Arcok > Magyar uralkodók > Taksony fejedelem (955 - 972)

Taksony magyar nagyfejedelem Zolta nagyfejedelem fia, Árpád nagyfejedelem unokája. Születésének, halálának és uralkodásának pontos ideje bizonytalan. [1]

Taksony a kalandozó hadjáratok idején, 947-ben egy itáliai hadjáratot vezetett, ami azt valószínűsíti, hogy 931-nél korábban születhetett. Halálát a 960-972 közötti évek valamelyikére teszik. [1]

Az Árpád halálát követő időszakban a Turul-nemzetség ereje hanyatlásnak indult. [1]

Zolta, atyjának 947-ben történt lemondását követően lett vezér. 947-ben, hatalmas sereggel járt Itáliában, ahol nagy győzelmeket aratva nyomult egészen Otrantóig. 950-ben viszont Henrik bajor herceg csapatai eredményesen harcoltak Taksony hadai ellen. [2]

951-ben a magyarok Franciaországban, a Loire mentén az Atlanti-óceán partjáig hatoltak; Németországot ekkor elkerülték. 954-ben Wormsnál egyesült Konrád herceg a magyarokkal, midőn őket segítségül hívta I. Ottó német király ellen. A magyarok Belgium nyugati részének leigázása után Felső-Olaszországon át zsákmányokkal megrakodva és sok fogollyal tértek haza Magyarországra. [2]

955-ben újabb hadakat küldtek Németországba, és kegyetlenül fosztogattak, míg Augsburgnál döntő csatát nem vesztettek – ez a csata később az I. Augsburgi csata nevet kapta. A magyarság ekkortól fölhagyott a nyugat felé irányuló kalandozással. A vesztes csata eredményeként került Taksony a fejedelmi székbe. [1] [2]

958-ban Taksony hadai Konstantinápoly közelében, 961-ben pedig Trákiában szenvedtek vereséget. Pár év múlva a bolgárok úgy szövetkeztek a magyarokkal, hogy nekik országukon keresztül szabad támadási útvonalat engedtek a görögök ellen – ezt kihasználva a magyarok többször be is törtek Görögországba. [2]

968-ban a bizánci császár a bolgárok és magyarok ellen Szvetoszláv kijevi nagyherceggel szövetkezett, ki a következő évben el is foglalta Bolgárországot. [2]

970-ben Bardas vezér döntő csatát nyert a szövetségesekkel szemben, így a megvert magyar és besenyő hadak kénytelenek voltak hazatérni. Ezt követően a magyarok a kelet felé irányuló kalandozásokat is beszüntették. [2]

Taksony vezér, aki személyesen sohasem volt előtérben, 972-ben hunyt el. Taksonyt a hagyomány szerint a Pest vármegyei Taksonyban temették el. [2]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org
[2] http://mek.oszk.hu

Kárpátalja vagy Kárpát-Ukrajna (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója. A térség sok tekintetben eltér Ukrajna többi vidékétől. Ez leginkább annak a következménye, hogy bár lakosságának nagy részét a ruszin nemzetiségűek (kárpát-ukrán) teszik ki, a II. világháborúig Kárpátalja Ukrajnától függetlenül fejlődött.

A bűnügyi nyomozás tudományának első hazai szakkönyve 1897-ben, 128 évvel ezelőtt jelent meg Losoncon, Endrődy Géza tollából, a Kármán-féle Könyvnyomda gondozásában. A második kiadás egy esztendővel később, 1898-ban látott napvilágot Budapesten.

Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam. Északon Montenegró (172 km), északkeleten a szintén albánok lakta Koszovó (115 km), keleten Macedónia (151 km), délkeleten és délen Görögország (282 km), délnyugaton a Jón-tenger, nyugaton pedig az Adriai-tenger határolja. Partvonalának teljes hossza 362 km.

• Taksony térképe és rövid története / 2000, 1 oldal
  
  

Első ének A történet kezdetén Odüsszeusz már hazaindult Trójából, sok országot bejárt, nagy kalandokon esett már át, társait azonban elvesztette és őt Kalüpszó nimfa ejtette fogságba. Az istenek mind megkönyörültek már rajta, egyedül Poszeidón gyűlölte, amiért fiát, a küklopszot megölte. Míg Poszeidón az aithiopoknál töltötte idejét, a többi halhatatlan Zeusz...

Zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. Első bemutatója 1983 augusztusában volt, Budapesten, a városligeti szánkózódombon. Cselekmény A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást dolgozza fel. A darab négy részből...

A mű a honfoglalás után játszódik, amikor Árpád fejedelem felosztja az országot vezérei között. Főbb szereplők: - Árpád fejedelem - Zoltán – Árpád fejedelem fia - Hanzár – Árpád fejedelem felesége - Huba vezér - Világos – Huba vezér leánya - Gyula – Huba vezér hadnagya - Etelka – Gyula leánya - Rima – Etelka dajkája - Róka...