Arcok > Magyar uralkodók > I. Jagelló Ulászló (1440 - 1444)

I. Ulászló (lengyelül: Władysław III Warneńczyk) 1424. október 10-én született Krakkóban. Jagelló-házból származó magyar király, III. Ulászló néven pedig lengyel király. Apja II. Ulászló lengyel király, anyja pedig II. Ulászló negyedik felesége, Holszányi Zsófia volt. [1]

Apja Ulászló születése után, azonnal lépéseket tett fia trónöröklésének biztosítása érdekében. Ulászlót 1438 decemberében el is ismerték felnőtt uralkodónak. [1]

Magyarországon 1439. október 27-én meghalt Albert király, ami a nemzeti és az udvari csoportok között trónharchoz vezetett. A Habsburg-pártiak azt akarták, hogy Albert még meg sem született utódja, László kerüljön a magyar trónra, a Habsburg-ellenesek pedig úgy vélték, hogy az országot – a fenyegető török veszély miatt – nem lehet egy csecsemőre bízni, ezért Ulászló királlyá koronázását szorgalmazták. [1]

1440. január 1-jén a budai országgyűlés Ulászlót választotta magyar királlyá. A magyar történelemben ez volt az első alkalom, hogy a köznemességnek döntő szava volt a királyválasztásban. Ulászló királyságát feltételekhez kötötték: Ulászlónak a koronázás előtt köteleznie kellett magát arra, hogy visszaadja Magyarországnak a szepességi városokat, továbbá meg kellett ígérnie, hogy védelmezni fogja Magyarországot a töröktől, valamint feleségül veszi Erzsébet királynét is. [1]

Ulászló május közepén érkezett Budára. 1440. július 17-én királlyá koronázták, de titokban megkoronázták V. László Albert nevű fiát is. Az országnak tehát két koronás királya volt, ami hamarosan polgárháborúhoz vezetett. [1]

Az V. László és I. Ulászló hívei között zajló belháború 1440-ben kezdődött, s a gyakorlatban csak Ulászló halálával ért véget. A belháború egyetlen jelentős csatáját 1441. január elején Bátaszék mellett vívták, ahol a Hunyadi János vezette csapatok döntő győzelmet arattak Garai László serege felett. Ulászló hívei ezután kisebb ütközetekben fokozatosan visszaszorították a Habsburgbarát erőket. Mivel az elhúzódó harcok nem hoztak eredményt, a felek 1442. december 14-én békét kötöttek. [1]

A belháborúkban szerzett érdemei elismeréseként Ulászló 1440 végén erdélyi vajdává, temesi ispánná és Nándorfehérvár főkapitányává nevezte ki Hunyadi Jánost. [1]

1443 őszén Ulászló és Hunyadi együtt vezette azt a sikeres hadjáratot, amelyet a történetírás hosszú hadjáratnak nevez, s amelyben Szófiáig jutottak a győztes hadak. A jelentős győzelmek felébresztették a törökök elleni döntő csapás reményét. A II. Murád szultánnal 1444. június 12-én Drinápolyban kötött béke ellenére, az Ulászló és Hunyadi János vezette keresztény had 1444. szeptember 22-én támadást indított a törökök ellen. II. Murad azonban 1444. november 10-én a várnai csatában döntő vereséget mért a támadókra. A csatában életét vesztette Ulászló király is. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ul%C3%A1szl%C3%B3

Államalapításunk ünnepén I. István szentté avatásának napjára (1083. augusztus 20.) emlékezünk. A történelem során Szent István alakja és augusztus 20-a mindenki számára másként értelmezett és ideologizált ünneplést jelentett, amely 1991-től Államalapító Szent István napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett.

Húsvét a keresztény világ legnagyobb ünnepe, Jézus kereszthalálának és feltámadásának emlékére. A zsidó vallásban Pészachkor (jelentése elkerülni, kikerülni) ünneplik az egyiptomi rabságból való szabadulást. Magyarul a kovásztalan kenyér (macesz) ünnepének is nevezik, mert a fáraó annyi időt sem hagyott a zsidóknak az Egyiptomból való távozásra, ameddig a kenyerüket megkeleszthették volna, ezért a vízből és lisztből gyúrt kelesztés nélküli maceszt (pászkát) ették.

A pápa a katolikus egyház feje, akinek székhelye a történelem folyamán néhány kivételes időszaktól eltekintve Rómában volt. Maga a magyar pápa szó (akárcsak a pap és a pópa) a görög pappasz szóból ered, amelynek jelentése „atya” („papa”). Ez a cím illette meg a 4. századig az összes keresztény püspököt is. A keleti egyházszakadás után az ortodox egyházak fejeit már szinte kizárólag a pátriárka címmel illették, és a római egyház vezetője a pápai cím egyedüli viselője lett.

• Hagymásiné Kormos Rita - Vállalkozzunk II / 2003, 94 oldal
  
  
• Dr. Ottófi Rudolf - Geoinformatika III / 2006, 206 oldal
  
  
• Zalotay Péter - Programozható irányítások II / 2011, 78 oldal
  
  
• Fizika II. kérdések és válaszok / 2013, 22 oldal
  
  
• Luptovics János Sándor - Longevity bondok alkalmazásának hatása a Szolvencia II. alapján számolt szavatoló tőkére / 2014, 38 oldal
  
  

A két vers írása között 13 évnyi különbség van, s ez időszak nagy változást jelentett a magyar társadalmi, politikai életben. Más a Szózat háttere, mint a Himnuszé. Kölcsey 33 éves a Himnusz írásakor (1823). Ekkor még nem lát olyan társadalmi erőket, amelyek segíthetnének hazáján. Önmarcangoló tépelődéssel szemlélteti népét: "S ah szabadság nem virul / A holtnak...

A fösvény, Moliére egyik legérettebb alkotása, a klasszicizmus szabályainak megfelelő, de prózai formájú - így saját korában kevésbé sikeres és befejezetlennek tekintett - jellem-(szenvedély) komédia, középpontjában a világirodalom egyik legismertebb (merész torzításokkal megrajzolt) tragikomikus figurájával, Harpagonnal. A vígjátékirodalomban - Moliére-nél különösen - gyakori...

Radnóti Miklós a budapesti Új- Lipót- város műveltséget szerető kispolgárságából indult útjára. Huszonegy éves fővel hazaérkezett, beiratkozott a szegedi egyetem magyar-francia szakára. Ott találkozott össze a nagyhírű professzorral, Sík Sándorral, tőle kapta korai költői korszakának expresszionista ízeit és csapongó szabadvers formáit, talán tőle kapta életútjának olykor...