Economic subjects | Finances » Az önkormányzati rendszer működése

Az önkormányzati rendszer működése 1. Ismertesse a helyi önkormányzás alkotmányos alapjait, és mutassa be a helyi önkormányzás gyakorlásának közvetlen módjait Alkotmányos alapok: Alkotmány szerint a község, a vá-ros, a főváros és kerületei, a megye választópolgárainak a közösségét megilleti a helyi önkormányzáshoz való jog. A választópolgárok közösségét érintő közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Közösségi jog: az egyént akkor illeti meg, ha tagja lesz a közösségnek, amelyik e joggal rendelkezik. Az önkormányzás alanya a választópolgárok közössége. Fontos elemei: a.) helyi döntés önálló meghozatala, c) petíciós jog, b) jogszerűen gyakorolt önállósági pozíció védelme. I. A KT önk-i ügyekben önálló-an dönt (csak törvényességi okból vizsgálható felül); Önállóan alakítja ki szervezetét és működését, önk-i

jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és címeket alapíthat; Szabadon társulhat más helyi önk-tal, a társulásra egyes hatásköreit átruházhatja; Megbízatásának lejárta előtt feloszlathatja magát. Gazdasági-gazdálkodási önállósága van: Önállóan gyakorolja a tulajdonost megillető jogokat; Tulajdonával törvényi keretek között önállóan rendelkezhet, Bevételei-vel szabadon gazdálkodhat; Saját bevételre jogosult; Saját felelősségére vállalkozhat. II. A helyi közügyekben való véleménynyilvánítás kez-deményezésének joga Másik összetevője a felterjesztési jog: az önk. jogait, feladatkörét érintő kérdésben a hatás-körrel rendelkező állami szervhez fordulhat; állami dön-tésekkel kapcsolatban tájékoztatást kérhet, javaslatot te-het, megváltoztatását, visszavonását kezdeményezheti. III. Jogszerű hatáskör gyakorlása bírói védelemben részesül Jogi védelemért az AB-hoz fordulhat. Az önk-i rendszer

stabilitását szolgálja, hogy az Ötv. és az önk-ok alapjogait korlátozó törvények elfogadásához a jelenlévő OGY-i képviselők 2/3-ának a szavazata kell. Gyakorlásának közvetlen módjai: A választópolgárok a helyi önkormányzáshoz való jogot közvetve (választott KT útján), vagy közvetlenül (helyi népszavazás, népi kezdeményezés útján) gyakorolhatják. Folyamatos gya-korlását a KT és a PM látja el Kivételes esetben kerül sor népszavazásra és népi kezdeményezésre. Helyi népszavazás lehet ügydöntő és vélemény nyilvánító. Kötelező a népszavazás a helyi önkormányzás alapjait, kereteit érintő ügyekben (községegyesítés, ill. annak megszüntetése; új község, társult KT alakítása, ill. abból való kiválás) Nem lehet népszavazás tárgya: költségvetés, helyi adók, rendeletről, KT hatáskörébe tartozó szervezeti, működési és személyi kérdés, önfeloszlatás. Kezdeményezheti: KT bizottsága, helyi

társadalmi szervezet vezető testülete, választópolgárok min. 10 %-a Eredményes: ha a választópolgárok több mint a fele szavazott és érvényes, ha a szavazóknak több mint a fele a feltett kérdésre azonos választ adott. Ha eredményes és érvényes, a KT-re nézve kötelező, ellenkezőleg önállóan dönthet az ügyben. Megismételni csak 1 év múlva lehet. 500 lakoson aluli községben a falugyűlésen lehet megtartani a népszavazást, ha azon a választópolgárok több mint a fele jelen van. Helyi kezdeményezés célja valamely KT hatáskörébe tartozó ügy megtárgyalásának és az arról való döntésnek a kikényszerítése. A KT köteles megtárgyalni az ügyet, de a döntést önállóan hozza. Közmeghallgatás: Ötv. szerint minden önk-nak évente egy alkalommal, előre kihirdetett időpontban közmeg-hallgatást kell tartania. A közmeghallgatás testületi ülésnek minősül, így a testület tagjainak meg kell jelenniük. A

választópolgárok közvetlenül tehetnek javaslatokat, kérdezhetnek a KT tagjaitól és a köztisztviselőktől. A feltett kérdésekre, javaslatokra a közmeghallgatáson, vagy később írásban kell válaszolni. 2. Mutassa be a helyi önk-ok feladat-rendszerét A helyi önk-ok feladata az alapvető helyi közszolgáltatások megfelelő színvonalú, gazdaságilag és szakmailag is hatékony biztosítása. Önkormányzati feladat- és hatáskörök Az Alkotmány a helyi közügyek intézését rendelte az önk-ok hatáskörébe, amelyek: a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátása, a közhatalom önk-i típusú gyakorlása, és az ezekhez szükséges szervezeti, személyi, anyagi feltételek megteremtése. Azon közszolgáltatásokat célszerű a helyhatóságokhoz telepíteni, amelyeknél a helyi viszonyok figyelembevételével hatékonyabb megoldások kidolgozására van lehetőség. A helyi önk-i funkciók védelmét szolgálja, hogy csak törvény és csak

kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet feladat- és hatáskörébe. Kötelező önkormányzati feladat- és hatáskörök Az önk. törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá a feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül. Az OGY alapvető kötelezettsége a kötelező feladat ellátásához szükséges anyagi feltételek biztosítása. Az Ötv. alapján az önkormányzat köteles gondoskodni: az egészséges ivóvízellátásról; az óvodai nevelésről; az általános iskolai oktatásról és nevelésről; az egészségügyi és a szociális alapellátásról; a közvilágításról; a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről. Fakultatív feladat- és hatáskörök Az önk-i önállóság egyik lényegi eleme. A helyi viszonyok figyelembevételével az adott közösség döntheti el, hogy a polgárok sajátos

igényeit a jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítésén túl, mely területeken, milyen módon és mértékben elégíti ki Önkéntes feladatvállalásra a KT, vagy helyi népszavazás jogosult. Kizárólag olyan helyi közügy megoldására, melyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe (pl rendőrségi ügyek), vagy ami jogszabályt nem sért. A fakultatív feladatvállalás nem veszélyeztetheti a kötelező feladat- és hatáskörök ellátását. Államigazgatási feladat- és hatáskörök A helyi önk-ok állig. feladatokat is ellátnak, alapvető közigazgatási szolgáltatásokat is nyújtanak E feladat- és hatáskörökkel az állam „bízza meg” az önk-ot Az állig. feladat- és hatáskörök többségét a jegyzők látják el, azt át nem ruházhatják, csak kiadmányozási jogot biztosíthat a hivatal köztisztviselőinek Törvény a PM-t, főPM-t, a megyei közgyűlés elnökét is felruházhatja állig. hatáskörrel (honvédelem,

polgári védelem, katasztrófa-elhárítás területén) E feladatokat is a jegyző készíti elő. Törvény, kormányrendelet a hivatal ügyintézőjének is megállapíthat állig feladat- és hatáskört (pl az anyakönyvvezető, a gyámügyi ügyintéző) Az állig. feladat- és hatáskörök esetén a hatáskör címzettje önállóan jár el, a KT nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül Jogszabály a környező településekre kiterjedő illetékességet is megállapíthat (pl. gyámügyek, okmányirodai feladatok). Az önkormányzati hatósági ügy Azon hatósági hatáskörök, melyeket a KT, a bizottság, a PM, vagy a részönk. testülete lát el Telepítheti az OGY törvényben közvetlenül a helyi önk. KT-ére, ill a KT rendeletében (pl helyi adók). Ha az adott ügyben átruházott hatáskörben (pl. bizottság, vagy PM) született döntés, a KT-hez lehet fellebbezni. Ha a testület járt el első fokon, fellebbezésnek nincs helye A KT döntése ellen

jogszabálysértésre hivatkozással a bírósághoz lehet fordulni 3. Ismertesse a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskör telepítésre, illetve azok átadására vonatkozó főbb szabályokat. A helyi önk-oknak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek, a hatáskört telepítő jogalkotó célja, hogy ésszerű feladatmegosztási rendszer alakuljon ki. A helyhatóságok állnak a legközvetlenebb kapcsolatban választópolgáraikkal, ezért a helyben biztosítható közszolgáltatásokat, alapvető közigazgatási ügyek intézését a települési önkokhoz célszerű telepíteni, de tekintettel kell lenni az önk-ok teherbíró képességére is. A kevés bevétellel rendelkező önk-ok nem tudnak minden közfeladatot saját erőből, önállóan, megfelelő hatékonysággal ellátni. Megoldás: együttműködések, társulások erősítése, vagy a települések lehetőségeihez igazodó, „differenciált” hatáskör-telepítés A nagyobb

lélekszámú települési önk-ok a számukra meghatározott több kötelező feladatot a környező települések polgárainak is biztosítják. Ez lehetővé teszi az erőforrásokkal való hatékonyabb gazdálkodást, hiszen az egyes szolgáltatások az azokat igénybevevők optimális száma esetén biztosíthatók gazdaságosan, megfelelő szakmai színvonalon. Cél, hogy az alapvető közszolgáltatásokat a polgárokhoz legközelebb álló önk-i szinten kell biztosítani, de az ezt meghaladó feladatokat a területi önk-ok biztosítsák. A megyei önkormányzat területi önk., amely köteles ellátni azokat a törvényben előírt feladatokat, amelyek megoldására a települési önk nem kötelezhető, mert meghaladja azok kereteit Köztük és a települési önk-ok között nincs alá-fölérendeltségi viszony Törvény feladatává teheti az olyan körzeti jellegű közszolgáltatást, amely a megye egész területére, vagy nagy részére kiterjed, ill. ahol a

szolgáltatást igénybe vevők többsége nem a szolgáltatást nyújtó intézmény székhelye szerinti települési önk. területén lakik A fővárosi kerületi önk. önállóan gyakorolja a települési önk-okat megillető feladat- és hatásköröket A fővárosi önk pedig a főváros egészét, vagy egy kerületet meghaladó részét érintik, valamint a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak. A jogalkotónak kell megjelölni, hogy az adott közszolgáltatást a főváros, vagy annak kerülete biztosítja. Feladatvállalás települési önkormányzatok között A nagyobb lakosságszámú és teljesítőképességű önk-nak több kötelező feladatot állapíthat meg törvény. A kisebb lakosságszámú település önk-a önként vállalhatja a törvény által nagyobb lakosságszámú települési önk-nak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését, ha saját maga, vagy társulásával arról közösen gondoskodni

tud. Ilyen esetben igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását Ez lehetővé teszi, hogy az önk. olyan feladatról gondoskodjon, amely számára nem kötelező, de polgárai azt igénylik és ezzel magasabb életminőséget tud biztosítani az adott településen. Az önk. döntésével nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását A feladat eredeti kötelezettje nem köteles intézményt, anyagi, vagy tárgyi eszközöket átadni A főváros önkormányzati rendszerén belüli átadások I. A kerületi KT saját működési területére átvállalhatja a fővárosi önk feladat- és hatáskörébe tartozó feladatot a fővárosi közgyűlés egyetértésével. II. Egy kerületi KT, vagy több testület által létrehozott társulás több kerületre kiterjedően biztosítja a fővárosi önk által eddig nyújtott szolgáltatást Az érintett kerületi KT-ek megállapodnak egymással, majd a fővárossal III. A főváros is kezdeményezheti

feladatai átadását A fővárosi közgyűlés saját feladat- és hatásköréből megállapodás alapján kerületi önk-nak, ill. azok társulásának feladat- és hatásköröket adhat át Az ellátáshoz szükséges anyagi feltételeket köteles biztosítani A települési és a megyei önkormányzat közötti feladat- és hatáskör átadása és átvállalása Cél, hogy a területi önk. csak azon közszolgáltatásokat végezze, melyekre a települések nem képesek. I. A kisebb lakosságszámú település önk-a önállóan, vagy társulásban működési területén önként vállalhatja a megyei önk-nak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését, és igényelheti a szükséges anyagi fedezet biztosítását Új körzeti intézményt hozhat létre, új körzeti szolgáltatást szervezhet meg II. A körzeti jellegű közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti települési önk. a szolgáltatást biztosító intézmény

fenntartását, fejlesztését, irányítását: a.) vállalhatja át az intézmény átvételével a megyei önkormányzattól, annak egyetértésével, b.) kérheti, ha a megelőző négy év átlagában a településen lakóhellyel rendelkező lakosok közül került ki az intézményi szolgáltatást igénybe vevők többsége A megyei önk min 3 évre köteles átadni. Települési önk. az átvett, vagy átvállalt feladatokkal arányos bevételi támogatásban részesül, ezen túl nem igényelhet más kiegészítő állami, vagy megyei támogatást. Az intézményt átvevő települési önk. nem utasíthatja el az általa átvett közszolgáltatás iránt nem helyben jelentkező igények kielégítését. Minden átadás esetén írásbli megállapodásban célszerű rögzíteni: a feladat átadás-átvétel időpontját, időtartamát; a vállalt szolgáltatás tartalmát, az átadás-átvétel feltételeit; a felek jogait, kötelezettségeit; a megoldáshoz szükséges

anyagi eszközök átadásának részleteit, a visszaadás esetkörét, menetét stb. III. Legtöbb vitát kiváltó esetben a külön törvény szerint ellátást biztosító települési önk egyoldalú döntésével lemondhat egyes feladatai (pl. középiskola fenntartása) ellátásáról és ez esetben a megyei önk. a kötelezett A döntést a választást követő hat hónapon belül az érintett megyei önk. közgyűlésével közli E döntés a települési önk megbízatásáig szól Törvény vagy megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a feladat átadásának időpontja a települési önk. döntését követő év január 1 napja Az intézményt nem köteles átvenni a megye. A feladat ellátási módját maga határozza meg, azt biztosíthatja saját szervezete útján is. A megszüntetésről (tehát pl a dolgozók végkielégítésével kapcsolatos költségek fizetéséről) a települési önk köteles gondoskodni IV. Ha meghatározott feladatot ellátó

megyei intézmény a települési önk kötelező feladat- és hatáskörébe tartozó, vagy általa önként vállalt közszolgáltatást is biztosít, az intézmény székhelye szerinti települési önk. kezdeményezésére a megyei önk az intézmény közös fenntartására, fejlesztésére és irányítására megállapodást köt, vagy társulást hozhat létre Azaz ugyanazon intézmény több kötelező feladat ellátását is biztosíthatja közös költségen 4. Ismertesse a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskör gyakorlásának átruházására vonatkozó szabályokat. Az önk-i feladat- és hatáskörök címzettje a KT. A feladatok megoldását alapvetően a KT és szervei: a PM, a bizottságok, a részönk. testülete, a KT hivatala végzik A társulások, a jegyző, a helyi kisebbségi önk testülete is jelentős szerepet játszik a feladatok megoldásában Kisebb településeken a hatáskörök zömét közvetlenül gyakorolja a KT, de meghatározott

méret felett ez már lehetetlen és szükségtelen, a széles feladat- és hatásköri rendszerből következően megfelelő munkamegosztás szükséges. A KT egyes hatásköreit átruházhatja: - a polgármesterre; - a bizottságaira; - a részönkormányzat testületére; - a helyi kisebbségi önkormányzat testületére; - a törvényben meghatározottak szerint társulására. A KT a hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja, meghatározhatja a hatáskör gyakorlásának feltételeit és módjá. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható A hatásköri szabályokhoz kapcsolódik a döntési jogosultság meghatározása. Önk-i döntést hozhat: Törvény felhatalmazása alapján közvetlenül: a helyi népszavazás; a KT; kivételesen PM, főPM, közgyűlés elnöke (külön törvényi felhatalmazás szerint). Képviselő-testület felhatalmazása alapján: a KT bizottsága; társulási tanáccsal rendelkező társulás; PM, főPM,

közgyűlés elnöke; részönk. testülete; a helyi kisebbségi önk testülete A hatáskörök átruházásáról indokolt önk-i rendeletben (célszerű a SZMSZ-ben) dönteni. A testület ez irányú döntése nem teljesen korlátok nélküli, hiszen a KT hatásköréből nem ruházható át: - a rendeletalkotás, - szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás; - a helyi népszavazás kiírása, az önk-i jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása; - a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, a helyi adó megállapítása, a településrendezési terv jóváhagyása, a KT által meghatározott értékhatár feletti hitelfelvétel; a kötvénykibocsátás, továbbá a közösségi célú alapítvány és

alapítványi forrás átvétele, átadása; - önk-i társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervezethez való csatlakozás; - intézmény alapítása; - közterület elnevezése, emlékműállítás; - eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál; - a bíróságok népi ülnökeinek megválasztása; - állásfoglalás megyei önk-i intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzetéről, ha a szolgáltatás a települést is érinti; - véleménynyilvánítás olyan ügyben, amiben törvény az érdekelt önk. álláspontjának kikérését írja elő; - amit törvény át nem ruházható hatáskörébe utal. Kivétel, hogy a testület rendeletében a törvény által hatáskörébe utalt kinevezést, megbízást és intézmény alapítását a társulási törvény alapján társulására átruházhatja. A törvényi keretek között a KT maga dönt arról, hogy mely hatásköröket tart fenn magának és

melyeket mely szerveire ruház. E döntésénél feltétlenül szem előtt kell tartania, hogy a stratégiai jelentőségű kérdésekben megtartsa magának a döntési jogot, de az operatív, gyors döntést igénylő kérdésekben (pl. élethelyzetekhez kötődő segélyezés) olyan szervet hatalmazzon fel, amely állandóan működik (pl. PM), tevékenysége nem ülésekhez kötött 5. Sorolja fel a helyi önkormányzatok típusait, és ismertesse azok jogállását (főbb fel- adat és hatáskörük, egymáshoz való viszonyuk) A helyi önk-ok típusai: területi (megyei önk.) és települési (községi, városi, megyei jogú városi, kerületi önk) Község: olyan település, melyet a köztársasági elnök községgé nyilvánít. Új község alakulhat: - olyan településrészből, amely még nem volt község, - a korábbi községegyesítés megszüntetése (KE), - min. 300 lakosú lakott településrészből - legyen képes környezetében feladatainak, a helyi

közügyeknek az ellátására. A 3 tagú előkészítő bizottság javaslatot tesz az új község területére, szakértői vélemény alapján a község elnevezésére, a közösségi vagyon, a vagyoni jogok és kötelezettségek megosztására, a költségek viselésére. Kötelező feladatait képes legyen ellátni: egészséges ivóvíz, óvodai nevelésl, általános iskolai oktatás és nevelés, egészségügyi és szociális alapellátás, közvilágítás, helyi közutak és köztemető fenntartása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesülésének biztosítása. Nagyközség: az önk-i funkciókat illetően nincs alapvető különbség a községhez képest. Nagyobb lakosság-számú és teljesítőképességű önk több kötelező feladat és hatáskör ellátására lehet képes. Az Ötv hatálybalépésekor nagyközségi tanácsok voltak, és területükön legalább 5000 lakos él. Város: A nagyközség várossá nyilvánítását kezdeményezheti, ha a

városi cím használatát fejlettsége, térségi szerepe indokolja. A KT kezdeményezését a belügyminiszter útján terjeszti a KE elnök elé, aki döntést hoz a városi cím adományozásáról. Fejlettségét, térségi szerepét következők alapján értékelik: - Gazdasági fejlettsége, jelentősebb gazdasági társaságok, kereskedelmi és szolgáltatási funkciók, ezek térségi kihatása, idegenforgalom és vendéglátás jellemzői, - Gazdasági aktivitás, foglalkoztatottság, a térségi ingázás, a képzettség ismérvei. - Infrastrukturális fejlettsége, közművesítettsége (ivóvíz, szennyvízelvezetés), hulladékgyűjtésre, hírközlésre, úthálózat kiépítettségére. - Településszerkezete, fejlesztési koncepciója, a rendezési és szabályozási tervellátottság. - Intézményei (oktatás, kultúra, tudomány, egészségügyi és szociális ellátás, igazgatási és rendészeti szervek). - Szellemi, kulturális és sportélete, társadalmi

szervezettsége, a civil szerveződések elterjedtsége, mindezek kihatása a térségre. - Az önk-i vagyon és gazdálkodás adottságai, az önk. társulásos kapcsolatai, a térségi szervezőmunka minősége A városi önk-oknak általában képesnek kell lenniük a középfokú közszolgáltatások fenntartására (pl. gimnázium, egészségügyi járó- és fekvőbetegellátás, szociális ellátás különböző intézményei, a közművelődési intézményhálózat) Térségi funkciók ellátása, segítése Megyei jogú város: Az OGY az 50 000-nél nagyobb lakosságszámú várost megyei jogú várossá nyilváníthatja. Minden megyei székhely is megyei jogú város Saját városi közszolgáltatásai mellett ellátja a megyei önk-i feladat- és hatásköröket is. A megyei jogú város választópolgárait nem illeti meg az aktív választójog a megyei közgyűlés tagjainak a megválasztása során. Ezért is fontos a megyei jogú város és a megyei önk

együttműködése, ún. egyeztető bizottságot létrehozásával 10 tagú (5 megyei jogú városi, 5 megyei közgyűlés). Elnök felváltva a megyei jogú város PMe, és a megyei közgyűlés elnöke Megyei önkormányzat: a községektől, városoktól elhatárolható feladat- és hatáskörök gyakorlására, a középszintű közszolgáltatások ellátására létrejövő területi önk. Rendeltetése, hogy kiegészítő, kisegítő jelleggel mindazokat a közszolgáltatásokat biztosítsa, amelyeknek ellátá- sára a települések nem képesek. Kötelező feladatként a középiskolai, a szakiskolai, és a szakmunkásképzési, a kollégiumi ellátásról; valamint az alapellátást meghaladó egészségügyi szakellátásról (pl. kórházak, rendelőintézetek, szociális intézmények) gondoskodik, ha azt az ellátást elsődlegesen biztosító települési önk nem vállalja Muzeális emlékek, történeti iratok a gyűjtéséről, őrzéséről (pl. levéltár, megyei

könyvtár) gondoskodik. Kötelező feladat a megyei testnevelési- és sportszervezési, valamint a gyermek- és ifjúsági jogok érvényesítése is. Ellátja az épített és természeti környezet védelmével, a megyei idegenforgalmi értékek feltárásával kapcsolatos feladatokat. Kötelező feladatot ellátó intézményét csak akkor szüntetheti meg, szervezheti át, ha az adott tevékenységről, szolgáltatásról gondoskodás történik. Körzeti közszolgáltatást biztosító megyei intézmény székhelye szerinti települési önk. kérésére, az intézmény fenntartását, fejlesztését és irányítását átadhatja a települési önk-nak, ha az előző 4 év átlagában a szolgáltatást igénybevevők többségét az adott település lakói teszik ki. Önként vállalt feladatai: Részt vesz önk-i társulásokban; Szorgalmazza a települési önk-ok közös gazdasági alapjának létrehozását; Segíti a vállalkozásbarát környezet kialakítását;

Vállalkozói alapítványok útján piaci információt biztosít, közreműködik források feltárásában, vállalkozási tevékenységet végez; Közreműködik a megye szellemi életének serkentésében és a tudomány támogatásában; Az egészséges életmód elterjesztése érdekében pályázatok kiírásával, sportcélú alapítványok létrehozásával támogatja a sportot, a turizmust és a természetjárást, eseti támogatással ösztönzi a verseny- és élsportot. A főváros és kerületei: a feladatokat meg kell osztani a fővárosi közgyűlés és a kerületi önkok KT-ei között, amelyek mindegyike települési önk. A megosztás célja a város működőképessége, a közszolgáltatások magas szintű ellátása A fővárosi közgyűlés ellátja azokat a feladatokat, amelyek a.) a főváros egészét vagy egy kerületet meghaladó részét érintik; b) a fővárosnak az ország életében betöltött különleges szerepéhez kapcsolódnak I.

Városfejlesztési és városrehabilitációs, lakásgazdálkodási (lakásfenntartási támogatás, lakbérmegállapítás) feladatok. II Tömegközlekedés biztosítása, idegenforgalmi koncepció meghatározása, a világörökség részévé nyilvánított épületek, területek védelme. III Olyan közszolgáltatások ellátása, amely feladat ellátását a kerület nem vállalja (gimnáziumi, szakiskolai, kollégiumi ellátás). A kerületi önkormányzat a saját működési területén köteles biztosítani az óvodai nevelést, az általános iskolai nevelést és oktatást, gondoskodik az egészségügyi és szociális alapellátásról. A kerület ellát olyan kötelező feladatokat is, amelyek megoszlanak a két önk-i szint között. Feladatkörében gondoskodik a közutak fenntartásáról és az egészséges ivóvíz biztosításáról, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesüléséről, a kisebbségi önk-ok működéséhez szükséges feltételek

biztosításáról. A főváros egészét, vagy az egy kerületet meghaladó, valamint a sajátos szerepkörből adódó feladatok tekintetében a fővárosi közgyűlést rendeletalkotási jog illeti meg. A közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete felhatalmazást adhat a kerületeknek is rendeletalkotásra A kerületek képviselő-testületei által alkotott rendelet a fővárosi közgyűlés rendeletével nem lehet ellentétes. A főváros érdekeit a fővárosi közgyűlés képviseli A kerületek struktúráját érintő kérdésekben azonban a kerületi KT-ek véleményét is ki kell kérni. A helyi kisebbségi önkormányzatok: Helyi és országos szinten működnek. Községben, városban, fővárosi kerületben és a fővárosban alakítható A Mo-on honos kisebbségek jogosul- tak létrehozni. Alanyai azok a magyar állampolgárok, akik valamely nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozónak tekintik magukat Feladat- és hatáskörükben lényegileg nem

különböznek egymástól. A települési önk-ok átruházhatnak feladatokat a helyi kisebbségi önk-okra Nem alkothatnak rendeletet és nem hozhatnak hatósági döntést. Önállóan dönt: vagyonának felhasználása; költségvetése, zárszámadása; védett műemlékeinek és emlékhelyeinek meghatározása; szervezeti és működési rendjének kialakítása; nevének, jelképeinek, kitüntetéseinek meghatározása; helyi ünnepeinek meghatározása; intézmény alapítása és fenntartása; pályázatok kiírása; ösztöndíjak alapítása; együttműködés más kisebbségi önk-tal, egyesülettel; részvétel állami pályázatokon. Egyetértési joggal rendelkezik: a helyi közoktatásra, médiára, hagyományápolásra, kultúrára, a kollektív nyelvhasználatra vonatkozó, a kisebbséget e minőségében érintő települési önk-i rendelet megalkotásában, a kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezésében, a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő

önk-i döntésben. Országos kisebbségi önkormányzat dönt: székhelyéről, szervezetéről, működési rendjéről, költségvetéséről, zárszámadásról, vagyonleltáráról, törzsvagyonának köréről, nevéről, jelképeiről, a kisebbség országos ünnepeiről, a kitüntetésekről, a média-felhasználási lehetőségekről, intézmények alapításáról, fenntartásáról, szervezeti és működési szabályzatukról, színház működtetéséről, múzeumi kiállítóhely, országos közgyűjtemény létesítéséről, kisebbségi könyvtár fenntartásáról, művészeti, tudományos intézmény fenntartásáról, jogsegélyszolgálat létrehozásáról, pályázat kiírásáról, ösztöndíj alapításáról. Egyetértési jogot gyakorol a kisebbség történelmi településeinek és építészeti emlékeinek megőrzésével és ápolásával kapcsolatos jogszabály megalkotásában, a kisebbségi oktatás törzsanyagának kialakításában. Véleményt

nyilvánít az általa képviselt kisebbséget érintő jogszabályok tervezetéről. 6. Ismertesse a helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó főbb szabályokat, és csoportosítsa az önkormányzati bevételeket Az önk-i gazdálkodás szabályozásának alapvető céljai: - Tegye lehetővé az önk-ok gazdálkodási önállóságát, önfinanszírozó képességét; - Teremtse meg a pénzügyi feltételeket a helyi lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához. - Tegye érdekeltté az önk-okat feladat- és intézményrendszerük felülvizsgálatában, korszerűsítésében, a feladatok költségtakarékos megoldásaiban. - Jelentsen ösztönzést, de gazdasági kényszert is a helyi erőforrások feltárásában, mozgósításában. - A normatív állami hozzájárulás legyen előre kiszámítható és a helyi bevételek alakulásától független. A gazdálkodás alapvető jogi feltételeit az önk-i, az éves ktgvetési és az államháztartási tv.

szabályozza. Az Ötv a gazdálkodás legfőbb közgazdasági kereteit, a pénzügyi szabályozás rendszerét, az éves ktgvetési törvények a központi támogatás, hozzájárulás jogcímeit, mértékeit, a feltételeket foglalják magukban. Meghatározóak az önk-i vagyonra, és a helyi adóra vonatkozó törvények is. A jogi feltételek törvényi garanciákat nyújtanak az önk-ok önálló gazdálkodásához: - Önk-oknak kötelező feladatot és hatáskört csak törvény állapíthat meg. Meghatározásával egyidejűleg az OGY gondoskodik ellátásukhoz szükséges anyagi feltételekről. - Az önk-ok a kötelező és az önként vállalt feladataikat egységes költségvetésből finanszírozzák. - Az önk-oknak a bevételeik keretéig rangsorolniuk kell a feladataikat. A döntési szabadság ugyanis nem vezethet a kötelező feladatok hiányos ellátásához. - Az önk-okat alanyi jogon normatív központi hozzájárulás illeti meg, mely a személyi jellegű

juttatások és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését követően kötöttség nélkül felhasználható és a költségvetési év során nem mérsékelhető. - Az OGY által tv-ben meghatározott beruházási célok körében az önk-ok céltámogatást igényelhetnek. - Önállóságuk és működőképességük védelme érdekében kiegészítő állami támogatás illeti meg az önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő önk-okat. - Az önk-ok - tv-ben foglaltak figyelembevételével - maguk döntenek a helyi adó bevezetéséről, annak fajtájáról, mértékéről, a mentességekről, kedvezményekről. - Az önk-ok önállóan határozzák meg költségvetésük tartalmát, pénzügyi és számviteli rendszerüket a vonatkozó jogszabályok alapján. A helyi önk. a törvények megtartása mellett nagy önállósággal gazdálkodhat A gazdálkodás biztonságáért a KT, szabályszerűségéért a PM a felelős. A

veszteséges gazdálkodás következményei az önk-ot terhelik, az állam erre nem vállal felelősséget. Ha az önk fizetésképtelenné válik, a PM-nek, a KT-nek a helyi önk-ok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben foglaltak szerint kell eljárni Bevételek csoportosítása: Saját bevételek: Helyi adók; Saját tevékenységből, vagyon hozadékából származó bevételek; Illetékek; Átvett pénzeszközök; Megosztott privatizációs bevételek; Egyéb (működési, ár- és díjbevételek) Átengedett központi adók: Magánszemélyek jövedelemadója; Gépjárműadó; Termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni SZJA; Környezetvédelmi bírság Normatív központi hozzájárulások: Településre jellemző normatív és a feladatellátáshoz kapcsolódó mutatók alapján. Állami támogatások: Címzett és Cél-; Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú; Céljellegű decentralizált; Önkormányzati hivatásos

tűzoltóság; Kiegészítő támogatások (ÖNHIKI, Adósságrendezési eljárás alatt álló önk-ok; Vis maior tartalékból); Központosított előirányzatok (lakossági közműfejlesztési hozzájárulás, határátkelőhelyek kompok, révek fenntartása, települési folyékony hulladék ártalmatlanításának, lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása) Társadalombiztosítástól átvett pénzeszközök 7. Ismertesse a helyi önkormányzatok saját bevételeit A saját bevételek alakulása az önk. és a helyi közösség (lakosság, vállalkozás) közötti kapcsolat mércéje A saját bevételek alakulását az állam közvetlenül nem befolyásolhatja, nagysága független a központi hozzájárulástól, a támogatás mértékétől és összegétől. A helyi adók: az önk-ok saját bevételei között meghatározó szerepe van. Az önk maga dönt arról, hogy gazdálkodási feladatainak teljesítése és az ehhez szükséges forrásképzés

érdekében él-e, és milyen mértékben a helyi adóztatás eszközével. A Hatv határozza meg az önk-ok által megállapítható adófajtákat, az adó alanyait és tárgyait, az adó mértékét (megállapítható adómaximumot). A Hatv. kizárja az adótöbbszörözés lehetőségét - több címen bevezetett helyi adóból egy meghatározott adótárgy (pl. üdülőépület) csak egyfajta adóval terhelhető Az üdülőépület vagy építményadóval, vagy kommunális adóval, vagy idegenforgalmi adóval. Az önk. adómegállapítási joga, hogy: - helyi adót vezessen be, a bevezetett adót a következő évre módosítsa, ill. hatályon kívül helyezze, - az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza, - az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan megállapítsa, - a tv-ben meghatározottakon kívül

további mentességeket, kedvezményeket adjon, - tv. keretein belül a h adózás szabályait meghatározza Az önk. adómegállapítási jogát korlátozza, hogy - az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle adó fizetésére kötelezheti, - vagyoni típusú adók körében az adót egységesen (tételes összegben, vagy korrigált érték alapján) határozhatja meg, - a bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál. A Hatv. a fővárosra eltérő rendelkezéseket állapít meg A fővárosi közgyűlésnek elsődleges joga valamely helyi adó bevezetése. Jelenleg a helyi iparűzési adót a fővárosi önk, az egyéb helyi adókat a kerületi önk-ok működtethetik. Illetékbevétel: A beszedett illetékből az önk-ok Tv. szerinti megosztásban részesednek A megosztásról az éves költségvetési tv. dönt 2001-től a Fővárosi, megyei illetékhivatalok által beszedett illetékek a központi költségvetést megillető

része átutalását követően megmaradt részből a megyei jogú városok illetékességébe tartozó ügyekből befolyt – a megyei jogú várost megillető – bevétel, valamint a költségek levonása után fennmaradó illetékbevétel: - 30 %-a közvetlenül a területileg érintett megyei önkormányzatot, valamint a Fővárosi Önkormányzatot, - 70 %-ának fele egyenlő összegben, fele az előző évi lakosságszáma arányában illeti meg a megyei, és a Fővárosi Önkormányzatokat. Átvett pénzeszközök: Az önk-ok feladataik ellátásához pénzeszközöket vehetnek át az államháztartás rendszerén belüli alrendszerektől (pl.: elkülönített állami pénzalapokból, Egészségbiztosítási Alapból, minisztériumoktól) Legfontosabb az EB Alaptól átvett PE, ez finanszírozza a gyógyító-megelőző ellátás működési költségeit Vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel A vadgazdálkodásról szóló tv. szerint a vadászati jog

haszonbérlője vadászterületnek minősülő terület tulajdonosának fizet bérleti díjat Egyéb bevételek: A működési, ár- és díjbevételek, valamint az egyéb (működési és fejlesztési célra) átvett pénzeszközök . Megosztott privatizációs bevétel: Pl gázközmű-vagyon Saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj 8. Ismertesse a helyi önkormányzatoknak átengedett központi adókat, és normatív áll hozzájárulásokat Magánszemélyek jövedelemadója: a magánszemélyek jövedelemadója két évvel korábbi, bevallott összegének az éves állami költségvetési törvényben meghatározott mérték szerint átengedett hányada (40%). Az SZJA-ból származó jövedelem-különbségek enyhítésére a központi költségvetés kiegészítő támogatási rendszert működtet, ahol az SZJA bevétel egy főre jutó összege nem éri el az éves

költségvetési törvényben meghatározott összeget, a központi költségvetés e szintig kiegészítést nyújt. 1999-től iparűzési adóerőképességet is figyelembe veszik Gépjárműadó: az önk-ok szedik be, teljesen az önk-ot illeti meg. Mértéke egyséesn 1200 Ft/100 kg. Termőföld bérbeadása: a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni SZJA 100 %ban a földterület fekvése szerinti önk-ot illeti meg. Mind az adó ellenőrzéséért, mind a beszedéséért a jegyző a felelős Környezetvédelmi bírság: a jegyző által kiszabott KV bírság teljes összege, a környezetvédelmi felügyelőség által kiszabott bírság 30 %-a az érintett önk-ot illeti meg. Normatív állami hozzájárulások Az állami támogatás közel 70 %-a alanyi jogon, normatív módon, közvetlenül illeti meg az önk-okat. Ez a működőképesség, kötelező feladatok ellátása tekintetében az esélyegyenlőség egyik fő biztosítéka. Előre kiszámítható

járandóság, elosztása objektív kritériumokon alapul Kötöttség nélkül, szabadon felhasználható. Lényegét tekintve két módon illeti meg az önk-okat: - a településre jellemző mutatók alapján (pl. népességszám) jár, az állam az igazgatási feladatok helyi végrehajtási költségeihez járul hozzá - valamely feladat ellátásához kapcsolódóan, alapvetően egy fő ellátott létszámhoz kötött (pl.: iskolai oktatásban részesülő tanuló), a feladatot ellátó önk-ot illeti meg. A normatív állami hozzájárulás azonban nem feladatot és nem intézményt finanszíroz, hanem csupán a központi támogatás (hozzájárulás) elosztásának az eszköze. A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokat (pl.: családsegítő és gyermekjóléti szolgálat, falugondnoki hálózat) felvállaló önk-ok további kiegészítő hozzájárulásban részesülhetnek. Muzeális intézmények, levéltárak működtetésére, nyilvános könyvtári ellátásra,

közművelődést szolgáló feladatok ellátásának finanszírozására normatív állami hozzájárulás és központosított előirányzat illeti meg az önk-okat. A kijelölt önk-ok körzeti normatív állami hozzájárulást kapnak elsőfokú gyámügyi és építésügyi igazgatási feladataikhoz, az okmányirodák működtetéséhez. 9. Ismertesse a helyi önkormányzatok állami támogatási rendszerét, a címzett támoga- tásokra vonatkozó rendelkezéseket A normatív elosztási rendszerrel nem kezelhetők az átlagostól eltérő helyzetek (a jövedelemtermelő-képesség, a jövedelem különbségéből származó eltérő ellátási, működési színvonal, fejlesztési lehetőség). Az átlagostól eltérő gazdálkodási helyzet az önk. beruházása is Ekkor viszonylag rövid időre megnő a forrásigény, amihez az egyenletesen elosztott normatív hozzájárulások, átengedett központi adók a helyben képződő bevételekkel együtt sem mindig képesek a

fedezetet megteremteni. A normatív elosztási rendszerek ezért csak a kiegészítő támogatási rendszerekkel együtt működhetnek, mérsékelve a területi fejlettségbeli különbségeket, elősegítve az infrastrukturális ellátottság színvonalának javítását. A kiegészítő támogatások nagy része kötött felhasználású Kiegészítő támogatások: Címzett és céltámogatási rendszer az önk-i beruházásokat, rekonstrukciókat segíti. A támogatott célok kiválasztásával és a támogatási arányok differenciálásával befolyásolni lehet az önk-i döntéseket. Az önk-ok inkább olyan beruházások megvalósítására használják saját eszközeiket, melyekhez központi támogatást is kaphatnak Önhibájukon kívül hátrányos pénzügyi helyzetben lévő települések működőképességének fenntartását szolgáló támogatási rendszer. Központosított előirányzatok rendszere egyes fontos önk-i feladatokhoz kötődnek, a tervezés

időszakában a felhasználás feltételei még nem ismertek. Az önk-ok létrejöttét követően az önk-i fejlesztések támogatási rendszerében szükségszerű centralizációs lépés következett be, a megyék újraelosztó szerepének megszűnésével az Országgyűléshez kellett telepíteni a támogatási hatáskört. Az államháztartási reform részeként a döntési hatáskörök decentralizációja okán 1997-től megalakultak a megyei területfejlesztési tanácsok, amelyek döntése alapján, döntően fejlesztési célra kaphatnak az önk-ok a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú, és a céljellegű decentralizált támogatásokból. Címzett és céltámogatások Célja az önk-ok társadalmi szempontból kiemelkedő fontosságú, nagy költségigényű infrastrukturális beruházásaikhoz állami támogatás biztosítása a lakossági ellátás színvonalának javítása és a különbségeinek mérséklése érdekében. A rendszer törvényi

szabályozásának célja, hogy: - az önk-ok az igénybejelentést csak egy alkalommal nyújtsák be; a döntés a beruházás teljes időszakára vonatkozzon, azaz a támogatási rendszer stabilitást nyújtson az önk-oknak, - lehetővé váljon az állami pénzeszközök felhasználásának ellenőrzése, - az Országgyűlést ne terheljék technikai részletek. A Cct. a címzett támogatások tekintetében a következőkről rendelkezik: - Az önk-ok címzett és céltámogatást csak az alapfunkció ellátását szolgáló beruházásra igényelhetnek. - A címzett és céltámogatás adott évben fel nem használt összege a beruházás tervezett befejezését követő év végéig igénybe vehető. - A beruházó önk-nak a címzett támogatással megvalósuló beruházás finanszírozására a Magyar Államkincstárral finanszírozási szerződést kell kötnie. A címzett támogatásba vonható beruházások köre Az önk-ok egyes nagy költségigényű (200 millió Ft

feletti), kiemelt fontosságú vízgazdálkodási, egészségügyi, oktatási és kulturális önk-i feladatok ellátását szolgáló beruházások, rekonstrukciók megvalósítására és létesítmények megvásárlására igényelhetik. Céltámogatási körbe tartozó beruházások esetén - kórházfejlesztés kivételével - címzett támogatás nem adható. A címzett támogatás mértéke A beruházás összköltségének 100 %-a is lehet a központi támogatás, de kiegészítheti önk-i saját forrás (pl. belföldi és külföldi hitel, kötvény, továbbá elkülönített alapokból származó pénzeszköz) is. A címzett támogatásokról a kormány javaslata alapján az OGY dönt a beruházás teljes időszakára. Az igénybejelentés rendjét kormányrendelet határozza meg a következők szerint: - A kormány tájékoztatja az önk-okat, hogy mely beruházási célok támogatását javasolja az Országgyűlésnek. - A támogatásra javasolt önk-ok az előírt

dokumentumoknak megfelelően nyújtják be igényeiket. - A kormány az igazolt beruházási összköltség ismeretében elkészíti és az OGY elé terjeszti a támogatásra javasolt és nem javasolt beruházások listáját. A Cct.-t kötelezően előírja, hogy címzett vagy céltámogatással megvalósuló beruházások előkészítésének megalapozottabbá tétele és költségkímélés céljából az önk-oknak megvalósíthatósági tanulmányt kell készíttetni az építési engedélyes tervek megrendelése előtt 10. Ismertesse a céltámogatás szabályait és mutassa be a céltámogatási rendszer válto- zási irányait A Címzett és céltámoatásokról szóló tv. a céltámogatások tekintetében meghatározza a támogatásba vonható beruházások körét, az igénybevétel feltételeit: A társadalmi szempontból kiemelt fejlesztési célok megvalósításához az önk-ok központi támogatást igényelhetnek. Az OGY közvetett módon dönt a

céltámogatásokról a hosszútávú társadalompolitikai célok meghatározásával. A kormány törvényi felhatalmazást kap a céltámogatások közzétételére; a feltételeknek megfelelő önk-oknak a források keretei között a céltámogatás alanyi jogon jár Az OGY a támogatandó célok meghatározása során a környezetvédelemre helyezte a hangsúlyt, az önk-ok az alábbi beruházásokra igényelhetnek céltámogatást: - szennyvízelvezetés és -tisztítás; - térségi szilárd hulladék kezelő rendszer építése; - pincerendszerek és természetes partfalak veszélyelhárí-tási munkálatai; - kórházak és szakrendelők gép-műszer beszerzése; Az önk-oknak egy fejlesztési célhoz csak egy alkalommal kell igényt benyújtaniuk. A döntés a beruházás teljes időszakára, az önk. által meghatározott éves beruházási ütemekre történik A megvalósuló létesítmény működtetéséről az önk-nak kell gondoskodnia. Ezért célszerű a

többlettámogatással is ösztönzött (10 %), más önk-okkal közös beruházást megvalósítani. Az OGY a pénzügyi lehetőségek alapján szűkítheti a céltámogatások körét, rangsorolhatja a célokat, sőt fel is függesztheti a céltámogatási rendszert. Ha az éves költségvetés nem ad fedezetet valamennyi, a feltételeknek megfelelően benyújtott új igényre, akkor az éves céltámogatási lehetőség a következők szerint oszlik meg az egyes támogatási célok között: - térségi szilárd hulladékkezelő rendszer építésére 15 %, - kórházak és szakrendelők műszer beszerzésére 15 %, - a szennyvízelvezetés és - tisztítás céljaira 55 %. Az egyes célokon belül további kielégítési sorrendet is meghatároz a törvény (nagyobb lakosságszámú települések, megyei önkormányzatok következnek) Az igénybejelentés, finanszírozás és elszámolással kapcsolatos rendelkezések: - Az önk-ok CCT-t csak az alapfunkció ellátását szolgáló

beruházásra igényelhetnek. - A Belügyminisztérium a szakminisztériumok bevonásával az igényeket feldolgozza, és javaslatot készít a feltételeknek megfelelő önk-ok céltámogatási igényeiről. - A beruházási összköltség az igénybejelentés szerinti összeghez képest nem módosítható és többlettámogatás az önk-okat nem illeti meg. - A központi támogatás igénybevétele a támogatási cél teljesítését igazoló számla alapján, a támogatási arányok betartásával történhet. - A CCT adott évben fel nem használt összege a beruházás tervezett befejezést követő év végéig igénybe vehető. - A beruházó önk-nak céltámogatás esetén a számlavezető bankjával finanszírozási szerződést kell kötnie. A számlák fizetéséhez a pénzintézet az önk-i saját forrást - az önk felhatalmazására - közvetlenül leemeli az arányos finanszírozáshoz - A támogatás felhasználásáról a beruházó önk. a beruházás befejezését

követően elszámol - A törvény meghatározza a több önk. által finanszírozott beruházás vagyoni hányadának megosztását. Alapja az önk-ok közötti megállapodás - A központi pénzeszköz védelme érdekében a törvény több korlátozó intézkedést tartalmaz: önk. a támogatás felhasználására való jogosultságát elveszíti, ha a kivitelezést a támogatás első évében nem kezdi meg; a céltámogatással megkezdett, de be nem fejezett beruházásnál a támogatás további részéről lemondó önk. ugyanazon műszaki tartalmú beruházáshoz nem igényelhet ismételten céltámogatást. A közösen elkezdett beruházás finanszírozásából való kiválásnál, ha egy önk. fejezi be a beruházást, a többlet céltámogatást vissza kell fizetni A központi támogatás visszafizetendő, ha a keletkezett vagyont a beruházást követő tíz éven belül nem helyi önk. részére elidegeníti, ill a beruházási céltól eltérően hasznosítja A CCT

rendszer változásának fő irányai : A kormány javaslatára az OGY meghozta azokat a döntéseket, mellyel a rendszer igazságosabban, hatékonyabban, az EU-követelményeknek megfelelően működhet. - az 1 milliárd feletti összköltségű szennyvíz- és hulla-dékberuházások esetében címzett támogatás igényelhető, melyről az OGY dönt. Elkerülhető a gazdaságtalan önk-i beruházások megvalósítása. - csak a szükséges saját forrás megléte estén részesülhet az önk. céltámogatásban Biztosítható a beruházások befejezése. - A közpénzek racionális felhasználásának követelménye, ha az önk. bevételhez (közterülethasználati díj, földterület, épület bérlet jogcímen) jut a kivitelezőtől, az arra jutó támogatást vissza kell fizetni a költségvetésbe. - Az önkormányzatnak a közmű üzembe helyezését követő 1 éven belül igazolnia kell, hogy az ingatlantulajdonosok legalább 60 %-a csatlakozott arra: ha nem, úgy a hiányzó

bekötésekre eső részt vissza kell fizetni. 11. Mutassa be a területi kiegyenlítő, a céljellegű de-centralizát és a kiegészítő támoga- tások főbb jellemzőit Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú tám. Célja a társadalmi-gazdasági, infrastrukturális szempontból elmaradott és foglalkoztatási gondokkal küzdő térségek településeinek felzárkóztatása, fejlesztése. Felhasználási kötöttséggel jár. A területfejlesztés fontos térségi eszköze. Céljellegű decentralizált támogatás A támogatás céljai: a helyi önk-ok feladatkörébe tartozó felhalmozási kiadások támogatása, ill. az előre nem látható természeti vagy más károkból adódó - vis maior - többletkiadások támogatása. A támogatás normatívan elosztott keretre és a vis maior tartalékra tagozódik. Felhasználásáról a megyei területfejlesztési tanácsok, a Fővárosi Közgyűlés a terület-, illetve városfejlesztési koncepciók

figyelembevételével, saját hatáskörben kialakított feltételrendszer szerint, pályázati rendszer keretében döntenek. Azért, hogy az önk-ok közel azonos feltételekkel pályázhassanak a támogatásért, a pályázati rendszerek összehangolására a belügyminiszter irányelvet adott ki. Kiegészítő támogatások Az önk-ok számára a központosított előirányzatokból is átengednek bevételi forrásokat, felhasználási kötöttséggel. Az éves ktgvetési tv szabályozza a támogatás igénybevételének feltételeit, és a jogcímek keretösszegét Önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő helyi önk-ok működtetési feladatainak támogatása Feltételeit minden évben az OGY a ktgvetési tv-ben szabályozza. Az az önk igényelheti, amely a normatívan képződő forrásokon túl, a saját források maximális feltárása, (helyi adóztatás, vagyonhasznosítás, pénzeszköz-átvétel) a kiadások csökkentésére tett intézkedések ellenére sem

képes kötelező feladatok ellátására. Nem igényelhet támogatást: - 500 fő alatti, nem körjegyzőséghez tartozó önk.; - helyi adót nem vezetett be; - bevételein túl tervezi felhalmozási célú kiadásait; lekötött tartós bankbetéttel rendelkezik; - egészségügyi, szociális, oktatási intézményei kihasználtsága, - a PM-i hivatalon kívül intézményt nem tart fenn. A támogatást április 20-ig, ill. szeptember 30-ig lehet a MÁK-nál igényelni A MÁK szöveges és számszaki elemzéssl továbbítják a Pénzügyminisztériumhoz Megítéléséről a pénzügyminiszter dönt Finanszírozási előleg-rendszer Célja az önk-ok pénzellátási, likviditási problémáinak enyhítése. Az ÖNHIKI-s önk veheti igénybe, az őt adott évben megillető kiegészítő támogatás terhére, utólagos elszámolás mellett. Igénylése az önk elfogadott költségvetése alapján febr-márc-ban a Belügyminisztériumnak címezve a MÁK-nál történhet Az igényelhető

előleg összege az ÖNHIKI támogatás 60 %-a. Adósságrendezési eljárás alatt álló helyi önk-ok támogatása Visszterhes kamattámogatási kérelmet nyújthat be az az önk., amely adósságrendezését pénzintézeti hitelfelvétellel oldotta meg A kamattámogatás: max a jegybanki alapkamat+1% mértékig nyújtható; kamatmentes; visszatérítését a hitel lejáratát követő évben meg kell kezdeni; a visszatérítés időtartama nem haladhatja meg a hitel futamidejét. Vis maior Rendkívüli, váratlan események következtében felmerülő, az önk-ot sújtó vagy más károk mérséklésére, valamint az előre nem látható, az önk. körültekintő gazdálkodása ellenére jelentkező többletköltségekkel járó kötelezettségek részbeni vagy teljes elismerésére A megyei területfejlesztési tanácsok, a Fővárosi Közgyűlés itéli meg. 12. Ismertesse a helyi önkormányzatok költségvetési kapcsolatait Az Ötv. szerint a helyi önk-ok egymás

mellé rendeltek, így a helyi önk-ok mindegyike közvetlen kapcsolatban van a központi ktgvetési tervezés során az érintett minisztériumokkal A helyi önk-ok és minisztériumok, valamint az állami ktgvetés kapcsolatrendszerét az Ötv. mellett az államháztartási tv határozza meg Az Ötv szerint az önk-ok bevételeinek, gazdálkodásának részletes szabályait más törvények, elsősorban a mindenkori éves ktgvetési tv rögzítik Az önk-ok gazdálkodási feltételei erősen függnek az éves központi költségvetéstől. Emiatt hosszú távú fejlesztési programokban nem gondolkodhatnak. A helyi önk-ok érdekeit a központi tervezési munkában az önk-ok országos érdekszövetségei képviselik. Véleményét, észrevételét, javaslatait a központi döntések kialakítása előtt ki kell kérni. Az önk. közhatalmi és közszolgáltatási feladatait alapvetően saját intézményeivel látja el E célra új intézményt, költségvetési szervet is

alapíthat. Az önk. gazdálkodásának végrehajtó szerve a költségvetési szervként működő megyei önk-i hivatal, PM-i hivatal, körjegyzőség, ill. a közös KT hivatala A helyi önk-ok és költségvetési szerveik viszonyát a gazdálkodás tekintetében a következők jellemzik: - Ktgvetési szervek gazdasági tevékenységet aszerint látnak el, ahogy részükre a feltételeket az önk. biztosítja - Önálló gazdálkodáshoz kapcsolódó érdekeltségi rendszerek az előirányzatok fölötti rendelkezési joghoz kötődnek. - Az érdekeltségi rendszer az alaptevékenység mellett az ellátható vállalkozási tevékenység eredményéhez, a saját bevételek többletéhez, az év végi pénzmaradványhoz és a személyi juttatásokhoz kapcsolódik. - A helyi önk-ok éves ktgvetése tartalmazza ktgvetési szerveik ktgvetését. A helyi önk dönt az általa létrehozott és fenntartott ktgvetési szervek éves ktgvetéséről, és mindazoknak a közösségi

szolgáltatásoknak a támogatásáról, amelyeket nem helyi önk-i szervek teljesítenek. - A helyi önk-ok gondoskodnak a ktgvetési szerveik pénzellátásáról, ezen belül a feladatok ellátásához meghatározzák a személyi juttatások előirányzatát. A gyógyító-megelőző ellátás működtetése közvetlen intézményi finanszírozással az Egészségbiztosítási Alapból történik. - A helyi önk. a felügyelete alá tartozó ktgvetési szervet a tervezett ktgvetési támogatás pénzellátási terve alapján, nettó módon finanszírozza: az önk a ktgvetési szerv támogatásának esedékes összegéből visszatartja a személyi kiadásokat terhelő köztartozások összegét. Célszerű a kiutalandó ktgvetési támogatás összegét havi bontásban meghatározni - A helyi önk-ok a ktgvetési szerveiket támogatásban részesítik. A ktgvetési szerveknek a kötelező térítési díjon felüli bevételeit az önk nem vonhatja el és a támogatásba sem

számíthatja bele. A ktgvetési szerv a támogatást és a saját bevételeit önállóan használja fel, természetesen az önk. éves ktgvetésében meghatározott célokra és módon 13. Mutassa be a helyi önk-ok gazdálkodási felelősségi szabályait, és az önk-i adósság- rendezési eljárást Az önk-ok gazdálkodása során elsődleges felelőssége van a KT-nek a kiegyensúlyozott gazdálkodás feltételeinek megteremtésében. A gazdálkodással összefüggő döntések alapvetően a ktgvetési rendeletben összpontosulnak. A döntések megalapozottabbá tétele érdekében célszerű több ktgvetési tervváltozatot a KT elé terjeszteni, indokolva az egyes változatok előnyeit és hátrányait. A gazdálkodás szabályszerűségéért a PM felel, megvalósítása a jegyző és a PM-i hivatal feladata. A legfőbb követelmény, hogy szakértői gárda irányítsa az önk gazdálkodását Az önk-i önállóság azt is jelenti, hogy gazdálkodásának

következményeit is viselnie kell. Csak önhibáján kívül álló okok miatt ellehetetlenült önk-ot támogatja az állam. Az önhibából fizetésképtelen állapotba került önk. adósságrendezésére vonatkozó eljárást tv szabályozza A helyi önk-ok adósságrendezési eljárása Adósságrendezési eljárás akkor kezdeményezhető, ha az önk., vagy annak ktgvetési szerve tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem egyenlítette ki, ill. jogerős bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettségét nem teljesítette Ekkor a PM tájékoztatja a pénzügyi BIZ-ot és a KT-t: ha a testület a fizetési kötelezettségek rendezésére nem lát lehetőséget, úgy felhatalmazza a PM-t az eljárás kezdeményezésére. A tv. kötelezi a PM-t az eljárás megindítására, ha a tartozás a 90 napon, ill a jogerős bírósági határozatban foglalt fizetési kötelezettség a 30. napon is fennáll A jogszabályi feltételek fennállása esetén az

önk. köteles megindítani az eljárást, a hitelező pedig eldöntheti, hogy kezdeményezi az eljárást, vagy vár a követelésének más módon történő rendezésére. A bíróság az eljárás megindítását elrendelő végzésében rendelkezik a pénzügyi gondnok személyéről. Az eljárás megindításától kezdve: - az önk. ingatlanain fennálló végrehajtási jog, jelzálogjog megszűnik, - az önk. további vagyoni kötelezettségvállalással járó döntést nem hozhat, csak az alapvető lakossági szolgáltatások működési kiadásait teljesítheti, - az önk. és ktgvetési intézményei számláját érintő pénzmozgásokhoz a pü gondnok ellenjegyzése szükséges - 8 napon belül megalakul az adósságrendezési bizottság. Tagjai a PM, a jegyző, a pü BIZ elnöke, egy önk-i képviselő, elnöke a pü gondnok. E bizottság dönt a fontos gazdasági kérdésekben Az adósságrendezési bizottság javaslatára a KT reorganizációs programot és egyezségi

javaslatot fogad el. A reorganizációs program bemutatja az önk. gazdasági helyzetét, valamint meg kell győznie a hitelezőket arról, hogy az önk. mindent megtesz, hogy rendezze tartozásait Az egyezségi javaslat a hitelezői igények kielégítésére vonatkozó ajánlatokat tartalmazza (a hitelezőknek milyen vagyontárgyakat ajánlanak fel). Ez nem veszélyeztetheti a kötelező önk-i feladatok ellátását, így forgalomképtelen törzsvagyon, a hatósági feladatok és alapvető lakossági szolgáltatások ellátásához szükséges vagyon, az állam tulajdonából az önk. tulajdonába került lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek nem szerpelhetnek az ajánlatban. Az elfogadott reorganizációs programot és egyezségi javaslatot a pü gondnok megküldi a hitelezőknek. A hitelezők közötti egyezség érvényes, ha a hitelezők többsége elfogadja; ha megfelel a törvényi feltételeknek, a bíróság végzést hoz az eljárás befejezéséről;

felmenti a pü gondnokot, megállapítja díját, melyet a központi ktgvetés áll. Egyezség hiányában: Ha a hitelezők között nem jön létre egyezség, vagy az nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, vagy a KT 60 napon belül nem fogadja el a válságköltségvetést. A pü gondnok vagyonfelosztási javaslatáról a bíróság dönt. Ezután a pü gondnok a vagyontárgyakat nyilvánosan értékesíti: ha ez eredménytelen, a vagyont a törvényben meghatározott kielégítési sorrendnek megfelelően szét kell osztani a hitelezők között. A folyamat végén a bíróság felmenti a pénzügyi gondnokot és az eljárást befejezi (fellebbezésnek nincs helye). 14. Ismertesse a helyi önkormányzati költségvetés megalkotásának menetét, tartalmát, mutassa be az átmeneti, ill. pótköltsévetésre vonatkozó szabályokat A költségvetés összeállításának a részletes szabályait az államháztartásról szóló törvény, míg a finanszírozás

rendjét és az állami hozzájárulás mértékét az állami költségvetési törvény határozza meg. A törvényen belül önálló fejezet foglalkozik a helyi önk-ok költségvetésével. A költségvetési rendeletalkotás menete: - A ktgvetésük összeállításához a kormány tájékoztatja az önk-okat a ktgvetési politika fő irányairól és az önk-i pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásairól. - A jegyző elkészíti a következő évre vonatkozó ktgvetési koncepciót, a PM november 30-ig választások évében december 15-ig - benyújtja a KT-nek. - A jegyző által elkészített ktgvetési rendelet-tervezetet a PM február 15-éig benyújtja a KTnek. Ha a ktgvetési tv kihirdetésére a ktgvetési évben kerül sor, akkor a benyújtási határidő a ktgvetési tv. kihirdetését követő 45 nap - A PM köteles a ktgvetési rendelet-tervezet benyújtásakor bemutatni azokat a rendeletmódosításokat is, amelyek a javasolt előirányzatokat megalapozzák,

bemutatva a többéves elkötelezettséggel járó kiadási tételek későbbi évekre vonatkozó kihatásait is. Be kell mutatni a ktgveté-si évet követő két év várható előirányzatait is. - A helyi önk. az elfogadott ktgvetésről a ktgvetési rendelet-tervezet benyújtási határidejétől számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányt. A KT által jóváhagyott előirányzatok és költségvetési létszámkeretek között átcsoportosítani nem lehet, kivéve ha a helyi önk-i feladatok ellátása érdekében a PM kezdeményezésére azt a KT engedélyezi. A KT az átcsoportosítási jogát bizottságaira és a PM-re átruházhatja A helyi önk. a ktgvetési rendeletében határozza meg a bevételi többlet felhasználását, ill hogy a keletkezett ktgvetési hiányt milyen módon fedezi Meg kell állapítania a hitelműveletekkel kapcsolatos hatásköröket is A ktgvetési rendeletnek tartalmaznia kell egymástól elkülönítetten a működési és

felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat, ezen belül ktgvetési szervenként: - a személyi jellegű kiadásokat, - a munkaadókat terhelő járulékokat, - a dologi jellegű kiadásokat, - az ellátottak pénzbeli juttatásait, - a speciális célú támogatásokat, - a költségvetési létszámkeretet, - a helyi önk. által kijelölt felhalmozások előirányzatait A költségvetési rendeletnek mindezeket költségvetési szervekre elkülönítetten és az önk-ra összesítve együttesen kell tartalmaznia. Az általános és céltartalék előirányzatok elkülönítetten szerepelnek a költségvetési rendeletben. A tartalékkal rendelkezés joga megegyezik az előirányzatok és a létszámkeretek közötti átcsoportosítás jogával. Ha a ktgvetési rendeletet január 1-ig a KT nem állapította meg, akkor az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkothat, amelyben felhatalmazást ad a PMnek, hogy a helyi önk. bevételeit folytatólagosan beszedhesse

és kiadásait fedezhesse, ill meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a rendelet keretein belül Meg kell határozni a felhatalmazás időtartamát A felhatalmazás az új ktgvetési rendelet hatálybalépésének napján megszűnik Ha a KT sem a ktgvetésről, sem pedig átmeneti gazdálkodásról nem alkotott rendeletet, vagy ez utóbbi hatályát vesztette, a PM jogosult a helyi önk- ktgvetését megillető bevételeknek a hatályos jogszabályok szerinti beszedésére és az előző évi kiadási előirányzatokon belül a kiadások arányos teljesítésére. Az ennek alapján folytatott gazdálkodásról a KT-nek be kell számolni. A beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az új ktgvetési rendeletbe kell beilleszteni mindkét esetben. Ha a települést elemi csapás éri, ennek elhárítása érdekében a PM a ktgvetés körében átmeneti intézkedést hozhat. Erről a KT legközelebbi ülésén be kell számolnia Ha év közben a körülmények oly

módon változnak meg, hogy ezek a helyi önk- ktgvetésének teljesítését jelentősen veszélyeztetik, akkor a PM pótköltségvetési rendelet-tervezetet terjeszt a KT elé. Itt külön kell bemutatni: - a pótelőirányzatokat (az eredeti előirányzat megváltoztatására szolgáló előirányzat), illetve - az új előirányzatokat, amelyek nem szerepeltek a költségvetési rendelet előirányzatai között. 15. Ismertesse a helyi önk-i költségvetés tervezésére és a költségvetési rendeletre vo- natkozó szabályokat Az önk-i költségvetés tervezéséhez a kiindulási alapot az önk. hosszabb távra szóló gazdasági programja, a több éves kihatással járó döntései határozzák meg. Mivel az önk-ok költségvetése az államháztartás része, a tervezésre vonatkoznak a központi előírások is, amelyeket törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek tartalmaznak. A Pénzügy- és a Belügyminisztérium végzi az állami költségvetés

önk-okat érintő tervezési feladatait, így jogszabályi formában, vagy a MÁK-ok útján eljuttatják a tervezéshez szükséges információkat az önk-okhoz. Az elkészült költségvetéseket az önk-ok megküldik a központi szerveknek. A tervezés lényeges eleme, hogy a döntéshozók számára az előterjesztő több választási lehetőséget állítson fel, a döntések minél jobb megalapozása érdekében. Az önk-i költségvetés tervezésének jól elkülöníthető szakaszai vannak az előkészítő munkálatokat követően. Ez az ún koncepcionális szakasz, melyet a költségvetési rendelet-tervezet összeállítása, megvitatása követ, majd a rendeletalkotás, a költségvetés véglegesítése. Az előkészítési és koncepciókészítési szakasz Az önk-i költségvetés koncepcióját a rendelkezésre bocsátott központi információk, a helyben képződő bevételek és az ismert kötelezettségek figyelembevételével kell összeállítani. Határideje

a tv szerint november 30 A jegyző az önk-i intézmények vezetőivel áttekinti a következő évre vonatkozó szakmai feladatokat, elképzeléseket. Rangsorolják azokat és megállapítják a megvalósításhoz szükséges pénzeszközök nagyságát, ütemezését. Ennek során a jegyzőnek nincs mérlegelési jogköre. Köteles a koncepcióban mind az önállóan, mind a részben önállóan gazdálkodók szakmai elképzeléseit és azok pénzügyi vetületét bemutatni. Célszerű ha, az intézményvezetőkkel közösen alternatívákat készítenek, hogy a KT minél felelősségteljesebben dönthessen. A koncepciót, illetve a szakmai feladatok rangsorolását az önk. bizottságainak véleményezniük kell A bizottság összetételénél fogva felállíthatja azt a végleges rangsort, amely majd a KT elé terjeszthető és megfelelő szakmai érvekkel, indokokkal alátámasztottan döntési helyzetbe hozza a helyi képviselőket. A jegyző által összeállított koncepciót a

PM terjeszti a KT elé, bemutatva az előzetesen lefolytatott bizottsági viták tapasztalatait, a bizottságok döntéseit is. A KT a koncepcióról határozatot hoz, amelyben meghatározza a költségvetés tervezésének rendjét, folyamatát, rangsorolja a szakmai feladatokat, elképzeléseket és meghatározza a tervezés további menetét. A rendelet-tervezet összeállítása A koncepcióról hozott KT-i határozat ismeretében a költségvetés tervezési munkálatai a rendelet előkészítésével folytatódik. A költségvetési rendelet legfontosabb tartalmi követelményei: - az önk. és költségvetési szervei (önállóan és részben önállóan gazdálkodók) bevételei forrásonként; - a működési kiadások intézményenként és kiemelt előirányzatonként; - a tervezett felújítások célonként; - a felhalmozási kiadások feladatonként; - az általános- és céltartalék; - az áthúzódó, több éves kihatással járó kötelezettségek; - a helyi

kisebbségi önk-ok költségvetésének bemutatása; - a működési- és felhalmozási célú bevételek és kiadások mérlegszerű bemutatása. A KT is határozhat meg további követelményeket, az előirányzatoknak részletesebb bemutatását. A jegyző a rendelet-tervezetet köteles egyeztetni az önk-i ktgvetési szervek vezetőivel. Annak eredményét írásban rögzítik és a bizottságok, majd a KT elé terjesztik. Körjegyzőség esetében a körjegyzőséghez tartozó minden egyes önk-nak önálló költségvetése van, a jegyző mindegyik vonatkozásában ellátja az említett feladatokat. A körjegyzőség költségvetése annak az önk-nak a költségvetésébe épül be, amelynek közigazgatási területén működik. A pénzügyi bizottságnak (ha van) kötelessége a költségvetési rendelet tervezetét megtárgyalnia és arról véleményt nyilvánítania. A költségvetést tárgyaló testületi ülések nyilvánosak, így a választó polgárok

közvetlenül tájékozódhatnak a közpénzek felhasználásának tervezett módjáról. Az önk-i költségvetésről készült rendeletet a helyben szokásos módon közzé kell tenni, ki kell hirdetni. Az intézmények vezetőit költségvetéseik jóváhagyásával kell értesíteni arról, hogy szakmai feladataikat milyen költségvetési lehetőségek között kell megvalósítaniuk, milyen keretekkel gazdálkodhatnak. 16. Ismertesse a helyi önkormányzatok gazdasági és pénzügyi ellenőrzésénak főbb sza- bályait Az önk-ok gazdálkodásához három fajta ellenőrzés kapcsolódik: - belső; - felügyeletiintézményi; - külső. Az érvényben lévő jogszabályok az önk-okra nem tartalmaznak közvetlen előírásokat ellenőrzési rendszerük kialakítására, működtetésére. Az Ötv. a gazdálkodás biztonságáért a KT-t, a szabályszerűségért a PM-t teszi felelőssé 2000 fő feletti településeken kötelező pénzügyi bizottság megválasztása,

amely meghatározója és irányítója lehet az önk-i ellenőrzéseknek. A KT feladata, hogy az általa alapított és fenntartott ktg-vetési szerveket a jegyzővel ellenőriztsse. Az Ötv. kimondja az ellenőrzési kötelezettséget, de nem rendelkezik annak tartalmáról, gyakoriságáról Így belső, ill külső ellenőrzési rendszerét, az ellenőrzések gyakoriságát és módszereit a KT-ek alakíthatják ki A számvevőszéki ellenőrzések többnyire az önk-oknak folyósított állami támogatások vizsgálatára korlátozódtak (pl. mutatószámhoz kötött normatív, cél- és kiegészítő állami támogatások) A jogtalanul igénybe vett vagy a rendeltetési céltól eltérően felhasznált állami támogatások nem mindig kerülhettek felszínre. Az állami költségvetésből származó eszközökről minden évben teljeskörűen el kell számolni, mert a kormány az OGY előtti beszámolási kötelezettségének csak így tud eleget tenni. Minden önk-nál 2-3

évenként átfogó pénzügyi-gazdasági ellenőrzést kellene tartani az esetleges visszaélések elkerülése érdekében. Az ÁSZ a vizsgálatait reprezentatív módon teljesíti. Teljeskörű pénzügyi-gazdasági ellenőrzést az önk-oknál nem végez Ez alapján az OGY nem kaphat teljesen megnyugtató képet a támogatások igénylésének és felhasználásának szabályszerűségéről. Az állami támogatások igénylésének törvényességét folyamatosan (évente) ellenőrizni kell. A Belügyminisztérium fejezetébe tartozó önk-i támogatások előzetes, szabályszerűségi szempontú ellenőrzését a MÁK végzi. Így az ÁSZ felszabaduló kapacitását elsődlegesen a helyi önk-ok átfogó ellenőrzésére tudja fordítani. Az önk-ok pénzügyi ellenőrzését az államháztartási ellenőrzés egységesítése irányában indokolt tovább fejleszteni. Az államháztartás más alrendszereitől (pl Egészségbiztosítási Alaptól, fejezetektől) átvett és az

EU-ból származó pénzeszközök ellenőrzését is célszerű bevonni. Könyvvizsgálók az önkormányzati rendszerben Állandó könyvvizsgálatra kötelezett: A fővárosi, a megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi kerületi önk. Eseti könyvvizsgálatra kötelezett: az az önk, melynél az előző évi kiadások összege meghaladja a 100 millió forintot, és hitelt vettek vagy vesznek fel, hitelfelvétel évétől egészen a hiteltörlesztés évével bezárólag évente. A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy az önk. ill szervei által összeállított beszámoló a számviteli és az államháztartási tv, a vonatkozó kormányrendeletek előírásai szerint készült-e, megbízható és valós képet ad-e a vagyoni és pénzügyi helyzetről, az önk-i működés eredményeiről Az állandó könyvvizsgálatra kötelezettek körében az auditálás kiterjed a beszámoló, a mérleg, az éves pénzforgalmi jelentés, a pénzmaradvány, az

eredménykimutatás hitelesítésére; a költségvetés és a zárszámadási rendelet-tervezet véleményezésére; az önk. pénzügyi, vagyoni helyzetének elemzésére. A könyvvizsgálattal csak a Könyvvizsgálói Kamara által vezetett KV-i névjegyzékben szereplő KV bízható meg. Szigorú összeférhetetlenségi szabályok: KV nem lehet a helyi önk. PM-e, KT tagja, ktgvetési szervének dolgozója, ezek közeli hozzátartozója. A KV betekinthet az önk. irataiba, felvilágosítást kérhet a PM-től, a ktgvetési szervek dolgozóitól Tanácskozási joggal részt vehet a KT ülésein, a véleményezési körébe tartozó ügyekben meghívása kötelező A KV véleményéről köteles tájékoztatni a KT-t Egyes ügyekben a KV-i véleményezés hiányában érvényes döntést a KT nem hozhat. Ha az önk. vagyonának jelentős csökkenését veszi észre, köteles a PM-től kérni a KT összehívását Ha a PM az ülést nem hívja össze, a közig hivatal vezetője

teszi meg A közig hivatalt értesíti a KV, ha a KT a szükséges döntéseket nem hozza meg 17. Mutassa be az önkormányzati vagyon szerkezetét és ismertesse a vagyonnal való gazdálkodás szabályait, az ingatlanvagyon nyilvántartását. Az önkormányzati tulajdont az 1989. október 23-án hatályba lépett Alkotmánymódosítás után az Ötv. teremtette meg Az alapvető cél az volt, hogy minden olyan vagyon az önk-oké legyen, amely a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásának feltételéül szolgál Az önk-ok tulajdonának alanyai maguk a települések, az ott választójoggal rendelkező polgárok. Tulajdonosi jogaikat közvetlenül népszavazással, közvetve a KT útján gyakorolják Az önk-ok ugyanolyan tulajdonosok, mint a gazdasági élet bármelyik szereplője. Az önk-i vagyon sajátos része az un. Törzsvagyon: az az önk-i tulajdon, amely közvetlenül a kötelező önk-i feladat- és hatáskör ellátását, vagy a közhatalom gyakorlását

szolgálja. A törzsvagyon körébe tartozó tulajdon vagy forgalomképtelen, vagy korlátozottan forgalomképes.” Forgalomképtelen vagyontárgyak: helyi közutak, közutak műtárgyai (hidak, aluljárók, felüljárók, stb.), közterek, parkok és minden ingó és ingatlan dolog, amelyet Tv vagy az önk ilyennek nyilvánít. Nem képezheti a vállalkozói vagyon alapját, nem idegeníthető el és meg sem terhelhető. Korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak: közművek, intézményi- és középületek. Tv vagy önk-i rendeletben, bizonyos feltételekkel forgalomképessé tehetők. Az önk-ok vagyonukkal teljes önállósággal gazdálkodnak, azokat értékesíthetik, megterhelhetik, vállalkozásba vihetik. E tevékenységük azonban nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását Vállalkozásban csak a bevitt vagyon értékéig vállalhatnak felelősséget A vagyongazdálkodás feladatának ellátásáról a KT felkészült szakember, nagyobb önk. esetén belső

szervezeti egység vagy önálló szervezet útján gondoskodik. Erre társulás is létrehozható vagy külső szakértő szerv is megbízható. A rendeltetésszerű és hatékony használat érdekében a KT a vagyongazdálkodást az SZMSZ-ben, alapító okiratban, vagy vagyonrendeletben szabályozza. Az önk. éves tervében a KT-et tájékoztatni kell a vagyon értékéről, hasznosításából származó bevételekről, az értékmegőrzésre, bővítésre, felújításra tervezett kiadásokat. Célszerű bemutatni, hogy a vagyonról való gondoskodás elmaradása milyen veszteségeket, károkat eredményezhet, valamint a vagyonhasznosítás hatékonyságának növelésére fordítandó intézkedéseket. A vagyongazdálkodásról az éves költségvetési beszámolóban célszerű számot adni. Ingatlanvagyon kataszter Az önk. a vagyonát jogszabályban meghatározott módon köteles nyilvántartani, értékelni és teljesíteni az előírt adatszolgáltatást. A törvényi

előírás célja, hogy az önk. rendelkezzen a tulajdonában lévő vagyonnal való gazdálkodáshoz szükséges adatbázissal, értékelni tudja a vagyonnal kapcsolatos döntéseket, a közvagyonról és változásairól vezetett nyilvántartás igazodjon a nemzetgazdaság vagyoni helyzetének áttekintését biztosító információs rendszerhez. A számvitel az ingatlanok jelentős körére értékadatot nem, vagy nem valós értéket tartalmaz. Nem tartalmazza továbbá a tulajdonos adatait. Az üzemeltetésre, kezelésre átadott ingatlanok az önk. számviteli nyilvántartásában nem jelennek meg, így azokról az információ csak késve érkezhet meg, ami az önk-i döntéseket késleltetheti Emiatt született meg 1992-ben a kormány döntése a kataszter létrehozására. Alapvető fontosságú rendelkezése, hogy kötelező lett az ingatlanok értékelése, ez az EU csatlakozás egyik előfeltétele is. A vagyonkataszterrel szemben fontos követelmény a hitelesség. Ennek

biztosítása érdekében ellenőrizni kell a korábban már meglévő adatok valóságtartalmát, biztosítani kell az új adatok dokumentálását. Össze kell kapcsolni a számvitellel (egyezőség) Elsődleges szempont, hogy a döntéshozókat szolgálja ki, ezért a PM-i hivatalban vagy a körjegyzőségen vezessék. 18. Ismertesse a központi állami szervek helyi önkormányzatokkal kapcsolatos felada- tait A helyi önk-i jogokat és kötelezettségeket tv. határozza meg, amely a kormánnyal és a központi igazgatással szemben védi az önk-okat Tv szabályozza a helyi önk-ok jogállását; kizárólagos feladat- és hatáskörét; a kötelezően ellátandó feladatait; a kötelező szervtípusait; működésének garanciáit; anyagi eszközeit és gazdálkodásának alapvető szabályait; képviselőinek jogállását, megválasztásuk rendjét, jogait és kötelezettségeit. Az OGY felelőssége, hogy a feladatok ellátásához szükséges feltételeket

biztosítsa (jogi és gazdasági keretek) Az Országgyűlés döntéshozatali jogkörei I. Feloszlatja azt a helyi KT-et, melynek működése az Alkotmánnyal ellentétes (ismételt törvénysértés, mulasztás, KT huzamos időn át nem ül össze) Közig.Hiv jelzi belügyminiszternek, aki a kormánynál kezdeményezi a KT feloszlatására vonatkozó előterjesztés benyújtását az OGYnek Előtte az Alkotmánybíróság véleményt nyilvánít a KT működésének alkotmányellenességéről Az OGY dönt a KT feloszlatásáról, 60 napon belüli időpontra kitűzi az időközi önkorm választást II. Dönt az állam területi tagozódásáról: megyék területe, neve, székhelye, összevonása, szétválása; megyehatárok; a megyei jogú várossá nyilvánítás; főváros kerületei; főváros kijelölése III. Dönt a cél- és címzett-támogatásokról, egyedileg kötelez önk-okat a jogtalanul felvett állami támogatás visszafizetésére A köztársasági elnök jogkörei

I. Kitűzi a helyi önk-i képviselők és PM-ek választásának napját (októberben, nem eshet nemzeti ünnepre, kihirdetés és szavazás között legyen 72 nap) II. Városi cím adományozása, községalakítás, település neve, egyesítés, egyesítés megszüntetése III. Köztársasági biztos kinevezése az új KT megválasz-tásáig terjedő időre, ha az OGY a KT-t feloszlatta. A kormány jogkörei Közvetlen beavatkozási lehetősége csak az önk-ok működése törvényességének ellenőrzésére szorítkozik a belügyminiszter közreműködésével, a közig. hivatalok útján Kormány önk-i tevékenységet nem szabályozhat, feladat- és hatáskört kormányrendelettel nem állapíthat meg. Azonban a törvények által, közvetve be tud avatkozni A kormány hatáskörei az államigazgatási feladatokban: a) Irányítja az állig. feladatok ellátását és gondoskodik végrehajtásuk feltételeiről b) Gondoskodik az állig. hatáskörök ellátásához szükséges

feltételekről (szabályok, normatíva) A hatásköröket a jegyző gyakorolja, kivételesen a PM, a közgyűlés elnöke, PMH önálló hatáskörű ügyintézője. c) A kormánynak alárendelt központi állig szervek egyedi utasítást adhatnak a jegyzőnek. A területi állig szervek útján a felettes szervek felülvizsgálhatják a helyi állig döntéseket d) A kormány rendeletben határozza meg a helyi önk-ok által irányított szerveknél dolgozó személyek képesítési előírásait. e) Felhatalmazás alapján a kormány tagja miniszteri rendeletben szabályozhatja a helyi önk. által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit és az ott dolgozók képesítési előírásait. f) Rendezi a hatásköri vitákat A belügyminiszter jokörei Az önkormányzatok működésével kapcsolatosan a) Közreműködik a helyi önk-ok feladat- és hatáskörét, a PM-ek, közig. hivatalok tevékenységét és köztisztviselőit, közalkalmazottait érintő

jogszabályok előkészítésében b) Előkészíti a helyi önk-i képviselők és PM-ek választásával kapcsolatos jogi szabályozást. c) Előkészíti a területszervezéssel kapcsolatos, az OGY és a KE hatáskörébe tartozó döntése- ket. d) Kezdeményezi a kormánynál az Alkotmánnyal ellentétesen működő önk-i KT feloszlatását e) Meghatározza az állig fa-ellátás szakmai szabályait f) Irányítja a közig hivatalokat, a köztisztviselők szakmai képzését g) Közreműködik az önk-ok működésének törvényességi ellenőrzésében. Az önkormányzatok gazdálkodásával kapcsolatosan a) Részt vesz az önk-ok gazdálkodása pénzügyi szabályozása elveinek, jogszabályi alapjainak kidolgozásában. b) Közreműködik az önk-okat megillető normatív ktgve-tési hozzájárulásokra, a központosított előirányzatokra, a központi adókból való részesedés mértékére vonatkozó javaslatok előkészítésében. c) Elősegíti a címzett és

céltámogatási rendszer, a központi ktgvetés BM fejezetben meghatározott önk-i fejlesztési támogatások finanszírozását d) Közreműködik az önkok tulajdonát, vagyonjogi helyzetét, gazdálkodását, ktgvetési kapcsolatait és vállalkozását érintő állami döntések előkészítésében. e) Részt vesz az önk-ok kötelező feladatainak ellátásához szükséges anyagi feltételek megállapításában f) Közreműködik az ágazati és a térségi fejlesztési programok önk-okat érintő részének kidolgozásában. g) Kialakítja, működteti az önk-i vagyonkatasztert. h) Közreműködik a közig hivatalok útján a több megye, ill a főváros közig. határán túlnyúló közig feladatokkal kapcsolatos kormányzati döntések végrehajtásában A településfejlesztési feladatköreiben a) Közreműködik az önk-okat érintő területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolásában, elősegíti azok megvalósulását. b) Összehangolja a

megyei önk-ok és a területfejlesztési tanácsok működésével összefüggő fejlesztési, tervezési, gazdálkodási feladatokat d) Gon-doskodik az önk-ok településfejlesztési tevékenységének kormányzati támogatása érdekében szükséges eszközrendszer kialakításáról és működtetéséről. e) Közremű-ködik a speciális helyzetű települések fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásában f) Részt vesz a települések fejlesztésével összefüggő ágazati döntések előkészítésében A Miniszterelnöki Hivatal jokörei Részt vesz a döntés-előkészítésben, az összkormányzati érdekek érvényesítésében, a kormányzati tevékenység összhangjának biztosításában. A közigazgatási- és területpolitikai államtitkárság feladatai (BM-mal együttműködve): a) Közreműködik az önk-ok működésével összefüggő fejlesztés, tervezés és gazdálkodás kormányzati feladatainak az összehangolásában. b) Segíti az önk-ok

tulajdonát, vagyonjogi helyzetét, gazdálkodását, költségvetési kapcsolatait és vállalkozását érintő központi állami döntések előkészítését. c) Közre-működik a területszervezési döntések és az Alkotmánnyal ellentétesen működő KT feloszlatását kezdeményező döntés előkészítésében d) Javaslatot készít a kormány részére az állig szerv és az önk között jogilag szabályozott más eljárás kereteibe nem tartozó viták eldöntésére e) Részt vesz az önk-ok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához szükséges anyagi feltételek vizsgálatában és javaslatok kidolgozásában. f) Közreműködik az önk-ok petíciós jogának érvényesítéséből eredő kormányzati intézkedések előkészítésében, végrehajtásában g) Rend-szeres kapcsolatot tart az önk-ok érdekképviseleti szervezeteivel. A minisztériumok és az önkormányzatok A miniszter: a) Rendeletben határozza meg a PM, főPM, megyei közgyűlés

elnöke, jegyző, főjegyző, fővárosi, megyei közig. hivatal vezetője állig feladatai ellátásának szakmai szabályait és ellenőrzi azok érvényesülését b) Rendeletben szabályozza az önk-ok által fenntartott intézmények működésének szakmai követelményeit, az intézmények dolgozóinak képesítési előírásait, ellenőrzi az előírások érvényesülését. c) Az intézmények ellenőrzése során szerzett tapasztalatairól tájékoztatja az önkot, javaslatot tesz a hiányosságok megszüntetésére d) Tájé-koztatja az önk-ot a központi ágazatpolitikai célokról, a szabályozási eszközökről és biztosítja az ágazati feladatok ellátásához szükséges információt. e) Az önk-októl adatokat és tájékoztatást kérhet f) Az állami ktgvetési tv-ben meghatározott címen és feltételekkel az önk. részére pénzügyi támogatást nyújthat Állami Számvevőszék, a külső ellenőrzési feladatok Az önk-ok gazdálkodásában az ÁSZ

ellenőrzi: I. A normatív ktgvetési hozzájárulás, a cél- és címzett, és az államháztartás más alrendszereitől kapott támogatás igénybevételét és elszámolását. II Az anyagi eszközök gazdaságos felhasználását, a közvagyon védelmét, a törvényesség betartását Az ellenőrzési megállapítások az éves zárszámadásról szóló törvények részét képezik, azokkal szemben az önk-ok jogorvoslati joggal nem élhetnek. Hiány esetén az önk. az előre beütemezett állami támogatást nem, vagy csökkentett részletekben kapja meg, amíg a hiányt teljes egészében vissza nem fizeti 19. Mutassa be a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését és az önkormányza- ti jogok védelmét. A Helyi Önkormányzatok Európai Chartája szerint: a helyi önk-i szervek állig. ellenőrzését csak az Alkotmányban vagy tv-ben meghatározott esetekben és eljárás szerint lehet gyakorolni. Alkotmányunk szerint a kormány a belügyminiszter

közreműködésével, a közig hivatalok vezetői útján biztosítja a helyi önk-ok törvényességi ellenőrzését. Az önk-ok sem tehetnek meg bármit, a korlátozás eszköze a törvényességi ellenőrzés. Fontos, hogy az ellenőrzés ne sértse az önk-i jogokat, az önk-ok önállóságát és az ellenőrző állami hatóság beavatkozásának súlya arányban legyen az önk-i érdek fontosságával. Az önk-ok működésének törvényességi ellenőrzésének célja, hogy az önk-i szervezetrendszer a jogszabályoknak megfelelően működjön. A törvényességi ellenőrzés eszköze a törvényességi észrevétel A törvényességi ellenőrzési jogkör utólagos, vagyis a már megszületett döntésre terjed ki. Kizárólag figyelemfelhívásra szorítkozik Azt, hogy az önk-i rendelet vagy határozat törvénysértő-e, az Alkotmánybíróság, ill a megyei (fővárosi) bíróság dönti el A törvény feljogosítja a közig. hivatal vezetőjét, hogy ha az önk

gazdálkodását érintő jogsértés vagy mulasztás gyanúját észleli a törvényességi ellenőrzés során, felkérje az Állami Számvevőszéket vizsgálat lefolytatására, és a szükséges intézkedés megtételét is kezdeményezheti. A törvényességi ellenőrzés eljárási szabályai A jegyző az önk-i szervek döntéseit tartalmazó jegyzőkönyvet 15 napon belül küldi meg a közig. hivatalnak Lehetőség van kapcsolódó iratok bekérésére, ezáltal a döntés hátterének, öszszefüggéseinek megismerésére és jogszerűségének minősítésére A közig hivatal vezetője nem semmisítheti meg a törvénysértő önk-i aktust, nem függesztheti fel annak végrehajtását. Ha az önk. döntése jogszabálysértő, határidő kitűzésével törvényességi észrevételt tesz Felhívja az érintett szervet a törvénysértés megszüntetésére Ha az önk nem küszöböli ki a törvénysértést, a közig hivatal vezetője 30 napon belül keresetet nyújthat be

a bírósághoz, indítványozhatja a döntés végrehajtásának felfüggesztését is A bíróság a jogszabálysértő aktust hatályon kívül helyezi. Az alkotmánybírósági eljárás kezdeményezése az önk-i rendelet törvénysértő rendelkezésének a kiküszöbölésére indul. Ha az AB megállapítja a rendelet alkotmányellenességét, a rendelet egészét vagy törvénysértő rendelkezéseit megsemmisíti. Az önkormányzati jogok védelme Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, az ombudsmanok is kapcsolatban állnak az önk-okkal. Az önk-i jogokat, hatáskörének jogszerű gyakorlását az AB (pl. feloszlatás, az önkormányzat rendeletének vizsgálata), ill. a bíróság (pl képviselő-testület határozatának törvényességi kontrollja kereset alapján) védi. Az ombudsmanok jogosultak és kötelesek az alkotmányos jogokkal kapcsolatos visszásságok feltárására Az önk-i jogvédelem fontos eleme a felterjesztési jog. A KT vagy érdekképviseleti szerve

az önk-i jogokat és az önk-i feladat- és hatáskörét érintő bármely ügyben az adott kérdésekben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat. A megkeresett állami szerv vezetőjétől tájékoztatást, adatot kérhet, valamely szakmai és jogértelmezési kérdés megválaszolását igényelheti. Kifogással élhet konkrét állami döntésekkel szemben, véleményt mondhat állami szervezetek működéséről. Kezdeményezheti jogszabályok, jogszabálynak nem minősülő egyéb állami irányítási jogi eszközök kiadását, megváltoztatását, visszavonását A megkeresett szerv köteles 30 napon belül választ adni az önk-nak a hatáskörébe tartozó intézkedés megtételéről. A helyi önk. jogainak a védelmét erősíti, ha közös érdekeik képviseletére önk-i érdekszövetséget hoznak létre Az érdekszövetségek részben érdekképviseletet (törvényhozás munkájának befolyásolása, jogszabály-tervezetek véleményezése,

a ktgvetési tv-javaslat előkészítésében való közreműködés), részben szolgáltató tevékenységet (módszertani kiadványok megjelentetése, számviteli és informatikai szolgáltatások, jogi tanácsadás) folytatnak a tagönkormányzatok részére. 20. Ismertesse a megyi (fővárosi) közigazgatási hivatalok főbb feladatait A közig. hivatalok a kormány területi államigazgatási szervei A kormány a belügyminiszter közreműködésével irányítja, Aki ellátja a helyi önk-ok, a kisebbségi önk-ok törvényességi ellenőrzésének szakmai irányítását. A hivatalvezetőt pályázat alapján a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és a belügyminiszter együttes javaslatára a miniszterelnök bízza meg. Megbízását a miniszterelnök vonja vissza. A munkáltatói jogokat a hivatalvezető felett a belügyminiszter gyakorolja A közig. hivatalok szervezeti tagozódása két szervtípusra osztható Az egyik a közig hivatal vezetőjének a közvetlen

vezetése alatt álló szervezeti igazgatási egységeket foglalja magában, a másik pedig az ágazati szakigazgatási szerveket (fogyasztóvédelmi felügyelőség, gyámhivatal). A hivatalvezető közvetlen vezetése alatt állnak a legfontosabb munkaterületek: az önk-ok törvényességi ellenőrzése, az elsőfokú hatósági jogkörben hozott jegyzői határozatok elleni jogorvoslati kérelmek elbírálása, az összetett jogi megítélést igénylő ügyekben az első fokú hatáskörök, hatósági jogkörök gyakorlása. Az Ötv. alapján a PM köteles összehívni a KT ülését a képviselők negyedének vagy a KT bizottságának indítványára Ha a PM ennek nem tesz eleget, a közig hivatal vezetője hívja öszsze a KT ülését Így a KT működése újra folyamatossá válik A hivatalok feladat- és hatáskörükbe tartozó ügyekben, az önk-nak azok kérésére, szakmai segítséget nyújtanak. Államigazgatási hatáskörök A közig. hivatalvezető jelentős

hatásköre egyes elsőfokú hatósági jogkörök gyakorlása Az ilyen ügyek nagy szakértelmet igényelnek, viszonylag ritkán fordulnak elő, elintézésük több jogág ismeretét tételezi fel (pl.: kisajátítási eljárásban a közig hivatal elbírálja, hogy a kisajátítás közérdeket szolgál-e, a közérdekű célt a kisajátítani kért ingatlanon indokolt-e megvalósítani és fennállnak-e a kisajátítás egyéb feltételei) a) Gyakorolja az elsőfokú építésügyi hatósági jogkört, ha az építmény több elsőfokú építésügyi hatóság működési területét érinti. b) Közreműködik a külföldiek magyarországi, valamint a magyar állampolgárnak külföldi házasságkötéséhez szükséges okmányok kiadásában c) Enge-délyezi a külföldiek magyarországi ingatlanvásárlását a termőföld kivételével. Az Ötv. szerint a közig hivatal másodfokú jogorvoslati fórumként is eljár A közig hivatal vezetője jogorvoslati jogkörében eljárva

felettes szervnek minősül, e körben átfogó hatósági ellenőrzést is folytathat. Ha az elsőfokú államigazgatási határozatot a PM, főPM, megyei közgyűlés elnöke, a megyei jogú város kerületi hivatalának vezetője, ill. a jegyző, főjegyző, vagy a KT hivatalának ügyintézője hozta, a közigazgatási hivatal vezetője a másodfokú szerv Elbírálja pl az adó- és illeték, az építési, a kereskedelmi ügyekben az első fokon hozott határozatok elleni fellebbezéseket A közig. hivatal vezetője olyan spciális állig feladatokat is ellát, amelyek folyamatos állami felügyeletet, esetenként késedelem nélküli beavatkozást is igényelnek: a) Felügyeletet gyakorol az anyakönyvvezetői, valamint a helyi népesség-nyilvántartási tevékenység felett. b) Ellenőrzi az állami, és az önk-i szoc. intézményekben a szakmai szabályok betartását, és az egyházi, alapítványi intézmények tevékenységét, segíti finanszírozásukat. c)

Lebonyolítja az OGY-i , önk-i képviselői választások alkalmával, és a népszavazások idején felmerülő informatikai feladatokat. A hivatalvezető - a Magyar Közig. Intézet mellett - a köztisztviselők képzésének és továbbképzésének felelőse a) Éves terv alapján megszervezi államigazgatási feladatokat is ellátó önkormányzati szervek (elsősorban polgármesteri hivatalok) képzését és továbbképzését. b) Közreműködik a belügyminiszternek a köztisztviselők képzésével, és a szakember utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásában. c) Gondoskodik a közigazgatási alapvizsgák, szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák előkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezéséről és lebonyolításáról. d) Előmozdítja az ágazati és a szakmai alapképzés rendszerességét, kezdeményezheti az ágazati képzést a területi államigazgatási szervek vezetőinél. e) Közreműködik a helyi önk-ok, a kisebbségi

önk-ok tisztségviselőinek, képviselőinek önk-i felkészítésében. f) Összehangolja az ágazati területi államigazgatási szervek feladatkörébe tartozó, az ott dolgozó köztisztviselőket érintő képzési és továbbképzési feladatok ellátását. g) Elemzi a képzések eredményességét. 21. Mutassa be a helyi önkormányzatok szervezetét, és ismertesse a képviselőkre vo- natkozó szabályokat A szervezeti és működési szabályzat A KT a tv. keretei között önállóan alakíthatja ki szervezetét és működési rendjét, melynek részletes szabályait a SZMSZ-ról szóló rendeletében határozza meg. Az alakuló ülést követő 6 hónapon belül felül kell vizsgálnia, meg kell alkotnia SZMSZ-ét, melyben az alábbi módokon szabályozza működését: I. az Ötv-ben nem szereplő kérdéseket szabályoz; II az Ötv egyes rendelkezéseihez kapcsolódóan, azok végrehajtásaként állapít meg saját előírásokat; III. az Ötv. ad egy megoldást,

de egyben felhatalmazást is arra, hogy az önkormányzat saját megoldást alakítson ki Az SZMSZ-ek a demokratikus működés, a széles körű nyilvánosság fontosabb garanciáit teremtik meg (pl. tervezett ülések közzétételéne, nyilvános testületi üléseken a megjelent állampolgárok hozzászólási lehetősége, közmeghallgatás, rendelet kihirdetésének módja) Bizottságok: A KT határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. Részt vehetnek a KT döntéseinek előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében, átruházott hatáskörben döntéseket hoznak. Részönkormányzatok: A KT településrészi önk-ot hozhat létre települési képviselőkből, más választópolgárokból. Létrehozását a településrészek meglevő viszonylagos önállósága indokolja Polgármester: Az önk. első számú vezetője A választópolgárok közvetlenül választják 4 évre Alpolgármester: A KT saját tagjai közül, a PM

javaslatára, titkos szavazással választja. Megbízatása az új KT alakuló üléséig tart. Tanácsnok: A KT a PM, vagy egy képviselő javaslatára választható, felügyeli a KT által meghatározott önk-i feladatkörök ellátását A jegyző: Közigazgatási-önk-i szakmai vezető. Segíti a KT, a PM munkáját, a bizottságokat Megbízatása határozatlan időre szól. Polgármesteri hivatalt hoz létre a KT az önk. működésével, az állig ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A KT hivatalát a jegyző vezeti. A helyi önkormányzati képviselő A választópolgárok közössége az önkormányzáshoz való jog gyakorlására önk-i képviselőket választ. Az általános önk-i választást az Alkotmány alapján négyévente, október hónapban tartják, a választás napját a KE tűzi ki. A települési képviselő a választók érdekeit képviseli a település egészéért érzett felelősséggel.

Az alakuló ülésen, ill. megbízólevelének átvételét követő ülésen esküt tesz, annak letételéig nem gyakorolhatja jogait. - részt vehet a KT döntéseinek az előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. - a KT ülésén a PM-től, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önk-i ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy 15 napon belül írásban - érdemi választ kell adni; - kérésére az írásban benyújtott hozzászólását a jegyzőkönyvhöz kell mellékelni, illetőleg a véleményét rögzíteni kell a jegyzőkönyvben; - tanácskozási joggal vehet részt a BIZ-ok ülésén. Javasolhatja a BIZ elnökének a BIZ feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, melyet a BIZ legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalására a képviselőt meg kell hívni. - kezdeményezheti, hogy a KT vizsgálja felül BIZ-ának, PM-nek, részönk. testületének, kisebbségi önk testületének a KT által

átruházott önk-i ügyben hozott döntését; - megbízás alapján képviselheti a KT-et; - a KT hivatalától igényelheti a képviselői munkájához szükséges tájékoztatást, ügyviteli közreműködést. Közérdekű ügyben kezdeményezheti a hivatal intézkedését, melyre az 15 napon belül érdemi választ köteles adni; - köteles részt venni a KT munkájában. - a testület ülésén hozzászólhat, javaslatot tehet, kezdeményezhet Egyéb tv-ben nem szabályozott kérdések az SZMSZ-ben rendezhetők (pl. interpelláció) Feladataikat társadalmi megbízatásban látják el. Testületi munkában való részvételhez szükséges időre a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól, kiesett jövedelmét a KT téríti meg. A KT képviselőnek, BIZ elnökének, tagjának rendeletben tiszteletdíjat állapíthat meg. A képviselőnek a képviselői tevékenységgel összefüggő költségét meg kell téríteni Évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A

törvény számos összeférhetetlenségi szabályt állapít meg az önk-i képviselővel szemben. (Nem lehet központi állig. szerv ktv-je, közig hivatal vezetője, ktv-je, jegyző, ugyanazon önk. hivatalában köztisztviselő) Tiszteletdíjat, más járandóságot - ktgtérítés kivételével - nem vehet fel az önk. által létrehozott közalapítványban, közhasznú társaságban végzett tevékenységéért. Megbízatása megszűnik: - megválasztását követő helyi önk-i választás napján; - választójogának elvesztésével; - összeférhetetlenség kimondásával; - lemondással; - egy éven át nem vesz részt a KT ülésén, - KT feloszlatásával, - KT feloszlása esetén, - halálával. 22. Mutassa be a képviselő-testület működését Az önk-i feladatokat főszabályként maga a KT látja el. A feladatok ellátásában részt vesznek a KT szervei: a PM, a BIZ, a részönk., a társulás, a PM-i hivatal Az önk szerveinek elsősorban előkészítő,

szervező, végrehajtó és ellenőrző szerepük van A KT egyes hatásköreit a PM-re, BIZ-aira, részönk. testületére, kisebbségi önk testületére, törvényben meghatározottak szerint társulására ruházhatja. E hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható A KT sajátos ülése a közmeghallgatás. Évente egyszer, előre meghirdetve A KT határozatképesen kell jelen legyen A testület és a választópolgárok, helyi szervek közvetlen találkozása, ahol közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek A KT egyéb fórumokat is tarthat (község-, várospolitikai fórum, városrész-tanácskozás, falugyűlés stb) a lakosság, tájékoztatására, fontosabb döntések előkészítése érdekében. Megvitathatók a költségvetés fő előirányzatai, a rendezési előírások, fejlesztési elképzelések Megszervezése a PM feladata A képviselő-testület ülései A KT szükség szerint, az

SZMSZ-ben meghatározott számú, de évente min. hat ülést tart A választást követő 15 napon belül a KT megtartja alakuló ülését. Ezt a legidősebb képviselő, mint korelnök vezeti A képviselők, a PM leteszik az esküt Kötelező napirend a PM illetményének, illetőleg tiszteletdíjának a megállapítása nyilvános ülésen Ezután az ülés vezetését átveheti a PM, aki javaslatot tesz az alPM megválasztására. Az SZMSZ szerint kell eljárni az alakuló ülésen is. A KT rendes ülését a PM hívja össze és elnökeként vezeti azt. A KT ülését össze kell hívni a képviselők negyedének vagy a KT bizottságának az indítványára. Az ülés nyilvános. Kivételesen tarthat a KT zárt ülést: - választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett ezt kéri; - elrendelheti a

vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor; Zárt ülésen a KT tagjai, a kisebbségi szószóló és a jegyző, meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt. A zárt ülésen hozott döntést általában nyilvánosan kell kihirdetni A szavazás is főszabályként nyilvános. Titkos szavazást akkor lehet tartani, ahol lehet vagy kötelező a zárt ülés. A KT névszerinti szavazást is elrendelhet Az ülés vezetésének előírásait az SZMSZ rögzíti: A PM megállapítja a határozatképességet, majd javaslatot tesz az ülés napirendjére, amiről a KT általában vita nélkül határoz. Képviselők javaslatot tehetnek a napirendhez A PM napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát, összefoglalja és szavazásra teszi fel a javaslatokat A szavazás eredményét számszerűen kell megállapítani, ügyelve a minősített többségre ha szükséges A PM feladata a tanácskozás rendjének a megtartása Az

érvényes KT döntés (határozat vagy rendelet) feltétele, hogy a testületnek határozatképesnek kell lennie (a képviselők több mint fele jelen van). A KT döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. Ezt a képviselő köteles bejelenteni, a kizárásról a KT dönt A kizárt képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni Az Ötv.-ben meghatározott egyes ügyekben a döntéshez minősített többség szükséges A minősített többség esetén a testületi összlétszám több mint a felének az igen szavazata szükséges a javaslat elfogadásához. A KT üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredmé- nyét és a hozott döntéseket tartalmazza. Elkészítéséről a jegyző gondoskodik, a PM és a jegyző aláírja 15 napon belül a

jegyző köteles megküldeni a közig hivatal vezetőjének A határozatokat számozzák (évente, folyamatos sorszámmal, vagy a ciklus tartama alatt folyamatosan). A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a KT előterjesztésébe és ülésének a jegyzőkönyvébe. Önkormányzati hatósági ügy: a KT az egyes polgárokat ügyféli minőségben érintő egyedi ügyekben is dönthetnek. A tv-ben, ill önk-i rendeletben meghatározott - általában engedélyezést, támogatást magába foglaló - ügyek (pl szociális támogatások) A KT átruházhatja PMre, BIZ-ára, részönk-ra Nem ruházható át jegyzőre Ha nem ruházza át hatáskörét, akkor dönt és ellene nincs fellebbezési lehetőség. Átruházása esetén a döntések ellen a KT-hez lehet fellebbezni. A KT határozatának felülvizsgálatát - jogszabálysértésre hivatkozással - a bíróságtól lehet kérni a közléstől számított 30 napon belül. A hatósági ügyben folyó

eljárásra a KET rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha KT nem tud együttműködni, a megbízatásának a lejárta előtt név szerinti szavazással, minősített többséggel kimondhatja a feloszlását. Ekkor 75 napon belül időközi választást kell kiírni (költségét az önk viseli) A KT az új KT alakuló üléséig, a PM az új PM megválasztásáig ellátja a feladatát. Nem lehet feloszlás választás után 6 hónapon belül, ill következő választás előtt 1 éven belül. A helyi jogalkotás A KT a tv. által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, vagy tv felhatalmazása alapján önkormányzati rendeletet alkot, de az nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. Az önk-i rendelet jogszabály, az önk illetékességi területén kötelező erővel bír Személyi hatálya az illetékességi területén a magánszemélyekre, természetes személyekre és a jogi személyekre terjed ki. A rendeletalkotás a képviselő-testület át nem

ruházható hatásköre Megalkotásához minősített többség szükséges, és a helyben szokásos módon ki kell hirdetni. Hitelességét szolgálja, hogy a PM és a jegyző írja alá. Meg kell határozni a hatályba lépésének a napját, kellő időt hagyva a rendelet megismerésére, alkalmazására való felkészülésre. Kihirdetését megelőző időre nem állapít-hat meg kötelezettséget, nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenesnek (nem lehet visszamenő hatálya) - A rendelet megjelölése tartalmazza a KT megnevezését, nevének rövidítését, a rendelet kihirdetésének idejét, számát, megnevezését és címét. - A rendelet számát arab számmal kell jelölni. - Tv. felhatalmazása alapján alkotott rendeletben tv-t a rendelet bevezető részében fel kell tüntetni - A záró rendelkezések között szabályozni kell a rendelet hatályba lépését. - Rendelet módosításakor egységes szerkezetbe foglalhatók a szabályok. Átfogó módosítás

esetén az egységes szerkezetbe kell foglalni. 23. Ismertesse a helyi önkormányzatok bizottságaira, a részönkormányzatokra vonatkozó rendelkezéseket A KT szabadon határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg BIZ-ait. A BIZ-ok részt vesznek a KT döntéseinek előkészítésében (egyes ügyekben előterjesztők, más ügyekben véleményezik az előterjesztést), részt vesznek önk-i döntések végrehajtásának összehangolásában és ellenőrzésében, a KT döntésétől függően – átruházott hatáskörben – önk-i döntéseket hoznak. A KT a kétezernél több lakosú önk-nál pénzügyi BIZ-ot választ. Tv más BIZ megalakítását is elrendelheti. Ha a nemzetiségi, etnikai kisebbségi BIZ létrehozását a KT nemzetiségi, etnikai kisebbséget képviselő tagjai (min. 2 képviselő) kezdeményezik, meg kell alakítani Feladata a kisebbségek érdekeinek érvényesítése. A KT határozza meg azokat az ügyeket, amelyek csak a BIZ

állásfoglalásával együtt nyújthatók be. A BIZ-ok a helyi önkormányzásban akkor töltik be a legerősebb szerepkört, ha a KT döntési jogokat ad a BIZ-oknak. Ez lényegében három típusú: - a KT egyes hatásköreit átruházhatja BIZ-aira, - a KT önk-i rendeletében önk-i hatósági hatáskört állapíthat meg a BIZ-nak, - a BIZ a KT-től anyagi eszközöket kaphat, amelyek felhasználásáról dönthet. Ha a BIZ más tartalmú döntést hoz, mint a KT, a PM felfüggesztheti a döntés végrehajtását, ha az ellentétes a KT határozatával, vagy sérti az önk. érdekeit Ekkor a BIZ döntéséről a KT a következő ülésén határoz. Elnökét és tagjainak több mint a felét a képviselők közül kell választani. A PM, az alPM, a KT hivatalának dolgozója nem lehet a BIZ elnöke, tagja. A BIZ-ot a PM indítványára össze kell hívni. A határozatképességére és határozathozatalára, az ülések nyilvánosságára és a zárt ülésre a KT-re vonatkozó

szabályokat kell alkalmazni. A BIZ-i döntéshozatalból kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. Működésének alapvető szabályait az SZMSZ-ben kell meghatározni: az egyes BIZ-ok feladatait, tevékenységi körét, a BIZ-i ülések összehívásának a rendjét, a határozathozatal részletes szabályait, a BIZ-i döntések végrehajtásának a módját, az ülésekről a jegyzőkönyv készítésének a követelményeit, tartalmát, a KT és más BIZ-ok tájékoztatása. A BIZ feladatkörében ellenőrzi a KT hivatalának a KT döntéseinek előkészítésére, ill. végrehajtására irányuló munkáját Ha ebben eltérést, az önk-i érdek sérelmét, mulasztást észlel, a PM intézkedését kezdeményezheti. A KT a SZMSZ-ban településrészi önkormányzatot hozhat létre települési képviselőkből, más választópolgárokból. A településrészi önk-i testület vezetője kötelezően települési képviselő Az olyan

településrészek, amelyek az egészen belül viszonylagos önállóságot, önálló közösséget alkotnak a lakóhelyi közösség kezdeményezésére településrészi önk-ot alakíthatnak. A KT köteles létrehozni a részönk-ot, ha megalakítását kéri az ott lakó közösség a) az egyesítéssel létrejött településrészen; b) külterületi lakott helyen; ill. c) olyan üdülőterületen, melynek népessége eléri a település állandó lakosságának negyedét. Nem tagadhatja meg a KT a kizárólag a településrészt érintő hatáskör átruházását. A településrészi önk jogosult az adott területet érintő önk-i ügyek intézésére A részönk-ot a településrészről indokolt elnevezni. A részönkormányzást is testület gyakorolja, amelyet a KT választ. Tagjainak számát a SZMSZ állapítja meg. Elnöke csak települési képviselő lehet Tagjainak kiválasztása: - több ezer lakosú településrésznél az önk-i képviselő választásáról

szóló tv. alkalmazásával, - néhány száz lakosú településrészen falugyűlésen, - üdülőterületen az üdülőhelyi egyesület delegálhatja a testület tagjait, vagy „választást” tartanak. 24. Ismertesse a helyi önkormányzatok tisztség-viselőire vonatkozó szabályokat A polgármester a 3000-nél több lakosú önk-nál főállású, kevesebb lakosú önk-nál főállású vagy társadalmi megbízatású lehet. A választópolgárok közvetlenül választják 4 évre Évente vagyonnyilatkozatot köteles tenni. Az önk első számú vezetője A tv. számos összeférhetetlenségi szabályt állapít meg a PM-rel szemben azzal a céllal, hogy a PM a választópolgárok közösségének, az önk. érdekeit szolgálja, és más tisztségek betöltése, más tevékenységek ne befolyásolják munkáját (Nem lehet KE, AB tagja, ombudsman, ÁSZ elnöke, Kormány tagja, államtitkár, bíró, ügyész, jegyző). A PM az önk-i, az állig. feladatait, hatásköreit

a KT hivatalának közreműködésével látja el - A KT döntései szerint és saját önk-i jogkörében irányítja a hivatalt. - a jegyzővel együtt meghatározza a hivatal feladatait az önk. munkájának a szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, - dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt állig ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek a gyakorlását átruházhatja, - a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, - gyakorolja a munkáltatói jogokat az alPM, a jegyző és az önk-i intézményvezetők tekintetében. A KT a PM illetményéről alakuló ülésén dönt a Ktv. alapján A társadalmi megbízatású PM tiszteletdíjban részesül. Fegyelmi és kártérítési felelőssége van A fegyelmi eljárást a KT rendeli el Tisztsége megszűnik: - új PM megválasztásával; - KT OGY általi feloszlatásával, KT feloszlása után új PM megválasztásával, -halálával, lemondással,

összeférhetetlenség kimondásával, - választójoga elvesztésével; - tisztségével összefüggő bűncselekménye miatt; nem tesz esküt. Alpolgármester: a KT saját tagjai közül, a PM javaslatára, titkos szavazással választja. Megbízatása az új KT alakuló üléséig tart Feladatait a PM irányításával látja el Tanácsnok: a KT a PM, vagy egy képviselő javaslatára választható, felügyeli a KT által meghatározott önk-i feladatkörök ellátását (környezetvédelem, idegenforgalom, népművészet ápolása, szociális gondoskodás stb). Kisebb községekben, ahol kevés bizottság alakítható, a tanácsnok egy-egy helyileg fontos teendővel bízható meg. A jegyző Közigazgatási-önk-i szakmai vezető. Szakmai hozzáértésével segíti a KT, a PM munkáját, a BIZ-okat, másfelől - mint állig. hatáskörök címzettje - hatósági jogköröket lát el Megbízatása határozatlan időre szól. A KT pályázat alapján, jogszabályban megállapított

képesítési követelményeknek megfelelő jegyzőt nevez ki. (igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés, szakvizsga, min 2 évi közigazgatási gyakorlat) A KT községben kinevezhet, más önk-nál kinevez aljegyzőt a jegyző helyettesítésére, határozatlan időre. A KT hivatalát a jegyző vezeti. - gondoskodik az önk. működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról; - hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét; - gyakorolja a munkáltatói jogokat a KT hivatalának köztisztviselői tekintetében (a polgármester egyetértésével); - döntésre előkészíti a PM hatáskörébe tartozó állig ügyeket; - dönt a PM által átadott hatósági ügyekben; - tanácskozási joggal vesz részt a KT, bizottságok ülésén; Köteles jelezni a KT-nek, a bizottságnak és a PM-nek, ha a döntésüknél jogszabálysértést észlel. Az 1000-nél kevesebb lakosú községekben gazdaságossági szempontból a

megyén belül egymással határos községek az igazgatási feladataik ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Az államigazgatási feladatok és hatáskörök telepítésének sajátos módja a körzetközponti igazgatás. Az államigazgatási feladatot a kijelölt városi jegyző kapja úgy, hogy az azt a kormány által kijelölt körzetre, az ahhoz tartozó községekre kiterjedően is ellátja (okmányiroda; kiemelt építésügyi hatáskörök; egyes gyámügyi hatáskörök; közlekedésigazgatási feladatok). 25. Ismertesse az EU csatlakozással kapcsolatos helyi jogharmonizációs feladatokat Az Európai Közösség joganyagában nincsenek a helyi önk-ok szervezetével és működésével kapcsolatos közvetlen jogi rendelkezések. Ez a tagállamok nemzeti belügye A Helyi Önkormányzatok Chartája rögzíti az önk-ok jogalkotási hatáskörét és kimondja, hogy amennyire lehet, azt meg kell erősíteni a belső jogalkotásban is A közösségi

joggal való harmonizációs kötelezettség: Csatlakozást megelőzően jogharmonizációs feladatok: A közösségi irányelvek végrehajtására alkotott belső nemzeti jogszabályokhoz kellett igazítani az önk-i rendeleteket. A közösségi rendeletek esetében az önk-oknál ez a kötelezettség nem jelentkezett közvetlenül. Csatlakozás időpontjában, ill. azután deregulációs feladatok: az azonos tárgykörben való párhuzamos közösségi - nemzeti szabályozást meg kell szüntetni. Csatlakozást követően maradéktalanul meg kell felelni a közösségi jognak (EU bíróság határozatainak) a nemzeti és a helyi jogalkotásban is. Szükséges az önk-ok rendeleteit a közösségi jog szempontjából is felülvizsgálni Tudnia kell a helyi jogalkotónak, hogy egy jogterület szabályozása nem tartozik-e kizárólag Közösségi hatáskörbe, van-e joga helyi rendeletet alkotni helyi társadalmi viszony rendezésére. A Közösségnek általában akkor van

kizárólagos jogalkotási hatásköre, ha ilyen jogosítványt kifejezetten ráruháztak; az alapszerződések szövegéből levezethető; valamely területen a közösségi célkitűzés e nélkül nem volna megvalósítható. Az önkormányzatok csatlakozással összefüggő feladatainak teljesítése és kikényszeríthetősége Ha az Európai Bíróság ítéletében megállapítja az érintett önk-i rendeletnek az alapszerződésekből eredő tagállami kötelezettségekkel való összeegyeztethetetlenségét, akkor az érintett rendelkezést a közösségi követelményeknek megfelelően módosítani kell. Ha a tagállam nem tesz eleget e kötelezettségének, lehetőség van a mulasztó tagállam szankcionálására(a tagállamot pénzbírság megfizetésére kötelezi). Az EK-i szabályozás helyi önk-okat érintő területei: Az integrációs felkészülés kiemelt területei: környezetvédelem; a közös piac; a négy alapvető szabadságjog (áruk, szolgáltatások,

tőke és a személyek szabad áramlása). A helyi önk-i rendeletalkotási tárgykörök közül így különös hangsúlyt kell kapniuk a környezetvédelem tárgykörében (pl ivóvíz, szennyvízelvezetés, helyi környezetvédelmi program, helyi zaj- és rezgésvédelem, hulladékgazdálkodási feladatok helyi végrehajtásának feladatai témákban), az ipari és kereskedelmi ágazatban (pl. vásárok és piacok rendje, közbeszerzés témákban), a pénzügyi ágazatban (pl. a helyi adók, helyi működési ár- és díjbevételek, helyi önk-ok által nyújtott beruházási célú támogatások témákban), valamint az önk-ok által biztosított közszolgáltatások területén alkotott önkormányzati rendeleteknek