Egyetlen fajta rénszarvas sem tud repülni, de több mint 300 000 olyan élő organizmus létezik, amely még besorolásra vár, bár ezek nagy része ízeltlábú, vagy baktérium. Tehát nem zárhatjuk ki azt, hogy a Mikulás mégis repülő rénszarvason közlekedik. A Földön 2 milliárd 18 éven aluli gyerek van, de minthogy a Mikulás nem törődik a hindu, zsidó, buddhista vagy mohamedán gyerekekkel, így a munka a 15%-ára csökken (378 millió).
Háztartásonként 3.5 gyerekkel számolva ez 91.8 millió otthont jelent. Fel kell tételeznünk, hogy mindenhol akad legalább egy rendes gyerek.
A Mikulásnak - hála a különböző időzónáknak és a Föld forgásának - (24 helyett) 31 óra áll rendelkezésére az ajándékok kihordására (ha feltételezzük, hogy keletről nyugatra halad, ami logikusnak tűnik). Ebből az következik, hogy 822.6 látogatást tesz másodpercenként. Ez azt jelenti, hogy 0.001 másodperce van minden egyes háznál, hogy leparkoljon, beugorjon a kéményen, megtöltse a zoknikat, a többi ajándékot szétszórja a fa alatt, visszamásszon a kéményen keresztül, és felpattanjon a szánra. Ha feltételezzük, hogy a szóban forgó 91.8 millió otthon egyenletesen helyezkedik el a Föld felszínén (ami persze nem így van), akkor két ház között a távolság 1,2 km, a teljes út pedig 117 millió km, nem számolva azokat a kitérőket, amiket még a Mikulásnak is meg kell ejtenie.
Ez azt jelenti, hogy a Mikulás szánja mintegy 1 000 km/s sebességgel halad, a hangsebességnél 3 000-szer gyorsabban. (Egy hagyományos részarvas kb. 25 km-t tesz meg egy óra alatt, ha nagyon siet...)
A szán rakománya egy újabb érdekes kérdés. Feltéve, hogy minden gyerek egy kb. 1 kilogrammos ajándékot kap (ami röhelyesen kevés), akkor a Mikulás szánja mintegy 321 300 kilogrammot nyom. Nem számítva a Mikulást (aki ha tényleg minden otthonban eszik egy kis édességet, mondjuk 2 szaloncukrot, akkor az út végére pontosan 2 943 000 kg-ot hízik, de ettől az apróságtól most eltekintünk). Egy hagyományos rénszarvas max. 150 kg-ot képes elhúzni a földön. Még ha feltételezzük, hogy a repülő rénszarvas (lásd fentebb) tízszer ennyit képes elhúzni, akkor is minimum 214 200 kell ahhoz, hogy az egész szánt (Mikulás nélkül) elhúzza. Ez a sok szarvas 353 430 tonnára növeli az egész pereputty súlyát. Csak összehasonlításképp jegyzem meg, hogy ez négyszer olyan nehéz, mint az Enterprise nukleáris meghajtású anyahajó.
Ha ez a 353 430 tonna súlyú szán 1 000 km/s-es sebességgel közeledik, akkor nagy légellenállásba ütközik. A légellenállás felhevíti a szarvasokat. A két vezér rénszarvas másodpercenként 143 000 000 000 000 (143 tirllió) Joule energiát nyel el. Elhanyagolható idő alatt égnek el (eközben 234 000 000 000 decibell erejű robbanás hallatszik), kigyújtva maguk mögött a többi rénszarvast. Az egész szán a rénszarvasokkal együtt 4.26 másodperc alatt ég el. A Mikulást, akire eközben 297 500 N centrifugális erő hat, 120 kg-os Mikulás esetén (ami nagyon kevés) 8 207 123 kg-os erő préseli a szán hátuljához...
Összegezve: A fenti számítások bizonyítják, hogy a Mikulás nem létezik. :)
Van jó témaötleted? Írj nekünk egy vendégcikket!
Kapcsolódó olvasnivalók
Az osztrák-magyar sarki expedíció
Az osztrák–magyar északi-sarki expedíciót 1872 és 1874 között vezették. Az eredeti cél az Északkeleti-átjáró felfedezése lett volna a Tegetthoff gőzössel, ehelyett azonban a 24 fős csapat felfedezte a Ferenc József-földet. Az expedíciót Julius von Payer főhadnagy és Karl Weyprecht irányította, a költségek legnagyobb részét osztrák–magyar nemesek, arisztokraták finanszírozták.
Az aradi vértanúkra emlékezünk
Aradi vértanúk összefoglaló néven őrzi a magyar nemzet emlékezete az 1848–49-es szabadságharc 13 hős katonai vezetőjét, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki. A tábornokok a világosi fegyverletétel után kerültek orosz fogságba, akik – noha ígéretet tettek az ellenkezőjére – foglyaikat némi habozás után átadták az osztrákoknak.
A természetjárás története
Ennek leggyakoribb módja a gyalogos túrázás, de ide tartoznak a vizitúrák, sítúrák és más, fizikai igénybevétellel járó, csoportos, nem egyszer versenyként lebonyolított túrák is. A társadalom egy fontos célja az, hogy természeti környezetünket megóvjuk, ezért a természetjárás fontos része a fiatalok, illetve a természetbe vágyók oktatása.
Kapcsolódó doksik