A reformkor legnagyobb regényírója, költő és politikus. Habsburg-hű főúri családból született, német anyától. Nevelője, Martinovics egykori vádlott-társa ébresztette fel benne a magyarság tudatát, s a pesti egyetem légköre a nemzeti és liberális eszmékért való rajongást. Az 1830-as párizsi forradalom hírét már örömmel fogadta. Ügyvédi vizsgát tett, majd hosszabb külföldi körútra ment. Politikai eszményképe külföldi tapasztalatai alapján egyre inkább a nagybirtokrendszer nyűgétől megszabadult, polgárosodott Magyarország lett. A falu jegyzője című regényében ennek érdekében leplezte le a feudális vármegyét, a megyei nemesség romlottságát, s tárta fel a jobbágyság szenvedéseit. Regényt írt Dózsa parasztháborújáról is, hogy figyelmeztesse kortársait, milyen veszedelmek származhatnak a nép elnyomásából. 1848-ban közoktatásügyi miniszter lett, de megrettent az események forradalmi alakulásától, s elhagyta az országot. A kiegyezés után újból miniszter lett, s ő alkotta meg az általános, kötelező népoktatásról szóló törvényt. - Néhány szép verse örök értéke marad líránknak. Búcsú című költeményét 1836-ban írta, mikor külföldi körútjára indult.
A bűnüldözés mesterei: Török János
Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.
A munka ünnepének eredeteA munka ünnepe a nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó ünnepség, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Május 1-je hasonló tartalommal katolikus ünnep is, Munkás Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére.
Az 1956-os forradalom története II.Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Az eseményeket bemutató cikksorozatunk utolsó részében az október 24. és november 3. között lezajlott országos eseményeket, valamint ezek nemzetközi visszhangját mutatjuk be.
Kapcsolódó doksik- Varga Gábor - Földrajzoktatás és földrajzi műhelyek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen / 2008, 7 oldal
- Meskó Attila - Eötvös Loránd geofizikai vizsgálatai / 2006, 6 oldal
- Hunfalvi Mária - Eötvös József és az 1868-as népoktatási törvény / 2004, 8 oldal
József Attila Óda c. versének elemzése
József Attila Óda c. műve a legteljesebb összeolvadásról szól. A cím már magában műfaj jelölő (magasztos, ünnepélyes hangvételű, nem köznapi dologról szóló alkotás). A Világirodalom egyik legszebb verse. Szakaszos elhelyezés adja a vers tagolását, és 6 egységből áll. A vers hangulata: csendes, idilli, nyugodt. Érzékszervi hatást vált ki, ilyen a látás, hő érzékelés, illat...
A la recherche és a Talán eltűnök hirtelen című vers összehasonlításaAz a la recherche című verset Radnóti Miklós írta 1944-ben a heidenaui táborban. Az eltűnt időt, a régi barátokat és az emlékké vált idillt keresi. A Talán eltűnök hírtelen.. című verset József Attila írta 1937-ben. Az utolsó versei közé tartozik, a vers azt tanusítja, hogy miként nyomorította meg, torzította el ez az embertelen kor a nagyot, miként érzi termékeny hősét semmisnek, s...
Arany és Petőfi levelezéseHa megkérnénk bárkit az országban, hogy nevezzen meg, mondjuk öt olyan írót, vagy költőt, akit a legjelentősebbnek tart Magyarországon, két név egészen biztos szerepelne a felsorolásban. Az egyik Arany Jánosé, a másik Petőfi Sándoré. Ennek a két hatalmas személyiségnek barátian bensőséges, őszinte levelezése ennek a tanulmánynak a tárgya. Felesleges volna a két életrajzzal...
Eötvös József kortársai:
- Arany János
- Batsányi János
- Berzsenyi Dániel
- Jókai Mór
- Kazinczy Ferenc
- Kemény Zsigmond
- Kölcsey Ferenc
- Madách Imre
- Mikszáth Kálmán
- Petőfi Sándor
- Vajda János
- Vörösmarty Mihály
- Kisfaludy Sándor
