Geography | Society geography » A vegyipar szerkezete, jelentősége, fejlődési lehetőségei

Datasheet

Year, pagecount:2008, 2 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:109

Uploaded:February 28, 2008

Size:79 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

A vegyipar szerkezete, jelentősége, fejlődési lehetőségei A vegyipar alapanyagai: kőolaj, földgáz, kőszén, kősó, kálisó, kén foszfortartalmú ásványok, stb. A vegyiparnak rengeteg alágazata van, részben a felhasznált nyersanyagok (szerves vegyipar, szervetlen vegyipar), részben a késztermékek alapján (gyógyszeripar, műanyag-, festék-, növényvédőszer-gyártás). Ezeknek az alágazatoknak a telepítő tényezői is mások Általánosságban a vegyipar telepítésekor a következő tulajdonságokat kell figyelembe venni: - nagy vízigény (pl. kőolajfinomítás) - nagy nyersanyagigény (pl. kőolajfinomítás, műtrágyagyártás) - tudományos háttér (pl. gyógyszeripar) - szakképzett munkaerő (mindegyik ágra igaz) - nagy tőkeigény (gyógyszeripar, műanyaggyártás, kőolajfinomítás) A vegyipar jelentősége: Mai életünk elképzelhetetlen a vegyipar termékei nélkül. Hiányában leállna a közlekedés jelentős része (minden benzinnel vagy

olajjal hajtott jármű), megbénulna az áruszállítás, leállna a többi iparág ( gépipar a műanyag alkatrészek, a hűtőfolyadékok, a textilipar a s zintetikus szálak, az élelmiszeripar az adalékanyagok, természetazonos aromák, az alumíniumipar a nátronlúg hiánya miatt), megszűnne a gyógyszerellátás, eltűnnének a festékek, mosóporok, mosogatószerek stb.), töredékére csökkenne a mezőgazdaságban megtermelt élelmiszer mennyisége. Vegyipar földrajzi elhelyezkedése: Kőolajfinomítás: Kialakulását két tényező határozta meg, az egyik a megfelelő mennyiségű víz, a másik a nyersanyag. Ezért került az ország két olajfinomítója az Oroszországból érkező kőolajvezeték és a két legnagyobb folyó metszéspontjára Tiszaújvárosba és Százhalombattára. Mindkét helyen továbbfeldolgozás is folyik, Százhalombattán műanyagipari termékeket gyártanak a finomító termékeiből (ezen kívül festékeket, műtrágyát is),

Százhalombattán a közlekedéshez a benzinen kívül szükséges anyagokat (motorolaj) állítanak elő. Műanyaggyártás: Tiszaújvároson kívül a másik két központja Kazincbarcika (Borsodi Vegyi Művek újabb nevén BC), valamint Sajóbábony. Gyógyszeripar: A legnagyobb tőkeigényű, különösen akkor, ha új termékeket is fejleszt, nem csak mások által kitalált gyógyszereket másol a szabadalmi védettség lejárta után. Ezen kívül fontos a tudományos háttér és a szakképzett munkaerő is, ezért a nagy gyógyszergyárak Budapesten és Debrecenben vannak (Richter, Egis, Chinoin). Ma már minden gyógyszergyárunk külföldi nagyvállalatok kezében van, amelyek elvileg elég tőkeerősek új vegyületek kifejlesztéséhez. Ezzel együtt a magyar gyógyszeripar főleg lejárt szabadalmú termékeket gyárt, amihez ugyan kevesebb tőke kell, de kisebb is a haszon rajta. Legnagyobb felvevőpiacunk Oroszország, amely nem is lenne vevő a jelenleginél

drágább termékekre. Éppen ezért félő, hogy a tulajdonosok nem igazán fejleszteni akarnak itt, hanem rajtunk keresztül betörni az orosz piacra. Kisebb üzem van Tiszavasváriban, ahol gyógynövénykészítményeket és ópiumszármazékokat készítenek. Mosószergyártás: Legnagyobb központja Szolnok. Itt a mosószeren kívül kénsavat és műtrágyát is előállítanak. Műtrágyagyártás: Szolnokon kívül a másik üzem Várpalotára települt (Pét). Sajnos minden magyarországi műtrágyagyár haldoklik, mert Ukrajna és Oroszország az ottani alacsonyabb olaj és gázárak miatt sokkal olcsóbban tudja a műtrágyát előállítani. Növényvédő szerek: Balatonfűzfő és Tiszavasvári a gyártás két központja. Gumiipar: Központjai Szeged, Nyíregyháza és Budapest. A hajdani Taurus, ma szintén külföldi kézben lévő üzemei ezek. Főleg teherautók, buszok, traktorok gumiabroncsait gyártják