Arcok > Magyar uralkodók > Fajsz fejedelem (947 - 955)

Jutas (Jutotzasz) fia, Árpád unokája, s a magyarok fejedelme a X. század közepe táján. Fejedelemségéről a magyar hagyományok mit sem tudnak, de a vele egy időben élt Konstantin bizánci császár úgy említi, mint korabeli fejedelmet (ton nuni arconta) s így semmi kétség sem férhet ahhoz, hogy Zolta után nem mindjárt fia, Taksony következett – ahogy Anonymus állította. Nevét a magyar helynevekben előforduló Fajsz névvel is szokták azonosítani, ez az azonosítás azonban vitatott. [1] [2]

Falicsi/Fajsz uralkodásáról Bíborbanszületett Konstantin A birodalom kormányzása című művének negyvenedik, „A kavarok és turkok nemzetségeiről” című fejezetében a következőt írja: [1] [2]

„Tudnivaló, hogy Árpád, Turkia nagy fejedelme négy fiút nemzett, az első Tarkatzú [Tarkacsu]/Tarhos, a második Jelekh [Jelek]/Üllő, a harmadik Jutotza [Jutocsa]/Jutas és a negyedik Zalta Zolta.
Tudnivaló, hogy Árpád első fia, Tarkatzú [Tarkacsu], nemzette Tebelét [Tevel], második fia, Jelekh [Jelek], nemzette Ezelekh-et [Ézelő], harmadik fia, Jutotza [Jutocsa], nemzette Falitzi-t [Falicsi], ki most fejedelem, negyedik fia, Zalta [Zolta] nemzette Takszit [Taksony].”

Az uralkodás kezdetéről és végéről azonban semmilyen információnk nincsen, mint ahogyan arról sincs, hogy Falicsi előtt és után ki volt a magyar nagyfejedelem. Egy kései forrás szerint az augsburgi csatából megmenekült vezérek közül az egyik később „király” lett. Ezt az információt szokás Taksonyra vonatkoztatni és e szerint a nagyfejedelemséget 955-ben vehette át, s lehetséges, hogy éppen a vereség egyik következményeként, s talán éppen Fajsztól. [1] [2]

Az, hogy Taksony Falicsitól vette át a főhatalmat, másból is következik. Az ismert források alapján jogosnak tűnik az a feltételezés, hogy a főhatalom Árpád családjában – a „nomád öröklési szokás” szerint – az Árpád nemzetség egyes ágai között egymás után sorban, egymást váltva öröklődött, a születés sorrendjében. Ennek alapján Árpád halálakor Tarkacsu örökölte a főhatalmat, illetve ha már nem élt, akkor a fiatalabb testvér ága, Falicsi után a Zolta ágából való Taksonynak kellett következnie. [1] [2]

Az Árpád és Taksony közötti nagyfejedelmek nevét nem ismerjük, amiből arra következtethetünk, hogy a X. század második felében a magyar nagyfejedelmi hatalom háttérbe szorult, névlegessé vált. A magyarság valódi vezetői ekkor vélhetően nem a fejedelemség tisztségviselői, hanem a törzsi vezetők voltak. [1] [2]

Ez lehet az oka annak, hogy a magyar krónikák Árpád családjából csak alig néhány nevet őriztek meg. A Képes Krónika a nagyfejedelmekről Álmos, Árpád, Taksony, Géza sorrendben tud, ami nyilvánvalóan nem felelhet meg a valóságnak. Az Anonymus szerinti Árpád, Zolta, Taksony sorrend elvileg lehetséges lenne, inkább valószínű azonban, hogy a névtelen jegyző tudott Árpád és Taksony fejedelemségéről, s tudta, hogy Taksony apja és Árpád fia Zolta volt, s így következtette ki – a saját korában érvényes öröklési szokásból – hogy Zoltának is fejedelemnek kellett lennie. [1] [2]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org
[2] http://www.kislexikon.hu

A tokaji aszú vagy röviden aszú a Tokaj-hegyaljai borvidéken előállított aszúbor, vagyis aszúsodott és normál szőlő felhasználásával készített desszertbor, borkülönlegesség. A tokaji borok közül a leghíresebb. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelésére és az ezt követő különleges borkészítési eljárás.

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

• Báldi András - A fajszám terület összefüggés modelljeinek és elméleteinek áttekintése / 1998, 8 oldal
  
  

A vers hangvétele lázadó. Erről tanúskodnak a szimbolikus tartalmú történelmi személyeknek és helyeknek az említése. Például: Góg és Magóg, Verecke, Dévény, Vazul, Pusztaszer. A költő az igék használatával is nyomatékossá teszi lázadását, nyugtalanságát. Például: döngetek, rivall, betörnöm, tiporjatok, elátkozza. A lázadás kifejező eszköze az ellentét is, ami végigvonul a...

A mű a reneszánsz lecsengése idején íródott. Ekkor már létezett a Comedie Dotta, az irodalmi vígjáték. A Mandragóra az első ilyen Comedie Dotta, újdonsága, hogy nem verses, hanem prózában írt szövegű. Megtartja a Comedie del’Arte alapsztoriját: egy férfi meg akar szerezni egy nőt. Alakok - Calimaco – szerelmes férfi - Lucretia – meghódítandó nő - Nicea...

Legfontosabb szereplők: - Rozgonyi István – nagyúr, a galambóci magyar hadak fővezére - Cserni Száva – lengyel lovag, szerelmes Cecíliába - Szentgyörgyi Cecília – Templin gróf lánya, Hedvig királyné udvarhölgye - Hedvig – I. (Nagy) Lajos király leánya, Jagelló felesége - Jagelló – litván nagyfejedelem, később lengyel-litván király - Marina...