History | Higher education » A szlovéniai (muravidéki) magyarság történeti kronológiája (1991-2001)

Az szlovéniai (muravidéki) magyarság történeti kronológiája (1991-2001) A kronológiák 1999. évig terjedő összeállításához felhasznált adatbázis - a szlovéniai kronológia kivételével - a Teleki László Intézet „A kisebbségek régi és új szerveződései” kutatási programjában készült. Közreműködtek: Jánki András (Ukrajna); Mák Ferenc (Horvátország); Orosz Márta (/Cseh/Szlovákia); Udvardy Frigyes (Románia); Vékás János (Jugoszlávia). A szlovéniai kronológia (1991-2001) Mák Ferenc munkája 1991 Június 25. A Szlovén Köztársaság - az 1990 december 23-án megtartott népszavazás eredményének értelmében - elfogadta az önállóságról és függetlenségről szóló alkotmányos alapokmányát, az ehhez kapcsolódó alkotmánytörvényt és a függetlenségi nyilatkozatot. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alkotmánya szlovén területen érvényét veszítette. A függetlenségről szóló deklaráció kimondja:

a Szlovén Köztársaság jogállam, gazdasági javaiból és természeti adottságaiból kiindulva a piacgazdaság alapjain, az emberi jogok, az európai normák és a demokrácia elveinek legteljesebb tiszteletben tartásával, a magántulajdon sérthetetlenségével lehetőséget biztosít a civil társadalmi szervezetek és a polgári intézmények működésének. A független Szlovén Köztársaságot elsőként a függetlenségét egyazon napon kihirdető Horvát Köztársaság ismerte el. Június 26. A független Szlovén Köztársaságot a Jugoszláv Néphadsereg részéről ért fegyveres támadás miatt rendkívüli ülést tartott a szlovén parlament, amelyen a képviselők meghallgatták Milan Kučan, a Szlovén Államelnökség elnöke, Lojze Peterle kormányfő, Janez Janša hadügyminiszter és Igor Bavčar belügyminiszter beszámolóját, amelyek alapján hét pontban összefoglalva erősítették meg az állam függetlenségét és ítélték el az országot ért

agressziót. Július 3. A fegyveres összecsapások során a jugoszláv hadseregből 39-en, a szlovén területvédelmi egységekből és a rendőrség soraiból 4-4 ember veszítette életét. Meghalt továbbá 4 polgári személy és 10 külföldi állampolgár. A leghevesebb harcok a muraszombati kaszárnyánál és a šentilji határátkelőnél folytak. Július 25. A tíz napos háborút követő fegyverszüneti megállapodásnak megfelelően a Muravidéket elhagyta az utolsó jugoszláv katonai szállítóegység. Augusztus 9. A Népújság közlése szerint a muraszombati községben a háború okozta közvetlen kár 3,5 millió, a közvetett pedig 252 millió dinár. A lendvai községben ugyanezek az adatok 60 ezer, illetve 180 millió dinárra rúgnak. Égető problémát jelent továbbá az is, hogy Horvátországgal akadozik az árucsere-forgalom, ami Muravidék gazdaságának 50 százalékát tette ki. Szeptember 2. Szeptember első vasárnapján immár harmadszor

rendezték meg az osztrákmagyar-szlovén hármashatár-menti találkozót, melynek során Jennersdorf, Körmend és Muraszombat polgármestere külön megbeszélést tartott. Ennek keretében ismételten szó esett a muraszombat-körmendi és a lendva-rédicsi vasútvonalak sorsáról. Magyarország és Szlovénia között - Európában talán egyedülálló módon - nincs vasúti összeköttetés. A Martinje irányába tervezett vasút megépítése Magyarországot 600-700 millió forinttal terhelné, a Hodoson át vezető 300-400 millióval, míg a lendvai vonal csak 20 millióval. Szeptember 7. Milan Kučan, a Szlovén Köztársaság Elnökségének elnöke - a Jugoszláviáról szóló hágai békekonferenciára történő elutazása előtt - fogadta a magyar és az olasz közösség, valamint a határokon túl élő szlovének képviselőit. A fogadáson ott volt Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter is. A külön-külön megtartott fogadáson a magyar nemzetiség

küldöttsége - Pozsonec Mária, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Közösség elnöke, Kercsmár Rózsa, a muraszombati község közgyűlésének elnöke és Göncz László titkár - Kučan elnököt tájékoztatta a muravidéki magyarság helyzetéről és a legidőszerűbb kérdésekről. Szeptember 28. Lendván Horváth Balázs magyar tárca nélküli kisebbségi miniszter és Janez Dular szlovén kisebbségügyi miniszter jelenlétében leleplezték Széchenyi István emléktábláját. Szeptember 28. A Lipa szállodában a muravidéki magyar irodalom 30 évfordulóját ünnepelték. A meghívott vendégeket és az írókat Kercsmár Rózsa, a Magyar Nemzetiségi Közösség muraszombati közgyűlésének elnöke köszöntötte. Október 8. Lejárt az Európai Közösség által a szlovén és a horvát állam függetlenségére kialkudott három hónapos moratórium. Szlovénia - és Horvátország - e naptól fogva nemzetközi jogi értelemben is független ország. A

szlovén kormány úgy döntött, hogy a jugoszláv dinárt, mint fizető-eszközt a szlovén tolár váltja fel. Október 25. A Népújság tudósítása szerint dr Tomka Miklós, a Muravidéki Magyar Közösség lendvai elnöke és Szekeres Vilmos képviselő átadta a szlovéniai magyarok segélyszállítmányát a pécsi és a környékbeli menekülttáborokban tartózkodó mintegy 6.000 baranyai magyar menekültnek. Október 27. „Szlovénia állampolgárai! A Szlovén Köztársaság már szabad!”- fejezte be koperi beszédét Milan Kučan, a Szlovén Köztársaság Elnökségének elnöke abból az alkalomból, hogy az immár független ország területét elhagyta az utolsó jugoszláv katona is. November 2. A magyarországi Bethlen Gábor Alapítvány kuratóriuma az idén hatodik alkalommal ítélte oda a Bethlen-díjakat. E rangos kitüntetésben részesült Hajós Ferenc, a lendvai bíróság alapegységének vezetője is. November 15. A Népújságban közzé tették a

Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség végrehajtó tanácsa által megfogalmazott programot, amely a Szlovén Köztársaságban élő magyar kisebbség céljairól, közösségi érdekeiről és a jövőben vállalható feladatairól szól. December 8. Szlovéniában életbe lépett a vagyon-visszajuttatásról szóló törvény A polgárok, akik bizonyítani tudják tulajdonjogukat az egykor államosított vagyonukról, e törvény alapján visszaszerezhetik, illetve ennek ellenértékeként anyagi kárpótlást kaphatnak. A vagyonvisszajuttatási kérvényeket 1993 december 6-áig kell benyújtani az illetékes községi hivatalokhoz. December 23. A szlovén parlament elfogadta és kihirdette a Szlovén Köztársaság új Alkotmányát. Az alaptörvény államalkotó közösségnek tekinti a magyar és az olasz kisebbséget. 1992 Január 13. A Vatikán elismerte Szlovénia és Horvátország függetlenségét és szuverenitását Ezzel egyidőben jelezte: a

lehető legrövidebb időn belül diplomáciai kapcsolatokat szeretne létrehozni a két országgal. Január 15. A Baldinter-bizottság megállapításainak közzététele után Franciaország, Belgium, Nagy-Britannia, Dánia, Málta, Magyarország, Norvégia és Bulgária elismerte Szlovénia és Horvátország függetlenségét és szuverenitását. Brüsszelben közölték, az Európai Közösség országai együtt ismerik el a két független államot, „miután az ott megtartott referendumon a lakosság a függetlenség mellett döntött". Február 8. A Szlovén Köztársaság valamennyi művelődési intézményében felhangzott a Köszöntő, Franc Prešeren, a szlovén romantika legnagyobb költőjének verse, amely a független szlovén nemzet himnusza lett. Február 28. Lassan kialakul a lendvai várban a helytörténeti múzeum arculata Király Ferenc, a Galéria állandó gyűjteménye mellett készíti a néprajzi gyűjtemény restaurált tárgyainak

elhelyezését is. A vár alsó részében több termet tataroztak, hogy minél több hely legyen kiállítások rendezésére. Folyamatban van a várkápolna helyiségeinek a restaurálása is, majd az udvarrész és a nyugati fal helyreállítása következik. Február 28. A Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között megkötött, 1992-1993-ra szóló tudományos, oktatási és kulturális együttműködési megállapodást írtak alá a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség, valamint a Vas és Zala megyei közgyűlés képviselői. Március 6-7. A Muravidéken járt a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének küldöttsége, amelynek Dudás Károly író, Matuska Márton publicista, „A megtorlás napjai” című könyv írója és Siflis Zoltán, a szabadkai Lifka Sándor videostúdió vezetője, a „Temetetlen halottaink” című dokumentumfilm szerzője voltak a tagjai. A magyar kultúra hónapja keretében látogattak el

szlovéniai magyar írótársaikhoz, hogy a muravidékieket is tájékoztassák az 1944 őszén a szerb partizánok által elkövetett tömegmészárlással kapcsolatos kutatásaik eredményeiről. Március 15. Göncz Árpád köztársasági elnök a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztjét adta át Varga Sándornak, aki nyugdíjba vonulása előtt a lendvai Népújság és a magyar nyelvű rádió felelős szerkesztője volt. A kitüntetést az indoklás szerint Varga Sándor a muravidéki magyarság anyaországgal fenntartott kapcsolatainak kiépítése és fejlesztése terén kifejtett munkájáért kapta. Március 23. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Helsinkiben hitelesítette Szlovénia és Horvátország teljes jogú tagságát a szervezetben, amely ily módon 50 tagúvá vált. Április 5. E naptól kezdve önálló hullámhosszon sugározza műsorát a muravidéki magyar rádió. A változás egyben a sugárzási idő bővülését is jelenti,

hiszen immár napi öt és fél (vasárnap hat) órás műsorral áll a magyar hallgatók rendelkezésére. Április 7. Az Egyesült Államokban bejelentették Szlovénia, Horvátország és BoszniaHercegovina önálló és szuverén államként történő elismerését Május 4. Lendván közös tanácskozásra gyűltek össze a kétnyelvű iskolák igazgatói, valamint az érdekközösség keretében működő oktatási munkacsoport tagjai, amelyen a kétnyelvű iskolák szervezési és módszertani gondjait vitatták meg. Május 20. Jeszenszky Géza személyében először látogatott magyar külügyminiszter a Muravidékre. Jeszenszky Lendván a mintegy nyolcezer fős szlovéniai magyarság politikai és kulturális vezetőivel folytatott megbeszélést. Május 22. Az ENSZ közgyűlése egyhangúlag, közfelkiáltással felvette tagjai sorába Szlovéniát, Horvátországot és Bosznia-Hercegovinát. Június 10. A Népújság beszámolója szerint Pozsonyban járt a szlovéniai

magyarság négy tagú küldöttsége. Bence Lajos, Göncz László, Szúnyogh Sándor és dr Varga József megbeszélést folytatott a CSEMADOK képviselőivel, és kölcsönösen ismertették a két nemzeti kisebbségi közösség sokrétű és gazdag művelődési életének eseményeit. A tárgyalások során szó volt a hosszabb távú együttműködés lehetőségeiről is. Július 14. Hajós Ferenc, Szlovénia első budapesti nagykövete átadta megbízólevelét Göncz Árpád köztársasági elnöknek. Július 31. Közzétették az 1991 március 31-ei népszámlálási adatokat Eszerint Szlovéniában az 1.727018 szlovén mellett 238968 más nemzetiségű polgár él, s ez az ország lakosságának 12 százalékát jelenti. A nemzeti kisebbségek között 54212 a horvát, 47911 a szerb, 26842 a muzulmán, 8.503 a magyar és 3064 az olasz közösség létszáma Augusztus 13. A Szerbia és Montenegró alkotta Kis-Jugoszlávia hivatalosan elismerte Szlovéniát. Augusztus 21. A

két nemzetiség, a muravidéki magyar és a Rába melléki szlovén népcsoport sok éves, kemény küzdelme a határátkelőkért végre eredménnyel járt. A Muravidéken Pincén és Martinjén nyílt határátkelő a magyarországi Tornyiszentmiklós és Felsőszölnök felé. A pincei határátkelőt Jeszenszky Géza magyar és Dimitrij Rupel szlovén külügyminiszter, a martinjeit pedig Göncz Árpád és Milan Kučan köztársasági elnökök nyitották meg. Szeptember 2. Szlovénia és Magyarország kulturális, oktatási és tudományos együttműködési egyezményt írt alá. Az egyezmény külön cikkelyben emeli ki, hogy a felek biztosítják az országaikban élő nemzeti kisebbségek számára azokat a feltételeket és külön jogokat, amelyek a kulturális identitás megőrzéséhez, az oktatásban, a nevelésben és az élet egyéb területein szükségesek. Szeptember 15. Milan Kučan köztársasági elnök meghívására Szlovéniába látogatott Göncz Árpád. A

két államfő Lendván, a muravidéki magyarság kulturális központjában találkozott Megbeszéléseik középpontjában a nemzeti kisebbségek helyzetének további javítása és a kétoldalú kapcsolatok bővítési lehetőségeinek megvitatása állt. Október 12. Számos magas rangú vendég - köztük Jelko Kocin szlovén tájékoztatási miniszter, Entz Géza magyar államtitkár, Peter Winkler a szlovén és Wolfart János a magyar kisebbségi hivatal vezetői, Hajós Ferenc budapesti szlovén és Balogh István ljubljanai magyar nagykövet - jelenlétében ünnepélyes keretek között átadták a Szlovén Televízió magyar műsorainak lendvai szerkesztőségét. Szúnyogh Sándor, a magyar műsorok szerkesztője elmondta, hogy a Hidak - Mostovi című kétnyelvű tévéadás ezen túl is kéthetente jelentkezik a tévé I. műsorán A lendvai stúdió felszerelését a Magyar televízió biztosítja Október 23. A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási

Közösség felhívást tett közzé a magyar választói névjegyzék összeállítására. A helyi közigazgatási hivataloktól kapott névjegyzékek közzétételét követően minden érintett személy szabadon nyilatkozhat arról is, ha nem szerepel a nyilvántartásban, és arról is, ha töröltetni szeretné magát a névjegyzékből. November 20. A Szlovén Néppárt a Družina című lapban közzétett felhívásában arra kéri a második világháború után a hrastoveci és a kidričevói táborokba kitelepítetteket - akiknek jelentős hányadát éppen a szlovéniai magyarság tagjai jelentették - hogy írják meg emlékeiket, hogy ezzel is segítsék a múlt tragikus eseményeinek a tisztázását. A felhíváshoz csatlakozott a Népújság szerkesztősége is. November 26. A középkori Lendva 800 éves évfordulója megünneplésének keretében a községi képviselő testület, a Muravidéki Történelmi Társaság és az MMNÖK közösen szervezték meg a

városban a magyar és a szlovén történészek tudományos tanácskozását. A konferenciát Metka Fujs, a Muraszombati Múzeum történésze és Göncz László, az MMNÖK titkára vezették. A tanácskozás anyagát a Lendvai Füzetek egyik következő számában nyomtatásban is megjelentetik. November 27. A Népújságban bemutatkoztak a szlovéniai magyar nemzeti közösség országgyűlési képviselő-jelöltjei. Pozsonec Máris, Tomka György, Bernjak Erzsébet, Mursics József, Dávid János, Horvat Jožef és Herženjak Vili közül a magyar választók egy személyt juttathatnak nemzetiségi képviselőként a szlovén parlamentbe. November 27. A lendvai Várgalériában megnyitották a „Lendva az évszázadokon keresztül” című kiállítást, amelyet a maribori Területi Levéltár és a Zala Megyei Levéltár által megszervezett kutatótáborok anyagából állítottak össze. December 1. Budapestre látogatott Janez Drnovšek szlovén miniszterelnök, ahol

Antall József magyar kormányfővel folytatott megbeszéléseket. Magyarország és Szlovénia államközi szerződést írt alá a két ország baráti együttműködéséről. December 4. A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség gazdasági bizottsága a lendvai Lipa szállóban megszervezte a dél-dunántúli és a kelet-szlovéniai magánvállalkozók és kereskedők találkozóját. A találkozó a gazdasági kapcsolatteremtés előmozdítását kívánja szolgálni. December 6. Szlovéniában általános választásokat tartottak A reformkommunista Milan Kučan a szavazatok 72,74 %-ával immár harmadszor szerezte meg nagy fölénnyel a köztársasági elnöki tisztséget. Az urnákhoz járult 5145 magyar választó (a szavazásra jogosultak 74,72 %-a) 33,04 %-kal Pozsonec Máriát jutatta a parlamentbe. December 12. Az „Átimennék a Murán” című hangverseny alkalmával Budapesten a Néprajzi Múzeum dísztermében Göncz Árpád köztársasági elnök

Szúnyogh Sándornak, muravidéki magyar költőnek, a szlovéniai magyar irodalom és az újságírás terén kifejtett kimagasló munkássága elismeréseként átadta a Magyar Köztársaság Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést. Szúnyogh Sándor jelenleg a Hidak-Mostovi című tévéműsor szerkesztője, a Szlovén Televízió lendvai magyar szerkesztőségének vezetője. December utolsó napjai. Göncz László titkár vezetésével évzáró ülést tartott a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség. Az ülésen elhangzott: 1993-ban a MMNÖK-t szeretnék Magyar Intézetté átalakítani, amelynek keretében a nemzetiségi politika és a művelődés mellett kutatói és könyvkiadói tevékenységgel is foglalkoznak. 1993 Január 8. A választásokat követően Szlovéniában lassan kialakul a kormánykoalíció Janez Drnovšek az új kormány és kormányfői kinevezését várja. A koalíciót a Kereszténydemokrata Párt, az Egyesített Lista, a Demokrata

Párt, a Zöldek és a Szociáldemokraták alkotják, míg a parlamenti pártok közül a Nemzeti- és a Néppárt szorult ellenzékbe. Január 25. A szlovén országgyűlés elfogadta Janez Drnovšek kormányfő tizenhat miniszterből álló kormányát. Február 8. A Muravidéken is megünnepelték a Szlovén Kultúra napját, Franc Prešeren romantikus költő halálának évfordulóját. Az alkalmi emlékbeszédek rámutattak: bár a költőt kora nem értette meg, hatalmas erőfeszítéssel mégis megalkotta a szlovén irodalmi nyelvet, és megélte az 1848-as forradalmat is. Február 11. A szombathelyi Megyeházán aláírták a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség, valamint Vas és Zala megye közgyűlése közötti, 1993-ra szóló, háromoldalú együttműködési megállapodást. Március 9. A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség és a kulturális intézmények vezetői Ljubljanában tárgyaltak Sergej Pelhan művelődési

miniszterrel. Göncz László, a MMNÖK titkára elmondta, a megbeszélésen szó volt a lendvai művelődési ház építésének feltételeiről és az anyagi támogatás lehetőségeiről, majd a Magyar Művelődési Intézet létrehozásáról, a MMNÖK pénzeléséről, valamint a kétnyelvű területen lévő magyar honismereti anyag feldolgozásáról. Március 13. Az MMNÖK a Magyar Kultúra Hónapja alkalmából ünnepi műsor keretében négy kulturális díjat adott át. 1992-ben a legsikeresebb művelődési egyesületnek járó díjat a hodosi Őrség Művelődési Egyesület kapta. A kiemelkedő műkedvelői tevékenységért járó kitüntetést Jáklin Magda, a pincei Zala György Művelődési Egyesület elnökének ítélték oda. A fiatalok művelődési tevékenységét ösztönző magyar nemzetiségi kulturális díjat Szabó Zsuzsanna, a hosszúfalusi Fehér Jani Művelődési Egyesület tagja kapta. Az irodalmi, illetve művészeti díjat dr. Varga József,

egyetemi tanár, muravidéki magyar költő vehette át A kitüntetéseket Pozsonec Mária parlamenti képviselő, és Dobos László, a Magyarok Világszövetségének alelnöke adták át. A díjazottak az oklevél mellett Gálics István lendvai grafikusművész grafikáit kapták. Március 17. Győrött a megyeházán Pozsonec Mária, az MMNÖK elnöke, és Sidó Zoltán, a CSEMADOK Országosa Választmányának főtitkára aláírták az 1993-as évre szóló együttműködési megállapodást, amely az első ilyen jellegű együttműködési szerződés a két fél között. Március 26. A Magyar Kultúra Hónapja alkalmából került sor Lendván a „Magyarságtudat, nemzettudat” című rendezvényre. A MMNÖK vendége Pomogáts Béla jeles irodalomtörténész, az Anyanyelvi Konferencia elnöke volt. Április 6. Pozsonec Mária elnökletével megtartotta első ülését a Szlovén Parlament Nemzetiségi Bizottsága. Az ülésen a legnagyobb vitát az váltotta ki, hogy a

költségvetéstervezet a MMNÖK tevékenységének pénzelésére 25, a kulturális tevékenységre pedig 15 százalékkal kevesebbet látott elő az előző évinél. A magyar és az olasz kisebbségi közösség képviselői 15 millió tolár kiegészítést követeltek. Május 7. A MMNÖK közgyűlésén megvitatták a magyar nemzetiség tájékoztatásával kapcsolatos privatizációs javaslatot és úgy határoztak, hogy a nemzetiségi médiumok esetében, nem jöhet számításba semmilyen magánosítás. Május 21. Az MMNÖK Dobronakon megtartott zárt ülésén 19 szavazattal kettő ellenében úgy döntött, hogy az illetékes állami szervekkel, illetve intézetekkel együttműködve megalakítja a magyar nemzetiség tájékoztatási eszközeinek önálló intézetét, amelyet a Népújság című hetilap és a Muravidéki Magyar Rádió szerkesztőségei alkotnak, de hozzájuk tartozik a magyar nemzetiség televíziós szerkesztősége is. Május 23. Szentlászlón

megalakult a Szlovéniai Református Egyház Az alapítói közgyűlés meghívóját Nemes Gyula gondnok írta alá. Hodostól Kapornokig, Domaföldtől Domonkosfáig, Szerdahelytől Pártosfalváig, Csekefától Szentlászlóig közel ötszázan tartoznak a református egyházhoz. A közgyűlés résztvevői elfogadták az egyházi alkotmányt, és megválasztották a Szlovéniai Református Egyház világi vezetőségét. Május 29. A dobronaki művelődési központban megtartották a Muravidéki Magyar Ifjúsági Szövetség alakuló közgyűlését. A muravidék magyarlakta falvaiból Lendváról és Muraszombatból 45 szavazati joggal rendelkező meghívott volt jelen. Az MMISZ elnökévé Zágorec Csuka Juditot választották, aki hangsúlyozta: az új szervezet növeli a muravidéki magyar fiatalok önbizalmát. Július 7. Huszonegyedik alkalommal kezdte meg munkáját a Nemzetközi Lendvai Művésztelep. Gerics Ferenc rajztanár, főszervező irányításával az idén a

szobrászok találkoznak. Egy japán és egy angol vendég mellett Király Ferenc lendvai szobrászművész dolgozik a művésztelep keretében. Gerics Ferenc a szlovén és a magyar kultúra terén végzett alkotó és szervező munkájáért a napokban vette át Lendva város kitüntetését. Július 7. Pozsonec Mária országgyűlési képviselő meghívására Lendvára látogatott Sergej Pelhan szlovén kulturális miniszter. A képviselő-testület székházában tartott megbeszélésen szó volt a lendvai kultúrotthon felépítésének tervéről is, amely bekerült a 2000-ig szóló nemzeti kultúrprogramba. Augusztus 20. A magyar nemzet és Szent István király ünnepén „István király hagyatéka” címmel nagyszabású kiállíts megnyitására került sor a lendvai várban. Az ünnepség házigazdája a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség volt, de képviseltette magát a Magyar Köztársaság ljubljanai nagykövetsége is. Augusztus 23. Ezen a

napon kezdődött és 27-éig tart a III Nemzetközi Levéltári Kutatótábor, amelyen hat szlovéniai és hat magyarországi diák vesz részt. A kutatótábor a Szlovén Köztársaság Kulturális Minisztériuma, a MMNÖK és a Zala megyei önkormányzat támogatásával jött létre. Augusztus 23. Ülésezett a MMNÖK kiadói bizottsága A kiadói tevékenységgel kapcsolatban megállapították, hogy az operatív tevékenység elhanyagolása miatt nehézségekbe ütközött a tervezett kiadványok megjelentetése. Ha a Nemzetiségi Művelődési Intézet létrejön, a tervek szerint külön szakembercsoport foglalkozik a kiadványok előkészítésével. Szeptember 10. A MMNÖK végrehajtó tanácsának üléséről tudósít a Népújság Az ülésen Göncz László titkár javasolta, hogy a nemzetiségi különjogok alapján a területi átszervezéskor a nemzetiségi tanácsok párhuzamosan működjenek a községi tanácsokkal és ne legyen közöttük elkülönülés. A

polgárok az általános választások alkalmával válasszák meg a nemzetiségi tanácsok képviselőit is. A kétnyelvű községekbe tömörüljenek a kétnyelvű falvak, a kétnyelvű területeken lévő szlovén települések viszont választás alapján döntsék el azt, hogy a kétnyelvű területekhez és annak közigazgatásához akarnak-e tartozni, vagy nem. Természetesen a csatlakozással vállalniuk kell az előnyöket és a hátrányokat is. A nemzeti szimbólumokról szóló törvény-javaslathoz a végrehajtó tanács képviselői azt az álláspontot terjesztették elő, hogy a piros-fehér-zöld magyar zászlót használják a kétnyelvű területeken. Október 7. Lendván a MMNÖK 33 rendes ülésén szó volt a Kisvállalkozói-Fejlesztési Központ tevékenységéről, és az ezzel kapcsolatos távlati tervekről. A központ megalakítása a Magyarországgal történő gazdasági együttműködés és a kapcsolatépítés szempontjából óriási jelentőséggel

bír. Október 15. Lendva község gazdasági és társadalmi tevékenységi osztálya, valamint a környezetvédelmi és területrendezési szakszolgálat kidolgozta és közzétette az 1994-es évre vonatkozó beruházási programot. A község végrehajtó tanácsa által is elfogadott terv elsőbbséget biztosít a dobronaki kétnyelvű általános iskola tornaterme felépítésének, a lendvai aggok otthona befejezésének, a lendvai művelődési ház építése megkezdésének, valamint a Kobilje-Nemesnép határátkelőnél található határőrház funkciója szerinti felszerelésének. Október 29. A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség Képviselő-testülete Dobronakon megtartott ülését követően közzétette „Közlemény a nyilvánossághoz” című nyilatkozatát, melyben „elégedetlenségét fejezi ki a nemzetiségileg vegyesen lakott területen kialakult nemzeti jellegű ellentétek szításával kapcsolatban. Meggyőződésünk -

olvasható a továbbiakban -, hogy a muravidéki magyarság és annak legitim szervezete semmiképpen sem élt vissza Szlovénia magas szintűnek minősített kisebbségi politikájával, nem is követelünk semmi olyant, ami bármilyen formában meghaladná az alkotmány és a törvény adta lehetőségeket. Éppen az ellenkezőjéről van szó Tekintettel a magyar kisebbség kritikus méreteket öltő beolvadására a nemzetiségi közösség az elméleti jogi rendszer gyakorlati megvalósítását követeli. Sajnos, azt állapíthatjuk meg, hogy az ideálisnak nyilvánított kisebbségi jogvédelem a mindennapi élet szinte valamennyi területén csorbát szenvedett. A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség erkölcsi és politikai feladatának tekinti a muravidéki magyarság megmaradásának ügyét, aminek érdekében minden törvényes eszközzel harcol. ()” November 19. A most elkészített törvényjavaslat szerint a közeljövőben létrejövő helyi

önkormányzatok közigazgatási járásokba tömörülhetnek. A javaslat szerint Szlovéniában 25, 19 illetve 11 járás jönne létre. A járásokat az új községek lakosságának száma, gazdasági fejlettségük, valamint a területi egybetartozásuk alapján határozzák meg. A járásnak egységes egészet kell alkotnia. Lendva község önkormányzata elfogadhatatlannak tartja, hogy a közigazgatási járások megalkotásánál a törvénytervezet mindhárom változatánál Muraszombathoz csatolnák. Egyedüli elfogadható megoldás az lenne, ha Lendva is járási státuszt szerezne, hiszen ebben az esetben a kétnyelvűség érvényesülhetne, míg Muraszombat egynyelvű járásnak minősülne. December 3. Kercsmár Rózsa, az MMNÖK muraszombati képviselőtestületének alelnöke a Baráti Kör tagjaival együtt, valamint a muraszombati és a lendvai vállalatok, a lendvai Caritas és a muraszombati Vöröskereszt segítségével hét tonna segélyszállítmányt küldött

Bácskába, a rászoruló zentai polgároknak. December 10. A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség és az Anyanyelvi Konferencia „Magyarságtudat kisebbségben” címmel tanácskozást rendezett Lendván. A Göncz László vezette konferenciát Pozsonec Mária parlamenti képviselő nyitotta meg. December 21. Zalaegerszegen a Megyeházán aláírták a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség valamint Vas és Zala Megye Közgyűlése közötti, 1994-re szóló együttműködési megállapodást. Az együttműködési megállapodást azzal a szándékkal hozták létre, hogy a Magyar Köztársaság és a Szlovén köztársaság között 1993-ban kötött alapszerződés, továbbá a Szlovén Köztársaság és a Magyar Köztársaság között 1992-ben született kisebbségvédelmi egyezmény céljainak megvalósítását előmozdítsák. 1994 Január 1. Göncz László igazgató vezetésével a gyakorlatban is megkezdte működését a

muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, miután már 1993 szeptemberében a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösségen belül különvált a kulturális tevékenység a politikától. A MNMI négy fő területen tevékenykedik: a műkedvelés, a könyvkiadás, a néprajz-helytörténet felkarolása, valamint az anyanyelv ápolása. Január 14. A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség és a szlovén Művelődési Minisztérium támogatásával megjelent a 20 oldalas Kelepelő című gyermeklap próbaszáma, amelyet a kétnyelvű általános iskolák tanulói számára a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet adott ki. A gyermeklap a tervek szerint ezután kéthavonta jelenik meg. Január 22. A Magyar Kultúra Napja alkalmából ünnepséget rendeztek a lendvai várban, amelyen a szlovén és a magyar himnusz elhangzása után dr. Tomka Miklós, az MMNÖK lendvai képviselő-testületének elnöke ünnepi

beszédében felidézte Kölcsey Ferenc alakját, aki a „Hass, alkoss és gyarapíts!”felszólítással a mai nemzedékeknek is üzent. Február 8. A magyar Országgyűlés egyhangú szavazással megerősítette a Magyarországon élő szlovén és a Szlovéniában élő magyar nemzeti kisebbség különjogairól szóló, 1992 novemberében megkötött egyezményt. A megállapodást méltatva Kelemen András a Külügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta, Magyarország és Szlovénia példaértékű kisebbségvédelmi megállapodást kötött. Méltatta a Szlovéniában érvényesülő kisebbségi jogokat, hogy őshonos kisebbségnek tekintik a magyar és az olasz népcsoportot, s ebből eredően maradéktalanul érvényesül a kétnyelvűség az oktatásban, a közigazgatásban, és különösen értékes, hogy a pozitív diszkrimináció elvének megfelelően biztosított a törvényhozási képviseletük. Az őshonos kisebbségek jogaiként az alkotmány

leszögezi: lakóterületükön hivatalos nyelvként használhatják az anyanyelvüket. Február 23. Entz Géza, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke Budapesten fogadta a szlovén kormány Nemzetiségi Hivatalának küldöttségét. A Peter Winklerrel folytatott megbeszélések során megállapodtak a Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság első ülésének összehívásáról. Március 15. Lendvára látogatott dr Herman Rigelnik, a Szlovén Országgyűlés elnöke, és részt vett a magyar forradalom és szabadságharc emlékére a Széchenyi és a Kossuth domborműnél rendezett koszorúzási ünnepségen. Március 30. Janez Drnovšek kormányfő Brüsszelben aláírta azt a szerződést, amellyel Szlovénia csatlakozott a NATO „Partnerség a békéért” elnevezésű programjához. Április 29. Először jelent meg értékelő írás Lendva nagy szülöttjéről, Zala György szobrászművészről. Zágorec-Csuka Judit „Ki volt Zala György?” című

írásában megfogalmazta: „Életműve és művészetteremtő szerepe mindenképpen indokolja, hogy egy utcát elnevezzenek róla Lendván, a XX. század végén” Május 8-13. Egyhetes rendezvénysorozat keretében az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem Akadémiai napokat tartott Lendván „Európai régiók - régiók Európája” címmel. A rendezvényre közel 200 meghívott érkezett Magyarországról, Erdélyből, Szlovákiából, Nyugat-Európából és az Egyesült Államokból. Május 9. A lendvai Várgalériában megnyílt a muravidéki magyar képzőművészek kiállítása A rendezvényen jelen voltak az Európai Magyar Protestáns Szabadegyetem meghívott vendégei. Május 29. Szlovéniában alacsony részvétel mellett népszavazást tartottak az új önkormányzati törvényről, amelynek során az állampolgároknak arról kellett dönteniük, hogy a 62 község helyett 340 legyen-e, ami ugyan kisebb, de „humánusabb” közigazgatási egységek

létrehozását jelentené. Az 1471665 választásra jogosult személy közül mindössze 827313an járultak az urnákhoz, ami 56,2 százalékos részvételt jelent Mivel a referendum tárgyában nem született megnyugtató válasz, az új önkormányzatok megalapításának kérdése ismét a szlovén parlament elé kerül. Június 12. A hetési Göntérháza Vlaj Lajos Kétnyelvű Általános Iskolájának tanulói és tanárai az iskola fennállásának 100. évfordulója alkalmából jubileumi ünnepélyt tartottak, amelyen Slavko Gaber szlovén oktatásügyi miniszter tartott beszédet. Az ünnepségen részt vett dr Balogh István, Magyarország szlovéniai nagykövete, Geza Bačic és Peter Winkler, a Nemzetiségi Hivatal képviselői, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke, Hajós Ferenc, Szlovénia magyarországi nagykövete és Pomogáts Béla, az Anyanyelvi Konferencia elnöke. Göntérházán a kétnyelvű oktatás 1965-ben indult, s 1973-ban vette

fel Vlaj Lajos költő nevét. Az iskolának az elmúlt évszázad során összesen 67 tanítója volt Június 24. A Népújság vezércikkében a szlovén sajtót idézve megemlékezik a második világháború idején a sárvári gyűjtőtáborba internált 589 szlovén nemzetiségű polgár szenvedéseiről, akik közül 26-an meghaltak. Ugyanakkor jogosan emlékeztet: mindmáig nem esett szó a jugoszláv (szlovén) bosszúról, a hrastoveci gyűjtőtábor névtelen magyar áldozatairól. „Talán a hrastoveci átképzés számlájára írható - írja a cikk szerzője -, hogy a muravidéki magyarok fél évszázad múltán sem mernek kiállni saját halottaik méltó eltemetése mellett.” Június 24. Szlovéniában hivatalosan is befejeződött az 1993-1994-es tanév A Göntérházi Vlaj Lajos Kétnyelvű Általános Iskolában 81, a Dobronaki KÁI-ban 144, A Pártosfalvi KÁI-ban (a hodosi és a domonkosfai területi tagozatokkal együtt) 130, a Lendvai I. számű KÁI-ban

pedig 1.034 tanuló fejezte be a tanévet Július 1. Szlovén, magyar és osztrák üzletemberek részvételével Őrség-Göcsej-Hetés Vállalkozói Napok elnevezéssel Csesztregen megnyílt a három napos rendezvénysorozat. A tanácskozás résztvevői elsősorban a határmenti régió gazdasági lehetőségeiről, az új vámszabályokról, a mezőgazdasági vállalkozás lehetőségeiről és a kereskedelmi kapcsolatok megkönnyítésének lehetőségeiről folytattak eszmecserét. Július 8. A lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Területi Bizottságának Magyarságkutatási Munkabizottsága, valamint a Teleki László Alapítvány szervezésében bemutatták a Magyarságkutatás Könyvtára sorozat 14. kötetét, a „Tanulmányok a szlovéniai magyarság köréből” című kiadványt Augusztus 1-10. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szervezésében Zsitkócon mintegy 100 diák részvételével megnyílt

az Ötágú síp elnevezésű gyermektábor, ahol elsősorban a magyar nemzetiségű fiatalok számára biztosítanak lehetőséget a nemzeti értékek, hagyományok és történelmi események minél teljesebb megismerésére. A tábornak csíkszerdai, a Kárpátokon túl élő csángó, beregszászi, továbbá szlovákiai, magyarországi és horvátországi vendégei is lesznek. A vajdaságiak az utolsó pillanatban jelezték, a szerbiai politikai helyzet miatt nem vehetnek részt az úgyszólván teljes Kárpát-medencét felölelő tábor munkájában. Augusztus 12. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Tanácsa a benyújtott pályázat és a működési program-tervezet alapján Göncz Lászlót, az eddigi megbízott igazgatót nevezte ki a MNMI igazgatójává. Augusztus 29. Janez Drnovšek államfő politikai kollégiuma hosszas elemzés után úgy döntött, hogy nemzetközi egyezményeket sért az állampolgárságról szóló olaszországi törvény 17. pontja, amely

lehetővé teszi az olasz-szlovén kettős állampolgárságot. Szeptember 4. Szent Rozália napján, a falu védszentjének ünnepén a maribori segédpüspök, Jože Smej Petesházán felszentelte az új katolikus templomot. Szeptember 9. Lendván ünnepélyesen bemutatták Bence Lajos „Írott szóval a megmaradásért” című irodalom- és művelődéstörténeti kötetét. Október 4. Mivel a szlovén Országgyűlés október 3-án elfogadta az önkormányzatok megalapítását szorgalmazó törvényt, Jože Školč az Országgyűlés elnöke egy nappal később kihirdette a december 4-re esedékes helyhatósági választásokat. Szlovéniában a törvény szerint 147 önkormányzat jön létre 11 városi státusszal. Pozsonec Mária országgyűlési képviselő szerint a törvény kapkodva, szakszerűtlenül, ráadásul igazságtalanul készült el. A röviddel korábban megtartott referendum szerint a Muravidék lakossága négy község megalakulása mellett döntött:

Lendva, Dobronak, Pártosfalva és Hodos, ami összhangban van a nemzetiségi érdekekkel. Domonkosfa nem kívánkozott csatlakozni egyik községhez sem A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Tanácsa aggodalmának adott hangot a goričkói magyarság jövőbeni sorsát illetően. „Mivel a goričkói magyar falvak többségében szlovén települések alkotta községekbe kerülnek, félő, hogy a kultúrában, de más területeken is negatív változások mennek végbe” olvasható a kiadott közleményben. Október 28. A muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár munkatársai Muraszombaton egy napos tanácskozás tartottak a szlovén-magyar könyvtárközi együttműködés lehetőségeinek számbavétele érdekében. November 4. A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség új alapszabályában meghatározta a Községi Tanácsba történő képviselőválasztás jogi feltételeit,

valamint a községi tanácsok működési rendjét. November 9. Dr Peter Pavel Klasinc, a Maribori Területi Levéltár igazgatója megnyitotta a lendvai levéltárat, amely a maribori intézmény fióklevéltáraként fog működni. A szervezők és a városi vezetés együttes szándéka az volt, hogy Lendva és a környező települések anyaga a helyszínen legyen kutatható. November 29. Megalakulásának 30 évfordulóját ünnepli a ljubljanai Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület. December 4. Helyhatósági választásokat tartottak Szlovéniában Lendva község területén 10.698 választásra jogosult polgár hat polgármesterjelöltre adhatta le a voksát A Muravidéki Magyar Nemzeti Tanács tagjaira az első fordulóban a lendvai, a Moravske Toplice-i, és a Hodos-Šalovci községekben 4.212 polgár szavazott, közülük 3983 szavazat volt érvényes, aminek nyomán kialakult a három község Magyar Nemzeti Tanácsának összetétele. December 18. A

választópolgároknak mindössze 48,5 százaléka járult az urnákhoz a helyhatósági választások második fordulója alkalmából, ami azzal magyarázható, hogy ezúttal már csak a polgármesterek személyéről kellett dönteni. Szlovéniában a Liberális Demokrácia Pártja 27, a Kereszténydemokrata Párt 21, a Szociáldemokrata Párt ugyancsak 21, a Társult Lista 13, a Liberális Demokrácia és a Társult Lista együtt 2, a Tengermelléki Szövetség ugyancsak 2, a Szlovén Iparospárt pedig 1 polgármesteri pozíciót szerzett. További 11 polgármestert független jelöltként választottak meg. Lendván a szavazatok több mint 70 %ával ifj Kocon Józsefet választották polgármesterré December 22. Megtartotta alakuló közgyűlését a Lendvai Községi Nemzeti Tanács A huszonkét tag közül egyhangúlag Cár Józsefet választották meg elnöknek és Tomka Györgyöt alelnöknek. Ezt követően Balaskó József, dr Tomka Miklós, Halász Albert, Cár József,

Szekeres Ilona, Tomka György, dr. Fodor Katalin, Pozsonec Mária, Varga István, Szabó Ferenc és Vörös Piroska személyében megválasztották a Muravidéki Magyar Nemzeti Tanács tizenegy tagját is, akik e tanácsban Lendva Községet képviselik majd. December 23. Pártosfalván megtartotta alakuló közgyűlését a Moravske Toplicei Községi Nemzetiségi Tanács. Elnökévé Bogdán Olgát, alelnökévé Vörös Tibort választották A Muravidéki Magyar Nemzeti Tanácsban Bogdán József, Vörös Tibor és Molnár István képviseli a községet. Hodoson a Hodos-Šalovci Községi Nemzeti Tanács elnöke Orbán Lajos lett, alelnöke pedig Čahuk Katalin. A községet a Muravidéki Magyar Nemzeti Tanácsban Eőry Tibor, Gaál Ottó és Orbán Lajos képviseli. A kiválasztott tagok, összesen tizennyolcan alkotják a Muravidéki Magyar Nemzeti Tanácsot. Muraszombat város magyar ajkú embereit a Muravidéki Magyar Nemzeti Tanácsban Kercsmár Rózsa képviseli. 1995

Január 4. Megtartotta alakuló közgyűlését a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség Tanácsa, amelyen a vezetőséget is megválasztották. A jelenlévők Pozsonec Mária országgyűlési képviselőre és Balaskó Józsefre szavazhattak, és a voksok alapján 10:8 arányban Balaskót választották elnökké. Az alelnöki tisztséget Bogdán János töltheti be Az ugyancsak most megválasztott statútum-ügyi bizottság hat hónapon belül köteles elkészíteni és elfogadtatni a szervezet működési alapszabályát. Január 20. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Tanácsa kezdeményezésére megalakult az anyanyelv ápolásával foglalkozó munkacsoport. Feladata a magyar köznyelv fejlesztésének ápolása a Muravidéken. Egyebek mellett a felügyelete alá tartozik az anyanyelvi táborok szervezése, a résztvevők toborzása, anyanyelvápoló körök létrehozása, valamint a magyar nyelv és irodalom oktatásának figyelemmel kísérése is.

Január 21. A lendvai várban megrendezték a Magyar Kultúra Napjának ünnepét Bence Lajos irodalomtörténész ünnepi beszédében Kölcsey Ferencre és a Himnusz megszületésének körülményeire emlékezett, majd a nemzeti hagyományok közösségmegtartó erejéről szólva a muravidéki magyarság megmaradásnak esélyeiről szólt. Február 7. Lendván a várgalériában kiállítással egybekötött ünnepségen emlékeztek meg Franc Prešeren, a romantika költőjének haláláról, amely egyben a szlovén kultúra ünnepe is. Prešeren-estet tartottak a Lendvai I. számú Kétnyelvű Általános Iskolában, valamint a ljubljanai Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesületben is. Február 10. Petesházán nagy számú érdeklődő előtt mutatták be Kerecsényi Edit néprajzkutató közelmúltban megjelent könyvét. A „Távol a hazától” című kiadvány a muravidéki magyarság megfogyatkozásának dokumentumait dolgozta fel. Február 11. A muraszombati vár

dísztermében bensőséges ünnepség keretében emlékeztek meg a Baráti Kör Magyar Művelődési Egyesület megalakulásának ötödik évfordulójáról. Az est ünnepi szónoka Kercsmár Rózsa, az egyesület elnöke volt. Február 25. Grendel Lajossal és Koncsol Lászlóval találkoztak az irodalom kedvelői a lendvai könyvtárban. A vendégek a szlovákiai magyar irodalom második világháború utáni korszakáról beszéltek. Március 10. Március 15-ére emlékeztek a lendvai Várgalériában megrendezett ünnepségen Az ünnepi rendezvényen adták át az idei nívódíjakat is. 1995 kitüntetettjei: dr Bence Lajos irodalomtörténész, Dancs Anna és Cár Anna, valamint a lendvai Versmondó Stúdió. Különdíjat kapott dr. Kerecsényi Edit néprajzkutató és id Horváth Károly zenetanár Április 3. Peter Vencelj külügyi államtitkár Ljubljanában fogadta Tabajdi Csaba magyar miniszterelnöki államtitkárt, aki a magyar-szlovén alapszerződés értelmében a

MagyarSzlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság létrehozásának ügyében folytatott megbeszélést szlovén partnerével. Tabajdi Csaba Lendván találkozott Balaskó Józseffel, a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség Tanácsának elnökével és Göncz Lászlóval, a Muravidéki Magyar Művelődési Intézet igazgatójával. Április 7. A készülő szlovén oktatási törvény kapcsán a muravidéki magyarság oktatási lehetőségeiről írt tanulmány értékű cikket a Népújságban Göncz László. „Sokáig úgy tűnt írja a szerző -, hogy az 1959-ben felállított oktatási alapkoncepciót nem szabad még elemezni sem. Afféle tabutémának számított () Röviden megállapíthatjuk, hogy a kétnyelvű oktatás bevezetése nemzetiségi politikai szempontból sajátosnak, a többségi nemzet részéről pozitív gesztusnak minősíthető. A tényleges oktatási modell szájhagyományként történő terjesztése ugyanis a kétnyelvű oktatás

módszertanát soha senki sem dolgozta ki -, azonban zsákutcába vezetett. Főleg az első 25-30 esztendőben követtük el azt a hibát - amikor még a differenciált nyelvoktatás nem volt bevezetve -, hogy megelégedtünk a kérdés csupán formális rendezésével, szemet hunyva a felett, hogy valójában magyar köznyelven kommunikálni képes réteget nem termeltünk ki. Sajnálatos módon még értelmiségi körökben is az úgynevezett konyhanyelv honosodott meg.” Április 11. Peter Vencelj szlovén külügyi és Tabajdi Csaba magyar miniszterelnökségi államtitkár Ljubljanában aláírták a Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság jegyzőkönyvét. Április 21. A lendvai községházán a Szlovén Köztársaság Művelődési Minisztériuma, a Magyar Köztársaság Határon Túli Magyarok Hivatala, Lendva község és Lendva Község Magyar Nemzeti Önigazgatási Közössége négyoldalú megállapodást írtak alá a művelődési ház megépítésének

pénzeléséről. A megállapodás szerint a Szlovén Köztársaság biztosítja a művelődési otthon felépítéséhez szükséges pénzeszközök 2/3-át, a Határon Túli Magyarok Hivatala, Lendva község és Lendva Község Magyar Nemzeti Önigazgatási Közössége pedig a fennmaradó 1/3-át. A polgármester szerint még az idén megkezdik az építkezést Május 3. Janez Drnovšek szlovén miniszterelnök meghívására egy napos látogatásra Szlovéniába érkezett Horn Gyula magyar miniszterelnök. Május 10-12. „Népek a Mura mentén” címmel háromnapos tudományos tanácskozást szerveztek Lendván, amelynek keretében a régió múltját történelmi korszakonként elemzik, különös tekintettel az itt élő népek nemzeti, művelődéstörténeti, identitásbeli és politikai történetére. A tanácskozáson szlovén, szlovéniai magyar, magyarországi, ausztriai és németországi szakemberek vesznek részt. Május 23. Megtartották a Kultúregyesületek

Községi Szervezete sorrendben 9 elnökségi ülését, amelynek aktualitását az új községek kialakításáról szóló törvény életbe lépése adta. Ezzel ugyanis megváltozott a művelődési egyesületek finanszírozási rendje is. Az ülésen jelen volt Kocon József Lendva és Jože Kocet Turnišče polgármestere is. A szlovén Művelődési Minisztérium még nem határozta meg a művelődési egyesületek működésének anyagi forrásait, hiszen a minisztérium és a községek hatásköre sem tisztázott. Az bizonyos, hogy a kérdés megnyugtató rendezéséig a kultúregyesületek sorsának alakításában meghatározó szerepe lesz a községeknek. Június 16. A Népújság beszámolója szerint Dobronakon megkezdődött az önálló községgé válás feltételeinek kidolgozása. A szlovén parlament és az alkotmánybíróság a közelmúltban fogalmazta meg azokat a feltételeket, amelyeknek teljesítésével a „nem-községként” működő települések

községekké válhatnak. Erről az év végéig minden egyes esetben népszavazással kell dönteni. Mivel az előzetes megbeszélések azt mutatták, hogy a göntérházi helyi közösség (Kámaházával és Radamossal együtt) nem kíván elszakadni Lendva községtől, valószínűleg Zsitkóc, Strehovci és Dobronak alkotná az új községet. Dobronaknak még így is csak 1800 lakosa lesz a községek megalakításának feltételeiről szóló törvényben előírt 5.000 lakos helyett. Június 15-16. Első alkalommal került sor a MMNÖK szervezésében a Szlovén Köztársaságban élő magyar kisebbségi szervezetek találkozójára. A szervező-házigazda MMNÖK vezetőin kívül a tanácskozáson részt vett a muraszombati Baráti Kör Magyar Művelődési Egyesület, a ljubljanai Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület és a Nova Gorica-i Mátyás királyról elnevezett magyar egyesület. A megbeszélésen az együttműködési lehetőségek bővítése, a

kapcsolatfelvétel és a Szlovéniában élő magyarok integrálódási lehetőségei kerültek szóba. Ennek érdekében közös szándéknyilatkozatot írtak alá Június 25. A szlovén államiság ünnepén megemlékeztek az önálló és független Szlovén Köztársaság megalakulásának ötödik évfordulójáról. Június 29. A Szombathelyen megszervezett XXIII Honismereti Akadémia résztvevői, mintegy százan a Muravidék nevezetességeivel ismerkedtek. Az idei tanácskozást „Honismeret-Magyarság-Európaiság” címmel rendezték meg. Július 10. A lendvai várban Göncz László, a Muravidéki Magyar Művelődési Intézet igazgatója megnyitotta az első muravidéki néprajzi tábort. Július 21. A Muravidéki Területi Gazdasági Kamara gondozásában készül a muravidéki régió gazdaságának katalógusa. Az elkészítéséhez szükséges eszközökhöz 1350000 tolárral járult hozzá a Szlovén Gazdasági Kamara. A tudományos kiadvány a programtanács

elképzelése szerint a gazdaságfejlesztés és a befektetési programok kézikönyve lesz. Július 28. A Népújság beszámolója szerint a Szlovén Rádió és Televízió Tanácsának váratlan döntése alapján megszüntették a Rádió középhullámú adásait, amivel elsősorban a Muravidéki Magyar Rádió, a szlovén tengerparti Olasz Rádió, valamint a Magyarországon élő szlovéneket, illetve a szlovén rádió adásának hallgatóit sújtják. Minden bizonnyal ez is volt a cél, hiszen ezzel szeretnék nagyobb támogatásra bírni a szlovén kormányt. A Muravidéki Magyar Rádió szerkesztőségének tiltakozása egyelőre hatástalannak bizonyult. Július 28. A Lendvai Kétnyelvű Középiskolában 27 végzős diák tett érettségi vizsgát, közülük 26-an (96,3 %) eredményesen. Vizsgaeredményük közel 12 %-kal haladja meg az országos átlageredményt. Az érettségi vizsga a szlovén, a magyar és az idegen nyelvek kivételével két nyelven folytak. Az

érettségizők kétnyelvű bizonyítványt kapnak, mint ahogyan az érettségi vizsga valamennyi hivatalos dokumentuma is kétnyelvű. Augusztus 1. Lemondott a Muravidéki Magyar Rádió felelős szerkesztői posztjáról Novák Császár Jolán. Lemondását tiltakozásnak szánta az adás rövidhullámra történő áthelyezése miatt, de kifogásolta a MMNÖK és a magyarság „nemtörődömségét", amit e fontos média iránt tanúsított. Augusztus 18. Közzétették a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösségnek a Szlovén Köztársaság Alkotmánya, valamint a Nemzeti Önigazgatási Közösségekről szóló törvény alapján elkészített, és a Tanács által július 26-án hivatalosan is elfogadott statútumát. Ezzel együtt készült el a Hodos-Šalovci Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, a Lendva Községi Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség, és a Moravske Toplice-i Közsági Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség statútuma

is. Szeptember 11. A tagországok kormányfőinek brnói találkozóján Szlovénia aláírta a Középeurópai Szabadkereskedelmi Megállapodáshoz (CEFTA) történő csatalakozási nyilatkozatot A Szlovén Köztársaság 1996. január elsejétől lesz teljes jogú tagja a CEFTÁ-nak Szeptember 17. Jože Smej maribori segédpüspök szentelte fel az alsólakosi új kápolnát és a benne lévő ugyancsak új oltárt. Az új egyházi létesítmény az 1845-ben épült kápolna hasonmása, amelyet tavaly a Muraszombat-Lendva autóút építése miatt kellett lebontani. Szeptember 30. Sergej Pelhan szlovén kulturális miniszter, Lábody László, a HTMH elnöke és Kocon József, Lendva polgármestere jelenlétében ünnepélyesen elhelyezték a lendvai művelődési ház alapkövét, amelyet Jože Smelj maribori segédpüspök is megáldott. Október 13. Hasonmás kiadásban megjelent az 1896-ban kiadott Alsó-Lendva nagyközség millenniumi Emlékkönyve. Október 15. Dobronakon

megünnepelték a Szent Jakab templom fennállásának 200 és a plébánia fennállásának 660. évfordulóját Október 20. Tizenötödik teljes tanévét kezdi meg a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék a Maribori Egyetem Pedagógiai Karán. Az 1985-1986-os tanévtől kezdődően egyetemi szintre emelkedett, s ezzel együtt négy éves lett a maribori képzés. December 29. Az MMNÖK Tanácsa értékelte az év eredményeit Balaskó József elnöki beszámolója után a legtöbb kifogás a közigazgatási szervek működése kapcsán hangzott el. A választások óta a tisztségviselők többsége még nincs tisztában azzal, milyen megbízatást kapott a választóitól, és hogy ez milyen feladatokkal jár együtt. Kudarcnak tekintik, hogy a magyar települések a községek kialakítását követően szétaprózódtak, és több közigazgatási egységbe szóródtak szét. 1996 Január 12. Budapesten Lábody László, a HTMH elnöke fogadta az MMNÖK képviselőit, Balaskó

Józsefet, a muravidéki tanács elnökét, és Cár Józsefet, a lendvai nemzetiségi tanács elnökét, hogy egyeztessék, milyen köztelezettségeket vállalt a magyar kormány a művelődési ház felépítésével kapcsolatban. Lábody László emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban aláírt megállapodás szerint a magyar kormány (és a nevében aláíró HTMH) csak a szükséges póteszközök előteremtése (pályázatok, alapítványok) terén kínálta fel aktív közreműködését, közvetlen anyagi kötelezettséget nem vállalt. Január 20. Aláírták a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a CSEMADOK Dunaszerdahelyi Területi Választmánya közötti, idei évre szóló együttműködési megállapodást. Január 23. A ljubljanai Petőfi Sándor Kultúregyesületben a Magyar Kultúra Napja alkalmából irodalmi estet szerveztek. Január 29. Lendván az I számú Kétnyelvű Általános Iskolában a felső tagozatosok részére „A honfoglalástól az

Árpád-ház kihalásáig” címmel történelmi vetélkedőt rendeztek. Ez volt az első ilyen vetélkedő, amit a muravidéki kétnyelvű általános iskolák és a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Intézet együttesen szervezett. A vetélkedő anyaga tizenkét folytatásban megjelent a Népújságban is. Február 2. A szlovén kultúra napján a lendvai könyvtárban bemutatták Bernjak Elizabeta magyar-szlovén, szlovén-magyar szótárát, amely a ljubljanai Cankarjeva Založba kiadó gondozásában jelent meg az elmúlt év novemberében. A szerző elmondása szerint szótár elsősorban azokat a szavakat gyűjti egybe - megközelítőleg 60 ezret -, amelyeket a magyarszlovén vegyesen lakott területen a legtöbbet használnak. Február 2. A Dobronaki Kétnyelvű Általános Iskolában irodalmi est keretében bemutatták Varga Sándor „A szlovéniai magyarok műkedvelő tevékenysége 1920-1970” című könyvét. Február 19. Az MMNÖK oktatási munkacsoportjának ülésén

Pozsonec Mária parlamenti képviselő ismertette az oktatási törvénycsomagba foglaltakat. A pedagógusok azon csoportja, amely továbbra is a kétnyelvű oktatást támogatja, méltánytalannak tartja azokat a támadásokat, amelyek az anyanyelvű oktatás hívei részéről az elmúlt időszakban érte őket. Elismerték, hogy a kétnyelvű oktatásnak vannak fogyatékosságai, ezért a lehető legrövidebb időn belül ki kell dolgozni annak korszerű módszertanát. E nagy munka elvégzésében a maribori magyar tanszék munkatársaitól is segítséget várnak. Március 8. Lendván Tóth Csaba szombathelyi festőművész kiállításának megnyitóján ünnepélyesen átadták az idei Nívó-díjakat. Szúnyogh Sándor irodalmi, Bogdán Olga művelődés-szervezői és pedagógusi munkásságáért részesült elismerésben. Nívó-díjat kapott a Petesházi Művelődési Egyesület, Kovács Attila ifjú újságíró, Korbacsics Tibor koreográfus és Jári Ferenc, a Zala

megyei önkormányzat művelődési és sport-osztályának egykori vezetője. Március 13. A lendvai első számú választási körzetben megtartott gyűlésen a napirendi pontok között szerepelt a magyar utcanevek kérdése is. A kialakult vita és a sértődött hangulat nyomán kiderült, a meglévő utcaneveket egyelőre nem lehet magyar nevekre cserélni. A lendvai magyarság számára azonban továbbra is érthetetlen, miért nem kaphat szülővárosában utcát Zala György, a magyar történelmi szobrászat nagy egyénisége. Március 15. A magyar forradalom és szabadságharc emlékére rendezett lendvai központi ünnepség keretében Zoran Thaler szlovén külügyminiszter megbeszélést folytatott Kovács László magyar külügyminiszterrel. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón mindketten kiemelték a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok jelentőségét. Március 21. Szombathelyen aláírták Vas és Zala Megye Közgyűlése, valamint a MMNÖK

képviselői az 1996-ra szóló kulturális együttműködési megállapodást. Március 27. Az MMNÖK gazdasági bizottsága zárt ülésen értékelte a szlovén Gazdasági Kapcsolatok és Fejlesztések Minisztériuma által kiírt pályázatra beérkezett kérelmeket. A minisztérium köztársasági hitelkeretet biztosított a nemzeti kisebbségek gazdasági tevékenységnek fejlesztésére, s a Muravidéken 44 pályázat született. Ezek többsége megfelelt a követelményeknek, s mintegy harmincat a bizottság is támogatott. A legtöbb érdeklődő a mezőgazdasági, a kereskedelmi, az építőipari, a szállítói és a villamosipari tevékenység területéről jelentkezett. Április 22. Az MMNÖK elnöksége a következő nyilatkozatot tette közzé: 1 Az RTV magyar műsorok programigazgatójának kinevezése kapcsán fölmerülő politikai és jogi vitákról az elnökség elhatárolja magát, ugyanakkor elítéli a Jogi-Politikai Bizottság munkamódszereit és az elnök

nyilvános szerepléseit. 2 Az elnökség alátámasztja a programtanács háromszori döntését, amikor Szúnyogh Sándor személyét támogatta a nemzetiségi program-igazgatói tisztség betöltésében. 3 Az elnökség felhívja a Jogi-Politikai Bizottság figyelmét arra, hogy bár joga van a vitás kérdésekben állást foglalni, véleményét és javaslatait az MMNÖK Tanácsa elé tárni, viszont önálló döntéshozatalra feljogosultsága nincs. Javaslata és véleménye csak a Tanács döntése után válik határozattá. A fenti megállapodást az elnökség egyhangúlag hozta, teljes összetételben. Május 6. A muravidéki határmenti községek, Muraszombat község és a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség, szlovén, illetve Zala és Vas Megye Közgyűlése, Körmend, Őriszentpéter, Szentgotthárd, Csesztreg, Lenti és Rédics önkormányzatok képviselői, a Szlovének Szövetsége, valamint a területi gazdasági és kisipari kamarák magyar

részről Szombathelyen aláírták a határmenti együttműködési megállapodást. Az együttműködés feladatait a Szlovén-Magyar Határmenti Regionális Tanács, a titkárság és a munkacsoportok töltik be. A tanács a gazdaság, a területfejlesztés és az idegenforgalom, valamint a humánpolitika kérdéseivel foglalkozó állandó munkacsoportot hozott létre. A megállapodás hat évre szól. Május 20-21. Budapesten ülésezett a Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság A tanácskozás befejezésként Tabajdi Csaba miniszterelnöki politikai államtitkár és szlovén partnere, Peter Vencelj külügyi államtitkár a sajtó jelenlétében közösen írták alá a jegyzőkönyvet. Május 31. A millecentenáriumi ünnepségek keretében került sor a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtárban arra a tanácskozásra, amelyen burgenlandi, muravidéki és Vas megyei könyvtárosok vitatták meg a helytörténeti könyv- és folyóirat-kiadás körülményeit

és lehetőségeit. Június 10. A Luxemburgban megtartott értekezleten Hans van den Broek, az unió külügyi biztosa, Lamberto Dini, az EU soros elnöklője, olasz külügyminiszter, valamint Janez Drnovšek szlovén kormányfő aláírták a társulásról szóló megállapodást. Az okmányt a 15 tagország kormányának is jóvá kell hagynia, Drnovšek kormányfő azonban már most átnyújtotta kérvényét a teljes jogú tagságra. Július 4-5. „Magyarország és a határon túli magyarság” címmel két napos tanácskozást szerveztek Budapesten, amelyre meghívták a szomszédos országokban élő magyar kisebbségi közösségek legitim politikai és érdekképviseleti szervezeteit. A MMNÖK-t Balaskó József elnök és Pozsonec Mária képviselte. Július 18. Pozsonec Mária parlamenti képviselő a Népújságban beszámolt arról, hogy a Szlovén Parlament Nemzetiségi Bizottsága a napokban foglalkozott a „Slovenska Istra” polgári kezdeményezés részéről

megfogalmazott kérdéssel: törvényes-e, hogy az őshonos kisebbségek a pártok listájára is szavazhatnak és nemzetiségi képviselőjük is van? A kezdeményezők ezzel megkérdőjelezték a helyi önkormányzati, az országgyűlési választásokról, valamint a nemzeti közösségekről szóló törvény alkotmányosságát. Javasolták a felsorolt törvények részbeni vagy teljes hatályon kívül helyezését, mert véleményük szerint a nemzetiségi különjogok sértik és veszélyeztetik a többségi nemzeti érdekeket. A parlamenti bizottság és a jogi szakosztály tagjainak a válasza egyöntetűen az volt: „Igen, alkotmányos a törvényben megfogalmazott megoldás.” Augusztus 1. Zavartalanul folynak a lendvai művelődési ház építkezési munkálatai - jelentette be Kocon József polgármester. A kivitelezést egy horvát építkezési vállalatra bízták, mert ez a cég tette a legelfogadhatóbb ajánlatot. Eddig a községi és az országos forrásokból

összesen mintegy 360 millió tollár folyt be a tervezett 830 millióból. Az építkezés nem ez első, eredeti Makovecz-tervek alapján folyik, hanem a később ugyancsak az építész által átdolgozott, de már Szlovéniában készült tervek alapján. Augusztus 19. Szent István király ünnepének előestéjén nyitották meg a lendvi várban a magyarok honfoglalásának emlékeiből, főleg ásatási leleteket ábrázoló felvételekből álló kiállítást, mely a ljubljanai magyar nagykövetség jóvoltából jutott el Lendvára. Az ünnepi szónok Őszi István Magyarország új szlovéniai nagykövete és Balaskó József a MMNÖK Tanácsának elnöke volt. Augusztus 21. A Zala Megyei Levéltár, a Vas Megyei Levéltár, a Maribori Területi Levéltár, valamint az MMNÖK és a MNMI szervezésében megkezdte munkáját a VI. Nemzetközi Levéltári Kutatótábor. Augusztus 25. Göncz Árpád magyar és Milan Kučan szlovén államfő együtt adta át a Nemesnép és

Kobilje közötti határátkelőhöz vezető, magyar területen lévő mintegy 3,2 kilométeres útszakaszt. A szlovén oldalon lévő 4,8 kilométeres út már tavaly elkészült Mindkét köztársasági elnök beszédében hangsúlyozta, az utak nem csak falvakat, városokat és országokat kötnek össze, hanem családokat és szomszédos népeket is. Augusztus 27. Igor Umek szlovén közlekedési és távközlési miniszter és Lotz Károly magyar közlekedési távközlési és vízügyi miniszter vezetésével a hodosi határátkelőnél találkoztak a két ország közlekedési minisztériumának szakemberei. A szlovén-magyar vasútvonal határt átszelő szakaszának megtekintése után a Moravske Toplice-i Ajda szálló üléstermében aláírták a két ország közötti vasúti, közúti közlekedésről szóló megegyezést. A Muraszombat- Hodos-Bajánsenye közötti 44 kilométeres vasútvonal - amelynek 25 kilométeres szakasza Szlovéniában, 19 kilométeres része

pedig Magyarországon lesz - megépítéséről is megszületett a szándéknyilatkozat. Mindkét miniszter úgy nyilatkozott, hogy a megállapodást még az idén szeretnék aláírni, hiszen akkor már jövőre megkezdhetnék az építkezést. Augusztus 29. Balatonalmádi, Balatonboglár és Szombathely után Lendván tanácskoztak az Írók és műfordítók II. világtalálkozójának résztvevői A megjelenteket Pozsonec Mária parlamenti képviselő üdvözölte, ezt követően pedig Bence Lajos tartott előadást a muravidéki magyar irodalom elmúlt évtizedeinek történetéről. Szeptember 12. Zavartalanul folyik a lendvai művelődési ház építése, annak ellenére, hogy a szlovén kormány részéről az idei évre ígért 110 millió tollárból még semmi nem érkezett a városhoz. A beruházást immár nyolcadik hónapja a község finanszírozza, és az önkormányzatnak ez nem kevesebb, mint 80 millió tollárjába került. Szeptember 13. Hosszas huzavona és

rosszindulatú vádaskodás után Szúnyogh Sándort harmadszor is kinevezték a Szlovén RTV Magyar Műsorainak programigazgatójává. Megbízatása újabb négy évre szól. Szeptember 26. Lendván megalakult a választási bizottság, amelynek legfontosabb feladata a választói listák elkészítése. A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség Választási Bizottsága ugyanakkor felhívás formájában értesítette a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken kívül élő magyar nemzetiségű polgárokat, hogy a november 10-ei parlamenti választások alkalmából a nemzetiségi választók listájára történő feliratkozásuk csak az MMNÖK székhelyén, Lendván lehetséges. Október 10. A Népújságnak adott nyilatkozatában Vörös Tibor határozottan kijelentette: a Moravske Toplice-i községben élő magyarok egyszerűen nem tudnak szabadulni attól az érzéstől, hogy „távol Lendvától, távol a szívtől” vannak, és így csak másodrendű

magyaroknak számítanak. Mi több: azt sem fogják tovább elviselni, hogy az MMNÖK legitim tanácsát a lendvaiak befolyásolják. A nemzetiségi bizottság Moravske Toplice-i ülésén megfogalmazták: abban az esetben, ha az idei parlamenti választások során olyan személy jut a szlovén országgyűlésbe, aki felkarolja és szívügyének tekinti a goričkói magyarság sorsát és mindent megtesz helyzetük javításáért, s akiben az érintettek is megbíznak, az MMNÖK átszervezését nem sürgetik. Ha ez nem így alakulna, a Moravske Toplice-i magyarság a választások után kiválik a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösségből. A kiválás csak politikai vonatkozásban érvényes, a művelődési tevékenységet számukra továbbra is a Magyar nemzetiségi Művelődési Intézet végezné. Október 10. A Munkaközvetítő Intézet legutóbbi adatai szerint a Muravidéken 9466 munkanélkülit tartanak nyilván. 29 %-os mutatóval a Gornja Radgona-i

járásban a legrosszabb a helyzet. A lendvai járásban 19,8 %, a muraszombatiban 17,0 %, a ljutomeriben pedig 18,4 % a munkahellyel nem rendelkezők száma. Szlovéniában a munkanélküliség átlagosan 13 százalék. Október 24. A Népújság közzétette az országgyűlési választások magyar képviselőjelöltjeinek névsorát. A magyar nemzetiség országgyűlési képviselő-jelöltjei: Pozsonec Mária, eddigi nemzetiségi országgyűlési képviselő (Hosszúfalu), Halász Albert (Gyertyámos), Puhán Géza (Szentlászló), és Tomka György (Lendva). November 10-én kilencven országgyűlési képviselőt választanak. Az őshonos nemzetiségek, a magyar és az olasz kisebbség számára egy-egy helyet tartanak fenn. Október 26. A második világháború végén elkövetett partizán-vérengzések áldozatainak állítottak emlékművet a Lenart község területén lévő egykori hrasztoveci haláltábor helyszínén. A több mint kettőszáz férfiakból és

gyerekekből álló áldozatok emlékére Martin Bezgovšek Lenarti esperes celebrált szentmisét. Az emlékmű-avató ünnepségen a haláltábor egykori lakói és az áldozatok hozzátartozói is részt vettek. November 7. A Népújság közli a muravidéki magyar nemzetiség négy parlamenti képviselőjelöltjének - Pozsonec Máriának, Halász Albertnek, Puhán Gézának és Tomka Györgynek - a választási programját. November 7-8. A Maribori Egyetem Pedagógiai Karán 15 évvel ezelőtt alakult meg a Magyar Tanszék, és 30 éves a Magyar Lektorátus. Ebből az alkalomból a Magyar Intézet „Az anyanyelv a kétnyelvűségben” címmel két napos tudományos emlékülést rendezett, amelyen 22 előadás hangzott el magyar és szlovén nyelven. Az emlékülés kísérőrendezvényeként magyar történelmi emlékeket bemutató fényképkiállítás megnyitására is sor került. November 10. Általános parlamenti választásokat tartottak Szlovéniában A Muravidéken

a 6.229 szavazati joggal rendelkező magyar nemzetiségű polgár közül 4068 jelent meg az urnák előtt, 534 szavazatot a választási bizottság érvénytelennek minősített. A választási részvétel tehát 65,30 %-os volt. A magyar nemzetiségű képviselőjelöltek közül Pozsonec Mária 42,849, Halász Albert 23,608, Tomka György 20,372, Puhán Géza 13,171 ezreléknek megfelelő szavazatot kapott. Ily módon Pozsonec Mária az elkövetkező parlamenti ciklusban is országgyűlési képviselő marad. Országos szinten a legtöbb szavazatot, 27,5 %-ot a Szlovén Liberáldemokrata Párt kapta. Őket 23,55 %-kal a Szlovén Néppárt követi, míg a Szlovén Kereszténydemokrata Párt 13,16 %-ot ért el. A Szlovén Demokrata Nyugdíjas Párt 5,69, az Egyesített Lista 5,22, a Szlovén Nacionális Párt 2,07, a Szlovén Demokrata Párt pedig 1,20 %-ot kapott. Szlovéniában 1136679 polgár (73,70 %) adta le a voksát November 21. A szentgotthárdi Magyarországi Szlovének

Szövetsége és a szombathelyi Savaria Múzeum közös kiadásában a közelmúltban látott napvilágot Kozár Mária „Etnološki slovar Slovencev na Madžarskem - A magyarországi szlovének néprajzi szótára” című munkája. A Rába-vidék néprajzi szótára közel 300 szócikket tartalmaz szlovén és magyar nyelven. November 28. Megtartotta első ülését az újonnan megválasztott szlovén parlament, kormányalakításra azonban nem került sor. Nem sikerült ugyanis megoldani az a sajátos patthelyzetet, amely annak során alakult ki, hogy a jobb- és a baloldalnak egyaránt44-44 mandátum jutott. A kormányfői posztért Marjan Podobnik és Janez Drnovšek között folyó politikai küzdelem még nem dőlt el. November 28. A Népújság a szlovéniai magyarok fogyatkozásáról számol be A most napvilágot látott adatok szerint Szlovéniában 1953-ban 11.019, 1961-ben 10498, 1971-ben 9.758, 1981-ben 9496, 1991-ben pedig csak 8503 személy vallotta magát magyarnak

Harmincnyolc év alatt 2.516 fővel, 22,8 %-kal csökkent a szlovéniai magyarok száma, ami évi 66,2 főnyi fogyatkozást jelent. Az adatok hivatalos forrása a Statistični letopis Republika Slovenije 1993, 48. száma December 6. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a lendvai Galéria-Múzeum Intézet Zala Mayer György lendvai származású szobrász emlékére rendezett konferenciát a művész szülővárosában. A tudományos tanácskozás kísérőrendezvényeként a Várgalériában sor került a Zala György műveiből és a műveiről készült fényképekből összeállított kiállítás megnyitására is. A jeles esemény alkalmából a Lendvai Füzetek sorozatban megjelent a „Zala György-György Zala 1858-1937” című, kétnyelvű monográfia is. „Zala György hazatért” vallja a muravidéki magyarság. December 6-13. Fennállásának 50 évfordulóját ünnepli a muraszombati Területi és Tudományos Könyvtár. Ebből az alkalomból egy hetes

rendezvénysorozat keretében tekintik át az elmúlt fél évszázad eseményeit. December 16. Lendva község Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösségének Tanácsa ismételt javaslatot tett a város utcaneveinek megváltoztatásra. A kommunista múlt emlékeit őrző utcaneveket jeles lendvai születésű személyek neveivel szeretnék felcserélni. A javaslatban szerepel Zala György tér, Bánffy utca, Hadik Mihály lakótelep, Kultsár György utca, vagy egyszerűen csak Fő utca, Patak utca, Hegyalja utca elnevezés is. December 17. A Szlovén RTV és a Magyar Televízió Rt vezetősége bensőséges ünnepség keretében megállapodást írt alá, amelynek értelmében az ideiglenesen Lendvára telepített műszaki felszereléseket állandó jelleggel az RTV lendvai Stúdiójának ajándékozzák. Az ebből az alkalomból megrendezett tanácskozáson megállapították: jó lehetőségek vannak az együttműködésre a szombathelyi körzeti TV és a Maribori

Regionális RTV-központ között, továbbá lehetőség nyílik a Szlovén TV és a Magyar TV közötti kölcsönös műsorcserékre és a forgatócsoportok időnkénti cseréjére is. 1997 Január 9. Véget nem érő viták után Milan Kučan szlovén köztársasági elnök Janez Drnovšek eddigi kormányfőt kérte fel a kormányalakításra. A helyzetet bonyolította, hogy a választások második legjobban szereplő pártja a Szlovén Néppárt saját elnökét, Marjan Podobnikot szerette volna a kormányfői poszton látni. A választások után kötött szövetség a szociáldemokratákkal és a kereszténydemokratákkal 45 szavazatot biztosított volna a képviselőházban az úgynevezett tavaszi pártoknak, de - miután a kisebbségi képviselők is „balra” adták voksukat - ugyanannyit tudhatott a magáénak a Liberális Demokrácia is, amely a Társult Listával a Nyugdíjasok Pártjával és feltételesen a Szlovén Nacionalista Párttal szövetkezett. Miután Ciril

Pucko, a kereszténydemokraták képviselője az utolsó percben meggondolta magát, és mégis Janez Drnovšekre szavazott, a 46. vokssal a kérdés voltaképpen eldőlt. Január 22. A Magyar Kultúra Napjára jelent meg Kercsmár Rózsa „Kihűlt a ház melege” című novelláskötete. A könyvet Kölcsey Himnuszának születésnapján mutatták be Lendván A nagy számú érdeklődő előtt Bence Lajos méltatta a kötetet. Január 25. A lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a felsőlakosi Hargita virágüzlet közös vállalkozás formájában létrehozta, és ünnepélyesen megnyitotta az érdeklődők számára a Muravidék első magyar könyvesboltját. Február 6. Lendván az önkormányzati hivatal nagytermében bemutatták a „Népek a Mura mentén” című történelmi tanulmányokat tartalmazó kötetet. A négynyelvű kiadvány a másfél évvel korábban, ugyancsak Lendván megtartott, azonos című konferencia teljes anyagát tartalmazza. Február

17. A zalaegerszegi Megyeházán aláírták az immár két évtizedes múltra visszatekintő, regionális, háromoldalú együttműködési megállapodást. A Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség és a két szomszédos megye, Vas és Zala Megye Közgyűlése korábban jószerével a kultúra területére vonatkozó együttműködési megállapodása egyre szélesebb alapokon a gazdasági tevékenység területére is átnyúlik. Február 28. Az MMNÖK Tanácsa megtárgyalta és elfogadta a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség Statútumát, majd ezt követően a Népújság március 6-ai számában közzétette azt. Március 7. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet kiadásában megjelent Göncz László „Fejezetek Lendva történetéből 1920-ig” című tanulmánykötete. Ebből az alkalomból a lendvai vár dísztermében ünnepélyes könyvbemutatót rendeztek. Március 10. Életének 53 évében váratlanul elhunyt Gálics

István lendvai festőművész A halála alkalmával megjelent méltatások kiemelik: az utóbbi években született alkotásai sejteni engedték, hogy a művész egy érett alkotói korszak előtt állt. Március 14. A szlovén képviselőházban megtartotta alakuló ülését a Nemzetiségi Bizottság Pozsonec Mária, a bizottság elnöke üdvözölte a képviselőket, majd Peter Winkler, a kormány mellett működő Nemzetiségi Hivatal elnöke részletezte a szlovén kisebbségvédelem gyakorlati jelentőségét, valamint annak lényegét, hogy Szlovéniában miért tekintik őshonos kisebbségnek a magyar és az olasz közösséget. Március 15. A magyar nemzeti ünnep alkalmából a lendvai koszorúzási ünnepségen részt vett Jožef Školjč, az új szlovén kormány művelődési minisztere is. Látogatása során felkereste az épülő művelődési otthont és a Várgalériát is. Március 24. Vörös Tibor, a Moravske Toplice-i Magyar Nemzetiségi Önigazgatási

Közösség községi tanácsának elnöke az általa összehívott ülés során élesen bírálta a MMNÖK központi vezetőségének és a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetnek a goričkói magyarok iránt tanúsított mostoha magatartását. Kifogásolta a sajtó egyoldalú tudósításait, valamint azt, hogy egyik sajtóorgánumnál sincs alkalmazásban goričkói magyar. Szerinte az MMNÖK vezetősége egyszerűen másodrendű emberként kezeli a goričkóiakat. Leszögezte: amennyiben nem változnak jó irányba a viszonyok, kieszközlik a felsoroltak anyagi támogatásának a községek közötti arányos elosztását szakítva a „lendvai” magyarokkal. Március 24. Balaskó József, az MMNÖK Tanácsának elnöke és Sau Silvano, a szlovéniai olasz kisebbség képviselője közösen írt levelet Ivo Pirynek, a Szlovén Köztársaság Gazdasági Kapcsolatok és Fejlesztések Minisztériuma államtitkárának. Ebben a nemzeti kisebbségek számára

jóváhagyott állami kölcsönökre vonatkozó feltételek megváltoztatását javasolták, ugyanis megítélésük szerint a kedvező kamatozású kölcsönök nem is olyan kedvezőek. Kérik a kiszabott kamatok csökkentését és a visszafizetési határidő meghosszabbítását, a saját tőke és a kölcsön arányának megváltoztatását, a kisebb kölcsönöknél a pályázati feltételek megkönnyítését, és a biztosítások feltételeinek egységesítését. Március 27. Báti Konc Zsuzsanna, Bence Lajos, Bence Utrosa Gabriella, C Toplák János, Gábor Zoltán, Göncz László, Hagymás István, Halász Albert, Kercsmár Rózsa, Szúnyogh Sándor, Varga József és Z. Csuka Judit alapító tagok részvételével megalakult a Szlovéniai Magyar Írók Társasága, amely érdekképviseleti szervként kíván működni. Elnökké Bence Lajost választották. A jelenlévők elfogadták szervezetük alapszabályát is Április 8-9. Budapesten találkozott Kovács László

magyar és Zoran Thaler szlovén külügyminiszter. Zoran Thaler utazása előtt fogadta Balaskó Józsefet a MMNÖK Tanácsának elnökét, és tájékozódott a muravidéki magyarság időszerű gondjairól. A két szomszédos ország külügyminiszterének megbeszéléseinek fő témája a NATO-hoz és az Európai Unióhoz történő csatlakozás kérdései voltak, de részletesen foglalkoztak a magyar, a szlovén és az osztrák határmenti régiók gazdasági, infrastrukturális együttműködésének lehetőségeivel is. Április 22. Az MMNÖK Oktatási Bizottságának ülésén dr Varga József, a Maribori Egyetem Pedagógiai Kara Magyar Tanszékének vezetője beszámolt arról, hogy sürgetik az egyszakos magyar kiegészítő levelező képzést és az egyszakos levelező alapképzés engedélyeztetését, amely a szaktárgyi és a pedagógiai ismereteken túl speciális újságírói és fordítói alapismereteket is nyújtana. Ez utóbbit a nappali szakon is oktatni

szeretnék Szó esett továbbá a kilenc éves iskolarendszer bevezetésének a most körvonalazódó tervéről is. Április 29-30. Milan Kučan szlovén köztársasági elnök kétnapos hivatalos magyarországi látogatása során megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Göncz Árpáddal. A tárgyalások központi témája a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztése, valamint a két ország azon törekvése volt, hogy a NATO és az Európai Unió bővítésének már az első körében kerüljenek be a szervezetekbe. Megállapodtak továbbá abban is, hogy hamarosan szlovén konzulátus nyílik Szentgotthárdon. Május 11. Zsitkóc központjában, a faluotthon falán emléktáblát lepleztek le Deák Ferencnek, a haza bölcsének tiszteletére. Az emléktábla felállítását Zsitkóc falu lakossága, a muravidéki magyar szervezetek és Zala Megye Közgyűlése kezdeményezte. Május 16-18. 1995-ben Lendváról indult útjára a „Népek a Mura mentén”

elnevezésű konferencia. Az idén Nagykanizsa adott otthont a három napos rendezvénynek, amelynek során Ausztria, Szlovénia, Horvátország és Magyarország közel negyedszáz jeles történésze, néprajztudósa, régésze és oktatási szakembere tartott előadást, amelyeket kötetbe gyűjtve is szeretnének megjelentetni. A szervezők megállapodtak abban, hogy a hasonló címmel rendezett harmadik találkozóra 1999-ben a horvátországi Csáktornyán kerül sor. Május 27. A Magyar Írószövetség és a Szlovén Írók Egyesülete Budapesten együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá. A Szlovéniai Magyar Írók Társasága, kihasználva az alkalmat, mindkét szervezettel hivatalosan is felvette a kapcsolatot. Az együttműködési megállapodást Pomogáts Béla, Veno Taufer és Bence Lajos látta el kézjegyével. Június 1. A szlovén sajtó szűnni nem akaró támadásai miatt az MNMI Könyvkiadási Kuratóriuma „Nyilatkozat!” címmel tiltakozott a Zsiga

Tibor „Muravidéktől Trianonig” című könyve kapcsán megfogalmazott vádak ellen. „Azzal vádolják a könyv szerzőjét (dr Zsiga Tibort) és a kiadót, hogy a kiadványban a szlovén nemzeti és állami integritás ellen lépnek fel, holott a történelmi jellegű könyv egyetlen állításáról sem lehet ilyen következtetést levonni. Ezt csupán azok érthetik így, akik valamilyen szempontból a konfliktus-szítást tűzték ki célul” olvasható egyebek mellett a Nyilatkozatban. Június 8. Milan Kučan szlovén és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök is részt vett a göntérházi felújított kétnyelvű általános iskola, óvoda és tornaterem avató ünnepségén. A 250 millió toláros beruházás felét a szlovén Oktatási és Sport Minisztérium, másik felét pedig Lendva község biztosította. Június 9. Összeült a szlovén alkotmánybíróság, hogy megvitassa a Szlovén Nacionális Párt és az államtanács által 1993-ban beadott,

többször elhalasztott indítványt. Előőbbiek ugyanis alkotmányellenesnek ítélik a szlovéniai magyar és olasz kisebbség nemzeti szimbólumainak használatát. Mivel a tárgyaláson az SZNP képviselői nem jelentek meg, az alkotmánybíróság a döntést elnapolta. Június 24. 61 éves korában meghalt Kercsmár Rózsa, nyugalmazott újságíró, helytörténész, megannyi nemzetiségi, közéleti tisztség hordozója. Élete utolsó napjáig tevékenyen részt vett a muravidéki magyarság társadalmi életében. Húsz éves rádiós tevékenység után, nyugdíjba vonulását követően sem tétlenkedett, nevéhez fűződik a Muraszombati Baráti Kör létrehozása is. Utolsó kötetének címe, mintha váteszi jellegű lett volna: „Kihűlt a ház melege” olvasható a címlapon. Június 29. A Hodos-Šalovci községhez tartozó Kapornokon megnyitották a muravidéki magyarság első, eredeti állapotába helyreállított tájházát. A kapornoki tájházban kapott

helyet a térség állandó néprajzi múzeuma. Június 28 - július 6. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a Csemadok, a szlovákiai magyarok politikai és kulturális szervezete az idén harmadszor rendezte meg a szlovéniai magyar Kelepelő című gyermeklapról elnevezett anyanyelvi tábort. A fiatalok a Csallóközben lévő Nagymegyerben találkoztak ismét. Június 30. A Magyar Honismereti Szövetség Elnöksége a határon túliak honismereti bizottsága javaslata alapján, eddigi tevékenysége elismeréséül honismereti emlékérmet adományozott Varga Sándor nyugalmazott lendvai újságírónak. A díjat Győrben, a XXV Országos Honismereti Akadémia megnyitó rendezvényén adták át. Július 27. Göntérházán a falu búcsúnapjának egyházi rendezvényei között felavatták a temető felújított feszületét, és leleplezték a második világháborúból haza nem tért katonák emléktábláját. Augusztus 20. Szent István király

ünnepén Lendván felavatták a Zala György emléktáblát Ugyanakkor megemlékeztek arról is, hogy 1573. augusztus 20-án jelent meg Kultsár György Alsólendván működő református prédikátor „Az halalra valo keszöletről rövid tanossag: melyben az köszöntien embernec, acki az Isten országá akaria keresni életénec rendit irattatic meg” című könyve, amelyet Hoffhalter Rudolf, a nagyhírű Hoffhalter Ráfael nyomtatott ki. Szlovénia területén ez volt az első nyomtatott könyv Szeptember 5. Bemutatták az „Üdvözlet Alsólendváról - Alsólendva képes levelezőlapokon 1898-tól 1945-ig” című kiadványt, amely háromévi lelkes előkészítő munka eredményeként a közelmúltban jelent meg. Gálics István, Szúnyogh Sándor és Tomka Miklós szerkesztők közül a jeles képzőművész, Gálics István már nem érhette meg a könyv megjelenését. A közel 150 képeslapot bemutató kiadvánnyal a szerkesztők szándékuk szerint Lendva

történelmi emlékeit dokumentálták azzal, hogy a szülőföldjét szerető közösség kezébe adták a kötetet, Szeptember 17. A magyar nemzeti közösség küldöttsége - Dancs Anna, az MMNÖK titkára, Cár József, a lendvai község MNÖK elnöke és Vörös Tibor, a Moravske Toplice község MNÖK alelnöke - részt vett a szlovén parlament nemzetiségi bizottságának ülésén. A bizottság - amelyet Pozsonec Mária muravidéki nemzetiségi országgyűlési képviselő vezetett - megvitatta az állami költségvetés 1997-re szóló javaslatát, amelyet Peter Winkler, a Nemzetiségi Hivatal elnöke ismertetett. Kiderült, 1997-ben öt százalékkal kevesebb pénzt irányoztak elő a nemzetiségi közösségek intézményeinek pénzelésére, mint 1996-ban, ami ellen a magyar és az olasz kisebbség képviselői egyaránt tiltakoztak. A nemzetiségi bizottság végül úgy foglalt állást, hogy a nemzeti kisebbségeknek szánt pénzösszeget 115-ös indexel terjesztik a

parlament költségvetési bizottsága elé. Szeptember 19. Ünnepélyes keretek között, maga a szlovén köztársasági elnök, Milan Kučan nyitotta meg a muraszombati Területi Múzeum új, állandó kiállítását. A tizenöt kiállító teremben bemutatott anyag az őskortól egészen napjainkig mutatja be, milyen is volt élet a Muravidéken. Az állandó kiállításról 400 oldalas szlovén nyelvű katalógus készült A múzeum gyűjteményében megszámlálhatatlan magyar vonatkozású tárgy is helyet kapott. Október 1. Az idei tanévben a fakultatív magyar nyelv órákra az általános iskolákban Muraszombatban mindössze egy tanuló jelentkezett. Az ideihez hasonló eset előfordult már, de végül minden esetben sikerült valamilyen megoldást találni. Október 24. A dobronaki helyi közösség közgyűlésén arról döntöttek, hogy Dobronak önálló község legyen. A helybeliek döntését a lendvai községi tanács nem ellenezte Október 24. A ljubljanai

Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület első őszi rendezvényén a lendvai Népújság szerkesztősége mutatkozott be. Az esten jelen volt Őszi István, Magyarország szlovéniai nagykövete is. Október 26. Lendva község területén a községi statútum márciusban elfogadott módosítását követően 12 helyi közösség helyet 18 fog működni a jövőben. Változások a lakosi, völgyifalusi, göntérházi és hotizai helyi közösségben történtek, ezért Lendva község választóbizottsága az újonnan alakult helyi közösségekben választásokat írt ki. A falusiak Göntérházán (Kámaházán), Radamosban, Alsólakosban, Felsőlakosban, Kapcán, Kótban, Hotizán, Völgyifaluban, Pincén és Pince Major-Benicén választanak új vezetőséget. November 21-22. Lendván a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet, az Anyanyelvi Konferencia és a Magyarok Világszövetsége szlovén tanácsa szervezésében mintegy ötven, a szomszédos országokban

élő szakember részvételével tanácskozást szerveztek, melyen felmérték a Kárpát-medence több száz magyar intézményét magába foglaló kulturális hálózat országonkénti jogállását, felmérték és értékelték az intézmények működésének politikai és anyagi feltételeit, lehetőségeit. A tanácskozás résztvevői hat pontban foglalták össze a legsürgősebb teendőket. November 26. Medgyessy Péter magyar pénzügyminiszter és Hans Beck, az EU budapesti irodájának vezetője jelenlétében felavatták a rédicsi új határátkelőt. A szlovén-magyar határszakasz egyetlen pontján sem volt ilyen mértékben égetően fontos a felújítás, mint a Rédics-Hosszúfalu közötti ponton, ahol az európai észak-dél irányú közúti teherszállítás meghatározó többsége lebonyolódik. December 6. Fennállásának 15 évfordulóját ünnepelte a petesházi Horváth József Művelődési Egyesület. A jubileum alkalmából gazdag művelődési műsort

rendeztek, a Muravidéki Magyar Művelődési Intézet pedig elismerésben részesítette a legaktívabb tagokat. December 17. Budapesten az Országházban átadták a Kisebbségekért Díjat Az idén a kitüntetettek között szerepelt a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet is. 1998 Január 1. Az esztendő első napjától duplájára nőtt a lendvai TV adásideje A stúdióból eddig heti fél óra műsort sugároztak, ezután hetente kétszer fél órával jelentkezhetnek. Január 9. Tragikus hirtelenséggel elhunyt Szúnyogh Sándor, muravidéki magyar költő, publicista, a szlovéniai magyar kultúraörökös szervezője, mindenese. „Műveid, verseid köztük a Halicanumi üzenet - már a népdalok makacsságával rögzült a felnövekvő, új generáció tudatában is” írta róla nekrológjában Bence Lajos, a Népújság főszerkesztője. Január 15. A Népújság tudósítása szerint a napokban megtartotta első ülését s szlovén kormány által

létrehozott nemzetiségi bizottság. A bizottság tagságát - a magyar és az olasz kisebbségek egy-egy képviselője mellett - a különböző minisztériumoknak és kormányhivataloknak azok a képviselői alkotják, akik a nemzetiségi programok megvalósításáért felelősek. A bizottság elnöki tisztét Jožef Školjč kultuszminiszter tölti be A magyar nemzetiség képviselői javasolták egy általános kisebbségi törvény elfogadásának mérlegelését, amely elősegítené a kisebbségi jogvédelem megerősödését. Január 22. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet a Magyar Kultúra Napja alkalmából ünnepi műsort rendezett a lendvai könyvtárban. Ljubljanában Őszi István Magyarország szlovéniai nagykövete bensőséges fogadás keretében emlékezett meg a himnusz 175. „születésnapjáról". Február 7. A muravidéki és a csallóközi kulturális kapcsolatok az elmúlt évek során egyre gazdagabbak lettek és mára már példaértékűvé

váltak. Zver Ilona a Magyar Nemzeti Művelődési Intézet Tanácsának elnöke, és Varga László, a Csemadok Dunaszerdahelyi Járási Szervezete Elnökségének elnöke aláírta az 1998-ra szóló együttműködési megállapodást Február 16. Lendván a Muravidék, valamint Vas és Zala megye képviselői aláírták az 1998 évre szóló oktatási-kulturális együttműködési megállapodást. Az aláírást követően a muraszombati várban rendezett ünnepségen adták át dr. Pusztai Gyulának, Vas Megye Közgyűlése elnökének a jószomszédi viszonyok ápolásáért és Szlovénia önállósulásánál kifejtett tevékenységéért a Szlovén Köztársaság Szabadság Érdemrendjét. Február 26. A Népújságban közzétett adatok alapján kiderül, hogy a Muravidék a gazdasági eredmények és a társadalmi jövedelem alapján Szlovénia tizenkét régiója közül az utolsó helyen áll, mivel csak 55 százalékban éri el a szlovén társadalmi jövedelem

átlagát. A Muravidéken megtermelt árunak mindössze 3 százalékát exportálják, a munkanélküliség pedig meghaladja a 18 százalékot. Március 6. A lendvai Várgalériában ünnepélyes keretek között kiosztották az idei magyar nemzetiségi kulturális nívódíjakat. Az alkotói, művészeti kategóriában Gönc János, hídvégi születésű, jelenleg Németországban élő naiv festő részesült a díjban. Az egyéni kategóriában Cimerman Béla, a Csentei Petőfi Sándor ME elnöke kapott díjat, csoport-kategóriában pedig a felsőlakosi Arany János ME asszonykórusát tüntették ki. Az ifjúsági kategóriában Gönc Renáta, a hosszúfalusi Fehér Jani ME és Muravidéki Magyar Ifjúsági Egyesület egyik oszlopos tagja nyerte el a kitüntetést. A négy díjazott mellett rendkívüli kulturális díjban részesült Dora Géza a szentlászlói József Attila ME egykori elnöke, aki a helybeli kulturális élet önzetlen szervezője és irányítója volt az

elmúlt évtizedekben. Március 15. Lendva központjában megnyílt az első magyar könyvesbolt Nevét az alsólendvai Bánffy nemesi családtól kapta, akinek köszönhetően már a középkorban Lendván figyelemre méltó szellemi élet alakult ki, ami lehetővé tette az első nyomtatott könyv megjelenését is. Az üzletet a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet működteti nonprofit alapon. Április 2. Megtartotta első ülését a Muravidéki Nemzetiségi Magyar Intézet Tanácsa által kinevezett, tudományos-kutatási kérésekkel foglalkozó munkacsoport. Mint hangsúlyozták, elsősorban tanácsadó szervként a nemzetiségi tudat formálását és az anyanyelv ápolását, valamint a helytörténeti kutatást érintő területek, felmérések végzését állítják munkájuk középpontjába. A munkacsoport tagjai - dr Varga József, dr Bokor József, Gerics Ferenc, Kepe Zoltán, Kovács Attila, Orbán János és Bocskorec Bojan - a csoport elnökévé dr. Varga

József nyugalmazott egyetemi tanárt választotta. Április 8. Göncz Árpád köztársasági elnöknek átadta megbízólevelét Ida Močivnik, Szlovénia új budapesti nagykövete. Hajós Ferencnek, a Szlovén Köztársaság első nagykövetének - aki 1992. július 14-én kapott hivatalos megbízatást - hat éves megbízatása március 31-én lejárt Április 9. A ljubljanai Nemzetiségi Kutatóintézetben elkészítették a Muravidék nemzetiségileg vegyesen lakott területei, valamint e területeken működő magyar nemzetiségi egyesületek és intézmények térképét. A térkép és a hozzá csatolt táblázat külön feldolgozza mindhárom nemzetiségileg vegyesen lakott község - Lendva, Moravske Toplice és HodosŠalovci - lakosságának nemzetiségi összetételét. Dr Miran Komac, a kutatóintézet igazgatója elmondta: a térképekre már régen szükség volt, a kisebbségvédelem című tantárgynál tananyagként használják majd az egyetemen, de szükség lesz

rá a Nemzetiségi Hivatalban is, Nem utolsó sorban útmutatóul szolgál a kétnyelvűség megvalósulásának ellenőrzésénél is. Április 20. A régió művészettörténészei - Janez Balažic, Franc Obal, Breda Klančnik és Kostyál László - tárgyaltak a Várgalériában a lendvai művésztelep negyedszázados eredményeiről. Gerics Ferenc, az intézet igazgatója a bevezetőjében kifejtette: az eredmények ugyan immár országhatáron túl is ismertté tették a rendezvényt, de még mindig hiányzik az elmúlt negyedszázad történetének monografikus, esetleg katalógus-szerű feldolgozása. Április 22. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Tanácsa titkos szavazással újraválasztotta Göncz László igazgatót. Kinevezésének megújítását még jóvá kell hagyni a MMNÖK Tanácsának is. Május 28. Gálics István tavaly márciusban elhunyt lendvai grafikusművész műtermét nagyszüleinek házát és a valamikori kovácsműhelyt, amelybe sajátos

művész egyéniségével teljesen más tartalmat öntött - kulturális-történelmi műemlékké nyilvánították. A vidékre jellemző tárgyi néprajz ritkaságszámba menő emlékei révén - amelyet a művész gyűjtött össze - Gálics igazi kincset hagyott szülővárosára. Június 5-6. „Élni a határokkal” címmel a ljubljanai nemzetiségi kutatóintézet, a Szlovéniai Tudományos és Művészeti Akadémia kisebbségi ügyekkel foglalkozó bizottsága, valamint a zágrábi Migrációs és Kisebbségi Kutatóintézet két napos tanácskozást szervezett Muraszombatban. A tudományos ülésen Göncz László a kisebbségi nyelvek esélyegyenlősége kapcsán tapasztalható gondokról beszélt, Bence Lajos pedig a szlovéniai magyar irodalom közel négy évtizedes történetének eredményeiről számolt be. Június 12-13. Az MNMI szervezésében vajdasági művészek jártak a Muravidéken A Vajdasági Napok rendezvénysorozat keretében Gyurkovics Hunor

festőművész, Dudás Károly író, valamint a Ballangó együttes és a Domány-Boros páros mutatkozott be Lendván, Muraszombatban, Völgyifaluban, Szentlászlón és Dobronakon. Június 22. Balaskó József a MMNÖK elnöke sajtótájékoztatón számolt be a maribori püspökség segédpüspökével, dr. Smejjel folytatott megbeszéléseiről A találkozó során kiderült, hogy a magyar nyelvű hitoktatásnak csupán személyi, illetve anyagi oldala képezi a gondok lényegét. A jelenlegi szlovén nyelvű hittankönyv elsősorban az alsó tagozatos diákok számára jelent problémát. A hittankönyv egyes fejezeteit Bernárd József lendvai plébános már lefordította magyarra, megjelentetésének anyagi feltételei azonban nem állnak a rendelkezésre. Súlyosabb gondot jelent a papi utánpótlás, hiszen az elmúlt négy évtized során egyetlen gyermek sem mutatott érdeklődést a lelkészi pálya iránt. A felek egyetértettek abban, hogy ezzel a találkozóval

megteremtődött a további megbeszélések alapja. Június 26. Az Őrségi Vásár kísérőrendezvényeként megtartották az „Őrség - hagyomány és jövő” című tanácskozást. „A cél az, hogy mindenki javára, közös egyeztetéssel a tájegység újra egyként kezdjen működni” mondta vitaindító felszólalásában Göncz László, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója. Július 6-9. A szegedi József Attila Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének hallgatói immár negyedszer - ezúttal Radamos faluban - kutattak a Muravidéken. A Radamoson összegyűlt 520 tárgy közül néhányra a Magyar Néprajzi Múzeum is büszke lehetne. Július 16. A Szlovén Köztársaság általános oktatással foglalkozó szaktanácsa három magyar tankönyv használatát hagyta jóvá. A „Csön, csön, gyűrű", a „Barangoló” és a „Magyar nyelvkönyv” a Szlovén Köztársaság Oktatási Intézete gondozásában jelent meg. Mindhárom muravidéki

és magyarországi pedagógusok közös munkája. Július 25. Bence Lajos, a lendvai Népújság főszerkesztője a hetilap elmúlt négy évtizedes múltját értékelve köszönte meg azt a magas rangú állami kitüntetést, amelyben Milan Kučan köztársasági elnök részesítette a muravidéki magyarság egyik legfontosabb tömegtájékoztatási médiumát. A kitüntetést maga a köztársasági elnök adta át a lendvai vár dísztermében. Augusztus 18. Az államalapító Szent István király tiszteletére a lendvai Szent Katalin templomban közös szentmisét tartott a lendvai és a dobronaki plébános. Az istentiszteletet követően Balaskó József, a MMNÖK elnöke a szervezet nevében megköszönte a tisztségéből távozó Barnát József lendvai plébánosnak a közösség érdekében kifejtett munkáját. Augusztus 23. A lendvai Szent Katalin templomban megtartott szentmisén ünnepélyes keretek között beiktatták a lendvai plébánia új vezetőjét Tomislav

Šantak lelkipásztort, aki új tisztségében gondoskodik híveinek lelki üdvösségéről. Az eddigi plébános, Bernát József, aki saját kérésére távozott eddigi posztjáról, új jogkörrel felruházott tisztségében, mint püspöki konzisztoriális tanácsos, továbbra is Lendván dolgozik segédlelkészként. Šantak plébánosra sok feladat - egyebek mellett a magyar nyelvű hitoktatás megszervezése - vár. Szeptember 17. A szlovén országgyűlés elnöke, Janez Podobnik november 22-ére kiírta a helyhatósági választásokat. Szeptember 25. A Muravidék és Magyarország határmenti térségei közötti több éves gazdasági együttműködés eredménye a Lenti városházán aláírt, a gazdasági kamarai tagozat létrehozásáról szóló okirat. Az iroda Zalaegerszegen 1999 január 1-jétől működik Október első napjai. Az 1998-1999-es tanévben a Maribori Egyetem Pedagógiai Karán, a Magyar Tanszéken 10 elsős egyetemi hallgató kezdte el a

tanulmányait. Ez a múlt évhez képest jelentős növekedést jelent. Az idén először tanul az egyetem magyar-szlovén szakán két szlovén anyanyelvű egyetemista a Rába-vidékről is. A tanév kezdetével a Magyar Tanszéken új magyar nyelvi lektorral bővült a pedagógiai kar. A lektori teendőket a következő négy éves időszakban Szíjártó Imre, debreceni tanár végzi. Október 15. Ezelőtt húsz évvel, 1978 október 25-én mutatták be az első nemzetiségi tévéadást Mostovi-Hidak-Ponti címmel. A ma is közkedvelt műsor az évforduló alkalmából ünnepi számával jelentkezik, amelyben az egykori munkatársak - Varga Sándor, Hajós Ferenc, Ernst Ružič, Bence Lajos és Pivar Ella - is megszólalnak. Október 21. Megtartotta első ülését a magyar nemzetiségi rádió- és TV-programok új programtanácsa. A héttagú tanács elnökévé ismét Orbán Jánost választották Az új programigazgató Halász Albert lett, aki a Muravidéki Magyar Rádió és

a Mostovi-Hidak tévéműsor munkáját felügyeli. Kinevezését a Szlovén RTV Tanácsának kell jóváhagyni Október 22. A kétnyelvű oktatás nem alkotmányellenes, döntött egyhangú szavazással a kilenctagú szlovén Alkotmánybíróság. Az alkotmányügyi pert a szlovén parlament három képviselője - Valerija Pergar, Jože Gjuran és Marjan Žerdin - még 1996-ban indította, azzal az indokkal, hogy az külön megterhelést jelent a szlovén anyanyelvű tanulók számára. Október 27. Lendván találkoztak a Nyugat-Pannónia irodalmi műhelyeinek képviselői A találkozón a Muratáj (Lendva), a Vasi Szemle (Szombathely), az Életünk (Szombathely) és a Pannon Tükör című folyóiratok szerkesztői és munkatársai cseréltek véleményt. A találkozó ünnepi hangulatát az adta, hogy tíz évvel ezelőtt jelent meg a Muratáj. Azóta húsz szám látott napvilágot, amelyekben 42 muravidéki és több mint száz külföldi szerző kapott publikálási

lehetőséget. November 18. Milan Kučan szlovén és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök részvételével a Rába-vidéki Szentgotthárdon megnyitották a Szlovén Köztársaság főkonzulátusát. A főkonzulátus élére Zlatko Muršec gazdasági szakember és írót nevezték ki. November 19. A szlovén Oktatásügyi- és Sportminisztérium különbizottsága a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskolát is besorolta a 46 általános iskola közé, amelyekben a következő tanévben kísérleti jelleggel bevezetik a kilencéves oktatást. Göntérházán a kísérlettel az első osztályban indulnak. November 20. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szervezésében a „Mura mente és a trianoni békeszerződés” címmel tudományos tanácskozást tartottak Lendván. Valószínűleg ez az első eset, hogy a kényes, a magyarság szempontjából pedig tragikus téma valamelyik utódállam területén kerül megvitatásra. Bevezető előadást Ormos Mária és

Dušan Neæak tartott. A konferencia magyarországi és szlovéniai résztvevőinek tanulmányait gyűjteményes kötetben is megjelentetik. November 22. Az öt muravidéki nemzetiségileg vegyesen lakott községben - Lendván, Moravske Toplicen, Šalovcin, Hodoson és Dobronakon - lezajlottak a választások, s ennek során a községek nemzetiségi tanácsaiba is megválasztották a képviselőket. A részvételi arány az egész területen 64,98 % volt. A Muravidéki Magyar Nnemzetiségi Önigazgatási Közösség (MMNÖK) 21 tagú Tanácsa megalakulására december 6-án, a választások második fordulóját követően kerül sor. A Tanácsba titkos szavazással a lendvai tanácsból 11, a dobronakiból 4, a Moravske Toplice-i tanácsból 3, a šalovci és hodosi tanácsból pedig 1 tagot választanak. A MMNÖK tanácsának új elnökét a Tanács a saját tagjai közül választja meg. Négy községben az első fordulóban megválasztották a polgármestereket is. Lendván,

Moravske Toplicen és Šalovcin maradtak a régi polgármesterek, Kocon József, Cipot Franc és Abraham Aleksandar. Hodoson Orbán Lajos kapta meg a választók bizalmát. Dobronakon Kardinar Marjan (31,87 %) és Kovács Károly (29,21 %) polgármester-jelöltek között a december 6-ai második fordulóban dől el versengés. December 6. Megtartották a helyhatósági választások második fordulóját A 190 megválasztott polgármester közül 58 (30,5) % független, 38 (20) % a Szlovén Néppárt, 28 (14,7) % a Szlovén Liberális Demokraták, 24 (12,6) % a Szlovén Kereszténydemokrata Párt, 22 (11,6) % a Szlovén Szociáldemokrata Párt tagja, 14 (7,4) % pedig a Szlovén Szociáldemokraták Egyesült Listáján szerepelt. A kisebb pártok mindössze 1-2 polgármestert adtak a városuknak, településüknek. Dobronak polgármestere Marjan Kardinar lett, akire a választók 60,68 %-a szavazott. 1999 Január 7. Miután az elmúlt év utolsó napjaiban a lendvai, a Moravske

Toplice-i, a hodosi, a šalovci és a dobronaki nemzeti tanácsok is megtartották alakuló ülésüket, s megválasztották képviselőiket, akik az elkövetkező négy év során a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösségben tevékenykednek, Lendván megtartotta alakuló ülését a MMNÖK is. A tisztújító ülésen a 21 képviselő az elkövetkező négyéves periódusban az elnöki tisztségre Tomka Györgyöt, a közösség alelnöki tisztére pedig Bukovec Jánost választotta meg. Január 12. Lendván megemlékeztek arról, hogy 110 évvel korábban, 1889-ben jelent meg az első sajtótermék, az Alsó-Lendvai Hírmondó című hetilap. Terjedelme mindössze néhány lap volt, de egyébként semmiben sem maradt el az akkori magyar sajtótól. Január 28. Elbocsátásokkal, csődbejelentésekkel és sikertelen árveréssel kezdődött az év Lendván. Az egyre mélyülő gazdasági válság jeleit tapasztalva ülést tartott a területi gazdasági kamara

keretében tevékenykedő muravidéki vállalakozók társulatának igazgatási bizottsága. Szervezettebb és tervszerűbb fellépést sürgetnek a piackutatás terén, hiszen a kisvállalkozók minden tekintetben segítségre szorulnak. Február 5. Ljubljanában találkozott Orbán Viktor magyar és Janez Drnovšek szlovén miniszterelnök. A látogatás során két szerződés aláírására is sor került Az egyik az évek óta húzódó ekvivalencia-egyezmény, amely a Magyarországon, illetve Szlovéniában megszerzett oklevelek, doktori disszertációk és tudományos fokozatok kölcsönös elismerését jelenti; a másik pedig az úgynevezett tolonc-egyezmény, amely a menekültek és az illegális határátlépők kölcsönös visszaadását szabályozza. A magyar miniszterelnök a ljubljanai nagykövetség épületében a muravidéki magyar nemzeti közösség képviselőivel is találkozott. Február 22. Göntérháza vezetése úgy döntött, hogy felújítják a

település egyetlen műemlékét, az egykori országzászló talapzatát. Az oldalára emléktábla kerül, amelyen megörökítik a két világháború alatt elhunyt, illetve eltűnt katonai szolgálatot teljesítők, valamint a háború után internált civil lakosok névsorát. Március 1. Aláírták a Magyarországot Szlovéniával összekötő mintegy 43,5 kilométer hosszúságú vasútvonal Muraszombattól Hodosig terjedő szlovéniai szakaszának építéséről szóló megállapodást. A 24,5 kilométer hosszú szlovén pálya kiépítésének munkálatait március végén kezdik meg. A vasúti forgalom a teljes szakaszom 2000 decemberében indulhat meg Március 5. A lendvai Várgalériában ünnepélyes keretek között átadták az 1999-es magyar nemzetiségi kulturális nívódíjakat. Az egyéni kategóriában az anyanyelv megőrzése és ápolása terén végzett kimagasló munkájáért a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola magyartanára, Szekeres Ilona

részesült kitüntetésben. A művészeti kategória nívódíjasa Zágorev Csuka Judit költőnő, aki a „Viharverten” című első önálló verseskötetéért vehette át az elismerést. A csoport kategóriában a völgyifalui Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Kottingerné Fridrich Zsuzsanna vezette népdalkör érdemelte ki az elismerést. Az ifjúság kategóriában a történelmi vetélkedőkön és a szavalóversenyeken mindig jó eredményt elérő Szőke Krisztina vehette át a kitüntetést. A díjakat Tomka György, a MMNÖK Tanácsának elnöke adta át. Március 10. A szombathelyi megyeháza címertermében ünnepélyesen aláírták azt a háromoldalú kulturális együttműködési megállapodást, amely immár egy évtizede évente megújításra kerül az MMNÖK, illetve Vas és Zala megye közgyűlései között. Március 29. Lendva község tanácsa elfogadta a község új statútumát, amelyet előzőleg a Lendva Községi MNÖK tanácsa is megvitatott.

A Halász Albert vezette nemzetiségi tanácsnak több módosító javaslata is volt, közöttük a legfontosabb a Lendva község területén használt feliratok, cégjelzések bélyegzők és formanyomtatványok kétnyelvűségére vonatkozott. A nemzetiségi jelképek használatának kérdését pedig - többségi döntés alapján a nemzetiségi statútummal szabályoznák A községi statútummal kapcsolatos vitával egyidőben merült fel annak szükségessége is, hogy a Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség (MMNÖK) nevét, amely egyébként a volt Jugoszlávia 1974-ben elfogadott Alkotmánya által törvényesen is biztosított Magyar Nemzetiségi Művelődési, Oktatásügyi Önigazgatási Érdekközösség intézményének a helyébe lépett, rövidítsék le, és „tisztítsák” meg a múlt terhes örökségének jegyeitől. Április 11. Göntérházán egyszerre három esemény megünneplésére került sor Átadták rendeltetésének a felújított

faluotthont, megemlékeztek az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, és megünnepelték a magyar költészet napját. Április 15. Az MMNÖK sorrendben 4 ülésén egyebek mellett a készülő könyvtári törvénnyel kapcsolatos kifogásait is megfogalmazta. Ezért a tanács úgy döntött, hogy a lendvai és a muraszombati könyvtár igazgatója, valamint egy három tagból álló bizottság öntse formába a törvénymódosítási javaslatokat. Április 16. Slavko Gaber oktatásügyi miniszter rendelete szerint a következő tanévben 42 szlovéniai általános iskolában kísérleti jelleggel bevezetik a kilenc éves oktatást az első, illetve a hetedik osztályban. Ez volt az utolsó „szűrés” a kísérletre jelentkező iskolák számára A 42 iskola között van a göntérházi általános iskola is, mint a kísérletben részt vevő egyetlen kétnyelvű iskola. Göntérházán 10 elsős vesz részt a programban, nyolcan a göntérházi és ketten a

közös (Hosszúfalu, Hosszúfaluhegy) iskolai körzetből. Április 27-28. A Magyar Néprajzi Társaság Nemzetiségi Szakosztálya számos társrendezővel, közöttük a Magyarországi Szlovének Szövetségével karöltve „Nemzetiségi néprajzi kutatások a hármashatár mentén” címmel rendezett tanácskozást Szentgotthárdon, a Szlovén Kulturális és Információs Központban. A tanácskozáson részt vettek a térségben élő kisebbségek meghívott képviselői, akik közösségeik néprajzi tevékenységeiről, a néprajzi kutatások helyzetéről és eredményeiről számoltak be. A tanácskozás résztvevői a kapornaki NéprajziHelytörténeti Gyűjteményt is meglátogatták Május 18-19. Szombathelyen a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vas Megyei Szervezete és a Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár tanácskozást szervezett a nemzeti kisebbségek könyvtárügyi kérdéseinek megvitatására. A határon túli tapasztalatokról az olaszországi, a

szlovéniai, a szlovákiai és az ausztriai könyvtárosok számoltak be. Május 24. Az MMNÖK Tanácsának tagjai első olvasatban vitatták meg a szervezet új alapszabályát. A készülő új statútum a bonyolult és hosszú elnevezés helyett a muravidéki magyar nemzetiségi közösség hivatalos neve Muravidéki Magyar Önkormányzat lesz. Május 26-28. Három napos rendezvénysorozat keretében emlékeztek meg arról, hogy harminc évvel ezelőtt alakult meg a Lendvai Kisipari Kamara. Az évforduló alkalmából rendezett tudományos tanácskozáson elhangzott, a kamarai tagság a kisiparosok és a vállalakozók számára kötelező, s így a tagság létszáma ma már 528. A Lendvai Területi Kamarát az országos kamara arany plakettel tüntette ki. Június 5. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és a radamosi Harangvirág Művelődési Egyesület Radamosban, a leendő hetési tájháznak és múzeumnak is otthont adó faluban beszélgetést szervezett Hetés

múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A rendezvényt gazdag kultúrműsor és kiállítás színesítette. Június 11-13. Zágráb volt a házigazdája annak a tanácskozásnak, amely a horvát kormány és az Európa Tanács közös szervezésében 12 ország küldöttjeinek a részvételével zajlott. A „Nem kormányzati kisebbségi szervezetek szerepe a kisebbségi jogok megvalósulásában” című konferencián a szlovéniai magyar kisebbséget Tomka György, az MMNÖK elnöke, és Geza Bačič, a Nemzetiségi Hivatal tanácsosa képviselte. Június 23. A dobronaki művelődési házban megünnepelték a kétnyelvű oktatás bevezetésének 40. évfordulóját A kétnyelvű óvodákba és iskolákba a Muravidéken mintegy 1900 tanuló kapcsolódik be, az intézetek pedig 303 alkalmazottat foglalkoztatnak. Július 11. Fennállásának és működésének 20 évfordulóján, a névadójára emlékezve a hosszúfalui művelődési ház falán leleplezték Fehér Jani

(1904-1978) emléktábláját. Hosszúfalu szülötte, operaénekes, színművész, a zágrábi Horvát Nemzeti Színház és az eszéki színház tagja, mintegy 50 operett szerzője ezzel jelképesen is visszatért szülőfalujába. Július 12. Az MMNÖK rendkívüli ülésén elfogadták a közösség új statútumát Az új alapszabály értelmében a Muravidéki Magyar Nemzeti Önigazgatási Közösség neve Muravidéki Magyar Önkormányzatra módosul. Július 12-17. A Magyar Néprajzi Társaság, a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet és Lenti Város Önkormányzata szervezésében a lendvai várban megtartották a XI. Néprajzi Szemináriumot, amelyen mintegy 40 magyarországi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, erdélyi és muravidéki néprajzos vett részt. Az egyhetes tanácskozás során két téma került napirendre, a regionalizmus (a térségi folyamatok jegyében), illetve a hagyomány és az újítás kérdése a gazdasági életben. Július 23.

Módosították Lendva Község MNÖK alapszabályát is Halász Albert, a Tanács elnöke közölte, a Lendva Községi Magyar Önkormányzat elnevezés alkalmazása nem ütközik jogi akadályba. Július 31. Budapesten a Kerepesi temetőben bensőséges keretek között felszentelték a lendvai származású Zala György szobrászművész síremlékét, amelynek felújításához mintegy 80 magánszemély és közintézmény járult hozzá adományaival. A síremléken elhelyezett bronz plakettet Ligeti Miklós készítette. Július 31. Tomka György, a MMNÖK Tanácsának elnöke, Pozsonec Mária országgyűlési nemzetiségi képviselő, Kocon József, Lendva község polgármestere és Anton Balažek alpolgármester nyilatkozatban ítélte el „A magyarság feltámadásának rég várt kezdete” tartalmú plakátoknak a felragasztását. Lendva város kétnyelvű lakói provokációnak minősítették a falragaszok elhelyezését. Augusztus 3. Az MMNÖK Tanácsa rendkívüli

ülést tartott az úgynevezett „plakátbotrány” kapcsán. A közelmúltban ismeretlen tettesek „A magyarság feltámadásának rég várt kezdete” felirattal átragasztották a Muravidék Szlovéniához csatolásának 80. évfordulója alkalmából Muraszombatban rendezett ünnepséget hirdető plakátokat, ami nagy felháborodást keltett és országos botránnyá duzzadt. Az ülést követő sajtótájékoztatón Tomka György, a Tanács elnöke a következőket nyilatkozta: „Minket, muravidéki magyarokat azzal vádolnak, hogy a nagy Magyarországról álmodunk. Mi a határok nélküli Európáról álmodunk, ahol reményeink szerint nem lesznek kisebbségek. A Muravidéken úgy ünnepséget tartani, hogy az itt élő magyar kisebbségről ne legyen szó, nem ildomos. A muraszombati megemlékező ünnepélyen a magyar kisebbségről csak mint negatívumról volt szó. Számunkra az ilyen dolgok elfogadhatatlanok. Szeretnénk elmondani, hogy a muravidéki magyarok

számára is fájó, ami nyolcvan évvel ezelőtt történt a magyarsággal szemben. Mellesleg az évforduló megünneplésére a muravidéki magyarságot senki sem kötelezheti. Az a tény, hogy elcsatoltak bennünket az anyaországtól, számunkra éppen olyan fájó, mint a Rába-vidéki szlovének vagy a koruškói szlovének számára.” Augusztus 19. A lendvai Népújságban megjelent a MMNÖK által augusztus 5-én a „plakátbotrány” kapcsán kiadott hivatalos állásfoglalás, amelyet Tomka György, a Közösség Tanácsának elnöke írt alá. A nyilatkozat elfogadhatatlannak tartja a muravidéki magyar közösség elítélését, és emlékeztet mindazokra a feszültségekre, amelyek az elmúlt évek során megterhelték a Muravidéken élő magyarok és szlovének mindennapjait. Augusztus 20. Harmadszor ünneplik meg Lendván a község napját A jeles dátum az első Lendván nyomtatott könyv megjelenéséhez kötődik: 1573 nyarán Alsólendván Hoffhalter Rudolf

nyomdájában elkészült Kultsár György református prédikátor könyve. Szeptember 9-11. Muraszombatban a helyi Területi Múzeum és a ljubljanai Filozófiai Fakultás Tudományos Intézete „Muravidék - az európai kommunikációk peremén vagy ezek metszőpontjában?” címmel tudományos konferenciát szervezett. A tanácskozásra, amelyen ismert történészek, irodalom- és művészettörténészek, politológusok, gazdasági szakemberek adtak elő, a Muravidék Szlovéniához történt csatlakozásának 80. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat záróakkordjaként került sor. A konferencia résztvevőit és a vendégeket Milan Kučan államelnök üdvözölte. A tudományos tanácskozást Dušan Neæak történész „A határok kialakulásának problémája Európában az I. világháború után” című referátuma nyitotta. Szilágyi Imre, magyarországi kutató „A trianoni békeszerződés hatása a magyar nemzeti tudat kialakítására”

címmel tartott előadást. Szeptember 16. Immár új névvel megtartotta első ülését a Muravidéki Magyar Önkormányzat Közgyűlése, amelyen Dancs Anna személyében megválasztották a hivatalvezetőt, majd Tomka György elnöki beszámolója következett. Szeptember 28. A Népújság, a Muravidéki Magyar Rádió és a „Hidak” tévéműsor szerkesztősége „A magyar közszolgálati média” címmel kerekasztal-beszélgetésre invitálta az érdeklődőket, elsősorban a programtanácsok tagjait, a Muravidéki Magyar Önkormányzat munkabizottságainak elnökeit, valamint a községek tanácsainak elnökeit, az oktatásügyi illetékeseket és egyéb érdeklődőket. A munka jellegű megbeszélést a lendvai Magyar Nemzetiségi Műsorok Szerkesztősége és a Magyar Nemzetiségi Tájékoztatási Intézet szervezte azzal a céllal, hogy a nyilvánosságot ilyen formában is tájékoztassák az itt folyó munkáról, a tervekről, nem utolsó sorban a felmerülő

problémákról. A beszélgetést Halász Albert vezette. Október 6. A lendvai várban - a magyarszombatfai fazekasok kiállításának ünnepélyes megnyitóját követően - a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet szervezésében megemlékezést tartottak az 1848-49-es szabadságharc tragikus megtorlásának, a 13 aradi vértanú és gróf Batthyányi Lajos kivégzésének 150. évfordulóján Október 9. „Imádság háború után” címmel fotókiállítást rendeztek Szentlászlón a „horvátországi református magyarok életéből", a kilencvenes évek elején véghez vitt háborús pusztításokról. A rendezvény nem hivatalos része a szentlászlói faluotthon előtti kopjafák koszorúzásával kezdődött, majd református istentisztelettel folytatódott. Október 14. A Népújság „Az évezred legjelentősebb muravidéki személyisége és eseménye” címmel felhívást tett közzé, amelyben arra kéri az olvasóit, szavazataikkal segítsenek eldönteni

ki és mely esemény volt az elmúlt ezer esztendő során a muravidéki magyarság számára meghatározó jelentőségű. Október 25. Hodoson a Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség rendes ülésén többszöri olvasat után elfogadták Hodos Község MNÖK statútumát. A szlovéniai magyarság legfelsőbb szervezetének névváltozását - Muravidéki Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség helyett Muravidéki Magyar Önkormányzat - nem követték, vagyis továbbra is az MNÖK nevet viselik. A tanácstagok a szlovén kormány szakértő csoportjának véleménye alapján döntöttek. Szerintük az önkormányzat név törvénybe ütköző Október 30. Az idén a hármashalmi művelődési egyesület adott otthont a muravidéki népdalkörök immár hagyományos találkozójának. A rendezvényen a kapcai, a felsőlakosi, a petesházi, a dobronaki, a hármashalmi, a hodosi, a pártosfalvi, a zsitkóci, a radamosi, a völgyaflui és a csentei kórusok léptek fel.

November 18. A Moravske Toplice-i Községi Magyar Nemzetiségi Önigazgatási Közösség Tanácsa bővített ülésen tárgyalta meg a muravidéki magyar médiával, a Népújsággal, az MMR-rel és a „Hidak” című tévéműsorral kapcsolatos kifogásait. Pártosfalván ez alkalommal megjelent Geza Bačiæ, a Nemzetiségi Hivatal képviselője, Tomka György, a Muravidéki Magyar Önkormányzat elnöke, a három média felelős szerkesztője - Bence Lajos, Végi József és Zver Helena -, valamint Halász Albert. a magyar RTV műsorok programigazgatója Puhan Géza alelnök kifejtette: a goričkói magyarok, a Moravske Toplice-i községben élő nemzetiség úgy érzi, hogy a muravidéki magyarság politikai csúcsszervezetének tevékenységében mellőzik őket, a döntéshozatalok esetében leszavazzák javaslataikat (ezért azonos számú, 11:11 képviseletet kérnek), és elégedetlenek a Népújság, az MMR és a „Hidak” tartalmával, mivel keveset foglalkoznak a

goričkói magyarokkal. Az alelnök elégedetlenségét fejezte továbbá ki a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet részéről tapasztalt egyenlőtlen tevékenység kapcsán is. Szerinte a nemzetiségi politika Lendva-cenrtikus, pedig a Muravidéki Magyar Önkormányzat arra hivatott, hogy egyenlően képviselje a magyarság érdekeit a Muravidéken. November 27 - december 6. A Magyar Nemzeti Múzeum Restaurátor és Műtárgyvédelmi Főosztályának szervezésében 1998-ban kezdődött a lendvai múzeum műtárgyainak restaurálása. Tíz magyar restaurátor szeptemberben járt Lendván, s az akkor megkezdett munkát most folytatták. December 16. A Muravidéki Magyar Önkormányzat évzáró ülésén - a szlovén központi szervek nyomásának engedve - Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségre változtatta nevét. December 17. Lendván tárgyaltak a muravidéki magyar nemzetiségi kultúra szerepéről, szervezettségéről és finanszírozásáról a

nemzetiségi intézmények és az érintett községek képviselői, valamint a szlovén Művelődési Minisztérium Nemzetiségi Kulturális Programok Osztályának vezetője és a szlovén kormány Nemzetiségi Hivatalának képviselője. A tárgyalás résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar és az olasz nemzetiségi közösségek kulturális tevékenysége jelentősen különbözik, mivel más történelmi, gazdasági és társadalmi környezetben alakultak ki, ezért különbözőképpen kell őket elbírálni. Rövid időn belül tisztázni kellene továbbá az állami és az önkormányzati támogatás közötti arányokat, az eddig többnyire alkalomszerű megoldások gyakorlatát nem szabad a jövőben folytatni. December 18. Az „Ez volt a 20 század” című gálaműsorral befejeződött a Népújság és az MMR közös akciója, melyen az évezred legkiválóbb muravidéki magyar személyiségére, illetve a mögöttünk lévő évezred meghatározó eseményére

voltak kíváncsiak. A szavazatok alapján az évezred legkiválóbb személyiségei a Bánffyak voltak. Az évezred legfontosabb eseményének a Népújság és a muravidéki magyar rádiózás 1958-cal kezdődő történetét tekintették. December 20. A Lendvai Községi Tanács 18 szavazat mellett 4 ellenében elfogadta a Lendva város utcaneveinek elnevezéséről és átnevezéséről, valamint a Lendvai Község területén lévő települések utcaelnevezéséről szóló rendeletjavaslatot. Ezzel Lendván nyolc utca és három tér neve változott meg. A falvakban 137 utcát neveztek el Lendván mostantól létezik Szent István utca, Fő utca, Pannon lakótelep Pandur Lajos utca, Hegyalja utca, Pataky utca, Slomšek lakótelep, Hadik Mihály tér, Zala György Tér, Bánffy tér és Templom tér is. 2000 Január 20. A Népújság tudósítása szerint mindössze huszonketten pályáztak a szlovén kormány által az őshonos nemzeti kisebbségi vállalkozók számára

biztosított úgynevezett „nemzetiségi hitelre”. A pályázatokat az MMÖNK gazdasági és mezőgazdasági bizottsága a napokban bírálta el és egy kivételével valamennyit elfogadta. A „nemzetiségi hitel” kérelmezőjének az igényelt összeg 15 százalékával kell rendelkeznie, a kölcsön mértéke pedig az előszámla 60 százalékáig terjedhet 4+1 százalékos kamat mellett, hétéves visszafizetési idővel. Január 21. Az MNMI és a lendvai Galéria-Múzeum szervezésében ünnepi műsorral emlékeztek a Magyar Kultúra Napjára. A rendezvényen Borbás György, a „Millennium szobrásza, Zala György 1858-1937” című könyv szerzője a lendvai születésű szobrászművész életéről és alkotásairól beszélt. Január 31. Hodoson megtartották a községi MNÖK soron következő ülését, amelyen jelen volt Pozsonec Máris parlamenti képviselő és Göncz László, a MNMI igazgatója is. A hodosiak és a meghívottak egyetértettek abban, hogy

elképesztő és példátlan módon ment végbe az őshonos kisebbségeknek a központi költségvetés által biztosított 177 millió tolár elosztása, hiszen amíg a magyarok által lakott községek összesen 40 milliót, addig az olaszok által lakott községek 137 millió tolárt kaptak a 2000. évre Pozsonec Mária bejelentette, a parlamentben kérte az összegek folyósításának a leállítását. Február 3-4. Ljubljanában megtartotta ötödik ülését a Magyar-Szlovén Kisebbségi Vegyes Bizottság. A magyar tagozatot Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a szlovén tagozatot pedig Mihaela Logar külügyminisztériumi államtitkár vezette. Február 9. Ljubljanában találkozott Dimitrij Rupel szlovén és Martonyi János magyar külügyminiszter. A látogatás elsőrendű célja a koperi kikötő magyar használatáról szóló megállapodás aláírása volt. A magyar külügyminiszter Lendván találkozott a muravidéki magyarság

képviselőivel is. Február 15-16. Az RTV maribori stúdiójában sor került a muravidéki magyar népdalkörök műsorainak felvételére. A népdalok archívumba kerülnek, hogy megmaradjanak az utókor számára, ezzel egyben a Muravidéki Magyar Rádió zenetára is gyarapodott. A kilenc népdalkör által előadott népdalokból válogatás készül, amelyet CD-n is szeretnék megjelentetni. Február 23. A ljubljanai Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület megtartotta éves közgyűlését Az elmúlt évről szóló beszámolót Csík Gabriella távozó elnök olvasta fel. Az egyesület új elnökévé Plavsa Piroskát választották. Február 25. Zalaegerszegen a Megyeháza dísztermében ünnepélyesen aláírták a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, valamint Vas és Zala Megye Közgyűlése közötti 2000. évi oktatási-kulturális együttműködési megállapodást A háromoldalú együttműködést szabályozó dokumentum 11. alkalommal került

megújításra A megállapodás egyik pontja szerint Zala megye az idén 250.000 forinttal támogatja a Radamoson készülő, állandó helytörténeti kiállítás létrehozását. Március 2. Az Országos Idegen Nyelvű Könyvtárban Ida Močivnik, Szlovénia magyarországi nagykövete és Jože Vugrinec, a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár igazgatója megnyitotta a Muraszombati Területi és Tanulmányi Könyvtár könyvritkaságait bemutató kiállítást, amelyet a szlovén kultúra ünnepe, France Perešeren költő halálának 200. évfordulója alkalmából készítettek. Március 10. Lendván a Várgalériában ünnepélyes keretek között kiosztották a 2000 évi nívódíjakat. Egyéni kategóriában Román Ilona, a Hodosi Őrség Művelődési Egyesület elnöke, művészeti kategóriában Bence Utrosa Gabriella írónő, a csoport kategóriában a kapcai József Attila Művelődési Egyesület Népdalköre, ifjúsági kategóriában pedig a Dobronaki

Petőfi Sándor Művelődési Egyesület Lusta Banda Citeraegyüttese részesült. A kitüntetéseket Tomka György, a MMÖNK Tanácsának elnöke adta át. Március 19. Lendván a március 15-ei központi ünnepségről tájékoztató magyar nyelvű plakátot ismeretlen tettesek obszcén szöveggel átírták. A szlovén nyelvű „tanács” értelmében a magyarok hagyják el Szlovéniát. A tavaly nyáron politikai botránnyá dagadt „plakátügy” ezzel, úgy tűnik újabb fordulatot vett. Április 10. Hodos község MNÖK-Tanácsa soros ülésén úgy döntött, hogy az MMÖNK Tanácsában meglévő, a községi MNÖK-t szerintük aránytalanul képviselő mandátumok miatt ezentúl bojkottálják a szlovéniai magyarság legfelső fórumát. Orbán Ludvig polgármester indítványozta, hogy a hodosi tanács addig, amíg a muravidéki csúcsszervezet nem változtat azon, hogy az MMÖNK Tanácsában a lendvai MNÖK 11 képviselője bármikor leszavazhatja a többi községi

tanács összesen 10 képviselőjét, ne vegyenek részt annak ülésein. Április 14. Az MNMI szervezésében a lendvai várban „Szent István és kora” címmel a magyar államalapítása tiszteletére rendezett tudományos tanácskozásra került sor. A muravidéki és a magyarországi történészek a magyar államalapítás legfontosabb politikai, társadalmi, vallási és egyéb jellemzőivel ismerkedhettek meg egyetemes magyar és regionális vonatkozásban is. Április 20. A szlovéniai magyarságot megosztó politikai szándékokról jelent meg beszámoló a Népújságban. Az elmúlt hetek, hónapok során egyre inkább elszabadultak az indulatok; olyannyira súlyossá vált a helyzet, hogy Pártosfalván Vörös Tibor, a Moravske Toplicei MNÖK Tanácsának elnöke a „lendvai banditák tíz éves diktatórikus vezetéséről” beszélt. A cikk írója szerint a muravidéki tanácsban a lendvai magyarság 11, a dobronaki 4, a goričkói községek pedig 6

tanácstaggal vannak képviselve. Az 1991-es népszámlálás adatai szerint a vegyesen lakott területen összesen 7.637 magyar nemzetiségű polgár élt Ebből a volt „Hodos-Salovci községben 539, a Moravske Tonplice-i községben 467, vagyis GoriCkón összesen 1.006 személy vallotta magát magyarnak Ez százalékos arányban azt jelenti, a goricskói magyarság 13,17 százalékot tesz ki a vegyesen lakott terület magyarságából. A muravidéki tanácsban 6 képviselővel rendelkeznek, ami 28 százaléknak felel meg, vagyis a goricskói magyarságnak kétszer több képviselője van a muravidéki tanácsban, mint azt számarányuk indokolná. Sőt, kijelentéseik azt sugallják, ők minden községből ugyanannyi képviselőt szeretnének látni a muravidéki tanácsban. Ami a különböző intézményeket, sajtóorgánumokat illeti, nincsenek pontos adatok, de ezt a 13,7 százalékot vélhetően mindegyik említett intézmény teljesíti. () Mint minden esetben, itt is a

pénzről van szó Jelen esetben a magyar kisebbségnek folyósított pénzről. Az új közigazgatás létrejöttével (ami szétbombázta az amúgy is gyenge magyar összetartást, ahelyett, hogy az illetékesek egy közös magyar régióról gondoskodtak volna), úgy látszik sokan vérszemet kaptak, rendelkezni szeretnének ezekkel az összegekkel. Itt leginkább a kulturális és a sajtópénzekről van szó, amelyeket ha teljesen szétdarabolnak, akkor egyszerűen eltűnnek, ki tudja mire” olvasható a Népújságban. Közben Gorčkóban kilátásba helyezték, hogy elkezdik gyűjteni az aláírásokat a leszakadási referendum kiírására. Április 21. Tornyiszentmiklóson találkozott Göncz Árpás magyar és Milan Kučan szlovén államfő. A két köztársasági elnök közösen adta át a határig vezető aszfaltutat Egybehangzó nyilatkozatuk szerint a Tornyiszentmiklós-Pince közötti határátkelő akkor válhat nemzetközivé, ha megépül a régóta tervezett

autópálya is. Április 26. A szlovén kormány saját kérésére felmentette Jure Mikužt, a kulturális tanács eddigi elnökét. A testület új elnökévé Slavko Preglt nevezte ki, közben a tanács tagjait is újraválasztották. Ezzel megerősítették tanácsosi tisztségében Göncz Lászlót, a MNMI igazgatóját is. „Feladatomnak tartom a muravidéki régió érdekeinek a képviseletét is, hiszen a Muravidékről a tanácsban nincs más tag” nyilatkozta a újbóli megválasztása kapcsán Göncz László. Május 3. Ismét megkezdte falujáró útját a muraszombati könyvtár által működtetett Bibliobusz, amely több mint 5.000 könyvvel, videokazettával és egyéb információhordozó eszközzel áll az érdeklődők rendelkezésére. A mozgókönyvtár a tervek szerint a muravidéki települések mellett a szlovén és a magyar határmenti művelődési együttműködés értelmében rendszeresen bejárja majd a Rába-vidéki falvakat is, hogy ezzel is

hozzájáruljon az ott élő szlovén nemzetiség olvasói és nyelvi kultúrájának, valamint nemzeti öntudatának erősítéséhez. Május 11-12. Mariborban a Magyar-Tanszék és a szombathelyi Szlovén-Tanszék közös szervezésében megtartották a „Szomszédos népek - szomszédos kultúrák” című tanácskozást. A magyar millennium jegyében szervezett rendezvényen Lukács István a szlovén irodalom magyar megközelítésének eseteit vizsgálta bevezető előadásában, Jože Filo pedig Pável Ágoston műveinek népköltészeti vonatkozásait elemezte. A két tartalmas előadást hasonlóan színvonalas hozzászólások követték. Május 20. Fennállásának 20 évfordulóját ünnepelte a csentei Petőfi Sándor Művelődési Egyesület népdalköre. A jelentős eredményeket elért népdalkör jubileumát jelenlétével megtisztelte a csallóközi vásárúti vegyeskórus is. Május 24. Megalakult a szlovén-magyar kamarai szekció, amelyet mindkét ország

gazdasági szakemberei egyöntetűen üdvözöltek. Kitűzött feladatként elsősorban a tartalmasabb együttműködés lehetőségeinek felkutatását vállalták. A szekció elnöke Jože Hajdinjak, lendvai vállalkozó lett. Június 1-4. A Muravidék Baráti Kulturális Egyesület négynapos tanácskozást tartott Szentgotthárdon. A konferencia témája a „Nemzetiségi iskolák - kétnyelvű oktatás” címet viselte. Június 7. Moravske Toplice magyarsága úgy döntött, leválik a szlovéniai magyarságot összefogó szervezetről, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösségről, s a szlovéniai magyarság csúcsszervezetét, annak elnökét már nem tekinti legitim képviselőjének. Példájukat követte Dobronak Község Tanácsa is, így a mintegy 1.000 fős goričkói magyarság „kivált” az alig 9.000 főből álló szlovéniai magyar nemzetiségi közösségből Június 8. Több hónapon át tartó huzavona után Andrej Bajuk miniszterelnök

vezetésével végre megalakult az új szlovén kormány. A szavazáson jelen lévő kilencven képviselő közül negyvenhatan támogatták, negyvennégyen ellene voksoltak. Szlovénia kormányában az új művelődési miniszter Rudi Šeligo, a külügyminiszter Alojz Peterle, az oktatási és sportminiszter pedig Lojze Marinček lett. Andrej Bajuk kormányának alig fél év áll a rendelkezésére, hiszen év végén parlamenti választások lesznek Szlovéniában. Június 19. A két községi tanács kiválását követően csonka ülést tartott az MMÖNK Tanácsa Az ülésen megvitatták a könyvtárakról szóló törvénytervezet szövegét Žoldos Zsuzsanna lendvai könyvtáros beszámolója szerint a készülő törvényben nincs kellő pontossággal meghatározva a nemzetiségi-kétnyelvű könyvtárak státusza. Halász Albert erélyesen tiltakozott azon eljárás ellen, amely a törvény előkészítésénél még a véleményezés szintjén sem veszi figyelembe a magyar

kisebbség igényeit. Június 27. Hannoverben az Expo 2000 elnevezésű világkiállításon a Magyar Pavilonban megnyitották a Muravidéket bemutató kiállítást: a képzőművészek reprezentatív alkotásait, a néprajzi örökség néhány jellegzetes tárgyát és a magyar könyvek válogatását. A kiállítást Göncz László nyitotta meg. A látogatók egy magyar és német nyelven megjelent MuravidékMurgebiet című katalógust vihetnek magukkal Július 10. Nógrádi László magyar közlekedési és vízgazdálkodási miniszter, illetve Anton Bergauer szlovén közlekedési miniszter nagyrákosi találkozójuk során aláírták azt a megállapodást, amely véglegesíti, hogy a két országot összekötő autópálya Tornyiszentmiklósnál és Pincénél szeli át a magyar-szlovén határt. Július 19. Az ország egyik legkisebb községében, a 18 négyzetkilométeres Hodoson először ünnepelték meg a község napját. A községi tanács azért döntött e dátum

mellett, mert 1998ban ezen a napon szavazta meg az országgyűlés Hodos önállóvá válását Hodos esetében az önkormányzat azonban nem újdonság, hiszen már az első világháború után, 1921-ben erős, önálló község működött itt. Az elkövetkező évek során a világpolitika, a vasfüggöny által kialakult kedvezőtlen földrajzi körülmények miatt visszafejlődött a község, a lakosság elvándorolt a térségből. Július 21. A szlovén országgyűlés első olvasatban elfogadta „Az olasz és a magyar nemzeti közösség tagjai különjogainak megvalósításáról” szóló oktatási törvénytervezetet, amelyet Pozsonec Mária magyar és Roberto Batelli olasz nemzetiségi képviselők nyújtottak be. A legtöbb vitát az oktatási intézmények alapításáról szóló 12. pont okozta Többszöri módosítás után abban állapodtak meg, hogy a „Muravidéken az a nemzetiségi közösség lesz az adott oktatási létesítmény társalapítója,

amelynek a területén van”. Augusztus 3. Milan Kučan köztársasági elnök a kormánykoalíció válsága miatt október 15-ére kiírta a parlamenti választásokat. Elmondása szerint azért döntött így, mert az ország lassan kormányozhatatlanná vált. A választási előkészületek augusztus 16-án kezdődnek Augusztus 19. A magyar nemzeti ünnep alkalmából Lendván a Szent Katalin Plébániatemplom melletti téren felszentelték Szent István szobrát. Az országalapító király bronz alakját Király Ferenc helyi szobrászművész készítette el. A szoboravatón a magyar kormányt Nógrádi László közlekedési és vízügyi miniszter képviselte. Szent István szobrát Smej maribori segédpüspök szentelte fel, aki kihasználta az ünnepi alkalmat Szent István intelmei szerinte helyes fordításának népszerűsítésére is. Augusztus 21. Lendván tizedik alkalommal nyitották meg a szlovén-magyar ifjúsági levéltáros kutatótábort, amelyet a Maribori

Területi Levéltár, a Zala Megyei Levéltár, a Vas Megyei Levéltár, valamint az MMÖNK, az MNMI és Lendva Község együttesen szervezett. Egy évtizeddel korábban dr. Peter Pavel Klasinc, a maribori, illetve dr Gyimesi Endre, a zalai levéltár egykori igazgatói együtt kezdeményezték a levéltári kutatások iránt érdeklődő fiatalok nyári táboroztatását. Az elmúlt évek során a táborlakók szinte végigkutatták a Muravidék és Zala megye határ menti falvait. A lelkes kutatómunka nyomán ma már 19 település írhatja meg monográfiáját. Szeptember 4. A Muravidék kétnyelvű általános és középiskoláiban, valamint az óvodákban is megkezdődött a 2000-2001-es tanév. Összesen 1082 diák kezdte meg a tanulást, közülük 108-an iratkoztak az első osztályba. Szeptember 5. Az olasz és a magyar nemzeti közösségek tagjainak az oktatás terén biztosított különjogokról szóló törvénytervezet szövegét elfogadta az országgyűlés

Nemzetiségi Bizottsága, ezzel a tervezet az országgyűlés elé kerülhet. Amennyiben elfogadják, a törvény az 1982 óta hatályban lévő oktatási törvényt váltja fel, és rendelkezik az alapítói jogokról, az iskolakörzetekről, az óvodai nevelésről, az általános és középiskolai oktatásról, a pedagógusok alap- és továbbképzéséről, valamint a nemzetiségi oktatás anyagi feltételeinek biztosításáról. Szeptember 7. A Lendvai I számú Kétnyelvű Általános Iskolában bemutatkozott dr Guttmann Miklós, a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola tanára, aki az elkövetkező években a Muraszombati Oktatási Intézet keretében a tanügyi szaktanácsosi feladatokat látja el. Szeptember 9. Tüttő István Nagykanizsa, Rostonics László Letenye, Szirtes Lajos Zalakaros, Szászfalvi László Csurgó, Kollár Gyula Lenti, Horvat Zlatko Varasd, Makovec Aleksander Csáktornya és Kocon József Lendva polgármestere Nagykanizsán, a Kanizsai

Napok keretében szándéknyilatkozatot írtak alá a Dráva-Mura Euro-régió megalakítása érdekében. Szeptember 12. Lendvára látogatott Andrej Bajuk szlovén miniszterelnök, ahol találkozott a szlovéniai magyarok képviselőivel. Tomka György, a MMÖNK Tanácsának elnöke részletesen szólt a muravidéki magyarság problémáiról. A sajtónak adott nyilatkozatában hasznosnak ítélte a szlovén miniszterelnökkel folytatott megbeszéléseket. Október 3. Kocon József és Marjan Kardinar, Lendva és Dobronak község polgármestere Dobronakon a községek tanácsainak összevont ülésén aláírta a vagyonmegosztási megállapodást. Október 4. A ljubljanai Nemzetiségi Kutatóintézet kutatói Lendván bemutatták „Az etnikumok közötti viszonyok rendezése Lendván” című kutatás eredményeit. Az 1997 november 19-e és 21-e között elvégzett felmérésbe 131 személyt kapcsoltak be, s a kutatókat az érdekelte, mit gondol, hogyan értékeli az élet

különböző szféráit (oktatás, politika, tájékoztatás, kultúra, gazdasági élet) a nemzetiségileg vegyesen lakott városban az értelmiség. A többség (57,3 százalék) úgy értékeli, hogy az etnikai különbségek ellenére a lakosság jó kapcsolatban él egymással, a megkérdezettek egyharmada pedig úgy vélte, hogy a közösségek egymás mellett élnek, azaz mindenki a maga javára - de kölcsönös megbecsülésben - folytatja a maga tevékenységét. A kutatás eredményei erős lokálpatriotizmusra utalnak: a megkérdezettek többsége - magyarok és szlovének azonos arányban - Lendvához kötődnek a leginkább, őket követik azok, akik Szlovéniát nevezték meg szülőföldjüknek. Október 15. 1991 június 25-ei függetlenné válása óta óta harmadszor tartottak parlamenti választást Szlovéniában, és harmadszor alakíthat kormányt Janez Drnovšek. A középbal beállítottságú Liberális Demokrata Párt (LDS) a voksok 36,2 százalékát

szerezte meg, és ez azt jelenti, hogy a 90 parlamenti helyből 34-et mondhat a magáénak a korábbi 25-tel szemben. A liberálisok legnagyobb ellenfele, a Szociáldemokrata Párt (SDS) mindössze 15,9 százalékot szerzett, és ez 14 képviselői helyre elegendő. A nagy vesztes a Bajuk vezette Új Szlovénia csoport (NSI), amelynek két koalíciós partnerével eddig 45 helye volt a törvényhozásban, most viszont csak 31. Az új parlamentet november 4-éig kell összehívni A parlamenti választások során Pozsonec Mária (elsősorban Goričkó, Hosszúfalu, valamint Lendva két körzete szavazóinak köszönhetően) 33,77 százalékkal fölényesen győzött, s az elkövetkező parlamenti ciklusban is ő képviseli a szlovéniai magyarságot. A 7181 választásra jogosult muravidéki magyar szavazó közül 4.565-en (66,03 százalék) jelentek meg az urnák előtt Október 19. A lendvai könyvtárban bemutatták Szomi Pál muravidéki író „Így kezdődött” című

kisregényét. A kötet - az „Őszirózsa” (1977), a „Szeretni kell” (1984) és a „Húzd rá, cigány” (1987) után a szerző negyedik könyveként - tizenegy évvel az író halálát követően jelent meg. Posztumusz kötetében Szomi Pál a negyvenes évek muravidéki parasztéletét mutatja be. A kötetet Gyurácz Ferenc szombathelyi irodalomtörténész méltatta Október 27. Megtartotta alakuló ülését az új szlovén országgyűlés November 11. Kettős születésnapot ünnepeltek Hodoson 50 éve, hogy megalakult az Őrség Művelődési Egyesület, s 20 éve, hogy azon belül létrejött a népdalkör. November 25-26. A Szlovéniai Magyar Írók Társasága és a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet kétnapos írótalálkozóján nemzet és irodalom sorsszerű együvé tartozásáról, az irodalom és a nemzeti eszme egymásra utaltságáról és az ezekből kifejlődő kölcsönhatásokról folyt a tanácskozás. December 2. Janez Drnovšek vezetésével

megalakult az új szlovén kormány, amely munkáját a 2001-es költségvetési tervezet kidolgozásával kezdte. Tone Rop pénzügyminiszter a következő évben 1-1,2 százalékos költségvetési hiányra számít. December 14. A Népújság bemutatta a „Határon élni” című tanulmánykötetet, amely az 1998 június 5-6-án Muraszombatban megtartott nemzetközi tudományos konferencián elhangzott előadásokat tartalmazza. A kötetbe gyűjtött írások szerzői a Mura, a Rába és a Zala folyók által határolt területen élő kisebbségek anyanyelv-használatára és a nemzeti identitásra kiható tényezőket mutatják be. December 15. A lendvai várban megnyitották Makovecz Imre és a Kós Károly Egyesülés kiállítását. A megjelenteket Gerics Ferenc, a Galéria-Múzeum igazgatója üdvözölte, majd Šimonka Tanja művészettörténész méltatta a jeles építész, Makovecz Imre munkáságát, aki az épülőben lévő lendvai művelődési házat is tervezte.

Elmondta: kevés népnek adatik meg, hogy az építészetén keresztül megismerjék, a magyaroknak azonban ez - elsősorban Lechner Ödön, Kós Károly és Makovecz Imre építészeti stílusának köszönhetően - sikerült. 2001 Február 22. A Népújság arról tudósít, hogy a Muravidékre látogatott Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének igazgatója és Vári András az intézet munkatársa. Szarka László vázolta a Kisebbségkutató Intézet feladatkörét, valamint szólt azokról az együttműködési lehetőségekről, amelyek egyrészt a muravidéki kutatók, másrészt a Kisebbségkutató Intézet között jöhetnek létre. Március 15. Lendván az esti órákban került sor a már hagyományos magyar nemzeti ünnepi megemlékezésre. A rendezvényen Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter, Tomka György, az MMÖNK elnöke, Halász Albert, az LKMÖ elnöke, Somogyi Attila, a MIK erdélyi képviselője és Kocon József,

Lendva község polgármestere mondott ünnepi beszédet, és helyezték el koszorúikat a Kossuth és a Széchenyi emlékműnél. Ezt követően megkoszorúzták a Szentháromság kápolna mellet lévő Ráth N. János honvédszázados sírját is Az emléknap befejező részében a lendvai Várgalériában a zalai képzőművészek kiállításának megnyitására kerül sor. Április 24. Budapesten az MTA Kisebbségkutató Intézetében Varga István, a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskolaigazgatója bemutatta az érdeklődőknek a 9 éves oktatási modell lényegét, és a Szlovéniában vele páthuzamosan zajló oktatási reformot. A kilenc éves általános iskolai oktatás bevezetése kísérleti jelleggel az ország mintegy félezer általános iskolája közül 40-ben történik, köztük a göntérházi iskolában is. Szlovéniában az állami szervek is szorgalmazzák azokat a változásokat, amelyek a kétnyelvű iskolareform állandó jellegű fejlesztését

célozzák meg. Erre nemcsak hajlandóság mutatkozik, de anyagi fedezetet is hajlandó áldozni a tárca. A lényeg az, hogy a 9 éves oktatással párhuzamosan a muravidéki kétnyelvű oktatás reformja is megtörténjen, ami úgy tűnik, nem ütközik különösebb nehézségbe. A jelen lévő szakemberek közül többen is javasolták: első lépésként egy felmérést szükséges elvégezni a jelenlegi állapotok tisztázására. Ehhez az MTA Kisebbségkutató Intézete és az Országos Közoktatási Intézet máris felajánlotta szakmai segítségét. A felmérés a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet égisze alatt, elismert szlovéniai és magyarországi kutatók, valamint a tanügyi dolgozók, a közéleti személyiségek és a szülők bevonásával történne. Ennek első fázisa egy záró-tanulmány elkészítése lenne, a folytatásban pedig egy teljes körű adatbázis és a tanári munka megkönnyítését szolgáló kötet megjelentetése a cél. Május

23. Janez Drnovšek szlovén és Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében Hodoson átadták a most megépített magyar-szlovén vasút hodosi vasútállomását. A szlovén kormányfő beszédében kiemelte: „Két év telt el azóta, hogy ennek az új épületnek leraktuk az alapköveit, amely egyben a vasút szlovéniai hídfőjének is nevezhető. Ma pedig a szlovénmagyar vasúti összeköttetés megvalósulását is befejezettnek tekinthetjük” Orbán Viktor már önmagában is nagy jelentőségűnek nevezte az új vasútvonal megépítését, hiszen 1942 óta egyetlen centiméternyi vasút sem épült. A magyar miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy a magyar-szlovén kapcsolatok alakulásában is új szakasz kezdődik. Június 13. Göncz László, a muravidéki Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet igazgatója a Pécsi Tudományegyetemen sikeresen megvédte doktori értekezését. „A Muravidéki magyarság 1919-1941” című történelmi tárgyú

dolgozatát a doktori bizottság a legmagasabb érdemjeggyel jutalmazta. Ennek kapcsán Göncz László a Népújság a következőket írta: „Egy kis közösség életében, megmaradási küzdelmében egy szilárd nemzettudattal rendelkező értelmiségi réteg jelentheti a megmaradás legfőbb zálogát. A kis számú, de az utóbbi időben igen szépen megszaporodó fiatal értelmiségi a Muravidéken is új erőforrást jelenthet. Még ennél is biztatóbb, hogy hosszú szünet után ezek a magyarság ügyének felvállalását is feladatuknak tartják.” Július 1. Geza Erniša lett a szlovén evangélikus egyház első püspöke, akinek a beiktatására Aleksander Kerčmar főfelügyelővel együtt - a muraszombati evangélikus templomban került sor. A határozatot, miszerint az eddigi esperesi funkciót, mint az egyházi méltóságok legmagasabbikát a püspöki váltsa fel, az egyháztanács március 28-án fogadta el. Ennek formális jóváhagyására került sor

július elsején. A püspök és a főfelügyelő megbízatása hat évre szól, egyszeri újraválasztási lehetőséggel. Július 20. A szlovén és a horvát kormányfő egyidőben jelentette be Ljubljanában és Zágrábban a szlovén-horvát határról szóló megegyezést, amelyet mindkét ország kormánya jóváhagyott. A horvát parlament jóváhagyása azonban kétséges A két ország közötti határkérdés már az 1991-es önállósodás óta egyaránt foglalkoztatja a nyilvánosságot és a politikusokat is. Az egy évtizede húzódó tárgyalások a két kormányfő megelégedésével végződtek, hiszen mindketten sikeresnek tartják a megegyezést és annak tartalmát. Drnovšek leszögezte: mindkét ország elérte alapvető célkitűzését, hiszen Szlovénia kijáratot kapott a tengerre, Horvátország pedig megtarthatta Olaszországgal közös határát. A sokat vitatott Pirani öböl négyötödét Szlovénia kapta, a dragonjai települések horvát territórium

alá kerültek, azzal, hogy az ott lakók számos vámügyi és egyéb kedvezményben részesülnek, míg a muravidéki határt Drnovšek kedvezőbbnek nevezte, hiszen az a természethez és a Mura folyóhoz igazodik. Ivica Račan horvát kormányfő hasonlóan kedvező módon nyilatkozott a megállapodásról. Vele szemben a horvát közvélemény már sokkal kritikusabb hangot ütött meg. Egyebek mellett a szentmártoni polgármester is hevesen tiltakozott a döntés ellen, hiszen megítélése szerint a muramenti határ meghatározásakor kedvezőtlen a horvát lakosság száma. Egészen bizonyos, hogy a horvát Száborban még heves viták követik a megállapodást Ha a megegyezés nem kap mindkét ország parlamentjében támogatást, akkor nemzetközi bizottság dönt majd a határról. Augusztus 19. A lendvai vár dísztermében megünnepelték a község napját Az ünnep alkalmából bemutatták Kultsár György Pastillájának a napokban megjelent hasonmás kiadását.

Lendva község ünnepévé azért választották augusztus 20-át, mert 427 évvel ezelőtt, 1574-ben a Bánffy család meghívására Alsó-Lendvára érkezett Hoffhalter Rudolf nyomdász, aki kiadta Kultsár György protestáns író Pastilláit. A mai Szlovénia területén ez az első nyomdatermék, ami sokat elárul a gazdag történelmi múltról. Alsó-Lendva abban az időben a terület kulturális központja volt. Szeptember 4. Pozsones Mária nemzetiségi országgyűlési képviselő, Laj Ferenc, a községi hivatal igazgatója és Tomsics Károly, a Kóti helyi Közösség elnöke Ljubljanában találkoztak Dušan Faturral, a szlovén-horvát határkérdéssel foglalkozó országos bizottság tagjával. Szlovénia és Horvátország júliusban megállapodást kötött a két ország közötti határról, ami még nem kapott megerősítést az érdekelt országok parlamentjétől, de máris sokan bírálják. Mint ismeretes, Szlovénia szabad tengeri kijáratért cserébe a

Piráni öbölben csereterületet ajánlott fel Horvátországnak - a Muravidéken is. Ezt a csereberét többek között a kótiak és a gyertyámosiak sérelmezik, hiszen az egyik részről 40 hektárnyi, a másik részről 60 hektárnyi külterületet veszíthetnének, még akkor is, ha a történelem során e föld mindig magyar volt, jelenleg pedig szlovén kataszteri terület. November 25. Szent Katalin napján dr Smej Jožef püspök másfél éves rekonstrukciós munkálatok után ismét felszentelte a lendvai Szent Katalin plébániatemplomot, amely 250 éves jubileumát ünnepelte az idén. 1745-ben az Esterházy család egyik nőtagjának támogatásával kezdték építeni, és 1751-ben fejezték be, s még ugyanabban az esztendőben Tauzy Ferenc zágrábi püspök fel is szentelte. Az évszázadok során a szombathelyi, majd a maribori püspökség fennhatósága alá tartozott. A nagy napról, november 25-ről minden évben megemlékezik az egyházközösség.

December 25. Škalič Gusztáv evangélikus lelkész nem mindennapi jubileumot ünnepelt Karácsonykor: fél évszázaddal ezelőtt hirdette először Isten igéjét a híveknek. - „Még csak tanultam a lelkészi hivatást, amikor ötven évvel ezelőtt édesapám, Skalics Sándor - aki tavaly ünnepelte volna születésének 100. évfordulóját - felküldött a szószékre prédikálni Ez volt az első nyilvános szereplésem a hívek előtt.” A lendvai gyülekezet az ünnep alkalmából jelképes ajándékkal lepte meg a lelkészt, aki apja nyomdokaiba lépve idén már 30 éve szolgálja teljes hűséggel a gyülekezetet, amelynek nyugdíjba vonulásával sem fordított hátat. Bence Utrosa Gabriella, a gyülekezet gondnoka megköszönte a lelkész önzetlen fáradozását, és arra kérte, hogy soha ne feledkezzen meg a lendvai gyülekezetről, munkájához jó egészséget, áldozatvállalására Isten áldását kérte