Kölcsey lírája:
Korai verseinek hangulata panaszos, érzelmes, erősen fájdalmas. Lírai költészetét egyrészt a megfoghatatlan, elvont ideálokért való rajongó sóvárgás, az elérhetetlen utáni vágy, másrészt ennek következményeképpen az elégedetlenség, a belső meghasonlás, a céljainak elérhetetlenségéből fakadó fásult közöny jellemzi.
Elfojtódás (1814)
A vágy és a valóság, az ideál és a realitás ellentmondásai között vergődő költő fájdalma „az elsüllyedt boldogság után". Romantikus vonások: túlzás, ellentét, költői kérdések, tagadószók, a versszakok változó hosszúságúak.
Vanitatum vanitas (1823)
A vers latin címének jelentése: hiábavalóságok hiábavalósága. A vers mondanivalója: A világon minden hiábavaló, az élet értelme, a tudományok csak egy pillanat, egy tünemény. Pesszimista, lemondó hangnem jellemzi; a bölcs ember az, aki a világon mindent megvet.
Zrínyi dala (1830)
Belső párbeszéd; a kérdező lehet a költő vagy Zrínyi, a válaszadó lehet a költő, vagy a honfitársak.
A páratlan versszakok a költői kérdések: Hol van a hon? Hol van a dicső múlt? Hol van a dolgozó, harcoló nép?
A válaszok negatívak, a végén a nemzethalál képét is felvillantja Kölcsey. Egy lehetséges jövőképet vázol fel, melyben maga sem hisz, de a népet ébreszti fel vele.
Zrínyi második éneke (1838)
A költő vagy Zrínyi párbeszéde a sorssal.
1. versszak: oltalmat, segítséget kér a sorstól
2. versszak: a sors válasza: már egyszer segített, de a belviszályok tönkretették az országot
3. versszak: a költő szánalmat kér, kéri a bűnösök pusztulását és a bűntelenek szánalmát.
4. versszak: pesszimista befejezés; Herder jóslata: a magyarság el fog tűnni. A forma is párbeszédes, a költő pesszimista, a költő szerint is el fog pusztulni a magyarság saját bűnei miatt.
Bíró László József eredetileg újságíró volt, de festészettel is foglalkozott. Az 1930-as években szerkesztette meg Budapesten az első golyóstollat. Felismerte, hogy az újságok nyomásánál használt tinta gyorsabban szárad, és a papíron szárazon és piszkolódásmentesen megmarad. Mivel ez a sűrűbb tinta nem volt cseppfolyós, egy kis golyót szerkesztett a tollba, amely a tintát annak aljára vezette.
Online oktatás - tanulók a kiégés szélén?Az online oktatásnak a már ismert pozitív hatásai mellett riasztóan sok negatív következményét emelték ki a doksi.net kutatásában résztvevők. Kiugróan jó érdemjegyek, hatalmas tanulási veszteség, rekord alacsony motiváció jellemzi az online oktatásban együttműködő tanárokat, diákokat és hosszútávon a kép még ijesztőbb.
Matyóföld bemutatkozikA Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán található. Kezdetben, a XIX. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezták matyóknak. A Matyóföld egyedi népművészetéről híres, de később ide sorolták a népviseletében és hímzéseiben más hagyományú Tard és Szentistván községeket is.
Kapcsolódó doksikGoriot apó az azonos című regény főhőse, melyet Honoré de Balzac írt 1834-35-ben. Balzac 1799-ben született Tours-ban. Paraszti származású, nevébe a nemesi rangot jelző "de" szócskát később maga vette fel. Jogot tanult, majd 20 évesen elhatározta, hogy csak az irodalomnak fog élni. A Goriot apó című mű megírásával született meg a regényciklus eszméje. Mintegy kilencven...
Illyés Gyula Bartók c. művének elemzéseIllés Gyula: Bartók A mű egy indulatos felkiáltással kezdődik. A költő itt önmagával vitatkozik. Ez az egész vers vitázó alaphangját adja meg. Illyés védelmébe veszi a disszonáns hangzásokban bővelkedő Bartók-zenét, hiszen a világban is ez uralkodik. A bartóki hangzásokat zajokkal, zörejekkel hozza párhuzamba. Ilyenek a „Földre hullt pohár fölcsattanó...
Tündérkert, 1. részTörténelmi előzmények: Az 1526-os mohácsi vésszel Magyarország területére betört a török. Az I. Szulejmán vezette sereg a Duna mentén haladva egyre nagyobb területeket hasított ki az országból, s végül 1541-ben elfoglalták Budát is. A még megmaradt északi és nyugati részekre I. Ferdinánd révén a Habsburgok tették rá kezüket, így a magyaroknak csupán a keleti végek...