A Fanni hagyományai valójában egy ifjú hajadon, Fanni naplója. A naplót egy ismeretlen férfi küldi el az Uránia szerkesztőségébe azokkal a levelekkel együtt, amelyeket Fanni a barátnőjének írt.
A lány története szomorú, hiszen édesanyja korán meghalt, s édesapja új asszonya nem törődik a lánnyal. Megtudjuk, hogy apja ridegen bánik leányával, s mostohája sem túl kedves hozzá. Csupán arra vélik alkalmasnak, hogy mindenkit kiszolgáljon, beleértve mostohatestvéreit is. A kedves lány azonban beteg lesz, szenvedéseit pedig némán tűri. Édesapja rájön, hogy vétett lánya ellen, s azzal próbálja bűnét jobbá tenni, hogy Fannit lelkiismeretesen ápolja betegágyán.
A bevezetés után olvashatjuk a „napi jegyzéseket, leveleket”. Fanni, ha egy kis nyugalomra vágyik, a kertben lévő veteményeskert lugasába menekül. Életében nagy változás történik, amikor megismerkedik a falu zsellérkunyhójába költöző asszonnyal, s két kedves gyermekével. Az asszony elmeséli, hogy valójában nemesi származású, s fiatalon lett egy báró felesége, azonban a báró meghalt, s ő nem tudta a hitelezőket kifizetni, így mindenét el kellett adnia. Így történt, hogy szegény sorsra jutott. Fanni mindenben próbálja segíteni az asszonyt, családja azonban nem nézi jó szemmel, hogy egy nem megfelelő rangú emberrel barátkozik.
Fanni egyre jobban vágyik a szeretetre, a megértésre, a kedvességre, amit családjától sohasem kap meg. Barátnője, az elszegényedett asszony beszél neki először a szerelemről, s bíztatja, hogy járjon társaságba, ne ítélje magát magányosságra.
A lány családjával együtt lesz hivatalos a szomszédságban lévő nemesi kúriába. A család készülődésének segítése Fanni minden idejét lefoglalja, így magára alig jut ideje – csak egy egyszerű kis ruhácskát talál, amiben elmehet a rendezvényre.
Megismerkedik T. Józseffel, majd hamarosan egymásba szeretnek. Az ifjú gyakori vendég lesz Fanniék házában, így néhány boldog hetet tölthetnek együtt. Később a szomszéd leány, akit Teréznek hívnak, ismét összehozza a korábbi társaságot, így a két szerelmes újra együtt lehet, de boldogságuk nem felhőtlen, mivel pletykálni kezdenek róluk. Fanni édesapja felháborodik, hogy mit képzel lánya – ingyenélővel szűri össze a levet, amikor szerinte csak a pénz és a föld számít. Teréz nagy nehezen eléri, hogy Fanni még egy hetet velük tölthessen, azonban a boldogságnak hamarosan vége szakad.
Később megérkezik gróf É-né, aki összebarátkozik Fannival. A lány elmeséli neki barátnője sorsát, vagyis, hogy nemesi származású, de mégis nyomorban kénytelen élni. Kiderül, hogy a két asszony ismeri egymást, ezért É-né azonnal kocsit küld a bárónéért és gyermekeikért. Fanni ezzel jót tesz barátnőjével, de azon az áron, hogy ismét magányos lesz.
Még egy utolsó összejövetelre elmegy, ahol azonban rádöbben, hogy hírbe hozták ifjú szerelmével, ezért mindenki eltávolodott tőle. El kell viselnie azt is, hogy mostohaanyja kegyetlenkedik vele, s szemrehányásait is el kell viselnie. A sorozatos megrázkódtatások következtében Fanni egyre betegebb lesz, s csendesen hal bele a bánatba.
Írásait, leveleit lepecsételve küldi el szerelmének, aki miatt oly sokat szenvedett, s akivel a boldogságot csak a másvilágon találhatja meg.
Kapcsolódó olvasnivalók
Fidel Castro élete és Kuba története
Mai cikkünk Kuba fordulatos történetét mutatja be, melynek szerves részeként kitérünk Fidel Castro életútjára. Kuba egy karibi szigetország, területéhez Kuba szigetén túl – mely a Nagy-Antillák legnagyobb tagja – hozzátartozik még 1600 kisebb szárazulat is, amelyek közül méretével kiemelkedik a Pinos-sziget. Az egykori spanyol gyarmat ma a legnépesebb karibi ország, egyben a világ egyik utolsó szocialista berendezkedésű állama.
A szarvasmarha
A szarvasmarha (latinul Bos primigenius taurus) párosujjú patás állat, kérődző. Genetikai állományuk alapján két csoportba sorolhatók, az ún. "brahman" típusnak vagy zebunak vállpúpja van, míg Európában a púp nélküli változat a megszokott. A kettőt az őstulok két különböző alfajából háziasították, amelyek a legfrissebb kutatási eredmények alapján mintegy 250 000 éve váltak el egymástól.
A bűnüldözés mesterei: Thaisz Elek
Thaisz Elek rendőrtisztviselő, 1861-től Pest, 1873-tól 1885-ig az egyesített Székesfőváros, Budapest rendőrfőkapitánya volt. Pesten született 1820-ban, apja Thaisz András (1789–1840) jogász, királyi táblai ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Kapcsolódó doksik
Középiskolai anyagok
Sztoicizmus és kiábrándult sorsirónia Kölcsey Ferenc Vanitatum Vanitas című versében
A Vanitatum vanitas „a sokat vesztett kebelből azután származhatott, minekutána veszteségeit az emberi élet nevetséges parányiságához és múlandóságához mérve, nyugalmas megvetéssel tekinthette.” – értelmezi saját művét Kölcsey, melynek latin címét „hiúságok hiúságának” vagy „hiábavalóságok hiábavalóságának” fordíthatjuk. A költő teljes...
Bánk bán
A mű első változatát a kolozsvári Erdélyi Múzeum c. folyóirat 1814-ben meghirdetett drámapályázatára készítette Katona József (1791-1830); a dráma jelentős átdolgozás után, négy évvel később nyerte el végleges szövegét. Nyomtatásban 1821-ben jelent meg, ősbemutatója Kassán volt 1833-ban. Nemzeti drámánk a magyarság létének a reformkor hajnalán aktuális alapkérdéseit taglalja...
Arany János - A walesi bárdok c. művének elemzése
E mű, Arany János egyik talán legismertebb, leghíresebb alkotása. Keletkezésének különös történelmi háttere volt. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kegyetlen leverése után következett hazánkban a Bach-korszak. Az ország vérben állt, a nép rettegett a megtorlástól és gyűlölte az osztrákokat. Nem bocsátotta meg Ferenc Józsefnek az aradi tizenhármat. 1957-ben az ifjú osztrák...
Német költő1770. március 2-án született hivatalnokcsaládból a Neckar menti Lauffenben.Apját, aki kolostori jószágkormányzó volt, korán elvesztette, és anyja másodszor a nürtingeni polgármesterhez ment férjhez. Félszegsége, életidegensége hamar megmutatkozott, ezért teológusnak szánták. A maulbronni kolostori iskolában, majd a tübingeni egyetem teológiai karán
