History | Higher education » A szlovákiai (felvidéki) magyarság történeti kronológiája (1989-2005)

A szlovákiai (felvidéki) magyarság történeti kronológiája (19892005) A kronológiák 1999. évig terjedő összeállításához felhasznált adatbázis – a szlovéniai kronológia kivételével – a Teleki László Intézet „A kisebbségek régi és új szerveződései” kutatási programjában készült. Közreműködtek: Jánki András (Ukrajna); Mák Ferenc (Horvátország); Orosz Márta (/Cseh/Szlovákia); Udvardy Frigyes (Románia); Vékás János (Jugoszlávia). A 2000, 2001, 2002 és 2003 évekre vonatkozó szlovákiai összeállításokat Orosz Márta, a 2004. évi szlovákiai kronológiát Szincsok Pálné, a 2005 évit pedig Haraszti Attila készítette. A szlovéniai kronológia (1991–2001) Mák Ferenc munkája 1989 November 18. Megalakul a Független Magyar Kezdeményezés Alapító tagok: Tóth Károly, Huncík Péter, Sándor Eleonóra, Barak László, Gyurovszky László, A. Nagy László, Csáky Pál, Világi Oszkár, Németh Zsuzsa. Kiindulási pontnak a

demokrácia megteremtését, nem pedig a magyar kisebbség helyzetét tartják. November 24. A Harminchármak dokumentumát aláírók zöme megalakítja a Csehszlovákiai Magyarok Fóruma nyitott, demokratikus kezdeményezést. A Fórum kiemelt célja, hangsúlyozott figyelemmel kísérni a csehszlovákiai magyarokat érintő politikai, társadalmi és gazdasági változásokat. December 27. Az FMK küldöttsége látogatást tett Szlovákia oktatási miniszterénél A találkozón megállapodtak abban, hogy évente kb. 200 magyar pedagógusjelölt kezdje meg tanulmányait a nyitrai pedagógiai főiskolán, hogy megszűnjön az eddigi pedagógushiány. 1990 Január 18. Az FMK küldöttsége részt vesz a Polgári Fórum Tanácsa megbeszélésén, ahol tájékoztatást adnak a csehszlovákiai magyarság helyzetéről. Megjelenik az FMK programnyilatkozata. A Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a KDH felhívására a Független Magyar Kezdeményezés szervezni kezdi az alakuló Magyar

Kereszténydemokrata Mozgalmat. A szervezőbizottság elnöke Janics Kálmán, a bizottság tagjai: Csáky Pál, Gyurgyík László, Földessy László, Hamerlik Rudolf, Holla József, Lapos József, Ordódy Dénes, Rajczy László, Simkó Tibor, Schniererné Wurster Ilona, Soltészné Fülöp Vilma, Szőcs Ferenc, Vajda Péter, Zilizi Tihamér. Január 30. A Szövetségi Gyűlésben a lemondott magyar képviselők helyére kooptálták az FMK színeiben Németh Zsuzsát, Sándor Eleonórát, Világi Oszkárt, Duray Miklóst és Popély Gyulát. Ez utóbbi kettő azonnal csatlakozott az ellenzékhez Február 7. Megjelenik az Együttélés Politikai Mozgalom programnyilatkozata Az előkészítő bizottság tagjai: Duray Miklós (elnök), Gyurcsík Iván, Harna István, Rózsa Ernő, Kmeczkó Mihály, Kura Sándor, Puntigán József, Juhász Ilona, Ambrus Ferenc, Gál Sándor, Gyimesi György. Február 9. Duray Miklós, Popély Gyula és Sidó Zoltán parlamenti képviselők

előterjesztik a Szövetségi Gyűlés elnökének, A. Dubceknak a Jókai Mór Egyetem alapítására vonatkozó törvényjavaslatot. Az egyetem székhelyéül Komáromot javasolják Február 19. A Szövetségi Gyűlés által január 27-én elfogadott párttörvény értelmében Szlovákiában elsőként az FMK-t jegyezte be a Szlovák Belügyminisztérium politikai mozgalomként. Február 23–24. Komáromban megtartotta első közgyűlését az FMK A közgyűlés elfogadta a mozgalom programját, alapszabályát, és megválasztotta vezető testületeit. Elnöke Tóth Károly lett. Február 27. A Cseh Köztársaság belügyminisztériuma a 15/1990 Tt alapján bejegyzi az Együttélés Politikai Mozgalmat. Március 1. A Szlovák Köztársaság belügyminisztériuma bejegyezte az Együttélés Politikai Mozgalmat. Március 5. A szlovák kormány első ízben tart kihelyezett ülést Komáromban, amelyet a nemzetiségi problémáknak szentel. Az ülésen felszólalt A Nagy

László, az FMK alelnöke, aki felszólította a kormányt, határozottan lépjen fel a nacionalizmus ellen. Március 19. A Szlovák Köztársaság Kereszténydemokrata Mozgalmat. belügyminisztériuma bejegyzi a Magyar Március 31. Az Együttélés Pozsonyban megtartotta alakuló kongresszusát Elfogadták a mozgalom programját és alapszabályát. A mozgalom elnökévé Duray Miklóst, alelnökké Stanislav Gawlikot és Gyimesi Györgyöt választották, vezető titkára Gyurcsík Iván lett. Az Együttélés választási koalíciót kötött a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalommal. Április 6. Választási szerződést kötött a Nyilvánosság az Erőszak Ellen (NYEE) és az FMK; ennek értelmében a két mozgalom közös listát állít, amelyen az FMK 12 %-ban részesedik. Április 9. Az Együttélés és az MKDM összeállította és leadta a parlamenti választások jelölőlistáit. A mozgalom a Cseh Köztársaságban a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájába minden

választókerületben, a Szlovák Köztársaságban a Szövetségi Gyűlés mindkét kamarájába és a Szlovák Nemzeti Tanácsba minden választókerületben állított képviselőjelölteket. Április 10. A pozsonyi várban tartott csehszlovák–magyar–lengyel csúcstalálkozón Szigeti László, az FMK képviselője felvetette a csehszlovákiai magyarok második világháború utáni meghurcoltatását. Június 8–9. Az első szabad parlamenti választásokon Szlovákiában a NYEE és az FMK koalíciója győzött (29 %). Az Együttélés–MKDM alkotta koalíció 292636 szavazattal és 8,66 %-os országos eredménnyel 14 képviselőt juttatott be a szlovák parlamentbe. A Szövetségi Gyűlésben a Nemzetek Kamarájába 7, a Népi Kamarába 5 képviselő jutott mandátumhoz az Együttélés és MKDM színeiben. Az Együttélés megválasztott képviselői: Baculák Veronika, Duray Miklós, Nyitrai László (Szövetségi Gyűlés – Nemzetek Kamarája), Gyimesi György,

Niedoba Vladislav (Szövetségi Gyűlés – Népi Kamara), Bauer Edit, Dobos László, Harna István, Hirjak Mikulás, Mikó Jenő, Szabó Rezső, Rózsa Ernő (Szlovák Nemzeti Tanács). Június 26. Megkezdte munkáját az új szlovák parlament Az FMK-t Varga Sándor, Zászlós Gábor, A. Nagy László, Markotán Péter és Pirovits László képviselik a NYEE–FMK klubban Titkos szavazással a parlament alelnökévé választották A. Nagy Lászlót Az Együttélés és az MKDM képviselői közös klubot alakítottak, a klub elnöke Szabó Rezső lett. Augusztus 28. Az Szlovák Nemzeti Tanács elfogadta a többségi elven alapuló helyhatósági választásokról szóló törvényt. Elvetették az Együttélés képviselőinek javaslatát, amely az arányosság elvéből indult ki, s ezáltal minden kisebbség képviseltethetné magát a nemzeti kisebbségek által lakott területeken. Szeptember 26. Duray Miklós, az Együttélés elnöke a prágai magyar kulturális

központ kerekasztal-beszélgetésén kijelentette, hogy nem tartja legitimnek V. Meciar szlovák miniszterelnököt, mert nem illeszkedik abba az áramlatba, amely Európába vezet. Duray kijelentésétől az MKDM és az FMK elhatárolta magát. Október 3–7. Az Együttélés külügyi bizottságának tagjai, Gyurcsík Iván és Flórián László a Liberális Internacionálé Helsinkiben megtartott XXXIV. kongresszusán ismertették a csehszlovákiai politikai változásokat és a nemzeti kisebbségek helyzetét. Október 8. Az FMK állásfoglalást tett közzé a nyelvtörvénnyel kapcsolatos nacionalista tüntetésekről és elhatározta, hogy értesíti az Európa Tanácsot és külföldi partnereit. November 5. Az Együttélés Intéző Bizottsága állásfoglalást fogalmazott meg a nyelvtörvénnyel kapcsolatban, s ezzel egy időben szakértői vélemény kidolgozására kérte fel Y. J D Peeterset, a Montreáli Nyelvi Jogok Összehasonlító Nemzetközi Intézetének

igazgatóját. November 23–24. A Szlovák Köztársaságban helyhatósági választásokat tartottak, amelyen a megválasztott képviselők számát tekintve az Együttélés 6,3 %-os, az MKDM 3 %-os, míg az FMK l,3 %-os eredményt ért el. A megválasztott polgármesterek közül 102 az Együttélés, 35 az MKDM és 27 az FMK jelöltjeként indult. 1991 Január 9. A Szövetségi Gyűlés elfogadta az emberi és szabadságjogokról szóló alkotmányerejű törvényt. A törvényt – miután az Együttélés és az MKDM képviselőinek a kisebbségek jogaira vonatkozó módosító javaslatait kivétel nélkül elutasították – a magyar képviselők nem szavazták meg. Január 22. Az FMK küldöttsége a NYEE vezetőségével tárgyalt A NYEE támogatta az FMK önálló politikai szubjektumként való csatlakozását a kormánykoalícióhoz. Február 1. Az Együttélés küldöttsége Budapesten hivatalosan felvette a kapcsolatot az MDFfel Az FMK állásfoglalást jelentet meg a

készülő földtörvénnyel kapcsolatban Az állásfoglalásban leszögezik, hogy a földtörvénynek ki kell terjednie a nemzetiségektől 1948 előtt kisajátított magántulajdonra is, és tartalmaznia kell a mezőgazdasági szövetkezetek vagyonának nevesítését is. Február 12. Az SZNT nyilatkozatot fogadott el a szlovákiai németek kitelepítéséről Az Együttélés és az MKDM parlamenti klubjának nevében Csáky Pál szólalt fel, aki emlékeztetett arra, hogy a kollektív bűnösség elvét a magyarokra is vonatkoztatták, ezért ezeket egy újabb nyilatkozatnak kellene követnie. Február 20. A Szövetségi Gyűlés nem szavazta meg a kárpótlási törvényt A Nemzetek Kamarájában működő FMK-s képviselők a törvény elfogadása ellen szavaztak. Az FMK koalíciós szerződést írt alá a Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalommal, a Kereszténydemokrata Párttal és a Demokrata Párttal, amelyben önálló szubjektumként csatlakozik a kormánykoalícióhoz.

Szlovákia történetében első ízben lett magyar politikai tömörülés hivatalosan kormányzati erő. Február 23–24. Harmadik kongresszusát tartotta Kassán az Együttélés Politikai Mozgalom A tanácskozáson új alapszabályt fogadtak el, amelynek értelmében az Együttélés nem alakul párttá, de tisztségviselői csak azok lehetnek, akik aláírásukkal támogatják a mozgalom programját. Március 21. F Mikloskoval, az SZNT elnökével tárgyaltak az Együttélés és az MKDM képviselői a nyelvtörvény alkalmazásának következményeiről. A képviselők figyelmeztették a házelnököt, hogy a belügyminisztérium a nyelvtörvény előírásaira hivatkozva a vegyes lakosságú területeken is csak a szlovák nyelvű elnevezések feltüntetését engedélyezte a hivatali táblákon, a pecsétnyomókon, a települések és településrészek elnevezésénél. Április 9. Duray Miklós, az Együttélés elnöke bécsi sajtóértekezletén úgy nyilatkozott, hogy

a szlovákiai magyarság helyzete rosszabb, mint a kommunizmus idején volt, a szlovák közéletben erősödik a nacionalizmus és az idegengyűlölet. Április 13. Országos közgyűlést tartott Galántán a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Elnökévé ismét Bugár Bélát választották, és elfogadták az új alapszabályt. A közgyűlésen kizárták Magyar Ferencet, Noviczky Bélát, Szőcs Ferencet és Varga Olivért, akik szemben álltak az MKDM vezetésével és politikai irányvonalával, szorosabb együttműködést szorgalmaztak a Duray Miklós vezette Együttélés politikai mozgalommal. Április 20. Az MKDM javasolta, hogy a szlovákiai Komáromban hozzanak létre önálló magyar püspökséget. A hitélet erősítésére Keresztény Kapcsolatok Magyar Kisebbségi Titkársága néven az MKDM-en belül a párt napi politikájától független új testület felállítását határozták el. Április 27–28. A Csehszlovákiai Magyarok Demokratikus Szövetsége

(Csemadok) Galántán tartott XVI. országos közgyűlésén új alapszabályt és programot fogadott el Új elnöke Bauer Győző lett, főtitkárrá Sidó Zoltánt választották. Május 21. A Szövetségi Gyűlés elfogadta az új földtörvényt, amely a jogtalanul elvett földek visszaadásáról intézkedik, de a törvénytervezetből kimaradt a termelőszövetkezetek tulajdonáról rendelkező rész. A földtörvény értelmében 1948 február 25-e után kisajátított földjüket csak Csehszlovákiában állandó lakhellyel rendelkező csehszlovák állampolgárok igényelhetik vissza. Május 29. – június 2 Prágában és Pozsonyban tárgyalt Entz Géza, a magyar Miniszterelnöki Hivatal mellett működő Határon Túli Magyarok Titkárságának vezetője, aki találkozott a szlovákiai magyar mozgalmak vezetőivel is. Június 6. A csehszlovák szövetségi kormány jóváhagyta a szlovák és cseh kormány döntését, amelynek értelmében a Csehszlovákiában élő

nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok sajtótermékeinek támogatására 28 millió koronát fordítanak. Június 20–21. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének kezdeményezésére Ópusztaszeren találkoztak a kisebbségi magyar szervezetek képviselői, amelyen az Együttélés, az MKDM és a Csemadok képviseltette magát. Június 29. Szlovákiában közzétették a márciusi népszámlálás adatait Eszerint a Szlovák Köztársaság 5.268935 lakosa közül 566741-en vallották magukat magyar nemzetiségűnek, ők az lakosság 10,75 %-át teszik ki. Július 11. Popély Gyula a pozsonyi Szabad Újságban megjelent felhívásában a csehszlovákiai magyarság politikai pártjának, a Magyar Néppártnak a megszervezésére szólított fel. A pártnak kellő következetességgel és célirányosan, a keresztény erkölcsiséggel és az európai szellemiséggel összhangban kellene felvállalnia a csehszlovákiai magyar nemzetrész jogainak és érdekeinek

védelmét. Július 23. A szlovák vezetés első ízben lépett kapcsolatba a bősi vízerőmű felépítése ellen tiltakozókkal, amikor Milan Zemko, a szlovák parlament alelnöke fogadta a csallóközi régió és az Eurolánc képviselőit. Augusztus 1. Az Együttélés parlamenti képviselői nyílt levelet intéztek a kormányfőhöz, amelyben tiltakoznak az ellen, hogy a kormányzat a bősi erőművel kapcsolatban figyelmen kívül hagyja a lakosság véleményét. Augusztus 28. Megbeszélést tartottak az Együttélés és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen vezetői. Duray Miklós a találkozó után úgy nyilatkozott, hogy a választások óta nem történt előrelépés a kisebbségek helyzetében, és ezért a kormánykoalíciót tette felelőssé. Szeptember 4. Ján Carnogursky kormányfő fogadta az Együttélés mozgalom vezetőit A tárgyalás során Duray Miklós hangsúlyozta, hogy az Együttélés támogatja a föderatív államjogi elrendezés betartását és

az önrendelkezési elv tiszteletben tartását. Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád Vladimír Meciar volt miniszterelnökkel is tanácskozott. Szeptember 6. Az FMK irodájában első ízben találkozott a három magyar politikai mozgalom küldöttsége. A megbeszélésen Cseh–Szlovákia és Szlovákia jövőbeli államjogi elrendezéséről tanácskoztak. Szeptember 13. Pozsonyban az Együttélés, az MKDM, az FMK, valamint a szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom és a Demokratikus Baloldal (a volt kommunista párt) magyar, illetve magyar származású parlamenti képviselői a kisebbségi érdekek védelméről tanácskoztak. Az Együttélés szeptember 16-án közzétett nyilatkozatában sikertelennek minősítette a találkozót. Szeptember 16. Pozsonyban a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége és az FMK vezetői megállapodtak, hogy az RMDSZ és az FMK együttműködik a regionalizmus és a kisebbségi törvény területén. Szeptember 28–29. A cseh–szlovákiai

magyarság kulturális szervezete, a Csemadok országos választmánya Losoncon tartott ülése után állásfoglalásban szorgalmazta a népszavazást Cseh– Szlovákia jövőjéről. Október 3. Nemzetiségi Dokumentációs Központot avattak Somorján Az állampolgári társulásként létrejött központ gyűjteni és rendszerezni kívánja a nemzetiségi kérdés elméletével és gyakorlatával foglalkozó adatokat. Október 4. Az Együttélés és az MKDM képviselői a Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban benyújtották közös alkotmány-kiegészítő javaslatukat, amely a szlovákiai kisebbségek és etnikai csoportok jogainak a készülő alkotmányba illeszthető fejezeteit tartalmazza. November 6. Az FMK a sajtóban tiltakozott a szlovák belügyminiszter-helyettes levele miatt, amely a magyar helységnévtáblák eltávolítását követeli az önkormányzatoktól, mivel ezt az önkormányzatok hatáskörébe való beavatkozásnak tekinti. November

18. Az FMK sajtóközleményt ad ki megalakulásának II évfordulóján, amelyben eddigi tevékenységét pozitívan értékeli, megállapítva, hogy mozgalomként teljesítette feladatát, s a továbbiakban egy korszerűbb struktúrával rendelkező politikai pártra van szükség. November 21. Az FMK képviselőit fogadta Václav Havel köztársasági elnök, amelyen megvitatták az elnök törvényjavaslatait. A tanácskozáson az FMK küldöttsége fölvetette az 1945–48 között a magyarságot ért jogtalanságok problémáját. November 30. Csölösztőn tartotta alakuló ülését a Közép-Európai Népcsoportok Fóruma, amelynek munkájába öt állam különböző népcsoportok érdekeit védő politikai szervezetei kapcsolódtak be. A tanácskozás után megválasztották a 4 tagú vezetőséget, amelynek tagjai Hódi Sándor, Duray Miklós, Vasil Lizak és Borbély Imre. December 7–8. Léván tartotta kibővített ülését az FMK Országos Választmánya A

választmány úgy döntött, az ország stabilitása érdekében a mozgalom továbbra is tagja marad a szlovák kormánykoalíciónak. December 13. A pozsonyi belügyminisztérium bejegyezte a Magyar Néppártot, ezzel Szlovákiában hivatalosan is létrejött a magyar nemzeti kisebbség 1945 óta első politikai pártja. A párt december 16-án kezdte meg tevékenységét 1992 Január 19. Komáromban megtartotta első országos közgyűlését a Magyar Néppárt A párt országos elnöke Popély Gyula, a pozsonyi magyar gimnázium igazgatója, alelnöke Szőcs Ferenc, a prágai Szövetségi Gyűlés képviselője lett. Január 25. Politikai párttá alakult át Dunaszerdahelyen tartott VIII közgyűlésén a liberális irányzatú FMK mozgalom, amely tagja a kormánykoalíciónak. A mozgalom új neve Magyar Polgári Párt lett, elnökévé A. Nagy Lászlót, a szlovák parlament alelnökét választották Január 31. Az MKDM és az Együttélés képviselői levélben

indítványozták Frantisek Mikloskonak, a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének: a szlovák parlament fogadjon el nyilatkozatot a Szlovákia magyar nemzetiségű lakosságával szemben 1945 és 1948 között érvényesített „kollektív bűnösség” elvével kapcsolatban. Február 1. Az Együttélés Országos Tanácsa nagycétényi ülésén felhatalmazta vezetőit, hogy azok kezdjenek koalíciós tárgyalásokat az MKDM-mel. A résztevők egyetértettek abban, hogy a koalíció egy harmadik taggal bővüljön, de nem döntötték el, hogy az a Magyar Polgári Párt vagy a Magyar Néppárt legyen-e. Az OT nyilatkozatot fogadott el az önrendelkezésről, amelyben leszögezi, hogy az önrendelkezési jogot ki kell terjeszteni a kisebbségekben élő népcsoportokra és nemzetrészekre is. Február 27. Pozsonyban az Együttélés és az MKDM aláírta a két szervezet koalíciójának politikai alapelveiről szóló dokumentumot. A SZNT a nyitrai egyetem alapításáról szóló

törvénytervezetet tárgyalta. Bauer Edit, az Együttélés képviselője javasolta, hogy az egyetem keretében létesítsenek önálló magyar pedagógiai kart. A javaslatot elvetették, külön határozatban azonban elfogadták Berényi József (MPP) indítványát, aki azt indítványozta, hogy hozzák létre a nemzetiségi és etnikai kultúrák karát. Március 17. Az Együttélés és az MKDM koalíciós megbeszélésén határozatot hoztak, hogy az MPP-nek vagy ki kellene lépnie a kormányból, vagy el kellene határolnia magát a kormány nemzetiségi politikájának mulasztásaitól. Március 21–22. Az Együttélés, az MKDM és a Magyar Polgári Párt a júniusi parlamenti választásokon létrehozandó magyar koalícióról tárgyalt. Március 26. A magyar politikai szervezetek tárgyalásai végén az Együttélés és az MKDM választási koalíciót kötött, a harmadik erő, az MPP nem csatlakozott a megállapodáshoz. Március 29. Mind az Együttélés, mind az MKDM

országos vezetősége véglegesítette a választási koalícióról kötött megállapodást. 30-án az MPP választmánya úgy döntött, hogy a párt egyedül indul a választásokon. Április 2. Az Együttélés, az MKDM és a Magyar Néppárt között megállapodás született a hármas választási koalícióról. Április 13. Pozsonyban az MPP nyilatkozatban közölte, miért ellenzi az önálló Szlovákia kikiáltását. Április 25. Több mint száz magyarországi és szlovákiai Duna menti település polgármestere és nemzetközi tekintélyű környezetvédelmi szakemberek részvételével Duna-konferenciát tartottak Dunaszerdahelyen, amelyet a Csallóközi Városok és Falvak Szövetsége, az Együttélés és az Eurolánc szervezett. A résztvevők a C-variáns munkálatainak leállítására, szakmai vizsgálatok megkezdésére szólították fel a kormányt. Május 5–6. Parlamenti választásokat tartottak Cseh–Szlovákiában Csehországban 7723219,

Szlovákiában 3.802171 szavazásra jogosult állampolgár választotta meg a Cseh–Szlovák Szövetségi Gyűlés két kamarája, a cseh és a szlovák Nemzeti Tanács tagjait. A Magyar Koalíció 228.885 (7,42 %) szavazata 14 parlamenti helyhez juttatta az Együttélést és az MKDM-et a Szlovák Nemzeti Tanácsban. A Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájában 7, a Népi Kamarájában pedig öt mandátumhoz jutott a Magyar Koalíció. A Magyar Polgári Párt 2,29 %-os országos eredményt ért el, így nem teljesítette a parlamentbe jutás feltételeit. Június 16. Bugár Béla, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke bejelentette: Szlovákia önállósulása esetén a magyar kisebbség jogainak garanciájaként igényelni fogják a területi autonómiát. Július 17. A Szlovák Nemzeti Tanács nyilatkozatot fogadott el a szlovák szuverenitásról A dokumentum szerint a szlovák parlament deklarálja a szlovák nemzet természetes jogát az önrendelkezésre. Az utolsó

mondat „a szlovák nemzet szuverén államának alapjairól” szólt, de hogy a nem szlovák lakosság is az „államalkotó kategóriába” tartozik-e, nem derült ki egyértelműen. A plénumon Csáky Pál olvasta fel az MKDM és az Együttélés képviselői klubjának nyilatkozatát. Július 18. A Magyar Polgári Párt országos választmányi ülést tartott Léván Az állásfoglalás szerint a szlovák szuverenitási nyilatkozat több része is ellentétes a jelenlegi alkotmányos renddel. Augusztus 24. Az Együttélés kezdeményezésére Pozsonyban négypárti tanácskozást tartottak a szlovákiai magyar politikai erők. Az Együttélés, az MKDM, az MPP és a Magyar Néppárt az új szlovák alkotmány tervezetéről alakított ki közös álláspontot. Augusztus 26. Brünnben hatodszor tárgyalt Václav Klaus cseh és Vladimír Meciar szlovák kormányfő a szövetségi állam megszüntetéséről. Történelmi megállapodásuk szerint 1993 január 1-jétől megszűnik

Cseh–Szlovákia, és helyén létrejön a független Csehország és Szlovákia. Szeptember 1. A szlovák parlament 114 igen szavazattal 16 ellenében, 4 tartózkodással elfogadta a szlovák alkotmányt. A parlament 14 magyar képviselője a szavazás előtt az alkotmányjavaslat szövege és a szavazás módszere elleni tiltakozásul kivonult az ülésteremből. Szeptember 3. A pozsonyi várban ünnepélyes keretek között aláírták a szlovák alkotmányt A magyar képviselők nem vettek részt az ünnepségen. Október 5. Duray Miklós és Duka Zólyomi Árpád Bécsben Simon Wiesenthallal, a Zsidó Dokumentációs Központ vezetőjével találkozott. Megbeszélésükön a szlovákiai kisebbségekről és gróf Esterházy János rehabilitációjáról tárgyaltak. Október 6. Antall József miniszterelnök fogadta a Cseh–Szlovák Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban képviselt három magyar párt küldöttségét. Október 19. Duray Miklós genfi

sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva kijelentette, hogy etnikai válság körvonalai rajzolódnak ki Szlovákiában. Duray a politikai helyzet alakulása miatt nem tartotta kizártnak egy polgárháború lehetőségét sem. (Ezen kijelentése miatt a szlovák ügyészség később büntetőpert akart ellene indítani.) Október 27. Közzétették az 1991 márciusi cseh–szlovákiai népszámlálás adatait Eszerint Szlovákia legnagyobb nemzeti kisebbségét a magyarok alkotják, számuk 567.296, de ennél többen, 608.221-en vallották magukat magyar anyanyelvűnek Csehország területén a magyarok száma 19.932 Szlovákiában az elmúlt tíz év alatt 7806 fővel növekedett a magyarok száma. December 2. A pozsonyi Új Szó című lap közzétette azt a dokumentumot, amely szerint a szlovák televízió hírszerkesztőségének magyar adásában azonnali hatállyal betiltották a szlovákiai városok és községek magyar elnevezéseinek használatát. December

5–6. A szlovákiai magyar értelmiségiek Léván tartottak tanácskozást A tanácskozás után megfogalmazott közös nyilatkozatban kijelentették: az önálló Szlovákia antidemokratikus folyamat során jött létre. December 12. Pozsonyban politikai egyeztető tanácsot hoztak létre a szlovákiai magyar pártok és mozgalmak. Az Együttélés, az MKDM, az MPP és a Magyar Néppárt két munkabizottságot alakított, amelyek közül az első a kisebbségek jogi sérelmeiről, jogi helyzetéről és az elvárásokról alakít ki egységes álláspontot, a másik a kisebbségi alkotmánytörvény-tervezet társadalmi vitájának eredményeit értékeli. 1993 Január 1. Megszűnt létezni az 1918 október 28-án kikiáltott közös csehszlovák állam Január 13. Az Együttélés nyilatkozatban hívta fel a figyelmet a szlovák költségvetésnek a magyarok és egyéb, nem szlovák nemzetiségűek kultúráját és oktatásügyét érintő diszkriminatív jellegére. Január 19. A

Csallóközi Falvak és Városok Szövetsége levélben tiltakozott a szlovák kormánynál és a szlovákiai magyar pártoknál a polgárok jogainak folyamatos és törvénysértő csorbítása ellen, és felszólította a Szlovák Köztársaság állami szerveit a jogtipró tevékenység megszüntetésére. Február 2. A Nyitrai Pedagógiai Főiskolán létrehozták a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karát. Február 9–10. Strasbourgban járt a szlovák parlament delegációja, ahol a delegáció egyik tagja, Csáky Pál átadta a magyar koalíció december 21-én keltezett levelét a helsinki elvek szlovákiai betartásáról. Február 15–18. Körutat tett Szlovákiában Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi ügyekben illetékes főbiztosa, aki az önigazgatás és a regionalizmus gyakorlati megvalósításának kérdéseiről tájékozódott az országban. Max van der Stoel találkozott a szlovák kormány és a kisebbségek, köztük a magyar szervezetek képviselőivel

is. Február 27–28. Komáromban tartották meg az Együttélés Politikai Mozgalom IV országos kongresszusát. Kongresszusi dokumentumként jóváhagyták Duray Miklós „Az elnyomott kisebbségből legyen társnemzet” című dolgozatát, és módosították a mozgalom alapszabályát. Március 24. A szlovák nyelvtörvény ügyében az alkotmánybírósághoz fordult a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. (Az MKDM javaslatát, amelyben a törvény vizsgálatát kérték az alkotmánybíróságtól, leszavazta a szlovák törvényhozás.) Március 29. Az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíciójának küldöttsége az Országgyűlés és a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőivel tárgyalt a budapesti Országházban. Április 3–4. Dunaszerdahelyen tartották a Csemadok, a szlovákiai magyarok nyolcvanezer tagú, pártoktól független kulturális szövetségének XVII. országos közgyűlését A közgyűlés 55 tagú új országos

választmányt hozott létre, amelynek élén 17 tagú elnökség áll. A szervezet országos elnökévé dr. Bauer Győzőt választották Elhatározták, hogy az elnökség a közgyűlés megbízásából kéréssel fordul a szlovák köztársasági elnökhöz: nyilvánítsa érvénytelennek a nemzetiségeket diszkrimináló kassai kormányprogram elnöki rendeleteit. A Csemadok új hivatalos neve Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség – Csemadok lett. Április 24. Ógellén tartották meg a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom VII országos közgyűlését. A tisztújító közgyűlésen kilenc tagból álló új országos elnökséget választottak Az MKDM elnöke ismét Bugár Béla lett. Április 25. A Magyarok Világszövetsége, a Közép-Európai Népcsoportok Fóruma (KENF) és az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniója (FUEV) Budapesten az MVSZ székházában szakmai tanácskozást tartott a kárpát-medencei magyarság

autonómia-törekvéseiről, amelyen az Együttélés küldöttsége is részt vett. Május 7. Pozsonyban tartotta első közgyűlését a Márai Sándor Alapítvány, amelyen a résztvevők a liberalizmus közép-európai helyzetéről tanácskoztak. Május 15. A Wspólnota, a Cseh–Szlovákia megszűnése következtében kettévált Együttélés Csehországban maradt része Cesky Tesínben tartotta országos kongresszusát. A mozgalom Coexistentia néven működik tovább, elnöke ismét Stanislaw Gawlik lett. Az Együttélés nevében Duka Zólyomi Árpád, a Coexistentia nevében pedig Stanislaw Gawlik aláírtak egy megállapodást a két politikai szubjektum közötti kapcsolatról. Május 20. A pozsonyi várban 30 meghívott részvételével megtartották a Michal Kovác államfő által összehívott nemzetiségi kerekasztal első ülését. A tanácskozásra meghívták a bolgár, a cseh, a horvát, a roma, az ukrán, a ruszin és a lengyel kisebbségek képviselőit, a

szlovák kulturális tárca szakértőit. A legnépesebb szlovákiai kisebbséget, a magyarokat nyolcan képviselték. Az Együttélés meghívására Szlovákiába érkezett Holly Cartner, a New York-i Helsinki Watch képviselője. Szlovákiai látogatásának célja az volt, hogy a helyszínen ellenőrizze az emberi jogok betartását. Június 7–8. Az MPP meghívására Pozsonyban járt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség küldöttsége. A delegáció tagjai Pozsonyban az Együttélés és az MKDM, illetve a Csemadok vezetőivel is tárgyaltak. Június 14. Entz Géza, a HTMH elnöke Budapesten találkozott az Együttélés képviselőivel A tárgyalásokról közleményt adtak ki, amelyben leszögezik, hogy a magyar kormány támogatja a társnemzeti koncepciót. Június 23. A bécsi emberjogi konferencia keretében közös sajtóértekezletet tartott az Együttélés, a FUEV, a KENF és a svájci Kisebbségvédelmi Tanács. Duray Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy a

szlovák parlament nem fogadta el a magyar képviselők határozati javaslatát az ET ajánlásait illetően. Július 31. Szlovákiában központi utasításra megkezdték a magyar nyelvű helységnévtáblák kötelező eltávolítását. Augusztus 9. Bugár Béla, az MKDM elnöke a magyar nyelvű helységnévtáblák eltávolítása miatt nyílt levelet intézett Vladimír Meciar szlovák miniszterelnökhöz. Duray Miklós, az Együttélés elnöke fogadta Eleanor Bly Suttert, az Amerikai Egyesült Államok ideiglenes szlovákiai megbízottját. A találkozón az Együttélés elnöke tájékoztatta az amerikai megbízottat a helységnévtáblák eltávolításáról és a névtörvény visszautalásáról. Szeptember 2. Michal Kovác köztársasági elnök a pozsonyi várban másodszor is találkozott a nemzetiségi kerekasztal résztvevőivel. (Az első kerekasztal-megbeszélést májusban tartották) A szlovákiai magyar nemzeti közösséget a négy politikai párt, a

Csemadok, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) képviselői, illetve a Demokratikus Baloldal Pártja egyik magyar tagja képviselte. Szeptember 7. Közel ötvenezer szlovákiai magyar szülő és pedagógus aláírásával adtak át petíciót Pozsonyban Ivan Gasparovicnak, a szlovák parlament elnökének, melyben azt kérik, hogy tekintsenek el az alternatív iskolák megvalósításától. Szeptember 10. Antall József találkozott a legnagyobb határon túli magyar érdekképviseleti szervezetek vezetőivel, így Duray Miklóssal, az Együttélés elnökével, Csáky Pállal, az MKDM parlamenti frakcióvezetőjével is. A találkozó fő témája a Balladur-terv volt Szeptember 20–24. Tényfeltáró látogatást tett Szlovákiában az EBEÉ nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottságának öttagú szakértői csoportja, amely főként a szlovákiai magyarok helyzetét tanulmányozta. Szeptember 24. A szlovák parlament módosította a két hónappal

korábban elfogadott névtörvényt, amelynek tervezetét Meciar kormányfő javaslatára Michal Kovác elnök visszautalta a képviselők elé. A parlamentben elfogadott jogszabály szerint a nem szlovák nemzetiségű, szlovák állampolgárságú nők vezetéknevük után továbbra is kötelesek az „ová” toldalékot használni, enélkül az eredeti névalakot csak nem szlovák szövegkörnyezetben használhatják. A magyar parlamenti koalíció képviselői a döntés ellen tiltakozva testületileg kivonultak a parlament ülésterméből. Október 2. Királyhelmecen magyar nyelven oktató városi egyetemet avattak fel Október 21–24. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség meghívására erdélyi körutat tett az Együttélés Duray Miklós elnök vezette küldöttsége. A két szervezet közös nyilatkozatot is kidolgozott. Október 25. Dunaszerdahelyen tanácskozott az előkészítő bizottság, amely azt lenne hivatott eldönteni, hogy milyen formában jöjjön létre a

Csallóközi Régió. December 6. A Csallóközi Városok és Falvak Társulásának Tanácsa felhívással fordult DélSzlovákia választott képviselőihez, polgármestereihez, hogy politikai és ideológiai elkötelezettségüktől függetlenül vegyenek részt az 1994. január 8-án Komáromban tartandó országos nagygyűlésen. December 16. A szlovák parlament megvitatta és elutasította a magyar autonómiáról szóló terveket. December 17. Michal Kovác szlovák elnök a parlament alkotmányjogi és államigazgatási bizottságának jelenlétében tárgyalt a Csallóközi Városok és Falvak Társulásának vezetőivel az 1994. január 8-ára tervezett nagygyűlésről A megbeszélés után az elnöki szóvivő elmondta, a köztársasági elnök hajlandó lenne védnökséget vállalni a komáromi nagygyűlés felett, amennyiben a kezdeményezők eltekintenek a tartományi vagy területi autonómia követelésétől. 1994 Január 8. Dél-Szlovákia helyi önkormányzati

képviselőinek, polgármestereinek és parlamenti képviselőinek országos nagygyűlése zajlott Komáromban. A több mint 3000 legitimitással rendelkező résztvevő (polgármester, helyi, illetve parlamenti képviselő) állásfoglalást hagyott jóvá, amelyben négy fontos részterületen fogalmazódott meg a szlovákiai magyarság elképzelése a jövőjéről. Január 27. A szlovák parlament ülésén elutasították a helységnevek használatára vonatkozó, a kormány által kidolgozott törvénytervezetet, amely szerint azokban a helységekben, ahol a nem szlovák lakosság számaránya meghaladja a 20 %-ot, a község nevét a kisebbség nyelvén is fel kell tüntetni. A magyar pártok a 10 %-os határ mellett szálltak síkra Duray Miklós Tőkés László meghívására erdélyi körúton vett részt. Február 10. Budapesten a HTMH-ban Entz Géza címzetes államtitkárral tárgyaltak a magyar koalíció képviseletében Duray Miklós, Duka Zólyomi Árpád és Bugár

Béla. Február 11. Boross Péter magyar miniszterelnök fogadta a határon túli magyar szervezetek vezetőit. Március 1–2. Az amerikai Project on Ethnic Relation (PER) vezetői Allen Kassof igazgatóval az élen Pozsonyban tárgyaltak az MKDM, majd a Magyar Polgári Párt képviselőivel. A PER azt javasolta, hogy közvetítésével találkozzanak a szlovák és a szlovákiai magyar politikai szervezetek, valamint az amerikai kormány megbízottai, és tisztázzák a nézetkülönbségeket. Március 16. Hivatalba lépett a Jozef Moravcík vezette új kormány A magyar pártok nyolc pontban foglalták össze igényeiket, ezek között szerepel magyar osztály létesítése az oktatási minisztériumban. Március 19. Harmadszor tartották meg a szlovákiai magyar oktatás helyzetével foglalkozó tanácskozást, a III. Lévai Találkozót Március 20–25. Nyugat-európai útja során Párizsban francia szakemberekkel tárgyalt Duray Miklós. Útjának célja a Balladur-terv

hiányosságainak kiküszöbölése volt Május 6. Az Együttélés, az RMDSZ, a KMKSZ és a VMDK közös állásfoglalást adott ki, amelyben kifejezik, hogy a határon túli magyar közösségek továbbra is igényt tartanak a magyar társadalom egészének támogatására. Május 15. Az Együttélés és az MKDM parlamenti képviselői döntöttek a Pro Probitate – A Helytállásért Alapítvány létrehozásáról. Május 15-ét a szlovákiai magyarság emléknapjává nyilvánították arra emlékezve, hogy 1942. május 15-én Esterházy János a szlovák parlamentben egyedül szavazott a zsidók deportálását elrendelő törvény ellen. Május 17. Boross Péter magyar miniszterelnök hivatalában fogadta a határon túli magyarok képviselőit. Május 23. Az Együttélés Intéző Bizottsága nyilatkozatot tett közzé „Hozzuk létre a magyar uniót!” címmel. Május 27. A szlovák parlament elfogadta az anyakönyvezésről szóló törvényt, amellyel módosította az

1993. szeptember 24-ei névtörvényt, mivel megszüntette az -ová végződés kötelező hivatalos használatát. Június 24. Duray Miklós és Bugár Béla az Együttélés, illetve az MKDM nevében aláírták a két politikai mozgalom közötti koalíciós és együttműködési szerződést. Július 7. A szlovák parlament elfogadta az ún táblatörvényt A törvény értelmében a községeknek a nemzeti kisebbségek nyelvén történő megjelölése ott lehetséges, ahol a kisebbségek számaránya meghaladja a 20 %-ot. Július 21. Az Együttélés, az MKDM és az MPP képviselői ünnepélyesen aláírták a koalíciós szerződést, amely rögzíti a választási és választások utáni együttműködés alapelveit. Július 22. Budapesten Tabajdi Csaba, a miniszterelnöki hivatal politikai államtitkára fogadta a szlovákiai magyar pártok képviselőit A megbeszélésen a szlovák–magyar alapszerződésről tárgyaltak. Július 26. Az Együttélés, az MKDM és az

MPP Popély Gyulával, a Magyar Néppárt elnökével megállapodott abban, hogy a jelölőlistákon független jelöltként indul a Néppárt öt képviselője. Augusztus 5. Horn Gyula és Jozef Moravcík találkozója kapcsán Duray Miklós kijelentette, hogy a két ország között megkötendő alapszerződés folyamatába be kell vonni a két ország területén élő kisebbségeket is. Szeptember 30. – október 1 Parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában A választásokon a Magyar Koalíció a szavazatok 10,18 %-át szerezte meg. Az Együttélés 9, az MKDM 6, az MPP 1 képviselőt juttatott a parlamentbe. A maradékszavazatok elosztása után az MKDM még egy képviselői helyet kapott. Október 15. Udvardon tartotta ülését az Együttélés OT Az országos tanács úgy döntött, abban az esetben, ha a DSZM alakít kormányt, az MK ellenzékben marad. November 18–19. Helyhatósági választásokat tartottak Szlovákiában A magyar pártok közül az Együttélés

131 (4,66 %), az MPP 62 (2,21 %), az MKDM 56 (1,99 %) polgármesteri helyet szerzett. Az önkormányzati képviselők számát tekintve az Együttélés 2215 (6,3 %), az MKDM 1.367 (3,89 %), az MPP 812 (2,31 %) helyre tett szert December 13. Pozsonyban alapszerződésről. szakértői tárgyalásra került sor a magyar–szlovák 1995 Január 19. Az MK vezetői levelet intéztek Vladimír Meciar miniszterelnökhöz, amelyben tárgyalást kezdeményeztek. Február 7. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa szlovákiai látogatása során találkozott a szlovákiai magyar pártok képviselőivel. A megbeszélésen a tervezett területi átszervezésről, a létrehozandó kisebbségi tanácsról, valamint a szlovák–magyar alapszerződésről volt szó. Február 9. Az Együttélés állásfoglalást jelentetett meg a kisebbségi keretszerződéssel kapcsolatban. Március 2. Az alapszerződésekről folytattak konzultációt Budapesten a kisebbségben élő magyarok

legitim képviselői Horn Gyula miniszterelnökkel és Kovács László külügyminiszterrel. Március 3. Az RMDSZ és az MK három pártja megállapodást jelentetett meg, amelyben felhívják a szerződő feleket, hogy olyan államközi szerződést írjanak alá, amely garantálja a romániai és a szlovákiai magyar közösségnek az identitás megőrzésének jogát. Március 18. AZ MK három pártja állásfoglalást jelentetett meg a megkötendő magyar– szlovák alapszerződésről, amely tartalmazza, milyen feltételekkel köthető meg az alapszerződés. Március 19. Horn Gyula magyar és Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök Párizsban aláírta a magyar–szlovák alapszerződést. Március 25. Dunaszerdahelyen tartotta V országos közgyűlését az Együttélés A közgyűlés program értékű dokumentumként fogadta el a komáromi nagygyűlés határozatait, és kinyilvánította, hogy amennyiben nem kerül sor az önkormányzati rendszer megteremtésére,

szorgalmazni kell a szlovákiai magyar nemzeti közösség területi autonómiájának létrehozását. Április 5. Az Együttélés állásfoglalást jelentetett meg a kassai kormányprogram kihirdetésének 50. évfordulóján Május 9. A belügyminisztériumban hivatalosan is bejegyezték a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért elnevezésű pártot. Június 12. Duray Miklós, az Együttélés elnöke négyszemközti megbeszélést folytatott Vladimír Meciar miniszterelnökkel. Június 19. V Meciar miniszterelnök fogadta az MK képviselőit A megbeszélés tárgya a magyar–szlovák alapszerződés volt. Szeptember 9. Jozef Kalman miniszterelnök-helyettes fogadta az MK vezetőit A találkozóra a dél-szlovákiai magyar tanítási nyelvű iskolák körüli feszült helyzet adott okot. Október 16. Pozsonyban közös önkormányzati bizottságot alakított az MK három pártja Október 21. Rimaszombatban tartotta alakuló kongresszusát a Magyar Népi Mozgalom

a Megbékélésért és Jólétért. November 17. A szlovák parlament elfogadta az államnyelvről szóló törvényt November 24. Horn Gyula magyar miniszterelnök Budapesten fogadta az MK küldöttségét, amelyen az elfogadott nyelvtörvényről és a Csemadokról tárgyaltak. December 5. Az MK politikusai Bécsben tartott nemzetközi sajtóértekezletükön ismertették a szlovák parlament által elfogadott nyelvtörvényt és annak a szlovákiai magyarságra hátrányos, tiltó intézkedéseit. 1996 Január 9–10. Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa szlovákiai látogatása során tárgyalt az MK pártjaival és a Csemadok képviselőivel, akik felhívták a figyelmét arra, hogy a szlovák kabinet nem vette figyelembe az EBESZ-nek a nyelvtörvénnyel kapcsolatos észrevételeit. Január 18. Michal Kovác államfő fogadta az MK vezetőit Tanácskozásukon az államnyelvtörvényről, a magyar–szlovák alapszerződés ratifikálásáról és az új területi–

közigazgatási felosztásról tárgyaltak. Január 28. Pereden ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa Döntöttek egy szociálpolitikai tanács létrehozásáról, amelynek elnöke Bauer Edit lett. Az ülés állásfoglalásban rögzítette véleményét az új területi–közigazgatási tervezettel kapcsolatban, amelyben elutasítja a kormány javaslatát. Március 26. A szlovák parlament ratifikálta a magyar–szlovák alapszerződést Március 30. Galántán tartották meg az MKDM VIII országos közgyűlését A mozgalom elnöke Bugár Béla, külügyekkel foglalkozó alelnöke Csáky Pál, belügyi alelnöke Farkas Pál, oktatásügyi alelnöke Szigeti László lett. Április 10. A magyar–szlovák alapszerződés pozsonyi ratifikációja nyomán kialakult helyzetről tárgyaltak Budapesten az MK vezetői a HTMH elnökével, Lábody Lászlóval, valamint Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával. Május 10–11. A Pozsony melletti

Castá–Papiernickán az Etnikai Kapcsolatok Projektjének kezdeményezésére létrejött találkozón magyar és szlovák ellenzéki és kormánypártok mellett az ET, EU, EBEÉ képviselői, továbbá Daniel Fried, Clinton elnök kelet-közép-európai tanácsadója is részt vettek. Tanácskozásuk fő témája az etnikai feszültségek és azok elkerülése voltak. Június 21. Tiltakozó nagygyűlést rendeztek Révkomáromban a szlovák kormány jogtipró intézkedései ellen, amelyen felszólaltak a parlamenti pártok és a magyar szervezetek képviselői. Július 4–5. Kétnapos konferenciát szervezett a magyar kormány Budapesten az egységes magyar külpolitika kialakítása érdekében a magyarországi parlamenti pártok és a határon túli magyarság legitim képviselőinek részvételével. Szeptember 4. A Pápán tartott magyar–magyar csúcstalálkozón részt vettek az MK politikusai is. 1997 Január 27. Az érsekújvári fórumon Duray Miklós és Popély Gyula

pártelnökök a magyar egység megteremtését szorgalmazták. Ezzel kapcsolatban Duray Miklós kijelentette, hogy a létrehozandó pártegyesülés érdekében hajlandó lenne lemondani elnöki tisztségéről. Április 5. Az SZMPSZ Rozsnyón megrendezett III országos találkozóján felhívást fogadtak el, amely arra kéri a szlovákiai tömegszervezeteket és pártokat, hogy tömeges tiltakozásaikkal akadályozzák meg a magyar oktatás leépülését. Április 26. Érsekújvárott tartotta I országos közgyűlését a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége. Május 4–6. Az RMDSZ küldöttsége Pozsonyban az MK pártvezetőivel tárgyalt Június 11. Csáky Pál, az MKDM alelnöke bejelentette, hogy a kétnyelvű bizonyítványok megvonása miatt panasszal fordul a strasbourgi emberjogi bírósághoz. Június 24. Az MK vezetői bejelentették, kéréssel fordulnak Max van der Stoelhoz, az EBESZ kisebbségi főbiztosához és Daniel Tarchyshoz, az ET főtitkárához, hogy a

két intézmény szenteljen kiemelt figyelmet a szlovákiai nemzetiségi oktatásügynek. Június 26. Az MK, a pedagógusszövetség és a Csemadok felhívást intézett a szülőkhöz, hogy az egynyelvű bizonyítványokat küldjék el csoportosan Slavkovská oktatási miniszternek. Augusztus 14. Az MK vezetői levelet intézetek Horn Gyula magyar miniszterelnökhöz, melyben felhívták a figyelmét arra, hogy a szlovákiai magyarság helyzetében nagymértékű romlás következett be. Szeptember 3. Levélben fordult az SZMPSZ OV Magyar Bálint magyar művelődési és közoktatási miniszterhez, a szlovákiai magyar oktatást és pedagógusképzést érintő azon rendelkezések felülvizsgálata érdekében, amelyek ellentétben állnak az alapszerződéssel. Az MK levelet intézett Meciar miniszterelnökhöz, amelyben a Horn Gyulával kötött győri megállapodásra és az alkotmány 34. cikkelyére hivatkozva kérik, hogy a szlovákiai magyarok legitim képviselője részt

vehessen az alapszerződést felügyelő vegyes bizottságban. Szeptember 8. Az MK vezetői levélben felszólították Vladimir Meciart, hogy távozzék kormányfői tisztségéből. Szeptember 28. Csáky Pál, az MKDM alelnöke Budapesten kijelentette, hogy a választási törvény módosítása esetén az MK pártjai készek arra, hogy egy politikai szubjektumba tömörüljenek. Október 11. Pozsonyi ülésén az MPP OV határozatot fogadott el arról, hogy a párt az 1998as választásokon az MK tagjaként vesz részt November 4. A szlovák kormány jóváhagyta a külügyminisztérium kisebbségi nyelvhasználattal kapcsolatos memorandumát, amelynek értelmében nincs szükség önálló kisebbségi nyelvhasználati törvényre, mert 12 jogszabály vonatkozik a kisebbségi nyelvhasználatra. November 8. Ipolyságon ülésezett az Együttélés Országos Tanácsa Megvitatták az új magyar párt megalakulásának feltételeit, amely Duray Miklós pártelnök szerint négy

frakciót (liberális, nemzeti, keresztény és konzervatív) foglal magában. December közepe. A szlovákiai magyar szervezetek és pártok a magyar iskolák megvédéséért megalakították a Központi Koordinációs Tanácsot (KKT), amely állásfoglalást adott ki. A kétnyelvű bizonyítványok visszaállítását kezdeményező petíciót 50000-en írták alá, mintegy 70.000 egyéni tiltakozó levelet továbbítottak az oktatási miniszternek, követelve a magyar iskolák ellen foganatosított intézkedések visszavonását. 1998 Február 8. A választási törvény tervezett módosítása miatt válaszút elé kerültek a magyar parlamenti pártok. Duray Miklós, az Együttélés elnöke nem tartja jó megoldásnak a választási pártot. Meggyőződése szerint szövetségi pártot kellene alakítani És mert kényes kérdés a leendő elnök személye, Duray Miklós hajlandó félreállni. Március 12. A Matica Slovenská elképzelése szerint módosítani kellene

Dél-Szlovákiában az önkormányzatokról szóló törvényt oly módon, hogy a vegyesen lakott községekben a szlovákságnak vétójoga legyen minden olyan ügyben, amely a kultúrát, az oktatást és a közigazgatást érinti. Április 22. A Magyar Koalíció három pártja között létrejött a megállapodás: Magyar Koalíció Pártja néven létrehozzák a szövetségi pártot, a MKDM lesz a másik két párt befogadó pártja. Az Együttélés a másik két párt beleegyezésével a saját soraiból a szövetségi párt elnökét, a Magyar Polgári Párt pedig – azonos feltételek mellett – a Képviselői Tanács elnökét jelöli. 23án Duray Miklós jelezte, hogy nem jelölteti magát az elnöki tisztségre Április 29. Bugár Béla, a MKDM elnöke elmondta: egyeztetés nélkül vállalták, hogy ők lesznek a befogadó párt, időhiány miatt voltak kénytelenek így dönteni. Az Együttélést és Duray Miklóst okolta, amiért nem jött létre időben a

megegyezés. Duray élesen elutasította Bugár Béla vádjait. Június 13. Galántán tartotta hatodik, egyben utolsó közgyűlését a Duray Miklós vezette Együttélés Politikai Mozgalom. A küldöttek ellenszavazat nélkül jóváhagyták, hogy az Együttélés közös platformot alakítson az MKDM-mel. Előzőleg ugyanis az MKDM és az Együttélés olyan kétoldalú megállapodásra jutott, amely szerint a szövetségi pártot létrehozó három erő nem három platformot alkot majd a szövetségi pártban, hanem csak kettőt: az Együttélés és az MKDM közös, „keresztény–konzervatív–népi” platformját, amelynek párját az A. Nagy László vezette liberális szellemiségű Magyar Polgári Párt alkotná Ezzel a szövetségi párton belüli erőviszonyok 80–20 százalékos arányban osztódnak. A közgyűlésen jóváhagyták a Popély Gyula vezette, politikai tevékenységet nem folytató Magyar Néppárt beolvadását az Együttélésbe. Június 21.

Dunaszerdahelyen az eddigi Együttélés, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a Magyar Polgári Párt „egyesülésével” létrejött a Magyar Koalíció Pártja. A közgyűlésen a MKP elnökévé Bugár Bélát, általános alelnökévé Duka Zólyomi Árpádot, tiszteletbeli elnökévé Duray Miklóst választották. A keresztény–konzervatív–népi platform elnöke Csáky Pál, a polgári–liberális platform elnöke A. Nagy László lett, egyben mindketten elnökhelyettesek is. Az országos tanács elnökévé Farkas Pált, a Magyar Koalíció Pártjának frakcióvezetőjévé Bárdos Gyulát választották. Szeptember 25–26. Parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában A volt miniszterelnök, Meciar pártja. a DSZM 27 százalékot szerzett, az SZDK 26,33 százalékkal a második lett A harmadik az SZBP 14,66 százalékot, a negyedik a Magyar Koalíció Pártja 9,12 százalékot szerzett. Rajtuk kívül az SZNP 9,07 százalékkal és a PEP 8,01

százalékkal jutott a parlamentbe. Az MKP-re 306000-en szavaztak, és ez 15 képviselői mandátumot jelent Október 28. Pozsonyban az SZDK, a DBP, az MKP és a PEP aláírta a koalíciós szerződést Mikuláš Dzurinda leendő miniszterelnök bejelentette, hogy megszületett az új kormány. Bugár Béla, az MKP elnöke elmondta, a „koalíciós tárgyalásokon olyan kompromisszum született, hogy a földművelési miniszteri posztot a DBP kapja, nekünk pedig az építésügyi tárca jutott”. A négypárti koalíciós szerződésben a felek kötelezik magukat, hogy támogatják a Bős ügyében hozott hágai döntésből eredő kötelezettségek teljesítését. Nem nyitják meg a benesi dekrétumok és a területi autonómia kérdését, s nem szorgalmazzák az alternatív oktatás bevezetését sem. Október 30. Megalakult az új szlovák kormány; Mikuláš Dzurinda a miniszterelnök, a kormány négy alelnöke közül az egyik Csáky Pál, az emberi és kisebbségi

jogokért, valamint a regionális fejlesztésért felelős. A belügyminiszter Ladislav Pittner, a külügyminiszter Eduard Kukan lett. A kormány további magyar tagjai: Harna István építésügyi és Miklós László környezetvédelmi miniszter. 1999 Január 12. Csáky Pál, a szlovák kormány kisebbségi és regionális kérdéseket felügyelő alelnöke közölte Eduard Kukan külügyminiszterrel, hogy javaslata szerint a magyar–szlovák alapszerződés kisebbségi vonatkozásainak végrehajtását segíteni hivatott kétoldalú vegyes bizottság szlovák tagozatát Ján Figel szlovák külügyi államtitkár vezeti. Titkára Juraj Hrabko, a szlovák kormányhivatal kisebbségi- és emberjogi főosztályának igazgatója lesz. A szlovák tagozatban még Duka Zólyomi Árpád, a Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselője és Pásztor István, Révkomárom közelmúltban újraválasztott főpolgármestere kap helyet. (A kisebbségi vegyes bizottság szlovák

tagozatának összetételét a szlovák kormány 14-én jóváhagyta.) Február 20. „Magyarország és a határon túli magyarság – 1999” címmel Budapesten megrendezték a magyar–magyar csúcstalálkozót. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a jövőben Állandó Magyar Értekezlet néven intézményesítik a találkozót. A konferenciára a Magyar Koalíció Pártja mellett meghívót kapott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Kereszténydemokrata Tömörülés, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség. A tanácskozás legfontosabb napirendi pontjaként a résztvevők megvitatták az euro-atlanti integrációval összefüggő kérdéseket, elsősorban az anyaország, valamint a szomszédos államokban élő magyarság kapcsolatát és helyzetét. A konferencián elsőként

Orbán Viktor miniszterelnök szólalt fel. Hozzászólásában Bugár Béla elmondta: örömteli, hogy intézményesül a párbeszéd az anyaország és a határon túli magyar közösségek között. Március 3. Jurábik Gabriella, a szlovák Kulturális Minisztérium nemzetiségi főosztályának vezetője kijelentette, reményei szerint egyes magyar művelődési intézmények még április elsején visszakaphatják jogalanyiságukat, amelytől a Meciar-kormány fosztotta meg őket. Március 28. „Az önálló magyar egyetem létrehozása jelentene megoldást a szlovákiai magyar felsőoktatás problémáira” vélekedtek a napokban zajlott kovácspataki tanácskozás résztvevői. A Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség, a Magyar Koalíció Pártja képviselői Szigeti László oktatási minisztériumi államtitkár és szlovákiai felsőoktatási szakemberek vettek részt a konferencián. Szerintük fokozatosan lehetne kiépíteni a magyar egyetemet, melynek alapját a

nyitrai pedagógusképző, illetve a révkomáromi Városi Egyetem képezné. Május 5. A Magyar Koalíció Pártja olyan kisebbségi nyelvtörvényt szeretne, amelyet a négy kormánykoalíciós párt szakemberei együttesen dolgoznak ki, nyilatkozta Duka Zólyomi Árpád általános elnökhelyettes. A párt elfogadhatatlannak tarja a Lubomir Fogas miniszterelnök-helyettes által kidolgozott tervezetet, amelynek alapfilozófiájával nem ért egyet, de ugyanúgy nem tartja elfogadhatónak Csáky Pál kormányfő-helyettes javaslatát sem. Duka Zólyomi szerint az új, közös tervezet kidolgozásánál azonban figyelembe kell venni mindkét javaslatot. A kisebbségi nyelvtörvénnyel Szlovákia teljesítené az Európa Unió utolsó integrációs feltételét is. Május 30. A szlovákiai köztársasági elnökválasztás második fordulója során a négypárti kormánykoalíció közös jelöltje, Rudolf Schuster 14,36 százalékkal több szavazatot kapott, mint a Demokratikus

Szlovákiáért Mozgalom színeiben indult Vladimir Meciar. A 4041182 szavazatra jogosult állampolgár 3.021123 érvényes szavazata közül Rudolf Schuster 1.727481 szavazatot szerzett meg, ez a leadott szavazatok 57,18 százaléka Valdimir Meciar 42,82 százalékot, 1.293642 voksot szerzett A részvétel 75,45 százalékos volt A szlovákiai magyarok 99 százaléka Schusterre szavazott. Július 7. A szlovák parlament elfogadta a három szlovák kormánypárt által előterjesztett kisebbségi nyelvtörvény első olvasatát. A testület úgy döntött, hogy a törvényalkotás további folyamatában már csak erről a tervezetről tárgyal, és nem foglalkozik tovább a Magyar Koalíció Pártjának tervezetével. Augusztus 31. „Kedvetlen voltam, amikor a nyelvtörvény végleges formáját megismertem” nyilatkozta a pozsonyi Új Szó című napilapnak Orbán Viktor, magyar miniszterelnök, aki érintette az alapszerződés kiegészítésének lehetőségét is. A kormányfő,

aki a madarászi nyári szabadegyetemen tartott előadást, hozzátette: úgy gondolja, hogy a nyelvtörvény „nem használ a szlovák–magyar kapcsolatoknak”. 2000 Január 19. Kvarda József, a Magyar Koalíció Pártja önkormányzati alelnöke kijelentette: az MKP nem ért egyet a területi és közigazgatási átszervezésre vonatkozó koncepcióval, amely szerint az 1996-ban létrejött új kerületek, illetve járások határait teljes mértékben figyelembe kellene venni, és hozzátette, követelni fogják Viktor Nižňanský kormánybiztostól ennek revízióját. Január 20. Az MKP parlamenti képviselői felhívást intéztek a szülőkhöz az anyanyelvű oktatással kapcsolatban. Január 21. Ján Drgonec, a Szlovák Köztársaság volt alkotmányjogásza lett az MKP új jogi tanácsadója. Január 21. A szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom az Európai Demokratikus Unió koppenhágai ülésén megakadályozta az MKP felvételét a szervezetbe. Január 25. Az MKP

képviselői Pozsonyban Pavol Koncoš földművelésügyi miniszterrel a nevesítetlen földek kezeléséről tárgyaltak. Az MKP véleménye szerint ezeket a földeket az önkormányzatoknak, s nem az állam tulajdonába kellene juttatni. Január 25. Szabó Tibor, a HTMH elnöke Nyitrán, a Konstantin Egyetemen magyar pedagógusokkal tárgyalt. Január 26. Csáky Pál Romániába utazott Bukarestben találkozott Eckstein–Kovács Péter kisebbségügyi miniszterrel és Kolozsvárott előadást tartott a roma kisebbségről. Január 29. Vágsellyén ülésezett az MKP Országos Tanácsa Az OT megvonta a bizalmat Mészáros Győzőtől, a földművelésügyi minisztérium államtitkárától. Mészáros Lajos megüresedett helyére – akit alkotmánybíróvá választottak – Fehér Miklóst választotta a testület. Február 3. Újjáalakult a Szlovákiai Magyar Ösztöndíj-Tanács Az elmúlt évtized gyakorlatához viszonyítva lényeges változtatásról hozott döntést:

csökkentette a magyarországi teljes képzésre jogosító ösztöndíjak számát. Az erre fordított összeget a jövőben a szlovákiai egyetemeken továbbtanuló magyar nemzetiségű hallgatók képzésére használják fel. Február 8. Az év elején hatályba lépett az 542/90-es számú, az oktatásügy állami igazgatásáról és az iskolai önkormányzatokról szóló törvény módosított változata. A jogszabály értelmében 2000. március 31-éig az ország valamennyi óvodájában, alap- és középiskolájában újra kell alakítani az iskolatanácsokat. Fodor Attila, az SZMPSZ alelnöke bejelentette, hogy ezzel kapcsolatban 20 dél-szlovákiai városban tartanak majd előadásokat. Február 9. Az MKP nem támogatja a DSZM népszavazási javaslatát, mivel az árt Szlovákia integrációs törekvéseinek nyilatkozta Bárdos Gyula frakcióvezető. Az MKP alkotmányellenesnek tartja, hogy referendum eredményeként kerüljön sor alkotmánymódosításra. Február 15.

Brüsszelben az Európai Unió hivatalosan megnyitotta a Szlovákiával folyó csatlakozási tárgyalásokat, amelyek végén Pozsony reményei szerint 2004 elején a szervezet tagjává válhat az ország. Szlovákia késésben van a csatlakozási tárgyalásokkal, mert azokat történelmi és gazdasági gyökereit tekintve már két évvel ezelőtt, szomszédaival együtt meg kellett volna kezdenie nyilatkozta Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési biztosa. Február 21. Göncz Árpád magyar köztársasági elnök Aranyérmet adományozott Bauer Győző gyógyszerkutatónak és Nagy János szobrászművésznek. Február 23. Farkas Pál, az MKP OT elnöke bejelentette: az MKP törvénytervezetet készít elő, amely lehetőséget nyújtana arra, hogy a nevesítetlen földek az önkormányzatok kezelésébe kerülhessenek. Február 24. A komáromi városi testület elutasította a Comorra Polgári Társulás javaslatát, hogy köztéren helyezzék el Cirill és Metód

szobrát. Február 27. Könözsi Lászlót javasolta az MKP a leváltott Mészáros Győző helyett a földművelésügyi minisztérium államtitkárának. Március 2. Csáky Pál megbeszéléseket folytatott az Európa Tanács küldöttségével Az ET képviselői kijelentették, készek szak nai segítséget nyújtani az emberjogi charta elfogadásához, illetve a közigazgatási reform végrehajtásához Március 9. Bugár Béla MKP-elnök találkozott Rudolf Schuster köztársasági elnökkel A találkozó célja az alkotmány preambulumának megvitatása volt. Március 11–12. Dunaszerdahelyen tartotta 19 országos ülését a csaknem 70 ezer tagot számláló Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Társaság. Az alapszabály módosítása mellett új vezetőséget választottak: a társadalmi szervezet elnöke Kvarda József parlamenti képviselő, az MKP önkormányzati alelnöke lett. A jelenlévők megválasztották a 41 tagú országos tanácsot és a

három alelnököt: Köteles László a kelet-szlovákiai, Balajti Lajos a közép-szlovákiai, Miklósi Péter a nyugat-szlovákiai régió elnöke lett. Március 18. Magyar Örökség díjjal tüntették ki Budapesten Duray Miklóst Március 23. Csáky Pál az ENSZ genfi nemzetközi emberjogi konferenciáján ismertette a szlovák kormány ez irányú törekvéseit. Találkozott Mary Robinsonnal, az ENSZ emberjogi főbiztosával és a menekültügyi főbiztossal. Március 21–23. Rudolf Schuster szlovák köztársasági elnök Budapestre utazott Első hivatalos magyarországi látogatása folyamán beszédet mondott a magyar parlamentben, és találkozott Göncz Árpád köztársasági elnökkel. Március 27. Az MKP Országos Önkormányzati Tanácsa somorjai nyilatkozatában úgy foglalt állást, hogy a koalíciós tanács, illetve a kormány a személyi és pártkérdéseket félretéve rendkívüli ülésen vitassa meg és hagyja jóvá a közigazgatási reform és

modernizáció koncepcióját. A magyar párt 12 kerület létrehozását szorgalmazza, és elfogadhatatlannak tartja a Demokratikus Baloldal Pártja aszimmetrikus, három kerületet és a fővárost magában foglaló felosztási tervezetét. Március 29. A szlovák kormány Könözsi Lászlót nevezte ki a földművelésügyi minisztérium államtitkárává. Március 31. Udvardon ülésezett az MKP miniszteri klubja, amelyen részt vettek a párt államigazgatásban működő szakemberei is. Az ülésen a közigazgatási reformról és a régiófejlesztésről értekeztek. Március 31. Szigeti László oktatási minisztériumi államtitkár részt vett a Budapesten tartott Kárpát-medencei oktatási fórumon. Április 1. Rozsnyón tartotta VI ülését a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Április 3–4. Pozsonyban a közigazgatási reformról tanácskozott a koalíciós tanács Az MKP képviselői bírálták a kormányt a késleltetés miatt. Április 7. Lemondott Juraj

Hrabko, a kormányhivatal emberjogi főosztályának vezetője Április 7. Dunaszerdahelyen négy csallóközi (Dunaszerdahely, Nyárasd, Bős, Csilizradvány) és négy mátyusfdldi (Galánta, Vága, Nádszeg, Jóka) település polgármestere szándéknyilatkozatot írt alá a Csallóközi–Mátyusföldi Regionális Társulás megalapításáról. Április 7. A Roma Ifjúsági Reformmozgalom lemondásra szólította fel Csáky Pált, a kormány kisebbségjogi és emberjogi alelnökét. Április 11. A szlovák kormányjóváhagyta a közigazgatási reform tervezetét Április 13. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes kijelentette: elfogadhatatlan a kormány április 11-én elfogadott területfelosztási tervezete, mivel nem tartalmazza a csallóközi járások Nagyszombati és Nyitrai kerületbe való besorolásának megváltoztatását. Április 17. Szlovákiában tárgyalt Günter Verheugen, az EU csatlakozásért felelős főbiztosa Április 17. Miroslav Šimek, a dunaszerdahelyi

gépipari szakközépiskola igazgatója azonnali hatállyal elbocsátotta pedagógusi állásából Gúnya Gábort, akit az iskolatanács elnökévé választottak. A pedagógusok testülete később petícióban követelte Šimek igazgató lemondását Április 27. Csáky Pál az új területfelosztási tervezetről tárgyalt a Dunaszerdahelyi járás polgármestereivel. Április 29–30. A Simonyi Alapítvány igazgatótanácsának kezdeményezésére Rimaszombatban, a Millenniumi Fórumon gyűltek össze a művelődési közélet képviselői, hogy megvitassák az alapítvány által javasolt Szlovákiai Magyar Művelődési Tanács tervezetét. A Simonyi Alapítvány szerint az SZMMT létrehozása fontos lépést jelentene az autonóm szlovákiai magyar művelődési intézményrendszer kialakításában. Május 4. Öt roma és két Királyhelmec-környéki roma polgári társulás képviselői ismételten felszólították Csáky Pál miniszterelnök-helyettest és Vincent

Danihel romaügyi kormánymegbízottat, hogy mondjanak le, mivel a szervezetek elégedetlenek tevékenységükkel. Május 5. Szlovákiai látogatása idején Csáky Pál kormányalelnökkel tárgyalt a magyar Országgyűlés emberjogi bizottsága, amelyet Kósáné Kovács Magda vezetett. A találkozón a kisebbségi nyelvek európai chartájának szlovákiai ratifikációjáról is tárgyaltak. Május 8. Jedlik Ányos-díjjal tüntették ki Szímőn a tudós születésének 200 évfordulóján Vadkerti Katalin történészt és Agócs Zoltán hídtervezőt. Május 9. Dunaszerdahelyen sztrájkoltak a gépészeti szakközépiskola magyar tagozatának pedagógusai, mivel Miroslav Šimek igazgató leváltotta az újonnan megalakult iskolatanács elnökét Május 12. Ľubomír Harach gazdasági miniszter és Pavol Richtarčík, a minisztérium oktatási szakosztályának vezetője Dunaszerdahelyen tárgyalt az iskolatanáccsal és az igazgatóval. A miniszter kétségbe vonta az igazgató

leváltását kezdeményező, újonnan alakult iskolatanács legitimitását. A pedagógusok kijelentették, továbbra is ragaszkodnak Miroslav Šimek távozásához Május 15. Szándéknyilatkozatot írt alá egy határon átnyúló kisrégió (Esztergom–Párkány) létrehozásáról Megyes Tamás esztergomi és Ján Oravec párkányi polgármester. Párkány körzetében 22 település önkormányzata jelezte csatlakozási szándékát a kisrégióhoz. Május 17. Az MKP kétféle megoldást tart helyesnek az alkotmánymódosítással kapcsolatban jelentette ki Fehér Miklós, a szlovák parlament legiszlatív tanácsának tagja. Az első változat értelmében az alaptörvény preambulumában rögzíteni kellene a „Mi, a Szlovák Köztársaság állampolgárai” című részt. A második elképzelés szerint teljesen ki kellene hagyni az alkotmányból a preambulumot. Az MKP javaslata szerint az alkotmányban bővíteni kellene az alkotmánybíróság hatáskörét: e szerint

nemcsak az állampolgárok, de a területi önkormányzatok is az alkotmánybírósághoz fordulhatnának. Az ombudsman intézményének bevezetése mellett a nevesítetlen földek rendezése is bekerülne az alkotmányba. Ezen kívül még azt kívánják belefoglalni az alaptörvénybe, hogy a köztársasági elnök megbízást adhat a kormánynak a nemzetközi szerződések megtárgyalására. Javaslatuk szerint bővülne a számvevőszék (Legfelsőbb Ellenőrző Bizottság) hatásköre, s ez kiterjedne a közpénzek ellenőrzésére is. Május 17. Csáky Pál kormányalelnök a szlovák parlamentben beszámolt a roma kisebbség helyzetéről. František Mikloško KDM-es képviselő utalt rá, hogy 1989 óta ez volt az első jelentés, amely a roma problematikával foglalkozott. Május 19. A közigazgatási reformról tartott előadást a Csemadok rozsnyói székházában Zachariás István, Szepsi polgármestere, az MKP elnökségi tagja. A résztvevők bírálták az MKP

rozsnyói szervezetét, mivel a községben működő több szervezettel ellentétben nem kezdeményezett párbeszédet arról, hogy a járás a volt Gömör–Kishont megyéhez, vagy a kassai központú közigazgatási egységhez tartozzon-e. Május 19. Az Európai Demokratikus Unió irányító tanácsa 75, londoni ülésén a KDM és az MKP javaslatára határozatot fogadott el, amelyben a 43 tag támogatja Szlovákia tagságát a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezetben. Május 24. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője kijelentette: a párt képviselői nem írják alá az alkotmánymódosítás parlamentbe benyújtandó javaslatát, mivel a koalíciós partnerek elutasították módosító javaslataikat, viszont nem zárkóznak el a további tárgyalásoktól. Május 28. Burián László párkányi esperes-plébános kapta Komáromban a szlovákiai magyarság 7. emléknapján a Pro Probitate-díjat Május 30. A dunaszerdahelyi kultúrház előtt

pedagógusok, szülők és diákok tiltakoztak a gépipari szaktanintézet igazgatója, Miroslav Šimek sorozatos törvénysértései és az iskolát irányító gazdasági minisztérium halogató magatartása ellen. Június 2–3. Komáromban tartották az Európai Népcsoportok Föderalisztikus Uniójának (FUEV) 45. Közgyűlését Június 5. A kormányzati szerepvállalás a felvidéki magyarság autonómiaprogramját is befagyasztotta, de nem tudok egyetérteni azokkal, akik rosszallják, hogy a magyar politikai erők beléptek a kormányba nyilatkozta Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke az erdélyi „Krónika” című lapnak. Június 6–7. Pozsonyban tárgyalt E E Landaburu, az Európai Bizottság bővítési főigazgatója, aki Csáky Pál kormányalelnökkel is találkozott. A miniszterelnök-helyettes a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának szlovákiai változatáról tájékoztatta vendégét. Június 7. Brüsszeli ülésén az Európai

Néppárt társult tagjává választotta az MKP-t Június 9. Az MKP Nyitrán megrendezett járási napjának keretében Bugár Béla pártelnök és Szigeti László oktatásügyi államtitkár az önálló magyar kar létrehozásáról tárgyalt a Konstantin Egyetem rektorával. Június 11. Pályázati döntés alapján Görföl Jenő lett a Csemadok főtitkára Június 24. Párkányban ülésezett az MKP Országos Tanácsa Az ülésen megfogalmazott határozat leszögezi: arra kell törekedni, hogy a közigazgatási területi reform folyamán a kisebbségek által lakott községek elosztása a korábbi, történelmileg és gazdaságilag összefiiggő járások alapján történjék. Június 29. Besztercebányai kihelyezett ülésén tizenkét magasabb szintű területi egység (megye) létrehozásáról döntött a szlovák kormány. A tervezetet a magyar miniszterek közül Miklós László is támogatta. Június 29. Budapesten Kövér László, a Fidesz elnöke Bugár Béla

MKP-elnökkel tárgyalt A megbeszélés témája Szlovákia integrációs szándékai, valamint a szlovákiai magyar pedagógusképzés voltak. Július 5. A nevesítetlen földek kezelési jogáról, az európai kisebbségi nyelvek chartájának elfogadásáról, a nemzetiségi kar létrehozásáról és a közigazgatási reformról folytatott megbeszéléseket Bugár Béla Pavol Hamžíkkal, a Polgári Egyetértés Pártja elnökével. Július 7. Együttműködési megállapodást kötött a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség (Csemadok) és a kolozsvári székhelyű Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). A megállapodást Kvarda József, a Csemadok OT elnöke és Kötő József, az EMKE elnöke írta alá. Július 12. A szlovák kormány jóváhagyta az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot. A kabinet magyar tagjai tartózkodtak a szavazástól, mivel nem került sor a preambulum módosítására, s az

alkotmánytörvény tervezete nem rendezi a nevesítetlen földek kérdését sem. Július 19. Csáky Pál bejelentette: nem ért egyet a kormányhivatal emberjogi és kisebbségi főosztályának megszüntetésével, amelyet az Ivan Mikloš gazdasági kormányalelnök irányításával végzett könyvvizsgálat alapján javasoltak Augusztus 14. Az MKP elnöksége megvitatta a kormány június 28-ai, besztercebányai ülésén tapasztaltakat, és felelősségre vonta Csáky Pált, a miniszteri klub elnökét, amiért nem biztosította, hogy az új közigazgatási tervezettel kapcsolatban a miniszteri klub tagjai egységesen szavazzanak, vagyis az MKP OT határozatának szellemében utasítsák el a benyújtott 12 megyés változatot. Augusztus 15. Az MKP elutasította a nyelvvédelmi törvény Milan Kňažko kulturális miniszter által tárcaközi egyeztetésre beterjesztett tervezetét. Ebben az egy évvel korábbi, 1999. júliusi koalíciós egyezség ellenére a kulturális

miniszter azt javasolta, hogy állítsák vissza a nyelvtörvény 10. paragrafusát, amelynek értelmében bírsággal sújtanák az államnyelv-törvény használata ellen vétőket. Augusztus 15. Az MKP a koalíciós tanács ülésén javasolta a parlament rendkívüli ülésének összehívását Ivan Lexa volt SZISZ-elnök külföldre szökésének és a politikai felelősség megállapításának ügyében. Az elnökség meghallgatta Csáky Pál kormányalelnököt és Miklós László környezetvédelmi minisztert, aki a 12 megyés változat elfogadása mellett szavazott. Augusztus 15. Bugár Béla bejelentette: az MKP támogatja annak a magyar polgármesteri találkozónak az összehívását, amelyen megtárgyalnák a kormánykoncepció elfogadása utáni helyzetet és az ezzel összefiiggő teendőket. Augusztus 18. Kassán megnyílt a Magyar Köztársaság főkonzulátusa Augusztus 20. Orbán Viktor magyar miniszterelnök Budapesten találkozott a MÁÉRT képviselőivel. A

miniszterelnök arra kérte a határon túli magyar szervezetek képviselőit, hogy fogalmazzák meg elgondolásaikat az MVSZ által kidolgozott külhoni állampolgárság jogintézményével kapcsolatban. Augusztus 22. A csallóközi települések polgármestereinek többsége támogatja Komárom megye kialakításának tervezetét jelentette ki Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere. Az MKP elképzelése szerint Komárom megyét a jelenlegi Komáromi, Vágsellyei, Galántai, Újvári, Dunaszerdahelyi és Lévai járások alkotnák. Augusztus 24–26. Szabadegyetemet rendeztek a csallóközi Madarászon, amelyet a Magyar Ifjúsági Közösség, a Polgári Demokrata Ifjúság és a Pro Minoritate Alapítvány szervezett. Az előadások témája: A szlovák–magyar együttélés a XXI.század küszöbén Augusztus 28. Mikuláš Dzurinda kormányfővel tárgyalt az MKP képviseletében Csáky Pál, Bugár Béla és Bárdos Gyula. Az MKP politikusai arra kérték a

kormányfőt, támogassa a 12 megyés rendszeren belül azt az elképzelést, hogy a hat magyar járás egy megyébe tartozzon. Szeptember 12. A koalíciós tanács két nyolctagú bizottság felállításáról döntött: az egyik az MKP területi reformmal kapcsolatos javaslata ügyében próbál megoldást találni, a másik a magyar pártnak az alkotmánymódosítás támogatásához kötött három elvárásának (nyitrai magyar kar, nevesítetlen földek kérdése, nyelvi charta) igyekszik érvényt szerezni. A közigazgatási reformmal foglalkozó bizottságban Csáky Pál miniszterelnök-helyettes és Kvarda József, az MKP önkormányzati alelnöke képviseli a pártot, a másik bizottságban Csáky Pál, illetve Duka–Zólyomi Árpád foglal helyet. Szeptember 12. Milan Benkovsky, a Demokratikus Baloldal Pártjának képviselője bejelentette: a párt nem támogatja az alkotmány preambulumának módosítását, s mindenképpen meg kell maradnia a „szlovák nemzet mint

államalkotó tényező” elvnek. Szeptember 12. Ismételten megrongálták V László Révkomáromban lévő szobrát Szeptember 14. Kvarda József, az MKP alelnöke bejelentette: nem tartják meg a délszlovákiai magyar polgármesterek szeptember 22-re tervezett összejövetelét, amelyen magyar többségű megyét követelő petíciót fogadtak volna el. A párt alelnöke szerint a november 11ére kiírt népszavazás sikere esetében a kormány a felelősséget az MKP-ra hárítaná Kvarda ugyanakkor szólt arról, hogy zsákutcába jutott az MKP kétarcú politizálása, mivel a párt a szlovákok felé is „jó akar lenni", ugyanakkor képviselői szeretnék, ha a magyar választópolgárok szemében az ő érdekeiket is képviselné az MKP. Szeptember 14. A tizenharmadik megye kialakítását a hónap folyamán a szlovák pártok többsége, így a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió tagjai is elutasították. Rudolf Schuster államfő ugyanakkor a Süddeutsche

Zeitung c.német napilapnak nyilatkozva elismerte, hogy figyelembe kell venni a magyar választók érdekeit is. Szeptember 20. Csáky Pál az MKP javaslatára kezdeményezte a kormánynál, hogy a Viktor Nižňanský által kidolgozott tervezetből maradjon ki a 12 megyére vonatkozó rész (a kormány a javaslatot elfogadta). Szeptember 21. A kormányprogram teljesítéséről tárgyalt az MKP miniszteri klubja és frakcióvezetője Mikuláš Dzurinda miniszterelnökkel. Szeptember 29. Ha a 12 megyés rendszeren belül nem sikerül egyetlen megyébe beilleszteni a hat, magyarok által lakottjárást, a 13 megyés megoldást kell szorgalmazni jelentette ki Kvarda József a Dunaszerdahelyen rendezett polgármesteri fórumon. Október 4. Az Európa Parlament Strasbourgban határozatot fogadott el, amelyben felszólítja Szlovákiát, hogy nagyobb igyekezetet tanúsítson a közigazgatási reform, a korrupció elleni harc, a regionális politika terén, valamint a romák helyzetének

javítása érdekében. Október 6–7. Szepsiben tartották az MKP Országos Tanácsának ülését Bugár Béla előzetesen kijelentette: az elnökség nevében indítványozni fogja, hogy ha a kormány elfogadja a közigazgatási reformra vonatkozó törvénytervezetet, s az nem felel meg a párt elvárásainak, hívják össze az OT rendkívüli ülését. Október 7. Ha Szlovákia komoly belépési esélyekkel akar részt venni a NATO-bővítés újabb körében, akkor a kormánykoalíción belüli szlovák–magyar problémákat meg kell oldani jelentette ki George Robertson NATO-főtitkár kelet-európai tanácsadója a Projekt of Ethnic Relations (PER) tanácskozásán. A pöstyéni találkozón a szlovák–magyar kapcsolatokról, Szlovákia NATO-csatlakozásáról és az európai integrációról tárgyaltak. Samuel Abraham, az alapítvány szlovákiai képviselője cáfolta azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint az MKP képviselői titkos tárgyaláson megegyeztek volna

partnereikkel, hogy a kisebbségi nyelvi charta aláírása és a magyar egyetemi kar létrehozása fejében a párt nem lép ki a koalícióból. Október 10. Magyar–szlovák gazdasági fórumot tartottak Rozsnyón A fórumon aláírták a Sajó–Rima Euro-régió megalapításáról szóló szerződést, amelyet szlovák részről Frantisek Kardos rozsnyói polgármester, magyar részről pedig Putnok polgármestere, Tamás Barnabás, a Sajó–Rima Euro-régió elnöke látott el kézjegyével. Október 15. Csáky Pál kormányalelnök fogadta a Szlovákiában tartózkodó dalai lámát Október 24. Esztergomban a magyar–szlovák történész vegyes bizottság ülésével kezdődött meg az a háromnapos történészkonferencia, amelyet az MTA Történettudományi Intézete és az SZTA Történettudományi Intézete szervezett „Közös történelmünk” címmel. Október 28. Amennyiben a területi átszervezés tervezetében valamilyen változásra kerülne sor, úgy az

MKP támogatja a királyhelmeciek kezdeményezését a Bodrogközi járás létrehozására vonatkozóan nyilatkozta Bugár Béla pártelnök. Az MKP-s képviselők és kormánytagok az ung-vidéki falugyűléseken a párt kormányprogramban vállalt kötelezettségeinek teljesítését, kormányzati szerepét és a novemberben esedékes népszavazással kapcsolatos kérdéseket vitatták meg. November 2. Walter Kemppel, az EBESZ kisebbségi főbiztosával és John Younggal, az Európai Bizottság tagjával tárgyalt Pozsonyban az MKP képviseletében Bárdos Gyula frakcióvezető és Kvarda József alelnök, akik tájékoztatták vendégeiket a közigazgatási reformmal kapcsolatos helyzetről. November 2. Jan Marinus Wiersmával, az EP raportőrével tárgyalt Pozsonyban Csáky Pál kormányalelnök. November 4. Strasbourgban a szlovák kormány megbízásából Csáky Pál kormányalelnök aláírta az Emberi Jogok Európai Konvenciója tizenkét fiiggelékes jegyzőkönyvét,

amely egyértelműen tiltja a faji, vallási stb. diszkrimináció valamennyi formáját November 8. Rozsnyón átadták a Rákóczi Magyar Ház Kulturális és Közösségi Központot November 8. Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta a Szlovákiáról szóló országjelentést November 11. A szlovák ellenzék petíciós kezdeményezésére népszavazást tartottak Szlovákiában arról, hogy legyenek-e időközi választások. A lakosság mindössze 20,03 %ajárult az urnákhoz, ezért a referendum eredménytelen volt Az EU megelégedéssel nyugtázta a népszavazás eredményét. November 11. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének tízéves fennállására emlékeztek a komáromi Tiszti Pavilon dísztermében. November 15. Zoboralji Kulturális és Információs Központ néven magyar kulturális központ nyílt Nyitrán. November 17–18. Pozsonyban megalakult a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió Pártja. Elnöke Mikuláš Durinda, főtitkára Ivan

Šimko parlamenti képviselő lett Dzurinda elképzelése szerint az SDKÚ az öt párt koalíciójából 1998-ban létrejött SZDK szellemiségét vinné tovább, tehát a Mečiar-ellenes nem baloldali demokraták gyűjtőpártja kíván lenni. A kormányfő továbbra is az SZDK elnöke maradt, bár egyre nagyobb az ellentét közte és az anyapártok között. November 20. Pozsonyban és Nyitrán tárgyalt Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa. Fogadta őt Bugár Béla pártelnök is, s tájékoztatta a párt álláspontjáról az ország új közigazgatási felosztási tervezetre vonatkozóan, valamint a nyelvi chartával kapcsolatos helyzetről. December 1. Az észak-magyarországi és a kelet-szlovákiai térség vezetői Miskolcon aláírták a Kassa–Miskolc Euro-régió alapító okiratát. December 1. Pozsonyban találkoztak a V4-ek és Szlovénia kormányfői A találkozó előtt Orbán Viktor magyar kormányfő az MKP vezetőivel találkozott. December 14.

Eduard Kukan szlovák külügyminiszter Párizsban átadta a Szlovákia által ratifikált csatlakozási szerződést az OECD-ben elnöklő francia kormánynak, és ezzel az ország hivatalosan is a szervezet 30. tagállamává vált December 14. A MÁÉRT budapesti ülésén az MKP-t Bugár Béla pártelnök és Duray Miklós ügyvezető alelnök képviselte. December 14. Az MKP felvételét korábban meggátoló, már teljes tagsággal rendelkező Kereszténydemokrata Mozgalom alelnöke, Ján Figeľ bejelentette, hogy az MKP és a KDM közös levélben fordult az Európai Demokratikus Unióhoz, amelyben azt javasolták, hogy a január 10-ei berlini ülés programjába kerüljön bele az MKP felvételéről történő szavazás. December 16. Pozsonyba, majd (Észak-)Komáromba látogatott Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, aki Komáromban az Európa-udvar megnyitása keretében az MKP képviselőivel is találkozott. 2001 Január 3. A Pribina kereszt második fokozatával

tüntette ki Rudolf Schuster köztársasági elnök Bauer Győző gyógyszerkutatót. Január 5–6. Pozsonyban kétnapos ülést tartott a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Választmányának elnöksége, amelyen értékelték a 2000. év oktatáspolitikai, szakmai és szervezeti tevékenységét. Január 11. Bugár Béla az Európai Demokrata Unió berlini konferenciáján aláírta a párt felvételéről szóló dokumentumot, amelynek értelmében az MKP a szervezet teljes jogú tagjává vált. A konferencián Mikuláš Dzurinda miniszterelnök is részt vett Január 12. Újévi találkozóra hívta meg Rudolf Schuster köztársasági elnök Mikuláš Dzurinda kormányfőt és Jozef Migaš házelnököt, amelyen megállapodtak a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Chartája elfogadásának alapelveiről. Január 13. Pozsonyban ülésezett az MKP Országos Tanácsa, amelyen értékelték a párt kormánybeli tevékenységét és a belpolitikai helyzetet,

valamint a közigazgatási reform és az alkotmánymódosítás kérdését. Csáky Pál kisebbségi és emberjogi miniszterelnök-helyettes szerint az OT elfogadhatónak ítélte a kisebbségi nyelvhasználatról szóló charta 10. cikkelyéhez fűzött rendelkezést, amely szerint e nyelvek állami hivatalokban való használata az alkotmány és a törvények figyelembevételével érvényesíthető. Csáky kijelentette: a közeljövőben a kormány elé terjeszt egy magyar nyelvű pedagógusok számára létrehozandó egyetemi karról szóló ajánlatot. Január 16. A koalíciós tanács munkacsoportot hozott létre a közigazgatási reformmal kapcsolatos kérdések megoldására. Kvarda József, az MKP önkormányzati szakértője szerint magyarországi és szlovákiai szakértők két éve az uniós dokumentumok szellemében elkészítették a Duna menti térség fejlesztési tervét. A képviselő úgy vélte, a Dunától északra lévő, hat járást magában foglal térség

tengelye a Komárom–Érsekújvár vonal, s a környező régiók – a Dunaszerdahelyi járás, Párkány, Zselíz, Léva – továbbfejleszthetőek ezen a vonalon, ezért az ún. Komárom megyének van egy alapvető gazdasági–szociális magja Január 16. Pásztor István, a Bodrogközi Városok és Falvak Társulásának elnöke felszólította az MKP központi vezetését, a pártot képviselő politikusokat és Viktor Nižňanský közigazgatási reformért felelős kormánybiztost, hogy vegyék figyelembe a lakosságnak az önálló járás kialakításával kapcsolatos igényeit. Január 16. Kvarda József képviselő kijelentése szerint a nevesítetlen földek kérdésének megoldásához azért hiányzik a politikai akarat, mert főként Dél-Szlovákiában ezek a földek egy erős HZDS-es (Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom) mezőgazdasági lobbicsoport kezében vannak, és Pavel Koncoš mezőgazdasági miniszter gátolja a kérdés rendezését. Mint mondta,

elegendő egy közjegyzőnél hitelesített nyilatkozat a jóhiszemű és háborítatlan földhasználatról, és a terület tulajdonlapra vezethető. Január 16. Pozsonyi látogatása alkalmával Lőrincz Csaba magyar külügyi helyettes államtitkár kijelentette: szlovákiai tárgyalásain szó esett arról, hogy megalakítják a 12. kormányközi vegyes bizottságot, amely a regionális együttműködést koordinálná. Január 16. Pavel Koncoš mezőgazdasági miniszter az MKP miniszteri klubjában a nevesítetlen földek kérdéséről tárgyalt. Január 17. A kormány jóváhagyta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának aláírását. A kisebbségi nyelveket azokban a községekben használhatják, ahol az adott kisebbség a lakosság 20%-át alkotja. Január 18. Bugár Béla MKP-elnök vallomást tett Galántán a járási ügyész előtt A politikust azért perelte be Agócs Béla nádszegi pedagógus, mert három éve több találkozón arra buzdította

a magyar iskolák tanárait, hogy ne tartsák be a törvényeket, s a pedagógus ennek következtében vesztette el állását. Január 19. Bugár Béla MKP-elnök kijelentette: az autonómia-veszélyre hivatkozva elutasításra találhat Kvarda József MKP-alelnök közigazgatásireform-elképzelése. Január 22. Az MKP politikusai a korábbi koalíciós megállapodás felrúgásának minősítették a Demokratikus Baloldal Pártjának döntését, hogy nem támogatják a nyitrai magyar egyetemi kar létrehozását. Január 23. A koalíciós tanács tagjai megegyeztek a nevesítetlen földek kérdésének rendezéséről. Az egyezség értelmében a gazdátlan parcellák kezelése továbbra is az állami földalapnál marad, de a községek véleményt mondhatnak bérbeadásukról. A megállapodás szerint a települések képviselői is bekerülnének abba a testületbe, amelynek tagjai a nevesítetlen földek sorsáról dönthetnének. Ha az állam és az önkormányzatok nem tudnak

dönteni, a bérbeadásról a földalap tanácsa határozna. Január 25. A kormány jóváhagyta az önálló magyar kar létrehozását ajánló határozatot, és erre a célra tízmillió koronát különített el. Január 25. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke sértőnek tartja a nevesítetlen földek ügyében született megállapodást, és szerinte hiba az is, hogy az alkotmány módosítását bizonyos problémák megoldásához kötötték. Véleménye szerint a kormány csak megbízatási idejének lejártáig garantálhatja a nevesítetlen földek ügyének rendezését. Január 25. Ivanics Ferenc, a Győr–Moson–Sopron Megyei Önkormányzat elnöke, Pázmány Péter, Dunaszerdahely polgármestere és a Csallóközi–Mátyusföldi Régió elnöke Győrben aláírta a Hármas Duna-Vidék Euro-régió alapító dokumentumát. Január 27. Galántán ülészett az MKP Országos Tanácsa Az elfogadott állásfoglalás felszólítja a párt képviselőit, hogy a

parlamenti szavazáskor legyenek jelen, és szavazzák meg az alkotmánymódosítást. Január 30. A koalíciós tanács ülésén a pártelnökök és Mikuláš Dzurinda kormányfő aláírták a nevesítetlen földek községi kezelésbe adásáról szóló egyezményt. Pavel Koncoš mezőgazdasági miniszter szerint a földek nem kerülnek községi kezelésbe, csupán a bérbeadásukróĺ dönt a község, mert azok továbbra is az Állami Földalap tulajdonában lesznek. Február 2. Szigeti László oktatási államtitkár szerint nem a szakmai háttér megléte vagy hiánya jelenti a legnagyobb problémát a magyar kar létrehozásával kapcsolatban. Február 3. Dunaszerdahelyen tartotta III Országos Kongresszusát az MKP, amelyen a küldöttek értékelték a pártprogram teljesítését. A pártnak 500 alapszervezete van, a tagok száma 9.000 A kongresszuson részt vett Mikuláš Dzurinda kormányfő, Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár, valamint az Európai

Bizottság képviseletében Otto Simons. Két fontos határozatot fogadtak el: a kongresszus kötelezte az elnökséget, hogy terjesszen az OT elé egy tervezetet arról, hogy a fiatalokat vonják be a párt munkájába. A közigazgatási reformmal kapcsolatban a küldöttek tudomásul vették az Országos Tanács határozatát, és felszólították az elnökséget, valamint a párt tárgyaló delegációját, hogy tagyenek meg mindent Komárom megye létrehozásáért. Február 6. Fehér Miklós MKP-képviselő terjesztette elő a szlovák parlamentben a kormánypártok nevében az alkotmánymódosítással kapcsolatos koalíciós tervezetet. Az alkotmánybíróság jogköreinek bővítésére vonatkozóan a koalíciós pártok azt javasolták, hogy a testület dönthessen olyan esetekben is, amikor az önkormányzatok megsértik az emberi jogokat. Február 10. A státustörvényről, a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartájáról, valamint a regionális

együttműködésről tanácskoztak Balatonalmádiban Csemadoktisztségviselők és polgármesterek. A tanácskozáson részt vett Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke, valamint Halzl József, az Illyés Közalapítvány és a Rákóczi Szövetség elnöke is. Február 14. Dirk Meganck-kel, az Európai Bizottság főtárgyalójával tárgyalt Pozsonyban Csáky Pál emberjogi és kisebbségi miniszterelnök-helyettes. Megbeszélésükön szó esett a közigazgatási reformról, a kisebbségi kérdés nyelvi jogokkal és oktatásüggyel kapcsolatos kérdéseiről. Február 15. Martonyi János magyar külügyminiszter Pozsonyban Eduard Kukan szlovák külügyminiszterrel tárgyalt. Megbeszélésükön a határmenti együttműködésről, a magyar– szlovák vegyes bizottságok működéséről és a visegrádi országok közötti együttműködésről tanácskoztak. A magyar külügyminiszter találkozott Harna István szlovák építésügyi és

régiófejlesztési miniszterrel is, aki új határátkelőhelyek létrehozására tett javaslatot. Martonyi találkozott Kukan külügyminiszterrel is, akivel érintették a nyitrai magyar kar létrehozásának kérdését. Kukan külügyminiszter a találkozón javasolta egy szlovák főkonzulátus létrehozásást Békéscsabán, és utalt a Bős-Nagymaros-i vízlépcső ügyében hozott hágai döntés gyakorlati kérdéseire. Február 16. Az alkotmánymódosításról folyó vitában Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője terjesztette elő a párt három módosító javaslatát: elsőként a preambulum kihagyását javasolta, alternatív javaslatként pedig azt indítványozta, hogy amennyiben megmarad a preambulum, úgy a „Mi, a Szlovák Köztársaság polgárai” kitétellel kezdődjön. Második indítványként a községek jogállását érintő 65. cikkely kiegészítését javasolta, amely szerint a község a törvényes keretek között kezeli a területén

található idegen vagyont, ha tulajdonosa ismeretlen. Harmadik tételként azt adta elő, hogy a nemzeti kisebbségeknek és etnikai csoportoknak legyen joguk önkormányzati szinten megoldani az őket érintő kérdéseket. Ennek elfogadása a szubszidiaritás elvének érvényesítését tenné lehetővé. Bárdos kijelentette: az MKP annak ellenére támogatni fogja az alkotmánymódosítást, hogy az nem bővíti a kisebbségek jogait, s akkor is megszavazza a tervezetet, ha javaslatait elutasítják. Február 17. A zoboraljai Alsóbodokon találkoztak a nyitrai Konstantin Egyetem magyartanárai az MKP politikusaival Megtárgyalták a magyar kar létrehozásánek esélyeit Az ülésen részt vett Bugár Béla MKP-elnök, Csáky Pál emberjogi és kisebbségi miniszterelnökhelyettes, Szigeti László oktatási államtitkár, Duray Miklós ügyvezető alelnök és az MKP oktatásügyi bizottságának tagjai. Február 17. Pozsonyban tanácskozott a Csemadok Országos Tanácsa

Megvitatták a szövetség 2000 évi tevékenységét. Az elfogadott határozatban az egyik legfontosabb feladatként a szövetség működési szabályzatának kidolgozását jelölték meg. Február 21–22–23. Szlovákiában tárgyalt Günter Verheugen, az Európai Unió bővítési főbiztosa, aki többek közt Csáky Pál miniszterelnök-helyettessel is találkozott. Megbeszéléseiken a régiófejlesztés kérdése mellett a magyar kar létesítésének problémakörét is érintették. A bővítési főbiztost elsősorban az MKP megyerendszer-elképzelése érdekelte Február 22. Eduard Kukan szlovák külügyminiszter Strasbourgban aláírta a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartáját. Az ünnepélyes aláíráson Walter Schwimmer, az Európa Tanács központi titkára is jelen volt. A Charta aláírásának ténye kilenc szlovákiai kisebbséget érint azokon a területeken, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százaléko.t Február 23. A szlovák

parlament elfogadta az alkotmány módosítását Az MKP módosító javaslatait elutasították, a preambulumról és a kisebbségeket érintő pontokról nem szavaztak. Február 26. A közigazgatási reformról tanácskoztak a kormánykoalícióban részt vevő pártok vezetői. Az MKP egy magyar többségű megye kialakítását szorgalmazta Február 27. Az amerikai külügyminisztérium Washingtonban közzétett, Szlovákiáról szóló jelentése megállapítja: bizonyos szociális diszkrimináció mutatkozik a magyar kisebbséggel szemben főként azokban a régiókban, ahol kisebb létszámban élnek. Március 1–2. Mikuláš Dzurinda kormányfő brüsszeli látogatása során az Európa Parlament és az Európai Bizottság képviselőivel, többek közt Romano Prodival is tárgyalt. Március 1–2. A koalíciós pártok képviselői Pozsonyban a közigazgatási reformról tárgyaltak Az MKP az arányos választási rendszer, koalíciós partnerei a többségi rendszer

alkalmazását javasolták a közigazgatási reformról szóló szavazás során. Mivel a partnerek sem Komárom megyéről, sem a Nagy-Nyitrai kerületről nem voltak hajlandók tárgyalni, az MKP képviselői elhagyták az ülést. Bugár Béla ezt követően kijelentette: amikor megszületik a kormányhatározat, összehívják az Országos Tanácsot, hogy döntsenek arról, kilép-e a kormánykoalícióból az MKP. A koalíció tagjai a 12-es közigazgatási modell kialakítását támogatták. Március 5. A közigazgatási reform volt a témája annak a megbeszélésnek, amelyet az MKP kezdeményezésésre a párt tagjai folytattak Mikuláš Dzurinda miniszeterlnökkel. Március 7. Bugár Béla MKP-elnök és Bárdos Gyula frakcióvezető állítása szerint telefonjaikat lehallgatják, véleményük szerint a titkosszolgálatot ellenőrző szervek nem látják el kellően feladatukat. A politikusok mindezt arra alapozták, hogy Miroslav Kotian Szlovák Nemzeti Párt-beli

képviselő olyan állítást hangoztatott a parlamentben, amely az MKP két alkalmazottja közti beszélgetésen hangzott el. Március 8. Pavol Hamžík integrációért felelős miniszterelnök-helyettes szerint a kormánypártoknak az ellenzékkel kellene tárgyalni a közigazgatási reform támogatásáról. Március 11. Esterházy János felvidéki politikus születésének 100 évfordulója alkalmából emlékünnepséget tartottak a budapesti Országházban. Az ünnepségen Esterházy Alice, a politikus lánya Esterházy János-emlékérmet adományozott Bugár Bélának, Lénár Károly tardoskeddi esperes–plébánosnak és František Mikloško kereszténydemokrata politikusnak. Március 12. A nézetkülönbségek miatt bizonytalanná vált a közigazgatási reform megvalósítása. Az MKP ülésről való távozása miatt kettészakadt a kormánykoalíció, a Polgári Egyetértés Pártja és a Demokratikus Baloldal Pártja 8, míg a Szlovák Demokratikus és Keresztény

Unió, valamint a Kereszténydemokrata Mozgalom 12 megye kialakítását javasolta. Március 13. Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke bejelentette: rendkívüli parlamenti ülés összehívását fogják kezdeményezni, amelyen javasolni fogják az Esterházyülésen részt vett Csáky Pál miniszterelnök-helyettes leváltását. Malíková hazaárulónak és irredentának nevezte Esterházyt, amiért részt vett a magyar kormánynak a trianoni békeszerződés felülvizsgálatára és módosítására irányuló törekvéseiben. Március 14. Petíciós bizottság létesült a nyitrai Konstantin Filozófai Egyetemen, amely az önálló magyar kar létrehozása ellen tiltakozott. Ján Kovarčík, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom nyitrai kerületi elnöke szerint a magyar szakokon végző fiatalok több mint ötven százaléka nem az oktatásban helyezkedik el, ezért fölösleges az önálló magyar kar létrehozása. Március 14. Bűnvádi eljárás megindítását

kezdeményezte a Legfőbb Ügyészségen a Szlovák Nemzeti Párt az MKP azon tagjai ellen, akik részt vettek a budapesti Esterházy János emlékünnepségen. A párt képviselői szerint a képviselők törvénysértést követtek el Március 20. Vandálok megbecstelenítették Petőfi Sándornak a pozsony–ligetfalui parkban álló szobrát, valamint Kassán a magyar főkonzulátus, a magyar könyvesbolt, a helyi magyar alapiskola épületét és Baróti Szabó Dávid mellszobrát. Március 24. Két ülést tartott a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsa: Pozsonyban a korábbi MVSZ-tagok, Párkányban az ellentestület ülésezett. Az MVSZ Pozsonyvan ülésező testülete Hulkó Gábort választotta elnökké, az alelnök Miklósi Péter Csemadok-képviselő lett. A párkányi testület elnökévé Soóky Gál Lászlót választották Március 27. A közigazgatási reform 12 megyés, déli magyar többségű megyével nem számoló javaslatát támogatta az

MKP elnökségének többsége. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője bejlentette: az MKP továbbra is ragaszkodik a magyar többségű megye kialakításához. Március 30. Renkívüli parlamenti ülésen elutasították a Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezését, hogy váltsák le funkciójából Csáky Pál miniszeterelnök-helyettest. Március 30. Budapesten ülésezett a magyar–szlovák kisebbségi vegyes bizottság Az ülésen nem vett részt Jarábik Gabriella kulturális államtitkár. Pásztor István bizottsági tag kifogásolta, hogy nem kapott meghívást, amit Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár azzal magyarázott, hogy a bizottság hatékonyabb munkája érdekében szükség volt a létszámleépítésre. Pásztor István az esettel kapcsolatban kijelentette: korábban többször előfordult, hogy a minisztériumi alkalmazottak szerettek volna teljesítetté nyilváníttatni olyan feladatot, amellyel korábban nem foglalkoztak. Április 1. Pozsonyban tartotta

ülését az MKP Országos Tanácsa, amelyen arról tárgyaltak, hogy a párt a nyolc-, vagy tizenkét megyés változatot fogadja-e el. A 12 megyés felosztást 39en támogatták, 30-an ellene szavaztak, s mintegy húszan tartózkodtak Duray Miklós ügyvezető alelnök a szavazást követően kijelentette: az OT egyetértett a Csallóköz és Mátyusföld feldarabolásával, és politikailag nagyon alacsony színvonalon állnak a testület. Duray véleménye szerint a tanács határozatának megszavazóit gazdasági érdekek vezérelték, mivel a Csallóközt és Mátyusföldet nem lehet feldarabolni. Gyurovszky László és Harna István a kijelentés után tagadták, hogy a párt gazdasági érdekei szerint támogatták a 12-es modellt. Az Országos Tanács megbízta a párt parlamenti képviselőit, hogy a reform nyolc, illetve 12 megyével számoló változatára vonatkozó parlamenti szavazáskor a kialakult végső helyzetnek és a szlovákiai magyarság érdekeinek

megfelelően adják le szavazataikat. Április 1. A szlovák kormány ülésén a kabinet a 12 megyés közigazgatási felosztást fogadta el. Április 6. Mikuláš Dzurinda kijelentette: ha az MKP kormánytagjai támogatni fogják a parlamentben a 12-es megyerendszert, a Nagyszombati kerületben a módosítás eredményeként 24-ről 31 %-ra növekedhet a magyarok aránya. Bugár Béla pártelnök erre reagálva kijelentette: ha a nyolcas megyerendszer kialakítását erősítené meg a parlament, támogatná a párt kilépését a kormánykoalícióból. Április 10. A koalíciós tanács ülésén nem közeledtek a közigazgatási reformmal kapcsolatos álláspontok. A Polgári Egyetértés Pártja négy államigazgatási kerület kialakítását javasolta, és ezt támogatta a kérdésben véleményt nyilvánító Rudolf Schuster államfő is. Az MKP elnöke kijelentette: a párt fenntartja a minimum Nagy–Nyitra megye elképzelést. Április 17. Pásztor István, a

szlovák–magyar kisebbségi vegyes bizottság tagja bírálta Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkárt, amiért a budapesti tanácskozásra utazó küldöttségből kihagyták a magyar képviselőket. Április 17. Pozsonyban megalakult a Szlovákiai Magyar Kultúra Dokumentációs Központja Április 22. Tardoskedden tartotta alakuló ülését a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsa. Április 23. Budapesten Orbán Viktor magyar és Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök megállapodást írt alá a határ menti műemlékek és természeti kincsek felkutatásáról és a regionális együttműködésről. Április 24. Komáromban tanácskozott Milan Gacík szlovák és Baán László magyar kulturális államtitkár. Megbeszélésükön a közigazgatási reform hatását értékelték a kulturális intézményrendszerekre, és tárgyaltak a kisebbségi kultúrák támogatásáról. Megegyeztek abban, hogy közös munkacsoportot hoznak létre, és

javaslatot dolgoznak ki az észak- és délkomáromi erődítményrendszernek a világörökségi listára történő bejegyzésére. Április 26. Pozsonyba látogatott Szájer József, a FIDESZ–MPP frakcióvezetője, aki Ján Figeľ külügyi államtitkárral, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, valamint az MKP vezetőivel tárgyalt a magyar kedvezménytörvényről. Zuzana Martináková, az SZDKÚ alelnöke kijelentette, a magyar státustörvény nem haladja meg a külhoni szlovákok jogállásáról szóló hasonló szlovák törvényt. Május 4. Szlovákiában járt Nelly Maes, az Európa Parlament belga képviselője, valamint a Közép-európai Emberjogi Bizottság elnevezésű belga nem-kormányzati szervezet küldöttsége Pierre Gillet vezetésével. Látogatásuk célja az volt, hogy tájékozódjanak a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken az oktatásügy és az emberi jogok helyzetéről. Nelly Maes javaslatára került be az Európa Parlament 2000 évi

határozatába, hogy a szlovákiai magyarok számára kulturális autonómiát kell biztosítani, ezt azonban az EP és a szlovák parlament vegyes bizottsága nem fogadta el. Május 6. A Jópásztor Társulat és a Jópásztor Alapítvány 12 alkalommal rendezett imanapot Észak-Komáromban. Az imanapot a szlovákiai magyar lelkipásztor-képzés és a szlovákiai magyar püspökség intézményének létrehozásáért szervezték meg. Május 9. Öngyilkosságot követett el Agócs Béla nádszegi tanár, aki a Mečiar-kormány idején a tilalom ellenére kétnyelvű bizonyítványokat osztott ki tanítványainak, és ezért eltanácsolták az iskolából. Később sikertelenül próbálta beperelni Bugár Bélát, az MKP elnökét, akinek azt rótta fel, hogy nem védte meg őt a meghurcolástól. Május 11–12. „Új európai demokráciák” címmel kétnapos csúcstalálkozót tartottak Pozsonyban a NATO tagjelölt országainak képviselői, amelyen a tagjelölt országok

miniszterelnökein kívül külföldi politikusok is képviseltették magukat. Május 12. A magyar ajkú katolikus hívőkkel törődik az egyház, ezért nem látjuk szükségét a magyar püspök kinevezésének jelentette ki František Tondra, a szlovák püspöki kar képviselője a kar ülése után. Véleménye szerint legfeljebb egy magyar segédpüspök kinevezése jöhet szóba, aki a szlovák és magyar hívők pásztora is lehetne. Május 16. Szigeti László, az oktatási minisztérium államtitkára átadta a nyitrai Konstantin Filozófai Egyetem rektorának azt a tanulmányt, amelyet az önálló magyar kar hat tanszékének működéséről dolgoztak ki. Az elképzelések szerint a kar keretében matematikát, fizikát, biológiát, magyar nyelvet és irodalmat, valamint pedagógiát, pszichológiát, történelmet és filozófiát tanítanak majd. A nyitrai egyetem rektora ezzel szemben megismételte azt a korábbi álláspontját, hogy a nemzetiségi kultúrák

karának keretén belül kellene foglalkozni a Szlovákiában élő valamennyi etnikum és vallási felekezet történelmével, hagyományaival és művelődésével. Május 19. Népszámlálás kezdődött Szlovákiában Május 20. Az MKP parlamenti képviselői a(z észak-)komáromi Tiszti Pavilon dísztermében átadták Gáspár Tibor nyugalmazott gimnáziumi tanárnak a Pro Probitate – Helytállásért díjat. Május 22. A szlovák külpolitika vállalásainak és célkitűzéseinek teljesítését értékelő, Eduard Kukan külügyminiszter által előterjesztett jelentés parlamenti vitája során megtárgyalták a magyar kedvezménytörvényt is. A szlovák ellenzéki képviselők kifogásolták, hogy a törvény egyértelműen beavatkozik Szlovákia belügyeibe. Május 25. Országértékelő beszédet tartott a parlamentben Rudolf Schuster köztársasági elnök. Bugár Béla, az MKP elnöke bírálta az államfőt, mivel véleménye szerint nem lenne szabad beavatkoznia a

parlament, a kormány és a független bíróságok jogkörébe. Május 26. Kolozsvárott az RMDSZ képviselőivel tárgyalt a Bugár Béla vezette MKPküldöttség A felek megegyeztek abban, hogy a közeljövőben javasolni fogják a Magyar Állandó Értekezlet összehívását. Május 31. Megkezdődött a közigazgatási reform vitája a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában. A kormánykoalíció egy része – nevezetesen a Demokratikus Baloldal Pártja és a Polgári Egyetértés Pártja – nyolc megye létrehozásást javasolta, míg az előterjesztett kormányjavaslatban 12 megye szerepelt (ezt a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió, valamint a Kereszténydemokrata Mozgalom támogatta). Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke kijelentette: a párt számára mind a 12-ees, mind a nyolcas megyerendszer elfogadhatatlan. Május 31. Mádl Ferenc köztársasági elnök fogadta a határon túli magyarok, köztük az MKP küldöttségét. Duray Miklós kijelentette: a

státustörvényre nem lenne szükség, ha a szlovák költségvetés nem alázná meg a magyar kultúrát. Június 1. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője a közigazgatási reformról szóló vitában bírálta a Demokratikus Baloldal Pártjának javaslatát, mivel az a járási hivatalok meghagyását javasolta. Leszögezte: az MKP olyan magasabb szintű területi egységek kialakítását támogatja, amelyek nincsenek ellentétben Szlovákia nemzetközi elkötelezettségeivel, és amelyek nem osztják meg a természtes régiókat. Bugár Béla MKP elnök kijelentette: ha a DBP és a Polgári Egyetértés Pártja a nyolcas megyerendszert fogadtatja el, az MKP Országos Tanácsának kell döntenie arról, kilépjen-e a párt a kormánykoalícióból. Június 1. Duray Miklós az Országos Tanács vonatkozó döntésével kapcsolatban nehezményezte, hogy az MKP minimális többséggel egy számára elfogadhatatlan tervezetet vállalt fel, ami egyértelmű szembefordulást jelent

a párt korábbi határozataival, politikai és erkölcsi értékrendjével. Június 4. Lemondott Komlóssy Zsolt, a Nemzeti Vagyonalap igazgatótanácsának MKP-s tagja. A Szlovák Hajózási és Kikötővállalat magánosítására kiírt pályázatok elbírálásakor a Dunajservis Slovensko nevű cég 311 millió koronáért szerezte meg a 2,5 milliárdos alaptőkéjű cég 87 százalékát, s az MKP képviselője megszavazta ezt az eladást. Június 5. A szlovák fél kezdeményezésére a státustörvényről tárgyalt Milan Šoth, a szlovák külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős főosztályának vezetője és Boros Miklós pozsonyi magyar nagykövet. Boris Gandel külügyi szóvivő a tanácskozás után kijelentette: a tárca elemzést készít a törvényről. Június 6. Kvarda József, az MKP önkormányzati alelnöke bejelentette, hogy a Duna menti megye létrehozását javasolja majd az MKP a megyei önkormányzatokról szóló parlamenti vita második

olvasatában. A megye a Komáromi, a Dunaszerdahelyi, a Galántai, a Vágsellyei, az Érsekújvári és a Lévai járást foglalná magába. Az MKP önkormányzati alelnöke szerint az MKP nem szavazza meg a törvényt, ha a javaslatot nem sikerül elfogadtatni, mert semmi sem indokolja a Csallóköz felosztását. Június 14. A budapesti Balázs Frenc Intézet felmérése szerint a kedvezményekre jogosító magyar igazolványt a szlovákiai magyarok 63 százaléka igényelné, de a megkérdezetteknek csak kis százaléka vállalna munkát Magyarországon. Június 15. Budapesten tárgyalt Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár magyar partnerével, Németh Zsolttal. Megállapodtak, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos vitát diplomáciai úton rendezik. Június 19. A szlovák parlament ratifikálta a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját. Június 19. A státustörvény budapesti elfogadására reagálva a szlovák külügyminisztérium kifejezte

reményét, hogy a jogszabály a szuverén államok közötti, jószomszédi kapcsolatok alapelveivel összhangban fog érvényesülni. Június 19. Harna István építésügyi és régiófejlesztési miniszter Brüsszelben, az Európai Bizottság ülésén előterjesztette Szlovákia régiófejlesztési tervét, amely tartalmazza a 2006-ig tartó régiófejlesztési stratégiát. Június 25. A Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsa bírálta Csáky Pál miniszterelnök-helyettest, amiért az a valóságnak nem megfelelő tényeket közölt Jan Marinus Wiersmával, az EU parlamenti jelentéstevőjével. Június 29. Jegyzőkönyv aláírásával ért véget a bősi kérdéssel foglalkozó magyar–szlovák delegáció találkozója. A felek megállapodtak abban, hogy két munkacsoportot hoznak létre: a nemzetközi jogi munkacsoport a vonatkozó kormányközi egyezmény módosítását készítené elő a két ország álláspontjának egyeztetésével, a

folyógazdálkodási pedig a Szigetközt érintő környezetvédelmi javaslatokat vitatná meg. Július 5. A szlovák parlament megszavazta a közoigazgatási reform módosított javaslatát Ennek értelmében nem a koalíció által beterjesztett tizenkettes megyerendszer-modellt, hanem a nyolc megyés változatot fogadták el a képviselők. A parlamenti szavazás eredményeként nem szűnnek meg a járási hivatalok, és a kormány megvétózhatja a megyei parlament döntését. A szavazás után Bugár Béla pártelnök bejelentette: Mikuláš Dzurindának le kellene mondania. Az MKP elnöksége úgy döntött, hogy a párt tagjai nem vesznek részt a koalíciós tanács ülésén az Országos Tanács arról meghozandó döntéséig, hogy az MKP továbbra is tagjai legyen-e a kormánykoalíciónak. A párt képviselői szerint az elfogadott módosító javaslatok erőszakosan kialakított régiókat hoztak létre, nem vették figyelembe a történelmi tájegységek határait, a

megyei választási törvény nem szavatolja, hogy a kisebbségek hatékonyan vegyenek részt a regionális közügyek intézésében, a választási körzeteket pedig úgy változtatta meg a törvényhozás, hogy azok csökkentik a kisebbségek esélyegyenlőségét. Július 10. Valótlan, hamis Jan Marinus Wiersmának Szlovákiáról szóló EP-jelentéstervezete – jelentette ki Soóky Gál László, a Magyarok Világszövetsége Szlovákiai Országos Tanácsának elnöke. Az Európa Parlament július 9-én hagyta jóvá a Szlovákiáról szóló országjelentést, amely kedvezően ítélte meg az országban élő magyar közösség életét. Július 16. Memorandumot fogadott el az MVSZ Szlovákiai Országos Tanácsának elnöksége, amely leszögezi, hogy az alkotmány diszkriminatív preambulumát úgy kellene módosítani, hogy az országban élő közösség minden tagja nemzetiségére való tekintet nélkül államalkotó legyen. A memorandum követeli, hogy helyezzék

hatályon kívül a beneši dekrétumokat, a magyar és német közösség jogosult tagjait kárpótolják. A memorandumtól az MKP tisztségviselői – közöttük Csáky Pál, Duka Zólyomi Árpád és Duray Miklós – elhatárolódtak. Duka Zólyomi Árpád kijelentette, hogy az MVSZ SZOT illegitim. Július 24. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió nyilatkozatban szólította fel az MKPt a kormányban maradásra Mikuláš Dzurinda szerint az MKP tervezett lépése veszélyezteti Szlovákia integrációs törekvéseit, ezért a kormányfő kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezett a párt kilépésének elkerülésének érdekében. Bugár Béla a felszólításra reagálva kijelentette: a koalíció másik részének kell eldönteni, hogyan akarnak tovább kormányozni. Július 27. Az MKP augusztusban kilép a kormányból közölte Duray Miklós a romániai Tusnádfürdőn tartott nyári szabadegyetemen. A párt ügyvezető alelnöke szerint a közigazgatási törvény

elfogadásával nyilvánvalóvá vált, hogy az 1998-ban alakult szlovák kormánykoalíció már csak papíron létezik. Augusztus 3. A koalíciós pártok tanácskozása után Bugár Béla kijelentette: nincs esély arra, hogy a kormánypártok megoldják a közigazgatási reform után kialakult válsághelyzetet, ezért az MKP elnöksége azt fogja javasolni az Országos Tanácsnak, hogy a kormányból való távozás mellett döntsön. Augusztus 6. Az MKP elnökségi ülésén megoszlottak a vélemények a kormányból való kilépést illetően: Csáky Pál szerint több javaslat is elképzelhető arra vonatkozóan, hogyan viselkedjen a párt, míg Bugár Béla cáfolta Csáky szavait. Az MKP vezetősége javasolta az OT-nak, hogy hagyja jóvá a kormányból való kilépést. Augusztus 6. Duray Miklós az MKP járási konferenciáin arra figyelmeztetett, hogy ha az MKP nem lép ki a kormányból, az megoszthatja a szlovákiai magyarságot, és reális esély van egy új

szlovákiai magyar párt megalakulására. Augusztus 7. Az MKP tőketerebesi járási szervezetének elnöksége a bennmaradás mellett foglalt állást. Augusztus 9. Mihajlovics József, az MVSZ Szlovákiai Országos Választmányának alelnöke bejelentette, hogy szeptemberben Magyar Föderalista Párt néven új szlovákiai magyar pártot szeretne létrehozni. Augusztus 10. Az MKP négy járási elnöksége – Dunaszerdahely, Komárom, Nyitra és Léva – az MKP-nak a kormányból való távozása mellett döntött. Augusztus 11. Az MVSZ Szlovákiai Országos Tanácsa párkányi ülésén Soóky Gál László bejelentette: a beneši dekrétumok, valamint az alkotmánymódosítással kapcsolatos memorandum elfogadásáért aláírásgyűjtési akciót kezdeményeznek, amelyet a szlovák parlamenten kívül az Európai Unióba és az Európa Parlamentbe is eljuttatnak. Duka Zólyomi Árpád bejelentette: az MKP nem támogatja az akciót, mivel azzal az ígérettel léptek a

kormányba, hogy nem nyitják meg a beneši dekrétumok ügyét. Augusztus 11. Pozsonyban és Komáromban Agora-irodákat nyitottak, amelyek segítik a fiatalok tájékoztatását. Augusztus 14–15. Douglas Hengel, az USA szlovákiai diplomáciai ügyvivője kijelentette, aggasztja az a helyzet, amely kialakulhat, ha az MKP távozik a kormányból. Hasonló szellemben nyilatkoztak szlovák politikusok, akik szerint az MKP-nak figyelembe kellene vennie Szlovákia integrációs esélyeit. Augusztus 15–19. Negyedik alkalommal rendezték meg a Magyar Ifjúsági Közösség madarászi szabadegyetemét. Augusztus 17-én előadást tartott Deutsch Tamás magyar ifjúsági és sportminiszter, valamint Milan Ftáčnik szlovák oktatási miniszter, akik aláírták a két ország közötti ifjúsági együttműködést elősegítő egyezményt. Augusztus 20. Az Ipolyság és Drégelypalánk között 1963-ban katonapolitikai okokból megszüntetett vasúti pályaszakasz felújítását

követelte az Ipoly Unió és az Ipoly Euro-régió által jegyzett nyilatkozat, amelyet szerzői Orbán Viktor magyar és Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfőhöz is eljuttattak. Augusztus 20. A magyar állami ünnepen Orbán Viktor magyar miniszeterelnök találkozott a Magyar Állandó Értekezlet képviselőivel. Augusztus 22–23. Az MKP Losonci és Érsekújvári járási elnöksége a kilépést, a Nagykürtösi és a Rozsnyói járási elnökség a kormányban maradást támogatta. A Galántai járási elnökség a kilépés mellett szavazott, de feltételekkel. Augusztus 23. Mikuláš Dzurinda miniszterelnök találkozott az MKP kormányban maradását szorgalmazó szlovák értelmiségiekkel. Augusztus 25. Udvardon tanácskozott az MKP Országos Tanácsa Döntése értelmében az MKP egyelőre mégsem távozik a kormánykoalícióból, a magyar párt által jelölt miniszterek és államtitkárok azonban azonnali hatállyal benyújtják lemondásukat, ha nem teljesülnek

az MKP feltételei, tehát szeptember 30-áig a parlament nem fogadja el a költségvetés szabályairól, az önkormányzati, illetve a közigazgatási vagyonról szóló és a hatásköri törvényt. Augusztus 25. Tihanyban tanácskoztak a visegrádi négyek országainak képviselői az EUintegrációval és a NATO-val kapcsolatos kérdésekről Augusztus 30. Csáky Pál a kisebbségi kultúrák támogatásával kapcsolatban elmondta, hogy a magyar kultúrára hetven millió koronát különítettek el, amelyből ötven milliót könyvkiadási támogatásra, minisztériumi rendezvényekre, húsz milliót a komáromi Jókai Színház és a sároseperjesi Duchnovič Színház működtetésére szánnak. Szeptember 1. Békéscsabán felavatták a szlovák főkonzulátust Az avatáson megjelent magyar és szlovák kormányfő a magyar–szlovák kapcsolatokról tárgyalt. Szeptember 3. Rudolf Schuster államfő Mikuláš Dzurindával és Jozef Migaš házelnökkel tárgyalást

folytatott az MKP által megfogalmazott feltételekről. Szeptember 5. A kormányülésen jóváhagyták az MKP által követelt hatásköri törvényjavaslatot. Szeptember 13. A szlovák–magyar szakértői vegyes bizottság tagjai megegyeztek a bősi vízerőművel kapcsolatos két szakértői bizottság tevékenységi köréről. Szeptember 18. Módosító javaslatot nyújtott be az MKP a hatásköri törvény kormánytervezetéhez a nemzetiségi színházakkal kapcsolatban, amelyet Kvarda József MKPalelnök ismertetett. Az MKP szeretné elérni, hogy a megyei önkormányzatok külön elbírálás alapján biztosítsák a nemzetiségi intézmények működését. Szeptember 20. A szlovák parlament elfogadta az MKP által feltételül szabott hatásköri törvényt. A parlament jóváhagyta az MKP nevében benyújtott, és a kormánypártok által támogatott kiegészítő javaslatot a nemeztiségi színházak ügyében, tehát a leendő önkormányzatok kötelesek biztosítani a

nemzeti színházak működését. Az önkormányzatok hatáskörébe kerülnek a közutak, a vízgazdálkodás, az anyakönyvezés, a környezetvédelem, az egészségügyi intézmények, valamint az oktatás. Szeptember 26. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes hivatalosan is bejelentette az MKP kormányban maradását. Szeptember 23–27. Brüsszelbe utazott Mihajlovics József, az MVSZ SZOT alelnöke, hogy az EP-ben ismertesse a szlovákiai magyarok problémáit. Szeptember 29. Ünnepélyes tanévnyitót tartottak a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem (észak-)komáromi kihelyezett karán, ahol 200 fiatal kezdte meg tanulmányait. A rendezvényen Pálinkás József magyar oktatási miniszter mondott tanévnyitó beszédet. Október 1. Az Európai Néppárt támogatását kérte a 2002 évi választásokra való felkészüléshez Brüsszelben Agárdi Attila, az MKP külügyi titkára. Október 2–3. A szlovák parlament módosította a községi

önkormányzatokról szóló törvényt, és jóváhagyta a helyi és a megyei önkormányzati vagyonról, a költségvetési szabályzatokról és a megyefőnök bérezéséről szóló jogszabályokat. Az MKP vezetői szerint ezzel teljesültek az Udvardon szabott feltételek, ezért a párt nem lépett ki a kormánykoalícióból. Október 10. Bejelentették, hogy az MKP négy megyefőnök-jelöltet indít a decemberi önkormányzati választásokon. Kvarda József a Nagyszombati, Fehér Miklós a Nyitrai, Hamerlik Richárd a Besztercebányai megyében indul, míg Jordán Józsefet az Eperjesi kerületben indíják. Október 11. Hivatalosan átadták a Párkányt Esztergommal összekötő, újjáépült Mária Valéria hidat. Az eseményen a két ország miniszterelnökén kívül Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa is részt vett. Október 13. Nagykaposon ülésezett az MKP Országos Tanácsa, amelynek tagjai értékelték az elmúlt időszak eseményeit. A testület

jóváhagyta az elnökség kormányban maradásra tett javaslatát, valamint a decemberi önkormányzati jelöltlistákat. Eldöntötték, hogy 18 járásban indítanak jelölteket. Október 16. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes Milan Ftáčnik oktatási miniszternek küldött levelében elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a nyitrai Konstantin Filozófai egyetem vezetősége nem veszi figyelembe a kormány ajánlását a magyar kar létrehozására. Az egyetemet korábban az Európa Parlamentben is bírálták. Levelében Csáky arra kérte a minisztert, hogy az oktatási minisztérium foglaljon állást a nyitrai magyar kar ügyében, és induljanak tárgyalások a tárca és a nyitrai egyetem szakemberei között. Október 16. A csallóközi Nagyszarván megnyílt az a menekülttábor, amely november 1-jétől a Szlovákiában menekültjogot kérő idegenek gyűjtőhelyeként működik. A csallóközi falu önkormányzati képviselői nem vettek részt a megnyitón,

mert a belügyminisztérium nem vette figyelembe a szeptemberi népszavazás eredményét. Október 18. Háromnapos hivatalos látogatáson Szlovákiában járt Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök, aki szlovák partnerével a státustörvényről és az uniós csatlakozásról tárgyalt. Október 18. Dunaszerdahelyen tanácskozott a 2001-ben alapított Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum. Október 26. Budapesten tartotta ülését a Magyar Állandó Értekezlet, amelyen az MKP képviselői is részt vettek. Duray Miklós kijelentette: a magyar státustörvény gyakorlatilag nem ütközik sem a szlovák, sem a román, sem a nemzetközi joggyakorlattal. Véleménye szerint a törvénnyel szembeni fenntartások vagy rossz szándékból születtek, vagy félelemből fakadtak, s a Velencei Bizottság jelentése alapján nem állják meg a helyüket. Október 30. A szlovák Statisztikai Hivatal jelentése szerint az 1991 évi összeíráshoz viszonyítva 47 ezerrel csökkent a

szlovákiai magyarok lélekszáma. 521 ezren (1991-ben 567 ezren) vallották magyarnak magukat, ez a lakosság 9,7 százalékát (1991: 10,76 százalék) teszi ki. Gyurgyík László szociológus szerint a csökkenés okai a vegyes házasságok növekedő számában, a településpolitikában és a kisebbségeket tudatosan sújtó politikában rejlenek. November 6. Magyarországnak fontolóra kellene vennie a státustörvény módosítását jelentette ki Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár. Véleménye szerint elképzelhető lenne olyan átmeneti megoldás, hogy bizonyos végrehajtó intézkedések nem lépnének életbe 2002-ben. A külügyminisztérium képviselője szerint a szomszédos országokban élő magyarokról szóló jogszabály nincs összhangban a nemzetközi és a szlovák jogrendszerrel, mivel érvényesítése túllépi Magyarország határait. „Nem fogjuk tétlenül nézni, hogy a szlovákiai magyarok mesterségesen kiváljanak a szlovák

társadalomból, és inttézményesítsék Magyarországhoz fűződő kapcsolataikat” mondta Chlebo. November 7. A szlovák parlament elfogadta a közoktatási intézmények állami támogatását szabályozó törvényt. A törvény elvi szinten nem tesz különbséget az állami, magán- és egyházi iskolák között. Dolník Erzsébet MKP-képviselő, a jogszabály előterjesztője, szerint az új szabályozás előnyös a vegyes lakosságú területeken működő szlovák és nem szlovák tannyelvű oktatási intézmények számára. November 13. Nyitrán a Konstantin Filozófai Egyetem vezetőségével tárgyaltak a magyar kar tervezetét kidolgozó bizottság képviselői. November 19. Pozsonyban öt szervezetből megalakult a Szövetség a Közös Célokért polgári társulás, amely a kedvezménytörvényből adódó tájékoztatási feladatokat és ügyintézést is felvállalta. November 20. Boris Gandel szlovák külügyi szóvivő szerint Magyarország a

státustörvénnyel olyan jogszabályt fogadott el, amelyet Szlovákia területén is érvényesíteni akar, ez pedig sérti a nemzetközi jog alapelveit,és veszélyezteti az ország belső rendjének integritását. November 22. Pozsonyban Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkárral tárgyalt Németh Zsolt magyar külügyminisztériumi államtitkár. A felek megegyeztek abban, hogy jogi szakértőkből álló államközi bizottságot hoznak létre a vitás kérdések emzetközi jogi szempontból történő megvizsgálására. November 24. Kármán József nevét vette fel a losonci magyar tannyelvű alapiskola November 25. Nagyszombat megyében az MKP nevében röplapokat terjesztettek Kvarda József fényképével, amelyben többek közt a magyar nyelvet beszélők előnyben részesítésére utaltak, s a röplap szerzői a Nagy-Magyarországgal kapcsolatos tananyag átírását ígérték. Kvarda József, az MKP Nagyszombati megyefőnök-jelöltje provokációnak

nevezte a röplapot. November 25. Nem lenne jó, ha a Nagyszombati és a Nyitrai kerület az MKP kezébe kerülne jelentette ki Robert Fico, a Smer elnöke. Véleménye szerint a két megye stratégiai fontosságú ivóvízkészlete, termőföldjei és két atomerőműve miatt kedvezőtlen fejlemény lenne, ha a fontos dolgok kicsúsznának irányításuk alól, ezért felszólította a szlovák polgárokat: menjenek el szavazni. November 29. Ha Budapest nem teszi meg a státustörvénnyel kapcsolatos szlovák kifogásokból eredő lépéseket, a magyar jogszabályt érintő kérdésekről tárgyalni fog a szlovák parlament jelentette ki Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár. November 29. Komáromban nemzetstratégiai konferenciát tartott Világszövetsége, amelyen a Szlovákiai Országos Elnökség is részt vett. a Magyarok November 30. Megyei önkormányzati választások kezdődtek Szlovákiában Az első fordulóban az MKP az ország 401 képviselői helyének

20,95 százalékát szerezte meg, s ezzel a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom után a választások legeredményesebb pártja lett. December 17. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egyértelmű győzelmével végződött a szlovákiai megyefőnök-választás. A két legnagyobb önkormányzati kerület közül a magyarok lakta Nagyszombati kerületben Kvarda József 38,51 százalékot, míg a Nyitraiban Fehér Miklós 38,62 százalékot szerzett. Az országos részvételi arány 22,61 százalékos volt a december eleji 26,01 százalékkal szemben. A két kerület közül a Nagyszombatiban 36,87, míg a Nyitraiban 39,05 százalékot tett ki a részvételi arány. December 17. Peter Weiss, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke összehívta a bizottság ülését, amelyen javasolta a parlamentnek, hogy vitassa meg a státustörvény Szlovákiát érintő rendelkezéseit. Duka Zólyomi Árpád, az MKP külügyi bizottságának tagja az ülésen azt javasolta, hogy

ne terjesszék a parlament elé a kérdést, ám mivel javaslatát elutasították, kivonult a teremből. December 28. Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár szerint a román– magyar megegyezéshez hasonlóan kellene eljárni a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Szlovákiában is. December 31. Csáky Pál kisebbségi miniszterelnök-helyettes Milan Ftáčnik oktatási miniszterrel és Szigeti László oktatási államtitkárral való tárgyalása után kijelentette: a nyitrai egyetemen létesítendő önálló magyar karon belül hat tanszék létrehozásával számol. Ha a nyitrai út járhatatlanná válik, akkor más városban indítják el a kar működését közölte a miniszterelnök-helyettes. 2002 Január 9. A koalíciós tanács a magyar kedvezménytörvény szlovákiai hatásáról tárgyalt Eduard Kukan külügyminiszter kijelentette, hogy a parlamentnek is meg kell vitatnia a törvényt. Január 9. Dunaszerdahelyen megnyílt a Szövetség a Közös Célokért

első regionális irodája Január 25-éig tíz regionális központban, utoljára Pozsonyban nyitották meg a szervezet irodáját. Január 10. A Kálvin János Teológiai Egyetem akkreditálásáról tárgyalt Erdélyi Géza püspök Jaroslav Chlebo külügyi államtitkárral Pozsonyban. Január 16. A státustörvénnyel kapcsolatos diplomáciai tárgyalásokról tájékoztatta Rudolf Schuster köztársasági elnököt Mikuláš Dzurinda kormányfő. Rudolf Schuster a találkozót követően kijelentette: már 2001-ben le kellett volna zárni a témát, amely – mint mondta – fölöslegesen éket ver az emberek közé. Január 30. Jaroslav Chlebo külügyi államtitkár kijelentette: gesztusértékűnek tartaná, ha leállítanák a magyar igazolványok kiadását, amíg nem oldják meg a státustörvénnyel kapcsolatos vitás kérdéseket. Január 30. A Szlovák Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozta a lakosság nemzetiségével kapcsolatos adatokat. A magyar anyanyelvűek

aránya az 1991 évi 11,5 %-ról 10,7 %-ra csökkent. A nemzetiségi felosztás szerint Szlovákiában 2001-ben 85,8 % szlovák, 9,7 % magyar, 1,7 % roma, 0,4 % ruszin, 0,2 % ukrán, 0,8 % cseh, 0,1% német és 0,1 % lengyel élt. Február 7. Nagy többséggel elfogadta a szlovák parlament a magyar kedvezménytörvényről szóló nyilatkozatot, amelyben felszólítja a magyar parlamentet, úgy módosítsa a törvényt, hogy az megfeleljen a nemzetközi jognak és az európai kisebbségvédelmi normáknak. A Magyar Koalíció Pártjának parlamenti képviselői a nyilatkozat ellen szavaztak. Február 8. Bauer Edit munka-, szociális és családügyi minisztériumi államtitkárt javasolta a Magyar Koalíció Pártja az ombudsmani posztra. Február 8. A Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) törvényt készített elő a magyar kedvezménytörvény szlovákiai hatályosságával kapcsolatosan. Ján Čarnogurský igazságügyi miniszter úgy fogalmazott, ha a kormány nem fogadja el a

„Szlovákia függetlenségének biztosítása” elnevezésű törvénytervezetet, vagy nem terjeszti a képviselők elé a státustörvény hatályosságának megakadályozására, a KDH a plénum elé viszi a javaslatot. A tervezet lehetetlenné tenné a Szövetség a Közös Célokért irodaházának működtetését. Mikuláš Dzurinda miniszterelnök kijelentette, a javaslat a klerikofasizmus szintjén mozog. Február 11. Ján Slota, a Valódi Szlovák Nemzeti Párt elnöke bizalmatlansági indítványt nyújtott be Csáky Pál miniszterelnök-helyettes ellen, mivel szerinte a politikus egy idegen állam jogszabályát, vagyis a kedvezménytörvényt támogatja. Február 19. Romano Prodi, az EU Bizottságának elnöke felszólította Szlovákiát és Magyarországot, hogy sürgősen egyezzen meg a kedvezménytörvény alkalmazásának ügyében. Prodi előzetesen Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tárgyalt, aki a beneši dekrétumokról kijelentette: a dekrétumok rosszak

voltak a XX. században, és különösképpen azok a XXI. században „Arra számítok, hogy az ilyen törvények el fognak tűnni” mondta Orbán. Mikuláš Dzurinda miniszterelnöke ezt követően kijelentette: nem megy el a visegrádi négyek találkozójára. Február 20. Bugár Béla MKP-elnök ismételten megerősítette, hogy a Magyar Koalíció Pártja nem veti fel a beneši dekrétumok ügyét. Véleménye szerint rendezni kell a kérdést, mielőtt Szlovákia az Európai Unió tagja lesz. Március 1. Az Európai Bizottság nem változtat a beneši dekrétumokkal kapcsolatos álláspontján, és nem követeli azok eltörlését jelentette ki Günter Verheugen bővítési biztos Brüsszelben Jan Kavan cseh külügyminiszternek. Március 3. Washingtonba utazott Bugár Béla MKP-elnök, Bárdos Gyula frakcióvezető és Berényi József külügyi államtitkár. A magyar politikusok az amerikai kongresszus nemzetbiztonsági és külügyi bizottsági tagjaival tárgyaltak.

Bugár Béla Tom Lantossal, a képviselőház külügyi bizottságának tagjával is találkozott. Ezt követően az MKP elnöke kijelentette: az Egyesült Államokban nem támogatják a dekrétumok ügyének megnyitását, mivel a második világháború után hivatalba lépett csehszlovák elnök rendeleteit egy csomagban kezelik, felszámolásukkal pedig az akkori állam jogalapja is megszűnne. Március 12. Eric Jürgens, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése jogi és emberjogi bizottságának jelentéstevője Budapesten közölte, hogy az ET parlamenti ülésszakán egy megoldási javaslatot terjesztenek elő a magyar kedvezménytörvény körüli vita rendezésére. Szerinte Európában sok probléma van, s ez nem tartozik közéjük. Március 13. Az MKP Besztercebányai megyei elnöksége azt javasolta a párt országos vezetésének, hogy legalább két közép-szlovákiai jelölt kapjon helyet az országos lista befutó helyein. Március 14. 57 ülésén a parlament

elfogadta a státustörvény elleni nemzeti és kereszténydemokrata törvénytervezet napirendre vételét, az MKP vezetői tartózkodtak a szavazástól. Március 14. A parlament ülésén a Szlovák Nemzeti Párt 4 képviselőjének javaslatára megpróbálták leváltani Bugár Bélát a képviselőház alelnöki posztjáról. A 106 képviselő közül 40 szavazott igennel, 57-en ellenezték a leváltást, 8 képviselő a szavazás során tartózkodott. Az MKP elnökének leváltását szorgalmazók azt hangoztatták, hogy mivel Bugár Béla átvette magyar igazolványát és a Szövetség a Közös Célokért szervezet egyik alapítója, megsértette képviselői esküjét, Szlovákia alkotmányát és Szlovákia érdekeivel ellentétben cselekedett. Az ellenzék támogatta a Valódi Szlovák Nemzeti Párt képviselőinek indítványát, és nacionalizmussal vádolta az MKP tagjait. A koalíciós képviselők közül egyedül Peter Tatár szólalt fel, és a parlament

szégyenének nevezte a Bugár leváltására irányuló kísérletet, egyben támogatásáról biztosította a parlament alelnökét. Március 18. Elisabeth Jones, az amerikai külügyminisztérium európai ügyekért felelős helyettes államtitkára Pozsonyban a parlament integrációs bizottságának elnökével és a parlamenti képviselőkkel folytatott tárgyalásai folyamán kijelentette, hogy Washington számára Vladimír Mečiar személye és egy esetlegesen általa vezetett kormány elfogadhatatlan. Március 19. Élesen bírálta a magyar kedvezménytörvényt és szerinte diszkriminatív elemeit Mikuláš Dzurinda miniszterelnök az Európai Parlamentben. Március 19. A kormánypártok előzetes megegyezése ellenére a parlament Pavel Kandráč 61 éves jogászt, a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem Jogi Karának dékánját választotta Szlovákia első emberjogi biztosává. Bugár Béla szerint a Demokratikus Baloldal Pártja (SDL) és a Polgári Egyetértés

Pártja (SOP) nem tartotta be a koalíciós egyezséget, ezért nem támogatták a koalíció jelöltjét, Ján Hrubalát. A megválasztott ombudsman korábban ellenezte a hivatal létrehozását. Március 20. Saját kérésére az MKP képviselőivel tárgyalt Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár. A dunaszerdahelyi találkozót követően elmondta: támogatja Jaroslav Chlebo külügyi államtitkárnak azt a törekvését, hogy a kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazása körül felmerült vitás kérdéseket a szlovák–magyar alapszerződés megvalósítására felügyelő kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság elé utalják. Március 23. Szőgyénben ülésezett az MKP Országos Tanácsa A testület tagjai megtárgyalták a párt választási programjának munkaváltozatát. Megállapodtak, hogy a lista első 30 helyére 15 jelöltet az elnökség, 15-öt a regionális szervek nevezhetnek meg. A döntés értelmében az első 30 helyre nem kerülhet olyan

személy, aki egy időben a helyi és regionális önkormányzati szervekben is választott funkciót tölt be. Március 25. Az Európai Parlament külügyi bizottsága Brüsszelben megvitatta a bővítési határozat tervezetét, amely egyebek mellett felszólítja Szlovákiát és Magyarországot, hogy a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos vitát mindkét fél számára megnyugtató módon zárja le. A Szlovákiáról szóló tervezetet Jan Marinus Wiersma holland szocialista politikus dolgozta ki, aki a tanácskozás előtt arra figyelmeztetett, hogy az új kabinetet a lehető leggyorsabban fel kell állítani, és nem szabad késlekedni vele. Március 27. 14 millió koronát különített el a kormány a kisebbségi kultúra és a vallási intézmények támogatására. Március 29. Sebők Zoltán, Pásztor László orvosok és Göőz Bertalan Kelemantia Egyetem néven új multikulturális egyetem létrehozását kezdeményezték. A felsőoktatási intézmény tanítási nyelve a

német lenne, s a tervezet szerint kommunikációs kibernetikát, multikulturális pedagógiát és eurológiát oktatnának benne. Április 9. A parlament megkezdte a Szlovák Köztársaság szuverenitásának védelméről szóló törvény tárgyalását, amelyet a Kereszténydemokrata Mozgalom képviselői nyújtottak be. A törvény a magyar Országgyűlés által elfogadott kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazását hivatott megakadályozni. Vladimír Palko belügyminiszter a törvény indoklásában a magyar tannyelvű iskolákat látogató diákok után a szülőknek járó támogatást, valamint a szervezet finanszírozását kifogásolta. Április 10. A parlament az április 10-ei szavazás után nem utalta második olvasatra a KDH javasolta törvényt, ellene szavazott Mária Sabolová kereszténydemokrata képviselő is. Április 15. Pavel Koncoš, a Demokratikus Baloldal pártjának elnöke és Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke kijelentették, hogy

Duray Miklósnak a budapesti Fidesz által rendezett nagygyűlésen mondott kijelentéseiért – miszerint „A Felvidék veletek van” – le kellene mondania. Duray arra hivatkozott, hogy az egyik transzparensen írott szöveget olvasta fel. Május 1. 90 értelmiségi nyílt levelet intézett a Magyar Koalíció Pártja tagságához felelősebb politizálást követelve. Felszólították Duray Miklóst, az MKP ügyvezető alelnökét, hogy ne nyilatkozzon a szlovákiai magyarság nevében. Május 11. Az MKP Országos Tanácsának rimaszombati tanácskozásán a testület megtárgyalta és elfogadta a párt választási programját. Május 12. Baracán Agócs Béla nádszegi pedagógusra emlékeztek, aki önkezével vetett véget életének. Korábban felvetették, hogy halála napján Polgári Helytállásért Díjat adjanak át az arra érdemeseknek. Május 13. Fegyelmi eljárást kezdeményezett a Szlovák Nemzeti Párt a parlament mandátumvizsgáló és mentelmi

bizottságánál Duray Miklós ellen. Május 14. Leláncolták a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselői Duray Miklós parlamenti székét. A médiacirkuszt mind az ellenzéki, mind a kormánypárti képviselők elítélték A mandátumvizsgáló bizottság később nem zárta ki Duray Miklóst amiatt, hogy állítólag megsértette a házszabályt. Május 16. Euro-képviselők a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatáról szóló, 26 pontból álló dokumentumtervezetet nyújtottak be az Európai Parlamentbe. Május 19. Ádám Zita, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének volt, és Pék László, a szervezet új elnöke vette át (Észak-)Komáromban a Pro Probitate díjat a magyar közösség anyanyelvének és kultúrájának védelméért. Május 20. Az MKP tárgyalásokat folytatott a Polgári Konzervatív Párt elnökével, Peter Tatárral az őszi parlamenti választásokról azzal kapcsolatban, hogy a párt képviselői együtt szerepeljenek a választási

listán. A keleti régióból Pásztor István királyhelmeci polgármestert és Albert Sándor kassai egyetemi tanárt javasolták az országos listára való felvételre. Május 22. Az EP Brüsszelben elfogadott bővítési határozati javaslatának tervezete nem említi a Beneš-dekrétumokat. A határozattervezet elvetette a szlovákiai magyar egyetem létrehozására vonatkozó módosító javaslatokat is, amelyet Nelly Maes holland képviselő terjesztett be. Május 22. A parlament titkos szavazással alkotmánybíró-jelöltté választotta Szabó Olga képviselőt. A 105 szavazatból 53 támogatta a magyar képviselőt Május 22. Az MKP elnöksége nem támogatta, hogy a Polgári Konzervatív Párt tagjai felkerüljenek az MKP választási listájára. Május 23. A csehszlovákiai magyarokat és szudétanémeteket nem a Beneš-dekrétumok, hanem a potsdami békekonferencia határozatai alapján telepítették ki. Ezt a brüsszeli Európai Parlamentnek a dekrétumok

érvényességét elemző szakértői véleménye tartalmazza. Május 23. „Európai jövőnk tízparancsolata” címmel polgári felhívás jelent meg, amely egységes politizálásra szólította fel a magyar választott képviselőket. A kezdeményezést Batta György (észak-)komáromi író, lapszerkesztő hitelesítette. Május 25. Az MKP Pozsonyban tartott IV kongresszusán jóváhagyták a párt választási programját. A program négy fontos része a család, a régió, a polgár és Európa kérdésköre Június 3. Az MKP betiltását követelte a főügyészségre beadott indítványában a Valódi Szlovák Nemzeti Párt. Beadványában Ján Slota pártelnök ezt azzal indokolta, hogy az MKP bizonyíthatóan a szlovák államiság, önállóság és a szlovák alkotmány ellen lép fel. Június 29. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök Mikuláš Dzurinda kormányfővel Esztergomban a státustörvényről tárgyalt. Az elnökök megegyeztek abban, hogy újratárgyalják

a kedvezménytörvényt, és megállapodtak, hogy a Magyar–Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság feladata lesz tisztázni a vitás kérdéseket. Július 1. Önkormányzati hatáskörbe kerültek az óvodák, alapiskolák és a középiskolák egy része. Az önkormányzati kerületek (megyék) hatáskörében maradtak egyes kétnyelvű gimnáziumok és speciális iskolák. Július 1. Daniel Kluvanec, a nyitrai egyetem rektora véglegesen elutasította a magyar kar létrehozására vonatkozó tervezetet. Július 12. Milan Kňazko kulturális miniszter aláírta a Szlovák Nemzeti Múzeum új alapítólevelét, amellyel Pozsonyban megalakult a Szlovákiai Magyarok Kultúrájának Múzeuma. Július 17. A Magyar Állandó Értekezlet résztvevői Budapesten aláírták azt a zárónyilatkozatot, amelyben tudomásul veszik a kedvezménytörvény módosításának szükségességét. Augusztus 16. Bugár Béla, az MKP elnöke a négyéves kormányzati időszakra vonatkozó

pártprogrammal kapcsolatban elmondta: a régiófejlesztés legfőbb akadálya az volt, hogy több személy – Csáky Pálon kívül Harna István és Mária Kadlečíková – is felelős volt a területfejlesztésért. Negatívumként értékelte, hogy nem valósult meg a közigazgatási reform Szeptember 13. Románia és Szlovákia közös alapokról indulva kívánja folytatni a magyar kormánnyal a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos konzultációkat jelentette be Bukarestben Cristian Diaconescu román és Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár. Szeptember 15. Kéménden tartotta alakuló közgyűlését a Magyar Föderalista Párt Mihajlovics József elnök szerint az MKP nem tudta méltó módon képviselni a szlovákiai magyarságot. Kijelentette: a magyarok számának csökkenése is a pártvezetés hibája Szeptember 20–21. Parlamenti választásokat tartottak Szlovákiában A megmérettetésen 25 párt indult, több mint 4 millió választópolgár adhatta le

voksát az 5.885 választókörzetben 70,07 %-os részvétel mellett 2.875081 érvényes szavazatot számláltak A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) 19,5, a Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ) 15,09, az Irány (Smer) 13,46, az MKP 11,16, a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) 8,25, az Új Polgári Szövetség (ANO) 8,01, Szlovákia Kommunista Pártja (KSS) 6,32 %-ot szerzett. Az MKP 20 képviselői helyre tett szert az új parlamentben. AZ MKP, a KDH, az ANO és az SDKÚ részvételével koalíciós kormány alakult. A koalíciós tárgyalásokat Bugár Bélán kívül A. Nagy László, Bauer Edit és Bárdos Gyula vezették A 16 tagú kormányban az SDKÚ 6, az MKP 4, a KDH és az ANO 3–3 posztot kapott. Szeptember 27. Rudolf Schuster köztársasági elnök Mikuláš Dzurindát, az SDKÚ elnökét bízta meg a kormányalakítással. Október 3. A kormányalakítási tárgyalásokon a pártok megegyeztek a leendő kormányprogram téziseiben. A častái

megbeszélések után nyilatkozó Bugár Béla elmondta: Csáky Pál miniszterelnök-helyettes kisebbségi és emberjogi kormányalelnök lett, Gyurovszky László kapta az építési és régiófejlesztési tárcát, Miklós László környezetvédelmi, míg Simon Zsolt földművelésügyi miniszter lett. Október 6. Pozsonyban egyhangú szavazással hagyta jóvá az MKP Országos Tanácsa a magyar párt belépését a kormányba, valamint a koalíciós szerződést, és a leendő kormány programját. Október 8. Pozsonyban aláírta a koalíciós szerződést a leendő kormánykoalíciót alkotó négy párt elnöke. A szerződés értelmében a törvényhozásban 17 parlamenti bizottság működik, nyolcban az ellenzék elnökölhet. Az MKP a költségvetési és pénzügyi bizottságot, valamint az emberjogi és nemzetiségi bizottságot vezetheti. Október 12. A pártok és az önálló jelöltek leadták jelölőlistájukat az illetékes választási bizottságokhoz a

helyhatósági választásokra. Október 15. Megalakult Szlovákia új parlamentje A képviselők Pavol Hrušovskýt választották a parlament elnökévé. A köztársasági elnök Mikuláš Dzurindát nevezte ki kormányfővé, a kormány is letette esküjét. Október 23. A szlovák fél ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország építse meg a bős– nagymarosi vízerőmű nagymarosi lépcsőjét jelentette ki Dominik Kocinger szlovák kormánybiztos. Szlovákia más megoldást csak akkor tartana elfogadhatónak, ha az a Szap és Budapest közti szakaszon javítaná a hajózás feltételeit. November 4. Az új szlovák kormány rendkívüli ülésén jóváhagyta programnyilatkozatát Ennek fő pontjai a korrupcióellenes harc, a reformok megvalósítása és az uniós strukturális alapok merítéséhez szükséges feltételek megteremtése. November 17. A kedvezménytörvény módosításáról is tárgyalt a Budapesten ülésező Magyar Állandó Értekezlet. A MÁÉRT

ülésén elfogadták az MKP javaslatát, hogy az oktatási– nevelési támogatások jogalanya lehessen a nevelési és oktatási intézmény mellett működő szülői és pedagógus-szervezet is. November 21. George Robertson NATO-főtitkár a katonai szövetség prágai csúcstalálkozóján bejelentette, hogy a szövetség hét tagország-jelöltje, köztük Szlovákia 2004. május 1-jétől az Észak-Atlanti Szövetség tagjává válik November 26. A kedvezménytörvény szlovákiai alkalmazásáról tárgyalt Budapesten Mikuláš Dzurinda miniszterelnök Medgyessy Péter kormányfővel. Dzurinda kijelentette: más ország jogi normája nem lehet hatályos Szlovákiában, és nem engedik meg, hogy etnikai alapon támogassák a szlovák állampolgárok egy részét. A szlovák kormányfő kategorikusan elutasította a kedvezménytörvényt, és felvetette, hogy a szlovák–magyar alapszerződés alapján rendezzék a két országban élő kisebbségek problémáit. November 30.

Az MKP felszólította Mikuláš Dzurinda miniszterelnököt, hogy a kedvezménytörvény ügyében folytassa a Medgyessy Péter magyar miniszterelnökkel megkezdett tárgyalásokat. Bugár Béla kijelentette, hogy a kormánykoalíción belül megrendült az MKP és a miniszterelnök közti viszony. Az MKP kifogásolta, hogy Dzurinda másként foglalt állást az oktatási–nevelési támogatások kérdésében, mint amiben az MKP-val korábban megegyezett. A két fél ugyanis megállapodott abban, hogy ha az MKP Budapesten eléri, hogy az oktatási–nevelési támogatást nemcsak a gyermekek kaphatják meg, hanem a szülői közösségek és a pedagógusok szervezetei is, akkor ez a törvényben megjelenő lehetőség egy szlovák–magyar egyezmény alapja lehet. November 30. Günter Verheugen bővítési biztos aggodalmának adott okot, amiért Szlovákia és Magyarország nem állapodott meg a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nézeteltérések rendezéséről. December 5.

Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke egy szlovák hetilapnak kijelentette: az MKP a szlovák pártokhoz hasonlóan egyre inkább különböző lobbik befolyása alá került. Bugár Béla pártelnök tagadta a vádakat, szerinte az MKP-nak emiatt egyetlen miniszterét sem kellett menesztenie a kormányból. December 6–7. Helyhatósági választásokat tartottak Szlovákiában 2863 településen választottak új polgármestert, és mintegy 20 ezer önkormányzati képviselőt. Az MKP 431 polgármesterjelöltet, valamint 3.221 képviselőjelöltet indított A választásokon a szavazásra jogosultak 49,5 %-a vett részt. Az MKP 7,19 %-kal a harmadik helyen végzett, és 233 polgármesteri, valamint 2.050 képviselői helyre tett szert A legtöbb szavazatot – 32,7 %-ot – a független polgármesterek szerezték. December 15. Az Európai Unió koppenhágai csúcsértekezletén eldöntötték, hogy Szlovákiát is meghívják az Európai Unióba. 2003 Január 8. Januárban az

oktatásügyi miniszter elé terjesztik a magyar egyetem létrehozására vonatkozó tervezetet jelentette be Szigeti László oktatásügyi államtitkár. Az alapvetően magyar nyelvi képzésű egyetem három – pedagógiai, közgazdászképző és teológiai – karral kezdené meg működését. A Magyar Koalíció Pártja csak abban az esetben támogatja a főiskolai tandíjak bevezetését, ha az megfelelő kompenzációs mechanizmusokkal, azaz hatékony diákhitel- és szociális ösztöndíjrendszerrel párosul. Január 13. A magyarországi kedvezménytörvény ügyére olyan megoldást kell találni, amely Brüsszelnek, Budapestnek és Pozsonynak egyaránt megfelel mondta a Budapesten tárgyaló Pavol Hrušovský parlamenti elnök, aki Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével tanácskozott. Január 14. Aláírásgyűjtést kezdeményezett a NATO-csatlakozással kapcsolatban szlovák értelmiségiek egy csoportja. Robert Kaliňák, a parlament védelmi

bizottságának elnöke felelőtlenségnek minősítette a népszavazás megtartására irányuló javaslatot. Január 14. Budapesten tárgyaltak a V4-ek parlamenti képviselői Megállapodtak abban, hogy a négy ország parlamentje az EU-csatlakozásról szóló népszavazás előkészítésében és a ratifikációs folyamat felgyorsításában is együttműködik majd közölte Szili Katalin magyar házelnök. Január 15. Eduard Kukan külügyminiszter levelet küldött magyar partnerének, Kovács Lászlónak, amelyben magyarázatot kért arra, hogy az Illyés Közalapítvány Esztergomban kilenc szlovákiai magyar szülőnek kifizette a kedvezménytörvény rendelkezése alapján járó húszezer forintos támogatást. Pozsony ezt azért nehezményezte, mert a két kormány még nem jutott egyezségre, hogy miként alkalmazható a magyar jogszabály szlovákiai állampolgárok esetében. Január 15. A szlovák parlament elutasította a kommunista képviselők javaslatát,

amelyben népszavazás kiírását javasolták Szlovákia NATO-csatlakozása ügyében. Január 25. Léván ülésezett az MKP Országos Tanácsa A testület határozatában szorgalmazta, hogy hívják össze a Magyar Állandó Értekezletet a kedvezménytörvény normaszövegének módosítására. Megállapodtak abban, hogy az MKP a Velencei Bizottság ajánlásait tekinti mérvadónak. Január 31. Medgyessy Péter magyar miniszterelnök javaslatára szakértői megbeszéléseket tartottak a kedvezménytörvény tervezett módosításáról Szatmárnémetiben. A találkozón jelen volt Kovács László magyar külügyminiszter, Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Bugár Béla, az MKP és Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke. Megállapodtak abban, hogy a törvény tartalmazni fogja a határon túli magyar szervezetek képviselőinek véleményét is. Február 12. Kovács László magyar külügyminiszter levélben javasolta Eduard Kukan

külügyminiszternek, hogy még a Szlovák–Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság ülése előtt egyeztessék azokat a szempontokat, amelyek alapján az megkezdheti a két országban élő nemzeti kisebbségeik kulturális és oktatási támogatása körül az utóbbi időben keletkezett félreértések tisztázását. Február 13. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítását a magyar kormány még februárban a Magyar Állandó Értekezlet elé terjeszti jelentette be Rolf Ekeusszal, az EBESZ kisebbségi főbiztosával folytatott budapesti találkozója után Kovács László külügyminiszter. Ekeus a Magyarország és Szlovákia, valamint Magyarország és Románia közti párbeszéd folytatására buzdította magyar tárgyalópartnereit. Február 25. A Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ), a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), az MKP és az Új Polgári Szövetség (ANO) alkotta kormánykoalíció pártjai megegyeztek abban,

hogy Martin Fronc oktatási miniszter a koalíciós tanácsi ülésen előterjeszti a Selye János Egyetem létrehozásával kapcsolatos dokumentumot. Február 27. Többszöri levélváltást követően Pozsonyban a kedvezménytörvényről tárgyalt Kovács László magyar és Eduard Kukan szlovák külügyminiszter. A megbeszélést követően a jogszabályról Kovács László azt mondta, az meg fog felelni a határon túli kisebbségeknek, a szomszédos országoknak és az Európai Uniónak is. A magyar külügyminiszter ismertette kollégájával a jogszabály szellemét és elképzeléseit. Szerinte a módosításból kikerülnek olyan részek, amelyek sérthetik az EU-t és a szomszédos országokat. Eduard Kukan külügyminiszter átadta Kovács Lászlónak a Szlovák–Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság szlovák tagjainak névsorát. Szlovákia a bizottságban látja megoldhatónak a kisebbségek kölcsönös támogatását. Kovács László szerint a két ország között

kötött alapszerződés nem szól arról, hogy a másik ország területén élő nemzetrész támogatásának milyen módjai vannak. Február 27. Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért polgári társulás igazgatója bejelentette: 63 ezer szlovákiai állampolgár váltotta ki a magyar igazolványát. Február 27. Szlovákia arra fog törekedni, hogy az Európai Unió alkotmányos szerződésébe bekerüljenek a kisebbségi jogok és a kisebbségek védelme. A szlovák parlament határozatát – amelyet a 150 tagú törvényhozásból 95-en megszavaztak – Duka–Zólyomi Árpád parlamenti képviselő terjesztette be. Az ellenzéki Smer és Szlovákia Kommunista Pártja képviselői ellene voksoltak. Március 1. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartájának elfogadtatásával kapcsolatban 9 jogszabály módosítását indítványozta. A kisebbségi nyelvhasználati törvénnyel kapcsolatban a módosító

indítvány szerint a kisebbség nyelvét akkor is használni lehetne a hivatalos érintkezésben, valamint az utcák és a községek megnevezésekor, ha az adott települést 20 helyett 10 %-ban lakják kisebbségek. Ezzel összefüggésben módosításra szorulna a büntető és a polgári perrendtartás is. Meg kellene változtatni az oktatási és fogyasztóvédelmi, valamint a Szlovák Rádióról és a Szlovák Televízióról szóló törvényt is. Március 5. Szlovákia és Románia továbbra is rendszeresen konzultál a magyar kedvezménytörvényről, mivel a jogszabályt összhangba kell hozni az európai értékrenddel és az érvényes kisebbségvédelmi elvekkel jelentette ki Mikuláš Dzurinda kormányfő, aki a kérdésről a Pozsonyban tartózkodó Adrian Nastase román kormányfővel tárgyalt. Március 5. Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa Bugár Béla MKP-elnökkel és Bárdos Gyula frakcióvezetővel tanácskozott. Az MKP politikusai hangsúlyozták: a

kedvezménytörvény módosításával nem sérülhetnek a törvény céljai. A politikusok azt szorgalmazták, hogy az oktatási támogatás megpályázásának lehetőségei Szlovákiában a magyar szülők, illetve a pedagógusok szövetségének helyi szervezeteit illessék meg. A két magyar politikus felhívta Ekeus figyelmét arra, hogy lelassult a(z észak-) komáromi magyar egyetem megalapításával kapcsolatos előkészítő folyamat. Az MKP ragaszkodik ahhoz, hogy a felsőfokú intézmény a kormányprogramban megadott módon és időben alakuljon meg, mondta Bugár Béla. Március 5. Jarábik Gabriellát a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma igazgatójává nevezték ki. Március 7. Dušan Čaplovič, az ellenzéki Smer parlamenti képviselője idejétmúltnak nevezte a kedvzménytörvényt, amelyet szerinte Dunaszerdahelyen véglegesítettek Szabó Tibornak, a HTMH volt elnökének, Bugár Béla MKP-elnöknek, Csáky Pál miniszterelnök-helyettesnek és

Duray Miklósnak, az MKP ügyvezető alelnökének jelenlétében. Čaplovič szerint fölösleges a komáromi egyetem megalapítása, mivel 2004-ben Szlovákia és Magyarország uniós tag lesz. Március 8. Pozsonyban ülésezett az MKP Országos Tanácsa A testület megvitatta Duray Miklósnak a helyhatósági választásokról készített értékelését és az alapszabály módosító tervezetét, amely a megyei MKP-tanácsok létrehozásáról is döntött. Március 12. A Selye János Egyetem létrehozásával szinte egyidőben, március 12-én a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem rektora is benyújtotta az Akkreditációs Bizottságnak a Középeurópai Tanulmányok Karának Tervezetét. Március 15. A pozsony–óvárosi Medikus kertben felavatták Radnai Béla szobrászművész felújított Petőfi-szobrát. Az avatáson az MKP politikusain kívül Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter, Győrffy Csaba nagykövet, Bálint–Pataki József, a HTMH elnöke és Rudolf Chmel

kulturális miniszter is részt vett. Március 29. Tisztújító kongresszust tartott az MKP Országos Tanácsa (Észak-)Komáromban Négy évre ismét Bugár Béla lett az elnök, Duka–Zólyomi Árpádot elnökhelyettessé, Duray Miklóst ügyvezető alelnökké választották. Az Országos Tanács elnöke Farkas Pál helyett Komlósy Zsolt lett. A küldöttek több pontban módosították az alapszabályt A legfontosabb változás, hogy a jövőben tíz taggal lehet alapszervezetet alapítani. Az etikai bizottság kizárhatja azt az MKP-tagot, aki nyilvánvalóan független, vagy más párt jelöltjét támogatja az MKP jelöltjével szemben bármilyen választáson. A közgyűlés a tartózkodó szavazatok miatt elutasította azt a javaslatot, hogy a párt szerkezetének mintájára alakuljon az MKP mellett ifjúsági szervezet, az alapszervezetek mellett azonban működhetnek ifjúsági sejtek. Az elnökséget 19 tagúvá bővítették. Április 3. Budapesten Bársony András

magyar külügyi államtitkárral tárgyalt Csáky Pál miniszterelnök-helyettes. Megállapították, hogy az április 12-ei magyarországi referendumon az EU-csatlakozás erőteljes támogatása a szlovák népszavazás szempontjából is fontos lenne. Csáky Pál azt mondta, reméli, hogy a szlovák fél rugalmasabb lesz a kedvezménytörvény ügyében. Csáky Magyar Bálint oktatási miniszterrel is találkozott Április 4. Az Akkreditációs Bizottság a magyar egyetem létrehozásáról szóló dokumentumot is megvitatta. Az anyagot Martin Fronc oktatási miniszter terjesztette elő Bauer Győző, az Akkreditációs Bizottság magyar tagja elmondta, tartható az a korábbi ütemterv, amelynek alapján 2004. január 1-jétől létrejöhet a magyar egyetem Április 6. Petheő Attila, az MKP (észak-)komáromi városi képviselőtestületének tagja az MKP Ifjúsági Fórumának létrehozását javasolta. A március 29-ei kongresszuson a 300 küldöttből 80-an támogatták a

javaslatot. Április 9. A strasburgi Európai Parlament megszavazta a 10 új tagország 2004-re tervezett csatlakozását támogató határozatot. Az EU 626 tagú képviselőtestületében 567-en szavaztak a határozatról, amelyet 458 szavazattal, 68 ellenszavazattal, 41 tartózkodás mellett fogadtak el. A szlovákiai politikusok üdvözölték a szavazás eredményét, Mikuláš Dzurinda miniszterelnök örvendetesnek tartotta, hogy kevés ellenzője volt a bővítésnek. Április 10. Albert Sándor, az MKP képviselője szerint a pénzügyi decentralizáció késlekedése hátráltatja a magyar alap- és középiskolák fejlődését. Mint mondta, Szlovákia a GDP mindössze 3,8 %-át fordítja a közoktatásra. Április 16. Athénban a 15 tagállam és a 10 tagjelölt ország legfelsőbb vezetői aláírták az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló szerződést. Szlovák részről Rudolf Schuster államfő és Mikuláš Dzurinda miniszterelnök látta el kézjegyével

az okmányt. Április 17. Budapesten a HTMH székházában szakértői egyeztetést tartottak a határon túli magyar szervezetek és a hivatal vezetői a kedvezménytörvényről. Bálint–Pataki József elnök elmondta, hogy a MÁÉRT ülését még május első felében összehívják. A találkozót követően kifejtette: a tervezetből kikerül a munkavállalásra vonatkozó rész, az oktatási támogatásokra pedig olyan formát keresnek, amely a fenntartásait hangoztató Szlovákiának és a határon túli magyar szervezeteknek is elfogadható lesz. Május 2. A(z észak-)komáromi Selye János Egyetemi Központba látogatott Magyar Bálint oktatási miniszter. Bauer Győző, a Selye János Egyetemért Alapítvány Kuratóriumának elnöke és Szabó Zoltán alapítványigazgató köszönetet mondott a miniszternek a magyar állam erkölcsi és anyagi támogatásáért. A tárcavezető új informatikai termet adott át Komáromban Május 12. (Észak-)Komáromban 14-ik

alkalommal tartották meg a magyar katolikus hívek a hagyományos imanapot, amelyen egy szlovákiai magyar főpásztorért imádkoztak. Május 16–17. Népszavazást tartottak Szlovákiában az uniós csatlakozásról A 4174097 szavazásra jogosult személyből 2 012 870 ment el szavazni, ez 52,15 %-os részvételt jelent. A szavazók 92,46 %-a igennel szavazott. Ez volt az első sikeres népszavazás Szlovákia történetében. A legmagasabb arányt Pozsony megye érte el, itt a lakosság 59,45 %-a járult az urnákhoz. Itt volt a legmagasabb az igenek részaránya: 95 % Mikuláš Dzurinda miniszterelnök szerint a népszavazással lezárult egy folyamat az ország történetében. Bugár Béla MKP elnök rámutatott, a magyarok lakta járásokban jóval nagyobb volt a részvétel. Május 23. Mikuláš Dzurinda kormányfő a Právo cseh baloldali–liberális napilapban kijelentette: a státustörvény módosított változata rossz törvény, mert alkalmazása beavatkozást

jelentene Szlovákia jogrendjébe, és területen kívüli hatása lenne. Szerinte az volna a legjobb, ha Szlovákia esetében nem alkalmaznák. Május 23. Szabó Vilmos, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára kijelentette: Magyarország uniós csatlakozása miatt megváltozik a magyar külpolitikában az euro-atlanti integrációt, a szomszédságpolitikát és a határon túli magyarok ügyét magában foglaló hármas egység, ezért új stratégiai gondolkodás megteremtésére van szükség. Kijelentette: át kell gondolni a MÁÉRT szerepét, valamint a határon túliakra fordított támogatások rendszerét is. Hangsúlyozta: a magyarországi és a határon túli politika irányai olykor eltérnek, és egyik fél sem várhatja el a másiktól, hogy egymás nézetei szerint járjanak el. Május 23. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének volt elnöke a budapesti parlamentben 200 ezer aláírást adott át a kedvezménytörvény módosítása ellen

tiltakozva Szabó Vilmosnak, a HTMH-t felügyelő politikai államtitkárnak. Május 23. A pozsonyi Bramer-kúriában megnyitották a Szlovákiai Magyar Kultúra állandó kiállítását. Május 25. Hónapokig tartó egyeztetés után Budapesten a Magyar Állandó Értekezlet ülésén a magyarországi és a határon túli magyar pártok elfogadták a kedvezménytörvény módosításának tervezetét. A Fidesz, a vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség nem írták alá a zárónyilatkozatot. Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke úgy nyilatkozott, hogy a tervezet jogfeladást jelent. A törvény figyelembe veszi az Európai Bizottság és a Velencei Bizottság megjegyzéseit, ezért Magyarország és a szomszédos államok EU-csatlakozása után is érvényben marad. A szlovák részről kifogásolt oktatási–nevelési támogatásokat az új tervezet szerint szervezetek is megkaphatják, ha a két érintett ország ebben megegyezik. Megmarad

a jogszabály eredeti célja, hogy a határon túliak szülőföldjükön megmaradva boldoguljanak. Kimaradt a törvény preambulumából az „egységes magyar nemzet” kifejezés, helyébe a „magyar nemzethez való tartozás” kerül. Május 29. A szlovák külügyminisztérium diplomáciai jegyzékben fejezte ki sajnálkozását, amiért a magyar kormány anélkül hagyta jóvá a kedvezménytörvény módosító javaslatát, hogy lehetőséget adott volna Pozsonynak véleménye kifejtésére. Bugár Béla MKP-elnök ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: Mikuláš Dzurinda többször kijelentette, hogy a kedvezménytörvény rossz, és nem hajlandó róla tárgyalni, ezért nem érti, milyen konzultációt óhajt a kormányfő. Május 31. Tisztújító közgyűlést tartott pozsonyi székházában a Csemadok Kvarda Józsefet Száraz József váltotta fel az elnöki poszton. A több mint 60 ezer tagot számláló szervezet alelnökei Mézes Rudolf, Szvorák Zsuzsa és Köteles

László lettek. Az országos elnökség 11 tagú lett. Június 5. A kedvezménytrörvényről és a Magyarországon, illetve Szlovákiában élő kisebbségek helyzetéről tárgyalt Pozsonyban a Szlovák–Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság. A fő téma annak a 26 ajánlásnak az elfogadása volt, amelyet a 30 szlovák és magyar tag fogalmazott meg a két ország kormánya számára. Június 5. Miroslav Mojžita, a szlovák külügyminisztérium hivatalvezetője úgy nyilatkozott, az lenne a legjobb, ha Szlovákiára nem lenne érvényes a törvény. Június 12. Átdolgozásra visszaadták a(z észak-)komáromi magyar állami egyetem akkreditációs dokumentumát. Albert Sándor és Bauer Edit parlamenti képviselők szerint a halogatás oka az volt, hogy az újjáalakult akkreditációs bizottság mindig újabb szerkezeti elvárásokat dolgozott ki. A kifogások között kiemelték, hogy a szlovák tanulmányi karok között nem szerepelt a református teológia, a pedagógiai

kar esetében pedig azt, hogy az oktató tanárok lakhelye nem Szlovákiában volt. Június 15. Az ötvenéves évfordulóját ünneplő (észak-)komáromi Jókai Színház kapta a Pro Probitate, a Helytállásért díjat. Június 23. A magyar parlament elfogadta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítását. A törvény a Magyarországgal szomszédos országokban élő, lakóhellyel rendelkező, nem magyar állampolgárságú, magukat magyar nemzetiségűnek valló személyekre terjed ki. Mikuláš Dzurinda kormányfő szerint a magyar parlament nem szüntette meg a területenkívüliséget, tehát Szlovákia számára továbbra is elfogadhatatlan a törvény. Kijelentette: ha a támogatást intézmények kapnák, akkor elképzelhető a megállapodás. Június 23. Elkészült a magyar kedvezménytörvényt hatástalanító szlovák ellentörvény tervezete, közölte Ľubomír Lintner, az Új Polgár Szövetsége frakcióvezetője. Június 25. Az

Európa Tanács parlamenti közgyűlése jóváhagyta a 2001 június 19-én elfogadott (eredeti) magyar kedvezménytörvényt elemző határozatot. Erik Jürgens, a határozattervezet szerzője arra figyelmeztette Szlovákiát, hogy tartózkodjon bármilyen egyoldalú, a magyar státustörvény elleni lépéstől, amely kiélezhetné a két ország közti feszültséget. Június 26. A kedvezménytörvényt elutasító nyilatkozatot fogadott el a szlovák kabinet, amely ellen az MKP miniszterei tiltakoztak. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes elmondta: nem igaz, hogy a törvény Szlovákia területén diszkriminálja a szlovák nemzetiségű állampolgárokat. Június 27. Sajtóügynökségi információk szerint a külügy-, az igazságügyi és a pénzügyminisztérium a magyar kedvezménytörvénnyel kapcsolatban olyan tervezetet dolgozott ki, amely 90 %-os adóval sújtaná a külföldi támogatásokat. Az MKP elfogadhatatlannak tartja, hogy a Magyarországról származó

támogatások miatt megkülönböztessék a magyar szervezeteket, mivel más államok is támogatnak szlovákiai alapítványokat és intézményeket. Július 1. Pozsonyban tárgyalt Rolf Ekeus, az EBESZ kisebbségi főbiztosa a kedvezménytörvény lehetséges szlovákiai alkalmazásáról. Mikuláš Dzurinda kormányfő megismételte: Szlovákia nem változtat elvi álláspontján, ezért a módosított kedvezménytörvényről sem hajlandó tárgyalni. A miniszterelnök ellenezte, hogy az oktatási támogatást személyek kapják, a szlovákiai magyar iskolák és más intézmények támogatását viszont elképzelhetőnek tartotta. Bugár Béla rákérdezett az ellentörvényre, mire a miniszterelnök „no comment”-tel válaszolt. Július 2. Szlovákia külügyminiszteri szinten is kész tárgyalni a kedvezménytörvényről, habár továbbra is úgy véli, hogy a két ország közötti alapszerződés értelmében a kisebbségi vegyes bizottság a megfelelő fórum a

nemzeti kisebbségek támogatásával kapcsolatos kérdések megvitatására. A választ átadták a magyar nagykövetség képviselőjének közölte Eduard Kukan külügyminiszter. Mikuláš Dzurinda egyeztetett Rudolf Schuster államfővel is, aki mérsékletre és a jószomszédi kapcsolatok megőrzésére kérte a pozsonyi kormánykoalíció vezetőit. Július 4. Füleken ülésezett a Csemadok elnöksége és Tanácsa, amelyen az új alap- és működési szabályzatra vonatkozó előkészítő bizottságok megalakításáról tárgyaltak. Száraz József elnök kifejtette: szeretnék újra kibővíteni a Csemadok szervező gárdáját, hogy területenként legalább egy profi kultúraszervező bérére jusson fedezet. Július 9. Kéménden ülésezett a Magyar Föderalista Párt A gyűlés résztvevői nyílt levelet küldtek Günter Verheugen csatlakozási főbiztosnak és a Magyar Koalíció Pártjának, amelyben sérelmezték, hogy nem kárpótolták a deportálások

áldozatait. Július 9. Az Akkreditációs Bizottság zsolnai ülésén nem utasította el a magyar egyetem létrehozását, de érvényes döntést sem hozott a(z észak-)komáromi Selye János Egyetem ügyében. Albert Sándor MKP-képviselő az ülést követően azt mondta, hogy a kormány érvényes testületi döntés nélkül is jóváhagyhatja a magyar képzési nyelvű felsőoktatási intézmény létrehozását. Július 12. Építési engedély nélkül felállították, majd Ján Sokol katolikus érsek, Július Filo evangélikus egyetemi püspök és Hernryk Józef Nowacki apostoli nuncius jelenlétében felszentelték Cirill és Metód szobrát a Matica Slovenská (észak-)komáromi székházánál. Július 19. Elvi megállapodás született Eduard Kukan szlovák és Kovács László magyar külügyminiszter pozsonyi megbeszélésein a kedvezménytörvényben rögzített oktatási– nevelési támogatás szlovákiai folyósításáról. Ennek értelmében Magyarország a

szlovákiai jogszabályok alapján bejegyzett szervezet közvetítésével nyújthat oktatási támogatást a szlovákiai magyaroknak. Magyarország saját területén nemzetiségtől függetlenül minden olyan szlovákiai diáknak és pedagógusnak kedvezményt ad, aki valamilyen módon kapcsolódik a magyar nyelvhez vagy kultúrához. Megállapodtak abban, hogy a Szlovák– Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság két társelnöke augusztus 31-én találkozik, és kidolgozza a kétoldalú szerződés tervezetét. Duka–Zólyomi Árpád az elvi megállapodással kapcsolatban gyermekes elvi magatartásnak nevezte a szlovák fél álláspontját, amely hajlandó tárgyalni a magyar kisebbség támogatásáról, de nem hajlandó figyelembe venni, hogy létezik egy hatályos kedvezménytörvény. Július 21. A magyar diplomácia nem legyőzte, hanem meggyőzte a román és a szlovák külpolitikát a kedvezménytörvény alkalmazása ügyében jelentette ki Kovács László

külügyminiszter Budapesten, a külképviseletek értekezletén. Véleménye szerint a határon túli magyarok támogatása csak EU-konform módon lehetséges, ami nem önfeladás, hanem a józan ész parancsa. Július 28. 512-ről 500-ra csökkent azoknak a szlovákiai településeknek a száma, ahol a magyar kisebbség aránya meghaladja a 20 %-ot, tehát a hivatalos érintkezésben is használható a magyar nyelv. Augusztus 12. A kormány törvény-előkészítő tanácsa jóváhagyásra javasolta a Selye János Egyetem létrehozásáról, valamint az alap- és középiskolák finanszírozásáról szóló jogszabály tervezetét. Javasolták, hogy a törvénytervezetből maradjon ki az a kitétel, hogy az oktatási nyelv a magyar legyen. Augusztus 20. A kormány jóváhagyta a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet, így ha a parlament is elfogadja a jogszabályt, 2004. január 1-jén (Észak)Komáromban létrejöhet a magyar egyetem A kabinet az

Akkreditációs Bizottság véleménye nélkül hozta meg döntését ez csupán a pedagógiai programot véleményezi. A kormánydöntés értelmében alapvetően magyar, kisebb mértékben szlovák és egyéb nyelvű képzés folyna az egyetemen, amelynek pedagógiai, közgazdasági és református teológiai fakultásán 2004 szeptemberében 300 hallgató kezdené meg tanulmányait. Az alapítás költségei elérik a 100 millió koronát. Szigeti László oktatási államtitkár nem zárta ki, hogy a magyar állam is hozzájárul a felsőoktatási intézmény anyagi támogatásához. Szeptember 2. Megközelítőleg 4300 elsős kezdte meg tanulmányait a magyar oktatási nyelvű tanintézetekben. Szigeti László oktatási államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a magyar iskolák 15 %-át fenyegeti a bezárás, elsősorban az országban tapasztalható lélekszámcsökkenés miatt. Az előző évekhez viszonyítva 1,5–2 %-kal nőtt a magyar iskolákba beíratott gyermekek száma.

Szeptember 8. Az oktatási–nevelési támogatás kezelésének és felügyeletének tekintetében eltér az MKP és a külügyminisztérium álláspontja közölte Duka–Zólyomi Árpád a Miroslav Mojžitával folytatott egyeztetés után. Az MKP szerint nem a két ország közötti kulturális és oktatási egyezmény alapján, hanem a két fél közötti külön-megállapodásban kellene rögzíteni a támogatás szabályozását. Szeptember 10. A parlament első olvasatban jóváhagyta a Selye János Egyetem létrehozásáról szóló törvényjavaslatot azzal a módosítással, hogy az oktatás magyar, szlovák és egyéb nyelven folyik majd. Szeptember 17. Pozsonyban egyeztetett Szabó Vilmos és Miroslav Mojžita, a Magyar– Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság két társelnöke. A megbeszélésen Duka–Zólyomi Árpád MKP-alelnök és Ján Fúzik, a magyarországi Országos Szlovák Önkormányzat elnöke is részt vett. Pozsony továbbra is ellenezte, hogy családok

vagy személyek jussanak a támogatáshoz Duka–Zólyomi Árpád azt indítványozta, hogy a szlovákiai magyar szülői szövetség és a pedagógus-szövetség által bejegyzett alapítvány kapja a támogatást. Szeptember 20. A kitelepített magyarok második találkozóját tartották (Észak-)Komáromban a Kecskés László Társaság rendezésében. Szeptember 22. A szlovák európai integrációs bizottság elutasította, hogy az EU-alkotmány készülő dokumentumába bekerüljön a kisebbségek védelmének és jogbiztonságának elve. Szeptember 26. Pavol Hrušovský házelnök Bukarestben felkérte a román külügyminisztert, hogy áttanulmányozás céljából Szlovákia beletekinthessen abba a szerződésbe, amelyet a kedvezménytörvénnyel kapcsolatban Magyarországgal kötött Románia. Ez segédanyagul szolgálhat a Magyarországgal folytatandó tárgyalásokon mondta a parlament elnöke. Szeptember 29. Eduard Kukan külügyminiszter Brüsszelben élesen

bírálta Magyarországnak azt a javaslatát, hogy a készülő európai alkotmány a nemzeti kisebbségek kollektív jogait is rögzítse. Október 1. Az Akkreditációs Bizottság Pozsonyban elfogadta a tervezett Selye János Egyetem anyagát, és akkreditálta a református teológiai kar programját is. A pedagógiai és közgazdaságtudományi fakultás esetében csak az egyetemi tanács megalakulása után alakíthat ki véleményt a bizottság. Az AB jóváhagyta a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem részeként megalakuló Közép-európai Tanulmányok Karának létrehozását is. Október 20. Mádl Ferenc magyar államfővel tárgyalt Budapesten Rudolf Schuster Kijelentette, bízik abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok keretében a kedvezménytörvénnyel összefüggő problémák is rendezhetők. Mádl rámutatott: mindkét ország érdekelt abban, hogy újragondolják az EU készülő alkotmányának egyes elemeit, és kívánatos lenne benne megjelentetni a

kisebbségeket, valamint az európai közös múltat is. Október 23. A parlament elfogadta a(z észak-)komáromi Selye János Egyetem létrehozásáról szóló törvénytervezetet. Az ülésen jelenlévő 132 parlamenti képviselő közül 77 igennel, 49 nemmel voksolt, 6-an tartózkodtak. Október 27. László Béla professzort, a magyar szekció egyetemi tanácsának elnökét bízták meg a nyitrai Konstantin Egyetemen október 15-én megalakult fakultás ideiglenes vezetésével. A magyar, német, ruszin, cseh és lengyel pedagógus-, valamint kulturális szakemberképzést felvállaló új karra mintegy 50, magyarul oktató pedagógus és 800 magyar diák lép át. November 8. A Csemadok udvardi országos közgyűlésén módosították az alapszabálytervezetet, és új munkatervet fogadtak el November 12. Rudolf Schuster államfő aláírta a magyar egyetem létrehozásáról szóló törvényt. A költségvetés 2003-ra 100, 2004-re 62 millió koronát irányzott elő az

egyetem finanszírozására. November 13. Az MKP megvétózta a kormányülésen azt a községlistát, amelynek alapján csökkentették volna azon települések számát, ahol a népességfogyatkozás miatt 20 %-nál kevesebb magyar él. Ennek alapján az említett helységekben nem használhatták volna a magyar nyelvet a hivatalos érintkezésben. December 7. A Szlovák–Magyar Kisebbségi Vegyes Bizottság budapesti ülésén megegyezés született a magyarországi oktatási–nevelési támogatás folyósításáról. Ennek értelmében a lebonyolító szervezet a Pázmány Péter Alapítvány lett, és Szlovákia ugyanolyan keretek között támogatja a magyarországi szlovákokat, mint Magyarország a szlovákiai magyarokat. December 12. Brüsszelben Eduard Kukan szlovák és Kovács László magyar külügyminiszter aláírta a Szlovákiában élő magyar, és a Magyarországon élő szlovák kisebbség oktatási és kulturális támogatásának módjáról szóló

kétoldalú megállapodást. 2004 Január 2. Az önálló Szlovák Köztársaság megalakulásának 11 évfordulója alkalmából Rudolf Schuster szlovák államfő a Pribina-kereszt harmadik fokozatát adományozta Dobos László szlovákiai magyar írónak, politikusnak, a Madách Posonium Kft. könyv- és lapkiadó igazgatójának. Január 2. Claude Baláž, a határon túli szlovákok kormánybiztosa Szlovákia EU-csatlakozása előtt javasolja: Pozsony hatálytalanítsa a külföldi szlovákokról szóló 1997. évi törvényt, és fogadjon el új állami koncepciót a külföldön élő szlovákokról való gondoskodás politikájáról. Január 2. Pavol Hrušovský, a szlovák parlament elnöke április 3-ára, illetve 17-ére írta ki a közvetlen köztársasági elnökválasztás időpontját. Január 4. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes a kassai Csermely-kórus hagyományos év eleji koncertjén bejelentette: a szlovák kormány 600.000 koronával járul hozzá a

tervezett kassai Márai-szobor felállításához. Január 7. A szlovák kormányhivatal 600 ezer korona összegű hozzájárulást hagyott jóvá a Rimaszombatban felállítandó Petőfi-szobor költségeihez. Január 10. Rimaszombatban átadták a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház új zsinati irodáját. Január 13. Kettészakadt a kormányfőt adó Szlovák Demokratikus és Keresztény Unió (SDKÚ): bejegyezték az SDKÚ-ból kivált Ivan Simko által Szabad Fórum (SZF) néven alapított pártot, amely Mikuláš Dzurinda elnök–kormányfő lemondásáig nem lép be ötödik pártként a koalícióba. Január 14. Csehy Zoltán lett a Kalligram folyóirat új főszerkesztője Január 14. Kisebbségbe vonult a kormánykoalíció a parlamentben: kisebbségi kormánya van Szlovákiának. A kormányválság miatt az ellenzék szorgalmazza az idő előtti parlamenti választásokról szóló népszavazást. Az MKP és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) szerint nem

tartható sokáig a kormányválság. Január 14. Az államfői poszt legesélyesebb várományosai: Vladimir Mečiar, Eduard Kukan és Ivan Gašparovič. Az MKP-nak nincs önálló államfőjelöltje Január 17. (Észak-)Komáromban megtartották az első önálló magyar állami felsőoktatási intézmény, a Selye János Egyetem avató ünnepségét. Ideiglenes rektor: Albert Sándor Január 20. Megnyílt a szlovák parlament idei első ülésszaka A kormánykoalíciónak 76 képviselői szavazatot sikerült megszereznie a 150 fős parlamentben. Január 23. Pavol Prokopovič szlovák közlekedési miniszter, Rudolf Bauer, a kassai kerület önkormányzatának elnöke, és Zdenko Trebuľa kassai főpolgármester memorandumot írt alá a Kassa és a magyar határ közötti „gyorsforgalmi út” építésének előkészületeiről. Január 23. A parlament elfogadta a Szentszékkel kötendő hitoktatásról és katolikus nevelésről szóló szerződést. Január 26. Csáky Pál

miniszterelnök-helyettes vezetésével elkészült a kisebbségi nyelvhasználati küszöb csökkentéséről szóló javaslat, célja a nyelvi charta szellemével egyező megoldás. Január 27. Jan Figel lett Szlovákia EU-főbiztos-jelöltje Január 27. A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) közgyűlése hivatalosan Vladimir Mečiart jelölte a köztársasági elnök posztjára. Az MKP nem állít önálló jelöltet Január 29. A Kassa-környéki járás 32 Csemadok-alapszervezete elnökeinek évértékelő tanácskozásán Köteles László, a Csemadok Országos Tanácsának alelnöke bejelentette: a kisebbségek jogállására, valamint a nemzetiségi kultúrák támogatására elkészített törvénytervezetről egyeztető tárgyalásokat kezdeményezett a szlovákiai nemzeti kisebbségek szervezeteinek elnökeivel. Január 29. Rimaszombat városi képviselőtestülete véglegesen jóváhagyta Czifrus István polgármester javaslatát, hogy a Petőfi-szobrot az

eredeti elképzeléstől eltérően a Tompa Mihály téren állítsák fel. Január 29. Tóth Tibor, a Komáromi Jókai Színház igazgatója bejelentette: február 1-jétől Verebes István a színház új művészeti vezetője és főrendezője. Január 30. Lezárult a köztársasági elnökjelöltek jelölése Az április 3-án tartandó választás első fordulójában 12 államfőjelölt indul. Az MKP Országos Tanácsa február végén alakítja ki hivatalos álláspontját a jelöltek támogatásáról. Február 3. II János Pál pápa kassai segédpüspökké nevezte ki Stanislav Stolárikot A szlovák püspöki karnak így 18 tagja van. Február 3. Mikuláš Dzurinda kormányfő és a Szabad Fórum vezetőinek a kialakult koalíciós helyzetről és annak megoldásáról folytatott tárgyalása nem eredményezte a két párt egymáshoz való közeledését. Február 3. Az MKP javaslatára összeült a Koalíciós Tanács az idő előtti választásokat szorgalmazó

népszavazás kérdésének megvitatására, de szóba került a tandíjrendszer bevezetésének témaköre is. Február 6–7. A Csemadok Galántai Területi Választmánya és a Szövetség a Közös Célokért Társulás közös szervezésében kétnapos konferenciát tartottak Nagyfödémesen a kisebbségeket érintő időszerű közművelődési és oktatási kérdésekről. Február 7. A rozsnyói Bányászati Múzeum parkjában ünnepélyesen leleplezték Kossuth Lajos szobrát. Február 13. Hatályba lépett a kisebbségeknek nyújtandó oktatási–nevelési támogatásokat szabályozó szlovák–magyar megállapodás. A HTMH által folyósított összegeket a galántai székhelyű Pázmány Péter Alapítvány juttatja el a magyar nyelven oktató iskolák szülői szövetségeinek. Február 17. Nem sikerült rendezni a kormánykoalíciós válságot Az MKP továbbra is a Szabad Fórummal való tárgyalást szorgalmazza. Február 18. Csáky Pál bejelentése szerint a

kulturális minisztériumból a miniszterelnökhelyettes hatáskörébe került a kisebbségek jogállásáról szóló törvény kidolgozása A kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvény előkészítése továbbra is a kulturális tárca jogkörébe tartozik. Február 24–25. A Teleki László Intézet meghívására Budapesten tartózkodott Robert Fico, a SMER elnöke, aki előadást tartott a szlovák–magyar kapcsolatokról. Az elnököt fogadta Kovács László, az MSZP elnöke. Február 25. A négy ellenzéki párt vezére bizalmatlansági indítványt benyújtásáról döntött Ivan Mikloš pénzügyminiszter visszahívására. Február 26. Az MKP legfelsőbb választott szerve, az Országos Tanács a párt etikai bizottságának javaslatára 6 párttag (Barak László, Antal Ágota, Hajdók Pál, Erdélyi Gábor, Hajdók István, Liska Géza) kizárásáról határozott. Február 26. A súlyosbodó belpolitikai válság megoldása érdekében Bugár Béla, az

MKP elnöke Mikuláš Dzurinda lemondását tartaná célszerűnek, mert ez stabilizálhatná a belpolitikai helyzetet. Március 2. A szlovák parlament elfogadta az új választójogi törvényt, de Szlovákia továbbra is egy választókerületnek számít. Néhány fontos változás: egynapos (szombati) szavazás; az induló párt 500 ezer koronát köteles letétbe helyezni; megszűnik a 48 órás kampánycsend; nő a preferenciaszavazatok súlya; külföldön is lehet választani. Március 2. Az MKP Országos Tanácsának döntése szerint a párt Fratišek Mikloškót, a szlovák Kereszténydemokrata Párt (KDH) köztársasági elnökjelöltjét támogatja. Az első forduló eredményének ismeretében április 5-én az MKP elnökségi ülése dönt a párt további magatartásáról. Március 5–6. Bugár Bélának, az MKP elnökének meghívására szlovákiai látogatáson vett részt Orbán Viktor. A látogatás célja, hogy az Európai Néppárt alelnökeként

támogatást nyújtson az európai parlamenti választásokra készülő MKP-nak. Március 6. Dunaszerdahelyen 100 külföldi és számos szlovákiai személyiség részvételével ünnepi ülést tartottak a Csemadok megalakulásának 55. évfordulója alkalmából A megjelenteket a kormány részéről Csáky Pál kormányfő-helyettes köszöntötte. Március 7. A Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság közösen megkoszorúzta a politikus emlékét őrző Szép utcai emléktáblát. Március 7. Előzetes megállapodás szerint Miroslav Kusý neves szlovák politológus, egyetemi professzor előadásokat fog tartani a Selye János Egyetemen létrehozandó Unesco Tanszéken. Elsősorban az emberi és kisebbségi jogokról, valamint a nemzeti kisebbségekről és azok történelméről ad elő. Március 12. Az államfői választások április 3-án tartott első fordulójában 12 jelölt indult a posztért. A politológusok szerint a második fordulóban

Vladimir Mečiar és Eduard Kukan mérheti össze erejét. Robert Fico, a legnagyobb ellenzéki párt, a SMER elnöke bejelentette: a köztársasági elnöki választás első fordulójában az öt pártot tömörítő Nemzeti Erők Konföderációja Ivan Gašparovičot, a Demokráciáért Mozgalom (HZD) elnökét támogatja. Március 13. A közelgő március 15-ei ünnepség alkalmából Hiller István oktatási miniszter Budapesten József Attila-díjat adott át Duba Gyula szlovákiai magyar prózaírónak, szerkesztőnek, értékelve eddigi sok évtizedes munkásságát. Jászai Mari-díjat kapott Bandor Éva, a Komáromi Jókai Színház népszerű fiatal színésznője. Március 15. A március 15-ei nemzeti ünnep alkalmából Bugár Béla, az MKP elnöke a határon túli magyarság számára kilátásba helyezett támogatások lefaragásának módja ellen tiltakozva nem vette át a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykereszt fokozatát. Március 15. Kossuth-díjban részesült

Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő, szerkesztő és irodalomkritikus. 70 születésnapján Munkácsy-díjat kapott Bartusz György szlovákiai magyar szobrász, képzőművész. Március 16. A Szlovák Televízió Tanácsába a parlament beválasztotta Kiss Péntek Józsefet, a Komáromi Jókai Színház volt igazgatóját, így Görföl Jenővel és Somogyi Alfréddal együtt három magyar tagja van a testületnek. Március 16. Az ellenzék kérésére összehívott rendkívüli parlamenti ülésen az ellenzéki pártok kísérletet tettek a Ivan Mikloš pénzügyminiszter visszahívására, ám az immár hatodik bizalmatlansági indítványuk is vereséget szenvedett. Március 19. Hivatalosan megkezdődött az elnökválasztási kampány A népszerűségi listát eddig vezető Eduard Kukant Vladimir Mečiar megelőzte, de felzárkózott mögéjük I. Gašparovič, a HZD elnöke is. Március 23. A rendőrség féléves nyomozás után sem talált rá arra a csoportra, amely a

kormányfő szerint Szlovákia érdekei, a szlovák titkosrendőrség és Mikuláš Dzurinda pártja, az SDKÚ ellen fejtett ki tevékenységet. A kormányfő célja ezzel a Nemzetbiztonsági Hivatal elnökének eltávolítása volt, ennek következtében került sor az Ivan Simko védelmi miniszter által vezetett képviselői csoport (7 személy) kiválására a Dzurinda-pártból. Ezzel kezdetét vette a megoldhatatlannak tűnő kormányválság, a kormánykoalíció parlamenti kisebbségbe került. Az MKP magyarázatot kíván kérni a kormányfőtől az ügyről Március 23. Pozsonyban tárgyalt Magyarország és Szlovákia környezetvédelmi minisztere, Persányi Miklós és Miklós László. A határvizekről szóló kétoldalú kormányközi egyezménynek még az EU-csatlakozás előtt történő megkötésének előkészületeiről és a közös Duna-menti nemzeti park létrehozásáról tárgyaltak. Március 25. Ján Fuzik, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke a

szlovák hírügynökségnek kifejtette: idei költségvetésük mintegy 25 %-kal kevesebb a tavalyinál. E tárgyban levelet írt Medgyessy Péter kormányfőnek, s a problémával Milan Kurucz budapesti szlovák ügyvivővel együtt fel kívánja keresni Szabó Vilmos politikai államtitkárt is. Március 25. Dobos László Kossuth-díjas író nyílt levélben fordult Rudolf Chmel kulturális miniszterhez a Szlovákiában élő kisebbségekre vonatkozó törvények hatálybaléptetésének késleltetése miatt. Március 27. Alakuló és tisztújító kongresszusát tartotta a Mikuláš Dzurinda pártjából, az SDKÚ-ból kivált Ivan Šimko volt védelmi miniszter által alapított Szabad Fórum, amelyen csupán egy szavazatkülönbséggel nem a pártalapítót, hanem Zuzana Martinákovát választották elnöknek, míg az alelnök Ivan Šimko lett. Az SZF elnöke első nyilatkozatában ellenzéki alakulatnak minősítette az új pártot, kizárta viszont, hogy a párt parlamenti

frakciója hozzájárulna a kormányfő megbuktatásához. Március 28. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Rozsnyón tartotta tizedik – jubileumi – találkozóját. A rendezvény oktatásügyi problémákkal, főként az oktatás–nevelés tartalomfejlesztését és a tanulásszervezést érintő kérdésekkel foglalkozott. Március 28. Rudolf Schuster szlovák államfő felkereste Nagytarcsát és Csömört Budapesten találkozott kollégájával, Mádl Ferenccel. Március 29. Szlovákia hivatalosan a NATO tagjává vált Mikuláš Dzurinda az Egyesült Államok fővárosában átadta az amerikai kormánynak a Washingtoni Szerződés ratifikációs dokumentumait. Az ország NATO-tagságát csak a kommunisták és a nemzetiek ellenzik Március 30. László Béla egyetemi tanárt egyhangúlag a Nyitrai Konstantin Egyetem KözépEurópai Tanulmányok Karának dékánjává választották Ezzel lezárult a kar szervezési folyamata, amelynek legmagasabb döntéshozó

testülete a szenátus. Ennek Gálik Zsuzsa az elnöke. Április 3. A köztársasági elnökválasztás első fordulójában a választópolgárok 47,9 %-a vett részt. A koalíciós pártok jelöltjei vereséget szenvedtek Az első két helyen az ellenzék jelöltjei végeztek; Vladimir Mečiar a voksok 32,7%-át kapta, míg a második helyet meglepetésre Ivan Gašparovič szerezte meg a szavazatok 22,28 %-ával: ők jutottak az április 17-ei második fordulóba. A választás nagy vesztesének a kormányfő pártja – az SDKÚ – által delegált Eduard Kukan külügyminiszter tekinthető. A kudarc fő oka: a kormánykoalíciót alkotó kormánypártok nem tudtak olyan közös jelöltet állítani, amely mögé felsorakozhattak volna. A második forduló előtt a koalíciós pártok kinyilvánították, hogy a versenyben maradt két jelölt egyikét sem támogatják. Április 3. Érvénytelen volt a szakszervezetek kezdeményezésére a parlamenti választások idő előtti

kiírásáért az államfőválasztás első fordulójával egy időben tartott népszavazás; a szavazópolgárok mindössze 35,86 %-a vett részt a referendumon. Április 6. II János Pál pápa segédpüspökké nevezte ki az 51 éves Ján Orosch párkányi plébánost, aki a leköszönő Tóth Domonkos segédpüspök helyére került. A Pozsony– Nagyszombati Főegyházmegye területén működő segédpüspök feladata elsődlegesen a szlovákiai magyar hívek pasztorációja. Az új segédpüspök céljának tartja a magyar és szlovák nemzetiségű hívők közötti párbeszéd erősítését. Felszentelésére május 2-án a nagyszombati székesegyházban kerül sor. Április 8. Bálint–Pataki József, a HTMH elnöke a Selye János Egyetem beindításával kapcsolatos kérdésekről folytatott megbeszélést hivatalában Albert Sándor rektorral, Bastrnák Tibor (észak-) komáromi polgármesterrel és Vörös Péterrel, az MKP vezető titkárával. Április 8. Bugár

Bélának, az MKP elnökének közvetítése révén Szili Katalin magyar házelnök (Észak-) Komáromban nem hivatalos megbeszélést folytatott Pavol Hrušovskýval, a szlovák parlament elnökével az európai alkotmányról, az EU és a nemzeti parlamentek jövőjéről. Április 13. A „Közösen Európába, közösen Európáért” címmel Párkányban tartott nemzetközi regionális és együttműködési konferencián a két külügyminiszter, Kovács László és Eduard Kukan is részt vett. Az EU-csatlakozás kapcsán mindketten kiemelték az eurorégiós együttműködés fontosságát Megállapították: a két ország kapcsolata biztos alapokon nyugszik. Április 13. Az Erdey György magyar és Dominik Kocinger szlovák dunai kormánybiztos által vezetett küldöttség tárgyalásokat folytatott a bősi vízlépcsőről, a két ország közötti vízmegosztásról, vagyis a hágai nemzetközi bíróság döntésének végrehajtásáról. Április 15. A Selye János

Egyetemen vélhetően csak augusztusban tartják a felvételi vizsgákat. Az Akkreditációs Bizottság áprilisi ülése nem foglalkozott a magyar egyetem közgazdaságtudományi és pedagógiai karának akkreditációs anyagával. Április 15. A pozsonyi Zichy palotában bemutatták Bugár Bélának, az MKP elnökének, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökének „Olyan országban élek” című könyvét, amely a szlovák belpolitika, a magyar kisebbségpolitika, az emberi és kisebbségi jogok, valamint az euroatlanti integráció kérdéseivel foglalkozik. Április 17. Az államfőválasztás második fordulójában Ivan Gašparovič lett a Szlovák Köztársaság harmadik közvetlenül megválasztott elnöke. Az új államfőt június 15-én iktatják be tisztségébe. A megválasztott elnökre a résztvevők 59,9 %-a, míg Vladimir Mečiarra 40,99 %-a szavazott. Április 21. Berényi József külügyi államtitkár képviseli Szlovákiát Brüsszelben az országa és

Magyarország közötti regionális együttműködéssel foglalkozó bizottságban. Berényi lesz az integrációval és egyéb külpolitikai kérdésekkel foglalkozó szlovák–magyar vegyes bizottság társelnöke. Szlovákia EU-biztosává Ján Figelt választották Április 21. A szlovák kormány idei jogalkotási tervében Csáky Pál kormányfő-helyettes bejelentése alapján szerepel a kisebbségek jogállásáról szóló jogszabály kidolgozása, amelyet 2004. év végéig a kabinet elé kell terjeszteni A törvény szövegének ki kell elégítenie a jelenlegi szlovákiai kisebbségek igényeit és mindenki számára megfelelően szabályoznia kell a kisebbségek viszonyát a mindenkori kormánnyal. Április 21. A budapesti Szlovák Kulturális Intézetben is bemutatták Bugár Béla „Olyan országban élek” című könyvét. Április 22. Rimaszombat adott helyet az idén tizenharmadszor megrendezett Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Versenynek,

amelynek csaknem kétszáz résztvevője volt. A versenyt számos kísérőrendezvény színesítette. Április 22. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulásának Pozsonyban megtartott 14 közgyűlésén a résztvevők a közigazgatási reform kapcsán kemény kritikával illették a szlovák kormányt. Az MKP indítványozta, hogy az önkormányzatok finanszírozásáról szóló törvény megalkotásánál az állam a hátrányos helyzetben lévő térségek támogatásában is vállaljon aktív szerepet. Április 22. Sátoraljaújhelyen a XII Zempléni Interregionális Vállalkozói napokon 32 szlovákiai és magyarországi önkormányzat és civil szervezet részvételével megalakult a Zempléni Euro-régió, amely a térség gazdasági fejlődését és hatékonyabb együttműködését kívánja elősegíteni. Április 24. A szlovákiai magyar értelmiség „Kisebbségi közösségépítés és az Európai Unió” címmel Párkányban megtartott találkozóján a szervezők

kiálltak a kisebbségi törvény és a kisebbségi kultúrák támogatásáról szóló törvény elfogadása mellett. Április 27. Megkezdődtek a Bős–Nagymaros ügy kapcsán létrehozott ún Ipoly-albizottság tárgyalásai. Április 28. A koalíciós pártok nem jutottak megegyezésre a Koalíciós Tanács ülésén, így Mikuláš Dzurinda miniszterelnök a továbbiakban is parlamenti kisebbségben akarja hivatalban tartani kormányát. Az ülésen a tagok kiegészítették a koalíciós szerződést, amelynek értelmében a jövőben fontosabb kérdésekben a koalíció konszenzusos alapon dönt. Április 29. A Szövetség a Közös Célokért Társaság közgyűlése a SZaKC tevékenységén kívül anyagi körülményeinek megváltoztatásáról is tárgyalt: hatodára csökkent a támogatás. Április 29. A kelet-szlovákiai magyar munkaerő toborzásába az SzaKC rimaszombati irodája is bekapcsolódott. Május 1. (Észak-)Komáromban az Európa Udvarban felavatták Nagy

Lajos király bronzszobrát, Győrffy Lajos szobrászművész alkotását. Május 3. A Szlovák Televízió magyar szerkesztőségének új vezetője Both Enikő lett Célja a magyar adás színvonalának emelése. Május 4. A szlovák közszolgálati televízió központi igazgatója mellett létrehozott nemzetiségi tanácsadói posztra a Kossuth Rádió volt tudósítóját, Nagy Ildikót nevezték ki. Május 4. Kovács Kálmán magyar informatikai és hírközlési miniszter és Bugár Béla, az MKP elnöke Budapesten megállapodott: Magyarország információs stratégiát készít elő a felvidéki magyarok számára, amely az új, korszerű technológiákhoz való hozzáférést teszi lehetővé. Május 4. Magyarország és Szlovákia megállapodott a tokaji borról hosszú évek óta húzódó kétoldalú vita lezárásában. Az egyezség szerint Szlovákia 565 hektáron termeszthet szőlőt Május 9. A XV Komáromi Imanapi misét az újonnan kinevezett Pozsony–Nagyszombati

segédpüspök, Ján Orosch celebrálta. Május 9. Rimaszombatban megkezdődtek a felállítandó Petőfi-szobor előkészítő alapozási munkálatai. Május 9. Bugár Béla, az MKP elnöke Budapesten részt vett és beszédet mondott a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség EU-választási kampánynyitó rendezvényén. Május 12. A szlovák törvényhozás új magyar alkotmánybírát választott Kubik Tibor személyében. Május 12. A szlovák parlament elfogadta az uniós csatlakozás miatt szükségessé vált alkotmánymódosítást: az Európa Parlament képviselője nem lehet párhuzamosan a nemzeti törvényhozás tagja is. Május 14. Esztergomban tartotta kibővített ülését a magyar–szlovák belügyi bizottság A megbeszélés fő témakörei a schengeni övezetbe történő 2007-es együttes belépés közlekedési és határátlépési következményei, valamint a két ország közötti integrált közúti közlekedés felújításának kérdései voltak. Május

18. A szlovák hírügynökségnek adott nyilatkozatában Bugár Béla alkotmányos erejű kisebbségi törvény elfogadását sürgeti Szlovákiában. Május 18. Kvarda József, a szlovák kulturális tárca politikai államtitkára Szlovákia közelgő EU-tagsága miatt felvetette az államnyelvről szóló törvény módosításának szükségességét. Május 20. Ipolyságon ülésezett a Csemadok Országos Tanácsa, ahol a közművelődési szövetség munkáját a megbízott elnök, Köteles László értékelte. Május 20. A parlament elfogadta az antidiszkriminációs törvényt, valamint az új összeférhetetlenségi törvényt. Május 22. A 2003 őszétől népszerűségéből veszített SDKÚ – Mikuláš Dzurinda pártja – rendkívüli kongresszusa bizalmáról biztosította a miniszterelnököt, és megerősítette elnöki pozíciójában. Május 22. Szlovákiában megkezdődött az európai parlamenti választási kampány 17 parlamenti párt 187 jelöltje verseng 14

európai parlamenti képviselői helyért. Május 25. A Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának aulájában bemutatták Duray Miklós „Hazától a Nemzetig” címmel megjelent, cikkeket, tanulmányokat és beszédeket tartalmazó kötetét. Május 26. A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumában bemutatták „A mi Petőfink” című emlékalbumot, amely a költő pozsonyi szobrának történetét adja közre 1911-től a 2003-ban történt legutolsó pozsonyi leleplezéséig. Május 26. Hatáskörének bővítésével a szlovák kormány kinevezte Claude Balážt a magyarországi szlovákok oktatását és művelődését segíteni hivatott anyaországi támogatások kérdéskörét felügyelő kormánybiztossá. Május 27. A parlament jóváhagyta a bírósági reformot, amelynek értelmében DélSzlovákiában megszűnt a vágsellyei és a nagyrőcei járásbíróság, előbbi Galántához, utóbbi pedig Rozsnyóhoz fog tartozni, a nagykürtösi székhely

megmarad. Május 29. Kétnapos ünnepség keretében Rimaszombatban felavatták Petőfi Sándor bronzszobrát, Izsó Miklós 130 évvel ezelőtt készített szobortervét nyilvános gyűjtés eredményének köszönhetően valósították meg. Május 29. Mivel az EU-ban lényegében egyetlen dokumentum sem foglalkozik a kisebbségekkel, az MKP szeretné, ha az uniós alkotmány említést tenne a kisebbségi jogokról. Május 29. A szlovák kormány két újabb, a lelkiismereti szabadságról és az egyházak finanszírozásáról szóló szerződés Vatikánnal történő megkötésének előkészítéséről foglalt állást. Június 1. Az Új Szó új főszerkesztője a Petit Press Rt igazgatótanácsának javaslatára a 27 éves Kocur László lett; a lap eddigi főszerkesztőjének, Szilvássy Józsefnek május 31-én járt le a megbízatása. Június 1. Hiller István magyar kulturális miniszter Pro Cultura Hungarica Emléklapot adományozott Paulisz Boldizsár

vállalkozónak, a szlovákiai Zoboralján fekvő Alsódobokon létesített Magyar Tanítási Nyelvű Vállalkozói Magán-szakközépiskola alapítójának. Június 3. A Szlovák Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta Vizy E Szilvesztert, az MTA elnökét. Június 8. Három évvel a magyar kedvezménytörvény megalkotása után a szlovákiai Vághosszúfalu és Zselíz kisiskolájában átadták az első oktatási–nevelési támogatásokat. Június 9. Az MKP – Bugár Béla elnök és Csáky Pál alelnök képviseletében – elbúcsúzott a hivatalából június 15-én távozó szlovák államfőtől, Rudolf Schustertől. Június 10–11. „Magyar nyelvű történelemtanítás Szlovákiában és a Kárpát-medencében” címmel nemzetközi konferenciát rendezett székházában a Fórum Kisebbségkutató Intézet a Történelemtanárok Társulása és a Comenius Pedagógiai Intézet közreműködésével. Június 12. Esterházy János, a csehszlovákiai

magyarság mártírhalált halt egykori vezető politikusa emléke előtt tisztelegtek a szlovákiai és az anyaországi magyarok képviselői a mirovi rabtemetőben felállított jelképes síremlék előtt. Június 13. Általános érdektelenség övezte Szlovákiában az első európai uniós parlamenti képviselői választásokat. A szavazásra jogosult állampolgárok mindössze 16,96 %-a járult az urnákhoz. Az első helyen a kormányfő pártja, az SDKÚ, a másodikon a Mečiar-párt végzett, a Fico vezette SMER a harmadik helyre szorult, a negyedik pedig a KDH lett. A négy párt mindegyike 3–3 képviselőt küldött az Európa Parlamentbe. Az MKP a 13,24 %-os támogatottságának megfelelően ötödik lett, és két képviselővel – Bauer Edit, valamint Duka Zólyomi Árpád – vesz részt a parlament munkájában, bekapcsolódva az európai Néppárt szekciójának tevékenységébe. Június 15. Ünnepélyes keretek között Pozsonyban beiktatták Szlovákia új

köztársasági elnökét, Ivan Gašparovičot. Június 16. Pozsonyban átadták a Lauer Edit és férje, John Lauer által alapított Posonium irodalmi és művészeti díjakat. Június 16. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Kassára látogatott és megbeszéléseket folytatott Zdenko Trebuľával, a város polgármesterével. Június 20. (Észak-)Komáromban 11 alkalommal adták át az MKP parlamenti képviselői által 1994-ben alapított Helytállásért-díjat. A kitüntetett a 87 éves irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár, Turczel Lajos. Június 22. Csáky Pál kormányfő-helyettes és az MKP elnöke, Bugár Béla megbeszélést folytatott Magyar Bálint oktatási miniszterrel. Csáky Pál találkozott Kiss Péter kancellária miniszterrel is. A Selye János Egyetem indításához Magyarország 130 millió forint támogatást nyújt. Június 22. Csáky Pál, az MKP alelnöke Bukarestben Markó Bélával, az RMDSZ elnökével tárgyalt. Mindketten a Magyar

Állandó Értekezlet összehívását szorgalmazták Június 22. Kétnapos hivatalos pozsonyi látogatása során Lomniczi Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság elnöke Milan Karabinnal, a szlovák Legfelsőbb Bíróság elnökével a magyar–szlovák igazságszolgáltatásról folytatott megbeszéléseket. Június 24. A szlovák Akkreditációs Bizottság döntése alapján a Selye János Egyetemen szeptember 14-én három karon indulhat az oktatás. Június 25. Besztercebánya megyei közgyűlése Csúsz Pétert, az MKP Kerületi Tanácsának elnökét, a Losonci Körzeti Hivatal elöljáróját választotta a megye alelnökévé. Június 25. Dohányos Róbert, a szlovák kulturális tárca Kisebbségi Kultúrák Főosztályának vezetője úgy nyilatkozott, hogy ebben az évben még egy fillér támogatást sem kaptak a szlovákiai magyar kulturális szervezetek. Június 29. Mikuláš Dzurinda miniszterelnök továbbra is a független parlamenti képviselők között keres

támogatást a kormánykoalíció parlamenti előterjesztéseinek elfogadtatásához. Július 1. Csáky Pál kormányfő-helyettes, az MKP alelnöke Sátoraljaújhelyen a Zemplén Euro-régió képviselőivel találkozott, és előadást tartott a határ menti, illetve a határokon átnyúló kapcsolatok jelentőségéről, a két ország keleti térségeinek gazdasági–társadalmi nehézségeiről. Július 2. Megalakult a Magyar–Szlovák Ipoly-hidak Felújításáért Bizottság, amelynek rövid távú tervei között négy Ipoly-híd felépítése szerepel. Július 3. Színvonalas népművészeti programmal megnyílt a nehéz anyagi körülmények miatt mindössze egynaposra tervezett 46. Gombaszögi Kulturális Fesztivál Július 3. Rendkívüli ülést tartott a Magyar Koalíció Pártjának Országos Tanácsa Július 12. A pozsonyi nunciatúrán kicserélték a Szlovák Köztársaság és a Szentszék között a katolikus nevelésről szóló szerződés ratifikációs

okmányait. Július 14. Medgyessy Péter magyar kormányfő Budapesten megbeszélést folytatott Csáky Pállal, a szlovák kormány miniszterelnök-helyettesével. Medgyessy ígéretet tett, hogy a magyar állam 130 millió forint támogatást biztosít a Selye Egyetem számára. Július 14. Csáky Pál a magyar kormányfővel folytatott beszélgetés után bejelentette, hogy a szlovák kormány jóváhagyta a budapesti szlovák nagykövet személyére tett javaslatot. A poszt várományosa szeptembertől a 47 éves Juray Migaš karrierdiplomata, a brüsszeli szlovák EU-misszió volt vezetője. Július 15. A Szlovák Köztársaság elnöke a szlovák parlamenti pártok képviselőivel tartott találkozóján biztosította a jelenlevőket, hogy korrekt kapcsolatokra törekszik a kormánnyal, a parlamenttel és a parlamenti frakciókkal. Fő törekvése az ország politikai stabilitásának biztosítása. A találkozó után leszögezte: Szlovákiában jelenleg nincs olyan pozitív

erő, amely megváltoztathatná az erőviszonyokat. Július 18. Az utóbbi napokban a korrupció árnya vetődött az MKP-ra Nyilvánosságra került néhány tény – indokolatlan kifizetések, támogatások igénybevétele a tárca magyar minisztere, Simon Zsolt volt cégeinél – a párt által vezetett agrártárcánál zajló korrupciós ügyekről. Július 18. Duka Zólyomi Árpád, az MKP európai parlamenti képviselője azt tartja legfontosabb feladatának, hogy az EU készülő alkotmányos szerződésének szövegébe bekerüljön a nemzeti kisebbségek jogait érintő rész is. Július 19. A II Rákóczi Ferenc Emlékbizottság kezdeményezésére tovább folytatódik a még 1991-ben elkezdődött borsi kastélyfelújítás. A kastély teljes rekonstrukciója 80–100 millió koronába kerülne. Július 19. A szlovák belügyminiszter aláírta a Schengenről szóló deklarációt (A Visegrádi Négyek 2006. július 1-jére felkészülnek a schengeni tagságra)

Július 22. Bauer Edit, az MKP európai parlamenti képviselője nyilatkozatában kifejtette: míg az Európai Parlamentben minden képviselő anyanyelvén szólalhat fel, addig Szlovákiában a kisebbségek nem érvényesíthetik bizonyos alkotmányos jogaikat, mert hiányoznak az ezeket a részleteket rendező törvények. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője bejelentette: a magyar párt már a parlament őszi ülésén javasolni fogja, hogy a pozsonyi parlamentben mindenki anyanyelvén szólalhasson fel. (Ennek kapcsán a szlovák ellenzék és a nemzeti pártok éles kirohanást intéztek az MKP és a magyar kisebbség ellen.) Július 23. A szlovák hírügynökség tájékoztatása szerint a magyar külügyminisztérium rövid időn belül aláírja a Juraj Migaš, Szlovákia új magyarországi nagykövete kinevezéséről szóló okmányt. Július 26. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes tárcaközi véleményezésre bocsátotta a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról

szóló törvény napokban elkészült tervezetét. Július 27. Tárgyalások kezdődtek az érintett megyék között az Ipolyság és Zólyom közötti vasúti személyforgalom újraindításáról. Július 30. Összeült a Magyar–Szlovák Vegyes Bizottság az Ipoly-hidak Újjáépítésére elnevezésű szakmai társaság, amely mielőbbi tárcaközi egyeztetést szorgalmaz. Augusztus 5. (Észak-)Komáromban megkezdődött a Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok gazdag kulturális programot biztosító rendezvénysorozata. Augusztus 7. Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke a Pátria Rádiónak adott nyilatkozatában a szlovákiai magyarság helyzetével és az MKP politikájával összefüggő kérdésekkel foglalkozott. Az autonómia ügyével kapcsolatban kijelentette: a magyar párt soha nem mondott le az autonómiáról, viszont még nem dolgozta ki autonómia-koncepcióját. A kettős állampolgárságot illetően utalt arra, hogy „európai uniós

állampolgárság” nem létezik, a magyar állampolgárság megadását pedig a magyarországi jogrend belügyének tartja. Augusztus 9. A földművelésügyi miniszter elkészítette az egyházi vagyon visszaigényléséről szóló kormányjavaslatot. Augusztus 9. A nemrégiben létrejött Szlovák Megújhodási Mozgalom a nagyobb szlovákiai városokban aláírásokat gyűjt az MKP betiltása érdekében. Augusztus 9. Az Új Szó megkezdte azon földtulajdonosok listájának közzétételét, akiknek a neve ugyan ismert, de tulajdonjoguk érvényesítése céljából eddig még nem jelentkeztek. Augusztus 20. A Fidesz, az MDF és a KDNP helyi szervezeteinek meghívására Csáky Pál kormányfő-helyettes részt vett a Veszprémben rendezett ünnepségen, valamint a pannonhalmi bencés apátságban tartott Szent István-napi közgyűlésen. Augusztus 20. Az államalapító Szent István király ünnepe alkalmából Mádl Ferenc államfő a Magyar Köztársaság Érdemrend

Tisztikeresztjét adományozta Boráros Imrének, a(z észak)komáromi magyar színtársulat, a Jókai Színház művészének. Ugyanilyen kitüntetésben részesült egy Gömörben élő népi fafaragó- és festőművész is. Augusztus 23. Az első tanévét nyitó Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara meghirdette az oktatói állásokat. Augusztus 23. A Koalíciós Tanács a kisebbségi kultúrák, kulturális szervezetek finanszírozásának megoldásáról szóló törvénytervezettel foglalkozott. Egy szakmai bizottság létrehozásában állapodtak meg, amelynek feladata a vonatkozó jogszabály újabb tervezetének október 15-éig történő kidolgozása. Augusztus 25. Az MKP elnökségének határozata értelmében az Európai Parlamentbe távozott Bauer Edit és Duka Zólyomi Árpád megüresedett parlamenti helyét az eddig pótképviselőként dolgozó Dolník Erzsébet és Sárközy Klára foglalja el. Augusztus 25. A Brüsszelbe távozott honatyák

helyébe az összeülő szlovák törvényhozás a szociális bizottságba az MKP-s Juhász Györgyöt, a külügyi bizottságba pedig Kvarda Józsefet választotta. Augusztus 25. Kilenc, főként konzervatív és kereszténydemokrata szervezet aláírásgyűjtést kezdeményezett, hogy Szlovákia népszavazással döntsön az EU alkotmányának jóváhagyásáról. Augusztus 26. A hónap végén befejezi kassai diplomáciai misszióját Varga György főkonzul és Szerencsés János konzul. Augusztus 27. Szakértői vélemény készül a kisebbségi kultúrák támogatásáról A szakértői bizottság feladata a kisebbségi szervezetek pénzügyi támogatásáról szóló törvénytervezet véleményezése. Augusztus 28. A HZDS, a SMER és a KSS ellenzéki pártokként a közös parlamenti fellépés tekintetében készek együttműködni a Szabad Fórummal is, de ennek feltétele, hogy a párt döntse el, a kormánykoalícióhoz, vagy az ellenzékhez akar-e tartozni. Augusztus 28.

Gímesen első alkalommal került sor az MKP ifjúsági csoportjának táborára 80 ifjúsági csoport cserélt véleményt a magyar párt képviselőivel az MKP ifjúságpolitikájáról, valamint az ifjúság szerepvállalásáról. Augusztus 30. Az MKP törvénymódosító indítványban kezdeményezi, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó képviselők anyanyelvükön is felszólalhassanak a pozsonyi parlamentben. Szeptember 1. Kvarda József, a kulturális tárca volt magyar államtitkára a pótképviselői mandátuma mellett döntött. Szeptember 1. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége immár ötödik alkalommal Dunaszerdahelyen tartotta az országos tanévnyitót, amelyet Magyar Bálint magyarországi oktatási miniszter ünnepi köszöntője nyitott meg. Többéves erőfeszítésnek köszönhetően Érsekújvárban önálló magyar gimnázium nyílt, 33 pedagógus felügyelete mellett 360 tanuló kezdte el a tanévet. Szeptember 1. Az alkotmány napja alkalmából a

köztársasági elnök a L’udovít Štur Érdemrend harmadik fokozatával tüntette ki Tőzsér Árpád szlovákiai magyar Kossuth-díjas költőt. Szeptember 2. A Pázmány Péter Alapítvány által közvetített pályázati támogatásból a szülői szövetségek a 20 ezer Ft-nak megfelelő oktatási–nevelési kereten kívül minden tanulóra 2.400,- forintnyi tanszercsomag vásárlására szolgáló támogatást kaptak, mégpedig a 2003 évi gyermeklétszám alapján. Szeptember 2. 1757000 koronát érő iskolabuszt kapott ajándékba belföldi és magyarországi támogatóitól a pozbai helyi magyar alapiskola. Szeptember 3. A Szlovák Nemzeti Bank nyilvánosságra hozott adatai szerint 2004 első hat hónapjában Magyarország volt a legnagyobb külföldi befektető Szlovákiában. Szeptember 7. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes tájékoztatása szerint a szlovák kormányhivatal – mivel még mindig nem született meg a nemzetiségi kultúrák finanszírozását

szabályozó és az arra fordítható költségvetési összeget meghatározó törvény – még szeptember hónap folyamán 68 millió korona összegű rendkívüli támogatást nyújt a szlovákiai magyar oktatási és közművelődési intézményeknek. Szeptember 7. Berényi József külügyi államtitkár, megerősítette: a magyar fél hivatalos beleegyezése alapján Juraj Migaš hamarosan elfoglalhatja a két éve üres budapesti nagyköveti állomáshelyet. Szeptember 9. Holokauszt-emléknap Esterházy János gróf rehabilitálására továbbra sincs politikai akarat Szlovákiában. (Az MKP alelnöke, Csáky Pál még az előző – 1998–2002-es – megbízatási időszakban kérte az igazságügyi minisztériumtól az esetleges rehabilitációt.) Szeptember 10. A Kárpát-medencei magyar képviselők „Magyar–magyar parlamenti partnerség” címmel a magyar Parlamentben, Szili Katalin kezdeményezésére megrendezett találkozóján megegyezés született a

Kárpát-medencei Képviselők Fórumának (KMKF) megalakításáról. Szeptember 13. A Koalíciós Tanács ülésén megvitatták a 2005 évi állami költségvetés tárcák szerinti lebontását. Szeptember 13. A megyei és a városi ügyészségek közötti szoros együttműködés kiépítésének szükségességét hangsúlyozta hivatalos pozsonyi találkozóján Polt Péter magyar és Dobroslav Trnka szlovák legfőbb ügyész. Szeptember 13. Ez év májusi segédpüspöki kinevezése óta Orosch János állandó kapcsolatot tart fenn a magyar hívőkkel. A dunaszerdahelyi esperesi kerületben augusztus vége óta két új, magyarul tudó pap tevékenykedik. Szeptember 16. Szlovák parlamenti delegáció látogatott a magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumba, ahol Gombos András politikai államtitkár fogadta a képviselőket. Szeptember 20. Megnyitotta kapuit a Trianon óta első magyar tannyelvű állami felsőoktatási intézmény, a Selye János Egyetem.

Ezzel megteremtődött az óvodától az egyetemig terjedő teljes körű magyar anyanyelvű oktatási rendszer. Előzőleg megválasztották a magyar felsőoktatási intézmény egyetemi és kari tanácsának tagjait, valamint elnökét. Szeptember 20. Szlovákiában nagy figyelemmel kísérik a magyar parlament által a kettős állampolgárságról kiírt népszavazás előkészületeit, illetve várható következményeit. Szeptember 21. Both Enikő, a magyar adás főszerkesztője bejelentette: tovább bővült a Szlovák Televízió magyar adásának műsorideje. Szeptember 22–23. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének Országos Választmánya jóváhagyta az SZMPSZ Szervezeti és Működési Rendjét, gazdálkodási szabályzatát, valamint a Magyar Tannyelvű Iskolák Módszertani Központjának létrehozását előirányzó tervezetet. Szeptember 22–23. A szlovák parlament elfogadta az egyházi restitúcióról szóló törvényt, amely arról rendelkezik,

hogy a Szlovákiában magyar egyháznak számító református egyház megkapja a törvényben külön felsorolt ingatlanokat. A törvényhozás ugyancsak jóváhagyta az egészségügy reformját elindító törvényeket, amelyek – az elképzelések szerint – szabályozzák az egészségügy valamennyi szereplője, a szolgáltatók, a páciensek és az egészségbiztosítók, valamint az állam mozgás- és szerepkörét. Szeptember 23. A kormány Zsiga Magdolnát nevezte ki a Lévai Körzeti Hivatal élére Szeptember 24. „Magyar Kálvária 1945–1948” címmel kiállítás nyílt (Észak-)Komáromban a kitelepítettek és deportáltak emlékére. Szeptember 25. A dél-komáromi Monostori Erődben a Kecskés László Társaság megrendezte a Felvidéki Kitelepítettek 3. Országos Találkozóját Ez alkalomból leplezték le a Nagy János szobrászművész által a deportáltak és kitelepítettek emlékére készített alkotást. Szeptember 27. A szlovákiai magyar

értelmiség Somorján tartotta „A nemzeti kisebbségi intézményrendszerek finanszírozása” című – a tavaszi párkányi találkozó folytatásának tekinthető – tanácskozását, s kiállt az MKP-nak az idevágó törvény elfogadását sürgető törekvése mellett. Szeptember 27. A nyitrai Konstantin Egyetem tanévnyitóján beiktatták hivatalába László Bélát a Közép-Európai Tanulmányok Karának dékánját. Szeptember 28. A Regionális és Kisebbségi Nyelvi Charta érvényesítésének ellenőrzése céljából Szlovákiába érkezett az Európai Tanács négytagú küldöttsége. Szeptember 29. Orosch János segédpüspök felszentelte a felújított nagyudvarnoki templomot. Október 1. Szlovákiában hatályba lépett az összeférhetetlenségi törvény és az új választójogi törvény. Október 1. Szlovákia budapesti nagykövete elfoglalta helyét a követség élén Október 2. Az MKP elnöke közleményben tiltakozott a Szlovák Nemzeti Párt

„Szlovákiában szlovákul” reklámszövegének a közszolgálati rádióban történt sugárzása miatt. Október 2. Richard Rybníček, a Szlovák Televízió vezérigazgatója elégedett Nagy Ildikónak, a Kossuth Rádió volt pozsonyi tudósítójának, a TV kinevezett nemzetiségi tanácsadójának munkájával. Október 3. Ivan Gašparovič szlovák köztársasági elnök szerint a szlovák alkotmányból kiindulva az EU-alkotmány elfogadásáról Szlovákiában nem kell népszavazást tartani. Október 4. Schill István, a szlovák Statisztikai Hivatal volt magyar alelnöke elfoglalta svájci nagyköveti posztját. Október 6. Daniel Lipšic igazságügyi miniszter kezdeményezésére, a szlovák kormány döntése alapján alkotmánybíróság elé kerül az október 1-jén hatályba lépett antidiszkriminációs törvény. A miniszter véleménye szerint ugyanis a törvény pozitív diszkriminációt megengedő passzusa ellentétes a szlovák alkotmánnyal. Október 7.

Juraj Migaš, Szlovákia új budapesti nagykövete átadta Mádl Ferenc magyar államfőnek megbízólevelét. A nagykövet kijelentette: valóban hatékony gyakorlati lépésekkel igyekszik elősegíteni a két ország közötti kapcsolatok fejlődését. Október 7. Rudi Zoltánt, a Magyar Televízió elnökét fogadta Pozsonyban a Szlovák Televízió elnöke. A kapcsolatfelvétel és az együttműködés lehetőségeiről, illetve a két TV közötti műsorcsere megvalósításáról tárgyaltak. Október 8. Bugár Béla, az MKP elnöke rövid látogatást tett a Csemadok országos irodájában, ahol a szervezet munkájáról és anyagi helyzetéről tájékozódott. Október 8. Csáky Pál kormányfő-helyettes és László Béla, a nyitrai egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja nem hivatalos megbeszélést folytatott, amelyen Csáky felvetette a nyitrai kar Selye Egyetembe való beolvadásának lehetőségét. Csáky szerint még 2004-ben megalakulhat a

szlovákiai magyar nyelvű felsőoktatási intézmények képviselőinek fóruma. Október 9. Az MKP Országos Tanácsa a szlovák kulturális tárca megüresedett politikai államtitkári posztjára Bíró Ágnest, a Vágsellyei Körzeti Hivatal addigi elöljáróját jelölte, aki Kvarda Józsefet váltja fel. Az ülésen résztvevők megvitatták az MKP november 6-án, Galántán tartandó VI. Kongresszusának programját is Október 9. A rimaszombati főtéri református templomban 66 lelkészt szenteltek fel Október 10. Megrongálták a Somorja főterén álló, Mária mennybe menetelét ábrázoló, páratlan művészi értékű barokk szoborcsoport alakjait. Október 10. Ismét – immár harmadszor – megrongálták a pozsonyi Medikus kertben a Petőfi-szobrot. A tettes a kardmarkolatról tört le egy darabot Október 12. A szlovák kormány jóváhagyta a 2005 évi állami költségvetés tervezetet Október 15. A köztársasági elnök megvétózta a parlament által

jóváhagyott hat egészségügyi törvényt. A kormány a vétót nem szakmai, hanem politikai okokra vezeti vissza Október 15. A Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kara Királyhelmecre kihelyezett képzésének évnyitója. Október 15. A nyitrai Konstantin Egyetem rektora elképzelhetetlennek tartja, hogy Csáky Pál javaslatának megfelelően a Közép-európai Tanulmányok Kara beolvadjon a Selye János Egyetembe. Október 17. A szlovák TV3-nak adott nyilatkozatában Bugár Béla felhívta a figyelmet, hogy Szlovákia egyes déli régióiban a kormányfő pártja – az SDKÚ – és a Mečiar vezette HZDS között nagykoalíció formálódik, amelynek célja kiszorítani a magyarokat a döntési folyamatokból, főleg Nyitra megyében. Október 18. Juraj Migaš, Szlovákia új budapesti nagykövete a Magyarországon élő szlovákokkal való közvetlen kapcsolattartás felvétele és ápolása érdekében Békéscsabára és Tótkomlósra látogatott. Október 19. A

Koalíciós Tanács ülésén a partnerek még mindig nem tudtak megállapodni a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvénytervezetről. Továbbra is tisztázatlan a kisebbségi kultúrák támogatására szánt összeget elosztó intézmény jogállása, jogi képviselőjének kiválasztása és az, hogy milyen kulcs alapján osztják el a rendelkezésre bocsátott pénzeket. Október 20. Az MKP pozsonyi székházának udvarán ismeretlen eredetű robbanás történt, amely az épület szellőző berendezésében okozott károkat. A magyar párt vezetői nem tartják valószínűnek, hogy a robbantást politikai vagy kisebbségellenes szándék motiválta volna. Október 20. Nem került sor az MKP által második tárgyalási nyelvként a magyar nyelv szlovák parlamentben történő használatára előterjesztett javaslat megtárgyalására, mert a szlovák pártok egyhangúlag elutasították a kisebbségek nyelvhasználatának lehetőségét a szlovák

törvényhozó testületben. Október 20. Megbízatásának félidejében a második Dzurinda-kormány programjának jelentős részét teljesítette. A zajló reformok, valamint a NATO-csatlakozás a kormányfő szerint jó alapot teremtettek a szlovák gazdaság fejlődésének fenntartásához. Október 20. Arató Gergely magyar és Szigeti László szlovák oktatási minisztériumi politikai államtitkár vezetésével Budapesten ülést tartott a Magyar–Szlovák Oktatási Vegyes Bizottság. Az aláírt jegyzőkönyv többek között rendelkezik a kisebbségi pedagógusok továbbképzéséről, közös tananyag készítéséről, digitális tananyagcseréről és az európai uniós irányelvek figyelembe vételéről az oktatás területén. Október 23. A szlovák parlament változatlan formában elfogadta az államfő által újratárgyalásra visszaadott egészségügyi törvényt. Október 23. Erdélyi Géza református püspök szerint kijavíthatatlan hibákat tartalmaz

a parlament által elfogadott, egyházi restitúcióról szóló jogszabály. Október 23. A szélsőséges Matica slovenska vezetőinél tett látogatásra alkalmából a szlovák köztársasági elnök az MKP politikusaival szembeni ellenszenvének is hangot adott. Így például Csáky Pált azzal vádolta, hogy a szlovák kormány üléseiről tájékoztatja Budapestet. Október 23. Békéscsabán tett látogatása során Csáky Pál kormányfő-helyettes találkozott a helyi szlovák önkormányzat és intézmények vezetőivel. Megerősítette a Magyarországon élő szlovákoknak ígért többlettámogatás folyósítását. Az elmúlt húsz évben ez a második segítség, összegszerűen 3 millió koronát jelent a magyarországi szlovákságnak. Október 25. Ivan Šimko, a Szabad Fórum megalapítója bejelentette: kilép a pártból, a jövőben független képviselőként folytatja munkáját a parlamentben, és támogatja a kormánykoalíció által elfogadott programot.

Október 26. A szlovák kormány döntött: nem lesz népszavazás az uniós alkotmányról, elegendő azt a parlamentben az alkotmányos többséggel jóváhagyni. Október 27. Eduard Kukan szlovák külügyminiszter szkeptikusan nyilatkozott a kettős állampolgárságról Magyarországon készülődő referendumról. Október 27. Bíró Ágnest kulturális államtitkárrá nevezték ki Korábbi pozícióját a Vágsellyei Körzeti Hivatal élén az MKP jelöltje, Rusznak Gábor tölti be november 1-jétől. Bíró Ágnes Kvarda József helyét foglalta el, aki az európai parlamenti választások után vált pótképviselővé a szlovák törvényhozásban. Október 27. Július Bindert, a bős–nagymarosi erőmű „atyját”, szlovák kormánybiztost, mint hívő katolikust II. János Pál pápa Nagy Szent Gergely Rend kitüntetésben részesítette életművéért. Október 27. Szalatnai Rezső, a kiváló szlovákiai magyar irodalomtörténész, író, tanár és műfordító

születésének centenáriumán emléktáblát avattak Pozsonyban, a Duna utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium homlokzatán. Október 29. Az európai alkotmány aláírását követően Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő és Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök először találkozott Rómában, ahol rövid megbeszélést tartottak. Szót ejtettek arról, ami a múltban a két ország kapcsolatait megzavarta, illetve arról, ami esetleg a jövőben megzavarhatná. Október 29. Csáky Pál szerint 2004-ben valószínűleg már nem születik törvény a kisebbségi kultúra támogatásáról szóló jogszabálytervezetből. Az MKP alelnöke reménykedik, hogy legalább a kormány által sikerült elfogadtatni a törvénytervezetet. November 1. Az MKP magyarellenes kezdeményezésként értékeli a regionális „szlovák koalíciók” létrehozását. Öllős László szlovákiai magyar politológus szerint a „regionális politika nacionalizálása” országos

szintű nacionalizációhoz vezethet. November 2. Száraz József, a Csemadok elnöke nyilatkozatában kifejtette: a Csemadok szervezetei a kulturális minisztériumtól csak a rendezvényekre megpályázott összegeket kapták meg. Az Illyés Közalapítványtól sem érkezett meg a beígért támogatás November 2. A mindössze 32 tagot számláló Szlovák Nemzeti Megújhodási Mozgalom az éppen befejezett aláírásgyűjtő akciójával az MKP betiltását szeretné elérni, mert nemzeti petíciójuk szerint az autonómia-törekvések hangsúlyozásával az MKP megsérti a szlovák alkotmányt. November 2. A szlovák törvényhozás új házszabályt fogadott el, mely szerint továbbra sem lehet magyarul felszólalni a parlamentben. November 2. A Szlovák Köztársaság Ezüstplakettjét adományozták a szlovákiai magyar művészeti, tudományos, sport- és közélet képviselőinek: Tóth Lajosnak, Csejtei Richárdnak, Gáspár Lászlónak, Lyócsa Imrének, Gémesi

Irénnek, Lévay Tibornak és Végh Lászlónak. November 3. A Koalíciós Tanács ülésének fő témája a 2005 évi költségvetés, azon belül pedig az MKP által szorgalmazott környezetvédelmi alap finanszírozásának, vagyis az alap működéséhez szükséges 1 milliárd korona előteremtésének kérdése volt. A magyar párt ragaszkodik ehhez, mert csak létrehozásával számíthatnak a községek az ivóvízvezeték és csatornahálózat kiépítésére. November 3. Az európai uniós alkotmány ratifikálásával kapcsolatban a kormányfő bejelentette: Szlovákia az elsők között szeretné a parlamenti jóváhagyást megszavaztatni. A kereszténydemokraták népszavazással szeretnének erről dönteni. November 4. Budapesten ülést tartott a Magyar–Szlovák Környezetvédelmi Vegyes Bizottság, amelyen főleg a két tárca munkájának összehangolásáról tárgyaltak. November 6. Galántán tartotta IV kongresszusát a Magyar Koalíció Pártja A párt

továbbra is fontos feladatként jelölte meg a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvény és a kisebbségi törvény elfogadtatását, az önkormányzatok megerősítését, valamint a regionális gazdaságpolitikára való összpontosítást. A résztvevők nem hagyták figyelmen kívül, hogy egyelőre ugyan csak regionális szinten, de körvonalazódik egy MKP-ellenes szlovák nagykoalíció. A kettős állampolgársággal kapcsolatban a kongresszus kinyilvánította: „természetesnek tartja, hogy az egyik ország polgárai állampolgárságot kaphatnának egy másik országban, és a párt tagjai szabadon véleményt nyilváníthassanak a népszavazással kapcsolatban”. November 6. A felvidéki magyarság szempontjából elsősorban eszmei értéke van a magyar állampolgárság megszerzésének nyilatkozta Bugár Béla, megjegyezve, hogy az MKP nem kíván részt venni a népszavazási kampányban. Bárdos Gyula, a párt frakcióvezetője

felháborodásának adott hangot, amiért az MSZP „nem”-mel való szavazásra buzdítja választóit. November 7. A Magyar Ifjúsági Közösség rendkívüli közgyűlése elfogadta a szervezet 2004 évi zárszámadását, 2005. évi programtervét, a MIK fejlesztési tervét és 2005-ös költségvetését. Elnöke, Zupko Tamás sikeresnek értékelte az elnökség elmúlt évi munkáját November 9. Duka Zólyomi Árpád, az MKP elnökhelyettese Budapesten részt vett a magyar Parlament Külügyi Bizottságának ülésén, ahol a fő napirendi pont a határon túli magyarság költségvetési támogatásának a kérdése volt. Úgy látja, hogy a költségvetésből az eddigieknél kevesebb pénz fordítható az országhatáron kívül élő magyarság támogatására. November 10. A magyar párt a Nyitra megyében körvonalazódó ellenzéki magyarellenes szövetségtől való elállása ellenében hajlandó feladni nyitrai hídfőállásait az SDKÚ javára, vagyis kész

tárgyalni: csak annyi képviselőt indít a következő megyei választásokon, hogy megszűnjön a magyar többség a megyei parlamentben. (Jelenleg az 52 képviselői helyből 32 az MKP-é.) November 10. A Selye János Egyetemen jóváhagyták a Bolognai Szerződéssel harmonizáló tanulmányi és vizsgaszabályzatot. Az egyetem mindhárom karának élére megválasztották a dékánt: a Református Teológiára Molnár Jánost, a Tanárképző Karra Laczkóné Erdélyi Margitot, a Gazdaságtudományi Karra pedig Sikos T.Tamást November 11–12. Sárospataki tanácskozásukon Nemzetközi Visegrádi-díjat alapítottak a visegrádi országok kulturális miniszterei. November 12. A Magyar Állandó Értekezlet ülésén az MKP-t Bugár Béla, Duray Miklós és Bárdos Gyula képviselte. November 13. A Szlovákiai Magyar Szülők Szövetsége Pereden tartotta IV Országos Közgyűlését, amelyen az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának az önkormányzatokkal való

szorosabb együttműködést jelölték meg. Az elfogadott zárónyilatkozat kitért a kettős állampolgárságról szóló magyarországi népszavazás kérdésére is. November 16. Néhány képviselő szerint nem teljesen egyértelmű az 1994 évi 154 sz törvény a női vezetéknevek -ová végződés nélküli használatát illetően, ezért a jogszabály módosítását javasolják. November 17. Szlovákiában először köszöntötték állami ünnep formájában 1989 november 17-ét, a bársonyos forradalom kezdetét. November 20. A Csemadok szervezésében regionális tanácskozást tartottak a Vas megyei Velemhez tartozó Novákfalván. A megbeszélés központi témája a kettős állampolgárságról szóló december 5-ei magyarországi népszavazás volt. A találkozó résztvevői közös nyilatkozatot adtak ki. November 20. Vladimir Mečiar, a HZDS elnöke bejelentette, hogy pártja támogatja a kereszténydemokraták által kezdeményezett népszavazás kiírását az

Európai Unió alkotmányának elfogadásáról. November 20. Fennállásának 40 évfordulóját ünnepelte a Komáromi Jókai Színházban a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Vass Lajos Kórusa. November 21. A Pozsonyi Kereskedelmi Iroda igazgatójának közlése szerint a magyar– szlovák kétoldalú árucsere-forgalom 2004-ben eléri az 1,8–1,9 milliárd dollárt, vagyis 300 millió dollárral haladja meg a 2003. évi eredményt November 22. Bujdosó Sándor magyar belügyminisztériumi államtitkár és Lukács Sándor, a szlovák régiófejlesztési minisztérium államtitkára vezetésével (Észak-)Komáromban tartotta alakuló ülését a Magyar–Szlovák Határon Átívelő Önkormányzati Együttműködést Szolgáló Vegyes Bizottság. November 23. A magyar parlament Külügyi Bizottsága a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével áttekintette a magyar kormány javaslatát a Szülőföld Alapról és tárgyaltak a december 5-ére kitűzött

népszavazásról is. November 24. Albert Sándor, a Selye János Egyetem megbízott rektora bejelentette: a jövő tanévtől újabb szakokat indít az egyetem. A kínálatba 2005 szeptemberétől bekerül a régiófejlesztés és a földrajz-szak is. November 29. A kettős állampolgárságról tartandó népszavazás a felvidéki magyar parlamenti képviselők és az egész magyar értelmiség körében egyre élesebben veti fel a kettős állampolgárságot követelni vagy támogatni kérdését. Az MKP elnöke nem zárja ki, hogy a kettős állampolgárság kérdése a kedvezménytörvényhez hasonlóan újabb szlovák–magyar konfliktust idéz elő. November 30. Szlovákia – a kormány határozata szerint – 2005 májusában ratifikálja az EU alkotmányát. December 1. A szlovák belügyi tárca a szlovák állampolgársági törvény módosításáról szóló törvénytervezetet nyújtott be a parlamentnek. A módosítás többek között azt célozza, hogy a határon

túli szlovákok a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző két éves szlovákiai tartózkodás után kaphassanak szlovák állampolgárságot. December 5. Népszavazás a kettős állampolgárságról December 6. Az első Dzurinda-kormány idején komoly politikai szerepet betöltő Demokratikus Baloldal Pártja kongresszusi döntés alapján beleolvadt a legnagyobb parlamenti ellenzéki pártba, a Fico vezette SMER-be. A ’90-es évek elején alakult DBP a 2002-es parlamenti választások során esett ki a törvényhozásból. December 7. Esztergomban zajlott az Ister Granum Euro-régió soros közgyűlése A magyar– szlovák határszakasz további együttműködésének bővítéséről tanácskoztak. December 8. A Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzata meghívására Bugár Béla, az MKP elnöke közvetlen eszmecserét folytatott a hallgatókkal. Ennek során tájékoztatást adott az időszerű politikai kérdésekről. December 11. Kassán felavatták Márai

Sándor közadakozásból készült köztéri szobrát Az avató ünnepségen az Országgyűlés elnöke, Szili Katalin is részt vett, akit a december 5-ei népszavazás eredménye miatt politikai atrocitás ért. December 12. A(z észak-)komáromi Európa Udvarban felavatták Kós Károly emléktábláját December 14. A Koalíciós Tanács ülésén nem született megállapodás a kultúra és a művészetek finanszírozásáról szóló jogszabály kérdésében. Az MKP azt kérte, hogy a kisebbségi kultúra támogatása legyen független a többségi kultúra támogatásától. A magyar párt frakcióvezetője szerint a kisebbségi kultúrák finanszírozását állami alap segítségével kell megoldani. December 14. Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter Budapesten hivatalos megbeszélést folytatott szlovák kollégájával, Eduard Kukannal. A megbeszélésen szóba került a kétoldalú viszony, a vegyes bizottságok munkája, a kisebbségek helyzete, a visegrádi

együttműködés kérdései, európai uniós ügyek. Eduard Kukan találkozott az Országos Szlovák Önkormányzat képviselőivel is. December 14. Pogány Erzsébet, a Szövetség a Közös Célokért Társaság irodavezetője nyílt levelében a magyar igazolványok kiadásában szerepet vállaló szlovákiai irodahálózat anyagi gondjairól számol be, de rámutat az irodáknak a Csemadokhoz és az MKP-hoz való nem kellően tisztázott viszonyára is. 2005 Január 1. A mai naptól kárpótolják az 1948 és 1954 között nemzetiségi hovatartozásuk vagy politikai szerepvállalásuk miatt ún. büntetőszázadokba (PTP) besorozott személyeket, akik a ’90-es években nem tudták elintézni, hogy kárpótlásul bizonyos járulékot kapjanak nyugdíjukhoz. Január 3. A szlovák parlament elnöke, Pavol Hrušovský időszerűnek találná a „múlttal terhelt szlovák–magyar viszonyról” megnyitandó vitát. Január 3. Ügynökmúltja miatt lemondott posztjáról az

építésügyi és régiófejlesztési minisztérium államtitkára, Ján Hurný. Január 5–6. A nyolc határon túli magyar szervezet szabadkai találkozóján a szlovákiai magyarság politikai képviselői a december 5-ei népszavazás után egyértelműen kiálltak a kettős állampolgárság ügye mellett. Bugár Béla, Duray Miklós és Bárdos Gyula felszólították a magyar parlamentet, hogy haladéktalanul alkosson törvényt a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról. Az MKP elnöke a szabadkai tanácskozás után kijelentette: legfőbb ideje a magyar kormány és a határon túli magyar szervezetek közötti párbeszéd felújításának. Január 7. Ivan Gašparovič köztársasági elnök a szlovák katolikus egyház vezetőihez fordult azzal, hogy az ország déli részén lévő településeken nem biztosított a szlovák nyelvű szentmisék megtartása. Az államfő szerint kevés a szlovák nyelvű mise a magyarlakta vidéken. Január 7. Dobroslav

Trnka szlovák főügyész a Szlovák Megújhodási Mozgalom kérése ellenére nem tiltotta be a Magyar Koalíció Pártját. Január 12. A Szlovákiai Református Keresztyén Egyházi Zsinat döntése alapján lemondásra szólítják fel az ateista diktatúra idején az állambiztonsági szervekkel valamilyen formában együttműködő lelkészeket. A Zsinati Tanács Erdélyi Géza püspököt bízta meg, hogy vegye fel a kapcsolatot az állambiztonsági szervek dokumentumait őrző Nemzeti Emlékezet Intézetével. Január 13. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök megbeszélést folytatott Budapesten Bugár Bélával és Kasza Józseffel azt követően, hogy a magyar kormány meghirdette a nemzeti felelősség öt pontját, benne a Szülőföld Programot. A magyar kormányfő kijelentette: ellenzi a kettős állampolgárság megadását, de támogatja a határon túli magyarság autonómia kialakítására irányuló törekvését. Január 17. A magyar miniszterelnöknek a

határon túli magyarok autonómia-igényének támogatására vonatkozó kijelentései élénk visszhangot váltottak ki Szlovákiában a koalíciós társak, s főleg az ellenzék köreiben. Január 19. A szlovák kormány döntése alapján a kultúra finanszírozásával kapcsolatos törvényelőkészítő munka kikerült a kulturális tárca kezéből. A feladattal a kormány Csáky Pál kormányfő-helyettest bízta meg. A kormányfő azonban továbbra is ellenzi a kisebbségi kultúrák külön finanszírozását, mert szerinte a kulturális autonómia egyben szegregációt is jelent. Január 25. Juraj Migaš budapesti szlovák nagykövet sajtótájékoztatóján kijelentette: országa kizárja a vita lehetőségét a szlovákiai magyarok autonómiájáról. Az utóbbi hetekben a szlovák kormányfő és a parlament elnöke egyaránt elutasította az autonómia minden formáját. Január 25. A Rákóczi Szövetség ún Hídverő szervezete a december 5-ei sikertelen

népszavazás kapcsán felhívást intézett (észak-)komáromi gyűlésén a Kárpát-medence magyarságához. Egy civil fórum megalakulását kezdeményezik, amelynek feladata lenne a nemzettudat megőrzésén munkálkodó szervezetek tevékenységének segítése. Január 26. Paláston ünnepi közgyűlésen emlékeztek meg az 1990-ben alakult Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség 15. évfordulójáról Január 26. Pénzhiány miatt 15 év után megszűnt a magyar nyelvű ifjúsági havilap, az Ifi Magazin. Január 26. A nyitrai Konstantin Egyetem és a Győri Nyugat-magyarországi Egyetem közös szakmai bizottságot hozott létre azzal a céllal, hogy megvizsgálja a győri egyetem által kiadott tanári diplomák szlovákiai elfogadásának lehetőségeit. Január 28. Csáky Pál emberjogi és európai ügyekért felelős miniszterelnök-helyettes kétnapos hivatalos látogatást tett Romániában, ahol nemcsak kisebbségi politikusként, hanem a kormány alelnökeként is

véleményt cserélt Markó Bélával, a román kormány oktatási és integrációs ügyekért felelős miniszterelnök-helyettesével. A két politikus a kisebbségi témakörökre helyezte a fő súlyt. Január 28. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke az Európa Parlament képviselőihez küldött levelében kifogásolja Magyarország hivatalos vezetőinek az etnikai alapokon szerveződő autonómiára irányuló törekvéseit, valamint azt, hogy a magyar közjogi méltóságok Dél-Szlovákiában nemzetiségi alapú autonómia kialakítására törekednek. Január 28. Harna Istvánt, az MKP politikusát megválasztották az európai ügyekért felelős parlamenti bizottság elnökhelyettesévé. Január 29. Bíró Ágnes, a szlovák kulturális tárca politikai államtitkára Budapesten tárgyalásokat folytatott Vass Lajossal, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának kulturális államtitkárával. A magyar fél 2005 közepén tervezi megtartani a

magyar–szlovák kulturális vegyes bizottság soron következő, V. ülését Január 31. Ivan Gašparovič szlovák államfő átadta a rektori kinevezést Albert Sándornak, a Selye János Egyetem addigi megbízott vezetőjének. Február 1. A Koalíciós Tanács ülésén a résztvevők az SDKÚ elnöke, Mikuláš Dzurinda és Vladimir Mečiar közötti titkos megállapodásról felröppent hírek valós voltát próbálták tisztázni. A KT tagjai ezen kívül jóváhagyták a külügyi államtitkári posztra az SDKÚ által jelölt volt bécsi majd varsói nagykövet, Magda Vásáryová kinevezését, aki egyben a külügyi tárca vezetőjének Eduard Kukannak a helyettese is lett. Február 2. A szlovák parlamentnek nem sikerült elfogadni az új Büntető Törvénykönyvet, Szlovákia új büntetőjogi kódexét. Politikai vihart váltott ki, hogy a törvényt előterjesztő igazságügy miniszter a kódexből kihagyta a faji, a nemzetiségi és vallási gyűlöletkeltés –

főleg az MKP által szorgalmazott – büntethetőségét. A végső szavazás előtt a tárca vezetője, Daniel Lipšic visszavonta az új büntetőtörvény tervezetét. Február 2. Rudolf Chmel kulturális miniszter és Csáky Pál a kormányülésen 4 millió korona támogatást kért a kisebbségi múzeumok számára. A legnagyobb összeget – 1,85 millió koronát – a szklabonyai Mikszáth-emlékház felújítására fordítanák, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma 375 ezer koronát kapna. Február 3. Az emberi jogi biztos hivatala megnyitotta a nyolcadik területi irodáját Nagykürtösön. A hivatalhoz magyar nyelven is lehet fordulni Február 3. A szlovákiai magyar pártot Duray Miklós ügyvezető alelnök képviselte a magyar kormány ötpontos javaslatcsomagjáról tartott budapesti szakértői egyeztetésen. A tanácskozás után Duray kijelentette: a megbeszélést csak informális jellegűnek tartja, véleménye szerint a Szülőföld Program még nem létezik

egységes program-elképzelésként. Február 3. A szófiai nemzetközi konferencián résztvevő Gyurcsány Ferenc megbeszélést folytatott az autonómia és a kettős állampolgárság kérdéséről Csáky Pállal, aki utalt arra, hogy az MKP még a kulturális autonómia kidolgozására sem tett lépéseket. Február 4. A szlovák parlament elfogadta a politikai pártokról szóló törvényt Ennek alapján a jövőben az államkasszából az eddigi juttatások kétszereséhez jut minden olyan párt, amely a választások során legalább 3 %-ot ér el. Duplájára emelkedett a parlamenti képviselők után járó állami támogatás is, s a választási kampányban felhasználható összegnek a törvény nem szab határt. Február 7. Internetre került a Csehszlovák államrendőrség, az ŠtB további, a középszlovákiai ügynökök nevét tartalmazó listája, amelyben mintegy 30 ezer ügynök és megfigyelt személy neve szerepel. A listán feltűntek olyan prominens

személyiségek nevei, mint pl. Martin Fronc (oktatási miniszter), Ján Sokol (nagyszombati érsek), František Tondra érsek (a Szlovák Katolikus Püspöki Kar titkára). Február 7. Száraz Józsefet, a Csemadok elnökét és Görföl Jenő főtitkárt fogadta Bálint– Pataki József, a HTMH elnöke. A vendégek tájékoztatást adtak a kulturális szervezet 2004 évi tevékenységéről, s a 2005-re vonatkozó elképzelésekről. Szóltak a szervezet tevékenységének alapjait veszélyeztető nehéz anyagi helyzetről és a HTMH erkölcsi, valamint anyagi támogatását kérték a gondok enyhítése érdekében. Február 8. Vác és Ipolyság polgármesterei szerződést írtak alá a együttműködéséről, amelynek célja az egészségügyi ellátás minőségének javítása. kórházak Február 12. Bálint–Pataki József, a HTMH elnöke és Zsille Béla ügyvivő Galántán aláírta a Pázmány Péter Alapítvány és a HTMH közötti megállapodást az

oktatási–nevelési támogatások, valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatások 2005. évi folyósításáról A tavalyi évben a megállapodás alapján 296 alapiskola és 79 középiskola 54 ezer diákja összességében mintegy 1,2 Mrd forint támogatásban részesült. Az eseményen jelen volt Bugár Béla, az MKP elnöke, Szigeti László, a szlovák oktatási tárca államtitkára, valamint a pedagógus-szövetség és a szülői szövetség elnöke. Március 15. Felvidék-szerte rendben lezajlottak a március 15-ei megemlékezések A pozsonyi központi rendezvényen Csáky Pál miniszterelnök-helyettes mondott ünnepi beszédet mintegy kétezer ember előtt. Dunaszerdahelyen – ahol Bugár Béla volt a főszónok – többen is fütyültek és bekiabáltak, amikor felolvasták Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét. Március 15. A nemzeti ünnep alkalmából Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök a Magyar Köztársasági Érdemrend

Középkeresztje kitüntetést adományozta Erdélyi Gézának, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspökének, amelyet a püspök a tavaly decemberi népszavazásra hivatkozva visszautasított. Március 16. Szlovákiában 2005-ben is csökkent a magyar iskolába íratott gyermekek száma Az oktatási tárca nemzetiségi főosztályának adatai szerint a 2005–2006-os tanévre mindössze 4.111 gyermeket írattak be a szülők valamely magyar iskola első osztályába (tavaly az elsősök még 159-cel többen voltak). A tapasztalatok szerint az anyanyelvű képzésből kimaradt diákok csak kisebb számban kezdenek felsőfokú tanulmányokat. Sajnos, vannak olyan települések, ahol a lakosság 60 %-a magyar, de a gyermekek 60 %-a a szlovák tanítási nyelvi oktatási intézményt látogatja. Szigeti László, az oktatási tárca politikai államtitkára szerint a szlovákiai magyar fiatalok magyarországi tanulmányai erkölcsileg és anyagilag csak akkor támogathatók,

ha olyan jellegű anyaországi tanintézményben tanulnak, amely hiányzik a szlovákiai iskolahálózatból. Március 18. A Nemzeti Emlékezet Hivatala közzétette a kommunista Állambiztonsági Hivatal (ŠtB) aktáinak utolsó, a nyugat-szlovákiai kerület besúgóinak névsorát tartalmazó listáját, 35.700 névvel Ennek nyomán több közszereplő távozott funkciójából Lemondott párttisztségeiről Duka Zólyomi Árpád, az MKP EP-képviselője is. Az MKP elnöksége szerint a pártot a jövőben csak politikailag és erkölcsileg feddhetetlen emberek képviselhetik, ezért – a szlovákiai pártok közül egyedüliként – elvárja, hogy akikről terhelő adatokat tartalmaz az ügynöklista, mondjanak le posztjukról. A több mint nyolcvanezer nevet tartalmazó teljes jegyzékben ismert magyar személyek is szerepelnek, így pl. Szilvássy József (az Új Szó volt főszerkesztője, a Népszabadság tudósítója), Neszméri Sándor (a Magyar Nemzet és a Duna TV

tudósítója), Protič János (a Pártia Rádió főszerkesztő-helyettese, az Info Rádió tudósítója), Gál Sándor költő, Szabó Rezső jogász, Varga Sándor (az Illyés Közalapítvány irodaigazgatója), Balla Kálmán költő és Püspöki Nagy Péter történész, valamint több magyar katolikus és református egyházi személyiség. Március 18. Elfogadták a történelmi egyházak elkobzott vagyonának visszaigénylését szabályozó újabb törvényt, amely szerint 2005. május 1-jétől lehetőség van ingatlanok visszaigénylésére, de csak olyan mezőgazdasági területek és gazdasági épületek esetében, amelyek 1945 májusa után kerültek az állam fennhatósága alá. Nem igényelhető vissza olyan terület, ahol az állam időközben temetőt, kórházat, iskolát, szociális vagy más intézményt létesített. Március 23. Claude Baláž, a külföldi szlovákok ügyeiért felelős kormánybiztos levélben kérte felmentését Mikuláš Dzurinda

kormányfőtől, mivel a titkosrendőrség ügynökként tartotta nyilván. Március 31. Ivan Gašparovič köztársasági elnök bejelentette, nem szükséges népszavazás az Európai Unió alkotmányának elfogadásához. Április 3. Dunaszerdahelyen ismeretlen tettesek megrongálták a 2004 augusztusában felavatott Szent István-emlékművet. Az emlékmű meggyalázása a városban egyedi esetnek számít, hiszen hasonló az utóbbi években itt nem történt. A több mint 3 méter magas emlékmű csúcsán lévő magyar koronáról a tettesek letörték a keresztet. Április 5. A felvidéki magyarok jogfosztását előidéző kassai kormányprogram hatvan éve történt kihirdetéséről tartottak megemlékezést (Észak-)Komáromban. Megkoszorúzták a kitelepítettek emlékművét is, amely előtt Bugár Béla, az MKP elnöke és Kövér László, a FIDESZ országos választmányának elnöke mondott beszédet. Az emléknap közös nyilatkozat elfogadásával zárult, amelyben

a résztvevők kötelezettséget vállalnak arra, hogy a kollektív bűnösség elvén alapuló kormányprogram elfogadásának napján minden évben megemlékezést tartanak, és mindent elkövetnek azért, hogy mind a szlovák, mind pedig a magyar oktatásban megfelelő módon teret kapjon ennek a történelemi problémának a szerepeltetése. Ugyanakkor kifejezik igényüket arra az erkölcsi kárpótlásra is, amelyet 1989-et követően a szlovák országgyűlés már kinyilvánított a németek és a zsidók irányában, s a szlovákiai magyarság szimbolikus jellegű anyagi kárpótlásához is ragaszkodnak. A nyilatkozatot aláírta Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának elnöke, Száraz József, a CSEMADOK elnöke, Pék László, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, valamint Fehér Csaba, a Szüllő Géza Polgári Társulás elnöke. Április 6. Az elmúlt napok során négy

(Észak-)Komárom-környéki településen – Bátorkeszin, Kürtön, Perbétén és Hetényben – ellopták az I. világháború áldozatai tiszteletére még a múlt század 20-as éveiben emelt emlékművek tetejéről a turulmadarat. Az emlékműveket itt is megcsonkították és megrongálták. Többen feltételezik, hogy a vandál pusztítások összefüggésben lehetnek a szlovák Literálne listy című lap egyik januári számában „Turulmánia Szlovákia déli részén” címmel megjelent írással. Április 8. Ünnepélyesen beiktatták a Selye János Egyetem rektorát és három dékánját Albert Sándor rektor székfoglalójában hangsúlyozta, hogy nyolc évtizedes várakozás után kapott lehetőséget a felvidéki magyarság az egyetemi szintű anyanyelvi képzésre és ezáltal arra, hogy olyan értelmiségi réteg kerüljön ki az intézmény falai közül, amely a magyarok által lakott Dél-Szlovákia felemelkedésének motorja lehet. Április 13. Mikuláš

Dzurinda szlovák kormányfő lemondta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnökkel tervezett április 18-ai találkozóját. Elemzők szerint a halasztás valószínű oka Bársony András minapi nyilatkozata, amelyben a magyar külügyi államtitkár kijelentette, hogy a Beneš-dekrétumok ügye nem lezárt fejezet a két ország kapcsolatában. Április 13. Kirobbant az érettségi-botrány, mivel a matematika-tételek egy részéhez csatolták a jó megoldást is. Az ezt követő napokban is történtek kisebb–nagyobb hiányosságok az írásbeli érettségik kapcsán. A diákok szinte minden nagyobb városban tüntetéseket szerveztek. Április 14. A komáromi járáshoz tartozó Nagykeszi temetőjéből ismeretlenek eltüntették a turulmadár-emlékművet. A vandálok ezúttal a szobor posztamensét is ledöntötték Április 18. A(z észak-)komáromi XVI imanapi szentmisén – a korábbi jelzéseknek megfelelően – nagyon csekély volt a részvétel, amit az

illetékesek egyrészt szervezési hiányosságokkal, másrészt azzal magyaráznak, hogy a politika az idén már nem avatkozott be olyan mértékben a folyamatba, mint korábban. A szentmisét Orosch János pozsony– nagyszombati segédpüspök celebrálta. Április 23. Az MKP Országos Tanácsa Pozsonyban az őszi megyei választásokra való felkészüléssel foglalkozott, megszabta a megyei képviselőjelöltekkel szemben támasztott követelményeket: mindenképpen párttagnak kell lenniük és fedhetetlenségüket hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kell igazolniuk, nem szerepelhetnek a titkosszolgálati listán, és a mai titkosszolgálatokkal sem működhetnek együtt. Egyúttal arról döntés született, hogy a jövőben a magyar pártban nem vállalhatnak tisztséget azok, akik a közzétett ügynöklisták szerint együttműködtek a titkos államrendőrséggel. A szlovákiai pártok közül az MKP az első, amely így reagált a nyilvánosságra hozott listákra.

Komlósy Zsolt, az MKP Országos Tanácsának elnöke ugyanakkor figyelmeztetett: a pártban nem lesz boszorkányüldözés, a határozattal az MKP-t szeretnék megóvni a kétes múltú emberektől, hogy ne lehessen politikai hatásuk a megyei önkormányzatok munkájára. Május 1. Életbe lépett a restitúciós törvény, amelynek alapján az egyházak visszakapták elkobozott vagyonuk egy részét. Május 11. A szlovák törvényhozás ratifikálta az EU alkotmányát Május 12. Benyújtotta lemondását Rudolf Chmel kulturális miniszter a köztársasági elnöknek. Indoklása szerint nem sikerült maradéktalanul teljesítenie célkitűzéseit, s a kultúra nem vált a kormánypártok programjának prioritásává. A miniszter ragaszkodik elhatározásához, és egyelőre rendes éves szabadságával élve kíván távol maradni az ügyek intézésétől. Távollétében Bíró Ágnes államtitkár, az MKP politikusa irányítja a tárcát Május 18. Nem fogadta el a

törvényhozás a KDH alkotmánytörvény-módosító javaslatát, amely hatályon kívül helyezte volna az 1998. évi mečiari amnesztiát Június 5. Rozsnyón a Szlovák Testvériség és az Új Szabad Szlovákia Mozgalom szimpatizánsai a trianoni döntés 85. évfordulója alkalmából neonáci összejövetelt tartottak A tüntetésen a Hlinka-gárda fekete uniformisába öltözött résztvevők közül többen leköpdösték a Kossuth-szobrot, dicsőítették a trianoni döntést, s néhányan a két éve felállított szobor eltüntetését követelték. „Álljuk útját a magyar sovinizmusnak!” feliratú transzparenst emeltek magasra. A tüntetés során a rendőrök nem állítottak elő senkit, „incidens nélküli” rendezvényként értékelték a megmozdulást, s az esemény kapcsán a szlovák politikusok is némák maradtak. A rendezvény után 13 rozsnyói magyar értelmiségi nyílt levelet fogalmazott meg, amelyben tiltakoznak a megmozdulás ellen, s

elutasítják a gyűlöletre buzdító megnyilvánulást. Június 7. Jiří Paroubek cseh miniszterelnök hivatalos látogatást tett Szlovákiában Tárgyalásainak témái között kiemelt helyet kapott a dekrétumok ügye. A szlovák köztársasági elnökkel egyetértettek abban, hogy továbbra sem szükséges a magyarok és németek II. világháború utáni jogfosztását törvényesítő beneši rendeletek felülvizsgálata, mert a dekrétumok már a múlthoz tartoznak, és a téma felvetése nem kedvezne a közép-európai régió stabilitásának. Június 11. Mádl Ferenc magyar államfő Budapesten Szent Adalbert Díjat adott át František Mikloško szlovák kereszténydemokrata politikusnak. A kitüntetett a díjátadáson elmondott beszédében elismerte, hogy a II. világháborút követően a csehszlovákiai magyarokat a kollektív bűnösség elve alapján sérelem érte, amiért saját nevében megkövette őket, bocsánatot kért. Pártja, a KDH – amely elnöke,

Pavol Hrušovský révén is képviseltette magát a díjátadáson – azonnal bejelentette, hogy Mikloško magánszemélyként vett részt az ünnepségen, és így nem a párt hivatalos álláspontját képviselte. Június 15. Ivan Gašparovič kulturális miniszterré nevezte ki František Tóthot Június 17. A szlovákiai magyar felsőfokú oktatásban érdekeltek körében megállapodás született az Állandó Felsőoktatási Fórum létrehozásáról. A Szigeti László oktatási államtitkár védnökségével megalakítandó Fórum a szlovákiai magyar felsőoktatási intézmények eddiginél hatékonyabb együttműködését lesz hivatott szolgálni. A Fórum létrehozásának egyik nyomós indokául László Béla, a Nyitrai Egyetem Közép-Európai Tanulmányok Karának dékánja a szlovákiai magyarság erőteljes asszimilációját nevezte meg. Július 1. Végleg bezárta kapuit a Kassai Magyar Közösségi Ház Július 6. A Szlovák Testvériség és a Szlovák

Testvériség Nemzeti Párt (Észak-)Komáromban is demonstrációt tartott. A Hlinka-gárda katonai öltözékében megjelenő ötven–hetven aktivista a Matica Slovenská székházánál engedély nélkül felállított Cirill és Metód szoborhoz vonult. A „Harcba szlovák! Hív hazád! Nemzetünket nem hagyjuk elmagyarosítani! Szlovákiának szlováknak kell maradnia! Mi vagyunk itthon!” feliratú transzparensek alatt demonstrálókat azonban magyar ellentüntetők zavarták meg, akik közül a rendőrök három fiatalt előállítottak. Július 8. Ötvenéves korában elhunyt Komlósy Zsolt, az MKP Országos Tanácsának elnöke Július 24. Az egyik szlovák hetilap megszellőzteti, hogy Pavol Rusko gazdasági miniszter, az ANO elnöke 100 millió korona feletti értékben váltót állított ki az energiaszektorban érdekelt Ľubomír Blaškónak. Július 30. A vihar sújtotta Magas-Tátrában erdőtűz üt ki, amely 230 hektárra terjed ki A tűzoltók négy napig

küzdenek a lángokkal. Augusztus 16. Pavol Hrušovský, a KDH elnöke felszólítja Mikuláš Dzurinda kormányfőt, hogy tisztázatlan pénzügyei és vagyoni viszonyai miatt hívja vissza Pavol Rusko gazdasági minisztert. Rusko ugyanis már miniszterként – 2003-ban – több mint 100 millió koronás kölcsönt vett fel két vállalkozótól, amit váltók formájában jegyzett ellen. A kölcsönt 2004-ben kellett visszafizetnie, azt azonban, hogy miből fedezte, semmivel sem tudja igazolni. A KDH elnöke kilátásba helyezte, hogy pártja kilép a kormányból, ha Dzurinda nem teljesíti a kereszténydemokraták követelését. Augusztus 21. 82 éves korában elhunyt Lénár Károly pápai káplán, udvardi, majd tardoskeddi plébános, a Jó Pásztor Társulat alapítója, elnöke, a(z észak-)komáromi Imanapok egyik főszervezője. Élete során kiérdemelte a Helytállásért-díjat, a Kisebbségekért kitüntetést és az Esterházy János Emlékérmet is. Augusztus 24.

Ivan Gašparovič köztársasági elnök a kormányfő kérésére visszahívja Pavol Ruskót a gazdasági tárca éléről. Augusztus 26. Az ANO nyolc parlamenti képviselője és két minisztere bejelenti, hogy továbbra is támogatják a kormányt. Augusztus 28. A Szlovák Testvériség Nemzeti Párt fáklyás felvonulást rendez Zólyomban Szeptember 20. A Komárom megyei Kolozsnéma háborús emlékművéről ismeretlen tettesek ellopták a turulmadarat. Szeptember 21. A szlovák ellenzéknek a törvényhozás megbénítására irányuló kísérletét Dzurinda kormányfőnek a független képviselők körében végzett hosszadalmas tárgyalások után sikerült meghiusítania, s így megnyílhatott a szlovák parlament őszi ülésszaka. A kormánykoalíciónak már hosszú ideje csak 69 állandó támogatója van a 150 tagú parlamentben, s a minősített többség biztosításához a koalíciónak mindenkor 8–9 független képviselő támogatását kell megszerezni.

Szeptember 21. A nemrégiben elhunyt Komlóssy Zsolt helyébe lépő Keszegh Pál letette a képviselői esküt. Szeptember 21. Robert Fico, a Smer elnöke a képviselők megvásárlásával kapcsolatos gyanújának adott hangot, közel 15 millió koronás, azaz 100 millió forintnak megfelelő „díjszabásról” beszélt. Szeptember 23. A szlovák parlament elfogadta a külföldi szlovákokról szóló törvényt, amelynek alapján 2006. január 1-jétől létrehozzák a Határon Túli Szlovákok Hivatalát A törvény értelmében az új intézményben összpontosulnak a külföldi szlovákokra vonatkozó feladatok és azok a kompetenciák, amelyeket eddig kormánybiztosi szinten oldottak meg. Az új törvény 2007. augusztus 1-jétől érvényteleníti a szlovák igazolványt A külföldi szlovákok státuszát ezután nem kötik semmilyen okmányhoz. Külföldi szlováknak számít mindenki, aki annak vallja magát, de nem rendelkezik állandó lakhellyel Szlovákiában.

Október 15. Az MKP kiáll Simon Zsolt mezőgazdasági miniszter mellett, így nem kell távoznia a kormányból cégének agrárdotációi miatt. Október 18. A szlovák Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette az ún antidiszkriminációs törvény egyik cikkelyét, amely lehetővé tette volna a pozitív diszkriminációt. 11 alkotmánybíró közül 4 (kettő magyar) különvéleményt csatolt a határozathoz. Értékelésük szerint a törvénnyel mindenki azonos tulajdonságok és képességek alapján, s nem a bőre színe és nem is nemzetisége alapján áll viszonyban. A vitatott paragrafus eredetileg az MKP előterjesztésében szerepelt. Október 27. Egy kassai magánvállalkozó szerint a konzulátus 2000-ben történt átépítésekor lehallgató-berendezést szerelt be a Szlovák Információs Szolgálat két embere a főkonzul irodájának falába. Ladislav Pittner, a Szlovák Információs Szolgálat igazgatója kizárja, hogy a titkosszolgálat

lehallgatta volna a kassai magyar konzulátust. Október 30. A rendőrség a Szlovák Testvériség szélsőségesen nacionalista szervezet több rendezvényét is feloszlatta a hétvégén rohamrendőrök, lovas rendőrök és kutyák bevetésével, mivel a rendezvényeken az egyenruhás résztvevők antiszemita, kisebbségellenes, a parlamenti demokráciát támadó és az állampolgárok egyenlőségét tagadó röplapokat osztogattak. Egy időre vezetőjüket, Marián Kotlebát is őrizetbe vették. A legfőbb ügyész javaslatot tett a szervezet feloszlatására. Október 30. A szlovákiai és csehországi magyar fiatalokat tömörítő Diákhálózat a hétvégén Pastorek Katalin személyében új elnököt választott a leköszönő Szakszon Norbert helyére. A szervezet 2006-ban lesz 15 éves, s az évfordulót ünnepélyes keretek között kívánják majd megünnepelni. November 4. A pozsonyligetfalui Tyrš téren halálra szurkálják Daniel Tupý 21 éves

bölcsészhallgatót. Szemtanúk szerint a gyilkosok neonácik voltak November 8. Pavol Rusko, az ANO elnöke bejelenti, bizonyítéka van rá, hogy legalább egy korrupt képviselő van a parlamentben. Iveta Henzélyová független képviselő elutasítja, hogy pénzt kínáltak volna fel neki a szavazatáért. November 8–9. Kétnapos hivatalos látogatása során Pozsonyban tárgyalt Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter. Szlovák partnerén, Eduard Kukanon kívül fogadta őt Ivan Gašparovič államfő, Mikuláš Dzurinda kormányfő, valamint a szlovák parlament alelnöke, illetve az MKP elnöke, Bugár Béla is. November 15. Több mint kétéves szünet után Budapesten tanácskozott a Szabó Vilmos magyar és Miroslav Mojžita szlovák társelnökök által vezetett Magyar–Szlovák Kisebbségi Vegyes Bizottság. A bizottság V ülésén a két küldöttség a jövőre nézve ajánlásokat fogalmazott meg a két ország kisebbsége helyzetének javítására. A

tanácskozás kulcstémája a kisebbségi oktatás továbbfejlesztésének kérdése volt. November 17. Az MKP és a belorusz ellenzék együttműködési szerződést írt alá, amelyben a magyar párt vállalja, hogy a Lukasenko politikájával szembenálló ellenzéknek átadja a demokráciáért folytatott erőfeszítéseinek tapasztalatait. November 17. Megalakulásának ötödik évfordulója alkalmából ünnepi kongresszust tartott a Mikuláš Dzurinda kormányfő által vezetett SDKÚ, amelyen a belföldi partnerek közül Bugár Béla pártelnök személyében csak az MKP képviseltette magát November 26. A megyei választások első fordulóján a részvétel 18,02 %-os volt A szlovák pártok néhol egészen furcsa szövetségeket kötöttek csak azért, hogy kiszorítsák a magyarokat a megyei önkormányzatokból. A szavazás eredménye a KDH és az SDKÚ számára a legkedvezőbb, hiszen nagyságrendekkel több képviselői helyet szereztek, mint az előző ciklusban.

Az MKP elveszítette dominanciáját Nyitra megyében, ahol az 52 helyből az eddigi 31 helyett csupán 17 mandátumot szerzett meg, míg a magyarok ellen szövetkezett szlovák nagykoalíció 34-et. Nagyszombat megyében eggyel több mandátumhoz jutott az MKP, mint korábban, ugyanakkor Kassa és Besztercebánya megyében is helyeket veszített a magyar párt. Pozsony megyében – az egyetlen olyan helyen, ahol nem jött létre a magyarok ellen szlovák összefogás – az MKP a győztes koalíció tagja lett. Figyelemreméltó tény, s az MKP számára intő jel, hogy az eddig fegyelmezett szavazóbázisként számon tartott magyar választók az országos átlagnál is kisebb arányban járultak az urnákhoz. Így például Nyitra megyében az északi szlovák lakosság mozgósítása sokkal sikeresebb volt, mint a magyar szavazóké. Országos szinten a magyar párt jelentős veszteséget szenvedett el: 25 mandátumot veszített. December 1. Mint Halzl József, a szervezet

elnöke Deákiban bejelentette, a Rákóczi Szövetség az iskolák mellett a magyar óvodákba való beiratkozás támogatására is ki kívánja terjeszteni beiratkozási programját. A szövetség civil szervezetek és magánszemélyek adományaiból 20 millió forintot osztott szét 2005-ben, elsősorban a szórványban élők és a nehéz szociális helyzetben lévők számára. Halzl József kiemelte: azokon a helyeken, ahova a támogatás eljutott, az egy évvel korábbihoz képest 4 %-kal nőtt, míg másutt 3 %-kal csökkent a magyar iskolába beíratottak száma. December 8–9. A szlovák államfő meghívására hivatalos látogatást tett Szlovákiában Sólyom László köztársasági elnök. Az államfő mellett Mikuláš Dzurinda miniszterelnökkel is találkozott, és fogadta őt a szlovák parlament elnöke, Pavol Hrušovský is. December 10. A megyei választások második fordulóján 11,07 %-os részvételt regisztráltak, ez a legalacsonyabb érték az ország

történetében. A nyolc megye egyikében sem tudott győzni kormánypárti jelölt. Négy megyében (Pozsony, Nagyszombat, Zsolna, Eperjes) azonban meghatározó többségben vannak a kormánykoalíció képviselői. Rendkívül figyelemre méltó, hogy a leginkább magyarok által lakott dunaszerdahelyi járásban mérték a legalacsonyabb részvételt (4,87 %), de a többi dél-szlovákiai járás jelentős részében is jóval az átlag alatt maradt a szavazási hajlandóság. A számok, illetve az elért eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy kampányával és regionális programjával az MKP nem tudta a kívánt és elvárható arányban mozgósítani a szavazókat. December 13. A szlovák törvényhozás elfogadta 2006 évi költségvetésről szóló törvényt Az MKP prioritásai közül a kisebbségi kultúrákra 160 millió koronát biztosít a költségvetés, ami a 2005. évi összeg kétszerese A magyar párt által delegált miniszter irányítása alatt

álló Környezetvédelmi Minisztérium költségvetését 38 %-kal sikerült emelni. A 2006 évi törvényben ezen kívül szerepel a déli gyorsforgalmi út tervezésének megkezdése és több Ipoly-híd rekonstrukciója, amire a költségvetés 40 millió koronát különít el. A Selye János Egyetem 20 millió koronát kap felújításra