Arcok > Magyar uralkodók > Mária (1382 - 1395)

Mária 1370-ben született Budán, Nagy Lajos és Kotromanic Erzsébet második leányaként. 1382. szeptember 17-től uralkodott, s 1385. december 31-én le is mondott a trónról, de 1386. február 24-től haláláig ismét ő lett a királynő. Később, 1387. március 31-től Luxemburgi Zsigmond mellett társuralkodóként volt a Magyar Királyság hivatalos uralkodója. Máriának két leánytestvére volt. Nővére, Katalin 1378-ban meghalt. [1]

Mária nevelését Deméndi László váradi püspök és Tótsolymosi Apród János küküllei főesperes irányította. 1373-ban apja feleségül ígérte IV. Károly német-római császár fiának, Zsigmondnak, az eljegyzést azonban csak 1379-ben, Nagyszombatban tartották meg. [1]

Nagy Lajos halála után a magyar hatalmi elit még elfogadta Máriát királynőnek. Apja temetése után egy nappal, 1382. szeptember 17-én Demeter esztergomi érsek közreműködésével meg is történt a koronázás. A tizenegy éves leány nevében anyja, Erzsébet irányította a kormányzást. Döntéseiben Garai Miklós nádorra hagyatkozott. [1]

1384 augusztusában nyilvánosságra került, hogy az udvar tervei szerint Mária férje nem Zsigmond, hanem VI. Károly francia király öccse, Lajos lesz – emiatt nyílt polgárháború tört ki. Az udvar rövidlátó politikájának köszönhetően felbomlott a lengyel–magyar szövetség is. 1383. március 28-án Erzsébet anyakirályné felmentette a lengyeleket Máriának és Zsigmondnak tett esküjük alól. [1]

1385 tavaszán, az udvar és a felkelők között Pozsegavárott tartott sikertelen tárgyalások után, Mária és Lajos házasságát képviselők útján megkötötték. A Magyarországról távozni kényszerült Zsigmond fegyverrel kívánt érvényt szerezni jogainak, s így 1385. november 1-jén kikényszeríttette a házasságot Máriával. [1]

Durazzói Károly a hozzá csatlakozó bárókra és a köznemességre támaszkodva lemondásra kényszeríttette Máriát és 1385. december 31-én Székesfehérvárott Demeter esztergomi érsek közreműködésével magyar királlyá koronáztatta magát. Károly alig több mint egy hónapig uralkodott, amikor meggyilkolták. Az Anjouk mellett makacsul kitartó csoportok Károly kiskorú fiát, Lászlót nyilvánították királlyá és felkelést szerveztek a délvidéken. [1]

Erzsébet és Mária a zendülést személyes megjelenésükkel akarták csillapítani. 1386. július 25-én Horváti János katonái rajtaütöttek a királynék csapatán, majd az Adriai-tenger partján álló Zára (Novigrad) várába vitték őket. Horváti János az anyakirálynét 1387. február elején a fiatal magyar királynő szeme láttára megfojttatta. [1]

1387. március 31-én, míg Mária börtönben raboskodott, Zsigmondot mint Mária királynő férjét magyar királlyá koronázták. A király a magyar és horvát urak, valamint a velencei flotta segítségével 1387. június 4-én szabadította ki Máriát. [1]

Zsigmond és Mária formálisan társuralkodók voltak – egy ideig párhuzamosan adtak ki adományleveleket –, a hatalom azonban néhány év után fokozatosan Zsigmond kezébe került. Élete utolsó éveiben Mária már csak kis szerepet játszott a magyar politika alakulásában. [1]

Az első magyar királynő egész életében nagyhatalmi törekvések és kisstílű egyéni érdekek akaratlan kiszolgálója volt. Még azon elégtétel sem adatott meg neki, hogy világra hozza Nagy Lajos unokáját. A gyermeket váró királynő a Vértesben rendezett vadászaton balesetet szenvedett, és 1395. május 17-én meghalt. Nagyváradon temették el. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ria_magyar_kir%C3%A1lyn%C5%91

Nagy Imre, az 1956-os forradalom miniszterelnöke újratemetése a kommunizmusból a demokráciába vezető magyar átmenet egyik legnagyobb hatású szimbolikus eseménye volt, 1989. június 16-án. Kádár János, a kommunista Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, akinek uralmához Nagy Imre kivégzése kötődött, megélte a néhai miniszterelnök hatalmas tömeget megmozgató újratemetését, amely a budapesti Hősök terén tartott ünnepélyes megemlékezéssel indult.

Thaisz Elek főkapitány távozása után Török János, volt temesvári polgármester lett az új budapesti főkapitány (1885). Török Jánost közigazgatási szakemberként tartották számon, de a rendőrség irányítása sem volt ismeretlen a számára.

Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.

• Palencsárné Kasza Marianna - Irodatechnikai berendezések használata / 2011, 42 oldal
  
  
• Lizákné Nagy Mária - Szociális korporatizmus / 2003, 8 oldal
  
  
• Palencsárné Kasza Marianna - Az üzleti kommunikáció módjai, alapelvei, szabályai / 2012, 36 oldal
  
  
• Tóth Éva Mária - Konfliktuskezelés / 2010, 22 oldal
  
  
• Kiss Annamária - Kiút a válságból / 2010, 66 oldal
  
  

Kosztolányi Dezső a homo aestheticus. Miért aestheticus? Mert verseiben fontosnak tartotta az esztétikumot, a szépséget. Ragaszkodott az eredetiséghez, az alkotás függetlenségét hirdette, elzárkózott a politikától. Kortársai, a nyugatosok közül elsősorban rendkívüli virtuóz eleganciájával tűnt ki. A szegény kisgyermek panaszaitól a Számadásig mindenhol megfigyelhető a könnyed...

1885. március 29-én (virágvasárnap) született Szabadkán. Kosztolányi Árpád tanár, iskolaigazgató és Brenner Eulália gyermeke. A gimnáziumot Szabadkán kezdi, majd kicsapják, Szegeden tesz érettségit.1903-ban Budapestre utazik; a bölcsészkar magyar-német szakát végzi; megismerkedik és barátságot köt Négyesy professzor stílusgyakorlatain Babitscsal, Juhász Gyulával. Hatással vannak rá a...

Első regénye már megjelenése évében (1975) is nagy visszhangot váltott ki, igazában azonban csak a nyolcvanas és kilencvenes években keletkeztek olyan kritikák, melyek a hazai irodalmi posztmodern („utómodernség”) alapművei közé sorolják. A mű megírásának hátteréről az 1992-ben kiadott személyes és olvasói naplójában számolt be. (Gályanapló) Kertész Imre írásainak...