Geography | Society geography » A dél-amerikai országok gazdasági élete

Datasheet

Year, pagecount:2008, 2 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:161

Uploaded:March 02, 2008

Size:78 KB

Institution:
-

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

A dél-amerikai országok gazdasági élete Természeti adottságok: Dél-Amerika nyugati oldalát az Andok lánchegysége zárja le. Mivel itt a C sendes-óceán lemeze hajlik a kontinens alá, ezért jelentős vulkanizmus, sok és erős földrengés jellemzi ezt a területet. A keleti oldal északi részén két ősföld (Guyanai-hegyvidék, Brazil-hegyvidék) zárja közre az Amazonas-medencét. Délen a P araná-alföld zárja a kontinenst Az éghajlat övezetesen változik, az ősföldek szavanna éghajlata között az Amazonas-medence esőerdő éghajlata található. A Paraná-alföld már zömmel kontinentális éghajlatú Gazdaság: Mezőgazdaság: A földterület nagyobbik része nagybirtok. Ezek részben hazai, részben külföldi tulajdonban vannak. A nagybirtokosok az olcsó munkaerőt kihasználva monokultúrás (egy növényt termesztenek folyamatosan) termesztést folytatnak. A kisbirtokosok elsősorban saját és hazai piacra, a nagybirtokosok exportra termelnek,

ezért különböznek a termelt növényféleségek is. A termesztés színvonala alacsony Az Amazonas-medence peremén a fő növény a cukornád. A hegyvidékeken feljebb haladva a banán, a kakaó és a gyapot, majd a kávé termesztése jellemző. A fennsíkok már mérsékelt éghajlatúak, itt kukoricát, búzát, babot stb. termesztenek A mérsékelt övi Paraná-medencében is ezek a n övények jellemzők A mérsékelt öv füves pusztáin és a m agasabb területek szavannáin a szarvasmarhatartás jellemző, de főleg félvad, szabadon tartott formában. Ipar: Latin-Amerika ásványkincsekben gazdag. Az Andokban Színes és nemesfémeket, a Brazil-felföldön feketeszenet és vasércet, a Guyanai-hegyvidéken bauxitot, Venezuelában kőolajat bányásznak nagy mennyiségben. Mind a bányászatban, mind az iparban jelentős szerepe van az USA nagyvállalatainak, így a termékek exportja is zömmel az Egyesült Államokba irányul. Az ipar nagyon koncentrált. Mexikóváros,

Sao Paulo és Buenos Aires állítja elő a vaskohászat, a gépipar és a vegyipar termelésének több mint 30 % -át. A kontinens belső területei iparilag nagyon fejletlenek. A Dél-Amerikai országok mindegyike nyakig eladósodott, főleg az USA-nak. Emiatt a gazdaságok nem tudnak kiegyensúlyozottan fejlődni, mert a legkisebb világgazdasági változás esetén már nem tudják a törlesztőrészleteket fizetni, ami gazdasági visszaeséshez vezet. Brazília: A kontinens legnagyobb gazdasága. Az ipar koncentrálódik a délkeleti országrészben, a Belo Horizonte – Sao Paulo- Rio de Janeiro háromszögben. Belo Horizonte a vasércet és feketekőszenet termelő bányavidék és a vaskohászat központja. Sao Paulo főleg gépgyáraival (WV, GM) és vegyiparával emelkedik ki. Rio sokáig főváros volt, így a legtöbb iparágat magához vonzotta. Jelentősen túlnépesedett, részben ezért hozták létre az új fővárost Brasíliát (a másik ok a belső területek

fejlesztésének szándéka volt). Brazília északkeleti része a l egszegényebb, főleg mezőgazdasági terület, cukornádat, gyapotot, és kakaót termesztenek. Az ország déli része az éléstár szerepet tölti be Innen kerül ki a búza, a szója és a kukorica legnagyobb része. Az Amazonas-medence fejlesztésére csak a legutóbbi időkben került sor. Sajnos, mert ez együtt jár az útépítéssel, ami erdőirtásokat, új településeket, új bányákat jelent. Nincstelenek tömegei lepik el a m edencét jobb életben bízva, de közben tönkreteszik a Föld utolsó, eddig érintetlen esőerdejét. Mint mindenütt a térségben, Brazíliában is jellemző az óriási különbség az emberek jövedelmi viszonyaiban. Nagyon gazdag belvárosok mellett milliós nyomornegyedek húzódnak meg, ami melegágya a bűnözésnek, a járványoknak