Arcok > Magyar uralkodók > Taksony fejedelem (955 - 972)

Taksony magyar nagyfejedelem Zolta nagyfejedelem fia, Árpád nagyfejedelem unokája. Születésének, halálának és uralkodásának pontos ideje bizonytalan. [1]

Taksony a kalandozó hadjáratok idején, 947-ben egy itáliai hadjáratot vezetett, ami azt valószínűsíti, hogy 931-nél korábban születhetett. Halálát a 960-972 közötti évek valamelyikére teszik. [1]

Az Árpád halálát követő időszakban a Turul-nemzetség ereje hanyatlásnak indult. [1]

Zolta, atyjának 947-ben történt lemondását követően lett vezér. 947-ben, hatalmas sereggel járt Itáliában, ahol nagy győzelmeket aratva nyomult egészen Otrantóig. 950-ben viszont Henrik bajor herceg csapatai eredményesen harcoltak Taksony hadai ellen. [2]

951-ben a magyarok Franciaországban, a Loire mentén az Atlanti-óceán partjáig hatoltak; Németországot ekkor elkerülték. 954-ben Wormsnál egyesült Konrád herceg a magyarokkal, midőn őket segítségül hívta I. Ottó német király ellen. A magyarok Belgium nyugati részének leigázása után Felső-Olaszországon át zsákmányokkal megrakodva és sok fogollyal tértek haza Magyarországra. [2]

955-ben újabb hadakat küldtek Németországba, és kegyetlenül fosztogattak, míg Augsburgnál döntő csatát nem vesztettek – ez a csata később az I. Augsburgi csata nevet kapta. A magyarság ekkortól fölhagyott a nyugat felé irányuló kalandozással. A vesztes csata eredményeként került Taksony a fejedelmi székbe. [1] [2]

958-ban Taksony hadai Konstantinápoly közelében, 961-ben pedig Trákiában szenvedtek vereséget. Pár év múlva a bolgárok úgy szövetkeztek a magyarokkal, hogy nekik országukon keresztül szabad támadási útvonalat engedtek a görögök ellen – ezt kihasználva a magyarok többször be is törtek Görögországba. [2]

968-ban a bizánci császár a bolgárok és magyarok ellen Szvetoszláv kijevi nagyherceggel szövetkezett, ki a következő évben el is foglalta Bolgárországot. [2]

970-ben Bardas vezér döntő csatát nyert a szövetségesekkel szemben, így a megvert magyar és besenyő hadak kénytelenek voltak hazatérni. Ezt követően a magyarok a kelet felé irányuló kalandozásokat is beszüntették. [2]

Taksony vezér, aki személyesen sohasem volt előtérben, 972-ben hunyt el. Taksonyt a hagyomány szerint a Pest vármegyei Taksonyban temették el. [2]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org
[2] http://mek.oszk.hu

A székelyek, a kelet-erdélyi és a csángó magyarok pünkösdkor évszázadok óta elzarándokolnak Szűz Mária kegyszobrához és ünnepi misén vesznek részt. A zarándoklat mára túlnőtt múltján, nemcsak Erdélyből, hanem a világ minden tájáról érkeznek magyarok több tízezres, százezres létszámban, hogy kifejezzék összetartozásukat.

Koszovó vagy Kosovo (albánul Kosovë / Kosova; szerbül Косово и Метохија, Kosovo i Metohija, azaz Koszovó és Metohija) független állam Délkelet-Európa középső részén. Függetlenségét egyoldalúan, 2008. február 17-én kiáltotta ki a koszovói parlament, de az új állam elismerésének kérdése még viták kereszttüzében áll. 2008-ig Szerbia egyik tartománya, de az 1999-es koszovói háború óta az ENSZ felügyeli.

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.

• Taksony térképe és rövid története / 2000, 1 oldal
  
  

I. "A főúri" A 15. század végén az arisztokrácia rendként vált le a nemesség elvben egységesnek tekintett tömegeiről. A főúri csoportnak - ha meg akarta őrizni a Mátyás király halála után megkaparintott hatalmat és a vele járó jövedelmeket -, le kellett választania magáról a soraiba beférkőzni kívánó középbirtokosokat. A főúri csoport elkülönülésének jele, hogy míg...

Legfontosabb szereplők: - Rozgonyi István – nagyúr, a galambóci magyar hadak fővezére - Cserni Száva – lengyel lovag, szerelmes Cecíliába - Szentgyörgyi Cecília – Templin gróf lánya, Hedvig királyné udvarhölgye - Hedvig – I. (Nagy) Lajos király leánya, Jagelló felesége - Jagelló – litván nagyfejedelem, később lengyel-litván király - Marina...

Zenéjét Szörényi Levente szerezte, szövegét Bródy János írta Boldizsár Miklós Ezredforduló című drámája alapján. Első bemutatója 1983 augusztusában volt, Budapesten, a városligeti szánkózódombon. Cselekmény A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi csatározást dolgozza fel. A darab négy részből...