Legal knowledge | Criminal law » Büntetőjog II, Általános rész

Datasheet

Year, pagecount:1997, 53 page(s)

Language:Hungarian

Downloads:85

Uploaded:March 09, 2012

Size:392 KB

Institution:
[PPKE] Pázmány Péter Catholic University

Comments:

Attachment:-

Download in PDF:Please log in!



Comments

No comments yet. You can be the first!

Content extract

PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM JOG- ÉS ÁLLAMTUDOMÁNYI KAR H-1083 Budapest, Szentkirályi u. 28/30 BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ 1996/97. TANÉV II FÉLÉV IUSTUM, AEQUUM, SALUTARE PELYHE SZILÁRD 1 KOLLOKVIUMI KÉRÉDÉSEK A BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZE KÖRÉBŐL 1996/97. TANÉV II FÉLÉV 1. A bűncselekmény megvalósulási szakaszairól általában Az előkészület 2. A kísérlet fogalma és büntethetősége A kísérleti cselekmények jellemzése alaki- és eredménybűncselekményeknél A teljes (befejezett) és a nem teljes (befejezetlen) kísérlet E különbségtétel jelentősége 3. A kísérletről és az előkészületről való önkéntes visszalépés esetei és ennek következménye A maradék bűncselekmények

fogalma és büntetendősége 4. A bűncselekmény elkövetői A tettes A közvetett tettesség A társtettesség 5. A felbujtó A felbujtás és a felhívás elhatárolása 6. A bűnsegély A fizikai és a pszchikai bűnsegély A pszichikai bűnsegély elhatárolása a felbujtástól A fizikai bűnsegély elhatárolása a társtettességtől 7. A többes elkövetés különös formái A bűnszövetség fogalma a törvény és a Legfelső Bíróság elvi döntése szerint. A csoportosan elkövetett bűncselekmény A szervezett bűnözés problémája. (Előadási anyag) 8. A bűnkapcsolat fogalma és fajai A bűnpártolás Mi a különbség bűnsegély és bűnpártolás között? 9. A bűncselekményi egység és a bűncselekményi többség A bűncselekményi egység esetei A természetes egység és a törvényi egység 10. A bűnhalmazat Az alaki és az anyagi halmazat A látszólagos halmazat és a valóságos halmazat elhatárolásának főbb szabályai 11. A büntetés

jogalapjáról és céljáról vallott egyes fontosabb nézetek ismertetése és a nézetek csoportosítása (ea.) A Btk. meghatározása a büntetés fogalmáról és céljairól 12. A Btk szankciórendszerének főbb jellemzői 13. A halálbüntetés problémaköre Az Alkotmánybíróság 23/1990 (X31) AB határozata 14. A szabadságvesztés A szabadságvesztés végrehajtási fokozatai A feltételes szabadságra bocsátás 15. A közérdekű munka és a pénzfőbüntetés A pénzmellékbüntetés. Különbség a pénz fő- és a pénzmellékbüntetés között 16. A közügyektől eltiltás 17. A foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás 2 18. A kitiltás, a kiutasítás és a vagyonelkobzás 19. Az intézkedések osztályozása Ismertesse a büntetés jellegű intézkedéseket 20. A gyógyító jellegű intézkedések 21. Az elkobzás és a pártfogó felügyelet Mi a különbség vagyonelkobzás és elkobzás között? 22. A büntetés kiszabásának

elvei A súlyosító és az enyhítő körülmények bírói értékelése A büntetés bírói enyhítésének szabályai (Btk. 87 §) 23. A büntetés kiszabásának mellőzése 87/A § főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés 24. A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése Mi a különbség a büntetés végrehajtásának felfüggesztése és a próbára bocsátás között? 25. A halmazati büntetés szabályai 26. Az összbüntetés szabályai 27. A visszaeső, a különös visszaeső és a többszörös visszaeső fogalma (Btk 137 § 12/13/14/ pontja) A visszaesőkre, a különös visszaesőkre és a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések 28. A büntetés végrehajtását kizáró okok Ezek megkülönböztetése a büntethetőséget megszüntető okoktól 29. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés módjai A törvényi mentesítés szabályai 30. A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli

mentesítés módjai A bírósági és a kegyelmi mentesítés A mentesítés egységessége 31. A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések (Büntetések és intézkedések, a szabadságvesztés, a feltételes szabadság, a pénzbüntetés és a mellékbüntetések) 32. A fiatalkorú próbára bocsátása A fiatalkorúval szemben alkalmazott javítóintézeti nevelés és pártfogó felügyelet Halmazati és összbüntetés Egységes intézkedés A fiatalkorú mentesítése a büntető előélethez fűződő hátrányok alól. 12. § 16. § 17. § 18. § 19. § 20. § 21. § 37. § 83. § 86. § 87. § A Btk. itt következő paragrafusait kívülről kell tudni Halmazat Kísérlet A kísérlet büntethetősége Előkészület Elkövetők Tettes, társtettes Felbujtó, bűnsegéd A büntetés célja A büntetés kiszabásának elvei Halmazat A büntetés enyhítése 3 100. § 107. § 122. § 137. § Mentesítés A fiatalkorú Az elkövetők (katonákra vonatkozó

rendelkezések) Értelmező rendelkezések 4 1. TÉTEL A bűncselekmény megvalósulási szakaszairól általában. Az előkészület 1.1 A bűncselekmény stádiumairól általában A bűncselekmény lehet szándékos gondatlan A szándékos bűncselekmény kifejlődésének stádiumai a szándék kialakulása az előkészület a kísérlet a befejezett bűncselekmény Megjegyzendő: nem minden szándékos bűncselekménynél találhatók meg fenti stádiumok (megvalósulási szakaszok) teljes egészében. A szándék kialakulása Minden szándékos bűncselekmény kialakulásának első szakasza. A szándék tudati jelenség: az elkövető tudatában megjelenik a tanúsítandó magatartás, annak következményei, s ezeket kívánja, ill. a létrejöttükbe belenyugszik A szándék önmagában nem lehet bűncselekmény. Ez azonban nem jelenti azt, hogy büntetőjogilag feltétlenül irreleváns. Ha ugyanis a szándék alapján előkészület, kísérlet, vagy befejezett

bűncselekmény jön létre, akkor a bíróság - a büntetés ksizabásánál vizsgálja a szándék kialakulásának folyamatát, s ez ehyhítő, vagy súlyosító körülményként szerepelhet. A szándék kialakulása igénybe vehet hosszú időt, de pillanatok alatt is lejátszódhat (ún. rögtönös szándék). 1.2 Az előkészület Btk 18 § (1) A bűncselekmény megvalósításának első szakasza. A magyar tv. nem minden bűncselekmény előkészületét bünteti, csak a legsúlyosabb bűncselekményeknél rendelkezik az előkészület büntetetendőségéről. Büntetendő az előkészület - állam elleni bűncselekményeknél - kivéve - alkotmányos rend elleni szervezkedés /Btk. 139/A §/ - hűtlenség /Btk. 145 §/ - feljelentés elmulasztása /Btk. 150 §/ - emberölés /Btk. 166 § (3)/ - emberrablás /Btk. 175/A § (5)/ - közveszélyokozás /Btk. 268 § (5)/ - terrorcselekmény /Btk. 261 § (5)/ - számos más, súlyos bűncselekmény Az előkészületet

megvalósító magatartások - tettekben megvalósuló előkészületi magatartások - az elkövetéshez szükséges, vagy ezt könnyítő feltételek biztosítása - az elkövetéshez szükséges eszközök beszerzése - az eszközöknek az elkövetésre alkalmassá tétele - a helyszín felderítése - tervkészítés - általában ezek aktív magatartások - nem zárható ki a mulasztással megvalósított előkészület sem 5 módon - pl. bejárónő nem zárja ne a lakás ajtaját, hogy az emberölésre készülő elkövető észrevétlenül juthasson be a sértetthez - gondolatközlésben megvalósuló magatartások - az elkövetésre történő felhívás, ajánlkozás, vállalkozás - a közös elkövetésben való megállapodás - a gondolatközlés történhet: szóban, írásban, információ közlésére alkalmas felajánlja - a felhívás sikertelen felbujtásnak felel meg - ajánlkozás - két személy részvételére van szükség - az felel az

előkészületért, aki a bűncselekmény elkövetését a másiknak - vállalkozás - a felhívásra történő pozitív válasz - az előkészületet ebben az esetben két személy valósítja meg - a felhívó - aki a felhívást elfogadta, azaz vállalkozott. Btk. Kommentár szerint: van tárgyi jellegű előkészületi magatartás és pszichikai jellegű előkészületi magatartás. - Tárgyi jellegű előkészületi magatartás = tettekben megvalósuló előkészület - Pszichikai jellegű megnyilvánulás = gondolatközlésben megvalósuló magatartás Az előkészület célzatos bűncselekmény. Földvári szerint: az előkészület célzatos jellegéből következik, hogy sem a gondatlan, sem a praeterintencionális bűncselekményeknek nincs előkészületük. Az előkészület határai - a szándék kialakulása - a kísérlet. Megjegyzendő: az előkészületnek nincs sem előkészülete, sem kísérlete. A büntethetőséget megszüntető okok az előkészület körében

Btk. 18 § (2) a, b, c, Nem büntethető az elkövető előkészület miatt - önkéntes elállás esetén - a bűncselekmény elhárításának célzatával kifejtett aktív magatartás esetén - aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti. Önkéntes elállás - nem külső kényszerítő körülmények miatt, hanem belső indíték alapján - az elállásnak komolynak és véglegesnek kell lennie - ha több elkövető közül csak az egyik áll el, az elállásnak véglegesen megakadályozó hatásúnak kell lennie (az ily módon elálló személy nem büntethető, társai azonban előkészület miatt felelnek) A bűncselekmény elhárítása - ha többen valósítják meg az előkészületet - a korábbi felhívás, ajánlkozás, vállakozás visszavonása - arra törekvés, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon - további feltétel: a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmaradjon Hatóságnál történő feljelentés 6 -

csak annak biztosít büntetlenséget, aki a feljelentést ténylegesen megtette - késedelmes feljelentés esetén, amikor a hatóságnak már nincs beavatkozási lehetősége, nem biztosíthat büntetlenséget. A maradékcselekményért való felelősség kérdése Ha az előkészület önmagában is bűncselekmény, akkor az előkészületért nem, de a többi bűncselekményért büntetendő az elkövető. (Pl emberölés előkészületeként fegyvert lop az elkövető. Ebben az esetben halmazatban: előkészület + lopás + lőfegyverrel visszaélés) (BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ) Btk. 18 § Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt

könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik vagy a közös elkövetésben megállapodik. (2) Nem büntethető előkészület miatt a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének megkezdése; b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármilyen okból elmarad; c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti (3) A (2) bekezdés eseteiben, ha az előkészület már önmagában is bűncselekmény, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő. 2. TÉTEL A

kísérlet fogalma és büntethetősége A kísérleti cselekmények jellemzése alaki- és eredménybűncselekményeknél A teljes (befejezett) és a nem teljes (befejezetlen) kísérlet. E különbségtétel jelentősége 2.11 A kísérlet Btk 16 § A szándékos bűncselekmény - büntetőjogilag értékelt - második stádiuma. A kísérlet a szándékos bűncselekmény megkezdésével veszi kezdetét. (A tettes a bűncselekmény elkövetési magatartásának megvalósítását kezdi el.) Nincs kísérlete a vegyes bűnösségű bcs-nek, beleértve ezek speciális változatát a praeterintencionális bcs-eket is a tiszta mulasztásos bcs-nek a veszélyeztetési bcs-eknek egyes bcs-nek, melyeknek elkövetési magatartása, jellege kizárja a kísérlet lehetőségét az előkészületnek a részességnek. Különböző delictumok kísérleti szakaszának kezdete Tevékenységgel (akítv magatartással) megvalósított bűncselekményeknél (pl. lopás) az elvétel, mint elkövetési

magatartás megkezdése. 7 Azoknál a delictumoknál, amelyeknél tényállási elem az erőszakkal, vagy fenyegetéssel történő elkövetés, a bcs az erőszak, ill. fenyegetés megkezdésével az alanyi oldal teljessége esetén pl. zsarolás) Több mozzanatú bűncselekményeknél az első magatartásmozzanat elkövetése. Mulasztással megvalósított bűncselekményeknél: amikor az eredmény előidézésére kiterjedő szándékkal a tettes olyan kötelezettséget mulaszt el, mely már a jogi tárgy közvetlen veszélyeztetését jelenti. Az előkészület és a kísérlet különbsége Előkészület: a védett jogi tárgy távoli veszélyeztetése. Kísérlet: a védett jogi tárgy közvetlen veszélyeztetése. Az alkalmatlan kísérlet Btk. 17 § (1) Alkalmatlan a kísérlet, ha vagy a tárgy, vagy az elkövetés eszköze nem volt alkalmas a szándékos bcs végrehajtására. Alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérlet alkalmatlan tárgyon elkövetett magzatelhajtás

bűntettének kísérlete, ha a sértett nő nem volt teherben alkalmatlan tárgyon véghezvitt emberölés kísérlete, ha az anya az ún. álhalál állapotában világra jött újszülöttjével szemben akkor hajtja végre az ölési cselekményt, amikor annak halála már bekövetkezett. Nem tekinthető alkalmatlan tárgyon elkövetett kísérletnek ha a zsebtolvaj üres zsebbe nyúl betörő üres páncélszekrényt tör fel, abban a tudatban, hogy az nagy mennyiségű pénzt tartalmaz. Alkalmatlan az eszköz ha adott körülmények között, vagy adott feltételek mellett, ill. az alkalmazott mértékben, vagy mennyiségben nem volt alkalmas a számdékolt eredmény létrehozására. Közömbös, hogy más esetben, más feltételek mellett, vagy nagyobb mértékben, mennyiségben történt alkalmazás esetén alkalmas lett volna Nem állapítható meg az eszköz alkalmatlansága ha az nem az elkövető által elgondolt, hanem más módon vezethetett volna a szándékolt eredmény

előidézésére pl. a tettes abban a hiszemben, hogy a propánbután gáz mérgező, a gáznak a szobába vezetésével kívánta megmérgezni a családját; ez a gáz a mérgezés előidézésére alkalmatlan, de a gázrobbanás révén a sértettek halálát előidézhette volna. (Ez egy meglehetősen problematikus rész.) 2.12 A kísérlet büntetése A Btk. az ún parifikációs rendszert követi: a kísérleti szakaszban maradó bűncselekményekre nem határoz meg önálló büntetési tételeket, hanem a befejezett bcs büntetési tételének keretei alkalmazandók a kísérletre is. A büntetési tételen belül a bíróságoknak mérlegelési lehetőségük van. A bírói gyakorlat általában egyhébb büntetéseket alkalmaz kísérlet esetén. Ez összhangban áll a büntetés elveit meghatározó szabállyal (Btk. 83 §) - 8 Kísérlet esetén a Btk. 87 § (3) lehetővé teszi az ún kétszeri leszállást Ez azt jelenti, hogy ha a büntetési tétel legkisebb

mértéke is túl szigorú, ennek jelentős enyhítését engedi. 2.3 Teljes (befejezett) kísérlet és a nem teljes (befejezetlen) kísérlet Teljes (befejezett) kísérlet csak eredmény (materiális) bűncselekményeknél lehetséges azt jelenti, hogy a tettes a maga részéről mindent elkövet a bcs véghezvitele érdekében: az elkövetési magatartást kifejtette, s a bűncselekmény további beavatkozás nélkül is eljutna a befejezettség szakaszába Nem teljes (befejezetlen) kísérlet az elkövető még nem tett meg mindent a bűncselekmény végrehajtása érdekében nem fejtette ki egészében az elkövetési magatartást mind materiális, mind immateriális bcs-eknél is előfordulhat. A kísérlet és a befejezett bűncselekmény elhatárolása A kísérlet materiális bűncselekmény esetén a bűncselekmény befejezetté válásáig tart. Az eredmény bekövetkezése képezi a kísérlet és a befejezett bűncselekmény határát. ImmateriálIs bűncselekmény

esetén a kísérlet a az elkövetési magatartás teljes befejezéséig tart. 2.4 E különbségtétel jelentősége E megkülönböztetés nem pusztán elméleti jelentőségű. A probléma megoldása szoros összefüggésben van a tettesség és részesség problémakörével. Továbbá jelentősége van a kísérletnél meghatározott speciális büntethetőséget megszüntető okok kapcsán is. Példa: a rablás elkövetési magatartása, az elvétel akkor fejeződik be, ha a tettes a dolog feletti tényleges hatalmat megszerzi. De mikor állapítható meg a tényleges hatalom megszerzése? Postahivatal sérelmére elkövetett fegyveres rablás azzal válik-e befejezetté, hogy a tettes a pénzt átveszi, vagy azzal, hogy a pénz birtokában a helyszínről távozik? Az LB az utóbbi álláspontot fogadta el. Így az előzetes megállapodásuk alapján a járó motorú gk-val a helyszín közelében várakozó elkövetőtárs, aki a pénzt a helyszínről elvitte, az elkövetési

magatartásban való részvétel miatt társtettes. Ellenkező esetben - tekintettel az elkövetés előtti megállapodásra - bűnsegéd Egy-egy bűncselekmény elkövetési magatartásának megkezdése csak akkor tekinthető kísérletnek, ha a tettes az adott bűncselekmény elkövetésének szándékával tanúsítja azt. Tehát: a kísérletnél a szándék túlterjed a ténylegesen megvalósított cselekményen. Btk. 16 § Kísérlet miatt büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be.

Btk. 17 § A kísérletre a befejezett bűncselekmény büntetési tételét kell alkalmazni (2) A büntetést korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el. (3) Nem büntethető kísérlet miatt, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja. (4) Ha a (2)-(3) bekezdés esetén a kísérlet már önmagában is megvalósít más bűncselekményt, az elkövető e bűncselekmény miatt büntetendő. 9 3. TÉTEL A kísérletről és az előkészületről való önkéntes visszalépés esetei és ennek következménye. A maradék bűncselekmények fogalma

és büntetendősége 3.1 A büntethetőséget megszüntető okok az előkészület körében Btk 18 § (2) a, b, c, Nem büntethető az elkövető előkészület miatt - önkéntes elállás esetén - a bűncselekmény elhárításának célzatával kifejtett aktív magatartás esetén - aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti. Önkéntes elállás - nem külső kényszerítő körülmények miatt, hanem belső indíték alapján - az elállásnak komolynak és véglegesnek kell lennie - ha több elkövető közül csak az egyik áll el, az elállásnak véglegesen megakadályozó hatásúnak kell lennie (az ily módon elálló személy nem büntethető, társai azonban előkészület miatt felelnek) A bűncselekmény elhárítása - ha többen valósítják meg az előkészületet - a korábbi felhívás, ajánlkozás, vállakozás visszavonása - arra törekvés, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon - további feltétel: a bűncselekmény

elkövetésének megkezdése bármely okból elmaradjon Hatóságnál történő feljelentés - csak annak biztosít büntetlenséget, aki a feljelentést ténylegesen megtette - késedelmes feljelentés esetén, amikor a hatóságnak már nincs beavatkozási lehetősége, nem biztosíthat büntetlenséget. 3.2 A maradékcselekményért való felelősség kérdése előkészület esetén Ha az előkészület önmagában is bűncselekmény, akkor az előkészületért nem, de a többi bűncselekményért büntetendő az elkövető. (Pl emberölés előkészületeként fegyvert lop az elkövető. Ebben az esetben halmazatban: előkészület + lopás + lőfegyverrel visszaélés) 3.3 Büntethetőséget megszüntető okok kísérlet esetén Btk 17 § (3) - az önkéntes elállás - az önkéntes eredményelhárítás. Az önkéntes elállás - önkéntes elállásra a nem teljes kísérletek adnak módot - a bűncselekmény így nem válik befejezetté - nem önkéntes elállás az, ha a

tettes az általa leküzdhetetlen akadály folytán hagy fel a bűncselekmény továbbfolytatásával, pl. erőszakos közösülés bűntettének kísérleténél a sértett szívós ellenállása - társtettesség és részesség esetén az önkéntes elállás az egyik tettestárs, vagy részes javára csak akkor állapítható meg, ha megakadályozza társát, ill. a tettest a bcs befejezésében Az önkéntes eredményelhárítás 10 - az önkéntes eredményelhárítás a teljes kísérlethez kapcsolódik - akkor élvez büntetlenséget a tettes, ha az eredményhez vezető okozati folyamatot megszakítva ebbe beleavatkozik, s az eredmény bekövetkezését önként elhárítja - nem zárja ki a megszüntető ok alkalmazásának lehetőségét, ha az eredmény elhárításához a tettes más személyek segítségét is igénybe veszi, pl. a sértettet kórházba szállítatja, s az orvosi beavatkozás menti meg az életét - nem tekinthető önkéntes eredményelhárításnak,

ha valaki az általa megmérgezett sértetthez a szomszédok jelenléte miatt kényszerült orvost hívni, az orvosnak azonban nem mondta meg, hogy mi okozta a sértettek súlyos rosszullétét - társtetteseknél, részeseknél csak az a személy nem felel kísérlet miatt, aki maga cselekedett az eredmény megakadályozása érdekében 3.4 A maradékcselekményért való felelősség kísérlet esetén Btk 17 (4) - az alkalmatlan kísérlet és a büntethetőséget megszüntető okok alkalmazása során merülhet fel - pl. ha a tettes az általa megölni kívánt, megsebesített sértettet orvoshoz viszi, az eredményt önként elhárítja, nem büntethető emberölés kísérlete miatt, de felel testi sértés bűncselekmény, mint maradékcselekmény miatt. (Az itt kökövetkező rész nem ide tartozik) A befejezett bűncselekmény - a bűncselekmény teljes megvalósulása, a Különös Részben megfogalmazott tv-i tényállások teljes kimerítése - gondatlan bűncselekmények

esetén ez az egyetlen stádium - azoknál a bűncselekményeknél, amelyeknél a kísérlet kizárt, szintén csak befejezett alakzat lehetséges - szándékos bűncselekmények kifejlődésének utolsó szakasza - a jogirodalom különbséget tesz befejezettség és bevégzettség között - bevégzettség: a védett jogi tárggyal szembeni támadás megszűnik A különbségtételnek számos konzekvenciája van - az immateriális delictumoknál - az elkövetési magatartás maga is folyamat, s ezen folyamat megkezdését a büntetőjog már befejezett bűncselekményként értékeli - pl. az erőszakos közösülés bűntette a külső nemi szervek érintkezésével befejezetté válik - a bűncselekmény ezzel nem szükségképpen bevégzett - a bevégzettség a közösülés végeztével közvetkezik be - a befejezettség itt az elkövetési magatartás egész tartama alatt fennáll - így pl. az a személy, aki a közösülés végrehajtása során alkalmaz a sértettel szemben

további erőszakot, társtettesként felel - az ún. tartós bűncselekményeknél 11 - pl. alkotmányos rend elleni szervezkedés - a bűncselekmény a tv-ben meghatározott szervezet létrejöttével válik befejezetté - bevégzetté csak a szervezet megszűnésével (felszámolásával) válik - állapotbűncselekményeknél - a tv-i tényállás külön elkövetési magatartásként fogalmazza meg a jogellenes állapot létrehozása mellett (mellyel a cselekmény befejezetté válik) annak fenntartását is - pl. kábítószerrel való visszaélés bűntetténél kábítószer tartása - megjegyzendő: a tartós és állapotbűncselekményeknél a befejezettség és a bevégzettség elkülönítése a büntethetőség elévülése szempontjából is jelentős: az elévülés ugyanis csak a bevégzettséggel kezdődik el - sui generis bűncselekmények - e delictumoknak is lehetnek stádiumai - az előkészületnél megfogalmazott büntethetőséget megszüntető okok nem

alkalmazhatók e bűncselekmények elkövetőire - a sui generis bűncselekmények megfogalmazásával a tv. a büntetőjogi felelősségrevonás lehetőségét jelentősen kiszélesíti. (BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ) 4. TÉTEL A bűncselekmény elkövetői. A tettes A közvetett tettesség A társtettesség 4.1 A bűncselekmény elkövetőiről Btk 29 § Tettesek tettes társtettes Részesek felbujtó bűnsegéd Az alannyá válás általános feltételei elkövetéskor betöltött 14. életév legalább korlátozott beszámítási képesség természetes személy Btk. 21 §: minden elkövetőre azonos büntetési tételt kell alkalmazni A tettesség A tetteseket és a részeseket a Btk. quasi egyenlő súlyúként kezeli, hiszen azonos büntetési tételek vonatkoznak rájuk, a valóságban ez az egyenlőség csak látszólagos: - tettesi magatartás hiányában bűncselekmény nem jöhet létre - a részesi minőségek mindig valamely tettesi alapcselekményhez kapcsolódnak. A

tv. a tettest általában az aki szóval jelöli, mely rendszerint az általános alannyal azonos Ún. speciális tettes: akivel szemben - az alannyá válás általános feltételein túlmenően - speciális követelmények, tulajdonságok, jellemzők meglétét kívánja meg a tv. tényállás alapján pl. a hazaárulást /Btk 144 §/ csak magyar állampolgár követheti el az elkövetési magatartás alapján pl. az erőszakos közösülés /Btk 197 §/ önálló tettese csak közösülni képes férfi lehet 12 - Általános Rész szabálya is előírhatja, pl. katonai bűncselekményt tettesként csak katona követhet el /Btk. 122 § (4)/ A tettesek két csoportja tettes (önálló=egyedüli=közvetlen) társtettes. 4.2 A tettes (önálló tettes) A leggyakrabban megvalósuló tettesi minőség. Gondatlan bűncselekményeknél az egyetlen elkövetési minőség. Önálló tettes a bűncselekmény tv-i tényállását maga valósítja meg. Kivételesen egy bűncselekménynek

több önálló tettese is lehet. Ilyen bűncselekmények: a konvergens bűncselekmények, amelyeknél a tettesek cselekménye párhuzamosan halad, általában egy közös cél irányába (pl. az alkotmányos rend elleni szervezkedés több személyből álló szervezetben való részvétel /Btk. 139/A §/, vagy a fogolyzendülés /Btk. 246 §/ ún. találkozó bűncselekmények, melyeknél a tv-i tényállás eleve két tettest feltételez, akiknek magatartása nem párhuzamos, hanem egymást kiegészíti (pl. vérfertőzés /Btk. 203 §/) 4.3 A közvetett tettesség Fogalmát a tv. nem határozza meg Gyakran előforduló tettesi alakzat. Közvetett tettes az, aki a bűncselekményt olyan személlyel hajtja, ill. hajtatja végre, akivel szemben valamilyen büntethetőségi akadály - kizáró ok - áll fenn. Ilyen okok: gyermekkor beszámítási képesség hiánya (kóros elmeállapot, kényszer, fenyegetés) tévedés. A közvetett tettes bűnössége csak szándékos lehet. A nem

büntethető személyt, mint eszközt használja fel. A felbujtói szándék és a közvetett tettesi szándék tartalma nagyon hasonló. A közvetett tettesi szándék annyival több, hogy a közvetett tettes annak is tudatában van, hogy a felhasznált személy nem büntethető. Problematikus: ha a tv. speciális tettest kíván meg a bűncselekmény elkövetéséhez (vagyis ha ún sajátképi bűncselekményről van szó) a közvetett tettesnek, vagy a felhasznált személynek kell megfelelnie a speciális alanyiság feltételeinek? Ahol az elkövetési magatartás szűkíti le a tettesi kört, ott a felhasznált személynél kell fennállnia a speciális alanyiság feltételeinek. A többi speciális alany által megvalósított delictumnál a közvetett tettesnek kell megfelelnie a speciális tettesi feltételeknek. Közvetett tettesnek tekinti a jogtudományt azt az elöljárót is, akinek parancsára a katona bűncselekményt követ el. Btk 123 § (3) Ha a katona nem tudta, hogy

a parancsnak megfelelő magatartás tanúsításával bűncselekményt valósít meg (tévedésben volt), akkor az klasszikus közvetett tettességi konstrukció. Ha a katona tudta, akkor mindkét személy büntetőjogi felelőséggel tartozik. Az elöljárót ez esetben is tettesként kell felelősségre vonni, holott magatartása sem az önálló, sem a közvetett tettesség kritériumainak sem felel meg. Valójában felbujtói magatartást tanúsít. (A büntetés kiszabásánál súlyosító körülmény, hogy a "rábírás" elöljárói parancs formájában történt.) 4.4 A társtettesség Btk 20 § (2) 13 Min. két - büntetőjogilag felelősségre vonható - személy vesz részt az elkövetésben A bűncselekményt közösen szándékegységben valósítják meg. A társtettesség megvalósításának objektív feltétele: a bűncselekmény közös megvalósítása. Nem jelenti azt, hogy a társtettesek mindegyike teljes egészében kifejti az elkövetési

magatartást, hanem csak annak egy-egy elemét, mozzanatát. (Az elkövetői magatartásban való részvétel hiányában legfeljebb bűnsegédi bűnrészesség címén felelhet a tettessel együttműködő elkövető.) A közös elkövetés a különböző bűncselekmény típusoknál többmozzanatú bűncselekményeknél elegendő, ha az egyik elkövető az elkövetési magatartás első, a másik a második mozzanatát valósítja meg (pl. rablás, erőszakos nemi közösülés); személy elleni erőszakos bűncselekmények esetén a társtettesi közreműködés minimuma, hogy a sértett testére az egyik tettestárs erőszakos ráhatást gyakoroljon, őt védekezésében fizikailag megakadályozza (pl. tevéssel megvalósított emberölés esetében);természesetesen a társtettesség egyéb feltételeinek is fenn kell állniuk mulasztással megvalósuló bűncselekmények tiszta mulasztásos bűncselekményeknél társtettesség nem jöhet létre vegyes mulasztásos

bűncselekményeknél a társtettesség megállapítható, ha a társtetteseket önállóan terhelő kötelezettségek mindegyikük által való elmulasztása együttesen hozza létre a tényállásban foglalt eredményt szubjektív feltétel: a szándékegység a szándék lehet egyenes és eshetőleges a szándékegység nem feltételezi az előzetes megállapodást vegyes bűnösséggel megvalósuló, ezen belül a praeterintencionális bűncselekmények is elkövethetők társtettességben A társtettességgel kapcsolatban felmerülő problémák Delicta propria problémája: ha a tv. a bűncselekmény tetteseként speciális tettest követel meg, megállapítható a társtettesség akkor, amikor a személyes kvalifikáltsággal csak az egyik tettestárs rendelkezik? A jelenlegi bírói gyakorlat szerint ez kizárt. Katonai bűncselekmény tettese és társtettese is csak katona lehet. Hivatali bűncselekményeknél tettese és társtettese is csak hivatalos személy lehet.

Kivétel: erőszakos közösülés tettese csak közösülésre képes férfi lehet, társtettese azonban lehet nő is. A társtettesség büntetési tétele A tettesekre kilátásba helyezett büntetési tétel az irányadó. A konkrét büntetés mértéke azonban figyelemmel a Btk 83 §-ában megfogalmazott büntetés kiszabási elvekre - eltérhet, s rendszerint el is tér. Többes tettesség (Földvári) Pl. a vérfertőzés Az elkövetők nem társtettesek, mivel nem egyetlen bűncselekményt valósítanak meg, hanem mindegyik elkövető magatartása önálló bűncselekménynek tekintendő. Pl.: ha több fogoly előzetesen megbeszélt terv szerint együttesen megszökik a büntetésvégrehajtási intézetből Annyi bűncselekmény, ahányan megszöknek (A bűncselekmények elkövetésének puszta egybeesése nem elegendő a társtettesség megállapításához.) 5. TÉTEL 14 A felbujtó. A felbujtás és a felhívás elhatárolása Részesek azok az elkövetők, akik a

tettes bűncselekmény-elkövetésében tényállási elem megvalósítása nélkül közreműködnek. Részesek: a felbujtó és a bűnsegéd A részesi alakzatok közös sajátosságai mindegyik részesi alakzat feltételez egy tettesi bűncselekményt, amelynél büntethetőséget kizáró körülmények nem állnak fenn a részesség tehát nem önálló, hanem járulékos elkövetői alakzat rendszerint megelőzi a tettesi bűncselekményt és mindig megelőzi a tettesi bűncselekmény befejeződését a részesség mindegyik alakját valamilyen részesi tevékenység jellemzi a részesi tevékenység közös jellemzője a szándékosság mind a részesi, mind a tettesi tevékenységnek szándékosnak kell lennie. 5.1 A felbujtó Btk 21 § alapvető feltétele a tettesi alapbűncselekmény járulékos jellegű ha az alannyá válás feltétele hiányzik (nincs beszámítási képessége), akkor közvetett tettesség valósul meg a közvetett tettesség tehát felbujtásszerű

cselekmény "különleges" példák felbujtásra aki mást öngyilkosságra rábír az öngyilkosság elkövetése nem bűncselekmény társadalomra veszélyessége miatt indokolt az elkövető büntetőjogi felelősség megállapítása a tvhozó a felbujtásszerű cselekményt tettesi alakzatként (delictum sui generis) szabályozza hivatalos személy vesztegetése a bűncselekmény akkor is megvalósul, ha a hvatalos személy hivatali kötelességét nem szegi meg itt is hiányzik a tettesi alapcselekmény az alapcselekmény nem jutott el a kísérlet stádiumába sem elvi tétel: felbujtás csak az eredményesség esetében állapítható meg eredménytelen felbujtás csak felhívásként - tehát előkészületi cselekményként értékelhető a felbujtói tevékenység a bűncselekmény elkövetésére való rábírás a rábírás olyan pszichikai hatás kifejtése, aemlynek következtében a tettes elhatározza a bűncselekmény elkövetését alias facturus ha a

rábírás idején a tettes már elhatározta magát a bűncselekmény elkövetésére a rábíró tevékenység csak ösztönző hatású, de nem kiváltó tényező a felbujtás alsó határa ezen túl kezdődik a felbujtás a rábírás lehet hosszas rábeszélés előnyök kilátásba helyezése rövid, határozott meggyőzés a rábírás mindig határozott bűncselekmény elkövetésére irányul 15 - általában bűncselekmények elkövetésére nem lehet valakit rábírni a felbujtás harmadik ismérve a szándékosság sem a tettesi, sem a felbujtói cselekmény nem lehet gondatlan az excessus mandati a megbízás, a rábírás túllépése a felbujtó csak az általa előre látott, kívánt vagy tudomásul vett eredményekért felel, ezért nem büntethető a tettes által megvalósított minden következmény miatt ha a tettes "túlteljesít", a felbujtót még dolus eventualis sem terheli a felbujtó felelőssége tehát csak szándékossága terjedelmére

korlátozódik fordítva: ha a tettes enyhébb bűncselekményt követ el, akkor viszont a felbujtót is csak a megvalósult bűncselekmény miatt lehet felelősségre vonni az excessus mandati két esete minőségi túllépés a tettes más, súlyosabb bűncselekményt követ el a felbujtó felelősségét szándékának terjedelme határozza meg mennyiségi túllépés a tettes ugyanannak a bűncselekménynek egy súlyosabb változatát követi el a felbujtó felelőssége a tettes felelősségéhez kötődik a felbujtó büntetése Btk. 21 § (3) a felbujtó büntetlenségének két esete Btk. 18 (2) b) ugyanaz az elkövető egy bűncselekmény miatt csak egy elkövetői (a súlyosabb) minőségben vonható felelősségre ha felbujtó részt is vesz benne, akkor társtettes ha felbujtó segítséget nyújt, akkor a felbujtás elnyeli a bűnsegélyt többrendbeli felbujtás több felbujtó egy személyt egy felbujtó több személyt vagy ugyanazt a személyt több bűncselekményre

vesz rá 5.2 A felbujtás és a felhívás elhatárolása felbujtás felhívás részesi cselekmény előkészületi cselekmény eredményes felhívás eredménytelen felbujtás csak eredményesség esetén állapítható meg eredménytelennél is súlyosabb megítélés alá esik enyhébb megítélés alá esik a bcs-t megvalósítja, vagy megkezdi nem kerül sor a bcs elkövetésére, megkezdésére megvalósítását sem Btk. 21 § (1) Felbújtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír (2) Bűnsegéd az, aki bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan segítséget nyújt. (3) A részesekre is a tettesekre megállapított büntetéseket kell alkalmazni.

6. TÉTEL 16 A bűnsegély. A fizikai és a pszchikai bűnsegély A pszichikai bűnsegély elhatárolása a felbujtástól A fizikai bűnsegély elhatárolása a társtettességtől 6.1 A bűnsegély Btk 21 § (2) A büntetőjog-tudomány sokáig egyik legvitatottabb területe, miszerint az előzetes, az egyidejű és az utólagos segítségnyújtás mind bűnsegély. Később: - az előzetes bűnsegélytől elkülönült a felbujtás - az egyidejű bűnsegélynél elkülönült a társtettesség - az utólagos bűnsegélynél elkülönült a bűnpártolás. A bűnsegédi tevékenység segítségnyújtás. A bűnsegéd - nem valósíthat meg tényállási elemet (negatív sajátosság) - nem fejthet ki elkövetési tevékenységet, különben társtettes (pozitív sajátosság). A bűnsegéd lehet - fizikai -

pszichikai. 6.2 A fizikai és a pszchikai bűnsegély Fizikai bűnsegéd külső feltételt biztosít általában aktív magatartással kivételesen mulasztással ha valaki jogilag előírt kötelességét azért nem teljesíti, hogy lehetővé tegye mások számára bcs elkövetését (munkaviszony, család) tevékenysége és a tettesi bcs megvalósulása között okozati összefüggés van közvetlenül közvetett módon a bűnsegéd felbujtója (aki mást segítségnyújtásra rábír) a bűnsegéd segítője. Pszichikai bűnsegéd Tanácsadással, bátorítással, buzdítással segíti elő a tettesi alapbcs elkövetését. Hasonlít a felbujtáshoz. Rendszerint aktív magatartással történik Passzív magatartással történő megvalósításra is van példa a bírói gyakorlatban. Ha jelen van, s jelenléte a tettesre bátorító, a sértettre bénító hatással van. (Nem egyszerűen csak jelen van!) Továbbá: a tettes és a be nem avatkozó személy között akarategység

van. 6.3 A pszichikai bűnsegély elhatárolása a felbújtástól EGYEZŐSÉGEK csak szándékos lehet szándékuk tartalma megyezik járulékos elkövetői alakzatok valamilyen részesi tevékenység jellemzi feltétele a tettesi alapbűncselekmény nem valósít meg tényállási elemet KÜLÖNBSÉGEK Pszichikai bűnsegély Felbujtás a bűnsegéd a már kialakult elhatározást segíti a felbujtó váltja ki az elhatározást akarategység rábírás jelenlét a bcs-nél nincs jelenlét a bcs-nél 17 rendszerint aktív magatartás, de lehet passzív is 6.4 A fizikai bűnsegély elhatárolása a társtettességtől EGYEZŐSÉGEK akarategység KÜLÖNBSÉGEK Fizikai bűnsegély Felbujtás részesi tevékenység tettesi tevékenység - nem vesz részt a tv- tényállás a közös elkövetés objektív ismérve valósul meg megvalósításában, csak segítséget nyújt hozzá - bűnsegégi és tettesi tevékenység között okozati összefüggés van - nem fejthet ki elkövetési

tevékenységet - közös elkövetés - rendszerint aktív magatartással, de mulasztással is - enyhébb megítélés - súlyosabb megítélés 7. TÉTEL A többes elkövetés különös formái A bűnszövetség fogalma a törvény és a Legfelső Bíróság elvi döntése szerint. A csoportosan elkövetett bűncselekmény. A szervezett bűnözés problémája (Előadási anyag) 7.1 A többes elkövetés különös formái A többes elkövetés különös formái egyfelől a tettességnél találhatók, másfelől: - a bűnszövetség - a csoportos elkövetés. Az elkövetők száma - törvényi tényállás megvalósulása - lázadás - fogolyzendülés - minősítő körülmény - erőszakos nemi közösülés - garázdaság. 7.2 A bűnszövetség fogalma a törvény és a Legfelső Bíróság elvi döntése szerint A bűnszövetség veszélye az erőkoncentráció mellett a szervezettségben van. Fontos még: a bűnszövetség tagja nemcsak tettes, hanem részes is lehet.

Feltétele, hogy a bűnszövetség minden tagja büntethető legyen. (Csoportos elkövetésnél nem feltétel!) A bűnszövetség a miniszteri indoklásban: "A bűnszövetség a társas bűnelkövetés legveszélyesebb formája." A bűnszövetség a Btk-ban (137. § 6 pont) "bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik." A bűnszövetség a IV. BED-ben: Lényeges feltétel a szervezettség. Továbbá: "A bűncselekmények szervezett elkövetése magában foglalja az azok megvalósítására irányuló előzetes megállapodást." 7.3 A csoportosan elkövetett bűncselekmény (Btk 137 § 11 pont) "Csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt." 18 A csoportos elkövetés a társas bűnelkövetés egyik alakzata. A csoportos elkövetés - a bűnszövetséghez hasonlóan - minősítő körülmény, vagy

pedig az alaptényállás eleme. Fokozott veszélyessége abban rejlik, hogy lényegesen megnehezíti a bűncselekménnyel szembeni ellenállást. Nem feltétele, hogy a csoport minden tagja büntethető legyen. (Bűnszövetségnél feltétel!) Megállapításának nem előfeltétele, hogy mindannyian ismertek legyenek, ill. valamennyiük ellen vádat emeljenek. Két érdekesség a Kommentár-ból: 1. Rablás: nem befolyásolja a csoportosan elkövetettként minősítését, ha a csoport egyik tagjának cselekménye nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette kísérletének minősül. Ez a körülmény ugyanis - hogy a csoportosan bűncselekményt megvalósító terheltek egyike egy súlyosabban minősülő bűncselekményt követ el - nem eredményezheti a vádlott-társai cselekményének enyhébb elbírálását. 2. Garázdaság: ha három (vagy több) személy nem egymást támogatva, hanem egymással szemben vesz részt az elkövetésben, akkor is csoportosan

elkövetettnek minősül. Azért, mert ez a magataratás ugyanúgy alkalmas a közrend és a köznyugalom megzavarására. 7.4 A szervezett bűnözés problémája (Előadási anyag) A többes elkövetés különleges formái között szerepelnek: - csoportos elkövetés (lásd fent) - bűnszövetség (lásd fent) - bűnbanda - galeri-bűnözés - bűncsoport - szervezett bűnözés - maffia-bűnözés Bűnbanda - nem büntetőjogi, hanem kriminológiai fogalom - több személy, előre meg nem határozott bűncselekmény sorozatos végrehajtására előzetesen megegyezik - tagjai a bűnöző életformát választják - az alvilágból kerülnek ki - gyakori, hogy a legális gazdasági és társadalmi életben is szerepet játszanak Galeri-bűnözés - nem büntetőjogi, hanem kriminológiai fogalom - fiatalkorúakból álló bandák megjelölésére szolgál - nem az alvilág terméke - nem elsősorban a bcs-ek végrehajtásának érdekében történő társulás - a társadalmi

szubkultúra juttatja ide az antiszociális szemléletű fiatalokat Bűncsoport - nem büntetőjogi, hanem kriminológiai fogalom - előzetes elhatározás nélkül, mindenfajta mérlegelés hiányában, szinte azonnal, rögtönös szándékkal valósítják meg a bcs-t Szervezett bűnözés - a kriminalitás jelenlegi viszonyai között a legveszélyesebb elkövetési forma - okai - a korábbi gazdasági struktúra összeomlása 19 - - a gazdaság átalakításának belső ellentmondásai - a társadalmi polarizáció 1990 előtt a szervezett bűnözés ismérveit a betöréses lopások jellemezték ebben az évtizedben - gépjárműlopás (önálló iparággá nőtte ki magát; ellenőrző szervek beosztottjainak korrupciós közbeavatkozása; Mo. tranzitútvonal) - kábítószer-bűnözés (azért alacsonyabb, mert alacsony a fizetőképes kereslet) - prostitúció (általában a vendéglátóipar mögé bújva folytatják tevékenységüket) - embercsempészet (különösen

Romániából kiindulva; távol- és közelkeletiek; Mo. tranzitország) - vámorgazdaság - egyéb gazdasági bcs-ek (az állami vagyon és az állami bevételek igen nagyösszegű csorbítása)) - fantomcégek (eleve csalási célzattal létrehozott gazdasági társaságok; nyomonkövetésük rendkívül - nehezen megoldható) - feketegazdaság - pénzhamisítás (a fénymásoló technikák tömeges elterjedése miatt) - fegyver- és lőszerkereskedelem (a jugoszláviai események nagy mértékben elősítették) - védelmi zsarolások (zömmel magyar bűnözők, de a volt Szu. utódállamaiból származóak is) - pénzbehajtásokhoz kapcsolódó zsarolások, etc. 8. TÉTEL A bűnkapcsolat fogalma és fajai. A bűnpártolás Mi a különbség bűnsegély és bűnpártolás között? 8.1 A bűnkapcsolat fogalma és fajai 8.11 A bűnkapcsolat fogalma Bűnkapcsolatnak azokat a bűncselekményeket nevezzük, melyeknek elkövetői, tettesei valamilyen formában utólag kapcsolódnak egy

már befejezett bűncselekményhez. Megvalósulásukhoz tettesi alapcselekmény szükséges. Lehetnek törvényi tényállások, ezek tisztán bűnkapcsolati alakzatok. Így pl: - bűnpártolás - orgazdaság - feljelentés elmulasztása. Más bűncselekmények nem szükségképpen bűnkapcsolati alakzatok, de létrejöhetnek bűnkapcsolatként is. Pl: - segítségnyújtás elmulasztása - mentő körülmény elhallgatása - elöljárói intézkedés elmulasztása. (BÜNTETŐJOG ÁLTALÁNOS RÉSZ 28-29.) 8.12 A bűnkapcsolat fajai - a bűnös közömbösség - a bűnpártolás. A bűnös közömbösség Elvárható az állampolgároktól a bűnüldöző szervek támogatása: - a bűnelkövetés megelőzésében 20 - a megtörtént bűncselekmények felderítésében. A jogi értékelést igénylő közömbösség formái: - a feljelentési kötelesség elmulasztása - állam elleni bűncselekménynél - államtitoksértés - emberrablás - készülő terrorcselekmény -

segítségnyújtás elmulasztása. (FÖLDVÁRI 211-212.) 8.2 A bűnpártolás A bűnpártoló mindig a bűncselekmény elkövetése után nyújt segítséget. A segítségnyújtás vagy a bűnelkövető személyéhez, vagy a bűncselekményből származó tárgyhoz kapcsolódik. Személyi bűnpártolás - a hatóság üldözése előli meneküléshez való segítségnyújtás - a büntetőeljárás meghiúsulásához való segítségnyújtás. Tárgyi bűnpártolás - a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködés. 8.3 Mi a különbség bűnsegély és bűnpártolás között? A bűnkapcsolat bizonyos hasonlóságot mutat a bűnsegélyhez, de mivel büntetőjogunk az utólagos bűnsegélyt nem ismeri, a bűnkapcsolati alakzatok önálló bűncselekményként nyertek megfogalmazást a Btk-ban. Az eltérés objektív oldalon: a bűnpártoló és az alapbűncselekmény elkövetőjének tevékenysége között semmilyen okozati összefüggés nincs, míg a

bűnsegély megállapításának feltétele az okozatosság. Az eltérés szubjektív oldalon: a szándékban van különbség. A bűnsegéd szándéka arra irányul, hogy valamilyen tevékenységével előmozdítsa a tettes által megvalósított cselekményt, míg a bűnpártoló szándéka a büntetőeljárás meghiúsítását, vagy a bűncselekményből származó előny biztosítását célozza. Továbbá: 1. A bűnpártoló tevékenysége minden esetben aktív magatartásban nyilvánul meg, ugyanez a bűnsegédre nem feltétlenül mondható el. 2. A bűnpártoló mindig a bűncselekmény elkövetése után nyújt segítséget, míg a bűnsegéd a bűncselekmény elkövetése közben. 9. TÉTEL A bűncselekményi egység és a bűncselekményi többség. A bűncselekményi egység esetei A természetes egység és a törvényi egység 9.1 A bűncselekményi egység és a bűncselekményi többség Bűncselekményi egység: egyetlen bűncselekmény megvalósulása.

Bűncselekményi többség: több bűncselekmény elkövetése. Az elkövető ugyanazt a tényállást többször kimeríti, vagy különböző tényállásokat valósít meg. A bűncselekményegység és a halmazat elhatárolására született elképzelések: - a megsértett normák száma alapján - a tevékenységek, cselekmények száma alapján - okozati összefüggés alapján - az akaratelhatározás, az elkövető célja alapján - tv-i tényállások száma alapján (jogpozitivizmus) 21 Bűnhalmazat - ha valakinek a magatartása (magatartásai) a társadalomra több vonatkozásban is veszélyes - ha valakinek a magatartása több tv-i tényállásnak is megfelel - ha az elkövetőt mindegyik vonatkozásban bűnösség terheli. 9.2 A bűncselekményi egység esetei Bűncselekményegység: ha valakit egy bűncselekmény elkövetése - vagy elkövetésében való részvétel - miatt vonnak felelősségre. Egység vagy többség vonatkozásában nincs jelentősége az

elkövetők számának. Esetei - természetes egység - egyszerű bűncselekmény - állapot-bűncselekmény - cselekmények ismétlődése - törvényi egység - összetett bűncselekmény - összefoglalt bűncselekmény - folytatólagos bűncselekmény 9.3 A természetes egység és a törvényi egység 9.31 A természetes egység nem a szó szoros értelmében "természetes" Azt jelenti, hogy az elkövető egy vagy több cselkeménye egy olyan tv-i tényállást, amely nem tv-i egység, egyszer meríti ki. A természetes egység megjelenése egyes bűncselekmény-kategóriák körében - Eredménybűncselekmények esetén a tv-i tényállásban foglalt eredmény egyszeri előidézése. Megvalósulhat: - fizikai értelemben vett egy magatartással (pl. a sértett egy lövéssel való megölése) - fizikai értelemben több magatartással (pl. huzamos bántalmazással elkövetett testi sértés) - egy kötelezettség elmulasztásával, mely előidéz(het)i az eredményt (pl.

az idegen vagyon kezelésével megbízott személy a rábízott összeget nem kamatoztatja, s ezzel okoz vagyoni hátrányt) - több kötelezettség elmulasztásával, melyek együttesen alkalmasak az eredmény létrehozására (pl. a sértett halálát úgy idézi elő szándékosan a tettes, hogy a súlyosan beteg, idős ember orvosi ellátását, megfelelő élelmezését, gondozását egyaránt elmulasztja) - Tiszta mulasztásos bűncselekmények esetén a tv-i tényállásban foglalt egy kötelezettség elmulasztása egy rendbeli bűncselekmény (pl. egy bűncselekményre vonatkozó feljelentés elmulasztása) - Tiszta tevékenységi bűncselekmények körében az elkövetési magatartás egyszeri kimerítése (pl. egy sértett sérelmére egy alkalommal elkövetett lopás) - Állapotbűncselekmények a jogellenes állapot fennállásának egész időtartama alatt (pl. az elkövető éveken keresztül tart engedély nélkül lőfegyvert) - Tartós bűncselekmények vagy

cselekmények ismétlődése - pl. háborús hírverés - pl. vásárlók megkárosítása - pl. bordélyház fenntartása 9.32 Törvényi egység lényege, hogy a jogszabály kifejezett rendelkezése folytán kerül sor egy bűncselekmény, azaz egység megállapítására. A tv-i egység fajtái: - folytatólagos egység 22 - összefoglalt bűncselekmény összetett bűncselekmény üzletszerűség több sértett sérelmére történő elkövetés. Folytatólagos egység Ha az elkövető ugyanolyan bűncselekményt, egységes elhatározással, azonos sértett sérelmére, rövid időközökben többször követ el. (Pl a pénztáros a sikkasztást elkövetheti a rábízott pénz egy összegben való jogtalan eltulajdonításával, de elkövetheti ugyanazon értékű pénz több kisebb részletben való eltulajdonításával is.) A folytatólagos egységbe foglalás feltételei: - ugyanolyan bűncselekmény ( = a tv-i tényállás azonossága) - többszöri elkövetée ( =min.

kétszeri elkövetés) - rövid időközökben (általában néhány hónapot értenek alatta) - egységes elhatározással ( = csak szándékos bűncselekmény lehet; az akarat az azonos vagy hasonló alkalmak felhasználására irányul) - azonos sértett sérelmére A tárgyalt feltételek konjuktívak, tehát csak együttes fennállásuk esetén foglalhatók bűncselekmények folytatólagos egységébe. Összefoglalt bűncselekmény Bár a tv-ben önállóan is szerepelnek, együttes megvalósulásuk esetén összefoglalja a Btk. Esetében tv-hozó súlyosabb büntetési tétel alkalmazását látja szükségesnek, mint amelyet a halmazati büntetés szabályai megengednének. (Pl. a több emberen elkövetett emberölés az emberölés minősített eseteként életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. Ha ugyanezt a bcs-t halmazatban kellene értékelni, legfeljebb 20 évig tartó szabadságvesztéssel lehetne a tettest büntetni.) Összetett bűncselekmény

(delictum composium) A tv-hozó két meglévő tv-i tényállást összetesz, s így jön létre a harmadik tv-i tényállás. (Pl. a rablás: tartalmazza a kényszerítés és a lopás tényállásait) Megemlíthető még - az üzletszerűség - Földvári a folytatólagos bűncselekményeknél tárgyalja - a Büntetőjog Ált. Rész c könyv külön tárgyalja, mint alapeseti tényállási elem - a több sértett sérelmére történő elkövetés. - lehet halmazat (több sértett sérelmére elkövetett lopás) - lehet összefoglalt bűncselekmény (több emberen elkövetett emberölés - lehet a tv. szerint alapesetben egy bűncselekmény (egy rendbeli közúti baleset okozása, ha vki másnak, vagy másoknak sályos testi sértést okoz; ugyanezen bcs. minősített esete a tömegszerencsétlenság okozása eleve min. tíz sértett esetén) - az elévülés kérdése - korábbi bírói gyakorlat: a részcselekmények elévülésének elve - ma: egyetlen bcs., egységes elévülés

23 10. TÉTEL A bűnhalmazat. Az alaki és az anyagi halmazat A látszólagos halmazat és a valóságos halmazat elhatárolásának főbb szabályai 10.1 A bűnhalmazat Ha az elkövető egyetlen magatartással több bcs-t valósít meg, s ezeket egy eljárásban bírálják el. Bűnhalmazat - ha valakinek a magatartása (magatartásai) a társadalomra több vonatkozásban is veszélyes - ha valakinek a magatartása több tv-i tényállásnak is megfelel - ha az elkövetőt mindegyik vonatkozásban bűnösség terheli. 10.2 Az alaki és az anyagi halmazat 1 cselekmény Ua. tv-i tényállás többször - homogén alaki halmazat 1 cselekmény Különböző tv-i tényállás - heterogén alaki halmazat több cselekmény Ua. tv-i tényállás többször homogén anyagi halmazat több cselekmény Különböző tv-i tényállás heterogén anyagi halmazat Példák - homogén alaki halmazat: - egy tényállítással több személy sérelmére elkövetett rágalmazás (a védett jogi

tárgy annyiszor szenved sérelemt, ahány sértettje van a bcs-nek - az embercsempészés elkövetője egy kamionban elrejtve több fegyveres személy szállít át a határon, ily módon többeknek nyújt segítséget tiltott határátlépés elkövetéséhez (annyi rendbeli bcs, ahány személynek történt a segítségnyújtás) - heterogén alaki halmazat: - a tettleges bántalmazással elkövetett hivatalos személy elleni erőszak során az elkövető a sértettnek testi sértést okoz (két bcs halmazata) - emberölés előkészületeként az elkövető lőfegyvert lop (3 bcs halmazata: előkészület, lopás, lőfegyverrel visszaélés) - homogén anyagi halmazat - valaki többször lop, többször okoz testi sértést, etc. - heterogén anyagi halmazat - ha valaki egyszer lop, máskor nemi bcs-t követ el, etc. 10.3 A látszólagos halmazat és a valóságos halmazat elhatárolásának főbb szabályai A bcs. ismérvei: társadalomra veszélyesség, tényállásszerűség,

bűnösség Valóságos halmazat: ha mindhárom bűncselekményi ismérv többszörösen fennforog. Látszólagos halmazat: ha csak tényállásszerűség valósult megtöbbször, de a másik két bcs-i ismérv nem. Korábbi, ma már nem használatos elnevezése: törvényhalmazat Ténylegesen csak a tv-i tényállások halmozódnak, ezek mögött azonban nincs több jogtárgysértés. A látszólagos halmazat is lehet alaki vagy anyagi. A látszólagos alaki halmazat kiküszöbölési elvei - specialitás - a cselekményre ráillő tényállások az általános és a speciális viszonyában vannak egymással 24 (pl. az adócsalás egyben a csalás tényállását is kimeríti; a speciális bcs az adócsalás, nem állapítható meg tehát az alaki halmazatban a csalással) - szubszidiaritás - alárendelt tényállás - 3 változata - 1. csak súlyosabb bcs egyidejű megvalósítása zárja ki a halmazati minősítést - pl. a garázdaságot megvalósító erőszakos magatartás

a sértettnek maradandó fogyatékosságot okoz - 2. pl kényszerítés bcs-nél bármely más tényállás megvalósulása kizárja az alárendelt tényállás szerinti minősítést - 3. az láarendeltség két konkrétan meghatározott bcs vsizonyában jelentkezik - pl. a becsületsértés csak a rágalmazás "esetén kívül" állapítható meg - pl. a hatóság félrevezetése csak a hamis vád "esetén kívül" állapítható meg - konszumpció - amikor a tényállások közül a súlyosabb büntetési tétellel fenyegetett bcs. elnyeli, konszumálja az enyhébb büntetési tétellel fenyegetett cselekményt A látszólagos anyagi halmazat kiküszöbölési elvei - büntetlen előcselekmény (vagy részcselekmény) - pl. ugyanazon sértett sérelmére azonos alkalommal megvalüsított szemérem elleni erpszak, mely erőszakos közösülésbe megy át - csak az utóbbi bcs szerint minősül a cselekmény - büntetlen eszközcselekmény - pl. kettős házasság

bcs-nél büntetlen eszközcselekmény a közokirathamisítás - büntetlen utócselekmény - pl. lopás elkövetője a lopott dolgot utóbb elhasználja, azaz megsemmisíti - ezzel látszólag a rongálás bcs-ét is megvalósítja - a cselekmény csak lopásnak minősül - összeolvadás. - hasonlít a konszumpcióhoz - pl. a zazonos sértett sérelmére azonos alkalommal elkövetett rágalmazásba (vagy tettleges becsületsértésbe) a szóbeli becsületsértés beleolvad 11. TÉTEL A büntetés jogalapjáról és céljáról vallott egyes fontosabb nézetek ismertetése és a nézetek csoportosítása. A Btk. meghatározása a büntetés fogalmáról és céljairól 11.1 A büntetés jogalapjáról és céljáról vallott egyes fontosabb nézetek ismertetése és a nézetek csoportosítása - Grotius: lehetetlen, hogy a súlyos bűncselekményt ne büntessék, ugyanis a bűnelkövető e természeti tv. ismeretében követi el cselekményét, s így önként aláveti magát a

büntetésnek. 25 - Montesquieu már nem tartja szükségesnek a bűnelkövető beleegyezését, a büntetésnek való önkéntes alávetését az állami büntetőhatalom megalapozásához. Montesqiueu óta nem a büntetési jog hogyanját és miértjét tágyalták, hanem az e joggal való élés igazságos és célszerű kereteit. - Napjainkban a büntetés jogalapját a szükségességben és hasznosságában látjuk A büntetés céljairól vallott teóriák 3 csoportja: az abszolút, a relatív és a vegyes teóriák. Az abszolút teóriák Hirdetői a büntetés céljának és jogalapjának a meghatározásánál az elkövetett cselekménynek tulajdonítanak jelentőséget. Világnézeti alapjuk az indeterminizmus Az elkövető szabad akartából került szembe az isteni, az erkölcsi, vagy a jogi renddel. A rend eyensúlyának a megbontása kiváltja a társadalom tagjainak az egyensúly visszaállítására vonatkozó igényét. Az egyensúly helyreállítása történik

meg a büntetés alkalmazásával A relatív teóriák Hirdetői a jövőbeni hasznosságnak és a determinizmusnak tulajdonítanak jelentőséget. Földvári szerint a relatív teóriák két szempontból is haladóbbak, mint az abszolut teóriák: - valósághűbbek választ adnak, mint az idealista abszolut teóriák - a tudományok fejlődési eredményeivel összhangban adnak választ a büntetés céljának kérdésére Seneca: értelmesen senki sem azért büntet, mert bűnt követtek el, hanem azért, hogy a jövőben ne kövessenek el bűnt. A relatív teóriák csoportosítása - vagy az elérni kívánt cél szerint - a speciálprevenció - a generálprevenció. - a cél elérésének módja szerint - elrettentési elmélet (Mittelstadt) - kegyetlen büntetések, nyilvánosan végrehajtva - pszichológiai kényszer elmélete (Anselm Feuerbach) - a bűnelkövetés érzéki örömet okoz az elkövetőnek - a büntetésnek az ember érzéki vágyait kell visszaszorítania - az

elmélet hibái - a bűnelkövetés okát az érzékiségben kereste - a kilátásba helyezett hátrány befolyásoló ereje nemcsak a hátrány nagyságától függ - hasznossági (utilitarista) elmélet (Bentham) - hasznos az a büntetés, amely az állampolgárokat a nagyobb bajtól, nagyobb rossztól megkíméli - célszerűségi elmélet (Zweckstrafe) - a büntetés nem lehet más, csak célbüntetés - a jogrend védelme (Liszt) - az alkalmi bűnözőket el kell rettenteni - a még javíthatóakat meg kell javítani - a javíthatatlanokat ártalmatlanná kell tenni. Vegyes teóriák - a célszerűséget és a hasznosságot igyekeztek összekapcsolni - a büntetés célja az olyan megtorlás, amely újabb bűnelkövetések megelőzésére alkalmas - ezt csak az elkövetett cselekmény súlyához igazított büntetéssel lehet megvalósítani. 11.2 A Btk meghatározása a büntetés fogalmáról és céljairól (Btk 37 §) 26 A büntetés célja a megelőzés és a társadalom

védelme. A büntetéseknek speciál- és generálpreventív hatásúaknak kell lenniük. A tv nem állít fel rangsort a prevenció e két fajtája között. A speciálprevenció két szélsőséges módszere: - a fizikai megsemmisítés: sem nem szükséges, sem nem indokolható - az erkölcsi megjavítás: a legmagasabb rendű módszer A két módszer között található: - az elkövetés átmenetileg történő fizikailag lehetetlenné tétele: szabadságvesztés (eszköz, de nem cél) - a megfélelemlítés: mind pedagógiai, mind pszichológiai szempontból elutasítandó - a jogi megjavítás: nem az erkölcsi helyeslésen alapszik, hanem a jogi számvetésen - a nevelés: a legjobb módszer - a meggyőződésen alapuló tartózkodás elérése. A generálprevenció módszere: - a büntetés elmaradhatatlansága: minden bcs-t jogkövetkezmény fog követni - a meggyőzés: a bcs elkövetése nem kifizetődő.

37. § A büntetés a bűncselekmény elkövetése miatt a törvényben meghatározott joghátrány. A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el. 12. TÉTEL A Btk. szankciórendszerének főbb jellemzői A szankciórendszer 1. Azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek az egyes büntetőjogi jogkövetkezményekre, azok alkalmazására és végrehajtására vonatkoznak. 2. A Btk szankciórendszere dualista jellegű: büntetéseket és intézkedéseket tartalmaz Büntetés = joghátrányokozás - célja - speciális prevenció - generális prevenció - valamely értéktől fosztja meg az elítéltet - szabadság - vagyon - állampolgári jogok - fő- és mellékbüntetések. Intézkedések - az elkövető személyére

tekintettel kerül sor alkalmazásukra - fajtái - nevelő - gyógyító - a társadalom érdekét szolgáló 3. A Btk egyes esetekben vagylagos büntetési tételeket ír elő 4. A jogalkotó nemcsak a büntetés nemének, hanem mértékének meghatározása során is nagy szabadságot biztosít a jogalkalmazónak. A jogalkotó a Btk Különös részében meghatározza 27 az alkalmazható büntetési nemeket, s az adott büntetési nem legkisebb és legnagyobb mértékét. 5. A büntetési rendszer további sajátossága a fő- és mellékbüntetések elhatárolhatóságának viszonylagossága. A jogalkotó széles körben biztosítja a mellékbüntetések önálló alkalmazásának a lehetőségét. Btk. 38 § (1) Főbüntetések 1. a

szabadságvesztés 2. a közérdekű munka 3. a pénzbüntetés (2) Mellékbüntetések 1. a közügyektől eltiltás 2. a foglalkozástól eltiltás 3. a járművezetéstől eltiltás 4. a kitiltás 5. a kiutasítás 6. a vagyonelkobzás 7. a pénzmellékbüntetés (3) A (2) bekezdés 1. és 6 pontjában felsorolt mellékbüntetések önállóan, büntetés kiszabása nélkül (87/A. §), a 2-6 pontjában felsorolt mellékbüntetések pedig önállóan, főbüntetés ksizabása helyett (88. §) is alkalmazhatók, ha alkalmazásuk egyéb törvényi feltételei fennállnak70. § (1) Intézkedések 1. a megrovás 2. a próbára bocsátás 3. a kényszergyógykezelés 4. az alkoholisták kényszergyógyítása 5. az elkobzás 6. hk 7. a pártfogó felügyelet (2) Az (1) bekezdés 1-6. pontjában felsorolt intézkedések önállóan, büntetés kiszabása helyett, a 4. pontjában megjelölt intézkedés büntetés mellett, az 5 pontjában megjelölt intézkedés önállóan és büntetés

mellett is, a 7. pontjában megjelölt intézkedés büntetés, illetve intézkedés mellett alkalmazható. 13. TÉTEL A halálbüntetés problémaköre. Az Alkotmánybíróság 23/1990 (X31) AB határozata) 13.1 A halálbüntetés problémaköre Érvek ellene, mellette. 13.2 Az Alkotmánybíróság 23/1990 (X31) AB határozata Megállapította a halálbüntetés alkotmányellensségét. Határozatát az alkotmány 8 és 54 §-ra alapozta. 8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendú kötelessége. 28 (4) Rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet idején az alapvető jogok gyakorlása - az 54-56. §-ban, az 57 § (2)-(4) bekezdésében, a 60 §-ban, a 66-69 §-ban és a 70/E. §-ban megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy korlátozható 54. § (1) a Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett

joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit sem lehet önkényesen megfosztani. (Problematikus az önkényesen szó használata.) Az AB hivatkozik továbbá : - a Polgári és politikai jogok egyezségokmányára - 6. cikk (1): minden embernek veleszületett joga van az életre - 6. cikk (6): a Cikk egyetlen rendelkezésére sem lehet hivatkozni avégett, hogy késleltessék vagy megakadályozzák a halálbüntetésnek az Egyezségokmányban részes valamely állam általi eltörlését - Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény (Róma, 1950.) - az egyezmény még elismerte a halálbüntetés jogszerűségét - az 1983. évi kiegészítő jegyzőkönyv azonban úgy rendelkezik, hogy "a halálbüntetést el kell törölni" -. Az alapjogokról és alapvető szabadságokról" c nyilatkozat (Európa Parlament, 1989 ápr 12) 22. § - ugyancsak kimondja a halálbüntetés eltörlését. Az Alkotmánybíróság

felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a Btk-ban meghatározott büntetések összefüggő rendszert alkotnak, a halálbüntetésnek, mint e rendszer egyik elemének megszüntetése szükségessé teszi az egész büntetési rendszer felülvizsgálatát. 14. TÉTEL A szabadságvesztés. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatai A feltételes szabadságra bocsátás 14.1 A szabadságvesztés A legsúlyosabb büntetési nem, ugyanakkor a leggyakrabban alkalmazott büntetés. Kialakulása: - ókor és középkor első fele - a börtönök nem a büntetés végrehajtására, hanem annak biztosítására szolgáltak, hogy a gyanusított bíróság elé állítása megtörténhessen - középkor - bűnelkövetőket "hasznosítani" lehet - gályarabság - a gyarmatokra való száműzés - XVI. század - megjelenik a mai értelemben vett szabadságvesztés. A szabadságvesztés törvényi szabályozása (Btk. 40 §) - életfogytig, vagy határozott ideig tart - generális minimum

és maximum - legrövidebb 1 nap, leghosszabb 15 év, halmazati vagy összbüntetés esetén 20 év - speciális minimum és maximum - a speciális maximum szerepel minden szankcióban - a speciális minimum nem (itt a generális minimumot kell figyelembe venni) - egyéniesítés - lehetőség a speciális minimum átlépésére (a maximum nem léphető át) 29 - fiatalkorúakkal szemben speciális rendelkedések 14.2 A szabadságvesztés végrehajtási fokozatai (Btk 41-46 §) - fegyház - fegyházban kell végrehajtani - az életfogytig tartó szabadságvesztést - a 3 évnél hosszabb ideig tartó szabadságvesztést, ha - állam vagy emberiség elleni bűncselekmény - terrorcselekmény - életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető katonai bcs-ek miatt szabták ki - két évi vagy ennél hosszab, ha az elítélt többszörös visszaeső - az elkövető személyiségére és a bcs indítékára tekintettel szigorúbb vagy enyhébb fokozat is lehet - a büntetés

végrehajtása alatt tanúsított magatartás alapján szigorúbb vagy enyhébb fokozatra áttérhet - börtön - börtönben kell végrehajtani - ha bűntett miatt szabták ki (kivéve fegyház eseteit) - ha ha vétség miatt szabták ki és az elítélt visszaeső - fogház - fogházban kell végrehajtani - ha vétség miatt szabták ki, kivéve ha az elítélt visszaeső 14.3 A feltételes szabadságra bocsátás (47, 47/A, 48, 48/A §) Határozott ideig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátás szabályai - a bíróság a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélt személyt bocsátja feltételes szabadságra - ha a büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartása kifogástalan - ha készséget mutat arra, hogy tv-tisztelő életmódot fog folytatni - továbbá akkor, ha - fegyházban a büntetés 4/5 részét letöltötte - börtönben a büntetés 3/4 részét letöltötte - fogházban a büntetés 2/3 részét letöltötte - nem

bocsátható feltételes szabadságra - akit korábban végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek és annak befejezése előtt követett el újabb szándékos bcs-t - akit közérdekű munkára ítéltek, s azt töltötte le szabadságvesztés formájában - akit pénzbüntetésre ítéltek, s azt töltötte le szabadságvesztés formájában - ebben a két utolsó esetben ugyanis nem teljesül az a feltétel, hogy feltételes szabadságra a határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélt személy bocsátható - a feltételes szabadság tartama, a tartamszámítás szabályai (Btk. 47 §) - azonos a szabadságvesztés hátralévő részével, de legalább egy év, életfogytiglannál 10 év - ha a hátralévő rész tartama egy évnél rövidebb, a próbaidő akkor is egy év 30 - ha a próbaidő eredményesen telik, akkor a büntetés kiállásának napja nem a próbaidő leteltének napja, hanem az a nap, amikor az elítélt a feltételes szabadság hiányában

szabadult volna (ennek a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alóli mentesítés szempontjából van jelentősége) - kedvezmény az elítélt számára: ha a próbaidő eredményesen telik, akkor ezt az időtartamot be kell számítani az egyes mellékbüntetések időtartamába - a feltételes szabadság megszüntetése - meg kell megszüntetni - ha az elítélten a feltételes szabadság ideje alatt elkövetett bcs miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik - nem kell megszüntetni - ha az elítélten a feltételes szabadság ideje alatt pénzbüntetés átváltoztatása útján létrejött szabadságvesztést hajtanak végre (ez nem érinti a feltételes szabadság időtartamát sem) - ha az elítélten olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt nincs helye a feltételes szabadság megszüntetésének (pl. ha az újabb szabadságvesztést nem a próbaidő alatt, haenm korábban szabták ki), akkor az újabb szabadságvesztést és azt

a szabadságvesztést, amelyből az elítéltet feltételes szabadságra bocsátották, összbüntetésbe kell foglalni. Ilyenkor - bár nem szüntetik meg a feltételes szabadságot - mégis elenyészik. Életfogytig tartó szabadságvesztésből feltételes szabadságra bocsátás szabályai - az 1994. évi IX tv szabályozta újra - a tv. nem visszamenő hatályú - legkorábbi ideje 15-25 év - időtartama 10 év - ha a próbaidő alatt ismételten életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélik, akkor nincs helye a feltételes szabadságra bocsátásnak, a büntetés ténylegesen életfogytig tart. 15. TÉTEL A közérdekű munka és a pénzfőbüntetés. A pénzmellékbüntetés Különbség a pénz fő- és a pénzmellékbüntetés között 15.1 A közérdekű munka és a pénzfőbüntetés A közérdekű munka (Btk. 49-50 §) - 1950-ben került bevezetésre - a hozzá fűzött remények nem váltak valóra - alkalmazása nem haladta meg az évi 4-5 %-ot - a közösség

érdekében végzett munka - munkaviszonyban állóval szemben is alkalmazható (mert nem a munkára szoktatás a célja) - figyelembe kell venni az elítélt egészségi állapotát, szakképzettségét, a munkára való alkalmasságát és az elkövetett bcs jellegét - kényszerrel nem hajtható végre - ha az elítélt önként nem tesz eleget, szabadságvesztésre kell átváltoztatni - közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztésből az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható. A pénzfőbüntetés (Btk. 51-51 §) 31 - alternatív szankció elenyészően csekély a száma alkalmazására akkor kerülhet sor, ha - a Különös Részben meghatározott bcs-ek szankciója csak pénzbüntetés (9 esetben) - szabadságvesztéssel és a közérdekű munkával vagylagosan pénzbüntetés (70 esetben) - különös méltánylást érdemlő esetben alkalmazható akkor is, ha a büntetés legkisebb mértéke egy évi, vagy ennél enyhébb szabadságvesztés -

kísérlet és bűnsegély esetén, ha a büntetés legksiebb mértéke két évi szabadságvesztés - bármilyen bcs. esetében, ha a tv a büntetés korlátlan enyhítését teszi lehetővé (pl alkalmatlan kísérlet esetében, korlátozott beszámítási képesség fennforgása esetében) - min. 10, max 360 napi tétel - min. 50, max 10 000 Ft / nap - kiszabása - a napi tételek számának meghatározása - az egy napi tételnek megfelelő összeg meghatározása - az egy napra eső bevétel összegéből le kell vonni az alapvető létfenntartási költségeket - a levonások után fennmaradó tiszta jövedelem a napi tétel megállapításának alapja - a megállapított pénzbüntetés nem idézheti elő az elítélt tartásra jogosult családtagjai jogainak sérelmét - a megalapozott bírói döntés feltétele: az elítélt jövedelmi és személyi viszonyainak körültekintő feltárása - meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell

átváltoztatni - ha megfizeti (közben, előtte) a szabadságvesztés nem hajtható végre - ha részben fizeti meg, akkor arányosan kell a szabadságvesztést végrehajtani - elítélt kérhet halasztást, vagy részletfizetést. 15.2 A pénzmellékbüntetés (Btk 64 §) - az egyetlen önállóan nem alkalmazható mellékbüntetés - alapelv: akkor szabható ki, ha az elítéltnek reális lehetősége van a megfizetésére (ellenkező esetben burkolt szabadságvesztés lenne) - pozitív alapfeltétel - az elítélt megfelelő jövedelme, keresete, vagyona - határozott tartamú szabadságvesztés - negatív alapfeltétel - a vagyonelkobzással együtt nem alkalmazható - a bíróság egy összegben szabja ki - meg nem fizetése esetén - nincs helye a pénzösszeg bírósági behajtásának - fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni - egy napnál rövidebb, hat hónapnál hosszabb nem lehet - 1 000 Ft - 15 000 Ft / nap - a haszonszerzési célzattal

megvalósított bcs-ek által elért nyereséget el kell vonni az elkövetőtől, ezért a nyereség összegét meghaladó pénzmellékbüntetést kell kiszabni - pénzmellékbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést más szabadságvesztés büntetéssel összbüntetésbe foglalni nem szabad 15.3 Különbség a pénz fő- és a pénzmellékbüntetés között Pénzfőbüntetés Pénzmellékbüntetés 32 min. 10, max 365 napi tétel 50 Ft - 10 000 Ft / nap önállóan alkalmazható min. 1nap , max hat hónap 1 000 Ft - 15 000 Ft / nap önállóan nem alkalmazható a bíróság egy összegben szabja ki 16. TÉTEL A közügyektől eltiltás (Btk. 53-55 §) - jogfosztó, jogkorlátozó mellékbüntetés - kettős hatású mellékbüntetés - feltételei - kogens feltételek - szándékos bűncselekmény - végrehajtandó szabadságvesztés - mérlegelést igénylő feltétel - méltatlanság a közügyek gyakorlására - időtartama - min. egy év - max. tíz év - a

tartamszámítás szabályai - az ítélet jogerőre emelkedésével kezdődik - beleszámítanak a következő idők - az ítélet jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés megkezdése között eltelt idő - a szabadságvesztés félbeszakításának tartama - a feltételes szabadságon töltött idő (ha azt a bíróság nem szüntette meg) - nem számít bele az az idő, amely alatt az elítélt - bármely bűncselekmény miatt szabadságvesztést tölt - más ügyben előzetes letartóztatásban volt (feltéve, hogy elítélik) - a közügyektől eltiltott - nem vehet részt népképviseleti szerv tagjainak választásában, népszavazásban és népi kezdeményezésben - nem lehet hivatalos személy - nem működhet népképviseleti szerv testületében (bizottságában) - nem viselhet tisztséget társadalmi szervezetben, szövetkezetben, egyesületben, - nem érhet el katonai rendfokozatot, - nem kaphat belföldi kitüntetést és külföldi kitüntetés elfogadására

engedélyt - elveszti - mindazon tagságát, állását, tisztségét, vagy megbizatását, melyekben nem vehet részt - katonai rendfokozatát, belfoldi kitüntetését és hogy külföldi kitüntetést viselhessen - a közügyektől eltiltás fiatalkorúaknál - e büntetés csak akkor bírhat jelentőséggel, ha fiatalkorút olyan szabadságvesztésre ítélik, amiből feltételezhető, hogy csak 18 életévének betöltése után szabadul - a közügyektől eltiltás katonáknál - elveszti egyúttal katonai rendfokozatát, ill. nem érhet el ilyet - általában akkor alkalmazzák e büntetést, ha a katona a szolgálatban nem tartható meg 17. TÉTEL A foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás 33 17.1 A foglalkozástól eltiltás (Btk 56-57 §) - bármilyen főbüntetés mellett alkalmazható - foglalkozás: minden olyan tevékenység, amelyet valaki élethivatásszerűen, megélhetésének biztosítása végett, kereseti céllal folytat -

szakképzettséget igénylő foglalkozás: gyakorlásához alakszerű képesítés szükséges, de ezt megfelelő gyakorlat pótolhatja - a ~ alkalmazási feltételei - szakképzettséget igénylő foglalkozás esetén - ha a foglalkozás szabályainak megszegésével követik el a bcs-t - a bcs. lehet akár szándékos, akár gondatlan - bármilyen foglalkozás esetén - ha a foglalkozás felhasználásával követik el a bcs-t - a bcs. csak szándékos lehet - hatálya - végleges (alkalmatlanság esetén) - határozott ideig tartó eltiltás (min. 1 év, max 10 év) - tartamának számítása, mint közügyektől eltiltásnál - határozott idejű eltiltás esetén a szakképzettséget igénylő foglalkozás újból való gyakorlása attól tehető függővé, hogy az eltiltott a foglalkozáshoz szükséges jártasságot az eltiltás tartamának letelte után, meghatározott módon igazolja - végleges hatályú eltiltás alól a bíróság az eltiltottat mentesítheti - ha az

eltiltás óta tíz év telt el - és az eltiltott a foglalkozás gyakorlására alkalmassá vált 17.2 A járművezetéstől eltiltás (Btk 58-59 §) - bármilyen főbüntetés mellett alkalmazható - két feltétele - a járművezetés szabályainak megszegése (engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegése) - bcs elkövetéséhez használtak járművet - 1/1976. (I10) BM rendelet szabályozza - a jármű fogalmát - a járművekhez szükséges engedély fogalmát - a közlekedés rendjének szabályait - a járművezetés szabályait - a ~ meghatározott járműre is vonatkozhat - hatálya - végleges (alkalmatlanság esetén) - határozott ideig tartó eltiltás (min. 1 év, max 10 év) - tartamának számítása, mint közügyektől eltiltásnál - foglalkozáshoz szükséges jártasság igazolása és a végleges eltiltás alóli mentesítés, mint foglalkozástól eltiltásnál (Földvári 266-267.) 34 18. TÉTEL A kitiltás, a kiutasítás és a

vagyonelkobzás 18.1 A kitiltás (Btk 60 §) - nem alkalmazható bármely bcs. elkövetése esetében, csak a tv által meghatározott esetekben - további feltétel: szabadságvesztés büntetés alkalmazása - a jelenlegi szabályozás szerint mérlegelheti a bíróság a ~ szükségességét - kitartottság - tiltott szerencsjáték szervezés - garázdaság esetén - a kitiltásra ítélt személy az ítélet jogerőre emelkedésétől, vagy a szabadságvesztésből szabadulását követő 8 napon belül köteles elhagyni az ítéletben meghatározott egy vagy több helységet, esetleg az ország meghatározott részét - a kitiltást a rendőrség bejegyzi az elítélt személyi igazolványába - az elítélt számára kötelező lakóhely nem jelölhető ki - min. 1 év, max 5 év - tartamának számítása, mint közügyektől eltiltásnál 18.2 A kiutasítás (Btk 61 §) - csak nem magyar állampolgárral szemben alkalmazható - bármely bcs. miatt és bármilyen büntetés

mellett kiszabható - időtartamát nem szükséges külön szabályozni, mert a külföldiek csak engedéllyel utazhatnak be az országba - ha egyszer kiutasították, csak külön engedéllyel térhet vissza - a kiutasításra ítélt személy az ítélet jogerőre emelkedése után, vagy a szabadságvesztésből szabadulását követően köteles elhagyni Magyarországot - a kiutasítás végrehajtása a rendőrség feladata - ha a kiutasított engedély nélkül, vagy megtévesztéssel szerzett engedéllyel visszatér, megvalósítja a Btk. 214 § szerinti Jogellenes belföldi tartózkodás vétségét 18.3 A vagyonelkobzás (Btk 62-63 §) - jelentős vagyoni hátrányt jelent, ezért szigorú feltételekhez kötött - csak szabadságvesztés főbüntetés mellett alkalmazható - az elítélt megfelelő vagyonnal rendelkezzen - megfelelő vagyon - mindaz (ingatlan, ingó dolog, vagyoni értékű jog), ami egészben vagy részben az elítélt tulajdonát képezi - amelynek elvonása

nem veszélyezteti az elítéltnek és tartásra jogosult hozzátartozóinak létfenntartását - elrendelhető arra a vagyontárgyra is, amelyet az elítélt a vagyonelkobzás meghiúsítása végett átruházott - feltéve, hogy az ellenérték fejében tulajdonjogot szerző rosszhiszemű volt - akkor is, ha ingyenes új tulajdonos jóhiszemú volt - elrendelhető - egész vagyonra 35 - egyes vagyontárgyakra - meghatározott pénzösszegben kifejezve - az elkobzott vagyon az államra száll - az elkobzott vagyon erejéig az államra száll a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésének a kötelezettsége is. 19. TÉTEL Az intézkedések osztályozása. Ismertesse a büntetés jellegű intézkedéseket 19.1 Az intézkedések osztályozása A büntetések alkalmazásának elengedhetetlen feltétele bcs mebvalósulása. Az intézkedések alkalmazására sor kerülhet büntetni rendelt, diszpozíciószerű cselekmény esetében is. Nevelő jellegű intézkedések - megrovás

- próbára bocsátás - javítóintézeti nevelés (fiatalkorú bűnelkövetőkkel szemben) Gyógyító jellegű intézkedések: - kényszergyógykezelés - alkoholisták kényszergyógyítása Társadalomvédelmi célokat szolgáló intézkedések - elkobzás - pártfogó felügyelet. 19.2 Ismertesse a büntetés jellegű intézkedéseket Megrovás - nevelő jellegű intézkedés - a cselekmény erkölcsi elítélésén túl materiális joghátránnyal nem jár - szóban foganatosítja a terhelt jelenlétében: a nyomozó hatóság, az ügyészség, vagy a bíróság - határozatba kell foglalni - ellene jogorvoslatnak helye van - kötelező a ~ alkalmazása - ha a büntetőjogi felelősségrevonás alapfeltételei fenállnak, de - a cselekmény társadalomra veszélyességének csekély foka vagy - a cselekmény társadalomra veszélyességének csekéllyé válása miatt nem büntethető - mérlegeléstől függő a megrovás alkalmazása - a cselekmény társadalomra

veszélyességének megszünése miatt nem büntethető - vagy a tv-ben meghatározott egyéb okból szűnt meg a büntethetőség feltétele - pl. az elkövető önként elállt a kísérlettől - pl. az I fokú eljárás befejezéséig teljesíti elmaradt tartási kötelezettségét - nincs helye a megrovás alkalmazásának a bűnhalmazatban levő egyik cselekmény miatt, ha a másik cselekmény elkövetéséért büntetést szab ki a bíróság Próbára bocsátás (Btk. 72-73 §) - a feltételes elítélés két változata - a próbára bocsátás (a bíróság a büntetés ksizabását halasztja el próbaidőre) - a büntetés végrehajtásának felfüggesztése (a kiszabott büntetés végrehajtása nem kezdődik meg) 36 - a ~-t akkor alkalmazza a bíróság, ha alaposan feltehető, hogy a büntetéssel fenyegetettség elegendő visszatartó hatást jelent (mérlegelést igénylő feltétel) - jelentősége van a cselekmény tárgyi súlyának is - 3 évi

szabadságveszténél nem súlyosabb büntetésnél alkalmazható (mérlegelést nem tűrő feltétel) - az elkövető kedvező személyi viszonyai megalapozhatják a ~-t - büntetlen előélet - bűnösség csekélyebb foka - cselekmény alkalomszerűsége - menthető indíték - ismételt bűnelkövető csak akkor - ha a javulás útjára tért - az újabb bcs-t menthető indítékból, korábbi életvitelével nem szoros összefüggésben követte el - többszörös visszaesők kizárva a ~ intéményéből - LB 153. sz BK - nincs helye a próbárabocsátának - ha főbüntetés helyett önálló mellékbüntetés alkalmazása indokolt - foglalkozástól, vagy jármúvezetéstől eltiltás alkalmazása indokolt - a próbára bocsátottat pártfogó felügyelet alá helyezhetik - a ~ megszüntetése - ha a próbára bocsátott a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi - ha a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt (akár a próbaidő letelte

után) elítélik Javítóintézeti nevelés - fiatalkorúakkal szemben alkalmazható intézkedés - akkor, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti nevelése szükséges - 1-3 évig terjedhet - elbocsátható az intézetből - ha 1 évet már letöltött - ha a ~ felét már letöltötte - és alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további ~ nélkül is elérhető - az ideiglesen próbára bocsátás tartama azonos a ~ háralévő részével, de legalább 1 év - az ideiglenes elbocsátást megszünteti - ha az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik, vagy ~t rendelik el - ha a fiatalkorúval szemben a bíróság más büntetést szab ki, vagy intézkedést alkalmaz - ha a fiatalkorú a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi - megszüntetés esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idő a ~-be nem számít be - el kell bocsátani azt, aki a 19. életévét

betöltötte 20. TÉTEL A gyógyító jellegű intézkedések 20.1 Kényszergyógykezelés (Btk 74 §) - feltételei - személy elleni erőszako vagy közveszélyt okozó büntetendő cselekmény elkövetése - az elkövető kóros elmeállapota miatt nem büntethető 37 - hasonló cselekmények elkövetésének a veszélye - az elkövetett cselekmény miatt 1 évi szabadságvesztésnél súlyosabb büntetést kellene ksizabni, ha az elkövető büntethető lenne - nem lehet elrendelni - ha az elkövetőnek csak korlátozott a beszámítási képessége - kóros elmeállapota a cselekmény elkövetése után alakult ki - az eljáró hatóságok szakértőt kötelesek igénybe venni - két szakértő együttes véleménye szükséges - megfigyelés elrendelése lehetséges - a megfigyelés tartama 1 hónap, ami további 1 hónappal meghosszabbítható - szakértők véleménye alapján a bíróság már az eljárás időtartamára elrendelheti - zárt intézetben hajtható végre

(Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet) - addig kell folytatni, ameddig szükséges - a szükség akkor szűnik meg, mikor már nem kell tartani hasonló bcs-től 20.1 Alkoholisták kényszergyógyítása - szabadságvesztés-büntetés végrehajtása keretében lehetséges - a szabadságvesztés hat hónapot meghaladó, végrehajtandó kell legyen - elrendelésének feltétele: a bcs. elkövetése az alkoholista életmóddal összefüggésben történjen - az eljárás során elmeszakértőt kell rendelni - a szabadságvesztés mellett elrendelt kényszergyógyítás elrendelésének nincs helye, ha az elkövetőt bár 6 hónapot meghaladó szabadságvesztésre ítélik, de az ítélet jogerőre emelkedését követően ténylegesen 4 hónapnál rövidebb időt tölt a büntetésvégrehajtási intézetben (pl. előzetes letartóztatás beszámítása folytán) - az elítélt büntetésvégrehajtási intézeten belüli mozgására, életrendjére speciális szabályok

vonatkoznak. 21. TÉTEL Az elkobzás és a pártfogó felügyelet. Mi a különbség vagyonelkobzás és elkobzás között? 21.1 Az elkobzás és a pártfogó felügyelet Az elkobzás (Btk. 77 §) - olyan esetben is alkalmazható, amikor az elkövetett cselekmény bcs-nek - pl. amikor az elkövető gyermekkor, vagy kóros elmeállapot miatt nem büntethető - minden más esetben feltétele az elkobzásnak a bcs megvalósulása - elkobzandó tárgyk - a bcs eszköze - a bcs produktuma - az elkövetésért kapott dolog - bcs-t megvalósító sajtótermék - a tv-ben meghatározott esetekben, amelyre a bcs-t elkövették, amely az adott vagyoni előny tárgya volt - a közélet tisztasága elleni bcs-ek - a robbanóanyaggal, robbanószerrel, lőfegyverrel vagy lőszerrel. sugárzó anyaggal, méreggel. ártalmas közfogyasztási cikkel és kábítószerrel visszaélés - a devizagazdálkodás megsértése 38 - a csempészet és a vámorgazdaság - ha az elkobzást nem lehet

elrendelni vagy foganatosítani, akkor az elkövetőt a dolog megfizetésére kötelezni lehet - annak a dolognak a megfizetésére, amely a bcs elkövetése útján jött létre - ha az elkobzást nem lehet elrendelni vagy foganatosítani, akkor az elkövetőt a dolog megfizetésére kötelezni kell - annak a dolognak a megfizetésére, amely a bcs elkövetője a taljdonostól vagy ennek hozzájárulásával mástól, az elkövetésért kapott - az elkobzás kivételesen mellőzhető - annak a dolognak az esetében, amelyet a bcs elkövetésénél eszközül használtak, vagy arra szántak, ha az elkövető tulajdona, vagy egyébként is, ha a birtoklása a közbiztonságot veszélyesteti - nincs helye az elkobzásnak, ha a cselekmény büntethetőségének elévülésére megállapított idő, de legalább öt év eltelt - az elkobzott dolog tulajdona a zállamra száll A pártfogó felügyelet (Btk. 82 §) - három esetben rendelhető el - feltételes szabadság - próbára

bocsátás - büntetés végrehajtásának felfüggesztése - feltétele: az elkövető rendszeres figyelemmel kísérésének a szükségessége - a pártfogó felügyelet alá helyezett kötelessége - az előírt magatartási szabályok megtartása - a pártfogóval rendszeres kapcsolattartás - a pártfogó részére az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás megadása - a pártfogó felügyelet alá helyezett részére előírt magatartásis zabályok - képessége szerint dolgozzék - tv-tisztelő életmódot folytasson - a munkával kapcsolatos kötelezettség - a keresettel kapcsolatos kötelezettség - az időszakos jelentkezéssel kapcsolatos kötelezettség - az esetleg szükséges gyógykezeléssel kapcsolatos kötelezettség - a lakó- és munkahely önkényes megváltoztatásának tilalma - meghatározott helyek látogatásának tilalma - egyes személyekkel való érintkezés tilalma - tartama min. 1 év, max 2 év - a pártfogolt magatartásától függően a

bíróság meghosszabbíthatja ill. megszüntetheti - meghosszabbítása esetén sem haladhat meg két évet. 21.2 Mi a különbség vagyonelkobzás és elkobzás között? Vagyonelkobzás Elkobzás mellékbüntetés intézkedés csak szabadságvesztés főbüntetés mellett olyankor is, mikor a cselekmény nem bcs alkalmazható kell, hogy az elítélt megfelelő vagyonnal nem kell az elítélt megfelelő vagyonnal rendelkezzen rendelkezzen az elkövető egész vagyonára lerendelhető csak bizonyos tárgyakra rendelhető el 39 22. TÉTEL A büntetés kiszabásának elvei. A súlyosító és az enyhítő körülmények bírói értékelése A büntetés bírói enyhítésének szabályai (Btk. 87 §) 22.1 A büntetés kiszabásának elvei (83 §) Eljárásjogi szakaszok - nyomozás - bírói eljárás - végrehajtás A bírói eljárás szakaszai - a tényállás megállapítása - a cselekmény minősítése - a büntetés ksizabása. A büntetés kiszabási a bírói eljárás

tárgyalási szakaszának záró akkordja. A büntetési rendszer karakterét meghatározzák - a büntetéskiszabás elvei - a halmazati és összbüntetés szabályozása - a büntetésenyhítés és végrehajtás felfüggesztés lehetőségének szabályozása - a különös és a többszörös visszaesőkkel szemben alkalmazható büntetéskiszabási szabályok meghatározása A büntetéskiszabás elvei - igazodjék a bűncselekmény társadalomra veszélyességéhez - igazodjék az elkövető társadalomra veszélyességéhez - igazodjék a bűnösség fokához - igazodjék az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez - LB 154. BK - a büntetési keret meghatározó tényező - az enyhítő és súlyosító körülményeket nem általánosan, hanem konkrétan kell értékelni - az enyhítő és a súlyosító körülményeknek nem a számuk, hanem a hatásuk a döntő - a kétszeres értékelés tilalma - a Btk. egységes egész, egyes körülmény lehet súlyosító,

másik esetnél enyhítő (pl erős felindulásban elkövetés lehet az emberölés privilegizált esete, a testi sértésnél pedig lehet enyhítő körülmény) - a büntethetőségi akadályoknak büntetést enyhítő hatásuk van - a bíróság az elkövető terhére értékelhet olyan tárgyi jellegű súlyosító körülményeket, melyről az az elkövetéskor nem tudott (pl. az elkövető nem tudta, hogy az emberölés sértettjének nagyszámú, eltartásra szoruló családtagja van) 22.2 A súlyosító és az enyhítő körülmények bírói értékelés A büntetést befolyásoló alanyi (enyhítő és súlyosító) körülmények 1. A büntetlen vagy büntetett előélet (a korábbi felelősségrevonások vizsgálata) 2. Az elkövető életmódja (pl munkakerülő, csavargó életmód, szükségletek bűncselekmény útján való kielégítése, alkoholista, iszákos életmód) 3. Az életkor (fiatal felnőttkor, idős kor értékelése) 4. Családi viszonyok (tartásra,

nevelésre szorult hozzátartozók) 5. Az elkövető műveltsége, iskolázatlansága 40 6. 7. 8. 9. 10. 11. A beszámítási képesség foka Az elkövető munkához való viszonya, a köz érdekében végzett tevékenysége A katonai ítélkezésben az elkövetőnek a szolgálati idő alatt tanusított magatartása Az elkövetéskori alkohol, vagy pszichotrop anyag által befolyásolt állapot A vezetői vagy kifejezetten bizalmi beosztás Az elkövető kezdeményező, vezető, másokat bűnelkövetésre vivő szerepe, a csoportos elkövetés 12. Az elkövetőnek a bcs megakadályozására való kötelezettsége 13. A bcs indítóoka 14. Az elkövető vagyoni helyzete 15. A szándék intenzitása, a minősítő eredménnyel kapcsolatos tudattartalom (szándék vagy gondatlanság) 16. A gondatlan bűnösség megjelenési formája (tudatos vagy hanyag gondatlanság) 17. Az elkövető cselekmény utáni magatartása (önfeljelentés, beismerő vallomás, megbánó magatartás) 18.

Az elkövető betegsége, jelentős mérvű rokkantsága, vagy egyéb olyan körülmény, amely a büntetés elviselését megnehezíti A büntetést befolyásoló tárgyi (enyhítő és súlyosító) körülmények 1. A cselekmény megvalósulási stádiuma (befejezett bcs, kísérlet, távoli kísérlet, teljes vagy nem teljes kísérlet) 2. Az elkövetés módja, az elkövetés eszköze (kitartó, fondorlatos, gátlástalan, garázda, orvul való, vagy egyébként veszélyes elkövetési mód) 3. A cselekmény káros következményei 4. A sértett személye, a sértett magatartása (védtelen, idős, beteg, védekezésre képtelen vagy oltalomra szoruló személy, terhes nő, a sértett felróható közrehatása a cselekményben) 5. Az elkövető elkövetői minősége (tettesség, részesség egyes alakzatainak értékelése) 6. A több bűncselekmény elkövetése (folytatólagos egység, halmazat értékelése) 7. A cselekmény elkövetését lehetővé tevő körülmények

(kedvező alkalom kihasználása, ellenőrzés lazasága) 8. A nem vesztegetési cselekmények korrupciós jellegű elkövetése súlyosító körülmény 9. Elkövetőnek a cselekmény utáni magatartása (okozott kár megtérítése, elégtétel adása, elkövető által a bcs-nyel kapcsolatban elszenvedett sérelem) 10. A bcs elkövetése és a felelősségrevonás között eltelt idő 11. A bcs-ek elszaporodottsága 12. A bcs szervezett jellege 22.3 A büntetés bírói enyhítésének szabályai (Btk 87 §) A büntetés enyhítése korábban kivételes lehetőség volt, az 1993. évi XVII tv óta korlátozás nélkül alkalmazható. Minden olyan esetben alkalmazható, amikor a bíróság úgy ítéli meg, hogy a jogalkotó által az adott bcs-re megállapítható speciális minimum a cselekménnyel arányban nem álló joghátrányt okoz az elítélt számára. A jogalkotó lehetővé teszi az egyfokú és a kétfokú leszállást, valamint meghatározza a a büntetés korlátlan

enyhítésének esetköreit is. Az egyfokú enyhítés szabályai Btk. 87 § (1) és (2) - 10 év helyett 5 év - 5 év helyett 2 év - 2 év helyett 1 év 41 - 1 év helyett - rövidebb szabadságvesztést - közérdekű munkát - pénzbüntetést A kétfokú enyhítés szabályai (kísérlet, vagy bűnsegély esetén) - 10 év helyett 2 év - 5 év helyett 1 év - 2 év helyett - rövidebb szabadságvesztét - közérdekű munkát - pénzbüntetést Korlátlan enyhítés Btk. 87 § (4) Ha a tv. korlátlan enyhítést enged, bármely büntetési nem legkisebb mértéke is kiszabható Helye van: - a jogos védelem túllépésénél - végszükség túllépése esetén - akaratot korlátozó kényszer, vagy fenyegetés esetén - korlátozott beszámítási képességgel bíró elkövetővel szemben. 23. TÉTEL A büntetés kiszabásának mellőzése 87/A. § Főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés A büntetés kiszabásának mellőzése (Btk. 87/A §) Ha a bcs

elkövetője - jogszabály megszegésével - külföldön tartózkodik, amennyiben nincs heye kiadatásnak, vagy a kiadatási kérelmet megtagadták, csak távollétében vonható felelősségre. Ilyenkor a bíróság a bűnösséget megállapíthatja, de a büntetés kiszabását mellőzi. Kivéve: - közügyektől eltiltás - vagyonelkobzás. Lehetőség van továbbá: - elkobzásra - ill. vagyoni előny vagy elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezésre is Főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés (Btk. 88 §) Mellékbüntetés főbüntetés helyett önálló büntetésként akkor alkalmazható: - ha a bcs büntetési tétele 3 évi szabadságvesztésnél nem sűlyosabb - és a büntetés célja így is elérhető. Önálló büntetésként csak egy mellékbüntetést lehet ksizabni. 24. TÉTEL A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése Mi a különbség a büntetés végrehajtásának felfüggesztése és a próbára bocsátás között? 24.1

A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése Próbaidőre felfüggeszthető - ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető - az 1 évet meg nem haladó szabadságvesztés esetén - a pénzbüntetés esetén (csak vagylagos, vagy kizárólagos pénzbüntetés) - különös méltánylást érdemlő esetben - az 1 évnél hosszabb, de 2 évet meg nem haladó szabadságvesztés. Egyidejúleg az elítélt pártfogó felügyelet alá helyezhető. Ha visszaeső, pártfogó felügyelet alatt áll. Nem függeszthető fel 42 - ha a szándékos bcs-t a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követték el - LB 153. sz BK - ha az elkövető jellegénél fogva súlyosabban megítélendő (pl. erőszakos, vagy garázda jellegú, vagy a közélet tisztaságát veszélyeztető), nagyobb tárgyi súlyú bcs-t követett el - ha az elkövető gondatlansága nagyfokú és a

bekövetkezett eredmény is súlyos - ha az elkövetők szervezetten követték el a bcs-t - ha alkoholista életmódjukkal, vagy erkölcstelen szemléletükből fakadóan jelentősebb társadalmi veszélyességű bcs-t, vagy bcs-ek sorozatát követték el, ill. személyi társadlaomra veszélyességük egyébként kiemelkedő A felfüggesztés tartama - pénzbüntetés próbaideje 1 év - a vétség miatt kiszabott szabadságvesztés 1-3 évig erjedő próbaidőre függeszthető fel - a bűntett miatt kiszabott szabadságvesztés 1-5 évig erjedő próbaidőre függeszthető fel A próbaidőt években kell meghatározni. A próbaidő a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet. A próbaidő meghosszabbodik (Btk. 89 § (4) és (5) - Ha az elkövetőt többször elítélik azonos nemű, próbaidőre felfüggesztett büntetésre, és még egyik büntetés próbaideje sem telt el, akkor az előző büntetés próbaideje az utóbbi büntetés próbaidejének leteltéig

meghosszabbodik. - Ha az elkövetőn olyan szabadságvesztést hajtanak végre, amely miatt a felfüggesztett büntetés végrehajtását nem lehet elrendelni, a próbaidő a szabadságvesztés tartamával meghosszabbodik. 24.2 Mi a különbség a büntetés végrehajtásának felfüggesztése és a próbára bocsátás között? A büntetés végrehajtásának a felfüggesztése - hasonlóan a próbára bocsátáshoz - feltételes elítélést jelent. Amíg azonban a próbára bocsátás esetén a büntetés ksizabását halasztják el próbaidőre, addig a büntetés végrehajtásának felfüggesztése esetén a már kiszabott büntetés végrehajtása nem kezdődik meg. A büntetés végrehajtásának feltételes felfüggesztése sokkal konkrétabb, reálisabb fenyegetettséget jelent az elítélt számára. 25. TÉTEL A halmazati büntetés szabályai Bűnhalmazat létesül ha az elkövető egy vagy több cselekménye több bcs-t valósít meg, s ezeket egy eljárásban bírálják

el. Bűnhalmazat az is, ha a korábbi próbára bocsátás tartama alatt elkövetett bcs. folytán a büntetőügyeket egyesítik. Ilyenkor a próbára bocsátás alapjául szolgált, korábbi jogerős határozattal elbírált bcs-ben is ki kell mondani a terhelt bűnösségét és ilyen esetekben halmazati büntetés kiszabásának van helye. Bűnhalmazat esetén a jogalkotó állásfoglalásától függ - kiszabhatja-e a bíróság valamennyi bcs-re a tv-ben meghatározott büntetést (kumuláció elve), vagy 43 - csak a legsúlyosabb bcs-re megállapított büntetési tétel keretei között értékelheti a többi bcs-t (abszorpció elve) - esetleg a legsúlyosabb bcs-re megállapított büntetési tételt korlátozott mértékben átlépheti (aszperáció elve) A hatályos Btk. a halmazati büntetés kiszabásának alapjává az abszorpció elvét teszi Btk 85 § (1)-(2) - bűnhalmazat esetén egy büntetést kell kiszabni - a főbüntetést a bűnhalmazatban lévő bcs-ek

büntetési tételei közül a legsúlyosabbnak az alapulvételével kell kiszabni. Kivételesen az aszperáció elve is érvényesülhet Btk. 85 § (3) - ha a tv. a bűnhalmazatban levő bcs-ek közül legalább kettőre határozott ideig tartó szabadságvesztét rendel - s a büntetés céljának eléréséhez a legsúlyosabb büntetési tétel felső határa nem elegendő - akkor ez a felével emelhető - de nem érheti el az egyes bcs-re megállapított büntetési tételek felső határának együttes tartamát. A halmazati büntetésként kiszabott szabadságvesztés a 20 évet nem haladhatja meg. /Btk 40 § (2)/ Mellékbüntetésre vonatkozó speciális szabályok Btk. 86 § (1)-(2) - búnhalmazat esetén - a bűnhalmazatban lévő - bármelyik bcs. miatt alklamazható mellékbüntetést ki lehet szabni - a mellékbüntetés - halmazati büntetés esetében - sem haladhatja meg a meghatározott legmagasabb mértéket, ill. tartamot. 26. TÉTEL Az összbüntetés szabályai

(92-96. §) Több bcs elkövetése akkor von maga után halmazati büntetés kiszabását, ha e cselekményeket egy eljárásban bírálják el. Nem lehetséges halmazati büntetés kiszabása, ha az elkövető több cselekményt: 1. olyan időeltéréssel valósítja meg, amely kizárja az egy eljárásban való felelősségre vonást 2. valamennyi bcs-t az első ítélet jogerőre emelkedése előtt követte el, de a másik cselekményre csak az első cselekmény miatti eljárás jogerős lezárása után derült fény 3. valamennyi bcs-t az első ítélet jogerőre emelkedése előtt követte el, de a cselekmények egy eljárásban történő elbírálása nem célszerű, ezért a bíróság az űgyek egyesítését mellőzi, vagy elkülönítését rendeli el. A 2. és 3 pontban leírt esetek quasi halmazatok Összbüntetésbe foglalás - ha az elkövetőt több, határozott ideig tartó szabadságvesztésre ítélik - csak olyan végrehajtandó büntetések, amelyeket a

összbüntetésbe foglaláskor még nem hajtottak végre, vagy amelyeket folyamatosan hajtanak végre Nem foglalható összbüntetésbe - pénzbüntetés és a kördekű munka helyébe lépő szabadságvesztés összebüntetésbe nem foglalható - életfogytig tartó szabadságvesztés más büntetéssel - a felfüggesztett büntetések 44 - a mellékbüntetések Az összbüntetés tartama - haladja meg a legsúlyosabb büntetést - de ne érje el a büntetések együttes számát Az összbüntetés rendhagyó megállapítása - nemcsak az összbüntetésbe foglalás szabályait kell megtartani, hanem a halmazati büntetés szabályait is (quasi halmazat esetén) 27. TÉTEL A visszaeső, a különös visszaeső és a többszörös visszaeső fogalma. (Btk 137 § 12/13/14/ pontja) A visszaesőkre, a különös visszaesőkre és a többszörös visszaesőkre vonatkozó rendelkezések Ismételten felelősségre vont személyek - bűnismétlő - visszaeső - különös vsiszaeső -

többszörös visszaeső Bűnismétlő Ha nem állapítható meg visszaesés. Ilyen esetek: - jelenlegi, vagy korábbi bcs gondatlan volt - korábbi bcs miatt nem végrehajtandó szabadságvesztére ítélték - 30 napot nem meghaladó szabadságvesztére ítélték - 30 napot meghaladó tartamban ítélték ugyan, de azóta 3 év eltelt. Visszaeső - szándékos bcs elkövetője, korábban 30 napot meghaladó tartamban végrehajtandó szabadságvesztére ítélték, s azóta 3 év nem telt el. - a visszaesés megállapításának jogkövetkezménye - szigorúbb végrehajtási fokozat megállapítása - általában súlyosító körülmény. Különös visszaeső - aki mindkét alkalommal ugyanolyan, vagy hasonló bcs-t követ el - nem zárja ki az azonosságot - ha bármelyik cselekmény alap-, minősített vagy privilegizált esetként értékelhető - ha egyik esetben bűntettnek, másik esetben vétségnek minősül a cselekmény - ha a korábbi bcs, mint összefoglalt tv-i egység

magában foglalja az utóbbi bcs tv-i tényállását is. Többszörös visszaeső - akit szándékos bcs elkövetését megelőzően visszaesőként szabadságvesztésre ítéltek és azóta 3 év nem telt el - különös és többszörös visszaesőknél a büntetési tétel 50 %-kal emelkedik, de nem haladhatja meg a 15 évet - a büntetés csak különös méltánylást érdemlő esetben enyhíthető - ha a mostani eljárás bűnhalmazat miatt történik. a halmazat legsúlyosabbik büntetésének a felső határa 50 %-kal emelhető, s ez tovább emelkedhet a felével a többszörös visszaesés miatt. 45 28. TÉTEL A büntetés végrehajtását kizáró okok. Ezek megkülönböztetése a büntethetőséget megszüntető okoktól A büntetés végrehajtását kizáró okok Büntethetőséget megszüntető okok (Btk. 66 §) (Btk. 32 §) - az elítélt halála - az elkövető halála - az elévülés - az elévülés - a kegyelem - a kegyelem - a tv-ben meghatározott egyéb ok.

- a cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése, vagy csekéllyé válása - a tv-ben meghatározott egyéb ok. Az elítélt halála Az elkövető halála - kizárja a büntetés végrehajtását Fizikailag teszi lehetetlenné megbüntetését, ha - vagyonelkobzás az elítélt halála után is az elkövető az elkövetés és a jogerős elítélés végrehajtható közötti időben hal meg. - az elkobzott vagyon feletti tulajdonjog Az ítélet jogerőre emelkedése után az elkövető az ítélet halála a büntetés végrehajtását zárja ki. jogerőre emelkedésének pillantában Az elkobzás nem büntetés. Az eljárást akkor is lefolytatják, ha az elkövető még a jogerős száll az államra ítélethozatal előtt meghal. - az ítélet végrehjatása azt jelenti, hogy a végrehajtással kerül az állam birtokába a már tulajdonában lévő vagyontárgy - pénzbüntetésnél, pénzmellékbüntetésnél más a helyzet meg nem fizetése esetében

szabadságvesztésre kell átváltoztatni - a szbadságvesztést az elítélt halála lehetetlenné teszi., ezért a pénzbüntetés végrehajtását az elítélt halálsa kizárja A kegyelem A kegyelem Közkegyelem: az országgyűlés joga. Közkegyelem: az országgyűlés joga. Egyéni kegyelem a köztársasági elnök joga. Egyéni kegyelem a köztársasági elnök joga. Büntethetőséget megszünteti, elkobzást nem. A kegyelem lehet teljes, vagy részleges. A kegyelem lehet teljes, vagy részleges. A büntetés elévülése Btk. 67-68 § Az elévülés Btk. 33 § Elévülési idők Az elévülés az időmúlás büntethetőséget - főbüntetés megszüntető hatása. Hosszabb idő eltelte után - 15 évi szabadságvesztés és súlyosabb 20 nehezebb a bizonyítékok beszerzése. év Elévülési idők - 10 év esetén 15 év - halálos ítélet: 20 év - 5 év esetén 10 év - minden más bűncselekmény - 5 év alatt 5 év - azonos a büntetési tétel felső határával, -

közérdekű munka, pnzbüntetés 3 év de 46 - mellékbüntetés - pénzmellékbüntetés 3 év Nem évül el - háborús bűntett miatti 15 év, vagy súlyosabb - emberiség elleni bűntett miatti büntetés - továbbá a többi mellékbüntetés Főbüntetés elévülésének határideje Btk. 68 § - jogerőre emelkedés napján - ha felfüggesztik, próbaidő letelte napján - ha elítélt megszökik, a szökés napjával ismét kezdődik Pénzmellékbüntetés elévülésének határideje - főbüntetés végrehajtása befejezésének napján - ha végrehajtást felfüggesztik, próbaidő leteltének napján Az elévülést félbeszakítja az elítélt ellen a büntetés végrehajtása végett tett intézkedés. A félbeszakítás napjával az elévülés határideje ismét elkezdődik. A pénzmellékbüntetés alklamazása esetén akár a főbüntetés, akár e mellékbüntetés végrehajtása iránt tett intézkedés mindkét büntetés elévülését félbeszakítja.

legalább 3 év - lehet 3, 5, 8, és 15 év. Nem évülnek el - egyes háborús bűntettek - emberiség elleni bűncselekmények - emberölés súlyosabban minősülő esetei Az elévülés kezdő időpontja Btk. 34 § - minden befejezett bűncselekmény elévülése a bűncselekmény megvalósulása napján kezdődik - folytatólagos bűncselekmény esetén a bűncselekmény tv-i tényállásához tartozó legutolsó részcselekmény befejezésének az időpontja az irányadó. Az elévülés félbeszakad Btk. 35 § (1) Csak az ügy előbbrevitelét célzó érdemi rendelkezésnek van félbeszakító hatálya (adminisztrációs intézkedésnek nincs). Ha az elévülés félbeszakad, ismét elölről kezdődik az elévülés. Az elévülés nyugvása A büntetőeljárás felfüggesztése idézi elő. A nyugvás megszünése után folytatódik az elévülés. A nyugvási idő nem számít bele az elévülésbe. A cselekmény társadalomra veszélyességének megszűnése, vagy

csekéllyé válása Nem büntethető az, akinek a cselekménye az elkövetéskor olyan veszélytelen a társadalomra, hogy a büntetés szükségtelen. Itt az elkövető személyét jellemző sajátosságoknak semmi jelentősége nincs. Önmagában kizárja a büntethetőséget. Ha a társadalomra veszélyesség megszűnik, vagy csekéllyé válik, akkor a büntethetőség csak az elkövető személyére figyelemmel állapítható meg. Ebben az esetben tehát a tárgyi körülmények mellett vizsgálni kell az elkövető személyét jellemző körülményeket is. A tv-ben meghatározott egyéb ok. A tv-ben meghatározott egyéb ok. 1. Életfogytig tartó szabadságvesztés esetén Általános rész nem - Btk. 17 §: kísérlet egyes esetei hajtható végre: - Btk. 73 (3): próbára bocsátás esetében, ha a - a határozott ideig tartó szabadságvesztés próbaidő - a közérdekű munka kedvezően telik 47 2. Ha a szabadságvesztésre ítélt személy a büntetés

végrehajtása alatt kóros elmeállapotúvá válik, a szabadságvesztést nem lehet végrehajtani. Különös rész - önkéntes elállás, alkotmányos rend megváltoztatása, alkotmányos rend elleni szervezkedés esetén - lázadás esetén, ha önként, vagy a hatóság felhívására az erőszakos cselekmények megkezdése előtt elhagyja a tömegzavargást - megszűnik a tartási kötelezettség elmulasztása miatt a büntethetősége annak, aki a tartási kötelezettségének eleget tesz az elsőfokú ítélet meghozataláig - megszűnik a hivatalos személy elleni erőszak miatti büntethetősége a csoport tagjának, ha a csoportot önként, vagy felhívásra elhagyja. 29. TÉTEL A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés módjai. A törvényi mentesítés szabályai 29.1 A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés módjai Vannak a bcs elkövetésének és a miatta történt elítélésnek államjogi, államigazgatásjogi,

polgári jogi, munkjogi következményei is. Ezeket a jogkorlátozásokat - meghatározott idő letelte után indokolt megsüzntetni Ezzel is elő lehet segíteni a büntetett előéletű személynek a társadalmi együttélésbe való beilleszkedését. Szükség van tehát egy jogintézményre, amely biztosítja a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítést. Ez az intézmény a rehabilitáció A mentesítés hatálya - a mentesített személy büntetlen előéletűnek tekintendő - nem tartozik számot adni olyan elítéltetéséről, amelyre nézve mentesítésben részesült - újabb bcs elkövetés esetén a mentesítés azonban nem terjed ki azokra a hátrányos következményekre, amelyeket a tv. a korábbi elítélésekhez fűz - újabb bcs elkövetése esetén tehát a büntetés ksizabása során a bíróság értékeli az elkövető korábbi elítélését. A bűnügyi nyilvántartó - a nyilvántartás kiterjed - akivel szembne büntetést szabtak ki,

vagy intékedést rendeltek el - a vámszabálysértés miatt büntetett személyekre - a körözött személyekre - az előzetesen letartóztatottakra - az eljárási kegyelemben részesítettekre 48 - a fent felsorolt szmeélyekre a mentesítés beálltától az alábbi időpontig kell nyillvántartani - szándékos bcs miatt: 15 évig - szigorított javító-nevelő munka, szándékos bcs miatt jav.-nev munka, pénzbüntetés: 3 évig - gondatlan bcs miatt jav.-nev munka, pénzbüntetés: 3 évig - fiatalkorúakat: 30 életévük betöltéséig (feltéve, hogy addig mentesültek) - továbbá - főbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés: a végrehajtás befejezésétől 3 évig - megrovás miatt, akiknél elkobzást is alkalmaztak: hat. joegrőre emelkedésétől: 3 évig - próbára bocsátottat a próbaidő letelte után 3 évig - kényszergyógykezelés a végrehajtás befejezésétől 3 évig - szabálysértés miatt a hat. jogerőre emelkedésétől 5 évig -

körözött személyeket a körözés visszavonásáig - az előzetesen letartóztatottakat az eljárás jogerős befejezéséig - nem szüntethető meg a nyilvántartása annak, akit többszörösen tartanak nyilván, mindaddig, amíg a reá irányadó összes határidő le nem telik. A mentesítés - további elkövetések elítélésénél - nem minden esetben súlyosító körülmény. A mentesítés fajai (Btk. 101 §) - törvény erejénél fogva - bírósági határozat útján - kegyelem útján 29.2 A törvényi mentesítés szabályai Tv-i mentesítés: meghatározott idő letelte után automatikusan bekövetkezik a mentesítés hatálya Hat időpontban állhat be: - az ítélet jogerőre emelkedése - közérdekű munka - pénzbüntetés - pénzfőbüntetés helyett alkalmazott mellékbüntetés - a próbaidő letelte - felfüggesztett szabadságvesztés - a büntetés kitöltése - gondatlan vétség - a büntetés kitöltése - a végrehajthatóság megszűnése napján -

a büntetés kitöltését követő 3 év letelte - szándékos bcs miatt kiszabott kevesebb, mint egy év - a büntetés kitöltését követő 5 év letelte - szándékos bcs miatt kiszabott több, mint egy év, de kevesebb, mint 5 év - a büntetés kitöltését követő 10 év letelte - szándékos bcs miatt kiszabott 5 évet meghaladó szabadságvesztés Továbbá: - nem áll be a mentesítés, ill. hatályát veszti, hafelfüggesztett büntetés végrehajtását mégis elrendelik. 30. TÉTEL A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés módjai. A bírósági és a kegyelmi mentesítés. 49 A mentesítés egységessége 30.1 A büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés módjai Lásd előző tétel. 30.2 A bírósági és a kegyelmi mentesítés A bírósági mentesítés (103-104. §) - előzetes mentesítés - egy esetben - felfüggesztett szabadságvesztésre ítélés esetében - ebben az esetben feltételes a mentesítés -

azért, mert a mentesítés hatályát veszti, ha a felfüggesztett szabadságvesztést elrendelik - mentesítés utólagos kérelemre - szándékoz bcs miatt szabadságvesztésre ítélt esetében - két feltétele - ha erre érdemes (életmód, a cselekményével okozott sérelem jóvátétele) - ha a szabadságvesztés kiállásától, ill. a végrehajthatóság időpontjától meghatározott idő fele már letelt - ez az idő - a büntetés kitöltését követő 3 év letelte - szándékos bcs miatt kiszabott kevesebb, mint egy év - a büntetés kitöltését követő 5 év letelte - szándékos bcs miatt kiszabott több, mint egy év, de kevesebb, mint 5 év - a büntetés kitöltését követő 10 év letelte - szándékos bcs miatt kiszabott 5 évet meghaladó szabadságvesztés Kegyelmi mentesítés Akkor, ha a tv. szerint sem tv-i, sem bírósági mentesítésnek nincs helye A köztársasági elnök jogköre. Korlátozás nincs 30.3 A mentesítés egységessége A

mentesítés csak egységes lehet, nem valósulhat meg részlegesen. Mind a tv-i, mind a bírósági mentesítést akadályozhatja, ha a főbüntetés alapján már meglennének a mentesítés feltételei, de a mellékbüntetés végrehajtása még nem fejeződött be. A lehetőség elé álílt korlátot a Btk. 105 §: - mellékbünteté alkalmazása esetén - az elítélt nem mentesíthető - amíg a mellékbüntetés végrehajtása be nem fejeződött - amíg a mellékbüntetés végrehajthatósága meg nem szűnt - kivéve - pénzmellékbüntetés, ha előzetes mentesítést mondanak ki - foglalkozástól eltiltás - járművezetéstől eltiltás 31. TÉTEL A fiatalkorúakra vonatkozó külön rendelkezések (Büntetések és intézkedések, a szabadságvesztés, a feltételes szabadság, a pénzbüntetés és a mellékbüntetések) 31.1 Büntetések és intézkedések - fiatalkorú 14-18 50 - büntetés, vagy intézkedés célja: a fiatalkorú heleys irányba fejlődjék és

a társadalom hasznos tagjává váljék - büntetés: csak akkor, ha az intézkedés nem célravezető, csak akkor, ha más módon a cél nem érhető el - fiatlakorú nem büntethető - halálbüntetéssel - életfogytig tartó szabadságvesztéssel - közérdekű munkával - mellékbüntetések közül: vagyonelkobzással - fiatalkorú büntethető továbbá javítóintézeti neveléssel - főbüntetések - szabadságvesztés - pénzbüntetés - mellékbüntetések - közügyektől eltiltás - kitiltás - intézkedések - próbára bocsátás - javítóintézeti nevelés - pártfogó felügyelet 31.2 Szabadságvesztés - 16 életvét betöltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés - ha felnőttnél életfogytiglan, itt 15 év - ha felnőttnél 10 év felett, itt 10 év - 16 éleévét be nem töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés - ha felnőttnél életfogytiglan, itt10 év - fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés - ha felnőttnél 5 év felett, akkor

itt 5 év - büntethetőség elévülése határidejének számítása, visszaesőkre vonatkozó rendelkezések - büntetésvégrehajtási intézetben kell végrehjatani - fiatalkorúak börtönében, ha 2 év, vagy ennél hosszabb - javítóintézetben 1-2 év között - fiatalkorúak fogházában, ha ezeken kívüli - ha fiatalkorú a 24. életévét betöltötte, akkor a bíróság a 42-44 § alapján határozza meg a végrehajtás fokozatát 31.3 A feltételes szabadság - ha fiatalkorúak börtönében bübtetésének legalább 3/4-ét évet kitöltötte - ha fiatalkorúak fogházában büntetésének legalább 2/3-át kitöltötte 31.4 A pénzbüntetés - akkor lehet ksizabni, ha önálló keresete, vagy vagyona van - behajthatatlansága esetén szabadságvesztésre kell változtatni. 31.5 Mellékbüntetések Közügyektől eltiltás - csak 1 évet meghaladó szabadságvesztés esetén lehet alkalmazni - csak akkor van jelentősége, ha már nagykorúan szabadul Kitiltás - a

megfelelő családi környezetben élő fiatalkorú nem tiltható ki abból a ehlységből. amelyben családja él 51 32. TÉTEL A fiatalkorú próbára bocsátása A fiatalkorúval szemben alkalmazott javítóintézeti nevelés és pártfogó felügyelet Halmazati és összbüntetés. Egységes intézkedés A fiatalkorú mentesítése a büntető előélethez fűződő hátrányok alól 32.1 A fiatalkorú próbára bocsátása (Btk 117 §) - bármely bcs esetén helye van - tartama 1 évtől 2 évig (években és hónapokban meghatározva) - ha a magatartási szabályokat megszegi 32.2 A fiatalkorúval szemben alkalmazott javítóintézeti nevelés és pártfogó felügyelet Javítóintézeti nevelés (Btk. 118 §) - fiatalkorúakkal szemben alkalmazható intézkedés - akkor, ha a fiatalkorú eredményes nevelése érdekében intézeti nevelése szükséges - 1-3 évig terjedhet - elbocsátható az intézetből - ha 1 évet már letöltött - ha a ~ felét már letöltötte -

és alaposan feltehető, hogy az intézkedés célja további ~ nélkül is elérhető - az ideiglesen próbára bocsátás tartama azonos a ~ háralévő részével, de legalább 1 év - az ideiglenes elbocsátást megszünteti - ha az ideiglenes elbocsátás alatt elkövetett bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélik, vagy ~t rendelik el - ha a fiatalkorúval szemben a bíróság más büntetést szab ki, vagy intézkedést alkalmaz - ha a fiatalkorú a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegi - megszüntetés esetén az ideiglenes elbocsátáson töltött idő a ~-be nem számít be - el kell bocsátani azt, aki a 19. életévét betöltötte Pártfogó felügyelet (Btk. 109 §) Kötelező a pártfogó felügyelet - akinél a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztették - a próbára bocsátottnál - a feltételes szabadságra bocsátottnál - a havítóintézetből ideiglenes elbocsátottnáé - annál a fiatalkorúnál, akivel szemben

a vádemelést elhalasztották 32.3 Halmazati és összbüntetés (Btk 120 §) - tartama nem haladhatja meg - a 20 évi szabadságvesztést (életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bcs esetén, ami 10 év) - a 15 évi szabadságvesztést (életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bcs esetén, amikor az elkövető nem töltötte be 16. életévét, büntetési tétel 10 év) - 7 évi és 6 hónapi szabadságvesztést (ha alapbüntetés 5 év) 32.4 Egységes intézkedés - ha a bíróság több javítóintézeti nevelést rendel el - ne legyen rövidebb a legsúlyosabb javítóintézeti nevelésnél, de ne érje el az egységes intézkedésként elrendelt javítóintézeti nevelések együttes tartamát 52 32.5 A fiatalkorú mentesítése a büntető előélethez fűződő hátrányok alól (Btk 121 §) - ha a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztik: az ítélet jogerőre emelkedésének napján - ha szándékos bcs miatt egy

évet meg nem haladó, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik: a büntetés kitöltésének, ill. a végrehajtósága megszünésének napján - ha szándékos bcs bűntett miatt egy évet meghaladó, de öt évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztésre ítélik: a büntetés kitöltésének, ill. a végrehajtósága megszünésének napjától számított 3 év elteltével - mentesítés kérelemre - szándékos bcs miatt kiszabott, 1 évet meghaladó szabadságvesztés kitöltése után - amennyiben erre érdemes - általános szabály szerint a mentesítés egységessége kizárja a mentesítést, amíg a mellékbüntetések végrehajtása nem fejeződött be, ez alól kivétel Btk. 121 § (3), miszerint fiatalkorú mentesítését nem akadályozza az, hogy a pénzmellékbüntetés végrehajtása nem fejeződött be, vagy végrehajthatósága nem szűnt meg