendezkedésen kell alapulnia – joguralomnak megfelelő berendezkedés teremti meg a közösségi szintű demokrácia megjelenésének előfeltételeit • integráció alapértékei + közösségi szinten független igszolg létrehozták az EK-t mint jogállamot EuBír legitimálja az integrációt és létrehozza azt az int-jsz-i környezetet, amelyben a közösségi demokrácia működni tud • HIÁNY: emberi jogok Római Szerződés: néhány áp-i jog: gazdi- tev-gel összefüggésben DE emberi jogokat a tagállamok elismerik nem vesznek fel olyan tagállamot, amelyik nem közvetve deklarálja az emberi jogok tiszteletét • német és olasz alkbír: őket megillető hatásköröket olyan döntéshozatali szintre ruházzák, amely alacsonyabb szinten biztosítja az emberi jogok érvényesülését Német Szövetségi Alkbír: szövetségi kormány nem foszthatja meg hatáskör-átruházással az áp-kat azon jogok

élvezetétől, melyeket az alk garantál közösségi jogot meg kell vizsgálni, megfelel-e a belső jog kritériumainak ezután lehet alkalmazni • megkérdőjelezte a közösségi jog közvetlen alkalmazhatóságát és szupremáciáját az EK tagállamoktól független legitimációját EuBír 1974: Nold v. Commission-ügy: alapvető emberi jogok integráns részét alkotják az általános jogelveknek • EuBír által létrehozott virtuális emberi jogi katalógus nem vált a Közösség alkotmányos rendjének részévé egyik szerződés révén sem • közösségi jog fejlődése + integrációs fejlemények: EU alkotmányos jogállam irányába 11 6.a, AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Európai tanács + Miniszterek Tanácsa fő funkció: EU-n belüli döntéshozatal Eredet: ESZAK jogosítványai megerősödtek Európai Tanács: 1969-es Hágai Csúcs után rendszeres 1974 óta formalizált (szupranacionalitás ellen) 1986: Egységes Okmány 2. cikkelye kodifikálja

Működése: - tagság: tagállamok minelnökei (Fro és Finno esetében köztárs-i elnök) + Bizottság elnöke - félévente üléseznek: titkos, zárt ülések, nyilvános záródok-ok - konszenzuálisan döntenek: össze nem függő kérdések összekapcsolása - fontosak a szűkebb körű informális megbeszélések átláthatatlan DE megszabadulnak a nyilvánosság nyomásától - nagy hangsúlyt kap a pol-i vezetők közötti személyes kapcsolatok minősége - EU stratégiai döntéshozója: integráció céljai, feladatai, fejlődés prioritásai – a zárónyilatkozatok nem kötelezőek Miniszterek Tanácsa konkretizálja - „legfőbb ügydöntő”: EU döntéshozatali hierarchiájának csúcsa döntés kötetező erővel bír Tanács elnöksége: EU legfelső szintje = funkció, amit félévente más-más tagállam tölt be • koordinációs és feladatok - ET találkozóinak előkészítése és levezetése - MT, Állandó Képviselők Bizottságának, a speciális

bizpottságok, valamint az állandó és ad hoc munkacsoportok üléseinek előkészítése és levezetése - Azon kompromisszumok létrehozatala, amelyek lehetővé teszik a Tanácsban jszalkotást - Stratégiai-pol-i kezdeményező tev - II. pillér működtetése, bevándorlásért felelős miniszterek találkozóinak előkészítése - Tagállamok álláspontjainak összehangolása azokon a nközi tárgyalásokon, amelyek az EU is részt vesz • Titkárság is segít a szervezésben DE fő teher az elnöklő tagállamon • kompromisszumok elősegítése: nagyobb tagállamok előnyben (zsarolási potenciál nagy) • érdekeknek megfelelő témák napirendre hozása DE 0 hosszú távú tervek EU-val történő tárgyalások trojka: elnökséget előzőleg, jelenleg, következőleg betöltő állam külügymin, külügyekkel foglalkozó biztos 6.b, AZ UNIÓS ÁLLAMPOLGÁRSÁG KÉRDÉSE ÉS AZ INTEGRÁCIÓ Áp-ság kérdése problémamentes az 1960-as évek végéig 1. Kezdeti

lépések: - identitás problémakörének részeként jelent meg az 1980-as évek közepén: nem tartható a tömegtámogatottság nélküli integráció életet kell lehelni bele DE 12 - rendkívüli nehézségek, mert hiányzik az organikus mag (közös múlt, származás, nyelv stb) szükséges az identitás megteremtése 1972: párizsi csúcsértekezlet zárónyilatkozata: eu-i szintű szolidaritás és áp-ság szükségessége 1973: koppenhágai csúcs: eu-i identitásról 1974: párizsi csúcsértekezlet: szakpol-i irányelvek szintjén kidolgozzák az uniós ápságot – kulcselem: egységes eljárású EP-választás euroszklerózis időszaka 1984: Fontainebleau: Tanács értekezlete: Adonnino-bizottság: tervezet az eu-i identitás kialakításáról 1985: Milánó: elfogadták 2. Az Egységes Okmány és az EUSZ, valamint az áp-ság kérdése: • közös eu-i identitás helyett jogok inkrementális kiterjesztése révén a tömege általi támogatottság

elérése • Egységes Okmány: áp=személyek • Maastrichti Szerződés: 8. cikkely (1) bekezdés az uniós áp-ságról: uniós áp= bármely tagállam nemzeti áp-ságával rendelkező személy, jogai o szabad mozgás és letelepedés o helyi és EP-választásokon aktív és passzív választójog o egyént bármely uniós tagállam külképviselete részéről uo védelem illeti meg, mint a saját áp-t o közösségi ügyekben petíciós jog EP-hez, közösségi int-k jogsértése esetén az ombudsmanhoz • szélesítette az EK-dokumentumokban szereplő jogokat • szélesítette a közösségi szinten érvényesülő jogokat • DE egyik tábornak túl sok, másiknak túl kevés elégedetlenség kérdés: kívánatos-e, elképzelhető-e az nemzeti identitás és az áp-ság fogalmának szétválasztása? - nem: EU mint szuperállam nem életképes - igen: többes identitás egyik szelete: egységes és demokratikus Eu 7.a, A MINISZTEREK TANÁCSA Miniszterek Tanácsának

szerkezete: jogilag egyetlen int, gyakorlatilag témánként eltérő összetételben ülésező döntéshozatali testületek – közös név és eljárási szabályok Fő feladata: EK-n belüli döntéshozatal – tagállamok fenn tudják tartani ellenőrzési jogukat a közösségi ügyek felett EU elsődleges döntéshozatali int Hierarchia: a tárgyalt ügyek közösségi súlyának megfelelő üléseik intenzitása legfontosabbak havonta: - Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT): pol-i ügyekben a Tanács helyettese Tagok: külügymin-k, Bizottság elnöke, és alelnöke Feladatköre: többi MT felettesepol-lag érzékeny témák / több MT hatáskörébe tartozó / egyik tanács hatáskörébe sem tartozó / nem megoldott - Pénzügyminiszterek Tanácsa (Ecofin) - Mezőgazdasági Tanács - Belső Piaci Tanács 13 Miniszterek Tanácsának működése: formalizált, rutinszerű • delegáció segíti a munkájukat • munkatársak által megfigyeltnek érzik magukat

félévente Gymnich-típusú találkozók: informálisak, egy hétvége: pihenés + szórakozás + munka • tagjaik túlterheltek: belpol-i kötelezettségek + EU helyettesek vesznek részt a Tanács munkájában Végrehajtó feladatai: Római Szerződés: javarészt tagállami hatáskörben maradtak + Bizottságra átruháztak (Tanács túlterhelt volt) Tanács ügyel rá, hogy a Bizottság ne kerekedjen felül megőrizte ellenőrzését Európai Tanács csúcstalálkozóin hozott történelmi döntések koordinálása - kormányközi konferencia összehívása: integráció alapfolyamatait meghatározza - adott T-en hatáskörrel rendelkező MT végzi a jsz-alkotást Segítők: 1. COREPER: Állandó Képviselők Tanácsa: tagállamok állandó képviselői – feladatuk: MT üléseinek előkészítése „elődöntő” fórum a, COREPER I.: állandó képviseletek vezetőinek helyettesei – kevésbé fontos tanácsok elé kerülő ügyeket tekintik át b, COREPER II.: állandó

képviseletek vezetői – ÁÜT és Ecofin elé kerülő ügyek - „A” ügy: Tanács által automatikusan jóváhagyásra alkalmas ügyek - „B” ügy: határozathozatalhoz további egyeztetés szükséges - hetente üléseznek, titkosan döntéshozatal egyik leghatékonyabb szerve 2. Mezőgazdasági Speciális Bizottság őket segítik: • Tanács állandó bizottságai: tagállamok által delegált minisztériumi tisztviselők, tanácsadó jellegűek pl. 113-as bizottság: kerpol, Bizottság ellenőrző szerve, ha az nközi ker-i tárgyalásokon lép fel • Foglalkoztatási Állandó Bizottság: szakT-tel foglalkozó min + érdekképviseletek vezetői • tanácsadó bizottságok: szakemberek pl- Pü-i Bizottság (Gazd-s és Pü-i Unió) • egyéb munkacsoportok és bizottságok: egy-egy konkrét célra szerveződnek • Titkárság: 7 főigazgatóságra oszlik (nem szakT szerint) 7.b, MULTIKULTURALIZMUS ÉS MÁSODLAGOS ÁLLAMPOLGÁRSÁG Áp-ság

megvalósíthatóságának hívei: nemzet és nemzeti együvétartozás nem örök jelenség, integráció előrehaladtával elképzelhető egy nemzettudattól független áp-i identitás kialkítása 1. A nem nemzeti alapú áp-ság koncepciója: - identitások sokszínűségét nem lehet könnyen feloldani közös identitás megteremtésének ellensége: nacionalizmus o kollektív identitás, határt szab az eu-i identitás kiterjedésének o szimbolikus kapcsolatrend-e az államok legitimitásával és a nemzeti határok igazolásával megkérdőjelezi az eu-i int-k legitimitását o akadályozhatja az EU int-i fejlődését - nemzeti identitás minden megnyilvánulása = nacionalizmus - nemzetfogalom analitikai szétbontása szükséges: 1. etnikai mag (ethosz): mesterségesen megteremthetetlen, 2. polgári dimenzió (démosz): pol-i közösség 14 tagjainak egyenlő jogokkal való felruházása, áp-ság ez utóbbi megteremthető közösségi szinten 2. A multikulturális

áp-ság: • ~ ausztráliai, kanadai áp-ság • nem egy nemzeti identitást háttérbe szorító egységes eu-i identitáson alapuló áp-ság „alsóbb szintű” azonosságtudatokra épülő közösség, melynek alapja a kulturális és etnikai jogok biztosítása • nemzeti kisebbségek védelmének magasabb fokú garanciája önállóságra törekvő kisebbségek számára lehetőség • akadályok: 1. koncepció idegen az eu-i hagyományoktól, 2 Ausztráliában és Kanadában sem egyértelmű aktuális pol-i nyomásoknak engedve alakul 3. A jogi és szociális áp-ság koncepciója: ◊ közösségi jog és EuBír alkotmányteremtő aktivitása ◊ jogi áp-ság: áp-ság legfontosabb tartalmi ismérvei: adott pol-i közösség tagjainak jogokkal való felruházása, ezen jogok elismerése DE emberi jogok általános érvényesülést csak az EuBír segíti eseti döntéseivel sehol sincsenek elismerve ◊ szociális áp-ság: alapja: gazd-szociális jogok közösségi

int-k biztosítják DE közösségi szociálpol fejletlen „szociális Eu”: eu-i szintű jóléti rend megteremtése uniós ápság a gazd-szociális jogokról fokozatosan terjeszkedne ki ◊ EUSZ áp-ságról szóló cikkelye: csalódás: tagállamok nemzeti áp-ságához kötötte az uniós áp-ságot másodlagosan definiálódott, tagállamoktól függ nemzeti áp-ság mellett kiegészítő jelleggel, azokra épülve létezhet egy az emberi jogok érvényesülésére koncentráló és azt biztosítani képes int 4. Az uniós áp-ság Amszterdam után: ◘ kiegészítő jellegű áp-ság ◘ szociális áp-ság hívei: közösségi szintű foglalkoztatáspol külön fejezetben DE jobbára csak egyeztetést ír elő elmaradt a redisztributív jelleg ◘ „Az Unió áp-sága kiegészítő jellegű és nem lép a nemzeti áp-ság helyébe.” ◘ nem történt áttörés ◘ olyan pol-i tér alakul ki, amelynek alkotói és meghatározói a nemzetállamok 8.a, AZ EURÓPAI

PARLAMENT Előzmény: 1951: Párizsi Szerződés 1957: Római Szerződés: 137. cikkely: tanácsadó szerv 1979: tagok közvetlen választása demokratikusság bővülése 1986: Egységes Okmány: dinamikusan fejlődő kritika: bonyolult eljárási szabályok nehezen követhető munka képviselők magas díjazása, pazarló életmódja ülések alacsony látogatottsága Európai választások: nemzeti érdektelenség 1979-ig: nemzeti parlamentek delegált tagjai, mert nem tudtak megegyezni egy egységes választási rend-ben 1979: tagállamonként kül választási rend 15 - nemzeti választások „mellékletei”: nem eu-i tematikák, hanem belpol-i kampánytémák választói passzivitás, részvétel csökkenő tendenciát mutat képviselők típusai: • saját országában kudarcot vallott – vigaszág • elfáradt politikusok, nyugalomra vágynak • az országos pol-ba betörni nem tudó sikeres helyi politikusok • érdekképviseleti szervekben politizáló

személyek • idealisták: eu-i egység, parlamentáris Eu megvalósítása Képviselők: - folyamatos létszámbővülés: bővítések – képviselők száma arányban a tagállamok népességével DE nem arányos - státuszuk ~ nemzeti képviselők – kettős mandátum nem kizárt - vmely pol-i párt jelöltjeként választják meg - Eu-i Parl-ben is frakciók szpuranacionalista pártcsoportosulások kialakulása - összeférhetetlenség: tagállami kormány, Bizottság, EuBír, közösségi int - kedvezmény: tagállamok T-én belül ingyenes utazás, iroda Brüsszelben, Strasbourgban, nemzeti fővárosban, fizetést saját állam adja Pártok az Európai Parlamentben: csak a Parlamentben szupranacionalista pártok, különben a nemzeti pol-i pártok tagjai Pol-i csoportok (frakciók): intesített keret, amelyen belül tev-t kifejtik alakítása: 1 országból 19 képviselő / 2 országból 23 képviselő / 3 országból 18 képviselő / 4/több országból 14 képviselő

DE ellentétek azonos csoporton belül a nemzeti hovatartozás alapján Jelentősebb csoportosulások: Eu-i Szocialisták Pártja: szocialista-szociáldemokrata Eu-i Néppárt: kerdemokrata, jobbközép Liberális, Demokrata és Reformista Csoport: pol-i közepe Eu-i Egyesült Baloldal/É-i Zöld Baloldal Konföderális Csoportja: kommunista Unió Eu-ért Zöldek: környezetvédők Eu-i Radikális Szövetség: fr Baloldali Radikális Mozgalom, regionalista-autonomista pártok Függetlenek a Nemzetek Eu-jáért Csoport: integráció ellenzői függetlenek Csoportközi csoportok: kialakulásának oka: vmely pol-i csoporthoz tartozásnak nincs életbevágó jelentősége = olyan, az informalitás és formalitás határán álló képviselői csoportosulások, amelyek vmely közös cél elérése érdekében tömörítik az egyébként kül pol-i csoporthoz tartozó képviselőket - Kenguru Csoport: 1979-ben alakult – cél: egységes és liberalizált eu-i belső piac megteremtése,

fenntartva a nemzeti szint pol-i jelentőségét o Egységes Okmány előkészítése idején aktív o Önálló nyomásgyakorlás: multinacionális körök támogatásával - Föderalista Cso⨪⨪⨪⨪⨪⨪⨪⨪*Csoport az Eu -i Unióért (Krokodil Csoport): Spinelli kezdeményezése – cél: pol-i unió - Földhasználati és Élelmezéspol-i Csoportközi Csoport: mezőgazd-i, környezetvédelmi érdekek, vidéki lakosság szociális érdekei - Jóléti és Állatvédelmi Csoportközi Csoport: lsd előző + állati jogok - Fogyasztói Csoportközi Csoport: egységes piac fogyasztókra gyakorolt káros hatásai Belső szerkezet és tisztviselők: 1. EP elnökei, alelnökei, quaestorok: parl-i ciklus felére választják őket 16 elnök: EP képviselete, plenáris üléseken elnököl, költségvetési tv aláírása – kabinet segíti - alelnökök: elnök helyettesítése - quaestorok: EP-képviselőket illető adminisztratív és pü-i döntések Büró: EP elnöki

testülete: elnök + 14 alelnök + quaestorok tanácskozási joggal – feladat: parl-i ülésekkel, képviselőkkel kapcsolatos adminisztratív döntések, kiszolgáló személyzettel kapcsolatos irányítói jogok – többségi szavazás (elnök dönt egyenlőség esetén) Elnöki Konferencia: elnök, pol-i csoportosulások vezetői, független képviselők delegáltjai – döntések konszenzuálisan – feladat: pol-i napirend meghatározása, fontos döntések előzetes megtárgyalása, személyi döntések előkészítése, éves jsz-alkotási program, intközi kapcsolatok, parl-en belüli bizottsági rend Bizottsági Elnökök Konferenciája: parl állandó és ad hoc bizottságának vezetői – feladat: bizottsági munka koordinálása Delegációk Elnökeinek Konferenciája: interparlamentáris kapcsolatokban jelentős szerepet játszó delegációk vezetőinek egyeztető testülete plenáris ülés: Strasbourgban évente 12 üléshét (rendkívüli ülések: ) –

szavazás: vita lezárását követő nap a képviselők min. harmadának jelenlétében parl-i bizottságok: folyamatos tev – állandó és ad hoc bizottságok – hierarchia alapja: adott szakpol fontossága az EU-n belül > adott szakpol T-én az EP beleszólási joga > bizottság tagjainak szakértelme, elnök személye – feladat: jogalkotás és ellenőrzés rapporteur-i rend-ben titkárság: adminisztratív feladatok pl. fordítók és tolmácsok - 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Hatáskörei: csak vmely más szervvel együttműködve I. költségvetés: ügydöntő hatáskör: költségvetési tervezet nem kötelező kiadásai II. Jsz-alkotás: egyedül NEM alkothat ksz-t, kezdeményezhet III. Végrehajtó hatalom ellenőrzése: Tanácsot nem ellenőrizheti - tagállami delegáltak, választópolgároknak tartoznak felelősséggel - EP csak első pillérben bír jogokkal – Tanács = EU csúcsszerve - állandóan változó összetétel Bizottság: EB elnökének

személyéről konzultál EB összetételéről szavaz kétharmados többséggel leváltható Bizottság éves beszámolóját megvitatja kérdést intézhet a Bizottsághoz 8.b, A DEMOKRATIKUS DEFICIT MEGHATÁROZÁSA EP öndefiníciójával fonódik össze – Egységes Okmány változtatásai után: - EP hozzájárulási és együttműködési eljárásai révén megkerülhetetlen szereplője a közösségi pol-nak - Minősített többségi szavazás: tagállami ellenőrzés tarthatatlan - Szakpol-k T szélesedett tagállamok egyre több T-en ruházták fel a Bizottságot hatáskörrel - 3 pillér: 1. pillérben közösségi munkamódszer, 2-3 pillérben kormányközi munkamódszer demokratikus deficit problémája kifejezi az EP minél nagyobb súlyú részvételre való törekvései a döntéshozatalban és a tagállamok aggodalmait a közösségi int-k súlyának növekedése miatt Definíció (1988): létrejötte 2 tényező kombinációja: 17 • hatáskörök tagállami

szintről közösségi szintre történő átruházása • olyan hatáskörök, amelyek tagállami szinten a tvhozás hatáskörét alkották, és közösségi szinten nem választott, nem az EP hatáskörébe kerültek = az a probléma, hogy a közösségi szintű parl nem rendelkezik olyan jogokkal, mint a nemzeti parl-k közösségi pol kizárólagos szereplői a végrehajtó hatalmi ág szereplői, közösségi és nemzeti tisztviselők EP nem folytat ellenőrző tev-t közösségi pol = közvetlen pol-i felelősséggel nem rendelkező szereplők magánügye megszüntethető int-i reformokkal: EP a Tanáccsal azonos súlyú döntéshozatali jogokat kapna kétkamarás parl: alsóház: EP (közvetlen), felsőház: Tanács (tagállamok), Bizottság az EP-nek felelne Amszterdami Szerződés: - EP az együttdöntési eljárásban a Tanács mellett jogalkotó - Bizottság mandátuma az EP-hez igazítva - Bizottság elnöke az EP jóváhagyásával léphet hivatalba DE: •

döntéshozatal bonyolultabb • 2-3. pillérben kormányközi munkamódszer • széles szakpol-k miatt tematikailag áttekinthetetlen Újradefiniálás: - int-i deficit: előző definíció - átláthatósági deficit: döntéshozatal bonyolultságából és informális jellegéből adódó problémák - pol-i deficit: döntéshozatal túlzottan technikai jellege, közösségi szintű szereplk és intk gyengesége vita: közösségi szintű megoldást szorgalmazók ↔ nemzeti szintnek a közösségi pol-ba való fokozottabb bevonásával megszüntetni akarók 9.a, AZ ECOSOC, A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA ÉS AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG 1. Gazdasági és Szociális Bizottság: - Római Szerződés 193. cikkelye: érdekegyeztetési fórum (neokorporativizmus és funkcionalizmus nászából született) konzultációs testület - 3 oldal: munkáltatók, munkavállalók és egyéb: tagokat a tagállamok kormányai javasolják, Tanács nevezi ki 4 évre, tagok száma népesség és nagyság

arányában, összesen 276 fő - tagjai függetlenek tagállamtól és saját szervezettől - delegáltak által választott elnök feladatköre: koordináció - belső szervezetet maga hozza létre: specializált csoportok, tematikus testületek, 9 szekció - hangsúly plenáris üléseken 2. Régiók Bizottság • EUSZ 198a. cikkely hozta létre • tagállamok javaslata alapján Tanács nevezi ki a tagokat (276 fő): felerészben helyhatóságok, felerészben regionális hatóságok képviselői közül DE gond az unitárius államokkal (csak adminisztratív / gazd-i régiók) • konzultációs testület: Bizottság köteles kikérni a véleményét minden, az adott T-t érintő kérdésben • erős a szubnacionális szintek támogatása 18 • nem egységes: É-D konfliktus) - összetétele miatt (ellentétes érdekű nemzeti/területi képviselők, 3. Európai Bíróság □ általános tisztelet és elfogadottság (DE nemzeti érdekeket is sért) – közösségi logika

hatékony érvényesítése □ tagállamok delegálnak 1-1 főt: függetlenség, adott országban kinevezhető bíróvá – mandátum: 6 év, korlátlanul meghosszabbítható □ elnököt tagok választják 3 évre – feladata: koordinációs és adminisztratív: testület munkájának irányítása, ügyek kiszignálása, ügyek tárgyalásának napirendje, közösségi rendelkezés végrehajtásának felfüggesztése □ 8 főügyész: ügyek tárgyalásra történő előkészítése – nagyobb tagállamok 1-1 + rotációs alapon □ jogi titkárságok: iktatás és nyilvántartás, tolmácsolás, fordítás □ hatáskörei: - ügyel a Szerződés rendelkezésinek betartására: tagállamok panaszai / Tanács és Bizottság aktusainak tvessége pénzbüntetés - értelmezi a szerződést: EU „alkotmányának” kialakulása – olyan elveket fogalmaz meg, amelyeket a szerződések nem tartalmaznak, mégis a közösségi jog részévé válnak pl. kölcsönös elismerés elve

(Cassis de Dijon-ügy), közösségi jog prioritása a nemzeti joggal szemben összeütközés esetén (Costa v. ENEL-ügy), közösségi közetlen hatálya (van Gend en Loos-ügy) □ ≈ alkotmánybíróságok: egyes pol-i patthelyzetek feloldása, döntéshozatal végső fázisában, kisegítő □ jogértelmező tev-ével az egész pol-i közösség kereteit és menetét meghatározhatja 9.b, 2 fő kérdés: AZ INTEGRÁCIÓ JÖVŐJÉRE VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK meddig terjednek az EU határai? megvalósul-e Eu-i Egyesült Államok? 1. Bővítés határai: • hidegháborúban: NSZK, Ausztria k-i határai + Görögo • 1990 után: -NDK + NSZK egyesült No - jelentkeztek k-k-eu-i államok: Lengyelo, Csehszlovákia, Mo, Jugoszlávia többet nem is akartak, legfőképpen k-re nem akartak bővíteni k-re levő + balti államok SZU fennhatósága alá tartoznak • Románia és Bulgária is eu-i vonásokat mutatnak fel • balti államok kikerülnek a SZU fennhatósága alól •

Jugoszláviában: polgárháború szétesik: kulturális egység megszűnt szalonképtelen k-i határok holléte megfejthetetlen mi Európa? – nem tudják megválaszolni így a határok is homályban maradnak De Gaulle: Eu az Urálig terjed addig kell létrehozni egy védelmi egységet marad a pol-i fogalom: 2004 és 2007-es bővítések lezárják a k-i határokat DE: kimarad: Albánia, Montenegró, Macedónia, Ukrajna, Moldva stb. érvek: - uniószerű működés ellehetetlenül felhígul - csak demokratikus országok lehetnek tagok Oroszo terjeszkedik T-t szerez 2 birodalom (többnemzetiségű, nemzetek feletti pol-i egység) fog egymás mellett létezni: szemben állnak egymással / egymás mellett állnak? 19 SZU / USA??? SZU és Kína együttműködése körvonalazódik – kérdés: EU és USA is? – ki akarják kerülni, hogy az USA fennhatósága alá kerüljenek pl. iraki háború DE: kettészakította az EU-t, noha azelőtt minden az EU-n belüli szoros

együttműködés mellett szólt 2. Eu-i állam: mi mutatja az igent és a nemet? Igen: - stratégiai dokumentumok a föderációt célozzák - 2 kamarás parl: felsőház: tagállamok, alsóház: közvetlenül - Bizottság egy kormányhoz való hasonlósága: parl-nek felelős - Közvetlenül választott elnök / tagállamok által jelölt elnök - papíron működik lsd Konvent Nem: • külpol és biztonságpol széthullása: No, Fro ↔ N-Br (mert az USA ügynöke) a viszályt az USA szította, mert az EU túl erős lett, és most próbál mindenkit magához édesgetni Közös állam kérdései: - milyen alapon? o nemzetállam? nemzi érdekre épül föderáció mértékét a nemzetállamok határozzák meg o régiók? maastrichti szerződést megelőző kormányközi konferencia fogalmazta meg föderáció mint szövetség – decentrelizált külső szerkezet: unitárius államokból tartományok elvesztik jelentőségüket DE ezt ellenzi No, Spo, Hollandia ↓ Bajorország

kidolgozta a régió Eu-ja tervet: nemzetállami szint megszűnt közösségi vagy regionális szintre kerültek a funkciói DE: - hiányzik a régió definíciója: nagy különbségek vannak köztük - nincs egységes akarat a magvalósításra 10.a, AZ EURÓPAI ÉRDEKCSOPORTOK Neofunkcionalista integráció alapegységei: érdekcsoportokat tartották az érdekartikuláció legfontosabb szerveinek spill-over biztosítékai: nemzeti lojalitás elhalása racionális cselekvők, gazd-i érdekek mentén, ideológimentesség, problémák funkcionalistapragmatikus felfogása Kialakulásuk és fejlődésük: 2 befolyásoló tényező: - eu-i integráció tematikája érdekcsoportok típusa - tagállamok belpol-i struktúrájában bekövetkező változás döntéshozatali folyamatokba történő bekapcsolódás formái, és szerepük 1. érdekképviseleti korszak (1951-1987): Párizsi Szerződéstől Egységes Okmányig • érdekképviseletek dominanciája (neokorporatív

attitüd) • első érdekcsoportok: ker-i, ipari mnkáltatói szöv, szakszervezeti szöv csírái EGK: Eu-i Közösség Ipari Uniója (UNICE), Mezőgazd-i Szakmai Szervezetek Bizottsága (COPA), 2 szakszervezeti szöv (kerdem, szocdem) • 2 csoport: - ágazati érdekcsoportok: speciális ágazat vagy funkcionális kategória - közérdekű érdekcsoportok: egész lakosság vagy annak nagy részének érdekei 20 • hierarchia: ◊ integráció szempontjából mennyire „vonzó” érdekek pl. munkáltatók előnyben a munkavállalókkal szemben, mert az egységes belső piac az érdekük ◊ adott érdekcsoport működési T-e milyen mértékben képezi a közösségi döntéshozatal tárgyát pl. mezőgazd-i és kohéziós pol sorrend: COPA UNICE CEA (Eu-i Biztosítók Bizottsága) 1972: Eu-i Szakszervezetek Konföderációja (ETUC) • rendszeres és intesített érdekegyeztetés lsd. ECOSOC, Bizottság döntéshozatala • nem jelentős, mert integráció akadozott,

kormányközi elemek, Tanács ez egyetlen döntéshozó szerv érdekcsoportok a nemzeti csatornákat keresték + Bizottságnál: vmely ügy napirendre vétele • változás: - Egységes Okmány: eu-i belső piac megteremtése közösségi int-k feladata - Fro: hatalomra került szocialisták nyitott piacgazd - N-Br: Konzervatív Párt erőteljes neoliberális gazdpol-ja - No: kerdem-liberális koalíció rugalmas piacgaz - jóléti szolg-ok miatt munkaerő túl drága 2. lobby-korszak (1987-): hivatalos közösségi érdekképviseleti csatornák jelentőség csökkent Bizottsággal és EP-vel való közvetlen kapcsolattartás ◘ nagyobb aktivitást, rugalmasabb szerkezetet követelt csúcsszervezetek számára nehezen megoldható ◘ gyarapodó közösségi hatáskörök számszerű és tematikai növekedés ◘ multinacionális és nagyobb nemzeti cégek: lobbitev ◘ T-i érdekcsoportok: összetettek, változatosak – közös: vmely T-i érdek mentén szerveződtek, és ezen

érdek közösségi artikulálására vállalkoznak Bizottság számára hasznos szövetségesek, mert nemzetállami szint megkerülhető, szubszidiaritás fogalmának eleget tesz, regionalizációs folyamat pl. Régiók Bizottsága ◘ diffúz érdekeket képviselő csoportok: nemzeti keretek meghaladása + támogatói kör bővítése, pol-i térbe való tényleges belépés, befolyásolási lehetőség ◘ előtérben az informális csatornákon érvényesülő nyomásgyakorlás Szerkezeti jellemzők: ○ konföderációk: eu-i szinten szerveződő érdekcsoportok: - pol-i hangsúly a nemzeti szinten - egyének közvetlenül nem lehetnek tagok - eu-i szint szerepe: tagszervezetek koordinálása - konszenzuális döntéshozatal: „legkisebb közös nevező” elvén lassú és álatlános Bizottság a nemzeti tagszervezeteknek küldi véleményezésre indítványokat ○ politikaibb szakpol: nemzeti csatornákon ○ szakmaibb jellegű szakpol: közösségi színtéren 10.b, A

BENELUX ÉS A DÉLI ÁLLAMOK EURÓPA-POLITIKÁJA I. BeNeLux államok: kezdetben meghatározó jelentőségűek most már csökken Közös jellemzők: - az integráció előfutárai (a „történelem vesztesei az integráció támogatói” elv alapján), mert a vh-ban nem tudtak semlegesek maradni + utána nem tudtak önerőből talpra állni - I. vh után megindult a közeledés létrejött a BeLux (Belgium és Luxemburg gyakorlatilag közös piacot alkotott, később Hollandia is csatlakozott) II. vh alatt szünetelt, mert No részei lettek 21 - nem hoztak létre közös intézményeket DE közös piac, valutaunió, árúés munkaerő-áramlása szabadon - integráció alapító tagjai, emiatt soha nem volt jelentős integráció ellenes álláspont a belpolban - profitáltak az integrációból, hogy a közösségi intézmények az ő országaikban lettek elhelyezve pl. Brüsszel (Bizottság – gyakorlatilag az EU központja), Luxembourg (Európai Bíróság), Maastricht

(köztisztviselők képzése) munkaerő-piac fellendítése, fogyasztás mozgatja a nemzeti gazd-t 1. Belgium: nemzetállami szint gyakorlatilag felszívódott, mert a funkciói vagy közösségi szintre v regionális szintre kerültek át belga képviseletet most már a nemzeti és a regionális szint közösen látja el szövetségi szint nem dönt önállóan elkötelezett föderalista-párti Ok: - belga nemzeti öntudat nem létezik, mert Belgium műállam: Vallónia + Flandria - 1950-es évekig: vallon-francia öntudatot terjesztették ki egész Belgiumra - 1960-as évek: gazd-i válság: az addig szegényebb Flandria tartotta el a gazdagabb és fejlettebb iparosodott Vallóniát a gazd-i súly növekedésével jogokat is követeltek felbomlott az egységesnek tűnt belga öntudat - 1970-es évek: alkotmánymódosítások sora kezdődött 1988-ig: erősen decentralizált föderáció jött létre koordinatív föderáció nemzetállam nem jelent alternatívát

hagyományos föderáció ezért Belgium mindig a Bizottság szövetségese a mélyítésben kicsit ellenzi a bővítést, mert addig sem mélyül a föderációt a regionális elit a régiók Európájaként képzeli el 2. Luxemburg: 800 ezer fő • alapító tag + közösségi int-k székhelye politikusaik könnyebben tudnak beleszólnia közösségi döntésekbe, jelentős lobbierőt képviselnek • 1990-es évekig: fontos geopol-i helyzetben volt mert No és Fro között helyezkedik el megbízható, kiegyensúlyozott, nyugodt pol-t képviselt • nehéz időkben (é és d-i bővítés idején ő adta a Bizottság elnökét: Santer mikor le kellett mondania L. pol-i tekintélye is visszaesett • integráció párti 3. Hollandia: □ 1980-as évekig: BeNeLux irányvonalat követte □ 1970-1980-as évek: gazd-i válságot sikeresen átvészelte gazd-t átalakította gyors fejlődésnek indult, ami kiemelte a többi állam közül nemzeti érdek egyre markánsabban

fogalmazódott meg □ 1990-es évek eleje: nettó befizetővé vált euroszkeptucizmus: - költségek csökkenjenek - hatáskörök kerüljenek vissza nemzeti szintre - nem igen támogatja a k-i bővítést - idegengyűlölet erősödik □ Dániahoz hasonló habozó álláspontot képvisel az integrációban II. Déli államok: érdekazonosság az Unióval szemben, de egymással való rivalizálás is pénzelosztás T-én – Görögo, Spo, Portugália és Olaszo (sok eltéréssel) 22 Közös jellemzők: - földrajzi fekvés miatt sajátos dimenzió a külkapcsolatokban Mediterranum: É-Afrika, és Közel –Kelet is, volt gyarmatok: Közép- és DélAmerika - tagság okai: éppen úgy pol-i mint gazd-i tagság a társ átalakításához is hozzájárult: modernizáció és belpol-i stabilitás tekintetében 1. Olaszország: alapító tag tudatos Eu-pol – két szakasz: a, 1947-1992: I. köztársaság: szuperparlamentarizmus: két legnépszerűbb párt: kerdem és kommunista

DE a kerdem a kormányalakító - 1940-es évek vége: koalíciós kormányból eltávolították a kommunistákat ok: Marshall-segély miatt amerikai követelésre kommunista hatalomátvétel veszélye miatt – vesztes országokban tartottak a baloldali fordulattól nközi elfogadottsághoz nyugati kötődés kell állandó konfliktus Jugoszláviával Trieszt miatt - kommunisták hiába népszerűek, nem kerülhettek kormányba - kormány: állandó átalakítások miatt instabil DE kerdem jelenlét állandó – folyamatosság - pol-i elit kettévált: integrációt ellenző és támogatók kerdem-k elkötelezett integrációpártiak és föderalisták (= mélyítés mellett) - É-D ellentét: ipar ↔ mezőgazd, munkanélküliség ( pártstruktúrában is megjelent, párt is alakult ezen törésvonal mellett: É-Liga) - megoldás: államon belül nem átcsoportosítható pénzek helyett közösségi források D-nek = Dél Kasszája - DE: fejlesztési pénzek nem hasznosulnak

kiépül a pályáztatási rend + D felzárkóztathatatlanságának mítosza - Kormányzat érdekelt a közösségi integrációban, mert a közösségtől várja a problémák megoldását b, 1992-: II. köztársaság: Olajfa balközép koalíció és Sazabadság Háza jobboldali szövetség: Forze Italia, É-Liga, Nemzeti Szövetség • pártrend stabilizálódik • parl-től független miniszterelnök • hangulatilag: képsek a közösség nélkül megoldani a problémákat • ~ brit Eu-pol: inkább kormányközi elképzelés • eurokommunista irányvonal: szocialista tábortól való távolságtartás, szocialista forradalom levétele a napirndről • rövid ideig egységes Eu-pol DE aztán jobboldal: fontolva haladás, baloldal: föderalista pl. Romano Prodi mögött sincs támogatás, mert baloldali ellntétben a kormánnyal 2. Déli államok: soha nem volt vitás a csatlakozás és az integráció kérdése Görögo: katonai autoriter rezsim megdőlése után goepol-i

helyzete kérdésessé vált (SZU v. EK hatáskörébe tartozik) – erős kommunista mozgalom volt 2 év alatt vették fel 1981-ben Eu-pol: - erősen függ a közösségi költségvetéstől erős zsarolási pozíció a Közösségnek - Ciprus: 1973: török kisebbség kikiáltotta köztársaságot– DE: csak Töröko ismeri el központi cél: egység visszaállítása Görögo az EU számára nem meghatározó, mert megvásárolható Spanyolo: tagság pol-i oldala fontos olasz, angolszász minta alapján: mélyítésben fontolva haladó, bővítést támogatja, mert addig sem mélyül, de csak óvatosan gazd-i megfontolásokból obstrukció: színfalak mögött hátráltatják 23 • erősen forrásfüggő: mezőgazd-pol: termelők támogatása regionális pol: rurális térségek, tengerpart kohéziós alap: környezetvédelem, infrastruktúra Portugália: tagság pol-i oldala fontos német, fr, benelux törekvéseket követi föderalista jobboldali pártját kizárták

az Eu-i Néppártból, mert nem szavazta meg a maastrichti szerződést 11.a, AZ „EURÓPAI” POLITIKAI PÁRTOK Gazd-i téren előrehaladó integráció nem kedvezett a pártoknak Transznacionalista pártok kialakulása: korszakok: 1. pártalakulások kora (’1970-es évek eleje-1979): 1969-es Hágai Csúcs indította szocialisták: 1957: Szoc. Internacionálé felállított egy irodát: koordinálja az eu-i pártokat 1968: Egységes Európai Szocialista Párt szervezésének előkészületei akadályok: - nehezen tudtak egységes koncepciót kialakítani - pártok nem akarták feladni nemzeti autonómiájukat 1974: Eu-i Közösség Szocialista Pártjainak Konföderációja: hangsúly nemzeti tagszervezeteken, központ: intesített infoáramlás és egyeztetés kerdem-k: EUCD Hágai Csúcs után állandó konferenciát és pol-i bizottságot állított fel: pártok tev-ének összehangolása + eu-i szintű párt létrehozatalának előkéstítése DE: kútba esett a

névválasztás kérdésén: keresztény benne legyen-e? 1976: Európai Néppárt: egységes transznacionális párt – cél: föderatív Eu 1978: Eu-i Demokrata Unió: dán és brit konz pártok: infos és szervezeti hálózat liberálisok: 1952: Liberális Mozgalom az Egyesült Eu-ért 1976: Eu-i Liberálisok és Demokraták Föderációja: nagyfokú belső ideológiai viták jobb és bal között 1978: Eu-i Szabad Szövetség: kisebbségi nacionalista és regionális pártok: eu-i szintű pártcsoportosulás egységes, eu-i szintű programok kidolgozása, koherens párt látszata, közös csúcsszervek 2. stagnáció időszaka (1979-1990): caslódás ▫ föderációkon belüli ellentétek programok nem vagy csak nagy általánosságban 0 szorosabb egység ▫ eu-i választások ≈ sajátos időközi választások: ellenzéki és szélsőséges pártok ▫ nemzeti szint erősödése ▫ 2 transznacionális párt kohéziója erősödött 1989: mindhárom föderáció saját

közös pol-i programmal tudott előállni – ok: Egységes Okmány aláírása előtt EP aktivizálódott, EP szerepe megnőtt ▫ 1989: szupranacionális témák megjelenése igény integrációra DE nem történt semmi 3. újjáéledés (1990-): EUSZ-t előkészítő kormányközi konferencia • pol-i unió megteremtésének témája • ellenzéki pártoknak veszély: nem tudnak beleszólni a kormányközi konferenciába transznacionális pártföderációk segítettek (EP, másik országban kormánypárt) • bal/jobb ellentét megjelenése - érdekegyeztetés eu-i szintű intesítése: kerdem és szoc I, lib N - szabad piac: kerdem, lib I, szoc N - pol-i és áp-i jogok, EU-n belül demokrácia: szoc, lib I, kerdem N 24 egységes eu-i párttá válás megkezdése: 1992: Eu-i Szocialisták Pártja 1993: Eu-i Liberális, Demokrata és Reformista Párt 1993: Zöld Pártok Eu-i Föderációja Transznacionális pártföderációk szerkezet: - transznacionális pártok és

pártföderációk: cél: egységes eu-i párt létrehozatala, alapszabály, közös program, kötelező döntések, vezetőség és testület - egyéb pártcsoportosulások: együttműködésre szolgáló intesített keret, semmilyen a tagszervezeteknek fölérendelt szerv valóságban föderációk: döntést pol-i elitek hozzák nemzeti érdekek, tagpártok = tagság Funkciók: - választási: jelölt állítás, mozgósítás - tisztviselők választásában nincs szerepük - nincs kormány/ellenzék megosztottság - bizottságokban élénk tev jelenéktelen és súlytalan szereplők 11.b, UNIÓS ÁLLAMPOLGÁRSÁG ÉS EURÓPAI NEMZET Áp-ság tagadók: áp-ság összetett jelenség, melynek dimenziói egymástól eltérő jellemzőkkel bírnak - gazd-szociális jogok – racionális alap - pol-i emberi jogok – irracionális alap: identitástudat, nemzetállam eu-i nemzet megteremtése lehetetlen 1. A hiányzó nemzet: - hiányzik a nemzet egységes, premodern magva: közös

örökség (múlt, származás, nyelv, hagyomány) érzelmi azonosulási pontok + mobilizációs szimbólumok - eu-iság földrajzilag sem egyértelmű - eu-i nemzet kialakulása lehetetlen - gazd-szociális jogokat elismerte a Római Szerződés nem jelenti pol-i értelemben vett áp-ságot nem kényszeríti ki a pol-i jogok biztosítását - 1. hiányzik egy közösségi szintű hatalmi központ, mely kikényszerítené a jogok érvényesülését - 2. áp és állam közötti interakció: állam joga = áp kötelezettsége, áp joga = állam kötelezettsége DE közösségi int-k nem határoznak meg kötelezettséget: az áp a kötelezettséget akkor teljesíti, ha az azt megkövetelő közösséghez tartozónak vallja magát 2. Az áp-ság megosztása: • gazd-szociális jogok érvényesülése elválasztható a polgári-pol-i jogokétól fel lehet utalni közösségi szintre • való, organikus mag nélkül a papíron érvényesüő pol-i jogok nem válnak a való világ

() részévé • csak érdekeltségi viszony a közösségi szinttel, valódi érzelmi azonosulás nem e-u integráció pol-i egységesülésként való felfogása nem reális vissza a gyökerekhez: EU = gazd-i együttműködés 12.a, 25 AZ EK MINT KORMÁNYKÖZI SZERVEZET Az 1. pillérben közösségi munkamódszer, a 2-3 pillérekben kormányközi munkamódszer EK nemzetközi szervezetektől eltérő mivolta: 1. közösségi jog elsőbbsége és közvetlen hatálya: - tagállamok fölé emeli közösségi szintet - közösség és az áp-k között közvetlen kapcsolat - Maastrichti Szerződés: uniós áp-ság hozzá tapadó jogok = közösségi jogok - közösségi joganyag (szerződés rendelkezései + EuBír ítélkező tev) de facto alkotmány tagállamok jogrend-ei alárendeltek - nem ismeri a kiválás problémáját nincs önrendelkezési jog 2. többségi döntéshozatal: • luxembourgi kompromisszum: konzerválta a konszenzuális döntéshozatalt • Egységes

Okmány: legfontosabb kérdések konszenzuális alapon DE döntő többség: minősített többségi alapon tagállamok viszonya a közösséghez hasonlatos egy föderéción belüli tartomány-szövetségi szintéhez, mert a tagállamok lemondtak: az államok egyenlőségének elvéről: súlyozott szavazatok Tanács ≈ föderáció parlamentjének felsőháza államok egységes és csorbíthatatlan szuverenitása: 1. közösségi jog felsőbbrendűsége, 2. tagállam akkor is köteles végrehajtani egy döntést, ha nem szavazta meg, különben a közösségi int-k szankciókat alkalmaznak ellene DE szubszidiaritás elve: közösítés + tagállamok a hagyományos szuverenitás alapjait képező T-t nem adták fel 3. közösségi int-k viszonylagos autonómiája: ◊ int-k autonómiája és a közösségi pol-ban betöltött súlyuk fordítottan arányosak ◊ Parlament erkölcsi súlyt, Bizottság már komolyabb súlyt képviselt DE tagállami logikát megvalósító Tanács a

legsúlyosabb ◊ Egységes Okmány és Maastrichti Szerződés: Bizottság szerepe növekedett, Parlament súlya is nőtt döntések a 3 szereplő közötti interakció eredménye ◊ kialakult a vertikális és horizontális fragmentáció – komitológia ellenére a tagállamok elvesztették ellenőrzésüket a döntések felett csak a fontosabb pontokat ellenőrzik ◊ döntések legfelső szintjén kormányközi egyeztetések, rendszerszinten kormányok és közösségi int-k által befolyásolt, középszinten bürokratikus / transzgovernmentális ◊ Tanács csak a közösségi int-kel együttműködve tud dolgozni pl. Bizottság kezdeményez + végrehajt 4. döntéshozatali mechanizmus nyitottsága és sokcsatornás jellege: ▪ ad hoc szereplők a pol-i folyamatokban ▪ döntéshozatalra jellemző az informalitás, a folyamatok spontaneitása, szabályozatlanság kül érdekcsoportok ▪ kül szakpol-k számtalan csatlakozási pontot jelentenek ▪ közösségi szinten

komoly érdekcsoport- és párthálózat jelentős befolyás ▪ közösségi pol sokcsatornás: szakmai érdekek, nemzeti érdekek, szubnacionális érdekek ▪ nyitott döntéshozatal: a részvételi jogot semmilyen előírás vagy regisztrációs kötelezettség nem korlátozza sőt: nemzeti szinten kudarcot valló csoport is fordulhat a közösségi szinthez 26 ▪ nem egyenlők a csatornák és a szereplők: adott szakpol közösítettségének foka meghatározza a nemzeti és a közvetlen közösségi szinten történő nyomásgyakorlást célzó tev-k közötti viszonyrend-t 5. döntéshozatal rutinszerű jellege: ◘ rendszerszinten és középszinten közösségi logika, történelmi döntéseknél kormányközi: résztvevők: tagállamok képviselői közösségi int-k csak adminisztratív szerepet töltenek be, konszenzuális döntések ◘ közösségi-uniós szint legfelső régiója = tárgyalássorozat: intenzív, folyamatosan ülésező, rutinszerű –

egyezkedést 3 tényező befolyásolja - tagállamok képviselői megismerik egymást emberi kapcsolat - tagállamok magatartása kiszámítható - nincs nulla végösszegű játszma az ismétlődés miatt következő alkalommal engednek + konszenzuális magatartás előnyben ◘ informálisabb jellegű, kiszámíthatóbb légkörű, konszenzuális hajlamú tárgyalássorozat tartós tárgyalási koalicíók: német-fr, brit-dán, Benelux, é-i és d-i államok – tematikailag spceializált szövetségek, szakpol-k mentén pl. Dánia ker-ben No, mezőgazd-ban Fro, int-i reformban N-Br ► előre kiszámítható álláspontok, kölcsönös engedmények révén közös megoldás 12.b, A FRANCIA EURÓPA-POLITIKA Korszakok: 1. 1945-1956: IV: Köztársaság Millford: 2 vh között a nemzetállamok csődje következett be - pol-lag: 0 legitimáció (pol-i elit csődje: kollaboránsok) erkölcsi magasságokban a kommunisták - gazd-lag: közös piac II. vh vége: győztesek oldalán

– De Gaulle visszavonult - erős kommunista párt - szétforgácsolódott balközép - erős kerdem (Schuman) eu-i integráció (egybeesett az USA elképzeléseivel II Truman doktrína: regionalizáció) Jean Monnet-val közösen az integráció kezdeti lépései – ok: IV: Köztársaság problémái - gyarmatbirodalom szétesése - instabil kormányok: szuperparlamentarizmus - gyakorlatilag a háború vesztesei pol-i elit nem képes megoldani kerdem időszaka: éles antikommunizmus és erős föderalizmus integráció alapja: kultúra kereszténység 1958: algériai válság IV. Köztársaság összeomlik: - gyarmatok elvesznek - veszélyben az ország kohéziója - De Gaulle visszatér 2. 1956-1969: V Köztársaság és De Gaulle • De Gaulle tekintélye mindenekelőtt • antikommunista de nem radikálisan • Fro elsőbbsége • pártrend szétesése 27 1957: közös agrárpol az EK-ben: Fro agrárszektor problémái: nagy létszámú, elmaradott, csőd esetén tömegek

a városba 1967: agrárpol reformja DE fr gazdák nem járhatnak rosszul ▫ Eu: földrajzi kategória ≠ kulturális kiterjedt nközi kapcsolatok ▫ Fro önálló nagyhatalom fegyverkezés terén: szemben SZU-val, USA-val cél: EK legyen védelmi közösség ▫ DE ellenzi az Eu-i Egyesült Államokat ok: nincs legitimitása, közös kultúrája nem lehet pol-i integráció, csak gazd-i = nemzetállamok együttműködése ▫ eu-i integráció: Fro a központ: ellenőrizheti a tagokat gazd-lag + 3 országban hivatalos nyelv a fr ▫ angolszász dominancia ellen van megvétózta N-Br csatlakozását ▫ 1968-69: Fro magára maradt (NATO katonai részét elhagyta; üres székek pol-ja) De Gaulle visszavonul gaulleizmus 3. 1969-1990: gaulleizmus utód: Pompidou - engedte a bővítést: N-Br, Íro, Dánia (Norvégia, Svédo nem szavazta meg) - kormányközi Eu: 1969-től kormányfői csúcstalálkozók - szoros fr-német pol (személyes) viszony - 1975: Eu Tanács - 1987:

integráció gyorsítása - nemzetállamok Eu-ja koncepció: (De Gaulle csak nem radikális) identitás erősítése - fr hegemónia megmaradt a bővítések ellenére 4. 1990-: német egység után 1988-90: Közép-Kelet-Európa: demokratikus átmenetek viharos gyorsasággal bővítés problémát okoz + aspiránsok No-hoz kötődnek kulturálisan és gazd-lag • atlanti integráció helyett már kontinentális • német-fr kapcsolatok csökkentek – közös: - iraki háború - int-i reform • Fro: szorosabb integráció föderalizmus (No ellenőrzése) DE a föderalizmus idegen a pol-i gondolkodástól • ellentétben a brit-sp tengellyel • bővítést lassítaná, mert érdekeivel ellentétes (agrárium, kis államok száma nő, német érdekszféra erősödik) 13.a, AZ EK MINT FÖDERÁCIÓ Összehasonlító pol módszerével: EK ~ kooperatív föderalizmus szerint decentralizált föderáció (Svájc, No) Közösségi szint sui generis jellegét bizonyítja: 1.

alkotmány hiánya - működési alapját képező szerződés = államok között létrejött nemzetközi jogi dokumentum: tagállamok praktikus együttműködésének szabályozása döntően gazdpol T-én - Maastrichti és Amszterdami Szerződés: alkományosítás + EuBír ítélkező tev ~ íratlan alk DE 28 - o EuBír által hozott döntések nem érik el azt a tematikai szélességet, amely alapján íratlan alk-ról beszélhetnénk o Megállapított elveket mindenki azonosan értelmezze – kulturális homogenitást, kölcsönös bizalmat követelne gyakorlatban nem szakpol-i és int-i újítások a szerződés alkotta rend-en kívül informális megállapodások eredményeként utóbb emelték be, legalizálták 2. államhatalmi ágak és int-i hatáskörök rendezetlensége: • nem létezik az államhatalmi ágak elválasztásának megfelelő int-i struktúra – Bizottság: végrehajtó DE hiányzik a demokratikus legitimáció, mert nem elszámoltatható •

Tanács: parl-től eltérő jogkör pl. Bizottság a kezdeményező, döntéshozatali jogai megosztva • Parlament: korlátozott döntéshozatali jogok, együtt kell működnie Tanáccsal Bizottsággal • nincs egyértelmű hierarchia és felelősségi rend az int-k között pl. Bizottság: nincs, Tanács: csak közvetett, Parlament: leggyengébb • nem állapítható meg egyértelmű végrehajtó v tvhozó testület • közösségi szint nem tudja kikényszeríteni a vonakodó tagállam együttműködését 3. hatáskörök megosztásának logikája ▫ int-k hatáskörei a föderális rend-ben megszokott logikával ellentétes ▫ közösségi int-k hatáskörei = tagállamok „felemelő” aktusának kövtekezményei közösségi szint inkább a tartományi vagy konföderális szint helyzetének felel meg ▫ kül szakpol-k közösítettségi foka eltérő: pol-lag érzékenyebb T-ken nincs hatásköre a közösségi int-knek pl. pillérek ▫ eljárások, résztvevők és

jogosítványaik szakpo-ról szakpol-ra változnak bonyolult és áttekinthetetlen rend ▫ nemzeti szint: általános megvitathatóság, közösségi szint: kivétel ▫ szuverenitás egésze a tagállamokat illeti meg 4. közösségi pol-i szint hiányzó háttere ◊ = azon az intrend-hez nem szorosan kötődő tulajdonságok hiánya, amelyek a föderációkkal való összehasonlításban a különbözőséget emeli ki ◊ közös eu-i identitás hiánya Maastrichti Szerződés: uniós áp-ság DE tisztán jogi konstrukció ◊ közösséi pol színtere nemzeti különbségek által tagolt alapegység: nemzeti szint ◊ eu-i pártszövetségek gyengesége, nemzeti szintű tagpártok által meghatározottsága, EPválasztások nemzeti jellege, pol-i tér ideológiailag elmosódott ◊ eu-i szintű érdekcsoportok eredményesen lépnek fel ◊ nemzeti érdekek dominanciája: rendfeletti szinten igen, alatta azonban már megjelenik a szakmai racionalitás 13.b, A NÉMET

EURÓPA-POLTIKA Szakaszok: 1. 1949-1998: föderalista Eu-pol - kulturálisan olyan elit irányítja, aki a II. vh előtt született kollektív lelkiismeretfurdalás nközi elismerés az eu-i elkötelezettség hoz, mert a többi tagja tudja ellenőrizni, és egyenrangúnak kezelik – győztesek között megszűnhet a történelmi bűnösség 29 1990-ig: korlátozott szuverenitás a kettéosztottság miatt – hidegháborúban megalakul az NSZK és az NDK egyetlen esély ez egyesülésre: eu-i integráció - jobboldal az integráció mellett az 1950-60-as években beleegyeztek a szuverenitás közös gyakorlásába, a korlátozásába is 1990: német egység megvalósulása • nagy államként egyedül marad • befolyási övezete megnőtt partner az Unió létrejöttében - 2. 1998-: Schröder és a szocialisták: ▫ II. vh után szocializálódtak nincs lelkiismeret-furdalásuk ▫ német érdekek markánsabb megjeleníése ▫ óvatos Eu-pol pl munkaerő-áramlás,

szociális Eu kérdésében befelé fordulnak támogatják a bővítést és a mélyítést 14.a, A KÖZÖSSÉGI ÉS A TAGÁLLAMI SZINT KAPCSOLATRENDSZERÉNEK REFORMJA 1. A kétszintű elképzelés: - demokratikus deficit az integráció szükségszerű velejárója, mivel hiányoznak a közösségi szinten működő pol-i intrend létrehozásához szükséges tényezők: o egynyelvű és egységes pol-i kultúrájú eu-i közvélemény o eu-i pártrend: minden országban egységesen értelmezett pol-i program o eu-i szintű vita a pol-gazd-i koncepciókról - megoldás: integráció kormányközi alapokra való helyezése - Tanács= EU kormánya, Bizottság adminisztratív feladatok, tagállami ellenőrzés növekedése - demokratikus deficit megszűnne, mert az EU= szuverén államok közössége két szint közötti hierarchia helyes arányban: nemzetállamok elsőbbsége 2. A parlamentarizáló elképzelés: • demokratikus deficit a tagállami szint kárára nem oldható

meg • demokratikus deficit közösségi és nemzeti szinten érvényesülő jelenség: végrehajtó hatalmi ágnak a tvhozás kárára való előretörése • megoldás: demokratizálás + képviselő-testületek szerepének növekedés • 1. EP kétkamarás: alsóház közvetlenül választva, felsőház nemzeti parl-k delegátusaiból népesség arányában • munkamegosztás: azonos jogok tvhozás csak együttesen • 2. EP + nemzeti parl-k= tvhozási hálózat: csúcs: kongresszus, mely egyesíti a nemzeti parl-ket és az EP-t végrehajtó testületek szorosabb ellenőrzése 3. A kongresszus-modell: ○ 1980-as évek: EP és nemzeti parl-k egymásban látták az ellenfelet Egységes Okmány: végrehajtás szerepének megnövekedése + semmilyen „nagy áttörés” nem történt az EP számára ○ összefogás: 1990. nov Róma: Parl-k Konferenciája: EP és nemzeti parl-k – egyszeri tanácskozás: kiáltvány: Maastrichti Szerződéshez csatolt deklarációk révén

lehetséges alternatívaként jelent meg 30 4. A hálózati modell: ◘ Eu-i Ügyek Bizottságának Konferenciája (COSAC) 1989: nemzeti parl-k EK-ügyekkel foglalkozó bizottságai nemzeti tvhozások intesített együttműködése – sikeres ◘ parl-k közötti gyors infoáramlás, rendszeres tanácskozások ◘ cél: kormányok EU-pol-jának ellenőrzése, nagyobb fokú beleszólás + nemzeti parl-k közösségi ügyekre gyakorolt befolyásának növelése ◘ megoldás: nemzeti parl-k és EP közötti intesített együttműködés: Bizottság EP-nek felelős, Tanács nemzeti parl-knek felelős 5. A nemzeti parlamentek az európai integrációban: ◊ Amszterdami Szerződésben jegyzőkönyv a nemzeti parl-k szerepéről ◊ I. fele: nemzeti parl-k informálódási jogai, Bizottság kötelezettsége dokumentumok megküldésére ◊ II. fele: COSAC jogai: 1 vizsgálhat minden olyan jsz-tervezetet, mely a szabadság, biztonság és igazság térségének megteremtését célozza

és az egyének jogaira vagy szabadságaira közvetlen hatással van; 2. közreműködhet a közösségi szervek jszalkotási tev-ében demokratikus deficit = int-i probléma – megoldási javaslatok a tagállami int-k erősítését szolgálják DE ez még nem jelenti az áp-i aktivitás vagy érdeklődés növekedését valós pol-i közösség megteremtése uniós áp-ság 14.b, NAGY-BRITANNIA ÉS AZ ÉSZAKI ÁLLAMOK EURÓPA-POLTIKÁJA I. Nagy-Britannia: - 1600-as évektől nagyhtalom - 20. szban special relationship (viktóriánus korban: splendid isoletion) - Eu-pol mindig egyénieskedő Külpol magyarázza: a, special relationship to Canada, Mexico, USA b, gyarmatokhoz, volt gyarmatokhoz c, Eu-hoz fűződő viszony izonacionalizmus – beavatkozás ellentét csak Eu-ra vonatkozóan lehet igaz, ha Eu kevésbé fontosabb, a többi igen az eu-i integráció nem kikerülhetetlen Eu csak az I. vh után értékelődik fel II 60-as évektől gyarmatbir leértékelődik DE: 2001:

konzervatív választási program: megfontolás tárgya: EU-bó ki, NAFTA-ba be • eu-i = kontinentális britek külön utakon járnak • II. vh után nem vesznek részt az integrációban – NATO-ban biztosítva van a védelem, katonai nagyhatalmiság nem volt gazd-i szükség az integrációra • föderalizmus teljesen idegen tőlük • szalonképtelen fogalmak: protekcionizmus: KP védővámjai a külvilággal szemben, hagyományosan szabadker-i védővámokkal körülvett KP, tombol a szocializmus, túlszabályozott szuperállam bele van kódolva a pol-i integráció föderalizmus alkotmány (emberi, szociális jogok) bizonyíték arra, hogy állam jön létre (állam a pol-i gondolkodásban = inthálózat) Szakaszok: 1. 1945-1960-as évek eleje: alternatíva kipróbálása (EFTA, gyarmatbir) nem akarnak belépni az EK-be gyarmatok függetlenednek DE továbbra is függenek N-Br-tól EFTA: kl kormányközi együttműködés: nem korlátozza a szuv-t 31 DE: EGK

sikeresebb 2. 1961-1973: közeledés De Gaulle megakadályozza, amíg tudja Integráció törésvonal: LP integrációellenes / CP integrációpárti 3. 1973-1997: akadékoskodó euroszkeptikusság - mindent megtesznek a pol-i integráció elkerülése érdekében gazd-i dereguláció - 1979: M. Teacher: markáns személyiség, kiszámítható álláspont - inkább a bővítést pártolják, addig se mélyül 4. 1997-: Tony Blair ○ önálló Eu-kép vita élére kell állni ○ brit-sp-olasz tengely fontolva haladók, nem a föderalizmus kategóriáiban gondolkodnak ○ integráció pártokon belül okozhat törést, csak a liberális demokraták elkötelezett hívei II. Északi államok: 1995: bővítés: Ausztria, Svédo, Finno - aggodalmak ellenére bővítéspártiak - fejlettség az átlag felett nettóbefizetők - Norvégia már 2× utasította el a csatlakozást (1973, 1995) 1. Svédo: azért csatlakozott, mert Norvégia is akart EFTA értelmét veszti mert a balti

államok természetes érdekszférát jelentettek rövid távon veszteséges, de megéri, még ha negatívan alakítja a társ-t is II. vh után alkoholizmus tömegesen alkoholmonopólium az államnak liberalizálni kell erős jóléti rend romlik Eu-pol: euroszkeptikus 2. Finno: II vh után viszonylagos függetlenség belpol-ban DE külpol SZU határozta meg erős jóléti rend romlik Eu-pol: euroszkeptikus II. vh után alkoholizmus tömegesen alkoholmonopólium az államnak liberalizálni kell 3. Ausztria: II vh után viszonylagos függetlenség belpol-ban DE külpol SZU határozta meg - követi az EU-t - fontolva haladó 32