Arcok > Magyar uralkodók > I. Jagelló Ulászló (1440 - 1444)

I. Ulászló (lengyelül: Władysław III Warneńczyk) 1424. október 10-én született Krakkóban. Jagelló-házból származó magyar király, III. Ulászló néven pedig lengyel király. Apja II. Ulászló lengyel király, anyja pedig II. Ulászló negyedik felesége, Holszányi Zsófia volt. [1]

Apja Ulászló születése után, azonnal lépéseket tett fia trónöröklésének biztosítása érdekében. Ulászlót 1438 decemberében el is ismerték felnőtt uralkodónak. [1]

Magyarországon 1439. október 27-én meghalt Albert király, ami a nemzeti és az udvari csoportok között trónharchoz vezetett. A Habsburg-pártiak azt akarták, hogy Albert még meg sem született utódja, László kerüljön a magyar trónra, a Habsburg-ellenesek pedig úgy vélték, hogy az országot – a fenyegető török veszély miatt – nem lehet egy csecsemőre bízni, ezért Ulászló királlyá koronázását szorgalmazták. [1]

1440. január 1-jén a budai országgyűlés Ulászlót választotta magyar királlyá. A magyar történelemben ez volt az első alkalom, hogy a köznemességnek döntő szava volt a királyválasztásban. Ulászló királyságát feltételekhez kötötték: Ulászlónak a koronázás előtt köteleznie kellett magát arra, hogy visszaadja Magyarországnak a szepességi városokat, továbbá meg kellett ígérnie, hogy védelmezni fogja Magyarországot a töröktől, valamint feleségül veszi Erzsébet királynét is. [1]

Ulászló május közepén érkezett Budára. 1440. július 17-én királlyá koronázták, de titokban megkoronázták V. László Albert nevű fiát is. Az országnak tehát két koronás királya volt, ami hamarosan polgárháborúhoz vezetett. [1]

Az V. László és I. Ulászló hívei között zajló belháború 1440-ben kezdődött, s a gyakorlatban csak Ulászló halálával ért véget. A belháború egyetlen jelentős csatáját 1441. január elején Bátaszék mellett vívták, ahol a Hunyadi János vezette csapatok döntő győzelmet arattak Garai László serege felett. Ulászló hívei ezután kisebb ütközetekben fokozatosan visszaszorították a Habsburgbarát erőket. Mivel az elhúzódó harcok nem hoztak eredményt, a felek 1442. december 14-én békét kötöttek. [1]

A belháborúkban szerzett érdemei elismeréseként Ulászló 1440 végén erdélyi vajdává, temesi ispánná és Nándorfehérvár főkapitányává nevezte ki Hunyadi Jánost. [1]

1443 őszén Ulászló és Hunyadi együtt vezette azt a sikeres hadjáratot, amelyet a történetírás hosszú hadjáratnak nevez, s amelyben Szófiáig jutottak a győztes hadak. A jelentős győzelmek felébresztették a törökök elleni döntő csapás reményét. A II. Murád szultánnal 1444. június 12-én Drinápolyban kötött béke ellenére, az Ulászló és Hunyadi János vezette keresztény had 1444. szeptember 22-én támadást indított a törökök ellen. II. Murad azonban 1444. november 10-én a várnai csatában döntő vereséget mért a támadókra. A csatában életét vesztette Ulászló király is. [1]

Forrás:

[1] http://hu.wikipedia.org/wiki/I._Ul%C3%A1szl%C3%B3

Két éve a szélsőségesen nacionalista Szlovák Nemzeti Párt kezdeményezésére a szlovák parlament összes pártja (kivéve a Magyar Koalíció Pártját) megszavazta a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét. E tény tiltakozást váltott ki uniós, német, osztrák és magyar részről. Cikkünk ehhez az erősen vitatott döntéshez kíván megfelelő történelmi hátteret biztosítani.

A tokaji aszú vagy röviden aszú a Tokaj-hegyaljai borvidéken előállított aszúbor, vagyis aszúsodott és normál szőlő felhasználásával készített desszertbor, borkülönlegesség. A tokaji borok közül a leghíresebb. Évszázados technológia alkalmazásával készül, amelynek alapja az aszúsodott szőlőszemek késői szüretelésére és az ezt követő különleges borkészítési eljárás.

A szeppuku (jelentése ’hasmetszés’), vagy nyugaton elterjedt, az írásjegyek felcserélésével kapott másik nevén harakiri a japán szamurájok rituális öngyilkossága, amely a szégyentől való megtisztulást szolgálja. A szeppuku elkövetője dicsőséges halált hal, családjának nem kell szégyenkezni. Szeppukut csak szamuráj követhet el az ura (a daimjó) engedélyével.

• 1948. évi XIII. törvénycikk a bauxitbányászat és az alumíniumtermelés államosításáról / 2021, 4 oldal
  
  
• A szarvasmarha sántasága I / 2020, 22 oldal
  
  
• A világgazdaság fejlődésének aranykora a II. világháború után / 2007, 2 oldal
  
  
• A parasztság helyzetének változásai a XVIII. századi Magyarországon / 2003, 1 oldal
  
  
• Bíró-Kőhegyi-Major - Közgazdaságtan I / 2010, 9 oldal
  
  

Willy Loman, az ügynök fáradtan érkezik haza, két nagy, árumintákkal megrakott bőröndöt cipelve. Bostonba kellene utaznia, de nagyon fáradt, így úgy dönt, hogy visszafordul. Linda, a felesége jó kedélyű, kedves asszony, aki szereti és félti a férjét. Megkéri őt, beszéljen a főnökével, hogy New York-ban kapjon állást, hiszen már hatvanéves is elmúlt, nem való neki a sok...

Babits háborúellenes költészete az I.Világháború idején Mint minden problémát, a háborúhoz való viszonyát is először bölcseleti szinten tisztázza Babits. Kant „Az örök béke” című művéhez írt tanulmányában mutat rá a háborúnak erkölcsfilozófiai szinten embertelen voltára. Azért, mert az örök béke a valóságban nem valósulhat meg, az ember, illetve az...

Az 1825-től 1848-ig tartó magyar reformkort a nemzeti haladást sürgető nemesség formálta, an-nak törekvései határozták meg. Célja a politika, vagyis a társadalom működéséhez, irányításához fű-ződő eszmék rendszerének átalakítása, megújítása volt. E kor költőinek kiemelt fontosságú volt ez a téma, s mellette az emberiséggel, a történelemmel foglalkozó kérdések. Gyakran...