Arcok > Magyar uralkodók > I. Géza (1074 - 1077)


I. Géza I. Béla király és Richeza lengyel hercegnő fia. Atyjának lengyelországi tartózkodása idején, 1040 környékén született. Lengyelországból apjával együtt 1048-ban tért haza. [1]

1057-ben öccsével, Lászlóval együtt belenyugodott unokaöccsének, Salamonnak megkoronázásába. [1]

1059-ben, a tiszavárkonyi palotacsíny után atyjával együtt Lengyelországba menekült, s az onnan hozott hadakkal vett részt a polgárháborúkban, melyek után 1061-ben I. Béla néven atyját ültették trónra. [1]

1063-ban I. Béla halála után testvéreivel, Lászlóval és Lamberttel együtt ismét Salamont ismerte el királyának. Ezt meg is erősítették 1064. június 20-án, a győri békében. [1]

Géza visszanyerte atyja hercegségét, s Pécsett április 11-én maga tette a húsvéti koronát Salamon fejére. Hősiesen harcolt a besenyők és bizánciak ellen folytatott háborúkban, s 1071-ben, Nándorfehérvárnál Niketász görögjei nem a király, hanem az ő pártfogásába ajánlották magukat. [1]

Géza 1072-ben, mikor a bizánciak csellel visszavették Nándorfehérvárt, elkísérte ugyan a királyt a niši hadjáratra, a Szerrémségbe azonban már nem követte, hanem hazasietett hercegségébe, ahol előkészületeket tett a polgárháborúra, melyet kikerülni nem tudott. [1]

1073-ra tizenhat püspök hosszas fáradozása kellett ahhoz, hogy Géza és Salamon az esztergomi szigeten kibéküljön. Az egyezség azonban törékenynek bizonyult, így újból küszöbön állt a háború; később mégis újabb fegyverszünetet kötöttek 1073. november 11-én, ami egészen 1074. április 24-ig tartott. Salamon – német tanácsosai javaslatára – végleg el akarta zavarni Gézát, kihasználva, hogy László Oroszországban, Lambert pedig Lengyelországban tartózkodott. [1][2]

1074. február 26-án Salamon király a Tisza melletti kemeji részeken győzelmet aratott Géza herceg felett. 1074. március 14-én azonban Géza és László egyesült serege legyőzte Salamon királyt a Pest megyei Mogyoródnál vívott csatában; Salamon király hatalma Pozsony és Moson vidékére korlátozódott. [3]

1074. március 14. után trónra lépett I. Géza király. Hívei unszolására foglalta el a trónt, s királynak is nevezte magát, de még mindig nem koronázatta meg magát – annak ellenére sem, hogy 1075-ben VII. Dukász Mihály koronát küldött neki, elismerve nándorfehérvári érdemeit. [1] [3]

1074 őszén IV. Henrik német király Salamon támogatására hadjáratot vezetett Magyarországra, de sikertelenül. [3]

VII. Gergely pápa Gézát az ország függetlenségének védelmére buzdította, IV. Henrikre pedig 1076. február 22-én kimondta az átkot. Géza ekkor Vácott székesegyházat, Mogyoródon emléktemplomot, Garam-Szent-Benedeken pedig apátságot alapított. [1]

1076 karácsonyán a szekszárdi templomban meghallgatott nagymise után Géza sírva jelentette ki, hogy lemond a trónról – erről azonban a magyarok hallani sem akartak; nem fogadták el királynak Salamont akkor sem, amikor Géza 1077. április 25-én meghalt, hanem Gézának öccsét, Lászlót emelték trónra. [1]

A váci Boldogságos Szűzről elnevezett székesegyházban temették el.

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._G%C3%A9za
[2] http://hu.wikipedia.org/wiki/Salamon_magyar_kir%C3%A1ly
[3] http://ehumana.hu/arpad/idorend/ido2.htm

Kapcsolódó olvasnivalók

Tibet és Kína viszonya 1959-ig

Tibet és Kína viszonya a történelem folyamán meglehetősen áttekinthetetlen és némiképp zavarosnak tetsző képet mutat. A tibeti nemzeti büszkeség máig kitart a "mindig is önálló Tibet" oly gyakran hangoztatott képe mellett. A másik oldal nézőpontját tekintve, Kína fennhangon proklamálja – jóllehet leginkább a megszállás legitimizálása, vagy inkább annak magyarázata miatt -, hogy Tibet mindig is Kína része volt.

Megvannak a válaszok a leggyakoribb állásinterjú-kérdésekre

A doksi.net csapata a közelmúltban zárta le kutatásait azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus gazdasági hatásai hogyan változtatták meg az online álláspiacot. Meglepő eredmény, hogy egyre inkább elvárás a távoli munkavégzés legalább időszakos engedélyezése, illetve a Vállalat által biztosított IT-eszközök- és szolgáltatások színvonala. Az elemzés során fény derült arra is, hogy melyek a munkavállalók legújabb elképzelései a leendő munkahelyükkel szemben, illetve miért váltanának munkahelyet.

A vaddisznó (Sus scrofa)

A vaddisznó az emlősök osztályába, a párosujjú patások rendjébe és a disznófélék családjába tartozó faj. Nagy elterjedési területe miatt a vaddisznónak sok alfaja alakult ki. Testmérete északról dél felé haladva egyre csökken, de az északi szigeteken élő alfajok is jóval kisebbek a kontinentális formáknál. Cikkünkben képekkel illusztrálva mutatjuk be ezt a hazánkban igen elterjedt állatfajt.

Kapcsolódó doksik

Középiskolai anyagok

Rokonok című regény és film összehasonlítása

A háború vége után a ’20-as, ’30-as években Móricz új téma felé fordult. A dzsentritéma jelenik meg nála. Úgy gondolta, hogy a dzsentrik lehetnek azok az emberek, akik irányítani tudnák az országot, és gazdaságilag fel tudnák virágoztatni. A dzsentrikben keresi azt az erőt, ami talpra tudná állítani az országot. Megpróbál bennük bízni és olyan embereket mutat be, akik a...

Robinson Crusoe

A regény 1719-ben jelent meg először, s rögtön óriási sikert aratott. A világ csaknem minden nyelvére lefordították, de később meg is filmesítették. A regény alapja valóságos történeten alapul: Alexander Selkirk matróz hosszú éveket töltött egy lakatlan szigeten, a Chiléhez tartozó Juan Fernandez szigetén. A büntetést kapitánya rótta rá. Az eset tanulsága, hogy Selkirk a...

Balassi Bálint Adj már csendességet c. versének elemzése

Ez a mű Balassi istenes versei közé tartozik. Ezekre a költeményekre jellemző, hogy Balassi egyenlő félként kezeli Istent, valamint személyes érdekűek és közvetlen hangvételűek. Balassi istenes versei abban térnek el a középkori himnuszoktól, hogy nem annyira ünnepélyes a hangvételük, nem közösségi-gyülekezeti jellegűek, mert Istenhez való fordulása újszerű. Ezt külső és belső...

Értékelések

Nincs még értékelés. Legyél Te az első!