Középiskola > Műelemzések > Reneszánsz vonások Balassi Bálint költészetében

Balassi Bálint (1554-1594) a XVI. század legnagyobb magyar költője. Ő volt az első magyar, aki nemzeti nyelven, tehát magyarul írja a műveit, Ellentétben Janus Pannoniusszal aki szintén ennek a kornak a legnagyobbjai köze tartozik, de ő még nem magyarul írja meg verseit. Nemesi családból származott, erre utal a nevében az y ami csak a nemesi családok nevében lehetett használni, Gyarmathy Balassi Bálint.

Balassi igazi reneszánsz egyéniség, erre utal a műveltsége, az hogy nyolc nyelven beszélt, felfedezi a földi élet szépségét, az hogy igen sok szerelme volt, ami a reneszánsz stílusirányzat egyik fontos jellemzője.

Balassi a szerelem költője, mert több hölgynek is írt verseket. Az első ilyen múzsája Losonczi Anna, akihez az Anna-verseket írja, amely mögött megélt élmény, szenvedélyes szerelem áll. Később a Júlia-versek amik a már megöz¬vegyült Losonczi Annához írja, és ezek mögött már nem áll megélt élmény, csak petrarkista módón udvarol.

"Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül, szép szerelmem,
Ki állasz most én mellettem, egészséggel, édes lelkem.

Én bús szívem vidámsága, lelkem édes kévánsága,
Te vagy minden boldogsága, veled Isten áldomása."

Az első versszak boldog felkiáltás, a véletlen találkozás által kiváltott öröm, hogy Júlia nélkül számára értelmetlen, értéktelen e földi világ.

Ezekben a versekben igen sok metafora található, mikor egy képi síkot azonosít egy fogalmi síkkal, egy közös jegy alapján például ebben az idézetben az Isten áldomását azonosítja a szerelem érzésével. Majd Wesselényiné Szárkándy Annának udvarol, neki írja a Célia-verseket. a Céliának szánt verseiben igen sok hasonlat található.

"Mint tavasz harmatja reggel ha áztatja szépen jól nem nyílt rózsát
Mert gyenge harmattúl tisztul s ugyan újul, kiterjeszti pirosát,
Celia szintén olya, hogyha szeméből foly könyve mossa orcáját."

Később egy ismeretlen hölgynek egy bizonyos Fulviának írja a verseit. Balassi a szerelmes verseit, versciklussá akarta fűzni, de erre nem került sor.

Balassi másik fő műfaja a katona- és vitézi-versek, amelyben megmutat¬kozik, egy másik reneszánsz vonás a hazaszeretet. Akkor lesz katona mikor Balassi András kipereli a vagyonából, bujdosni kényszerül, s ekkor ismeri meg a hazaszeretet csodálatos érzését is, és megírja erre a témára az Ó én édes hazám te, jó Magyarország című versét, ezekben a versekben megtalálható több reneszánsz tulajdonság is, például a reneszánsz szókincs, az életörömök, a természet szépsége:

"Vitézek mi lehet ez széles föld felett szebb dolog végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél."

Ebben a versben meg lehet figyelni a szimbolikus, harmonikus felépítést, mert ez a vers hárompillérű, miszerint az első, az ötödik és a kilencedik versszak gondolati rész, a köztes versszakok pedig leíró részek. Az első leíró részben a vitézi élet szépségeit ecseteli, a második leíró részben pedig a katonaélet nehézségeit írja le.

"Ellenséget látván, örömmel kiáltván ők kópiákot törnek,
S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon, szólítatlan megtérnek,
Sok vérben fertezvén arcul reá térvén űzőt sokszor megvernek.

Harmadik nagy témája az istenes versek, melyben nincs egyház, tehát egy emberként áll szemben Istennel, így nincs szüksége az egyházra. Itt látható a különbség Balassi Istenes versei és Szenci Molnár Albert zsoltárai közt, hogy Szenci Molnár Albert a közösség nevében írja műveit. Balassi sohasem vonja kétségbe Isten létezését, mindig hisz benne, ebben hasonlít Villonra aki sok bűncselekményt elkövetett, de sosem vonta kétségbe Isten létezést. Szüksége is van erre a hitre, mert állandóan harcol, legtöbbször önmagával, ezt tekinti a legkeményebb harcnak az életben, ekkor pedig szüksége van Isten segítségére. Ezt a segítséget legtöbbször cimboráló hangon kéri és alkudozik Istennel, bár ebben a versben sok könyörgés kérlelés, vita és a szenvedélyes érzés.

"Adj már csendességet, lelki békességet, mennybéli Úr!
Bujdosó elmémet ódd bútúl szívemet, kit sok kín fúr!

Sok ideje már, hogy lelke szomjan vár mentségedre,
Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd, vesztségére

Balassi sok vesét írja egy nóta, ének dallamára, hogy jobban dallamosak, énekelhetőbbek legyenek ezek a versek, ez az ab notam ami szintén reneszánsz vonás.

Balassi ezek a szempontok miatt tekinthető igazi reneszánsz egyéniségnek és a reneszánsz magyar irodalom legnagyobb alakjának.

A puli (lat. Canis familiaris ovilis villosus hungaricus ) világszerte a legismertebb magyar kutyafajta. A puli legfeltűnőbb külső tulajdonsága szinte páratlan szőrköntöse, amely a fajta védjegye. A szőrtakarója lehet zsinóros, szalagos, nemezes vagy csak egyszerűen gubancos, de annyi bizonyos, hogy főleg a lakásban tartott példányoknál alapos gondozást igényel.

A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben. A nyelvújítás elsősorban nyelvművelők (írók, költők, nyelvészek) tevékenysége, célja a szókincs bővítése, az idegen szavak helyettesítése, a stílusújítás és az egységes nyelv megteremtése.

Az anarchizmus egy politikai filozófia, ami magába foglalja azokat az elméleteket és meggyőződéseket, melyek támogatják mindennemű kötelező érvényű kormányzat eltörlését. Története során a libertarianizmus gyakorolt rá hatást, így többnyire annak baloldali formájának tekintik.

• Az európai humanizmus és reneszánsz / 2001, 3 oldal
  
  
• A pecsétviaszgomba terápiás hatásai, avagy egy tradicionális kínai gyógyszer reneszánsza / 2005, 28 oldal
  
  
• Halmos Balázs - A gótika hatásai a reneszánsz magyarországi elterjedésének első évtizedeiben / 2001, 11 oldal
  
  
• A reneszánsz művészet általános jellemzői és a humanizmus / 2002, 1 oldal
  
  
• Kis Anna - A humanizmus és a reneszánsz jellemzői, fontosabb itáliai képviselői / 2008, 6 oldal
  
  

"Úgy érzem, hamarabb eljutok hozzá a benne való kételkedés révén, mint a benne való vak hit útján" - írja isten felfedezéséről Karinthy a Noteszlapokban. Karinthy szentenciája szinte a teljes magyar vallásos líra foglalata lehetne, hiszen hit és kétely ambivalenciája istenes költészetünkre oly jellemző, hogy végigkíséri még a legmélyebben hinni akaró, az egész életművét isten...

Készült: i.e. 204 Görög környezetben, görög szereplőkkel. A pun háborúk idején mutatják be. Főszereplője egy katona, de a háború maga nem jelenik meg a darabban. Ez a dráma megteremti a durva, ostoba, hencegő katona alakját (később a reneszánszban Capitano figurájaként éled újjá). Vannak mániái, és eszközei is arra, hogy akaratát másokra kiterjessze, hülyeségét...

Itáliában a qiattrocento, az 1400-as évek már a reneszánsz kultúra második százada, addig Mo-on még csak a reneszánsz első csírái jelennek meg. Hunyadi Mátyás műveltsége, illetve felesége, a nápolyi Beatrix révén itáliai udvartartása teremti meg a reneszánsz térnyerésének lehetőségét. Néhány év alatt e humanista légkörben bontakozott ki Janus Pannonius Ferrarában és Páduában...