Középiskola > Kötelező olvasmányok > Kármán József - Fanni hagyományai

A Fanni hagyományai valójában egy ifjú hajadon, Fanni naplója. A naplót egy ismeretlen férfi küldi el az Uránia szerkesztőségébe azokkal a levelekkel együtt, amelyeket Fanni a barátnőjének írt.

A lány története szomorú, hiszen édesanyja korán meghalt, s édesapja új asszonya nem törődik a lánnyal. Megtudjuk, hogy apja ridegen bánik leányával, s mostohája sem túl kedves hozzá. Csupán arra vélik alkalmasnak, hogy mindenkit kiszolgáljon, beleértve mostohatestvéreit is. A kedves lány azonban beteg lesz, szenvedéseit pedig némán tűri. Édesapja rájön, hogy vétett lánya ellen, s azzal próbálja bűnét jobbá tenni, hogy Fannit lelkiismeretesen ápolja betegágyán.

A bevezetés után olvashatjuk a „napi jegyzéseket, leveleket”. Fanni, ha egy kis nyugalomra vágyik, a kertben lévő veteményeskert lugasába menekül. Életében nagy változás történik, amikor megismerkedik a falu zsellérkunyhójába költöző asszonnyal, s két kedves gyermekével. Az asszony elmeséli, hogy valójában nemesi származású, s fiatalon lett egy báró felesége, azonban a báró meghalt, s ő nem tudta a hitelezőket kifizetni, így mindenét el kellett adnia. Így történt, hogy szegény sorsra jutott. Fanni mindenben próbálja segíteni az asszonyt, családja azonban nem nézi jó szemmel, hogy egy nem megfelelő rangú emberrel barátkozik.

Fanni egyre jobban vágyik a szeretetre, a megértésre, a kedvességre, amit családjától sohasem kap meg. Barátnője, az elszegényedett asszony beszél neki először a szerelemről, s bíztatja, hogy járjon társaságba, ne ítélje magát magányosságra.

A lány családjával együtt lesz hivatalos a szomszédságban lévő nemesi kúriába. A család készülődésének segítése Fanni minden idejét lefoglalja, így magára alig jut ideje – csak egy egyszerű kis ruhácskát talál, amiben elmehet a rendezvényre.

Megismerkedik T. Józseffel, majd hamarosan egymásba szeretnek. Az ifjú gyakori vendég lesz Fanniék házában, így néhány boldog hetet tölthetnek együtt. Később a szomszéd leány, akit Teréznek hívnak, ismét összehozza a korábbi társaságot, így a két szerelmes újra együtt lehet, de boldogságuk nem felhőtlen, mivel pletykálni kezdenek róluk. Fanni édesapja felháborodik, hogy mit képzel lánya – ingyenélővel szűri össze a levet, amikor szerinte csak a pénz és a föld számít. Teréz nagy nehezen eléri, hogy Fanni még egy hetet velük tölthessen, azonban a boldogságnak hamarosan vége szakad.

Később megérkezik gróf É-né, aki összebarátkozik Fannival. A lány elmeséli neki barátnője sorsát, vagyis, hogy nemesi származású, de mégis nyomorban kénytelen élni. Kiderül, hogy a két asszony ismeri egymást, ezért É-né azonnal kocsit küld a bárónéért és gyermekeikért. Fanni ezzel jót tesz barátnőjével, de azon az áron, hogy ismét magányos lesz.

Még egy utolsó összejövetelre elmegy, ahol azonban rádöbben, hogy hírbe hozták ifjú szerelmével, ezért mindenki eltávolodott tőle. El kell viselnie azt is, hogy mostohaanyja kegyetlenkedik vele, s szemrehányásait is el kell viselnie. A sorozatos megrázkódtatások következtében Fanni egyre betegebb lesz, s csendesen hal bele a bánatba.

Írásait, leveleit lepecsételve küldi el szerelmének, aki miatt oly sokat szenvedett, s akivel a boldogságot csak a másvilágon találhatja meg.

Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a XX. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be november 10-én.

Hatvanhat éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása az oroszországi Don-kanyarban, amelynek során szinte teljesen megsemmisült a 200 ezer fős 2. magyar hadsereg. A Magyar Királyi Honvédség alakulata, német nyomásra került kivezénylésre, a keleti-frontra.

A szarvasmarha (latinul Bos primigenius taurus) párosujjú patás állat, kérődző. Genetikai állományuk alapján két csoportba sorolhatók, az ún. "brahman" típusnak vagy zebunak vállpúpja van, míg Európában a púp nélküli változat a megszokott. A kettőt az őstulok két különböző alfajából háziasították, amelyek a legfrissebb kutatási eredmények alapján mintegy 250 000 éve váltak el egymástól.

• Takarmányozástan / 2011, 17 oldal
  
  
• Varga Bertold - A baromfifélék integrált takarmányozása / 2009, 40 oldal
  
  
• Általános takarmányozástan gyakorlat / 2011, 19 oldal
  
  
• Tóth Tamás - Folyékony kiegészítő-takarmányok szerepe a kérődző állatok takarmányozásában / 2015, 18 oldal
  
  
• Búza-Denkinger - Lovak takarmányozási eredetű idegrendszeri megbetegedései / 2008, 98 oldal
  
  

Arany János 1817. március 2-án született, Nagyszalontán. Szülei Arany György és Megyeri Sára. Apja földdel és kis házzal bíró földműves volt. A család súlyos tüdőbajjal volt megáldva, a nyolc gyerek közül csupán kettő maradt életben (János és Sára). Érzékeny, félénk, visszahúzódó gyermek volt. Iskoláit 1823 és 1833 között végezte Nagyszalontán (segédtanítói állás), majd...

Egy költői sors “józan zárómérlege” Nagy László költői pályájának kritikus időszakában, 1962 körül írta József Attilához címzett versét, mely 1965-ben a Himnusz minden időben című kötetben látott napvilágot. 1956 után a hivatalos kultúrpolitika “antiszocialistának” bélyegezte úgy Nagy Lászlót, mint lírai alkotásait, ezért versei 1965-ig nem...

Természettudományi szakíró, költő, műfordító, nyelvész. 1781-ben fejezte be tanulmányait Debrecenben. Nemesi eredetű kézműves polgár - szűrszabó mester családjából született Nagyszalontán, 1755-ben. Három és fél éves korában teljes árvaságra jutott. Vargainasnak adták, majd mint szolgadiák nagyszalontai iskolában, 1773-tól 1781-ig pedig a debreceni kollégiumban tanult. (Tanárai...